Nagyító alatt: Betonszerkezetek

36 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

III. évfolyam  VI. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2016. július – augusztus ÖSSZEVONT SZÁM

AZ ÁRON ALUL VÉGZETT TERVEZÉS KOCKÁZATAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI MOBIL ÉPÍTŐGÉPEK HATÉKONY ÜZEMELTETÉSÉNEK LEGFONTOSABB KÉRDÉSEI ERKÉLYEK HIBÁI

Nagyító alatt: Betonszerkezetek

JÚNIUSTÓL EGYSZE

RŰ

BB

ÉV ÁL T

ÉPÍTŐIPARI VITÁK RENDEZÉSE A TSZSZ GYAKORLATÁBAN – PÓTMUNKA ÉS TÖBBLETMUNKA VONATKOZÁSÁBAN

AZ

Ü ÉP

LE

BO TEK

NTÁSA

FER

N O K

IA

C EN

HATÉKONY ÉPÜLETGÉPÉSZET AZ ÉLHETŐ ÉS GAZDASÁGOSAN ÜZEMELTETHETŐ ÉPÜLETEKÉRT ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI AKTUALITÁSAIRÓL

Augusztus 15-én indul a családi házak korszerűsítését támogató pályázati program! Milyen gépészeti megoldásokkal érhető el a leghatékonyabban a kitűzött energia-megtakarítás? Megfelelően megtervezett és kialakított épületgépészet nélkül ma már elképzelhetetlen egy olcsón és környezettudatosan üzemeltethető, egészséges és élhető lakó- vagy irodaépület. Az épületgépészeti műszaki megoldások tervezésének és kivitelezésének jelentőségét a vonatkozó jogszabályok és támogatási programok is tükrözik. Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk Hatékony épületgépészet az élhető és gazdaságosan üzemeltethető épületekért című országos konferenciánkat, melyet 2016. szeptember 21-én Budapesten rendezünk. A konferencia tematikája felöleli az épületgépészeti tervezés és megvalósítás aktuális szakmai kérdéseit. Előadásainkban kitérünk a folyamatosan változó szabályozás kihívásaira is, de legfőbb célunk a konkrét műszaki megoldások bemutatása és a hozzájuk kapcsolódó kérdések megvitatása különböző beruházástípusok esetén. A rendezvényt kiemelten ajánljuk épületgépész tervezőknek, kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, tanácsadó mérnököknek, valamint a beruházások előkészítésében részt vevő egyéb műszaki szakembereknek.

A konferencia programjából  A lakó- és középületek energetikai korszerűsítését támogató kormányzati intézkedések. Az Otthon Melege program családi házak korszerűsítését célzó új alprogramja  A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények gyakorlati jelentősége épületgépészeti szempontból. Épületenergetikai felújítások tervezése dinamikus szimulációs eljárásokkal  A légkezelő berendezések, a nyomástartó berendezések, valamint a kondenzációs kazánok környezettudatos tervezését érintő új előírások  Energiahatékony fűtési rendszerek gyakorlati kérdései új építés és korszerűsítési beruházások esetén  A hitelesített hőfogyasztásmérők beépítésének problémái

Részvételi díj az Építési Hibák olvasóinak

20% kedvezménnyel 19 900 Ft helyett

15 920 Ft + áfa Jelentkezéshez töltse ki a lapunkban található jelentkezési lapot és küldje be hozzánk e-mailben, faxon, vagy jelentkezzen online a konferencia weboldalán:

http://forum-media.hu/landing/hatekony-epuletgepeszet Telefon: (1) 273-2090 E-mail: [email protected] Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91.

 Az épületek gazdaságos és biztonságos üzemeltetéséhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazhatósága és főbb ellentmondásai  Intelligens szellőztetési megoldások  Áramtermelés helyben, napelemes rendszerekkel. A megtérülés kérdései  Gyakorlati példák az épületgépészeti felújítások témaköréből

Támogatóink:

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM

2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS

2

TERVEZŐASZTAL Az áron alul végzett tervezés kockázatai és következményei

A beton mint építőanyag kulcsfontosságú a terek megformálásában, a szerkezetek, felületek kialakításában. Tartós, biztonságos és sokféleképpen használható. Nemcsak a tartószerkezeti, az épületszerkezeti és a kiviteli-gazdaságossági követelményeket teljesíti maradéktalanul, a maga nyers szépségével egyre népszerűbb választás az esztétikai szempontok figyelembevételekor is. Ennek okán összevont lapszámunkban a betontechnológia témakörén belül kétféle felhasználási területet mutatunk be. A látványbeton felületek és az ipari padlók sajátos követelményeit, tervezési szempontjait, kivitelezési nehézségeit, hibalehetőségeit részletezzük a megfelelő minőségű szerkezetek megvalósítása érdekében. Jogi rovatunkban folytatjuk az Építési törvényhez kapcsolódó júniusi rendeletek legfőbb változásainak értelmezését. Az egyszerű bejelentési eljárás szabályváltozásain túl a kormányrendeletekkel több fontos újítás is bevezetésre került. Eltörölték a bontás tudomásulvételének jogi intézményét, átrendeződtek az építésügyi, építésfelügyeleti hatáskörök, valamint az Eljárási Kódexet is jelentős módosítások érintették. Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is értékes szakmai információkkal szolgál Önnek! Budapest, 2016. július Üdvözlettel, Malustyik Orsolya főszerkesztő

Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalait szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével! Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit!

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Hinnerk de Boer, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit

www.epitesi-hibak.hu

Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket: Zámbó Brigitta hirdetésszervező Tel.: +36 1 273 2090 / 129 Mobil: +36 30 586 5402 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: [email protected]

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

5

ÉPÍTŐANYAG ÉS

ÉPÍTÉSI TERMÉK

Látszóbeton vagy látványbeton felület?

9 18

MUNKATERÜLET Az ipari padló leggyakoribb hibái Mobil építőgépek hatékony üzemeltetésének legfontosabb kérdései

22

DIAGNÓZIS „A problémás területek remélhetőleg, előbb-utóbb tisztába lesznek téve” – Interjú Vönöczky Balázs igazságügyi szakértővel

23 26

Erkélyek hibái

IRATTÁR Ingatlanok energia- és közműköltségmegosztása bérbeadás esetén

28 30

Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában – 2. rész FELELŐSSÉG Júniustól egyszerűbbé vált az épületek bontása

A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL.

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Zámbó Brigitta E-mail: [email protected] Mobil: 06 (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

Az áron alul végzett tervezés kockázatai és következményei Az építészet olyan hivatás, amellyel formáljuk a környezetünket, a világunkat és általa műveljük magukat az embereket is. Vajon méltók vagyunk-e mindannyian, minden egyes munkánkkal arra, hogy ezt felelősséggel megtegyük? Bár ez a kérdés túlzottan költőinek tűnhet, ám az áron alul végzett tervezés egészen konkrét szakmai kérdések sorát veti fel, amelyeket viszont érdemes számba venni és megválaszolni.

N

AP MINT NAP kölcsönhatásba kerülünk épített környezetünkkel, az épületekkel, az építményekkel. Az építészek felelőssége elsősorban az, hogy milyen minőséget adnak hozzá építészeti örökségünkhöz. Miért gondolom azt, hogy elsősorban az építészek felelőssége az, hogy milyen építészeti minőséget sikerül megvalósítani? Azért, mert az építtető általában laikus, a szakmához kevésbé értő személy, ezért meg kell tanítani arra a helyes értékrendre és látásmódra, amellyel inkább építjük, mintsem romboljuk környezetünket. A gyakorlatban kell megtanítani arra a megrendelő építtetőket, hogy hogyan hozzák meg a döntéseiket: hogy mit miért rendelnek meg, hogy kiben bízzanak meg, és azt is, hogy soha ne érjék be félmegoldásokkal. Az építészeti munka olyan összetett műszaki és művészeti alkotás eredménye, amely összehangolt irányítás és jól átgondolt tervek nélkül nem lesz tökéletes, sőt nemcsak átlagos marad, de akár még hibás is lehet. A jól átgondolt terveket pedig csak jól felkészült tervezők, építészek és szakági tervezők összehangolt együttműködésével lehet létrehozni. Ha nem így történik, akkor annak számos olyan következménye van, amelyekről az alábbiakban írok.

2

A tervezési díj

A tervezési díjnak a tervezéssel töltött időráfordításon (óradíjon) és a rezsiköltségeken túl fedeznie kell(ene) a tervezői felelősségvállalás értékét, valamint azt a művészeti értéktöbbletet, amelytől az adott műszaki alkotás sajátos megkülönböztető jegyekkel rendelkezően egyedivé, egyedi értékűvé válik. Sajnos az a tapasztalatom, hogy sokszor a tervezési időráfordítást sem fizetik meg kellőképpen az építtetők – nem beszélve a tervezésért vállalt felelősség értékéről és az épület egyedi művészeti értékéről.

Hogy miért van ez?

Úgy látom, hogy a helyzet kialakulásáért sokszor maguk az építészek a felelősek. Remélem, senkit sem bántok meg ezzel, még akkor sem, ha valaki magára ismer.

A kiemelt célom éppen az, hogy a tervezők társadalmi megbecsülése javuljon. Lehet, hogy a tervezők többsége nem tartja elég értékesnek a saját munkáját, nem érzi eléggé versenyképesnek a tudását, és ezért nem tartja olyan magasan tervezési díjának mértékét, mint amen�nyit az megérne. És emiatt a tervezők többsége lehet, hogy nem tartja a Kamara által ajánlott díjhoz magát – de még egy minimumdíjhoz sem –, hanem ehelyett „piaci” alkudozásba kezd az építtetővel, aki pedig örül annak, hogy mindig talál egy olcsóbb tervezőt. Nem jó ez így, hiszen valódi kontraszelekció történik: nem a legjobb (legtöbb műszaki tartalmat meghatározó, pontosan a helyszínre tervezett, legtakarékosabb és legízlésesebb stb.), hanem a legolcsóbb terv kerül a leggyakrabban kiválasztásra.

2016. július – augusztus

Milyen következményekkel jár mindez?

Minden ház tervezésének van egy olyan minimális időigénye, amelyet bizonyosan el kell tölteni az épület terveinek és járulékos munkarészeinek a létrehozásával. Ehhez természetesen hozzáadódnak az építtetői és egyéb hatósági, valamint közmű-egyeztetések időráfordításai. Vegyünk például egy átlagos családi házat 120–150 m2-es hasznos alapterülettel + garázzsal, melyek tervezés-időráfordítását az alábbiakban részletezem: Előzetes tervezői-megrendelői megbeszélések:

3 óra

Tervezési program összeállítása, szerződés előkészítése:

2 óra

Tervezési helyszíni megtekintése, környező épületek felmérésével:

3 óra

Első szabadkézi vázlatok elkészítése:

10 óra

Második szabadkézi vázlattervek elkészítése:

6 óra

Vázlattervek egyeztetése építtetővel:

2 óra

Első szerkesztett, méretarányos vázlatok, vázlatos látványtervekkel:

3 óra

Szerkesztett vázlattervek töbszöri egyeztetése építtetővel:

5 óra

Jóváhagyott szerkesztett vázlattervek feldolgozása engedélyezési szintű tervekké:

36 óra

Műszaki leírás összeállítása jogszabály szerinti tartalommal:

5 óra

Szakági tervezők műszaki leírásai, ellenőrző számításai (4×átl. 3 óra):

12 óra

Dokumentálás, elektronikus dokumentálás:

3 óra

Hatósági, szakhatósági, közmű egyeztetések:

4 óra

Utazásra, levelezésre, szervezésre fordított idők összesen:

6 óra

ÖSSZESEN:

100 óra

Ne felejtsük el, hogy ezek még nem kivitelezési szintű tevek, hanem csupán 1:100as méretarányú engedélyezési tervek! A 100 óra munka összesen körülbelül 2 heti tervezői munka, amikor csak ezzel az egy házzal foglalkozik valaki. Ha egy tervező négyzetméteralapon vállal tervezést, akkor olyan egységárakat is találhatunk az interneten, mint 1500– 3000 Ft/bruttó m 2. Ha egy 150 m 2-es hasznos alapterületű házat veszünk alapul, akkor annak bruttó alapterülete kb.


1,2 × 150 m2 = 180 m2, melynek tervezési díja 270 000 Ft-tól 540 000 Ft-ig terjed egyes hirdető tervezőkollégáknál. Ez körülbelül 2700 és 5400 Ft közti generál tervezői óradíjat jelent, mely adóköteles, tartalmazza az építész, és a szakági tervező kollégáinak a díjait és a költségeit is, továbbá köszönőviszonyban sincs a Magyar Építész Kamara által ajánlott díjakkal. Összehasonlításképpen álljon itt néhány szám: Több autószerelő műhelyt is ismerek, amely 6500–7000 Ft-os nettó óradíjon hirdeti a szerelési szolgáltatások árát. Burkolók, parkettások 2500–6000 Ft + áfa, illetve 5000–6000 Ft + áfa négyzetméteráron dolgoznak, és felelnek a rájuk bízott burkoló- és segédanyagokért, összesen mintegy 15–20 ezer Ft/m2 értékben. Az általuk beépített értéknek körülbelül 20–30%-a a munkadíjuk! Ismerek olyan épületgépész-kivitelező céget, akik kizárólag szerelőpárban dolgoznak, és fejen-

1. hibalehetőség

Az alaprajzi elrendezés helykihasználása, felesleges terek, bútorozhatatlan sarkok meghagyása, túl sok valós és rejtett közlekedő terület betervezése – pl. helytelen alaprajzi arány, vagy rossz bejárási pont meghatározása – miatt feleslegesen drágul az épület megépítésének a költsége. Továbbá ezzel burkoltan megnövelte a tervező a fenntartási költségeket is. Itt számszerűsítve 1 m 2-nyi „tévedés” akár 250–300 ezer forintos felesleges kiadást is okozhat, de 4 m 2-nyi alapterületi tévedés esetén ez már milliós nagyságrendű költségtöbbletet eredményezhet.

2. hibalehetőség

A formai „bravúrok” (pl. megtört vonalvezetésű alaprajz, megtört felületű homlokzat stb.) gyakori betervezése, alkalmazása is fokozza a hibalehetőségeket. Hőhidak és a belőlük eredő páralecsapódások, penészképződések keletkezhetnek. A vízszigetelési, hőszigetelési rész-

Úgy érzem, hogy mi, építészek lemaradtunk, elfelejtet tük „felárazni” magunkat, miközben a jogszabályválto zások egyre több feladatot és felelősséget rónak ránk. ként 6500 Ft-os nettó rezsióradíjjal, azaz együtt 13 000 Ft + áfa óradíjért dolgoznak, karbantartanak. A villanyszerelők 4000–6000 Ft-os rezsióradíjon vállalnak munkát, pedig csak egy kis részéért felelnek az épületnek. A fentiek tükrében úgy érzem, hogy mi, építészek lemaradtunk, elfelejtettük „felárazni” magunkat, miközben a jogszabályváltozások egyre több feladatot és felelősséget rónak ránk. Arról is elfeldkezünk, hogy az építészek több tízmillió forintért vállalnak felelősséget. Az építőanyagok folyamatosan drágulnak, ezáltal a létrehozott alkotás bekerülési költsége, előállítási értéke is folyamatosan nő, de az építészek többsége túl olcsón értékesíti a tervezési jogosultságából eredő „aláírását”, a tudását, amelyből valójában nem is lehet jól megélni. Illetve csak úgy lehet megélni, ha még 100 órát sem fordít valaki a tervezésre, futószalagon gyártja a terveket, és ebből a tervezői magatartásból sablonos megoldások és sokféle hiba származhat, melyekből kiemelnék néhányat.

letmegoldások elmaradása miatt azok hibásan épülnek meg. A túlbonyolított épületek igénylik a többlettervezési időt, és kapkodás, sietség esetén nem marad idő minden fontos részlet megtervezésére. Különösen azért sem lesznek megoldva szakszerűen az épületek részletei, mert kivitelezési tervet alig rendelnek meg a tervezőktől, illetve alig vállalnak el a tervezők.

3. hibalehetőség

Az a tervező, akinek nincsen kivitelezői gyakorlata vagy legalább kivitelezési ismerete, nem biztos, hogy engedélyezésiterv-szinten előrelátóan meg tud tervezni egy házat. Nem gondol azokra a hibalehetőségekre, amelyeket majd a kivitelező követhet el, és egy bonyolult épületszerkezeti kapcsolat esetén a hibát nagy valószínűséggel el is fogják követni, különösen akkor, ha nem készül kivitelezési terv sem. A tervező ilyenkor rábízza a részlet megoldását a kivitelezőre, és ha véletlenül elrontja, akkor feleljen érte majd ő.

3

TERVEZŐASZTAL

4. hibalehetőség

Gyakran nem készül kivitelezési terv, pedig a jogszabályok már kötelezően előírják. Ezzel mind az építtetők, mind a tervezők rábízzák a részletmegoldásokat a kivitelezőre, akinek ismeretlen szaktudású és gyakorlatú alkalmazottja, szakképzettség nélküli betanított segédmunkása, vagy hasonló kvalitású alvállalkozója fogja az építész helyett kitalálni azokat a szerkezeti részletmegoldásokat, amelyek összefüggnek más szakma által előállított vagy előállítandó szerkezetekkel. Ők sosem lesznek képesek egységben átgondolni az adott szerkezetet, nem látják összefüggéseiben azokat az épületfizikai hatásokat, amelyek a szerkezeteket érik, nem képesek időtávlatokban

határozzák. Az olcsón elvállalt tervezői munkába azért kerülhet bele hiányosság vagy hiba, mert gyorsan kell végezni a tervekkel, és nincsen idő részleteiben átgondolni és megtervezni egy épületet. Ez azért kockázatos, mert a tervező is anyagi felelősséggel tartozik az általa megtervezett épületért. Tekintettel arra, hogy az épület nagyértékű vagyontárgynak minősül, ha valaki hibázik az előállításának a folyamatában, akkor általában sokba kerül a kár elhárítása és a hibahely kijavítása is. A biztosítók gyakorlatában, szabályzatában is van olyan kizárási fogalom, hogy a tervezési vagy kivitelezési hibából eredő károkat – ha ez bizonyítást nyer – nem térítik meg. Egy vehemens károsult jogi

Rendszeres tervezői művezetésre lenne szükség azért, hogy ami kimaradt a tervekből, lehetőleg ne kerüljön bele hibaként az épületbe. gondolkodni, előrelátóan elemezni például az egyes anyagválasztások következményeit. Ehelyett úgy dolgoznak, ahogyan „általában szoktak”: jó szándékkal, de sok hibalehetőséggel, amelyek sokszor kódolva kerülnek bele az épületbe, és csakis idő kérdése, hogy a hiba mikor következik be.

