N Y E L V J Á 1 1 Á S 0 I L

U J P E R Z S A

N

Y

E

L V

J Á 1 1

Dr. r O Z D E R

Á S

0

KÁROLYTÓL.

B U D A P E S T , 1880. A M. T . A K A D É M I A

KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(Az Akadémia épületében.)

I L

Budapest, 1880. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája.

Ujperzsa nyelvjárások. ( O l v a s t a t o t t a in. t. A k a d é m i a 1878. f e b r u á r 4-én tartott ülésében.)

E dolgozatom t á r g y á t képezik az iráni nyelvek legszebbikének, a perzsának nyelvjárásai, melyek az élő nyelv fejlődése menetében váltak ki. Az iráni nyelvtudomány mai fejlettségénél nem fölösleges elnevezés az ujperzsa; a nyelvbuvárlat ugyanis azon az időszakon belül, melyben vizsgálhatja a perzsa nyelv fejlődését, bárom fő alakot különböztet m e g : az a-, közép- és ujperzsa nyelvet. Az óperzsa nyelv tüneményeit körülbelül Cyrusig (558—529. K r . e.) követhetni; m á r ez is k é t dialektusra oszlik, keletire, azaz óbaktriaira, melyben Zoroaster irta szent könyveit, és nyugatira, azaz óperzsára, a mintazt az Achaemenidák idejéből való ékiratokból ismerhetjük meg. E z e k az ékiratok, vagy a mint az angolok s francziák régebben nevezték: nyilhegyü vagy szegalaku iratok (arrow-headed or nail-headed character, Ouseley, Travels in various countries of t h e East, more particularly Persia, (London 1819—23.) I . köt. 213., 419.1., I I . köt. 110.1. Oaractéres cunéiformes ou k clou, N o u v e a u journal asiatique, tome 14. (1834.) 133. 1. Maspero, Histoire ancienne des peuples de l'Orient, (2. éd. Paris, 1876.) 573. 1. A mostani perzsák nagy multjok e néma tanúit h a t t - i kftfi vagy hatt-i ferengi-nek hivják) az úgynevezett első osztályúak. A z óbaktriai elnevezése a hasonnevű tartománytól e r e d ; Bactria (Herodot I I I . 92, I V . 2 0 4 . , V I I . 64. 86.) az óbkt. Bákhdhi, óp. Bákhtris, ujp. Belch, a tulajdonképeni P á r § a - t ó l (a görögöknél I fcoa/'g, Spiegel, Die altpersischen Keilinschriften 208. 1.) éjszakkeletre van, a Kaspi t e n g e r és a Paropanisos hegysége közt (v. ö. Maspero, Hist. 456. és 544. M, T D D . A K A D . É R T E K . A N Y E L V - ÉS SZÉPTUD. K Ö R É B Ő L .

1*

4

DR. POZDER

KÁROLT

1. és a térképeket e m ű b e n ) ; helyesen nevezték tehát a zendet óbaktriainak, mivel ez keleten fejlődött, szemben az óperzsával, mely I r á n nyugoti vidékein, t e h á t a P á r g a körül levő tartományokban terjedt el. A középperzsa k é t fejlődő fokot m u t a t föl, úgymint a pehlevit, melyben az A v e s t á commentárját, a Zendet i r t á k s melyben sok sémi elem van, nemcsak azért, mivel oly birodalom hivatalos nyelve volt, melyhez több sémi tartomány tartozott, hanem azért is, m e r t intézményei legtöbbje sémi mintára készült. A pehleviben ismét három dialektust különböztetnek meg, mely mind n a g y o n közel rokon ; t. i. a sassano-pehlevit, a chaldaeo-pehlevit s a kéziratok nyelvét ; igy H a u g , Essay on the Pahlavi language ( S t u t t g a r t 1870. 86. 1.) Mikor m á r a pehlevi nyelven i r t magyarázatot sem é r t e t t e meg a nép, megírták az úgynevezett Pázend magyarázatot, melynek nyelve ment a sémi befolyástól s e szerint lényegesen különbözik a régibb alaktól, h a b á r az, ugy a mint a pársik olvassák, azonosnak látszik vele. A Pázend nyelvét, a középperzsa e második fejlődő a l a k j á t p á r s i n a k nevezik; ez képezi az átmenetet az u j a b b nyelvhez. A z ujperzsába, mely az irodalomban először D a k i k i és F i r d ü s i Sáhnfimehjében mutatkozik (körülbelül 1000-ben K r . u.), az a r a b hódítás és az islámra való erőszakos áttérités következtében ismét sok sémi, különösen a r a b elem vegyült. Szerencséjére elvesztette a perzsa nyelv flexiókban való bőségét, különben ezek az idegen elemek z a v a r n á k szerkezetét; így a mint van, az ujperzsában az arab és perzsa elemek — hogy chemiai műszóval éljek — csupán elegyet, keveréket képeznek, melyben mind a kettő tulajdonsága és hatása pontosan észrevehető ; a régi perzsában vegyületté kellett volna lenniök, melyben t ö n k r e ment volna I r á n szép, hangzatos nyelve s mindamellett az arabot vagy általában az idegen elemet sem lehetett volna fölismerni. A z ujperzsát nemcsak I r á n b a n , h a n e m Turkistánban, H i n d ü s t á n b a n és Afgánistánban is beszélik; müveit muslimek Törökországban, Aegyptusban és K i s - A z s i á b a n is tanulják, azt tartva a kelet három legszebb nyelvének e gyöngyéről, a mit a p e r z s a közmondás ép annyi önérzettel, mint igazsággal mond : c A r a b í asl fársí s'eker hindi nemek turki huner, (L. Sixth annual address of the p r e s i d e n t to the phi-

AZ ÜJPF.RZSA NYELVJÁRÁSOK.

