Tátra utca. A község nyugati részén levö Újjalu nyugati részén a Zrinyi utcával párhuzamos. Temetosor, lásd Tótsor. Tégla~ödör. A szeszgyár keleti oldalán két és félhold terület. Itt égették a téglát. Ma vályogvetö és földhordó hely. Tisza utca. A község nyugati részén levö Újfalu északkeleti utcája párhuzamos az 1glói utcávaI. Tokaji út. A község föutcájának az Ibrányi (ma Rákóczi) útnak déli végét61 indul északnyugati irányba. Ez volt a régi Posta út. Kelet felé a Kecskeméti út vezet. Ma Szent István út. Tokajiútidülo. A nyugati határrészen a Tokaji kövesút mentén a Bogdányhegy mellett elterülö 200 hold szántó és kevés kaszáló. Toldi utca. A község nyugati részén lévö Újfalu délnyugati utcája, párhuzamos a Tátra utcávaI. Tótsor. A Tokaji (régen Posta, ma Szent István) útból szakadt ki délnyugat felé és a Nyíregyházi, Buji nagy útba vezet a Bajzattanya felé. Az ott letelepedett szlovákajkú lakosoktói kapta nevét. Ma Arany János utca. Temetósomak is mondják. Újfalu. A község nyugati részén 1925 óta van. Ma 12 utcából áll. Közepén húzódik keletnyugati irányban az Arpád utca. Északi oldala még beépítetlen, csak kelet felöl van a Toldi utca, Iglói utca, Tisza utca és L6nyay utca. Déli oldalán sorakozik keletröl nyugatra a Maros utca, Arad utca, Pozsony utca, Ny#ra utca, Zrinyi utca Bácskai utca, Balaton utca és Tátra utca. Újkert, lásd Újszóló. Újsor. A tokaji muúttói indul ki a község nyugati oldalán és párhuzamosan halad az Ibrányi (ma Rákóczi) út felé. 1890 táján ide telepedtek le Verpelét, Kompolt, Kál, Al- és Feldebrö dohányosaibóI. Ma Petofi utca. Újszolo. A község délnyugati oldalán másfél kilométerre. A Hosszútóidulotöl keletre esik. Innen került a Jósa Múzeumba a XV. sz. második feléböl való sarkantyú és egy vaslándzsa. Mikor keletkezett a szölö, nem tudják. Abr. Vayaké volt és a lakosság bordézsma fejében használta. Bért nem fizetett érte. A parcellázás idejére nem emlékeznek. 103 kishold. Újkertnek is mondják. Újtemeto. A község déli szélén levö régi temetötöl nyugatra, az Arany János utca és a Oigánytelep közt. 26 hold. Várrét. Északon, az ibrányi hatérszélen, a Bánomoor keleti oldalán 20 hold lentes terület. Kaszáló volt, ma kaszáló és legelö. Zrinyi utca. A község nyugati részén levö Újfalu délnyugati utcája, párhuzamosan a Tátra utcávaI.
NAGYHALÁSZ 1924. és 1948. évi (Jyujtés
I I,_t
KÓTAJ Ji:
hiányos
pecsétjén
a két részre
osztott
körben
felül két szál kalász
között
ekevas,
e fölött csillag, alsó részén 1874. Köriratából felül olvasható: KERESZTUT ....... KÖZSÉG (Az adatfelvétel idejében még meglevö pecsét idöközben megsemmisült.)
II'
240
..
16 Kiss:
Régi Rétköz
241
\'
Pesty kéziratos Helységnévtárában olvasható, hogy lS5S-ban egy nap SOOmázsa halat fogtak ki. Az öregek emlékezése szerint, szabályozás elott 15 mázsa kecseget fogtak a község alatt. Egymásra bújva telelt ki a hal. lSSl-ben is rengeteg halmennyiségre emlékeznek. Mondják, hogy még a Kistiszában is úgy volt a hal halmokban, mintahogy a takarmányrépát €Ys -az sz okták rakni elföldel lJU.9.-é.~!ll alápotykahJlla ves __' IS73-ban még a bar z auan iB f'élkil6s pötYK"I'k-vOItak az összefutott vizekben. Az összeszedett halakat a disznó val etették meg. Nagy árvÍzkor jobbára lágyhúsú potykával teltek meg a tavak. Másféle halat is hozott az árvíz, ezek a következok: harcsa, csuka, kecsege, süllo, keszeg, többfajtája: jász-, dubár-, fehér-, veres-, kerek- és dévér keszeg. Megemlítendo még amennyhal, singér, pochal, helyi nevén pinavágóhal, tat vagy cigányhal és a szegénynép eledelét képezo kárász vagy lepényhal. Emlékezet szerint az lS70-S0-as években is 20 halász élt a községben-Lc1eavatóságos nalászol{on kívül fogta a halat, aki akarta télen-nyáron egyaránt. A halászoknak kunyhójuk volt a halászó vizek ~ellettLszige1,eken, magaslatokon. Ott orÍzték hálóikat, hogy el ne vigyék és a fogott halakat ki ne szedjék a haltartókból. Huvös éjszakán pálinkáztak. Nappal aludtak. A lakosság közül a fiatalok foglalkoztak halfogással, idos emberek nyáron töltötték idejüket halászgatással. Régen ugyanis, nem lévén munkaalkalom, ráértek halat fogni öreg, fiatal egyaránt. Leginkább a dolgozni lusták és apálinkaszeretok uzték a halfogást. H.úsvét hetében tojást szedt~k kO.sárszámra. Akiknek j>uskájuk volt (30-ra emlékeznek) lotték a vadrucát. - - - -- -A sok halastó elore mutatja, hogy itt a gyalom volt a foszerszám. Télen-nyáron gyalmoltak. A versét vagy seggeshálót tiszta vizu tavakban és nádas szélén tették le. A vesszokosáralakú véterrel a Kis Tiszán fogtak. Nádból való lészával keresztül rekesztették a Kis Tiszát, meg az ereket, ahonnan mereggyuvel merÍtették ki a megrekedt halakat. Pendelyhálót is használtak. Tapogatóval féllábszárig éro vízben és gazos helyen borongattak a szegények. A Kistiszán pecegettek, vagyis horgásztak. Mély vizekben, rakottyabokrok alatt, lápkútakban 3-4 ágú szigonnyal fogták a halat, úgyszintén tavasszal Íváskor és áradásko'r. A lakosság szabadkézzel fogta, áradás idején kassaI merítette. A partról szákkal emelték ki. Régen szabadhalászat volt. lS90-tol tiltják Ívás idején a fontosabb halfajták fogását. Törvény szerint éjjel tilos halászni. A fogott halakat 160 cm nagyságú, vesszobol font haltartóba tették~ a Tiszán pedig deszkából csinált haltartóba, melynek mindkét hosszantl oldalán lyukakat fúrtak a víz be- és kifolyására. A halkereskedelem árusok kezében volt, ok árendálták a vizeket, nekik telt nagy hálóra. A halat lengyel árus vette. Szállították a NyÍrbe egész Debrecenig, Szatmár- és Szilágyvármegyékbe szekeren ládákban. A halkereskedo nyáron a kútban tartotta a halat, télen a színben összefagyva. Qsí~ászat. Télen. csíkásztak, amikor sárfe~kére gyul össze a esik. A SágrélOenv61t rengeteg csík, aztán li Kolestóban' és a Zomborlápon. Gyé-
éskor.~~z
.
.
,,-'
'"
úras7.taliA\(ii~ke~M~ .
.
-
teni 242
16*
243
kénytuznél fogták. Sokszor víz nem is volt, csak habarék, abból kapálták ki a csíkot kapával. Lápon is csíkásztak. Hordóban szállították faluról falura. Galu~kas~~do-yel10 krajcárért adták. RáJgúz~ A rákiolJóVizbeIl' J 6hegyuérben található. Marékkal szedték ki onnan. Fogták behasított végu, kétágú faval is, amit cseptetytyunek neveztek. Nagy, szoke rákok_voltak a ZugrJ.fel~ az Aranyostanya körül. Levesnek fozték és megtöItötték, mi~t a haJat~zQkt~~. Tekn{Jsbélgj,tató szélén ~.zzeIJQgták. Mindenütt volt, kivált a Bágrétben..Nadályo~TavakDanmeg Majd_.minden haznaJ tartottak a moslékban;..á.z _urakbetMk is. posványüKban fogtak. A teknos ékát felfordították, a nadály rámept és szívta féln~R~ Ekk~ edénybth Vízben állva lábszáron is fogták, hova mindjárt beleragadt. Kereskedtek v~ Patikába adt~lrA éBl1MHkmíLEgy kótaji ember Kassáig járt vele. JYAdvág6 rét§};. Blahunka .T&z.s ",.. ír'a 18 6=ban,.;. "A n~g;y:haraszihatár 18.000 hold temérdek sziget, rétség, zsom e ,lápok, erdlSk ég~. -Minaenféle akaaályokkal -telve. 3 mértföld és 12.000 öl hosszú stb.". Vajda ~iklós nagyhalászi jegyzo 18()4'J:!!.áj. _1~-én készült . írása szer-ffit.;"Nagyhalász T863-oan tagosításkQ~ 22~O!L() bold.. _mellboJ 17:00
_
bn~li0'
.
Fényes -EleK pedig 1851-ben 22500 holdnak
.
mondja a község
határát, melybol csak 5000 hold száraz, a többi 17 500 holdat a Tisza árja borítja, de ez is használtatik kaszálással és nádvágással. Pesty Helységnévtárában 1865-ben 16 494 holdnak tünteti fel a határt, melybol szántóföld 2737 hold, rétség 1597 hold, nádlás 3782 hold, terméketlen 6784 hold. Ez írásbeli adatokat az öregek közléseivel egybevetve kitünik, hogya terjedelmes határnak több mint kétharmadát a Tisza árja borította és ott nemcsak nagy területl!! d~ nagyszámú hala§tavak, rétségek, l!ádasQk, lapok kel~f,K~it~K..:_ A rétségnek azt a részét, aJlOt~ nád terem ná4WIló .rétnek I!!Qndták. Ebbol a ni.d.v:ago~Ié.tbOIlIta lakosság.. Az 1772. évi kivizsgálás szerint "mind tuzre, mind fedésre alkalmas és elegendo nád találtatik a határban". A náddal tü~~lés annyira általános volt Halászban, mintkésQQp a ~_zalmávaltüzelés. Nádlási gyakorlattal bírtak a lakosok. Az 1862. máj. 2-án készült tanúkihallgatási jegyzokönyvben a tanúk egyenloen vallják: "A halászi határon a magán földesúri nádasokon kívül közös nádl6hely van, ahol is régi idoktol olta egész 1848-ig minden halászi lakos volt jobbágy különbség nélkül (akár jobbágy, akár zsellér, akár lakó volt), a földes urával tett egyesség szerint, aképen, ki hogy egyezkedhetett náddézsmaadás vagy pénzfizetés mellett, a nádvágást gyakorolta. 1848 Jltán a bekövetkezett zavar és rendetlen állapot miatt ez~n dézsma és pénzfizetési mintegy -revig a lakosok nem teljesítették, de azután, va1.ó~zínülegaJöldesurak panaszára, a helytartó tanács a félben szakadt dézsmafizetést elren
keznek, hogy attól földesuraiknak valami praestatiot (adózást) fizettek volna. A földesuraknak kiosztott proportionális nádas téreiken azonban csak az illeto földes urak engedeImének s külön egyezkedésnél fogva teljesítendo viszontszolgálat mellett gyakorolhatták. A régi öregek elbeszélése szerint .~. nádat..QÍJk vágta. m.in.de.nki. ahQl találta, l1iR'T.f\fín1i,ilhóláJlot.t..az. ~ész.. .ha..tár~ Tavasszal ~ télen vá.&.táJc Tavassza] térdig éro vízben nádvágó gaguccsal, télen, ha befagyott a viz jégen és MiJaIft01ókaszávaJ. A nádrétegool csak. az eget láttáiCa nádvágok sa napjárásból igazodtak. Télen fabocskorban vágták a nádat, mert a torzs rontotta a csizma oldalát és átfáztak volna a varrott talpú csizmában. A lábbelire jégpatkót kötöttek, anélkül elvágódtak volna a tükör jégen. NádvágáSkO\J~újtották a _~~k~ny PQlyik~ amennyinap-égett..lipába is annál gyuj ta Régen annyi nádat vágtak, tetszett. éso ~ felesbe, harmadába, majd mikor fogyott a nád, ötödébe is vágták, mint pl. Járatérparton és a Bágrétjében. A megmaradt régi, avas nádat tavasszal meggyuj, tották hogy jobb teremjen. Husvét hetében égették, mikor a szárazszelek fúnak. 1865-ben 3782 hold nádlás volt a határban, 1895-ben 300 hold. A nád volt tehát a legfobb jövedelmi forrás. Vitték a Nyírségbe, Nánás, Dorog, stb. falvak vidékére, Nyíregyházára és Debrecenbe, mely utóbbi városokbap. igen keresett volt a "stukatur nád". Rimaszombatból idejöttek a bordások bordának való vastag nádért. Amit el nem adtak, feltüzelték otthon a kemencében. A rétség terményei között a nád volt a leghasznosabb. ~mcsak tetofedésre líasznátiák~ );laIlJ~m }lázfalának, -Eadlásnak, kerítésneKJ,.-óJ.nak.,--~01nH k. A vastagából kettot-hármat összekötve paszuly- és szolokarónak is alkalmazták. A nád árából lisztet,
-
sót vet,t.Ak
j.a.jövedelmi fQITás.t.képez~t_<,Szottek belolegyékényponyvát, ~ fonSkény kosarat, méhkaptárt; a járomra pedig az ökör nyakára gallért, terítot, melegség és eso ellen. Kák4~2l lókörmöt csináltak... Azonkívül félaraszos köteget, tutajt,
amit hónuk ala. tetteK az úszni nem-t-lid<5Ke1ilieruléSellen, Lapo7c. Ar-et8égben-a felett a nád, káka, fu és a sokféle vízinövény hulladékai összeverodtek, gyökereikkel összefonódtak és hosszú ido alatt úgy megvastagodtak, hogy megbirta az embert és az állatot. Az így eloállott növényzet a láp. Az 1791-i birtoktérképen 15 láp látható, de a helybeli öregektol 30 lápnevet gyüjtöttem össze; szerintük ötször annyi is volt. Számukat pontosan nem ismerjük, mert száraz idoben leszállott a láp, vizes idoben felemelkedett. Tartós szárazság idején úgy leragadt, még az áradás se tudta felemelni. Úgy mondták: elült s fölötte új láp keletkezett. A láp nem mindenütt egyenlo vastag s ezért veszedelmes volt rajta járni. A tapasztalatlan vagy vigyázatlan embert elnyelte az alatta lappangó víz. Veszélyes láp okul emlitik az Aladár-, Fadsa- és Ticcelápokat. Legveszedelmesebb a Zomborláp volt. Ha a nagy szél a lápot elszakította a partról, a rajta levo bokroknál, nád és gyékénynél fogva, vitte árvíz idején a határ egyik részébol a másikba, sot más falu határába is. Ezek voltak a járó, vagy úszólápok. A lápon termo nádat, ha minden évben letörték, a láp fukaszálásra lett alkalmas. Volt 2-4 boglyásláptól kezdve 200-400 boglyásláp is. Télen lápszénával tartották otthon a jószágot. A lápokon ..
vh
245
nott háromélu sást szolokötni vitték eladni Mád, TarcaI, Tokaj, általában a Hegyaljára, Zemplénbe. Lápkaszálókat mesterségesen is állítottak elo. Amikor a nádtarlót, a töveket a földig letörik és az újhajtást tövig lecsépelik és a másod jára kihajtott nádfiókot veszik kasza alá. Évrol-évre kaszálva a nád gyöngül s néhány év múlva rendes kaszálóvá válik. Egy hold így átalakított lápkaszáló 2 kis boglya vagyis 2 jó szánkányi sásas szénát szokott teremni. Csak jégen lehet hazahordani, vagy pedig csónakon, veszéllyel. Az 1857. febr. 6-i tárgyalási jegyzokönyv szerint a Tóközi lápkaszáló 20-30 éves irtás, a Malomérhát 30 éves, a Böz8éri-, Keletke-, Hajnaltó- és Pe8titólápka8zálók 30-40 éves, a Ticcei-, Kocobai-, Pallótólápka8zálók 40 éves, a Zombor- és Kereke8lápka8záló 50 éves, Dinnyé8mállápkaszáló pedig 60 éves irtás. Volt tehát <)lyan lápka~záló is, amit 60 év óta kaszáltak. Ka8zálók. k0112. ..1p.ves.z.tigáció a h~ség haszonvételei között feleriili'tl, -hogy ,,1~Jkalmas kaszál.ók. Ya..!!.~j1~~n és mIclon. az arvíz nem nagy boségben -vagyen;- avagy hamarabb el talál menni - az elso széna kaszálása elébb esvén - sarjút is lehet kaszálni. Széna is marhata.rtásra alkalmatos". A fogyatkozásai közt pedig kihangsúlyozza, hogy "az árvíz á-kászálásban is nagyban hátrálta,tja a lakosokat, és ha késon megyen le, kétszer sem lehet megkaszálni" . Altalában a szigetek jó kaszálók voltak. A Tóköz 23 holdj~); akkor k~sz
lewo 122 J1old. ~egelo, 15f1::>-1 eVI nagyság)Í. statisztika
hogy
1865-i ki~tatás. szerint 19.
. I. öregeK:..mar ..' úgy tudj~k, i a :-A m~i
e~éi nem volt, hanem az ug;aron legeltettek.
-
o8zágtartá8. A kevés szantoföldön termett kevés kenyérnekvaló, az alkalmas 'kaszáfók es elegendo legelok a lakosságot ai állatt~rtásra vezette, kényszerítette és az lett az. egyik legfobb megélhetési forrás. Jós~ágá,llQ~uk.1Q,szarvasm_ar!ta, juh, és s~téshoI allott...Ló volt legJ9~. Megyeszerte úgy emlegették Ralász~ mint nagy lótenyészto helyet. Tehén kevés, ökre pedig alig 5-6 gazdának volt. Eros, ~agy~jtát tarto.ttak_~~ves tinó kerültjga_alá. Csak az urasjgn.ak vQ.ltkisebb gulyája.. BIvaly sok volt. A mai öregek szerint, akik a 80-as évekre emlékeznek vissza, 200 marha, 400 ló, 500 sertés, 100 juh volt a községben. Régen az állatokat áprilisban hajtották ki a locsogó mezore, ahol Szent Györgyig (ápr. 24.) volt szabad legeltetni. Járhattak vetésen, mindenütt. Tanúk .
