Nagyító alatt: Betonszerkezetek hibái

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

III. évfolyam  VIII. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2016. október

A FAANYAGVÉDELEM TERVEZÉSI HIBÁI SZILÁRD TÜZELÉSŰ KAZÁNOK KIVÁLASZTÁSA, RENDSZERBE ILLESZTÉSE

Nagyító alatt: Betonszerkezetek hibái

HÁZILAGOS TETŐ TÉR

-BE

ÉP

ÍT

ÉPÍTŐIPARI VITÁK RENDEZÉSE A TSZSZ GYAKORLATÁBAN – A SZERZŐDÉSBEN VÁLLALT MUNKA MINŐSÉGE

ÉS

E

E KJ

L

IBÁ ZŐ H M LE

I

elektronikus szakmai folyóirat

2016. szeptember | i. évfolyam | 2. szám | megjelenik évente 6 alkalommal

A következő lapszámok tartalmából: • Tervezői

művezetés - érvek és ellenérvek

• Tűzvédelmi

terv - a szakági tervezőkkel való együttműködés szempontjai

• Dinamika

és minimalizmus - egy díjnyertes belsőépítészeti terv

• A

tervezők nyilatkozattételi kötelezettsége

• Gondolatok

törvényről

• Minden,

az igazságügyi szakértői

amit a szerzői jogokról tudni kell

• Az

egyszerű bejelentéssel kapcsolatos hatósági tapasztalatok

• Minimális • A

Érvek és ellenérvek

Tervezői művezeTés Tűzvédelmi terv

Tervezői nyilatkozat

miért fontos már a tervezési program készítésekor egyeztetni a szakági tervezőkkel?

a nyilatkozattételt egyes jogszabályok kötelezően előírják mikor és miről kell nyilatkozni?

szerzői jog A szerzői jogvédelem intézményei

Felelősség az új igazságügyi szakértői törvényről

településkép védelméről szóló törvény

• Energiadesign • Építési

termékek – tévhitek és a valóság: milyen szabályok, feladatok, felelősségi körök vonatkoznak a tervezőkre?

• A

Tervezők Lapja

tervezői díjszabás

kivitelezési tervdokumentációról

• Jogesetek

ÉVENTE HATSZOR MEGJELENŐ SZAKMAI FOLYÓIRAT ÉPÜLET- ÉS SZAKÁGI TERVEZŐKNEK Az építőipar gyors ütemben történő átalakítása a tervezők munkáját érinti legnagyobb mértékben – azonban az, hogy naprakész legyen a legújabb módosításokkal kapcsolatban, szinte teljes embert igénylő feladat. Legújabb kiadványunkban, a Tervezők Lapjában minden tudnivalót egy helyen megtalál érthető, befogadható formában, így gyorsan és egyszerűen képet kaphat a szükséges információkról – a megfizethetetlen időt pedig a szakmai, tervezői munkára fordíthatja! 2016 májusában hatályba lépett az Építési törvény komplex módosítása. Az egyszerű bejelentéssel, a kötelező tervezői művezetéssel és felelősségbiztosítással, illetve a tervezői szerződésekkel kapcsolatban valószínűleg számos praktikus kérdés megfordult már a fejében. Hogyan tudom a saját pozíciómat erősíteni és tervezői szerzői jogaimat megvédeni? A kötelező tervezői művezetés esetén miért felelek pontosan? Miért van szükségem tervezői felelősségbiztosításra? Hogyan módosultak az egyszerű bejelentés szabályai a 300 m2 alatti új lakóépületek esetén? Termékhelyettesítés esetén miért felelek én, és miért a gyártó vagy a kivitelező?

Válassza OPTIMUM szolgáltatásunkat, mellyel extra tartalmakhoz juthat hozzá!

Új magazinunk segítségével megismerheti az összes Önt érintő változást!

• Hozzáférés

Megrendelés és további információ:

(1) 273-2090, [email protected]

• Évente

6 elektronikus lapszám

• Egyszerű

böngészés PC-ről, tabletről, okostelefonról egyaránt

• Hozzáférés

portálhoz

• Galéria,

a folyóirathoz kapcsolódó

olvasói kérdések

• Tervezési

és szerződéskötési segédletek, szerkeszthető iratminták

• Folyamatosan

frissülő jogszabálytár és változásértesítés a magazin teljes digitális archívumához

• Korlátlan

e-mailes szaktanácsadói szolgáltatás a teljes előfizetési év alatt

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM

2016. OKTÓBER

2

TERVEZŐASZTAL



A faanyagvédelem tervezési hibái

A téma sokszínűsége okán ebben a hónapban ismét a betonszerkezeteké a főszerep. Épületfelújítások, -átalakítások során a meglévő teherhordó betonszerkezetek előírásoknak való megfelelését ellenőrizni és igazolni szükséges, mely gyakran nem könnyű feladat. Vonatkozó cikkünk ennek teljesítésében kíván iránymutatást adni. Esettanulmányokon keresztül szemléltetjük a kerámia idomtestes, sűrűbordás, monolit vasbeton födémtípusok alsó síkjának meghibásodásait, az ezzel együtt fellépő veszélyeket és javíthatóságuk lehetőségeit. Továbbá bemutatjuk egy vasbeton vázas épület homlokzati falán létrejövő algásodás feltűnő jelenségét, az elvégzett vizsgálatok eredményeit, valamint az elváltozás okait. Milyen feltételek mellett készíthető megfelelően tartós és biztonságos vízzáró betonszerkezet? A kérdésre választ ad szakértő betontechnológusunk. Egyéb műszaki témájú cikkeink között szerepelnek a faanyagvédelem tervezési kérdéseivel, a házilagos tetőtér-beépítések leggyakrabban előforduló hibáival, valamint a szilárdtüzelésű kazánok kiválasztásának és rendszerbe illesztésének gyakorlati tudnivalóival foglalkozó írásaink. Bízom abban, hogy lapunk értékes szakmai információkkal szolgál Önnek!

5

Meglévő teherhordó beton­ szerkezetek ellenőrzésének tervezési hibái

7

MUNKATERÜLET A szilárd tüzelésű kazánok kiválasztása, rendszerbe illesztése

11 14

DIAGNÓZIS



Zöldül a fal

Kerámia idomtestes, sűrűbordás, monolit vasbeton födémek alsó síkjának meghibásodásai, javíthatóságuk lehetőségei

16 20

Házilagos tetőtér-beépítések jellemző hibái IRATTÁR Építőipari viták rendezése a TSZSZ gyakorlatában – 4. rész

22

Budapest, 2016. október Üdvözlettel, Malustyik Orsolya főszerkesztő

FELELŐSSÉG Kivitelezői lánctartozások – Hogyan érvényesítheti egy kisvállalkozó a milliárdos nagy cégekkel szembeni követelését az elvégzett munkája után? 2. rész

24



ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol

Hirdesse cégét, termékeit, szolgáltatásait, weboldalait szaklapjainkban, online felületeinken vagy konferenciaszponzori csomagjaink segítségével! Kérjen személyre szabott hirdetési ajánlatot, és az Ön igényeihez igazítva megvalósítjuk elképzeléseit!

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit

www.epitesi-hibak.hu

Az alábbi elérhetőségeken keresse hirdetésszervezőnket: Zámbó Brigitta hirdetésszervező Tel.: +36 1 273 2090 / 129 Mobil: +36 30 586 5402 Fax: +36 1 468 2917 E-mail: [email protected]

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL.

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Zámbó Brigitta E-mail: [email protected] Mobil: 06 (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

A faanyagvédelem tervezési hibái

Mindenki tudja, hogy a faanyagot beépítéskor meg kell védeni, de jóval kevesebben tudják, hogy mivel és hogyan. Sok minden ellen kell vagy kellene védelmet nyújtani (tűz, időjárási hatások stb.), de mi most csak a biológiai kártevők elleni védelemmel, illetve az ennek során elkövethető hibákkal foglalkozunk.

A

FAANYAGVÉDELEM nemcsak kémiai, hanem fizikai védelmet is jelenthet. A szerkezetek kialakításnál törekedni kell annak megakadályozására, hogy a gombák és a rovarok egyik fontos életfeltételét jelentő víz a faanyagra és a fa belsejébe juthasson. A faanyagvédelem a tervezőasztalon kezdődik, és ha a tervező sincs tisztában a tartósságot befolyásoló alapvető tényezőkkel, akkor a létesítmény idő előtt tönkremegy.

stb.) tervezésével vannak problémák, mert ezek nap mint nap ki vannak téve a hőmérséklet-változásnak, az eső, a hó, a szél, a nap, az UV-sugárzás romboló hatásának. Sajnos kevés helyen kerül be az oktatásba, hogy miként kell kialakítani egy esőnek kitett szerkezet csomópontjait. Ennek következménye például, hogy néhány nemrég készült kilátónál előre látható, hogy pár éven belül komoly károsodások fognak fellépni a szerkezetben.

HAZAI FAFAJOK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE NÉHÁNY FARONTÓ GOMBÁVAL ÉS ROVARRAL SZEMBEN károsító/ fafaj

gombák a)

házi cincér b)

kopogó bogarak c)

jegenyefenyő

4

SH

SH

vörösfenyő

3-4

S

S

4

SH

SH

erdei fenyő

3-4

S

S

duglász

3-4

S

S

tölgy

2

c)

-

akác

2-2

c)

-

lucfenyő

Látható a táblázatból például, hogy a közhiedelemmel ellentétben a vörösfenyő semmivel nem ellenállóbb a károsítókkal szemben, mint az erdei fenyő – viszont jóval drágább. A szerkezet megtervezésével kezdődik a folyamat, a megfelelő minőségű és fafajú anyag kiválasztásával folytatódik, majd ezt követi (ha szükséges) a vegyszeres védelem előírása. A szerkezetek megtervezésénél első sorban a kültéri szerkezetek (kilátók, teraszok, csapó esőnek kitett elemek

2

1 = igen tartós 5 = nem tartós 2 = tartós S = nem 3 = mérsékelten ellenálló tartós SH = a geszt 4 = kevéssé tartós sem ellenálló a) A gombák elleni rezisztencia csak a gesztre vonatkozik (a szijács = 5) b) a gesztfa házi cincér ellen általában rezisztens c) lombos fákon nem fordul elő

A készházak követelményrendszerével Az EU-s ETAG-ok („építési készletek”) foglalkoznak. Ezek szerint az épületek fából készült, látható, könnyen cserélhető részeinek (pl. nem lakott padlásterek faszerkezete, külső faborítások stb.) minimális élettartamát 25 évben, a csak megbontással elérhető részek (pl. fafödém szerkezetek, építőlemezzel borított favázszerkezetek, rönkház falszerkezetek stb.) minimális élettartamát pedig 50 évben határozzák meg. A szerkezetet úgy kell elkészíteni,

hogy ezeken az időtartamokon belül ne legyen szükség sem egyes elemek cseréjére, sem „megszüntető” faanyagvédelemre. Sajnos Magyarországon nincs olyan részletekbe menő előírás, mint például Németországban, ahol a faanyagok beépítésével kapcsolatban a DIN 68.800as szabvány lefed minden részterületet. Nálunk is van azért néhány általános, előírás. A 253/1997. (XII. 20.) Az orszá­ gos településrendezési és építési követel­ ményekről szóló kormányrendeletben (közkeletű nevén: OTÉK) találunk utalást tartóssági követelményekre: „53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anya­ got, épületszerkezetet, beépített berende­ zést és vezetékhálózatot úgy kell megvá­ lasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű haszná­ lók egészségét ne veszélyeztesse h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása, 53.§ (5) Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a tűzvédelemre és a faanyagvé­ delemre vonatkozó előírásoknak megfelelő égéskésleltető, gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni. 57.§ (1) Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot, mechanikai szilárdságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyez­ tető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajnedves­ ség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben. 59.§ (3) Faanyagú teherhordó szerkeze­ ten, annak légzését gátló bevonat, burko­ lat nem alkalmazható.”

2016. október

A tervezés szabvány szerinti folyamatát a szomszédos ábra szemlélteti. A kémiai védelemtől gyakran el lehetne tekinteni: • ha a szabványnak megfelelően kiválasztott, megfelelő természetes tartósságú faanyagot használnának, illetve ezt írnák ki a tervezők, • ha garantáltan fertőzéstől mentes faanyag kerülne beépítésre, • ha nem ázna meg építés közben a faanyag, • vagy ha mégis megázik, meg tudna száradni (amiről természetesen szó sem lehet, mert hajt a határidő), • ha nem lennének olyan illesztések, csapok, ahová a víz be tud húzódni és kialakulhat egy gombagóc (a motorfűrésszel készülő „finom csapolások” korában erről csak álmodozni lehet).

Ez a rendelet arra kötelez, hogy beépíteni (vegyi, építészeti és felületkezelési eljárások segítségével) csak olyan faanyagot szabad, amelyik védett a fent felsorolt károsító hatásokkal szemben. Ennek a feltételeit a tervezés során kell biztosítani. A tervezés az MSZ EN 335-1, MSZ EN 335-2, és MSZ EN 335-3 számú szabvány, amely a „Fa és fa alapanyagú termékek tartóssága. A biológiai károsítás veszé­ lyeztetettségi osztályainak meghatáro­ zása” címet viseli és meghatározza a fafaj kiválasztásának és a tartósság biztosításának módozatait. A szabványok öt veszélyeztetettségi osztályt (Gk = Gefährdungsklasse) hatá-

www.epitesi-hibak.hu

roznak meg a különféle használati körülményektől függően: 1. beltéri, teljesen száraz, 2. általában száraz, de időszakosan nedves, 3. kültéri fedetlen, de talajjal nem érintkező, 4. talajjal, vagy édesvízzel érintkező és 5. tengervízzel érintkező osztályt. A szabványok az egyes körülményekhez tartozó biológiai károsítókat is feltüntetik, és meghatározzák a tervezés folyamatát. Ezek a szabványok írják elő, hogy milyen fafajból készülő és milyen veszélyeztetettségi osztályba kerülő szerkezeti részt milyen fokú védelemben kell részesíteni. A követelményeknek megfelelő tartósság elérésének biztosítása a tervező feladata.