5. hibalehetőség

A tervezői művezetés elhanyagolása vagy fel sem vállalása – építtetői spórolásból, tervezői kényelemből, időhiány miatt, illetve kivitelezői igénytelenségből. Rendszeres tervezői művezetésre lenne szükség azért, hogy ami kimaradt a tervekből, lehetőleg ne kerüljön bele hibaként az épületbe. Legyen esélye a tervezőnek a hiba elkövetése előtt javíttatni, kiegészíteni azért, hogy az építészeti minőség magasabb legyen. Az elkövetett tervezési hibákból eredő javítási költség – nem is beszélve a nem javítható hibákról, az idegeskedésről, a következményi károkról stb. – megtérítése nem megy mindig könnyen. Például automatikusan nem fizetik ki a biztosítók, időben nagyon elhúzódhat, elő kell finanszírozni, vagy egyszerűen csak senki sem akarja vállalni a hiba elkövetéséért a felelősséget. A tervezési munkának a tartalmát a jogszabályokon túl szabványok is meg-

4

képviselővel felvértezve ezt követően fordul a kártérítési igényével a kivitelező és a tervező felé, akik védekezésre, magyarázkodásra és a vétlenségük bizonyítására szorulnak. Vajon fel vannak-e készülve a tervező kollégák ilyen kártérítési perekben való védekezésre, igazuk igazolására? Idéznék a Magyar Mérnöki Kamara általi 2/2010. (I. 20.) számú MMK Elnökségi határozatból, amely a javasolt mérnöknapi díjakról szól: „Kirívóan alacsony ár A Díjszabásban ajánlott díjak 67%‑ánál alacsonyabb díjak azzal a veszéllyel jár‑ nak, hogy azért a tervező már nem tud megfelelő minőséget szolgáltatni, a beruházáslebonyolítót, illetve a műszaki ellenőrt pedig a korrupció veszélyének tesszük ki. Az ilyen alacsony árak esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy a munka megfelelő színvonalon teljesíthető-e.” Tehát a negatív árverseny a Magyar Mérnöki Kamara elnöksége szerint is rossz hatással van a minőségre. Nos, ez nem újdonság, de sajnos még mindig megoldatlan ez a problémakör. Ha a tervezők többsége megkéri a jó minőségű tervezői munka árát, akkor a megrendelők számára ez lesz a természetes. És ha a megrendelő kérdéseket tenne fel, hogy miért kerül ez ennyibe, akkor el lehet neki

magyarázni, hogy miért, és ha végiggondolja, akkor rájön, hogy hosszútávon ez az ő érdekeit is szolgálja. Ezért is kérem nyomatékosan a tisztelt tervező kollégákat, hogy a tervezési díjaikat úgy alakítsák ki, hogy jusson idejük a házakat alaposan, részletekig menően megtervezni. A munkájukat úgy dokumentálják le, hogy a kellemetlen kérdések esetén tervezői utasításokkal, műszaki leírással, rajzokkal, továbbá átvételi igazolásokkal igazolni tudják a válaszaikat. Nem az a cél, hogy sok házat tervezzen valaki, és minden háznál egy anyagi kockázatokkal is járó, potenciális felperes-féllel szaporítsa az ellenségei táborát. Kívánatosabb lenne, hogy igényesen tervezzen az Építész, legyen ideje végigkísérnie a munkáját, és kijárnia az építkezésre, hogy tanácsaival segítse a jobb eredmény létrejöttét. Legyen az igényes munka kellően megfizetve – annak érdekében, hogy az igényes munkára jusson kellő idő. Ebben az esetben a megélhetés is megteremtődik, és kevesebb hibával is fognak épülni a házak, kevesebb pereskedő páros (építtető–tervező, építtető–kivitelező, tervező–kivitelező stb.) fogja egymás idegszálát tépkedni a peres eljárások időszaka alatt. Kívánom, hogy a tervezők tudjanak nemet mondani az olyan megrendelői kérésekre, amelyek előreláthatóan szakmailag hibásak, erkölcsileg vagy etikailag nem vállalhatók, nyomott árról szólnak vagy csak egyáltalán kockázatosak. Igazságügyi szakértői munkám során sokféle vitával találkozom. Szinte minden vita előzménye valamilyen szakmai hiba, amelyet valamelyik szakmai résztvevő elkövetett. Mindezen elvek alkalmazása esetén csökkenhetne az olyan perek száma, amelyek egyébként könnyen megelőzhető és kivédhető hibákra vezethetők vissza. Ezzel mindenki nyerhetne, hiszen egy hosszan elhúzódó pereskedés minden érintett fél számára anyagilag is és lelkileg is megterhelő. 

Darabos Balázs okl. építészmérnök, igazságügyi szakértő www.epitesz-igazsagugyiszakerto.hu


ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Látszóbeton vagy látványbeton felület? A látványbeton szerkezetek alkalmazása az elmúlt években Európában, így Magyarországon is előtérbe került. Ezeket a szerkezeteket jelentősen népszerűsítették a 2014-ben átadott budapesti 4-es metró állomásai, ahol az építész koncepciójának része volt a látványos betonfelületek felsorakoztatása. Az utóbbi évtizedekben, főleg Németországban kikísérletezett és nagy volumenben előszeretettel használt, új – a látványos betonfelületek előállításához nélkülözhetetlen – anyagok és technológiák napjainkban már hazánkban is elérhetőek. Erre szükség is van, mert a különleges tervezői elképzelések (egyedi formák és textúrák, valamint az elvárt minimális kivitelezési hibák) a régi technológiákkal már nehezen valósíthatóak meg. Az új technológiák viszont megfelelő szakértelmet és kivitelezői szaktudást igényelnek. Nem mindegy, hogy látszóbetonról vagy látványbeton felületről beszélünk, mivel ezekkel szemben eltérő minőségi, esztétikai igények fogalmazódnak meg.

A

TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN kérdezzük Kapu László okl. építőmérnököt, igazságügyi szakértőt, látványbeton-koordinátort. Kapu László a Látványbeton Kft. vezetője, aki 20 éven keresztül monolit vasbetonszerkezetek kivitelezésével foglalkozott. Részt vett az MSZ 24803-6-3:2010: „Monolit beton és vasbeton szerkezetek megjelenési mód‑ jának előírásai” elnevezésű szabvány kidolgozásában. 2012-ben megjelent a Monolit vasbeton szerkezetek. Fortélyok és praktikák a tervezéstől a megvalósítá‑ sig című könyve. Főszerkesztője a 2013ban megjelent Látszóbeton–látványbe‑ ton című könyvnek, amely az év legszebb szakkönyve volt. Részt vett az MI 24803-7: 2015: „Előre gyártott vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai” elnevezésű műszaki irányelv kidolgozásában. Először is tisztázzuk a kérdést: látszóvagy látványbetonról beszélünk? Mit értsünk e két fogalom alatt pontosan?

A hazai építőipari tradíciók miatt Magyarországon a látszóbeton értelmezése közel sem olyan egyértelmű, mint Németországban vagy Ausztriában. A meghatározás – bár sokan tévesen így használják – nem fejezi ki pontosan a készítendő szerkezettel/felülettel szemben támasztott követelményeket. Jogosan merül fel


Síkfogasság a látványbeton felületen

5


a kérdés: minden olyan felület, amelyik nem kap eltakarást, látszóbeton? Természetesen: nem. Félrevezető ez a szókapcsolat. Pontosabb és célszerűbb lenne a látványbeton kifejezés használata, amely arra utal, hogy valamilyen különleges szerkezetről, építészeti látványosságról, esetleg művészi alkotásról van szó, amelynek elkészítése a megszokottnál jóval nagyobb odafigyelést is igényel. A látványbeton megjelenési módjának részletes meghatározása, a szerkezetek előírás szerinti gondos kivitelezése és az elkészült szerkezet/felület minőségének objektív megítélése azonban sokszor komoly fejtörést okoz a megvalósulási folyamat résztvevőinek. Megfogalmazható egyáltalán egzakt módon a minőségi elvárás ezekkel a szerkezetekkel szemben?

2010 májusában megjelent egy, az épületszerkezetek megjelenési módjával foglalkozó szabványcsalád (MSZ 24803) első eleme, az MSZ 24803-6-3:2010, amely többek között a tervezőknek nyújt segítséget a monolit vasbeton felületek megjelenési módjának pontos meghatározásában.

tok eredményeképpen mekkora eltérések (tűrések) engedhetők meg. Az MSZ 24803-6-3:2010 többek között ebben segít: részletezi a gyakorta előforduló hibákat (vizsgálati szempontok), és meghatározza a különböző követelményszintekhez – azaz elvárási szintekhez – tartozó tűréseket, tűrési követelményeket. Ezek a megengedett eltérések nem önkényesen felvett értékek, a Magyar Szerkezetépítő Vállalkozók Szövetsége ajánlása alapján kerültek a szabályozásba (lásd: MSZ 24803-6-3:2010). Feltételezik még a megfelelő szakmai felkészültséget és a kor igényeit kielégítő beton- és zsalutechnológiát. Kiemelt fontosságú szerkezetek tervezése esetén a tervezőnek érdemes egyedi ellenőrzési pontokat is meghatároznia annak érdekében, hogy rögzítse, mikor és milyen módon kíván meggyőződni arról, hogy az az építészeti elképzelés alakult-e ki, amelyet a tervben meghatározott. A tervezés során ajánlatos abban is állást foglalni, hogy a hibásan elkészített felületeket milyen technológiával, milyen anyagok felhasználásával lehet majd javítani. Természetesen a megrendelő dönthet úgy is, hogy a felüle-

dokumentáció felülvizsgálatát. Ügyelnie kell arra, hogy olyan tervdokumentáció készüljön el, amely alapján egyértelműen és félreértések nélkül elkészíthető a kivitelezői árajánlat, valamint a tervező által megfogalmazott látványfelület. Mire fontos odafigyelni a kivitelezés előkészítésének időszakában, melyek a leggyakrabban előforduló hibák?

A kivitelezés megkezdése előtt – a felületre vonatkozó előírások ismeretében – a kiválasztott kivitelezőnek a megvalósítás folyamatát minél több szempontból, részleteiben át kell gondolnia. Ez az építési folyamat legfontosabb része, ami csak csapatmunkában végezhető el! Az alvállalkozó szakcégek képviselőinek (a betontechnológusnak, zsalutechnológusnak) ebben a munkában jelentős feladata és felelőssége van: a kivitelezés legapróbb részleteit előre, lépésről lépésre modelleznie kell, számolva az esetlegesen felmerülő problémákkal. A beton receptúrájának pontos meghatározása a betontechnológus feladata. Az ő előrelátó munkája a feltétele a későbbi problémamentes bedolgozásnak. A látványbeton készítéséhez elvileg

A MONOLIT BETON ÉS VASBETON SZERKEZETEK VIZSGÁLATI SZEMPONTJAI (részlet)

Hullámosság Követelményszint

ALAP

Domborulat, homorulat

Fogasság

zsaluzott felület

zsaluzattal nem érintkező fel.

zsaluzott felület


zsaluzott felület


[hzeng]

[hnzeng]

[dzeng]

[dnzeng]

[fzeng]

[fnzeng]

9 mm

15 mm

4 mm

6 mm

10 mm

15 mm

NORMÁL

5 mm

7 mm

3 mm

5 mm

5 mm

8 mm

MAGAS

4 mm

5 mm

2 mm

3 mm

3 mm

4 mm

KÜLÖNLEGES

3 mm

3 mm

1 mm

2 mm

2 mm

3 mm

A tervezési fázisban milyen szempontokat fontos figyelembe venni?

A látványbeton felületek tervezésekor gyakran valami nagyon szabályosat képzel el a tervező: amely tökéletesen sík, egyenletes telített felületi megjelenésű vagy akár egységes színárnyalatú. A tervezéskor azonban már gondolni kell arra, hogy ilyen tökéletes felületeket ritkán lehet készíteni. Még az alapos és részletes előkészítés, a fokozott odafigyelés melletti kivitelezés is bizonytalan végeredményhez vezethet bizonyos esetekben. A tervezőnek érdemes előre megfogalmaznia, hogy milyen szempontokat ítél fontosnak a szerkezet átadásánál (vizsgálati szempontok), és a vizsgála-

6

tek nem javíthatóak, és a legkisebb hiba esetén a szerkezet elbontandó. Ezt azonban ugyancsak előre meg kell határozni, hiszen ez az információ is hozzájárul a kivitelezés költségeinek pontos meghatározásához. A műszaki ellenőr munkája a látványbeton felületek készítésénél sem a műszaki átadásnál kezdődik el. Az építtető képviselőjeként már a kivitelezés megkezdése előtt több feladata van. A tervezés időszakában az építtetői igény, illetve tervezői hivatkozás esetében az MSZ 24803 szabványsorozat megfelelő részében meghatározott követelményrendszerének figyelembevételével kell elvégeznie a tervrajzok és egyéb írásos

valamennyi forgalomban lévő cementfajta felhasználható. A tervezésnél azonban figyelembe kell venni, hogy míg a tiszta portlandcement használatánál is lehetnek kismértékű színeltérések, a heterogén cementek alkalmazása esetén már jelentős színárnyalatbeli különbségek is tapasztalhatóak. Fehér cement vagy S54-es cement alkalmazásakor a megszokott betonszíntől jelentősen világosabb, illetve sötétebb színárnyalat is kialakulhat. A beton színének megváltoztatására oxidfestékeket célszerű alkalmazni. Különböző cementek használata esetén változik a beton kötési ideje is, amely a hőfejlődés miatt zsugorodási repedések kialakulásához is vezethet.


Eltérő betonszín

Színeltérés

Ezért érdemes lassan szilárduló és kis hőfejlesztésű cementet választani, vagy átgondolt utókezelést alkalmazni. A látványbeton készítésének további feltétele az adalékanyag összetételének optimális kiválasztása. A szemelosztást a szivattyúzható legmagasabb finomsági modulusra [a szemeloszlási görbe az MSZ 18293 szerinti „B” határgörbéhez közelítsen, míg a maximális adalékanyag-szemnagyságot a lehető legnagyobbra (Dmax: 24, Dmax: 32) célszerű választani. Így a bedolgozhatóságot a lehető legkevesebb vízzel (optimális v/c) lehet érni, ezzel csökkentve a pórusok kialakulásának előfordulási valószínűségét, és a beton utólagos vízfelvételét. Válogatott adalékanyagok tervezésével speciális látványfelület, úgynevezett adalékmintás felület is kialakítható. A beton könnyű bedolgozhatóságát a víz helyett folyósító adalékszerrel lehet ideálissá tenni. Ezzel csökken a vízkiválási, kivérzési hajlam és egyenletesebbé válik a beton struktúrája. A látványbeton felületek készítésénél elterjed az öntömörödő betonok használata, mely szép, minimális pórustartalmú, homogén betonstruktúrát biztosít. Mindez csökkenti a helyszíni élőmunkaigényt, azonban nagy technológiai fegyelmet kíván. Érdemes előre kijelölni a kivitelezés szempontjából legkedvezőbb betongyárat. A kiválasztás

feltételeinél a kedvező ár helyett a gyár felkészültségét, műszaki állapotát, a szállítási távolságot és a gyár megbízhatóságát (azonos alapanyag-használat, pontos szállítási határidő) javasolt figyelembe venni. Célszerű előre meghatározni a betonozás technológiáját is. Meg kell tervezni a beton zsaluzott szerkezetbe történő bejutásának módját (konténer, betonszivattyú, betonozó cső), illetve azt, hogy falzsaluzat esetén szükség van-e például beöntő nyílásokra, ha igen, azok hol helyezkedjenek el, és milyen átmérőjűek legyenek. Mindezek sokat segítenek az esetleges kiosztályozódás elkerülésében. Előre tudnunk kell, hogy merülő vibrátor mellett használunk-e zsaluvibrátort, s ha igen, akkor azt hol akarjuk elhelyezni a zsaluzaton. Érdemes tartalék vibrátort is beszerezni! A zsaluzat átgondolt kialakításában, megtervezésében sokat segíthet a zsalutechnológus. A zsaluzóanyag közvetlenül érintkezik a betonnal, így annak végleges megjelenési módját közvetlenül befolyásolja. A tervező elképzeléseinek megfelelően tudni kell, hogy lehet-e alkalmazni keretes zsaluzatot, ahol a keretlenyomat véglegesen látható marad. A zsalumintás látványfelületek esetében sokszor szükség van a zsalulenyomati kép tervezésére is. Hagyományos háromrétegű fa zsaluhéjak esetén szerencsés új zsaluzó táblát használni, míg a műanyag héjak haszná-

Különböző cementek használata esetén változik a beton kötési ideje is, amely a hőfejlődés miatt zsugorodási repedések kialakulásához is vezethet.


lata állandó minőséget biztosít az egész kivitelezés folyamán, hiszen javításuk még az építés helyszínén is megoldható. Ha a tökéletes síkfelület új, fenolformaldehid-borítású héjjal készül el, akkor a kizsaluzás után gyakran az tapasztalható, hogy a betonfelület is tükröződő lesz ott, ahol a legkisebb síktartási egyenetlenségek is felnagyítva mutatkoznak. Az egymás mellé fektetett zsalutáblák hézagjait érdemes rugalmas anyaggal tömíteni. Ha a zsaluzatra zsalufóliát kasíroznak, teljesen egyedi felületi kialakítás érhető el. A fólia szivárgórendszerként működve a felület közeléből elvezeti a felesleges vizet, ezzel megszüntetve a légbuborékok képződésnek lehetőségét is. A felületen egyenletes, textíliaszerű lenyomat alakul ki. A beton kiosztályozódásának elkerülése érdekében – a keretes falzsaluzatokban – ajánlatos beöntő nyílást kialakítani, amin keresztül bepumpálható a beton. A munkahézagok és a különböző szerkezeti elemek (pl. födém és fal) csatlakozásánál fontos feladat a finom részek (víz, cementpép) szivárgásának megakadályozása. Ezeken a helyeken érdemes rugalmas tömítő anyagot használni, például polifoam csíkot. A szerkezet éleinek pozitív (konvex) találkozásánál célszerű a tervezett élkép zés módját előre meghatározni, melynek anyaga, keresztmetszete és a rögzí tés módja többféle lehet. A műanyag, egyenlő szárú háromszög alakú, zsaluzatra kapcsolható élképzők ma a legkedveltebbek, de a speciális formákat gyalult fából érdemes elkészíteni. A vasbeton szerkezetbe a tervező kérésére speciális kizárásokat is be lehet építeni, ügyelve a pontos illesztésekre.

