na fuškách donáškou rôzneho materiálu z práce domov, veď kto nekradol, okrádal svoju rodinu. Kradlo sa však pomenej ako dnes, a to

CHÝRNIK 7. ročník

8. číslo

august 2010

cena 0,50 €

Novozámocký mestský internetový portál nájdete na adrese: www.izamky.sk.

– Program kultúra národnostných menšín - 2010 “

KUPUJTE NAŠE SLOVENSKÉ VÝROBKY!

Ešte stále je tu leto... Čas prázdnin, čas dovoleniek, čas oddychu, ale niekde aj čas práce a  povinností s  ňou spojených. Veď vieme, že okrem súkromného sektoru, najmä poľnohospodárskeho, existuje aj nepretržitá práca najmä služby v  štátnej správe, v  rezortoch zdravotníctva, spojov, polície, prepravcov, požiarnikov a  podobne. Žiaľ, a  možno pre niektorých aj chvála Bohu, že už nie sú lacné odborárske dovolenky, pionierske tábory, rekreácie...ale podobne ako i  dnes, tieto boli dopriate, najmä tie atraktívnejšie a  lukratívnejšie v zahraničí, viac-menej iba pre tých

„vyvolených“, ktorí si ich rozdelili v rámci svojich rodín, známych atď., a zvyšok zostal plebsu. No i tak to bolo niečo, čo sa ušlo každému, našinec sa potešil aj odmene v podobe vianočného balíčka, v  presvedčení, že je zadarmo, takpovediac grátis, hoci predtým, v priebehu celého roka ho štátny podnik, či iná organizácia „ošudila“ na prémiách, či iných zrážkach z platu, no nebolo to až také bolestivé. Ľudia si všetko vykompenzovali na fuškách „donáškou rôzneho materiálu z  práce domov“, veď kto nekradol, okrádal svoju rodinu. Kradlo sa však pomenej ako dnes, a  to

Kontakt: e-mail: [email protected], tel: 035/6422197

rôznymi spôsobmi, no každý si prišiel ako tak na svoje. Vravelo sa vtedy tomu že-môžeš si dovoliť všetko iba do výšky platu, funkcie, pracovného zaradenia a podľa toho sme sa mohli správať, či ozvať, nie však kritizovať. V súčasnej tzv. demokracii, naopak, môžeme si slobodne povedať hocičo na hocikoho, no napríklad na dovolenku si musíte peniaze našetriť sám, či už z mesačného platu, alebo i zo sociálnej podpory, či z dôchodku. Nuž teda, ak môžeme dovolenkujme a  relaxujme ešte pokým sa dá...pretože onedlho je tu začiatok septembra, otvorenie školského roku a zároveň čas ďalšieho boja doslova o prežitie... Milan Kupecký

Minireportáž z vyhliadkovej plavby na vlnách Dunaja...

Prekrásne letné počasie, úžasní ľudia, fantastická dovolenka... Málokto vie, že neďaleko kúpeľov Patince (asi jeden a  pol kilo-

ness Hotelu Patince. Prístav leží v  tichom, príjemnom prostredí

Sprievodkyňa lode a zároveň vedúca bufetu Ivana Vojčiniaková.

metra) existuje domovský prístav Marina, prístav osobnej výletnej lode, patriacej neďalekému Well-

SK_august.indd 1

lužného lesa s  priľahlým barom. V  prístave kotví aj tridsať jácht a  člnov. Pravidelné vyhliadkové

plavby, ako nás informoval vedúci strediska Peter Šetaff y, loďou

Vedúci prístavného strediska Peter Šetaffy.

Wellness 1 organizujú každú sobotu o 14,00 hodine, no možno si ju objednať aj v ostatných pracov-

ných dňoch. Zaujímavé a  atraktívne sú tiež fakultatívne výlety s možnosťou prehliadky okolitých miest na oboch brehoch Dunaja, spojené s  ochutnávkou vína. V prístave je tiež možnosť zabezpečenia si grilovačiek, stanovania, kempovania a pikniku, a to nielen pre individuálnych návštevníkov, ale i pre kolektívy, vrátane firiem. Priamo v  bare Marina je široká ponuka špeciálnych jedál a občerstvenia. Využívame túto príležitosť a  plavíme sa po vlnách relatívne čistého Dunaja, (krátko po povodniach) ktorý je právom označovaný ako naša veľrieka, rozdeľujúca a  zároveň spájajúca obyvateľov z  oboch brehov Dunaja. Rieka je prakticky deliacou hraničnou čiarou dvoch susediacich suverénnych štátov – Slovenska a Maďarska. Vzhľadom na čírosť vody je akoby šitá preň aj známa pieseň „Na krásnom modrom Dunaji“. Všetku tú rozmanitosť a krásu sledujeme počas plavby a zároveň ju aj prežívame s dávkou romantiky. Plavba trvá takmer dve hodiny a dĺžka trate (tam a späť) meria asi 15 kilometrov a  ťahá sa povedľa neďalekých obcí Moča a  Radvaň nad Dunajom, vínnej to pestovateľskej oblasti. Trať všetkých plavidiel je limitovaná bezpečnostnými a  orientačnými bójami. Loď má dvojpodlažie a všetci jej pasažieri sa v nich vystriedajú počas plavby, aby žiadny z nich nepremeškal naskytujúci sa pekný výhľad a  zážitok. Povedľa nás možno zhliadnuť plaviace sa motorové člny a skútre obrovskou rýchlosťou, ako aj ďalšie, menšie či väčšie plavidlá, s  ktorými si navzájom rôznymi priateľskými gestami a  kývaním rukami vymieňame pozdravy. Na oboch brehoch rieky sme zahliadli aj kúpajúcich a  slniacich sa dovolenkárov, využívajúc ozaj toto (pokračovanie na str. 2)

28. 7. 2010 19:33:40

2

CHÝRNIK

Prekrásne letné... (dokončenie zo str. 1) príjemné slnečné letné dovolenkové obdobie. Pre zaujímavosť, loď ktorou sa plavíme bola vyrobená v  roku 1956 a  v  roku 1989 bola rekonštruovaná. Mimochodom, ako sa ďalej dozvedáme, hĺbka vody na miestach, ktorými

ukotvená loď Violin, na ktorej v  roku 1998 natáčali film Čierna mačka biely kocúr režiséra Kuštu-

točným zážitkom. Až do pristátia nám zaujímavé informácie veľmi ochotne poskytli aj - kapitán lode

v ktorom opisuje romantický príbeh dvoch mladých ľudí. Na týchto ostrovčekoch existovali kedysi vodné mlyny, z ktorých sa dodnes zachoval iba jeden, ktorý leží na mŕtvom ramene rieky Váh v  Kolárove. V obci Moča sa môžete na chvíľu zastaviť v  malom múzeu,

Pohľad na prístav, v ktorom kotvia lode.

ricu. V súčasnosti slúži ako botel. Počas plavby takmer všetci rodičia s deťmi využívajú príležitosť navštíviť kormideľňu kapitána lode a možnosť dať sa s ním „zvečniť“ spoločnou fotografiou, čo je najmä pre tých najmenších sku-

Pasažieri plavby rodinka Horváthových z Nových Zámkov. Zľava pani Mirka, jej mamička Evka Gronychová a ich ratolesť Veronika.

sa plavíme je približne 7,5 metra. Sympatická sprievodkyňa Ivana Vojčiniaková, ktorá zároveň obhospodaruje aj bufet na lodi, nás počas plavby informuje aj o loka-

kde sa nachádzajú staré historické dokumenty približujúce niekdajší dedinský život v tejto časti Podunajska. Neďaleko sa nachádza aj rímsky vojenský tábor Iža, ako

Posádka lode, - jej kapitán Ján Tóth a kormidelník Attila Orosz.

litách ktorými sa plavíme, vrátane pamätihodností. A  tak sa okrem iného dozvedáme, že v  Radvani nad Dunajom bol v  roku 1606 uzatvorený tzv. Žitavský mier, ktorým bola ukončená 15-ročná vojna medzi Habsburgovcami a Turkami. Presne na tomto mieste ústila rieka Žitava. Ďalej, že na radvanských ostrovčekoch napísal známy komárňanský spisovateľ Mór Jókai román Zlatý človek,

SK_august.indd 2

vykopávka, ktorá je národnou kultúrnou pamiatkou. Samotné kúpele Patince sa datujú od svojho vzniku v roku 1268, a kedysi boli aj majetkom Pálff yovcov. Majú tiež nielen svoju bohatú históriu, ale i  súčasnosť. Spomenúť možno aj neďaleké múzeum lodí, tzv. skanzen. Prechádzame aj povedľa lode Phoenix, dnes už pevne ukotvenej, ktorá slúži ako reštaurácia. Na maďarskej strane je zase

Ján Tóth, spoločne so sympatickým lodníkom Attilom Oroszom. Napríklad i tú, že ich výletné plavby začínajú začiatkom mája a končia koncom septembra. -kupsnímky Daniela Kupecká

Medzinárodný deň detí v Palárikove Hoci mesiac jún je už dávno za nami, je ako Medzinárodný deň detí jedným z dní, ktoré najmä pracovníci kultúry nemôžu za žiadnych okolností prehliadnuť,

alebo nebodaj naň zabudnúť. Medzinárodný deň detí je pre ne akýmsi záväzkom a  veľkou výzvou urobiť pre deti niečo zmysluplné, niečo, čo im vyčarí na tvárach úsmev, ukázať im, že nám na nich záleží, že sú pre nás najväčším pokladom v živote. Deti potrebujú hlavne veľa lásky, pocit bezpečia a spolupatričnosti nielen 1. júna, ale po celý rok. Vieme z vlastnej skúsenosti, že deti sú veľmi vnímavé a vedia patrične prejaviť svoje emócie, či je to už radosť, žiaľ alebo strach. Preto je na nás „dospelých“, aby sme pre ich správny vývoj vytvárali aj vhodné podmienky. 1.jún je sviatkom detí takmer

na celom svete, aj keď nie všade ho deti majú možnosť osláviť. V  Dome kultúry Palárikovo sa na tento deň každoročne veľmi zodpovedne pripravujú v  spolupráci s deťmi a mládežou, pričom deti obdarúvávajú krásnymi darčekmi vrátane detského divadelného predstavenia. Tento rok si mladí divadelníci z divadelného krúžku pri Dome kultúry v  Palárikove netradične pripravili pre seba i  pre svojich kamarátov dve divadelné predstavenia Baltazár Banán a  Keď gróf rozkáže čarovať. Baltazár Banán je kabaretná komédia s peknými pesničkami, určená pre detského diváka. Je to príbeh jedného banána, ktorý po dozretí spadne zo stromu a  táto nová životná situácia ho privedie ku včielke, do ktorej sa zaľúbi. Jeho láska k nej je natoľko silná, že sa chce naučiť lietať. Z toho vzniknuté rôzne komické situácie pri stretnutí s mravcom a  pavúkom, poprepletané peknými spievanými vstupmi sú pre detského diváka ako stvorené. Samotní detskí herci sa natoľko profesionálne zhostili svojich divadelných postáv, že detské (pokračovanie na str. 3)

28. 7. 2010 19:33:41

3

CHÝRNIK

Globálna finančná kríza nielen na Slovensku pokračuje

letovánky

Následky nesú najmä pracujúci, pomôcť by mali odbory

ako obilné klasy vo vetre vlnia sa Tvoje nádherné krivky a ja túžim byť zá)letným vánkom kmitočtami mihotavej vážky nad pokojnou hladinou jazera bije moje srdce láskou k Tebe

Kríza sa nás vraj veľmi nedotkne. Slovenská ekonomika je pomerne zdravá. Ak je však hromadné prepúšťanie v US STEEL a vo firmách v  automobilovom priemysle (Ribe Nitra, Dura Stupava, Johnson Controls), strojárstve (PPS, Embraco), stavebníctve atď. len začiatkom prejavov krízy, čo nás vlastne čaká o  niekoľko mesiacov? A  ako sa na to pripravíme? Krízy sú prirodzenou súčasťou kapitalizmu. Vlády sa s nimi pravidelne moria každých pár rokov už od 70. rokov minulého storočia. Ropné šoky, kríza v 80. rokoch, investičné bubliny… Vždy sa nejako podarilo zachrániť tento systém. Rovnako je to aj teraz. Ako dať vzniknutý chaos čo najrýchlejšie do poriadku a  zároveň vytvoriť nové pravidlá globálneho kapitalizmu? Na to sú stretnutia politických a  ekonomických špičiek. Ostatné takéto stretnutie sa uskutočnilo

v  polovici novembra min. roka vo Washingtone. Bolo to stretnutie zástupcov dvadsiatich najväčších ekonomík sveta (G20). Za ostatný mesiac aj u  nás, na Slovensku prebehlo niekoľko verejných stretnutí rôznych neoliberálnych ekonómov a  politikov. Na nich rozoberali krízu z hľadiska trhu a  štátu. Ľudia pri moci organizujú stretnutia, na ktorých riešia záchranu systému, ktorý im produkuje zisky (a  moc). Čo robia pracujúci, ktorých sa tieto rozhodnutia priamo dotknú? Napriek tomu, že veľa z nich v súkromí frfle, nikto z nich nič podobné nezorganizoval. Dôvod, prečo by sa mali vytvárať kontakty aj medzi pracujúcimi, stretávať sa a  deliť o  skúsenosti v  súčasnej situácii, sa nijako nelíši od dôvodov politikov, ekonómov a biznismenov (vplyvných obchodníkov). Oni vedia, že je nutné vyjasniť si, čo sa má

diať a ako majú reagovať. Uvedomujú si svoje záujmy a potrebu presadzovať ich. Pracujúci zvyčajne chcú prácu, mzdu a istoty. Zamestnávatelia zase naďalej dosahovať zisk. Neexistuje tu žiaden spoločný záujem. Zamestnávateľ sa cez zamestnávateľské organizácie a federácie môže dovolávať ochrany u  politikov. My máme odbory. Ako sa nás zastanú? Odpoveď nie je ťažké uhádnuť. Pamätáme si, ako sa za nás postavili v 90. rokoch, keď politici a podnikatelia reštrukturalizovali ekonomiku. To, čo vtedy brzdilo akcie, ktoré si želali mnohí zamestnanci a  radoví členovia odborov, nebola neschopnosť konať, ale politika a  ideológia odborových zväzov. Myslíme si, že teraz budú konať rovnako ako napr. české, britské či americké, ktoré nemajú problém s upúšťaním z požiadaviek a  delením sa o  bremeno krízy. –inter-

Medzinárodný deň...

