Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem
Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István (A Környezet és Fejlődés Világbizottság - Brundtland Bizottság tagja) Fleischer Tamás (MTA Világgazdasági Intézet)
A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000).
Az EU Helsinki Miniszteri Konferencián (1993) definiálták a tartamos erdőgazdálkodást: A tartamos erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon, meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljenek más környezeti rendszerek ne károsodjanak.
Az Unió erdészeti stratégiája az alábbi cselekvési területeket tartalmazza: Erdőforrások védelme: - vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdőgazdálkodás tervezésébe Tűzvédelem: … Biológiai változatosság (biodiverzitás) megőrzése: - az erdőtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdőtelepítésre irányuló kutatómunka elősegítése - az erdőgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása Az erdő rekreációs értékének növelése: … Az erdő értékének növelése: … Az általános környezetet érintő intézkedések: …
Mi a tartamos nagyvadgazdálkodás? Olyan gazdálkodás, amely során évről évre ugyanazt a hozamot tudjuk elérni úgy, hogy a vadászati és egyéb társadalmi igényeket kielégítjük anélkül, hogy a jövő hozamait valamint a gazdálkodás feltételeit veszélyeztetnénk.
Mi a hozam és mik a gazdálkodás feltételei? Nem lehet cél a nagyvadállomány nagyságának, vagyis a hozam mértéktelen növelése, mert ez az élőhelyet, vagyis a gazdálkodás feltételeit veszélyeztetné a vadkár révén. A mezőgazdaságban és az erdőtelepítésekben, felújításokban okozott kárt az okozza, hogy a nagyvadállomány mesterségesen megnövelt és művelés alá vontuk táplálkozásának tárgyát, az erdőt és mezőt. Mivel nem jut egyensúlyra élőhelyével, a nagyvad túlzott sűrűsége nem csak gazdasági, de természeti kárt is okozhat
A tartamos nagyvadgazdálkodás feltételei Legalább három dolgot kell megvizsgálnunk: a nagyvad ökológiai szerepét, a nagyvadállomány nagyságának alakulását, és a nagyvadgazdálkodás ökonómiai vonatkozásait
A nagyvad táplálkozásának ökológiai vonatkozásai Befolyásolja az erdősítés fafaj összetételét (-) Visszaszorítja a szederborítást (+) Befolyásolja a lágyszárú diverzitást (±) Károsítja a sziklagyepeket, fenntartja a „sziklagyepeket” (±) Megakadályozhatja a természetes felújítási módok alkalmazását (-) Akadályozhatja a folyamatos erőborítással történő gazdálkodást (-) Az erdősítésvédő kerítések építése miatt élőhelyfragmentációt eredményez (-)
„Nincs szebb erdő a magyar bükkösnél és nincs szebb vad a benne orgonáló szarvasbikánál…" (gr. Széchenyi Zsigmond)
Foto: Blaumann Ödön
De vegyük sorjában … és vizsgáljuk meg hogyan, milyen elvek szerint alakultak a nagyvadgazdálkodás szabályozása, alapvető módszerei és folyamatai az elmúlt időszakban, kitérve
a nagyvadállomány szabályozásának jogi környezetére és gyakorlati megvalósítására, a nagyvadállomány dinamikáját befolyásoló tényezők feltárására, a nagyvad élőhelyét befolyásoló tényezők változására, a vadkár alakulására és a vadkárra ható jogszabályi és gazdálkodási kérdésekre, és a nagyvadgazdálkodás ökonómiai kérdéseire.
Gímszarvas állományszabályozás 1980-2012 között Gímszarvas becslés és lelövés adatok 1980-2012 120000
4000
Becslés 100000
3500
Hasznosítás
3000 2500 db
db
80000 60000
Érmes gímszarvasbikák számának alakulása 1970-2012
2000 1500
40000
1000 500
20000
0 0
Érmes gímszarvasbikák arányának alakulása 1970-2012
Aranyérmes gímszarvasbikák számának alakulása 1970-2012 400 350 300
200 150 100 50 0
arány
db
250
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Őz állományszabályozás 1980-2012 között Érmes őzbakok számának alakulása 19702012 4500
Őz becslés és lelövés adatok 19802012 400000 350000
Becslés
300000
Hasznosítás
4000 3500 3000 db
db
250000 200000 150000
2500 2000 1500
100000