7


Finom homokszórású beton felület

Fontos kérdés a munkahézag kialakítása. Figyelembe véve azt, hogy a különböző időben betonozott szerkezetek csatlakozásánál nehéz elkerülni a zsaluzatok elmozdulását, célszerű határozott, vonalszerű lenyomatot kialakítani. A lenyomatot képző anyag keresztmetszeti alakja és mérete ugyancsak átgondolandó. Érdemes minél kisebb (1–2 centiméteres) keresztmetszetű anyagokat használni. Ajánlatos előre eldönteni, hogy a zsaluzatot betonozás előtt milyen formaleválasztó anyaggal kezelik. A formaleválasztó anyag fajtája és a felkent anyag mennyisége sem mellékes. A zsaluolaj csak abban az esetben tudja az elvárt eredményt biztosítani, ha egyenletesen és vékonyan borítja a zsaluzat felületét. A túlzott formaleválasztó szer alkalmazása esetén megszűnhet a beton felületi habarcsrétegének folytonossága. Az utóbbi időben elterjedőben van a zsalupaszták használata. A felvitt anyag mennyiségét ebben az esetben is minimalizálni kell, csökkentve a buborékképződés lehetőségét. Előre átgondolandó a hibás szerkezetek javításának technológiája is, hiszen az anyaghasználatot és a javítási technológia részleteit a tervezővel és a javítóanyagot forgalmazó cég szakembereivel ajánlatos időben egyeztetni. Ha a kivitelező az előbbiekben felsorolt módon, részletesen végiggondolta a kivitelezés teljes folyamatát, érdemes gondoskodni arról, hogy a kivitelezés közben ettől senki ne térjen el. Szükség van tehát egy átgondolt követelménybiztosítási tervre (lásd: MSZ 24803-1:201). Itt kell meghatározni, hogy az egyes részfolyamatokhoz tar-

8

Átkötési hely környéki színeltérés

tozó ellenőrzési pontokban a kivitelező milyen ellenőrzési tevékenységet folytat, kik a felelősök, és milyen az ellenőrzés gyakorisága. A követelménybiztosítási terv betartásával jelentősen csökkenteni lehet a hibák előfordulási valószínűségét. Ellenőrizni kell tehát a betonreceptúra, a betonozási technológia, a zsaluanyag kiválasztása, a zsaluzási technológia, illetve a javítási technológia betartását. A kivitelezés megkezdése előtt próbakeverést és próbafelületet is készíteni kell. Célszerű minden olyan részletet (csőáttörés, kirekesztés, élképzés, munkahézag-kialakítás stb.) kipróbálni, amelyek a végleges szerkezet kialakításánál is szerepelnek (Wegweiser Sichtbeton). A próbafelületeket az építendő szerkezet közelében kell kialakítani (lásd: metróépítés), így a tényleges építési helyen megvalósítva az előre csak elméletileg átgondolt részleteket. Próbajavításokat is ajánlott készíteni, melyet a tervezővel/ megrendelővel közösen kiértékelve csökkenteni lehet a későbbi félreértéseket.

részleteket is lelkiismeretesen átgondolta, akkor a kivitelezés folyamata már nem okozhat jelentős fejtörést. A kivitelezést így az előre részletesen meghatározott technológiai lépések alapján kell végezni, ügyelve a minőség-ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzések betartására. Figyelmet kell fordítani az anyagok és szerkezetek tisztántartására is, illetve a munkahelyi rend fenntartására. A műszaki ellenőrnek az ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzési pontokhoz kapcsolódóan ellenőriznie kell, hogy a kivitelező elvégezte-e a követelménybiztosítási tervében előírt saját ellenőrzési tevékenységét, a kivitelező egyes szerkezetre vonatkozó minősítési feljegyzéseit és a szükséges, valamint engedélyezett javítási tevékenységeket. A látványbeton-szerkezeteket érdemes a szokásosnál hosszabb ideig – még a függőleges szerkezeteket is több napig – a zsaluzatban tartani, csökkentve ezzel a felületek, élek sérülésének veszélyét. A zsaluzatok forgási ideje ebben az esetben jelentősen módosul, növelve a kivitelezési költségeket. A látványbetonok egységes színének feltétele az egyenletes és megfelelő mértékű utókezelés. A párazáró film alkalmazása a legbiztonságosabb utókezelési mód. Az elkészült szerkezeteket a végleges átadásáig a mechanikai sérülésektől és az időjárás viszontagságaitól takarással kell védeni. A beton felületek utólagos megmunkálásával (kikefélés, homokfúvás) egyedi látványfelület alakítható ki. Nem szabad megfeledkezni a felületek utólagos felületi védelméről sem, függetlenül a felületi megmunkálás módjától. Jó szolgálatot tesznek színezett felületvédő anyagok, melyek a végleges felületek színének egyenletességét segítik elő. A látványbeton felületek készítése öszszetett feladat. A megvalósulási folyamat minden résztvevőjétől előrelátást, átgondoltságot, alaposságot, fegyelmet és együttgondolkozást igényel. Csak a résztvevők közös, összehangolt munkája adhat megfelelő végeredményt: látványbeton felületet. 

Lestyán Mária építész tervező szakmérnök

A kivitelezés során mire kell különösen odafigyelni?

Ha a kivitelező a kivitelezés előkészítése során a legapróbb technológiai


MUNKATERÜLET

Az ipari padló leggyakoribb hibái Az alábbiakban az ipari padlónak, ennek a korszerű épületszerkezeti egységnek az építésekor keletkező típushibák témakörét járjuk körül annak érdekében, hogy az építésben részt vevők (beruházók, tervezők, generálkivitelezők, szakkivitelezők, műszaki ellenőrök) reálisan, a súlyuknak megfelelően értékeljék és kezeljék a keletkezett hibákat. Ezzel el lehet érni, hogy az ipari padlók optimálisan, költséghatékonyan működjenek, azaz megfeleljenek a tervezett tényleges funkciónak a használati élettartam alatt úgy, hogy közben ellenálljanak a hasznos és egyéb tervezhető környezeti igénybevételeknek.

Az ipari padlók általános jellemzői

A mai ember – akár mint valamelyik iparágban dolgozó szakember, akár mint vásárló – szinte naponta jár, közlekedik ipari padlón. Ipari padló van ugyanis szinte minden gyártó- és raktárcsarnokban, logisztikai központban, bevásárló központban, parkológarázsban. Az ipari padlók építésében – a beltéri aljzatok építéséhez hasonlóan – új korszak következett be. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe került a használhatóság és a tartósság mint alapkövetelmény az ipari létesítmények aljzatbetonjaira vonatkozólag. Közel ötven éve már annak, hogy az ipari padló a modern, pillérvázas ipari csarnokok ugrásszerű elterjedése kapcsán önálló épületszerkezeti egységként vált külön fogalommá. Mind funkciója, mind kialakítása tekintetében elvált az aljzatbetonoktól és az alaplemezektől, így az építőipari szereplőknek lehetőségük nyílt arra, hogy különösen innovatív kivitelezési módszereket fejlesszenek ki ezeknek az újnak számító épületszerkezeti részeknek a megoldásaira. Az ipari padló olyan épületszerkezeti elem, amely az üzemi, használati terhelésnek van a leginkább kitéve, ezért megfelelő színvonalú működése, tartóssága alapvetően meghatározza az üzemeltetés hatékonyságát. Emellett az ipari padló a csarnok építési költségei között


igen tekintélyes összeget képvisel, elérheti a 20-25%-os arányt is, a kivitelezői oldalról pedig nagy a jelentősége annak, hogy rövid idő alatt nagy értéket lehet termelni, hiszen pl. egy 15 fős szakképzett brigáddal napi kb. 1000 m2 ipari padlót lehet készíteni, nagy teljesítményű gépekkel (pl. laser screed) pedig ennek akár a 2–2,5-szeresét is. Az ipari padló tehát kiemelt jelentőséggel bír az építőiparban, és a nagy termelékenység mellett a kivitelezéstechnológiai fegyelemnek is óriási jelentősége van az építésekor. Az ipari padlók utólagos javítá-

sának általában komoly költségvonzata van, és a javítás szinte minden esetben az esztétikum rovására megy. Egy jó minőségű ipari padló tartós, fenntartási költsége alacsony, hosszú távon költséghatékony, az üzemeltető megbízhatóan használhatja, és a karbantartási költsége is pontosan tervezhető. Az ipari padló, azon belül is a statikai méretezés megtervezésekor is ezt a célt kell szem előtt tartani. Az a jó iparipadló-terv, amely figyelembe veszi mind a funkciót, mind a hasznos terheket (pl. statikus és dinamikus terhek), mind

9

MUNKATERÜLET

a felületi és egyéb igénybevételeket (pl. kopásállóság, vegyszerállóság), mind a hasznos igénybevételek járulékos mellékhatását (pl. nagytáblás fugamentes igény esetén nagyobb zsugorodással kell számolni, vagy hűtőház esetén nagyobb hőmozgással kell számolni), valamint a technológiai (pl. plasztikus és száradási zsugorodás) és környezeti hatásokból származó igénybevételeket (pl. kültéren fagyhatás), és ezek alapján adja meg a műszaki és gazdaságossági optimumot, mint padlószerkezetet, rétegrendet. A jól megtervezett és megépített ipari padlóval szemben egy rossz minőségű ipari padló esetén nemcsak a karbantartási, üzemeltetési költségeket növeli meg a felületi hibák, fugák, fugaél-letöredezések javítása, a repedések kezelése stb. miatt, hanem közvetlenül is kihathat az üzem teljesítményére (pl. nem tervezett üzemszünetek, leállások a javítási időre, lassúbb anyagmozgatás stb.). Lényeges problémákat okozhatnak mindemellett az anyagmozgató gépek, targoncák forgóalkaltrészeinek, csapágyainak, lengéscsillapítóinak, egyéb alkatrészeinek a padlóhibákból származó rövidebb élettartamú, nagyobb javítási, karbantartási költségei is. A hibák miatti többletköltségek és a kisebb kapacitás komoly versenyhátrányba hozhatja az üzemeltetőt.

Az épülettől független, attól eldilatált.

Folytonos rugalmas alátámasztás. 1. kép: Az ipari padló szerkezeti vázlata (forrás: Betonmix Kft. 1999-2013)

Az ipari padló építési hibái

Építési hibáról akkor beszélhetünk, ha az ipari padló a teljesítés időpontjában nem felelt meg a jogszabályban és az ebből származtatott műszaki előírásokban (pl. szabványokban) foglaltaknak vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Az építési hiba szakszerűtlen kivitelezésre vagy hibás anyag beépítésére vezethető vissza. Hibák természetesen előfordulhatnak, azokat pedig ki kell javítani, ez így igazságos. Ezt a megrendelő jogosan követelheti. Követelhet ezen felül cserét is (pl. bontást és új padlót), de csak abban az esetben, ha a hibát nem lehet

A javítás azt jelenti, hogy a beavatkozás után a javított rész műszakilag egyenértékű lesz az eredeti, szerződésben rögzített elvárásokkal, és megfelel a vonatkozó szabványoknak is. Az ipari padlók szerkezeti sajátságai

Az ipari padló olyan speciális épületszerkezeti elem, amely jól meghatározható szerkezeti és igénybevételi tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek közül az alábbiakat fontos mindenképpen figyelembe venni (1. kép): • folytonos, rugalmas alátámasztás, • épülettől, más szerkezettől statikailag független (dilatációval elválasztott), • beltéri vagy kültéri betonlemez, • ipari mechanikai terheléseknek kitett, • az igényekhez igazodó felületi kialakítások lehetségesek, • nem tartószerkezet, a tervezése nem csak statikai, hanem komplex betontechnológiai és szervezési feladat.

10

kijavítani. A jog azonban ismeri az arányosság elvét is, ami többnyire érvényre is jut a peres eljárásokban – igaz, sokszor csak hosszú idő eltelte után. A javítás azt jelenti, hogy a beavatkozás után a javított rész műszakilag egyenértékű lesz az eredeti, szerződésben rögzített elvárásokkal, és megfelel a vonatkozó szabványoknak is. Azt azért a beruházónak is tudnia kell, hogy egy ipari padló nem dekorpadló, tehát nem arányos követelés néhány repedés, glettelési hiba vagy kisebb hullámossági hibák miatt egy teljes csarnokpadlót felcsiszoltatni vagy leműgyantáztatni. Megjegyzem, hogy közel 25 éves ipari praxisomban elenyésző volt azon új ipari padlók száma, amely ténylegesen

cserére szorultak, jóval több volt azonban az olyan eset, ahol indokolatlan és aránytalan költségű javítást, cserét kellett végrehajtani. Ennek fő okai között szerepel pl. a kivitelezők kiszolgáltatottsága, a tőkehiány, a kényszervállalások és a sokszor hanyag dokumentálás. Amit első körben tehetünk, hogy probléma esetén korrekt és igazságos megoldás, kompromisszum szülessen: • a szerződésbe be kell írni a pontos műszaki tartalmat; • a szerződésbe be kell írni az elvárt műszaki tartalom eléréséhez szükséges peremfeltételeket (pl. huzatmentes csarnok, megfelelő hőmérséklet, beázásmentesség, padló-karbantartási utasítás, használatbavételi ütemezés stb.); • az építési naplót szigorúan és pontosan kell vezetni; • a beépített anyagok műbizonylatait a beszállítóktól el kell kérni; • összességében: mindent pontosan le kell dokumentálni (fotókon rögzíteni a problémás helyzeteket, pl. ha a padlót idő előtt használatba veszik, vagy ha nem teljesülnek a szerződésben rögzített peremfeltételek). Az ipari padlók jellemző hibái: repedések, kéregfelválások, süllyedési és síkpontossági hibák.

A repedések

A repedések megjelenése egy ipari padlón rendszerint nagy ijedtséget, indulatot, felháborodást szokott kiváltani a beruházó, üzemeltető részéről – főleg, ha nem szakmabeli –, hiszen ő egy hibátlan, első osztályú munkát rendelt meg, és most, „na tessék, itt éktelenkedik egy


csúnya repedés”. Túl azon, hogy valóban nem szerencsés, ha a szép ipari padlón repedések keletkeznek, tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a beton mint merev kompozit anyag bizony érzékeny a repedésre. Maga a beton ugyanis a viszonylag nagy nyomószilárdságához képest kis húzószilárdsággal rendelkezik (csak kb. 10%-a a nyomószilárdságnak), ezért repedéskialakulás szempontjából érzékeny a húzó-, ill. hajlító-húzó erőkből származó erőkre. Ahhoz, hogy ez a természetes betontulajdonság minél kevesebb meglepetést és problémát okozzon, fontos tisztázni a kialakulásuk okát, és a hibák jelentőségét elsősorban a használhatóság és a tartósság vonatkozásában. Általánosságban: repedések akkor alakulnak ki egy betonszerkezetben, amikor a repedés helyén fellépő húzófeszültség nagyobb lesz a beton húzószilárdságánál. A húzófeszültségek a betonlemezben kialakulhatnak mechanikai, statikus és dinamikus igénybevételekből, a padlóban keletkezett nyomatékokból származó hajlító-húzófeszültségekből, hőmozgásból, de leginkább a beton zsugorodásából. A repedések az ipari padlón az esetek több mint 90%-ában zsugorodásból, hőmozgásból és mechanikai terhelésből származnak. Ezek közül is a zsugorodási hajlam az, amely a legtöbb problémát szokta okozni. A beton zsugorodása mint legfőbb repedéskiváltó tényező egyébként természetes jelenség az ipari padlók esetében, melyet elkerülni nem lehet, mert a cement mint beton kötőanyag hidratációjának, kémiai kötésének velejárója a fizikai zsugorodás. A jelenséget kizárni nem lehetséges, viszont szabályozni lehet és szükséges is. Minden betonszerkezet, így az ipari padló is – mivel általában nagy területű, üzemszerűen igénybe vett szerkezet – különösen érzékeny a zsugorodásból származó repedésekre. Ez az egyik legkomolyabb kockázati tényező az ipari padló készítésekor. A zsugorodási repedések a gátolt alakváltozásokból származnak, és akkor keletkeznek, amikor a padlólemez mozgása részben vagy teljes mértékben akadályozott. Ebből a mozgás-akadályozott állapotból olyan nagy húzófeszültségek származhatnak, amelyek meghaladhatják a betonnak mint anyagnak a húzószilárdságát azon a konkrét helyen, ahol a legnagyobb feszültség keletkezik.


A beton zsugorodási hajlama sok tényezőtől és ezek egymásra hatásától függ. Ilyen tényezők például: a beton összetétele (szemmegoszlás, homoktartalom, a homok vízérzékenysége, a cement típusa, minősége, mennyisége, a víztartalom, az adalékszerek, a szálerősítés stb.), a betonozás körülményei, a környezeti hatások (pl. csarnok zártsága, huzatosság, esőés napsugárzás-védelem, páratartalom, hőmérséklet), a bedolgozás körülményei, technológiája (pl. ütemezés, tömörítés) és az utókezelés. Mivel a gyakorlatban a zsugorodásból származik a legtöbb repedés, célszerű már a tervezésnél és a padlókészítésnél gondolni erre, hogy minél kisebb esélyt adjunk a repedések kialakulásának. A tervezés fázisában főleg azt tehetjük, hogy nem csak a mechanikai igénybevételeket, hanem a zsugorodási és hőtágulási (egyenlő és egyenlőtlen) hatásokat is beleszámítjuk a beton anyagának, a betonlemez vastagságának, erősítésének (vasalás, szálerősítés), az ipari padló alá-

A kivitelezés fázisában legyen mindvégig a szemünk előtt az, hogy akkor tudjuk elkerülni a repedések keletkezését, ha a beton alakváltozását nem gátoljuk, tehát lehetővé tesszük a szerkezetünknek, hogy a különböző hatásokból adódóan el tudjon mozdulni. Így nem keletkeznek olyan nagyságú feszültségek, amelyek meghaladnák a beton húzószilárdságát. Ne sajnáljuk a 2 réteg polietilén fóliát (PE-vastagság: 2 × 0,15 mm), mert a két fóliaréteg közti súrlódási együttható jóval kisebb, mint a beton és a fólia között! Azon felül, hogy csökkentjük a súrlódást az érintkező felületek között, optimalizálhatjuk a beton szilárdságát is! Minél nagyobb nyomószilárdsági osztályú betont tervezünk és építünk be, annál nagyobb lesz a húzószilárdsága is, tehát jobban ellenáll a gátolt alakváltozásból származó feszültségeknek. A szilárdság növelése viszont általában a cementtartalom növelésével is együtt jár, a cementtartalom növelése pedig a beton zsugorodásérzékenységét rontja, azaz a száradási

Akkor tudjuk elkerülni a repedések keletkezését, ha a beton alakváltozását nem gátoljuk, tehát lehetővé tesszük a szerkezetünknek, hogy a különböző hatásokból adódóan el tudjon mozdulni. támasztásának meghatározásakor. Megfelelő és egyenletes stabilitású, rugalmas ágyazatot írjunk elő, tervezzünk be súrlódáscsökkentő elválasztóréteget az ágyazat és a betonlemez közé, ne tervezzünk túl vékony betonlemezt (12-15 cm alatt semmiképpen sem javaslom az ipari padló készítését ún. „úszólemezként”), és a fugatávolságokat is a beton zsugorodásérzékenységének, lemezvastagságának, valamint a betonerősítésnek a figyelembevételével alakítsuk ki. Az ipari padlókon kialakított vágott fugák rendeltetése alapvetően az, hogy mi irányítsuk a kialakulásuknak a helyét. A minimum egyharmad mélységig vágott fugáknál a betonlemez lokálisan meggyengül, ezért a bevágás alatt fog megrepedni a padló, a húzófeszültségek ezeken az előre megtervezett helyeken fognak leépülni, így nem repedések lesznek a felületen, hanem csak fugák, amiket természetesen ki kell tölteni, meg kell erősíteni, hogy a padlóhasználat során ne keletkezzenek élletöredezések vagy más tartóssági hibák.

alakváltozás nagyságát növeli, így nőnek a gátolt alakváltozásból származó feszültségek is. Beltéri átlagos padlók esetén legtöbbször a C25/30 betonosztály a megfelelő, főleg ha olyan cementtípust használunk, amelynek hőfejlesztése, és így zsugorodásérzékenysége is kisebb. E tekintetben különös jelentősége van a beton víz-cement tényezőnek, ugyanis a kötéshez szükséges vízmennyiség nagyrészt eltávozik a betonból, pórusokat, hézagokat hagyva maga után, ami a beton testsűrűségének, ennél fogva pedig szilárdságának, húzószilárdságának a csökkenésével is jár. Feltétlenül ellenőrizzük az ágyazat teherbírását [ne csak a Trɣ tömörséget, hanem leginkább az MSZ 2509/3–1989 tárcsás méréssel meghatározott E1, E2 rugalmassági modulust, a k(c) ágyazási tényezőt, és ezen paraméterek homogenitását], s ha szükséges, intézkedjünk a tervezett értékek elérésének lehetőségéről, vagy konzultáljunk a tervezővel, ha problémás gyengeségeket vagy teherbírási egyenetlenségeket tapasztalunk.