A mai építkezéseknél 90%-ban lucfenyőt használnak. Ennek a fafajnak a természetes tartóssága nagyon csekély. Önmagában, kémiai védelem nélkül kevéssé ellenálló a gombákkal és a rovarokkal szemben. Sejtszerkezete ugyanakkor olyan, hogy nagyon nehezen hatol bele a védőszer, ezért még védőkezelt lucfenyőt sem tanácsos időjárásnak kitett, kültéri faszerkezeteknél (3-as, vagy annál kockázatosabb veszélyeztetettségi osztály) alkalmazni. Erre már a tervezésnél ki kell térni. Vörösfenyőt ott célszerű alkalmazni, ahol esztétikai vagy valamilyen műszaki szempontból szükséges, mert szíjács részének a biológiai károsítókkal szembeni ellenálló képessége semmivel sem jobb, mint a közönséges erdei fenyőé. Különböző táblázatokban a vörösfenyő az igen tartós faanyagok között szerepel, de gyakran hiányzik a megjelölés, hogy ez csak a gesztrészre vonatkozik, a szijácsra egyáltalán nem. Ebből számos tönkremenetel származott, mert a

3

TERVEZŐASZTAL

tervező nem írta elő, hogy a beépítendő faanyagnak szijácsmentesnek kell lennie. Jó példa, hogy a gombavizsgálati tesztekhez a mindenki által igen kiválónak tartott erdei fenyő (borovi) szijácsát írják elő az EU-vizsgálati szabványok, mert minden gomba egyformán jól bontja. A gyakorlatban sajnos ezek a szempontok nemigen érvényesülnek. Az, hogy „fenyő”, még néha szerepel a kiírásokban, de hogy milyen fenyő, az szinte soha, a keményfákról nem is beszélve. Ha pedig egy tervező mindenféle minőségi megkötés nélkül csak azt írja a tervre, hogy „fenyő”, akkor biztos lehet benne, hogy a legolcsóbb „Tüzép” minőségű anyag kerül az épületbe. Minél sötétebb zöld az áztatószer, annál inkább ápol s eltakar. Így azután sokszor kémiai faanyagvédelmet alkalmaznak ott is, ahol megfelelően tervezve, megfelelő anyagválasztással (és természetesen gondos kivitelezéssel) elkerülhető lenne. Hasonló a tájékozatlanság a védőszerek területén. Néha az az érzésünk, hogy a tervezők azt a védőszert írják ki felhasználásra (ha egyáltalán kiírnak valamit), amelyre még az egyetemről emlékeznek. Pedig a helyzet gyökeresen megváltozott. Egy uniós program keretében környezetvédelmi és egészségügyi okokból sok hatóanyag tiltólistára került, természetesen így megszűntek az ezeket tartalmazó készítmények is (hasonlóan, mint a mezőgazdasági növényvédelemben). A meglehetősen leszűkült választékból azért még mindig meg lehet találni a feladathoz legjobban használható védőszert. Azt gondolják sokan, hogy ezek a vi­ szony­lag komplikált feladatok a kivite­ le­zők­re tartoznak. Ezzel szemben a jogszabály a következőket mondja: A 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet Az építésügyi és építésfelügyeleti ható­ sági eljárásokról és ellenőrzésekről, vala­ mint az építésügyi hatósági szolgáltatás­

4

ról 8. mellékletének III. fejezetében ez olvasható: „2. Helyiséget tartalmazó meglévő épít­ mény átalakítása, bővítése, felújítása, kor­ szerűsítése helyreállítása esetén 2.1. Az építési engedélyezési dokumen­ tációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 2.1.9. egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket: 2.1.9.1. az időtávlatban változó tel­je­ sít­mény-jellemzőjű szerkezeteket tartal­ mazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekről, és 2.1.9.2. a 80 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről.” Régi épületek felújításának tervezésénél sokan gondolják úgy, hogy ha egy épület nincs 80 éves, és nem műemlék, akkor nem kell róla faanyagvédelmi szakvéleményt készíteni akkor sem, ha gombafertőzött, és ha ahogyan mondani szokták, a „bogarak egymás lábába kapaszkodva tartják össze”. A rendelet szerint azonban felújítás tervezésénél valamennyi időtávlatban változó teljesítményjellemzőjű épületszerkezetről kell faanyagvédelmi szakvélemény, akárhány éves az épület. Ha pedig elmúlt 80 éves, akkor a tartószerkezetekről kell szakvélemény, akármiből is készültek. Az építésztervező vagy elkezdi böngészni a szakirodalmat, vagy nem merül el a részletekben, pedig elő kell írni például a felhasználandó fafajt. Régi épületek helyreállításánál ismerni kell a fafajt, meg kell határozni az állapotát. El kell dönteni, hogy a kitettségtől függően fában fixálódó vagy kioldódó szert szükséges-e kijuttatni. Tudni kell, hogy egészséges faanyagot kell-e megelőző (preventív) védelemben részesíteni, esetleg gomba vagy rovar által már megfertőzött anyagban kell a fertőzést megszüntetni. Más, ha a védőszerrel elegendő a faanyag felszínét bemázolni, de más, ha ún. „mélyvédelemre” is szükség van. Lehetséges, hogy a faanyaghoz csatlakozó falazatot is védőkezelésben kell részesíteni, sőt esetleg a falazatba is kell védőszert juttatni. El kell dönteni, hogy oldószeres vagy vizes alapú szert kell-e használni, és összefér-e ez a következő bevonattal (pl. égéskésleltetővel), amelyet még fel kell hordatni. Ha pedig a költségvetési kiírásban csak annyi szerepel, hogy „gomba, rovar és tűz elleni védelem valahány m2”, akkor aki ennek a költségét tisztességesen beépíti (ha egyáltalán tudja) az ajánlatába, garan-

táltan elbukja a tendert. A tervben tehát tételesen meg kell határozni a védőszereket és a műveleteket. A TERC-ben van jó néhány tétel a faanyagvédelemre, csak használni kell őket. A fa és fa alapú épületszerkezeti elemekre vonatkozó garanciális kötelezettségeket a lakásépítéssel kapcsolatos köte­ lező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) kormányrendelet szabályozza. Mind a négy mellékletében előfordulnak fából készült szerkezeti elemek. A jelenlegi gyakorlat szerint pedig a garanciális körbe beletartoznak a biológiai károk is. Egy okkal több tehát, hogy a tervezés és a kivitelezés során a jelenleg megszokottnál több figyelmet fordítsunk a beépítésre kerülő faanyagok védelmére! Ma már ritkábban fordul elő, de korábban a kivitelező sokszor szembesült azzal, hogy a tervek között nincs sem védőszerkiírás, sem faanyavédelmi szakvélemény, viszont valami faanyagvédelem-szerűséget csak szeretnének elvégeztetni a kivitelezővel. Előfordult olyan tenderkiírás is, amelyikben a faanyagvédelmi szakvéleményt a nyertes pályázónak kellett elkészíttetnie. Akkor vajon mire pályázott? Ezek után szoktak egy segédmunkást felküldeni a padlásra, hogy permetezgessen egy kicsit valami „sárga méreggel”. Egyébként az is megérne egy kis gondolkodást, hogy miért csak a helyiséget tartalmazó építményekért aggódik a jogszabály alkotója. A fahidak, haranglábak, fatornyok, átjátszó tornyok, kilátók jogi védelem nélkül maradtak, pedig kilátókból mostanában épült néhány, és olykor bizony találkozunk rémítő példákkal. Összességében megállapíthatjuk, hogy a fa csodálatos építőanyagunk, de megfelelően kell vele bánni. A kivitelezés során még több „csapás” érheti, de a tervezőasztalon igyekezzünk mindent megtenni, hogy hosszú ideig töltse be a feladatát, sokáig maradjon szép és egészséges. 

Babos Rezső faanyagvédelmi szakértő, c. egyetemi docens

Dr. Király Béla c. egyetemi tanár A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti honlapunkról: www.epitesi-hibak.hu

Lektorált szakmai cikk.

2016. október

TERVEZŐASZTAL

Meglévő teherhordó beton­ szerkezetek ellenőrzésének tervezési hibái A tervezésre mint elvégzendő műszaki feladatra egy létesítmény kivitelezése kapcsán jellemzően új szerkezetek esetén szoktak gondolni. Ez alapvető hiba. Amikor hozzányúlunk egy épülethez – akár átalakítás, felújítás, helyreállítás, bővítés vagy netán funkcióváltás legyen is az oka –, meg kell vizsgálnunk, hogy az átalakítás körében, annak mértékében a beavatkozások mennyire érintik az adott szerkezeteket, illetve miként tudjuk igazolni a szerkezetek előírásoknak való megfelelését.

N

EM SZABAD arról megfeledkezni, hogy meglévő épületszerkezetekről beszélünk, emiatt annak állapotát, szerkezetét, avulását is meg kell vizsgálnunk. Az épületekkel szemben támasztott alapvető követelményeket az OTÉK 50. §. (3) tartalmazza. A meglévő betonszerkezetek esetében most az állékonyság, a mechanikai szilárdság és a tűzbiztonság követelményeit emeljük ki, de természetesen amennyiben akusztikai, energetikai, illetve egyéb elvárás is van a szerkezetekkel szemben, azt is meg kell vizsgálni.

A megfelelőség igazolása

A méretezéshez, ellenőrzéshez a vonatkozó Eurocode szabványokat kell alapul venni, de ez önmagában nem elégséges, mert nem hagyható el a meglévő szerkezeteknél a helyszíni ellenőrzés, a diagnosztika sem. Ezek a feltárások sok esetben nem esnek egybe a tervezési szakasszal, ahol a terveken jellemzően az szerepel, hogy milyen követelményértéknek kell megfeleltetni a szerkezetünket. Ilyenkor a kivitelezés során kell az ellenőrzésre sort keríteni, és ha szükséges, akkor elő kell írni a kiegészítő védelem (pl. tűzvédelem), javítás, megerősítés kötelezettségét. Az ellenőrzéshez ismernünk kell a szerkezetek statikai felépítését, amelyek sok esetben burkolatokkal, álmennyezetekkel stb. elfedettek, ezeket meg kell bon-

www.epitesi-hibak.hu

tani. Egy vasbeton szerkezet tűzállósági teljesítménye függ annak vastagságától, keresztmetszetétől, a betonacélokat takaró betonfedéstől, a statikai modelltől, a teherhordás irányától és a terhektől. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a történeti szerkezeteknél a betonfedések sokkal kisebbek, mint a maiaknál alkalmazottak, ezért ha nem állnak rendelkezésre tervek, igazolások, akkor műszeres diagnosztikát kell alkalmazni. Egy épület átalakítása, bővítése során – különösen, ha többletterhek is jelentkezhetnek, mert például emeletráépítést tervezünk – nem szokott elmaradni a statikai ellenőrzése a meglévő szerkezeteknek, viszont a tűzállósági teljesítmény jellemzőit nem minden esetben igazolják a tervezők. A meglévő építményszerkezetek megfelelőségének igazolása sokkal nagyobb felelősséggel és körültekintéssel járó feladat, mint egy új építményszerkezet, építési termék kiválasztása. Egy meglévő építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét igen ritkán lehet a rendelkezésre álló igazolásra alkalmas dokumentumokkal és a kivitelezés pontosságát igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozattal meghatározni, mert az igazolás az esetek többségében csak szakértői nyilatkozatok, számítások, vizsgálatok alapján történhet meg. Egy meglévő épületnél az átalakítás körében, mértékében érintett szerkeze-

tek megfelelőségét kell igazolni – függetlenül attól, hogy azt a szerkezetet közvetlenül érinti-e az átalakítási munka vagy sem. Például utólagos tetőtér-beépítés esetén a felmenő falszerkezetek – vagy ha ez többlakásos, többszintes épületben valósul meg, akkor a menekülési feltételek biztosítása, menekülési útvonalak szerkezetei, védelmi célú berendezései – is ide tartoznak. Az építményszerkezet tűzállósági teljesítményének igazolását a Tűzvédelmi Törvény által biztosított lehetőségek valamelyikének alkalmazásával kell megtenni: „a) Magyarországon vagy az Európai Unió­ ban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy a vizsgáló laboratórium ez alapján kiadott nyilatkozata, b) a vonatkozó Eurocode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűz­ védelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, c) szakértői intézet vagy akkreditált vizs­ gáló laboratórium igazolása alapján a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, d) a jogszabályi előírásoknak való meg­ felelőség igazolására a felelős műszaki vezető építési napló bejegyzése, amen�­ nyiben az adott összetételű építmény­ szerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály vagy tűzvédelmi műszaki irányelv meghatározza,

5

TERVEZŐASZTAL

e) az e törvény 47. § (2) bekezdés 26. pontja alapján kiadott miniszteri ren­ deletben meghatározott esetben a tűz­ védelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nyilatkozata.” A tűzvédelmi teljesítményjellemzőnek két összetevője van, az egyik a szerkezet tűzvédelmi osztálya, a másik pedig annak tűzállósági határértéke. A tűzvédelmi osztály meghatározásához, amely betonszerkezetek esetében jellemzően A1 vagy A2, nagy segítséget nyújt a közelmúltban megjelent Építményszerkezetek tűzvédelmi jellem­ zői című Tűzvédelmi Műszaki Irányelv, amely az alábbi közvetlen linken érhető el: http://www.katasztrofavedelem.hu/ letoltes/otsz/epitmenyszerkezet_TvMI_ 20160715.pdf

A tűzállósági határérték meghatározásának módjai

A tűzállósági határérték meghatározásának több módja lehetséges, de ami a legfontosabb, hogy megfelelő módon alátámasztott, igazolható legyen. Az ellenőrzéseket nemcsak abban az esetben kell megtennünk, ha az épületünk átalakítását engedélyeztetnünk kell, hanem minden esetben, amikor úgy nyúlunk hozzá az adott épületrészhez, hogy annak statikai szerkezete vagy tűzállósági teljesítménye is megváltozik. Nagyon sok átalakítási, felújítási munkához nem vonnak be építész tervezőt, jó esetben a munkára szerződő kivitelező alkalmaz statikus tervezőt. Ilyen esetben az ő felelősségük, hogy felismerik-e, mikor kell a szükséges ellenőrzéseket, igazoló számításokat végezni. Az építőipari kivitelezési tevékenység­ ről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet módosítása értelmében kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény tartószerkezeti, tűzvédelmi jellemzőinek megváltozását eredményező építési tevékenység. Tehát minden esetben, amikor ilyen építési tevékenységre szerződik a kivitelező, csak megfelelő műszaki tartalommal bíró kivitelezési dokumentációból dolgozhat, amelyet arra jogosult tervezőnek kell elkészítenie, és a tervet a megrendelő – a Ptk. szerint – a kivitelező rendelkezésére kell bocsássa. Amennyiben a kivitelező ezt a szerződéskötéshez nem kapja meg, és enélkül végzi el a munkát, ő felel minden szabálytalanság jogkövetkezményéért.

6

Fontos kiemelni, hogy a kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesíti az építési termék és az építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit igazoló dokumentumait. Ezeknek mindig a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon kell rendelkezésre állnia, adott esetben a felelős műszaki vezető a kivitelezés szakszerűségére vonatkozó – az építési naplóba tett – nyilatkozatával együtt. A meglévő építményszerkezet tűzállósági határértékének igazolásának egyik módja az, amikor annak megfelelőségéről tűzvédelmi tervező szakértő nyilatkozik. (1) A tűzvédelmi szakértő (tervező) csak akkor tehet nyilatkozatot az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről, ha a) meglévő építmény esetén, az építményszerkezetre vonatkozó tűzvédelmi követelmény nem szigorodik az átalakítás, bővítés, rendeltetésmódosítás miatt, b) új építmény esetén az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségét korábban már igazolták és az igazolt teljesítményű építményszerkezeten csak olyan mértékű beavatkozás történik, mely annak tűzvédelmi jellemzőit nem befolyásolja kedvezőtlenül. (2) A tűzvédelmi szakértő (tervező) a nyilatkozatot köteles az alábbi módszerek legalább egyikén alapuló részletes indokolással ellátni: a) számítás, b) laboratóriumi vizsgálat, kísérlet, c) s zimuláció, d) tudományos kutatás eredménye vagy e) az a)–d) pontokban foglaltak elemzése, értékelése. A tűzvédelmi szakértő (tervező) az építményszerkezet tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségéről kiadott nyilatkozatának aláírt elektronikus változatát a katasztrófavédelem központi szervének az e célra megadott elektronikus levélcímére megküldi. Amennyiben a tűzvédelmi tervező szakértő nyilatkozata nem elégséges, abban az esetben a Tűzvédelmi Törvény szerint részletezettek alapján kell az igazolást megtenni.

A másik lehetséges módja az ellenőrzésnek (hangsúlyozva, hogy csak meglévő betonszerkezetekre igaz a táblázatos módszer), hogy élünk az Építményszer­ kezetek tűzvédelmi jellemzői című Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben biztosított lehetőségekkel. Az egyik módszer a már említett Eurocode alapú méretezés, a másik pedig a betonszerkezetek esetében (falak, födémek, pillérek) a TvMI-ben szereplő táblázatos értékek alkalmazása.

