JÓ GYAKORLATOK ADATLAPJA
Nagyi tulipános Ládája – Elődeink hozománya
Vas megyében öt olyan tipikus őrségi hátrányos helyzetű településen valósult meg a „Nagyi tulipános Ládája - Elődeink hozománya” című program, ahol a helyben működő közösségek egyedi szokásait, tradícióit interaktív módon képesek bemutatni és tudásukat továbbadni a helyi fiataloknak. Az önszerveződő közösségek létrejöttével, a találkozások alkalmával a környéken élők összegyűjthették azokat a kezdeményezéseket és ötleteket, melyek nagyszüleik hozományos ládájában fellelhetnek. A program innovációs eleme az a tudásátadó folyamat, amelynek során nemcsak egyszerű ismeretközlésről van szó, hanem a helyben évszázadok során felhalmozott tapasztalatokat teszik élővé a XXI. századi közösségi elvárásoknak és igényeknek megfelelően. A közösségi együttlét erősíti a helyi identitást, a települések megtartó erejét.
Megvalósulás helyszíne: Viszák, Ivánc, Őrimagyarósd, Szatta, Nagyrákos Megvalósulás időtartama és időpontja: 2014. 10. 01. – 2014. 12. 05. 2014. 10. 14. Viszák 2014. 10. 21. Ivánc 2014. 10. 28. Őrimagyarósd 2014. 11. 11. Szatta 2014. 11. 25. Nagyrákos Program célkitűzése: A még fellelhető helyi értékek felkutatásának és továbbadásának ösztönzése, a helyi identitás erősítése, a helyi lakosság minél szélesebb rétegének bevonása az értékőrző és értékteremtő tevékenységbe, valamint a település jövőjének közös tervezésébe, a helyi gazdaságélénkítő stratégiák közös kialakításába. A program elősegíti a generációk találkozását, teret ad a tapasztalatcserének és a közös tanulásnak. Lehetőséget kínál a lokális közösségek újraszerveződésére. Programba bevont/résztvevő/érintett emberek: Településenként 20-45 fő vett részt a programokon, minden generáció képviseltette magát, a nők és férfiak aránya megközelítőleg azonos volt. A helyi és környékbeli közösségi munkások (Kulturális Közfoglalkoztatási Programban résztvevők) minden esetben közreműködtek a szervezésben és a megvalósításban is.
1
Program összefoglaló leírása: A projekt helyszíne öt olyan tipikus őrségi hátrányos helyzetű település volt, ahol a helyben működő közösségek falujuk egyedi szokásait, tradícióit interaktív módon képesek bemutatni és tudásukat továbbadni a helyi fiataloknak, legyen szó legendák meséléséről, kézműves termékek készítéséről, tájjellegű ételek főzéséről, sütéséről, a természet őrségi kincseinek hasznosításáról, vagy azok élettani hatásáról. Az önszerveződő közösségek létrejöttével, a találkozások alkalmával a környéken élők „felpakolhatják” kezdeményezéseik, ötleteik polcára mindazt, amit nagyszüleik hozományos ládájában még megtalálnak. Viszák A programban résztvevők először a település egyedi köztéri alkotásait, jellegzetes pontjait tekintették meg egy helyi túravezető és az ott élők vezetésével. A falunapokat megelőző bagolytúrákhoz hasonlatos sétán sok helyi fiatal részt vett, akik nagy érdeklődéssel hallgatták az emlékművekhez, a bürühöz, a legrégibb lakóházhoz, vagy a templomokhoz kapcsolódó történeteket, legendákat, meséket a résztvevő idősebbektől. Az integrált közösségi és szolgáltató térben kiállítást tekintettek meg a hagyományosan megrendezésre kerülő bagolytúrák csoportjai által készített, a falu hasznára váló eszközökből (virágládák, szemetesek, paraszti földműves eszközök). A nap végén a helyi asszonykórus lépett fel. Az ezt követő beszélgetés során pedig már megfogalmazódtak a legújabb közösségi célkitűzések, az igények, ötletek mellé a helyi közösség együtt kezdte el felsorakoztatni a lehetőségeket. Ivánc Helyi intézményekben működő közösségek találkoztak a délután során, akik előzőleg nagyon keveset tudtak egymás tevékenységéről, célkitűzéseiről. A Vas Megyei Szakosított Otthon kézműveskedő lakói a helyi gyermekekkel megismertették az őrségi terményekből készíthető kézműves alkotások létrehozásának fortélyait. Közelebb kerültek ezáltal egymáshoz az eddig talán idegenkedő fogyatékkal élők és egészségesek. Megváltozott ezáltal a fogyatékkal élők megítélése a gyermekekben. Helytörténeti előadást szerveztek, mely bemutatta a helyi népi szokásokat, hagyományokat. Bemutatkozott a Sigray Margit Faluvédő - Faluszépítő Kulturális Egyesület, amely a program során ösztönözte a jelenlévő fiatalokat, hogy „vegyék át a stafétabotot” és álljanak az új kezdeményezések élére. A helyi asszonykórus őrségi népdalokkal színesítette a délutánt. Új közösség jött ezáltal létre, a részcélokból a falu jövőjét megalapozó közös célokat, terveket fogalmaztak meg, amelynek alapját a helytörténet adja. Őrimagyarósd Két település aktív közössége találkozott a délután folyamán. Tapasztalataikat, élményeiket osztották meg egymással és a helyi gasztronómiára épülő új közösséget hoztak létre. Szalafő és Őrimagyarósd lányai, asszonyai találkozásaik alkalmával együtt keresik az őrségi népi ételek megismertetésének lehetőségét, valamint a bennük rejlő turisztikai és vidékfejlesztési esélyeket.