11

MUNKATERÜLET

A zsugorodási repedések kialakulásával szembeni harc következő lépcsőfoka az optimális vagy legalábbis minimálisan megfelelő kivitelezési körülmények biztosítása (zárt, huzatmentes, közvetlen napsugárzástól és csapadéktól védett csarnok megfelelő hőmérséklet- és páratartalom-biztosítása a kivitelezés és az utókezelés során), azután pedig a bedolgozás (intenzív és hatékony tömörítés), végül az utókezelés, amelynek fő célja, hogy a beton elérje a tervezett tulajdonságait. Mindezt úgy, hogy közben a zsugorodásból és egyéb környezeti hatásokból származó húzófeszültségek a lehető legkisebbek maradjanak. A fenti intézkedések meghozatalával és szakszerű kivitelezéssel minimálisra lehet csökkenteni a zsugorodási repedések megjelenésének – és általában a repedéskialakulásnak – a kockázatát. Mindezekkel együtt repedések keletkezhetnek úgy is, hogy nem merül ki a hibás teljesítés fogalma. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy építési színvonalban és technológiai fegyelemben ott még nem tartunk, hogy szinte csak hiba nélküli repedések legyenek. Ha ez így volna, akkor nem lenne annyi reklamáció a repedések miatt. Mivel viszont van elég reklamáció és repedés is, azokat ki kell javítani. A javításnál is fontos, hogy megfogalmazzuk a javítás pontos célját, és azt, hogy reálisan mit lehet várni a javítástól. Ha mindezt megfogalmaztuk magunknak, akkor közöljük a megrendelőnkkel, és tájékoztassuk őt korrektül a javítás várható eredményétől. Ne kergessük a vevőnket további illúziókba, hanem tárjuk fel neki a hibák okát, a javítás módját és azt, hogy reálisan tudjuk-e vállalni! Tájékoztassuk arról, hogy a javítás tényleg el fogja érni a kívánt célt, arról, hogy a javított építményrész műszakilag és funkcionálisan el fogja-e érni minimálisan a tervezett műszaki elvárásokat, illetve hogy az műszakilag azonos lesz a nem hibás részekkel. Ha ez teljesül, akkor jó a javítás, viszont sokszor – különösen igaz ez az ipari padlókra – a javítás helye meglátszik, optikailag eltér a nem hibás részektől, azaz várhatóan nem lesz esztétikus. Persze lehet sokat tenni, hogy a javítási hely szép legyen, de erre bizony kicsi az esély, mert a javítóanyagok más fizikai és optikai paraméterekkel rendelkeznek, mint maga a javítandó anyag. Ezeket azért fontos tisztázni a javítás megkezdése előtt, hogy a megrendelő könnyebben

12

2. kép: Kis tágasságú, 0,2–0,3 mm-es repedések (forrás: Betonmix Kft. 2015)

elfogadja azt a tényt, hogy bár az ipari padlója nem lesz olyan szép, mintha hibamentes lenne, de legalább funkcionálisan, valamint műszaki és tartóssági szempontból nem éri kár őt. A repedésjavítás technológiájának a kidolgozásánál a repedések lezárásának műszaki indoka (mechanikai és/ vagy folyadékzáró védelem), valamint a repedéssel elválasztott betonrészek stabilitásának szempontja (stabil, állandó vagy változó a repedéstágasság – azaz mozgó repedésről van-e szó vagy sem) a meghatározó. Azokat a repedéseket, amelyek mechanikai terhelés hatására hajlamosak a megnyílásra és záródásra, először erőzáró kapcsolattal kell stabilizálni és csak utána kell gondoskodni a rés lezárásáról. Ebből a gondolatmenetből következik az is, hogy a kis tágasságú, 0,2–0,3 mm‑nél kisebb repedéseket (2. kép) ipari padlónál nem vagy csak nagyon indokolt esetben kell javítani. A javítás ebben az esetben is legfeljebb a repedés zárását jelentse megfelelően híg speciális, műgyantaalapú javítóanyag bejuttatásával a szűk résbe

tisztítás, porszívózás után, de repedésbe való bevágás nélkül. Így nem vagy csak kevéssé látszik a javítás helye, a padló esztétikus marad. A 0,3 mm tágasságot meghaladó repedések azonban már túl tágasak ahhoz, hogy beavatkozás, javítás nélkül az üzemszerű használat hatására az ipari padló a repedéseknél ne károsodjon. A repedések széleinek letöredezése, az egymáshoz közel eső repedések közti felületi „kikagylósodás” veszélyforrás, ezért ezek a repedések már javításra szorulnak. Ezen repedések javítása nem elegendő egyszerű injektálóanyag-kiöntéssel, hanem a repedések vágókoronggal való kitágítása, az így kapott felületek kitisztítása, kiporszívózása, előkészítése (adott esetben a kitágított repedések belső oldalának tapadóemulzióval történő alapozása) után egyvagy kétkomponensű, műgyanta alapú javító-, fugázóanyaggal való kitöltésével kell, hogy történjen. Ezt a javítási technológiát általában 1,0 mm-es repedéstágasságig lehet sikeresen alkalmazni. A megfelelő anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés egyrészt biztosítja,

3. kép: A 0,3–1,0 mm szélességű repedések javítása (forrás: Betonmix Kft. 1999-2013)


4. kép: Szélesebb repedés javítása „összevarrással” (forrás: Sparkland Kft. 2015)

4a. kép: Szélesebb repedés javítása „összevarrással” (forrás: Sparkland Kft. 2015)

hogy a repedések ne nyíljanak meg újra, másrészt a javítóanyag tartós és teherátadó hidat képez a repedésekkel elválasztott területek között. A jó minőségű repedésjavítás gyakorlatilag a jó minőségű fugakitöltéssel lesz azonos. Ügyelni kell azonban arra, hogy ahogyan a fugákat, úgy az ilyen javításokat is rendszeresen szükséges ellenőrizni és karbantartani. A javítás szépséghibája, hogy a javított rész optikailag elég jelentősen kiemelkedik a környezetéből, azaz esztétikailag elüt az egységes padlófelülettől (3. kép). Ennek oka az, hogy a javítóanyagok színe különbözik a beton természetes színétől. A nagyobb – 1,0 mm-es tágasságú vagy ennél szélesebb – repedések esetén a műgyantás repedéskitöltés önmagában általában nem szokott tartós lenni, mert ebben az esetben a repedéssel elválasztott lemezrészek között már szinte semmilyen teherátadódás nincsen, ezért az elvált lemezrészek (hacsak nincsen szerkezeti betonacél- vagy hálós vasalás) önálló szerkezeti részekként működnek, ahol a repedéseknél a padló lemezszélként viselkedik; azaz függőleges irányú statikus vagy dinamikus terhelésre nagyobb nyomatékok és lehajlások keletkeznek. Ebben az esetben tehát az elvált


lemezrészek összekapcsolása, „összevarrása”, átbűbelezése indokolt (4. kép). Ez a megoldás részben vagy egészben újra biztosítani tudja az elvált lemezterületek „együttdolgozását”. A meglévő repedésekre 45°-os szögben, varratszerűen, mindkét oldalon furatok készítése és a lerepedt élek flexkoronggal történt kivágása majd tisztítása, kiporszívózása után műgyantakitöltés következik (kb. 3/4 magasságig). A javítás további része az acéltüskék behelyezése a furatokba, majd a végleges műgyantás feltöltés. A műgyanta megkötése után a repedés vonalában újra gyémánttárcsás vágókorong-bevágás következik, majd a klas�szikus fugakitöltéssel lehet befejezni a javítási menetet. Szakszerű javítás esetén ebben az esetben is meglesz az egyenértékűség a hibátlan és a javított részek között.

Felületi kéregfelválás

A repedéseken túl a cementbázisú kopóréteggel képzett ipari padlóknál gyakori hiba még a kéregfelválás. Alapvetően jó és kifejezetten költséghatékony kéregerősített ipari padlót készíteni. Ebben az esetben a friss betonfelületre cementbázisú speciális szemmegoszlású és gyakran

különösen kemény anyagokból álló adalékszerkezetű por, szárazhabarcs kerül szórásra, amelyet nagy intenzitású tárcsás simító- és glettelőgépekkel dolgoznak be és fényesítenek ki. Ennek a felületképzésnek az előnye, hogy a 2–3 mm vastagságú kéreg együtt készül, és együtt „dolgozik” a betonlemezzel, a legfőbb tulajdonságai – mint pl. a rugalmassági modulus és a hőtágulási tényező – pedig közel azonosak. Tehát ez nem idegen anyag a betonhoz képest, így hosszú távon megbízható tartósságot biztosít – feltéve, ha jó a tapadás a két réteg között, és nem válik fel a kéregerősítés. Ez a megoldás egyébként jóval gazdaságosabb, mint pl. egy többrétegű műgyanta rendszer, emellett takarítható és zártabb struktúrájú felületet ad. Ilyen felületek vannak a legtöbb barkácsáruházban, de sok bevásárlóközpontban, főleg logisztikai, raktár- és gyártócsarnokban, ahol nincs különösebb vegyi igénybevétel. A megoldás tehát jó, de csak akkor, ha szakszerű a kivitelezés, és a kéregfelület jól megtapad a fogadó betonaljzaton. A jó minőség feltétele többek között a megfelelő betonösszetétel (megfelelő cementtípus és tartalom, alacsony víz–cement tényező, kis homok, de nagy finomrésztartalom) és betontechnológia, valamint a kivitelezési körülmények optimalizálása. Hibák azonban itt is előfordulnak. Néha a felület elválik a betonaljzattól, fémes ütésre kotyog, de adott esetben meg is repedezik, és ún. „pókhálós” repedések alakulnak ki (5. kép). A pókhálós repedés – ha a repedéstágasság csekély, tehát 0,3 mm alatti, és a tapadás a két réteg között megfelelő, azaz nincsen felválás – nem tekinthető hibának, hanem inkább természetes jelenségnek. Ennek oka, hogy a beton cementtartalma, víztartalma, összetétele eltér a szárazhabarcs összetételétől (nagyobb cementtartalom, legtöbbször más cementtípus, más adalék-összetétel), emellett a kéregerősítő a hidraulikus kötéshez a betonban levő vizet használja, így bizonyosan más a zsugorodás az amúgy hasonló összetételű és együttdolgozó két rétegnek. A különböző nagyságú zsugorodásból természetszerűleg adódik, hogy a határfelületen húzóerő és húzófeszültség, ezekből pedig felületi hajszálrepedések képződnek, amelyek azonban nem hatolnak át a teljes betonkeresztmetszeten. Ezeket tehát javítani nem kell, mert a kopóréteg a funkcióját el tudja látni, a felület egységes és takarítható.

13

MUNKATERÜLET

5. kép: A pókhálós repedések önmagukban nem feltétlenül hibák, mégis előfordul, hogy egy bizottságnyi ember állja körül őket (forrás: Betonmix Kft. 2010)

6. kép: A felületi kéregerősítő réteg felválása (forrás: Betonmix Kft. 2013)

Javításra csak akkor van szükség, ha a kéreg felválik (6. kép), vagy a pókhálós repedések tágassága olyan nagy, hogy a repedésszélek letöredezése reális veszély lehet (ez kb. 0,3–0,4 mm tágasság felett következik be). A kéregfelválások javítási módja a javítandó terület körbehatárolása sarkos fugavágással kb. 1 cm mélységig. Falazat, dilatáció, műtárgy stb. csatlakozásnál természetesen a csatlakozó szerkezet adja meg a határt (7.kép). Ezután a padló felső részét kb. 5–6 mm mélységben fel kell marni, a felmart felületet pedig meg kell tisztítani minden instabil, elválandó anyagtól, majd ki kell porszívózni, és portalanítani kell. Utána a felületet vízzel be kell áztatni, a pórusokat vízzel telíteni kell, de a víztócsákat nem szabad hagyni. Az esetleges tócsákat másnap az alapozás előtt fel kell itatni (mattnedves felület szükséges). Az elő-

7. kép: A javítandó felület előkészítése (forrás: Durostone Kft. 2012)

14

készített felületet tapadóemulzióval alapozni kell, majd az eredeti kéregerősítő anyagához hasonló szárazhabarccsal, amelyben zsugorodáskompenzáló és a tapadóhíd is bele van keverve, új felületet kell képezni, aluléccel lehúzni, majd tárcsás és kézi simítóval és glettelővel véglegesíteni a javítási felületet (8. kép). Kézi glettelés csak azokon a helyeken megengedett, ahol géppel nem lehet hozzáférni. A csatlakozó felületeknél a széleken a glettelést kézi simítóeszközzel kell végezni. A szakszerű javítás jó minőséget ad, és az új felület újra alkalmas lesz a rendeltetésszerű használatra.

Ágyazati, alépítményi hibák

Az ipari padlók másik tipikus „ellensége” a gyenge alépítményből, gyenge ágyazatból adódó táblabillegés, az egymástól fugákkal elválasztott betontáblák közti

élfogasság, a szintkülönbség kialakulása és az ezt követő fugaszél-letöredezés, illetve a repedések keletkezése. Az ipari padlók (sajnos nem csak a régiek) hibáinak, tönkremenetelének egyik forrása az ágyazat, az altalaj, azaz az alépítményi rétegrend gyenge állapota, a rétegek megsüllyedése. Ezzel a hibaforrással szinte minden ipari padlós cég, generálkivitelező és csarnoküzemeltető találkozott már. Ezen hibák sokszor már a kivitelezéskor keletkeznek, de lehetséges hibaok a talajvíz vagy csapadékvíz okozta talajszerkezeti átrendeződés is. A legtöbb csarnoképítésnél ugyan már találkozhatunk talajmechanikai jelentéssel vagy szakvéleménnyel, de az abban levő következtetéseket a generálkivitelezők egy része sok esetben – finoman szólva – igen „nagyvonalúan” kezeli, és nem mindig veszi komolyan a benne fog-

8. kép: A javított felületet speciális szárazhabarccsal kell bevonni (forrás: Durostone Kft. 2012)


lalt veszélyeket, kockázatokat kimutató megállapításokat. Az agyag-, iszaptartalom, a talajszilárdsági jellemzők, a szervesanyag-tartalom, az izzítási veszteség mértéke, a víztartalommal összefüggő alakváltozási érzékenység, a talajvízszint, esetleges áramlás stb. mind-mind olyan adatai egy talajmechanikai dokumentációnak, amelyek nemcsak az alapozáshoz, hanem az ipari padló tervezéséhez is lényeges információkat, adatokat szolgáltatnak. Cégünk ma már nem is tervez ipari padlót talajmechanikai szakvélemény vagy jelentés nélkül. Itt jegyzem meg, hogy 2010 óta lényegesen átrendeződött, emelkedett a talajvízszint Magyarországon, tehát érdemes a meglévő régebbi talajmechanikai szakvélemény mellé újat készíttetni új csarnoképítés vagy bővítés esetén. A padlófelújítások előtt – különösen akkor, amikor billegő betontáblák, élletöredezések, sarokletörések és más, az ágyazati hibákra, süllyedésekre utaló jelek mutatkoznak – lehetőségünk van

Komoly költség megtakarítást eredményez, ha csak ott javítunk, injektálunk, ahol kell, olyan és annyi anyaggal, amennyi szükséges a padlólemezek stabilizálásához. arra, hogy gyorsan és költséghatékonyan kapjunk pontos képet az alépítmény állapotáról, a kockázatokról. A talajradarral végzett méréssel megállapítható, hogy hol vannak, és milyen mértékűek az alépítményi anomáliák, pl. a süllyedések, az üregesedések. A radaros diagnosztika eredményei alapján pedig a javítás módját is ki lehet dolgozni. A talajradar rádióhullámokat bocsát ki. A kibocsátott frekvenciától függően különböző mélységig hatolnak ezek a rádiójelek a talajba. A különböző anyagú tárgyaknak egymástól eltérő ellenállásuk van, így más-más jeleket is produkálnak. A műszerből kiinduló jelek folyamatosan verődnek vissza. A talajszerkezettől jelen-


tősen eltérő földalatti anomália máshogy veri vissza a jeleket, mint a környezete. Ezeket a visszavert jeleket alakítja át láthatóvá és mérhetővé a talajradar. A 2D talajradar-eljárással metszeteket tudunk felvenni az alépítmény rétegrendjéről akár 6 m-es mélységig, de a mérési mélység állítható (kisebb mélységre való állítás esetén nagyobb felbontású képeket kapunk). Ezzel az eljárással a táblabillegések okát, az üregesedés helyét, nagyságát, de a mélyebb rétegek süllyedését is diagnosztizálni lehet. A pontos diagnózis alapján pedig az optimális, költséghatékony javítási megoldást ki lehet dolgozni. Komoly költségmegtakarítást 6. kép: A felületi kéregerősítő réteg felválása (forrás: Betonmix Kft. 2013)

9. kép: Ágyazat és altalaji süllyedés az 55 m-es szelvényben (forrás: Z-MILAN ‹92 Kft. és Betonmix Kft. 2015)

Az alépítményi hibákból származó süllyedések megállítása, a betonlemezek stabilizálása a legtöbbször az ipari padló és az ágyazat felső rétege közé történő habcement-injektálással megoldható, de ennek a javítási technológiának is megvan a maga korlátja. Ha ugyanis az alépítmény alatti rétegrenddel, például az altalajjal vannak problémák, azaz ha túlzottan süllyedésérzékeny, akkor hiába stabilizáljuk a felső 40–60 cm-t, mert a padló ugyanúgy tovább süllyedhet habcementestül és ágyazatostul. Éppen ezek miatt az előre nem látható és esetenként igen különböző adottságok miatt további általános javítási iránymutatásokat nem lenne célszerű megadni. A lényeg azonban az, hogy a padlófelületen látható ilyen jellegű hibajelenségek oka mélyebben keresendő, sokszor nem is vagy nem is csak az ágyazatban, hanem az alsóbb talajrétegekben. Megoldás persze mindig lehetséges, de az optimális ár–érték arányú javítási technológia kidolgozása nagy körültekintést igényel.