.
vallják, hogya ÖkörtjlalmaD ~a szabál~zása a közös mal'najárhsaLis has~málta.tik. yen ~óta jármos. ökörnádlótéF lp.gp.lnp.t.p.tt. A Nagy tisza partjára azonban nem mehettek, a Ki8ti8za szélen volt a jószághajtás. Nyáron a legelon tartózkodott a jószág. Márton napján (nov. ll.) ismét kihajtották a Ki8ti8za szélre és ott oszöltek, míg csak bírta a jószág. Fent a Nagyti8zánál, a~.erdob0Il-o-.a-nag-yb~oknak volt II rir1p.g JHfl~, mint mondják 36 marha, 1.t&hén...3.ló.. Idehajtották a kemecsei földesura 246
is jószágaikat. A 08ibaréten legeltek. Télen cserjelevélen és galyhegyen telelt vesszobol font akolban. A hó alól is kikaparta a vetést. Soványak voltak a községbeli jószág mellett. A pásztorok gödör kunyhóban húzódtak meg. Úk is soványak voltak. Ruzsa János 106 éves gulyás beszélte, hogy 1831-ben olyan éhség volt, hogy nádfiókot ettek, a halat és csíkot só nélkül mert nem volt só. ' A"szigetekre, lápokra, valamint a Ti8za8zélre úszóba ment a jószág. Vitték lábán is meg csónakon. Árvízkor, foleg nagy szélben, nem lehetett menni, mert nagy hullámot vert a szél. Aki kint volt a szigeteken ottrekedt, míg el nem állott a szél. Ilyenkor tukorcát ettek a pásztorok, hegyeskét, sulymot, csipkét. A kisszarkát is megsütötték. Összeszedték a kunyhóban elszórt kenyérhajat is. Ha a jószág is ott szorult, megfejték. Sokat Szenvedtek a szunyogtól, különösen estefelé, mikor meglepi a jószágot, embert egyaránt. Néha a jószág annyira verte magát a földhöz, hogya szekeret is összetörte. Az emberek tüzet csináltak, nedves gazt, galyat tettek rá, hogy mentül jobban füstöljön. A füst alá bújtak a gubában. A jószá&.ot a nácl!lsokban tartózkodó réti fa~ka&tól-kell@tt félteni. A tehén, ökQ!,II~m szaladt el tole azL.k.e..v_él1bbé bántotta, de...a csikó .széjjelszaladtJ. ~ h~ m~r--kiliOn volt, könIlyen elbánt vete. ]3eszélik azt is, l10gy a farkas közeledtére a -~k körbeállottai{ s a csikókat bekentve farral kifelé rugdostak, hog.y ll. farkas a csikókhoz ne. férhessen. Nagy árvízkor a lápra hajto~ák a jószágot, hol veszedelemnek-YQlt kitéve. VIgyazni1rellett, h0IDC-a.~kÍ1tl>a.. bele ne essen, mert nagy kínnal tudtáK, ructakka.l onnan 1üemelni-:-Legtöbbször odaveszett. A vizekben is történt kár. A Járat folyóban találtak egy marhát azon módon, ahogy elült embernyi mélységben. . ..Külön volt a szigeteken a sertés. Külön az anyakoca nyáj 2-300 drb. és külön a malacnyaT Kondás és boj!;ár vigyázot.t. r:L-Mikor felbúgatták a kocát, elcsapták a rétbe, 9 malaccaI tért vissza. 1880-ban ig~n_.döglöttclLa. disznók. Elásták. A borét lenyúzták és ~ladták a nyergesnak. A pásztoJ:.Oknak csónakon vitték az ennivalót, vagy ha nem vihettek, agyonütöttek egy disznót. Juh c~k a gazda§ágo.kban v.olt. Feles juhászok legeltettek homokterületen 1000 darabot is. Egyeseknek 20-30 drb. magyar juha volt a homokon. Vizenyos helyen döglött. Ezelott minden kertben dohány volt. Kállay András megvette pálinkáért. A birka nagyon szerette adohányt, a haját leszedte róla annyira, hogy fehér lett a szára, mint apapiros. A juhá~k szikes helyekre, tavakhoz hajtották füröszteni a nyájat. A juh nyalta a sZlksÓt, Itta a vizet. ~ii~ U.tá.ncsillogott a só a birka szo.rén. Az-1,2, 3. ev~-CSikók külön- ~oltak a-S'Z-igetekena -lo:va.któl- Ügyes csikós egy-kettot pányván tartott, ha terelni kellett, összeterelte rajta. 30-40 csikó volt egy akolban. Legeltetni jártak egyik szigetrol a másikra. A lakosok nevelt jószágaikat országos vásárokon értékesítették. Az 1772-i kivizsgálásbál tudjuk, hogya hegyaljai városok, továbbá Kisvárda, Mada, Szalka, a Nyírségben Kálló, Bátor, azonkivül Debrecen vásáraira hajtották, hol könnyen és hasznosan eladhatták. Arví~ idején a hegyaljaiw-osokra csónakon mehettek. 247
Erdo, Az 1772-i kimutatás szerint "mind épületre, mind tuzre elegendo fájuk vagyon. és noha száraz idoben véle nem élhetnek, de télben és árvizek idejeíi -csónakokon vagy szálakon mindenféle fát igen könnyen hordhatnak a lakosok és holmi faedényeket és szerszámokat is csinálnak". FÁnvf\s geographiai szótárában írja: "erdeje sok a Tiszamentében". .llliili~ tagosítási m érn?k 1856-i ira tában ~prp~~pt, Jt..~lít. 1865-ben ~deje volt :aalaszn~k. Az 1895 statJsztIka szermt 1003 hold. A NG{lY- és K~8tisza melletti erdokön kívüta tagosítási iratok szerint voltak 4g. ~ hely~k,_árvízjárta szigetek. Nagyhalásznak országszerte híre~ ' es Elek és Pest Fri es is hangsúlyozza. Folyóiratokban is olvashatunk ro a. _ e so ere rvényszeg nyugati szélén, Csuha Tamás birtokán Tétkén állott. 1825 statisztika szerint ágán kívül 36 ölfára becsültetett, de 1865. nov. 21-én már kiszáradva állott. Minden egyes ágából, mely letördelodzik, egy öl színfa került ki. Csuha Tamás kiégette. 1868-ban már száraz volt s úgy nézett ki, mint egy csonkatorony. A nagy területu erdok mellett, ajobbágyoknak soha úrbéri faizásuk nem volt - olvasható a tagosítási periratokban -, hanem csak egyes esetekre s nem tovább kihatólag tett egyezségeik mellett, felibe vagy bizonyos meghatározott és mindig változó s különbözo szolgálatok teljesítése mellett nyerhettek csak idonkénti szükségleteikre fát a földesurak erdeibol. ~ comissio nélkül a~ erdobe b~lépniök sem volt szabad, csak ha loptak. -Egyikl855. okt. 13-i iratból megtudjuk, hogy a Nagy- és Kistiszaháti erdoségek foly-tonos tilalmazás alatt voltak tiibh birtokos erdokerülot tartott, hogy erdeiket ~ lopásoktói és a marhák legeltetéseitol oltalmazzák. Mégis gyakoriak voltak az erdopusztítások, lopások. 1862-ben az irtás földekre azt vallják a tanúk, hogy azok közönséges irtástermészettel bírnak, az úrbéres és egyéb halászi lakosok által önhatalmulag irtattak ki. Az úrbéri telkeknek nem képezik kiegészíto részét. Az 1857. febr.. 2.i tárgyalási jegyzokönyv a következQ erdoirtás okat említi: Tétke erdobeli irtás 30-40 éve~" Komocsó kaszáló 30 éves, !iomlósérháti kaszáló 30-35 éves irtás, FaluérhiiU kaszáló- 50 éven felüli irtás. xZ"1865. évi kimutatás szerint 1318 hold területu az erdo Halász határáEan. r89'5-ben 1003 hold. Az 1860-as években tehát nem irtották ki teljesen az erdoket. A ref. egyház matriculájában olvasható "a kántortanító javadalmazásához a közrendek harmadrésze 1-1 szekér fát adott, 1798. jan. 15-tol 1895-ig". Az öregek úgy mondják, hogy a nagyhalászi erdoben a fenyon kívül mindenféle fa volt, úrn. tölgy, szil, vész, vagy vinc) gyertyán, koris, juhar, "\[adk_ört~,nyár, fuz, veres gyuru, bodza, galagonya. Olyan vastag kiégett fuzfák voltak, hogy 6 ember is elfért benne. Mocsaras helyeken nott az éger, rakottya, ritkán a mocsári tölgy is. Fenyofát csak úgy láttak, ha a víz hozott felülrol, tótvidékrol. Egész télen vágták a fát, 63, 74, 80 krajcárért. Erdoirtáskor a testfa feles volt, a tuskó, dücsko azé, aki kiásta, a galy is az övé lett. g.z erdo akkor pusztult legjobban, amikor a Lónyaycsatornát építették (1879-8'2). A tölgy testfájáról a haját a vargák vették meg. Irtás után tengerit vetettek a földbe és szántóföld lett. Tölgyfavesszobol csinálták a szekér csatláspálcáját, vadszolovenyigébol oldalrúd guzst, szekér' j,llCc.+, saroglyaláncot, patyingot, pengot.
~
+248
.
.
F:!ból farag ták régen a faekét, f akószerekeret és a kerekét, jászolt, jármot, v~t, vedret, kUI>áj:,~teknot. Teknovájó cigányok fakanalat, fatálat. Az akácf!rt {fsúha Tamás hozta az 1850-es években. Az erdoben gomba terme,tt. A zsombékokon, tu~kókon is kucsmagombá és apicirke' gonlba. A szil, tölgy és nyárfán termo gombát táplálkozásra használták. Sülve, fove ette mindenki. Alkalmas makkoltatás is szokott lenni a helység erdején - így szól az 1772-i inveszt~ió. Azt is megemlíti a beneficiumok között: "Elég dült ta talalk:oz.van az erdoben, szenet égethetnek a lakosok, amit nem messze levo városokban haszonnal eladhatnak." Az öp~gek úgy tudják, hogy kovácsnak való szenei égettek, tölgy és égerfából. Gúlába rakták, meggyúftották, begazolták, leföldelték: csendesen égett szénné. Az összerakott és meggyújtott fa csak s nyvedt, mert ha észrevették a lyukat, amin levego ment be, sietve bedug .tk. f)zgntó/öld. Nagyhalász nagy határának alig egy ötödrésze volt száraz a viz~k levezetése elott, SzáVl,szerint 5000 hold, melybol CSaK 2737 hold a szántó 1865-ben. Összefüggo száraz területek a határ déli kis részén voltak, a többi rétség és tavak. Ilyen körülmények között nem termett annyi, amennyi a lakosságnak elég lett volna. Már az 1774. évi úrbéri rendezés is megjegyzi, hogy "a jobbágyok szántóföldje negyedrészükben részint homokosak, részint árvízjárta földek". Ezért aztán eljártak százával Királytelekre kaszálni, meg tengeriföldért, Kótajban is tengeriföldet béreltek és Debrecenbe is elmentek nyáron véka gabonáért. A hegyaljai szolos városokat pedig napszámkeresés céljából keresték fel. Régen tet~zés szerint használták a földet, mely nem volt járásokra 0§~tv3::sem a növények egymásutánja meghatározva. Szabadnyomásnak, szabadgazdálkodásnak mondták.Jl~~;zabadnyomásban használták Halászban aszigeteket. Éltes emberek emlékezése szerint a szántóföldeken fordúlós rendszerrel éltek. Az 1772-i vizsgálat is ezt igazolja. "Ezen helység határa három nyomásra van felosztva." Továbbá: "minden trágyázás nélkül és csak kétszeri szántásban is alkalmatos terem". Itt olvassuk azt is: "Két ökrön az határban nem lehet alkalmatosan szántani." Valószínuen alapos helyekre értetodött ez, másutt az eke tökéletlensége miatt. Ebben az idoben s még késobb is faekével szántottak, fából volt a hozzávaló talyiga is. Sok bajjal járt a szántás, kivált a rétségben levo szigeteken, ahova a szerszámokat, jószágaikat, úgyszintén a termést is csónakon vihették és szállíthatták vissza. Az ökröt és lovat legtöbbször felúsztatták. Mivel tagosítás elott egy gazda szántóföldje sokfelé volt a határban, azok megmunkálása sok idot vett igénybe. Nagy távolságról nem is mentek haza, kint háltak a szigeteken, míg a munkát el nem végezték. Az 1772 -i kivizsgálás szerint: "határ szántóföldje minden nyomásban megtei'nu, mlI10 a buzaí, mind az oszi, mind a tavaszi rozsot, úgy a lencsét, borsót, lent, árpát, zabot" . 1Lmai öregek tudása szerint búza igen kevés termett. Eg;ygazdának 5-6 köböl. S~ény helyen annyi~ hogy kovásznak v-;]ó legyen., Tengerikenyéret sutöttek. A homokos szántóföldeken rozS termett. Kétszerest is termesztettek. Legtöbbet tengeribol termeltek. A Magyar Statisztikai Közlemények XII. kötetében az 54 lapon olvasható: ..
.
\ [1
!
.
249
)
"A tcngerit Szabolcshan is nagyban termelték, sot a lakosok táplálékát tette. A tengeri termelés a nép nagy szegénységének a bizonyítéka, mert rendesen nem kültelken, hanem a kertben vagy a kert közelében eso földdarabokon muvelték, míg a többi földet pusztán hagyták. Egyrészt azért, mert nem volt igavonó marhájuk, másrészt meg azért, mert a tengeri föld ez idoben (1720-1721) még nem eléggé, vagy nem mindenütt volt beillesztve az úrbéresség keretébe. A termés egy részét nem vette el a földesúr, másik része nem jutott tizedül az egyháznak. A tengeri föld az adózás alól is kimaradt, mert nem vették föl a jobbágyok kezén levo más szántóföld sorába." A szegénység termelte a vótért is, melyhol nemcsak kenyeret sütöttek, hanem kását is csináltak. Az árpa lisztjét rozsliszttel vegyítve sütötték kenyérnek. Tengeriliszttel is keverték. Kölest nagyban termeltek, kását is csináltak belole, repcét is nagyban a birtokosok különösen 187074-ben olajnak. Jó ára volt. Zabot takarmánynak vizes földben vetik. 'f _Kengert a kertben termesztették, mint a tQng~l'~~_8._ határban pedig a jó l{arna földön. L@!.~Ves termett, magjából olajat ütöttek. ToK a sZIgeteken nott. Krumpli, amit "krompénak" mondtak, fentes helyen termett. Napraforgót homokba vetetté~ 1840-es. években k~zclték olajnak f~lhasználni. Dinnyét homokos helyen nagyban termeltek, Nyíregyházára vitték eladni. Takar~~répát 186Q óta ismerik, ~mkorrépát.181Quóta. Kertben termelM'KaKrumplit, régen az apró, magyar krumplit és a nagyranövo csetneki sárgát, a lencsét, paszulyt, borsót, káposztát. Az ör~gek szerint káposzta nem, vagy jgen kevés termett, inkább hagyma és zöldség, melyrol híres volt Halász régen. Mák, paprika, torma, sáfrány minden kertben volt. Terményeiket
a helység
száraz
~
orölték
meg,
melybol
volt
7,
azonkívül egy szélmalom. A régi 1rások-egy vízimalmot is említenek, a lakosok éltesebbjei szerint a Kisisten!öldjénél volt, a Kistisza vize hajtotta. Megtörtént1.hQgy a hirtelen jövo árvíz, kivált az aljas földeken, elvitte a ,=-eíeményeket. Az is elofordult n_~m~yszer, hogya kenyérnek való elfogyott az ido kinyílta elott mind Kalászban, mind li többi rétközi közsegben. Éh~~k.1Iyenkor még a harangok is panaszkodtak. Akisközségek harangjai már kora tavasszal elkezdték a panaszkodást. A legkisebb községgé a tiszarádié ezt mondta: "Nincsen kenyér Rddon." A vasmegyeri kisharang szaporán fecsegte: "Megyeren sincs, Megyeren sincs." A legnagyobb rétközi község harangja. búgva hirdette: "Mdr Haldszban sincs kenyér." ~nagyobb község se volt jobb helyzetben, mint a kicsi. Ezért csúfolták a szomszéd községbeliek Halászt: "éhenvdri Nagyhaldsznak". .4 rétség szdrnyasai. A. nagyvizeken és nádrengetekben, úgyszintén a Tiszamenti erdos részeken a vízi és erdei madarak ezrei tanyáztak. Ragadozók: réti sas, réti héja, _mezei füles bagoly, vércse, holló, ölyu. Gázlók: daru, gólya, ritkánfe_k~t~ gólya, gólya-snef vagy gólyatöcs, sár-sner, gojzer, szárcsa, libuc, vagy bíbic, vízicsirke, vízityúk. Gémfélék: kanalas gém, veres- vagy fosógém, vasfeju gém, kék- vagy darugém, szürkegém, vagy faszkagém vagy pocgém, dobosgém, vagy vízibika, bölömbika, éji,gém, vagy vakvarjú, vagy bakcsó. A~ócsag ritka, nagy árvízkor látható. Uszófélék: rabló sirály vagy halfarkas, danka sirály, bú vár vagy budokány (vöcsök), kárakatna, godény vagy pelikán, gyöngyvér vagy lengye! liba, vadlúd, vadkacsa, jegeskacsa stb. A víziszárnyasok odarakták a fészket,
,
ahol nem jártak cmbPl'pk, vagy ritkán jártak. Cseretben, nádas mélyén. Ide a madárjárásra tették a veresgyurubol való csapót, s azzal fogták meg. J: adállománya, A helység vadállo,mányába a' következo állatok tartoztak: nádi vagy i~ti fark!!.s, róka, vidra, nyérc, menyét vagy menetke, vízipatkány, vadmacska, hölgymenyét, borz, oz, görény, nyúl, hörcsög. Vaddisznó ritkán jött le, Zsocénéllottek 1885-ben. Szarvas is ritkán járt le. Dámvadra egy esetben emlékeznek. Wléhészet. Az 1772-i kivizsgálás nem említi a méhészetet, éltes emberek einlékezése szerint azonban sokan méhészkedtek. Tudják azt is, hogy a tiszaháti erdokön meg a szigeteken szelíd méh volt. Vadméheket, mivel megtámadta a dolgoz0kat, zavarták, pusztították. A fészkük bejáratára gazt tettek, meggyújtották és eros vesszovel háborgatták a méheket, hogy ldszállva, szárnya megégjen. Ha kipusztult, akkor vették el a sonkolyos mézüket. Széksó. Az 1772-i kivizsgálásban olvasható: "Oly székes helyek talállwznak a határban, akiken a vargáknak és szappan.osoknak szükséges széksót lehet szerezni." Száraz idoben harmatos reggelen a földbol kivirágzott késvastagságú széksót összeseperték, zsákba rakták, hazavitték és melegvízben mostak vele, melytol sík lett a víz és megkelesztette a ruhát. Szappanlúgot foztek belole. Ahol a széksót söpörték, azt a helyet jókarban tartották. Dudvától, gyomnövénytol kiszitították és nem volt szabad rámenni, taposni. - A Kisbertén vagy Nagy !ertotava vizébol berceli bérlok szíksót foztek. Kiss Elek helybeli lakos 1800-1830-ig fozte. Szoloskert. Az 1774-i úrbéri rendezés megállapítása szerint: "szolo nincs". Ugyancsak itt olva~ható, hogy "nincsenek szilvások, gyümölcsösök és komlós kertek". Éltes emberek azonban tudják, hogy 1860-as években a falu déli részén 114 vékás szolo volt. 1855-i kimutatás szerint 128 hold szoloje volt Nagyhalásznak. Már a Tisza szaháhrozása
i 251
250 I
l
*
-----..-
földet nem kellett trágyázni 8-10 évig. Nagy lett a változás. Másként muvelték a földet, másként arattak, csépeltek. Rozs helyett búzát termeltek. ~yban termelték a krumplit. dohánvt, napraforgót, amit foko' ", ' zem ont'ából 'avult a helyzott az is, ho 1 III ult el a N íregyháza-d 1 iér kú ds v zo van Na halászn. atárban pedig étközön és Telektanyán. Megállóhelye : a eszehíd és Kétérközitanyán. Erhát- és J alapártanyákon kitéro vágányok vannak. Rétköztol Kemecse állomásig motor üzemu iparvágánya
van.
Elo~Agíti
II fnrg::llmllt.
kM. kÖ\TA~ út~is.