17

lological society delivered 18th May 1877. hy H. Sweet 64. lap.) Ily nagyon elterjedt nyelvnél nem csoda, h a mind régibb, mind u j a b b a l a k j a i b a n több n y e l v j á r á s t m u t a t ; ilyen a pársival párhuzamosan fejlődött huz ? , melyet a sásánidák alatt Hflzistánban (a régi Susianában) beszéltek; az óbaktriaihoz közelebb állt a sásánidák udvari nyelve, a derí (der kapu v. fejedelem udvara, v. ö. dergáh ; ép igy a törökben a báb, arabul kapu, az udvart jelenti, v.o. b i b - i liumájün, a fényes porta ; az örményben hazarapet dran a r i a t s : chiliarque de la P o r t e de l'Iran, J o u r n a l asiatique Y I . série, tome 7. (1866.) 114. 1. Hasonló az aegyptusi P h a r a o ; azaz par-ao: n a g y ház, dr. K . Oppel, Das alte W u n d e r l a n d der Pyramiden (3. kiad. Leipzig 1 8 7 5 . 5 3 . 1 . ) ; alsó Mesopotamiában ( ' I r a k arabosítva ebből Iráli, a régiben Arya, Airya, A i r y a u a ; máskép Sevád) syrperzsa zagyvalék nyelvet használtak, különösen a kereskedelemben. A herevi H é r á t , a sigzi K a b u l b a n K í c és Mekrán (valószinüleg óp Maka, Ptolemaeus Y I . 7. Máxai, Hekataeus f r a g m . és H e r o d o t I I I . 93. V I I . 68. Mvzoi, Mvxot, Méxói. Ouseley Travels I . 149. 1. szerint M e k r á n a r é g i Gedrosia), a zábuli K á b u l v. Zábulistán, a sugdi a régi S o g d i a n a (óperzsa C u g ' u d a v. Oug'(u)da, Spiegel Keilinschr. 218 1.) nyelve volt E z z e l az utolsó névvel nevezik most is a perzsák azt a gyönyörű vidéket, mely S a m a r k a n d t á j á n fekszik s szépsége miata bihisti duujá', a világ édene nevét is kapta. E z t a rövid ismertetést A . W a h r m u n d H a n d b u c h der neupersischen Sprache czimii művéből vettem (Giessen 1875 1. köt. 1—7.1.); bővebben foglalkozik a perzsa nyelv történetével Spiegel következő müveiben: Grammatik der altbaktrit sehen Sprache (Lpz. 1867.) D i e altpers. Keilinschr., G r a m , der P á r s i Sprache (Lpz. 1851.) V . ö. továbbá Müller Miksa fölolvasásai a nyelvtudományról, ford. Steiner Zs. (2. kiadás Budapest, 1878.) 193—8. 1. J o u r n a l asiatique I I I . série, tome 7. (1839.) 289—346. 1. H a u g , E s s a y on the P a h l a v i language és dr. E r . Müller öt értekezése az ujperzsa hangtanról és dialektusokról (a Sitzungsberichte 39., 43., 45., 46. és 48. kötetéből, W i e n 1862—5.) H a m m e r , Geschichte der schönen liedekünste Persiens 3. lapján m é g több régi tájszólást említ

6

T)R. r O Z D E R KÁROLY

az előbbieken kivül: sagí (Segistán. Seistán, óp. C a k a : szittya, Spiegel Keilinsclir. 218. 1.), a tabari T a b a r i s t á n b a n , a dilemí, h'arezmi H ' á r e z m b e n (Herodot I I I . 93., 117. V I I . 66. Xonáofuoi, óp. Uvrirazm'is v. Uvarazm'iya, mit Spiegel Keilinscbr. 190. 1. ugy magyaráz, bogy rossz, terméketlen föld, Burnouf ugy, h o g y : takarmányföld, Vámbéry meg, Középázsiai utazás (1873.) 405. 1. barczkedvelőnek; a perzsa rege pedig azt mondja, bogy Cyrus, mikor elfoglalta, felkiáltott: b ' á r rezm, azaz: könnyű győzelem, s innen t á m a d t neve. L. Eastwick, T h e Gulistan, a new ed. H e r t f o r d 1850. 59. lap.); az asterábádi, gurgistáni (talán inkább g a r g i s t a n i , mert Gurgistán Georgiát jelenti) és kazviní. H á g i H a l f a a huzistáni s assyriai perzsa dialektust is említi. E g y csomó dialektust említ Kask is, U b e r das Alter und die E c h t h e i t der ZeudSpracbe und des Zend-Avesta, übersetzt von F r . H . von der H a g e n (Berlin, 1826.) a 12. lapon. Az ujperzsa nyelvjárások közül azokat mind fölvettem értekezésem keretébe, melyekről bármily csekély adataim is volt a k ; összesen bét ez, ú g y m i n t : a táti, talis, giláni, mázenderáni, gebr, k u r m á n g i és zazab. E z utóbbi kettő az i r á n i nyelvek kurd ágához tartozik ugyan, de mind szókincse, mind nyelvtani alkata u t á n b á t r a n perzsa dialektusnak nevezhető; igy ide sorozta m á r Berésine is ós Müller is. A t a l á b a n oly k u r d nyelv, mely tisztán képviselné törzsét s többé-kevesbé ne hajolna a szomszéd s a kurd törzsek folytonos b a r a n g o l á s a mellett vele folytonosan érintkező néptörzsek nyelvéhez, m á r nincs ; átalános szabálynak vehető az, hogy a Sehrzűrtól keletre lakó kurdok inkább megtartották a közönséges életben nyelvöket, mely az ép kifejtett oknál fogva az ujperzsa nyelvj á r á s a ; ellenben a nyugoti kurdok a vidékeukint divatozó török s arab nyelvjárásokat fogadták el. Természetesen csak a családi életben beszélik e perzsa d i a l e k t u s o k a t ; semmi irat nem készül ezeken. A ki annyira müveit, hogy mással levelez, mindenesetre vagy a perzsa, vagy a török irodalmi nyelvet b í r j a s azon ír. I r o d a l m i terméket még kevesbé m u t a t h a t n a k föl a perzsa nyelvjárások; Dorn csak ugy g y ű j t h e t e t t össze két vaskos kötetre való verset a mázenderáni nyelvjárásban, hogy perzsa és európai műveltségű gyűjtők összeszedtek mindenféle


