Kerdezz Elek 2012. aprilis 01. 2.7 A Kaposvári Szent Imre Egyházközség lapja. Megjelenik kéthetente. Szerkesztő: Váron István atya. Tel.: 06-30-693-43-22. E-mail:
[email protected]. A lap ingyenes. Letölthető a következő honlapokról is: www.szentimreplebania.hu / www.istiatya.hu
Nagycsütörtök Esti mise az utolsó vacsora emlékére A Kérdezz Elek jelen és következő számaiban a Szent Három Nap liturgiájáról olvashatsz. Mindezt annak érdekében adom közre, hogy a lehető legteljesebben készülhess fel az esti szertartásokra. A következő szám nagycsütörtök este fog megjelenni. Az Egyház ősi hagyománya szerint nagycsütörtökön történt a nyilvános bűnösök kiengesztelése. A vezeklők egész nagyböjtben a templom előcsarnokában kérték a hívek imádságait. A vezeklők a templom előtt leborultak, majd a Miserere (50.) zsoltárt énekelve bevezették őket, kinyitván a templom minden ajtaját, ezzel fejezte ki az Egyház a teljes bűnbocsánatot. Ezen a napon az esti órákban mutatjuk be az utolsó vacsora miséjét. Felidézzük Jézus szolgáló szeretetét, amellyel megmosta tanítványai lábát és átéljük az Oltáriszentség alapítását. A búcsúzó Krisztus saját testét és vérét hagyta ránk, hogy lelkünket táplálja, és keresztáldozata állandóan köztünk lévő valóság legyen. Liturgikus szín: fehér, mely a szent cselekvést – az átváltoztatást – jelképezi. És ezt az átváltoztatást – azaz, hogy a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé lesz – maga Jézus viszi végbe a pap személyén keresztül. Tehát maga Jézus öltözik fehérbe. És ez a fehérbe öltözöttség megjelent már Jézus életében, amikor színeváltozásakor (Mt 17,2; Lk 9,29) ruhája vakítóan fehér lett. Ott, akkor is megtörtént az átváltozás. Jézus földi teste átváltozott, felöltötte a mennyei dicsőséget.
1
BEVEZETŐ SZERTARTÁSOK ÉS IGELITURGIA KEZDŐÉNEK vö. Gal 6,14 Mi pedig dicsekedjünk Urunk, Jézus Krisztus keresztjében; benne van a mi üdvünk, életünk és feltámadásunk.
DICSŐSÉG A szentmise elején, amíg a Dicsőséget énekeljük, szólnak a harangok, utána elhallgatnak, egészen húsvét vigíliájáig (nagyszombat estig). Erre mondjuk, hogy a harangok Rómába mentek. Azt tartották, hogy a harangok azért mennek Rómába, mert az a világ szíve, ahonnan hangjuk az egész földre elhallatszik; a föltámadáskor megszólaló harangot Rómából vélték hallani. Az ókorban a kis csengettyűk fejedelmi és főpapi ruhák sajátos díszei voltak, csilingelésük figyelmeztetett a hatalom birtokosának érkezésére, jelenlétére. A csengők és harangok hangja a keresztények számára az egyetlen Úr, Jézus Krisztus jelenlétét és dicsőségét hirdetik. Ezért csengetünk a szentmisében a Szent vagy után, a kenyér és a bor átváltoztatása előtt, illetve a szentáldozást megelőzően. És a mai estétől kezdve egészen szombat estig pedig a megváltó szenvedés, kereszthalál és a sírban nyugvás idején a gyász és együttszenvedés kifejezéseként hallgatnak. Helyettük a kereplés jelzi a liturgia történéseit. KÖNYÖRGÉS