10. kép: A süllyedés felett a betontábla a fugánál megsüllyedt, a lemezszélek letöredeztek (forrás: Betonmix Kft 2015)

eredményez, ha csak ott javítunk, injektálunk, ahol kell, olyan és annyi anyaggal, amennyi szükséges a padlólemezek stabilizálásához. A radarképen egy fuga alatti ágyazatsüllyedést látunk (9. kép). A talaj és az ágyazat gyengesége miatt és a targoncaforgalom hatására a fugánál a padló billeg, amely egyre erősödő hatású ágyazat kiverődést okoz. Az egyre nagyobb mértékben megsüllyedő, kiüregesedő ágyazat egyre nagyobb táblabillegéseket okoz, ami pedig nagy fugamegnyílással és fugaszél-letöredezéssel jár (10. kép). Ez az egyre erősödő, öngerjesztő tendencia rövid időn belül komoly használati károkat okoz.

Felületi síkpontossági hibák

A felületi síkpontossággal kapcsolatos megrendelői reklamációk a legtöbb esetben erősen szubjektívak szoktak lenni, ugyanis a szerződésben a felek vagy nem szabályozzák a megengedett felületi egyenetlenséget, vagy ha szabályozzák is, a vonatkozó szabványok, irányelvek a mérés módját a legtöbb esetben nem határozzák meg, meghagyva azt a szabadságot és lehetőséget a szerződő feleknek, hogy a tényleges használathoz tartozó követelményeknek való megfelelőség legyen a kritérium. Ebben az esetben a javítás is egyszerűbb, célratörőbb és ténylegesen kivitelezhető lehet.

15

MUNKATERÜLET

Alapvetően ugyanis – és ez az egyik lényeges előnye az ipari padlónak – gyorsan, nagy értéket és végleges kialakítást lehet elérni egy betonozási napon a felületképzéssel együtt, és az is igaz, hogy ha hibák keletkeznek, azokat nem minden esetben lehet költséghatékonyan javítani. Ez igaz a síkpontossági követelményekre is. A problémák ott szoktak kezdődni, hogy a felek nem vagy nem eléggé egzakt módon állítják fel a síkpontossági követelményeket. Az ipari padló körében a síkpontosság az, mint minőséget meghatározó műszaki fogalom, ami bizonyos szabványok szerint osztályba sorolható. Hazánkban jelenleg nincs egységes viszonyítási alapja az ipari padló síkpontossági előírásainak, ugyanis több szabvány és műszaki irányelv is fel-felbukkan a szerződésekben. A különböző előírások nagyon különböző követelményrendszereket állítanak fel, van köztük olyan, amelyben vannak minőségi osztályok, és vannak olyanok is, amelyben csak meg‑ felelt/nem felelt meg kategóriák léteznek. Magyarországon ilyen szabvány a DIN 18202, a DIN 15185 (német szabványok), a TR34 (Technical Report 34. brit műszaki irányelv), az MSZ EN 13670:2010, az MSZ 04-803/1-1990 (magyar szabványok) és az MSZ EN 15620:2009 (harmonizált uniós szabvány). Ez hat különböző szemléletű és követelményrendszerű előírás, amelyek erősen különböző toleranciahatárokat adnak meg, más-más mérési módszerekkel és minősítési határértékekkel számolva. Nem mindegy tehát, hogy mire szerződünk, vagy hogy megnevezzük-e, és ha igen, akkor melyiket a fentiek közül. Ha kivitelezőként nem kötünk ki semmit, akkor vagyunk a leginkább kiszolgáltatva a minősítéskor. A DIN 18202:2013-04 az a szabvány, mellyel az utóbbi évtizedekben Magyarországon a legtöbbször találkoztam az ipari padlók körében. A szabvány alapvetően a magasépítési szerkezetek mérettoleranciáit szabályozza, ennek egy része a síkpontossági határérték a különböző szerkezetek esetében. A szabvány 3. számú táblázata adja meg az egyenletes felülethez képest a megengedett eltéréseket a különböző mérési hos�szokon. Az ipari padlókra ezen táblázat 3. és 4. sora adja meg azokat a legnagyobb eltéréseket, amelyeken belül a szerkezet az adott helyen megfelel az előírásnak. A 3. sor ezen adatai szerint egy ipari padló felel meg ennek a szabványnak az adott mérési helyen, ha az eltérés

16

1 m-es mérési hosszon nem nagyobb, mint 4 mm, 2 m-en 6 mm, 3 m-en 8 mm, 4 m-en pedig 10 mm. Nagyobb mérési hosszok esetében már kisebb mértékben emelkedik a határérték, 15 m-es mérési távolság felett pedig már nem növekszik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ipari padló egységen belül (pl. egy 1000 m2-es csarnokrészen) a síkpontosságtól való eltérés nem lehet nagyobb

A szabvány szerinti minősítés azt mondja ki, hogy a padló egy vagy több adott helyen nem felel meg a szabvány szerinti síkpontosság mértékének, egyéb helyeken viszont megfelel.

A mérés végrehajtása egy-egy kijelölt helyen úgy történik, hogy a mérőlécet (egyszerű aluléc) a felületre rá kell helyezni, majd a két feltámaszkodási pont közti távolságot le kell mérni. Ezen távolsághoz a szabvány szerinti toleranciát bemutató táblázatból, vagy grafikonból interpolálással meg kell határozni a megengedett legnagyobb réstávolságot (12. kép), és ezt az értéket kell összehasonlítani a mérőléc és a padló síkja közti – az adott helyzethez tartozó legnagyobb – távolsággal. A szabvány nem írja elő, hogy egy adott területen vagy akár egy fugákkal határolt betontáblán hol, milyen irányban és mennyi mérési pontot kell felvenni, tehát a szükséges helyek kijelölését nem határozza meg. Így az az alapelv érvényesül, hogy a mérés céljának megfelelő, a minősítéshez szükséges jellemző helyeken kell mérni. Ez a szubjektívnak tűnő nagyvonalúság viszont a gyakorlatban lehetőséget is kínál arra, hogy a kivitelező és a megrendelő közti vitát a használhatóság megítélésének szempontjából helyes felé terelje. Ugyanis a szabvány

11. kép: A DIN 18202:2013-04 szabvány mérési sémája alumínium mérőléces vizsgálattal (forrás: a jelzett szabvány)

15 mm‑nél. A 3. táblázat 4. sora ennél egy kicsit szigorúbb, eszerint 1 m-es mérési hosszon a legnagyobb eltérés nem lehet nagyobb, mint 3 mm, 4 m-en pedig 9 mm (a köztes értékek interpolálandók). Lényeges, hogy a szabvány nem a vízszintestől való eltérésről, hanem a síkpontosságról ír, ezért nem szabad egyszerűen a szintezési leolvasási értékek különbségéből következtetni a síkpontosságra (11. kép)! Az ipari padló felületi hullámossága mindig két másik ponthoz képest értelmezendő, két lokális magaspont közötti képzeletbeli húrtól való legnagyobb függőleges távolságaként. Ezért lényeges a minősítéshez a szabvány által leírt mérési módszer betartása.

nem állapít meg osztályokat, nincs osztályos besorolás, nem lehet azt mondani egy ipari padlóról ezen szabványra hivatkozva, hogy az nem I. osztályú, mert pl. a mérési helyek több, mint 10%-ában nem felelt meg a síkpontossági toleranciának. Ebben az esetben ugyanis még lehetne találni olyan területet, ahol jól sikerült a padló, és ott végezni sok mérést, vagy lehetne keresni más területeket, ahol több a hiba. Ez a szabvány tehát nem alkalmas arra, hogy az ipari padlót osztályba sorolja, viszont kiválóan alkalmas arra, hogy megállapítsa, hogy az adott ipari padló mely területein vannak síkpontossági hibák. A szabvány szerinti minősítés tehát azt mondja ki, hogy a padló egy


12. kép: A síkpontossági mérés gyakorlati végrehajtása alumínium léccel (forrás: Betonmix Kft. 2016)

vagy több adott helyen nem felel meg a szabvány szerinti síkpontosság mértékének, egyéb helyeken viszont megfelel. Ezután pedig már csak a hibás helyekkel kell foglalkozni, és azt eldönteni a feleknek, hogy mit kezdjenek a túlzottan hullámos területekkel. Ebben az esetben már nem a szabványnak, hanem annak az általános elvnek a tükrében kell dönteni, hogy a nem-megfelelőség milyen hatással van a rendeltetésszerű használatra. Például a lemezszélek felhajlása, ha az nem a targoncák közlekedési útvonalába esik, nyilvánvalóan nem zavarja túlzott mértékben a rendeltetésszerű használatot, tehát nem szükséges beavatkozás. Ha viszont zavarja, akkor sem szükséges az érintett betontáblákat

kicserélni, elég lehet egy lokális javítás (pl. lecsiszolás és impregnálás). Tapasztalatom szerint a szakértői közreműködés ilyen esetekben is segíti a mindenki számára elfogadható kompromisszumos megoldás létrejöttét. Végezetül meg kell említenem: a szabvány szerint lehetőség van arra is, hogy szintezéssel minősítsék az ipari padló felületi síkpontosságát. Ahhoz azonban, hogy a gyakorlat szempontjából használható eredményeket kapjunk, viszonylag sűrűn, például 50, vagy maximum 100 cm-es raszterban célszerű felvenni a szinteket, amely azért lássuk be, elég macerás és hosszú művelet lehet egy több ezer négyzetméteres ipari padló esetén.

A szintezéses hullámosságmérés esetén nem a szomszédos pontok közti magasságkülönbség a lényeg, hanem például minden második magasság közti képzeletbeli húr felezőmagasságához képest kell figyelembe venni a középső leolvasási értéket, és a kettő különbségét kell összehasonlítani a két szélső pont közti távolsághoz tartozó toleranciaértékkel (13. kép). Előnye ennek a mérési eljárásnak viszont az, hogy nem csak az egymáshoz közeli pontokat lehet vizsgálni, hanem az egymástól távolabb eső mérési pontok közt is megkapjuk a síkpontossági adatokat.

Összefoglalás

Az ipari padló mint az ipari és kereskedelmi csarnokok leginkább igénybe vett, nagy értékű szerkezeti egysége nemcsak hogy teret ad a korszerű, innovatív és költséghatékony megoldásoknak, hanem a szerződő feleket (a beruházótól a kivitelezőig) arra is ösztönzi, hogy éljenek is ezekkel a lehetőségekkel, azaz a rendeltetésszerű és tartós használathoz találják meg közösen azokat a műszaki szakmai követelményeket, amelyek a beruházó, üzemeltető hosszú távú igényeit, érdekeit szolgálják. Csak egzakt követelményrendszer felállításával lehet jó kiviteli tervet készíteni, és csak jó tervből lehet jó minőségű, tartós ipari padlót építeni. A kivitelezői szerződésben pedig mindig rögzítsük az elvárásokat és a műszaki lehetőségeket, valamint a hibás teljesítés következményeit, főleg a javítási irányelveket! Mindezekkel a sokszor laikus megrendelőt is segítjük, mert nem támaszt majd irreális elvárásokat az ipari padlóval szemben, és magunkat mint építőipari szereplőket is megvédjük, hogy nyíltan felfedve a kockázati tényezőket optimális kialakítást ígérjünk és nyújtsunk a beruházónak. Mindezek figyelembevételével jó esély van arra, hogy az építési tevékenység befejeztével is emelt fővel lehessen elszámolni. Így nem csak a reklamációk számát és értékét csökkentjük, hanem jelentősen hozzájárulunk ahhoz, hogy a hazai építőipar színvonala emelkedjen. 

Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő 13. kép: A síkpontossági mérés gyakorlati szintezéssel (forrás: Betonmix Kft. 2016)


17

MUNKATERÜLET

Mobil építőgépek hatékony üzemeltetésének legfontosabb kérdései Cikkemben a mobil építőipari gépek hatékony üzemeltetésének lehetőségeit vizsgálom. Mint látni fogjuk, már akkor foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, amikor még meg sem vásároltuk az eszközt, csak azt akarjuk eldönteni, hogy melyik gépre vagy gépcsoportra van szükségünk.

M

IUTÁN MEGTÖRTÉNT a gép(ek) kiválasztása és már megvettük őket, illetve rendelkezünk azok kapacitásával, el kell osztanunk időben és térben ezt a kapacitást az elvégzendő feladatok/munkák függvényében, és gondoskodnunk kell arról, hogy az elméletben rendelkezésünkre álló kapacitást maximálisan kihasználjuk. Ezért biztosítanunk kell a munka hatékony szervezését, valamint a gépek üzembiztonságának fenntartását. Végül, de nem utolsósorban gondolnunk kell a megfelelő adminisztrációra is. Egy pontatlanul megfogalmazott szerződés vagy egy hanyagul kitöltött átadás-átvételi jegyzőkönyv az egész tevékenységünk hasznát veszélyeztetheti. S mindezeket a feladatokat úgy kell végeznünk, hogy közben mindig optimalizáljuk a költségeket és teljesítményeket.

Gépkiválasztás

Gépkiválasztással alapvetően két esetben kell foglalkoznunk. Először akkor kerülünk szembe ezzel a kérdéssel, amikor gépet akarunk vásárolni, másodszor pedig akkor, amikor a meglévő gépparkból kell azt vagy azokat a gépeket kiválasztani, amelyek a feladat elvégzésére a legalkalmasabbak. Gépvásárlásnál inkább hosszabb távra szóló, stratégiai döntést kell hoznunk, és úgy a gépek, mint a feladatok tágabb köréből választhatunk. Ilyenkor általában a következőkkel szembesülünk: • Milyen költségkeret, illetve finanszírozási lehetőség áll rendelkezésünkre? • Új vagy használt gépet akarunk vásárolni?

18

• Ragaszkodunk a már meglévő géppar-

kunk gyártmányaihoz? • Milyen referenciákkal rendelkeznek az ajánlattevők? • Mi a gépkezelők, karbantartók véleménye? • Milyen feladatra kell a gép? • Össze kell hasonlítanunk az ajánlatokat, azonos szempontok szerint. • Össze kell vetnünk a különböző ajánlatokat gazdaságossági szempontok szerint is. • Milyen hatósági követelményeknek kell megfelelni az új gépnek? • Rendelkezik-e a gép munkavédelmi minősítéssel? • Mennyire felel meg a gép a nemzetközi normáknak? • Mekkorák az üzemeltetési költségek? • Megoldott-e a gépkezelők képzése, van-e magyar nyelvű menü a monitorokon?

• Milyen a szerviz- és alkatrészellátás? • Mennyire ismeri a gépet a saját karban-

tartó részlegünk, van-e szükség speciális eszközökre az üzemeltetéshez? • Vannak-e alternatív alkatrészbeszerzési források szervizalkatrészekre és kopó alkatrészekre? • Milyenek a jótállási és szavatossági feltételek, összhangban vannak-e a hazai törvényekkel, rendeletekkel? • Mennyire respektált a piacon az adott gyártó és a gépe, mennyire tartja meg az értékét, hogyan lehet majd értékesíteni, ha már el akarjuk adni? A fenti felsorolásból csak azt emelném ki, hogy „Milyen feladatra kell a gép?”. Itt ugyanis olyasmiről van szó, ami sok esetben nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdést is felvet. Vegyünk például egy grédert, amivel egy autópálya-csatlakozás vonalvezetését alakítjuk ki. Ezt a munkát


a gréderrel önmagában is el lehet végezni, de a kitűzések miatt ez nagyon munkaés időigényes feladat. Ha ehhez a géphez vásárolunk egy – a gréder árának kb. 30%-át kitevő – háromdimenziós vezérlő automatikát, ami működhet helyi robotvezérléssel vagy GPS-pozicionálással, nemcsak lényegesen gyorsabban, hanem sokkal pontosabban, tehát jobb minőségben tudjuk kivitelezni a munkát. Látható a felmerült kérdések sokaságából, hogy jó döntést csak alapos munkával és sokszor csak megfelelő kiválasztási módszerekkel lehet elérni. A szakirodalom több ilyen kiválasztási módszert is ismer. Néhányat itt is bemutatunk közülük. Ha rendelkezésre állnak a szóban forgó gépekre vonatkozó költségadatok, akkor az árbevétel – költség – nyereség elemzésével (ÁKN-elemzés) dönthetünk az alábbiak szerint:

De többek között használhatjuk a Total Lifetime Cost analízist, ami a gép életében felmerülő összes költséget figyelembe veszi, vagy a műszaki szempontok vizsgálatánál • a Kesselring-, • KIPA-módszert, vagy • a Fuzzy-logikát is segítségül hívhatjuk, • illetve más döntéselméleti eszközt is használhatunk.


Ennek során nagyrészt az idővel – pontosabban fogalmazva az időveszteségekkel – vívunk kíméletlen harcot. Egy évben ugyanis 8760 óra van. Ha ebből levonjuk a munkaszüneti napokat, akkor 6096 óránk marad a munkára egy átlagos évben. Ezt nevezik naptári időalapnak (Tn). Ha három műszakban dolgozunk, akkor ez az idő áll rendelkezésünkre, és

A legtöbb esetben a gépvásárlással, kiválasztással kapcsolatos döntések szubjektív szempontok szerint történnek. Hosszú távon azonban nem lehet megke rülni a komoly értékelési módszerek alkalmazását. ezt nevezzük a munkarend szerinti időalapnak (Tm3) is. Ha csak egy műszakban dolgozunk, akkor viszont már csak 2032 óránk marad (Tm1). Ha most összevetjük ezeket az óraszámokat azzal, hogy egy átlagos építőipari gép kb. 700–1250 üzemórát dolgozik egy év alatt [2], akkor azt látjuk, hogy nagyjából a rendelkezésre álló időnk fele elveszett, az alábbiak miatt: • gépidőveszteség (karbantartás, javítás, beállítás stb.), • emberi tényezők (törvényes pihenés stb.), • szervezés miatti állás (gépszállítás, várni kell valamire stb.), • piaci viszonyok miatti állás (nincs munka), • valaminek a hiányából eredő állásidő (üzemanyag, alkatrész stb.), • meteorológiai okok miatti állás, • váratlan események.

1. ábra: ÁKN-analízis diagramjai [1]

A bal oldali felső diagram mutatja az árbevétel és a költség kapcsolatát, melyen láthatjuk, hogy két fedezeti pont van, amikor a nyereség nulla. A nyereség alakulását a bal oldali alsó diagram ábrázolja. Erről a diagramról megállapítható, hogy milyen mennyiségnél lesz maximális a nyereség, vagyis az adott gép milyen volumenű munka esetén képes a maximális nyereséget elérni. A jobb oldali diagram két különböző gép költséggörbéjét mutatja. E diagram alapján lehet döntést hozni, hogy egy adott volumenű munkához melyik gép felel meg.

1. A munka szervezése

Valójában a legtöbb esetben a gépvásárlással, kiválasztással kapcsolatos döntések ennél lényegesen szubjektívebb szempontok szerint történnek. Sokszor további torzító tényezőt jelenthetnek a különböző támogatások. Hosszú távon azonban nem lehet megkerülni a komoly értékelési módszerek alkalmazását.

A kapacitás maximális kihasználása

Itt két nagy területtel kell foglalkoznunk: a munka szervezésével, valamint a gépek állapotának fenntartásával.