17

o t t hallható d a l t s Emir-i P á z e v á r í neve a l a t t összefoglalták; legalább ezt engedi gyanítanunk Dorn munkatársa,. Mírzá M u h a m m e d Safi' nyilatkozata. Más munkák is, minőkről pl. Berésíne is megemlékezik, rendesen vallási t a r t a l m ú a k , a nép használatára fordítva más nyelvből, vagy európai, néha keleti nyelvészek á l t a l is gyűjtött mesék, mondák, népdalok stb. H a a nyelvjárásokat az irodalmi perzsával összehasonlítjuk, átalában véve azt találjuk, hogy nagyobb bomlást mut a t n a k , tekintve a régi nyelvet, mint az ujperzsa irodalom nyelve. E mellett azonban némely régi elemet m e g t a r t o t t a k , melyet az irodalmi nyelv elvetett. A z ujperzsa leginkább a szó végét csonkítja meg, a mennyiben a végső magánhangzókat, r i t k á b b a n a mássalhangzókat is, legyenek azok végzetek vagy ragok, elveti. A dialektusokban azonban a szó mássalkaugzós része is fölbomlik ; pl. a táti: as, ló, p. esp, esb, óbaktriai a g p a ; guspen, juh, p. guspend, gusfend, óbkt. gáocpenta pársi gógpeut, pehleví: g ő s p a n d ; a mázenderáni: gusen ; cü, bot, p. cub, óindiai ksliupa; á f t á , nap, p. á f t á b ; tálié és giláni: des, kéz, p. dest, óbkt, z a f t a , óp. dayta; cei, szem, p. cesm, óbkt. cashmau; mázenderáni: mes, részeg, p. mest, v.o. óind. m a t t a ; gebri; cem, szem; cen, néhány, p. cend. Az ujperzsa a régi kemény hangokat (tenues) lágy hangokká (mediae) változtatta; a nyelvjárások tovább mennek s részint lágy lieliezetté változtatják, részint elvetik. Pl. táti : birftár, fi testvér, p. biráder, buráder, óbkt. b r á t a r e , szanszkrit, b h r á t a r ; pier a t y a , p. peder, pider, óbakt. p a t a r e , szkr. p i t a r ; éev éj, p. seb, óbkt.'khshapan ,• kbshapan, khshapare, khsbapanh, szkr. khsapas, k l i s a p á ; áv viz, p. fib, óbkt. ap. áp, szkr. ap ; gebri: lev, ajak, p. l e b ; zevin, föld, p. zemin ; talis: kam, kicsoda, p. kudáin, p á r s i : kadám, pehleví: k a t á m , szkr. k a t a m a ; má, nőstény, p. nifideh, pehleví: m á t a k , örmény: m a t a k ; hő, nőtestvér, p. b'áher, óbkt. qaíilia, szkr. svasar; peb, atya, p. peder ; bű, fitestvér, p. b u r á d e r ; zuvá, szülött, született, p. zádeh, óbkt. záta, szkr. g a t a , mázenderáni: sáreh, csillag, p. sitáreh óbkt. Qtáre, c t á r a ; pehleví: s t á r a k ; már, anya, p. máder, óbkt. m á t a r e , szkr. m á t a r ; birár, fitestvér; nármeh, nincs nekem, p. nedárem ; sű, é j ; násteneh, nem volt nekik p. nedástend ; parsien, kérdezni, p. pursiden, óbkt. perec, szkr. p r a c c h ; giláni,

8

DU. P0ZDER KÁROLY.

