NAGYHATALMAK KÜLPOLITIKÁJA

www.Leckekonyv.hu Neszmélyi Zoltán jegyzetei - NAGYHATALMAK KÜLPOLITIKÁJA – BCE, 2005. őszi félév

1 NAGYHATALMAK KÜLPOLITIKÁJA 1. ea. 2005. 9. 12. Csicsmann László Nagyhatalmiság – Új világrend 1989 után új világrsz Æ 89. nov. 9. Fal omlik + 2 év és SZU is. 1989. dec. 2-3., Málta: Bush-Girbacsov: hh (hidegháború) vége, optimizmus: reg.is konfliktusok megoldhatóak. Szovj. fél úgy érzi, h egyenlő fél lehet a jövőben. (1989. jún. 4.: Tienanmen: Kína más utat választ) 1990. okt. 3.: német egység, 4+2-es tárgyalások; No. Eu. közepe lesz, Fr.-NB szerepe ∆ik (változik). 1991. dec. 8.: SZU összeomlik; a nk.i rsz.-ek élete lerövidült, 9.11. is részben szakaszhatár. 90. aug. 1.-es Öbölháb. már az új világrend eseménye. Málta: mulitpolarizmus és együttműködés. Fukuyama: Történelem vége: am.ai értékek terjedésével Ø háború. Bush: ENSZ szerpe beváltja 45-ös elképzeléseket + fejlődő világnak szabad keresk. kell, majd IMF segít Æ lib.is retorika vs realista cselekmények Új világrsz. elképzelések: 1. visszatérés bipolaritáshoz: SZU válsága átmeneti, erőpolitika lesz, ha nem SZU, akkor Oroszo. a. Kína veszi át SZU helyét: 10%-os növekedés, katonai modernizáció, igazából belső feszültségek, katonai potenciál is elmarad 2. multipolaritás: mint 1815-ben, csak: USA-Jpn-Orosz-Kína-EU/Eu.-India (Kissinger). Tévedés: Ø közös értékek, hatalmilag sem egyenrangúak 3. gazdasági blokk: tripolaritás: hatalom = g.ság, katonai szempontok háttérbe; USA-Jpn-EK Æ cáfolható, katonai potenciál is fontos, hatalomdefiníció túlságos leegyszerűsítése, Yen.-$-Euro 4. unipoláris hegemónia: USA-ból hiperhatalom lesz, pl. Öböl-háb; de g.ság is fontos, pl. USA-Jpn, interdependenciák, USA is függ világ más részeitől: olajárak, hurrikán. [Huntigton]: nagyhat.ak tündöklése és bukása, ciklikusság van jelen; hanyatlik-e USA.. Pax Americana 5. Többszintű interdependencia elm.: hatalmiság több dimenziója, egymástól nem függetlenek a. katonai: USA hegemón, de sebezhető (9/11) b. gazdasági c. politikai: hat ország multipolaritása 6. Világrendetlenség: kevésbé kiszámítható, sok atomhatalom, korábbi elrettentés nem működik; bipolár vrend jegelt nacionalizmust és etnikai konfl.usokat, csak az országok 10%-a etnikailag homogén Nagyhatalmi központok: - USA: 3. lehetőség béke megnyerésére (I. vh.: elszalasztva: izolálódik / 2.vh.: elszalaszt, SZU rivális, lokális konf.usok). Izonac.us.: hatalmi központok rendet tartanak vs. Internac.us: értékek terjesztése, tömegpusztítók terjedésének akadályozása. Brezinsky: nagy sakktábla: koalícióépítés, olyan bizt.i rsz. kell, h 1üttmüx. többi nagyhat.mal, de ezek ne legyenek jóban 1mással (Kína/Jpn); szerinte pillér: No, Fro, Oroszo, India, Kína, de nem játékos NB és Jpn sem - India: 1974-től nukl.is fegyver (98-ban kísérlet), népesség 2025-re elér Kína, majd előz is (kb. 2 mrd). Nagyhatalmiság a szegénység legyőzésén múlik, nukl.is fegyver önmagában nuku. Multipolárisan látja a világot, ENSZ legyen döntőbíró - Kína: szintén multipol.is elképzelés, Irak ellen Ø vétó; terrorizmusban együtt kell működni; multipol.isan gátolni am.i imperializmust + katonai modernizáció - Japán: reg.is vs vhatalom, Brezsinszky: törekedjen glob.is szerepre. 90-esben pol.ai válság, hátterében g.i stagnálás; USA-Jpn viszony romlik: am.i deficit (g.i) / + Jpn szeretne BT-tagságot (pol.ai), nukl.is fegyver birtoklásának kérdésének felmerülése 89-ben - Oroszo.: SZU öröklése, lehetőségek: 1) csak közel-külföldre koncentrálni (balti, Ukr, Fekete-teng, etc) 2) USA elleni szöv.i rsz 3) ami lett: partneri viszony USA-val - EU: NB/Fro/No : 2. ea. 2005. 9. 19. Csicsmann László a)

NB: vh-val veszt 19.sz.i pozíciót, helyére USA. Churchill 3-kör elmélete: 1) különleges kapcs. USA.val 2) kapcs. a gyarmatokkal 3) kapcs. Eu.i integrációval. Reagan-Thatcher különl. kapcs; vélekedés: USA-nak Ø szükség NB-ra bizt.pol.ai szempontból. Kérdés: han ∆ik minden új No.-gal? b) No.: Gorbi: ∆ik gepol.ai helyzet (No. nagyhat. lesz), dilemma a világpol.ai szerep. NSZK alárendel magát USA-nak, lokális konfl.usokból kimarad, g.i potenciál nagy, de NDK kezdetben teher


2 c)