Samuelová), Snehulienka (Nikola Žačiková), slúžka (Denisa Bartušeková), Ivánuška (Marek Filo) a prepojením ich sveta s dnešným moderným. Všetkému bol „na vine“ gróf Dracula a  čarodejnica Saxana, ktorí sa rozhodli, že budú podnikať a svojimi čarami preniesli rozprávkové postavy do dnešného reálneho sveta. Vzniknuté rôzne komické situácie v  spojitosti s  výdobytkami modernej doby (notebook, mobilný telefón, internet) a  rozprávkovými postavami, s vynikajúcim hereckým prevedením si mladé publikum získali a čo bolo nad očakávania všetkých zúčastnených, pretože zaujali. O  tom, že semienko padlo na úrodnú pôdu a  mladí ochotníci z Palárikova svoj voľný čas neobetovali na nácviky zbytočne, svedčí fakt, že tento rok sú pozvaní v dňoch 7. a 8. augusta 2010 už po druhýkrát do Vysokých Tatier na Hrebienok na Medvedie dni, kde budú mať opäť možnosť celému Slovensku, ale aj zahraničným návštevníkom Tatier predviesť svoj talent a kde sa budú týmito dvoma hrami prezentovať a tak robiť dobré meno Palárikovu. Erika Galbavá

Minifutbalový turnaj

(dokončenie zo str. 2) publikum sa na 45 minút zžilo s  osudom Baltazára Banána ( Jaroslava Žačiková), včielky Médei (Kristínka Galbavá), mravca Joža (Michaela Tatárová), pavúka Zde-

na (Norika Kodadová) a kvietkov (Katarína Hložeková, Gabika Petrániová, Petra Tóthová, Frederika Šutková). Pozorné sledovanie a velikánsky potlesk bol toho jednoznačným dôkazom a  krásnou odmenou za niekoľkomesačnú drinu. Ich starší divadelní kolegovia si pre kategóriu teenagerov naštudovali divadelnú hru Keď gróf rozkáže čarovať. Hra je veľmi zaujímavá práve samotným výberom postáv: gróf Dracula (Viktor Berkeš), čarodejnica Saxana (Lenka

SK_august.indd 3

EEDA – Východoeurópska agentúra pre rozvoj n.o., ktorej riaditeľom je JUDr.Jozef Zaťko zorganizovala nedávno na ihrisku TJ Družstevník Dolný Ohaj minifutbalový turnaj.

kým motýľ z kvetu na kvet prelieta placho dotýka sa nežnej krásy chcem bozkami obsýpať Ťa celú keď sa za obzor slnko ponorí súmrak rozprestrie sa ako hodváb s vlahou rosou padáme do trávy obloha žiari až kým dohorí Jaroslav Liptay

Ponúkame psíka maltézáka, čistokrvného, rok a pol ročného, na krytie... Mob.: O907905537, nepretržite...

jatie bolo po reklamnej stránke, ale aj organizačnej veľmi dobre pripravené. Okrem pohostenia nechýbala tombola, ktorej výťažok bol venovaný deťom z miestnej materskej školy.

Víťazný kolektív AC tím

Zúčastnilo sa na ňom deväť mužstiev, ktoré boli rozdelené do dvoch skupín. Mužstvá súťažili pod týmito názvami: Vikont, DJ Kájo tím, Pivári, Geríb, EEDA tím, Dede tím, AC tím, Šulák tím, FC WC tím. Celkové poradie: 1. miesto AC tím 2. FC WC tím, 3.Pivári, 4. Vikont. Toto športovo-charitatívne podu-

Cenu najlepšiemu kolektívu odovzdal riaditeľ EEDA JUDr.Jozef Zaťko, ktorý zároveň poďakoval futbalistom za príjemné športové pobavenie tých, čo sa na turnaji zúčastnili ako diváci. Zároveň podčiarkol, že ešte pripravujú ďalšie podobné zábavno-športovné podujatia. Mgr. Jozef Hatala

28. 7. 2010 19:33:42

4

CHÝRNIK

Ovplyvnili dejiny slovenského národa

Tri generácie bernolákovcov Prvým slovenským spisovným jazykom bola bernolákovčina. K  uzákoneniu slovenskej spisovnej reči prišlo v  čase, keď celou Európou hýbali politické i  kultúrne zmeny. Rozvíjali sa národné obrodenecké hnutia. Slováci neboli výnimkou.Išlo tu o  premenu feudálnej slovenskej národnosti na novodobý národ. Naša roduverná inteligencia si bola plne vedomá, že k základným pilierom národnej identity patrí spisovný jazyk. Ním bolo potrebné rozvíjať národný život. V  tomto smere si aktívne počínal Juraj Fándly (1750-1811), najplodnejší spisovateľ prvej bernolákovskej generácie. Autor Dúvernej zmlúvy (1789), prvej knihy v  bernolákovčine, usilovne tvoril najmä diela určené na pozdvihnutie úrovne dedinského ľudu. Na základe vlastných skúseností propagoval nové formy poľnohospodárstva. Dožadoval sa zakladania dedinských škôl a  manufaktúr. Presné rady podal priam encyklopedicky v dielach Pilní domajší a poľní hospodár 1-4 (17921800) a  Zelinkár (1793), ktorý bol vlastne ľudovou zdravovedou. Populárne boli aj diela o  Uhoroch a včelách rozmlúvaňí (1801) a  Slovenskí včelár (1802). Ako veľký rodoľub sa prejavil v  knihe Compendiata historia gentis Slavae (1793), ktorú spracoval podľa diela Juraja Papánka Historia gentis Slavae. V  týchto stručných dejinách slovenského národa (ktorému knihu venoval) sa dôrazne domáhal jazykovej a  politickej

Ján Hollý

tvorby. Spomeňme aspoň Príhodné a  svátečné kázňe 1-2 (17951796). Neodmysliteľný je kus

SK_august.indd 4

práce, ktorú odviedol v osvetovokultúrnej vzdelávacej spoločnosti Slovenskom učenom tovarišstve. Spolu s Antonom Bernolákom ho považujeme za priekopníka novovekého slovenského národného povedomia. Pre šírenie bernolákovskej

cov a  zároveň ukázať opodstatnenosť bernolákovskej jazykovej kodifikácie. Súčasne s  touto premyslenou a cieľavedomou prácou, pri ktorej nehľadel na obete a  námahu, pripravoval preklad Písma svätého do slovenčiny. Bol to prvý slovenský knižne vydaný preklad,

Juraj Palkovič

spisovnej slovenčiny veľa urobil Bernolákov blízky priateľ Juraj Palkovič (1763-1835), ktorý bol spolu s ďalším cirkevným hodnostárom kardinálom Alexandrom Rudnayom prostredníkom medzi prvou a  druhou generáciou bernolákovcov. Svoje organizačné schopnosti a  mecénstvo preukázal pri posmrtnom vydaní Bernolákovko Slowára. Vďaka jeho finančnej podpore vyšla Gavlovičova Valaská škola mravov stodola a  zbierka starších kázní pod názvom Kázne príhodné.Oba tituly pripravil na vydanie Michal Rešetka. Ostrihomský kanonik vydával diela básnika Jána Hollého a  finančne mu aj pomáhal. Zámerom všetkých vydaní bolo prezentovať slovenskú jazykovú kontinuitu ešte pred vystúpením bernolákov-

ktorý značne uľahčil prácu katolíckym kňazom. Písmo sväté nielen preložil, ale ho aj v  rokoch 1829 a  1832 vo dvoch zväzkoch vlastným nákladom vydal a  zadarmo rozposlal po slovenských farách. Bernolákovská slovenčina vydala svoje najcennejšie plody v  klasicistickom poetickom diele Jána Hollého (1785-1849), jedného z najväčších slovenských a slovanských básnikov. Možnosti bernolákovčiny ako básnického jazyka si overil prekladmi z antickej poézie. Pochopil, že Slovákom treba predostrieť obraz ich slávnej dávnej minulosti, aby im vnukol vieru v prítomnosť a budúcnosť. Týmto dielom bol epos Svatopluk (1833). Veľkomoravskú históriu rozvíja aj ďalší epos Cyrillo-Metodiada (1835). Ideovým zavŕšením epo-

sov je Sláv (Zora 1839). Okrem rozsiahlych diel napísal aj Žalospevy, kde vyjadril najmä smútok nad zradou a  odrodilstvom. V  Selankách oslávil statočných dedinských ľudí a  Ódy venovali pozornosť významným osobnostiam. Súbor všetkých prác vydal v  rokoch 1841-1842 Spolok milovníkov reči a literatúry slovenskej ako Básne Jána Hollého. Mladá slovenská vlastenecká generácia sa nadchýnala Jánom Hollým a Jánom Kollárom. Oboch spájala vzájomná úcta a  priateľstvo. Náš národný bard zbieral a posielal ľudové piesne pevcovi Slávy dcéry pre jeho Zpievanky. Ján Hollý, človek, ktorý vždy obhajoval osobitosť slovenského národa a jeho reči, si svojim príkladným životným dielom získal priazeň katolíkov i evanjelikov, v  tom čase rozdelených ešte aj spisovným jazykom. Pre radu a povzbudenie k nemu prichádzali nielen slovenskí dejatelia, ale aj Slovania. Jeho osobnosť prispela k  rodiacim sa medzikonfesijným vzťahom. Zblížiť predstaviteľov katolíckeho a evanjelického prúdu národného obrodenia sa usilovala skupina na čele s  Martinom Hamuljakom (1789-1859). Tento významný predstaviteľ vzájomnej spolupráce slovenských kultúrnych prúdov usilovne pracoval na zjednotení oboch vierovyznaní. V  Budíne, kde bol úradníkom na Miestodržiteľskej rade, venoval veľa času organizačnej, redakčnej a  vydavateľskej aktivite. Zabezpečil vydanie Šafárikových spisov a  diel Jána Kollára, Jána Hollého, Bohuslava Tablica a  Jána Herkeľa. To všetko v  rámci osobnej aktivity, ako aj činnosti Spolku milovníkov reči a  literatúry slovenskej (1834-1850), ktorý ako-

Juraj Fándly

by nadviazal na Slovenské učené tovarišstvo. Predsedom tejto prvej (pokračovanie na str. 7)

28. 7. 2010 19:33:42

5

CHÝRNIK

Robia dobré meno nielen sebe, obci, ale aj regiónu

Kesanka a Mrchane v Tatrách V  týchto krásnych letných slnečných dňoch si viacerí dovolenkári užívajú oddych a  pohodu v  horách, či pri vode. Každý šikovný riaditeľ či už ubytovne alebo hotela sa preto snaží spríjemniť hosťom ich pobyt rôznymi atrakciami. Nebolo tomu inak ani v  Starom Smokovci v  hoteli Atrium, kde zabávali hostí kultúrne telesá z  Bánova, Kesanka a  Mrchane.Krátko po príchode do Starého Smokovca a po menšom oddychu z cesty, dychovkári z Kesanky rozložili svoju aparatúru a nástroje hneď vonku pred hotelom, aby mohli začať koncertovať. Už po prvej skladbe sa začali zbiehať hostia nielen z  Atria, ale aj z  okolitých liečebných domov a hotelov z okolia na miesto koncertu. Niet divu, veď prekrásne ľudové spevy a piesne potešia srdcia nielen mladých, ale i tých skôr narodených. Aby si hudobníci počas hrania obľúbených melódií mohli trocha oddýchnuť, v  prestávke ich vystriedali Mrchane. V ich humorných textoch o spolužití muža a  ženy v  spoločnej domácnosti sa „našiel“ nejeden manželský pár z  publika, spoločne sa zasmiali a  zároveň uznali kvalitné presdtavenie a  napokon na záver odchádzali s  úsmevom

na perách. Po koncerte a  dobrej večeri sa vystúpenie opäť zopakovalo pred hotelom, pričom na-

počas ktorého sa strhla búrka, aby aj Tatry ukázali svoju prírodnú silu, tak ako Kesanka a  Mrchane

Bánovské Mrchane

vyše niektorí „odvážlivci“ začali popri hudobných tónoch i  tancovať. V  sobotné ráno sa oba súbory rozdelili na niekoľko skupiniek a každá osve išla obdivovať krásy našich prekrásnych veľhôr, Tatier. Kým niektoré skupinky išli priamo do hôr, iné do mesta na nákup najmä suvenírov pre seba i  svojich najbližších. Podaktorí stihli navštíviť hory i  nákupy. Neskôr sa všetci spoločne stretli v hoteli, kde sa pripravili na ďalší koncert,

až sa napokon celé osadenstvo presťahovalo do jedálne hotela, kde oba súbory pokračovali vo svojich vystúpeniach. Potešili nimi nielen hostí, ale tiež aj ob-

sluhujúci personál, zvlášť čašníčky a čašníkov, ktorí si mohli takto vychutnať koncert na živo. Aby sa však neprezentovali iba hostia, riaditeľ hotela usporiadal diskotéku, na ktorej sa stretli všetci účinkujúci i hostia ak nie v tanci, tak pri pohári dobrého chladeného piva. Zábava trvala do neskorých nočných hodín. Posledný deň pobytu v Tatrách sa všetci prebudili do upršaného rána, čím sa čiastočne narušili ďalšie plánované vystúpenia. Cestou späť sa obe skupiny, Mrchane i Kesanka zastavili v Banskej Štiavnici, kde sa rozprávali i  o  krásnych a  nezabudnuteľných zážitkoch z Tatier, tajne dúfajúc, že sa takto všetci spolu stretnú na týchto prekrásnych miestach, s  uznanlivými hosťami aj o  rok. Potom sa potešili, že prišli živí a  zdraví do svojej rodnej dedinky Bánov. Zuzana Kozárová

VINFEST v Kmeťove V krásnom prostredí kmeťovských vinohradov sa uskutočnil prvý ročník VINFESTu, ktorý zorganizovalo Združenie kmeťovských vinohradníkov (ZKV). K hlavným iniciátorom tejto akcie patria - Jozef Švec a Peter Sládeček. Ozvučenie zabezpečil Pavol Trstiansky a program uvádzal Pavol Toman. V kultúrnom programe vystúpili Mrchane z Bánova, Pavol Trstiansky so svojou harmonikou a domáce spevácke duo HROZNO. Súčasťou programu bola aj súťaž vo varení gulášu, bohatá tombola a na záver ľudová veselica. Vo varení gulášu sa zúčastnilo osem súťažiacich, ktorí sa po vyhodnotení porotou umiestnili v nasledovnom poradí:

SK_august.indd 5

1. Zuzana Čániová z Mane (hovädzí), 2. Rado Žigrai (jelení), 3. Dušan Sládeček (divina – zajac), 4. Erika Mrázová (divina a hovädzie), 5. Rasťo Sádovský (jelení), 6. Milan Bagin (srnčí), 7. Tibor Mesároš (baran, hovädzie a bravčové), 8. Boris Bugár (bravčový). Guláš T.E.E.M. „Derečanky“ (Eruška, Monika, Žužu a Bejátka) mali vlastné motto: „Chceme ako papaláši vylihovať pri guláši!“ Napriek veľkému záujmu najmä Kmeťovčanov sú organizátori presvedčení, že v ďalších ročníkoch možno očakávať ešte väčšiu účasť návštevníkov a tiež súťažiacich vo varení gulášu. Marián Manduch

28. 7. 2010 19:33:43

6

CHÝRNIK

Obce Kolta, Dolný Ohaj a Čaka sa dohodli na spolupráci

Budú sa pravidelne a častejšie stretávať V  deň 18. výročia vyhlásenia zvrchovanosti SR, v  sobotu 17. júla, sa v  Kolte konalo stretnutie matičiarov z  obcí Kolta, Dolný

ležitosti dostal za svoju dlhoročnú obetavú prácu pamätnú medailu sv. Cyrila a Metoda. Zmienka bola aj o  ich žiakoch – sv. Svoradovi

Trojlístok - V. Porubský, Z. Bieliková a F. Polakovič.