liáv, álom, p. li'áb, pclilevi: chuáb, óbkt. qafna, szkr. svapna; hágván, kertész, p. b á g b á n (v. b á g v á n is); buveu, lenni, p. bilden ; náni, nem tudod, p. n e m i d á n i ; bidám, a d t a m , p. bidadem (a p. dádenliez való óbkt. dá, óp. da, szkr. dá, dbA, pebleví dát a n n ; p. dibem adok, óbkt. d a d b á m i , parsi dadbem, szkr. d a d á m i ) ; bűm, voltam, p. büdem. Ellenben több sajátságot t a r t o t t a k meg a nyelvjárások a r é g i nyelvből, melynek már az irodalmi perzsában semmi n y o m a sincs, pl. a táti, talis, gildni és mázencleraní dialektusb a n v a n : emá, mi, p. m á ; v. ö. p a r s i enni, óbkt. akmákem ; a trtlié-ban: ez, én, p. men, a mi a r é g i genitivus u t á n van képezve : m a n a ; ellenben a t á l i s n a k megfelel az óbkt. azem; ugyanebben a dialektusban van bardéb, mardéb, parsiden, megfelelőleg a régi alaknak: b a r t a , marta, parstanaiy, ellenb e n az ujperzsában a kezdő a j a k b a n g miatt u v a n : burdeb, m u r d e b , pursiden. A gilání-ban : purd, bid, p. pul, parsi pubal, óbkt. peretbu, v. ö. szkr. p ä r a y ä m i , vasadén, kinyitani, p. g u s á d e n ; mäzenderdni-ban: v a r a k , bárány, p. bereb, peblevi v a r a k ; vurk, farkas, p. gurg, óbkt. v e b r k ö ; a gebrí izvan nyelv, p' zebán, parsi bizván, óbkt. bizva, szkr. gikvá; vabr, bó, p.berf, óbt 1 v a f r a ; bárdén, enni, p. burden, óbkt. q a r a i t i : b u r d . L. Müller, B e i t r ä g e zur L a u t l e h r e der neupersiseben S p r a c b e l l . 13 —15.1. N e m akarom i t t elmondani azt a viszonyt, melyben minden egyes dialektus a perzsa irodalmi nyelvhez á l l ; minden nyelvjárásnál b e t ű r ő l betűre követem a h a n g t a n t , beszédrészről beszédrészre az alaktant, folytonos vonatkozással az ujperzsára, ott tehát ez a viszony m i n d e n izében ki derűi. A hol l e h e t e t t , szöveget is közöltem m u t a t v á n y u l ; fordításom mindig lehető bű s e m i a t t gyakran nehézkes; olvasóim nem fogn a k ezen megütközni, tudva azt, hogy nyelvészeti dolgozatban n e m kell költői fordításokat keresni. A táti dialektushoz nem közölhettem ily mutatványt, mivel összes forrásaimban egyetlen erre vonatkozó sor sincsen ; a gebrre nézve van Dornnál, I I . 171. versében egy sor szöveg, d e ezt kis szógyűjteményemm e l le nem fordíthattam. Érdekes volna azt a soknyelvű szöveget, mely Sa'di egy költeményében van s melyre dr. Bacher Vilmos, Ztscbr. d. D M G r . X X X . 8 8 — 9 . 1. 6. jegyz. figyelmeztet, bővebben fejtegetni.


17

Az ujperzsa nyelvjárások tanulmányozásához szükséges m u n k á k gyanánt említi W a h r m u n d H d b . I. 7. 1. a következőkot : Berésine, lieckerches sur les dialectes p e r s a n s , Casau 1853 ; A. Chodzko, Specimens of the popular poetry of Persia, Loudon 1812; B. D o r n és Mirzä M u h a m m a d S a f i ' , B e i t r ä g e zur Kenntniss der iranischen Sprachen, 3 rész 2 kötetben, St. P e t e r s b u r g 1860. és 1866.; Melgounof, Essai sur les dialectes de M a z a n d e r a n et de Gkilan, Ztschr. d. D M G . X X I I . 195— 224. I , s Dr. F r . Müller fennemlített füzetei. Chodzko fordít á s á t kivéve, mely mint olyan nem sokat használt volna, a többi munkát mind használtam s ezenfölül még e k e t t ő t : P. L e r c h , Forschungen über die K u r d e n und die iranischen Nordchaldäer, 2 r é s z , St. P e t e r s b u r g 1857 és 1 8 5 8 ; és A . J a b a , Itecueil de notices et récits Kourdes, St. Pétersb o u r g , 1860. Hammer, e bámulatos tudományu orientalista, szintén szolgáltatott adatokat a perzsa dialektusokhoz, leginkább keleti irók, utazók s történetírók műveiből, kik műkedvelő felületességgel irván ilyen nyelvészeti tárgyakról, nem sokat használtak a nyelvészetnek. í g y a F u n d g r u b e n des Orients I I I . 46. 1. közöl H a m m e r egy czikket T a b a r i s t á n nyelvéről; Zäliireddin Ben Sejjid Nasr-eddin, merási férfiú, Mázenderán s T a b a r i s t á n történetében közöl néhány sort egy tavaszi dalból, melyet valami rujáni K u t b költő i r t a higreh 7. századában, mikor az assassinek egy várát, K i r d k u h t (talán G i r d k ú h ) ostromolták, azonban ebből a négysoros csekélységből nem lehetne Tabaristán nyelvére semminemű következtetést vonni. 1 ) A Fundgrubenben m é g több ilyen rövid jegyzet van a perzsa nyelvjárásokról, pl. I I I . 88. 89. 1. a k u r d r ó l ; I V . 106 — 108.1. H a m m e r t ő l adat a dijárbekri népnyelvhez, Evlijá útleírása 4. k ö t e t é b ő l ; I V . 246 — 7. 1. ugyanattól a kurd nyelvről s tájszólásairól, Evliá 3. kötetéből; I Y . 312—321. 1. J . v. K l a p r o t h t ó l kurd szógyűjtemény; I V . 3 8 0 — 2 . 1. H a m m e r t ő l egy rusigiani (talán rűzegáni) kurd dialektusban irt satiricus tart a l m ú ötsoros stropliákból álló költemény fordítása, ugyancsak E v l i á útleírásából. i) T a b a r i s t á m - ó l 1. Z t a c h r . d. D M G . I V . 6 2 - 7 1 . 1.