Istenünk, annak a szent vacsorának megünneplésére jöttünk össze, amelyen egyszülött Fiad, új és örökre szóló áldozatát és szeretetlakomáját halála előtt az Egyházra bízta. Kérünk, segíts, hogy ebből a nagy misztériumból a szeretet és az élet teljességét meríthessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. OLVASMÁNY 1. OLVASMÁNY (Kiv 12,1-8. 11-14): A húsvéti vacsora parancsa. 2. ZSOLTÁR 115: Hálaadás a templomban. 2
3. SZENTLECKE (1Kor 11,23-26): Pál leírja az átváltoztatás szavait. 4. EVANGÉLIUM (Jn 13,1-15): Jézus megmossa tanítványainak a lábát. A LÁBMOSÁS SZERTARTÁSA Ebben a szertartásban Jézus cselekedetére és tanítására emlékezünk. „Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg
kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.” (Jn 13,14-15)
Lábmosás eredete. A keleti ember mezítláb vagy saruban járta a poros utakat, így megérkeztekor elengedhetetlen volt a lábmosás (Én 5,3). Hozzátartozott az udvariassághoz, hogy a vendégnek alkalmat adjanak a lábmosásra (Ter 18,4; 19,2; 24,32; Lk 7,44; 1Tim 5,10 stb.). Az izraelita papoknak szolgálatuk előtt kezet és lábat kellett mosniuk (Kiv 30,18.21; 40,30-32). Az asszony köteles volt a férje lábát megmosni, a gyerekeknek is meg kellett apjuk lábát mosniuk; a nem zsidó rabszolgának és talán a zsidó rabszolganőnek is kötelessége volt ura lábának megmosása, de a zsidó rabszolga nem volt erre kötelezve. Ha valaki vállalta ezt az egészen alacsonyrendű szolgálatot, az a lehető legnagyobb szolgálatkészség, a legteljesebb odaadás jelének számított (1Sám 25,41). A 7. századtól része a nagycsütörtöki liturgiának. Nálunk eltér a lábmosás szertartása az itt közöltektől, de elmélkedés gyanánt mindenképp hasznos átolvasni a következő szentírási szakaszokat! 1. Jn 13, 4. 5. 15 Miután Jézus a vacsorától fölkelt, vizet öntött egy edénybe.
Majd mosni kezdte tanítványai lábát: ezzel példát adott nékik.
2. Jn 13,6.7.8
„Uram, te akarod megmosni lábamat?” Jézus így felelt néki: „Ha meg nem mosom lábadat, nem lesz részed bennem.” Amikor Jézus Simon Péterhez érkezett, Péter így szólt Jézushoz: „Uram, te akarod megmosni lábamat?” Jézus így felelt néki: „Ha meg nem mosom lábadat, nem lesz részed bennem.” „Amit én teszek, te most még nem érted, de majd megérted azután”. 3
„Uram, te akarod megmosni lábamat?” Jézus így felelt néki: „Ha meg nem mosom lábadat, nem lesz részed bennem.”
3. Jn 13,14 Ha én, aki Uratok és Mesteretek vagyok, megmostam lábatok, mennyivel inkább kell nektek megmosnotok egymás lábát.
4. Jn 13, 35 „Arról fogják megismerni, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretetben éltek egymással.” Akkor így szólt Jézus tanítványaihoz: „Arról fogják megismerni, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretetben éltek egymással.
5. Jn 13, 34 Jézus mondja: „Új parancsot adok nektek, szeressétek egymást, ahogy az én szívem szeret titeket!”
6. 1 Kor 13, 13 Maradjon meg köztetek ez a három: a hit, a remény és a szeretet; de közülük legnagyobb a szeretet! Most még megmarad ez a három: a hit, a remény és a szeretet; de közülük legnagyobb a szeretet. Maradjon meg köztetek ez a három: a hit, a remény és a szeretet; de közülük legnagyobb a szeretet.