Fro.: fél német egyesüléstől, marad-e fr. pol.ai vezető szerep.. aktív külpol

II. Öböl-háború Új világ első nagyobb konfl.usa, meglepő egyetértés nagyhat.ak között. Irak Oszmán Bir. része volt, 3 vilajet: a) északi vilajet, Mosul, kurdok (20%) (vs. arab = 80%) b) középső, Bagdad, szunniták (35%) c) déli, Basra, síiták (60%) +5% zsidó. Kuvait a Déli vilajethez tartozott. 19. sz.ban NB pr.ál (próbál) biztosítani szabad keresk.et Æ öbölmenti pozíciók, kuvaiti emírség (Szabah család) Æ Kuvait kikerül Oszm. Bir.-ból Æ Æ 1961-ben függtl.ség. I. vh. után 1esít 3 vilajet Æ Irak; 1921-ben Fejszál király az élen: monarchikus, NY-barát, Núri al-Szaid mö., ő érdemében 1932-ben Irak független, de brit csapatok marad(hat)nak. 2. vh.-ban náci kísértés. Æ 1958-ban puccs, júl. 14. köztársaság, Karim Kasszem, kilép 55-ös SZU-ellen sz.ésből, belpol.ban kom.isták. Æ 1963-ban puccs, Baath-párt (arab újjászületés szoc.sta p.); baathizmus: (szíriai keresztények), arab világot 1esíteni kell (ilyen Nasszer is, csak Kairó közp.tal).. Æ 1968-ban puccs, hatalmon: Ahmed Hasszan al-Bakr , 2. Szaddam: 1979-ben átveszi a hatalmat Szaddam: 39-ben szül (near Tikrit), 56-ben Baath-ba be, sok puccs, 59-ben pr.ál távolít Kasszemet, helyette Egyiptomban jogi pálya, 63-ban vissza Irakba, 69-ben Forr.i Ir.Tanács 2. embere Æ 79-ben lemondat al-Bakr-t. Közben Iránban 1979. feb. 4-én Komeini hazatér: „iszlámot exportálni kell”, Irak is hitetlen ország. Æ 1980. szept. 22.: I. Öböl-háb, Irak támad Irak; háttérben: Öbölhöz való kijutás olaj miatt, Tigris+Eufrátesz = Shatt al Arab, h ez kihez tartozzon. 1937: sodorvonal közepe a határ; 1975: Algíri sz.és: Iráni sah + Reza Pahlavi, határa a ny.i part. + Szaddam fél iráni forr.tól, északi kurdok fellázításától (amiről Pahlavi lemondott anno). Iszlám forr.i veszély miatt Kuvait, Szaúd-Arábia, majd Reagan is támogat. Szakaszok: 80-82-88. Szaddam villamháborúja nem jött be, 20-30 km-t nyomul be, majd ag-felörlőháború. 88-ban vegyi fegyver Halabdzsában, saját kurdok ellen. 81-ben Izrael (IZ) bombáz iraki atomreaktort; USA végül mindkét felet támogat fegyverekkel (Iran-gate botrány, libanoni merényletek). Æ 1988. ENSZ 598-as hat. Æ háb. vége, országok kifáradtak, iraki adósság = 3xGDP, főleg Kuvait és Szaúd felé. Komeini 1989-ben meghal. Iraknak adósan, de nagy katonai potenciál Æ Iraknak elsőnek kell lennie! Æ 1990. aug. 2. II. Öböl-háború, Kuvait lerohanása; okai: 1. Kuvait kér vissza adósságot (15 mrd $), de Irak ’feláldozta’ magát, nem akar és nem is tud fizetni 2. határon Rumaila olajterület, vád: Kuvait OPEC-kvótánál többet termel, emiatt alacsony olajár 3. történelem: még ha 61-ben el is ismerik Kuvaitot, akkor is a 19. tartomány és kész. 4. ha Kuvait = Irak, akkor nagyobb felület Perzsa-öbölhöz Miért? Ok: 1990. júl.ban iraki egyeztet bagdadi am.i nagykövettel: kuvaiti határ nem békés megoldása = belső arab ügy Æ diplomáciai hiba. Egyes országok céljai: - IRAK: aug. 28án annektál Kuv, mikor érzékel koalíciót ellene: csapatösszevonás szaúdi határon Æ nagyhat.ak: Szaddam nem áll meg, ennek Ø valóságalap. De: Szaddam: kuv.-ból ki, ha Libanonból Szíria ki, Palesztinából meg IZ, utóbbira Scudot dob Æ h rávegye arabokat, h vele legyenek, NY-iszlám konfl.usnak pr.ál feltüntetni, kereszténymegállító Szaladdin-szindróma. + megnyerhette volna SZU-t is. - USA: Bush először dip.ai mo.ást akar, Thatcher egyből háború Æ végül koalíció, iraki olajkészlet + félt szaúdit is. USA-nak kell Kö-Ke-i egyensúly, ezért Irakot csak kordában, nem lerohanni. Közvéleménynek Vietnám-szindróma, ezért: Kuv. dem.us, védeni kell, de nem volt dem.us, de lakosságot meggyőzték, h Szaddam = Hitler. CNN szűrt közvetítése. - Fro-Kína-SZU eleinte nem lelkesedik. 34 ország katonája, USA 500e + 150e egyéb, Σ ktg = 60-70 mrd$, USA 16%-ot fizet, No, Jpn 16 mrdot ad, de Ø katona. Kuvait + Szaúd 36 mrdot ad; + Szíria, Egyp, Marok, EAE, Pak, Szaúd katonákat küld: elkerül iszlám-NY konfliktust - SZU: sikertelen puccs Gorbi ellen; hagyományos jó kapcs. Irakkal [sz.és: amit nem tud olajat eladni, azt SZU megveszi], de új világrendben akar részt; BT-ben ’igen’, aktív a háb.ban; iraki kmin.er Moszkvában, de USA minden ötletet lesöpör Æ SZU már nem egyenrangú fél 2005. 9. 26. Kemenszky Ágnes RUANDA


3 Mo. 1/3-a, 1998 előtt 8M, hutuk, tuszik, tua-k (tva). 19. sz.: jól szervezett társ.om afrikai viszonylatban, külvilágtól elzárt, ellánálló. - 19. sz.i elmélet: rasszok, hutu: többség, bantu eredetű, mg, ők a „négerek”. A tuszik sémita. hemita eredetű, északról, s megszervezték négereket, belőlük lett arisztokrácia [1904], sémiták magasabbak, hutuk feketébbek + 1 pigmeus rassz a tvák, gyűjtögetők. A tipizálás megmaradt, civ.ó csúcsa az állam, feketék ezt nem tudják, sémitákban fehér vér Æ ők alkalmasak államszervezésre - valójában: 20 klán ágazatokra oszolva, apa ági öröklés, hutu és tuszi tagok is, különbség csak mszervezésben, tva gyűjtögető, hutu föld, tuszi állattenyésztő. Isyihuture: ’hututlanodás’, korábban átjárható klánok, de aztán gyarmati közigazg. befagyaszt rasszokat, személyiben megjelölve, innentől tuszi-hutu tagoltság. Æ 1885, Berlin, konferencia Æ német kézbe kerül, kávét telepítenek; I. vh. után 1962-es függtlenségig belgáké, 1923. 8. 23.: Burundival együtt lesz belg. mandátum, tuszik ellenállnak evangelizációnak Æ Mwami tuszi király hatalma csökken vs Voisin (belg) reformjai, társ.om befagyasztása, cél: tuszik evangelziációja Æ 1929: ter.i főnökök rsz.e: korábbi vegyes föld-állat-harcoló tev.ségek tuszi kezekben összpontosulnak. - ubuletwa: robot, ’közmunka’, korábban ter.i főnökök szervezték, most egyéni és tv.i köt.ség - ubuhake: úr-szolga viszony: anno tuszi marhákat hutuknak bérbe, nyereségből osztoz, megváltozott - ubukonde: földtonlás, vegyes birtoklás és közös művelés helyett tuszi kézbe minden reform miatt 1931: ellenálló király helyére egy eu.i neveltetésű Æ tömeges áttérés kereszténységre (ma 50-60%). 1950-es évektől hutukat kezdik favorizálni, okai: 1. Be-ban balközép koalícó + dekolonizáció: 80% hutukkal legyünk inkább jóban függtlenedés után 2. missziós tev.séget szegényebb flamandok végzik II. vh. után Æ szolidárnak és preferálnak szegényebb hutukat 3. hutuk pol.ai radikalizálódása, megkérdőjelezték belga hatóságot Æ 1957.: Első hutu kiáltvány: hutuk is rasszként definiálják magukat (eu.i szemlélet megjelenése) [Grégoire Kayibande], igazolványban is maradjon megjelölés. 57-62 már hutu vezető Æ 1962. jún. 27. Ruanda függetlensége, eln.: Grégioire Kayíbande Æ Alkotmány (A): benne személyis megkülönböztetés. 1963. első konf.us: tuszik puccskísérlete, sikertelen, véres hutu bosszú, 12 ezer tuszit mészárol, visszaűz Burundiba, ez vált tuszi ellenállás közp.ja. Rad.is északi hutuk befolytak elitbe, 90esben zömmel ők: a tiszta hutuk (vs. középső, déli) [70-es évektől numerus clausus, túlrepzentált tuszik kiszorítása közhivatalokból]. 1972-ben Burundi, tuszi rezsim hutut öl Æ hutu menekül Ruanda Æ Æ 1973-ban katonai puccs: Juvénal Habyarimana hatalmon, parl.: 70ből 2 tuszi, hs.-ben 1 tiszt, 1994-ig hatalmon. Külső kép: ’Afrika Svájca’, rel. jó eü, utak, írás-olvasás, etc. Valójában csendes diktatúra, benne robot, emberek jól dok.tálva, költözéshez is engedély, később ezek alapján ölnek. Jólét a 80as évekig, kávé ára zuhan, export 86-87 körül vissza + aszály (1990) + 92-ben dupláz hs. kiadását + IMF és VB megvon támogatásokat Æ adósságfelhalmozás + életszínvonal csökken. Lefojtott kedélytelenség. 2005. 10. 3. Kemenszky Ágnes Æ NK nyomásgyakorlása: 4.000 ellenzékit szabadon, új A: többpárt.rsz, sztrájkj., sajtószab; má (megállapodás).: átmeneti kormány Æ Arusai sz.és (Tanzánia) 1993. aug. - MNRD: N.i Forr.i Mozg. a Dem.áért és Fejl.ésért (Haby) - RHF (RPF): Ruandai Hazafias Front (menekült tuszik) az átmenet tagjai Æ elnök haza: „Arusa = papírfecni”; északi tiszta hutuk nyomása Haby-ra, RPF is nyomul Önvédelmi Hálózat: katonai fogalom, közp.ja az eln.i gárda; 70estől összeesküvés-elm.: tuszik csábítják hutu nőket vérvonal meg hutu-rabigába-hajtás miatt. 1990-ben hutu tízparancsolat: tilt keveredést tuszikkal + Ø szánalom feléjük Æ megy az agymosás, míg NK felé legitim hatalom. RTLM: 1999, mgn-rádió, kinyarvanda nyelven, felvállal uszítást. Tudnak írni, de Ø újság + Ø TV, megértik, hallgatják, pontos tippek, h kit kell ölni; tuszi = csótány. [már 90-94ben is 6 incidens, tuszikat ölnek]. Interahamwe: eln. mellett ifjúsági szervz., később halálbrigád [~: ’akik 1ütt támadnak’], 93-tól kezdik felfegyverezni (Fro.-ból) + szélsőségeket bele. Bozótvágó kés.