Ohaj a  Čaka. Cieľom stretnutia bolo podpísanie zmluvy o  spolupráci predsedami miestnych odborov - Františkom Polakovičom, Vojtechom Porubským a  Zuzanou Bielikovou. Spoločnou ich myšlienkou je vzájomné

pozývanie sa na jednotlivé valné zhromaždenia, schôdze, folklórne

slávnosti, besedy a  oslavy. Toto stretnutie vhodne zapadlo do nedávnych cyrilometodských osláv. František Polakovič pri tejto prí-

SK_august.indd 6

a Benediktovi, ktorí mali v ten deň v cirkevnom kalendári sviatok. Stretnutie spestril svojim vystúpením aj známy ľudový rozprávač Matej Bajla. František Polakovič vo svojom vystúpení o. i. vyzdvihol význam

týchto poslov čo sa týka písma i  staroslovienčiny. Mimochodom Metod bol pôvodne právnik a  Konštantín Cyril bol kňaz, Metod bol vysvätený za biskupa na území novovzniknutej Panónsko – Moravskej diecézy. Na Slovensku je približne 170 kostolov, ktoré nesú meno sv. Cyrila a  sv. Metoda. Všetci, ktorí na stretnutie prišli, nadýchali sa sviatočnej atmosféry, pretože sa stretli ľudia dobrej vôle a dobrého srdca. Jana Slobodníková snímky autorka

Deň otvorených dverí Odbor odrodového skúšobníctva – hlavná odrodová skúšobňa v  Nových Zámkoch, v  spolupráci s  kontrolným a  skúšobným ústavom poľnohospodárskym v  Bratislave, s  Regionálnou poľnohospodárskou a  potravinárskou komorou ako i  Slovenskou zeleninárskou úniou usporiadali aj tento rok tradičný Deň otvorených dverí. Uskutočnil sa v areáli skúšobnej stanice. Za účasti odborníkov, ako i vzácnych hostí sa konala klasická prehliadka odrodových pokusov so zeleninou priamo na jednotlivých políčkach vo viacerých sortimentoch jednotlivých odrôd. Išlo zároveň o to, aby si jednotliví záujemci, pestovatelia zeleniny vyhliadli tú najvhodnejšiu odrodu pre ich pestovanie v rámci daných pôdno-ekologických podmienok. Pretože v  novozámockej skúšobnej stanici ÚKSUP Nové Zámky sa skúša široký sortiment povolených odrôd ako i  odrody prihlásené do štátnych odrodových skúšok. Pričom uvedené štátne odrodové skúšky zelenín sa ro-

bia aj pre účely udelenia právnej ochrany úrod. Podrobnejšie s touto problematikou oboznámil prítomných vedúci novozámockej skúšobnej stanice Ing. Bohumil Krajmer. Ako povedal, hlavným zameraním ich stanice sú štátne odrodové skúšky (ŠOS) s cibuľou, kapustou jarnou, pórom pestovaným, petržlenom záhradným, rajčiakom jedlým, paprikou zeleninovou rýchlenou, poľnou, paprikou koreninovou, uhorkou skleníkovou, nakladačkou, melónom cukrovým, kukuricou cukrovou, pukancovou, tekvicou klíčkovou a  zemiakom skorým. Pre odber osív a  sadív vykonávajú najnovšie aj vegetačné skúšky u  vybratých zeleninárskych produktov. Navyše, pre odbor registrácie pesticídov odskúšavajú insekticídy na ochranu proti voške. Deň otvorených dverí bol spestrený a  obohatený viacerými odbornými prednáškami a  panelovou diskusiou. -kup-

Slávnostný akt sľubu mladých olympionikov

Výprava odcestovala na olympiádu do Singapuru V  Kursalone, v  kúpeľnej dvorane v  Piešťanoch sa usku-

a  šťastný medailový návrat. Následne prezidentovi SOV pred-

Skladanie sľubu.

Olympionici.

točnil nedávno slávnostný akt sľubu mladých olympionikov, účastníkov I. olympijských hier mladých, ktoré sa budú konať v Singapure, po prvý raz v tejto ďalekej exotickej krajine. Slávnostný príhovor mal prezident SOV PhDr. František Chmelár, ktorý našim mladým športovcom zaželal veľa úspechov

stavil vedúci výpravy Vladimír Miller 25-člennú výpravu športovcov a trénerov, ktorí budú reprezentovať Slovensko na I. OH mládeže. Sľub mladých zložili Andrea Krišandová a  Miroslav Urban. Olympijský program je veľmi bohatý. Začína 14. augusta a potrvá do 26. augusta. Jozef Hatala

28. 7. 2010 19:33:43

7

CHÝRNIK

Prispeli k vydarenému kultúrnemu podujatiu Bardejov. Prekrásne mesto na východe Slovenska. Každý o ňom

Ján Marhulík, ktorý zároveň poďakoval všetkým účinkujúcim za

Bánovská dychovka.

počul. A ak nie o ňom, tak o Bardejovských kúpeľoch. Liečivé pramene už pomohli nejednému z  nás. Ale nielen pramene liečia. Výborným liekom je aj hudba, a  hlavne tá ľudová či dychová. Nechať sa liečiť dychovou hudbou priamo v  kúpeľoch bolo možné, vtedy keď sa tu konalo podujatie s  názvom Spomienka na Slovenské tango. Spomienka preto, že toto dychovkársky pútavé tradičné podujatie skončilo v  roku 2006. Dlhá cesta do Bardejova začala pre umelecký súbor z  Bánova - Kesanku, doplnený o  Mrchane včas ráno. Cestou sa k nim pridali ešte divadelníci Drotári a Lieskovanka. Prvé vystúpenie Kesanky sa udialo na námestí v Bardejove, ktoré bolo akousi pozvánkou na hlavný súťažný program. Koncert Kesanky dopĺňali humornými častuškami Mrchane. Po koncerte nasledoval presun do Bardejovských kúpeľov, kde hrali členovia dychového súboru Kesanka do neskorých nočných hodín spolu s  ďalšími kapelami a na melódie v ich podaní tancovali aj kúpeľní hostia. Hlavný program tejto „spomienky“ otvoril koncert dychová hudba Lieskovanka, po nich vystúpila Kesanka a  popoludní prišli na rad dychovky Drotári, Kodurka a  z  banícky orchester z  Poľska. Prestávky medzi jednotlivými vystúpeniami vypĺňali Mrchane. Celkom na záver tohto vydareného podujatia vystúpil „otec“ slovenského tanga, a  zároveň „autor“ tejto myšlienky Mgr.

SK_august.indd 7

nádherný víkend s dychovkou. Mgr. Ondrej Melišek

Tri generácie... (dokončenie zo str. 4) celonárodnej nadkonfesijnej organizácie bol evanjelik, a po česky píšúci Ján Kollár. Spolok vydával almanach Zora(1835, 1836, 1839, 1840)., ktorý prinášal príspevky v  bernolákovčine i  bibličtine. Aj keď sa na pôde spolku nepodarilo dosiahnuť jazykovú jednotu, spolupráca oboch táborov bola už prísľubom do budúcnosti. Martinovi Hamuljakovi so spolupracovníkmi patrí, ako napísal Imrich Sedlák „veľká zásluha, že v  slovenskom národnom hnutí zvíťazil smer, ktorý viedol od A. Bernoláka po dielo Ľ.Štúra a jeho generácie“. Bernolákovčina sa ako spisovný jazyk používala viac ako 60 rokov a  zasiahla 3 generácie. Bernolákovci, tvoriaci katolícky prúd národného obrodenia, pôsobili od 80. rokov 18. storočia

Folklórny súbor zo Starej Pazovej v Dolnom Ohaji

Prezentovali sa v rámci festivalu Slovenský kultúrno-umelecký spolok hrdinu Janka Čmelíka zo Starej Pazovej a  folklórny súbor Klasy sa nedávno prezentovali v rámci nitrianskeho folklórneho festivalu. Na 45. rovnobežke, na pol ceste medzi severným pólom a  rovníkom sa kúpe v  žitnom

etnografického zachovania identity a  tradície dolnozemských Slovákov. Bohatstvo tradície rozvetvilo činnosť folklórneho súboru Klasy, ktorý už roky svojou kreativitou napĺňa dušu nielen fanúšikov folklóru. Ako víťaz najväčšieho slovenského vojvodinského

mori Sriemskej roviny Stará Pazova, iba pol hodiny vzdialená od Belehradu. Hrdosť a  tradícia staropazovských Slovákov je pre mnohých unikátnym vzorom. Tanec, hudba a spev boli spôsobom

folklórneho festivalu Tancuj, tancuj, sa súbor zúčastňuje aj Podpolianskych folklórnych slávností Detva, Akademickej Nitry, MSFSM Martin, Heľpy, atď. Počas svojho pôsobenia súbor

do polovice 19. storočia. V tomto časovom priestore možno hovoriť o  etape A.Bernoláka a  J. Fándlyho, reprezentovanej činnosťou Slovenského učeného tovarišstva, etape J.Hollého a  M. Hamuljaka, reprezentovanej činnosťou Spolku milovníkov reči a literatúry slovenskej a  o  mladobernolákovskej generácii (M.Čulen, M.Hattala, J. Plošic, A.Radlinský, Š. Závodník). Bernolákovcov spájala spisovná slovenčina, koncepcia národnej samobytnosti Slovákov, idea rovnosti národov. Význam Bernolákovho diela krásne vystihol Jozef Škultéty: „Katolíci slovenskí písali po svojom, evanjelici tiež po svojom . Spojiť Slovákov, rozdvojených spisovným jazykom na celé storočia, bolo možné len pri slovenčine. I  Štúr bol možný len po Bernolákovi.“ K. P.

Klasy nadviazal spoluprácu so súbormi z iných krajín. Napríklad - Stavbár, Technik, Zobor, Mostár (Brezno), Partizán (Biotika). V  tomto roku si pripomínajú jeho členovia 240 rokov od príchodu Slovákov do Starej Pazovej. Súbor Klasy existuje už 18 rokov. Od jeho vzniku ho viedli mnohí choreografi. Od roku 1992 je súbor pod choreografickou taktovkou Zlatka a  Hany Rumanovcov, vedúcim orchestra je Miroslav Opavský a vedúci celého folklórneho súboru Zdenko Uheli. V  týchto dňoch, v  rámci nitrianskeho folklórneho festivalu sa súbor predstavil aj v  Dolnom Ohaji, a  to folklórna i  hudobná skupina. Súbor tvorí mladý kolektív, ktorý prekypuje energiou a  elánom, čo dodalo vystúpeniu patričné tempo a  okúzľujúci zážitok. Ohajačania ich za to odmeňovali častým potleskom. Na záver vystúpenia si vedúci súboru so starostom obce vymenili darčeky. Starosta im poďakoval za príjemný umelecký zážitok a  poprial im do budúcnosti veľa úspechov, aby si aj naďalej zveľaďovali svoj materinský jazyk a kultúru. Po spoločnej večeri sa niesli éterom spoločné slovenské piesne súboru Klasy zo Starej Pazovej a súboru Juraja Holčeka pri Miestnom odbore MS v Dolnom Ohaji. Mgr. Jozef Hatala

28. 7. 2010 19:33:46

8

CHÝRNIK

Rybárske preteky -24. hodinovka „Papa Krišku“ Pretekárov tohto rybárskeho non stop maratónu v  love rýb na udicu privítal Otto Rybár zástupca majiteľa rybníka „Mederčina“. Technické záležitosti okolo udíc a starostlivosť okolo chytania rýb, vrátane cien, mal na starosti uspo-

za každý dĺžkový centimeter. Pre tri víťazné družstvá obdržali vkusné poháre a  pre každého člena družstva boli pripravené praktické vecné ceny, ktoré predstavovali rybárske potreby. Vypísaná bola aj súťaž o  naj-

Boli to nosnstop preteky a tak sa chytalo aj za tmavej noci...

riadateľ pretekov „Papa“ Jozef Kriška. Prihlásilo sa 11 trojčlenných družstiev z celého okolia. Preteky výstrelom z  pušky odštartoval Oto Rybár o 20:00 hod. a ukončil v tom istom čase na druhý deň. Do hodnotenia sa započítavali chytené ryby (kapor, amur, karas), ktoré boli hodnotené bodmi

SK_august.indd 8

väčšiu chytenú rybu. Túto cenu víťazovi venoval primátor mesta Šurian. Nechýbala ani tombola so zaujímavými „živými“ cenami, ako - prasiatko, jahniatko, kozliatko a okrasné vtáky. Prvé miesto obsadilo trojčlenné družstvo z  Úľan nad Žitavou pod vedením pána Ostrožlíka. Spolu chytili 81 rýb, z  toho 34

kaprov a 47 karasov, za čo získali 8131 bodov. Na druhom mieste sa umiestnilo družstvo zo Šale pod vedením pána Krivoseka staršieho. Spolu chytili 59 rýb, z toho 44 kaprov, jedného amura a 14 karasov, za čo dostali od poroty 7960 bodov. Tretie miesto patrilo družstvu z  Tvrdošoviec pod vedením pána Ballu. Ulovili 35 rýb, z toho 26 kaprov a  9 karasov. Dostali za ne 4608 bodov. Najväčšiu rybu - amura o dĺžke 84 cm chytil pán

Krivosek st. za čo dostal cenu primátora Preteky prebiehali po celých 24 hodín, pričom usporiadatelia podávali počas nich pretekárom raňajky, obed a  večeru, čo bolo v cene prihlasovacieho poplatku. Preteky mali veľmi dobrú úroveň a  boli dotované hodnotnými cenami od sponzorov, za čo im treba poďakovať a  vysloviť presvedčenie, že tak urobia aj v  budúcnosti. Otto Malík, foto autor

