Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök,

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat Helyzetelemzés

Grants Europe Consulting Kft. H-1124 Budapest, Németvölgyi út 84. Tel: +36-1-319-1790 Fax: +36-1-319-1381 E-mail: Website: www.grantseurope.eu

Tér-Idő Műterem Bt. H-6721 Szeged, Arany János u. 7. Iroda: Budapest VII. Akácfa u. 37-39. Tel: +36-70-5566-032 Fax: +36-62-670-818 E-mail: [email protected] Témafelelős:

Szemerey Márta okl. építészmérnök

Területrendezés:

Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged)

Településtervezés:

Szemerey Márta okl. építészmérnök

Városépítészet, városi környezet:

Kiss Lajos okl. építészmérnök (Tér-Idő Műterem Bt.)

Épített örökség, műemlékek:

Szemerey-Kiss Balázs PhD okl. műemlékvédelmi szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.)

Régészet:

Lőrinczy Gábor régész

Táj-, természet:

Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök (TOPO PLAN Kft. Budapest)

Közlekedés:

Bombolya Erzsébet okl. építőmérnök (Deltaterv Kft. Szeged)

Víziközművek:

Vargáné Patkós Margit okl. vízépítő mérnök

Energia, hírközlés:

Somogyi János okl. villamosmérnök (Jakab és Soma Bt. Szeged)

Környezetvédelem:

Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetvédelmi szakértő

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

1


Tartalomjegyzék 1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése 1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottsága

4

1.2. A Város fejlődésének az Országos Terület-fejlesztési Koncepció általi meghatározottsága

5

4

1.3. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK „kibontása”, területi értelemben vett konkretizálása 6 1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely fejlődésére nézve 8 2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése (Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) 9 3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) 10 4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése 11 5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők 12 7. Hódmezővásárhely társadalma 13

8.

9.

7.1.Demográfia, népesség

13

7.2.Képzettség

13

7.3.Foglalkoztatás

14

7.4.Jövedelmi viszonyok Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája

14 15

8.1.Oktatás

15

8.2.Egészségügy

17

8.3.Szociális ellátás

18

8.4.Kultúra Hódmezővásárhely gazdasága

19 20

9.1.Mezőgazdaság

20

9.2.Ipar

21

9.3.Építőipar

22

9.4.Szolgáltatás

22

9.5.Gazdasági szervezetek főbb jellemzői

23

9.6.Turizmus 10. Táji és természeti adottságok 11. Zöldfelületi rendszer

23 25 26

12. Az épített környezet elemzése

28

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

2


12.1. Területfelhasználás

28

12.2. Telekstruktúra, tulajdonjog

31

12.3. Önkormányzati tulajdon kataszter

31

12.4. Geodéziai felmérés

31

12.5. Építmények

31

12.6. Az épített környezet értékei

33

12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 13. Közlekedés

37 38

13.1.Hálózatok és hálózati kapcsolatok

38

13.2.Közúti közlekedés

38

13.3.Közösségi közlekedés

39

13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés

40

13.5.Parkolás 14. Közművesítés

40 41

14.1.Víziközművek

41

14.2.Energia

43

14.3.Elektronikus hírközlés 15. Környezetvédelem, településüzemeltetés

46 47

15.1.Talaj és termőföld

47

15.2.Felszíni és felszín alatti vizek

47

15.3.Levegőtisztaság

48

15.4.Zaj- és rezgésterhelés

49

15.5.Hulladékkezelés

49

15.6.Vizuális környezetterhelés

50

15.7.Árvízvédelem

50

15.8.Fennálló környezetvédelmi konfliktusok 16. Katasztrófavédelem

51 53

16.1.Építésföldtani korlátok

53

16.2.Vízrajzi veszélyeztetettség

53

16.3.Egyéb katasztrófavédelmi kockázat 17. Ásványi nyersanyag lelőhely 18. Városi klíma

53 53 53

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

3


1. A vizsgált településhálózati, területfejlesztési, -rendezési tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Az elemezendő - összevetendő tényezők: –

A térségfejlődéssel eddig kialakult városhálózati adottság (Helyzetfeltárás 1. fejezet).

– A város fejlődésének országos és térségi területfejlesztési dokumentumok általi való meghatározottsága (1., 2. és 3. fejezetek). – A város fejlődésének országos meghatározottsága, összevetésük.

és

térségi

területrendezési

dokumentumokkal

való

– A szomszédos települések rendezési tervei általi meghatározottság.

1.1.Településhálózati összefüggések elemzése: A térségfejlődéssel kialakult városhálózati adottság Korábban Hódmezővásárhely városhálózatban betöltött szerepét az egykori természeti környezet határozta meg, és erre az adottságra alapozva az organikus városfejlődés jellemezte. A Tisza folyó menti, észak-déli irányú településhálózathoz kapcsolódott a később mezővárosi, illetve vásárvárosi funkciójú település és az erre alapozódó, domináns mezőgazdasági kultúra. Ezzel szemben napjainkra a térségi műszaki infrastruktúra, ezen belül a közlekedési kapcsolatrendszer, mint művi struktúra lett a meghatározó a város számára is. Ez egyben kitágította a várost érintő térbeli hálózatot: míg a múlt század elejéig a város társadalma (gazdasága) a közvetlen szomszédos településekkel és közelebbi városokkal „kommunikált”, addig mára ez a térség kitágult a közlekedési hálózat révén. Ennek következtében Vásárhely jelentőségét, és jelenlegi városhálózati kapcsolatait gyakorlatilag a Délalföldre, mint regionális térségre kell értelmezni, bizonyos vonatkozásokban ennél jóval távolabbra, eurorégiós távlatokra. Ez az új viszonyrendszer jelenleg félperiferikus helyzetet jelent; a várost a nagy közlekedési folyosók elkerülik. Vásárhely és szűkebb várostérsége Magyarország agyonközpontosított térszerkezetében a déli periférián helyezkedik el; a sugárirányú főúthálózat és a nagy európai korridorok elkerülik. Ezen old egyértelműen a Szeged-Vásárhely várospár viszony (a végig kiépített 2x2 sávos kvázi autóúttal). A szomszédos délalföldi mezővárosokkal (Orosháza, Makó, Szentes) való kapcsolat relatíve gyenge, amelynek egyik oka és egyben okozata a kevésbé korszerű közlekedési hálózat. A város kistérsége településeinek hagyományokon alapulóan erős a kötődése Vásárhelyhez, de még a hivatalosan Makóhoz, Szenteshez tartozó szomszédos kistelepüléseknek is. A vasúti hálózat százéves lemaradásban van; ez meghatározó a jelenlegi településhálózati kapcsolatrendszerre nézve. A légiközlekedést tekintve pedig egyértelmű a periférikus helyzet; a nyomasztó fővárosi centrumpozíció dominánsan meghatározó a településhálózatra nézve.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

4


1.2. A Város fejlődésének az Országos Területfejlesztési Koncepció általi meghatározottsága Az OTK üzenete egyértelmű Hódmezővásárhely számára: a gazdaságfejlesztés elsődlegessége a városnak is prioritás kell legyen. Ezen belül a hazai tulajdonú vállalatok termelési láncba történő mélyebb integrálása, belső piacon történő megerősítése, a feldolgozóipar újrateremtése, a magas hozzáadott értékű, tudásra épülő speciális iparágak, az innovatív gazdaság, az élelmiszergazdaság támogatása mind-mind Vásárhelyre is érvényes megállapítás. A Szeged-Vásárhely várospár a történetileg kialakult, túlcentralizált térstruktúra periférikus területén helyezkedik el, mint regionális központ – a többi nagyvárossal együtt sem tudják ellensúlyozni a főváros növekvő dominanciáját. Felismert ugyan, hogy „az ország kettészakadásával a globális versenyben hatalmas erőforrások mennek veszendőbe”; ugyanakkor óriási ellentmondásként ezt az állapotot konzerválja az, hogy „hosszú távú feladatban jelentkezik Budapest makroregionális vezető szerepének erősítése”. Így nehezen hihető az az általános célkitűzés, hogy „célirányos térségi beavatkozásokkal az ország területi különbségei nem nőnek tovább”, és a vidéki elvándorlás megáll. A helyi gazdaság erősítése, a vidéki települések könnyebb elérhetősége, korszerű és versenyképes családi gazdaságok támogatása, részben autonóm helyi közösségek megvalósítása Vásárhely és térsége számára reális célkitűzés. Hódmezővásárhely szerepe felértékelődik a „többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat fejlesztés” célkitűzéssel. Fontos megállapítás, hogy a várostérségeknek – így a Szeged-VásárhelyMakó városhármasnak is – kiemelkedően hozzá kell járulniuk az ország gazdasági növekedéséhez. E célkitűzéshez a városnak „befogadó” szerepet kell vállalnia. A városfejlesztés és városrendezés tekintetében a területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott, Vásárhely számára is kiemelten fontos célkitűzések: város és vonzáskörzete közötti együttműködés, a város szétterülésének megakadályozása, a beépített területek összenövésének megakadályozása, a központi belterületek vonzóvá tétele, a zöldfelületek hálózatba szervezése, a városi közösségi szolgáltatások kiterjesztése, többközpontúság kiépítése, az urbanizált területek terjeszkedésének korlátozása, a környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése, a barnamezős fejlesztések előnyben részesítése, komplex örökségvédelmi beavatkozások ösztönzése.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

5


Kedvező lehet Vásárhely számára, hogy a többközpontú fejlődés célkitűzés elérése érdekében növekedési színtérként került lehatárolásra, mint megyei jogú város. Azaz a kiemelt fejlesztési célterület, az ún. „külső városi gyűrű” fontos eleme: „Hódmezővásárhely az alföldi művészváros és a „dél-alföldi Sophia Antipolis” innovatív központ pozícióit célozza meg, melyben jelenlegi húzóágazatai mellett (építőipar, mezőgazdasági termelés, gépgyártás, textilipar, kerámiaipar, kiskereskedelem) a kreatív ipar, kulturális ipar, kerámiaipar, textilipar, innovatív iparágak, és a turizmus kitörési pontjai kerülhetnek fókuszba. Természetes szorosabban együttműködő térségét a Szeged-Makó-OrosházaSzentes-Csongrád városnégyszög jelöli ki.” A vásárhelyi és Vásárhely környéki tanyás térségek számára kedvező, hogy külön fejlesztési célkitűzés-sor (tanya-program) jelenik meg az OTK-ban: célkitűzés többek között a meglévő tanyák termelésbe való visszaintegrálása, a tanyás külterületek fejlesztési-, és rendezési tervezése, a szolgáltatások, az elérhetőség javítása, a tanyai birtokrendezés, a tanyai termelés segítése. Az OTK hangsúlyos eleme a gazdaságfejlesztés, ezen belül kifejezetten a Szeged-Vásárhely várospárnak szól: a K+F+I (vagyis kutatás+ fejlesztés+innováció) komplex tevékenység támogatása, a gazdasági termelésbe való integrálása,a kreatív gazdaság és a kulturális gazdaság, tudásgazdaság elősegítése; mindehhez a szakképzés és a felsőoktatás szükségszerű fejlesztése. Az OTK Csongrád megye fejlesztési irányainak leírásában Hódmezővásárhelyre is vonatkoztatható: A meglévő kapcsolatok korszerűsítése révén (kis)városok összekapcsolása a megyén belül és a szomszédos (határon túli) megyékkel összefogva az Alföld sokpólusú vidéki térséggé fejlesztése érdekében; Szomszéd városok közötti gazdaságfejlesztési kooperáció kialakítása; A biotech-mezőgazdaság-élelmiszeripari klaszter nemzetközi versenyképességének javítása, a tanyafejlesztés révén a mezőgazdasági foglalkoztatás radikális bővítése; A megyének a geotermikus és a napenergia hazai kutatási, termelési és hasznosítási fellegvárává fejlesztése; A megye legjelentősebb turisztikai vonzerőinek továbbfejlesztése mellett a három folyóban rejlő turisztikai lehetőség integrált, összehangolt, programozott fejlesztése, infrastrukturális feltételeinek megteremtése.

1.3. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója, mint az OTK „kibontása”, területi értelemben vett konkretizálása A CsMTK a megye jövőképét tudásrégióként fogalmazza meg; e szerepkörben a szegedi ELI megépítéséhez kötődően Hódmezővásárhely is innovatív vállalkozások célpontja lehet; emellett a Vásárhely-Orosháza-Kunszentmárton-Mezőtúr együttműködő városnégyszög kreatív ipari klaszter színhelyeként nevesíti. Ez a helyi gazdaságfejlesztés egyértelműen támogatott iránya. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

6


A CsMFK Hódmezővásárhely városának a Szeged–Makó–Arad–Temesvár–Szabadka városhálózati pólustérségben – arányos feladatmegosztáson alapulóan – közreműködői feladatot szab: nevezetesen a határon átnyúló infrastrukturális rendszerek megerősítésében, és a közlekedési-, energetikai-, informatikai-, vízgazdálkodási hálózatok kialakításában és összekapcsolásában, továbbá az intézményi keretek megteremtésében, ezzel egy jelentős befektetésvonzó képességű és kisugárzású agglomerálódó, együttműködő térség alakulhat ki. Ezen együttműködő pólusrégió kialakulásának előfeltételeként a belső hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépülése az elsődleges cél. Meghatározó jelentőségű, hogy a közlekedési kapcsolatok fejlesztése konkrét leírással szerepel. A határon átnyúló városhálózati csomópont felépítését a következő közlekedési kapcsolatjavító intézkedések segítik elő (a Koncepció által konkrétan említve): a IV. Helsinki folyosó (M5-M43) Arad irányú továbbépítése, a rákapcsolódást biztosító M47 kiépítése, hiányzó-leromlott vasúti szakaszok rekonstrukciója, a Tisza-híd bővítése a 47 sz. főúton, elővárosi vasút, intermodális eszközváltó pontok, a városok térségi elérhetőségének javítása. A tágabb, határon átnyúló településhálózaton belül lehatárolva a CsMFK rögzíti a támogatandó fejlesztési célokat: egyrészt a Szentes-Makó-Vásárhely városhármast összehangoltan fejlesztendő mezőváros-térségként nevesíti, a több lábon álló gazdaság támogatásával. A Szegeddel való kapcsolatrendszert kiemelten taglalja; ezen belül fontos elem az egyetemi képzés kiteljesítése, bővítése; az üzleti, kereskedelmi szolgáltatások (vásárok, gazdasági katalizátorszervezetek, pénzintézeti központok, üzleti tanácsadás‐szervezés, kreatív ipar stb.) támogatása. A városok elérhetőségének javítása terén – az eddig említetteken túlmenően - a Szentes-VásárhelyMakó, illetve a Szeged-Vásárhely-Orosháza kapcsolat fejlesztése, továbbá az intermodalitásra törekvő közösségi közlekedés kiemelendő fejlesztési célkitűzés, a többi támogatandó közlekedésfejlesztési cél mellett. Nagyon fontos, hogy a CsMFK 5. területi prioritása kiemelten Hódmezővásárhely város „belső” fejlesztési célkitűzéseit rögzíti; ezek között abszolút domináns a gazdaságfejlesztés: kerámia és textiliparhoz kapcsolódó kreatív ipari arculat erősítése, üzleti szolgáltatások, kreatív ipari inkubáció, kapcsolódó innováció, kulturális központ szerepek további megerősítése, kreatív ipari interszektorális lehetőségek kihasználása, szilikátipari és/vagy kreatív klaszterek, a tanyák és kistelepülések innovatív bekapcsolása a kreatív gazdaságba (alapanyag‐előállítás, bedolgozás). Tulajdonképpen a gazdaságfejlesztést szolgálják a továbbiakban deklarált, egyéb támogatandó szektoriális célkitűzések: kihelyezett felsőfokú ipari formatervezői mérnökképzés és célirányos középfokú szakképzés, a térségi elővárosi közlekedés fejlesztése.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

7


1.4. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Operatív Program általi meghatározottság Vásárhely fejlődésére nézve A Csongrád Megyei Fejlesztési Koncepcióban rögzített célkitűzések Csongrád Megye Területfejlesztési Operatív Programja tervdokumentumban (munkaanyagában) – az egyes operatív programokba besorolva – mind szerepelnek. Vásárhely nevesítve szerepel a következő operatív programokban: AZ ÁTFOGÓ CÉLOK KÖZÖTT: Hármashatár menti városhálózati csomóponti térség: tudáskoncentráció, kohézió, kisugárzás (A1.) Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése (T1.) A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés (S4.) A PRIORITÁSOK KÖZÖTT: Az üzleti környezet javítása (3.2) A beavatkozás keretében elsősorban a KKV szektorra alapozó gazdaságfejlesztési programok megvalósítására nyílik lehetőség, az ipari infrastruktúra kulcságazatainak megújítása, a barnamezős területek fejlesztése, a kreatív gazdaság a kiemelt cél ágazat. Közlekedési kapacitások fejlesztése (3.4) A tervezett beavatkozások a határon átnyúló városhálózat (Szeged-Vásárhely-Makó-Arad-TemesvárSzabadka) belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztését célozzák, a koncepciókban leírtak szerint. Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése (3.5) A tervezett intézkedéssor a koncepciókban szereplő oktatásfejlesztés, egyetemi és szakképzés bővítése, a célokhoz igazodóan. Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében (3.11) Ez a programcsomag Szeged-Hódmezővásárhely nagyvárosi település-együttesre vonatkozik. Mivel nem szerepel a koncepciókban, ezért érdemes bővebben értékelni, és koncepcionális javaslatként továbbfogalmazva beépíteni.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