4 1994. ápr. 6.: lelövik Rua.i és Brundi eln [Ntaryamira] gépét Kigalinál Æ gyors népirtás kezdődik, áldozatok 2/3-a első 3 hét, Σ = 800e-1M. Tömegpszichózis, hutu: öl vagy megölik, pl. vegyes házasságban; hivatalnokokat kényszerít nyilvántartásért; brigád-tagságért élelem + kábszer, gyerekek; teljes irtást akartak. Genocídium-egyezmény: népirtás, ha 1 közösséget szisztematikusan, előre tervezetten, teljes irtásra való törekvés. Babo Sora (?) ezredes: [Arusa után] „megszervezem az apokalipszist”. Æ 1994. júliusig: RPF átvesz hatalmat, vlsz bosszú is, de kisebb; 2M menekült; időzített bomba, h visszatérnek; lakosság: -25-30%: Zaira, Burundi, Uganda, táborok. Kigali romokban, 250eÆ40e-es város; Interahamwe tagjai lakosság között szivárog ki (nem mer feladni) [human shield]. Nyugati társ. reakciója: vacak. Már irtás előtt figyelmeztet Fro, Belg, de USA-t is (tanzán ásványkincsek), ENSZ-ben vita, h népirtás-e; amúgy sajtó D-Afr.ra figyelt [ejtőernyő-tudosítás: majd hazafele beugrunk], megkésett tiltakozásokra lett vége uszításnak. UNAMIR: ENSZ Misson for Rwanda, 1993. okt – 1996. márc., BT 872. 93. okt. 5-én létrehozva, 2548 fős főképp belga kontingens. Cél: Ø feszültség hutu vs RPF, Kigali biztosítása, fegyverszün. és bizt. ell.ése választásokig + aknamentesít és humanitár. Missziót a kameruni Jacques Roger Booh-Booh, a csapatokat Roméo Dallaire (can) vezeti. Æ 94. ápr. 5. Æ ENSZ szavaz hosszabbítást júl. 29-ig, látták, h késni fog a rendezés, másnap mészárlás. NK regálása / Belgium: nem kéne úgy járni, mint USA Szomáliában Æ belgák kivonása, 270 fő UNAMIR maradt + 200 helyi katona. Dallaire-t utasít kivonulásra, de ő marad, üzenetekkel bombáz feletteseit h 5000 fő kéne, megtagadva. Æ 1994. máj. 14. BT: 5500 katona + felszerelés, de lassan, 6 hónapig gyűjtötték össze, addigra Ø népirtás már. Æ 1994. július Booh-Booh helyére Shaharyar Khan (pakiszt); augusztusban Dallaire-t is eltávoltíják, poszttraumát kapott, majdnem öngyilok, ma szenátor Can.ban. [helyére: Guy Tusignan]. Missziónak 96. márc.ban vége, UNAMIR megszüntetve. Opération Turquoise: 94. jún. 22. BT dönt, h DNY-Ruanda, Zaire (Kongói Dem Közt) fr. csapatokat küld, 2500 fő, 700 jármű, 8000 t felszerelés, h DNY-Rwa-t stabilizálják; anno fr.ák is kimenekítettek mindenkit (Opération Amaryllis). / EMMIR: orvosi gyorsreag. 1ség, 94. aug. 22.ig; eközben igyekszik meggyőzni ruandaiakat és NKt, h ők neutrálisak (vs. korábbi fegyverszállítás). Operation Support Hope: 1994 aug-szept, USA, 3000 fő, humanit, spec. orvos, egész országban segít, nem rendfenntartó, víz, gyógyszer, anti-járvány. 2005. 10. 10. Kemenszky Ágnes Felelősség Æ ICTR: Int. Crim. Tribunal for Rwa.: ENSZ ad-hoc nk.i bírósága 1994. nov. 8. BT 955. Rwa területén. Hatály: rwa.i Ápolg, akik Rwa v. szomsz. orsz.gban sértet humanit jogot + külf.iek akik Rwa terén vettek részt. Időbeli: 94. jan. 1.-dec.31. közötti bűnökért. Közp. Arusha, főügyész: Carla del Ponte [ICTY: Yug, 93, Hága]. Viták eljárásról, lakosság zöme benne; kategóriák: 1. zero network: legmagasabb szintű emberek, kitalál módokat, nem feltétlen ktlen végrehajtó, kb 100-300 személy, kb. főv.si elitek, pol-s.i-média; „top dogs” 2. (Ø név): aki Ø 1. csop, de személyes utasítások végrehajt, ÖK.i hivatalnok, középvez.ő 1-3000 fő 3. többi, aki bármely módon, önszántából v. kényszerből, több 10e, de lehet, h 100e személy Felelősségre vonás: (1): ICTR (2): n.i szint; lehet rwi.i bíróság v. bármely más ország; zero-networkot akarják n.i szinthez kötni (3): néptribunus: gacaca (gakáka). Æ Jean Kambanda mö.-t és a ráidó vezetőjét elfogják, meg mindenkit. De: nk.i standard szerint Ø halálbüntetés, viszont rwa.i n.i szinten van és a börtönök is rosszabbak, mint máshol. Aki máshol jelentkezik, ott lesz fogva (pl. Belgium), rwa.-ban 1ütt köztörvényesekkel, ahol 10x-es túlterheltség + bosszú veszélye + szakember hiánya. Népirtás végén: 26 fő képzett nyomozó + 16 gyakorló ügyész, gyorstalpalók, nk.i szakértők nem jönnek. Kisebb bűnözőket szabaduláskor várják és bosszú. (3): néptribunus: nagy ügyszám miatt gacaca-tv, 2001.től hatályos, de tradíció: helyi közösség dönt helyi ügyekben Æ - mellette: társ.i megbékélés, bűnös és áldozat együtt, lelkifurdalás kialakítása, közösség tovább élése - ellene: nem-e büntetlenséget propagál, aktuális ural.ó rezsim elkövetői részére 1999, Kofi Annan, jelentés: a történtekre lehetett számítani, NK felelős: csapkivonás, hosszú viták, késlekedés; államok felelősségét is megállapít (pl. USA: kivonások); Annan: elismeri az ENSZ hibáit, mély lelkifurdalás; Afr.ai Egységszervz. első alkalommal nyújt be kártérítési kötelezettséget felelős orsz.tól.