K pripravovanej, alebo aj - do pripravovanej knihy o futbale v Šuranoch

Milan Kupecký „Každý z nás to vidí a vníma ináč...“ (dokončenie) Veselšia spomienka vo mne rezonuje na nezabudnuteľného, už spomínaného Dimi-báčiho Domonkoša, keď zakričal počas tréningu na futbalistu Vila Hozlára, ktorý sa viezol na konskom poťahu idúc povedľa podzámečského ihriska: “Vili, kašli na robotu, futbal vyživí..alebo: „Kto včera bol s frajerkou do polnoci hrá iba počas!“ A keďže Domi-báči nevedel dosť dobre po slovensky, zabával nás dobrosrdečne aj svojimi skomolenými výrazmi. Pamätný bol aj zápas, keď za šurianske A-mužstvo nastúpili traja dohola ostrihaní novozámockí legionári – Múčka, Solgay a  Sáz v akomsi prestupovom truc-zápase voči materskému klubu. Bola to vtedy veľká „podívaná“ a  pre mnohých fanúšikov aj nezabudnuteľný zážitok. Osobne mám najkrajšie spomienky na rekreačný futbal - v Šuranoch, ale i v Nových Zámkoch. Hrávali sme ho poza školu, za záhradou, nikedy i  na ceste, tajne mimo pracovného i  po pracovnom čase, v  telocvični, na školskom dvore, či ihrisku. Organizovali a  hrali sme zmiešanú minifutbalovú ligu v  Šuranoch, absolvovali sme nohejbalové turnaje. Spomedzi nás vzišli takí kvalitní šurianski futbalisti ako - Pavol Benčo mladší (Trnava) Miroslav Herda (Nitra), všetci traja bratia Fíšaniví, ktorých sága v  podobe ďalšej generácie stále pôsobí aj

dnes vo vrcholovom futbale, Jozef Kupecký (Poděbrady) a ďalší. Mali sme vlastné mužstvo rekreačných futbalistov „Fluminense“... Vediem si o tom bohatú fotokroniku, archív... Aj o tom by mohla byť samostatná kniha. Nebol by problém napísať ju a  možno ani vyrobiť, ale horšie distribuovať a predať...za vlastné peniaze. Na záver by som rád dodal, že v  každom z  nás je kus životnej skúsenosti, histórie, každý z  nás má tú „svoju“ knihu. Ibaže málokomu sa podarí dať to na papier, aby to bolo pre väčšinu občanov toho-ktorého regiónu, mesta, či obce pravdivé, hodnotné, prijateľné, dôveryhodné a  netendenčné. A moja nedôvera, čo vlastne ani nie je pre zostatovateľov tejto knihy podstatné, pramení aj z  toho, respektíve z  vlastných skúseností a  poznatkov, že napríklad vždy keď v  Šuranoch oslavovali rôzne jubilejné výročia založenia futbalového klubu, pozvali vždy iba tých „svojich“ vyvolených a  „zabudli“ na pozvanie tých, niekedy ozaj dobrých a  technických futbalistov, čo futbal hrať vedeli, no podľa nich „nesympatických rebelov“. Napokon tak to za „totáča“ fungovalo, keď sa vtipne hovorilo o „odmenách nezaslúžilých...“ Samozrejme, dnes si každý môže (vrátane dcéry) vydať kdečo, akúkoľvek knihu, no mala by sa brať vážnejšie jej príprava, najmä ak sa financuje z peňazí daňových poplatníkov. Milan Kupecký

28. 7. 2010 19:33:47

august 2010 CHÝRNIK

Literárna príloha Panika

Nádej umiera posledná

Prišla správa odrazu svine šíria nákazu nuž nastane určite panika pri koryte.

Umiera Nádej. Sedím pri jej smrteľnej posteli, v rukách držím jej bezvládnu, chladnúcu dlaň. Dýcha ťažko, chrčí, v agónii moje meno spomína. Teraz vydýchla naposledy. Zatláčam jej oči. Dobrá to bola Nádej. Všetko mi odkázala v testamente. Odchádzam plný Novej nádeje... J. Heinrich

Pôžitkár Klamár je to veľkej ráže chľastá rum a víno káže.

Dôvod Ľ. Kotrha

Čo Prometeus tušiť nemohol Za pradávnych čias, keď sa človek ešte len načahoval po korune tvorstva, vzbudzoval v ňom oheň strach, posvätnú bázeň a úctu. Všimol si, že keď blesky križovali oblohu a  tlupa sa krčila a  triasla v bezpečí jaskyne, občas to za burácania hromu švihlo do stromu. A zrazu – oheň. Tí odvážnejší sa priblížili a zistili, že ono to hreje. A preniesli si ho do svojho obydlia. Nozdry dráždila aj vôňa mäsa, ktoré oblízali plamene. Skúsili ochutnať – hotová lahôdka. A že človek bol odjakživa tvor všímavý, zistil postupne, čo všetko oheň dokáže. Iba jedno nedokázal, založiť si oheň. A tak ho udržiaval, prikladal naň, chránil ho pred dažďom a vetrom, čo bolo výhradne úlohou žien. Občas človiečik pozdvihol zrak ta hore. Tušil a veril, že oheň je živel boží. Tušil a veril správne. Na Olympe, sídle hlavného boha Zeusa a jeho kolegov horel posvätný večný oheň. Symbol to moci a sily. Vedel o tom aj bájny hrdina Prometeus. Uľútilo sa mu človečenstva, nuž sa rozhodol pomôcť mu. Nedbajúc na hnev a možnú pomstu bohov, ukradol im oheň a jeho tajomstvo. Uchopil zapálenú pochodeň a bežal k ľuďom. Zastaviac sa pred človekom, pozdvihol horiacu pochodeň a slávnostne, aby tak zdôraznil historický význam onej chvíle, ponúkol mu dar. Človek na chvíľu zaváhal, ale potom, ako keby pochopil, vzal horiacu fakľu a podpálil najbližšiemu susedovi strechu nad hlavou. G. Hocman

Stále hľadá pravdu pravú v detstve padol asi na hlavu...

Diagnóza Diagnóza jednoduchá: Zadusil sa - perlou ducha.

Platí Tí čo vlastný národ klamú sami sebe kopú jamu! J. Žilinský

- Hlava štátu je niekedy v krkolomnej pozícii: Stojí v  čele a zároveň leží v žalúdku. - Prezidenti si svoje vytrpia aj na poštových známkach. Z jednej strany na nich pľujú a  z  druhej ich otĺkajú. - Kto neovláda umenie odísť, musí vedieť rýchlo utekať. - Diplomati blúdia dookola v dobre informovaných kruhoch. - Pracháči si dávajú šiť na mieru aj spravodlivosť. - Závet je posledná príležitosť, ako rozplakať príbuzných. Jano Heinrich

-Obžalovaný, prečo ste vyhodili z okna svokru? -Stalo sa to po veľkej hádke. -A neuvedomili ste si, že ste mohli zraniť na ulici nejakého chodca?... -Drahá, koľko máš rokov? -Toľko, na koľko vyzerám. -Neblázni! Veď toľkého veku sa ešte žiadna žena nedožila... -Pani letuška, neletíme náhodou nejako nízko? -Prečo si to myslíte? -Pred chvíľou som zbadal v okne plávajúceho kapra.

literarna_priloha_august.indd 1

M. Kamenský

28. 7. 2010 19:34:10

2

literarna_priloha_august.indd 2

LITERÁRNA PRÍLOHA

28. 7. 2010 19:34:11

LITERÁRNA PRÍLOHA

3

Za všetky drobné Medze zákona sme už dávno rozorali. Márne prosiť slepého, nech prižmúri jedno oko. Vôl je presvedčený, že šťastie je neúnavné. Láska k alkoholu nepozná hraníc. Nebojte sa inteligentných ľudí! Nie je to nákazlivé. U nás je už viac zlodejov, ako príležitostí. Mužovi pristane manželstvo ako chomút dostihovému koňovi. Radšej sa topiť v peniazoch, ako plávať v dlhoch. Mnohí, keď sa už dostanú do neba, prestanú sa modliť. Hlupákovi neprejdeš cez rozum! Iný kraj – iné nemravnosti. Zlá satira je ako list bez adresáta. J. Heinrich

Krédo

Juhoamerický seriál „Milujem ťa,“ vyriekla Juanita. „Preboha, veď sme ešte len v osemdesiatej šiestej časti. To si mi mala povedať až v stodvadsiatej !“ bráni sa Juan. „Chceš, aby nás režisér vyrazil a aby sa z nás stali distributéri Herbalife?“ „Moje srdce k tebe prekypuje úprimnými citmi,“ opravila sa Juanita. „No, to už je lepšie,“ odvetil Juan. „Vieš, naša firma expanduje. Odchádzam do Európy, na Slovensko. Budem na teba stále myslieť na ceste ponad oceán.“ Juan ju pohladkal po pleci a  neutrálnym tónom dodal: “Zbohom o pol roka. Budem sa snažiť stále ti písať, i keď vieš, že založenie našej filiálky ma bude stáť veľa práce.“ „Slovensko? Aha, už viem! Borovička!“ „Je to ich obľúbený nápoj. S určitosťou ti však môžem povedať, že je hlavným odberateľom našich nekonečných seriálov. A predstav si! Zahraničným firmám ponúkajú daňové prázdniny. Naša filmová korporácia to musí za každú cenu využiť. Vraj obyvatelia Slovenska majú hlboký vzťah ku kultúre.“ „Ach Juan, len sa nezačni opíjať pre svoju nešťastnú lásku k  Márii. Mysli na svoje nemanželské dieťa s Conchitou.“ Juan súhlasne pritaká a odchádza. Na scénu prichádza Juanina priateľka Dolores. „Ahoj Juanita, som tak rada, že ťa vidím!“ „Aj ja. Musím ti povedať novú správu. Juan odchádza na Slovensko a necháva ma tu samu. Veď vieš, ako ho milujem.“ „A čo si pipi? Juan je predsa v pokročilom štádiu alkoholizmu. To na Slovensku určite nájde oddaných priateľov.“ „Verím, že láska všetko prekoná. I keď som stará dievka, raz si s Juanom založíme spoločný domov, kde sa narodia naše deti.“ „Juanita, prečo nerozmýšľaš realisticky. Vieš, ako ťa Pedro ľúbi. A hoci je obyčajný zelinkár, miluje ťa viac ako svoju živnosť. Okrem toho po prastrýkovi zdedil chalupu na vidieku. Predstav si len tú nádheru. Vtáčí štebot ťa bude zobúdzať každé ráno a tvoju romantickú dušu oblaží vždy opätovaná Pedrova láska.“ „To hovoríš preto, lebo Juana miluješ aj ty!“ Dej sa začína zapletať. Vytvára sa zaľúbený n-uholník, ktorý sa rozrieši až v poslednej časti, ak priemerný slovenský občan bude mať dosť peňazí na elektriku, aby sledovať film až do konca. Tým, ktorí nemajú času nazvyš (alebo dostatok peňazí na pokrytie výdavkov za energiu), radím, aby si pozreli až poslednú časť. Rozuzlenie bude určite prekvapujúce, tak ako je plný prekvapení život priemerného slovenského občana. Až na tú romantiku! G. Hocman

literarna_priloha_august.indd 3

Politik, ten jasno má príslovie to o ňom: Na zuby sa nepozeraj ukradnutým koňom.

Na to som drel celú letnú sezónu?! Kto ti za to môže že ťa zdrali z kože...

Imunita

Pri nákupe duší svedomie vždy čuší.

Holohlavý je vždy v práve neskrivia mu vlas na hlave.

Neskoro

Povzdych

Stará pravda

Ide bača z masážneho salónu...

Vojde prasa do kina: Bože, zas sviňačina! -heno-

Využite možnosť poistenia

v ČSOB Poisťovni: - životné a úrazové poistenie (dospelých, detí, teenagerov) - neživotné poistenie občanov (nehnuteľnosti, domácnosti, autá, zodpovednosť) - poistenie majetku firiem - poistenie zodpovednosti za škodu - poistenie účtovných, audítorských a poradenských firiem - poistenie profesijných zodpovedností Peter Humaj Agent pre ČSOB Hviezdoslavova 3 Prievidza

tel./fax:046/5422099 tel. 0903 548 257; 0907 115 015

28. 7. 2010 19:34:12

LITERÁRNA PRÍLOHA

4

Divadlo Chcel som vstať a odísť. Zakaždým ma však zadržala akási nedefinovateľná sila a pritlačila ma do pohodlného čalúneného kresla. Akoby som sa bál, že ak opustím toto miesto výsmechu

nosti, kochala nad mojím utrpením. Po chvíli, ktorá sa mi zdá byť večnosťou, v poslednej scéne hry, herci odrecitovali záverečné verše. Rozuzlenie plytkej zápletky ukončilo minúty trápenia. Po okamihu ticha sa ozval osamelý potlesk, ktorý prerástol do búrlivej ovácie. Zostal som nemý, v meravom úžase, nechápem.

Zhovárajú sa dvaja priatelia: -Kde si bol vlani na dovolenke? -V Čiernom Balogu. -A ako tam bolo? -Ani sa nepýtaj. Chuligáni ma zbili a manželku znásilnili. -A kam sa chystáš tento rok? -Do Čierneho Balogu. -Zasa na to isté miesto? Veď ta tam zmlátili... -Áno. Ale manželke sa tam zapáčilo.

P. Zifčák

Opitému v električke prišlo nevoľno, „hodil šabľu“ a pošpinil tak kabát vedľa stojacej dáme. Pochopiteľne, že tá sa na neho osopila. Zakričala na plné hrdlo: -Vy sviňa! Opitý sa na ňu uprene zahľadel a so stoickým pokojom koktajúc vyriekol:- Ja že som sviňa? Pozrite sa láskavo na seba.. Lekár radí babičke: -Babička, prikladajte si každé ráno kus zeme na hrudník. -A to pomôže, pán doktor? -Nie. Ale ste vo veku, keď si musíte zvykať...

B. Horecký

divadelného umenia, do tela sa mi vreže ešte intenzívnejší pocit nudy a prázdnoty. Opona sa zdvihla a na javisku sa začal odohrávať úmorne rozvláčny dej. Bezvýrazné typy hercov, ktorí odriekajú školácke rýmy, chvíle trápneho mlčania, keď tichý šepot zo zákulisia pripomína účinkujúcim zabudnuté pasáže hry. Dosky, ktoré znamenajú svet, sa zmenili na javisko zhlobené z plochých brvien, mŕtvych a fádnych ako výkony hercov. Človek každú chvíľu čaká, že pomýlených adeptov hereckého umenia zasype spŕška zhnitých rajčín a opona nás oslobodí od tohto predstavenia. Mám vstať a odísť? Opäť ma zadržala tá neznáma sila, vtieravá a nepochopiteľná, akoby sa tajomná bytosť, držiaca ma v hypnotickom stave nečin-

literarna_priloha_august.indd 4

Divák, ktorý sedí vo vedľajšom kresle, sa na mňa chvíľu pozerá. Potom mi do ruky vkladá za hrsť bankoviek a povzbudzuje ma: „Tlieskajte!“ A začal som tlieskať aj ja… G. Hocman

SUKNIČKY Od závisti zlatko pukni mám ja sedemdesiat sukní a ty máš len jednu ošúchanú biednu! *** Aj keď jednu prosím „na ostro“ ju nosím nie som na tom zdá sa biedne vydávam sa až do Viedne! J. H.