Példaként a TvMI-ből

D2.6. Vasbeton falak A szerkezetek tűzállósági határértékeit a D5 sz. táblázat tartalmazza. A táblázat alkalmazásának feltételei: • előre gyártott vagy monolit fal, kétoldali hálós vasalással, • méretezés: MSZ 15022/1 szerint, • NA ≤ 0,8 NH, • betonminőség: C10-C30, • betontakarás legalább 1,5 cm, ahol NA a terhek alapértékéből számított nyomóerő (N), NH a teherbírási határerő (N). FALSZERKEZET VASTAGSÁGA [CM]

TŰZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉK [PERC]

10

REI 90

12

REI 90

14

REI 120

16

REI 120

20

REI 180

D5. sz. táblázat: Vasbeton falak tűzállósági határértékei

Ahhoz tehát, hogy egy meglévő szerkezet vonatkozásában annak megfelelőségéről tudjunk nyilatkozni, még az egyszerűsített táblázatos értékek alkalmazásához is ismernünk kell az adott épületrész statikai szerkezetét, betonminőségét, a betontakarást és a terheket. Megfelelő szakember bevonása és a meglévő szerkezetek helyszíni ellenőrzése, diagnosztikája nélkül a szerkezet megfelelőségének igazolása nem valósulhat meg. 

Lestyán Mária építész tervező szakmérnök

Lektorált szakmai cikk.

2016. október

MUNKATERÜLET

A szilárd tüzelésű kazánok kiválasztása, rendszerbe illesztése A biomassza tüzelés egyre népszerűbb. A szilárd tüzelés eme speciális formája nemcsak a lakosság körében, hanem nagyobb építmények, komplexumok esetében is nagymértékben kezd elterjedni. A környezetvédelmi megfontolások azonban számos esetben csak a fajlagos kibocsátás vizsgálatát jelentik; a fenntarthatóság és a hosszú távú üzemeltetés kérdései sokszor már elsikkadnak. Az ebből fakadó gyakorlati problémák mind a tervezés, mind a kivitelezés során felismerhetők lennének; jelen cikkünkben a legjellemzőbb problémákat szedtük csokorba.

A

KÖRNYEZETTUDATOS épületgépészet elvének és a megújuló energiák felhasználásának egyre szélesebb körű terjedése hazánkban is újra népszerűvé tette a szilárd tüzelésű kazánokat. Az ilyen hőtermelő típusok gyors terjedése, beépítése és üzembe vétele azonban sok esetben nem kellő átgondolás, előkészítés után következik be, mely később nagymértékben megnehezíti – szinte minden esetben értsd: megdrágítja – mind a kivitelezést, mind az üzemeltetést. E havi cikkünkben olyan szempontokat vizsgálunk, amelyek az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem egy esetben nehezítették meg, illetve olykor lehetetlenítették el a szilárd tüzelésű kazánok létesítését. A cikkben elsősorban nagy teljesítményű, több száz kilowattos kazánokról vagy kazántelepekről értekezünk, mert ezek esetében lényegesen több a hibalehetőség, a tévedések és hibák pedig nagyságrendekkel nagyobb problémákat tudnak okozni, így következményeik is jelentősebbek. Mielőtt okfejtésünkbe belekezdenénk, egy dolgot le kell szögeznünk: szilárd tüzelésű kazánok alatt most kizárólag megújuló energiaforrásokkal működő, környezetbarát kazánokról beszélünk, azaz pelletkazánokról, faapríték-tüzelésről, szalmatüzelésről vagy faelgázosításról. Természetesen szilárd tüzelésű a szeneskazán is, de jelenleg nem ezek a típusok terjednek gombamódra, így bár sok esetben – nyilván a környezetvédelmi szempontok kivételével – hasonló

www.epitesi-hibak.hu

a működési elv és így a kapcsolódó problémaforrások is, gondolatainkat most kizárólag a biomassza tüzelésű kazánokra szűkítjük. Mindenekelőtt egy alapvető kérdést kell tisztáznunk: miért létesítünk, létesítsünk biomassza kazánt? Ha a környezettanulmány, a hatásvizsgálat nem készül el egy adott projekthez, vagy nem kellően körültekintő, a dolog lényege veszhet el. Legyünk azzal tisztában, hogy a szilárd tüzelésű kazánok reneszánsza – globális szempontokat vizsgálva – elsősorban környezetvédelmi okokra vezethető vissza! A növényi alapú tüzelőanyagok felhasználásával üzemelő kazánok emissziója a

vonatkozó egységes (európai, illetve fejlett országokban szokásos) eljárásrend szerint zéró értékűnek tekintendő, mivel a globális szén-dioxid mennyiségét nem növelik, a természet körforgásába illeszkedő mennyiség nem számít többletterhelésnek. Vannak olyan irányzatok, amelyek ezt a besorolást megtévesztőnek, túlságosan is leegyszerűsítettnek vélik, és nyilvánvalóan nem is szabad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy a koncentrált pontforrásként megjelenő kibocsátás – még ha nem is kötött CO2 többlet kibocsátását eredményezi – a közvetlen környezetére mindenképp negatív hatással van. A gáztüzeléshez képest kevésbé

7

MUNKATERÜLET

jó hatásfokú égés és a keletkező hamu, amely a legkorszerűbb füstgáztisztítók ellenére is megjelenik a keményekből távozó égéstermékekben, közép-, illetve hosszú távon közvetlenül terheli a környezetet. Emlékezzünk csak a pár évvel ezelőtti tokaji borvidékre tervezett szalmatüzelésű erőmű ellen felhozott ellenérvekre, melyek végül a beruházás lefújásához vezettek! Ez egy tipikus esete volt a nem megfelelő környezeti hatástanulmány következményének, az elégtelen lakossági érzékenyítésnek. Látható, milyen messze vagyunk még egy működő kazántól, az előkészítő munka mégis döntően befolyásolhatja a végeredményt.

Tipikus buktatók

Természetesen a szilárd tüzelésű kazánok telepítésének rengeteg – a korábbiaknál kézzel foghatóbb, műszaki jellegű – buktatója is van. Az alábbiakban a legtipikusabbakat szedtük össze: • A tüzelőanyag elérhetősége. A jellemzően növényi alapú biomassza piaca hazánkban vegyes képet mutat. Egyrészről nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy jelenleg ez egy tisztán piaci, szabadáras és hatósági kötöttségek nélkül forgalmazott termék. Ez azt jelenti, hogy a különböző „zöld alapú” tüzelőanyagok ára a piaci igények függvényében, állami szabályozók hiányában, különösebb feltételek nélkül szabadon változtatható, ami az ezzel működő kazánok üzemvitelét kiszámíthatatlanná teszi. Persze, egyrészt a szénhidrogének ára is szabadon mozog a világpiacon, másrészt a biomassza-kereskedelemben is vannak bizonyos regulák

8

és hosszú távú elkötelezettségek, de a jelenlegi tények azt mutatják, hogy állami beavatkozás nélkül – ellentétben például a fűtőolaj vagy még tipikusabban a földgáz árával szemben – a biomassza ára akár rövid idő alatt is szélsőséges módon változhat. A több mint tíz évvel ezelőtti szlovákiai szélviharban letarolt tátrai faállomány is egy ilyen lökést okozott annak idején a faáruk árában, de említhetjük például a kiterjedt erdőgazdasággal rendelkező amerikai államokban több-kevesebb rendszerességgel felcsapó nagyméretű erdőtüzek piacbefolyásoló hatásait

mértékben megemelkedett, amelyet az üzemeltető nem tud/nem kíván finanszírozni), akkor a tüzelés hatásfoka is jelentősen változhat, amely adott esetben hőellátási zavarokat is okozhat. Tipikus eset, hogy a „pellet” gyűjtőfogalom meghatározása nem elegendő; gondosan specifikálni kell, milyen típusú pellet szükséges az adott kazán működéséhez, illetve eltérő pellettípusok esetén men�nyivel változik a tüzelés hatásfoka. Kisebb mértékben, de az eltérő tüzelőanyag-fajták a tároló és különösen a behordó rendszer működését is befolyásolják, így azt is mindig vizsgálni kell, hogy a beszállításra kerülő tüzelőanyag megfelel-e a kiépített tároló és behordó rendszer működési paramétereinek. • A tüzelőanyag tárolása. A régi „szenes időkben” természetes volt, hogy kisebbnagyobb széntárolók álltak rendelkezésre a kazánházak mellett, de ezek a gáz-éra széles körű elterjedésével erősen lefogytak. Egy mai gáztüzelésű kazánház átalakítása szilárd tüzelésű kazánházzá tehát egy, a kazánháznál sok esetben jóval nagyobb méretű tüzelőanyag-tároló létesítését is magával hozza, amelynek helyigényével, építési költségeivel és adminisztratív terheivel sok esetben nem számolnak kellő súllyal. Az építésiengedély-köteles beruházással létesíthető nagyméretű tárolóknak meg kell felelniük a beépítettségi előírásoknak,

Ha a környezettanulmány, a hatásvizsgálat nem készül el egy adott projekthez, vagy nem kellően körültekintő, a dolog lényege veszhet el. is. A lényeg tehát, hogy jellemzően hos�szú távú tüzelőanyag-szállítási szerződések segítésével igyekeznek a szállítók garantálni áraikat, ám ezekbe értelemszerűen erősen beépül az ebből fakadó kockázatok árfelhajtó hatása is. Vagyis a tüzelőanyag elérhetősége – akár annak esetleges hiánya, akár magas ára miatt – egy alapvetően vizsgálandó tétel. • A tüzelőanyag minősége. Amikor megtervezik a biomassza tüzelésű kazánokat, a teljesítmény kiszámolásakor meghatározzák az alkalmazandó tüzelőanyag égési paramétereit, vagyis közvetve annak minőségét is. Ha ez a későbbiek folyamán, az üzemeltetés közben bármilyen okból változik (pl. mert a már fent említett okok miatt nem tudják azt a minőséget szállítani, vagy az ára olyan

a helyi építési szabályzatnak, és a legtöbb esetben ezek nem egyszerű „betonkockák”, hanem komoly infrastruktúrával és védelmi elemekkel felszerelt létesítmények, amelyek építési költsége komoly részét teszi ki a komplex beruházásnak. Ehhez csatlakozik a betöltés problémája is: ha a szállítójármű nem tudja közvetlenül a tárolóba tölteni a tüzelőanyagot, mert nem tudja azt úgy megközelíteni, vagy hiányzik a betöltő rendszer, akkor komoly erőpróba vár az üzemeltetőre a tüzelőanyag betárolása előtt. Nem egy helyen láttam, hogy a faaprítékot szállító kamion a tároló közelében egyszerűen leborítja a földre a szállítmányát, és onnan jobb esetben gépesítve, kevésbé jobb esetben kézi erővel lapátolták be a tüzelőanyagot a tárolóba.

2016. október

• A tüzelőanyag szállítása. A már fejlett „pelletkultúrával” rendelkező országokban kidolgozott, rutinszerű szállítórendszerek állnak rendelkezésre a tüzelőanyagok leszállítására és zárt technológiával történő átfejtésére a fogyasztói tározókba. Ez nálunk még gyerekcipőben jár. A zárt technológia (tehát az „emberi kéz érintése nélkül” történő tüzelőanyag-átfejtés a szállítójárműből a tárolóba) csak kevés helyen és inkább csak lakossági méretekben érhető ma még el. Egy komolyabb teljesítményű kazán tüzelőanyag-igényének kielégítéséhez a fűtési szezonban rendszeres időközönként kell érkeznie a szállítmánynak (hiszen a helyi tározó kapacitása véges), amelyet akkor éri meg gazdaságosan szállítani, ha a szállítmány egyidejű mennyisége a lehető legnagyobb. Ez azt jelenti, hogy sok esetben 40 tonnás nyergesvontatókkal kell(ene) szállítani a tüzelőanyagot, melyre a kapcsolódó úthálózat egészen egyszerűen nem alkalmas. Sem a szűkebb környezetben, tehát a fogyasztó saját területén, ahová egy ekkora jármű nem fér be, nem tud megfordulni, tolatni, sem a közút, ahol az útszélesség, kanyarívek, de legtipikusabban a megengedett tengelyterhelések nem felelnek meg az ilyen járművek rendszeres kiszolgálására. Arról nem is beszélve, hogy a szállító kamion emis�sziója szintén igen jelentős, azaz lehet ugyan, hogy a biomassza kazánunk számított emissziója nulla, a kapcsoló infrastruktúra környezetterhelése viszont megengedhetetlenül naggyá válik. (Érdemes megnézni példának okáért a pécsi szalmatüzelésű erőmű szalmabála beszállító teherforgalmát.) Ahhoz tehát, hogy a két jellemző egyensúlyban, az infrastruktúra pedig elegendő legyen, már a tervezési fázisban vizsgálni kell a tüzelőanyag-beszállítás fizikai korlátait. • A telepítési környezet vizsgálata. Logikus gondolatnak tűnik, hogy egy fás, növényzetben gazdag terület közepére olyan biomassza kazán kerüljön telepítésre, mely akár a közvetlen környezetéből származó zöldhulladék eltüzelésével üzemel. Az ilyen tipikusan faapríték tüzelésű kazánok tüzelőanyagát is elő kell azonban állítani, megfelelő méretűre kell aprítani, mely komoly feladat és megterhelő munka a kiszolgáló személyzetnek. Ha erre nincsenek sem fizikailag, sem mentálisan felkészülve, a rendszer működtetése hamar bizonytalanná válhat. Ha azonban itt is külsős vállalko-

www.epitesi-hibak.hu

zót bízunk meg, annak költségei emelkedhetnek jelentősen. A faapríték előállítása tehát nem másodlagos, hanem elsődleges feladat ilyenkor, mely alapvetően határozhatja meg a beépíthető kazán teljesítményét, működési rendjét. • Környezetvédelmi területek. Külön ügyelni kell arra, hogy környezetvédelmi területen, a „Natura 2000” megjelölésű környezetben speciális előírások vannak. Ez vonatkozhat éppúgy a pontforrás kibocsátó létesítésének különleges feltételeire, mint ahogyan a nehézgépjárművek behajtási korlátozására. • A hőelosztó rendszer átalakítása. A szilárd tüzelés szabályozási sajátosságai miatt általánosan elmondható, hogy a gáztüzelésre kialakított hőelosztó rendszerek nem alkalmasak átalakítás nélkül a szilárd tüzelésből érkező hő kezelésére.

elszállítás és lerakás költségeit is – a kalkulációk során figyelembe kell venni. Ez sokszor elmarad, mert úgy gondolják, hogy ennek költsége a teljes üzemeltetési költségekhez képest elenyésző, ám ez nagy hamumennyiséget termelő rendszerek esetében nem így van, ezért később ennek költségigénye még okozhat kellemetlen meglepetéseket.

Nagyon fontos, hogy a szilárd tüzelésű kazánok biztonsági megoldásai sokkal összetettebbek, mint gáztüzelés esetén, hiszen a tüzelőanyag leégése végéig termelt hőenergia biztonságos elvezetése, a magas hőmérsékletű fűtővíz támasztotta különleges elvárások jelentősen megbonyolíthatják a hőtermelő oldal biztonsági kialakítását. Sok más szempont mellett ennek egyik következménye, hogy egy hőtároló puffer kiépítésére van szükség, amely túl azon, hogy tovább növeli a beruházási költségeket, jelentős helyiségigénnyel is rendelkezik. Meglévő rendszer átalakítása során ez már több esetben is okozott problémát, különösen olyankor, ha nem készült részletes (háromvonalas, esetleg háromdimenziós, a pontos helyiségigényeket és a csőkereszteződéseket is bemutató) terv a hőközpont kialakítására. • Hamuelszállítás. A nagyteljesítményű kazánok hamujának kezelése önálló feladat, melyet szintén meg kell tervezni, a tárolást, a kihordást meg kell szervezni, és ennek költségigényét – beleértve az

tásának lehetőségeiről stb. – jól szemléltetik: kellő előkészítés, tervezés és felkészülés híján a biomasszával működő szilárd tüzelés kialakítása sok meglepetést hozhat az egyébként jó szándékkal és környezetvédelmi elkötelezettségének gyakorlati alkalmazására törekvő üzemeltetőknek, végfelhasználóknak. 