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Kérjük, testvéreim, a mennyei Atyát ebben az ünnepi órában, amikor Isteni Főpapunk, Jézus Krisztus ránk hagyta szenvedésének emlékét, az Oltáriszentséget! 1. Könyörgünk, Urunk, szent Egyházadért, a pápáért, a püspökökért, a papságért és a hívekért, hogy kegyelmed őrizzen meg mindnyájunkat hitben, egységben és szeretetben. Kérünk téged, hallgass meg minket! 2. Könyörgünk, Urunk, az egész világ békéjéért, népünk jólétéért és hazánk vezetőiért. 3. Könyörgünk, Urunk, azokért a testvéreinkért, akik Jézust elhagyták. 4
4.Könyörgünk, Urunk, hogy az Oltáriszentség magunkhoz vétele hívő közösségünket a szeretet családjává tegye. 5. Könyörgünk, Urunk, elhunyt szeretteinkért, hogy a szent áldozat gyümölcseként felragyogjon előttük az örök élet boldogító világossága. Pap: Őrizd meg, mennyei Atyánk, mindenható örök Isten, mindazokat, akiket szent Fiadnak adtál, hogy mindannyian egyek legyünk, és szent hitünkben megerősödjünk! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. HITVALLÁS NINCS AZ EUKARISZTIA LITURGIÁJA Énekelhető a következő ének: Válasz: Ott van az Isten mindenütt, ahol él a szeretet, Isteni jóság, irgalom tölti be a lelkeket. (Dallama: Hozsanna 159. sz.) 1. Összegyűltünk szent reményben, Jézus Krisztus szerelmében. Vigadozva, örvendezve dicsérjük nagy Istenünk! Egymást szívből szeressük! Válasz: Ott van az Isten mindenütt, ahol él a szeretet, Isteni jóság, irgalom tölti be a lelkeket. 2. Békében ha összejöttünk, egyetértés legyen köztünk! Civódás ne ártson többé, gyűlölet se szívünkben: Krisztus éljen körünkben! Válasz: Ott van az Isten mindenütt, ahol él a szeretet, Isteni jóság, irgalom tölti be a lelkeket. 3. Szentjeidnek seregében lássuk arcod égi fényben, Te légy igaz boldogságunk, mérhetetlen örömünk, Jézus Krisztus, Istenünk! (Ámen.)
Nem is gondolnánk erről az egyszerű énekről, hogy a 4-10. század között keletkezett. Így magyar nyelven annyira talán nem is ismerős számunkra, de – mint taizéi éneket – sokszor énekeljük. Latinul így kezdődik: Ubi caritas et amor, Deus ibi est. A taizéi verzió 1978-ban született meg és Jacques Berthier nevéhez fűződik. 5
FELAJÁNLÓ KÖNYÖRGÉS
Kérünk, Urunk, Istenünk: segíts, hogy méltón ünnepeljük ezeket a szent titkokat, mert valahányszor ennek az áldozatnak emlékét megüljük, a megváltás műve valósul meg bennünk. Krisztus, a mi Urunk által. PREFÁCIÓ az eucharisztiáról Az Úr legyen veletek. – És a te lelkeddel. Emeljük föl szívünket. – Fölemeltük az Úrhoz Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek. – Méltó és igazságos. Mert valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Krisztus, a mi Urunk által. Mert Ő az igazi örök Főpap, ki üdvösségünkért feláldozta önmagát, és minden időkre szóló áldozatot rendelt, meghagyva, hogy emlékezetére mi is felajánljuk néked. Ha értünk adott testét magunkhoz vesszük, erőt áraszt lelkünkbe, ha értünk ontott vérét isszuk, tisztára mos minket. És ezért mi is, miként az angyalok és főangyalok, a trónod körül álló hatalmas égi szellemek, és minden seregek a mennyben, a te dicsőséged himnuszát zengjük, és velük együtt vég nélkül énekeljük: SZENT VAGY… EUCHARISZTIKUS IMA Ebben a szentmisében annyi ostyát konszekrál (változtat át) a miséző pap, hogy elegendő legyen a maga és a hívek számára ebben a misében és a nagypénteki áldoztatáshoz is. ÁLDOZÁSI ÉNEK 1Kor 11,24.25 Így szól az Úr: Ez az én testem, amely értetek adatik, ez az én véremmel szerzett új szövetség kelyhe. Ezt cselekedjétek, valahányszor esztek és isztok belőle, az én emlékezetemre.