8


2. A Területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek összevetése (Hódmezővásárhelyre vonatkozóan) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (CsMTrT), illetve ezek szerkezeti tervei rögzítik azokat a tervezett térségi, nagytérségi műszaki infrastruktúrális hálózati elemek nyomvonalait, amelyek fejlesztése a koncepciókban (OTK, CsMTFK) nevesítve szerepelnek. Ez Hódmezővásárhely esetében dominánsan a közúti fejlesztéseket jelenti: A IV-es európai korridorra (M5-M43 autópálya) ráhordó közúti hálózati elemek fejlesztése >> M47 gyorsforgalmi út nyomvonala a tervezett M4 (Berettyóújfalu térsége) az és M5 (Algyő térsége) között Fontos megjegyzés: a tervezett nyomvonal azonos a várost északról elkerülő úttal, amely első ütemben főúti jellemzőkkel épül ki, távlatosan (2030-ig) 2x2 sávos gyorsforgalmi útként valósul meg. Megoldandó probléma, hogy az OTrT és a CsMTrT eltérő nyomvonalat rögzít. (Bővebb kifejtés és értékelés a következő fejezetben) A Szabadka-Szeged-Szentes-Hódmezővásárhely-Orosháza-Makó-Arad-Temesvár-várostérség belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése >> Hódmezővásárhely-Makó és, HódmezővásárhelyKübekháza, hármashatár-(Nagykikinda, Temesvár) új főúti nyomvonalak rögzítése. Fontos megjegyzés, hogy előbbi nyomvonala teljes hosszában meglévő mellékút nyomvonalával azonos, ugyanakkor az utóbbi északi szakasza eltérő módon van rögzítve az OTrT-ben és a CsMTrT-ben. Elővárosi vasutak kiépítése (Hódmezővásárhely-Szeged elővárosi vasút) >> Nincs külön nyomvonal rögzítve; Úgy értelmezhető, hogy a fejlesztés meglévő Békéscsaba-Szeged vasúti törzshálózati nyomvonallal azonos. Infrastrukturális beruházások a nagytérségi és regionális szolgáltatások minőségének javítása érdekében >> Logisztikai központ rögzítése a város belterületén, térségi közforgalmú kikötő rögzítése a Tiszán. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített objektumokra értelmezhető. Kiemelt turisztikai fejlesztések >> személykikötők rögzítése a Tiszán, ill. az országos és térségi kerékpárút hálózat kiépítése. Megjegyzés: Bár konkrétabb megnevezés nincs, a területrendezési tervben rögzített objektumokra értelmezhető.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

9


3. Az Országos Területrendezési Terv (2013) és Csongrád Megye Területrendezési Terve (2012) összevetése (Vásárhelyre vonatkozóan) Új gyorsforgalmi út nyomvonala: M47: a tervezett elkerülő út egyben a gyorsforgalmi úti szakasz mindkét tervben; az országos tervben Szeged irányában és Székkutas-Orosháza irányában a jelenlegi 47-es nyomvonalán vezet az M47; a megyei tervben viszont új nyomvonalon: Orosháza belterületét északról elkerülve, illetve a Kübekháza-(Nagykikinda-Temesvár) irányú új közúti kapcsolat az M47 része az M43 autópályáig (a déli szakasz főút mindkét tervben). Ha az OTrT érvényesülne, így Vásárhely közigazgatási területén az M47 venné át a 47-es főút szerepét, ez esetben nincs gyorsforgalmi út melletti alternatív útvonal, ami havária esetén kaotikus helyzetet jelentene, ill. a lassú járművek számára + nyomvonal kiépítése vetődik fel. Ezért a CsMTrT kedvezőbb nyomvonalváltozatot rögzít, ezt kellene érvényesíteni.

Új főúti kapcsolatok: Hódmezővásárhely-Kübekháza, illetve Hódmezővásárhely –Makó lényegében azonos a nyomvonallal szerepelnek mindkét tervben, de előbbi a megyei tervben az M43 csomóponttól délre főút. A 47-es főút Vásárhelyt érintő szakasza nem szerepel az országos tervben felsorolt főutak között. A megyei tervben a meglévő 47-es főút Vásárhely déli elkerülő útjaként épül ki, és párhuzamos útvonalként szolgál (ezt kellene érvényesíteni!), az országos terv ezt nem tartalmazza.

Térségi jelentőségű vasúthálózat: A megyei terv rögzíti a Hódmezővásárhely-Mindszent-Szentes és a Hódmezővásárhely-Makó nyomvonalat (az országos terv melléklete ezt nem tartalmazza).

Egyéb országos jelentőségű elemek: Lényegében azonosak a két tervben; ezen felül többletként jelennek meg a megyei tervben a térségi jelentőségű kerékpárutak: (Nagymágocs–Hódmezővásárhely, a Hódmezővásárhely–Mártély, a Makó–Hódmezővásárhely–Szentes--Kunszentmárton) kerékpárutak; illetve további többlet-elemek a térségi jelentőségű logisztikai központ, a térségi jelentőségű közforgalmú- és személyforgalmi kikötők (Mártély), továbbá a térségi jelentőségű kiserőmű, és a térségi jelentőségű hulladéklerakó (mind Vásárhelyen nevesítve).

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

10


Térségi területfelhasználás elemei: Mindkét tervben a külterület nagy része a jellemzően mezőgazdasági térség kategóriába tartozik. Jelentős ellentmondás, hogy a megyei tervben szerepel a belterülettől északra egy nagy kiterjedésű erdőgazdálkodási térség, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei terv rögzíti a belterülettől délre egy nagy kiterjedésű „építmények által igénybe vett térséget”, az országos terv ugyanakkor nem tartalmazza. A megyei övezetek között e terület „kiemelt fontosságú honvédelmi terület” övezeteként szerepel.

Összefoglalva: Az eltérések nyomán felvetődött kérdéseket tisztázni kell, és azt követően biztosítani kell a települési és területi tervek harmóniáját, figyelembe véve az OTrT törvény által meghatározott összhangteremtési lehetőségeket.

4.

A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek átfogó elemzése

Hódmezővásárhely nagyhatárú település (az egyik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkezik az országban), ebből fakadóan viszonylag sok (12 db) kistelepüléssel érintkezik. A települések rendezési tervei 2004-2011 között készültek, illetve kerültek módosításra. A szomszédos települések rendezési terveiben a tervezett területfelhasználás összhangban van a térségi tervekben foglaltakkal. A térségi tervekben szereplő térségi műszaki infrastruktúra hálózatok egyes esetekben kisebbnagyobb eltérést mutatnak a települések szerkezeti terveiben, szabályozási terveiben szereplő tervei elemek tekintetében, ezeket az aktuális települési tervezéskor kell korrigálni. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a szomszédos kistelepülések rendezési tervei nem rögzítenek olyan fejlesztési területet, vagy objektumot, amely hatással lenne Vásárhely megyei jogú város koncepcióalkotására, illetve a rendezési terv felülvizsgálatát befolyásolná. Algyő esetében a közigazgatási határon átnyúló „bányászattal érintett terület” néhányszáz hektáron érinti Vásárhely területét, de ez csak a szabályozási tervben megjelenő korlátozást/egyeztetési kötelezettséget jelenthet. A 2.1.8 fejezetben szereplő kérdéskört, vagyis az M47 nyomvonalának végleges eldöntését, és ennek területi/települési tervekben való harmonizációját meg kell teremteni. Az érintett települések: Algyő, Hódmezővásárhely, Székkutas (Orosháza).

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

11


5.-6. Településfejlesztési, -rendezési jellemzők Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-es évek közepétől hangsúlyosan foglalkozott a településfejlesztéssel, illetve a településrendezési eszközök megújításával. A 2008-ban elfogadott fejlesztési koncepció nem csupán a források megszerzését előkésztő és segítő IVS megalapozásához készült, hanem a településrendezési eszközök elkészítéséhez is irányt mutatott. A 2008-2009-ben készült Integrált Fejlesztési Stratégia (IVS), az Antiszegregációs Tervvel és az Akciótervvel a Regionális Operatív Program által 2007–2013 között finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének volt az alapja és előfeltétele. Az IVS komplex stratégiai összegzése és továbbfejlesztése alapján több – a város fejlődésében meghatározó jelentőségű – program valósulhatott meg a legutóbbi években. Hódmezővásárhely településrendezési eszközei (továbbiakban: Terv) az ezredfordulón készültek. A Településszerkezeti terv (1998), illetve a Helyi Építési Szabályzat és mellékletei (2000) papír alapúak. Ez a ma már „hagyományosnak” is nevezhető formai, illetve technikai adottság feltétlenül korszerűsítést – digitalizálást – igényel. Bár eleve alapvetően „rugalmas” szabályozás készült, az eltelt évek, és a többszöri módosítások következtében számítani kell a Terv teljes-körű megújítására. A Terv rugalmassága egyrészt az egyes területfelhasználási egységek "átjárhatóságát", azaz bizonyos funkciók keveredési lehetőségét jelenti. Mindemellett a jelenlegi városszerkezeti, területfelhasználási adottságok maximális tiszteletben tartása a város polgárainak jogbiztonságához nélkülözhetetlen, stabil – lényegét tekintve állandó – társadalmi-jogi háttér megteremtésének lehetőségét szolgálja. A városrészek – adottságaik alapján – különböző védettségi fokozatú besorolást kaptak. A Terv megvalósult elemeit elsősorban a városi közterek, illetve a városközpont rehabilitációja és forgalmi tehermentesítése, a műszaki, higiénés és szociális követelményeknek nem megfelelő lakóterületek felszámolása, a közlekedéshálózat fejlesztése és az infrastrukturális beruházások jelentik.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

12


7.

Hódmezővásárhely társadalma 7.1. Demográfia, népesség

A megye városai között egykor jelentős súlyú Hódmezővásárhely népessége a 80-as évektől folyamatosan és kissé gyorsuló ütemben csökken, aminek következményeként lakónépessége 2011ben az 1980. évinek csupán a 84,5%-a, azaz három évtized alatt közel hatodával csökkent. A 2003ban készült demográfiai prognózisban a szakértők 46.861 fős népességszámot jeleztek előre 2011-re és 45.910 fős értéket 2016-ra. Tehát a valóságban a népességcsökkenés nagyobb mértékű, mint azt a prognózis jelezte. A népességfogyás tekintetében a város a polarizálódó hazai településhálózatban a megyei jogú városok között átlagosnak mondható az elmúlt 10 évet tekintve. Bár minden megyei jogú város természetes népmozgalma negatív volt, pár város népességszáma (a pozitív vándorlási különbözetnek köszönhetően) nőtt. Hódmezővásárhelyen a probléma fő forrását az alacsony természetes szaporodás jelenti: noha az ezer lakosra jutó élveszületések száma megegyezik a megyei jogú városok azonos értékeinek átlagával, a halálozási arányszám relatíve magas, erőteljes természetes fogyást okozva. A város vándorlási különbözete 1% alatti, így a bevándorlás majdnem teljesen tudta eddig ellensúlyozni az elvándorlást. A döntő többségében magyar nemzetiségűek alkotta település korszerkezete – a 15 év alattiak, a 1559 év közötti és a 60 év feletti korcsoport egymáshoz viszonyított aránya – relatíve kedvezőnek mondható. A legfiatalabb korcsoportok (0-2 és 3-5 évesek) létszáma és aránya stabil, a gazdasági válság gyermekvállalási hajlandóságra gyakorolt hatása nem észlelhető. Nagyon jelentős azonban a 6 és 13 évesek, valamint a 14-17 évesek számának és arányának a csökkenése. A legtöbb magyar városhoz hasonlóan az időskorú népesség aránya nő, a fiatalok aránya pedig csökken, azaz a város népessége folyamatosan öregszik, ami a jövőben könnyen eltartottsági problémák forrása lehet.

7.2. Képzettség A városban a szinte teljeskörűvé vált általános iskolai végzettség mellett jelentősen megemelkedett a középiskolai bizonyítvánnyal és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is, bár ezek a mutatók elmaradnak a régióbeli Szeged, Kecskemét és Békéscsaba értékeitől. Gyakori, hogy részben a helyi továbbtanulási lehetőségek szűkössége gerjesztette tanulási célú migrációban részt vevő fiatalok a diploma megszerzése után sem térnek vissza Hódmezővásárhelyre. Ez további gátló tényezőt jelent a nagyszámú képzett munkaerőt igénylő tőkeerős és versenyképes vállalatok megtelepedése szempontjából, ami a folyamat fennmaradásához vezet.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

13


7.3. Foglalkoztatás Hódmezővásárhely gazdaságilag aktív népességének a 15-74 éves korú lakosságon belüli részaránya 56,6%, ami mind az országos, mind pedig a megyei jogú városok átlagánál alacsonyabb. A város dolgozó lakosságának 10%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja (ez a megyei jogú városok között kimagasló érték), amire magyarázatul Hódmezővásárhely mélyen gyökerező agrártradíciói szolgálnak. A városban foglalkoztatottak jelentős része a környező településekről érkezik: a falvakból bejárók többsége legfeljebb 8 általános iskolai osztállyal rendelkezik, míg a szegedi ingázók közel 57%-a felsőfokú végzettségű. Hódmezővásárhely 2001 óta kismértékben megnövekedett – 2011-ben 11,0%os – munkanélküliségi arányától eltér a regisztrált álláskeresők aránya: ők a város munkavállalási korú lakosságának 6,7%-át alkotják, akik közül minden harmadik lakos tartós álláskereső státuszban van. Ezen adatokban a 2000-es évek második felében országosan tapasztalt gazdasági konjunktúra nem tükröződik, és a megyei jogú városokon belül Hódmezővásárhely a középmezőnybe tartozik. A pályakezdő álláskeresők száma is növekedést mutatott az elmúlt években.

7.4. Jövedelmi viszonyok A városban az ezer lakosra jutó adózók száma (442 fő) más megyei jogú városokkal és az országos értékkel összehasonlítva alacsony, ráadásul ez 3,4%-al csökkent 2001-2011 között. Mindezen felül a vizsgált 23 megyei jogú város között Vásárhelyen messze a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó adóalapot képező jövedelem; ráadásul nem csak a megyei jogú városokénál, de az országos átlagnál is alacsonyabb. Erre az sem nyújt gyógyírt, hogy ezen összeg több megyei jogú városhoz képest is relatíve nagyobb mértékben nőtt a vizsgált 10 éves intervallumban. Ágazati lebontásban vizsgálva ugyancsak feltűnő, hogy a városban elérhető jövedelmek az országos átlagot csak az agrárium és az építőipar esetében haladják meg (az agrárium esetében – nem meglepő módon – a megyei jogú városok átlagát is). A jövedelmi helyzetről az SZJA alapot képező jövedelem alapján kialakult képet kiegészíti a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők aránya: ez érték Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb. Ugyancsak az alacsony jövedelmekre utal az ezer főre jutó személygépkocsik száma is.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

14


8.

Hódmezővásárhely humán infrastruktúrája 8.1. Oktatás

Az oktatási-nevelési intézmények férőhelyeinek tervezése kapcsán megállapítható, hogy amennyiben nem következik be számottevő változás a demográfiai folyamatokban, valamint az elvándorlás mértékében, az elkövetkezendő években az óvodai, az általános iskolai és a középiskolai férőhelyek száma megfelel az adott korcsoporthoz tartozó gyermekek, tanulók számának. 2001-2011 között a 02 éves korúak aránya csekély mértékben növekedett, miközben az óvodai férőhelyek száma összességében szintén kis mértékben bővült. Jelentős változást a kapacitások kihasználtságában az sem fog eredményezni, hogy 2015. szeptembertől kötelező lesz a 3. évüket betöltött gyermekek óvodai beíratása, mivel a városban már eddig is közel 100%-os volt az óvodába járó gyermekek aránya. Az általános iskolai kapacitástervezéshez a most 5 év alatti gyermekek számának alakulását szükséges vizsgálni, ez 2001 óta stabilnak mondható. A 6-13 éves korcsoport a 2001-2009 közötti csökkenést követően minimális mértékben növekedett. Erre, valamint a fiatalabb korcsoportok fentebb ismertetett alakulására tekintettel a középfokú oktatásba bekerülők száma várhatóan nem változik számottevően. A 2006-ban meghirdetett reformprogram sikeresnek bizonyult: az iskolákban nem éri el a 20%-ot a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és létrejött egy olyan intézményi struktúra, amely igazodik a demográfiai változások következtében lecsökkent tanulói, illetve gyermek létszámhoz. Az országos kompetenciamérések eredményei azt tükrözik, hogy csökkentek az iskolák közötti különbségek és több esetben javultak az intézmények eredményei. A városban számos pedagógiai programot valósítottak meg az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében, továbbá az egyházi intézményfenntartók együttműködési megállapodást kötöttek a KLIK-kel és az Önkormányzattal, amelyben vállalták az együttműködést az integrált oktatás-nevelés és az esélyegyenlőségi törekvések megvalósítása érdekében. Az óvodák esetében ezzel együtt nem kiegyensúlyozott az arány az önkormányzati és az egyházi fenntartású intézmények között. Az általános iskolák esetében egyenletesebb a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása, néhány intézmény esetén figyelhető meg, hogy az arány valamivel erősebben meghaladja a városi átlagot. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet jogszabályi meghatározása 2013. szeptember 1-től megváltozott, amelynek következtében az érintett gyermekek, tanulók száma statisztikailag csökken. Ez hatással lesz az integrációs programokra is, hiszen bár a gyermekek egy része már nem tartozik a jogszabály által meghatározott körbe, továbbra is kiemelt figyelmet igényel. Az integrált formában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában valamennyi iskola részt vesz, bár az arányok ebben az esetben sem egyenletesek. Az óvodák tekintetében hasonló a kép, mint a halmozottan hátrányos gyermekek ellátása esetén. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlődésének segítésében, integrált módon történő nevelésében, oktatásában fontos szerepet játszik az utazó gyógypedagógus hálózat, a megkérdezett szakemberek észrevételei alapján azonban szükséges a gyógypedagógusok számának növelése. Az oktatási-nevelési intézmények közötti együttműködés ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