5 Közép-Afrika: ha Rwa tüsszen, Burun-Kong-Uganda megfázik, függően, h tuszi v. hutu hatalmon, oda menekülnek, RPF-tagok külf.ön mozgolódnak. Kongó: Belgiumtól függtlen 1960, bányászati jog miatt felkelés, katonai inetrvenció, majd Lumumba átvesz hatalmat, 60as közepétől Mobutu (Seseko), orsz. neve: Zaire lesz. 1997: Kabila (hutu) hatalmon, menekülteket használ puccshoz, tuszik ellene, külföldön és otthon is Æ Kabila Zimbab-Angola-Namíbhoz fordul segítségért, felkelőket pedig Rwa és Uganda támogat Æ Lusakai fegyverszünet. 2003-ban koalíciós kormány, de instabil; EU/fr. Æ küld idegenlégiót. Rwa: Kongóban hutu bűnözők vannak. Igazából: ásványkincs: tantál, kolumbium, nóbium; világkészl. jelentős része ott. 2000. júl. elején a szövetséges Uganda + Rwa is összecsapnak bányászati jogok miatt, 250e kongói meghalt.

BALKÁN Tito Æ 80asban már bomlásjelek; 2. Yug.ban 6 tagközt: Slo, Hr, Szerb-Mont, Bosz-Herc, Mac. Szerben belül két autonóm tartomány: Vajdas + Koszovó (Æ 1970-es A). Etnikai hat.megosztás: hr-szerb elégedetlen, slo és bosny (=boszniai muszlimok) nem, mert léteznek, orsz. nincs feldarabolva, fejlődik a slo. nyelv. Hr.: szerb vezetés nem tetszik, bár Tito hr (részben slo). Ha vki túl nac.ista, akkor börtönbe be (1970-80). 1980-asban érdekellentét: Æ g.sági: itt slo.nok sem elégedettek, régiófelzárkóztatás: 1965: Föderációs Alap: tagközt.ok beutal pénzt Æ fejletlenebb régiókba megy: turistagazdag Hr-Slo-nak elege szegény Mac, Boszn és szerblakta Koszovó fin.ásból, h ez ellenére ott Ø fejlődés. 2005. 10. 17. Kemenszky Ágnes Æ 1) világg.i recesszió (70-80); 2) fejl.ések iránya és elhelyzése rossz 3) Ø szakember, főleg pl. Koszovóban + ott népszaporulat albánok között Æ felszívja pénzeket + nem is nyomon követhető; 80asban szűkítik autonóm jogokat. Tito 80asban meghal, ezután kollektív vezetés, orsz. ekkor kezd hanyatlani. Æ 1986-ban megjelenik Szlobodán Milosevics: gyújtó nac.sta-pop.sta beszéd szerb Koszovóról (szerb = 10%, ez van jelen erőszervz.ben és közig.ban; lakosság 50%a érintett pol.ai perekben) Æ 1986: Szerb Tud.os Akad. memoranduma: szerb értelmiség: szerbeknek sanyarú Yug-ban; összesk-elm: hr-slo érték el ezt a helyzetet, kvázi vészharang, s erre jött rá Milo beszédei. Æ Ke-Kö-Eu rsz.vált.sok, két blokk széthullik Æ milyen átmenet lesz multietnikus társ.ban? Æ Slo+Hr. rad.is reformokhoz ki akar lépni Yug.ból, kérdés mit szól hozzá másik 4. Æ Ius cogensek között nincs hierarchia: önrendelkezés, határok sérthetetlensége. Háború: köt. iro, 95-ös Daytonig. Badinter-bizottság: (BB) EK hozza létre, rel. hamar 1991. aug. 28-án, döntőbiz.nak indul, végül véleménytanácsadó lesz, neves NyEu.i (né-olasz-belg-fr) A-bírák. Kérdésekre válaszolt. 1) JSZSZK széthullott Æ han alakul a jogalanyisága? Van-e entitás ami tovább viszi vagy egység széthullik s apránként viszik. Létrejövő JSZK =-e JSZSZK j.alanyiságával, Szerbia szerint igen, a többi csak kilépett. Többi szerint: széthullott. JSZK még adósságot is vitt volna. Badinter válasza: JSZK nem tekinthető szöv.i Á-nak, ok: tagközt.ok (TK) zöme kinyilvánít függtl.séget, akkor ez felbomlás Æ NK a TK.k véleményét adta JSZK-val szemben. BB kvázi kivárt. 2) Önrendelkezési jog (ius cogens) illet-e boszniai és hr.i szerbeket? Megillet, de nem járhat határok megváltoztatásával, kiv. ha erőszak teljes kizárásával felek megállapodnak (jogelvi ütközések: ter.i integritás v. önrendelkezés). Önrendelkezés két megközelítése: - belső megközelítés: vannak kritériumok, ami minden Ápolg.ra vonatkozik (plur, emb.i j.) függtlenül etnikumtól - külső megköz: [nac.sta], önrend.és = szétszórt etnikai csop.ok j.a az Áalkotáshoz (kollektív n.i identitás), Á lényege nem Ápolg.sághoz kötődik, hanem h adott közösségnek mindenki tagja 3) Határok: Hr-Serb, BH-Serb Æ szerb kisebbség miatt lehet-e határt változtatni?