A fentiek alapján is látható, hogy a szilárd tüzelésű berendezések telepítése, a korábbi gáztüzelés kiváltása biomassza kazánokra sokkal szerteágazóbb feladat, mint egy „sima” kazáncsere. A teljesség igénye nélkül most felsorolt feladatok – hiszen itt most nem is beszéltünk a kémények létesítéséről, vagy esetleges tüzelőanyag hiány esetén a szükséges hőnergia más forrásból történő biztosí-

IRODALOMJEGYZÉK

• Helyi hő- és hűtési energiaigény kielé­

gítése megújuló energiaforrásokkal (KEOP 4.2.0.A) -Zöld gazdaság (www. palyazat.gov.hu) • Vitoligno 300-P és 300-C pelletkazán tervezési segédlete (www.viessmann.hu)

Fischer Tamás okl. épületgépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő

Lektorált szakmai cikk.

9

FELELŐSEN GONDOLKODÓ

LAKÓKÖZÖSSÉGEKNEK AJÁNLJUK: HŐSZIGETELJEN A KNAUF INSULATION TERMÉKEIVEL! KIEMELKEDŐ HŐ- ÉS HANGSZIGETELÉSI HATÁS

MAXIMÁLIS KOMFORTÉRZET

NEM ÉGHETŐ HŐSZIGETELÉS (A1 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY)

TERMÉSZETES ALAPANYAG, KÖRNYEZETBARÁT MEGOLDÁS

KŐZETGYAPOT

homlokzatra| padlásfödémre (terhelhető felületképzés)| lapostetőre | nyílászárók köré | emeletek közötti tűzgátló sávképzéshez

ÜVEGGYAPOT

magastetőhöz | padlásfödémre (nem terhelhető felületképzés) | válaszfalakhoz | lapostető befújható hőszigeteléséhez

FAGYAPOT

alulról hűlő födémekhez| akusztikai szigeteléshez | koszorúelemekhez | dekoratív látszó felületekhez

A HŐSZIGETELÉS TÖBBSZÖRÖSEN MEGTÉRÜLŐ, ENERGIATAKARÉKOSSÁGI BEFEKTETÉS! AZ EGYES ÉPÜLETRÉSZEK MEGFELELŐ HŐSZIGETELÉSÉHEZ KÉRJE A KNAUF INSULATION SZAKEMBEREINEK SEGÍTSÉGÉT! Tóth Attila mérnök, értékesítési tanácsadó (Fejér megye, Budapest, Pest megye) Tel: +36 30 99 71 204 | Blaskovics Balázs mérnök, értékesítési tanácsadó (Fejér, Pest, Nógrád megye, Budapest) Tel: +36 30 55 24 100 | Sájer Miklós mérnök, értékesítési tanácsadó (Budapest, Pest és Nógrád megye) Tel: +36 30 47 79 929 | Pozsgai Péter mérnök, értékesítési tanácsadó (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye), Tel: +36 30 99 71 201 | Schóber Zoltán, termékmenedzser, műszaki szigetelés (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye), Tel: +36 30 55 24 200 | Balogh János mérnök, értékesítési tanácsadó (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, Hajdú-Bihar megye), Tel: +36 30 70 50 114 | Mercigány Róbert mérnök, értékesítési tanácsadó (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye), Tel: +36 30 59 51 514

További információ: www.nalamszigetelnek.hu | [email protected] | www.knaufinsulation.hu

DIAGNÓZIS

Zöldül a fal

Nemrég egy iskolaépület homlokzatán helyenként látható zöldes elszíneződés okát kellett vizsgálnom. Jelen írásomban bemutatom magát a jelenséget, az elvégzett vizsgálatok eredményeit, valamint megpróbálom feltárni, miért alakulhatott ki az elváltozás.

A

Z ÉPÜLET vasbetonvázas szer­ kezetű, a vasbetonváz közeit poroton téglával falazták. A vasbeton vázat PS-habbal szigetelték, és az épületet vékonyvakolattal burkolták. A betonváz fölötti rétegrend: • beton, • foltokban ragasztó, • 7 cm PS-hab, • 1 mm glettréteg, • üvegháló, • 1 mm glettréteg, • 3 mm vékonyvakolat. A vizsgált épület északi falain zöldes rajzolatok, illetve mezők formájában látszik a téglák közti habarcshálózat, illetve a vasbeton épületváz. A többi falon nincs zöldülés. Az északi falak kőlábazatai és a fal csatlakozásánál aranyzuzmó tenyé-

www.epitesi-hibak.hu

szik. Az épület zöldült részei a felszínen is, 3–5 cm-es mélységben is mindenütt szárazak. (A nedvességtartalmat

a fal elektromos vezetőképessége alapján mértem; előző nap 0,2 mm csapadék esett. Vizsgálati sűrűség: kb. 1 méter.)

11

DIAGNÓZIS

Laboratóriumi vizsgálatok

A zöld elszíneződés A zöldült bevonat kb. egy cm2-nyi darabkáját fecskendőből kifújt vízárammal lemostuk. A mosófolyadékot mikroszkóp alatt, kék színszűrővel, áteső fényben vizsgáltuk.

A PS-hab vizsgálata Jellemző

Eredmény

Követelmény

1. Sűrűség:

13,3 kg m

-

MSZ EN 1602

2. 10%-os összenyomáshoz tartozó nyomófeszültség:

64 kPa

CS(10)60: min. 60 kPa

MSZ EN 826

3. Hajlítószilárdság:

80 kPa

BS 50: min. 50 kPa

MSZ ISO 1209-1

4. Húzószilárdság:

68 kPa

TR50: min. 50 kPa

MSZ EN 12089

5. Hővezetési tényező:

0,0390 W m-1 K-1

-

MSZ EN 12939

6. Hosszú idejű vízfelvétel:

24 ó: 3 % 96 ó: 5 %

WL(T)5: max. 5 %

MSZ EN 12087

-3

Fent: tiszta helyről vett minta

Vizsgálati módszer

Lent: zöldült felület alól vett minta

Jellemző

Eredmény

Követelmény

Vizsgálati módszer

1. Sűrűség:

17,1 kg m-3

-

MSZ EN 1602

2. 10%-os összenyomáshoz tartozó nyomófeszültség :

69 kPa

CS(10)60: min. 60 kPa

MSZ EN 826

3. Hajlítószilárdság:

147 kPa

BS 50: min. 50 kPa

MSZ ISO 1209-1

4. Húzószilárdság:

115 kPa

TR100: min. 100 kPa

MSZ EN 12089

5. Hővezetési tényező:

0,0379 W m-1 K-1

-

MSZ EN 12939

6. Hosszú idejű vízfelvétel:

24 ó: 1,6 % 96 ó: 2,3 %

WL(T)3: max. 3 %

MSZ EN 12087

Megállapítások

A hőszigetelés minősége Az 1. számú minta a szilárdsági tulajdonságai alapján az MSZ EN 13163 szerinti EPS 30 csoportba tartozik, a 2. sz. minta az EPS 60-ba. Mért hővezetési tényezőik a szabvány szerinti várható értéknek felelnek meg. A vizsgált habok hos�szú idejű vízfelvételei a szabvány szerinti közepes vagy gyenge értékek. A vakolat nedvességtartalmáról A helyszíni mérési adatok szerint mind a vakolat felszíne, mind az alatta lévő

12

PS-hab száraz. A nedvességtartalmat elektromos ellenállás mérésén alapuló műszerrel vizsgáltuk. Ez a módszer csak a kapillárisokban összefüggő folyadékfázist alkotó vizet képes érzékelni, hiszen elektromos vezetést ez okoz. A zöldülésről Mint azt a mikroszkópi felvétel mutatja, a zöldült felületről lemosott anyagban sejtes szerkezetű, zöld képletek találhatók. Ezek egyértelműen algák. Az algák csak az északi falakon jelentek meg, és csak a PS-habbal szigetelt felületeken.

Ördögh László kollégám (ISZKI) készített az épületről infravörös felvételeket, még a fűtési időszakban, melyeket volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Ezeken egyértelműen látszik, hogy az algásodott felületek hőszigetelése jobb a falat kitöltő téglamezőénél (minthogy a fal belső felülete a melegebb, a külső infravörös képen a jobban szigetelt felületek a hidegebbek). Biológiai evidencia, hogy a falon tapasztalt algásodás elsődleges oka az algásodott helyek nedvesebb volta. Minthogy az épületet fűtik, a fal minden pontja melegebb a külső levegőnél, páralecsapódás tehát a fűtési időszakban elképzelhetetlen. Nyáron nem, de nyáron a külső hőmérséklet a nagyobb, és ekkor a jobban szigetelt részek a melegebbek, de a fal nem a téglamező fölött algásodott, és nem a besugárzott oldalakon. A fal nedvesedési különbségének tehát nem hőtechnikai oka van. Az épület lapostetejű, eresz sehol sincs rajta. A falak a legkisebb szélnél létrejövő csapóesőtől vizet kapnak. A víz nagy

2016. október

A tapasztalt jelenséget vagy vízzáró, víztaszító vakolattal, vagy hidrofób festékkel lehet kiküszöbölni. Ha ilyet a terv nem írt elő, akkor a jelenség tervezési hiba következménye. része természetesen lefolyik a falakról, de egy része ideiglenesen adszorbeálódik. (Ez az oka a rétegelt lemezes fa díszítőelemek feketedésének: a nedves fán gombák telepednek meg.) A falon megkötött víz az esőt követően részint elpárolog, részint bediffundál a fal belsejébe. A fal legkülső rétege mindenütt műgyanta kötésű vékonyvakolat, alatta azonban a betonváz fölött kb. 10 mm ragasztó- és kiegyenlítő réteg (műgyanta-cement-üvegszál kompozit rendszer), majd vastag PS-hab található, míg a téglamező fölött csak a kb. 10 mmnyi kiegyenlítő cementes habarcs van. A kiszáradás a téglamezőben gyorsabb, mivel a tégla hidrofil anyagú, míg a PS-hab hidrofób. (A szabvány szerinti hosszú idejű vízfelvétel a PS-hab nyitott üregeinek a hidrofób felület víztaszító erejével

szembeni feltöltődését méri a próbatestek víz alatt tartásával. Azt, hogy a hosszú idejű vízfelvétel és a tapasztalt algásodás közt nincs összefüggés, mutatja az a véletlen tény, hogy épp algásodott felület alól vettünk kisebb vízfelvételű mintát.) A víz párolgását a napsütés az északi oldal kivételével segíti. Az algásodás tehát azért csak az északi oldalon tapasztalható, mert ez a besugárzás hiánya miatt lassabban szárad ki, itt marad a PS-habbal szigetelt felületeken elegendően hosszú ideig nedves a fal felszíne ahhoz, hogy az algák megtelepedhessenek rajta. (Borzák Balarám Béla szerint az algák ott tudnak megtelepedni, ahol legalább három napon keresztül 75% fölötti nedvességtartalmú a fal [1].) A megtelepedett algák már fölveszik a levegőből az életműködésükhöz szükséges vizet [2]. (Ez szintén

könnyebb az északi oldalon, hisz itt nem melegszik föl annyira a fal a napsütés hatására, hogy az algák kiszáradjanak.) A tapasztalt jelenséget vagy vízzáró, víztaszító (tehát légpórusképző vagy hidrofobizáló szerrel készült) vakolattal, vagy hidrofób festékkel lehet kiküszöbölni. Így ugyanis a fal egyáltalán nem nedvesedik át a csapőesőtől, és nem tudnak rajta algák megtelepedni. Ha ilyet a terv nem írt elő, akkor a jelenség tervezési hiba következménye. 

IRODALOM

[1] Borzák Balarám Béla: Tájékoztató a Magyar Építőkémia- és Vakolat Szö­ vetség számára – 2015. május [2] Borzák Balarám Béla: Élet a falon, A Mi Otthonunk – 2007. július

Pasinszki József igazságügyi vegyész- és környezetvédelmi szakértő

Lektorált szakmai cikk.

FAANYAGVÉDELEM Faszerkezetek védelme gombák, rovarok és tűz ellen. 33 év felhalmozott tapasztalata Önnek is rendelkezésére áll. Tanácsadás, tervezés, kivitelezés, védőszerek biztosítása, szakvélemények készítése az örökségvédelem területén is. Faanyagok megelőző védelme, kazánnyomásos telítő berendezések és automata áztató berendezések beszerzése, faanyagvédelmi szakvélemények készítése, könnyező házigomba és más gombafertőzések megszüntetése, faanyagok rovarfertőzöttségének felszámolása gázzal, hővel, vagy vegyszerekkel, kül- és beltérben használható faanyagvédőszerek forgalmazása, faszerkezetek égéskésleltető kezelése, penészmentesítés.

Pannon-Protect Kft. 2013 Pomáz, Hunyadi János utca 5. Telefon: 0626 325-554, Fax: 0526 325-630 [email protected] www.epitesi-hibak.hu www.pannon-protect.eu

13

DIAGNÓZIS

Kerámia idomtestes, sűrűbordás, monolit vasbeton födémek alsó síkjának meghibásodásai, javíthatóságuk lehetőségei A két világháború között épített, béléstestes monolit vasbeton födémek esetén várható, hogy a közeljövőben meghibásodásokat tapasztalunk rajtuk. Két esettanulmány alapján – melyek mondhatni, gyorsított korróziós vizsgálatnak tekinthetők – szeretnénk segítséget nyújtani azon szakembereknek, akik a jövőben hasonló jelenségekkel találkozhatnak tevékenységük során.

A

KERÁMIA IDOMTESTES, monolit vasbeton födémek a két világháború között terjedtek el hazánkban. Előnyeiket a korábbiakban épített födémekhez képest most nem részletezem, de kiemelném közülük, hogy esetükben lehetőség volt az alul sík, mégis vasbeton bordás szerkezet építésére. Talán a legismertebb ezek közül a Bohn-födém – még akkor is, ha a Pfeiffer-födém terjedt el legelőszőr. Ez utóbbi építése komplikált volt, ezért a későbbi fejlesztések során kerültek előtérbe például a Simplex-, az Ujlaki-, a Concerto-, a Navrattil-, a Korona- stb. födémek. Ezen vízszintes teherviselő szerkezetekre gyakorlatilag jellemző, hogy valamilyen üreges kialakítású béléstestsorok közé monolit vasbeton gerenda készült, melynek mindhárom oldali zsaluzatát a béléstestsorok alkották. Jelen cikkben két esettanulmány során szeretném bemutatni, hogy a korrózió, a korabeli gondatlan kivitelezési technológia vagy egyéb környezeti hatások miatt ezen födémtípusok alsó síkját milyen veszélyek fenyegetik, melyek következtében akár baleset is bekövetkezhet. Továbbá bemutatom, hogy ezen meghibásodott és sokszor félelmet keltő látványú födémek a teherbírásuk szempontjából jellemzően csupán kis javítást igényelnek, és ezt követően csupán az alsó sík felületet kell helyreállítani.

Bohn-födém meghibásodása

• Az eset Egy korábbiakban biológiai anyagokat előállító üzemként funkcionáló épület egyik alsóbb szinti irodahelyiségének

14

reggeli takarítását követően a munkát végző hölgy távozásakor a folyosóra nyíló ajtót kicsit erőteljesebben zárta be maga után, és nagy robajt hallott odabentről. Ezt követően visszanézett az irodába, és a következő födém látványa tárult elé (1. ábra):

ugyan el volt látva hőszigeteléssel, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy a födém lehűljön. Így párakicsapódás jöhetett létre a födémen belül. Ha megvizsgáljuk a Bohn-födém metszetrajzát (2. ábra), láthatjuk, hogy amennyiben a vasbeton bordákba beágyazott betonacélok intenzíven korrodálnak, akkor a keletkező rozsda feszítőereje a betonfedésen túlmenően a kerámia béléstestek alsó síkját feszíti lefelé.