Ľ. Kotrha

Pýta sa učiteľ žiaka: -Janko, prečo si nebol včera v škole? -Ale, zomrel mi starý otec. -Prečo klameš, veď som ho videl, ako som išiel povedľa vás, v okne. -Môže byť, vraví Janko. Otec ho tam vyložil kvôli poštárovi, ktorý mu práve včera priniesol dôchodok. Príde muž do lekárne a pýta si liter liehu. -A recept máte? - pýta sa ho magistra. -Mladý muž vraví: -Keby som mal recept, tak si ho vyrobím sám...

28. 7. 2010 19:34:12

LITERÁRNA PRÍLOHA

5

Prvý máj Prvý máj – toť zvláštny sviatok keď je práce nedostatok. Zakukaj mi kukulienka na nôtu koľko ešte budem hľadať robotu!

Tmel Každý s každým slope to ich drží v kope.

Inzerát Predám za hrsť ideálov Zn. Výmenou za dobrý válov.

Na dne Ľ. Radena

Registrovaný maniak Maniak sa zákerne zakráda dlhým koridorom.V pohľade mu iskrí fanatická nenávisť. Oproti nemu kráča žena. Zrýchľuje krok, zvyšuje sa jej pulz, akoby tušila nebezpečenstvo. Stretávajú sa uprostred. Žena mŕtvolne zbledne. Pleť na tvári jej v neónovom svetle chorobne fosforeskuje. „Dobrý večer. Som maniak,“ predstavil sa a podáva jej ruku. Spopolavela. V  panickom strachu zabudla na ochranný sprej, ktorý pre istotu vo večerných hodinách nosí v kabelke. „Skôr, ako prejdem k výkonu samotného povolania, môžeme si pohovoriť,“ chápavo dodal a gavaliersky jej podal cigaretu. Impulzívne po nej siahla a trasľavo si ju vložila do úst. Pohotovo jej zapálil. „Prosím, sadnime si tamto,“ ukázal na lavičku neďaleko. Mechanicky poslúchla. Maniak pokračoval: „Viete, je to ťažká živnosť,“ rozopol si čiernu koženú bundu, pod ktorou mu svietili dva veľké krvavé fľaky a  utrel si spotené čelo. Hrôzou zmeravela, ale potom, aby získala čas, sa jachtavo opýtala: „Ste registrovaný?“ „Pravdaže“, odpovedal, a aby celej procedúre dodal úradnú legitimitu, vytiahol zo zadného vrecka skrkvaný živnostenský list. „Rozvíjam podnikateľské aktivity v tejto lokalite a zatiaľ mi to sype.“ Žena, už dva roky nezamestnaná, na neho závistlivo pozrela a pokračovala logickou otázkou: „Okrádate svoje nešťastné obete?“ „Ale kdeže,“ ohradil sa. „Som seriózny maniak.“ Upokojila sa. V peňaženke totiž mala obnos práve vypočítaný na zaplatenie nájomného. Spadla z nej úzkosť. Začal sa medzi nimi rozvíjať družný rozhovor, takže keď podchodom prechádzali dvaja čierni šerifi, ani nemukla. Potom zvedavo ukázala na červené škvrny na jeho košeli. Ledabolo pohodil rukou a vysvetlil: „To je krv z bitúnka. Dvadsať korún liter. Ako vidíte, moje počiatočné

literarna_priloha_august.indd 5

Je úplne na dne už sám sebe kradne! J. Heinrich

náklady sú zanedbateľné.“ Až teraz si ho premerala. Sexapeal mu rozhodne nebolo možné uprieť. Nohy si preložila do vyzývavého V a uprela na neho oči, v ktorých jej blčali plamienky erotickej túžby. Zjavne znervóznel. Začal sa zmätene ošívať. Potom mu zišla na um spásonosná myšlienka. Vytiahol z vrecka súpravu vrtákov a nebožiecov a začal si čistiť nechty. Tento akt, ktorý rozhodne svedčil o jeho čistotnosti, ešte viac zapôsobil na obeť. Tá si s feministickou rafinovanosťou vyzliekla kabát a v štýle pípšou sa začala odhaľovať. Potom sa k nemu koketne pritúlila, ale keď ho chtivo uchopila za háklivú časť tela, zdesene vyskočil a rozbehol sa k východu. Cestou stratil celú svoju výbavu, doklady a značnú sumu peňazí. Žena pozbierala všetky pozostatky maniakovho zmäteného úteku a keď si doma v tajnosti prezerala dohodu o vykonaní práce, medzi stálymi prispievateľmi súkromnej firmy Maniak, s. r. o., našla aj meno svojho žiarlivého manžela. G. Hocman

O škaredom kačiatku Sedí kačka na hniezde, vajíčka páperím zahrieva. Keď uplynul čas a škrupiny praskať začali, mamka – kačka mláďatám na svet pomáha. Netrvá dlho a žltučké zlatíčka sa začínajú mať k svetu. Všetky urastené, iba jedno akési drobné, neduživé. Súrodenci ho odstrkujú, z hniezda vytláčajú, potravu mu od zobáčika kradnú. Ale mamka – kačka naň nedopustí, ako oko v hlave si ho ochraňuje. A tak vďaka tomu prežije. Čas bežal a mláďatká dospeli. Krky sa im natiahli, krídla do šírky rozostreli. Čoskoro z rodného hniezda odleteli. Iba to jedno s mamkou zostalo a vedno s ňou po hladine jazera pláva. „ Chvála bohu “ – vraví si kačka – „ aspoň toto že sa mi vydarilo... “ J. Žilinský

28. 7. 2010 19:34:13

LITERÁRNA PRÍLOHA

6

Jazýček pekne narezať Hrozne ma rozbolelo hrdlo a tak som sa vybral k lekárovi. „Ukážte jazyk,“ povedal doktor. Bez slova som poslúchol. Obvodný sa na mňa žulovo zadíval a poškrabal sa za uchom, čo bolo neklamným znakom, že niečo nie je v poriadku. „Vyplazujete jazyk nakrivo,“ preriekol napokon ustarostene. Potom privolal svojich kolegov, ktorí ma obstali a so záujmom vyšetrovali. „Navrhujem jazýček pekne narezať, špičku zarovnať a štichom upevniť o horné podnebie, aby si pacient zvykol na novú, pre neho netradič-

Blondínka príde do sexshopu a vraví predavačke: -Prosím si ten čierny, biely a červený vibrátor. Predavačka jej na to: -Ten biely a  čierny vám môže predať, ale červený nie. To je totiž hasiaci prístroj.

ZÁSADOVÝ V jednom kuse vytrubuje do sveta: Zásadne pred vlastným prahom zametá...smeti, špinu, iná vec, pozametá pod susedov koberec!

VINNÍCI Nebesá! Preferencia nám klesá! Novinári za to môžu! Zaživa z nich stiahnuť kožu!

HUSIARKA Maličká som húsky pasiem mládencov sa bojím až sa trasiem. Len to milá skús pokým nie si stará hus! Ľ. Kotrha

nú polohu,“ vyjadril sa chirurg. „Načo hneď operácia,“ namietol chemoterapeut. „Elektroliečba za vhodných podmienok dokáže urobiť zázraky. Jazýček namočíme do vhodného roztoku za súčasného pôsobenia elektrolýzy.“ „Ale, ale, páni! Anomália je psychického pôvodu,“ ozval sa psychiater. „Pacienta treba presvedčiť o škodlivosti a spoločenskej neúnosnosti jeho správania. Veď si predstavte, že chcete vyplaziť jazyk na svojho úhlavného nepriateľa, a on, potvorka, ukáže za roh.“ Nechali si ma v nemocnici. Po operácií som zistil, že svoje letné prechádzky zrejme nebudem môcť spájať s konzumáciou zmrzliny, pretože jazyk mi ležal medzi zubmi bezvládne ako kôň pred porážkou. Elektroliečba vykonala tiež svoje dielo skazy. Odstránila moje posledné, už aj tak nepočetné chuťové bunky, ktoré dovtedy vydržali všetky formy modernej liečby. Moje návštevy pizzerie, kde som si vždy prišiel na svoje, sa takto stali iba melancholickou spomienkou. Psychiater na mňa pôsobil upokojujúco. Na vizitách ma presviedčal, že žiť s polovicou jazyka je celkom ľahké. Veď čo majú povedať stredovekí mučeníci, ktorým nezriedka odrezali celý jazyk? Logopéd iba pokrčil ramenami. Pripravil ma na to, že moja artikulácia už nikdy nedosiahne úroveň zrozumiteľnosti a preto sa musím začať učiť posunkovú reč. Účinkovanie v  spoločenských ustanovizniach , ktoré bolo súčasťou môjho života, sa stalo bezpredmetné. Obvodný mi predpísal acylpyrín. Keď nepomôže, tak aspoň neuškodí, pomyslel som si. Naostatok ma pustili domov s protézou, ktorá, ako tvrdil jeden špecialista, je vrtká ako jašterička. A pritom mi stačí nosiť pod jazykom deväťvoltovú batériu. Len hrdlo... ma ešte stále bolí. G. Hocman

-Chudákovi Dežovi sa narodil syn bez rúk. -Dežo, aké meno mu dáš? -Nuž, keďže je bez rúk, tak budeme ho volať Digitálka.

literarna_priloha_august.indd 6

KLIŠÉ Pri pohľade na reklamu hovorím si: Sorry! Keď sú všetci najlepší ten bežný je ktorý?

DOBROČINNOSŤ Dobročinnosť sa nám množí... Veď aj hlúposť je dar boží. Ľ. Kotrha

J. Heinrich

Ľ. Kotrha

28. 7. 2010 19:34:13

LITERÁRNA PRÍLOHA

7

-Anča, čo si si priniesla z tohoročnej dovolenky? -Neviem. Ženský lekár mi povedal, že ešte neprišli laboratórne výsledky. Sestrička priniesla pacientovi rontgenovú snímku jeho hlavy. On sa zdesene pýta: -Je tam niečo? -Nemajte obavy, vôbec nič! -U nás to máme jednoduché v manželstve, pretože spávame každý zvlášť. A ak sa niekomu z nás zachce, tak zapíska. -A čo napríklad vtedy, keď unavená manželka nie a nie zapískať? -Tak potom prídem k jej posteli a opýtam sa jej: -Zlatíčko, nepískala si náhodou? -Mara, ako si dopadla na šoférskej skúške? -Neviem, ešte sa členovia skúšajúcej komisie v nemocnici neprebrali z bezvedomia. V. Pavlík

Nie každému šťastie z neba padá Kráčam si tak po jarnej lúke, slniečko svieti a hreje, vtáčiky spievajú, radosť je žiť. Keď tu zrazu niečo vzduchom zasviští a padne mi k nohám. Najskôr ma to zaskočilo, ale po malej chvíľke som sa spamätal. Pozerám, hľadím – ľudskú bytosť mi to pripomína. Nehýbe sa, iba ťažko dýcha, chrčí, bolestivo postenáva. Nečudo, veď to s ním riadne o zem švaclo. Skúšam ho prebrať k životu. V stabilizovanej polohe sa ho pokúšam k vedomiu prebrať. Po chvíli, čo sa mi večnosťou zdá byť, otvára to čudo okále. „ Kto si? “ – pýtam sa ticho, aby som ho nebodaj nevystrašil. „ Som tvoje šťastie... “ – zašepká s námahou – „ z neba som ti spadlo... “ Hľadím na tú kôpku šťastia a dumám, čo s ním. Najskôr ho musím z najhoršieho dostať. Ale sám, s nikým sa ja nemienim o moje šťastie deliť. Riskovať, že mi ho niekto nebodaj uchmatne. Nuž ho horko – ťažko domov doteperím, na vlastnú posteľ uložím. Tam dolámané koštiale ponaprávam, doštičkami upevním. Rany obviažem, liekmi bolesť tíšim. Pri jeho lôžku trávim dni i  noci. Čajík po lyžičkách sŕka, neskoršie silný slepačí vývar pochlipkáva. Ale pomaly sa mu polepšuje. Aj do reči sa púšťa. „ Ďakujem ti, dobrý človek, život si mi zachránil. Za to ti budem navždy vďačné, nikdy ťa neopustím! “ A veru aj slovo dodržalo. Veď ináč sa mu ani nedá. Na mňa je odkázané. Kŕmim ho, napájam, na vozíčku pred sebou tlačím. Predsa to len bola poriadna výška. Občas ľuďom ten môj príbeh porozprávam. „ Mal ten ale z pekla šťastie“ – vravia všetci. J. Heinrich

K lekárovi prinesú po nehode pacienta. Ten po prijatí u lekára hlasito vraví: - Pán doktor, prešiel ma autobus! -Na to som tu ja, aby som určil diagnózu! - komentuje udalosť ješitný lekár. Policajt hlási nadriadenému: -Pán veliteľ, poslušne hlásim, že v noci sa mi narodil syn. -Dobre,-registruje veliteľ - a máte na niekoho podozrenie?