II NyírAgyháza-
d.Q!!!hr.ád.itörv. hat. koút és a Kemecse--nagjiudáBr.i törv. "!It, koÚt. Alako' .. " , " '. Szántóföld' . A Nagyszigeten i artelep, burgonyaszárító és burgonyaliszt-gyár, valamint kendergyár muködik. Fejlodött a község, sZ::Ipru:6du'tt-a-la~f:!ság. Villanyvilágítása, vágóhídja, a községben községi szeszfozdéje van. ~_iívül vagyont lrimutI!M,~ mA~t,/w muködik sa megélhetésen tud ~[!eriRt szerezni.~AA~kedok ~~9. -Nagyhalász ma nagyközség a nyírbogdányi járásban. POSSZl!26 km, ~lr""@gA ~ In&. Területe 13622 kat. hold, melybol a községé 158 hold. Nádas területe nincs" de nedves idob!J!! §zokott lenni az Aladár tóban, 8ágrétjében és á Tice erében. Földje terem búzát, gabpnát, krumplit dohányt, cukorrépát, kende!t, tengerit, árpát, kevés kölest, továbbá takarmányrépát, zabot, lóherét és bükkönyt. Régóta híres hagymája, sárgarépája és petrezselyme ma is terem. A cukorrépát 1890 óta termesztik. A karó- vagy tövisk répát - mit régen ettek - tarlóba vetik. Napraforgót 1900 óta, mentát 1942 óta termelnek. Terem még borsó, paszuly, de lencse, dinnye, tök, káposzta kevés. 1920-ban 752 ~á"Lában 5701 lakosa volt, 1944-ben 11flO h~?ában 7909. ! Acéloslaposa. A község alatt, a Nyíregyházi úttól keletre 15 holdnyi gyékényes, kákás, vizes kaszáló. Közepén a Rádi út megy. Déli részén sorakoznak a Oespitálisnak mondott apró telkek, melyeket kisgazdák kaptak három holdjávaI1863-ban. Ma fekete homok szántóföld. , Akasztóhát. A határ délkeleti részében a Kisberténytava nyugati oldalánál az Akasztóhegy és Kemecsei út között 10-15 hold szántó. Ma is az. Akasztóhegy. A határ délkeleti részében a Nagy és Kisbertény nyugati oldalán elhúzódó ~égetó közepén, a Kemecsei és Pazonyi út között. 4 hold homokpart. Gabonát, DÚ:ci.t,krumplit termett. Ma szóló, amit 1908 óta telepítettek. Aladárhegy. Az Úsztatókátyú déli szélénél 10-12 hold terület. Aladárláp. A határ nyugati szélén levó Aladártó keleti oldalán 5 hold libegós, veszélyes láp nádas között. Közelében keletrol esik a Szörényszeg legeló. Ma szántóföld. Aladártó. A község határának nyugati részén, Ibrány fe161,Nagyállás közelébei. 6 holdnyi kis tó. A partja körül nádas, zsombékos volt. Sok madártojást szedtek ottKözvetlen a keleti oldalán feküdt az Aladárlápja. Ma szántó. Alapárhomokafarka. A megyei levéltárban levó 1605-b61 származó irat említi. Ma nem ismerik. Almaszeg. A határ északi részében a Kistisza hegyes kanyarjában fekszik, ahol a Hajnalér és a Hajdúér folyik bele. Keleti csúcsa a Nagyalmaszeg 15 hold, nyugat feloli része aKisalmaszeg 10 hold szántó. Ma is szántó. . Almaszegere. A Nagy- és Kisalmaszeg közt folyt a Kistiszába az öregek közlése szermt. Almásér. A határ északi részében a Szovetó alatt folyik a Ki8tiszába az északi oldalán. Alsóhertény, lásd Nagybertény.
lJ
1
Alsókerekörvényszeg. A határ északkeleti részén folyó Ki8tisza kerek kanyarjában, ahol a Bárányér belemegy. 30 hold erdós rész volt, tölgy, szil, vinc, k6ris és ficfával. A fák alja nem volt bokros, mert tisztogatták. Az erd6ben tanyázott óz a két világháború között igen elszaporodott. Az erdót kiirtották. Ma szántó. Alvég máskép Külvég. Aranyostanya. A község fölötti Nagytó közepén levó Kisbét fölött a Föveny tanya és Béteretanya közti az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Árhotzka. A község fölötti Nagyt6 északkeleti kanyarjában Kecsk6dtól északkeletre a kanyar közelében 1 holdnyi ovális alakú kis sziget. A nép ma I rbockának mondja. Árpássziget. A határ északkeleti oldalán a Rád felóli határszélen a MenetiszegtóI északra 1,5 hold sziget. Dohányt termett. Ma is szántó, egy ház áll rajta. Ásottér. A határ Ibrány feloli északnyugati szélén erdon át folyik a Nagytiszába. 850 öl hosszú. Ásottértava. Az 1791. évi térkép a határ északnyugati oldalán Ibrány határánál tünteti fel, ahol az Ásottér kezdódik. Nyolc-tíz holdnyi nagyságú halasvíz volt és inkább Ibrányhoz tartozónak látszik. Ma legelo és 40-50 holdnak mondják. Bacskaiere. A határ keleti részébep a Nagypegezint kötötte öSSzea JárateréveI. Bajtó. A Kispesttanya fölött a Kistiszától nyugatra esik. Ma nem ismerik. Balásere. A határ északi részét keresztülszelo K istiszába megy az Almaszeg fölött. Kisistenföldjénél északtól dél felé folyik a Belfocsatornába. Ballü. A határ délnyugati végén Keresztútnál (ma Kótaj), a Ságrétie alatt, délkeletrol a Kovásztalaposa, nyugatról a Gátelorétie határolja. 135 hold búzatermo föld volt, mft is az. Keresztút feloli szélén 1200 négyzetölnyi mély kis fenék volt. Fodorsás nott benne, mely ártott a jószágnak. BalfüdüIok, más néven Bal/ü. BallüEerteje. A határ déli végében a keresztúti határszélénél levo Bal/ü észak részén a Ságrétie alatt 7 hold mélyedés. Id. Fekete Sándor 77 éves halászi lakos szerint leszállott láp. Onnan tudja, hogy kútat ásott a helyen, de 2 m. mélynél tovább nem tudott ásni az összepréselt tozeg miatt. Balfüormója. A Bal/üdulo keleti részét, illetve sarkát hívták így. Ma szántó. Balfüzugja. A Bal/üdulo délnyugati végén a keresztúti határnál. Ma szántó. Baraksor utca. Az Ibrányi utca közepén délfelé nyíló utca. Bakaksótanyája. A tagosítási iratok szennt erdo volt. Ma nem ismerik. Azt azonban tudják, hogy a Baraks6 család régi lakosa a községnek. Baranyaér. Az 1857. fe})r. 6-i tárgyalási jegyzokönyvben olvasható, hogy a baranyaéri kaszáló 50-60 éves. Ma nem ismerik. Barkócér. A tagosítási iratokban fordul eló. Ma nem ismerik. Barkócérhát. A határ legészakibb részén a Nagy tisza közelében 3.5 hold erdos rész, délnyugatról a Siposérhát fekszik mellette. Kis ház volt ott a 90-es években. Ma búzatermo föld. Balvahegy, .lásd Bálványhegy. Bálványér. A községtol délre a Paptavába, majd a Maloméricsatornába folyt. Csónakázható volt. . Bálványgát. A Bálványhegytol északra 5 hold lentes rész. Ide hordták feltöltés céljából a Nagybálványhegy földjét. Bálványgátdülö. A Kákásfertotál nyugatra tÜnteti fel az 1863-as t~r4ép. 15 holdnyi terület. Déli része a Bálványzug. Bálványhegy. A II. József korabeli térképen Balvahegy. A községból délnyugatra vezeto duloút keleti oldala felol elobb érjük a 6 méter magas Nagybálványhegyet, enp.ek közelében fekszik délrol aKisbálványhegy, mely kisebb dombocska. A Nagybálvanyhegy osdomb, dr. Jósa András múzeumigazgató ásatta is. 1930-as években elhordták a közelében levo duloút feloli szikes területre. Ma egyszeru domb, amit szántanak. A Kisbálványhegyet régen is szántották, ma is szántják. Bálványhegydülö. Az 1863-i tagosítási térképen a Bálványgátdülotál nyugatra a nyugati határszélig terjedo szántóföldek. II hold nagyságú. . Bálványhegylápja. A községtol délnyugatra eso Bálványszeg kanyarJában nyugat felól 4 hold láp volt. A szélét kaszálták. Ma szántó. Bálványszeg. A Bálványhegytol északkeletre esik. 40 hold csizmaalakú száraz terület. Ma is szántó. 253
252 .: "'"
Bálványzug. A Bálványgátd(j,léJ déli része a Poklondo8i út mellett. Délnyugati része aNagybálványzug 40 hold terület, délkeleti része a Kiabálványzug 15 hold terület Bálványzugdülö. Az 1863-as tagosítási térkép a Bálványgátd(j,l(J alatt, a Káká8fertéJtol délnyugatra tünteti fel. 10 hold nagyságú dulo. Bárányér. A község határának északkeleti szélén Dombrád felol folyik a KiBti8zába a Hajó8homokánáI. Fölötte fekszik az Al8ókerekörvénY8zeg erdo. Bárósorjaholtere. A mogyei levéltárban levo 1605-bol származó irat említi. Ma nem ismerik. Belföcsatorna, lásd Kétérköz. Belhalász. A határ északi részében a Ki8tiazába folyó Malomér alatt terül el. Hajdan község volt. Oklevelek 13U.ben említik. A Rerneteér két részre osztja. Kelet felol fekszik KiBbelhalá8z, 6 hold, nyugat felol Nagybelhalá8z 9 hold nagyságú sziget. A községtol negyedórai távolságra esik. A népmonda szerint a törökök tökéletesen elpusztították. Emlékezetre mindig szántották. Ma is szántó. Belhalásztó. Az 1863-i tagosítási térkép NagybelhalÚ8z délnyugati része alatt és Sebe8homoka között tünteti fel. 20 hold terület. Bernátere. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Bernátérhát. Az 1863-i térképen a Zugonya és tiszai vízgátló töltés között 1,5 hold területu keskeny sziget. Régen kaszáló, késobb szántó lett. Ma ház áll rajta. Bernáttanya. A határ északi részében a Dombrád-halászi köves út mentén terül ol, egy házban 12 ember lakik. Seelenfreundtanyának is hívták. Bertén azonos Berténnyel. Berténydulö. A mai öregek úgy tudják, hogy a BerténY8zeg tájéka a kemecsei út mellett 70-75 hold terület. Bertényhegy. A határ délkeleti részén levo Nagybertény északkeleti sarkánál 5-6 hold szántó. Ma is az. Bertényszeg. A határ délkeleti részében levo KiB és Nagyberténytava veszi közre, nyugatról a KéJégetéJesik. 20 hold szántó. Bertényszigetje. A Bertényhegy mellett délrol fekszik. A tagosítási iratok mint ócska székház által használt kaszálót említik. Ma szántó. Berténytava. A határ délkeleti szélén terül el a KéJégetéJés KeC8ké8dtalja keleti oldalán a Nagyberténytava 90 hold, ugyanannyi a kemecsei határban levo része is. Szikes vízu, a déli szélén nádas. 1872-ben darut lottek itt. Szép sárga potykát és kárászt fogtak belole. 12 tanyát lehetett benne húzni, ebbol három tanyát feltüntet az 1791.i térkép. A Nagyberténytava fölött fekszik a KiBberténytava alias NagyfertéJ 50 hold szikes sík VIZ. A Bertényszeg választotta el a két tavat egymástól és a déli legkeskenyebb részén keresztül vezeto Kemecsei m. 7 tanyát húztak benne gyalommal. Szikes fürr:lOhely volt, kiszívta az ember borét. Mély volt, idehajtották a lovat Ú8ztatni. Zseliczy írja Debrecen város történetében: Al8ó (Nagy) és Fel8éJ(Kis) Bertén!j nevu kituno sziksós tavak, melyekbol sziksófozés a berceli bérlok (Borek, Lerman, Ostereich) által kezel. tetett 1800-1843.ig. A KiBbertény 3 holdnyi északi részét KiBfertéJnek hívták. Mondták aNagyfertéJt Ki88 Elek tavdnak is, mivel ennek nyugati részén fozte a sziksót. Ma sziksót sepernek a Berténytavában. Béllyetava. Az 1791.i térképen "elhagyott tanyák" jelzéssel háromágú tónak tünteti fel a határ északnyugati részében a Nagy. és KiBti.sza között. E háromágÚ tó középsorésze a Béllyetava,melyet a KiBtiBzávala Hajóút kötött össze.41,4 hold halastó volt, de mikor a nád elszaporodott benne és gyalmolni nem lehetett, elhagyták. Aztán ve1'8ét raktak le a nád szélébe. Ma szántó, krumplit, tengerit terem. Béres György szigetje. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. . Bét. Ketto van közel egymáshoz. A község fölötti Nagytó keleti mélyedésében fekszik a Nagybét 1 kat. hold sziget, a tó közepén pedig a Nagybéttöl nyugatra a KiBbét 1700 négyszögöl sziget. Mind a ketto szántó volt. Az 1900-as évek eleje óta beépített hely. Ma PetéJfi utca. Bétere. A rádi határb61 jövo mélyedés, amit kanálissá alakítottak. Béteretanya. A KiBbét szigettol északkeletre az Aranyos. és Magostanya közötti az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Bét utca. A belterület keleti oldalán húzódó Kállay utca elején a ref. templom és RádiBor között nyíló utca külso része volt. Az utca eleje Lágyság. Ma mind a ketto neve PetéJfi utca.
Bikarét. 1863-i térkép a SzéJrénytavától nyugatra közvetlen a HOs8zÚ8zörény fölött tÜnteti fel. 4-5 hold zsombékos, kolokányos, gyöszönyös, gyékényes, sásas, vizes terület, hol sok madár tartózkodott. Bikatónak is mondták. Ma szántó. Bikató, lásd Bikarét. Bírórét. Az 1863-i térkép a kótaji határszél on a GáteléJ-fertéJ mellett keletrol tÜn. teti fel. 40 hold mocsaras, gyékényes, nádas terület volt. Ma szántó, kevés kaszálóval. Bírószeg. A határ d~lnyugati részén elterülo Egerszeg északkeleti nyúlványa a N agY8zörénytava
t "
..
délnyugati
sarka
közelébon.
2 - 5 hold
szántóföld.
Bírószeglápja. A nyugati hatá1'8zélen Bírószeg és Eger8zeg fölött Szilasszeg legelo alatt 5 hold láp. Ma szántó. Blahunkatanya. A Malomér, ahol belement a KiBtiszába, egy kastély állott, mely a Blahunka József tagosító mérnökévolt. Az 1880-asévek végén elbontották.AMalom ér partján dombon állott a 60 hold területu Kiatanya. 15 béres és dohányos lakta. Bleuertanya, lásd Poklondostanya. Bocskai utca, lásd Oaigabiga utca. Boda. A tagosítási iratokban fordul elo. A ma élo öregek Boda családot ismernek ugyan, de erdot, mint aminek a tagosítási iratok feltüntetik, nem. Bodnárkút, lásd SzéJléJkút. Bodóhegy. A határ déli végénél kelet felol, Kere8ztút (Kótaj) sarkánál esik. Nagyobb homokdomb. Itt akasztották fel Séra József kótaji és Pásztor Mihály keme. csei lakost aratás idején statáriumkor 1824-ben, mert 4 krajcárt elvettok egy férfitól. Ma szántó. Bodóhegytanya. A határ déli végénél levo Bodóhegyt6l 2 km.re egy házat neveznek így. Bodorhomoka. A határ északi részében a Kiatiaza mentén Telektol keletre 3 hold homokos szántó. Ma is szántják. Bodzásrét. A határ délnyugati részében Egerszeg alatt, nyugat felol Kerekeca fekszik melette. Az 1791-i térkép használhatatlannak jelzi. 30 hold vizes, nádas, gyékényes, t'utenivaló gizgazos terület, hol sok vadmadártojást szedtek. Ma jó szántó. Bodzássze'g. A Bodzá8rét melletti KerekecsduléJ északi végét hívták így. Ma szántó. Bodzás út. A mai öregek tudása szerint a régi Kótaji postaút. Részben gyalogút. A Poklondosi úttól nyugatra, az út melletti gödör bodzabokros ma is. Bogányrét. A Weiss István.féle térképen szerepel 1856-ban a határ nyugati szélén. Ma nem ismerik. Bojt ér. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Bornétója. A határ északi részében volt egykor a Görbetó, ennek nyugati részét Bornétójának hívták a helybeli régi Bor család egyik noi tagjáról. Hajdan 24,3 hold síkvíz volt, késobb a nád ellepte, úgy, hogy halászni nem lehetett. Az 1791-i térkép "elhagyott tanyának" jelzi. Ma legelo. Bödere. A határ északi részén a Malomér és a KiBtiBza közt folyt. Bördölö. A határ északi részén a község fölötti Nagytó északi részébol a Malom. éren keresztül folyt a Kistiszába. 4 ro széles ér volt. Ma már nincs meg. . Bövérhomoka. A határ északkeleti végénél a Nagy tisza egyik kanyarja alatti erdonyúlvány, mely benyúlik a Osibarétbe. Keleti oldalától indul ki a Szapagyér, mely a Nagytiszába folyik kelet, majd északkeleti irányban. Az 1863-i térkép Kövérhomoka néven tünteti fel tévesen. 20-25hold erdos rész volt. Ma szántó. Bösér. A határ északkeleti részén a Kiatiaza hármas kanyarjában, a Kuntavát kötötte össze a KiBtiszával. Kunerének is hívták. Ma nem látszik, beszántották. Bösérlá'pok. A tagosítási iratokban mint veszélyes helyek említtetnek. A mai öregek 25 - 30 holdnak mondják. Ma szántó. Cespitális, lásd Acéloalaposa. Cigányhomok. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Cigánykátyú. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. . Cigánykunyhók. A tagosítási iratok az Úrtava és Paptava közötti Tetveahegyen lakó sátoros cigányok kunyhóit értik e név alatt. . Csalánosszigetek. A község fölötti Nagytó nyugati oldala mellett a község északi végével egyirányban 800- 800 négyszögöl két kis sziget, ahova bevitték a marhát ladik mellett úszó ba, és egy hét múlva hozták ki. Ma szántó. Csehek. A tagosítási iratok erdonek említik. Ma nem ismerik. 255
254
1
-1
Csebely. A községt61 délnyugatra esik a Szörény fölött, keletr61 a Konyhatólápja, nyugatról a SZ'örényeleje keleti részén lev6 nádas veszik közre. 30 hold szántó, de mocsaras része is volt 2 hold. Régi ezüstérméket leltek itt, a fiúk játszadoztak vele, szürték a vizet", de elszedték t6lük. A lányok libát 6riztek a Oaebelyen. Ma szántó. .. Csebelyszeg, lásd Oaermelyazeg. Csermely, lásd Oaermelyazeg. Csermelyhomoka, lásd Oaermelyazeg. Csermelyszeg. A határ legészakibb szélén a Nagy tisza kisebb szegletes kanyarjában 25 hold erd6s rész volt, amit az 1900-as évek elején irtottak ki. Keleti folytatása a Oaermelyhomoka. 10 holdnyi terület. Mind a két rész tölgy, szil, vinc, nyár stb. fákból állott. A Tisza szélén füzesek voltak. Az 1863-i térkép hibásan Oaebelyazegnek, a Oaermelyhomokát pedig Osermely néven tünteti fel. Ma legelo és gyümölcsös. Cseszárka. A mai öregek szerint a határ keleti részén folyt 5 km hosszan és a Berténycsatornába torkollott. Kar nélküli híd volt rajta még 1902-ben is. Csibahomok. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Csibarét. A határ északi csúcsában a Bóvérhomoka erd6s rész alatt 180 hold rétes terület. Északi részén hatalmas nagy fuzfák voltak, többeket kiégettek. Keleti része sásas, gyékényes mocsár, a közepe kákás, nyugati része nádas. Száraz id6ben a gulya járta. Tölgyfás szélén a tagosítási években erdészlak állott. Ma els6 osztáylú szántó. 1863-i térképen a Széles felett kisebb terület, itt már 10 holdnyira apadt le. Csibaréttanya. Az Eggerttanya t6szomszédságában kelet fel61 500 méterre. Régen erdészház volt. Ma 5 házában 94 lakos lakik. Csigabiga utca. A Tyúksor közepén nyugatra közvetlen nyíló görbe utca. Ma Bocakai utca. Csókadomb. A határ északkeleti részében a Tétke közelében északkeletre 35-40 hold tölgyes terület. Éger-, szádokfa és feketegyurub61 állott. 1874-ben irtották ki. Ma lakott hely (O. F. B. kiosztás). 5 házában 90 ember él. Csordajáró út. A belterület északi utcájából a ZúgósOTból keletre nyíló és a legel6re vezet6 út. Ma Lónyay út. Csuha úr malma. Az 1791-i térképen látható ez a felírás a határ északnyugati részén a Nagytiaza közelében, a Veremazeg nyugati szélén. Ma nem ismerik. Csuha úr tanyája. Régi tanya a Telekdombon, hol földházakban lakott 10-15 család, kés6bb 20 dohányos és 20 béres a tulajdonos sáfárj ával, vagy is gazdatisztjével. Csuta. A határ délkeleti részében nádassal körülvett 5 hold szántóterület. Délkeleti részében hegyet jelez az 1791-i térkép. Ma több része szántó, kisebb része nádas. Csutaeleje. A határ délkeleti részében a Rádi út mellett 5 hold nádas, gyékényes terület volt. Ma szántó. Csutahegy, lásd Oauta. Csutalápja. A határ délkeleti részében a Oauta fölött 4,5 hold lápos terület. Vadkaesát, vadludat fogtak rajta. Nadályt nemcsak a maguk szükségére, hanem a messzi. r61 idejöv6k részére is szedtek. Ma szántó. Dagolyaér. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Dagolyaérhát. Az 1859-i tagosítási irat kaszálónak említi. Ma ismeretlen. Darvasferto. A határ déli részében a Hoaztánfil keleti oldalán a Nyíregyházi út közelében. Kelet fel61 a Kecskéafertó esik hozzá legközelebb, 6 hold szikes legel6 volt emlékezés szerint. Ma szántó, napraforgót vetnek bele. Demecsertava, lásd Demecsertótanyája és Nagytó. Demecsertótanyája. A község fölötti Nagytó északkeleti nyúlványán az a hely, a Sároaértanya fölött, ahol gyalommal tanyát vetettek. Az 1857, valamint az 1863-i térképen már különálló tóként szerepel, Demecsertava néven. Deménsuru. A község feletti N agytó északkeleti sarkánál a Demecaertótanyájától északra egy nagyobb és négy kisebb sziget. 6-7 hold. Kelet fel61 az Ecsetava fekszik a közelében. Déltó, lásd Telektava. Dinnyésmál. A község északnyugati szélét61 nyugatra, Marhajárótói keletre nádas között a Kialantoa alatt 5 hold dinnyeterm6 terület. Ma lakóhelyek. . Dinnyésmálláp. A tagosítási iratok 1851-ben említik, 1857.ben pedig a tárgyalási Jegyz6könyv. A térképen nincs feltüntetve. Ma nem ismerik.