2
Rengeteg tájjellegű, elfeledett recept alapján készült étel és a Szalafői Banyaklub által készített lekvárok, szörpök ültettek egy asztalhoz időseket és fiatalokat egyaránt, hogy megéljék az együttlét örömét. Az estet színesítette az őrimagyarósdi lányok-asszonyok műsora. Szatta A kemence melege hozta össze a településen élő fiatalokat és időseket. Gaál Zsuzsa előadása a töktől és dödöllétől az őrségi ételkülönlegességek újrafelfedezéséig vezette el az érdeklődőket. A helytörténeti gyűjtemény bemutatására is sor került a régi használati eszközök működésének ismertetésével. Szokások, dalok kerültek felszínre az emlékekből, melyek megérintették a helyi fiatalokat. El is határozták az egybegyűltek, hogy ezután is rendszeresen találkoznak. A község erejét az összetartás adja ezután, hiszen akár főzni, akár kóstolni, akár tanulni jönnek a gasztronómiai estekre a helyiek; közös céljuk az együttlét lesz. A közösség megtartásában a jelenlegi polgármester és a település idős asszonyai is nagyban hozzájárulnak. Nagyrákos A település és az Őrség legendái, meséi keltek életre a tájházban és a kultúrházban; amelyek az azokat „tátott szájjal hallgató” gyermekekben és fiatalokban erősítették az identitástudatot. Kópickötés, kosárfonás, mézeskalács készítés is szerepelt a programban; melytől kedvet kaptak a résztvevők a helyi kézműves szokások felelevenítésére és azok megtanulására. Ezekre az ismeretekre alapuló közösségi vállalkozás elindításáról is szó esett. A helyiek elhatározták, hogy a mesék és ismeretszerzés okán ezután is szerveznek közös estéket. A program milyen (helyi) igény(ek)re és szükséglet(ek)re reagál? Régen a paraszti portákon, a szerekben több generáció élt együtt, a generációk közötti távolságok azonban mára szinte áthidalhatatlanná nőttek. Továbbá a helyben működő intézmények, civil szerveződések és kulturális csoportok közötti kommunikáció és együttműködés erősítése szükségesnek bizonyult. A kezdeti feltételek és társadalmi környezet leírása: Az Őrség hazánk egyik legváltozatosabb tájegysége, mind természeti, épített; de leginkább szellemi értékek tekintetében. Negatív jelenség azonban, hogy hagyományairól, történetéről, néprajzi kincséről, gasztronómiájáról több ismerettel rendelkeznek az ország távolabbi részéből, vagy külföldről érkezők, mint azon fiatal helybeliek, akiknek lokálpatrióta feladata a múltra alapozó jövőépítés. Mind az öt őrségi település nehezen megközelíthető, maximum 200 főt számlál. Helyben munkalehetőség nagyon kevés van, néhány mezőgazdasági vállalkozást kivéve. A környező városokban munkát kereső lakosság szezonálisan turisztikai szolgáltatások nyújtásával egészíti ki jövedelmét. A fiatalok elvándorlása nagymértékű, középiskolai és felsőoktatási tanulmányaik végeztével nagyon ritkán térnek haza. Ennek elsősorban gazdasági és nem közösségi okai vannak, hiszen az őrségi falvak lakóinak összetartása nagyon erős. A helyben élő, lassan elöregedő lokálpatrióta mag rendkívül
3
kezdeményező és nyitottak az innovatív fejlesztések iránt, illetve több önkormányzati közösségi vállalkozás alakulóban van. A program megerősítette a résztvevőket e kezdeményezések hasznosságában. A természeti, épített örökségen túl szellemi kulturális értékekben különösen gazdagok ezek a települések, viszont a szervezett értékfeltáró és megőrző tevékenység hiányzik.