Do prievanu - Na zlyhanie svedomia ešte nikto neumrel. - Potme sa aj morálka javí v inom svetle. - Ekonomika sa riadi asi zásadou: Ak sa odtrhne gombík, treba zašiť dierku. - Kto nemá na piku, musí začínať od nuly. - Dostať sa do úzkych, to je sen každej moletky. J. Heinrich

literarna_priloha_august.indd 7

M. Kamenský

28. 7. 2010 19:34:13

8

LITERÁRNA PRÍLOHA

Šurianske noviny Znie to takmer neuveriteľné, ale v Šuranoch začnú už v tomto mesiaci vychádzať historicky prvé mestské súkromné noviny, zatiaľ ako dvojtýždenník. Budú farebné, na ôsmich stranách a prvé číslo už čo nevidieť sa dostane do vašich rúk. Ich vydavateľom a editorom je Občianske združenie „Vráťme mestu život“ a pod touto titulkou bude vychádzať aj toto periodikum. Bude to po prvý raz počas histórie mesta, čo Šurany budú mať vlastné mestské noviny, podobne ak je to v susednom Palárikove, či v niektorých ďalších mestách a obciach regiónu a preto treba vysoko hodnotiť tento vydavateľský počin ako významný a smelý. Úsilím tamojšieho redakčného kolektívu, vrátane redakčnej rady bude snaha čo najobjektívnejšie informovať občanov mesta, v snahe pomôcť pozdvihnúť jeho celkovú úroveň a rozvoj. Šéfredaktorkou novín je Zuzana Bartovičová. -ckýne spoznávať svet z firemných prostriedkov, ktoré vám budú kedykoľvek k dispozícií,“ nadviazal na moju odpoveď predseda. Potom ma uviedol do novej pracovne, priestranne, luxusne zariadenej, so všetkými výdobytkami najmodernejšej komunikačnej techniky. „A  toto je vaša sekretárka. Bude vám vždy k  službám,“ pokračoval a  veľavravne sa usmial. Moja nová najbližšia kolegyňa vyzerala ako výkvet ženskej krásy, len s ťažkosťami som dokázal potlačiť svoju túžbu, ktorú roznecovala zmyselným úsmevom. „Áno, áno, všetko prijímam. Kedy mám nastúpiť? Aký je tu pracovný čas?“ nemohol som sa dočkať. „Pre vás voľný, doprajte si spánku. Hádam ste sa sem neprišli zruinovať?“ „Budem robiť, čo je v mojich silách,“ sľúbil som. Predseda mi podal ruku. Jej stisk bol pevný a povzbudzujúci. Napokon ma nechal vo svojej úradovni samotného. „Do čerta!,“ premýšľal som. "Na Slovensku sa stávajú ozajstné zázraky. A aký som mal nadnes mizerný horoskop! Totálne nepriaznivý. A pozrimeže! Ja, obyčajný inžinier s nie príliš dlhou praxou - a dostal som sa k takému miestu? A to ešte keby vedeli, že môj strýko je minister!" G. Hocman

Nápis na školskej toalete: „Prosím študentov, aby nehádzali špaky do pisoárov, pretože ťažko sa to potom dofajčuje...“

Konkurz „Vítame vás,“ pán inžinier, „prijímame vás na miesto hlavného manažéra firmy,“ preriekol predseda hneď keď som vstúpil do kancelárie, kde zasadala výberová komisia. „Ale,“ začudovane som sa ohradil, „veď som nerobil žiadne skúšky a neabsolvoval psychologický test!“ „Načo také zbytočnosti, my poznáme schopných ľudí,“ presviedčal srdečne. S úžasom som hľadel pred seba a nechápal som, čo sa deje. Ponúkol mi stoličku. „Smiem sa spýtať na plat?“ povedal som nesmelo, keď som svoje menovanie na hlavného riaditeľa dostal do vienka úplne zadarmo. „No, povedzte si! Stotisíc, dvestotisíc plus prémie a odmeny vrátane trinásteho platu. A - samozrejme - využívania služobného vozidla.“ Bol som čoraz viac prekvapený. Samozrejme, že som si vybral vyššiu ponúkanú čiastku. „Peniaze budete dostávať v tvrdej mene. Vyberte si: doláre alebo marky?“ „To je jedno“, zahundral som. Ľahko získaný úspech ma uviedol do stavu akejsi latentnej apatie. „Pravdaže, neminú vás ani cesty do zahraničia vrátane diét. Je to krás-

literarna_priloha_august.indd 8

28. 7. 2010 19:34:14

HÍRNÖK

8

A KEDVES KÖZELLÉTE Goethe Rád gondolok, ha nap fényét füröszti a tengerár; rád gondolok, forrás vizét ha festi a holdsugár. Téged látlak, ha szél porozza távol az utakat; s éjjel, ha ing a kis palló a vándor lába alatt. Téged hallak, ha tompán zúg a hullám és partra döng; a ligetben ha néma csend borul rám, téged köszönt. Lelkünk egymástól bármi messze válva összetalál. A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára. Ó, jössz-e már!

JUDIT József Attila Fosztja az ősz a fákat, hűvösödik már, be kell gyújtani. Lecipeled a kályhát, egyedül hozod, mint a hajdani hidegek idejében, még mikor, kedves, nem öleltelek, mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy nem vagyok veled. Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ s félelmetesebb. Ha varrsz, se varrhatod meg közös takarónk, ha már szétesett. Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj: Egyedül alszom én is. Húzódzkodj össze s rám ne haragudj!

HU_august.indd 8

BOCSÁSD MEG A FÉLTÉKENYSÉGEMET Puskin Bocsásd meg a féltékenységemet, bocsásd meg, hogy őrjöngve forr szerelmem! Hű vagy: akkor hát mért ijesztgeted, tréfából is, szorongó, büszke lelkem? Mért akarod hódolóid körét, minden férfit magadhoz vonzani, s szemeddel, mely eped, majd lázban ég, hiún, áltatva fogva tartani? Bilincsed hordja szívem és agyam, biztos vagy, hogy csak tégedet szeretlek, s nem látsz meg, hátterében a tömegnek, amely körötted bókol untalan, nem látod búvó gyötrődésemet: felém nincs szavad, egy tekinteted, s ha menekülök a fülledt teremből, kereső szemed sosem fedezem föl! De ha egy más, forró, igézetes nő kétértelmű beszélgetésbe von, szeretetlen mosolyod szívbemetsző gúnyját rögtön itt érzem magamon. S ha versenytársam boldogságos-édes kettesben hozzánk lép, tudom, mit érez: látom, ajka mily sértően remeg. Felelj: van joga rád neki? lehet? Mid ő? Felelj, most hiába tagadsz! Éj s hajnal közt a kétszínű homályban, míg anyád alszik, könnyű pongyolában igaz hogy kéjenc lovagot fogadsz?... De jaj, hisz szeretsz! Fészkünkben, tudod jól oly gyöngéd vagy hozzám, oly igazi: felgyújtanak ajkad vad csókjai, s a lélek tüze csap ki szavaidból... Féltésemből, akárhogy gúnyolod, sohase gyógyít ki a nevetésed! Ó, ne kínozz, lelkemet kínozod! Hisz nem tudod, szerelmem hogy lobog, hisz nem tudod, sebeim hogyan égnek!

28. 7. 2010 19:35:08

HÍRNÖK

7

Védjük a bőrünket! Miként barnulhatunk egészségesen. Kettős hatás Elsősorban olyan készítményeket használjunk, amelyek fizikai és kémiai védelmet is biztosítanak. A  fizikai fényvédelmet a  cinkoxid, vagy titán-dioxid összetevői nyújtják apró lemezkorongok formájában, amelyek egymás mellett szorosan elhelyezkedve visszaverik a  fényt. A  kémiai fényvédelmet a  benzilszalicilátok és benzilcinnamátok biztosítják, amelyek a  bőr mélyebb rétegeibe jutó UVA sugarak semlegesítésével nyújtanak maximális védelmet. A  legfontosabb, hogy mindenképpen olyan fényvédő készítményt vegyünk, amin külön fel van tüntetve, hogy UVA elleni védelmet is nyújt, ugyanis elsősorban az UVA felelős a melanoma kialakulásáért. Napolaj és naptej A  kettő közötti különbség az állagukban és összetételükben rejlik. A napolajakat általában alacsonyabb fényvédő faktorral látják el, ezért csak azoknak érdemes használni, akik könnyen barnulnak. Nem szabad azonban összekeverni

a  jó minőségű, kettős fényvédelmet nyújtó napolajakat a régi bronzolajjal. Fényszűrő nélküli napolaj senkinek sem ajánlott, mivel a  káros UV sugarak hatására a  bőrdaganatok kialakulásának kockázata jelentősen

védőfaktor melletti szám arra utal, hogy hányszor több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az

megnő és a bőr is korábban öregszik. A naptejek sokszor teljesen illatanyagés tartósítószer mentesek. Ezeket elsősorban érzékeny bőrűeknek, napallergiásoknak ajánlott használni. Beszédes számok A  fényvédők flakonján található SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédő faktorra utal. Az UVA-faktor az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fény-

idő 30x3 percre, azaz kb. 90 percre tolódik ki. Általános szabályok A 10 és 16 óra közötti időszakban lehetőleg ne legyünk napon, ám ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor védjük a bőrünket a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémmel. Mielőtt a szabadba mennénk, kenjük be minden, napfénnyel „érintkező” testrészünket. Jó, ha tudjuk, hogy az UV-filternek

legalább 20 percre van szüksége a  tökéletes hatás eléréséhez, ezért fontos, hogy már otthon bekenjük magunkat. Ajánlott másfélkét óránként újra krémeznünk bőrünket, főleg akkor, ha vízbe is megyünk. Vigyázat, a  sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget. A káros napsugarak ellen megfelelő ruházattal (hosszú ujjú, fehér felső, kalap) is védekezhetünk. Viseljünk napszemüveget is, hiszen például a melanoma, a legrosszabb indulatú bőrdaganat a  szemben is előfordulhat. Napozás után Napozás után mindenképpen hidratáljuk a  bőrünket. A  napfény szárít, ezért ilyenkor használhatunk kissé zsírosabb állagú krémeket, mint egyébként. Valamennyi fényvédő krémet gyártó cégnek van napozás utáni testápolója, ami a benne lévő antioxidáns és bőrnyugtató hatóanyagokkal hidratálja és hűsíti a  bőrünket. Ha enyhén leégtünk, akkor a  rendszeres, napi kétszeri hidratálással megelőzhetjük, hogy bőrünk felső rétege leváljon. Súlyos napégés esetén azonban mindenképpen forduljunk bőrgyógyászhoz! -zoll-

Pekáre Juraj Oremus, spol. s r. o. Pri skladoch 1, Nové Zámky, tel./fax: 035/642 60 25, exp.: 035/642 60 13

Pekáre Juraj Oremus, spol. s r.o. vznikla v septembri roku 2000. Do okresu Nitra za ala svoje výrobky dováža v januári 2001. Zo za iatku zásobovala iba nieko ko predajní obchodnej siete Nitrazdroj. Dopyt po výrobkoch sa však stále zvyšoval, a preto pribudli aj v iacerí súkromní o dberatelia a obchodná s ie B illa. Pekáre v o svojich za iatkoch v yrábala približne 10 druhov c hleba a 30 druhov rôzneho slaného a sladkého pe iva. V sú asnej dobe sa však výroba rozšírila už na 25 rôznych druhov chleba, z ktorých pšeni no-ražný bol k oncom r oka 2004 ocenený z latou medailou Slovak G old ako p rvý pekárenský výrobok na Slovensku. Tento chlieb dostal tiež zna ku kampane zdravie – ervené srdce, ktorá sa nachádza na etiketách. Ocenenie Slovak G old zaväzuje vyrába chlieb vo vysokej kvalite zd havou tradi nou t echnológiou, k torá zaru uje kvalitu chleba s výživovými vlastnos ami a organoleptickými znakmi. alej s a v pekárni vyrába v iac ako 20 druhov slaného a 40 druhov sladkého pe iva. Neustále rastúci dopyt po výrobkoch pekárne iba potvrdzuje slová prezidenta Nadácie Slovak Gold o všeobecnom trende konzumácie potravín, ktoré neobsahujú rôzne prídavné konzerva né látky a stabilizátory, farbivá a prísady. V pekárni Juraja Oremusa sa pe ú výrobky, ktoré sp ajú tieto požiadavky a sú ve mi chutné.

HU_august.indd 7

28. 7. 2010 19:35:08

HÍRNÖK

6

Jókai Mór Ásvai Jókai Móric (Révkomárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a  „nagy magyar mesemondó”, az MTA tagja. Jókai Mór Komáromban, Ásvay Jókay József (ügyvéd) és Pulay Mária gyermekeként, kisbirtokos ne-

mesi értelmiségi családban született. Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett. A családnak ő volt az ötödik gyermeke (de két bátyja még csecsemőként meghalt). Eredetileg Ásvai Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s  frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a  Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezte, hogy nem akar élni a  nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. Iskoláit Komáromban és Pozsonyi Református Gimnáziumban végezte, ahová a  német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei, majd a  pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései. Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, 1844-ben, első regényének, a  Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászi

HU_august.indd 6

pályának és az írásnak szentelte életét. 1846-ban a  Tizek Társaságának tagja lesz; kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkeszti. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a  bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. 1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk Bán című előadást. Itt lépett föl Gertrúd királyné szerepében Laborfalvi Róza, aki Jókai mellére kokárdát tűzött. A találkozásból szerelem lett és augusztus 29-én házasságot kötöttek. A  házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakítja meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is. A  szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. 1849-ben, részben felesége közbenjárására, aki számára komáromi menlevelet szerzett, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába. Nagyon sok regényt írt és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Az 1850-es évek volt legtermékenyebb időszaka; ezáltal ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház. Ugyanebben az időszakban derült fény tüdő- és szívbajaira. 1858 decemberében a  Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. 1861ben Siklós városának képviselője lesz; a  Teleki-féle Határozati Párt tagja is lesz; annak feloszlása után a  Tisza Kálmán-féle párt színeiben indul (1875)

Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a  Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A  Hon című folyóiratot alapította meg. A  lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években visszavonult; sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak a Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a  Magyar Nemzetnek maradt haláláig névleges főszerkesztője. Ez idő tájt sokat időzött külföldi gyógyfürdőknél, svábhegyi kertjében, illetve balatonfüredi villájában. 1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelen-

HOGY JULIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NEKI Balassi Bálint

Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem egészséggel, édes lelkem. Én bús szívem vidámsága, lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, veled Isten áldomása. Én drágalátos palotám, jó illatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, élj sokáig, szép Juliám! Feltámada napom fénye, szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, élj, élj, életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem csak tégedet óhajt, lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, idvez légy, én fejedelmem! Juliámra hogy találék, örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék. KÉSŐ VÁGY Vörösmarty Mihály

tették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta. 1886. november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a  közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A  pár nem törődött a támadásokkal, számos külföldi utazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a  pénz nem isten (amelyhez János Szalvátor főherceg adta az ihletet) vagy A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét. Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. 1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: ,,Aludni akarok,,. Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban. -zoll-

Túl ifjúságomon, Túl égő vágyimon, Melyeknek mostohán Keserv nyilt nyomdokán; Túl a reményeken, Melyekre hidegen Éjszínű szemfedőt Csalódás ujja szőtt; Túl a szív életén Nyugodtan éldelém Mit sors s az ész adott, Az őszi szép napot. De hogy megláttalak, Szép napvilágomat, Kivántam újolag Már eltünt koromat; Kivántam mind, amit Ábrándos álma hitt: Az édes bánatot, Mely annyi kéjt adott, A kínba fúlt gyönyört, Mely annyiszor gyötört. Hiába, hasztalan! Ifjúság és remény Örökre veszve van Az évek tengerén: Remélni oly nehéz A kornak alkonyán, A szeretni tilt az ész Letünt remény után.