1. ábra: Bohn-födém alsó síkjának robbanásszerű lehasadása (a szerző felvétele)

Mint az az 1. ábrán látható, a födém kerámia béléstestjeinek az alsó síkot képező része mondhatni, lerobbant a mennyezetről. Külön szerencseként kell elkönyvelni azt, hogy az ebben az irodában dolgozó alkalmazott aznap reggel lekéste az egyébként használt közlekedési járatát, és így nem tartózkodott még a helyiségben, amikor az esemény bekövetkezett. A béléstestek oldalán láthatóvá váltak a közéjük öntött vasbeton bordák, a beton struktúrája és a részben betonba ágyazott betonacélok. Kérdés volt, hogy mi okozta ezt a fajta meghibásodást, és mi a teendő. A teljes épület vizsgálata során kiderült, hogy jellemzően mindenhol ezt a födémtípust alkalmazták. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a födémet különleges hatás is érte, mivel a felette lévő szinten sok éven keresztül hűtőkamra üzemelt, melynek padlózata

2. ábra: Bohn födém keresztmetszete [1]

A 2. ábrán jól látható, hogy gondos és szakszerű kivitelezés mellett a betonacéloknak jól bele kell ágyazódniuk a betonba, és így a korróziótól hosszú időn át védettek lehetnek. Azonban a 3. ábrán látható a födém alsó síkjának tönkrement, kinagyított részlete, melyből kiderül, hogy a korabeli építők szakszerűtlenül, tömörítetlen betonba ágyazták azokat, és esetleg még a betonfedés is hiányzott. Itt kell megemlítenem, hogy a gyakorlatomban máshol is előfordult a Bohnfödém hasonló meghibásodása: akkor egy legfelső szinten lévő lakás nappalijában következett be, mely felett a lapostető beázott. Sajnos az ott végzett helyszíni szemlém során nem készítettem róla fényképet, ezért ennek bemutatására itt nincs lehetőségem.

2016. október

3. ábra: Bohn-födém alsó, tönkrement, kinagyított részlete (a szerző felvétele)

• Lehetőségek hasonló meghibásodás esetén Nyilvánvaló, hogy az adott födém fő teherviselő elemei a vasbeton bordák. A bordákat a kerámia elemek elhelyezését követően készítik helyszíni betonozással, és úgy kell tekinteni rájuk, mint a béléstestek közötti vasbeton gerendák. Az idomtestek főként térkitöltés-funkciót látnak el, a felső részük a terheket vagy átboltozódás útján közvetítik a bordákra, vagy a rájuk készített felbeton tölti be ezt a szerepet. A béléstestek alsó része csupán mint zsaluzat funkcionál, illetve a vasbeton bordák megszilárdulását követően a vakolható sík felületet biztosítja. A fentiekből következik, hogy amen�nyiben a betonacélok korróziós állapota ezt megengedi, elegendő a vasbeton bordákat alulról, valamely manapság forgalmazott betonjavító rendszerrel (a betonacélok megtisztítását követően passzíválva és a betonfedést javítóhabarccsal visszapótolva) a födém tartószerkezetét helyreállítani. Természetesen a tartószerkezet helyreállítását követően a mennyezeti sík rekonstrukciója is igényként merül fel. Ezt legegyszerűbben gipszkartonborítással lehet elérni. Az itt leírtak mintegy tizenöt évvel ezelőtti események, a javítás akkor elkészült, és nincs tudomásom arról, hogy a rekonstrukció fentiekben leírt módozata azóta nem lenne megfelelő.

Újlaki-födém meghibásodása

• Az eset A két világháború között, 1933-ban építette villáját Dr. Möller Károly (a szakmában csak Möller-féle építési zsebkönyvnek hívott első ilyen magyarországi mű szerzője), aki a saját házában a már szintén korszerűnek tekinthető Ujlaki-födémet alkalmazta (4. ábra). Később a Möller család a viharos történelmi időszak miatt kihalt. A villa is nehéz időszakokat élt át, tulajdonosvál-

www.epitesi-hibak.hu

4. ábra: Az Ujlaki-födém keresztmetszete

tások sora következett. A legutóbbi (már a 2010-es években történt) ilyen eseménykor az egyébként az utcára néző terasz burkolatát kezdték el bontani a rajta lévő szigetelés felújításának érdekében. Mivel a terasz egy szoba felett van, ezért kiemelten fontos volt, hogy megfelelő csapadékvíz elleni és hőszigeteléssel lássák azt el. A bontás során dinamikus hatások érték az alatta lévő födémet, az aljáról a vakolat (legalábbis először ezt hitték) mintegy 1,5 m2-es felületen levált, és a szobába zuhant.

5. ábra: Meghibásodott és az álmennyezettől megszabadított Ujlaki-födém

A feltárulkozó látvány mind az új tulajdonost, mind pedig a felújítást végző munkásokat megijesztette, és ezért a szoba teljes mennyezetét lebontották (5. ábra). Eddig nem került említésre, de a födém alatt egy álmennyezet volt, mivel az 5. ábrán látható kitöredezések a kerámia béléstestek alján már jóval korábban kellett, hogy keletkezzenek. A volt tulajdonos emlékezett arra, hogy az édesapja említést tett egy valamikor bekövetkezett lakástűzről, amely még az odaköltözésük előtt volt. Feltételezhető, hogy ez az esemény volt az, amelynek következtében mintegy nyolcvan évvel ezelőtt az alsó sík megsérült. Látható továbbá, hogy a vasbeton bordák alsó élére habarcsot hordtak fel, ami vélhetően a betonacélok korrózióját volt hivatott meggátolni.

Az álmennyezetet a korabeli lehetőségeknek megfelelően úgy készítették el, hogy a fényképen is kivehető drótokra nádpallót lógattak be, amelyet ezt követően alulról levakoltak. A födém felett végzett munkálatok dinamikus hatása válthatta ki azt, hogy az egyik nádpallót tartó, immáron mintegy nyolcvan éve beépített és vélhetően bizonyos mértékig korrodálódott függesztődrótok elszakadtak, és a teljes álmennyezet lebontására csupán ennek az egy pallónak a leszakadását követően került sor. • Lehetőségek hasonló meghibásodás esetén Mint az 5. ábrán látható, a vasbeton gerendák acélbetéteinek korrózióvédelmét már jórészt az elődök elvégezték. Természetesen ezen felhordott habarcsrétegeket ki kell javítani. Ezt követően ellenőrizni kell, hogy nem következtek-e be káros mértékű lehajlások (alakváltozások), és ha az eredmény megfelelő, akkor egy korszerű álmennyezettel (mely még modern világítás beépítésére is lehetőséget nyújt) a födém alsó síkja teljes értékűvé tehető (mivel a teherbírási követelmények kielégítetlenségének nincs nyoma). Esetünkben sajnálatos módon több szakértő is „veszélyes” besorolásúnak minősítette a födémet, és azt fölöslegesen, komoly anyagi ráfordítással elbontották, a helyére pedig új födémet építettek. Felmerülhet a kérdés az olvasóban: amennyiben jelen cikk szerzője azt állítja, hogy a födém teherbírás szempontjából menthető – szembe menve így több szakértő véleményével – vajon kinek van igaza, a cikk szerzőjének vagy a többi szakértőnek? Nos, véleményem szerint az ilyen kérdéseknél nem a „sok lúd disznót győz”-elvnek, hanem a komoly mérnöki megfontolásnak kell győznie. Döntsék el a Tisztelt Olvasók, hogy kinek van igaza! 

IRODALOMJEGYZÉK

• Gábor L.: Épületszerkezettan I. kötet, p. 148., Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. ISBN 963 3172 3

Dr. Simon Tamás Károly adjunktus, BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

Lektorált szakmai cikk.

15

DIAGNÓZIS

Házilagos tetőtér-beépítések jellemző hibái Jelen cikk célja, hogy átfogó képet adjon az itthon leggyakrabban előforduló tetőtér-beépítési hibákról az Olvasónak. Tíz olyan hibát veszünk sorra, amelyek saját tapasztalataink szerint tipikusan jellemzőek a házilag kivitelezett tetőtér-beépítések esetén. Bemutatjuk ezen hibák tüneteit, és kijavításuk lehetséges módját. A hibák sorrendje egyúttal jelzi a javítás által igényelt anyagi ráfordítást is: az elsőként leírt hiba javítási költsége a legmagasabb. A korlátozott terjedelem miatt a cikk nem vállalkozik az összes tapasztalható hiba részletes bemutatására és elemzésére, sem pedig a tudományos igényességű okfeltárásra. A hibák okai

Az 1970-es évek végén jelent meg Magyarországon egy addig nem jellemző építési tevékenység: a meglévő épületállomány tetőterének beépítése. A padlás eddig a korszakig jellemzően a tárolás egyik helyszíne volt, de az említett időszakban olyan építési termékek jelentek meg, amelyek lehetővé tették a padlás lakótérré való átalakítását. Ez az építési beruházás vonzó volt, mert sok olyan dologgal nem kellett foglalkozni, amelyek egy új építés velejárói, például a telek kiválasztása, adás-vétel, rendszeres kiutazás az építés helyszínére stb. Mindent meg lehetett „birtokon belül” oldani, és a tulajdonos a már megszeretett környezetben bővíthette a családi fészket. Az engedélyeztetési eljárás is egyszerű volt, mert az építési hatóság sokszor csak egy alaprajzot és egy pár oldalas műszaki leírást követelt meg. Természetesen egy ilyen terv nem tartalmazott elegendő információt ahhoz, hogy a tetőtér-beépítés műszakilag magas színvonalon készülhessen el. Előfordult az is, hogy még ilyen egyszerűsített terv sem készült, mert szinte biztos volt, hogy az építésügy számára rejtve marad a változás, hiszen az épület tömege változatlan maradt, adásvételre sem volt szükség, és így a tervezési díjat is megtakaríthatta a tulajdonos. Az emberek lelkesen vágtak bele az építkezésbe egymás példáját látva, a gyakorlati tapasztalatokat pedig, amelyre saját tetőterük beépítése során tettek szert, büszkén mesélték el. Ez a hagyomány sajnos több típushibát is elterjesztett, amelyek akár évekig is lappangtak,

16

mielőtt károsodásként érzékelhetőek lettek volna. Természetesen a vállalkozók számára is újak, ismeretlenek voltak a tetőtérbeépítés szerkezetei, ezért sokszor akkor is rossz műszaki megoldást valósítottak meg, amikor a legjobb tudásuk szerint dolgoztak. Nem beszéltünk még a mindenhol állandóan jelenlévő ezermesterekről, akik „jó áron” elvállalták a munkát, és ennek megfelelően a legkisebb erőbefektetés mellett tákolták össze a tetőteret. A rossz kivitelezés könnyen magyarázható, ha nem készült terv, de mit mondhatunk akkor, amikor minden a szakember által kiadott terveknek megfelelően készült el, mégis károsodások lépnek fel a tervezett élettartam alatt? Miért hibázhatott a tervező? A családi házak piacán dolgozó tervezők nem voltak hozzászokva a könnyűszerkezetek tervezéséhez. Sokszor nem is tudták, hogy milyen ismereteik hiányoznak az új szerkezetek helyes tervezéséhez, vagy ha tudták, nem volt közmegegyezéssel elfogadott forrás, amelyből továbbképezzék magukat, ezért rosszul alkalmazták az épületfizikai elveket. A hagyományos és a könnyűszerkezetek esetében ezek az elvek ugyanazok, de a könnyűszerkezetek sokkal érzékenyebbek a tervezési hibára. A meghibásodások eredete tehát együttesen a tapasztalatlanság (rétegrendek, csomópontok), a hanyagság (részletképzések, csomópontok) és a költségek túlzott csökkentése (kihagyott szerkezetek, silány minőségű termékek). Az alább ismertetett hibákkal rendelkező tetőterek komfortszintje messze elmarad

a ma elvárttól. A helyiségek huzatosak, több helyen penészfoltokkal találkozhatunk, az ablakok beáznak, nyáron elviselhetetlen a hőség, télen pedig annak ellenére, hogy a fűtésszámla csillagászati összegekre rúg, fáznak a használók.

A hibák leírása

Vegyünk tehát sorra tíz jellemző hibát és azok leírását! 1. A tetőszerkezet statikai modelljének kedvezőtlen irányba történő megváltoztatása. A létező hibák közül ez a legsúlyosabb, de szerencsére ez a hiba fordul elő a legritkábban, mert a szükségszerű károsodások már az építéskor jelentkeztek, ezért általában nem folytatták azt, hanem inkább javításba kezdtek. A tetőszerkezet elemeit, amelyek akár a teherhordásban, akár a merevítésben részt vettek, eltávolították, és funkciójukat nem pótolták. Ezt legtöbbször azért tették, mert a szóban forgó elem korlátozta volna a kialakítandó tér használhatóságát, és emellett nem ismerték az adott elem funkcióját. Ha mégis befejezték az építést, akkor nemcsak a tetőszerkezet, de a falak és a födém alakváltozása is a sokszorosára nőtt. Az elmozdulások miatt a falakon és a zárófödémen is folyamatosan jól látható repedések jelennek meg, melyeket gletteléssel és festéssel nem lehet eltűntetni, azok újra és újra megjelennek. A változtatás azért is különösen veszélyes, mert előfordulhat, hogy a hétköznapi használat során különböző okokból kifolyólag nem derül fény a hibára, de egy tűzesetnél a szerkezet tartaléka kevésnek bizonyulhat.

2016. október

kellő gondossággal rögzített hőszigetelő anyagok sokszor lecsúsznak, vagy összeesnek, ami a jelentősen növeli a felület hőátbocsátását. Ez a hiba, amellett, hogy a téli fűtésszámlát növeli meg jelentősen, a lakótérben való tartózkodást is kellemetlenné teszi, mert a felület könnyen áthűl, és sugárzás útján elvonja a hőt a lakótérben tartózkodóktól. 4. Az átszellőztetés nem megfelelő kialakítása vagy hiánya. A fedélhéjazat és az alátétfólia közötti átszellőztetés hiánya nyáron a tetőtér hőterhelését növeli meg drasztikusan, télen pedig a jégcsapok és jégdugók kialakulásához járul hozzá. A felület annyira átforrósodik a Nap sugárzó hatásától, hogy – egy mikrohullámú készülékhez hasonlóan – sugár-

1. kép

vagy tengelytávolsága elegendő a tetőtér-beépítéssel járó szerkezetek többletterhének viselésére. Ez utóbbi hibát legtöbbször olyan házakon lehet megfigyelni, amelyek eredetileg sokkal kön�nyebb, például azbesztpala fedélhéjazattal rendelkeztek, ezért az újonnan beépített szerkezetek terhe arányaiban sokkal nagyobb. Az építéskor nem feltétlenül vehették észre, hogy a szarufák nem lesznek elég erősek, mert a fának egy természetes tulajdonsága a kúszás, az azonos terhelés hatására kialakuló, időben elhúzódó lassú alakváltozás. 3. Elégtelen hőszigetelés. A hőszigetelésnek nemcsak a vastagsága, de a pozíciója, a kialakítása is fontos. Ma legkevesebb 20 cm hőszigeteléssel kalkulálunk a tetőtér-beépítések tervezése során, régebben azonban 10-12 cm vastagságot alkalmaztak. A hagyományosan, csupán a szarufák közé helyezett hőszigetelés is kedvezőtlen. A fa hővezetési tényezője négyszer nagyobb, mint az alkalmazott hőszigetelő anyagoké, ezért a szarufák átmenő keresztmetszete vonalmenti hőhidat jelent a felületen. A nem megfelelő mechanikai tulajdonságú, vagy nem

www.epitesi-hibak.hu

zással melegíti a tetőtérben tartózkodókat, azok pedig hiába nyitnak ablakot, vagy csinálnak huzatot, a hőérzetük nem változik. A legtöbben a légkondicionáló berendezést is azért telepítették a tetőtérbe, hogy megoldják ezt a problémát, de ez a berendezés nemcsak, hogy nem képes a hőterhelés kezelésére, hanem még az üzemeltetési költsége és környezetterhelése is magas. Télen a fedélhéjazat felületi hőmérséklete fagypont fölé emelkedhet, hogyha nincs kialakítva az átszellőztetett légréteg, a megolvadt hó azonban a fűtetlen ereszekhez érve azonnal megfagy. A kialakuló jég több szempontból is veszélyes: az eresz leszakadhat a jég és hó súlya alatt, a csatorna szétrepedhet a táguló jégtől, sőt életveszélyes jégcsapok is képződhetnek. A belső, alátétfólia és hőszigetelés közötti légrétegre akkor van szükség, ha a lakóteret nem határolja párazáró fólia. Ennek a légrétegnek a feladata a rétegrendbe bejutott pára gyors elszállítása lenne, hogy az ne csapódhasson ki a szerkezetben.