A gépidőveszteséget okozó tényezők kérdéseivel a 2. pontban foglalkozom részletesebben. Az emberi tényezők esetében a törvényi előírásokat be kell tartani, viszont az azon túli kieséseket megfelelő ellenőrzéssel csökkenteni lehet, amihez nagy segítséget nyújthatnak az elmúlt években teret hódított információtechnikai eszközök. Például az építési területen elhelyezett kamerákkal nemcsak a gépek üzemét lehet ellenőrizni, illetve dokumentálni, hanem a munkavédelmi szabályok betartását is. További lehetőséget jelent a GPS alapú nyomkövető rendszerek elterjedése. A kezdetben közúti járműveken alkalmazott, analóg jeleket feldolgozó rendszerek

19

MUNKATERÜLET

sokat fejlődtek. A ma használatos digitális rendszerek már alkalmasak a munkagépek CAN-BUS rendszerére kapcsolódni, és az ott keletkezett jeleket továbbítani, és feldolgozni egy központi számítógépben. Így ma már nemcsak a gép helyéről, üzemóraállásáról, hanem sokkal több adatról – köztük például a fogyasztásról, motorhőmérsékletről stb. – kaphatunk adatokat, melyek segítségével sokkal teljesebb képünk lehet a munkagépek üzeméről, ráadásul ezeket az információkat akár már a saját okostelefonjainkon is percre pontosan láthatjuk. Például a Caterpillar TH414 teleszkópos rakodógép esetében látjuk a gyújtást, azt, hogy a motor jár-e, a motorüzemórát, a megtett kilométert, az üzemanyagszintet, a motorfordulatszámot, a sebességet, a gázkar/pedál helyzetet, a motor nyomatékát, a hűtővíz hőmérsékletét, a kézifék helyzetét, az akkumulátortöltést, a motorellenőrzési funkciót és az alacsony üzemanyagszintre való figyelmeztetést, tehát minden fontos információt. A szervezés miatti állásidő csökkentésére is bőven vannak lehetőségek. Az egyik ilyen terület a gépek szállítása. Az építőiparban használatos gumikerekes mobil gépek – ha rendelkeznek rendszámtáblával, és csak kisebb távolságra kell menniük – saját maguk is mehetnek, egyébként pedig leggyakrabban tréleren szállítják őket, mert ez biztosítja a legrövidebb szállítási időt. Ebből fakadóan a legtöbb üzemeltető saját szállítójárműkapacitással rendelkezik. A technika hihetetlen fejlődése mellett az elmúlt évtizedekben a szervezéstudomány, a hálótervezés, a projektmenedzsment stb. is hasonló nagy ívű pályát írt le. Kezdetben ez kizárólag a nagy cégek privilégiuma volt, de ma már szinte minden egyedi, célirányos feladat megvalósítására lehet használni – cégmérettől függetlenül – a projektmenedzsment eszközeit. Az építőiparban és ezen belül az építőgépek üzemeltetése terén az ilyen feladatokból van bőven. Valószínű, hogy a siker egyik alapja az, hogy a projektmenedzsment eszköztárával optimális költség – idő – minőség egyensúlyt lehet elérni és kézben tartani. A siker másik alapja az, hogy a kockázatok felismerése és azok kezelése mellett használható ütemtervet (Gantt-diagram) tudunk készíteni, melynek segítségével mindig tisztában vagyunk az aktuális feladatokkal. Végül, de nem utolsósorban, a projektmenedzsment széles körű elterje-

20

dését a számítástechnika és azon belül a sokszor ingyenesen elérhető projektmenedzsment-programok tették lehetővé. Ilyen és hasonló eszközök birtokában valóban minimálisra lehet csökkenteni a várakozási és valaminek a hiányából eredő állásidőket, valamint a felek közötti értetlenkedést. A meteorológiai okok miatti állás és a váratlan eseményekkel nem vagy alig lehet mit kezdeni.

Lehet, hogy néhány év múlva az alkatrészellá tás új dimenziói nyílnak meg, amikor egy alkat részt helyben gyárta nak le 3D-s nyomtató val a gyári utasítások alapján. 2. A gépek állapotának fenntartása

Az esetleges gépmeghibásodásokból eredő állásidő azon túl, hogy bevételkiesést okoz, – túlzott késedelem esetén – könnyen kötbérkövetkezményekkel is járhat. Emellett a gépekkel kapcsolatos változó költségek között – az energiafelhasználás után – a második helyet foglalja el a fenntartási költség. Ezért ez a terület fontosságának megfelelően széles körben ismert szakirodalommal rendelkezik, aminek részletezése e cikk keretében nem lehetséges. De van néhány olyan gondolat, amit szeretnék megosztani a tisztelt olvasóval.

A vertikális ipari struktúra után – ahol szinte minden a gyáron belül készült – kialakult a horizontális ipari berendezkedés, aminek eredményeként a gyártók sokkal inkább az összeszerelés irányába mozdultak el, teret adva ezzel a specializálódott, nagyalkatrész-, részegységszállítók kialakulásához. Ahhoz, hogy a sok különböző gyár termékei egy géppé álljanak össze, nagyfokú szabványosításra és a gépgyártók, valamint a beszállítóik közötti szoros együttműködésre van szükség, nemcsak az alkatrészellátás, hanem a fejlesztések terén is. Ennek a folyamatnak az egyik katalizátora az elektronika fejlődése és azon belül is a CAN-BUS rendszer megjelenése és elterjedése. Ez a robosztus és viszonylag olcsó rendszer rendkívül megbízható, anyagtakarékos és az évek folyamán oly mértékben szabványosodott, hogy akár újabb elemekkel is lehet bővíteni egy meglévő rendszert anélkül, hogy az eredeti elemeket meg kellene változtatni. Az építőgépekben jelenleg legtöbbször csavart érpáron, rézvezetéken haladnak a jelek (pl. a TEREX-nél kékfehér színű érpáron). Ez azt jelenti, hogy az ilyen vezetékeket könnyen fel lehet ismerni, és egy ohmmérővel a legalapvetőbb hibák ki is mutathatók. „Sajnos” a fejlődés itt sem áll meg, és egyre inkább a fénykábeleken haladnak a jelek, amit már ohmmérővel nem lehet ellenőrizni. A CAN-BUS rendszer a gép egészét, az érzékelőket, beavatkozó egységeket, motort, hidraulikát összeköti. Ez az, ami adott esetben hibajelet generál, és jelez ki a gépkezelő előtti monitorra, vagy továbbít és fogad információt például a GPS nyomkövető hálózaton


mikor másnak adjuk birtokba az eszközt –, pontosan és észszerűen, mindenre kiterjedően töltsük ki az átadásátvételi jegyzőkönyvet. Ezzel hosszú és parttalan vitákat, esetleg pereket előzhetünk meg.

Összefoglaló

keresztül. Egy ilyen rendszer, megfelelő érzékelőkkel képes arra, hogy az üzemeltetés szempontjából legfontosabb kopásokat (pl. fékbetétkopás), változásokat még azelőtt kijelezze, hogy meghibásodás jelentkezne, és maradjon idő az alkatrész beszerzésére és kicserélésére. Annak ellenére, hogy már a mai technika is lehetővé teszi az úgynevezett hibakódok kiolvasását a gépből, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy ez csak egy kiindulási alap, de mindig hagyatkozzunk a józan eszünkre, és ha nem nyilvánvaló a hiba oka, akkor azt logikai alapon keressük meg; a gyári szerelők is ezt teszik. Ez azt is jelenti, hogy ha nem mutat hibakódot a rendszer, attól még lehet benne hiba. A horizontális ipari berendezkedés és szabványosítás egy másik következménye, hogy a gépekhez szükséges alkatrészeket – különösen a szerviz- és a gyorsan kopó alkatrészeket – több helyről is be lehet szerezni. Sőt lehet, hogy néhány év múlva az alkatrészellátás új dimenziói nyílnak meg, amikor egy alkatrészt helyben gyártanak le 3D-s nyomtatóval a gyári utasítások – esetleg nyílt forráskódok (pl. TESLA nyílt szabadalmak) – alapján. Erre már van példa a repülőgépiparban (Boeing, GE), amely köztudottan rendkívül kényes az üzembiztonságra. A helyi alkatrészgyártásnak széles hagyományai vannak Magyarországon, de hogy ez gyártói információk alapján történjen, az már egy új fejezet lesz.

Adminisztráció

Az adminisztráció nem tartozik a közvetlen értékteremtéshez, de ha nem megfelelően végezzük, akkor nagyon nagy kár érheti az üzemeltetőt. Először is, ha egy gépet vásárolunk jó tisztában lenni a jogi környezettel (pl. új


Ptk.), és mindenképpen fontos a szállítási szerződés pontos megértése. Ha külföldön vásárolunk gépet, akkor arra is gondolnunk kell, hogy az adott országban esetleg a miénkétől teljesen eltérő jótállási és szavatossági kötöttségek érvényesek, és garanciális meghibásodás esetén azokat nem vagy csak nagyon nehezen tudjuk érvényesíteni. Tudnunk kell azt is, hogy az új Ptk. a jótállás (garancia) és kellékszavatosság (warranty) intézménye mellett bevezette a termékszavatosság fogalmát, amely a vevő számára lehetővé teszi a szavatossági igény érvényesítését nemcsak a kereskedővel, hanem a gyártóval szemben is. Valószínű, hogy ennél bonyolultabb a helyzet hazai kereskedő és külföldi gyártó esetén. A megfelelőségi nyilatkozat lehet, hogy csak egy fénymásolt papír, de abból a szempontból fontos, hogy a gyártó így nyilatkozik arról, hogy a terméke milyen szabványoknak (különösen fontosak a munkavédelmi követelmények) felel meg. Sajnos igazságügyi szakértőként olyan esettel is találkoztam, amikor egy hazai gyártó által kiállított nyilatkozatban felsorolt szabványok részben nem voltak már érvényben, részben pedig nem az adott gépre vonatkoztak. Ezért – mivel a szabványokat csak drágán lehet beszerezni a Magyar Szabványügyi Testülettől – minden esetben kérjük meg, hogy az adott szabványokat mutassák meg, tegyék lehetővé azok elolvasását, hogy meggyőződjünk a nyilatkozat helyességéről. Ahhoz, hogy később új gépek vásárlásánál tisztában legyünk a teljesítményés költségviszonyokkal, célszerű ezekről kimutatást vezetni, csakúgy, mint a javításokról és felújításokról. Különösen azon esetekben, mikor egy gépet bérbe adunk – de más esetekben,

Összességében megállapítható, hogy a gépek hatékony üzemeltetése nagyon összetett feladat, amihez a legkorszerűbb szervezési és technikai eszközöket kell használnunk. Alapvetően három területre kell koncentrálni: a gépek észszerű kiválasztására, majd a kapacitás maximális kihasználására és végül az előbbi két feladatot támogató észszerű adminisztrációs rendszerre. A cikkben nem tértem ki a munkavédelmi, humánpolitikai és egyéb törvényi kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekre, mert azoknak egyrészt az üzemeltetés és adminisztráció rendszerébe kell beépülniük, másrészt pedig a cikk terjedelme sem tette azt lehetővé. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

• Fejes István: Építőgépek kiválasztásá‑

nak szempontjai, Építőgépek, Építésgépesítés http://www.mahill.hu/itd/html/ szakcikkek/epitogepek%20kivalasztasa. htm • Bogschütz Béláné – Tóth Ferenc: Épí‑ tőipari logisztika, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar, Budapest, 2011. • Eric Verzuh: Projekt menedzsment HVG Zrt., Budapest, 2006.

HIVATKOZÁSOK

[1] Gyimesi András: Építőipari logisztika Gépkiválasztás, BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék, Alapfogalmak_Gépkiválasztás_m – PowerPoint [2] Gyimesi András: Építőipari logisztika Gépkiválasztás, BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Alapfogalmak_Gépkiválasztás_m – PowerPoint 10. dia [3] Forrás: www. fleetware.hu

Mikó Péter okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértő

21

DIAGNÓZIS

„A problémás területek remélhetőleg, előbb-utóbb tisztába lesznek téve” INTERJÚ VÖNÖCZKY BALÁZS IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐVEL A SZAKMA SZÉPSÉGEIRŐL ÉS NEHÉZSÉGEIRŐL Még az építőiparban dolgozók között is többen vannak, akik számára kicsit misztikus, hogy mit is csinál egy igazságügyi szakértő. Mikor, kinek és miben tudnak Ön és kollégái segíteni?

Alaphelyzetben akkor, ha egy befektetőnek, megrendelőnek problémája akad a kivitelezés minőségével, a legegyszerűbb, ha megegyezik a vállalkozóval. Amennyiben a hiba javítható, általában megkapja a lehetőséget azok elvégzésére, de akár forintosíthatják is az így felmerülő plusz költségeket a vállalkozó kárára. A gond akkor van, ha a felek nem tudnak megegyezni. Ha a békéltetés nem vezet eredményre, jön a per. A bíróságok ilyen esetekben szoktak a konkrét szakterülethez kötődően igazságügyi szakértőket kirendelni. Ennek megelőzése érdekében sok esetben maguk a megrendelők vagy a vállalkozók kérnek fel igazságügyi szakértőt a szakvélemény elkészítésére. Egy jól elkészített anyag még akkor is megoldást adhat, ha éppen a megbízó kárára érvel. Hétköznapi esetek is vannak, amikor az emberek azért keresnek meg, mert például az épülő házukban a nyílászárók, a bútorok, a konyhabútor nem megfelelő minőségben készült el, és megoldást kérnek a problémáikra. Ön 1998 óta igazságügyi szakértő, és ez egyben a főtevékenysége is. Mennyit változott a szakma az évek alatt?

Az igazságügyi szakértői munka jelenleg átalakulás alatt van. Nemrég fogadták el az új szakértői törvényt, amelyet – minden bizonnyal – több jogszabály módosítása, vagy újak létrejötte fog követni. Elvárás a szakmai követelményeken túl a jogszabályok naprakész ismerete, melyből vizsgát kell tenni.

22

Mostanában indult el egyfajta generációváltás a szakértők között. A „régiek”, a hatalmas tapasztalatot, tudást felhalmozott, javarészt nyugdíjas kollégák lassan-lassan visszavonulnak, felhagynak a szakma űzésével. Ezzel párhuzamosan megjelennek az ifjú kollégák, akik jóval kevesebb tapasztalattal bírnak ugyan, de naprakészek az internetes információszerzés világában, és nyitottabbak az új technológiákra. Említette a szakterületeket. Ezek megszerzése milyen módon történik?

A szakterületeket és az ehhez kötődő képesítés feltételeit jogszabály rögzíti. Annak ellenére, hogy túl aprólékos a szabályozás, léteznek olyan részterületek, melyek akár két szakterülethez, vagy akár egyetlen területhez sem tartoznak. Gyakran előfordul, hogy pl. építész- vagy építőmérnöki végzettség szükséges olyan feladatok elvégzéséhez, amelyek konkrétan a faiparhoz kötődnek. Ezek a problémás területek remélhetőleg, előbb-utóbb tisztába lesznek téve a jogszabályok módosításával. Örök vita van a jogszabályokra történő utalás, ill. azok alkalmazásának kompetenciája ügyében a jogászok és a szakértők között. A felek jogi képviselői gyakran nehezményezik, hogy a szakértők erre a területre is bemerészkednek, megpróbálva kifogni a szelet a vitorláikból. Ön mint igazságügyi szakértő a faiparhoz kötődő problémák megoldásához nyújt segítséget. Melyek a leggyakoribb problémák ezen a területen?

A boltokban forgalmazott és minősített építőipari alapanyagokkal ellentétben itt az alapanyag – a fűrészáru – nem homogén, „lelke van”, és megtréfálhatja a felhasználót. Ilyen eset például, ha nem

párhuzamos a rostszerkezete, ha nincs megfelelően kiszárítva, vagy ha a kész termékből hónapok múlva előjön a gyanta. Ezek mindegyikéből később gond lehet, csavarodhat, görbülhet, feszülhet a szerkezet, ledobhatja a festéket, a lazúrt. Később pedig gombásodhat, megtámadhatják a rovarok, élősködők. A felületkezelés önmagában is problémákat rejthet, ha nem szigorúan a gyártó által előírt technológiát alkalmazza a vállalkozó. A leírtakon kívül természetesen itt is megjelennek a tervezési és a kivitelezési hibák. A faiparhoz kötődnek a faipari gépek is, amelyek nagyon szerteágazóak funkciójuk, méretük alapján. Ide tartoznak a rönkhasítóktól a hagyományos öntöttvas gépeken át a nagyüzemi CNC-rendszerű marógépek is. Ezek használatához már komoly informatikai tudással kell rendelkezni. A faipari gépek esetében általában az értékbecslés a leggyakoribb feladat. Volt valamilyen feledhetetlen esete, amelyre évek múltával is emlékezni fog?

Évekkel ezelőtt egy fából készített, kerekeken gördülő hifi-állványra kapaszkodott fel egy kislány, az állvány feldőlt, és a 30 kg-os televízió maga alá temette. Vizsgálni kellett, hogy a görgők elhelyezése megfelelt-e a szabványnak, és amennyiben nem, ez mennyiben okozhatta a baleset bekövetkeztét. A másik egy jóval vidámabb történt. Egy pláza butikjában az összes póló és pulóver, amelyet a polcokra raktak, kék lett. Hogy miért? A kivitelező a kékre festett polc készítésekor a maradék hígítójának a felhasználása mellett döntött.  www.szakertofaipar.hu [email protected]


DIAGNÓZIS

Erkélyek hibái Az erkélyek az épületek emeleti szintjein a főfalakkal határolt belső téren kívül helyezkednek el. Használati szempontból egyértelműen a lakáshoz vagy más funkciójú belső térhez tartoznak. A hasonló jellegű, többnyire konzolos kialakítású függőfolyosóktól méretükben különböznek, és legfőképp abban, hogy alapvetően nem közlekedésre szolgálnak. E havi cikkünkben az erkélyek építési hibáit, vesszük számba – nyitott erkélytől a zárt erkélyig, régi építésűtől a modernig.

A

Z ERKÉLYEK klasszikus szerkezeti megoldásának a kőkonzolra helyezett kőlemez szerkezet tekinthető. Az 1. ábrán ilyen szerkezet metszetét mutatjuk be, amelyen jól látható a konzolvég szélső főfalba történő befogása. Az erózió által meggyengített kőlemezeket egyébként sok helyen vasbeton lemezekre cserélték. A 2. ábrán az acélkonzolokkal alátámasztott kőlemezes erkélyszerkezet metszete tanulmányozható. A rabic-cal takart stukkó díszítésű vagy bádoglemez burkolatú acélgerendák esetében az acél konzolgerendák ritkán jelennek meg burkolat nélkül a homlokzaton. Ilyenkor viszont az előrehaladott acélkorrózió általában rejtve marad, ami akár komoly életveszélyt is jelenthet (3. kép), mert az erkély leszakadása néha látható előjelek nélkül hirtelen, váratlanul következhet be. Sérült, aládúcolt erkély képe látható a 3. képen.