<j
Diófahomok. A községt61 északnyugatra es6 Szigetek egyike a Dinnyéamál szomszédságában. 13 hold szélhordta, siligó nagy sziget. Kastély állott itt el6bb, késobb gyümölcsös lett. Ma déli végében Rétköz vasúti állomás épülete áll rajta. Diófaláp. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Dócsere. Ma már ismeretlen az éltes emberek legtöbbje el6tt is, de azt tudják, hogy ilyen nevU halász élt régen a faluban. Azadókönyvek szerint pedig 1855-ben Dolcs Pál földbirtokos adózik. Többek szerint a határ keleti részén folyt és belemlött a demecseri csatornába. Dubársziget. Telekt61 délnek, a Holttice mellett, Bosért61 északra 8-10 hold szántó terület. Ma is az. Düllotanya. A község fölötti Nagytó közepén Béteretanya és Fóvénytanya fölött 15 holdas nádas rész, déli oldalán az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Ecsetava. A határ északkeleti szélén a besztereci határnál 50 hold sík víz, f61eg a közepe, úgy, hogy három tanyát húzhattak benne. Átnyúlt bel61e Beszterce határába is. A széle sásas, gyékényes, gyöszönyös, kolokányos, úgy, hogy itt versévei foghattak halat. Ma búza, tengeri, répa, krumpliterm6 jó föld. Egerítö. A határ északi részén 15 hold kaszáló volt. Ma szántó. Egerítotorok. A megyei levéltár 1605-i irata nagy nyárfával együtt említi. Egerszeg. A határ délnyugati széle közelében a Nagyazörénytavától délnyugatra 35 hold szántó. Északkeleti nyúlványa a Bíróazeg. Legeltették is. Ma szántó. Egerszeglápja. A nyugati határszélen az Egerazeg hajlatában 25 hold négyszögletes láp nádas között. Emlékezés szerint csak sásas, bokros mocsár, dágvány volt, amibe a jószág belesüllyedt. Csónakon közelitették meg. Tavasszal és nyáron tojást szedtek rajta. Ma jó szántóföld. Eggerttanya. A határ északkeleti részében a Nagytiaza mentén közvetlen a töltés mellett fekszik. Kés6bb Somoaértanya néven ismerték. 5 házban 57 ember él. Egyháztag. A ref. egyház tulajdona a határ délnyugati részében lev6 Hoaztánban, az Ibrányi határ mentén, ahol 4-5 elszórt házban 20-25 ember lakik. Ehrenreichtanya. A határ délnyugati részében lev6 Poklondoa mellett 1 házban 18 ember lakik. Elekgerind.Aközség fölötti Kádárere északi részén 1,5hold szántósziget. Ma is az, Elloszeg. A nyugati, tehát az Ibrány fe16li határszélen Nagyálláa fölött, melyaz Aladártó közelében fekszik, 17 hold szántó. Eloszieet. A tagosítási iratok szerint legel6 volt. Ma nem ismerik. Elsosziget. A faluhoz legközelebb eso sziget a Laci mellett, 15 hold homokos terület. Ma beépített hely. Engelkistanya. A határ északkeleti részében a kövesút mentén, a Jármy Menyhért tanyától délnyugatra fekszik, 6 ember lakja. Erbej. A község délkeleti sarkától délkeletre, a Fadaa nyugati oldala közelében fekszik, a közepét61 nyugatra. 2 hold lapos sziget. Ma szántó. Erbejláp. A község délkeleti sarkától délkeletre eso Erbejsziget alatt egy kis láp 600 négyszögöl nagyságú. Erbejsziget azonos Erbejjel. Erdoalja. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Erdos. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Érhát azonos ÉrháUanyával. Érháttanya. A községt61 északra a Nyíregyháza-dombrádi niüúttól nyugatra 1 km-re a Kistiaza Almaazeg fölötti kanyarja fölött fekszik. 25 házban 200 dohányos és cseléd lakott.
I
Sok nyárfa
n6tt
itt. Két nagy fa, amit
két ember
ért körül,
- 15-20
méterre egymástól - a csuröskert kapufélen állott. Mikor kivágták egy-egy fában 30-40 mázsa mennyiségu volt. Évetszeg. A tagosítási iratok szerint erd6 volt. Ma nem ismerik. Facsa, lásd Fadaa. . Fadsa. A községt61 keletre es6 Nagykertlápja keleti oldalánál kezd6dIk és hosszan meg keskenyen nyúlik délre. 30 hold szántó volt, közepén a Teremheggyel. Régi írásban Fataa. A nép Facaának mondja. . Fadsaláp. A Fadaa északi végénél 1,5 holdnyi láp, oly gyenge, hogy a dIsznót sem bírta meg, tehát veszélyes hely volt. Fadsató. A község délkeleti sarkától keletre, a Nagykertlápja alatt közel 3 hold mélyvízu tó, amiben halat és csíkot fogtak. Tacaatavának is mondták. Ma szántó.
~
256
I L-
17 Kiss:
Régi Rétköz
257
Falu alatti nagy tó, lásd Nagytó. Faluere. A lakosok már elfelejtették hol folyt, bizonytalanul mondják, hogy valószínuleg a Faluérháttól délnyugatra. Faluérhát. A határ északnyugati sarkától az A80ttértol nyúlik be keskenyen a rétbe, a eseretbe egy keskeny földnyelv. 17 hold terÜletu, régen erdos hely. Az 1857. febr. 6-i tárgyalási jegyzokönyv szerint kaszáló volt. Falukaszáló. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Falusziget. A község fölötti Nagylapo8tava keleti oldalán, az EC8etótól nyugatra a .Malomér partnál 120-130 hold terÜlet. Ht a legmélyebb a .Malomér. Egy 1859-i tagosítási irat szerin~ kaszáló volt. Csónakon jártak fel rá. Emlékezés szerint szántották mindig. ÁrvalányhaJat termett. Farkas. A határ északi részében a KiBti8za jobb partján a BÖ8érre! szemben 7 hold fentes hely. Ma szántó. Farkasér. A Kétérközt az Érháttól választotta el. Farkasérhát. A mai öregek szerint a határ keleti részén 10 hold terület. Farkashalom. A községtol délre az Úrtava alatt délkeletre húzódó Kajor8zeg közepén, a Kcijorfertotol délre 5 m magas hegy. A Nemzeti Múzeum Széehényi Könyvtárában levo kataszteri felmérési kéziratokban is szerepel 1855-ben. Szántották régen is, ma is. Fáskaszáló. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Fáskert. A Paptava déli részén 8 hold szil, koris, vinefás erdos rész. Egyharmada ar. k., kétharmada a ref. egyház tulajdona volt. Ma szóló, gyÜmölcsös. Fehértó. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Felsobertény, lásd Berténytava. Felsokerekörvényszeg. A határ északkeleti részén a Ki8ti8za kanyarjában 25 hold erdo. Nyugati szélén a Ki8tétkén állott az országosan ismert nagy nyárfa, a Csuha, - késobb Kállay birtokon, - mely 500 évesnél öregebb volt. Ma szántó. Feneketlenkátyú. A községtóI délkeletre eso Szörény déli részében fekszik, mellette keletr(~Hút vezet. 1,5 hold mély gödör kákával, gizgazzal benóve. Ma is hasznavehetetlen gödör, néha szántják. Fertohegy. A határ délkeleti részében levó Nagyberténytava fölötti BerténY8zeg déli részén 6-7 hold szántó. Ma is az. Fertolaposa. A határ keleti részén 4 hold halas sík víz. Nem mély ugyan, de gödrös részét a ló megúszta. Fogarasitó. Elofordul az 1802. határjárási iratban. Ma nem ismerik. Földhordóhely a Kígyó8dulóben a Csuhakripta mellett, 9 hold nagyságú terület. Föveny tanya. A község fölötti Nagytó közepén, a Zúgó melletti Ki8tanya és a Béteretanya között az a víz terület, ahol gyalommal tanyát szoktak vetni. FüvelIo. :Aközség déli vége alatti 8 holdas szántó. Keletrol a Füvelloláp, nyugatról Acélaslapo8a veszik közre. Ma szántó. Füvelloláp. A község délkeleti vége alatti Füvello keleti oldalán 1,5 hold nagyságú láp. Ma szántó. Füveskert. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Füves útja. A megyei levéltár 1'605. iratában elofordul. Ma nem ismerik. Fuzfásér. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Fuzfásérhát. A határ keleti részén 20 hold fuz fás terület. 1812-ben kiirtották. . Ma is jelzi helyét néhány fuifa. Gáborér. A határ keleti részén Beszteree felol jött, a Telek oldalán dél felol haladt és belefolyt a Demec8eric8atornába. A Hajnalér itt szakadt a Ticébe. Gátelö. A határ délnyugati sarkában terül el. Délrol Kere8ztút (Kótaj), keletrol Gátelórétje, északról Tolnahomoka, nyugatról nádas veszik közre. 38 hold legross7.abb szélhordta föld. Déli végében a Gátelo/ertó fekszik. Az 1863.i térkép a nyugatról határoló nádast is idetartozónak tünteti fel. Gátelöfertö. Az 1791.i térképen a határ délnyugati sarkában levo Gátelo déli részén 3 hold kis mélyedés. Az 1863-i térképen a határ délnyugati sarkában, de a Gátelorit ES a Birórt!t között jelzi. Gátelörétje. A határ délnyugati végén Gátelo és Bal/ü között 90 hold vizes, használhatbtIan terület. Emlékezet szerint legeltették. 258
l
Gegyesd. A községtol délnyugatra eso Gegye8dtava délnyugati öblében a nagyobbik legelo sziget,a Nagygegye8d 3,5 hold, ettol északnyugatra a Ki8gegye8d 800 négyszögöl nagyságu. Gegyesdtava. A községtol nyugatra eso Nagytó folytatása 120 hold halas tó. Három tanyát húztak benne, a Nagygegye8doldaltanyát és a tó nyugati részén a Ki8gegyesdtdnyát, a déli nyúlványán pedig a SÓ8kadombtanyát. Délkeleti kisebb nyúlványa az U8zvány, mely 1,5 hold nagyságú. Görbetó. 1863. évi iratokban a határ északi részében a Szövetó és a Béllyetava fölött fekÜdt, 73,6 holdnyi. Nyugati része Bornétója, keleti része Tóköz. Az '1791.i térkép elhagyott tanyák" jelzéssel tünteti fel, név nélkül. Gyeptelek. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Gyertyános. A határ északkeleti részén a Nagykeletke fölött 3,5 hold erdós sziget a cseretben. Gyékényesoldaltanya. A község fölötti Nagytó nyugati szélénél a 08aláno88zigetek molett kelet felol az a vízterÜlet, ahol gyalommal tanyát szoktak vetni. Hagymásitanyája. A régi K i8ti8za partján a Telekdomb nyugati része fe16123 hold terület, egy család élt rajta. Nevét a tulajdonos földesúrtóI kapta. Hajagoshomok. A határ északi részén, Orkoláb alatt 1200 négyszögöl erdós kis sziget a cseretben:Kis ház,állott rajta. Sok ~óborló ember járt ide mulatozni, betyárok, vadászok, halászok, mert Itt esak a madár Járt. Hajdú. A határ északi részében a K i8ti8za mentén az északi oldalán fekszik, dél felol a Telek terül el mellette. 4- 5 hold volt. Ma duló és 12-14 hold nagyságú területet értenek alatta. Régen is szántották, ma is. Hajdúere. A határ északkeleti részén kötötte össze a Regezintót a KiBtiBzával. Hajdúgát. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Hajnalér. A határ északi részén a KiBtiBzába folyt a cseretekb61 az Almaszeg keleti csúcsánál, a Hajnaltava déli oldalán. Csónakázható volt. Hajnalérlaposa. A mai öregek szerint 80 hold sásas, nádas volt a Ki8ti8za partján. Hajnallápok. A Hajnattó körül voltak emlékezés szerint. Ma szántó. Hajnaltava. Az 1863-i térképen a Regezintol északra 17 hold nagyságú sikvíz, amit a Hajnalér kötött össze a Ki8ti8zával. Hajnaltótanya. A határ északkeleti részén a dombrádi és halászi határ találkozásánál, Kocobatanyától északra elszórtan 6 ház épült, azokban 20-25 ember él. Hajóshomok. A határ északkeleti részén, ahol a Bárányér a Ki8ti8zába folyik, 10 hold erdos rész volt. Késobb szántó lett, ma is az. Hajó út. A határ északi részében levó ér, mely a Béllyetavát kötötte össze az alatta levo Ki8tiBzávaI. Hajó út Ibrány felé. A község déli sarkától indul ki nyugatra, majd a Gegye8d tavában északnyugat felé fordulva a Sövéndegjárásán és Láp8zakadék öblös részeken át vezetett Ibrány fele. E hajóútból a Gegye8dtava közepétol délnyugatra mentek hajón, a tó nyugati végéhez K i8gegyesdtanya felé, a Tályavárától pedig dél felé a Szörényelejébe és még lejjebb a Szörénytavába. Halásztanya. A határ északi részén, a töltésen belüli árterületen, közvetlen a Ti8,za mentén áll. Kállay András építtette 1922. évben a Ti8zapart legszebb helyén, amIt egyszeruen elfoglalt. Késobb eladta a Kemeesevidéki Vadásztársulatnak. A Ti8zából kifogott 7 m nagy, fekete tölgyfaoszlopokra ágyazott téglaépÜlet. 8 m hosszú szoba, eloszobával. Külön épületben Bogár Ferenc halász lakott kezdettol fogva. Ma is halásztanya és jelenleg ifj. Bogár Ferene halász lakik benne. . Halványzugdulo. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Hamvashegy. A délkeleti határszélen Kemeese felol a Pazonyi út közelében keletre emelkedik. Nagyságára már nem emlékeznek. Az aljában kevés szikes legelo volt. Hamvaslaposa. A délkeleti határszélen fekszik Kemecse felól, a Tót8zer alatt nyugatról, a .Mágaszeg határolja 13 hold szikes kaszáló. Partja homokos. Ma szólos, gyümölesös. Harasztlaposa. A határ keleti szélén Beszterec felol a Rádi út fölött, a Nagy. vérc8k'özmellett keletrol 10 hold kaszáló, legeló. Itt tanyáztak a farkasok. Ma is legelo. Határkátyú. A délkeleti határszélen a Kemec8ei út közelében 7 hold szikes fenek, hasznavehetetlen. Kiss Eleké volt. Ma is használhatatlan. 17.