kező pára a beltéri többletnyomás okán a kültér felé vándorol. Szilikát szerkezetek esetében az anyagok saját páraháztartása és ellenállása jellemzően elegendő ahhoz, hogy egy ideális mikroklíma alakuljon ki a határoló szerkezetekben, de szerelt, rúdszerkezet és könnyű, vékony, alacsony páradiffúziós ellenállású felületi kitöltés esetén a szerkezetbe akadálytalanul bejutó pára könnyen lecsapódhat ott. Ezért szükséges a belső felületen elhelyezett párazáró réteg, amely meggátolja a pára szerkezetbe való bejutását. Ha a pára a szerkezetben kicsapódik, akkor a faszerkezetben megindul a gombásodás és a korhadás, a hőszigetelés hővezetési tényezője pedig romlik, mert a légpórusok telítődnek. Ezzel a folyamattal a legnagyobb baj az, hogy önmagát gerjeszti. Azt is meg kell említeni, hogy ha a szerkezetbe bejutott pára elszállítása nem biztosított (4. pontban részletezett belső átszellőztetett légréteg hiánya), akkor leggyorsabban az olyan geometriai hőhidaknál alakul ki a páralecsapódás, mint a tetősíkban elhelyezett ablakok, tört felületek stb. 6. Tetőablakok nem megfelelő beépítése. A kétféle tetőablak közül (függőleges síkú és tetősíkban elhelyezett) a tetősíkban elhelyezett ablakokkal szokott több probléma lenni, mert az építtetők hajlamosak voltak a gyengébb minőségű, olcsóbb ablakokat beépíteni. A legnevesebb tetősíkban beépíthető ablakokat gyártó vállalat termékei korán megjelentek Magyarországon is, és bár gyorsan elterjedt a márkanév, az építtetők többsége nem volt tisztában azzal, hogy mi a különbség az eltérő fejlesztésű ablakok között. Míg a nagy nevű vállalat termékei esetében 15 év múlva csak a tömítés cseréjére van szükség, addig az olcsóbb utánzatok már képesek teljesen tönkremenni, elkorhadni ennyi idő alatt. Sajnos azonban még a megfelelően kiválasztott termék esetében is rengeteg módon lehet hibát elkövetni a beépítés során (2. kép). 2. kép Forrás: www.xn--tetablak-3sb.hu

2. Hullámzó tetősík. A hibának két kiváltó oka lehet a hullámok irányultságától függően: vagy a tetőlécezés, vagy a szaruzat nem megfelelő. Amennyiben a hullámvölgyek az ereszvonalra merőlegesek, a tetőlécezés hibájáról kell beszélnünk (1. kép); ha viszont a hullámvölgyek az ereszvonallal párhuzamosak, akkor a fedélhéjazatot tartó ferde tetőgerendák (szakszóval szarufák) keresztmetszeti mérete vagy tengelytávolsága nem megfelelő. A tetőlécezés hullámzásának oka az elemek nem megfelelő anyagminőségében vagy a keresztmetszet gyengeségében keresendő. Ez a szerencsésebb a két lehetőség közül. A második helyen említett hullámzás már súlyosabb hibára mutat rá. Ebben az esetben a szarufák keresztmetszeti mérete, anyagminősége

5. A belső oldali felület folytonos párazáró rétegének hiánya. Normális körülmények között a lakott tetőtérben kelet-

17

DIAGNÓZIS

Ilyen hiba például a külső oldali, ablak feletti a vízterelő hiánya, a párazáró réteggel való rossz kapcsolat, az elégtelen kiemelés stb. A függőleges síkban beépített ablakoknál legtöbbször a szomszédos szerkezetekkel való kapcsolat kialakítása hibás, ezért beázás, penészedés, huzat és akusztikai hiányosságok tapasztalhatóak náluk. 7. Bádogos szerkezetek nem megfelelő kialakítása. Ez a hiba esztétikai és műszaki probléma is egyúttal. A rosszul kialakított bádogozás miatt a tető és az épület más szerkezetei is károsodhatnak, tipikus a kémények melletti, a vápacsatornában, valamint az eresznél történő beázás, aminek okán penészedés vagy a tetőszerkezet gombásodása indulhat meg. Legrosszabb esetben a rossz vízelvezetés következtében még az alapozás is megsüllyedhet, és szerkezeti repedések alakulhatnak ki az épületen. A bádogozásról a készítés során és azután is csak hozzáértő szakember tudja megmondani, hogy az megfelelő műszaki teljesítőképességű-e avagy sem. 8. Alátétfedés nem megfelelő megválasztása vagy hibás kivitelezése. Különböző anyagú fedélhéjazatok vagy különböző tetőhajlások esetén más típusú alátétfedést kell alkalmazni (1. ábra). Alacsony vagy kis hajlású tetőknél általában úgy kell kialakítani az alátétfedést, mint egy vízszigetelő réteget. Közepes és meredek hajlású tetők esetében jellemzően pikkelyes fedést használunk, amely alatt alátétfóliát (más néven porhó fóliát) kell elhelyezni. Az eltérő tulajdonságú fóliák ára között akár ötszörös szorzó is lehet, ezért a kivitelező vállalkozók szívesen ügyeskedtek: egy laikus építtetőt könnyű megtéveszteni, hiszen nem ismeri a különböző típusokat, csak azt látja, hogy a fóliát beépítették. A szakszerű beépítéshez javítószalagot is használni kell, de ezt sajnos sokszor elhagyták. Ha az alátétfólia nem megfelelő, ALÁTÉTHÉJAZATOK

1. alátétszigetelés

2. aljzaton fekvő alátétfedés 3. szabadon fekvő alátétfedés

1. ábra

18

1.1 vízhatlan alátétszigetelés 1.2 vízzáró (esőbiztos) alátétszigetelés 2.1 szélzáró alátétfedés

akkor a fedélhéjazaton átjutó víz, vagy hó eláztatja a belső szerkezeteket, ennek nyomán beázás, korhadás, korrózió és hőszigetelésiképesség-romlás lép fel. 9. Mozgási repedések megjelenése. A repedések kialakulásának oka általában a belső teret határoló szerkezetek és a tető szerkezeteinek eltérő mozgása, de vizes helyiségben a hiba oka lehet a ros�szul kiválasztott építőlemez is. A külső és a belső szerkezetek eltérő mozgása tetőtér esetében törvényszerű, ezért ha a kivitelezés során nem gondoltak árnyékfuga vagy lengőkengyel beépítésére, a belső oldalon repedések fognak kialakulni (3. kép). 3. kép

10. Építőlemezek hibás rögzítése. Amennyiben az építőlemezeket kevesebb csavarral szerelik, mint az a technológiai leírásban szerepel, a csavarfejek körberepednek. Ha az építőlemez mögötti lécezés túl ritka, akkor a lemez be fog hajlani, nem kapunk egyenes, sík felületet.

Hibák javítása

A fenti tagolással megegyező sorrendben mutatjuk be a hibák kijavításának lehetséges módjait. 1. A javítás megkezdése előtt minden esetben statikus szakértő bevonására van szükség. A szakértő minden bizon�nyal olyan meghibásodásokat is fel fog tárni, amelyek nem közvetlenül a tetőtérben következtek be. A tetőtérben szükséges javítások sok esetben csak a tér használhatóságának súlyos korlátozásával valósíthatók meg, rosszabb esetben viszont a teljes tetőszerkezetet újra kell

ÁTLAPOLÁS

ANYAGOK

hegesztett vagy forrasztott felületfolytonosítással

bitumenes vagy műanyag szigetelőlemezek

hegesztett, ragasztott felületfolytonosítással

2.2 szabad átlapolású alátétfedés

ragasztás vagy tömítés nélkül, táblák horonyeresztékes toldással

3. belógatott fóliák, táblák

ragasztás vagy tömítés nélkül, táblák horonyeresztékes toldással vagy átlapolással

szigetelőlemezek, alátétfóliák, alátéttáblák

alátétfóliák, alátéttáblák

ELLENLÉCHEZ VISZONYÍTOTT HELYZET

ALJZAT

ellenléc felett

teljes felületű aljzat (deszkázat vagy lépésálló hőszigetelés ellenléc alatt

nincs

építeni. Ilyen korlátozás például a vonórudak beépítése, amelyek jellemzően a padlósík felett helyezkednek el, emiatt vagy a padlósík emelését és a belmagasság jelentős csökkentését, vagy a tetőtér 10–20 cm magas „küszöbökkel” való tagolását teszik szükségessé. 2. Az ereszvonallal párhuzamosan kialakuló hullámvölgyek esetén ajánlott statikus szakértő bevonása, aki meg tudja állapítani, hogy mennyire aggasztó a kialakult helyzet, és hogy pontosan milyen beavatkozás szükséges. A hiba kijavítása sok kényelmetlenséggel jár, csak hosszú idő alatt javítható. Négyféle javítás képzelhető el: a szarufák besűrítése, a meglévő szarufák kiszélesítése, a meglévő szarufák magasítása vagy a szarufák, esetleg a fedélszerkezet teljes cseréje. Hagyományos, csak a szarufák között elhelyezett hőszigetelés esetén az első és a második megerősítés negatívan hat a tető hőszigetelési képességére. A harmadik megerősítés megváltoztatja a tető geometriáját, mert a rétegrend megvastagodik, ennek okán az eresz kiszélesedik, a gerinc magassága nő. A geometria megváltoztatása nem minden esetben lehetséges. Elképzelhető, hogy a helyi szabályozás alacsonyabb építménymagasságot ír elő, vagy a kapcsolódó szerkezetek miatt, pl. a tetősíkablakok besüllyednek az új külső síkon belülre, vagy szomszédos tetőhöz, saját oromfalhoz való kapcsolódás válik problémássá. A negyedik megoldás gyakorlatilag a tető újjáépítését jelenti. Az ereszvonalra merőleges hullámvölg�gyel kialakuló hullámzás két módon is kijavítható: a fedélhéjazat anyaga cserélhető kisebb felületi súlyú fedélhéjazatra vagy a tetőlécezés cserélhető erősebb, illetve jobb minőségű elemekre. Ez a javítás aránylag gyorsan kivitelezhető, kevés kellemetlenséggel jár. 3. A tető hőszigetelő képességét három módon növelhetjük meg, ha a tartószerkezetet érintetlenül hagyjuk. Első lehetőség, hogy a szarufák közötti hőszigetelést nagyobb teljesítményűre cseréljük ki. A hőszigetelés vastagsága általában nem növelhető, mert a rendelkezésre álló magasságot már kihasználták az építtetők. Ennek a megoldásnak a legalacsonyabb a hatékonysága. A második lehetőség a belső oldalon elhelyezett kiegészítő hőszigetelés, de ennek a vastagságát a tető épületfizikai tulajdonságai korlátozzák. Ha a belső oldali pára-

2016. október

zárás teljesítménye nem elegendő, akkor a számítás jellemzően 5 cm-t meg nem haladó vastagságú kiegészítő hőszigetelés elhelyezését engedi ahhoz, hogy a szerkezetben ne keletkezzen páralecsapódás. Ennél valamivel vastagabb hőszigetelés is beépíthető a belső oldalon, ha a párazáró réteg kialakítása megfelelő, és nem akarják azt lebontani a hőszigetelés növelése során. A beépítés előtt érdemes szakemberrel konzultálni, aki el tudja végezni az épületfizikai vizsgálatokat és számításokat. A harmadik lehetőség a szarufák tetején elhelyezett új, egybefüggő hőszigetelés, de a tető külső síkjának emelése az előző bekezdésben említett akadályokba ütközhet.

és csak kisebb hibák keletkeztek rajta, akkor a bádogozás foltonkénti javítása elegendő. A bádogozás toldására, átalakítására akkor kerül sor, ha a bádogozás maga ép, csak a szélessége vagy a korcképzése nem megfelelő. Harmadik lehetőség a bádogozás cseréje (4. kép).

4. Az alátétfólia feletti átszellőztetett légrés utólagos kialakítása vagy növelése a külső tetősík emelkedésével jár, ennek lehetséges akadályait a korábbi bekezdésekben részleteztük. Jobb esetben az átszellőztetett légrés keresztmetszeti mérete elegendő, csak a ki- és/ vagy beszellőzés keresztmetszete kevés. Ebben az esetben a gerinc mentén több szellőző cserép, és/vagy az eresz mentén másik típusú rovarháló elhelyezése orvosolja a problémát. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vápánál a beszellőző keresztmetszetet, élgerincnél pedig a kiszellőző keresztmetszetet ugyanúgy biztosítani kell, mint általános felületen.

8. Az alátétfedés hibáját szinte minden esetben újraépítéssel célszerű javítani, mert a kivitelezéskor globális hibákat építettek be. Jellemzően a szarufák külső síkjáig kell visszabontani a rétegeket, és így kell szakszerűen elkészíteni az alátétfedést, majd a fölött a fedélhéjazatot. Rossz esetben a bádogozást is át kell alakítani, hogy a rendszerszerű működés biztosított legyen.

5. A párazáró réteget a tető belső oldalán, a szarufák alsó síkján felületfolytonosan kell beépíteni. Emiatt a meglévő válaszfalakat esetleg le kell bontani, de a burkolat alatti vezetékek is útban lehetnek. A tetőablakokhoz való szakszerű kapcsolódás miatt szükség lehet kiegészítő takaró lemezek elhelyezésére, amik ronthatják az esztétikát az ablak környezetében. 6. A rossz minőségű tetősíkablakok esetében a teljes csere az egyetlen szakszerű megoldás. A jó minőségű, de rosszul beépített ablakok esetében szakembernek kell megállapítania a hiányosságokat, és csak ez után döntető el, hogy a javítás során csak kiegészítő intézkedésekre vagy nagyobb beavatkozásra van-e szükség. Ugyanezt az utóbbit kell tenni a függőleges síkban elhelyezett tetőablakok esetében is. 7. A bádogos szerkezetek javítása háromféleképpen történhet. Ha a meglévő szerkezet alapvetően megfelelő kialakítású,

www.epitesi-hibak.hu

4. kép

9. A mozgási repedések legfőbb okát, a nagymértékű hőmozgást a tetőterek esetében nem lehet teljesen megszüntetni, csupán a mozgás mértékét lehet a hőszigetelés javításával csökkenteni. Amennyiben lehetséges a belmagasság pár cm-rel való csökkentése, akkor javasolt lengőkengyelek beépítése, mert ezek megszüntetik a kényszerkapcsolatot az építőlemezek lécezése és a szarufák között. Találkozhatunk olyan válaszfalakkal is, amelyeknek a tetőtérben való alkalmazása hibás döntés, mert túl ridegek, és a hőmozgás idővel szétroncsolja őket (5. kép). Ha a repedések nem a hőmozgás, hanem a párafelvétel-leadás miatt létrejövő duzzadás–zsugorodás miatt alakulnak ki, akkor az építőlemezek cseréje és a helyiség szellőzésének biztosítása a szakszerű megoldás. 5. kép

10. A csavarok sűrítése természetesen könnyen kivitelezhető, jó esetben ezzel meg is szüntethető a csavarfejek környezetében kialakuló sok kis repedés. A ritkán elhelyezett lécezés besűrítése már jóval több munkát kíván, de jellemzően ez is gyorsan végrehajtható.