15


hatékony, mind az azonos szintű oktatásban, mind pedig az egyes oktatási szintek között, ami nagymértékben segíti a gyermekek, tanulók beilleszkedését az óvodából az általános iskolába, illetve innen a középiskolába. Szintén szoros az együttműködés a szociális ellátást biztosító intézményekkel. Bár az általános iskolát sikerrel elvégzők aránya folyamatosan emelkedik, továbbra is problémát jelent, hogy a városban nincs lehetőség az általános iskolai tanulmányok befejezésére. A HÍD II. program azoknak a 6. évfolyamot sikeresen elvégző diákoknak nyújt segítséget, akik betöltötték 15. életévüket. A program keretében a Hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakképző Iskola Kalmár Zsigmond Tagintézményben folytathatják tanulmányaikat a tanulók, a program sikeres elvégzése esetén pedig szakiskolai végzettséget szerezhetnek. Ez előmozdítja a törvényben meghatározott korosztály tanulmányainak folytatását, azonban az alapfokú oktatásból már korábban kiesetteknek nem nyújt segítséget. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 80%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább, azonban a középfokú oktatásban komoly problémát jelent a lemorzsolódás magas aránya, amely egyes intézményekben eléri a 8-13%-ot is. Ez azért is kiemelten kezelendő probléma, mert Hódmezővásárhely a legalább érettségivel, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát tekintve egyaránt elmarad a régió megyei jogú városaitól és az országos átlagtól is. A helyzetfeltárás során a szakképzést illetően hangsúlyos problémaként jelezték a megkérdezett szakemberek, hogy a vállalkozások sokszor azzal kénytelenek szembesülni, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű szakember, ami elsősorban a középfokú műszaki végzettségű szakemberek hiányában mutatkozik meg. Az egyes szakképzések és a kapcsolódó keretszámok meghatározására a városnak kevesebb ráhatása van, mint korábban, ami nehézséget okoz a városban és a térségben jelentkező munkaerő-piaci igények követésében. Szintén problémát jelent, hogy az egyes szakmákat jellemző gyors technológiai változásokat követő eszközmegújításhoz nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Az intézmények infrastrukturális feltételei a visszajelzések alapján összességében megfelelőek, elsősorban a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégiummal és a Kalmár Zsigmond Tagintézménnyel kapcsolatban fogalmazódott meg igény korszerűsítésre, felújításra. Emellett a szakképzés vonatkozásában szükséges az eszközpark bővítése, megújítása, különösen a gyorsan fejlődő informatikai eszközök tekintetében. Néhány intézmény esetében az akadálymentesítés részlegesen, illetve nem megoldott, így ennek pótlása szükséges. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2009-ben történt elfogadása óta eltelt időben drasztikusan lecsökkent a felsőoktatási hallgatói létszám, még azzal együtt is, hogy új felsőoktatási intézmény kezdte meg a működését a városban. Pozitív változás azonban, hogy a Mezőgazdasági Kar szorosabban bekapcsolódott a város életébe és mind az intézmény, mind pedig az Önkormányzat keresi a lehetőséget az együttműködés kiszélesítésére. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és a Mezőgazdasági Kar együtt lefedi a közép- és felsőfokú mezőgazdasági képzést, amely ösztönözheti az itt élő, ezen a területen elhelyezkedni kívánó fiatalok városban maradását. Az elmúlt időszakban újabb intézménnyel bővült Hódmezővásárhelyen a felsőoktatás a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hódmezővásárhelyi Regionális Tudásközpontjának megjelenésével. Az intézmény a tervezetthez képest szűkebb képzési struktúrát tudott kialakítani, de keresik a lehetőségeket a képzési kínálat bővítésére, elsősorban a helyi szükségletekre koncentrálva. Az általuk ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

16


biztosított turizmus-vendéglátás alapképzés hiánypótló a térségben, azonban kérdéses, hogy a város és a térség turisztikai lehetőségei mennyiben biztosítanak munkalehetőséget a diákoknak.

8.2. Egészségügy Hódmezővásárhelyen az egészségügyi alapellátást az Önkormányzat az egészségügyi szolgáltatókkal kötött feladat-ellátási szerződéseken keresztül biztosítja. A városban az egyes ellátási körzetek a lakosságszám figyelembevételével kerültek kialakításra, a többihez képest túlterhelt körzet nincs. A városban nincs betöltetlen praxis. Hódmezővásárhelyen a vezető halálozási okok megegyeznek az országos szinten is jellemzőkkel, ezen belül a férfiak esetében kiemelkedik a keringési rendszer betegségeinek száma, míg a nők esetében egy kivétellel valamennyi betegségcsoport esetében kedvezőtlenebbek a mutatók az országosnál. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely – Makó ellátási körzetébe tartozó kistelepüléseken a két városhoz képest rosszabb a lakosság általános egészségi állapota, ami részben annak tudható be, hogy a lakosok nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de szerepet játszik az alacsonyabb orvoshoz fordulási hajlandóság is. Hódmezővásárhelyen és a kistérségben az Egészséges Vásárhely Program már eddig is nagymértékben hozzájárult az egészségtudatos életmód népszerűsítéséhez és a prevenció hangsúlyosabbá tételéhez. A hódmezővásárhelyi és a makói kórház integrációjának eredményeként tovább bővül a programba bevonható lakosság köre. A prevencióra koncentráló megközelítés azért is fontos, mert a helyzetfeltárásban ismertetett demográfiai folyamatok tükrében az idősek aránya egyre magasabb a lakosságon belül. Ez önmagában is fokozott terhet jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerre, de ha az életkorral járó egészségügyi problémákat tovább súlyosbítja a lakosság rossz egészségi állapota, az megnehezíti az ellátó rendszerek fenntarthatóságát, így kiemelt a betegségek megelőzésének szerepe. A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ hódmezővásárhelyi tagkórházában jelenleg több beruházás van folyamatban, melyek közül ki kell emelni a városi és a makói tagkórház integrációját elősegítő, valamint a tömbkórházzá alakulás első szakaszát megvalósító TIOP projekteket. A két kórház 2013. február 1-től működik egy intézményként, amely lehetővé teszi az infrastruktúra optimálisabb, gazdaságosabb működést biztosító használatát és enyhíti a szakemberhiányból adódó nehézségeket. A tömbkórház a jelenlegi pavilonos struktúrát váltja fel hosszú távon, amely a betegutak elkülönülését, a diagnosztikai és terápiás egységek megfelelő elhelyezkedését, a gazdaságosabb üzemeltetést és a jelenleg több helyen megvalósuló járóbeteg ellátás egy épületben történő elhelyezését teszi lehetővé. A kórház szakmai terveinek megvalósításához, valamint az EVP tevékenységeinek bővítéséhez szükségesek a tervezett infrastrukturális és eszközbeszerzések. A kórház működésében a helyzetfeltárásban ismertetett szakterületek vonatkozásában továbbra is nehézséget okoz a korábbi ágyszám-csökkentések hatása. A helyzetfeltárás során igényként merült fel az ortopédiai szűrések megvalósítása, mivel ezzel számos későbbi egészségügyi probléma megelőzhető lehetne. A kórház tervezi hospice ellátás kialakítását, mert ez jelenleg nem biztosított a városban.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

17


8.3. Szociális ellátás Az intézményrendszer kapacitásainak vizsgálata kapcsán elmondható, hogy a bölcsődei férőhelyek száma a demográfiai folyamatokat figyelembe véve elegendő lesz az elkövetkezendő években. Az elmúlt időszak felújításainak köszönhetően az intézmények állapota megfelelő a feladatellátáshoz. A szociális intézményrendszer városi és kistérségi szinten működő intézményei számára az egyik legmeghatározóbb feladatot már most is az időskorúak ellátása jelenti. Mivel az országos folyamatokhoz hasonlóan Hódmezővásárhelyen is a lakosság öregedése figyelhető meg, az idősödő korosztály ellátása a jövőben még hangsúlyosabb szerepet kap. A férőhelyek száma bővítésre szorul mind a bentlakásos ellátást, mind pedig a nappali ellátást biztosító intézményekben. A növekvő életkor sok esetben erőteljesen leromlott egészségügyi állapottal jár együtt, ami szintén kihívást jelent, hiszen egyrészt komplex ellátást, másrészt a gondozók részéről fokozottabb fizikai igénybevételt kíván. A Kovács-Küry Időskorúak Otthonába bekerülő idősek gyakran nagyon rossz egészségi állapotban vannak, gyakorlatilag kórházi szintű orvosi ellátására lenne szükségük, aminek az ehhez kapcsolódó felszereltség hiányosságai és a szakemberek korlátozott száma mellett akadálya az is, hogy a jogszabályi háttér a bentlakásos otthonokban az ilyen típusú orvosi ellátást nem teszi lehetővé. Gyakori nehézséget jelent az időskorúak leromlott mentális állapota, hiszen a demens személyek ellátása ugyancsak speciális követelményeket támaszt. Az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségeit korlátozta, hogy a pályázatok alapvetően a kisebb intézményeket célozták meg, így a hódmezővásárhelyi időskorúak otthona nem tudott ezeken keresztül forrásokhoz jutni. Kérdéses, hogy a kis intézményeket előnyben részesítő fejlesztési törekvés a jövőben változik-e, hiszen a gazdaságos működés szempontjából a nagyobb intézmények kialakítása a kedvezőbb (ez a probléma megjelenik a Kovács-Küry Időskorúak Otthona és a Mindszenten működő Időskorúak Otthona vonatkozásában is). A helyzetfeltárásban ismertetett infrastrukturális fejlesztési igények és az eszközállomány bővítésével, megújításával kapcsolatos szükségletek mellett a megfelelő számú és képzettségű szakember biztosítása is elengedhetetlen, az intézmények számára ezért kiemelkedő feladatot jelent dolgozóik megtartása, „kiégésük” megakadályozása. A bentlakásos otthonok mellett a nappali ellátás is fontos szerepet tölt be, azonban a városban korábban működő három ilyen jellegű intézményből már csak egy maradt, így a 70 helyett 35 férőhely áll rendelkezésre, miközben folyamatosan növekszik az igény az ellátásra. Szintén hangsúlyos a házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szerepe, mivel sok idős ember igényli, hogy saját otthonában maradhasson, és ott kapja meg a szükséges segítséget. Az ellátásnak ez a formája egyúttal csökkenti az intézményrendszer leterheltségét is. Összességében elmondható, hogy az időskorúakat ellátó-gondozó intézmények, szolgáltatások kapacitásbővítése szükséges, mind a férőhelyek számának, mind pedig az intézmények felszereltségének vonatkozásában. A halmozottan sérült gyermekek nappali ellátásában két intézmény is részt vesz. A Kapcsolat Központ 2013. évi működéséről szóló szakmai beszámoló szerint szükséges a tevékenységek eddiginél hatékonyabb összehangolása, tekintettel arra is, hogy a kistérségben viszonylag alacsony a halmozottan sérült gyermekek létszáma. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetben történő támogatását egyrészt a már fent említett házi segítségnyújtás, másrészt a Badalik Bertalan Szociális ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

18


Szolgáltató támogató szolgáltatása biztosítja. Utóbbi nem kötelező feladat, azonban a fogyatékkal élők számára kiemelten fontos mindennapi életük segítéséhez, továbbá a városban élő, halmozottan sérült gyermekek szállításáról is gondoskodik. A támogató szolgáltatás jelenleg pályázati forrásból finanszírozott 2014 végéig, ezt követően működése kétséges, ami komoly problémát jelent az ellátottak számára. Hódmezővásárhelyen a megyei jogú városok átlagánál magasabb a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, emellett a veszélyeztetett kiskorúak számát tekintve is a kedvezőtlen mutatókkal rendelkező városok közé sorolható a település. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ által ellátott gyermekek száma összességében csökkent az elmúlt három évben, ez azonban döntően azzal magyarázható, hogy a jogszabályi változások értelmében nem kell javaslatot tenni a védelembe vételre az 50 órát meghaladó iskolai hiányzások esetében, ha a kiskorú betöltötte a 16. életévét. A beszámolók alapján a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkatársai egyre súlyosabb esetekkel és nagyobb fokú agresszióval találkoznak munkájuk során. A szociális ellátásban fontos szempont Hódmezővásárhely speciális városszerkezete, hiszen a külterületekkel együtt a város nagy kiterjedésű, ami ezt figyelembe vevő ellátási formákat is igényel. A városban a szociális ellátást biztosító intézményrendszer magas színvonalon végzi tevékenységét, nagyon jó az együttműködés az ellátásban résztvevő intézmények, szervezetek között. Működésük elősegítéséhez további eszközbeszerzések, illetve egyes esetekben kapacitásbővítés, állagmegőrzési és akadálymentesítési munkák elvégzése lenne szükséges. A külterületek megfelelő ellátása érdekében a Kapcsolat Központ újra kívánja indítani a tanyagondnoki szolgálatot, ehhez gépjármű beszerzése és fenntartásának biztosítása is indokolt lenne. Hódmezővásárhelyen az országos átlagnál valamivel alacsonyabb volt a munkanélküliség, azonban kiemelt figyelmet érdemel az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek helyzete. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában történtek pozitív változások, a vizsgált időszakban bővült a munkalehetőségek köre és a város bekapcsolódott egy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő TÁMOP programba, azonban így is korlátozottak a lehetőségek. További problémát jelent, hogy a meglévő munkalehetőségek sok esetben alacsony képzettséget igénylő munkák, így nem feltétlenül felelnek meg az állást keresők képzettségének, képességeinek. A megváltozott munkaképességűek végzettségéről, képzettségéről nincsenek adatok, ami megnehezíti a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos koncepciók kidolgozását.

8.4. Kultúra Hódmezővásárhely az előző időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott kulturális célú fejlesztéseket megvalósította. Ennek – valamint a korábban már lebonyolított intézményi átalakítás eredményeként – jelentősen nőtt a kulturális kínálat, mennyiségi és minőségi értelemben is. Az intézmények megújítását követően kiemelt feladat az intézmények hatékony működtetése, a kultúra iránti igény erősítése.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

19


A város életében tehát továbbra is fontos szerepet játszik a kultúra, a helyi értékek megkérdőjelezhetetlen tényezői a vásárhelyi identitásnak. Ugyanakkor a kultúrának a helyi gazdaságra, különösen a turizmusra gyakorolt pozitív hatása elmaradni látszik a korábban remélttől: bár az intézmények és a városközpont fejlesztése fontos szerepet játszott a felújítással érintett területekhez kapcsolódó üzlethelyiségek megújulásában, a turisztikai mutatók nem mutatnak olyan mértékű fejlődést, és a turizmus szerepe a város gazdaságában továbbra is csekély.

9.

Hódmezővásárhely gazdasága

A város gazdasági erejére utal a város iparűzési adó bevétele. Hódmezővásárhelyen ez a bevétel a többi megyei jogú városhoz képest alacsony: az iparűzési adó bevétel csak Salgótarján, az egy főre jutó bevétel pedig csak Érd esetében alacsonyabb. A Vásárhelyen működő vállalatok számát vizsgálva egyértelmű a szolgáltató szektor dominanciája. Bár a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma relatíve magas a többi megyei jogú városhoz képest, a vállalkozások többsége a kereskedelem és gépjárműjavítás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek, feldolgozóipar és az építőipar területén tevékenykedik.

9.1. Mezőgazdaság A város gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg, aminek hagyományai tovább élnek: a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya. A kistérségben – és a városban – magas aranykorona-értékű termőterületek találhatók, ennek jelentős részében szántóföldi művelés zajlik. A birtokszerkezetre az elaprózottság volt jellemző, de az elmúlt években egyértelműen megkezdődött a koncentráció. A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot (mintegy 24% a kistáblás szántók és 51% a nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. Az állattenyésztés mennyiségileg visszaesett a rendszerváltás óta, bár a színvonala ugyanakkor – a minőség és hozam tekintetében is – országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedő. A megtermelt mezőgazdasági javakat jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik. A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hódmezőgazda Rt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára (nagyrészt belföldi értékesítésre) is nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat. Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Bár a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a Dél-alföldön, Vásárhelyen alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

20


feltételrendszereit – pl. raktározási lehetőséget – csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné meg. Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték, és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése – a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva – főként Szegeden történik.

9.2. Ipar Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó. Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező kerámiaiparhoz kötődnek. Az évszázados hagyományokhoz kapcsolódó ipar története a 20. század elején alapított Majolikagyárig nyúlik vissza, de a város az 1960-as években lett az ország kerámiagyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város. 1965-ben kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz Üzem. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár. A rendszerváltást követően az egyes gyárak privatizációjával új nevek jelentek meg a hódmezővásárhelyi kerámiaiparban: a Villeroy & Boch, az Alföldi Porcelán Rt., az Imerys Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft a legjelentősebb hódmezővásárhelyi vállalkozások közé tartoznak. Mellettük fontos szerepet játszanak a kisebb vállalkozások is, mint a Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft. Velük együtt a kerámiaipar, mely az „aranykorban” 6000 főt foglalkoztatott, ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. Az alkalmazottak egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk mellett is hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámiaművészethez való kapcsolódásuk további erősítése, a klaszteresedés. A gépgyártás terén kiemelendő a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagymúltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg (Metripond Plus, METRISoft Mérleggyártó kft, Metripond M 93 kft, Micra-Metripond kft). A cégek jellemzően 500–1.000 millió forint árbevétel mellett egyenként 20–60 főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak. A Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a Vas-Fém Zrt. cégek, jellemzően 30–70 fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag stabil forgalommal. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

21


A városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató munka mellett. A 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai 20 – 25 éve a gépipar területén dolgozó kisvállalkozások. A vállalati csoport gépipari szolgáltatásokat nyújt, vállalja célgépek, célszerszámok gyártását, tervezését és telepítését. A gépgyártási ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok egyenként nem olyan jelentős méretűek, de nagyon fontos a foglalkoztatási hatásuk, és benne vannak a legnagyobb adózók körében. Hódmezővásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, amely az 1980-as évek vége óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Vásárhelyen a textil életben maradt, bár a HÓDIKÖT kötöttáru-gyár által foglalkoztatott nők csak töredékének ad munkát. A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát (pl. a März Fashion Kft. vagy az EUROTEX Ipari és Szolgáltató Kft), de jelentős szerepet játszik a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A hódmezővásárhelyi textil fejlődésének egyik lehetősége a klaszteresedés, és ennek megfelelően a Dél-alföldi Regionális Textilipari Klaszter élére állt az EUROTEX kft.