28. 7. 2010 19:35:08

HÍRNÖK ( folytatás az 4. oldalról) Az 1938. november 2-ai bécsi döntés értelmében a  községet Magyarországhoz csatolták, és az esztergomi érsek visszanyerte birtokait. Beletartoztak Farkasd, Ellető és Haraszt majorok Bajcs

határában, a  Szent János major Érsekújvár határában, Anyala és Ó-Gúta a  naszvadi határában, legalábbis ami a  legközelebbi környéket illeti. A  iI. világháború kegyetlen vámot szedett, a helyi lakosok közül 38-an vesztették életüket. A szovjet hadsereg 1945. március 30-án vonult be a faluba. A  háború végeztével elkezdődött a  reszlovakizáció. Ahogy ezt Ján Slávik - a  falu későbbi krónikása írja: A  helyi lakosok 90%-ra igazolták szlo-

5 vák eredetüket, de nagy gondot okozott a  szlovák nyelv ismeretének hiánya. Az érseki birtokot újból elkobozták, és állami igazgatás alá került. 1946. október 6-án Lazík Ambróz püspök felszentelte a felújított templomot, amely a  háborúban rongálódott meg. A  lakosok nyilvános értekezletén úgy döntöttek, hogy az érseki birtokot nem osztják fel egymás között, hanem továbbra is közösen művelik, így 1948 október 1-jén itt alakult meg Csehszlovákia első állami birtoka. 1959-re felépítették az új kultúrházat, melyet az érseki kastéllyal kapcsoltak össze. Ezen épületben több kulturális szervezet kapott helyet, köztük a Vöröskereszt, sportklubok, a Nőegyesület, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége), a Csehszlovák Ifjúsági Egyesület és a tűzoltó testület. A falu ekkori nagymértékű fejlődése az állami birtok igazgatója Maťašovsky József nevéhez fűződik. 19531957 között épült fel a  Dolgozók háza, melyben az állami birtok konyhája és étterme kapott helyet, illetve a  mezőgazdasági

szakmunkásképző iskola diákjai kaptak elszállásolást. Az ún. “Z” akció keretében épült fel a  községben a  sportpálya. Ekkoriban a  községben önkéntes színtársulat működött, lovas, pinpong és futbal csapata is volt. Több külföldi vendég is meglátogatta községünket, köztük szovjet, ghanai, iraki, olasz és más vezetők, közülük leggyakrabban a  Magyar Népköztársaság hadügyminisztere Czinege Lajos. Sok fiatalt fogadtunk az 1959es bécsi ifjúsági világtalálkozó alkalmából. 1960-ban épült fel a  Krím nevű fürdő az érseki parkban /ma sajnos lepusztult állapotban van/. Rendezték a közterületeket, megszépítették a falut, megerősítették az utakat és a  járdákat, új családi házak

épültek. A 70-es években felépítették az új bevásárlóközpontot a  “Z” akció keretében, 1985 után megnyílt az óvoda új épülete. 1990-ben átadták a  posta új épületét. 1995-ben adták át az új iskolát. 1990-ig a  község csaknem teljesen az állami birtok termeléséből élt, de később a helyzet megváltozott. Növekedik a  munkanélküliség, a  lakosság egy része Érsekújvárott vagy Ógyallán talált munkalehetőséget. Az állami birtok transzformáció után Bajčprodukt /r.t./ néven működik, a  községben magánvállalkozásba kezdtek. Napjainkban a  falu szeretne az érseki hagyományokra építeni, és növelni a turistaforgalmat. -pollak-

Keksztekercs Hozzávalók: 25 dkg háztartási keksz, 15 dkg porcukor, 10 dkg vaj, 2 evőkanál kakaó, kb. 1 dl tej Krém: 15 dkg rama margarin, 10 dkg porcukor - habosra keverve Elkészítés: Őröld meg vagy törd össze a kekszet, majd add hozzá a cukrot, a vajat és a kakaót. Keverd jól össze, és adj hozzá annyi tejet, amennyit felvesz (kb. 1 dl). Pihentesd 30 percig, utána porcukrozott gyúródeszkán sodord ki. A kinyújtott tekercset megkenjük a margarinos krémmel, majd feltekerjük szorosan. Hűtőben alufóliába tekerve dermedésig hagyjuk, majd utána szeleteljük.

CHÝRNIK – HÍRNÖK. Vydáva vydavateľstvo H+S. Vychádza ako mesačník v obciach a mestách novozámockého regiónu. Povolené: OVS OÚ, reg. č. 265/2003. Redakčná rada: Mgr. Jozef Hatala, šéfredaktor, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Adresa: Redakcia CHÝRNIK – HÍRNÖK, Várdayho č. 21, 940 01 Nové Zámky. E-mail: [email protected]. Tel.: 0915/667 036 , 0907/905 537. Nevyžiadané príspevky redakcia nevracia, ani ich nehonoruje. Tlač: Necarte Komárno. Grafická úprava: Finding. CHÝRNIK – HÍRNÖK. Kiadja a H+S kiadó. Havi lapként jelenik meg az érsekújvári régió falvaiban és városaiban. Engedélyezve: OVS OÚ, 265/2003 reg. szám alatt. Szerkesztőség: Mgr. Jozef Hatala, főszerkesztő, Mgr. Jana Slobodníková, Ing. Vít Drgoň, Ján Nagy, Milan Kupecký, Zoltán Komlósi. Cím: Chýrnik – Hírnök szerkesztősége, Várdayho 21, 940 01 Érsekújvár. E-mail: [email protected]. Telefonszám: 0915/667 036, 0907/905 537. A nem igényelt írásokat a szerkesztőség nem küldi vissza és nem honorálja. Nyomda: Necarte Komárom. Grafikai megjelenítés: Finding.

HU_august.indd 5

28. 7. 2010 19:35:07

HÍRNÖK

4

A falu története

Bajcs A  község az esztergomi hercegprímás legégibb birtokai közé tartozott, egy régebbi településből fejlődött ki, és első ízben 1312-ben említik Possessio archiepiscoalis Boych néven. Ekkor Csák Máté zsoldosainak parancsnoka, Chellus katonáival elfoglalta, akárcsak az esztergomi érsek környékbeli birtokait is, ami ellen az érsek a  királynál panaszt tett. Később a  község visszakerült az érsek kezére. 1332-ben a  falut úgy jegyzik, hogy Jo.sac. Thome de Boyg, amelyből hat pap a  Szent Tamásnak szentelt eklézsiából pápai tizedet fizetett. Bajcs semmiképpen sem volt jelentéktelen község, hisz pálos gótikus templom állt itt, nyilván kolostorral együtt. 1404-ben a községet Poss. Baychy néven említik. A 16. századtól az érsek a községet bérbe adta, az 1550-1554-es évekből megmaradt az esztergomi érsek itteni nemeseinek öszszeírása. Az elvesztett mohácsi csata után Magyarországon jelentősen csökken a  világi és az egyházi hatalom, és az ország nagy részét hosszú időre a törökök szállták meg. A  protestáns egyház tanítása kezdett elterjedni az esztergomi érsek birtokain is. Az 1561-1562-es Oláh féle vizitációban feljegyezték, hogy Komárom megye 29 plébániáján nem volt pap, és köztük Bajcsot is említik. 1590 körül Bajcs lakosai is panaszt tesznek, hogy Komárom várkapitánya, Pálffy Miklós erőszakkal elvette legelőiket. 1626-ban az egyik helyi földesúr Bajcsy István a  saját birtokrészeit eladta az esztergomi káptalan elől Szalay Andrásnak. A  protestáns egyház tanai gyökeret eresztettek Bajcson is. 1634-ben elkergettek innen egy protestáns prédikátort. Később, 1650-ben nem jegyezte fel az alispán a református templom építkezési helyét, valamint a  paplakot és az iskolát, bár ez a  kötelessége volt. Akárcsak a  többi községbe, itt sem volt református pap, de a  reformátusokat arra kényszeríttették,

HU_august.indd 4

hogy ők is fizessék a  katolikus papot. Az 1652-es összeírásban már Bajcson is feljegyezték a református hitközséget. 1663-ban a  törökök megszállták az érsekújvári erődöt és így a  községnek veszélyes szomszédja lett. A  török adószedők összeírása szerint 1664-ban 49 adóköteles háztartása és hatvan adófizető polgára volt a  községnek. Adójából és lakosságából arra következtethetünk, hogy Bajcs

népes falu volt. 1672. február 25-én Szelepcsényi György érsek megparancsolta a komáromi várkapitánynak, Maholányinak, hogy az érseki birtokról kergesse el a  református papokat. Abban az időben Ürményi László volt a  helyi református lelkész. Az utolsó török harcok idején az érsekújvári erőd ostrománál 1685-ben Bajcs mint község megszűnt, az imelyi határhoz csatolták. 1699.április 15-én Kolonich Lipót érsek Timon Jánosnak adományozta hűséges szolgálataiért a  bajcsi kataszterhez tartozó három földterületet, amelyek az Oszvald rokon halála után kerültek az érsekség birtokába. További két területet Kovács Mihály és Pál személyén keresztül törvényesen cserélték el. A falu határának egy részét máig Timon földjének hívják. Az 1780.május elsejei kanonok-vizitációból megtudjuk, hogy az imelyi templomnak volt vetésre alkalmas földje Bajcson is. Bajcs történelmé-

nek új fejezete Batthyány József hercegprímással kezdődik el, aki lecsapoltatta az itteni kiterjedt mocsarakat, és felépítette az utat. Ráadásul 1790-ben felépítette saját szükségleteire a klaszszicista nyári kastélyt kis majorsággal, amellyel a  település fontosságot nyert, bár az érsek csak ritkán tartózkodott benne. Csak a  XIX. század elején nőtt meg Bajcs jelentősége, és fokozatosan Komárom megye érseki birtokainak székhelyévé vált. Már 1836-ban áll itt templom, amelyet 1831-ben az eredeti kastélyból építetek át, a  nagybirtok intézői lakásának épülete, majorok, zsellérlakások, gabonatárolók, istállók. Összesen 12 nagyobb épület állt itt. A település fejlődődését bizonyítja az a  tény is, hogy 1828-ban Bajcsnak 131 háztartása volt 866 lakossal. Timon földje egy bírósági per okává vált Imely község és az esztergomi érsekség közt, amelyet végül az érsekség nyert meg. A  községet az 1848/49es szabadságharc eseményei is érintették. 1849. január 27-én Érsekújvárból kb. 80 császári katona érkezett ide kb.150 kocsival tűzifát rabolni, de amikor hírét vették, hogy közelednek Komáromból a  magyar honvédek, elmenekültek. A  magyar katonák 1849.január 28-án 8 császári gyalogost fogtak el a községben. 1849. július 30-án a  komáromi erőd honvédjei megtámadták és szétverték a  Pott őrnagy császári hadait. A  császári katonák Bajcson és Farkasdon keresztül Érsekújvárra menekültek és

Bajcs a forradalom leverése után is az esztergomi hercegprímás tulajdona maradt. Simor János érsek a  nagybirtok intézőinek lakásaiból nyári kastélyt építtetett, a  helyi kocsmából viszont kúriát az intézőknek. Új gazdasági épületek, cselédlakások, kórház és új iskola is épült. Simor János 1871-ben megjavíttatta a a templomot. 1865-től Bajcs község önállósodott, és hasonlóan községi önállósága volt a  birtokához tartozó környékbeli nagyobb udvaroknak. Az érsekség fokozott figyelmet fordított a  mezőgazdasági községre, fokozatosan mintagazdaság jött itt létre. Simor János érsek maga is kiváló gazda volt és egyedül vezette a birtokait.

útközben 600 kereszt gabonát égettek el. Bajcsot és a  jobb oldalán lévő majort a  gyalogság katonái foglalták el 8 ágyúval.

Bajcson többször is sztrájkoltak a  mezőgazdasági munkások, 1936-ban az építőmunkások. ( folytatás a 5. oldalon)

1910-ben felépült a  Komárom-Érsekújvár vasútvonal, amelynek egyik megállója Bajcs lett, így javult a község összeköttetése a  környező településekkel. Az I. világháború alatt 38 lakos esett el. 1918 után Bajcs a Csehszlovák Köztársaság része lett. 1919.június 23-án a  csehszlovák hadsereg 9 katonája esett el a  Kun Béla vezette Magyar Vörös Hadsereg katonái ellen vívott harcban. Az esztergomi érsek birtokát a Csehszlovák Köztársaság területén elkobozták, állami igazgatás alá került és később átvette a  nagyszombati apostoli adminisztrátor. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a  lakosság a  mezőgazdaságban dolgozott földművesként és mezőgazdasági munkásként a helyi nagybirtokon. Ebben az időben

28. 7. 2010 19:35:07

HÍRNÖK

3

Egy pár szó Ifj. Szilas László gyűjtőröl. Esztergomban, „Ősi Kanyargó Dunánk Ékkövében”, nagy költőnk Babits Mihály szavaival élve a  „Magyar Firenzében” születtem 1970-ben.

ifj. Szilas László A rossz elleni küzdelem, az erőszak, a  jogtiprás és az igazságtalanság elleni harc kiskoromtól része a magatartásomnak, s ahogy nőttem, a  történelmen és jelenen keresztül próbáltam szembesülni a valóság arcával. A  magyarok történetében két fontos személyiséggel teljes mértékben azonosultam: a keresztény Magyarországot megalapító Szent István Királlyal és az igazságos Mátyás királlyal

A  méltóságteljes és szépséges történelmi városom szülötteként először egyházi méltóságok aláírásait, üdvözleteit és fényképeit gyűjtöttem, majd a pápalátogatás előtt összeállítottam egy parányi kiadványt Esztergom templomainak és kápolnáinak rövid története címmel. Az ősi Lengyel- Magyar barátság szellemében lefordíttattam lengyelre, elküldtem a pápának, mire a Vatikánból egy rózsafüzér kíséretében érkezett a köszönőlevél. Úgy érzem, hogy az egyház és a  rendőrség feladatában van egy jól érezhető párhuzam. Az egyház lélekben, hittel és a  szeretet hirdetésével, a rendőrség pedig a törvény eszközeivel küzd a rossz ellen. Jó pár évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy a  világ rendőreinek támogatásával megpróbálok létrehozni egy Nemzetközi Rendvédelmi Magánmúzeumot Felkértem több száz rendőri szervet a  világból, hogy küldjenek nekem olyan emléktárgyakat – karjelzéseket, sapkákat, egyenruhákat, jelvényeket –, amelyek méltón képviselik a  munkájukat és az adott ország hagyományait. Először az európai államokba, a  Dán Királyságba, Ausztriába küldtem levele-

ket, s  legnagyobb meglepetésére a  postás rövid idő elteltével hozta a választ, mi több, a dánok afelől érdeklődtek, hogy milyen nyelven, angolul, németül vagy spanyolul küldjenek-e magukról információt. Magamról... ▶ Esztergomban születtem ▶ Általános iskolai tanulmányaimat a Petőfi Sándor Általános Iskolában folytattam ▶ A Szent István Gimnáziumban érettségiztem ▶ Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Szociálpedagógus ▶ Nyugat-Magyarországi Egyetem - Európa menedzsment, Egyetemi Európa tanulmányok szakértő ▶ Pécsi Tudományegyetem - Pedagógia szakos bölcsész és tanár ▶ Apor Vilmos Katolikus Főiskola - Ember-, erkölcs- és vallásismeret szakirányú szakos pedagógus ▶ Selye János Egyetem Tanárképző Kar - PaedDr. ▶ Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kar - PhD. -koml-

Németh László kincses fotói a kicsindi kultúrházban Július harmadikán „Mit jelent e táj nekem?... Neked?” címmel emlékezetes kiállítás nyílt a párkányi Németh László fényképeiből a kicsindi kultúrházban. Az eseményre a falunap keretén belül került sor; a 410 lelkes település képviseletében Tamás Aladár köszöntötte a megjelenteket, köztük Nagy János szobrászművészt. Bár a  kiállítóra a  „műkedvelő” jelzőt is ráragaszthatnánk, félszáz képe ékesen cáfolná a  jellemzést: a  javakorabeli férfi évtizedek óta fényképez; szerelmese a  lakhelye közelében kitárulkozó tájnak, melynek látványát szinte megszenteli az esztergomi bazilika. Kicsind Németh László feleségének szülőfaluja, s  máig itt van a  kőfaragással foglalkozó fotós műhelye is. Fekete-fehér és színes fény-