2. ábra: Acélkonzolos erkély jellemző metszete. Szaggatott vonallal a szokásos rabic, illetve stukkó burkolat kontúrját jeleztük

1. ábra: Kőkonzolos erkély jellemző metszete

A teherhordó szerkezet hagyományos konzolos kialakítása alapvetően két fő csoportba sorolható. Az egyik esetben a teherhordó főfalakkal leterhelt konzolgerendavégek, a másik esetben pedig a főfalakon konzolosan túlnyújtott

2. kép: Acélkonzolos egyszerű erkély, konzolburkolat nélkül

1. kép: Ötkonzolos díszes erkély képe kovácsoltvas pálcás kitöltésű korláttal


3. kép: Sérült, aládúcolt erkély képe

23

DIAGNÓZIS

4. kép: Felújított zárterkély képe alulról konzolrészlettel

6. kép: Az erkélylemez alsó síkja átázott és fagykárosodott felülettel

5. kép: Tömör mellvédes vasbeton szerkezetű erkély jelentős korróziós és fagykárral

Az anyagtani, szerkezeti sajátosságok miatt bizo nyos épületszerkezetek törvényszerűen elro molhatnak, sőt életve szélyessé is válhatnak. födémgerendák alkotják az erkélylemezt alátámasztó szerkezetet. A modern vasbeton építés elterjedésével egyre több erkély készül bordás vagy borda nélküli vasbeton síklemezzel. Az erkélyek a belső térhez erkélyajtóval kapcsolódnak, biztonságos használatukhoz pedig erkélykorlátok, mellvédek vagy azok kombinációi szolgálnak. A korlátszerkezetek biztonságos rögzítése és merevítése a balesetveszély elkerülése érdekében rendkívül fontos. Régi szerkezeteknél a korlátoszlopok korrózió

24

7. kép: Vasbeton szerkezetű erkély sérült klinker burkolattal

miatti meggyengülése, illetve rögzítésük kilazulása gyakran előforduló hiba. Hosszabb erkélyek esetében gyakori, hogy a határoló homlokzati falat az erkélyajtó mellett még ablakokkal is áttörik. Az erkélyek kialakítása sokféle lehet. Leggyakoribbak a nyitott erkélyek, de léteznek fedett, félig zárt vagy teljesen körülhatárolt zárt erkélyek is. Szépen felújított zárt erkély részlete látható a 4. képen. Általában az erkélyek közé szokták sorolni azokat a homlokzat síkja

mögött kialakított és oldalfalakkal határolt, fedett tereket is, amelyeket loggia elnevezéssel illetünk. Megemlíthetjük még a homlokzat síkjában kialakított – főleg bevilágítást és szellőzést szolgáló, de kitekintésre is alkalmas – ún. franciaerkélyeket, amelyek esetében a korlátszerkezet közvetlenül az erkélyajtó síkja előtt van. A hagyományos konzolos-lemezes erkélyek építésiparosítás során született „rokona” az előre gyártott vasbeton szerkezetű erkélytérelem, amelynek külön-


Az erkélyek járófelületének burkolata a kültéri elhelyezkedése miatt intenzív időjárási hatásoknak kitett, ezért nagyon fontos a jó vízelvezetés (esetleg szigetelés) és a fagyállóság. A csúszásmentesség követelménye ugyanúgy fontos, mint a függőfolyosóknál. böző változataival a panelos építési rendszerrel létrehozott épületek homlokzatán találkozhatunk. A 9. és 10. képen térelemes szerkezetpéldákat láthatunk.

Az erkélyek jellemző hibái Anyaghibák, burkolati hibák, fémés kőkorrózió, térfogatváltozásból eredő repedések, kopás és fagykár a vízszintes burkolaton, fagykár az acélkonzolok burkolatán, konzol- és lemezelmozdulások, ill. azok repedései, befogási elégtelenség, falmorzsolódás a befogásnál, konzolok túlzott mértékű lehajlása, teherbírási tönkremenetelhez vezető repedések, átnedvesedés a lemez alsó síkján, vakolatleválás, korlát korróziója, deformációja, kilazulása, elégtelen mértékű betontakarás vasbeton szerkezet esetén, acélbetétek ún. leveles rozsdásodása.

A hibák felsorolása sok hasonlóságot mutat a függőfolyosóknál tapasztalható hibákhoz. Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban a két világháború között épült belső udvaros függőfolyosós bérházakhoz hasonlókat már ritkán építenek. Ha mégis, akkor pedig már korszerű vasbeton lemezes szerkezettel készülnek. Az erkélyek tekintetében más a helyzet. Mivel a lakások használati értékét jelentősen növelheti az erkély, ma is gyakran találkozunk új építésű erkélyekkel. Az erkélylemezek általában modern vasbeton lemez szerkezetűek, velük kapcsolatban szerkezeti hibával, problémával ritkán találkozunk. Ellenben a burkolatok fagyálló, csúszásmentes kialakítása, a csapadékvíz-elvezetés szakszerű megoldása, továbbá a lemezperemeken az aláfolyást megakadályozó szakszerű vízorros kialakítás gyakran „hibádzik”. Az építési hibák gyakran tervezési vagy kivitelezési tévedésekre, helytelen műszaki döntésekre vezethetők vissza. Az állagromlással, öregedéssel, elhasználódással, az időjárási hatások következményeivel az épületeket használók,


9. kép: Vasbeton szerkezetű erkély térelem biztonsági üveg korláttal

8. kép: Felújított vasbeton szerkezetű erkélyek alulnézete. Nemrég még életveszélyes állapotban voltak

illetve a tulajdonosok ritkán számolnak. Ami például a személyautók karbantartásigényével és elhasználódásával kapcsolatban a köztudatban magától értetődőnek tekinthető, úgy látszik, hogy az épületszerkezetek tekintetében még nem látszik nyilvánvalónak. Ezért is van értelme annak, hogy folyamatosan napirenden tartsuk annak lehetőségét, hogy az anyagtani és szerkezeti sajátosságok miatt bizonyos épületszerkezetek törvényszerűen elromolhatnak, sőt akár életveszélyessé is válhatnak. 

10. kép: Sérült vasbeton erkély térelem részlete

IRODALOM

[1] Bajza József: Szemrevételezéses épület‑ diagnosztika, TERC Kiadó, Budapest, 2003, 199. oldal [2] Dr. Fátrai György: Épületdiagnosz‑ tika I., MÁV IK Kft., Budapest, 1997, 256. oldal [3] W. Dr. Arató Anna: Régi épületek egyéb teherhordó szerkezetei, TTI, FÉ-6, Budapest, 1988, 135. oldal

Prof. Dr. Koppány Attila egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, építésügyi szakértő

11. kép: Erkély „homlokzati díszítő elemként” – ajtó nélkül – az archívumból. Nem állítjuk, hogy követendő példa

25

IRATTÁR

Ingatlanok energia- és közmű-költségmegosztása bérbeadás esetén Sok esetben kerül sor családi ház, társasházi lakás, garázs, műhely stb. ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadására. Ha saját vállalkozásunk telephelye saját ingatlanunk, költségeink között szintén szerepeltethetjük az energia- és közműszámlák (azaz víz-csatorna díj) arányos részét. A házastársak válása, idős rokon eltartása esetén is szükség lehet a költségek megosztására. Cikkünk ezeket a speciális eseteket veszi sorra, és hasznos tanácsokkal szolgál a költségek jogszerű és igazságos megosztásához.

S

ZÁMTALANSZOR TAPASZTALTUK, hogy a bérlők és a bérbeadók nincsenek tisztában sem a megosztás módjával, sem annak mértékével. Közhely, hogy az élet a legnagyobb meseíró, ám ennek igazságát saját szakértői munkánkkal is alátámaszthatjuk. Peres ügyek keletkeztek például az alábbi esetekben: • Családi ikerház két pontosan egyforma felében két, egyformán három fős család lakott, s a víz-csatorna díj 50-50%os megosztásában állapodtak meg. Amikor azonban a fiatalabbik család autómosót létesített saját részén, az idősebbik család már nem vállalta a fele-fele víz-csatorna díj megtérítését. Ezért a fiatalabbik család beperelte az idősebbiket. • Osztatlan családi házban elváltak a házastársak. A gyerekeket az édesanyának ítélték. A család továbbra is együtt lakott. Mennyi költség juthat az elvált férjre, ha egy szobát kizárólagosan, a közös helyiségeket, kertet pedig a többiekkel közösen használja? Az alábbiakban különböző költségmegosztási módokat javaslunk megfontolásra.

A teljes ingatlan bérbeadása

Ismeretes, hogy a villamos-, gáz-, vízmérő órákon jelentkező költség azt terheli, akinek a nevén a mérőóra szerepel. Nem tudhatjuk pontosan előre, hogy a bérlő milyen villamos készülékeket, milyen fűtési módot (pl. nyáron

26

szobaklíma, gázfűtés mellett télen villamos pótfűtés az irodában stb.) fog használni. A legegyszerűbben úgy szokták a kérdést rendezni, hogy a bérlő a számlák szerinti teljes költséget havonta kifizeti a bérbeadónak. Ez a gyakorlat nem

ahol a mérőt a nevére díjtalanul átírják. A bérlő feladata – és érdeke – gondoskodni arról, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a mérők a nevéről leírásra kerüljenek az új bérlő vagy a bérbeadó nevére.

Amikor a szolgáltatói ellenőrök a szabálytalanságot észreveszik, kizárólag azt tudják alaposan megbír ságolni, akinek a nevén a mérő szerepel. mindig szerencsés. Napjainkban egyre inkább terjed a szabálytalan vételezés. Sok helyen esetleg hiányoznak a mérőórák zárópecsétjei. Amikor a szolgáltatói ellenőrök a szabálytalanságot észreveszik, kizárólag azt tudják alaposan megbírságolni, akinek a nevén a mérő szerepel, azaz a bérbeadót. Ő pedig hogyan fogja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a beavatkozás a bérleti jogviszony megkötése után keletkezett? Mindkét fél számára kizárólag az alábbi megoldást ajánljuk: a bérleti szerződésben – vagy annak a tényleges használatba vételekor készített mellékletében – rögzítsük minden mérő állását, s azt a tényt, hogy a bérbeadó a mérőket átíratja a bérlő nevére; a bérlő pedig vállaljon kötelezettséget az energiaszolgáltatási szerződés megkötésére. Ezután a bérleti szerződéssel és ezen iratokkal a bérlőnek fel kell keresnie a szolgáltatót,

Az átíráskor ragaszkodjunk ahhoz, hogy a szolgáltatók a mérőket díjmentesen ellenőrizzék, így biztos, hogy nem kerül nevünkre olyan mérő, melyet valaki korábban manipulált. Ez 2003 óta kötelességük is. A bérlő érdeke, hogy az éves leolvasású szolgáltatásnál a mérőállásokat havonta kis mérőnaplóban rögzítse, a mérőkre pedig a bérbeadó készíttessen leolvasónyílással ellátott burkolatot, így a mérő megvédése biztosított a szándékos rosszindulatú vagy teljesen véletlen sérülésektől. A burkolatot mindig tartsuk lezárva, hiszen annak felnyitása a leolvasáshoz nem szükséges.

Az ingatlan, lakás egy részének bérbeadása, nem lakás céljára történő saját felhasználás

A legmegnyugtatóbb megoldás az almé rők szakemberrel történő telepíttetése.


Ilyenkor a bérlő a mérőállások szerinti költségeket számíthatja fel. Konkrét példánk: Az épület két helyiségét egy kárpitos műhely bérelte. A bérlő ragaszkodott ahhoz, hogy saját vízmérője legyen, a kialakítás költségeit is vállalta. Az egyik télen az ingatlanon óriási csősérülés történt, mely után többszázezer forintos víz-csatorna számla érkezett. A kárpitos almérője vitathatatlanul bizonyította, hogy a hiba nem az ő bérleményében keletkezett, ezért őt többletköltség nem terhelheti. Amennyiben a bérbeadott részek fogyasztásai külön nem mérhetőek (mert a gépészeti kialakítás azt nem teszi lehetővé), akkor mindig a bérlő által felhasznált naturáliák (kWh, gáz m3, víz m3) becsült mértékét kell a szerződésben rögzíteni, egységárának évenkénti felülvizsgálati, módosítási lehetőségével együtt (ugyanúgy, mint a bérleti díjnál). Sose kössünk bérleti szerződést például így: 1500 Ft villany, 1000 Ft fűtési, 850 Ft víz-csatorna, 300 Ft szemétszállítási díj havonkénti megfizetése. Az árak ma már gyakran változnak, sőt néha soron kívül is. A helyes bérleti szerződés inkább ezt tartalmazza: havonként 90 kWh, 40 gáz m3, 5 víz-csatorna m3, 110 liter szemét szállításának díja (heti 1 vagy két ürítéssel). Ezek a költségek azonban nem feltétlenül a hatályos energia- és víz-csatorna díj (esetleg távhődij, szemétszállítási díj) egységáraival számítandók. A bérleti szerződésben lehet rögzíteni, hogy ahhoz a bérbeadó pl. havi 5% üzemeltetési költséget is felszámít. Ilyen költségei az alábbiakból adódnak: a bérlőre jutó költséghányad megelőlegezése, villamos-kismegszakító meghibásodás miatti cseréje, vízcsősérülés, a bérlemény víz- és gázberendezései nek javítása, karbantartása, cseréje, biztonságtechnikai ellenőrzése stb. A bérleti szerződésben a bérbeadó azt is kikötheti, hogy közüzemi és közműköltség megelőlegezése címén a bérlő a szerződés megkötésekor egy-két havi költségnek megfelelő összeget tegyen letétbe a bérbeadónál. Így a havi költségek ebből kerülnek kifizetésre a szolgáltatók felé. Amikor a bérbeadó által a bérlő felé kiszámlázott költség beérkezik, a letét ismét feltöltésre kerül. Ilyen költséggel mindig év végén kell elszámolni, mert az a vállalkozásban kint lévő pénzkészletként szerepel. Nagyobb összeg esetén pedig a kamatok kezeléséről is meg kell állapodni.


Villamos költség

70 000

bruttó Ft

Fűtési költség

98 000

bruttó Ft

Víz-csatornadíj

18 000

bruttó Ft

Biztosítás

24 000

bruttó Ft

Szemétszállítás, kéményseprés

25 000

bruttó Ft

2010. évre, 110 m2-re összesen:

235 000

bruttó Ft

Használt terület %-os aránya iroda (25/110=) előszoba, WC, mosdó eseti használata

22,73

%

8,00

%

Összesen:

30,73

%

Leírható a 235 000 Ft 30,73%-a=

72 209

bruttó Ft

150

liter/fő/nap

4,5

1

liter/m2/nap

2016. évi költségmegosztás 110 m2-es lakásingatlan esetén, ha az iroda 25 m2 alapterületű 1. táblázat: Könyvelésibizonylat-forma

Vízfelhasználás, gáz vagy villanybojleres, gázfűtéses lakásban: Házikert-locsolás Gépkocsimosás Iroda vízfelhasználása Szemétszállítás

1 házt. vödör = 10 liter

400

liter/hó

31

liter/m2/nap

3

literfő/nap

m3/fő/ hónap

2. táblázat: Normatíva a mérés nélküli becsléshez

A saját ingatlan egy részének saját vállalkozásban történő használata esetén

Igen sok esetben saját vállalkozásunk a saját lakásunk egy részében működik, pl. ügyvédi iroda, orvosi rendelő, magántervező, könyvelő, varrónő, cipőjavító, különféle kft.-k, bt.-k irodái. Ilyenkor általában nem alkalmazunk elkülönített mérőórákat, mert a korrekten elkülönített kiadások vállalkozásunk költségei között leírhatók (a KATA kivételével), a számlák úgyis saját nevünkre érkeznek. Példa: egy ügyvéd saját 3 szobás lakásának egyik szobáját az ügyvédi tevékenység folytatására használja (ügyfélfogadás, levelezés, fénymásolás stb.), az előszobában pedig a többi ügyfél várakozására nyújt lehetőséget. Ilyenkor gondosan össze kell gyűjteni a lakás villamos-, gáz-, víz-csatorna-, szemétdíj-, esetleg távhőellátási, biztosítási stb. számláit, százalékos arányban meg kell becsülni az ügyvédi tevékenység céljára felhasznált

területet, s az arra vetített költséget lehet leírni a vállalkozás irodájának üzemeltetési költségeként. Könyvelési bizonylatként például az 1. táblázat szerinti forma szerepelhet, egy évre. A könyvelésben a fenti összesítés mögé le kell fűzni mindazon alapbizonylatokat (eredeti számlákat), melyből az összesítés készült. Egyedi számításokat is végezhetünk, ehhez ismertetünk a 2. táblázatban néhány – rendeletekben meghatározott – normatívát a mérés nélküli becsléshez. Az energia- és közműszámlákat, a bérleti szerződéseket a teljesítési idő vagy a szerződés megszűnése után minimum öt évig kell megőriznünk. 

Imrei Józsefné igazságügyi szakértő

27

IRATTÁR

Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában 2. rész Már három éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több száz milliárd forintot kitevő lánctartozások visszaszorítására hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörtént, az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés. A cikksorozat az elmúlt három év tapasztalatait mutatja be. A sorozat első része a nem egyértelműen megfogalmazott vagy nem jól értelmezett szerződésekből eredő vitákkal foglalkozott. A második részben a TSZSZ-hez beadott kérelmek körülbelül harmadánál megjelenő pótmunkákról és többletmunkákról lesz szó.

Pótmunka vs. többletmunka

A pótmunka–többletmunka fogalmakat ma már mind a Ptk., mind a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet definiálja, illetve elvégzésük és elszámolásuk módjáról rendelkeznek a jogszabályok. Gyakorlati alkalmazásukkor azonban számos – mind jogi, mind műszaki – kérdés merül fel, amelyekre önmagukban a jogszabályi megfogalmazások nem adnak kellő magyarázatot. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy a fogalmakat a hétköznapi életben többször nem jól értelmezik, például a többletmunka ellenértékét kérik. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet értelmező rendelkezései között a következők szerint találjuk a pótmunka fogalmát: „a szerződés alap‑ ját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet)”. A 2013. évi V. törvény (Ptk.) „utó‑ lag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló” munkaként definiálja a pótmunkát, melyet a vállalkozó köteles elvégezni, ha az a feladatát nem teszi aránytalanul terhesebbé. A dokumentálással kapcsolatos alapvető követelményt fogalmazza meg a kivitelezési kódex e-naplóval foglalkozó fejezete is, amely szerint mind a vállalkozó, mind az építtető köteles a pótmunka szükségességét, illetve igényét az elektronikus naplóban jelezni.

A pótmunka díjazása

A korábbi jogszabályi megfogalmazások szerint a pótmunka ellenértékét a vállalkozó követelheti, míg a többletmunkáét nem. Érdemes azonban felhívni a figyelmet az új Ptk. többletmunkához kapcsolódó rendelkezésére, amely szerint a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Ugyanakkor a megfogalmazás nem teljesen egyértelmű, nem derül ki, hogy a többletmunka fogalmába tartozó munkák közül pontosan melyek tartozhatnak ide.

28

A jogszabályokból egyértelmű, hogy a pótmunkák igényét mindkét félnek jelezni kell, és kiemelt jelentősége van az írásbeliségnek, hiszen az ellenérték követeléséhez a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy nem önkényesen, hanem a megrendelő tudtával és jóváhagyásával dolgozott. A pótmunkák elszámolásának alapelvét (pl. a figyelembe veendő rezsióradíjat) a jogszabályok szerint is a szerződésben kellene rögzíteni. A TSZSZhez beadott ilyen tartalmú kérelmekhez tartozó szerződéseket alapul véve azonban ez nem igazán jellemző.