9.3. Építőipar A 2011-ben hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 2.869 működő vállalkozás 9,3%-a, szám szerint 268 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek (CSOMIÉP, HÓDÚT, ASA Építőipari Zrt, Bodrogi Bau, Építészmester Zrt) szerepe jelentős, annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, de magas az egyéni vállalkozások részesedése is. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért.

9.4. Szolgáltatás A működő vállalkozásokon belül Vásárhelyen is a szolgáltatási ágazat dominál, 75%-uk ebben a szektorban működik (2011). A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak a 44%-át foglalkoztatja, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikrovállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítása területén működik.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

22


Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, a Polgármesteri Hivatal, a Zsigmondy Béla közmű cég, a Kapcsolat Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol – osztrák anyavállalat tulajdonában lévő A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának hódmezővásárhelyi helyőrsége. A versenyszféra nagyobb vagy közepes foglalkoztató szolgáltatói is az alacsonyabb képzettséggel betölthető – alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, pl. a TESCO és az Interspar. Hódmezővásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 5,1%-ot képvisel. Vásárhelyen 2011-ben 98 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 3,4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól.

9.5. Gazdasági szervezetek főbb jellemzői Hódmezővásárhelyen az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 146, a működő vállalkozásoké pedig 61,8; ezek az ország megyei jogú városaival összehasonlítva lakosságarányosan a legalacsonyabb számok. A működő vállalkozások száma az előző évtized közepe óta csökkent, és a regisztrált vállalkozásokhoz viszonyított részarányuk is nem sokkal haladja meg a 40%-ot, a 2005-ös 60% fölötti értékhez képest. A hódmezővásárhelyi vállalkozások döntő részét a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások teszik ki (94,6%), a 10-49 fős kisvállalkozások részaránya pedig 4,3%. 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozásból 29 db található Hódmezővásárhelyen, míg a 250 főt meghaladó létszámmal működő nagyvállalatok száma mindössze 4 db. A vállalatméret-kategóriák lakosságarányos értékeit vizsgálva megállapítható, hogy a tízezer főre jutó kisvállalkozások és középvállalkozások száma alapján Hódmezővásárhely a megyei jogú városok rangsorának középmezőnyében található, de alacsony a nagyvállalatok aránya. Feltűnően alacsony a többi megyei jogú városhoz képest a jogi személyiségű társas vállalkozások aránya is, bár a külföldi tőke jelenlétét tekintve a város mutatói viszonylag jók.

9.6. Turizmus Hódmezővásárhely nem tekinthető országos jelentőségű idegenforgalmi központnak, mégis számos turistacsalogató látványosságot és kulturális emléket felvonultat. A keresleti adatok azonban azt ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

23


mutatják, hogy bár érzékelhető az utóbbi években a javulás, jelenleg mégsem elég erősek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként a város két irányt körvonalazott: kultúra/kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. E célokat elérendő több fejlesztés is megvalósult a 2000-es évektől kezdődően (pl. Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem). A város turisztikai szakemberei több dokumentumban rögzítették a város turisztikai adottságait, lehetőségeit, azonban a városnak nincs ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója . A kereskedelmi szálláshelyek jelentős növekedése mellett Hódmezővásárhely a megyei jogú városok középmezőnyének végére ugrott, ám a vendégéjszakák száma nem változott ilyen jelentősen: az átlagos kihasználtság 10% alatti, az egy főre jutó vendégéjszakák száma pedig nem éri el az 1 főt. Azon városok esetében, ahol az idegenforgalom érezhető hatással van a város gazdaságára (Sopron, Eger, Budapest), ez a mutató 4-6 fő körül található.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

24


10. Táji és természeti adottságok Hódmezővásárhely mezőgazdasági területein belül az egyes művelési ágak átlag aranykorona értékei egy kivételével mind a Dél-Alföld, mind az országos adatokat meghaladóak, ami igen kedvező a kiváló termőhelyi adottságok, termesztési feltételek szempontjából. Ebből következően a termőföld mennyiségi és minőségi védelme a város területének tájhasználata során is kiemelten fontos. A város külterületének jelentős részén, mozaikosan kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek találhatók. A mezőgazdasági tájhasználat alapját jelentő földterület a végleges más célú hasznosításból, a beépített területek növeléséből eredően folyamatosan csökken. A táji adottságokhoz igazodó ökologikus szemléletű tájhasználat, gazdálkodás lehetőségei alapján az aktuális támogatási projektek, pályázatok felhasználásával a természet védelme szempontjából is kedvező legeltetéses állattartás fellendülése, ennek kapcsán a gyepterületek arányának kismértékű növekedése várható. A városkörnyéki kertes területek kiemelkedő értékű tájalkotó elemek, amelyek meghatározóak a városkörnyéki tájkarakter alakulásában. A városkörnyéki kertek korábbi területhasználatának változása, átalakulása, a lakó- és üdülési funkció megjelenése a település táji-, természeti értékeinek csökkenését okozhatja.

Erősségek

Gyengeségek

- közösségi jelentőségű természeti értékek (Ramsari és - a gazdasági, társadalmi és Natura 2000 területek) tájszerkezeti, tájképi értéket jelentő tanyás térség, sajátos tanyás - országos jelentőségű természetvédelmi területek tájhasználat gyengülése, felhagyása; - az országos ökológiai hálózat területei - külterületen elszórtan létesített - tájképvédelmi értékek gazdasági területek működésének, látványának sajátos hatása a táji, - ex lege védett kunhalmok természeti értékekre - a terület alacsony területarányú erdősültsége Lehetőségek

Veszélyek

- idegenforgalmi-turisztikai vonzerő növelése

- a tájképi értéket jelentő, felhagyott művelésű tanyás területek - a környezeti nevelés lehetőségei az értékvédelem és a szlömösödése, szelíd turizmus, rekreáció kapcsán a termőföld művelésének - a város környezetét jellemző, védelemre érdemes elmaradása, spontán funkcióváltás a tradicionális tájhasználat (tanyás/családi gazdálkodás) területhasználatban, a változást megőrzése, támogatása; a beszűkült állattartás kísérő szabálytalan építés, illetve ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

25


környezetkímélő fejlesztése

ellenkezőleg a tanyák pusztulása

- Mártély – a természetvédelem, a hullámtéri erdő-, mező- a hulladékkezelő telep és vadgazdálkodás, valamint a természetbarát turizmus környezetének a hatályos rendezési lehetőségeinek, érdekeinek összehangolt érvényesítése tervekben meghatározott lehetőségei a természetvédelmi - a természeti értékek körében a helyi értékvédelem érdekű területi szabályozás (Natura bővítése 2000 területek, ökológiai hálózat - a terület biodiverzitásának javítása a táji adottságoknak területei) következtében megfelelő fafaj összetételű új erdőterületek telepítésével, ellentmondásosak, ill. korlátozottak a meglévő erdőterületek megújításával - a táj természeti értékét növelő (új élőhelyek lehetőségei, új értékes tájképi elemek), a környezetvédelemben (talaj, felszíni vizek, környezeti levegő, épített környezet) jelentős szerepet játszó tájfásítás, a zöldfelületi rendszer vonalas elemeinek, zöldfolyosóinak kialakítása - a helyi értékvédelmi rendelettel védett természeti területek, természeti értékek körének bővítése - tiszai hajókikötő fejlesztése

11. Zöldfelületi rendszer A város zöldfelületi rendszerére a jó ellátottság és a zöldfelületi elemek arányos eloszlása jellemző. A közcélú zöldfelületeket (zöldterületek) jól kiegészítik a magántulajdonú és az intézményi zöldfelületek (lakókertek és intézménykertek). A meglévő közparkok, közterek nagy része, a Szent István téri sporttelep, a Népkert és a termálstrand mindegyike kisebb-nagyobb mértékű rekonstrukciót, kertépítészeti fejlesztést igényel. Az egyéb belterületeken mértéktartó zöldfelületi fejlesztés keretében indokolt a meglévő zöldfelületi elemek, kertek rekonstrukciója:  Batida: közpark és sportpálya felújítása,  Erzsébet: az iskola melletti sportpálya átalakítása,  Kútvölgy: egykori szanatórium kertjének rekonstrukciója, új sportpálya, valamint az iskolával szemben új szabadidőpark kialakítása,  Szikáncs: a vízmű körüli park, az iskolakert és a sportpálya felújítása. Meggondolandó a Dilinka és Izraelita temetők kegyeleti parkká átalakítása. Lezárás esetén a létesítmények kegyeleti használata 20 évig fennmarad, ezt követően a lakosság igényeitől függően lehet dönteni a temetők kegyeleti parkká átalakításáról. Az erdőterületek mennyiségének növelését gazdasági, környezetvédelmi és ökológiai indokok egyaránt alátámasztják. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeket – ahol versenyképes mezőgazdasági termelést nem lehet folytatni – erdőtelepítéssel, talajvédő gyepesítéssel lehet hasznosítani. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek meghatározását követően indokolt ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

26


elkészíteni a város hosszú távú erdőtelepítési programját, amely a mezőgazdasági fejlesztési elképzelésekre alapozva pontosítja az erdőtelepítési igényt és lehetőségeket, hiszen új erdőket túlnyomó részt magánterületen lehet megvalósítani. A Kásaerdőt fejleszteni szükséges a közjóléti célú, rekreációs hasznosítási lehetőségek intenzitásának növelése érdekében. Ehhez egyik elengedhetetlen előfeltétel a terület kullancs-mentesítése. Az erdő terhelhetőségét figyelembe véve elsősorban a sport- és szabadidős tevékenységek céljára alkalmas parkerdő kialakítása javasolható. Az ország más területeihez hasonlóan a város területén is nőtt a zöldfelületek kullancsfertőzöttsége. A kezeletlen zöldfelületeken különösen, de már a házi-kertekben is egyre növekszik a fertőzött kullancsok száma, a lakosság számára súlyos egészségügyi problémát, veszélyeztetettséget okozva. Erősségek

Gyengeségek

- a történelmi városmag jelentős dendrológiai és városképi - hiányos zöldfelületű új beépítésű értékű, részben védett fasorai, zöldterületei, intézmény lakóterületek kertjei; meglévő értékes, védendő - Kása erdő zöldfelületi, rekreációs lehetőségei – nagy zöldfelületek fenntartási hiányosságai kiterjedésű, fejlesztési potenciállal bíró közjóléti erdő; - a zöldterületek egy része funkcionális - az utcai fasorok, széles gyepes árkok, zöldsávok a és kertépítészeti hiányosságai miatt település arculatát, a kertvárosias lakókörnyezet jó fejlesztésre szorul környezeti állapotát, a városklímát kedvezően - a Kásaerdő, mint közjóléti erdő befolyásolják jellemzően kialakítatlan, tervezett fejlesztése még várat magára Lehetőségek

Veszélyek

- a település arculatát, a kertvárosias lakókörnyezet jó környezeti állapotát, a városklímát jelentősen befolyásoló utcai fasorok, széles gyepes árkok, zöldsávok hálózatának, zöldfelületi értékének fejlesztése - a rekreációs zöldfelületek, zöldterületek fejlesztési lehetőségeinek megvalósítása a hatályos településszerkezeti terv szerint, illetve bővítése, változtatása a módosuló igények, lehetőségek szerint - a város fásítási-, erdőfejlesztési programjának kidolgozása, ütemezett megvalósítása, a program tartalmának áttekintése, esetleg bővítése - a temetők zöldfelületeinek fejlesztése - a rekultivációs rendezést igénylő bányagödrök területének zöldfelületi-rekreációs célú rendezése

- zöldmezős beruházások bővülése potenciálisan az igénybe vett terület tényleges biológiai aktivitás értékének átmeneti, vagy végleges csökkenését okozhatja - a kullancsirtás elmaradása zöldfelületek használatát veszélyeztetheti

a is

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

27


12. Az épített környezet elemzése 12.1. Területfelhasználás Hódmezővásárhely közigazgatási területét a súlypontban elhelyezkedő központi belterület, valamint az ezt karéjozó egyéb belterületek: Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs és Mártély üdülőterület képezi. A közel 49 ezer hektáros területből 95,25 %-ot a külterület és a volt zártkertek, míg 4.75 %-ot a belterületek képviselnek. A város legfőbb szerkezeti gerincét a 47 sz. főközlekedési út, és az azt kísérő Szeged-Békéscsaba vasútvonal képezi. Az urbánus élet legfőbb színterét – a köznapi nyelv szerint a „várost” – a központi belterület jelenti. A szomszédos településekről sugár-irányban ide vezető országutak összekötésével kiépült úthálózat a gyűrűs-sugaras szerkezetet közelíti. Ez a rendszer a 47-es út un. várost elkerülő északi szakaszainak megvalósításával teljesül ki. A 47-es út négysávosításából eredő jó közlekedési lehetőségek következtében felerősödött a szegedi irányú terjeszkedés igénye. Ezért következett be a központi belterület nyugati irányú bővülése, ami meghatározó módon visszahat a város életének különböző területeire. A kiterjedt külterület 77 %-a szántóföldi művelés alatt áll. Ezen területek közel kétharmada (65,1 %) a 2 és 3 minőségi osztályba tartozik. A művelési ágak közül a kivett területeken (8,6%) túl a legelő (8,4%) és az erdő (4,4 %) érdemel említést, a továbbiak részaránya 1 % alatti. Beépített és beépítésre szánt területek elsősorban a belterületeken helyezkednek el, azonban további hasonló státuszú területek (majorok, stb.) helyezkednek el a külterületen is. Ezek a területek – építési használatuk szerint – lakó, intézmény (korábban vegyes), gazdasági és különleges területek. A város lakóterületei nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és falusias besorolásúak. Nagyvárosias, un. „telepszerű” beépítésű lakóterületek az 1950-es és 80-as évek között épültek. A kilencvenes években a többszintes társasházak lakásainak döntő része magántulajdonba került. Ez a tény jelentősen nehezíti az épületek egyre időszerűbbé váló rehabilitációját, korszerűsítését. Kisvárosias jellemzőkkel épült a központi belterület döntő része. A Vásárhelyre napjainkig jellemző, szinte egységes városszövetben az egyes telkek méretei ugyan eltérőek, ám a beépítés jellege szinte mindenütt hasonló. A földszintes, féloldalas beépítést L alakú, un. hajlított házak váltják fel, majd zártsorú, a központban emeletes beépítés a jellemző. A város karakterét elsősorban meghatározó lakóépületeket olyan sokszínű változatosság jellemzi, ami összhatását tekintve mégis egységesnek mondható. Ez a részleteiben eltérő, összességében mégis harmonizáló vizuális egység Vásárhely egyik feltétlenül megőrzendő jellegzetessége. Kertvárosias beépítés a Kertvárosi lakókörzet jellemzően földszintes-egyemeletes beépítésű déli részein valósult meg. A körzet lakossági megítélése magas presztízsű, a város máig legvonzóbb része. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

28


Falusias lakóterületek a kishomoki és az öreg-kishomoki lakóterületeken, továbbá az egyéb belterületeken találhatók. Ezek az ingatlanok szinte kivétel nélkül magántulajdonban állnak. Intézményterületek a városközpontban, a Szt. István tér környezetében, a hódtói lakókörzet északi és dél-nyugati részén, illetve a kertvárosi lakókörzet központjában helyezkednek el. Ezek a területek adnak helyet a város igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű intézményeinek. A gazdasági területek kereskedelmi, szolgáltató, ipari és agráripari besorolásúak. A gazdasági területek esetében jelentős tartalékokkal lehet számolni. Ezt részben a megszűnt termelés miatt üresen álló létesítmények, másrészt a kijelölt, és még fel nem használt tartalék-területek jelentik. A 47-es út mentén mintegy 60 hektár nagyságú terület áll a kereskedelmi, szolgáltató célú fejlesztésekhez rendelkezésre. Ipari tevékenység részére a DK-i iparterületen létesült Ipari Park, amelynek egy része még nem épült be, de a szabad területek elfogytak. A Szentesi, Kutasi, Rárósi, Klauzál és Csomorkányi úton található iparterületeken kisebb-nagyobb mértékű bővítési lehetőség szintén rendelkezésre áll. További, közel 18 hektár, részben un. barnamezős terület biztosított a környezetre nézve zavaró hatású tevékenységek számára a DK-i iparterületen, a Makói út mentén (az elmaradt bioetanol-üzem számára kijelölt helyen). A mezőgazdasági központok (majorok) száma gyarapodott. Több beruházó földtulajdona egy részének átminősítésével létesített új üzemközpontot. Ez a gyakorlat a város számára nem kedvező. Az un. zöldmezős beruházások helyett az un. barnamezős területek (felhagyott majorok) újrahasznosítása volna kívánatos. Ezek a területek azonban nem önkormányzati tulajdonban állnak, így hasznosításra ajánlásukat ez az adottság jelentősen korlátozza. Különleges terület a honvédelmi területek, sportterületek, szabadidő parkok, strandok és kempingek, továbbá a temetők, kegyeleti parkok és a hulladék-gazdálkodás területeinek (szennyvíztisztító-és szeméttelep) elhelyezésére szolgál. Beépítésre nem szánt területek (közlekedés, közmű, stb.) a szakági elemzéseknél olvasható. Kivétel a különleges beépítésre nem szánt területek: Öreg-Kishomokon, a Batidára vezető út két oldalán kialakított vízi-sportterület, szabadidőközpont és horgásztelep, illetve két kisebb külterületi létesítmény (a gorzsai városi sportlőtér és a paperei turisztikai terület). A szintén ide tartozó bányaterületek elemzése a 18.1 pontban olvasható. A vízgazdálkodási terület esetében is kiegészítés szükséges. Ugyanis a Tisza hullámterében helyezkedik el Mártély üdülőterület, amelynek kialakulása a múlt század derekán kezdődött. A korábbi üdülőterületi besorolás a 83/2014.(III.14.) Korm. rend. által hatályon kívül helyezett 21/2006. (I.31.) Korm rend. értelmében nem volt tartható. Mártély egyéb belterületet 2006. óta kizárólag a vízgazdálkodási terület övezeteként lehet kezelni. A kialakult helyzetre tekintettel a területfelhasználási besorolás két övezetre bontva történt. Az üdülőtömbök övezetében új épület nem építhető, kizárólag az életveszély elhárítása érdekében szükséges építési tevékenység végezhető. Közösségi övezetben a vonatkozó szigorú szabályok betartásával létesíthető új épület.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