6 A határok nk.i j.i védelem alatt, nem változtatható, kiv. ha erőszakmentes megállapodás Æ uti possidetis iuris: függtl.ség kinyilv.val entitás adminisztratív határai nk.i határrá válik összes j.következménnyel. 4)5)6)7) Államelismerés: akik el kínják hagyni JSZK-t, azt milyen feltételekkel? Állam létrejöv. feltételei: terület, rajta lakosság, rajta kormány, aki ell.ést gyakorol. Létrejövés: a) új b) 1esül c) szétvál d) elszakad. JSSK: elszakadásnak indult, aztán szétválás Æ 5 új entitás: Slo, Hr, BH, Ser-Mon, Mac. 1991. dec. 16.: EK-nyilatkozat felszólít volt TK-kat, dec. 23-ig nyilatkozzanak függtlenségről, s hogy hajlandóak-e egyéb EK-feltételeket teljesíteni [benne a dok.umban, új Á.ok elismerésére vonatkozó irányelvek]: ENSZ Alapokmány, EBEÉ dok. (Helsinki, Párizsi Charta), jogÁ.ság, emberi j.ok, kiemel kisebbségit + határsérthetetlen, leszerelés-bizt., nukl.is nuku, reg.is stabil. Á.utódlásról tárgyalással, max. döntőbíróság. Görög aggály: Mac. esetleges ter.i igénye Æ EK: felhívásnak S-M.ón kvül mindenki megfelelt, mivel S-M gondolta, h JSSK utód, nem kell függtl.séget nyilvánítani. Államelismerés: - konstitutív-elm: elismerés előtt Ø j.ok és köt.ségek, akkor van nk.i j.alanyiság, ha többiek elismerik - deklaratív: [pref], létrejött.től Á.hoz kapcs.ó j.ok és köt.gek, a külső elismerés csak megerősítés • 91. dec. 19.: Krajnai Szerb Közt. Hr. területén • 92. jan. 9. Boszniai Szerb Közt • 93. aug. 24. Hercegboszniai Hr. Közt • 93. szept. 27: Ny-Boszniai Autonóm Tartomány Æ BB: ezek erőszak hatására jöttek létre, nem kell elismerni, ENSZ Alapokmány szerint Ø j.következmény 2005. 10. 24. Kemenszky Ágnes • Macedónia: 91. szept. 8., népszavaz; 72% részvét, 95% igen • Szlovénia: 1990. maj, népszav; 1991. jún. 25. függtl, 1992 jan 15, EK-elismerés • Hr: 91. maj. 19. népszav (86% igen); 91. jún 25. függtl, 92. jan 15 EK-elism • BiH: 91 okt függtl (parl.), 92. márc népszav, 92. ápr. 6, EK-elism • SeMo: JSK 92. ápr. 27;/ 92. szept 19: BT 777 Æ JSK nem utódja JSSKnak, nem veszi át ENSZ-helyét BB: nem elég igénybeadás: SeMo eleve nem, mert JSK, Slo-Hr kért 3 hónapos moratóriumot, BiH meg nem népszavazott, ez BB feltétele. BB döntése: 92. jan, 2 orsz.ot javasol függtl.re: Mac + Slo; EK jan. 15én elismer Hr és Slo, BB Hr-t még nem, EK meg Mac-t nem. BB. félt kisebbséget Hr.ban, így is, h EK elismerte. Mac: teljesít feltételeket, de EK Görögo. miatt nem ismeri el Æ FYROM 2. hullám: 92. ápr, BiH pótol népszav.ást; SeMo új Á, ENSZ BT is megerősít. Hr.: No. a hunyó; EK nyilatkozat 92 nyár: kollektív elismerés lesz; No. nyilatkozata: karácsonyig Hr. elismerve lesz (Kohl-Genscher), EK végül követő mt. Ok: vendégmunkás, hagyományos jó kapcs, kultúra, önálló hang új No. Szerbia: ez összeesküvés! KOSZOVÓ Előzmény: 1945, 2. Yug; Se TK-ban Vajdaság mellett ez autonóm Æ 1974-es A: függetlenedésen kívül minden jog megillet autonómokat, kvázi TK. 1981-től tüntetések, 90% albán; szerbek tömbszerűek Mitrovicánál, DSerbiában meg albán tömb; de sosem volt cél, h etnikailag tiszta ter.eteket hozzanak létre. Æ diáktüntet szerb karhat. leveri, erőszakszervekben amúgy is szerbek Æ 89-90-ben Belgrád visszavesz jogokat + közig. újjáépít szerb vezetéssel + 85%-os munknélk. alb. lakos. körében [+ szürke-fekete g.ság és külf.i mások hazautalásai]. Klán alapú szerveződés Æ egy külf.i fiú ellát 20-30 embert Kos.ban. De rossz közbizt, drog, maffia Æ 90-95 között 400e meber vándorol el; lakosok 70%a 30 év alatt. + szerb pol. miatt ffi lakosság 50%-a perben van. Ibrahim Rugova, 1989: Kos.ói Dem.us Liga [LDK]: erőszakmentességet hirdet. amikor 94-ben háború, NK nyomása, h ne hozza be ő is a pr.áját. Æ 92. máj, választás, LDK nyer, kikiált Kos.ói Közt.ot, csak Alb. ismer el Æ kiépítik II-os közig.ást: okt., eü, 92. őszére Rugova tárgyalásai megszakad, II-os Á.nak nagyobb lendület.


7 1995. Dayton: 1. délszláv válságot zárja le, Ø szó Kos.ról; BB-hez kérdés: Kos. pályázhat-e önálló létre; válasz: nem volt TK, így nem Æ 1996-97: rad.zálódás Rugova mellett; ok: NY nem akar foglalkozni ezzel, 95 után remény, de mégsem Æ megjelent az UCK: Kos.ói Felszab. Hs.; vélekedés: UCK felismerte, h vhogy fel kell hívni UCK figyelmét fegyverrel Æ de minden támadásra nagyobb visszaütés Æ kritikus szint, h az már népirtás, h majd NK figyel, így Rugovának kvázi nem volt ellenére UCK. Račaki mészárlás, 98. feb.: 1. nagyobb össztűzés, feltételezés: albánokat szerbek tömegsírba; gyanú: albán rad.isok tették, h felhívják NK figyelmét. Rambouillet-i találkozó, 99. feb: felek pr.álnak má.ni; Kos. marad Yug.ban, amíg meg nem határoz végső státusz, addig jogszélesítés (saját rendőrs.), KFOR felügyelne Æ albán elfogad, szerb nem Æ NK bevált ígéret, h következmény lesz Æ 1999. márc. 24.: légitámadás Æ 1999. jún. 9-én NATO és Yug hs. má.ik, h ennek vége, BT-1244. 2005. 11. 7. [10. 30-án szünet] Kemenszky Ágnes 1389. rigómező = Kosovopolje vs. török; Koszovó a szerb kultúra bölcsője, de 90% albán, elvesztését egy pol.ai erő sem vállalja. Montenegróról 2006. tavaszán népszav, konföd vagy föd, most Ászöv (föd). Milosevics populja: Koszovót mindenképp meg kell tartani, akár NK ellenében is vs albán: nem mi irányítjuk a sorsunkat. 100-150e szerb, nem tudnak visszamenni, 1999-ben albánokért, ma szerbekért aggódnak. 1999. ápr. 24-es bombázás elér hatást Æ Koszovó hermetikusan elzárva anyaországtól; dilemma, h nk.i jogilag kétes legitimitás; USA: Kmin.um: Tilos szf.i csapatokat alkalmazni Hü.min.um: nem egyértelmű egy légvédelmi győzelem, kell szf.i is. 1999. feb: Clinton-doktrína: genocídium v. etnikai tisztogatás esetén jogos a humanitárius intervenció. USA mellett a közvélemény, elhiszi igazságos háborút; am.i közvélemény fél Vietnam-szindrómától + Clinton belpolitikában bukdácsol Æ külpolitika felé fordul + nem akarják, h válság eszkalálódjon. Oroszország: háború elején szerbek oldalán [közben Kaukázus], BT sem támogatta volna, ahogy Kína is, így USA nem vitte BT-be. RU-nak kapcsolata, szerb-ortodox vonal; Milosevicsnek mozgásteret illuzionált. Bombázásokkor RU felvállal közvetítő szerepet, marad a folyamatokban. Primakov (kmin): destabilizál!; Jelcin: Merénylet, agresszió, katonai kaland. Albánia: akarna Nagy-Albániát, de Koszovó még nála is fejlettebb, így ők már annyira nem. Menekültek miatt szórványos konfl.us Macedóniában, de helyi albán kisebbséggel sikerül megegyezni. Gond: Kos.ba nem fektet senki Æ irány az EU, de EU ezt úgy lassítja, ahogy csak lehet Æ 1999. Stabilitási és Társulási Folyamat Æ cél ~ sz.és; Hr + Mac megköti. [BT 1244. fontos]. Ma az elszakadási folyamat a jellemzőbb Koszovót illetően.

2005. 11. 14. Csicsmann László II. Öböl-háború (folyt) [más jegyzete] Kína olaja 45-50%-ban Irakból, így tartózkodik [gondolom az ENSZben], Ecuador + Kuba: nem. Csiang Cöminnel romlik kapcs, kínai váll.ra szankciók. BT határozat kompromisszummal jön létre Æ franciák nem nyilatkoznak [Mitterand KK.i konf.ot akart volna] Æ NB: támogat Æ SZU: érdekeltésg: h egyenrangú legyen USA-val, de 1991. feb. Gorbi béketervét lesöprik. BT-687: Irak semmisítsen tömegpusztítókat, fegyverell.rök beenged, 150kmnél nagyobb rakéták nuku Æ fegyverszüneti határozat (ifj Bush: a megelőző háború folytatása) 1991. jan. 17.: Desert Storm Æ feb 28. Irak kapitulál. 34 ország, 500e US, 160e egyéb katona (vs Irak 100e), 300e iraki sebesült; Σktg = 60mrd $; 10% US, 36mrd: Kuvait + Szaúd; No, Jpn: 16 mrd, utóbbiak eszmeileg nem támogat. + Afg, Bahrein, Egyp, TR, EAE. Arab Liga hiv.os ülésén elítél Szaddam-agressziót Kuw ellen. Jemen és Szudán hiv.san nem vesz részt; PSZF+Arafat hallgatólagosan támogat Szaddam. TR érdekelt kurdok és olajvezetékek miatt.