10

DK. r O Z D E K KÁROLY

Az á t í r á s b a n ama rendszer szerint j á r t a m el, melyet a Zeitschrift d. deutsch, morgenländ. Gesellschaft használ s mely valamennyi másnál jobb. mivel következetes s azon elvénél fogva, hogy csak egy betűvel adja vissza az arab betűt, világos, egyszerű. V a j h a a m a g y a r tudományos akadémia is elfogadná kiadványaiban; kétségkivüljobb volna azon határozatlanságnál, mely most uralkodik, s mely a magyar b e t ű r e n d elégtelensége m i a t t kényszeríti az írót, hogy zavart okozó betűösszetételeket használjon. Félreértések elkerülése végett h a d d álljon itt az általam használt b e t ű r e n d a perzsa a b c r e n d j e szerint: a (a. e, i, u). b, p, t, t, g, c, h, h, d, d, r, z, z, s, s, Sj d, t, z , g , f, k, k, g, 1, m, n, v (ű), h, j (1): az 'ain spiritus asper, a hamzá spiritus lenis. Berésine, Melgounof, J a b a átírása oly hiányos, hogy nem érdemli meg a rendszer nevét; D o r n csak arab b e t ű t használ, Müller az 1. füzetben csak pár szót ir latin betűvel, ugy látszik, helyes rendszerben; már a 2. és 3. füzetben elfog a d j a K. Lepsius S t a n d a r d - A l p h a b e t j é t , melyet Lerch müvében egész terjedelemben használ. E mélytudományu s a h a n gok minden leghalványabb á r n y a l a t á t visszatükröztető átiró rendszert nem h a s z n á l h a t t a m ; részint mivel Lerchen kivül többi forrásom nem él vele s így nekem lehetetlen volna a soha sem hallott hangokat e rendszerbe átírni, részint mivel könyvnyomtató viszonyaink n e m engedik m e g . Szorosan m e g levén h a t á r o z v a a tér, melylyel rendelkezhetem, itt a h é t dialektus közül csak kettőt mutatok be. A többire nézve utalok »A m a g y a r tud. a k a d é m i a értesítője« X I I . évf. (1878.) 2. sz. 3 7 . - 3 8 . lapjára. Végül nem mulaszthatom el legforróbb köszönetemet kifejezni Vámbéri] Armin és d r . Goldziher Ignácz uraknak, kik részint szives útbaigazításukkal s nagybecsű tanácsukkal, részint rám nézve hozzáférhetetlen könyvek megszerzésével gyámolították gyönge tehetségemet értekezésem kidolgozásában. Nem t é r h e t e k át t a l á l ó b b szavakkal müvem derekára, mint Gámi a m a soraival, melyeket J . A. Vullers első perzsa t á r g y ú és F r . Spiegel a pársik szent iratairól szóló mély tudomáuyu müve jeligéjévé v á l a s z t o t t :


17

Bedűrádfir eger bíned h a t á ' í n e j ä r e d ber s e r - í m e n ma, g a r á ' i b e k a d r - i vas c d e r i s l ä h k ü s e d ve ger i s l ä b n e t u v ü n e d b i p ú s e d .

I. A táti nyelvjárás. E tájnyelvet, melyet perzsául tátinak, t a t n a k hívnak, Bakii tartományában, Absehrűu vagy Absehrán félszigetén, Tabasseránban és éjszaki Perzsia néhány falvában beszélik. E szó tát talán az óperzsából származik, a hol thah (óbaktr. Qangh; ujp. seliun, suhun, Spiegel Keilinschr. 200.1.) annyi, m i n t beszélni, a mint Darius minden rendelete elején ott tal á l h a t j u k . L. Spiegel, Die altpersischen Keilinschriften, és kivonatokat Wollheim, Die Nationalliteratur sämmtlicher V ö l k e r d. Orients, I I . 48—53. 1. Az áderbeigáni törökök a perzsákat tatoknak híják, innen van e név tátgik, minek a kandahári, turkistáni perzsákat nevezik. Vámbéry, Török-tatár nyelvek etym. szótára 176. 1. igy szól: Tacik, tatáikból, t a z i k az a név, melylyel a törökök és mongolok a békés, letelepedett népeket nevezték. így nevezték el a betörő arabok KözépÁ z s i a iráni lakosait is és igy nevezik még m a is. Taziknak t e h á t a tázi szóval, miut azelőtt hibásan vélték, semmi köze. T á z i óperzsa kifejezés volt az arabok és mohammedánusok szániára, sőt az örmény még m a is tazik névvel jelöl minden moszlimet, akármily nemzetbeli is. E szó pedig a tat, dat tőből származik, melynek jelentése: szilárd, nyugodt, csöndes, békés, készséges, kellemes, édes, ízletes. L á t j u k tehát, hogy Berésime ama magyarázata, mely szerint a régi thah szóból származnék e név, nem bír valószínűséggel. V. ö. Vámbéry E t y m o l . Wörterbuch, német kiad. 171.1. 183. §. Dulaurier szerint az örményben dagik, tagik szóval nevezték hajdan a n o m á d törzseket; a mai örmény a muslimeket átalában nevezi igy. L . Journal asiatique (1858.) V. série, tome 9. 197. lap és E . Dulaurier, Récit de la premiere croisade, chap. 1. note 9. A népies perzsában t á t falusi, vidéki embert, gyáva férfit jelent. Ugy látszik, hogy a táti azon perzsák nyelve, kik Tágis-