29


Összefoglalóan a különböző rendeltetésű területekről elmondható, hogy – elsősorban a lakónépesség számának alakulására tekintettel – jelenlegi formájukban megfelelő nagyságúak, illetve rendkívüli igények jelentkezése esetén átminősítéssel (funkciócserével) bővíthetők. A hatályos településrendezési tervben lakóterületi felhasználásra kijelölt területek közül az északi – a Béke-teleptől északra fekvő – mintegy 42 hektár nagyságú, jelenlegi hasznosítása szerint szántóterület, továbbá Susán keleti szélén, a Kakasszéki csatorna mentén, közel 4 hektár nagyságú kiskertes terület igénybevételére várhatóan nem lesz szükség. A közterületek minőségének színvonala alapvetően meghatározza minden település arculatát és vonzerejét. Vásárhelyen a Szent István térrel kezdődött és a Kossuth térrel folytatódott az igényes és átfogó közterület rehabilitáció az 1990-es évek második felében. Ezt követően több, kisebbnagyobb tér és utcaszakasz újult meg átlag feletti minőségben, közöttük pl. a Kálvin tér, a Zrínyi utca eleje (Keleti vége), a Hősök tere és a dr. Rapcsák András utca. Ez utóbbihoz szorosan kapcsolódik a „Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program”, illetve az ennek részeként megvalósult építészeti-kertészeti projekt a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban és környezetében. A rendszerelvű és tervszerű városfejlesztés logikája az Andrássy út Kossuth tér és Emlékpont közötti szakaszát „jelöli ki” akcióterületként. Különös tekintettel arra, hogy a Hód-áruház és Szolgáltató-ház környéke nem csak műszaki-fizikai értelemben erodálódott napjainkra, de építészeti értelemben is túlhaladottá vált, rászolgált a komplex megújításra. A területi jellegű, jellemzően közterületekkel együtt kezelendő – városépítészeti léptékű – problémák mellett néhány egyedi, illetve egy-egy épületre korlátozandó környezeti/építészeti „sebhely” is megoldásra vár. Fontossági sorrend nélkül néhány példa: Városháza; lakóházak a Kossuth tér – Andrássy út mindkét sarkán; Református Újtemplom (Kálvin tér); Simon-palota (Kinizsi – Deák Ferenc utca sarok); Károlyi-kúria (Andrássy út), a volt Mérleggyári óvoda (Bajcsy-Zsilinszky u.). A központi belterületen és közvetlen környékén földrajzilag is összefüggő, alulhasznosított, barnamezős és/vagy degradálódott, több tíz hektár kiterjedésű, vegyes használatú területek találhatók. Például a délkeleti, az északkeleti és az északi iparterületek, valamint a déli, volt honvédségi gyakorló terület, mint szolgáltató-kereskedelmi övezet. A keleti és az északkeleti ipari zónában túlnyomórészt övezetüknek megfelelő funkcióval rendelkező gazdasági társaságok működnek. Ugyanakkor foghíjszerűen beékelődnek olyan telephelyek, amelyek hosszabb-rövidebb ideje üresek, gazdátlan hatásúak. Pl. az egykori „Furfurol”- üzem és környezete. Összességében a város területén kb. 45-50 hektár sorolható ebbe a kategóriába. Az északi és a déli szolgáltató-kereskedelmi zónákban (a 45-ös út Ny-i és a 47-es főút D-i oldalán) az alulhasznosítottság mást jelent: itt többnyire eredendően beépítetlen – részben (táj)rehabilitált – értékes és kedvező fekvésű földterületekről van szó, amelyek távlati funkciójukat még nem nyerték el. E két helyen összesen közel 100 hektárnyi tartalék területtel lehet számolni. Mozaikszerűen, jellemzően lakóterületekbe ékelődve, vagy azokhoz csatlakozóan mára már kevés egykori ipari, vagy ipari jellegű telephely maradt fenn, jelentőségük jelen elemzés szempontjából elhanyagolható

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

30


A város alulhasznosított területekből mintegy 150 hektárnyi tartalékkal rendelkezik. Fejlesztési célú igénybevételüket azonban nehezíti, illetve nehezítené, hogy döntő többségük nem önkormányzati tulajdonú. Az ide sorolt területek nagyobb része infrastruktúrával már ellátott, vagy egyszerűen ellátható. Az elmúlt másfél évtized szociális és antiszegregációs intézkedéseinek köszönhetően súlyos konfliktussal terhelt összefüggő területek nincsenek a városban. Az Újvároson, a Kincses és az Endrei-telepen, valamint a Téglagyár mellett végrehajtott programok nyomán a problémák mérséklődtek és az épített környezet színvonala is normalizálódott.

12.2. Telekstruktúra, tulajdonjog A városi ingatlanok és földek tulajdonosi összetételben az önkormányzat aránya csekély. A lakott lakások és üdülők közül a 2011. évi népszámlálás adatai szerint 95 % magántulajdonban van, az önkormányzat tulajdonában mindössze 3,6 % áll. A belterületi kivett művelési ágú földterületekből 45,15 % természetes személyek tulajdona, míg az önkormányzaté 31,71 %. A belterületi termőföldek – a kivett területekhez hasonló arányban – állnak önkormányzati és magántulajdonban. A külterületi termőterületből 82,91 % természetes személyek tulajdona, 16,18 % állami tulajdon, míg az önkormányzaté mindössze 0,22 %.

12.3. Önkormányzati tulajdon kataszter A tulajdon-katasztert jelenleg 4345 db, több-oldalas táblázat tartalmazza, tartalmukat az önkormányzat folyamatosan frissíti. Az adatok elsősorban az utakra és egyéb földrészletekre vonatkoznak, a jelen munkához nem adnak releváns megalapozó információt.

12.4. Geodéziai felmérés A felmérés elkészült, a város teljes igazgatási területét tartalmazó digitális térkép rendelkezésre áll.

12.5. Építmények A rendelkezésre álló adatok (KSH 1990., 2001. és 2011. évi népszámlálások) alapján a város építményeinek döntő részét képező lakásokra terjed ki az elemzés. A vizsgált 20 évben a város lakásállománya – a lakónépesség folyamatos csökkenése ellenére – több mint ezer lakással nőtt. Ugyanakkor a lakott lakások száma közel azonos (18.149-18.282) maradt. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

31


Ebből kikövetkeztethető, hogy az 1990. évi népszámlálás szerint 939 lakatlan lakás (4,9 %) az utóbbi 20 évben több mint duplájára nőtt. 2011-ben már 1908 lakás (9,45 %) volt lakatlan. A Belváros és Tarján együttes lakosszáma a vizsgált 21 év alatt között közel ötöd részével (1936 fő) csökkent, míg ugyanezen időszak alatt a körzet lakásszáma kismértékben (29 db) nőtt. Ezt meghaladó átrendeződés csak Hódtó esetében következett be, ahol 25 %-os a népesség-csökkenés (1.172 fő), 17 db lakástöbblet mellett. Kertvárosban a jelentős népességcsökkenés ellenére 271 lakástöbblet jelentkezett. Béketelepen a lakónépesség stagnálása mellett 171 új lakás épült. A vizsgált időszak utolsó éveiben Kishomok és Öreg-kishomok népesség- és lakásszáma emelkedett. A többi városrész lakosszámára a mérsékelt csökkenés, lakásszámára a stagnálás, vagy minimális növekedés volt jellemző. Fenti adatokból az is kiolvasható, hogy Belváros (Tarjánnal együtt) és Hódtó városrészekben található a lakatlan lakások zöme. A kishomoki részek lakóterületté minősítését várospolitikai, -fejlesztési döntések alapozták meg. Most hasonló koncepcionális elhatározásokat és azt követő aktív beavatkozást igényel a már korábban kialakult, hagyományos lakóterületek „foghíjasodása”, a belterületeken elhagyatva álló, egyre romló, piacképtelen ingatlanok, továbbá a társasházi lakóközösségekre súlyos teherként visszaható lakatlan lakások problémaköre. A lakások komfortfokozata az utóbbi 20 évben jelentősen javult, a szobaszám emelkedett. A lakásfelújításoknak köszönhetően a régi építésű családi házas területek nagy része megújult, a lakások korszerűbbé váltak. Az egyéb belterületek lemaradása azonban jelentős. Külterületen jellemző a gazdasági hasznosítású tanyák életképessége, illetve a kizárólag lakóházként hasznosított tanyák fokozatos csökkenése. Jelenleg mintegy 800 lakott tanyával lehet számolni. Hódmezővásárhely jellemzően földszintes város. A beépítés túlnyomó részét képező lakóházak 96,5 %-át a hagyományos családiházak jelentik. Ezek egy része ugyan un. tetőteres beépítésű, azonban ez a beépítés nem változtatja meg lényegesen az épület karakterét. A lakóépületek zöme (92,6 %) egylakásos. Az intézmények és egyéb középületek általában magasságukkal is kiemelkednek a város beépítéséből. A templomok, a főtéri intézmények (városháza, bank, stb.), továbbá a gazdasági jellegű építmények (malmok, silók, stb.) a város sziluett meghatározó elemei. Az egyes épületek magasságát a szintszámon túl az építés helye és ideje is befolyásolja. A XIX-XX. század fordulóján mind az intézmények, mind a lakások belmagassága jelentős méretű volt. A központban épült földszintes épületek magassága jellemzően 7-10 m közötti. Ez a magasság a városközponttól távolodva, illetve az idő folyamán fokozatosan csökkent, így mára átlagosan 3,0 m-es szintmagassággal lehet számolni. Az épületek tetőidoma – a lakótelepek kivételével – döntően magas tetős, az alföldi tájra jellemző 3045° közötti hajlásszöggel kialakítva. A lakásállomány néhány jellemzőjével a 10.5. fejezet is foglalkozik.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

32


12.6. Az épített környezet értékei Hódmezővásárhely településszerkezete és területfelhasználási rendszere az elmúlt években markánsan nem változott. A végrehajtott fejlesztések tervszerűen és arányosan, a hosszútávú városfejlesztési koncepciónak megfelelően, a helyi építési szabályzat keretei között történtek. Jelentősnek tekinthető területhasználati változások Hódtóban, Kishomokon, Öreg-Kishomokon és a keleti iparterületen – a Makói út térségében – valósultak meg. Hódtóban – a Tóalj utcától délre, a Kaszap u. két oldalán – új kereskedelmi központ alakult ki, elsősorban alulhasznosított és hosszútávon egyéb célokra tartalékolt, részben gondozatlan területek felhasználásával. A központi belterület nyugati irányú terjeszkedését vonta maga után az egykori zártkertek beépítésre szánt területté – ezen belül lakóterületté – nyilvánítása (2006-ban) Kishomokon és Öreg-Kishomokon. A HÉSZ teremtette legális feltételek mellett megindult a fokozatos funkció-váltás, azaz lakóházépítés. Az együttesen mintegy 220 hektárnyi két területen – a közművesítés teljessé tételét követően – hosszú távon akár 1.000 családiház megépítésére is lenne mód, teljes egészében magántulajdonban álló ingatlanok igénybevételével. A központi belterület összefüggő iparterületei a privatizációt és szerkezet-váltást követően átrendeződtek, szűkültek és foghíjassá váltak. Az eredeti funkciójukat vesztett – és számos esetben tulajdonost váltott – ipartelepek egy része még mindig keresi a racionális és gazdaságos hasznosítást. Új és ígéretes irányt mutat az Ipari Park kialakítása a Makói út mentén. Az újabb betelepülőknek átmeneti korlátot szab, hogy a még szabad területek mára elfogytak. A Park bővítésére déli irányban – a tervezett bioetanol-üzem építésének elmaradására is tekintettel – lehetőség van. Az egyéb belterületek fejlődése, ezzel együtt a rendelkezésre álló lakóterületek beépülése az elmúlt években lelassult. Az ennek következtében feleslegessé vált lakótelkek átminősítése és más célú (pl. erdő) hasznosítása Szikáncs, Batida, Erzsébet és Kútvölgy esetében megtörtént. Ezzel együtt a felsorolt településrészek esetleges területi bővítéséhez elegendő építési terület áll rendelkezésre. A város nagy kiterjedésű külterülete alapvetően nem változott. A kisebb mértékű beavatkozások – pl. erdősítések, bányatelkek nyitása, új útszakaszok megépítése, vagy a kishomoki vízi-sporttelep kialakítása sem a művelési ágak főbb arányait, sem az alapszerkezet több évtizedes/százados karakterét nem módosították jelentősen. Hódmezővásárhely művi, illetve épített környezete értékes egyedi örökség. Ezen belül a városszerkezet a leghitelesebb, legtovább ható és legmarkánsabban átörökítő történeti és kulturális hagyaték. Ezen még a „tömeges lakásépítés” jegyében végrehajtott gyökeres átépítések, illetve az érzéketlen rekonstrukciók sem tudtak végzetes városépítészeti sebeket ejteni. Vagyis még a legkorábbi, a Szabadság téren, majd később a Kertvárosban, Hódtóban, a Kistópart utca környékén és a Városközpontban felépült lakótelepek – vagy annak jegyeit mutató „telepszerű” lakó-együttesek – is többé-kevésbé igazodtak a városszövethez és az utcahálózat kialakult rendszeréhez, rendjéhez.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

33


A város kulturális örökségének fontos elemei a műemlékek. Mint az alföldi városok többsége, úgy Vásárhely sem rendelkezik nagy számban ó- és középkori műemlékekkel. Összességében azonban kedvező a kép: az elmúlt tíz évben 50 %-kal nőtt számuk, jelenleg 39 objektum tartozik a védett kategóriába, ebből 7 külterületen áll. Több mint fele a Város tulajdonában van, míg a fennmaradó részt az egyházak és magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok birtokolják azonos arányban. Kétharmaduk klasszicista, eklektikus és szecessziós stílusjegyeket hordoz, figyelmet érdemlőek azonban a népi építészeti emlékek is. A műemlékek helyi megbecsülését jellemzi, hogy az ide sorolt ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

34


épületek és műszaki létesítmények kb. 45-45 %-a jó és közepes állagú, míg mindössze 10 %-a igényli a sürgős, állagmegőrző beavatkozást. Az utóbbiak között van a téglából készült árvédelmi fal („kőfal”) is. (Ebben az évben hat külterületi objektum felújítását és állagjavítását végezteti az Önkormányzat.) Az un. „műemléki környezet”-be sorolt területek száma ugyancsak nőtt, 2014-ben számuk 15. Az építészeti környezet minőségét nem csak a legrégebbi, építészettörténetileg a legértékesebb, állami védelem alatt álló épületek és műszaki alkotások határozzák meg. Legalább ennyire fontos és meghatározó a további, Vásárhely városépítészeti arculatát, sajátos megjelenését, településképi karakterét alakító emlékek (házak, szobrok, emlékművek, kertek, stb.) összessége. Azok, amelyek valódi értékeit elsősorban „a hely szelleme” alapozza meg és teszi időtállóvá a helyi kollektív tudatban. Az un. „helyi védelem” fogalomkörébe tartozó örökség felelős gondozója a városi önkormányzat, amely 1995 óta rendelettel védi az ide sorolt objektumokat. Az önkormányzati védettségű körből 12 időközben felértékelődött, „műemléki” kategóriába került át, míg közel 20 kiesett ebből a kategóriából (megsemmisült, elbontották, vagy szakszerűtlen átalakítás miatt vált méltatlanná a státuszra). 2014-ben ténylegesen mintegy 230 tételből áll a lista. 2013-ban – lakossági javaslatok alapul vételével – további közel 200, az előző oldalon látható térképrészleten is jelölt épületet helyszíni bejáráson vizsgáltak és fényképekkel dokumentáltak szakértők. Előzetes vélemények szerint a vizsgált objektumoknak alig harmada lehet érdemes helyi védelemre. (Döntés csak az előírt részletes értékelés után, illetve alapján lehetséges.) A régészeti lelőhelyek száma az utóbbi években nagymértékben nőtt. Az elmúlt évek nagyberuházásai kapcsán végzett terepbejárások, feltárások, régészeti megfigyelések során számos új lelőhelyet tártak fel, illetve a már korábban ismert lelőhelyek kiterjedése is sok esetben pontosításra került. A nyilvántartott lelőhelyek a 2001. évi LXIV. törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A város területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 6 lelőhely területe külön jogszabály által is kiemelt – országos jelentőségű – régészeti védelem alatt áll. Vásárhely kiemelkedően értékes régészeti öröksége régóta közismert. Új fejlemény, hogy az OTrT legutóbbi módosítása a város igazgatási területét a világörökség várományos területek közé sorolta. Ennek egyik lehetséges indokaként a fellelt neolit, rézkori, kora és késő bronzkori – az emberi kultúrák folyamatosságát őrző – kerámialeletek országhatárt is átlépő jelentőségű, világörökségi szintű értékével lehet számolni. Csomorkány A Hód-tóhoz kapcsolódó vízrendszer területén, a Csomorkányilaposból kiemelkedő háton — a 11-12. század fordulóján épített mesterséges dombon — áll Csongrád megye egyik legjelentősebb középkori falusi építészeti emléke. A sokszög szentélyzáródású, külső támpilléres, vegyes falazású, külső toronnyal ellátott teremtemplom a 15. század közepén épült. Nyugati végének falmaradványai – megközelítően 3-5 m ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