8 Szövetségesek: 36°-tól északra és 32°-tól délre repülési tilalmi zóna (91 ápr / 92 aug)Æ am.i, brit, fr. ell.és. 1998-ig megsértések miatti bombázások; 96-ban a 33°-ig tolják a zónát kurdok és síiták védelmében [91/92-től kurd autonómia]. [93-ban merényletkísérlet Bush ellen Æ ápr. 22., újabb bombázás Æ ifj. Bush 1ik motivációja] 1991-től fegyverfelkutatás és megsemmisítés Æ 1998 telén kiutasítják az ellenőröket 1995. ápr. 15.: Oil for Food prog Æ BT-968: 2 mrd $ért export olaj, cserébe élelm + gyógyszer Æ US hisz szankciókban [lakosság felkel], de nem, Szaddam még meg is erősödött; pedig 10 év alatt 1M halott, fele gyermek + Öböl-szindróma: nyomorékok Irakban és US-ban is. Albright: ha 1M halott = béke, ám legyen Æ kettős feltartóztatás: egyszerre kell Irakot és Iránt feltartóztatni. Emigráns iraki szervek: 1992.: Iraki N.i Kongresszus; Ahmed Shalabi vezetésével Æ US lemond Szaddambuktatásról, oka: sem katonailag sem pol.ailag [mi lesz Szaddam után] nincs felkészülve + BT-felhatalmazásban csak Kuw felszab, Ø Szaddam-döntés Æ nk.i j.i akadály, US nem kockáztat. 1991. márc, két felkelés: É: kurdok, D: síiták Æ véres leverés, szövetségesek csukott szemei, részben emiatt rep.tilalmi övezet. 9/11 + AFGANISZTÁN 1988-ban Gorbi elkezd kimenni, 89-re ki is megy. 1992-ig Nadzsibullah-kormány, utána teljes polgárháború, Rabbani-kormány (nk.ileg elism, de csak Kabul környéke). Anno: 80-tól mudzsahedinek (CIA + Szaúd) vs. SZU, 89-től hadurak ell.ik az országot. Fő népcsop: afg, pastu 40%. 1994 Æ tálib rsz. Kandahárban, Peshawar (Pak)-i fiatalok, cél: mudzsahedinek lefegyverzése + rend; 95-ben Herat; 96-ban Kabul elfoglalása; harc Mazari Sharifért. [Nagy Játszma: NB vs. OroszBir, Afg.án ütköző] Æ Új nagy játszma: 1995. dec: Kirg, Kazah, Tádzs, Üzb, Türk. –isztán független + kőlaj, földgáz; nő geopolitikai jelentősség. Türkmén olaj hova menjen? Æ Ukrajna már nem tud fizetni… - TR-on át Földközire, onnan hajóra, de: drága, vitatott + kurd ter.en megy - Irán, onnan Öböl Æ olcsó, de Irán pária - É felé csecseneken át Eu-ba, de ott polgháb - Kína felé, mert nagyon szomjas Æ NK Afg.-ánt találja legjobban, de ahhoz rend kell. Clintont a 94-es Bridas (arg.) olakváll. megjelenéséig közömbös Æ 1995: Unocal cég lesöpri Bridast, Pak.ban újratárgyal az ügyet Æ gi érdek, US keres kapcsolatot tálibokkal. 1996. Oszama megjelenik [57 testvér, jemeni család, Szaúdba infr. beruházások, Jemen-Mekka út, katonai támaszpontok; egyetemet végez, közgazdász, Muszlin Testvérek Szervz.e; titkosszolg. megbíz mudzshedinek vezetésével; Öböl-háb.ban felajánl segítséget Szaúdnak, neki nem kell, onnantól mindenki hitetlen (Mekka, Medina, Jeruzsálem) Æ 92-96: Szudán Æ 95: Hoszni Mubarak ellen merényletkísélet / 93: WTC, 6 halott. Szudánban infr.fejlesztés, szövetség Bashir-kormánnyal Æ nk.i nyomás Æ Oszama el Afg.ba.] Æ Pakisztán rendben érdekelt, Durand-határ-vonallal a pastukat ketté vágták, így csomó pastu Peshawar környékén 2005. 11. 21. Csicsmann László Pakisztáni titkosszolg. fin.oz tálibokat 9/11-ig. Három millió pastu a 79-es menekültekkel együtt: kell olajvezeték, ezért érdek a konszolidált viszony. Æ Szaúd elismer tálib rsz.t, ellensúly síita Iránnal szemben, tálibokra vahábizmus nagy hatással, szigorú vallás. Æ EAE elismer tálibot, tranzit-csempészet-kereskedelmi ország [Pak.i kikötőket is ingyen használhatták], ebből szedték meg magukat, tehát csempészet + pak.i titkoszolg. fin + kábszerterm és keresk [80e ha, GDP 50%-a] 1998. aug. Kenya / Tanzánia US nagykövetség bumm Æ BT-1189: üldözni kell terroristákat (első hat.zat tálib ellen). ÆBT-1214 (1998. dec. 8.), táliboknak tilos fegyvert, uakkor hiv.san nem ismer el, így nem vonható felelősségre. Æ BT-1267: 99. okt. 15. tálibok adják ki Oszamát, üldözni Al-Kaidát, repülési tilalom 2000, Jemen, USS-Col hhajó felrobbant Æ -Æ 9/12: BT-1368: ENSZ Alapok. 51. ck: egyéni és koll. önvédelem Æ Afg-ánt ez alapján támadják.