A program emberi erőforrás szükséglete:
szakmai szervező, mentor mesterségeket bemutató szakemberek helyi aktivisták, önkéntesek hagyományőrző csoportok jó példákat bemutató előadók
A program infrastrukturális szükséglete:
helyi közösségi terek előadásokhoz projektor dokumentációhoz fényképezőgép, videokamera kézműves foglalkozásokhoz szükséges alapanyagok, eszközök Őrségi ételek elkészítéséhez helyi termények adott helyszínen konyha, kemence
A programban használt módszerek bemutatása: Az értékmegőrzés mellett a közös feltárás folyamata a legfontosabb. A program innovációs eleme az a tudásátadó folyamat, amelynek során nemcsak egyszerű ismeretmegosztásról van szó, hanem a helyben évszázadok során felhalmozott tapasztalatokat teszik élővé, bevonva a résztvevőket az adott értékek interaktív bemutatásába. A program az értékfeltárás azon módját támogatja, melynek során a társadalom különböző szereplői közelednek egymáshoz.
A program sikerességének leírása, miért tekinthető sikeresnek a projekt? A program sikeréhez nagyban hozzájárult az, hogy a helyi intézmények, civilek, önkéntesek, kulturális közfoglalkoztatottak közösen tervezték meg a programok „forgatókönyvét” és a lebonyolításban rendkívül aktívan részt vettek. A helyi döntéshozók pozitívan álltak hozzá a különlegességeiket eltérő módon fókuszba állító programokhoz.
A program eredményei: Program hatására elért következmény, változás: Elindult a helyi közösségi élet újraszerveződése és kisebb közösségek együttgondolkodása a lokális társadalom fejlesztése érdekben. A helyben működő intézmények, civil szerveződések, kulturális csoportok együtt kezdtek el tervezni, „felfedezték” egymást és a program mintájára
4
már szerveztek hasonló közösségi találkozásokat. Már a programsorozat címe (Nagyi Tulipános Ládája - Elődeink hozománya) kellő inspirációt adott a falujukra büszke lokálpatriótáknak, hogy elkezdjenek kutakodni családi és települési jelentőségű értékeik között is. Több esetben a kézzelfogható értékeket fel is ajánlották településük számára. A program során megbizonyosodtak arról, hogy nem csak tárgyi értékekkel, de olyan szellemi kincsekkel is rendelkeznek a helyben élők, amelyek kellően kiaknázva, vagy a feledésből felszínre hozva gazdasági potenciált is jelenthetnek. Minden település értékeinek bemutatásánál a saját egyediségének megfelelő módszerrel zajlott a munka. A helyi kötődés, identitástudat erősödött azáltal is, hogy a más településről érkezőnek megmutathatták kincseiket. Megalakultak a helyi értéktár bizottságok is, melyek tagjai és segítői azóta is közösen, aktívan kutatják a falu értékeit; ezek élővé tételének lehetőségeit és a bennük rejlő társadalomés gazdaságfejlesztő lehetőségeket. A program számszerűsíthető eredményei: A résztvevők becsült száma összesen: 160 fő. Ebből: A résztvevő gyermekek száma (14 év alatt): 25 fő Ifjúság (14 - 25 év alatt): 20 fő A felnőttek száma: 65 fő A nyugdíjasok száma (62 év fölött): 50 fő A fellépők, szervezők, koordinátorok száma összesen: 87 fő Ebből: Gyermek fellépők, szervezők, koordinátorok, stb,: 8 fő Felnőtt fellépők, szervezők, koordinátorok,stb.: 79 fő A program közben felmerülő akadályok, veszélyeztető tényezők: A közösségi terek hiányos infrastrukturális adottságai. A program együttműködő partnerei: Viszák Község Önkormányzata Viszáki Asszonykórus Ivánc Község Önkormányzata Vas Megyei Szakosított Otthon Ivánc Gyarmati Tiborné helytörténész Ivánci Asszonykórus Őrimagyarósd Község Önkormányzata Szalafői Banyaklub Szatta Község Önkormányzata Nagyrákos Község Önkormányzata Őrségi Kistértségi Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskola
5
Orbán Róbert túravezető Ivánci Asszonykórus Gaál Zsuzsa írónő Baksa Eszter mesemondó Orbán Lajos kópickötő Németh István kosárfonó
A program megvalósítása során felmerülő közvetlen költségek: humán erőforrást érintően: előadók díjazása kézművesek díjazása mesterség bemutatók anyagköltsége infrastruktúrát, eszközöket, alapanyagokat érintően: kézműves foglalkozásokhoz szükséges alapanyagok, eszközök költsége közösségi tér biztosításával kapcsolatos költség
A projektgazda elérhetősége: Éles Krisztina (
[email protected], +36 20 478 6803) Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Irodája (
[email protected])
Képek a programról: Ismeretszerző közös séta Viszákon
6
Őrségi terményekből kézműves alkotások készülnek Iváncon
Helyi népi ételek bemutatkozása Őrimagyarósdon
7
Gasztronómiai esték Szattán
8