35


magasan és 1-11 m hosszan – még ma is állnak. A rom tágabb környezetében – a föld alatt – van az Árpád- és középkori Csomorkány település maradványa. Gorzsa, Czukor-major Az igazgatási terület DNy-i határán, az egykori Kéró-ér partján fekvő halmon, az i. e. 5. évezred első felében virágzó település nyomait őrzi 3–3,5 hektárnyi területen. A környező kisebb, néhány házból álló „falvak” központja volt az alföldi újkőkor egyik legjelentősebb települése. Gorzsa, Kökénydomb A Dél-Alföldön i. e. 4900 és 4400 között a tiszai kultúra népessége élt, sokszor több hektárnyi kiterjedésű, évszázadokig lakott települési központokban. A népesség hitvilághoz kapcsolódó emlékanyagának kiemelkedő darabjai: nő-alakú edények (Vénuszok), férfiakat ábrázoló szobrok, valamint oltárok és kisplasztikák. A legszebb „istennők” közé tartoznak az itt előkerült, trónuson ülő nőt formázó edények. A korszak egyedülálló, legnagyobb méretű kultusztárgya a háromszögletű ún. kökénydombi oltár a termékenységkultusz jelképe, talán egy anyaistennő ábrázolása lehet. Szakálhát A területen a neolit korú Szakálháti-kultúra névadó településrészlete mellett többek között rézkori, kora és késő bronzkori teleprészleteket, temetkezéseket, valamint a magyar honfoglalás és kora Árpád-kori temető sírjait tárták fel. A Szakálhátikultúra vezérleletei világszerte ismerté vált fazék alakú arcos kerámiaedények, agyagszobrok. Kotacpart, Vata-tanya A Körös-kultúra kisméretű, 3–10 évig használt vízparti települését leleteinek gazdagságából ismerte meg a világ. A korszak egyik nagy vívmánya az állandó településeken való tartós házforma építése. Itt 6,4×4,4 m méretű, nyeregtetős házmaradvány került elő, faragott gerendákból építve. Innen kerültek elő hazánk legidősebb búzaszemei. A nagyméretű tárolóedények igen gyakoriak, azonban a rajtuk levő reliefszerű állatábrázolások inkább a gazdálkodásban nagyobb szerepet játszó állattartáshoz (juh és kecske) kapcsolódnak. Ezek az ember- és állatábrázolással díszített hombárok világviszonylatban is páratlan darabok. Az ember és állat alakú domborművekkel díszített edényeknek sajátos vallásos szerepe volt. A településen belüli kis területen történt előkerülésük áldozati kertre utal. Hódmezővásárhely-Kopáncs, Zsoldos-tanya A Körös-kultúra világszerte ismert települése. A 1,5-3,5 hektár közötti területen 25–35 kiscsaládi objektum állhatott. A településen azonos szinten élő, illetve azonos törzshöz tartozó népesség élt. Olyan paraszti gazdálkodást folytattak, amelyben az uralkodó állattartás mellett megkezdődött a gabonatermesztés, csökkent a vadászat és a gyűjtögetés aránya, a halászat azonban az újkőkor végéig igen magas szinten maradt. Az élelem nyers vagy sütés útján történő fogyasztása után a kerámiakészítéssel megnyílt a lehetőség a főzésre is. A nagyméretű, rátett barbotinokkal, valamint ember és kecske plasztikus ábrázolásával díszített hombárok lehetővé tették a gabonatárolást. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

36


12.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A város hivatalosan, illetve intézményesen nem védett, ám tömegesen jelen lévő műszaki-fizikaispirituális emlékanyaga összefoglalóan: a tégla architektúra. (Néhány épület természetesen műemléki, vagy helyi védelem alatt áll, ám globális és tematizált védelemről jelenleg még nem beszélhetünk.) A jellegzetes, helyi készítésű téglából épült és díszített több száz lakó- és középület kiemelkedő környezeti értéket képvisel. Az attraktív világi és egyházi rendeltetésű épületek mellett példátlan mennyiségben és variációs gazdagságban lelhetők fel a tipikus vásárhelyi paraszt-polgár lakóházak. Többségük a városközpontban és annak közelében áll, de szórtan szinte minden városrészben megtalálhatók. Állaguk – az elvárható tulajdonosi gondoskodás ellenére – drámai ütemben és mértékben romlik. Javításuk, felújításuk és korszerűsítésük alapvetően a kompatibilis téglák hiánya miatt szinte lehetetlen. Hasonló veszélyforrásként értékelhető az érvényes hőtechnikai előírások betartása is. Az épületek általában szokásos „becsomagolása” az értékes homlokzatok teljes eltűnését jelentené. Hódmezővásárhely épített környezetének jelenleg ez az egyik legnagyobb és a legsürgetőbb problémája. (A képen – jellemző példaként – a susáni templom pusztuló részlete látható.) A hiteles és szakszerű megoldás pragmatikus és összehangolt közösségi összefogást igényel. Környezeti konfliktusok hordozói a lakótelepek és a lakótelepi modorban rekonstruált, átépített városközpont egy része. A legkorábban épült Szabadság téri lakótelep társadalmi és gazdasági leszakadása, lakóinak egyre hátrányosabb helyzete miatt 2013-ban itt indult meg az átfogó, szociális szempontok alapján is motivált „Szt. István városrehabilitációs program” kivitelezése, amelynek befejezése még ebben az évben várható. Három további városrészben – Kertvárosban, Hódtóban és Susánban (a Kistópart utca környékén) kirívó környezeti konfliktusok nem jellemzőek. Ezeken a helyeken az időarányos, tervszerű, értéknövelő és energiatudatos felújítások elvégzése, valamint a mikrokörnyezet aktuális megújítása és humanizálása jelentheti a hosszú távú egyensúly fennmaradását. A városközpontban összetettebb a probléma. Itt ugyanis az általában jellemző – pl. szociográfiai, környezeti, esztétikai, energetikai, közbiztonsági – nehézségeken túlmenően strukturális hibák is fennállnak. Ezek közül a legsúlyosabb a lépték-törés, illetve az aránytévesztés miatt bekövetkező morfológiai torzulás, a túldimenzionált, sematikus épülettömegek halmaza, továbbá a zárt-jellegű, utcavonalakat követő hagyományos beépítés eltűnése. Ezzel párhuzamosan érvényesül a történeti városszövet részleges megsemmisülése miatti kulturális és érzelmi veszteség is. Általános és többirányú problémát jelentenek az egyre szaporodó üres házak és lakások. Számuk jelenleg megközelíti a 2000-t. A lakatlanná válás és a markáns állagromlás számos problémát – pl. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

37


vagyongazdálkodási, városképi, közegészségügyi, biztonsági, stb. – vet fel, és komplex megoldást sürget.

13. Közlekedés 13.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Az M43 autópálya Makóig megépült szakasza az országos, illetve a Nyugat- és Kelet-Európai gyorsforgalmi főúthálózathoz való kapcsolódás – az év végéig Nagylakig megvalósuló szakasz következtében – biztosított lesz. A város ezzel a fejlesztéssel kedvező helyzetbe kerül Dél-Európa, illetve a Balkán felé irányuló közlekedés tekintetében. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét az 1222/2011 (VI.29) Kormányhatározat tartalmazza. A határozatban Hódmezővásárhely nagytérségi közúti kapcsolataira vonatkozóan a Bánáti főút és a Szt. Gellért híd nem szerepel. Az OTrT 2013. évi módosításában már fellelhető a Bánáti főút nyomvonala, amelynek megvalósításával nemzetközi főúthálózati kapcsolat jöhet létre a térségben. Hódmezővásárhely nagy- és kistérségi közúti közlekedési kapcsolatai figyelembe véve a folyamatban lévő és várható fejlesztéseket, megyei jogú városhoz mérten jónak ítélhető.

13.2. Közúti közlekedés A közeljövőben épülő 47. sz. főút északi elkerülő szakasza a Szeged-Békéscsaba és Szeged-Szentes tranzitforgalomtól jelentős mértékben mentesíti a város központi belterületét. A város központjának tehermentesítése a korábbi tervekben előirányzott megoldástól részben eltérően – a Dr. Rapcsák András útutca déli szakaszának gépjárműforgalom előli lezárásával és a főtérhez kapcsolásával – megvalósult. Erre tekintettel a közlekedési rendszer felülvizsgálatára épülő koncepcionális módosítás időszerűvé vált. Elsődleges közútfejlesztési célként kell tekinteni a déli tehermentesítő út kiépítését, mint a közúthálózat egyik hiányzó elemét. Az ipari létesítmények a város délkeleti részén, a 4421, 4415 és 4414 jelű országos közutak mentén helyezkednek el. A felsorolt közutak átkelési szakaszai jórészt intenzív beépítésű lakóterületeken haladnak. Az iparterület északi és keleti irányú forgalma a belterületi úthálózatot terheli (BajcsyZsilinszky, Síp és Csomorkányi utcák).

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

38


Az önkormányzati beruházásban – szűkített paraméterekkel – épült Ipartelepi út a keleti irányú forgalom szempontjából kedvezőbb helyzetet eredményez, de hosszú távon mindenképpen indokolt a déli tehermentesítő út kiépítése is. Az önkormányzati úthálózat minőségének további javítása, illetve a jelenlegi állapot megőrzése fontos feladat.

13.3. Közösségi közlekedés Közúti Helyi autóbusz hálózat: A város közigazgatási területén 10 viszonylat üzemel, az igényeknek megfelel. Üzemeltető a Tisza Volán. Helyközi autóbusz közlekedés: a várost munkanapokon 318 járat érinti. Az átszállás nélkül elérhető magyar városok száma 10.

Kötöttpályás A várost napi 52 vasúti járat érinti. A vasúti közlekedés viszonylatai sem menetidőben, sem kényelemben nem felelnek meg a ma elvárható színvonalnak. További kedvezőtlen adottság az intermodális kapcsolatok hiánya. Ugrás-szerű minőségi változást jelenthet a tram-train tervezett vonalának megvalósítása. Az integrált villamos és vasúti közlekedés Nyugat-európai pozitív példái ismertek. Szeged és Hódmezővásárhely közötti alkalmazására "Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány" készült 2012-ben. Az előzetes vizsgálatok igazolták, hogy a vasúton utazók száma az ütemes menetrend ellenére a kapacitáshoz képest alacsony, melynek oka az utazási idő hossza, a városközpontok állomásoktól való nagy távolsága, stb. A helyközi autóbuszjáratok sűrűsége megfelelő, menetideje kedvezőbb a vasúténál, ugyanakkor nem érintik közvetlenül a városközpontokat. Mindhárom kidolgozott változat a Népkert állomás és a Nagyállomás között, az Ady Endre utcán, az Andrássy utca ÉK-i szakaszán és a Bajcsy-Zsilinszky utcán halad, az eltérést az Ady Endre és az Andrássy utcák közötti szakasz nyomvonala jelenti: Az "A" változat a Tóalj u. - Szőnyi u.; a "B" változat a Városház u. - Kossuth tér; a "C" változat a Tóalj u. - Kaszap u. vonalán csatlakozik az Andrássy utcára. Az értékelések az "A" változatot helyezték az első helyre, így a nyomvonal áthalad a városközponton, elkerülve az átszállást, rövidítve a menetidőt, növelve az utazás biztonságát és kényelmét.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

39


13.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A meglévő, különböző kategóriába besorolt kerékpárutak különböző műszaki paraméterekkel, valós igények alapján épültek. Kedvező időjárás esetén a közlekedők mintegy harmada ezt a közlekedési formát választja, ezeket az utakat veszi igénybe. A rendszer – kiterjedésénél fogva – új hálózati koncepciót igényelne. Ezt időszakonkénti forgalomszámlálás alapján lehetne elkészíteni, figyelembe véve a legutóbbi "Kerékpárutak tervezése" c. Útügyi Műszaki Előírásban is fellelhető új műszaki megoldásokat. A közúti csomópontok kerékpáros átvezetései nem egyértelműek, mindenképpen indokolt azok felülvizsgálata. A gyalogos belváros egy része megvalósult a dr. Rapcsák András u. Lázár u. - Kossuth tér - Szőnyi utca (Oldalkosár utcáig) közötti szakaszán. Az Andrássy u. bevonása az övezetbe a tervezett Tram-train megvalósulásának függvénye.

13.5. Parkolás A belvárosban és környékén a legjelentősebb a cél- és hivatásforgalomhoz kapcsolható parkolási igény. A díjköteles parkolás bevezetésével a korábban „megoldhatatlan” gépjármű-elhelyezési igény megoldódott, minden gépjárművel megközelíthető helyen, a nap minden szakaszában lehet szabad parkolóhelyet találni. A városban 2 fizetési zóna létesült: a belvárosban 42 parkolójegy automata 1300 parkolóhelyet, a 2. zónában 3 parkolójegy automata 200 helyet szolgál ki. A jelenlegi helyzetet tovább javítja a térszint alatti parkolóhelyek kialakítása. Elkészült a Mária Valéria utcáról megközelíthető Balogh Imsi Sportcsarnok terepszint alatti személygépkocsi tárolója, a közeljövőben pedig a Hódi Pál utcáról nyíló létesítmény valósulhat meg.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

40


14. Közművesítés 14.1. Víziközművek Vízellátás Hódmezővásárhely és az un. kiskertes övezetek vezetékes vízellátása 100 %-ban megoldott. A város vízbázisa mélyfúrású kutakra támaszkodik, búvárszivattyús vízkivételekkel. A két vízműtelep 16 db termelő kúttal közel 18 300 m3/d kapacitással rendelkezik. Az egységes városi vízellátó rendszer része a 2552 m3 tározótérfogat és a 212 km hosszúságú közüzemi vízelosztó hálózat. Átlagos víztermelés 6000 m3/d A városi víztermelő kapacitás és a napi kitermelés ismeretében megállapítható: a városi vízmű hosszú távon kielégíti a jelenlegi és távlati vízigényeket is. A termelt és értékesített víz közötti különbség 28 % (hálózati veszteség /saját vízfelhasználás) kissé magas, de a régi vezetékek folyamatos cseréjével és a hálózat-üzemeltetés gondos felügyeletével javítható. Az egyéb belterületek – Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs – vízellátása az ott kiépített kis vízművek üzemeltetésével szintén megoldott. Ezek kapacitása is lényegesen meghaladja a felmerülő napi-, illetve csúcsigényeket is. Mártély üdülőterület is rendelkezik vezetékes vízellátással. A tűzivíz igény a kiépült tűzcsapok útján biztonsággal kielégíthető. A városi hálózat méretezése a tűzivíz-igény kielégíthetősének figyelembevételével történt. A külterületi lakosok és a mezőgazdasági nagyüzemek vízellátása egyedi kutakkal történik. A város egész területén lehetőség van – fejlesztési igények esetén – további vízbeszerzésre, új kutak fúrására. A rétegvíz készlet további fejlesztéseket tesz lehetővé. Fontos feladat a régebbi – már nem használt – artézi kutak felkutatása és a rétegvíz készlet minőségi védelme érdekében, azok szakszerű megszüntetése.

Vízminőség A város víztermelése mélyfúrású kutakból történik. A rétegvíz sajátosságaiból adódóan néhány komponens koncentrációja meghaladja a 201/2001 Korm. rendeletben előírtakat. (As, Fe, NH3 ) Hódmezővásárhely is részt vesz a KEOP ivóvízminőség javító programban, amely keretében vízkezelő berendezéseket telepítenek és helyeznek üzembe, a fenti komponensek határérték alá csökkentése érdekében.

Szennyvízelvezetés ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

41


Hódmezővásárhely belterületén részben egyesített, részben elválasztó rendszerű csatornahálózat üzemel. A város központi belterülete – ahol elvezetendő szennyvíz keletkezik – ellátott szennyvízelvezető csatornával. Összes csatorna hossz : 263,0 km (ebből bekötővezeték 92,8 km) Elválasztó rendszerű:

226,5 km

Egyesített rendszerű:

36,5 km

Gravitációs :

252,2 km

Nyomás alatti:

12,8 km

Átemelők száma:

19 db

A csatornahálózat kiépítésével megszűnt a város alatti első talajvízréteg szennyezése és a szennyvíz szikkasztása következtében előállt „talajvízdomb” vízutánpótlása. A talajvízszint jellemzően 3 m alatti. Ezzel együtt javultak a központi belterület csapadékvíz-elvezetési körülményei is. A további lakóterületek közül csak Öreg-.Kishomok csatornázása van napirenden, a többi helyen a zárt gyűjtés és – egyedi tisztítási módok alkalmazása után – a talajba történő elhelyezés az elfogadható megoldás.