9 Æ okt. 7.: légicsapás Æ okt. 20: szf.i erők; nov.-re főbb tálib támaszpontokat megsemmisítik; Északi Szövetség szabadította fel Kabult (üzbég-tádzsikok vs. pastuk); afg.i rendezéssel US példát akar mutatni. Æ 2001. dec. 5. Bonn-Petersbergi egyezmény: - dec. 22-ig ideiglenes kormányzat, 30 fő, katonai erőviszonyokat tükröz, nem etnikait, 11 fő pastu, 18: É-i Szövetség - ideiglenes Loja Dzsirga törzsi gyűlés, amiből n.i parl Æ átmeneti kormány; irányít + A megszövegez az ált.os választásokig Æ 2004. jan. 4-én fogadják el az úk A.ozó Loja Dzsirga-t Az A: erős elnöki rsz; az eln. csak afgán és muszlim lehet, 5 év, max 2 ciklus, fegyveres erők főparancsnoka Æ Hamid Karzai, USA-ban élt; 70%os részvétel, 55%os támogat. Kétkamarás parlament: - alsó: közvetlen választás: 205 képvisel, min. 64 nőnek kell lennie, 2 mozgássérült, 2 nomád - felső: közvetett: tartományok választják és jelölik Iszlám államvallás, Ø hiv.os nyelv, szabad nyelvhasználat; cél még: nomádok integrálása ISAF: [Int. Sec. Assistance Force] többnemzetiségű haderő; félévente mandátumhosszabbít, választást felügyel + afg. n.i hs, igazából csak Kabul környékén; 2003. októberétől kiszélesítik jogkörét Kabulon kívülre is, rotációs. 2003. aug.tól NATO irányítja (Σ 8e fő); 1800 német, 159 magyar Volt donorkonferencia [2002-Tokió], UNAMA [UN Assistance Mission for Afg] segélyez meg koordinál, de így is sok kábszer meg menekült, Oszama szabadon, D.i területeken meg vígadnak tálibok, meg zavargások is, de legalább van Kabul-Kandahár út 625.000 $/km [= nem olcsó], így sem jön a della, csomó pr.a van/lesz még. 9/11 következményei, út az iraki háború felé Nk.i kapcsolatban szakaszhatár, de erőviszonyokban nem, csak USA hegemónia megerősítése. 9/11 okai: - gazdasági: É/D, globalizáció, szegények Æ de merényletet gazdagok követték el - politikai: US kettős mércéje KK-en + IZ támogatása; Egypt-Szaúd az szövetséges - civ.ós-kult.is: Huntigton, Berlusconi: iszlám inferior vs eu.i kultúra, keresztes hjáratos kirohanások - pszichológiai ok: hogy valami hülye volt 2005. 11. 28. Csicsmann László 9/11 következményei: Bush: hjárat terror ellen Æ multilat.is koalíció, benne Σ nagyhatalom; biztonság vs. szabadság, szabadság veszt. 2001. okt. 31. Petriot-F (?) csomag: vízum, pü-ell.és Æ NGO-kételyek [pl. afgán foglyok] Am.i külpol öntudatosabb Æ Rumsfeld másnap emleget Irakot, neokonzervatívok előre; bírálják Clinton Irakpolitikáját, 98-as Sivatagi Róka is kevés volt (vs. Ru, Fro, Kína). 2002. jan. 29.: gonosz tengelye – beszéd: Irak – Irán – É-Korea, mert tömegpusztfegyvt. akar, Irán meg Irak terrort támogat, fúj-fúj. Rumsfeld: ide tart. még: Kuba, Líbia, Szíria, Szudán, Jemen + Szomália. Î lator Á.ok. Æ lator Á.ra preventív háború kell; hh.ús fordulat: jók és gonoszok, Bush isteni missziója latorok ellen, dem.áért. Æ 2002. sept: új Nbizt.i Strat: Bush-doktrína, megelőző csapás. Ellenlábasok: nem összeegyeztethető UN 51. cikk + 1368-as hat: egyéni és kollektív önvédelem Æ preentive: ktlen fenyegetés egy országra / preventív: akkor mérnek csapást, amikor még Ø tömegpuszt fegyver; Irak is ez utóbbi. 2002. folyamán iraki háb. ktgvetés + júniusban kisebb légiháború, am.i és brit gépek 22.000 bevetése Iraki háború okai: 1. tömegpuszt fegyv: (A)BC; brit titkosszolg. bizonyítékai, hogy Nigerből urán + Colin Powell fényképei egy szakdolgozatból. 1998tól Ø ellenőr, nem tudni mi van, azelőtt volt BC, de megsemmisítették. 2002. nyarán meglepetés: orosz közvetítéssel beenged ellenőröket [nov], palotákba is, szabad munka Æ 2002. dec., 1 hónap alatt kellet 10e oldalas jelentést írni, benne régi ag.ok is, nem egyértelműek USA: Ø bizonyíték. Hans Blix és Mohamed al-Baradei: jelentés 2003. jan.: nagyra becsül iraki 1üttmüxést, de idő kell; USA értelmezése: rossz a rsz., biztos van tömegpusztító, Ø bizonyíték megsemmisítésre. 20032004-ben kiderül, h tényleg nem volt, a hs. amúgy is vacak. 2. terrorizmus támogatása: Al-Kaida kapcs. fontos, Irak~9/11; Prágában Mohamed Atta elkövető találkozott iraki titkosszolgával, más nem. Oszama és Szaddam ideológiája más, Szaddam szekuláris,


10

3. 4. 5.

6.

csak retorikában iszlám, Oszama szemében Irak hitetlen + Palesztin-ügy: Szaddam pénzel mártírokat, de ott az önvédelem + id. Bush elleni Kuw.i merényletkísérletet is Szaddamhoz könyvelik demokrácia-dominó: 9/11 után status quo és stabilitás háttérben; ideológia: dem.ák nem háborúznak egymással + azok USA-barátok lesznek. 2005. sept.i első Egyp.i ktlen választást is dem.-terjesztés számlájára, pedig USA-független, s van belső reform, de nem túlértékelhető precedensteremtés: ti is ez a sors, ha rossz oldal; pozitív példa: Líbia: 9/11-én kvázi átállt, Irak előestéjén bejelnt, h Ø tömeppuszt + felszámol kapcs.ot terrorral. Szakértők: csak g.i érdek mögötte Olaj: USA: E-a 40%-a; akár 50-60% is lehet; olajának 50%-a import, 25%-a KK Æ E-függőség 5% KK-től, s onnan is Szaúd a legfontosabb. De Szaúddal megromlott a viszony, új lelőhely Irak, ahol meg rezsimváltás kell ehhez? Iraki olajterm. alacsony, Ø kutatók, lehet, h 1. sz. készlet ott + olcsó, könnyen kitermelhető. Olaj-élelmiszerből USA kimaradt vs. RU-Fro-Kína, olajkoncessziók USA-IZ.i kapcsolat: IZ-nek legfontosabb kihívás, 81-ben megelőző csapás atomerőműre vs. Scudrakéták. Szaddam célja: összekapcslni pal. kérdéssel irakit, nem jött össze, kettős lojalitás (Wolfovitz)

Nk.i jogi háttér: 1. 1368-as BT-hat: 1éni és koll. önvéd. joga; Afg. után Irakra is kiterjeszt 2. nem új háború, hanem a 2. folytatása: BT-678: felhatalmazás Kuw. felszabra, Bush szerint ez ma is érvényes. 3. 687-es hat: együttmüxés fegyvell. + 150 km.es rakéták, Ø ABC Æ Szaddam ezeket séri, ennek betartatása is 2002. okt-nov: BT-ben Orosz-Kína-Fro. ellenállás, de kompromisszum Æ 4. 1441-es hat, 2002. nov. 8.: nem vétózták meg: Irak jogsértő, ne tegye, működjön együtt NK-gel, különben bármely eszközzel jobb útra Æ USA: ez fegyv.es beav.ást is jelent Æ aztán látta USA-NB, h igazi felhatalmazó határozat nem lesz. - Francia álláspont: multilat.us eszméje vs. USA hegemón; 97/98-tól bírál am.i vezetést, nem vesz részt déli zónában, majd kivonul teljesen. Nem ért egyet 98-as Sivatagi Rókával + szankciók megszüntetése: a népet sújtják. 1441-est azért fogadta el, h a vita a BT-ben maradjon + talán arab kisebbség Fro.ban - Németország: háb ellen, 2003. jan. 22. Elysée-sz.és 40. évforduló: Chirac + Schröder + választások. USA: Irak uaz, mint II. vh. után No. Æ Rumsfeld: régi és új Eu.; 8ak majd 10ek levele, ők az újak. - Oroszország: feb-ban Putyin-Schröder / Chirac + hagy.os jó kapcs. Irakkal, szakértők ott; Primakov közvetítései + 2002. aug.: 3,8 mrdos olajkoncesszió és 40 mrdos g.i programcsomag + rendelkezés 8 mrd.os adósságról is. Nyíltan nem bírál Busht. Orosz dip.cia elér, h fegyvell.ök vissza - Kína: tiltakozik, minden háb.út elítél, ami nem ENSZ-BT, multilat.is világr. híve + olajIM fele KK-ről, de nem akar veszélyeztetni jó viszonyt USA-val sem. 2000-ben még kémrepülő, 9/11 után éljen a terror-ellen, felgyorsult WTO-tárgyalás, tehát Ø hangos ellenállás. 2005. 12. 12. [2005. 12. 5. gyermekáldás miatt elmaradt, gratulálunk Tanár Úr!] Csicsmann László IRAK (folyt) 2003. márc 7.: USA-NB-Sp előterjesztés ENSZ elé, ami pici legitimitást adna háborúnak, de nem. Március 15-én orosz-fr-né kmin.i találkozó: ellenezzük a háborút. Márc. 17.: Bush 48 órás ultimátuma: Szaddam, fiai: Utaj és Huszuj hagyja el országot, akkor Ø háb Æ Î Márc. 19. III. Öböl-háború terv: villámháború, Bagdad ápr. 9-én megbotlik és elesik. Æ Bush máj. 1. a katonai hadműveleteknek vége. Márciusban 75 mrd $-t irányoz elő + 87-re igény Æ Σ 150 mrd + 50-100 mrd az újjáépítésre, ktg.ek ezt meghaladják. Jobb kórházi ellátás, beoltás, de 36 óránként egy am.i katona halott. 40 ország támogat, 10 csak eszmeileg. USA: 150e katona, Operation Iraqi Freedom + brit 40-50e fő, D-Korea 3e, Olasz 3e, Lo, Dánia, Rom, Bulg, etc. 26 ország van most is ott, 13 kivonta: Izland, …., Mo. Σ = 49 ország. Újjáépítés Koalíciós Ideiglenes Hatóság: Jay Garner, majd Paul Bremer vezeti, Irakot is 2004. jún 30.ig Bush, 2003. nov.: szakaszos hatalomátadás Æ 2003. júl. 13.: iraki kormányzótanács felállítása, 25 tag: 13 síita, 6 szunnita, 4 kurd, 1 türkmén, 1 asszír, 3 nő (egyet megöltek) Æ elméletileg lakosságot reprezentál, de ezek mind külföldiek évtizedek óta, csak volt Szaddam alatt is. Æ Ø má. elnökről Æ 9-es rotációban váltják egymást havonta. Cél: ideiglenes A, 2004. márc.ban elfogadják, rögzíti eseményeket. Æ 2004. máj: átmeneti nemzetgyűlés kell,melyet kormányzóságok jelölnek Æ júl. 30ig beiktatni ideig. kormányt (kormtanács tev.sége megszűnik) Æ mö.: Ijjad Alami, eln.: Gazi Javer (mára ezeknek Ø szerep)