12

DR. POZDER KÁROLY

t a n b a s más a r r a fekvő tartományba vonultak. H e r o d o t I I I . 91. V I I . 66. /luSLy.ai Cooley szerint a » T a d j e k , a people of ancient P e r s i a n race, now widely scattered t h r o u g h the countries east of P e r s i a « ; H a m m e r az ő szokott etymologizálásával egyenlővé teszi a Tadschik-okat a Tedesci-vel, azaz a németek őseivé teszi, 1. J . W . Blakesley, H e r o d o t u s with a commentary ( L o n d o n 1854. 2 kötet). J o u r n a l asiatique V I . série, tome 15. (1870.) 220.1. perzsa a. m. t á z i k ; ép igy Vámbéry, Középázsiai utazás (Pest 1873.) 75. 1. tadsik a perzsa őslakosság. M á r J o u r n a l as. V I I . série tome 1. (1873.) 397. 1. c s a k annyit mond, hogy e szó jelöli Perzsia északkeleti vidékének benszülötteit; ellenben u. o. tome 8. (1876.) 526.1. így van a név f o r d í t v a : de la couronne (p. tág) s az van mondva, hogy állítólag idegen pórok. A Zeitschr. d. D M G . X X V I I I . 577. 1. szerint, a mariupoli görögök egy törzse szintén tat-nak neveztetik; B l a u szerint e név a régi Octretg, mely néven m á r a 3. században K r . u. is laktak a m a tájon görögök. A tát, t a d vagy tázik n é v r ő l Emir-i Pázevári, mázenderáni költő is megemlékezik, 1. Dorn, B e i t r ä g e I I . 212. 1. 323. v. 506. 1. 1. v. A leggyakoribb betücserék, viszonyítva a perzsa nyelvhez, a következők: A hosszú á 1. c-vé lesz p. a dativus vagy accusativus r a g j a r á lesz r e : b i r u á r r e dírum, a fitestvéremet l á t t a m ; biruár t u r e dírum, fitestvéredet l á t t a m ; esire best be'arabah, fogd b e a lovakat a kocsiba. N é h a főnevekben is megrövidül pl. ge kie mű nistem, a hely, a hol ültem, különben ez gyakran a perzsában is előfordúl, kitűnő Íróknál is pl. S a ' d i Gul. 23. 1. (Eastwick kiadásában, Hertford, 1850.): Kes nedídem kik gum sud ez reh-i rást, nem l á t t a m senkit, a ki eltévedt az egyenes ú t o n ; Eirdűsi, Vullers Sáhnámeh-kiad. I . 14. 1. 13. v. H e m i t a f t ez t e h t - i áíihen Jehl CCi m á h - i d ü h e f t e h z e serv-i s e l ű ; R a g y o g o t t a fejedelemség trónjáról, M i n t a k é t h e t e s hold a s u g á r c i p r u s f á r ó l .

vagy Gáminál J ű s u f u Zalíká, k i a d t a V. v. Hosenzweig, Wien 1824. a 62. l a p o n :


17

cih hüs guft a n nikü gífj n i k ű k á r kill ser h ' a h í s e l á m e t sirr n i g e l i d a r . M i t m o n d o t t a m a j ó t e v ő ékesszóló ? H o g y : h a fejedet b i z t o s s á g b a n a k a r o d b i r n i , vigyázz a t i t o k r a .