Szennyvíztisztítás A városi szennyvíztisztító telep a jelen formájában 1993-ban készült el. Tisztító kapacitása :

mechanikai tisztító egység

20.000 m3/nap

biológiai tisztító egység

15.000 m3/nap

A szennyvíztisztítási technológia típusa 2 AB (kétfokozatú eleveniszapos teljes biológiai). A telep körül a részben véderdővel ellátott 300 m védőtávolság kialakítása megtörtént. A tisztított szennyvíz befogadója a Hódtó-Kistiszai csatorna, amely VI. vízminőségi kategóriába tartozik. Tisztított szennyvíz mennyisége:

2.043.700 m3/év ( 2012-ben )

Ebből lakossági:

1.476.400 m3/ év

intézményi :

164.000 m3/ év

ipari:

403.300 m3/ év

települési folyékony hulladék:

4.600.000 m3/ év

A telepen a tisztítás folyamán keletkező iszapot kirothasztják, víztelenítik, majd a városi szemétlerakó helyre szállítják. A keletkező biogáz hasznosítás a telepen belől történik, az iszapkezelés folyamatában. A telep hidraulikai terhelése – a városi csatornahálózat teljes kiépítése után – elérte a maximumot. (2012-ben 19 630 m3/nap volt) A tervezési időszak adataihoz viszonyítottan az érkező szennyvizek szennyezettsége is magasabb, így a telep a számított 68.000 lakosegyenérték terhelés helyett 84.564 LE terhelést kap. A BOI5 terhelés is magasabb, mint amit tervezés idején számításba vettek. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

42


A telep korszerűsítésére, bővítésére a műszaki tervek elkészültek, illetőleg folyamatban vannak. A bővítés 5.000 m3/nap kapacitás-növelést eredményez. Ezzel együtt denitrifikáció és foszforeltávolítás is végbemegy a technológiai korszerűsítés folyamán. Az iszapkezelési technológia is bővül a komposztálás, továbbá az iszap mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá tétele révén, a környezetvédelmi követelmények betartása mellett.

Belterületi csapadékvíz elvezetés A város központi belterületén kiépített zárt csapadékvíz elvezető rendszer működik. A belvárosban egyesített gravitációs, a település nagyobb részén elválasztott rendszerű. Jellemzően nyílt szelvényű csapadékvíz elvezető hálózat épült ki, amelynek 30%-a burkolt felületű. A város folyamatosan fejlesztette csapadékvíz csatorna rendszerét, de a beépítés mértékének növekedése, az utak-járdák-udvarok burkolatának növekedése miatt további korszerűsítésre van szükség. Az előző tényezők megváltozásán kívül az időjárás szélsőségessé válása is sürgeti a belvízcsatorna hálózat további fejlesztését. A csapadékvíz-hálózat fejlesztésén túl a folyamatos karbantartás is elengedhetetlen. Néhány utcában a csatorna-rendszer egyes részei szikkasztó elemeket is tartalmaznak. Itt fontos cél ezen szakaszok gravitációs rendszerbe való bekötése. A csapadékvíz elvezető rendszer 8 öblözetre tagozódik a befogadók szerint, és 5 átemelő segíti a belvizek elvezetését. A csatornafejlesztésekre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak, kivitelezésük fokozatosan valósul meg. A város belvízelvezető rendszere még nem oldja meg 100%-osan a vízelvezetést, de folyamatosan javul. Az elvezetés feltétele, hogy a befogadó külterületi belvízelvezető csatornák kapacitása, karbantartottsági állapota megfelelő legyen. A korábbi kezelői széttagoltság ezt nem mindig tudta összhangba hozni. Az egységes kezelői szervezet várhatóan kedvező változást hoz ezen a területen.

14.2. Energia Elektromos energiaellátás Nagyfeszültségű (120 - 400 kV) hálózat A MAVIR Zrt. két 400 kV-os légvezetékes hálózata részben a hazai 400 kV-os körhálózat részeként, másrészt nemzetközi rendszerben üzemel. Mindkét hálózat jó állagú, fejlesztésük, vagy új hálózat építése nem várható. Az EDF DHE Kft. Szeged – Békéscsaba 120 kV-os légvezetékes hálózata megfelelő, új 120 kV-os légvezeték építésére a körzetben nincs szükség. Középfeszültségű (20 kV) hálózat

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

43


A 120/20 kV-os alállomás korszerűsítése néhány évvel ezelőtt megtörtént. Az állomásban új, épületben elhelyezett lemeztokozott 20 kV-os elosztó berendezés került beüzemelésre. Az alállomásból induló légvezetékes hálózatok többsége régi építésű, azonban állaguk megfelelő, átépítésük, vagy bővítésük nem szükséges. A meglevő 20 kV-os légvezeték hálózat a környezet igényeit biztonsággal kiszolgálja. Csak abban az esetben van szükség új hálózat megépítésére, ha olyan koncentrált nagy teljesítmény igényű (5- 10 MVA) fogyasztó jelentkezik, amelynek ellátását a meglevő rendszer már biztosítani nem tudja. Ebben az esetben új – lehetőség szerint – földkábeles 20 kV-os hálózatot kell építeni. A 2007. évi LXXXVI. Villamos Energia Törvény 2013. 04. 11.-én történt módosítása értelmében belterületen 120 kV alatti új hálózat csak földkábellel építhető. Transzformátorállomások A mellékelt táblázatban szereplő 20/0,4 kV-os transzformátorállomások a jelenleg felmerülő elektromos energiaigényeket biztosítani tudják. Korszerűsítésre, illetve átépítésre néhány, elsősorban a belváros területén levő pince állomások szorulnak. Új, nagy teljesítmény igény jelentkezése esetén a meglevő 20 kV-os hálózatra telepített új betonházas vagy épületbe telepített 250 kVA – 1600 kVA teljesítmény transzformátorállomások építése válhat szükségessé. Kisfeszültségű hálózat A kisfeszültségű hálózat csak a belvárosban földkábeles. A 2007. évi LXXXVI. Villamos Energia Törvény 2013. 04. 11-i módosítása értelmében ezentúl belterületen 120 kV alatti új hálózat csak földkábellel építhető. Közvilágítás A közvilágítás korszerűsítése – a központi belterület, a két Kishomok és Szikáncs területén – „LED” lámpás fényforrásokkal 2011. évben megtörtént, a közvilágítást ellátó légvezetékes és földkábeles hálózatok felújítására azonban nem került sor. A hálózatok többsége 30-40 éves. Korszerűsítésük indokolt, hasonlóan a fejlesztésből kimaradt – Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Mártély és Barattyos – városrészek hez.

Gázellátás A város gázellátása a MOL által üzemeltetett országos 60 bar nagynyomású, Kardoskút-Algyő gázszállító vezetékről, az Erzsébeti út melletti gázátadó állomáson keresztül történik. Itt a nyomást 6 bar-ra csökkentik. A teljesítmény jelenleg 20.000 m3/h alatt van. Fogyasztási, ellátási gondok nincsenek. A gázátadó állomáson 6 bar nyomáson kiadható teljesítmény 24.000 m3/h A Város közigazgatási területén három gázfogadó állomás van, amelyeket gázelosztó vezetékek kötnek össze. Az összekötések nagy üzembiztonságot jelentenek.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

44


Az Erzsébeti úti gázátadó állomást követően a gázellátó rendszert az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. üzemelteti. A központi belterület, továbbá Szikáncs és Kútvölgy egyéb belterületek vezetékes gázzal ellátottak, a lakossági igények teljes mértékben kielégíthetők, hasonlóan az iparterületen jelentkező igényekhez. Az egyéb belterületek közül Erzsébet és Batida, valamint a tanyavilág területén nincs kiépített gázvezeték, itt PB gáz használata jellemző.

Távhőellátás, termálvíz hasznosítás Hódmezővásárhely kedvező helyzetben van a hévíz feltárási lehetőségek szempontjából. A város alatti felső-pannóniai rétegek 800-2500 m mélységi szintek között nagy mennyiségű 40-100 oC hőmérsékletű hévizet tartalmaznak. A geotermikus energia hasznosítása már 1954-ben megkezdődött, a strand és a kórház fűtési célú melegvíz ellátásával. Jelenleg 10 termálkút áll a város szolgálatában, amelyből 8 termelő, 2 visszasajtoló célú. A kutak vízminősége A kutak sótartalma a mélységgel arányosan növekszik. Jellemzően nátrium-hidrogénkarbonátos vizek. A legnagyobb sótartalma a Kakasszéki kútnak van (3939 mg/l ). Felhasználásuk is összefügg a sótartalommal) A használati melegvíz ellátást a kis sótartalmú, a gyógyászati célokat a nagy sótartalmú vizek szolgálják. A kutak – a kakasszéki kút kivételével – a város központi belterületén helyezkednek el. Itt találhatók azok az objektumok is, amelyek gazdaságosan bevonhatók a geotermikus energiahasznosításba (strand, kórház, városi intézmények, lakótelepek). Itt épültek ki a hőközpontok és fűtőművek is. Termál energiával 2725 lakás és 185 közületi, illetve egyéb fogyasztó van ellátva. melegvíz is termálvíz, kihasználva a hévizek kedvező kémiai és fizikai tulajdonságát.

Itt a használati

A termál energia felhasználással nagymennyiségű földgáz-megtakarítás érhető el. Az évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gázenergia költsége közel kétszerese a geotermikus energia költségének. Ezen kívül a termálenergia felhasználásból származó gázfelhasználás csökkenésének nemcsak költségmegtakarítási vonzata van, hanem a széndioxid kibocsátás is kevesebb. A város geotermikus energia tartalékai fokozatosan kimerülnek. Újabb fejlesztések esetén számítani kell további vízfeltárásra és a kutak számának növelésére.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

45


Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrásokra épülő erőművek –biogáz-, szél- naperőmű – telepítését az Energiahivatal koordinálja. Biogáz erőművek telepítése a véges alapanyag-ellátás miatt csak a régióval egyeztetett módon történhet. Nem fordulhat elő, hogy a környezetben keletkezett hulladékok, és az esetleg mezőgazdasági termeléssel megtermelt alapanyagok kevésnek bizonyuljanak. Szélerőmű rendszer telepítésére a város dél-keleti részén van lehetőség, azonban az országos villamos-energia rendszer jelenleg műszakilag nem alkalmas a hektikusan jelentkező energiatermelés miatt további szélerőművek fogadására. A fenti indokok miatt 2009 óta nem írtak ki pályázatot szélerőművek telepítésre, és azóta új engedélyeket sem adtak ki. Napelemes rendszerek megjelenésére a megye minden településén számítani lehet. A napelemek megépítésének felső korlátját jelenti, hogy az országosan megépülő napelemes rendszerek hullámvölgyében (téli hosszú borult időszakok, éjszakai üzem) a napelemek kiesését más erőművekkel pótolni kell. A magyarországi naperőművek jelenlegi teljesítménye még igen messze van a kritikus értéktől, vagyis jelentős fejlesztési tartalékokkal lehet számolni. A dél-Alföldi földrajzi környezet – a napsütéses órák számát tekintve – rendkívül alkalmas 500 kW-nál nem nagyobb teljesítményű naperőművek telepítésére. Ezen a területen komoly lehetőségek vannak a megújuló energiaforrások hasznosítása terén.

14.3. Elektronikus hírközlés Távbeszélő ellátás A város távbeszélő ellátása a jelenlegi szolgáltatókkal és alaphálózatokkal – mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli rendszerben – biztosított. Érdemi fejlesztésekkel a tervezés távlatában nem kell számolni. Kábeltelevíziós (KTV) ellátás A teljes város KTV ellátása megoldott. Az ellátás minőségi fejlesztése egyrészt a digitális technikák bővülését, másrészt a nagysebességű optikai rendszerre történő csatlakozás lehetőségét jelenti. Az informatikai igények bővülésével minden fogyasztónak biztosítani kell a korszerűbb technikai színvonalat, ezért a hálózat kiépítése (FTTH rendszer) a közeljövő feladata. Hódmezővásárhely Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. (HVSZ) hálózata A HVSZ kezelésében levő megépített hálózat Hódmezővásárhely minden utcájában megépült, azonban a rendszer fogyasztói leágazásokkal nem rendelkezik. Ezért átalakítás, illetve bővítés nélkül a fogyasztó-hálózat részére nem használható. A rendszerhez történő hozzáférés csak az utcasarkokon biztosított. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

46


Mikrohullámú rendszer A mikrohullámú rendszerek kiépültnek tekinthetők, bővítésükkel reálisan nem lehet számolni. GSM telefon antennarendszerek A GSM antenna rendszerek kiépítése jórészt befejeződött. Elsősorban a meglevő rendszerek technológiai fejlesztése várható.

15. Környezetvédelem, településüzemeltetés 15.1. Talaj és termőföld A talaj jó állapotát, minőségét potenciálisan veszélyeztető, intézkedést igénylő környezeti hatások és használati problémák: –

a felszíni vízelvezetés közműlétesítményeinek karbantartási hiányosságai, ami az időszakos vízállások okán talajszerkezet romlást okoz,

–

az ivóvízzel ellátott, szennyvíz-csatorna közművel azonban nem rendelkező, szabálytalanul kialakított, illetve szabálytalanul használt közműpótló berendezések okozta talajterhelés beépített területeken,

–

szennyvíziszapok, híg- és almos trágyák kezelése, mezőgazdasági területen történő ártalmatlanítása,

–

a rendszeresen jelentkező illegális hulladéklerakások.

A településszerkezet alakításakor – a racionális területhasználat elveinek érvényesítése mellett – a termőtalaj mennyiségi védelméről is gondoskodni kell. A beépítésre szánt területek fejlesztésénél a már a hatályos tervekben kijelölt, de még nem hasznosított területeket, illetve a rehabilitációs fejlesztéssel megújítható un. barnamezős területeket kell igénybe venni. (A hatályos településrendezési tervek szerint a város területén vannak még kijelölt tartalékterületek.)

15.2. Felszíni és felszín alatti vizek A központi belterületen a szennyvízelvezetés rendszere a 100%-hoz közeli, 2010-ben az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások 87,8 %-a a csatornahálózatra is rácsatlakozott. A rákötések aránya Kishomok városrész nélkül 92%, ami országosan is kiemelkedően kedvező. Belső-Kishomok területének rendszerbe kapcsolása is indokolt. A sajátos településszerkezetből adódóan a külterületen elszórtan, a központi belterület szennyvízhálózatától távoli egyéb belterületeken, és különböző címen beépített területrészeken ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

47


(egyéni gazdaságok, mezőgazdasági üzemi területek, keletkező szennyvizeknek az elvezetése a központi gazdaságossági szempontból is kedvezőtlen megoldás. A esetén a hatóságilag engedélyezett technológiájú helyi alkalmazása továbbra is megoldás lehet.

rekreációs célú és üdülőterületek, stb.) szennyvíztisztítóra környezetvédelmi és közműhálózattól távoli beépített területek kis szennyvíztisztítók, egyéb közműpótlók

A mezőgazdasági tevékenység a földprivatizáció, az EU-csatlakozás új gazdasági szabályozói és a gazdasági válság következtében átalakult az országban és a város térségében is. A területet jellemző nagytáblás szántóföldi művelést jellemzően a kis- és középüzemi művelés váltotta fel. A haszonállattartás visszaesett, az állatlétszám lecsökkent. A költséges kemikália használat (műtrágyák, növényvédő szerek) is csökkent. Mindezek következtében a talajok tápanyag utánpótlása átalakult, szintén csökkent és egyben nehezen ellenőrizhetővé vált. A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek potenciális veszélyeztetettsége ebből a folyamatból eredően kissé megnőtt, illetve átalakult. A város vízellátását mélyfúrású kutak biztosítják. A 250-620 m talpmélységű ivóvíztermelő kutak a pleisztocén rétegvíz tartóra települtek. A településen 10 termálkút található. A város területén két helyen történik termálvíz visszasajtolás. A kórházi kút vize „gyógyvíz”, összes oldott anyagtartalma 2200 mg/l. A mélyebb szintekben található rétegvizek megfelelően védettek a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben.

15.3. Levegőtisztaság Hódmezővásárhely a kevéssé szennyezett levegőjű városok közé tartozik. Az országos fő- és mellékutak belterületi szakaszai és a városi főutak mentén a közúti közlekedésből eredő légszennyezőanyag kibocsátás is jelentősebb, mint a város kevésbé forgalmas területein. Az országos közutak városi átkelő szakasza mentén és egyes nagyforgalmú városi főutak környezetében a környezeti levegő jó állapotát csúcsidőben kedvezőtlenül befolyásolhatja az ezen utakon folyó közúti közlekedésből eredő légszennyező anyag kibocsátás (kipufogó gázok, felverődő por). A 47. sz. főút belterülettől É-ra tervezett városi elkerülő szakaszának megvalósulásával a beépített területek közúti közlekedésből eredő környezeti terhelése (légszennyezés, zajterhelés) jelentősen csökkenni fog. A mezőgazdasági tevékenységeken belül az állattartás és az állati eredetű hulladékok (trágya, hullott állatok) ártalmatlanítása, hasznosítása jelentős bűzkibocsátással jár. A város külterületén több nagylétszámú állattartó telep (sertés, szarvasmarha) is működik. A Dél-Alföldi régióban keletkező állati eredetű hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása az ATEV 47-es főút melletti, a lakóterületektől 1000 m-t meghaladó távolságra lévő telephelyén történik. Az ammónia-kibocsátás és az állati fehérje feldolgozásból, ártalmatlanításból eredő sajátosan összetett bűz – bizonyos meteorológiai viszonyoktól függően – a város egyes részein másokat korlátozó, lakossági panaszokatt generáló, zavaró mértékű környezeti hatást okoz.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

48


A város területén az állattartásra is lehetőséget adó falusias beépítésű lakóterületen, az állattartásnak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartása mellett is, jelentős zavaró hatása lehet a lakófunkcióra. A szomszédos, illetve közeli területek eltérő területhasználatából eredő környezeti konfliktusok feloldására a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi előírások betartása mellett a településszerkezet és a helyi építésszabályozás lehetőségeit, eszközrendszerét is következetesen alkalmazni szükséges.