---
259
-
Hármasárok. A határ északkeleti részében Kocoba- és Kétérköztanya között húzódik a rádi és halászi határt átsze16 árok. Ma is látszik. HáromágdulO. A határ déli részében levo PáUelektol délre eso szántóföldek. Ennek délkeleti szélén hovítették nyolcasházra ekkor 16-an laktak benne. Újabban 6 cselédlakásban 32-en laktak: 10 béres, 1 kondás számadó, 18 dohányos és egy kerülo. Az 1944-i kimutatás szerint már 310-en laknak ott. Legújabban 52 új lakás épült. A tanya területérol gazdag bronzkori, vas. és honfoglaláskori leletek kerültek a Jósa Múzeumba. Hosztán azonos HosZlánfuvel. Hosztánere. A Háromágdu16ben levo Háromágúhegytol közvetlenül indul ki, délkeletnek haladva a Nyíregyházi utat elvágja, és betorkollik aNagyberténybe. Ma is megvan. Hosztánfü. A határ déli részében a Kajorszeg alatt 120 hold jó szántó. Délkeleti részén megy keresztül a Nyíregyházi út. Keletrol a Darvasjert6, délnyugatról a Rongyosjöld határolja. A délnyugati végében levo Hosszúkátyú 7 hold nagyságú. Ma is szántó, a közepe táján gyümölcsös. Hosszúhomok. Kettot ismernek. Az egyik a határ északkel{Jti részében, a Kistisza melletti erdos területen 3 hold szántóterület a Gyertyánostól keletre, másrésze csuröskert tengerikassaI. Ma is szántó. - A másik a nyugati határszélen Ibrány felol, a Gegyesdtava mellett 35 hold szélhordta homok. Szántották régen is, ma is. Hosszúkátyú, lásd Hosztánju. Hosszúszeg. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Hosszúsziget. A megyei levéltár 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Hosszúszörény, lásd Szörényeleje. Hosszútava. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Höncsfelsötanya. A határ északkeleti részében a töltés oldalán 2 házban 10 ember él. Ibrányi utca. A belterület északi utcájából a Zúgósor (Kossuth utca) elején nyugatra nyíló út, melynek délre fordu16 sarkával átellenben áll a gör. kat. imaház és iskola. Az lbrányi utca késobb ismét elfordul nyugatnak Ibrány felé, már mint országút. Ilonatanya. A határ északi részén a Kistism mentén a Kétérköztanyától dél. nyugatra 3 házban 15 ember lakik. Id. Rittli Gyula fojegyzo tulajdona lévén, felesége N ovák Ilona keresztnevérol nevezte el. Irbocka, lásd Árbotzka. Iskolaér. A PusZlatemplom melletti Zálda napkeleti oldalán folyt egykor. Ma nyoma sincs. Ispányere. A határ északnyugati részében, ahol a Malomér a Kistiszával egyesül és közreveszi a kastélyt, ott köti össze a K istiszát a Sulymostóval. Ivánkutanyája. 1924-ben így határozták meg az akkori öregek: a határ északi részében folyó Kistisza déli oldalán a Nyerges homokán 30-40 hold tölgyes erdo volt. Az erdot 1916-17-ben pusztították ki. Ma szántó. - 1948-ban a mostani öregek a következoket közölték: A határ közepén a halászi koháznál (Halásztanya) Érhát fele a Tisza-tölUshez 500 méterre feküdt. Ivánku régen kerülo volt, kis házat épített és abban lakott. Ma is úgy tudják, hogy Iván bácsi lakott benne valamikor, de a Kétérközön mint gazda folytatta életét s a kis házba más kerülo költözött. A tanya már nincs meg. Jányokkútja. A határ déli részében elnyúló Rongyosjöld keleti oldalán a Nyíregyházi út közelében Páltelek szomszédságában 1 hold hosszúkás mélyedés. 260
Járatere. Keletrol a besztereci határból jött a halászi határba a Katonató alatt, a Vágottszigetnél és az Ecsetavába folyt. így mutatja a részletcs térkép. A további folyását nem ismerik a mai öregek. Jármy Menyhért tanya, lásd Tóthtanya. Járóláp, lásd Paptava. Jócakátyu. A határ déli részén kis hosszú víz volt. A mai öregek már 15 holdnak mondják. Jóhegy. A határ keleti részén 5-6 hold jó szántó. Ma is az. Jóhegyu. A határ északkeleti részén a csatorna mentén átszeli a Dombrádhalászi muutat. Jó föld volt. Ma is az. Jóhegyuér. A határ északi részében, a Kuntavától északra megy a Kistiszába a Zugonyából ered ve. Ma is ér. Jóhegyukanális azonos J óhegyuérrel. Jóízukátyú. A határ déli részében a Nyíregyházi út mellett, a Mága északi részén 3 hold szikes víz, mely 1 m mélységu volt. Ma szántják, ha nincs víz rajta. Juhod. A határ délnyugati részében a Kerekecs folytatásaként nyúlik el a Ságrétjéig. Nyugatról a Tolnahomoka fekszik mellette. 120 hold szántóterület. Ma is szántó. Kajorfertö. A községtol délre eso Kajorszeg északi részében, az Úrtavától délre 4-5 hold szikes víz. Kajorlápnak meg Kajortónak is hívták. Ma kaszáló, legelo. Kajorláp. Az 6sz61okerttol déli és délnyugati irányban a Kvasztatanyáig terjedo 3,5 hold nagyságú láp volt. Ma községi legelo. Lásd Kajorjert6. Kajorszeg. A községtol délre az Úrtava alatt nyúlik el a Sárosjertoig. Északi részén fekszik a Kajorjerto. 60 hold szántóterület. Ma is az. Kajortó, lásd Kajbrjerto. Kanális. A határ délkeleti részében levo Tótszer északnyugati végétol észak-dél irányban húzódik. Kannakertaljatanya. A község fölötti Nagytó délkeleti részében levo 10 holdnyi nádas, nyugati oldalán az a vízterület, ahol gyalommal tanyát szoktak vetni. Az 1857-i térképen Kannnatava néven szerepel. Kannatava. A Nagytó keleti maradványa az 1857-i térképen 4-5 hold nagyságú. Ma szántó.
i I I
I
Kapushegy. A határ délnyugati részében levo Rongyosjöld északi végében 4 hold területu homokpart. Ma szántó. Kapushegygerinc. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Kapushomokja. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Katonató. A határ északkeleti részén levo Sárosérlaposa keleti szomszédja. 15-20 hold halászó víz terület. Tagosítás e16tt átnyúlt belole 1,5 hold Beszterec határába. Ma az egész Nagyhalászhoz tartozik és kaszáló. Kádárere. A község fölötti Kannatavát kötötte össze a határ keleti oldalán levo Kölestavával. Felszántották, és így megsemmisült. Kádársziget. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. KákásCertö. A községt61 délre, az Úrtava alatti Kajorszeg és Bálványszeg között 25 hold szikes víz volt, de emlékezetre legelonek ismerték. Ma szántó. Kállay utca. A belterület keleti oldalán, a község közepén levo ref. templomtól keletre kanyarodó, majd délre fordu16 és dél irányban haladó utca egész a Külvégig. Keleti oldalán a posta, községház, gépálIomás, az 1939-ben létesült dr. Miklós-féle ~entaszárító és az iskola áll, nyugati oldalán a ref. templom, régi községháza és a rer. Iskola. KálIaytanya lásd Telektanya. Kecces. Az Érhátitagban a töltés mellett terül el, az ottlakók száma 22. Kecskésátalja. A határ délkeleti részében, a Nagyberténytava délnyugati oldalán terül el. Kereszülmegy rajta hosszában a Pazonyi út. 45 hold szántóterület. Régi írásokban Kecskésdu16 néven is elofordul. Kecskésdulö, lásd Kecskésátalja. . Kecskésfertö. Kettot ismernek. Az egyik a határ délkeleti részében a Nyíregyház~ és Pazonyi út között 15 hold szikes mocsár. A benne levo kis kárász sárga, mint az arany. Ma hasznavehetetlen, vizes idoben egy kis fu terem rajta. - A másik a Nagyberténytavától nyugatra a Pazonyi út nyugati oldalán 3 hold szikes mocsár. 261
Kecskéshegy. A határ délkeleti részében levo Kec8ké8átalja köze.pén a Pazonyi út keleti oldalán 5 hold homokdomb. Régen szántották, ma is szántják. Tanya áll rajta, hol 10 házban 70 ember él. Kecskéstanya, lásd Kec8ké8hegy. Kecskód. A község fölötti Nagytó keleti széle mellett 1 hold szántósziget. Ma is az. Kecskódoldaltanya. A község fölötti Nagytó északkeleti részében KeC8kódsziget közelében nyugat felol az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Kccskód azonos Kec8kód8zigettel. Keletiér. A határ északi végén a Jóhegyuérból folyik a Tiszába. Keletke. A határ északkeleti részében, a Gyertyáno8tól délre fekszik a Nagykeletke 1,35 hold, délnyugatra a KiBkeletke 0,45 hold erdos sziget. Ma szántó. Az 1863-i térkép Nagykeletke helyén Ki8keletketavát 2,5 holddal, a Ki8keletke helyén a Nagykeletke tavát dagványnak tünteti fel. Keletkelápok. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Keletketavak, lásd Keletke. Kemecsei út a község déli részébol a Pa8cuum Communetol délkeleti irányba haladva a Ki8- és Nagyberténytava között ér el Kemeese határába. Kerekecs. A határ délnyugati részében fekszik az Eger8zeglápja alatt, melytol nádas választja el. Keletrol a BodZá8rét határolja, délrol a Juhod. 27 hold szántóterület. Ma is az. Északnyugati kiugrásában emelkedik a Kerekec8hegy, másfél hold dombos szántó. Kerekecshegy, lásd Kerekec8. Kerekesláp. Az 1851. évi tagosítási iratok említik, 1857-ben pedig a tárgyalási jegyzokönyv. Ma nem ismerik. Kerekszilvás. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Ke~ektanya. A község fölötti Nagytó északkeleti részében Kec8kódoldaltanya és a Düllótanya között az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. . Kereszthatár. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Keresztiszeg. A határ északi részét köríto Nagyti8za egyik kis kanyarjában 15 hold erdos terület. Kelet felol a Nyakasérhát fekszik mellette. Kertalja. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Ke__taljatanya. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Kétér. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Kétérköz. A határ északi részében a Regezinere és a Tice között az Almaszeg sarkánál, aK i8ti8za balpartján terül el. A vasúti megállótóI keletre 1000 hold területnek mondják, mely régen vizállás volt, ma szántó, kis részben legelo. Kétérköztanya. A határ északkeleti részében az Almaszeg sarkánál a KiBfli8'Za bal (keleti) partjánál dohányosok és cselédek tanyája, szemben egymással. 25 házban 200 lélek lakott. Az 1944-i kimutatás szerint 295 ember élt itt. Kétkisér. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Kétzi. A határ északi részében a Ki8tiBza mentén a Hajdú mellett nyugatra 50 hold erdo volt, tölgy, koris, vincfából állott. Emlékezet szerint egy ház állott ott. Ma jó szántóterület. Kiégettcserép. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Kígyóshegy. A község déli végénél a Nyíregyházi út mentén a Matató alatt er~os terület a Csuha Tamás kriptájával és a Földhordóhellyel. Ma is erdo. Északról a Z8~dótemetó fekszik, amelyet 1829-ben bóvítettek a Zeleiárkáig. Kistanya Zugóértanyával aZOnos. Kígyóshegylápja. A Kígyó8hegy keleti részén 1000 négyszögöl nagyságú terület. Ma szántó. Kírályhalma, lásd Királyhegy. Királyhegy. A délkeleti határszélen a Rádi út alatt a Nagyvért8köz déli végénél 10 hold hosszabb domb. A II. József korabeli térkép is feltünteti. Szántották régen is, ma is. Mondták Királyhalmának is. Királyhegydülo. A délkeleti határszélen a Rádi út alatti az a téglány alakú, 75 hold nagyságú szántóterület, melynek északnyugati végében emelkedik a Királyhegy. Ma is szántó. Kisalmaszeg, lásd Alma8zeg. Kísállás. A tagosítási iratok szerint legelo volt. Ma nem ismerik. Kisbálványhegy, lásd Bálványhegy. 262
Kisbálványzug, lásd Bálványzug. Kisbelhalász, lásd Belhalász. Kisbertény azonos Ki8berténytavával Kisberténytava, lásd Berténytava és Ki88 Elek tava. Kisbét, lásd Bét. Kiss Elektanya, lásd Székháztanya. Kiss Elek tava. Ki8berténytavát így is hívták. Széksóház volt itt. Sziksót söpörtek, dézsmát adtak belole. Hátalták, sot szekérrel is vitték Tokajba. Szappanfozésre használták. Kiss Mihály vállalkozó 1800-1830-ig sziksót fozött, vállalatából meggazdagodott. Utódai felhagytak az üzlettel - írja Zeliezy Debrecen történetének 103. lapján. Kisér. A határ északi részét átszelo Ki8ti8zába folyt a Tóköztol keletre. Kisferto, lásd Berténytava. Kisgegyesd, lásd Gegye8d. Kisgegyesdtanya, lásd Gegye8dtava. Kishalász, lásd Nagyhalász összefoglaló részében. Kishalásztó. Az 1863-i térképen külön tó Nagybelhalá8z alatt. Ma nem ismerik. Kisistenföldje. 3,5 hold gazdátlan terület volt a Ki8ti8za partján a délkeleti oldalán Nagyalmaszegtol nyugatra, vagyis a Ki8almaszeg. Vízimalom állott itt. Ma útor lakása 2 épülettel. Kiskecskés. A tagosítási iratokban szerepe\. Ma nem ismerik. Kiskeletke, lásd Keletke. Kiskotymán. A Poklondo8 napszállati végén 40 - 50 négyszögöl gizgazos víz volt esozés idején. Ma nincs meg. Kislantos, lásd Lanto8. Kislapos, lásd K i8lapo8tanya. Kislapostanya. A község fölötti Nagytó délkeleti részében levo 10 holdnyi nádastóI északkeletre az a hely, ahol gyalommal tanyát szoktak vetni. Ez a hely az 1863-i térképen már Ki8lap08 néven szerepel 5 hold területu vízállás. Féllábszárig éro vizében még fogták a lakosok a esukát szabadkézzel és tapogató val. Ma beépített rész. Kisliers. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Kismiske, lásd Mi8ke. _ Kispesttanya. A részletes térkép szerint Erháttól keletre 60 hold terület, ahol 15 család lakik. Kispoklondos, lásd Poklondo8. Kisregezin, lásd Regezin. Kisszörény, lásd Szörénytava és Szörényeleje. Kistéglásdülo, lásd DióJahomok. Kistétke, lásd Tétke. Kistisza. Nagyhalász község északkeleti részén a Tisza (Nagy tisza) melletti Szálveté8 nevu vizes mélyedésbol eredt. A Kistiszának egy kis része határfolyó Nagyhalász és Dombrád között. Halász határát északkeleten követve a Puhahomoknál, ahol a Bárányér belefolyik a Telek nevU sziget fölött nyugatnak tartva sajátságos kanyarodásokkal halad délnyugati irányban 16 km hosszan. Különlegessége az is, hogy az egész halászi határon fentes helyen folyik, tehát szinte a vizeshelyek elkerülésével. Ugyanezt látjuk a dombrádi 1'861. évi térképen. Ibrány határában a Ki8ti8zát még Malomerének is nevezték. A kis folyó vize a Tiszába ömlött. A Ki8ti8zát kis húzóhálóval halászták és versét is raktak le bele. Ha nagy volt a víz, szákkal is halászták. Ezelott a nádasban ívódás után egyágú szigonnyal nagy harcsákat fogtak. Megtörtént néha, hogy a nagy hal elvitte a halász kezébol a szigonyt. Északi részében rengeteg kígyó volt. Kistiszahát. A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában levo kataszteri fel. mérési kéziratokban fordul elo 1855-ben. Kistolnahomoka, lásd Tolnahomoka. Kis Tóth János, lásd Tóth Jáno8ka. Kisvértsköz, lásd Vért8köz. Kiszombor, lásd Zombor. Kiszomborláp, lásd Zomborláp. Kiszúgó. A község fölötti Nagytó közepén levo Zúgópascuum keleti oldalán az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. 263
Kocobalápok. A Kocobasziget fölött úszó lápok voltak. 15-18 hold nagyságúak. Az 1880-as évek elején KáIlay András foispán egy társával 12-12 farkast lott e helyen. Kocobasziget. A határ keleti részében a Regezin északkeleti oldalán 2 hold szántó volt, amit nehezen IehetEtt megközelíteni. Ma is szántó, tanya áll rajta, ahol 167 ember lakik. Kocobatanya. A határ északkeleti részén a Kistisza mentén KÜérköztol keletre az ún. Kocobalápok helyén fekszik. 12 házban 80 ember lakott. Az 1944-i kimutatás szerint pedig 167 ember. Kójiszög. A nyugati határszélen a Kotriér északi oldalán 5 hold szántó volt. Ma is az. Kolbász. A község déli végét határló Gegyesdtava Uszvány nev,u délkeleti nyúlványa és a Pap tava között 1 hold szántó sziget, nádas között. Ma is szántó, répát, dohányt terem. KoItsárere. A nyugati határszélen Ibránynál folyik a Kistiszába. Komlósér. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Komlósérhát. A határ keleti részén fekszik, erdo volt. 1812-ben irtották ki. Az 1857. febr. 6-i tárgyalási jegyzokönyv szerint 30- 50 éves kaszáló. Ma nem ismerik. Komocsó. Az 1863~i térképen a határ északnyugati sarkában a Nagy tisza és a tiszai vízgátló töltés között fekszik, csak 5 hold tartozik Halászhoz, a többi Ibrányhoz, tartozik. Konyhatólápja. A községtol délnyugatra a PU8ztatemplom és Osebely közt húzódó 5 hold láp nádas, gyékényes, sásos terület. Közepén a nyugati oldalon lápkút volt, melyet az 1791-itérkép is feltüntet. Ma ez a terület esos idoben hasznavehetetlen, száraz idoben jó szántó, zöldséget, hagymát termelnek rajta. Kossuth utca, lásd Zúgósor. Kotriér. A határ nyugati oldalán SzérU8zeglaposából folyt a Kotritóba. Ma víztartány, helyesebben tiltó (zsilip) fából készült. Kotritó. Az ibrányi határszélen 4-5 hold halászó tó. A cigányok halászták. A Kotriere folyt bele. Ma szántó. Kovászér. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Kovásztahomoka. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Kovásztalaposa. A határ déli sarka a Keresztútnál (Kótajnál) 35 hold használhatatlan terület. Ha víz alatt volt, mint 1881-ben, vesszokosárral fogták belole a halat, csíkot. Ha lement a víz, kaszálták. Legújabban legelo is. Ma szántó. Kovásztava. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Kóégetó, röviden a KoégeUJduUJneve. Koégetodülo. A Nyíregyházi út keleti oldalánál fekszik, ahol aPazonyi út elágazik belole. Kelet felol a Kis és Nagyberténytava határolja. 135 hold jó szántóföld volt. Ma is az. Koégetoér. A határ déli részén a Nyíregyháza-halászi országút alatti kis beton hídon folyik át északról délirányban a kendergyári csatornába. Köleségés. A határ délnyugati részében, a Kerelcecs délnyugatisarkánálll hold szántó. Ma is az. Köleshegy. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Kölestava. A rádi határ kozelében az Arpássziget mellett fekszik északról a Zomborláppal határos. A Nagytó keleti maradványaként tünteti fel az 1863-i térkép. 7 hold síkvíz, a Kádárere kötötte össze a Kannatavával. A szélén káka és sás nott, nád nélkül, továbbá kolokány és gyöszöny is. Olyan sok csík volt benne, hogy 1863-ban hordószámra szedték ki belole. Kövérhomoka, lásd Bóvérhomoka. Középdulo. A tagositási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Községilegelo. Az 6szólókertt6l déli és délnyugati irányban a Kvasztatanyáig húzódik, 210 hold területií. Kukullóhalom, lásd Kukullóhegy. Kukullóhegy. A keleti határszélen a Rádi út alatti Királyhegyduló közepén a határ vonalán levo 8-10 hold domb. A II. József korabeli térképen Kukullóhalom. Szántották régen is, ma is. Kulcsárerefarka. A megyei levéltár egyik 1605-i iratában fordul elo. Ma nem ismerik. 264
Kunere. A határ északi részében levo Kuntavát kötötte össze aKistiszával. A Bóserét mondták így a Kuntaváról. Ma nincs meg, beszántották. Kuntava. A határ északi részében a Kistisza hármas kanyarjában az Almaszeg keleti oldalától északra 8 hold kerek alakú halastó, a szélén nádas, gyékényes. Keszeg, csuka, potyka élt benne. Ma krumplit, répát, zabot és búzát is terem. KülsorongYQs, lásd Rongyosföld. Külvég. A község déli része, amit más községben Alvégnek mondanak. K vaszta tag, lásd Ládatanya. Kvasztatanya, lásd Ládatanya. Laci vagy Lacitábla. A gör. kat. haranglábtóI délre, a község nyugati oldalán elhúzódó 50 hold területu tófenék volt, tele édesvízi kagylóval, északi vége nagy homokdomb. Ma beépített hely. Lacitábla, lásd Laci. Lantos. A község fölötti Nagytó nyugati oldala mellett fekszik. A Osalánosszigetektol északra esik aNagylantos 6 hold nagyságú sziget, ettol délnyugatra a Kislantos 2 holdas sziget. Mind a ketto magasfekvésu hely. Ma szántó. Lasbai István lápja. A mai öregek csak annyit tudnak róla, hogy a rádi oldalon volt.