I t t a vers mértéke m i a t t van nigeli e h. nigäh. G y a k r a n van az ä kihagyva a mai perzsában is e szókhói: seh e h. sah, reh e h. rák, dehen e h. dehán, sipeh e h. sipáh, sijeh e h. sijáh, guueh e li. gunákstb. valamint viszont gyakran van oly helyen, a hol nem kellene állnia: sebuksár e li. sebukser, könnyű f e j ű , sitemgár e h. sitemger, zsarnok; h ' á r . e li. hur, ehető stb. Az ige óhajtó m ó d j á b a n is fölösleges és egész helyesen e l m a r a d h a t : liudá t u r á rözi dihád, adjon isten é l e l m e t ! háneh-i dusmenánimán h e r á b sevád, pusztuljon el ellenségeink h á z a ! szintén helyesen: diked és sieved.1) — 2. Az á m é g fl-vá lesz pl. imu mhöim bigirizim, mi el a k a r u n k f u t n i ; ebben nevezetes még az imíi (p. a m a ) elején levő a, mely n é h a az ujperzsában is előfordul (megfejtését 1. W a h r m u n d H d b . I . 74. 1. *) a l a t t ) ; itt a, e, i, u hangot képviselhet ez azelif: a h á e li. bá-val vei; esfid e h. sefid, fehér: istárek e h. sitareli, csillag ; ustur e h. sutur, teve. I g e n természetes, hogy a t á t i a mély ' a hangot teljesen ű-nak ejti, pl. ebben mliuim p. m i h ' á k í m ; e h a n g mindenesetre lehet mély és hosszú ű, mint a perzsa á. U es ez i zöteh merek, az a ló gyorsabban megy ennél; űnge óira refteni ? miért mentél a r r a ? I t t egyúttal látható az előbb említett hangcsere egy p é l d á j a : a p. á n g á szóban az első á ű-vá / lesz, a másik e-vé. Sumá lesz áumü és isán vagy iéán lesz uáön, a miben a visszafelé h a t ó szépkangzati törvény észlelhető, mint a t ö r ö k b e n : i és u hang ugyanazon szóban nem á l l h a t ; a székely ember az á előtt levő « hangot is valamennyire az á-lioz h a s o n í t j a ; K r i z a , V a d r ó z s á k VITT. 1. jegyzetében visszaható hangattractionak nevezi e tüneményt. K ü l ö n b e n az á gyakran Perzsia egyéb vidékein is ejtetik ö-nak, különösen h a u t á n a n következik és ezzel együtt mintegy a n orrhangot k é p e z : báréin, eső; nön, k e n y é r ; pünzdek, tizenöt stb. azonban a klassikus nyelvben is van e hangváltozásra példa: 1. E g y e t . ') F l e i s c h e r , G r a m m a t i k der lebenden p e r s i s c h e n S p r a c h e (2. k i a d , L e i p z i g 1875.) 62. 1. W a h r m u n d H d b . I. 109. 1.

14

DR. POZDF.R KÁROLY

Philol. Közi. I I I . (1879. évf.) 72. és 510. 1. Sőt G a m m á i ( J . u Z.) van eset, kogy n sem következik az ä u t á n s mégis n-vá tompul, ugy, hogy fermái és m ű i rímet képez. A z o n b a n rendesen a t á t i b a n is m e g m a r a d áu-nak e szótag. A rövid en szótag g y a k r a n rövid un-ná lesz; p. áhen, áhun, vas; 3. az á még ová is lehet, pl. zű boá, gyors l é g y ! gyorsan! mű behőneh á m á r u m , haza j ö t t e m ; (épen ugy m o n d j a a perzsa: ferdá h á n e h h ' á h e m bűd, holnap otthon leszek, a házban, mint a n é m e t : I c h werde morgen zu H a u s e sein, szintén a házat szerepelteti e kifejezésben.) A b hang az igen közel rokon v h a n g r a változik: ov, viz p. áb ; távustűn, nyár p. t á b i s t á n ; várís, eső p. b á r á n J ) ; sev v. áű, éj p. seb; vár, szél p. b á d ; a mai irodalmi perzsában is megvan e tünemény : nuvisten v. nubisten irni. A szó végén a b elmarad pl. éű, bot p. c ű b ; oftá, nap p. á f t á b . A p a szók végén n é h a e l m a r a d : es, ló p. esp. A d n é h a k i m a r a d : birüár, íitestvér p. burádéi', pier, atya, p. p e d e r ; zü, gyors, p. zud ; guspen, bárány, j u h p. g u s p e n d ; moí, anya, p. mfuler; továbbá a d gyakran r - r é válik: vár, szél p. b á d ; diren látni p. díden; á m e r e n , j ő n i p. nmeden; kesiren, húzni p. kesíden ; dáren, adni p. d á d e n . Az r a szók végén n é h a szintén elmarad, pl. teh, te p. ter, a középfok képzője: züte, gyorsabban p. züdter. A z szintén pl. e, ból, bői p. ez. A z s a szó közepén el-elhagyatik: nisten ülni p. nisest c n ; az s pedig gyakran s-szé leszen: nevisten, irni p. nuvisten ; nemáz gudásten, a szabályszerű imát elvégezni p. nemáz gudásten. A z / n é h a p-vé változik, pl. guspen, juh, p. gűsfend, v. gűspend, ez a tünemény az ujperzsábau s valamennyi iráni

*) Bái'íín ép ú g y j e l e n r é s z e s ü l ő alakú, m i n t a m a g y a r b a n e f ő n é v : eső ; szabályosan v a n e szó v á r í s is képezve, m e r t is v a g y is k é p z ő v e l szokás f ő n e v e k e t a l k o t n i a p e r z s á b a n , 1. "Walirmunil H d b . I. 189. 1. 289. §. pl. b e h s i s , a d o m á n y e b b ő l : b e h s i d e n ; sitájis, d i c s é r e t ebből : sitiiden ; ermájis, p a r a n c s e b b ő l : ferműden ; kusájis, kinyitás, megadás, alávetés, e b b ő l : k u s á d e n , g u s á d e n , k u s ű d e n (kinyitni ; p l . k i s v e r k u s á , o r szágbódító, m i n t az a r a b b a n f t h t ö r z s : k i n y i t n i és f a t l i : g y ő z e l e m , m e g hódítás.)