Javaslatok felújítás előtt állóknak

Mielőtt a felújításba belekezdenének, mindig érdemes olyan szakember bevonása, aki a hibákat felderíti, okait meghatározza, kijavításuk szakszerű módját megtervezi. Olyan személyt érdemes választani, akinek nagy tapasztalata és komoly referenciái vannak tetőtér-beépítésekkel kapcsolatban, mert mint a legtöbb esetben, itt is igaz, hogy a hibákat könnyebb megelőzni, mint helyrehozni. Az ilyen szakember ismeri a vonatkozó építésügyi, akusztikai és tűzvédelmi előírásokat, az energetikai és páratechnikai tervezési irányelveket, valamint az ismertebb gyártók alkalmazástechnikai útmutatásait. Ma már többfunkciós és jó minőségű építőanyagok állnak rendelkezésre, amelyeket kifejezetten tetőtérbeépítésekhez fejlesztettek ki. Nem szabad elfelejteni, hogy bár ezek drágábbak a megszokott termékeknél, az élettartamra vetítve bőven megtérülő befektetésnek minősülnek, és beépítésük egy egyszeri költség. Ilyen termék például a hővisszaverő alátétfólia, amelynek használatával elkerülhető a tetőtér sugárzás útján nyert hő révén való felmelegedése, ezért beépítése minden esetben indokolt.

ÖSSZEFOGLALÁS

Mit várhatunk a javítás után? Amennyiben a szakszerű javítás mellett döntünk, a lakótér komfortszintjének növekedését, valamint a fenntartási költségek csökkenését fogjuk tapasztalni. Ha viszont egy költségtakarékosabb javítást választunk, akkor a mindennapi kellemetlenségek kismértékű csökkenését érhetjük csak el. 

Nagy Tamás Bajnok okl. építészmérnök

Lektorált szakmai cikk.

19

IRATTÁR

Építőipari viták rendezése 4. rész a TSZSZ gyakorlatában Már három éve működik a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amelyet 2013 nyarán az építőiparban tapasztalható, több száz milliárd forintot kitevő lánctartozások visszaszorítása érdekében hoztak létre. A szervezet létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy azokban az esetekben, amikor a teljesítés megtörténte az ügy dokumentumai és egy helyszíni szemle alapján megállapítható, elkerülhető legyen a többéves pereskedés. A cikksorozat az elmúlt három év tapasztalatait mutatja be. A sorozat első három része a hibás szerződésekből eredő vitákkal, a pótmunkák és többletmunkák értelmezési problémáival, valamint a kivitelezés szükséges dokumentálásával foglalkozott. A negyedik részben az építőipari kivitelezések egyik gyakori vitaforrásáról, a szerződésben vállalt munka minőségéről lesz szó. A minőség fogalma

A jogszabályok szerint a minőség fogalma minden építőipari szereplő feladatához kapcsolódik, a fogalom általános meghatározása viszont egyetlen jogszabályban sem szerepel. A TSZSZ tapasztalatai alapján a felek közötti nézetkülönbségek egy része a minőséggel kapcsolatos. Ezek részben a fogalom értelmezésének nézetkülönbségéből, részben pedig annak alkalmazásából erednek. Ezért szükséges összefoglalni a minőséghez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. A jogszabályok a minőség fogalmát nem, de a szakszerűtlen munkáét meghatározzák, és a két fogalom kapcsolatban áll egymással. A szakszerűtlen munka fogalmát az építési törvény határozza meg, amelynek az általános kivitelezési munkákhoz kapcsolódó legfontosabb része röviden a következő: szakszerűtlen a kivitelezői tevékenység akkor, ha azt az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. A kivitelezés teljesítésének egyrészt meg kell felelnie az alapvető követelményeknek. Az építőipar területén az alapvető követelmények felsorolását jogszabály adja meg (OTÉK 50–57. §), az egyes követelményekhez tartozó jellemzőket pedig jogszabályok [például a tűzvédelem területén az 54/214. (XII.  5.) BM rendelet – OTSZ], szabványok (például a tartószerkezet esetében az Eurocode szabványsorozat) és egyéb előírások határozzák meg. A követelmények figyelembevételével készíti el a tervező a tervét, a megvalósítás során a követelményeknek való megfelelést pedig a kivitelezőnek többek között teljesítménynyilatkozatokkal kell igazolnia. Például egy adott szerkezettel szemben az OTSZ tűzállósági paramétert határoz meg. A tervezőnek olyan szerkezetet kell beterveznie, amely ezt a követelményt teljesíti. A kivitelező pedig többek között a beépített termék teljesítménynyilatkozatával igazolja az annak való megfelelést.

20

Nehezebb helyzetben van mind a tervező, mind a kivitelező akkor, ha a hazai jogszabályok, szabványok stb. konkrét követelményértéket nem határoznak meg. Példa lehet erre egy uszoda kerámiaburkolata, amelynek csúszásgátlására hazai előírás nem fogalmaz meg konkrét követelményértéket. Az OTÉK is csak annyit határoz meg, hogy az építési termék, szerkezet a rendeltetésszerű használat során ne okozzon elcsúszást,

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezési szerződések kötelező tartalmi eleme a tervezési program. elesést. Ez a láthatóan szubjektív megfogalmazás adott esetben nem tartalmaz elégséges információt. Bár ilyen esetekben ritkább az átadás-átvételhez kapcsolódó vita, jellemzőbb, hogy egy elcsúszásos baleset következtében kell a szakértőnek véleményt formálnia arról, hogy a megvalósított burkolat megfelelően került-e kiválasztásra, illetve beépítésre. Ugyanakkor vannak külföldi előírások, amelyek közül a leggyakrabban a német előírásokat veszik figyelembe (DIN 51097). Semmi nem tiltja, hogy ilyen esetben ezt adja meg a tervező mint követelményt az adott szerkezettel szemben, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben a kivitelezés során csak olyan terméket szabad beépíteni, amelynek teljesítménynyilatkozatában e követelmény is szerepel, és az megfelel a tervben megadottaknak. Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy mi van olyan esetben, amikor olyan terméket kívánnak beépíteni, amelynek valamelyik, tervező által megadott műszaki paramétere a teljesítménynyilatkozatban nem szerepel. Ilyen esetben az adott műszaki paraméternek való megfelelést már a beépítés előtt vizsgálattal kell igazolni.

2016. október

A szakszerűtlenség fogalma

Az Étv.-ben megfogalmazottak szerint szakszerűtlen a kivitelezési munka akkor is, ha azt a szakma szabályainak, előírásainak megsértésével végzik. Az Építési Kódexben [191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet] meghatározottak szerint a kivitelezési szerződésekben rögzíteni kell az építési tevékenységre vonatkozó követelmények (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását. Ezt jellemzően a felek egyrészt a tervekre történő hivatkozással, másrészt pedig az I. minőségi osztály követelményének teljesítésében rögzítik. Az egyes szerkezetek, munkanemek kivitelezésének minőségi osztályát a tervek általában nem tartalmazzák, erre vonatkozó követelményeket, tűrési értékeket nem határoznak meg. Pedig túlnyomórészt éppen ez szolgál a felek közötti viták alapjául. Gyakori, hogy bár a szerződő felek szerződéseikben rögzítik, nincsenek tisztában az I. minőségi osztály követelményeivel, azok paramétereivel, az értékelés és a minősítés módjával. Gyakori védekezés az is, hogy a kivitelezésre vonatkozó szabványok (magasépítésben jellemzően az MSZ-04-803 szabványsorozat) már nem is „élnek”, azokat nem kell alkalmazni. Ez a megállapítás hibás, már csak azért is, mert egyrészt e szabványok jellemzően érvényben vannak, vagy van helyettük újabb szabvány, másrészt ha a kivitelezési szerződésben az „I. minőségi osztályt” mint követelményt rögzítették, azt csak ezek a szabványok tartalmazzák. Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a beton, vasbeton szerkezetek helyi alakhűség és felületi állapot minőségével az MSZ 24803-6-3 szabvány foglalkozik, a 803-as szabványsorozattól kissé eltérő szempontok és értékelési elvek alapján. A szabványok listája és azok érvényessége az MSZT weblapján (ww.mszt.hu), az ingyenes szabványjegyzékben ellenőrizhető, díjazás ellenében pedig már maga a szabvány tartalma is megnézhető, letölthető. Érdemes a 803-as szabványsorozat jellemzőjéről is röviden szólni. E szabványok jellemzője, hogy minőségi osztályozástól függő és független követelményeket tartalmaz. A minőségi osztályozástól független követelményeknek az adott munkanemnek meg kell felelniük. Ilyen például, hogy a lapburkolat az alapfelülethez tapadjon, kopogtatásra kongó hangot ne adjon, felületükön repedés ne legyen. Ahol ilyen előfordul, ott az adott munkarész nem megfelelő minőségű. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy nagyobb volumenű munkánál egy-egy ilyen lokális hiba nem jelentheti a teljes munkanem nem megfelelőségét, a teljes munka átvételének a megtagadását.

Minőségi osztályozás

Az említett szabványok minőségi osztályozástól függő követelményei alapján lehetséges az adott munkanemet minőségi osztályba sorolni. Ide tartozó követelmény például a felület síktól, függőlegestől vagy vízszintestől való eltérésének mértéke, a burkolat síkfogassága stb. Ezek mértéke egyszerű vizsgálatokkal meghatározható, bár a mintavétel, az értékelés és a minősítés mikéntje már számos vita forrása volt. A szakértői gyakorlatban gyakran találkozunk olyan reklamációkkal, amikor olyan követelményt kérnek számon a vállalkozótól, amelyre a szabványok és egyéb előírások nem tartalmaznak követelményeket. Ezért is érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezési szerződések kötelező tartalmi eleme a tervezési program [266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet], amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti épít-

www.epitesi-hibak.hu

tetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. Ebben kerülhetnének megfogalmazásra azok a műszaki paraméterek is, amelyeket a különböző előírások nem tartalmaznak, de a megrendelő elvárásokat fogalmaz meg velük szemben. Megjegyzendő, hogy a 803-as szabványsorozat több mint 25 éve nem került korszerűsítésre. Azóta számos olyan szerkezet terjedt el, amelyek a szabványsorozatnak nem voltak tárgyai, gondolunk itt például a szárazépítés szerkezeteire, a homlokzati hőszigetelő rendszerekre. E szerkezetek értékelésénél a gyakorlatban gyakran alkalmazták a 803-as szabványsorozat vakolatokra vonatkozó szabványát, de ez számos vitára adott okot. Mára a fentiekben említett szerkezetek értékelésére a szakszövetségek kidolgozták állásfoglalásaikat, irányelveiket, amelyek az internetről le is tölthetők. Számos későbbi vita megelőzhető lenne, ha a felek előzetesen összeállítanák a szerződésük műszaki tartalmához kapcsolódó Mintavételi és Minősítési Tervet, amely munkanemenként tartalmazná azok ellenőrzési eljárását. Cikksorozatunk következő részében a minőség kérdéséhez kapcsolódó témáról, a felek közötti nézetkülönbségek leggyakoribb pontjáról, az átadás-átvételi eljárásokról lesz szó.  A TSZSZ működéséről részletesebb információk a www.mik. hu/hu/tszsz honlapon találhatók.

Csermely Gábor vezető-helyettes – TSZSZ

A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti honlapunkról: www.epitesi-hibak.hu

FELELŐSSÉG

Kivitelezői lánctartozások HOGYAN ÉRVÉNYESÍTHETI EGY KISVÁLLALKOZÓ A MILLIÁRDOS NAGY CÉGEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSÉT AZ ELVÉGZETT MUNKÁJA UTÁN? Cégtemetők és adóparadicsomok összefüggései

2. rész

Előző cikkünkben egy sikeresen lezárt pályázati beruházás és a mögötte sorban álló kifizetetlen alvállalkozók jelenségével foglalkozva egy adott kisvállalkozás esetét mutattuk be. Ez a családi vállalkozás a részben uniós támogatási forrásból is megvalósuló barnamezős beruházás építőipari kivitelezési munkálatai közül alvállalkozóként végezte a tetőfedési munkálatokat. A fővállalkozó jórészt környékbeli alvállalkozó cégekkel végeztette a szakipari munkákat, majd ezek jórészét annak ellenére nem fizette ki, hogy a pályázati forrást az építtető megkapta, mivel természetesen igazolta, hogy a maga részéről minden vállalkozót kifizetett. Hangsúlyoztuk az építési napló jelentőségét, amely jelen ügyben még papír alapon, a későbbi hasonló ügyekben pedig már elektronikusan kell hogy a peres felek rendelkezésére álljon. TSZSZ szakvélemény

Mint említettük, az ügyben már a kisvállalkozót segítő, a teljesítését leigazoló szakvélemény állt rendelkezésre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervtől (a továbbiakban: TSZSZ). A kérelmező nem is vitatta, hogy a munkát a megrendelő által biztosított anyaghiány miatt nem sikerült befejezni. Nem vitatta azt sem, hogy a hirtelen levonulás miatt a már elkészült tetőfedésen is hiányoztak az utólagos finommunkák, ami miatt a TSZSZ az uniós gyakorlatnak megfelelően 10% minőséglevonást is figyelembe vett.

Új szakértő kirendelése

Az ilyen és hasonló perek elhúzódását segíti az is elő, hogy az alperesek a TSZSZ szakvéleményét vitatva, a perben újabb szakértő kirendelését kérhetik. Mivel a TSZSZ szakvéleményére vonatkozó jogszabály alapján a testület szakvéleménye a perben kirendelt szakértő szakvéleményével egyenértékű, erre tekintettel az alperesnek bizonyítania kellene, hogy a TSZSZ szakvéleményében foglaltak megalapozatlanok. A konkrét esetben azt kell valószínűsítenie, hogy a felperes által minőségileg nem megfelelően készített munka miatti minőségi levonás összegszerűsége a TSZSZ szakvéleményében nem megfelelően lett figyelembe véve.

22

Hivatkoztunk arra, hogy az ügyben kirendelt szakértő az építkezést szemlézni – ahogy azt a TSZSZ tette – már nem tudja. Az alperes ugyanazon fotókat tudja rendelkezésre bocsátani, amelyeket az előző tárgyaláson a tanú és a szakértő is megtekintett. Az időközben rendelkezésünkre bocsátott építési főnapló pedig alátámasztja, hogy a felperesi teljesítés TSZSZ általi igazolása az építési napló bejegyzéseivel összhangban történt meg, tehát szabályszerű. Ennek ellenére a bíróság megkísérelte a szakértő kirendelését, aki a következővel válaszolt: „A felek közötti szerződés szerinti műszaki kivitelezés eredeti, vitatott minő­ ségű állapota a helyszínen nem lelhető fel, ezért a hibás teljesítés mértéke és miben­ léte műszaki szakértői szemlével nem állapítható meg. A periratokhoz csatolt fotók minősége és mennyisége nem alkal­ mas a hibás teljesítés szakértői vizsgála­ tára.” Csakis örömöt nyújtott az ürömben, hogy a kirendelni kívánt szakértő ugyanarra jutott, mint mi magunk, így a bíróság végül eltekintett a kirendelésétől.

A per soron kívüli intézése

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek szabályainak alkalmazásával zajlik, e perekben a Pp. XXVI. fejezetét, XXVI/A. fejezet eltéréseivel kell alkal-

mazni. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság köteles erre irányuló kérelem hiányában is elrendelni az ügyek soron kívüli intézését. Az elsőfokú bíróság által elrendelt soronkívüliség az eljárás minden szakaszára, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra is kiterjed, adott esetben ítélkezési szünet sincs a határidőkre kihatással. Sajnos néhány elsőfokú bíróságnál ezek a szabályok nem kerülnek egyértelműen alkalmazásra. Esetünkben is többször hivatkoztunk eredménytelenül a fenti szabályokra, azonban soronkívüliség elrendelésére sem hivatalból, sem kérelemre nem került sor. Az alperes bizonyítékainak előterjesztésével a per első szakaszától kezdve késedelemben van, az ügy még a tanúk meghallgatását követően sem állt úgy, hogy a perben az új szakértő számára újonnan megvizsgálható bizonyítékok állnának rendelkezésre. Ez a tény és a kirendelni kívánt szakértő válasza győzte meg a bírót arról, nincs más hátra, mint előre: ítéletet kell hozni.