11 Feladatuk: választás 2005. jan. 30ig Æ síita-kurd győzelem Egyesített Iraki Lista (síita, szavazatok 50%) + 25% kurd; Alami 13%, Javer 2% sem, szunniták bojkottálnak. Síita-szun-kurd megosztás mesterséges, tök dzsumbuj van igazából. Æ 2005. máj: új kormány, mö.: Ibrahim al-Dzsafari; közt.eln: Dzsalal Talabani (síita-kurd) Æ cél: végleges A Æ erre bizottság, 55 tag, USA nyomásra + 15 tag szunnita Æ aug. 29-én befejez, de szun. nem ír alá Æ nyilvánosságra hoz szöveget, okt.-én népszav: 78% yes, 63%-os részévtel. Vitás pontok: 1. orsz. föd.is struktúrája: Síiták is kurdhoz hasonló összevont autonómiát (9 tartomány) akarnak + olaj a síiták és kurdok alatt, középső szun.ák ef.ás nélkül; A: 2 kormányzóság összevonásával lehet autonómiát létrehozni, mást nem mond 2. olajbevétel: majd 1 föd.ív szerv, ami eloszt, de mi lesz azzal, amit még most nem termelnek ki? 3. Baath Párt: szunniták; A: aki Baath, nem vehet részt pol.ai vezetésben, szun. szerint ez a szun.ák megsemmisítése 4. nemzeti identitás: A említse-e: irakiak arab része-e vagy sem, kurdok nem akarják, most: ’Irak az Arab Liga alapító tagja’ Ha 3 kormányzóság 18-ból 2/3-a nemet mond, akkor újraszövegezés; a 3. tartományban csak 55% Æ elfogadva. Nk.i szervezetek szerepe Æ2003. máj. 22. Æ UN 1483.: hatályon kívül helyez szankciókat, mehet az olaj, 2,8 barellből 2-t délen, többit Kirkuknál. Türkmén-kurd-arab vita a városról. Onnan TR-ba megy az olaj. Æ2003. okt. 16. UN 1551.: legitimálja koalíciós jelenlétet (és ideiglenes hatóságot), tartsanak választást hamar NATO: TR fegyvert kér biztonságáért, parl.je leszavazza, h szf.i támadás onnan; 2004. jún.-tól NATO katonákat képez, iraki mö. kérte.. Felkelés: többsége szun. arab, de van nasszerista meg rad.is iszlamista is, Σ 29 csoport, benne síita is. Bush: 5000 fő, mások szerint 20-30e, Bagdad-Tikrit-Falludzsa szun. ∆-ben. Veszteségek: 2000 am.i, 15e sérült + koalíciós néhány 100; iraki civil: 30e [am.i adat]. 2005. dec. 15-én általános választás, ma este lesz róla tudosítás a Panorámában, bizony. Hogy mi milyen frissek vagyunk… Ezzel elméletileg vége a pol.ai átmenetnek. ÉSZAK-KOREA 2002. okt.: nukl.is válság, James Kelly különmegbízott megy ÉK-ba, h elmondja, h titkosszolg. tud mindent, újra atom-progi. ÉK nem tagadta Æ nukl.is válság. Ennyi kell hozzá és kész van. Előzmények: Hh.-ban kezd, segít SZU és Kína, Kim Ir Szen Æ csucse-rsz: függetlenség a pol. területén mindenkitől, önálló g.ság, önvédelmi hs, benne: nukl.is elrettentés. id. Bush atommentes fsz.et akar Æ ÉK aláír atomsorompót 85-ben, annak kiegészítését is 92-ben. De: NAÜ: vannak olyan létesítmények, amiket nem vallott be Æ 93. márc.: ÉK: ha izélgetnek minket, kilépünk atomsorompóból. Clinton: tárgyalások mellet: 38e am.i katona + g.ság Æ tárgyalás mellett, de közben 94. júl.ban Kim meghal Æ Kim Dzsong Il a helyére 97-ben csak [vlsz belpol.ai válság], gyászra hivatkoznak, am.iak azt várták, h úgyis összeomlik az ország Æ 94. okt. 21. Genf: USA-ÉK má.: 2 könnyűvizes atomreaktor + 2003ig 500e tonna fűtőolaj/év = nukl.is létesítmények befagyaszt és NAÜ bejöhet. ÉK g.sága rossz, Kína-SZU kapcsolatok megszakadnak, 95-ös földbetörési program kudarc, 95+96: 0.5 + 1 M éhenhalott, vezető politikusok hagyják el az országot. Igazából sosem fagyaszt be atomlétesítményt + rakétaprogram, már USA-t is elérheti. Æ 2002. okt.: ÉK bejelent, h folytat nukl.is prog Æ 2. nukl.is válság indok: gi-pol.ai tőke és túlélés. ÉK indoklása: USA sérti Genfet, nem lesz reaktor, + akadozik az olaj. Dzsong Il: akkor mond le atomról, ha USA aláír megnemtámadási sz.ést [2002. jan: gonosz tengely!] Bush tárgyal, de nem face to face, 3 (US-Kína-ÉK) majd 6oldalúan (+DK, JPN, RU). 2003-ban kezd, aug. első forduló [2003. jan. 10én kilépett atomsorompóból]. ÉK rugalmatlan, tárgyalásokra írott ag.gal érkezik; USA: csak akkor tárgyal, ha kapacitás-leszerelés már visszafordíthatatlan. Vége… Kötelező irodalmak:


12

A köt.ő irodalmak zömét átfogja a napköz.hu-n található Nagyhatalmak külpolitikája c. jegyzet, ott viszont előadás jegyzet nincs, muhahaha! Σ = 9 oldal. Ami nincs benne és fontos: - How to deal with North Korea - ICTY és ICTR összehasonlítása (Rwanda, Bosnia) - BT 1244-es határozata [1999] De egyesek szerint az előadással is remekül át lehet menni.. Ki tudja.. Lábtörést.

NAGYHATALMAK KÜLPOLITIKÁJA

Recommend Documents