15.4. Zaj- és rezgésterhelés Az országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai és a városi főutak mentén, a zajtól védendő területhasználatú területek, védendő épületek környezeti zaj- és rezgésterhelése időszakosan meghaladja a főút mellett alkalmazható 65/55 dB nappal/éjjel határértékeket. A kialakult beépítésű belső városi területeknél a zajterhelések elleni aktív védelem eszközei lehetnek a forgalomcsökkentés, az egyenletes haladást biztosító forgalomirányítás melletti sebességkorlátozás, korszerű “csendes” útburkolat alkalmazása, egyes területrészeken a közúti forgalom korlátozása (súlykorlátozás, engedélyhez kötött behajtás, stb.). Az iparterületek túlnyomó része a város DK-i részén, Újvárostól délre koncentráltan helyezkedik el. Az iparterületek fekvése mind levegőtisztaság-védelmi, mind zajvédelmi szempontból kedvező. A vasúti közlekedésből eredő zajterheléseknél, elsősorban az éjszakai időszakban kismértékű határérték-túllépések alakulnak ki. A vasútvonalhoz, pályaudvarhoz közeli egyes épületeknél nem teljesülnek a zajterhelési határértékek. A vasútvonal átépítésekor, vagy új épület esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki zajvédelemről gondoskodni kell.

15.5. Hulladékkezelés A szilárd és a folyékony hulladék gyűjtése szempontjából a város lefedettsége közel teljes. A mezőgazdasági területeken, illetve létesítményekben keletkező hulladékok döntő részét helyben kezelik, hasznosítják (pl. talajerő-gazdálkodás, biogáz előállítása). A hulladékgazdálkodás általános elveivel összhangban a város hulladékgazdálkodási stratégiájában alapvető szempont a keletkező hulladékok mennyiségének lehetőség szerinti csökkentése, az újrahasznosítás arányának növelése, amihez alapvetően szükséges a tudatos és rendszerelvű szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása. A meglévő kommunális szilárdhulladék lerakóhely, hulladékkezelő létesítése lehetőséget nyújt arra, hogy Hódmezővásárhelyen és térségében keletkező települési szilárd hulladék ártalommentes, szakszerű és hosszú távú elhelyezése korszerű technológia alkalmazásával biztosított legyen. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

49


A regionális hulladéklerakó, illetve a körülötte meghatározott különleges terület szomszédságában mezőgazdasági művelésű, természeti területeket jelölnek a hatályos tervek. A Körös-Maros

Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint ezen természeti területek és a hulladéklerakó területét kivéve a különleges terület is közösségi jelentőségű, különleges madárvédelmi (SPA) Natura 2000 területek, illetve az országos ökológiai hálózaton belüli „ökofolyosó” és „puffer területek” övezetéhez tartozó területek. A hulladékkezelő környezetében meghatározott területek fejlesztése esetén ennek tükrében a természetvédelem érdekeivel kiemelten szükséges foglalkozni a megvalósíthatóság érdekében.

15.6. Vizuális környezetterhelés Az előzőekhez képest számottevő, vagy kiemelkedően veszélyes vizuális környezetterhelés nem jellemzi a várost. Ugyanakkor néhány általános és egy-két speciálisan helyben jelentkező veszélyforrás említést érdemel. A közterületi rendetlenség és reklámozás, az illegális graffiti, a gondozatlan út menti zöldsávok, vagy az egyre növekvő fényszennyezés szinte „globális” jelenség, sajnos nem csak vásárhelyi tünet. A lakatlan, pusztuló, gyakran romos épületek, továbbá a vasúti pályákat és a közutak egy-egy szakaszát kísérő, méltatlan megjelenésű, gondozatlan területsáv nem csak zavaró látvány, de „városmarketing” hatása is negatív, az un. szlömösödés forrása, melegágya. Egyidejűleg pazarlással egyenértékű, területhasználati-területhasznosítási mulasztás is.

15.7. Árvízvédelem A város a Körös-Tisza-Maros közti árvízi öblözetben helyezkedik el, teljes egészében árvízveszélynek kitett területen. Az öblözet elöntési szintje gátszakadás esetén 82,35 mBf körüli. Katasztrófa ellen a központi belterületet – másodrendű árvízvédelmi műként – a hódmezővásárhelyi körtöltés védi, melynek magassága 82,83 mBf. Vagyis mintegy fél méterrel magasabb, mint az elsőrendű védmű. Helyenként azonban ez a töltés magassághiányos és mint „alvógát” itt-ott rejtett hibákkal is rendelkezhet. A köröltésen kívüli iparterületet a 45 évvel ezelőtt készített un. lokalizációs töltés hivatott megvédeni. A külterületi belvíz-veszélyeztetettség reális, az öblözeti rendszerben kiépített csatornahálózatok és átemelő szivattyútelepek – átlagosat jelentősen meghaladó és a vizsgált időszakban egyre gyakrabban jelentkező – csapadékmennyiség esetén nem elegendőek, illetve megbízhatatlanok. A központi belterületen a csapadékvíz-elvezető hálózat – kevés kivétellel – mennyiségi, illetve lefedettség tekintetében megfelelő, ám műszaki színvonaluk és állaguk változó. Helyenként teljeskörű rekonstrukció indokolt, új átemelő szivattyútelepekkel együtt. A külterületbe ékelődő öt „egyéb belterületen” megoldatlan a biztonságos csapadékvíz elvezetés.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

50


15.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok A beépített területek közelében folytatott nagylétszámú állattartás és a nem megfelelő technológiájú állattartás jelentős környezeti zavaró hatása (pl. az állattartáshoz kötődő szállítási, tárolási, feldolgozási, hulladékkezelési tevékenységek zavaró környezeti hatásai - bűzhatás, szervestrágya és szennyvízkezelési, elhelyezési problémák, hullott állatok tetemeinek kezelése, stb.). Az ATEV üzemeléséből eredően – bizonyos légköri viszonyok esetén, alkalomszerűen – jelentős bűzhatás éri az előírás szerint kialakított 1.000 m-es védőtávolságon kívüli lakóterületeket is. A központi belterülettől, ezzel együtt a szennyvíz közműcsatorna hálózattól távol fekvő, vezetékes ivóvízzel ellátott területeken a szennyvizek kezelése problémás. Közműpótló zárt szennyvízgyűjtő akna, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása indokolt a szennyvíz összegyűjtésére, kezelésére (első esetben rendszeres szippantás, elszállítás vagy engedélyezett kezelés; utóbbi esetben gyűjtés, helyi kezelés, tisztítás, a tisztított szennyvíz befogadóba juttatása, vagy a szennyvíziszap és a tisztított szennyvíz engedélyezett hasznosítása a talajerő-gazdálkodásban.) A felszíni vízelvezető-rendszer bővítésre szorul a település mélyfekvésű területein, a csapadékvíz rendezett elvezetése, az időszakos vízállások elkerülése, árvízi veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A felszíni vizek vízgyűjtőjeként az összefolyó csapadékvizeket befogadó árkok, csatornák medrét a biztonságos vízelvezetés érdekében helyenként – a meder és környezete természeti értékeinek megőrzését szolgáló mérnökbiológiai módszerekkel – rendezni kell. Az országos közutak városi átkelő szakaszai és a városi gyűjtőutak mentén lévő védendő területeket (lakó- és rekreációs területek, intézmények, stb.) időszakosan határérték körüli, illetve határérték feletti zaj- és rezgésterhelés éri. Az országos főutak (47. sz., 45. sz. főút) belterületet elkerülő szakaszainak kiépülése a belterület védendő területeit tehermentesítheti a közúti közlekedésből eredő zavaró mértékű zajterheléstől, légszennyező hatástól. A térségi hulladékkezelő mű környezete a településrendezési eszközökben meghatározott fejleszthetőségének és a természetvédelmi érdekű területek védelmi korlátozásainak potenciális területhasználati konfliktusa. A szennyvíztisztító mű és a tőle ÉK-i irányban lévő lakóterület közelsége technológiai üzemzavar, vagy kedvezőtlen széljárás esetén zavaró környezeti hatásokat okozhat a lakóterületen. A külterület több részén találhatók olyan korábbi anyagnyerő helyek, amelyek területét rekultiválni kell. A területen rendszeresen megjelenő illegális hulladéklerakásokat a környezet védelme érdekében fel kell számolni. A város erdősültsége rendkívül alacsony szintű. A mezővédő tájfásítás elemei, az utak és csatornák menti zöldsávok, fasorok hiányosak, kialakítatlanok. Erősségek -

a

Gyengeségek térségi

hulladékgazdálkodás - a csatorna közműhálózattal nem rendelkező, illetve

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

51


rendszerének kiépülése

a közműhálózattól távoli fekvésű, beépített területeknél a hiányos közműellátás, illetve a - az M47 gyorsforgalmi út kiépítése, illetve közműpótlók szabálytalan üzemeltetése a 47-es főútnak a város beépített területeit következtében nő a környezet (talaj, felszíni és tehermentesítő/elkerülő szakaszának a felszín alatti vizek szennyezése, erózió) terhelése, kiépítése veszélyeztetése - a tehermentesítő és elkerülő utak megvalósulásáig a gépjármű közlekedés terheli a beépített környezetet - A termőföld jelentős nagyságú csökkenése várható a tervezett beépítésre szánt területek, a közúthálózat tervezett elemeinek megvalósításával, egyes külszíni bányák nyersanyag kitermelésével. Lehetőségek

Veszélyek

- megújuló energiaforrások hasznosítása

- a szilárd tüzelőanyag használata, illetve a városi gépjármű-közlekedés növelheti a környezeti levegő a városi közösségi közlekedés szilárd és CO2 szennyezőanyag tartalmát racionalizálását, ezzel együtt várhatóan a közlekedésből eredő zavaró környezeti - hiányos szennyvíz-, illetve szennyvíz-iszapkezelés, hatások csökkenését eredményező illegális hulladéklerakás veszélyeztetheti az fejlesztések megvalósítása ivóvízbázist, illetve a talaj- és a felszíni vizek minőségét - a szennyvíz csatornahálózat bővítése a falusias beépítésű Kishomok és Öreg- - A klímaváltozás kedvezőtlen lokális hatásai Kishomok területére, a közműolló felerősödhetnek a beépített környezet és a minimalizálása biológiailag aktív zöldfelületek kedvezőtlen aránya, a klímaberendezések növekvő energiafogyasztása, - a zöldfelületi rendszer elemeinek valamint a nem megújuló, fosszilis tüzelőanyagok bővítésével, minőségi fenntartásával, az elsődleges használata, illetve a megújuló alternatív erdőfejlesztési program támogatásával a energiaforrások bevonásának elmaradása, környezeti levegő minősége javítható, jó késedelme esetén állapota kondicionálható - a kerékpárút hálózat és a közösségi közlekedés fejlesztésével csökkenhet a közúti közlekedésből eredően a beépített területeket érintő légszennyező hatás és zajterhelés

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

52


16. Katasztrófavédelem 16.1. Építésföldtani korlátok Bányászati szakmai, illetve hatósági megítélés szerint Hódmezővásárhely területén „földtani veszélyforrás” nincs. A közel 30 legális homok- és agyagbánya fekvése indifferens, kiterjedése elhanyagolható, lakó-, ipari- vagy intézmény területeket nem érint, területigénnyel járó városfejlesztési elképzelést belátható távon belül nem gátol. A jelenlegi négy szénhidrogén bányatelek az igazgatási területnek több mint felét lefedi. A nyilvános és közhiteles adatok szerint ezek a lakosságra nézve veszélyt nem jelentenek, potenciális fejlesztési területet nem érintenek. Egyéb földtani veszélyforrásról sincs információ, a földrengés veszélyeztetettségi fokozat közepesnél jobb, a szeizmikus zónatérképen a 2-es és a 3-as határán fekszik (az 5-ös skálán).

16.2. Vízrajzi veszélyeztetettség Mint a 17.7. fejezetben

16.3. Egyéb katasztrófavédelmi kockázat Hódmezővásárhely katasztrófavédelmi kockázati besorolása: I. Tevékenységből adódó kockázattal mindössze egy telephely esetén kell számolni (Szikáncs, IKR Bábolna Zrt.). Minden további kül- és belterületi üzem védőövezetét a hatályos helyi építési szabályzat jelöli ki, a katasztrófavédelmi hatóság előírásai alapján.

17. Ásványi nyersanyag lelőhely Csongrád megye hatályos területrendezési terve Hódmezővásárhely teljes területét „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási övezet”-be sorolja. Ez mai ismeretek szerint szénhidrogének és építőipari nyersanyagok (homok és agyag) jelenlétét, illetve bányászatát jelenti. Földrajzi helyét, mértékét, védőterületeit és biztonsági előírásait az illetékes Bányakapitányság hatósági egyedi eljárásban, míg a településrendezési szabályokat a HÉSZ rögzíti.

18. Városi klíma Hódmezővásárhely a Tisza, a Körösök és a Maros által határolt Csongrádi-síkon fekszik, tengerszint feletti magassága 80-101 m. A leíró klimatológia ezt a régiót a „közepes földrajzi szélességek ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

53


sztyeppéghajlata” megnevezésű kategóriába sorolja. Fő jellegzetessége a hideg tél és forró nyár, valamint a relatíve kevés csapadék. Ez utóbbi éves átlaga 500-550 mm, jelentős – 160-200 mm – vízmérleg hiánnyal. A párolgási veszteség egy része a külterületi művelt földeken ugyan öntözéssel pótolható, ám ennek költségei és technikai akadályai szinte állandósítják az aszály miatti termelési veszteségeket. A belterületeken tavasztól őszig fennálló csapadékvíz hiány is aggasztó, a városi mikroklímát közvetlenül és hátrányosan befolyásolja. Az egymást követő esős és hűvösebb években viszont átmeneti vízfölösleg képződik, ami mértékű belvizek megjelenésével jár. A kistájon jellemző „sztyeppklíma” másik jellegzetessége a jelentős hőmérsékleti ingadozás. A legmelegebb és leghidegebb hónapok középhőmérséklete közti különbség évtizedek óta lassú ütemben nő, jelenleg 24,5-26 C fokos tartományban mozog. Emiatt Vásárhely országunk legszélsőségesebb hőmérséklet-ingadozású térségeihez sorolható. A napi, valamint az évi hőmérsékleti értékek pozitív és negatív irányban is nagy kilengésűek. Legkifejezőbb jellemzője a tartós, forró nyár: évente átlagosan 33 olyan napra számíthatunk, amikor a hőmérsékleti maximum 30 fok fölé emelkedik (ez az un. „hőségnap”). Figyelmeztető az is, hogy évente átlagban további 90 napon éri el a 25 fokot (ez a „nyári nap”). 2013-ban négyszer rendeltek el hőségriadót! További jellegzetesség még a korai tavaszodás és a hosszan tartó, viszonylag meleg ősz. Az un. „fagyos napok” (amikor a hőmérséklet minimuma 0 fok, vagy az alatti) száma évente átlagosan 9092. Itt is érvényesül az Alföld egyik jellegzetessége, az un. medence-hatás: vagyis a nyár jóval derültebb, a tél pedig valamivel borultabb, mint országunk más tájain. A napfény besugárzási időtartamban (2100-2150 óra) és energiában egyaránt magas, ugyanakkor nagy a napi és évi felszíni kisugárzási-hőveszteség is. (Hódmezővásárhely és térsége hazánk egyik legjobb napfény-ellátottságú területének számít. A földfelszínre érkező UV sugárzás összdózisa közepesnek tekinthető, hivatalos mérések szerint az elmúlt húsz évben egyszer sem érte el 7,5 UVI értéket. A szűkebb térség szélviszonyai jellegzetesek: az uralkodó északnyugati és északkeleti légáramlás általában a Tisza vonalán találkozik, ahol északivá alakul. Ugyanakkor gyakoriak a déli-délnyugati szelek, amelyek keveredése jellegzetessé teszi város-környéki szélrendszert. A mérsékelt erősségű széljárás jellemzően és átlagban 3,3 m/sec. A meteorológiai anomáliákkal összefüggésben az elmúlt években megszaporodtak az egyre hevesebb szélviharok is. A városok mikro- és mezoklímája a globális változások nélkül is eltér a kevésbé urbanizált területek éghajlati jellemzőitől. A városiasodás klímamódosító hatásai Vásárhelyen is tetten érhetők. A városközpont mellett Hódtó és Kertváros egy része mutat többé-kevésbé nagyvárosias jegyeket, annak negatív mikroklimatikus következményeivel együtt. Ezen városrészekben a nyári többletfelmelegedés akár 3-5 C fokot is elérhet. Ez pedig már érzékelhető és mérhető kedvezőtlen hatások egész sorát generálja: nyári túlmelegedés, lassuló éjszakai lehűlés, lassú és nehezebb átszellőzés, drága klimatizálás és közterület öntözés, egészségügyi kockázatok növekedése, stb.

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

54

Nagy Imre okl. építészmérnök (Relief Art Bt. Szeged) szakértő (Tér-Idő Műterem Bt.) Tóthné Pocsok Katalin okl. táj- és kertépítész mérnök,

Recommend Documents