Ládatanyája. A határ déli részében levo Hosztándulóben, Nagyberténytótól északra 1 km-re terül el. Nevét földesurától kapta, legalább 150 éves. Két ház áll rajta, abban 12 ember él. Újabban Kvasztatagnak és Kvasztatanyának is hívják. Lágyság, lásd Bét utca. Lágyságtanya. A község fölötti Nagytó déli részében a község közelében az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Ma a Bét utcával együtt Petofi utca. Lágyság utca. A belterület keleti részén húzódó Kállay utcából a ref. templom és a Rádi sor közt nyíló és-=I alakú kis utcának a kezdetét hívták Lágyságnak, a végét Bétnek. Ma a ketto neve Petofi utca. Lápkút, lásd Konyhatólápja. Lápszakadék. A községMI nyugatra, a Sövendegeleje páskum mellett, a Sövendegjárása folytatása. 3 hold öböl síkvíz, csónak járt rajta Ibrány fele. Lászlóértanya. A község fölötti és azt nyugatról is keríM Nagytó délnyugati végében az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Lázárlápja. A délnyugati határszélen a Tolnahomoka mellett terül el. Fölötte feküdt a Tolnahomokalápja. 6 hold nagyságú terület, téglány alakú láp volt. Lófogó. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Lógerind hoItere farka. A megyei levéltár egyik l605-i irata említi. Ma nem ismerik. Lónyay út, lásd Osordajáró út. Lopósziget. A község déli végétol délnyugatra, a Gegyesdtava kanyarjában, a hajdani Sóskadomb halásztanya mellett 2 hold kaszáló, ökörlegelteto kis sziget volt. Ma szántó. Lyukashegy. A határ délnyugati részén a Ságrétje által bekerített Tökössziget fölött fekszik. Homokterület, melynek közepét kihordta a szél. A partjára 1866 óta akácfát ültettek, így lett szélfogó árok. Nyugati részén levo völgyben jó ivóvíz volt. Ma jó termohely, lentes része búzát terem. A Lyukashegytol délre esik a Homoktanya, iskolaépülettel. Magostanya. A község fölötti Nagytó keleti részében Béteretanya és Tököstanya közt az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. . Makosérjehátja. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismenk. Malomér. A községtol északra 1 km-re a Bördölónél folyt. A határ északi részében a Mestersziget közelében jött ki a cseretbol és párhuzamosan folyt aKistiszával, majd az IspányeréveI átellenben létezett kastélynál egyesült vele. Az 179l-i térképen feltüntetett Malomér közepén folyt bele a Remeteér, mely a Nagytó északi részével kötötte össze, a Remetehomoktól nyugatra. A térkép 1500 métert tüntet fel belole. Malomércsatorna azonos aMalomérrel. Malomérhát. AKistisza és a Malomér icsatoma közötti terület a Kisistenföldjétol északnyugatra 95-100 hold nagyságú, Zúgótáblának is mondják. Malomérhátilápok. Az öregek közlése szerint sok volt 20-23 hold területtel. Benyúlt és összefüggött a Kocobalápokkal. Malomhely. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. 265
Malomkasdló. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Marhajáró. A községt6l nyugatra a Sövendegjáráaa és a Dinnyésmál közötti legeM két darabban. Délr61 tartó nádas utat és Gegyeadtava terül el. - Marhajárónak mondták Paptavától az Úrtavad{U6ig is. Matató. A község délkeleti végénél a Nyíregyházi út mentén hegyhez hasonló jelzésu,Mulatóhalom ovális alakú néven terület szerepel. neve az 179l-i birtoktérképen. A II. József korabeli térképen Mága, lásd M ágarétje. Mágacsatorna, lásd Mágatanya. Mágahalom. A határ déli részében, a Rongyoaföld déli végében, a Mágarétje és a Kováaztalapoa isközött 8-10 holdnyi hosszas domb, amit. szántottak régen is, ma is. Mágahegynek mondták. Mágahegy, lásd Mágahalom. Mágahíd, lásd Mágatanya. Mágarétje. A határ délkeleti része Kemecse felol a Tormáatelek felett, 70 hold vizes rét, rengeteg hallal. A Lónyaycaatorna építésekor 1882 telén egy alkalommal 8 szánka potykát fogtak belole. Mágaszeg. A határ délkeleti részén a Mágarétje felett és Hamvaalapoaa nyugati végénél terül el. Felnyúlik egész a Tótazerig. 30 hold ingovány, láprét; ma szántó. Mágatanya. A határ déli részén a Lónyaycaatornát átszelo Nyíregyháza-nagy halászi kövesút mentén a Lónyaycaatorna közelében. A nép e gyujto focsatornát Mágacaatornának mondja, 80-100 ember lakik.a rajta levo hidat Mágahídnak. E csatorna mentén 15-20 házban Menetiszeg. Ais határ oldalán Menetiazegazigetnek hívták.keleti Ma is szántó.Kiavértaköz fölött 10 hold szántó sziget. Menetiszeglápja. A határ keleti oldalán levo Menetiazeg északnyugati oldalán 4,5 hold nagyságú. Farkas tanyázott itt a gyékényesben, nádasban. Ma szántó. Menetiszegsziget, lásd Menetiazeg. Mentéssziget. A község határának északnyugati részében a Malomér alatt Nagybelhaláaztól nyugatra, Kiamiakétol északra 0,5 hold nagyságú sziget. Mestersziget. Nagyhalás::.A község fölötti Nagytó és a Malomér között, ahol a Ma szántó. Bördölo összeköti a KiatiazávaI. 1,5 hold libalegelo, száraz idoben szántották. Miske. A határ északnyugati részében a Sebeadegér fölött fekszik a Nagymiake területu 1 hold nagyságú sziget, aKlamiake. és ettol északnyugatra a Nagybelhaláaz alatt délnyugatra a félholdnyi Morotvák. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Mulatóhalom, lásd Matató. Nagyalmaszeg, lásd Almaazeg. Nagyalmásszeg azonos Nagyiaten földjével. határ délnyugati oldalán Ibrány felol az Aladártá mellett és az ElloazegNagyállás. alatt 25 A hold terület. Nagyhálványhegy, lá~d Bálványhegy. Nagyhálványzug, lásd Bálványzug. Nagyhelhalász, lásd Belhalász. Nagyhertény, lásd Berténytava. Nagyhét, lásd Bét. Nagyfa. A tagosítási iratok emIítik. Ma nem ismcrik. Nagyfertö, lásd Kiaberténytava. Nagygegyesd, lásd Gegyead. Nagygegyesdoldaltanya, lásd Gyegyeadtava. Nagyistenföldje. 10-15 hold gazdátlan terület a Kistiszánál. A dombrádi út megkerüli. A mai öregek Nagykeletke, lásd közlése Keletke. szerint azonos a Nagyalmáaszeggel. Nagykert. A tagosítá.~i iratokban fordul eM. Ma nom ismerik. Nagykertlápja. A község keloti oldalán nádas között és a Fadaa északnyugati szermt. vég~nél 23 hold nai:{yláp, mely veszélyes volt. Nagylápnak is mondták a mai öregek Nagylantos, lásd Lantos. Nagymiske, lásd Miske.
Nagylapostava. A Nagytó maradványa a közepe táján. 1863-ban már csak 16 hold nagyságú volt. Sok hal élt benne, a vízilencsén pedig sok madártojást találtak tavasszal . Nagyláp. A mai öregek szerint aNagykert lápja volt. Nagynyárfa. A határ északi részében a Kiatiaza melletti AlmaazegMl északra eso fentes rész szélén állott. Az 1791-i térkép így jelzi: "Nagy Nyárfa". Emlékezés szerint nem egy, hanem két nagy nyárfa állott itt, de messzirol egynek látszott. Nagypoklondos, lásd Poklondos. Nagyregezin, lásd Regezin. Nagyrét. Egyedül a Weiss István-féle térképen szerepel 1856-ban a községtol a Tiszáig trejedo nagy rétség neveként. Nagyszeg. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Nagysziget. A határ délnyugati részében a Szorénytavától nyugatra eso Bikatóval határos délrol. 120 hold legelo volt. Ma szántó. 1863-ban két részre osztották. Napkeleti része Halásznak, napnyugati része Ibránynak adatott áto Nagysziget. A Paptavától nyugatra a Rétköz vasúti állomás nyugati oldalán 25 hold szántóterület. Az elso világháborúig a herceg Odeschalchi Zoárd J enoé volt. Ó létesítette1905-6-bana kendergyárat, 1917. ápr. 4-én történt tragikus halála után a sz~gedi kendergyá~é lett. Ma is m~ködik. Ugyancsa~ 1916-ban létesítette a burgonyaszárltó és burgonyahszt gyárat, ami halálával megszunt. 1938-ban létesült Beteg Pé'ter és fiai zöldségszárító (burgonya, répa és petrezselyem) és mentaszárító üzeme. Ez az Üzem 1944-ben megsz'Unt. Sorosi Sándor konzervüzeme is 1938-ban kezdett muködni itt, ahol paradicsomot, káposztát, sárgarépát és petrezselymet dolgoztak fel. 1942-ben leégett. 32 házban 550 lélek tartózkodott. Egyik családi ház (Ibrányi út 36.) elott a muút mentén án még az az öreg hársfa, ahonnan 1828-ban az érdekelt halászi birtokosok ladikkal indultak Kisvárdára a Felsotiszai ármentesíto társulat megalakítására. Ma ipartelep. 194'4'-ig az Odeschalchi uradalomban termeltek borsmentát, fekete mályvát, komlót, csudafát. Nagyszörénytava, lásd Szörénytava. Nagytéglásdülö, lásd Tégláadulo. Nagytétke, lásd Tétke. Nagytisza, lásd Tisza. Nagytó. A belterületet északról és nyugatról veszi körül a határ közepén. Északnyugati részét, a Remetelapoaát, a Bördölo köti össze aMalomérrel és KistiazávaI. A Szolohegylaposát pedig a Remeteér a MolnáreréveI. 350 hold halas víz, csuka, kárász, keszeg, potyka, tat vagy cigányhal élt benne, ezeken kívül csík és rák is. Két nádas része volt. Az északi nagyobb rész 17,9 hold, a délkeleti kisebb 9,6 hold nagyságú. Nemcsak hal, hanem sok madár is tartózkodott sás8S részein. 24 tanyát húztak benne a halászok gyalommal. Az 1791-i birtoktérkép mind a 24 tanyát feltünteti, sot egy kivételével a tanya nevét is. Ezek a következok: a tó északkeleti nyúlványában van a Demecsertátanyája és a Sárosértanya. Az északi részen a Kecakádoldaltanya és a Kerektanya. Az északnyugati részen: Remetelapoaatanya, Sebeadegelejetanya, Szolohegylaposatanya. Ettol délkeletre a Zúgáeretanya, innen keletre a Düllotanya. A tó közepén keletrol indulva nyugat felé így következnck a halásztanyák: Tököstanya, Magostanya, Béteretanya, Aranyostanya, Fövénytanya, Kiazúgá, ZúgáoldaUanya, Gyékényeaoldaltanya. A község fölött pedig így sorakoznak: Kislapoatanya, Kannakertaljatanya, Zaidákertaljatanya, Lágyságtanya. A község nyugati oldalán: Oláhkertaljatanya, Láazláértanya. A község északnyugati vége fölött berajzolták a névtelen tanyát is. Késobb 66-72 évvel az 1857-i térkép, valamint az 1863-i térkép is a Demecaertátanyáját már különálló kisebb tóként tünteti fel Demecaertava néven, Sároaértanyát pedig Sároaérlaposa néven. Az 1857-i térképen Kannakertaljatanya Kannatava néven szerepel. Az 1863-i térképen Szr51ohegylaposakülönálló vízterület. Ugyanczen a térképen a Nagytá már csak 16 hold, és Nagylapostava névcn szerepel. Nagyideju öregek mondják, hogya Kialapos vízállásban az egész lakosság fogta a halat, mégpedig csukát, osi módra, kézzel. Nagytolnahomoka, lásd Tolnahomoka. Nagy Tóth János, lásd Táth Jánoska. Nagyvértsköz, lásd Vértsköz. Nagyzomhorlápja, lásd Zomborlápja. Neszehíd. A községtol északra 1,5 km-rc a Dombrád-nagyhalászi út mentén, ahol a Kistisza átvágja a bördoloi utat, fahíd állott. A Neazehíd nevét többféleképpen
266 267
magyarázzák. Az országút déli részén a Ki8tiaza partján keletre volt egy kis rossz ház, a neszehídi kocsma. Klein Dávid, vagy ahogy hívták Nesze Dávid volt a kocsmáros. Feleségérol kapta ragadvány nevét, aki szerelu1es és könnyen adakozó természetu volt, hamar megmondta, hogy "nesze". Jakab Samu rádi lakos és Körös nevu komája megölték az öreg kocsmárost. Fekvohelyén a párna alatti pénzt követelték t6le s mikor az falhajtotta a párnát, nemcsak pénzt, de fegyvert is láttak ott. Abban a hiszemben vol. tak hogya fegyverrel lelövi oket s hogy ne legyen rá ideje, a csizmaszárból kihúzott kés~el
leszúrták.
Jakabot
-
tulajdon
szavai
szerint
-
a kedves
komája
ütötte
le
kapával, mikor elfogták. Jakab Samu 1914.ben kiszabadult a börtönb61 kegyelem útján. Maezkó János 67 éves gégényi lakos így beszélte a neszehídi kocsmáros megölését: Én ismertem Jakab Samut, aki karádi ember volt, alacsonytermetu, pirosképu. Rosk6 és Körös Jancsi cimboráival végezték ki a kocsmárost és keresztet hasítottak a férfi hátára. A gyönyöruszép lányát pedig Jakab Samu kilökte a kocsmából, aki a híd alá rejtozött el, úgy maradt életben. Roskót és Köröst késobb lelotték. .Jakab Samut 20 évreKésobb ítélték nótát el. Mikor visszakerült börtönb61, lonél. is csináltak róla,a amit ma is Cigándon dalolnak."gulyás lett a töltésfelügye_ Ifj. Ritli Gyula községi jegyzo szerint a Neazehídat arról nevezték el, hogy a híd melletti kocsmába betyárok jártak inni. Ónkupából ittak s mikor összekoccintották, nem azt mondták, hogy egészségedre, hanem azt, hogy nesze! , Tóth István kéki lakos úgy tudja, hogy a kocsma mellett folyt egy ér, amire a vármegyétol hidat kértek. Sokáig nem adta meg amegye és amikor végre megkapta a falu, nem olyan lett, mint amilyent vártak. Ekkor azt mondták: hogy kénytelenségbol készült a híd. Nem is adták, csak odalökték a falunak, mondván: "itt van, nesze!" Ezért nevezték neszehídjának. A régi fahidat 1904-5. évben betonhíddal cserélték ki, amit a második világháború végén 1944-ben aegyaránt. németek felrobbantottak. Ma újra fahíd áll a Kiatiazán, a vasúton és szekérúton lakos él. Neszehíditanya. A határ északi részén a Kiati8za partján terül el, 8 házban 60 Nyakasér. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Nyakasérhát. A határ északi szélén a Nagytiaza mellett 10 holdnyi erdos rész. Kelet felol ()lyvö88zeg, nyugatról Kereaztiazeg veszik közre. Nyakasszeg azonos Nyakaaérháttal. Nyerges. Az északkeleti határnál, ahol a Kiatiaza nyugatra fordul, emelkedik a 8z616homok, ennek északnyugati dombját hívják Nyergeanek, mely 12 holdnyi terület. Nyergeshomoka azonos 8z616homokával. Nyíregyházi út. A község beIterületérol dél felé Nyfregyházám vezeto út. Ókert, általában 68z616. A község közvetlen déli végén a Nyíregyháza-nagy_ halászi kövesút nyugati oldalán 80 hold szoI6skert. Egy házában egy család él. OIáhgaz. A mai öregek csak annyit tudnak róla, hogy erdo volt. Oláhkertaljatanya. A község fölötti és azt nyugatról is kerit6 Nagyt6 nyugati oldalán, a Lá8z16értanya fölött az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Ma szántó. Orkoláb. A határ északkeleti részén a 08ibarétben 3,5 hold erdos kis sziget volt. Oskolaere, lásd 18kolaere. ÓszoJö, lásd 6kert. Ölyvösszeg. A határ északi szélén folyó Nagytiaza melletti 20 hold nagyságú erdos rész, 8ipo8érhát és Nyakaa8zeg között. Ördögárka. Régi erge, vízmosás, mely 2 m széles volt, a Kiaberténytava alias Nagyfert6 északkeleti oldalától vezet a Rádi útra és tovább a Osuta elejénél a cseretbe. A község déli végét61 félórányira esik, egy kis hídon járnak keresztül rajta. Ma nincs meg az árok, beszántották. Ördögárkahegy. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Ördöngös, lásd ()rdöngö8fert6. Ördöngosdulo. Az öregek közlése szerint a 8zörény értendo alatta. Ördöngoslerto, késobb ()rdöng68. A községt61 délnyugatra eso 8zörény szántóterület közepén 4,5 hold szikes víz volt. Délkeleti oldalánál út megy délnyugati irány. ban. Késobb székfu virágot termett, néha a jószág járta. Ma szántó. Ma is Ördöngoshegy. az. A határ déli részén a kanálisnál 8-10 hold területu szántódomb. 268
Ördöngoshidja. A határ déli részén a Pipaazegicsatornán levo fahíd a Kereaztút déli oldalában. Ma betonhíd. ' Örhegy. A határ délkeleti részében a Kiaberténytava északkeleti csücskétol északra, a Rádi úttól keletre 2 holdnyi területu szántó volt régen is, ma is. Örhegyidulo. A Ki8bertény északi oldalán elterüI6 30-35 h. szántó, melynek északnyugati kiugrásában emelkedik az 6rhegy. Ma is szántó. Pallóláp. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Pallóréve. A határ északi részében a Ki8ti8zába folyó Ki8ér fölött egy kiálló hely, hova csón8;kon me:?tek. . . PaIlótó. Nmcs feltuntetve se az 1791.1, se az 1863-1 térképen, de az öreg emberek közlése szerint a Pal16révnél beljebb volt a határ keleti részében 30-35 hold területtel. Palocsaér. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Palocsaérhát. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Papsziget. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Paptava. Közvetlen a község déli végénél, ér kötötte össze a telkek közt levó Szerencawval. 40 hold sikvíz, csak az északi szélén nott egy kis gyékény és sás. Olyan mély volt, hogy a csáklya nyelét el~epte a víz. Rengeteg ~al tartózkodott benne. Régi idoben a lelkész használta. 1789-lg csak a nagyhalászl pap engedelmével lehetett gyalmolni. E tó partján három oldalról épült a község és a házi kertek lenyúltak a tó széléig. 1874-ben a nagy szárazságkor répát termett, meg igen jó szagos dohányt. Az m91-i térképen látható 800 négyszögöl nagyságújár6láp is rajta. Ma egy része kaszáló, 17ásrésze szántó. Pazonyi út a Pascuum Commumétol délkeletre a K6éget6n és a Kecské8átallján keresztül ér el Kemec8e határához. Pálhalom. A Szabolcs vármegyei Jósa Múzeum gazdag bronzleletei közt egyik 93 darabból álló bronzhalmazlelet táblájára ezt írta a múzeumalapító, dr. Jósa András: "Lelohely: Nagyhalász Pálhalom." Hol áll, vagy hol állott a község határában ez a halom és mely évben találták a tárgyakat, azt nem jegyezte fel. A mai öregek nem ismernek Pálhalmot Nagyhalász határában. Valószínuleg Páltelek területén volt. Páltelek. A határ déli részében a Hoaztánfu alatt a Nyíregyházi út keleti oldalán 100 holdnyi nagyságú szántóföld volt. Ma is az. Pestiláp. A határ északi részén feküdt, 15 hold nagyságú volt. Pestisziget. A tagosítási iratok emlí tik. Ma nem ismerik. Pestitó. A határ északi részében a Kiatiaza felett Bornél6jától keletre 3 km-re 3 hold nádfiókos, vízállásos, gazos hely, amit nem használtak. Ma szántó. Petofi utca. A belterület keleti részén összefoglaló neve a LágY8ág és Bél görbe utcának, mely 1_1 alakban megtörik. Piller Dezso tanya, lásd T6thtanya. Pinamosókátyú. A határ keleti részében a Farkaahalom és a Rádi út mellett .5 hold tiszta vizu mélyedés, melyben hal ritkán, nadály soha se volt. Vize alig kötésig ért. Kendert áztattak benne az asszonyok, lányok. Ma szántó. Pipaszeg. A községtol délre a H08ztánfu fölött és a Káká8fert6 alatt 15 hold kaszáló volt. Ma legelo. Pipaszegi csatorna az elobbi terület árvizét levezeto kis csatorna. Pogánysziget. A határ délnyugati szélén Kerekecst6l nyugatra nádas között 5 hold nagyságú sziget. Alját kaszálták. Ma jó termoföld, búzát, gabonát, dohányt terem. Pogánvészi. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Poklondos. A határ délnyugati részében a Bálványhegytol délre 100 hold homokos terület. Szoló volt benne. Régen megkülönböztettek Nagypoklondo8t, mely 70 hold nagyságú és Ki8poklondo8t, mely 30 hold területu. Poklondosdulo alatt a Nagy- és Ki8poklondo8 értendo. . Poklondoshegy. A Poklondo8 északkeleti részében a Rongyo8föld mellett fekszik. A keleti oldala szikes. Emlékezetre szolo volt rajta. Ma is szoló. Poklondosi út, máskép Poklondo8duld. Poklondostanya. A határ déli részén a Nyíregyháza-dombrádi kövest'tttól nyugatra 1 km-re terül el, hol 7 házban 50 lakos lakik. Poroshomok. A község alatti Úrtava napfeljötti részén a Tetveahegy felett 25 hold szántó volt. Ma.is a.z. 269