1000
50000
500
0
0
800
Érmes őzbakok arányának alakulása 1970-2012
Arany érmes őzbakok számának alakulása 2001-2012
700 600 400 300 200 100 0
arány
db
500
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Vaddisznó állományszabályozás 1980-2012 között
Vaddisznó becslés és lelövés adatok 20012012 180000 160000
Becslés
25,0
Hasznosítás
Állomány belüli arány
140000
100000 80000 60000 40000
20,0 arány (%)
db
120000
15,0
10,0
5,0
20000 0
Zárttéri vaddisznó arányának alakulása 2001-2012
0,0
Terítéken belüli arány
Dámszarvas és muflon állományszabályozás 1980-2012 között 30000
20000 15000 10000
30,0 20,0 10,0
0
0,0
12000 10000 db
40,0
5000
14000
8000 6000 4000
Állomány belüli arány
50,0 Hasznosítás
Muflon becslés és lelövés adatok 1982-2012
35,0
Becslés
30,0
Hasznosítás arány (%)
db
25000
60,0
Zárttéri dámszarvas arányának alakulása 2001-2012
Becslés
arány (%)
35000
Dámszarvas becslés és lelövés adatok 2001-2012
25,0 20,0 15,0 10,0
2000
5,0
0
0,0
Zárttéri muflon arányának alakulása 1982-2012 Állomány belüli arány
Terítéken belüli arány
Vitatható szabályozás és gyakorlat Az üzemtervek bevezetése (30/1980 MÉM rendelet) – a vadeltartó képesség meghatározásának és az állománybecslés problémája – alábecslés Az 1996-ban bevezetett háromszintű tervezési rendszer, továbbra is megbízhatatlan adatok a tervezéshez – ad hoc intézkedések A tarvadállomány módszeres alulhasznosítása Az állományok elfiatalodása a 70-es évektől Kampányszerű állománycsökkentések az idős bikakorosztályok egyidejű lefejezésével Az ezeket követő oktalan kímélet, nagyvadállomány túlzott növekedése A vaddisznó kocák oktalan kímélete Kiútkeresés a zárttéri vadtartásban, annak összes torzulásával Eszköztelenség és konzekvens fellépés hiánya a korosztályszabályozási elvek érvényesítésére
Nagyvadfajok vadgazdálkodási értéke Nagyvadfajok vadgazdálkodási értéke Magyarország 80000000
Összes vagyonérték 140 Mrd. Ft
66722950
70000000
ezer HUF
60000000 50000000
40705500 40000000 30000000
21287025 20000000 10000000 0
9626400 2428150
Az állami erdő értékváltozása (Mrd. Ft) Héjj és Marosi, 2009; Náhlik, 2011
Becslések szerint az összes erdő vagyonértéke 2009-ben elérte a 2.000 Mrd. Ft-ot, míg a nagyvad vagyonértéke 140 Mrd. körüli volt
Vadgazdálkodás 2001-2012 között Kifizetett vadkárok alakulása 2012 évi árakon 1981-2012 4000000
Erdei vadkár alakulása 1981-2012 16000 minőségi
mennyiségi
3500000
12000
3000000
10000
ezer HUF
terület (ha)
14000
8000 6000
1500000
2000
500000
0
0
45000000 ezer HUF
2000000
1000000
55000000
35000000 25000000 15000000 5000000 -5000000
Bevételek
Kiadások
Egyenleg
erdei vadkár
2500000
4000
Bevételek-kiadások alakulása Magyarországon 1982-2012 (2012 évi érték)
mezőgazdasági vadkár
A kifizetett erdei vadkár 0,13 milliárd, az éves kerítésépítési költségek kb. 1,2 milliárd forintot tesznek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 2,51 milliárd (2012) A vadgazdálkodásból származó bevételek 2012-ben 20,3 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 1,38 milliárd forintot tettek ki
A KIFIZETETT VADKÁR ÉRTÉKE Somogy és Heves megye (2012-es reálértéken) Vadkárok alakulása Somogy megyében (2012 évi érték) Erdei vadkár
30000
Mezőgazdasági vadkár
Erdei vadkár
Mezőgazdasági vadkár
25000 20000 ezer HUF
ezer HUF
1000000 900000 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0
Vadkárok alakulása Heves megyében (2012 évi érték)
15000 10000 5000 0
A mezőgazdasági vadkár csak Somogyban nagyobb nagyságrendekkel, mint az erdei Somogyban a mezőgazdasági vadkár (297 millió Ft) a Heves megyei (10 millió Ft) 30-szorosa Somogyban az erdei vadkár (23 millió Ft) a Heves megyei (3,9 millió Ft) 6szorosa Jelenleg Somogy megyében 19 ezer hektár van bekerítve 2900 km hosszú kerítéssel (Varga, G. és Baranyai, S.: Somogy megye agrárgazdaságának helyzetértékelése. MGSZH, MVH Somogy megye. Kaposvár, 2009. pp. 21.)