HU_august.indd 3

képeit – az évtizedek folyamán betakarított „termés” egy részét – a  tájhoz, a  szülőföldhöz, a  magyarsághoz szóló vallomásnak érezzük; közös kincseinknek, egy kultikus vidék megörökítésének. Erről szólt köszöntőjében Nagy János szobrászművész is. Édesapjáról, a  lakásbeli képelőhívások élményeiről, az évtizedek folyamán egyre erősödő szenvedélyéről Róbert fia vallott. A  jó hangulatú tárlatnyitón megjelent

a  térség két, országosan ismert hazai fotóművésze – M. Nagy László és Könözsi István. A megnyitón Trencsik Pál és Tungli Tamás kéttagú zenekara működött közre. A kiállítást Németh László és Pathó Béla rendezte be. A  tárlat július 12-ig látogatható a helyi kultúrházban. Egyöntetű volt a vélemény: érdemes lenne vándorkiállításon szerepeltetni Németh László remek munkáit. -str-

Nemzetközi ... (folytatás az 2. oldalról) évkönyvek Hongkong, Makaó, a  Salamon-szigetek, Tuvalu, Kirabiti, az Észak- Marianna-szigetek, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, az Andorrai Hercegség, a  Vatikáni Pápai Testőrség, Nepál, Myanmar, Kambodzsa, Aruba, a  Holland Antillák rendőrségeitől. Moldáviából a Moldáv Köztársaság belügyminisztere futárja által juttatta el a rendőri címerükkel készült karórát és egyéb relikviákat. -koml-

aforizmák : Remény, csalódás Remény, csalódás, küzdelem, bukás, Sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, S meg nem találni, - ez az élet. Madách Imre Az élet sok szempontból olyan mint a foci: Az élet sok szempontból olyan mint a foci:, a problémákkal szembe kell néznünk, félelmeinket le kell győznünk és akkor kell betalálnunk a kapuba, amikor gólhelyzetbe kerülünk. Ismeretlen Az élet nem az Az élet nem az, amit az ember átélt,hanem az, amire visszaemlékszik, és ahogy visszaemlékszik rá, amikor el akarja mesélni. Gabriel García Márquez A sportolás azoknak való A sportolás azoknak való, akik nem elég intelligensek a heverészéshez. Vavyan Fable A házasság két A házasság két olyan ember szövetsége, akik közül az egyik sosem emlékezik a születésnapokra, a másik meg sosem felejti el azokat. Ismeretlen Rengeteg hazugság van Rengeteg hazugság van a világon és a legrosszabb benne az, hogy a fele igaz. Winston Churchill

28. 7. 2010 19:35:07

HÍRNÖK

2

Pápai káplánná neveztek ki két lelkiatyát Pápai káplánná nevezte ki XVI. Benedek pápa a  felvidéki Ďurčo Zoltán püspöki helynököt a Nyitrai egyházmegyéből és a párkányi esperes-plébánost, Magyar Károlyt. Mindkét lelkiatya a  Nyitrai egyházmegyében teljesít szolgálatot. VI. Pius pápa számfeletti titkos kamarás néven rendelte a pápa körüli szolgálatra a pápai káplánokat. VI. Pál pápa 1968. III. 28-ai rendeletében a pápai káplánokat a Pápai Kápolna és a pápai család tagjaivá tette. 1968-tól Őszentsége káplánja címet kapják az erre érdemesek és a Monsignore címet írhatják ki nevük elé. Ďurčo Zoltán 1953. április 14-én született Vicsápapátin. 1976. június 6-án szentelték fel pappá, majd Gútán, Komáromban, Lekéren teljesített szolgálatot. Jelenleg Érsekújvár plébánosa. A Nyitrai Egyházmegyébe február 1-jétől a  magyar nyelvű katolikus hívek szolgálatára püspöki helynökké nevezte ki Mons. Viliam Judák megyéspüspök az érsekújvári esperes-plébánost. Ďurčo Zoltán atya több éven át vezette a Jópásztor Alapítványt, amely a  Komáromi Imanapok megszervezéséért és

a  felvidéki magyar kispapképzésért alakult meg. Magyar Károly 1950. június 3-án született Zsitvabesenyőn. 1974. június 9-én szentelték pappá Pozsonyban. Káplánként Érsekújvárott szolgált. Plébánosi szolgálatot Nagy Pakán, Ekecsen, Vicsápapátin és Komáromban is ellátott. 2004-től Párkány esperes-plébánosa. A  hatályos szabályozás szerint a Szentszék jelenleg három egyházi kitüntető címet adományoz egyházmegyés papok számára szolgálataik és érdemeik elismeréseképpen: apostoli protonotárius, pápai prelátus és pápai káplán. Az apostoli protonotárius cím előfeltétele a betöltött 55. életév és 20 év papi szolgálat; a pápai prelátusé a betöltött 45. életév és 15 év papi szolgálat; a pápai kápláné pedig a betöltött 35. életév és 5 év papi szolgálat. -pollak-

Nemzetközi Rendvédelmi Magán Gyűjtemény Sokféle kedvtelése lehet egy embernek: bélyeget gyűjt, aranyhalat gondoz, modellezik vagy gyufaszálakból felépíti az Eiffel-torony kicsinyített mását - hogy csak a szokványosak közül említsek néhányat. Ha választanom kellene magamnak egy hobbit, eszembe sem jutna, hogy rendőri szimbólumokat kezdjek gyűjteni. Vitéz Ifj. Szilas Lászlónak pedig épp ez jutott eszébe... “Születésemtől fogva elítélem a bűnt és az erőszakot. Sosem azonosultam azokkal, akik férfiúi mivoltukat telefonfülkék rongálásával, idősek és terhesek petárdákkal való ijesztgetésével, nők megerőszakolá-

ezerszer megmászta az utcába vezető kaptatót, hogy kézbesítse a  rengeteg levelet, csomagot. A  feladók között szerepelt Bill Clinton, George W. Bush, Helmuth Kohl, Francois Mitterand,

ifj. Szilas László

Blaskovics ... (folytatás az 1. oldalról) nyelvre az ott talált anyagot, mely Isztambulban megmaradt és egy másolata Budapestre is elkerült. Ám azt nem találták jelentősnek, így száz évig nem foglalkozott vele senki. Józsi bácsi nyitott volt mindenféle más elképzeléssel szemben is és az akkoriban gyakorta lesajnált sumérmagyar rokonságot sem utasította el ab ovo. Minden érvet hajlandó volt meghallgatni és tárgyszerűen vitatkozni, vagy éppen elfogadni. Az azóta megjelent Arvisura kéziratáról is például higgadt véleményt mondott. Ezt Paál Zoltán kohász jegyezte le. Állítása szerint a  mű, melynek tartalmát kinyilatkoztatás, illetve a kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismerte meg. Viszont olyan ismeretanyagot gyűjtött össze, melyre egy ember képtelen lenne. Dr. Dobrovics Mihály, magyar-

HU_august.indd 2

országi turkológus elmondta, Blaskovicsot személyesen nem ismerhette, de érzékelte, ő némileg „kilógott” a  turkológiából és ezért Pesten néha idegenül néztek rá. Pedig munkássága alapvető fontosságú. Lacza Tihamér, egykor szintén az AED elnöke, egy képzeletbeli kerek asztalnál beszélgetett a  meghívottakkal. Először Duka Zólyomi Árpád elevenítette föl Blaskoviccsal való kapcsolatát. A hús-vér emberről kívánt beszélni, hiszen atomfizikát tanult és nem turkológiát. Duka Zólyomi 1962-ben lett egyetemista, akkor Józsi bácsi már közismert egyéniség volt a  prágai magyar diákok körében. Amikor Árpád elnök lett, rendszeresítették a nagytalálkozókat (ezek havonta egyszer zajlottak), ám hetente péntek este az ARCO kávéházban találkoztak. Erről mindenkit tudott Pozsonytól Ágcsernyőig. -zoll-

sával fitogtatták” - vallja magáról. Szerintem az ilyen és ehhez hasonló magatartás ellen fellépő rendőrök több tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, mint amennyit kapnak. Ez késztetett arra tíz évvel ezelőtt, hogy elkezdjem gyűjteni a világ rendőri, csendőri, seriffi szimbólumait azzal, hogy a  kapott relikviákból tiszteletükre Magyarország első fővárosában, a Szent István király alapította Esztergomban létrehozzak egy Nemzetközi Rendvédelmi Magánmúzeumot. Jelenleg a  világ több mint 125 országából, 1200 karjelzés, 200 jelvény, 17 egyenruha, 65 tiszti sapka és számtalan hazai és nemzetközi elismerés, kitüntetés alkotja az össztársadalmi fontosságú, közbiztonság védelmére fölhívó kollekciómat. Talán még a  köztársasági elnök sem folytat olyan kiterjedt levelezést, mint én. A postás már

Václav Havel, Mádl Ferenc, Orbán Viktor, Pintér Sándor, Dr. Túrós András, Kovács László,

Jordániából Noor királyné és még sokan mások. Gyűjteményében találhatók ezen felül különféle rendőri jelvények, (folytatás a 3. oldalon)

28. 7. 2010 19:35:07

AZ ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS LAKÓINAK ÚJSÁGJA

VÁSÁROLJA TERMÉKEINKET !

HÍRNÖK 7. évfojam

8. szám

2010 augusztus

ára 0,50 €

TERJESZTVE A ZSITVAKÖZ, NYITRAVIDÉK ÉS A DUNATÁJI RÉGIÓKBAN Lapunkat támogatja a Szlovák kulturális minisztérium a „nemzeti kissebség kultúrája – 2010“ programjával.

Blaskovics-centenárium Ímely község önkormányzata centenáriumi ünnepséget rendezett Dr. Blaskovics József egyetemi docens, nemzetközileg ismert hungarológus és világhírű turkológus születése századik évfordulója alkalmából. Tyukos Ferenc, Ímely polgármestere két nyelven nyitotta meg a  konferenciát, majd ismertette a  programot. Bemutatta a  családtagokat, előadókat és résztvevőket, valamint a  török nagykövetség harmad titkárát Tuğba Alant, aki szintén köszöntötte a jelenlevőket. A műsor Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. versével kezdődött, mely megfelelően vezette be a következő programpontot. „Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel/ egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom”. A helyi kórus éneke után, mivel Blaskovics József a helynevek eredetével is foglalkozott, ez alkalommal Ímely helynevének történetét ismertették. A  régészeti leletek tanúsága szerint, a község a bronzkor óta lakott hely és határában avar- vagy honfoglalás-kori leletek kerültek elő, a község neve a török nyelv segítségével fejthető meg. Megvizsgálva a  különböző fennmaradt névformákat (Hemeu, Emo, Imee, Imől), Blaskovics elvetette a  szlovák imeloból (fagyöngy) való származtatást, amit naiv népi etimológiának kell tartanunk. A  szó fejlődéstörténetét vizsgálva láthatjuk, a helynév ótörök eredetre megy vissza. A török szóra visszamenő helynév herceget, megbízható embert, törzsfőt, tanácsadót, netán sámánt jelent. Majd Duka Zólyomi Árpád - Ady Endre Diákkör (AED) egykori elnöke - felolvasta Dr. Kocsis László visszaemlékezéseit Blaskovicsról, aki Rimaszombatból került föl Prágába az 50-es évek végén és történelem-leváltáros szakra járva megismerkedett Józsi bácsival és a  török szemináriumra is járt. Diplomáciai szolgálatba lépett. Különböző országokban

HU_august.indd 1

működött. Albániában, Laoszban és másutt. A  rendszerváltás után alapító tagja lett a  Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének. Ezzel párhuzamosan bekapcsolódott a csehországi kisebbségi

mert a  honlapunkon teljes terjedelmében olvasható. Kocsis szerint, Józsi bácsi minden hírneve ellenére szerény, „jó ember” maradt. Ilyennek ismertük. Ezután jómagam – szintén

Blaskovics József emlék tábla politikai életbe. Így lett alapítója a  Coexistenica-Együttélés Mozgalomnak, ahol a  magyar szekció vezetője mindmáig. A  felolvasott visszaemlékezés címe Jó ember. Ennek ismertetésétől eltekintünk,

egy rövid ideig az AED elnöke voltam - elevenítettem föl azt az izgalmas időszakot a  70-es évek első feléből, amikor többedmagammal Prágába csempésztem a  Tárih-i  Üngürüsz (Magyarok

története) xerox-másolatait, hogy azt Józsi bácsi lefordíthassa. E kötet 1982-ben meg is jelent Budapesten a  Magvető Könyvkiadónál. Egy indiszkréció nyomán robbant a  bomba. Blaskovicsot Prágában fölkereste Illés Sándor újságíró, akinek elmondta, mit fordít – azzal, erről ne írjon. Illés a Magyar Nemzet 1976. január 3. számában az 5. oldalon számolt be a Tárih-i Üngürüszről. Botrány lett belőle, mert László Gyula kettős honfoglalás elméletét támasztotta alá, mely végülis a finnugor elmélettel állt ellentétben. Ezért Józsi bácsit nemtelen támadások érték szakmai körökből is. A  könyvbemutatóra el sem utazott, anynyira megsértették. Pedig akkor ez a  kötet volt a  sláger. Ahogy az egyik korabeli lapban olvassuk, 1982-ben május 28-a, a könyvhét kezdete péntekre esett. „Délelőtt háromnegyed tíz. Kinn a  járdán mintegy harminc méter hosszú sorban álltak az emberek, várták a nyitást. A  sor elején állók már kilenc óra tájban ott voltak.” Nyitás után akár a bezúduló víztömeg, az emberek úgy árasztották el a  boltot. „Háromszázból kétszázan keresték A magyarok története című kötetet, amelyet nem tudtunk adni, mert előjegyzésben elfogyott. Valaki felelősségre vonta az egyik eladót: »Miért nem adatnak ki többet belőle?!« Így, hogy adhatnak. Mintha a könyvesboltok eladóin múlna.” Később Hazai György fordítása is megjelent Nagy Szulejmán udvari emberének magyar krónikája (1996) cím alatt. Máig vita tárgyát képezi, hogy a magyar őskrónikát és az elveszett magyar Nagy Sándor-legendát fordította-e Mahmud Terdzsüman (Mahmud a  Tolmács; 15101575), vagy pedig Thuróczi János Krónikáját és Iustinus Világkrónikáját. I. Szolimán szultán bajor származású tolmácsa, diplomatája 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor mentette meg, majd fordította le török (folytatás a 2. oldalon)

28. 7. 2010 19:35:06