Puhabomok. A határ északkeleti részében a Ki8ti8za kanyarulatánál, a Hajó8homok mellett fekszik nyugat felol. 7 hold erdo volt, ma sárga homokos szántó. Pusta Templum, lásd Pusztatemplomdomb. Pusztaszöl0. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Pusztatemplomdomb. Pesty Helységnévtárában olvassuk: "A néprege szerint hajdani századok el6tt a falu alatt egy temetö, mely neveztetik Puszta templom helynek, hova legutóbb a Fráter család temetkezett. Itt hajdan egy nagy templom állott, melyet a csehek építettek, midon Magyarországon garázdálkodtak. Romjai 1789-ig épségben állottak. II. József megengedte a reformátusoknak, hogy a romokból tempIoprnot építsenek, ami 1789-.90-ben meg is történt. 1826-ban egy torony ragasztatott elébe faragott kövekbol." Mmdez csak monda. A hagyomány szerint a községt61 délnyugatra terjedelmes dombtet6n hajdan barátok laktak. Pázmány Péter írja, hogy a monostor fennállott egészen a XVII. század elso felében. Szent Ferenc rendu szerzetesek laktak itt, akik hazánkban a tatárjárás után telepedtek le. Gótikus templomukat késöbb a reformátusok használták, de mivel bajos volt odajárni, és eonservatiója is sokba került, odahagyták és a falu közepén építettek fából 1701-ben. 1789-ben pedig a zárda és templom köveibol más temlomot. A nép hite szerint a Paptavában van a hajdani templom harangja. A II. József korabeli térképen Pustatemplum. A községtol délnyugatra a Gegyesdtó U8zvány része szomszédságában 20 hold nagyságú sziget. Északkeleti partos oldalán állott a ferencesek gótikus temploma zárdával, körülötte a temet6vel. Emlékezetre kis fás volt ez a sziget, nem szántották. Ma az alján házak épültek, másutt szántják. Pusztatemplomhely, lásd Pusztatemplomdomb. Rakottyaszéle. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Rádisor. A belterület keleti részén húzódó Kállay utca közepébol nyíló r alakú utca, mely visszatér a Kállay utcába. Ma Zrinyi utca. Rádi út, a község belteruletéröl kelet felé indul és Ti8zarádba ve7.et. Regezinere. Egyesek szerint Beszterce felol jött keletfelöl és beleömlött az Alma8zeg érbe. Mások szerint a Malomérbe ment s a Demecaertavát érintette. Regezintó. A határ északkeleti részén Beszterec felol terül el. 120 hold nagyságú halastó volt, temérdek hallal, tanyákat is húztak benne gyalommal, de mivel a nád, gyékény, gyöszöny, kolokány benötte, elhagyták a halászok. Az 1791-i térkép is így tünteti fel: "Elhagyott tanyák". Úgy látsÚk, két részbol állott, úrn. a Nagyregezin és Ki8regezin tavakból; a tagosítási iratok is így említik. Mai öregek állítása szerint a keleti része volt a Nagy- és a nyugati része a Ki8regezintó. 1863-ban kiszáradt. Északi részénél a Hajdúér kötötte össze a Ki8tÍ8zával Almaszegnél. Remetedomb, lásd Remetelapo8atanya. Remeteér. A határ északnyugati részében Ki8- és Nagybelhalász között a Nagytóbál a Malomérbe folyt. 1250 m hosszúságú. Mocsaras vize mindig mozgott. Az 1863-i térkép hibásan Malomérnek tünteti fel. Ma csak a medre van meg, de víz nem folyik benne. Remetehomok. A község fölötti Nagytó északnyugati kanyarjában a Remeteértol keletre 2 hold magasabb part volt, amit szántottak. Ma már apródonként elhordják vasúti töltésnek meg utakra. Ma is szántják. Remetelaposatanya. A község fölötti Nagytó északi részében, a 15 hold nádas és a Remetedombot körülvev6 nádas között az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Régiér. A tagosítási iratok emlí tik. Ma nem ismerik. . . Régiérhát. A tagosítási iratokb61 csak azt tudjuk, hogy kaszáló volt. Ma nem Ismerik. Régitemetö. A külvégesi végen, a mai ref. iskola helyén terült el. Az alja a predikátor kaszálója volt. Répássziget. A község fölötti Kádárere déli részén 1,5 hold szántósziget. Ma is az. RétCark. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. .. Rétköz vasúti állomás. A Kétérköztol északra a kendergyárral szemben a D~ófahomoka déli végében. Rétköztanya azonos Nagy8zigettel. Rongyosdülö, lásd Rongyo8föld. . RongyosCöld. A határ déli részében 90 hold nagyságú, elnyúló szántóföld a BalvánY8zeg alatt. Keletrol a H08ztánfu és Páltelek meg a Nyíregyházi út határolják. 270
Keleti oldalán van a H088zúkátyú és a Jányokkútja, közepén a Vápahalom. Ma is szántó. Kül8ÓTongY0811ak is mondták. Saroknak hívták a Tyúk80r nyugati szélén lcvö sarok telket. Kert volt az, ahol konyhai veteményeket termesztettek. Ságárka. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Ságrétje. A határ délnyugati szélén levo Balfu fölött 60 hold kákabokros, tippanos, vizes rét. Északnyugaton a Tökö88zigetet fogta körül. Az 1791-i térkép használ. hatatlannak tÜnteti fel. Emlékezet szerint rengeteg csík élt benne. 1867-ben a nagy
áradás halat _ csukát, kárászt - vitt bele, amit halásztak belole. J ó nádtermohelv volt és sok róka tanyázott benne. Tanyába hordta az aprójószágot. Ma a Homoktanya áll a nyugati részén. Ságszeg. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Sánta Pál gerendje. A mai öregek szerint magaslat a Telek körül. Sáros. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Sároserge. A határ délkeleti részén a Sáro8fert6 északi részén kis ér, amely belemegy a H08ztánerébe; a H08ztán szélénél a Nyíregyházi út vágja ketté. Sárosérlaposa. Az 1863-i térképen 6,5 hold kaszáló volt a határ északkeleti részén a Ki8zombortól nyugatra. Ma szántó. Sárosértanya. A község fölötti Nagytó északkeleti nyúlványában a DemeC8ertótanya alatt az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Sárosferto. A községtol délre eso Kajor8zeg déli végénél a Nyíregyházi út közelében 85 hold használhatatlan szikes terület. Sebesdeg. Az 1791-i térkép a határ nyugati részén a Sebeshomokától 500 méter hosszan egy eret tüntet fel, mely a Nagy tóba folyt. A Sebesdek név a Tisza rétközi oldalán végigkanyargó nagy Tiszaágnak a hivatalos neve. Kitunik ez abból, hogya bezdédi tagosítási térképen a Tiszaág mellé a tagosítási mérnök a Sebesdek nevet ceruzávalodajegyezte. A tagosítási térképek adataiból azonban az is kitunik, hogy ugyanezt a Tiszaágat az egyes községek többségükben más és más névvel jelölték. A Tiszaág különben a Zovány nevu nagy tiszaágb61 szakadt ki Zsurknál. Itt még Szcbecse (középkori alakban Zebeche) volt a neve. Tuzsér táján Perte lett a neve. Komoróban Sorés. Dögében Szerecse (középkorban Kapus). Kisvárda határában Sör. Rétközberencsen Parom (a XV. században Poram). Kékcsén is Poram néven szerepelt. Dombrádtói Tiszarádig Járatnak nevezték. Nagyhalászban Sárosérnek mondták. Amikor ugyanott a Sebeshomokánál összeszorult Sebeske, majd Sebesdeg és Sebesdek néven emlegették. Délnyugatra a Palocsába folyt. Majd a Szárdtóba ömlött. Innen Csenger néven folyt tovább Paszabon át Bercelre. Paszabon A80ttérnck is nevezték. Bercelen végül Megyeárka néven ömlött a Tiszába. Ez utóbbi nagy folyónak (Nagytiszának) a vize áradáskor a Rétközbe folyt be rajta, amikor a vízfölöslegét kiadta a rétközi nagy tavaknak. Apadáskor pedig ezek vizét vitte a Tiszába, mégpedig Zsurk felé éppen úgy. mint Bercel felé. Sebesdegelejetanya. A község fölötti Nagytó északnyugati sarkában az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Sebesér. A tagosítási iratokban s7.erepel. Ma nem ismerik. Sebesdegér azonos a Sebesdeggel. Sebesérszeg. A határ északi szélén folyó Nagyti8za hegyes kanyarjában 65 hold erdos rész. Mellette fekszik nyugat felöl a Verem8zeg. Sebesérszegtó. A Sebe8ér8zegközepén 12 hold nagy víz. Sebesérszegtókája. A Sebe8ér8zegtótól délnyugatra 4 holdnyi kisebb víz. Sebeshomoka. A határ északnyugati részében a KÍ8tÍ8za, illetve a belole ágazó Molnárér alatt és a Sebe8degér mellett 5,5 hold keskeny sziget. SeelenCreundtanya azonos Bernáttanyával. Seresérhátja. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Simáktanya. A Ti8zatölté8 mellett 4- 5 családdal. Singérszeg. Az öregek közlése szerint a határ keleti részében elhúzódó Fad8a közepén levo Teremhegy mellett délrol és az Erbej mellett nyugatról 40 hold földhordó hely volt. Ma egyik része cigányputri, másik része vágóhíd. ., Sinórigóér. A határ északnyugati részén a Ki8ti8zába ömlo Almá8ér és HaJo között. Sionhegy. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Siposér. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. 271
Siposérhát. A határ északi részét körülvev6 Nagyti8za mellett a Barkócérhát közelében 13 hold erd6s terület volt. Nevét a régi Sipos esaládtól kapta. Sólyomér. A tagositási iratok emlí tik. Ma nem ismerik. Sólyomérhát. A határ északnyugati szélén Halász és Ibrány peres területének a legnyugatibb vonalán 5 hold nagyságú s az erd6b61 kinyúló keskeny magaslat. Somosértanya, lásd Eggerttanya. Sóskadomb. A község délnyugati sarkához közel es6 PU8ztatemplom nevü sziget északnyugati részén. 25 hold kaszáló volt. Elhordták, helyét szántják. Sóskadombtanya azonos Sóskadombbal. Sóskató. A községt61 délnyugatra es6 PU8ztatemplom nevü sziget mellett északon 10-15 hold tiszta víz, hellyel-közzel sásas, gyékényes. Ma szántó. Egy lakás épült mellette. Sóvágósziget. A határ északnyugati részében, a Sebesdegér melletti Töviskeshomok alatt 2 hold terület. Sövendegeleje. A nyugati határszélen Ibrány fel61 a Kójiszeg és a Sövengegjárá8a között 6 hold legel6 volt. Sövendegere. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Sövendegjárása. A nyugati határszélen es6 Gegyesdtava folytatása összekötve a fölötte lév6 Lápszakadékkal, a Sövendegeleje keleti oldalánál. 4,5 hold tiszta víz. Csónak járt rajta Ibrány fele. Sulymostó. Az északnyugati határszélen a Kistisza fölött terül el. Nagyrésze átnyúlik Ibrányba. A nagyhalászi rész 28 hold. Sok sulyom nott benne. Ma legel6. Sutkaalsótanya. A határ déli részében a Hosztánban Poklondostól északkeletre terül el, 5 házban 30 ember lakott. Sutka f6jegyz6 tulajdona volt. Kés6bb Ehrenreichtanya lett. Szapagyér. A határ északkeleti sarkánál a C8ibarétb61 folyt 1300 m hosszan a Nagytiszába a Szapagyörvénynél. Szapagylapos, lásd Szapagytókája. Szapagyörvény. Az 1791-i térkép feltünteti a Nagy tisza északkeleti elso hegyes kanyarjában. Szapagyszeg. A határ legészakkeletibb részén, a Nagy tisza szegletes kanyarjában 120 hold erd6s terület, a közepén lev6 tóval, a Szapagytókájával. Szapagytó, lásd Szapagytókája. Szapagytókája. A határ északkeleti sarkán folyó Nagy tisza szegletes kanyarjában lev6 Szapagyszeg közepén 28 hold sík víz. Mondták Szapagytónak is. Az 1863-i térképen Szapagylapos néven szerepel és ekkor 15 hold volt. Ma legel6. Szálvetés. Dombrádhoz tartozik. Erdo volt Nagyhalász és Dombrád határa találkozásánál a Nagy tisza mellett. Szánthótanya A határ északkeleti részében, a kövesút mentén Telektanyától nyugatra fekszik. 5 házban 30 ember élt. Szered oldal. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Szerencstó. A község közepén 12 hold nagyságú, gyékényes víz. Száresa, vadkacsa fürdött benne. A község déli végén volt összeköttetésben a Nagy tóval és a Paptavával. Telkekkel körülvették, s6t északról benyúltak a telkek a tó közepébe is. Ma szántó, répa terem benne. Es6s idoben ellepi a víz a tó területét, mert a faluból oda szalad le. Szesztay tanya. A határ déli részén levo Bodóhegyt61 északra 500 méterre a müút mellett fekszik, 4 házában 20 ember él. Székházfertíí alatt a Kisberténytava értend6, lásd ott. Székháztanya. A határ délkeleti szélén levo Kisbertény nyugati oldalán. Kiss Elek tanyája volt régen, ahol 3 házban 25 ember élt. Széles, máskép Széle8eleje. Széleseleje. A határ északkeleti szélén, a Kistisza baloldalán 35 hold erdos terület. Nyugat felol a C8ibarét határolja. Szénáskátyú. A Tolnahomoka mellett méteres mélyvízü, 10 hold nagyságú hely, kárászt fogtak benne. Ha leapadt a víz, kaszálták. Ma 80 holdat értenek alatta. Szénégetíí. A határ északkeleti szélén a Ki8tisza egyik kanyarjában 9 hold magasabb erd6s terület. Régen itt szenet égettek s a tekn6vájó cigányok vitték csónakon. Ma szántó.
272
Széruszeg. A nyugati határszélen Ibrány felol nádas között 7,5 hold szántóföld a Töviskeshomoktól délnyugatra. Ma is szántó. Széruszeglaposa. A Szérz7azegtol keletre 100 hold szántó és legel6 volt. Innen indult ki a Kotriere. Ma is szántó. Széruszegtó. A Szérz7azegészakkeleti oldalán 1,5 hold víz. Ma szántó. Szigetek. Az 1791-i térkép ezzel a névvel jelöli a Nagytó nyugati oldalán túli 10 darab kisebb-nagyobb magaslatot. Szigeth. A megyei levéltár egyik 1605.i irata említi. Ma nem ismerik. Szilasszeg. A határ nyugati szélén Ibrány felol Nagyállás mellett délrol 20 hold legel6. Északkeletre az Aladártó, keletre a Nagyszörénytava esik hozzá legközelebb. Jó vizérol híres volt. Ma szántó. Szilassziget. A megyei levéltár egyik 1605-i irata említi. Ma nem ismerik. Szilastó. Az 1863-i térképen a határ északkeleti részében lev6 Nagykeletkét61 délnyugatra 35 hold területü tó. Ma szántó és kaszáló. Szirtóhomoka. A Szirtó8zeg nyugati része, ahol most a hidas (komp) van. Ma legel6 és gyümölcsös. Szirtólaposa. A Szirtószeg közepén lev6 2 hold lapos terület. Erdo volt. Ma legel6. Az 1863-i térkép 23 hold nagyságúnak tünteti fel. Szirtószeg. A határ északi szélén a Nagy tisza hegyes kanyarjában, túl a töltésen 60 hold erd6s terület. Egy lakás volt ott, jó barlang a mulatók számára. Ma legel6 és gyümölcsös. Szirtótanya. A határ északkeleti csücskében, Csibaréttanyától északnyugatra, a Nagy tisza tulsó oldalán a folyó és a Holttisza közt 480 hold terület, 3 ház állott rajta.. Régen a Blahunka mérnöké volt egy házzal. Itt tartózkodott a környék leghíresebb rideg gulyája, a Klár Gusztávé. Szirtózugja. A mai öregek szerint azonos a Szirtószeggel. Szíílííalja. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismeretes. Szíílííhegy. A belterület nyugati oldalán az Ibrányi út fölött, a vasúti állomástól nyugatra 80 hold terület, a község legmagasabb része. A mai öregek szerint szolo itt sohasem volt. A község csak ebben az irányban a Szólóhegy felé terjeszkedik, ahol jelenleg 6 utca van kialakulóban. Szíílííhegy. A községt61 délnyugatra eso Csebely keleti oldalán Urtava és Konyhatólápja között 4-5 hold terület. Az úrbéreseké volt. Szíílííhegy. A határ északnyugati részében a Sebesdegér alatti 12 hold emelkedés közepén fekszik, ahol a Sebesdegér a Nagy tóba belefolyik. Ma temeto. Szíílííhegylaposa, lásd Szólóhegylaposa tanya. Szíílííhegylaposa tanya. A község fölötti Nagytó északnyugati részében a Sebesdegeleje-tanya alatt az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Az 1863-i térképen Szólóhegylapo8a különálló vízterület, 30 hold nagyságú. Szíílííhomoka. A határ északkeleti részében, ahol a Kistisza nyugatra fordul, 22 hold erd6s rész volt. Ma szol6skert és 42 holdat értenek alatta. Keletrol a Puhahomok fekszik menette. Szíílííkút. A Nyíregyházi út keleti oldalán, a Rádi út elágazásától délre 300 m~terre található. Jóvízü gémeskút volt az Akasztóhegy északnyugati oldalán, de 1891 táJán elvitték a hegy északi oldalára. Késobb Bodnárkútnak hívták. . Szíílíískert. A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában levo kataszteri felmérési kéziratokban fordul elo 1855-ben. Ma nem ismerik. Szörény. A községt61 délnyugatra eso C8ebely mellett délrol 90 hold szántóföld. Út választja el a délkelet feloli Bálványszegtol. Közepén terül el az ()rdöngösjertó, déli részében a Feneketlenkátyú. Ma is szántó. Szörényeleje. A határ nyugati részében a Gegyesdtó folytatása dél felé. 23 hold ha~~szó, sík víz, 2 tanyát húztak benne gyalommal. Az 1863-i tagosítási térkép hibásan Szovénytava néven tünteti fel. Hívták Hos8zÚ8zörénynek is meg Kisszörénynek. Szíírénylápja. A községt61 délnyugatra eso Szörény szántóföld délnyugati és a ?'!agY8zörénytava délkeleti része között 6 hold négyszögletes láp, nádas vette körül. Ma Jó szántóföld és a Szörény kanálisa megy rajta át föl aKotrierébe. Szörényoldal. A határ délnyugati részén 80 hold szántó. Ma is az. Szörényszeg. A községtol délnyugatra a Szörényeleje és az Aladárlápja közt 28 ho~d közös legelosziget volt. Az 1605. évi megyei levéltári adat szerint kölest arattak raJta abban az idoben. Ma szántó.