A pótmunkaigény aluldokumentáltsága

A pótmunkaigények aluldokumentáltsága, sőt gyakori szóbelisége következtében az eljáró szakértői tanács a pótmunkát is tartalmazó kérelmek kb. negyedénél nem tudta megállapítani a pótmunkaigényt. Ilyenkor csak bírósági szakaszban, egy jóval hosszabb bizonyítási eljárásban – egyebek mellett tanúk meghallgatásával – tudja bármelyik fél saját igazát igazolni. A TSZSZ-hez beadott kérelmek kb. egyharmadában jelenik meg a pótmunka, amely jellemzően vállalkozói igényekből ered. Ezek sokrétűsége látható az alábbi, a TSZSZ gyakorlatából vett felsorolásból: • Kivitelezés közben, takart szerkezet feltárását követően vált szükségessé az alapdokumentációban nem jelzett munka elvégzése (pl. alapozás megerősítése). • Tervtől eltérő mennyiség megvalósítása vált szükségessé. Előfordult, hogy átalányáras szerződés tervdokumentációjához tartozó költségvetésben egyes tételek nem szerepeltek, de olyan is, hogy azok jelentős mértékben alulkalkuláltak voltak. • A szakhatóság utólagos előírása a rendeltetésszerű használathoz további munkák elvégzését tette szükségessé. • Egyes munkarészekhez tartozó részmunka utólagos elszámolását igényelte a vállalkozó (pl. előfordult, hogy nyílászárócserénél takaróléc elhelyezését kívánta a vállalkozó pótmunkaként utólag érvényesíteni).


• Előző vállalkozó hibás teljesítéséből eredő többletköltségét

a vállalkozó pótmunkaként jelezte (pl. többletvakolat felhordása). • Az átadás–átvételi eljárás lefolytatásának hiányában, a későbbiek során más vállalkozó kivitelezése során okozott kár helyreállítását kérték az eredeti munkarész vállalkozójától. A javítást vagy cserét a vállalkozó pótmunkaként kívánta érvényesíteni (pl. üvegtörés esetén). • Kivitelezés közbeni akadályoztatás (akár a részmunkaterületek átadásainak elhúzódása) miatt jelentősen meghosszabbodott kivitelezési időszak járulékos költségeit igényelte a vállalkozó pótmunkaként (a munkabértől a többlet konténer bérleti díjáig több tétel is megjelölésre került). A kérelmek között ugyanakkor előfordulnak megrendelői módosításból eredő igények is. Ezeknél is előfordul a szóbeliség, de olyan eset is, ahol bár volt megrendelés, bizonyos esetekben még teljesítésigazolás is, de a munka ellenértéke mégsem került kifizetésre (a pótmunkára vonatkozó kérelmek körülbelül 20%-ánál). A TSZSZ-hez beadott kérelmek között több esetben előfordult, hogy a felek a szerződésben meghatározott elszámolás módját különbözőképpen értékelték. A szerződésben megjelölt összeget a vállalkozó „keretösszegként” értelmezte, a megrendelő átalányárként. A vállalkozó tételes elszámolás alapján, felmérési naplóval kívánta érvényesíteni a keretösszegen felüli részt is, pótmunka-megjelöléssel.

A szakértői vizsgálatok sokrétűsége

A fenti felsorolásból is látható, hogy a pótmunkaigények igen sokrétűek, eldöntésük a szakértők részérőről szinte minden esetben egyedi értékelést kíván, amely sokszor a beruházás mélyebb vizsgálatát is megköveteli. Ehhez ismerni kell az ajánlatot, a szerződés alapjául szolgáló dokumentációt, a szerződést, illetve a kivitelezés folyamatát is annak eldöntéséhez, hogy a vitatott munkarész miként értelmezendő, és milyen mértékben számolható el. A szakértői vizsgálatok során mindenképpen külön kell választani, hogy átalányáras vagy tételes elszámolású szerződésről van-e szó. Bár e kérdés eldöntése főként jogi természetű, de bizonyos mértékig a szakértőnek is véleményt kell alkotnia. Átalányáras szerződések esetén fontos kérdés annak eldöntése, hogy a pótmunkaként elszámolni kívánt munkarészt valóban pótmunkának vagy a szerződés részének tekinthető többletmunkának kell-e értelmezni. Egyértelműen pótmunkának tekinthető, ha a szerződés alapját képező terv műszaki tartalma kerül módosításra, és ennek költségvonzata is van. A pótmunka ellenértéke könnyen meghatározható, ha az eredeti költségvetésben is szereplő tételről van szó. Viszont ha a módosítás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent (például más típusú szerkezet kerül beépítésre), akkor az elszámolás már nem ennyire egyértelmű, hiszen az eredeti egységárakból nem biztos, hogy ki lehet indulni. Ez is indokolja az előzetes írásbeliséget, amelynek az anyag- és díjtételre is ki kell terjednie, azaz nem elégséges csak a pótmunka szükségességének a jelzése. Érdemes megemlíteni, hogy közbeszerzés hatálya alá tartozó szerződések esetében egy határig a „pótmunkák” elszámolására a szerződésben meghatározott tartalékkeret biztosíthat lehetőséget, amennyiben az a szerződésben kikötésre került. De a tartalékkeret a jogszabály szerint kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos hasz-


nálathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolásához használható fel. Tételes elszámolású szerződéseknél a pótmunka szigorúan vett jogi szempontból nem értelmezhető. Ugyanakkor előfordul, hogy egyes, az alapköltségvetésben nem szereplő munkanemeket külön tételként, pótmunkaként kívánnak utólag elszámolni. Ilyen esetben azt kell megvizsgálni, hogy az elszámolni kívánt munkarészt nem tartalmazta-e valamelyik eredeti költségvetési tétel. Ha nem, akkor a kivitelező akár joggal számolhatja el azt külön tételként, és legfeljebb az egységáron lehet vita a felek között. További konfliktusforrás a pótmunkák esetében, hogy nagyságrendjüktől függően megvalósításuk a szerződés határidejét is érintheti. Adott esetben a kivitelezői késedelem felróhatósága alól kimentő körülmény lehet az olyan jellegű és mértékű pótmunka, amely a határidőben történő teljesítést lehetetlenné teszi, akár olyan esetben is, ha a határidő-módosításról külön nem állapodtak meg a felek. Látható, hogy a pótmunka, többletmunka alkalmazására, annak változatossága miatt nincs – és talán nem is lehet – egységes gyakorlat. Éppen ezért ez esetben is levonható az a következtetés, hogy megfelelő mértékű dokumentálással sok későbbi vita elkerülhető lehet.  A TSZSZ működéséről részletesebb információk a www.mkik.hu/ hu/tszsz honlapon találhatók.

Csermely Gábor vezető-helyettes – TSZSZ

A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti honlapunkról: www.epitesi-hibak.hu

FELELŐSSÉG

Júniustól egyszerűbbé vált az épületek bontása 2016. június 14-étől átrendeződtek az építésügyi, építésfelügyeleti hatáskörök. Az egyszerű bejelentéshez kötött lakóépületek vonatkozásában kiszélesedett építésfelügyeleti hatáskör ellátásának előfeltétele volt a hatóság részbeni mentesítése más, a korábbi jogszabály által feladatát képező eljárások lefolytatása alól. Így született jogalkotói döntés többek között arról, hogy júniustól eltörlése kerül a bontás tudomásulvételének jogi intézménye. Ezzel egyidejűleg azonban a lakóépület bontását követően hatósági bizonyítvány kiállítását kell kérnie az építtetőnek.

A

Z ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI hatósági eljárások‑ ról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányendelet (a továbbiakban: eljárási kódex) azonban más számos pontban is módosult.

Bontási engedélyezési eljárás

A bontás engedélyezésének szabályai gyakorlatilag nem változtak. Továbbra is kizárólag bontási engedély alapján végezhető • a műemléket érintő, • a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, • a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység. A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemlét tart, ahol az alábbi körülményeket vizsgálja, hogy • adottak-e a döntés meghozatalának feltételei, • az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,

30


• a tervezett bontási tevékenység nem

veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy • a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, • az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, • a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, • a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, • az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e, és tartalmuk megfelel-e a fenti előírásoknak. Az ebben az öt pontban felsorolt körülményről az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalást ad ki kérelemre.

A bontási engedély hatálya

A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos, csakúgy, mint a korábban keletkezett bontás tudomásulvételek. Maga az építési napló is megszüntetésre kerül, ha az érvényesség lejártát követő 1 éven belül a bontást nem kezdték meg. A bontási engedély hatálya meghos�szabbodik, ha a hatályossága alatt • a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság (maximum egy évvel) meghosszabbította, vagy • a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

A bontási tevékenység befejezése

Az építtetőnek a bontási engedély alapján végzett épületbontás befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal, amelyhez az eljárási kódex 9. mel-


léklete szerinti kitöltött adatlapot mellékelni kell. Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. Ha a lakóépület bontása nem engedélyköteles, akkor a bontási tevékenység befejezését követő harminc napon belül az épület bontásának megállapítására, tényére hatósági bizonyítványt kell kérni. A kérelemhez ekkor is mellékelni kell a rendelet 9. melléklet szerinti kitöltött adatlapot.

Milyen épületek bonthatóak el hatósági engedély nélkül?

Minden más, korábban tudomásulvételi eljárás alá tartozó bontási tevékenység előzetes hatósági kontroll nélkül végezhető. Korábban külön 30 tételből álló fel-

Valóban megszűnik a hatósági kontroll?

Ahogy ez lenni szokott, a szakma egy része kifejezetten üdvözli az adminisztratív terhek csökkentését, míg mások előre aggódnak, milyen kaotikus, akár életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető épületbontások következnek. Azt mindenesetre megsúghatjuk, hogy a hatósági – szakhatósági, építésfelügyeleti – kontroll nem tűnt el. A bontási folyamat mint építési tevékenység továbbra is az építésfelügyeleti ellenőrzési jogkörbe tartozik. Nem változtat továbbá a bontáshoz szükséges tervdokumentációt készítő és szakhatósági egyeztetéseket lefolytató tervezők szakmai felelőssége sem. Nincs változás a bontási hulladék nyilvántartása, a bontással járó kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok, a kivitelezőt, valamint a felelős műszaki vezetőt érintő rendelkezéseinél sem.

A hatósági – szakhatósági, építésfelügyeleti – kontroll nem tűnt el, a bontási folyamat mint építési tevékenység továbbra is az építésfelügyeleti ellenőrzési jogkörbe tartozik. sorolás tartalmazta azon kivételeket, ahol sem bontási engedély, sem bontás tudomásulvételi eljárás nem szükséges. Ma azonban kimondható, hogy ha a bontani kívánt építmény vagy építményrész nem csatlakozik zárt sorú vagy ikres beépítésű építményhez, továbbá nem érint műemléket vagy helyi védett építményt, úgy a bontás volumenétől függetlenül előzetes hatósági engedély vagy tudomásulvételi eljárás nélkül elbontható. Ilyen feltételek mellett lehet idéntől lebontani: • épületmagasságtól függetlenül egyvagy többszintes építményeket, • különböző mélységű és légterű pincéket, • égésitermék-elvezető kéményeket, • reklámtartó-, illetve védőtető- vagy ernyőszerkezeteket, • szobrot, emlékfalat, • tömegtartózkodás céljára alkalmas vagy nem alkalmas, ideiglenes vagy állandó jellegű építményeket, • fóliasátrat, silót, • temető területén található építményeket, • parkok, játszóterek, sportpályák mű tárgyait, továbbá • bármilyen méretű támfalat.

Bontás csak kiviteli tervvel

Ehhez kapcsolódik, hogy 2016. június 14-től végre egyértelműen meghatározásra került, melyek azok az építési vagy bontási tevékenységek, amelyek kizárólag kivitelezési dokumentációk alapján végezhetők. Lássuk, melyek ezek! Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető • az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, • az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység, valamint • az építmény bontása, ha - az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy - a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,0 métert. Látható tehát, hogy bár az 5 méternél magasabb vagy az 1 méternél mélyebb építményrészek elbontása továbbra sem engedélyköteles, ezek végrehajtásához minden esetben bontási és kivitelezési dokumentáció szükséges.

31

FELELŐSSÉG

Kell-e bontási engedély vagy sem?

Építtetői szemmel laikusként a fenti szabályok alapos ismerete mellett sem dönthető el, hogy bizonyos esetekben meg kell-e kérni a bontási engedélyt, vagy sem. Vannak nyilvánvaló esetek a műemléki vagy helyi védelem alatt álló építményt érintő bontásnál, de itt sem egyértelmű, mit értünk az alatt, hogy a tevékenység „érinti” a védelemmel érintett építményt. További értelmezési kérdést vet fel másmás esetekben, hogyha zárt sorú vagy ikres beépítésű az építmény, vajon biztosan érinti-e az építmény alapozását vagy csatlakozó tartószerkezetét az adott bontási tevékenység. Ezen tisztázatlan kérdésekre elsősorban a tervezőnek kell választ adnia szakmai tudása alapján, tervezői felelőssége mellett. Ezen felül azonban előzetes szakhatósági állásfoglalás is kérhető az építésügyi hatóságtól.

Előzetes szakhatósági állásfoglalás

Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalásában előzetes szemlét követően vizsgálja, majd megállapítja, hogy • a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, • az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, • a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, • a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,

• az építésügyi hatósági engedélykére-

lem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e, és tartalmuk megfelel-e az első négy pont előírásai nak.

Milyen jogkövetkezménye van az építmények engedély nélküli bontásának?

Amennyiben a hatóság tudomására jut, hogy a bontási tevékenységet megkezdték vagy elvégezték, és az egyébként bontásiengedély-köteles lett volna, a hatóság az esetleges bontási engedély iránti kérelmet elutasítja, és • teljes építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi, és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki, • részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon

belül tudomásul veszi, és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre – ha annak a feltételei fennállnak – bontási engedélyt ad ki. A fentiekből következik, hogy a bontási engedély nélkül végezhető bontási tevékenységnél a hatóság nem az egyes engedélyek meglétét, hanem a jogszabály szerinti tervdokumentációk, munkarészek és kapcsolódó dokumentumok meglétét ellenőrzi. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

A kapcsolódó jogszabályt letöltheti honlapunkról: www.epitesi-hibak.hu

Nincs ideje a pénzügyeire? Nem akar órákig sorban állni a bankban? Nem igazodik el a pénzügyi kifejezések világában? Segítünk!

Védelem Hozam Megoldás Biztonság Függetlenség 32

Tanácsadás, Ügyintézés MINDEN, AMI PÉNZ DÍJMENTES SZolgálTATáS Hitel | CSoK | Biztosítás | lTP | Befektetés | Megtakarítás Egészség | Jogvédelem | Nyugdíj www.finansz.hu


06 30 414 9011

Az építészeti tervdokumentációk összeállításának gyakorlati szabályai ONLINE TOVÁBBKÉPZÉS A KÜLÖNBÖZŐ TERVDOKUMENTÁCIÓK HELYES ELKÉSZÍTÉSÉRŐL Tanfolyamunk a következő témákat dolgozza fel leckénként: 1. lecke

2. lecke

3. lecke

4. lecke

5. lecke

Előkészítő munkarészek és tervdokumentációk az új előírások alapján

Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció az új előírások alapján

Építési engedélyezési tervdokumentáció az új előírások alapján

Ajánlati dokumentáció az új előírások alapján

Kiviteli (kivitelezési) tervdokumentáció az új előírások alapján

A leckék folyamán a következő szempontok szerint ismerheti meg a dokumentációkat: �A 155/2016. (VI. 13.) kormányrendelet � Tartalmi elemek

� Gyakori/általános hibák � Mintadokumentumok � Gyakorlati elemek

Szerző Fischer Tamás, okl. épületgépész mérnök, igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőr Időpont: 2016. augusztus 2-ától 5 héten keresztül

Bővebb információért látogasson el a forumakademia.hu oldalra, vagy keresse Hoppál Elődöt a +3630 608 1932-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen. ONLINE TOVÁBBKÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET.

A következő lapszámok tartalmából: • Az

egyszerű bejelentés módosult szabályai • A 300 nm alatti épületekre vonatkozó speciális tervezői szempontok • Kötelező tervezői felelősségbiztosítás • A tervezői szerződésről – a legújabb jogszabályoknak megfelelő szerződésmintával • Környezetbarát logisztikai központ tervezése • Egy belvárosi irodaház hűtési rendszerének rekonstrukciója • Innováció az építészetben • A BIM technológia • Tervezői művezetés • Minden, amit a szerzői jogokról tudni kell • Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok • Minimális tervezői díjszabás • A településkép védelméről szóló törvényjavaslatról

Tervezők Lapja ÉVENTE HATSZOR MEGJELENŐ SZAKMAI FOLYÓIRAT ÉPÜLET- ÉS SZAKÁGI TERVEZŐKNEK Az építőipar gyors ütemben történő átalakítása a tervezők munkáját érinti legnagyobb mértékben – azonban az, hogy naprakész legyen a legújabb módosításokkal kapcsolatban, szinte teljes embert igénylő feladat. Legújabb kiadványunkban, a Tervezők Lapjában minden tudnivalót egy helyen megtalál érthető, befogadható formában, így gyorsan és egyszerűen képet kaphat a szükséges információkról – a megfizethetetlen időt pedig a szakmai, tervezői munkára fordíthatja! 2016 májusában hatályba lépett az Építési törvény komplex módosítása. Az egyszerű bejelentéssel, a kötelező tervezői művezetéssel és felelősségbiztosítással, illetve a tervezői szerződésekkel kapcsolatban valószínűleg számos praktikus kérdés megfordult már a fejében. Hogyan tudom a saját pozíciómat erősíteni és tervezői szerzői jogaimat megvédeni? A kötelező tervezői művezetés esetén miért felelek pontosan? Miért van szükségem tervezői felelősségbiztosításra? Hogyan módosultak az egyszerű bejelentés szabályai a 300 négyzetméter alatti új lakóépületek esetén? Termékhelyettesítés esetén miért felelek én, és miért a gyártó vagy a kivitelező?

Új magazinunk segítségével megismerheti az összes Önt érintő változást! Megrendelés és további információ:

(1) 273-2090, [email protected]

Válassza OPTIMUM szolgáltatásunkat, mellyel extra tartalmakhoz juthat hozzá! • Évente

6 nyomtatott lapszám • Online elérhető digitális lapszámok • Egyszerű böngészés PC-ről, tabletről, okostelefonról egyaránt • Hozzáférés a folyóirathoz kapcsolódó portálhoz • Rendszeresen frissülő szakmai hírek • Tervezési és szerződéskötési segédletek, szerkeszthető iratminták • Folyamatosan frissülő jogszabálytár és változásértesítés • Hozzáférés a magazin teljes digitális archívumához • Korlátlan e-mailes szaktanácsadói szolgáltatás a teljes előfizetési év alatt

Nagyító alatt: Betonszerkezetek

Recommend Documents