Mire is várunk?

A tárgyalás berekesztésével, új határnap kitűzésével a peres felek tudják, a soron következő határnapon ítélethirdetés történik. Esetünkben előre látható volt – mivel az alperes által kért új szakértő kirendelésére nem is került sor –, hogy a perben rendelkezésre álló TSZSZ szak-

2016. október

véleménye alapján lesz várható az ítélet meghozatala. A felperes valószínűleg pernyertes lesz, és lehetősége lesz évek óta fennálló kintlévőségei behajtására. Az ítélethirdetésre kitűzött napon az alperesi jogi képviselő már nem is jelent meg, így csak később értesülhetett arról a tényről, hogy mégsem szüle­ tett ítélet. Mivel a tárgyalás berekesztése óta eltelt időben az alperes fellebbezést nyújtott be az ellene elrendelt biztosítási intézkedés miatt, a bíró úgy döntött, nem hoz ítéletet, hanem ezen részkérdést felterjeszti a törvényszékhez, megvárja, milyen választ ad a másodfokú bíróság, és ennek fényében hozza meg ítéletét. Ezen sajnálatos bírói döntés legalább még fél év késedelmet jelent a felperes számára, miközben a majd elmarasztalás alá kerülő alperes további haladékot nyer vagyona eltüntetésére.

Cégtemetők és adóparadicsomok

Visszatérve a konkrét ügyből az általános jelenségekre, nem lehet elmenni amellett a másik sajátos jelenség mellett, amellyel néhány elmaradott térségben lévő kistelepülés magához vonzza kis-, középés nagyvállalkozások tömegeit. Hogy is teheti meg ezt egy képviselői testület? A helyi iparűzési adókról szóló törvény alkalmazásával. Mivel a törvény csak a helyi iparűzési adó maximumát szabályozza, a települési önkormányzatokra bízza, milyen százalékos mértékű adót

www.epitesi-hibak.hu

szeretnének beszedni a helyben működő vállalkozásoktól. Néhány kisebb településtől eltekintve általában nem érdemes kockáztatni kisebb adómérték megállapításával, hiszen, ha a 2 százalékos HIPA helyett 1 százalékot szedne be az adott önkormányzat, úgy a bevételek elmaradása lehet, hogy meghaladná az emiatt a településre érkező új vállalkozások miatti esetleges többletbevételt. A helyi iparűzési adó elengedése, vagyis 0 vagy az igen kedvezőnek számítható 0,2 vagy 0,3 százalékos adóparadicsom kialakítása csak olyan kistelepüléseknél jöhet szóba, ahol eleve nem volt ebből származó bevétel, vagy annak mértéke olyan kicsi, hogy az ide érkező vállalkozások miatt más bevételből egyszerűen pótolható.

Milyen bevételt hoznak az adóparadicsomba érkező vállalkozások?

Általában fuvarozó cégek döntenek úgy, hogy olyan településekre teszik át székhelyüket, ezzel együtt központi ügyintézési helyüket (diszpécsert, minimális személyzetet), ahol 0 százalék iparűzési adót kell megfizetni. Ezen vállalkozásoknál viszont jelentős mennyiségű lehet a gépjárműadó. A válasz tehát, amit a település elveszít az iparűzési adó bevételénél, azt megszerezheti a gépjárműadó bevételéből. Ilyen döntést hozott néhány ismert település. Komlóska, Tápszentmiklós, aki 2011. január 1-i visszamenőleges hatállyal eltörölte az

iparűzési adót, valamint a Pest megyei Újlengyel. Tápszentmiklós például négymilliós iparűzési adóról mondott le, amit az addig ott működő 49 kisvállalkozás fizetett be. Cserébe két hónap alatt 20 millió forint gépjármű adóhoz jutott, amit az oda települt fuvarozó cégektől szedhetett be. A település polgármestere elismerte, a fuvarozó cégek csak a telephelyüket helyezték át, más típusú vállalkozások viszont helyben is végzik a tevékenységüket. Komlóskán 2008-ban indult meg ugyanez a folyamat, mára már három teherautó jut egy lakosra. Az itteni polgármester hangsúlyozza, a környezet vállalkozóbarát, idegenforgalmi és épületadó soha nem volt kivetve, 2010-ben pedig eltörölték a kommunális adót is. Ezen a 325 fős településen 100 cég van bejegyezve. Persze ismerünk ennél durvább eseteket is, előfordulhat több ezer vállalkozás székhelyének bejegyzése úgy, hogy közben az ügyintézés valódi helyszíne a korábbi székhelyen vagy egy teljesen más telephelyen zajlik. Következő cikkünkben ennek összefüggéseit is körbejárjuk. 

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

23

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A betontechnológus válaszol Egy viszonylag új építésű (alig 15 éves) irodaház mélygarázsában történt beázás kapcsán merült fel nemrég a vízzáróság fogalomköre. Állandó rovatunkban ebben a hónapban arra keressük a választ, mi tesz egy betonszerkezetet vízzáróvá. A MÁSODIK KÉRDÉS: vízzáró beton vagy vízzáró betonszerkezet?

A mérnökök és általában a műszaki szakemberek természetesnek veszik, hogy mindennek megvan a maga tűrése, toleranciája, hiszen bármennyire is nő a tudomány és a technika fejlődésével a kivitelezési pontosság, illúzió lenne – és a gyakorlatban szükségtelen is – túlzottan szigorú feltételeket szabni. Az emberi tevékenységnek, a munkának korlátai vannak, és a követelményeket mindig a használathoz kell igazítani, ez valósítja meg az optimumot egy-egy szerkezet esetében. Egy beruházó vagy éppen egy jogász (peres esetekre gondolva) persze lehet laikus ebben a tekintetben, éppen ezért lényeges, hogy ezeket a műszaki fogalmakat tisztázzuk. Ez a szakmabelieknek is segítség lehet, mert így egyszerűsödik a kommunikáció, ezzel pedig meg lehet előzni a félreértéseket és a vitákat. A szabványok és a műszaki előírások mutatnak irányt arra nézve, hogy mikor milyen pontossággal és toleranciákkal kell dolgozni, mi az optimális megoldás – figyelembe véve mind a műszaki szükségességet, mind a minőséget, valamint a gazdaságosságot.

• BETONTECHNOLÓGIA • VÍZZÁRÓSÁGI PROBLÉMÁK • DIAGNOSZTIKA • OPTIMÁLIS JAVÍTÁS • KOMPLEX MEGOLDÁSOK, MINDEN, AMI A BETONNAL KAPCSOLATOS [email protected] TEL.: 06-30-900-3552

Rögtön azzal kezdem, hogy egy beton vagy vasbeton szerkezet vízzárósága nem jelenti azt, hogy a szerkezeten egyáltalán nem hatol át a víz vagy más folyadék. A vízhatlanság az, amelynél a vízáteresztés teljes kizárását el lehet várni, de ez nem a betonok, hanem a fóliák kategóriája a vízépítési műtárgyak körében (pl. medencék, folyadéktároló szerkezetek). A gyakorlatban legtöbbször elegendő vízzáró vasbeton szerkezet építeni, mert nem szükséges minden esetben megkövetelni a vízhatlanságot.

Egy vízzáró betonból nem lesz automatikusan vízzáró betonszerkezet. A vízzáróság igénye a szerkezetre vonatkozik, ám nyilván nem lehet független a szerkezetet adó beton anyagától. Ugyanakkor egy vízzáró betonból nem lesz automatikusan vízzáró betonszerkezet, hiszen a szerkezeti csomópontok, a csatlakozások, a munka- és dilatációs hézagok, repedések (amelyek keletkezése sosem zárható ki beton esetében) nem csak befolyásolják, de meg is határozzák a szerkezet vízzáróságát. 2016. április elsejétől érvényes az új beton szabvány (MSZ 4798:2016), amely a beton anyagára vonatkozóan három vízzárósági környezeti osztályt különböztet meg az igényekhez igazítva: XV1(H): a 2 m-nél kisebb vízoszlop nyomás esetére, XV2(H): a 2–10 m közötti vízoszlop nyomás esetére és XV3(H): a 10 m-nél nagyobb vízoszlopnyomás esetére. A szabvány ehhez adja meg azokat a minimumkövetelményeket a beton anyagára vonatkozólag (pl. nyomószilárdsági osztály, cementmen�nyiség, víz–cement tényező, testsűrűség, levegőtartalom stb.), amelyek betartása a szükséges feltételeket biztosítja arra nézve, hogy az ebből a betonból készülő szerkezet valóban vízzáró lesz. Az elégséges feltétel kielégítése a szükségesen túl viszont már szerkezetterve-

zési és betontechnológiai feladatokat is jelent. A vízzáró betonszerkezetek szintén három kategóriába sorolhatók: mérsékelten vízzáró az a szerkezet, amelynek 1 m2 felületén a legnagyobb üzemi víznyomás mellett, 24 óra alatt legfeljebb 0,4 liter víz szivárog át. Vízzáró az a szerkezet, ahol ugyanilyen feltételek mellett legfeljebb 0,2 liter víz szivárog át, és különlegesen vízzáró az a szerkezet, ahol az átszivárgás mértéke nem haladja meg a 0,1 litert négyzetméterenként. A gyakorlatban ez az átnedvesedés (a szellőzés biztosítása esetén) olyan kicsi, hogy a felületről ez a vízmennyiség rendszerint elpárolog. Ahhoz tehát, hogy vízzáró szerkezetünk legyen, a tervezett kategóriában mind a beton anyagát, mind a vasalást (beleértve a repedéstágasság számítását), mind a csatlakozások, csomópontok megtervezését (dilatációs szalagok, duzzadó szalagok stb.), mind pedig a betontechnológiát precízen össze kell hangolni. A biztonságos és tartós szerkezeti kialakításhoz néhány javasolt szempont: min. 30 cm vtg. betonszerkezeti vastagság, megfelelő betonjel (min. C30/37 vagy C35/45 nyomószilárdsági osztály, alacsony víz–cement tényező), min. 100 kg/m3 B500A vagy B betonacél, a munkahézagok és dilatációk helyének és kialakításának körültekintő megtervezése, a kivitelezés folyamatának precíz megtervezése és e szerinti végrehajtása, az esetleges hibák, repedések javítási technológiájának előre kidolgozása, megfelelő utókezelés és karbantartási terv (karbantartási utasítás átadása a beruházónak, üzemeltetőnek).  Várom további kérdéseiket ezen az e-mail címen: [email protected]!

Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő

2016. október

Kötelező munkavédelmi képviselő-választás Online szeminárium iratminta-gyűjteménnyel és szaktanácsadással munkáltatók számára

Három modulból álló online szeminárium

A képzés kezdete:

2016. november 24. 2017. JANUÁR 8-ÁIG 20 FŐS FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁMTÓL KÖTELEZŐ MEGVÁLASZTANI A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐKET A Munkavédelmi törvény július 8-ától hatályba lépett módosítása alapján az eddigi 50 fő helyett már a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani. A kötelezettséget 2017. január 8-áig kell teljesíteni.

A képzés tematikája 1. lecke

 A választásra vonatkozó jogszabályi

háttér bemutatása

A munkavédelmi képviselő választásának lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. A munkavédelmi képviselő választására, megbízatása megszűnésére, visszahívására, működési területére az Mt.‑nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Három modulból álló online szemináriumunk segítséget nyújt a választás lebonyolításához.

 A munkavédelmi képviselővé választás

személyi feltételei

 A választás előkészítése, a választási eljárás

részletes szabályainak összeállítása

2. lecke

 A választási bizottság létrehozása, feladatai

 A választás során vezetett jegyzőkönyv tartalmi elemei  Teendők eredménytelen választás esetén

3. lecke

 A munkavédelmi képviselő feladatkörének ismertetése  Munkajogi védelem, munkaidő-kedvezmény  A munkáltató képzéssel kapcsolatos

kötelezettségei

Miért érdemes részt vennie képzésünkön?

lezettséget. delmi törvényben előírt új munkáltatói köte sát! zik, amelynek kitöltésével ellenőrizheti tudá  Minden modulhoz online teszt tarto ly segítséget nyújt a képviselő-választás ame k, atna ájuth hozz is z inta-gyűjteményhe  A résztvevők egy szerkeszthető iratm lebonyolításához. és dr. Gáspárné dr. Szokol Márta ügyvéd zik. Kálmán László munkabiztonsági szakértő tarto is s sadá anác szakt enes ingy z éshe  A képz teljesítési határidőig. kérdésekre 2017. január 8-áig, a kötelezettség zó tarto hez köré téma és képz a ak zoln írásban válas

 Egyszerűen teljesítheti a Munkavé

2

v nzí e t n i os nap

zés p é ik rlat o k gya

FOLYAMATORIENTÁLT

PROJEKTMENEDZSMENT AZ ÉPÍTŐIPARBAN

Felejtse el az unalmas, elméleti projektmenedzsment képzéseket! Velünk élmény a tanulás, és kézzelfogható, mérhető a fejlődés! Az építőipari beruházások egyik legnagyobb buktatója a projektek rendkívüli összetettsége, amely kiemelten nehéz feladattá teszi a megbízható költség- és ütemtervezést, valamint a projektek folyamatos követését. A nem megfelelő költség- és ütemtervezés, illetve a projektkövetés hiányosságai pedig komoly következményekkel járnak: a kezdetben kalkulált költségek és átfutási idők tarthatatlanná válnak, a projekt közben nehézkes az éppen aktuális állapot megállapítása, a cégek elesnek a többlet árbevételtől, kockázatkezelés híján a rendkívüli események készületlenül érik a projektet. Mit tehetünk, hogy mind a projekttervezés, mind a projektkövetés valóban hatékonyan működjön, komoly pénzügyi megtakarítást érjünk el és cégünk versenyképességét is jelentősen növeljük?

Előadók Gaspari Noémi – műszaki menedzser, a Project Controlling csoport vezetője. Szakterülete az építőipari projektek gazdasági tervezése, controlling rendszereinek kialakítása, a projektek követése és abból folyamatos elemzések készítése a projekt várható pénzbeli és időbeli lefutására vonatkozóan. Pető Róbert – a Project Control Expert Kft. által fejlesztett projekt-irányítási rendszer termékfelelőse.

Időpont és helyszín 2016. november 7-8. (hétfő-kedd) 9:00-16:00 CEU Konferenciaközpont

Mit nyerhet vele, ha elvégzi a képzést?

A képzés rövid programja

A Fórum Média Kiadó és a Project Control Expert Kft. együttműködésében induló új, intenzív képzésünkkel innovatív, valóban hatékony megoldást kínálunk a fenti problémára. A két nap során egy teljes építőipari projekt modellezése megtörténik az ajánlatadástól az átadásig. Minden szakaszban a jellemző és a gyakorlatban is működő projektmenedzsment módszertanokat sajátítják el a résztvevők. A képzés végén olyan szakmai anyaggal és eszköztárral a kezében távozik, amelyben foglalt módszertanokat képes lesz saját projektjeire is alkalmazni, ezáltal lehetősége nyílik kiépíteni saját projektkövető controlling rendszerét.

1. NAP

2. NAP

Bevezetés • Ajánlatkészítés – ajánlatadás • Ajánlatkészítés lépései • Projekttervezés

•M  űszaki előrehaladás – szerződések kötése, termelés és költségek viszonya • Projektkövetés •P  ótmunka – többletmunka – elmaradó munka • Kockázatmenedzsment • Havi tervezés jelentősége • Végső projektterv

(1) 273-2090 [email protected]

JELENTKEZZEN MOST: WWW.FORUMAKADEMIA.HU/PROJEKTMENEDZSMENT