273 18
Kls8: Régi Rétköz
I
I I
I
Szörénytava. A határ nyugati részében a Szörényeleje folytatása dél felé, melytol 8 hold területií nádas választja el. 40 hold halasvíz volt, melyben négy tanyát húztak. Az 1791-i térképen Nagyszörénytava - megkÜlönböztetésÜl a K1:sszörénynek mondott Szörényelejétol -, az 1863-i térképen hibásan Szövénytava néven szerepel. Délkeleti oldalán fekszik a Szörénylápja. Szörénytavaere. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Szövelápok. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Szövetemtó. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Szövetó. A határ északnyugati részében a Kistisza fölötti háromágú tó nyugati ága, 34 hold halasvíz. Egykor különálló tó volt. Az 1791-i térképen már elhagyott tanyaként szerepel, mivel a nád egyre terjedt benne. Szövénytava, lásd Szörénytava. Szunnyadókörnyéke. A határ nyugat,i részében levo Szörényeleje fölött, a Lopósziggettol délnyugatra 5 hold szántó. Ma is az. Tacsatava, lásd Fadsató. Tamóksziget. A Tamók családtól kapta nevét. A község fölötti Nagytó keleti oldalán, a Kecskódtól is keletre 6-8 hold szántó. Ma is az. Tályavára. A község déli végétol nyugatra a Gegyesdtava közepén 600 négyszögöl kis domb. Most mentagyár áll rajta. 1942-tol termelik a mentát, azóta három gyár is miíködött. Telek. A határ északkeleti részében a Kistisza nagy hajlatában jobbfelol 40 hold területií félsziget, a balfeloli Hajdú-val átellenben. Az 1767. évi tanúvallomás szerint Telek kaszálórét volt. A rajta termett szénát 1865 év oszén és telén az ottkészült ólban fogyasztotta el 10 ökör. Olyan nedves idok jártak akkor, hogy kihordani nem lehetett. Délnyugati részén emelkedik a Telekdomb. Csak ez a domb volt szántó, a Kistisza körül pedig erdo. A Telek északi oldalán a Kistisza szélen olyan nyárfa állott, hogy 9 kötofék érte körül és Nyíregyházig elláttak róla. Míg le nem vezették a vizeket (1882) a Telekdombon földházban lakott 20-25 dohányos cseléd. Ma elsoosztályú szántó az egész terület. Telekdomb. A Teleknek délnyugati része 3 hold szántó volt. Míg le nem vezették a vizeket 20-25 dohányos lakott itt földházban. Kokori és honfoglalási tárgyak kerültek e helyrol a Jósa Múzeumba. A II. József korabeli térképen Telek Szigeth erdo közt. Telekiap. A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában levo kataszteri felmérési kéziratokban szerepel 1855-ben. Ma nem ismerik. Telek Szigeth, lásd Telekdomb. Telektanya. A legrégibb tanya. A Telekdombtól keletre 1300 méterre esik. Cselédtanya volt. 1925-ben egész sor ház keletkezett a Kállay-féle birtok parcellázásából. 30 házban 400 ember lakott. 1944-ben 177 lélek. A Telekdombon földházakban dohányosok laktak. A részletes térkép Kállaytanya néven tünteti fel. Telektava. Az 1863.-i térkép a Kistisza alatti Telek déli részénél 3 hold nagyságú halastót tüntet fel. Mondták Déltónak is. Teremh'egy. A határ keleti részén elnyúló Fadsa közepén 25 hold terület, hol sok kovaszilánk található, bakószámra lehet szedni. 1907 óta szolo. Teremszeg. A ref. templom építésekor készült jegyzokönyvekbol tudjuk, hogy a templom karzatát a Csuha Tamás földesúr Teremszeg nevií erdejébol készítették. Tetveshegy. A községtol délre a Paptava és Urtava közötti II hold terület, északi részén régen szolo volt. 400 négyszögöl területe homokhordó helynek használtatott s mikor e!hordták, az ott keletkezett gödör kenderáztató lett. Mivel amalomból odafolyt a víz, nád nott benne. 1864-ben, tagosításkor, északi része ref. temeto. Tetveshegy alatt. A tagosítási iratok említik. Ma nem ismerik. Téglavetögödrök. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Téglásdülö. A tagosítási iratok Nagy- és Kistéglást említenek. Ma nem ismerik. Tétke. A határ északkeleti részén Felsókerekörvényszeg erdos rész nyugati szélén 2 holdnyi kis magaslat, amit szántottak. Közepén hányt domb emelkedik, a~ol k?baltát és bronzleletet találtak. Ma is szántó. Az 1863.-i térkép Kistétke néven tuntetl fel, ennek a déli részén állott az országszerte híres, nevezetes, nagy nyárfa a Csuha-, késobb Kállay birtokon. Ettol nyugatra közel hozzá fekszik a Nagytétke, mely 8-10 hold homokos szántó. Ma is szántják mind a kettot. Ma a Negytétkén 8 hold gyÜmölcsös és 2 hold szolo van. 274
Tétketanya. A határ északkeleti részében közvetlen a dombrádi határ mentén a Telektanyától északkeletre 3 km-re 15 lakossal. Ticeere. Nádtermo ma is. Dombrád határában a Borgászkató délnyugati részébol indult ki. Határunkba a besztereci vártói jött. Halász határában a Hajnaltavába szakadt és onnan a Hajnalerén a Kistiszába folyt. Ticelápok. A határ északkeleti szélén levo Tóth Jánoska domb mellett 120 hold nagy láp, de igen veszélyes volt. Késobb, a tagosítás után, nádas, mocsaras, giz-gazos lett. Most jó szántó, búzát, répát, krumplit terem. Ma út vágja ketté. Tiltó. A határ északi részében a Maloméricsatornának ibrányi és nagyhalászi határt átszelo részénél, a Kójiszeg végénél állott. Három csatorna találkozik itt. A gép a Kistiszába emelte a vizet. Tisza. Nagyhalász határát északon a Nagy tisza határolja, mintegy 3000 méter hosszúságban. Tíz nagy kanyarja van. Rakamazi halászok bérelték. Gyalommal halászták. Áradáskor, a széleken levo lapályokon, legjobban versévei fogták itt a kecsegét. A Nagy tisza 10 kanyarjából átvágtak kettot a határ északkeleti részén 1863-ban, az így keletkezett meder neve Újtisza. A levágott Holttiszában nem gyalmoltak, mert a fozfa beleragadt az iszapba és a hálót összetépte. Odescalchi herceg vette meg a levágott részt, melynek erdejében koris, szil és nyírfák állottak. A Tiszán románok szállítottak sót, almát, deszkát, zsindelyt, ölfát, amit élelemért cseréltek el. Tiszahát. A határ északi része a Nagy tisza és a Kistisza közötti 5 és félezer hold erdo és kaszáló. Az erdot 1888-90-es években irtották ki. Ma Tiszaháttanya 270lakossal. Tiszatörés. A Tiszaháton van a Símáktanyájánál, hol a Tisza megtörik. Orizték ezt a helyet. A Jóhegyukanális itt szakadt a Tiszába. Tiltót állítottak ide, de megsemmisítették, mert azon a helyen sokszor ki akart törni a Tisza. Tokajikátyú. Az 1863.-i térkép az Úrtava és Kákásfertó között tünteti fel ezt a 600 négyszögöl mélyedést, feneket, mely a r. k. egyház birtoka. Nyugat felol út megy mellette. Ma legelo. Tóköz. A határ északi részét átszelo Kistisza nyugati hajlása fölötti háromágú tó keleti része. 23,6 hold síkvíz volt. Az 179I.-i térképen "Elhagyott tanyák" jelzéssel tünteti fel, mivel a nád és gyékény benotte és nem lehet benne gyalommal tanyát vetni. Tisztás része is volt. A tagosítási iratok tanúsága szerint régen a Görbetónak volt a keleti része. Vadliba, darutanya volt. Ma szántó és legelo. A mai öregek közlése szerint vizes tavasszal nem lehet felszántani. Ha leapad a víz, kaszálják. Többnyire legeltették. Tóköziláp. 1851-ben említik a tagosítási iratok és 1857-ben a tárgyalási jegyzokönyv is. Ma ismeretlen. Tolnaere. A kótaji határból jött, a határ nyugati részén folyt és délnyugati irányú volt. Tolnaérhát. A tagosítási iratokban fordul elo. Ma nem ismerik. Tolnahegy, lásd Tolnahomokahegy. Tolnahomoka. A délnyugati határ mentén létezett nádas nyugatról, a Juhod keletrol, a Gáteló délrol határolja. Észak-dél irányban nyúlik el. Körülbelül 130 hold homokos szántóterület. Volt benne mély rész is, északnyugaton és déJnyugaton pedig emelkedett rész. Északi, mintegy 20- 26 holdnyi részét K istolnahomokának, déli ~1O holdnyi részét Nagytolnahomokának hívták. 1920-ban 5 holdanként forgatva 30 holdat szolovel telepítettek be. . Tolnahomokahegy. Az öregek közlése szerint a Tolnahomoka déli részén emelkedik. A II. József korabeli térképen Tolnahegy. Tolnahomokalápja. A délnyugati határszélen Ibrány felol 18 hold nagy téglány al.a~ú láp. Délre esik közelében a Lázárlápja. A vizek levezetése után sok turfa került kl mnen. Egy idoben répát próbáltak termeszteni e helyen. Ma szántó. Tolnasziget. A megyei levéltár egyik L605.-i vizsgálata említi. Ma nem ismerik. Tormástelek. A határ délkeleti sarka a kemecsei határnál, alatta terül el a Mágarétje. . Tóth Jánoska. A határ északkeleti szélén, ahol az délnyugatnak megtörik, a ~aJós homokátói délre 6-7 hold hosszúkás domb. Nagy Tóth János 4-5 hold, KM Tóth János 2 hold legelo. A hagyomány szerint a csehek pénzt ástak el itt csónakban. .. Tóthtanya. A határ északkeleti részén, a Köves út mentén dombon áll. A legreglbb tanyák közül való, hol nemcsak a házak, de még a dohánypajták falát is vert 18*
275
sárból készítették. 5-6 házban Jármy Menyhért tanyának is. 30 ember lakik. Újabban Piller DeZ8ó tanya. Hívják délkeleti a Hamvaalaposa fölött és a Kecskésátalja alatt a Tótszer. Pazonyi Aúthatár mentén 75-80 részében, hold szántó terület. Tökössziget. A határ délnyugati részében lev6 Ságrétje északnyugati kanyarjában a Lyukaahegy alatt 4,5 hold lege16 volt, marha-akol állott rajta. Ma szántó. Tököstanya. A község fölötti Nagytó keleti oldalán a Magostanya mellett az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Töröpuszta. A falu végén a PU8ztatemplom mellett északkelet felé a Paptava szélen, a mai öregek szerint 25 holclnyi kis part, amit szántottak, vetettek. Három ház állott ott. Most 20-25 ház. fölött 6Töviskeshomok. hold terület. A határ északnyugati részében a Sebesdegér alatt és a Sóvágó Tuhasziget. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Turaiszegláp. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Turaiszegtó. Az öregek közlése szerint az északkeleti határrészen es6 TétkéMl keletre 200 négyszögöl tiszta víz volt erd6 között. Ma szántó. Turaisziget. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Tyúksor. A belterület északi utcájának a Zúgósornak délfelé való folytatása a ref. templomtól. Észak-dél irányú. Újkert, vagy Újszölö. A község határának déli részén a Nyíregyháza-nagyhalászi köves út keleti oldalán, a Nagy Fert6 nyugati oldala mellett 100 hold sz616. Egy házban 5 ember él. Újszölö, lásd Újkert. Újtisza, lásd Tisza. Úrhéritag. A határ 4 házban 20 ember lakik. délnyugati oldalán 400 - 500 hold régi úrbéres birtok. Úrtava. A község alatti Paptavától délre, a két tó között a Tetveshegy emelkedik. 35-40 hold szikes tó. Sok hal élt benne. 1863-ban kaszálták. Ma is kaszálónak has~nálják, mert szikes, de keveset is terem. Urtavadaló az Urtava mellett haladt el. Úsztató. A délkeleti határszélen aKukollóhegy és Határkátyú között 5 hold területu sásas, vizes hely. Úsztatóhát. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Úsztatókátyú. A Haas-féle tanya melletti gödör. Füzes. Fele átnyúlik Kemecse határába. Az Úsztatókátyú délkeleti szélén emelkedik az Aladárhegy. Úszvány. A község délnyugati sarka közelében a Gegyesdtava nyúlványa Pusztatemplom és Kolbász közt. 2 holdnyi tiszta víz volt egykor, kés6bb gyékényes, kákás, sásas mélyedés lett. Ma búzaterm6 hely, de jelenleg nem szántják. VajahalomduIöje. A tagosítási iratokban fordul e16. Ma nem ismerik. Vágottsziget. A határ keleti szélén Beszterec fel61 az Ecsetava mellett 2 hold legel6, kaszáló, majd szántó terület. Ma is szántó. Vápahalom. A határ déli részében lev6 Mága szántóföldön, a Jóízukátyú északra fekszik t61e. 10 hold domb. Ma szántó. Vápahegynek is hívták. Vápahegy, lásd Vápahalom. A tagosítási iratokból csak annyit tudunk, hogy 75 holdnyi terület VápahegyduIö. volt. Veremszeg. A határ északi részén a Nagy tisza hegyes kanyarjában 35-40 hold erd6s terület. Kelet fel61 a Sebesérszeg fekszik mellette. Veremszegtókája. A Veremszeg déli részében 8 hold halasvíz volt, a széle nádas. Ma szántó és legel6. Veresköz. A tagosítási iratok emlitik. Ma nem ismerik. Vértsköz. A határ keleti szélén Beszterec fe161a Rádi út fölött nyúlik el északdél irányban a Nagyvértslcöz sziget, mely 20 hold zsombékos legel6 volt. Farkasok tanyáztak itt, de nem bántották a jószágot, csak ha elszedték Mle a kölyköket. Északnyugati végénél a Kisvértsköz 12 hold emelkedett terület. Vértsközláp. A határ keleti szélén lev6 Kisvértsköz fölött 9 hold zsombékos láp. ~a nem volt vizes, a jószág legelt rajta. Az 1791.-i térképen tévedésb61 Meneti szeg-láp Jelzésu. Hogy tévedésb61 történt ez, kitunik abból is, hogya Meneti szeg-lápját külön tünteti fel a Menetiszeg északnyugati oldalán és mert az felényi, mint a Vértsközláp. 276
Vértssziget. A rádi határszélcn fekszik Kis- és Nagyvértssziget. Szántó volt régen,
ma is az. Villo mér. A Kistiszába folyik a jobb oldalán közel a Kisérhez. Ma nem látszik. Villomérhát. A Kistisza mentén, ahol a Villomér belefolyik 3 hold kaszáló volt. Ma szántó. Zálogostó. A részletes térkép a községt61 északkeletre az Ecsetava alatt dél. nyugatra tünteti fel. Ma nem ismerik. Zerhelyláp. A község keleti ún. Rádisor oldala és a Nagykertlápja között 101 hold nagyságú. Ma szántó. Zomhor. A keleti határ részen a Nagytó északkeleti nyúlványa mellett, a Sárosértanya közelében délre 1 hold szántó. Ugyancsak e nyúlvány keleti oldalán a Demecsertó ~anyája m,ellett keletfelol van két kis sziget 800- 800 négyszögöl nagyságú K iszombor neven. Ez IS szántó volt. Zomhorlápja. A Zombor közelében keletre 3,5 hold. Ettol délre a Nagyzomborlápja 7 hold. Ez volt a legveszélyesebb az összes nagyhalászi lápok közt. A mostani öregek emlékezése szerint, tehát az 1870-es években, mocsáros terület volt, háromélu sás, perjefüves, zsombékos legelo. A méter magas zsombékot kapával vágták ki. A jószág ha~ig állott, a mo~s~rban. T6zeggel tüzeltek és tököt sÜtöttek a pásztorok. ZrinYI utca, lasd Rád~-sor. Zúgóere. A tagosítási iratokban szerepel. Ma nem ismerik. Zúgóeretanya. A község fölötti Nagytó nyugati részében a Zúgópaacum fölött az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Zugonya. A határ északkeleti részében a Gyertyános nyugati oldalán 2 hold gyékényes, nádas tó, tisztásokkal. 1863-i térképen Nagykeletkét61 nyugatra fekszik. Tagosítási iratok szerint a széle veszélyes. Sok vadkacsa tanyázott benne. Ma szántó. Zúgóoldaltanya. A község fölötti Nagytó nyugati részében a Zúgópascum nyugati oldala mellett az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek. Ma a község folytatása. Zúgópascuum. A község fölötti Nagytó közepén 5,5 hold hosszúkás legel6. Öregek mondják, hogy itt a Zúgó táján rákásztak este tuznél, a rák kiment a víz szélére s kézzel fogták meg. Tagosítás után, a 70-es években a dohányosok lakásai állottak rajta. Ma lakott hely a község folytatása. Zúgósor. A belterület északi utcája a ref. templomtól északra, a vasúti állomás fele. Ma Kossuth utca. Zúgótanya. A község északi utcájának a Zúgósornak a keleti oldalán a vasúti állomással szemben 12 hold terület. Régi, 100 év körüli tanya volt. 21 család lakta Ma beépített rész. Zúgótáhla, lásd Malomérhát. Zsidókertaljatanya. A község fölötti Nagytó déli részén a belterÜlet közelében Lágyságtanya é" Kannakertalja-tanya között az a hely, ahol gyalommal tanyát vetettek.
.
NAGY
HALÁSZ
Középen függoleges helyzetben hal, a háttérben nádas, elotte balról és jobbról egy-egy ~a, a nádas elott, a hal alatt csónak, jobb végén evez6. A hal fejét61 balra csillag, Jobbra hold. A szélén kettos kör között balról NAGY, jobbról HALÁSZ, alul 1750 évszám. A kés6bbi pecsét közepén magyar címer, a címerpajzs jobb mezején függolegesen álló hal. Körirata: SZABOLCS MEGYE N,HALÁSZ KÖZSÉG PECSÉTJ 1873.
277