6
Az áldoztatás befejezése után az áldoztató edény a következő napi áldoztatásra szánt szentostyákkal az oltáron marad, és a mise az áldozás utáni könyörgéssel véget ér. ÁLDOZÁS UTÁNI KÖNYÖRGÉS
Kérünk, mindenható Istenünk, hogy amint most az utolsó vacsora táplálékával megerősítesz minket, tégy egykor szent Fiad örök lakomájának részesévé. Krisztus, a mi Urunk által. AZ OLTÁRISZENTSÉG ÁTVITELE A szentáldozás utáni könyörgés befejeztével a pap az Oltáriszentséget a megszokott helyről (főoltár), átviszi őrzési helyére – amely a mi templomunkban a Jézus Szíve mellékoltár tabernákuluma (szentségtartója). Jelentése: Jézust elfogták és őrzési helyére vitték. Mi is átvisszük az Oltáriszentségben jelenlevő Jézust a megszokott helyéről, őrzési helyére. OLTÁRFOSZTÁS Az oltárról leszedik a feszületeket, terítőket, gyertyatartókat. Jelentése: a pap Jézus szenvedéseinek (haláltusája, elfogatása, megcsúfolása, ruháitól való megfosztása, tanítványai elfutása, egyedül maradása) emlékezetére minden virágot, terítőt, gyertyatartót és feszületet eltávolít az oltárokról,s azok így maradnak a nagyszombati liturgiáig. VIRRASZTÁS (nálunk eltér a most leírtaktól) Jelentése: egyrészt Jézus ezt kérte tanítványaitól közvetlenül az elfogatása előtt (Mt 26,41), másrészt Péter követte Jézust és messziről szemlélte az eseményeket éjszaka a főpap udvarában (Mk 14,66-72). SÖTÉT ZSOLOZSMA (officium tenebrarum) Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat olvasmányos imaórája és reggeli dicsérete (laudes). Régebben különösen egyszerű szerkezettel és énekes előadásban végzett imádság volt Jeremiás próféta siralmaival. Az elnevezése onnan származik, hogy mindig késő este, sötétben végezték e három szent napon az olvasmányos imaórát és reggeli dicséretet. Régebben 7
az oltár előtt álló háromszögletű gyertyatartóra 15 gyertyát helyeztek (az olvasmányos imaóra 9, a reggeli dicséret 5 zsoltárának megfelelően, és hozzá a Benedictus {Zakariás éneke}). A zsolozsma kezdésekor égtek a gyertyák, ugyanígy az oltár gyertyái is. Minden egyes zsoltár elvégzése után a gyertyatartó egy-egy gyertyáját eloltották, és csak a középső maradt égve. A laudes Benedictusának éneklése alatt eloltották az oltár gyertyáit, valamint a templomban égő egyéb fényt is. A Benedictus végén a gyertyatartó középső egyetlen égő gyertyáját leemelték, és az oltárnál fölemelve tartották, majd az oltár mögé vitték. A befejező könyörgés után (könyvekkel vagy kereplővel) zajt csaptak, azután az égő gyertyát ismét visszahelyezték a tartóba. E gyakorlatnak, hogy az egyes zsoltárok elvégzését gyertyaoltással jelezték, a középkorban jelképes magyarázatot adtak: a tanítványok így hagyták el Mesterüket, amikor szenvedése elkezdődött. A középen álló, égve hagyott gyertya Krisztust, a világ világosságát jelentette, aki amikor meghalt a kereszten, akkor sem aludt ki, csak sírba helyezték, de új életre támadt. A zajkeltés eredete, hogy hajdan a kórusima végét így jelezte a kar vezetője, illetve a zörej a földrengést jelentette Krisztus halálakor. LAMENTÁCIÓ 5 énekből álló gyűjtemény. Tartalma: Az 1. énekben a költő (1,1-11.17; 9c és 11b: ima) és a megszemélyesített város (1,12-16.18-22) Jeruzsálem magára hagyatottságát és pusztulását (Kr. e. 587) siratja; ez is, az is elismeri Izrael népének bűnét. A 2. énekben a szerző amiatt panaszkodik, hogy Jahve büntető ítélete utolérte Jeruzsálemet, és bűnbánatra szólítja fel a várost (2,1-19); 2,20-22: a város irgalomért könyörög. A 3. énekben a költő saját sorsát vonatkoztatja Jeruzsálemre, és a maga számára is kéri az irgalmat. A 4. énekben a szerző ismét a Jahvétól igazságosan büntetett várost siratja: magára hagyták, lerombolták; az utolsó sorok (4,21) fenyegetést tartalmaznak: Edom meg fog bűnhődni magatartásáért (Kr. e. 587). Az 5. ének általános panasz Jahve színe előtt, és Jahve segítségének kérése.
A következő szám nagycsütörtök este jelenik meg és a nagypéntekről szól. 8