A vadgazdálkodási ágazat mérlege és a vadkárelhárítás költségei Somogy és Heves megyében A vadgazdálkodási ágazat mérlege Somogy megyében (2012 évi érték)
A vadgazdálkodási ágazat mérlege Heves megyében (2012 évi érték)
4000000 3500000
Bevételek
Kiadások
1150000
Egyenleg
950000
3000000
2000000 1500000 1000000
Kiadások
Egyenleg
750000 ezer HUF
ezer HUF
2500000
Bevételek
550000 350000
500000 0 -500000
A vadgazdálkodásból származó bevételek 2012-ben 2,5 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 0,033 milliárd forintot tettek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 0,544 milliárd Ft (2008-ban 0,444 milliárd Ft) A kifizetett erdei vadkár 0,009 milliárd Ft
150000 -50000
A vadgazdálkodásból származó bevételek 2012-ben több, mint 0,6 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 0,117 milliárd forintot tettek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 0,016 milliárd Ft A kifizetett erdei vadkár 0,0001 milliárd Ft
Vitatható szabályozás és gyakorlat A vadászati hatóság és társhatóságok csekély létszáma és korlátozott eszközrendszere Késői és kampányszerű, ráadásul fűnyíró elv alapján történő beavatkozás a nagyvadállományok alulhasznosítása esetén A hasznosítás tervezésénél a vadkár figyelmen kívül hagyása A tervezéskor általában nem veszik figyelembe a természetvédelmi és erdőgazdálkodási előírásokat, törekvéseket Az erdővédelmi bírság intézményének kontraproduktív alkalmazása Szigorú előírások a befejezett erdősítések átvételénél A földtulajdonosoknak illetve föld használóinak kevés az eszköze az állománycsökkentés elérésére A vadászatra jogosultak magas kiadásai és az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak tagjainak csekély tőkeereje miatt, mértéken felüli bevételkényszer jelentkezik
A jövő kérdése: hogyan vagy milyen szinten tudjuk a vadászati igényeket úgy kielégíteni, hogy növelni lehessen a természetes felújítások arányát, eleget lehessen tenni a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás mindenkori jogszabályi követelményeinek, sehol, de különösen természetvédelmi területeken ne csökkenjen a biodiverzitás, természetvédelmi területeken ne csorbuljanak az egyéb alapvető természetvédelmi célok, csökkenjen a bekerített erdősítések száma/aránya, csökkenjenek a mezőgazdasági vadkár miatt kialakult konfliktusok a földtulajdonosokkal ill. a föld használóival.
Javaslatok A gazdasági célú vadgazdálkodás és a rekreációs célú vadászat szétválasztására A földtulajdonosi közösségek jogi státuszának megerősítése A földtulajdonosi közösség hozzon létre vagy bízzon meg egy gazdasági társaságot a vadgazdálkodás folytatásával A vadászatra jogosultak felelősségi körének növelése A vadgazdálkodásért, annak szakszerűségéért feleljen a gazdasági társaság A gazdasági társaság alkalmazzon felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személyt (aki több vadászatra jogosult alkalmazásában lehet, de korlátozott területen A gazdasági társaság tagjai útján és/vagy pausal és bérkilövés formájában hasznosítja vadászati jogát Az állami felügyelet erősítése A vadászatra jogosultak költségeinek csökkentése
Javaslatok Körzettervek helyett országos vadgazdálkodási irányelvek megfogalmazása Gímszarvas-gazdálkodási tájak létrehozása Rugalmasabb tervezés, kapjanak nagyobb szerepet az indirekt mutatók (vadkár) Az állomány fenntartható nagyságát az állományváltozások trendjeiből és azok hatásainak felméréséből célszerű megállapítani, nem feltétlenül a tényleges számszerű példányszám, hanem a lelövések nagyságának meghatározásával Az erdőben honos nagyvadállomány létszámának, illetve hasznosítási mértékének meghatározása történjen az erdő rendeltetésének, előírt üzemmódjának és természetességi állapotának maximális figyelembe vételével Meg kell teremteni a korosztály szabályozás ellenőrzésének és végrehajthatóságának jogszabályi feltételeit
Javaslatok A kontraproduktív erdővédelmi bírság „kivezetése” vagy feltételeinek megváltoztatása Az erdősítéseket elég lenne csak akkor bekeríteni, ha erősnek ígérkező vadkár feltételezhető bennük. Ahol lehetséges célszerű lenne visszatérni az egyedi védekezési módszerekre Az erdőtörvény végrehajtási rendeletében lehetővé kell tenni az erdőfelújítási kötelezettség határidőn túli teljesítését vadkárra hivatkozva. Az élőhely-fejlesztési pályázatok kiemelt támogatási célja legyen a cserjeszint kezelése. Felülvizsgálandó a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazásának az erőtörvényben előírt erőltetett bevezetési üteme, a bevezetést tájanként eltérő mértékben kell előírni
Valóban nincs szebb erdő a magyar bükkösnél … ám bükkös és bükkös között lényeges különbség van …
… ezért a hazai nagyvadállomány jövője szempontjából meghatározó kérdés az, hogyan tudjuk kezelni az erdő-vad, illetve az erdészet, természetvédelem és vadgazdálkodás viszonyrendszerét.
Vagyis hogyan vagy milyen szinten tudjuk a vadászati igényeket úgy kielégíteni, hogy növelni lehessen a természetes felújítások arányát, eleget lehessen tenni a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás mindenkori jogszabályi követelményeinek, sehol, de különösen természetvédelmi területeken ne csökkenjen a biodiverzitás, természetvédelmi területeken ne csorbuljanak az egyéb alapvető természetvédelmi célok, csökkenjen a bekerített erdősítések száma/aránya, csökkenjenek a mezőgazdasági vadkár miatt kialakult konfliktusok a földtulajdonosokkal ill. a föld használóival.
Köszönöm a figyelmet!
Foto: Blaumann Ödön