17

nyelvben előfordul: pillád v. fúlád, aczél; pírfiz v. fírűz, győzelmes, szerencsés. A k a szóban, az n a végén szokott elmaradni, pl. jete, egy d a r a b p. j e k t á ; zemí, föld p. zemín. A váv szintén el-elm a r a d pl. gá, m a r b a p. gáv, g á ü ; a szó közepén n é h a rövid e-vé lesz a hosszú ú h a n g : liest, m a g a p. liúdes; m a j d hosszú í-vé változik: gist, h ú s p. g ü s t ; a vövid u pedig rövid i-vé lesz: bilend, magas p. bulend. A 1) a szó közepén néha e l m a r a d : sűr, f é r j p. s ű h e r ; a többes számú r a g h b e t ű j e í-vé változik, pl. birüáriá, fitestvérek ; kitábiá, könyvek. A végső h rövid e betűje gyakran i-vé lesz, pl. bidih, adj p. b i d e h ; különben Indiában, hol a perzsa szót túlnyomóan sok i-vel szokták beszélni, ezt szintén így m o n d j á k : bidih, s Fleischer nyelvtanában, melyet Mirzá Muk a m m e d I b r a h i m angol műve u t á n kidolgozott, szintén így t a n í t j a . E z a mirzá különbeu perzsa ember volt, (1. Fleischer G r a m , bevez. X I I I . 1.) de úgy látszik, az indiai kiejtést követte. Ugyancsak K e l e t - I n d i á b a n mondják a hosszú í hangot némely esetben é-nek, és a hosszú u-t ö-nak, s megkülönböztetésül já-i meghűl és váv-i meghűl, vagy j a és váv-i fársi vagy ' a g a m i olyankor e betűk neve, azaz nem világos, nem ismert vagy perzsa i és ú, ellentétben a j á és váv-i ma'rüf, azaz ismert i és ú betűvel, mivel ez utóbbi az arabban is megvan. E z az é és ó a régibb perzsából származott I n d i á b a . x ) A z í néha rövid e-nek h a n g z i k : hec, semmi, p. h í c ; máskor rövid u-vá lesz: gumz, te menekülsz, p. gurizí, girízí. A rövid i hang n é h a szintén u-vá leszen: durőz, rövid, p. diráz. A főnévről. A nem megjelölésére az állatok neveinél e szót h a s z n á l j á k : m á r e h , nőstény, p. mádeh, pl. máreh gá, tehén. A főnév így r a g o z t a t i k : 9 V. ö. F l e i s c h e r G r a m . 72. 1. és 7. 1. j e g y z . W a h r m u n d H d b . I . 27. ós 28. §. B l e e k : A concise g r a m , of t h e P e r s . lang. 8. 1. s z e r i n t csup á n ez e g y szóban : h ű s , j ó , kellemes, szép, kell ö - n a k e j t e n i a v á v o t . í g y C h o d z k o is, G r a m m a i r e p e r s a n e (Paris 1852.) 7. 1. E b e t ű k a r í m e l é s b e n k ü l ö n s z a b á l y alá e s n e k , 1. J o u r n a l a s i a t i q u e IV. série t o m e 10. (1847.) 384 — 5. 1.

DR. P 0 Z D E R KÁROLY

16

Nomim Dativ. Accus,

E g y e s szám: birüár, fi testvér, p. b u r á d e r , bebiráár, p. beburáder, biröárre, p. buráderrá.

Komin, Dativ. Accus.

Többes s z á m : birúáriá, p. b u r á d e r á n v. b u r á d e r b á , bebirüáriá, p. beburáderán, biröäriäre, p. b u r á d e r á n r a .

í m e itt minden különbség nélkül rendesen líd vagyis ja szótaggal képezik a többes s z á m o t ; a mai irodalmi perzsában s a társalgás nyelvében szintén ez történik; pl. Ouseley T r a vels I. 271. 1. azt irja, liogy a nép egy helyen ily kiáltással fogadta ő k e t : b i j á bijá bíni g ü n zenhá-i ilci úmedend, jer jer, nézd lelkem, a követ nejei megérkeztek. Csak a classicus művekben s a költészetben t a r t j á k meg az án végzetet, esetleg j á n vagy gán ragot, pl. m e r d á n , férfiak ; g e d á j á n , koldúsok; becegán, gyermekek. L. "Wahrmund Hdb. I . 77—85. §. Fleischer Gram. 28. 1. Azonban nevezetesebb ennél az, hogy néha élettelen t á r g y a k r a is kiterjeszti a perzsa nyelv az án ragot, h a azok szerves voltuk, mozgás, növés vagy változás által az élő lényekhez némileg hasonlítanak, pl. S a ' d i e versében: B e r g - i d i r e h t ä n - i sebz d e r nezer-i l i ü s j á r H e r v e r e k i d e f t e r í s t m a ' r i f e t - i kirdigíir,

vagy H a m m e r , Kedekimste 206. 1. Auf g r ü n e n Bäumen s i t z t d e r Weisen S e l i e k r a f t , I n j e d e m L a u b e i n B u c h v o n Gottes W i s s e n s c h a f t .

Az e vershez kötött szép adomát 1. ugyanott és némi változtatással J o u r n a l asiatique (1858.) Y . série, tome X I I . pag. 602. V. ö. Fleischer G r a m . 25. 1. B l e e k : A concise gram, of the Pers. l a n g . 14.1. hibásan állítja, hogy e többes: direht á n csak egyszer fordúl elő; megvan az a Gul. bevez. 4. 13. és 14.1. ős a szöveg 124. 1. Költőien földolgozva, de a mellett kissé szétmosva H a m mer, D u f t k ö r n e r aus pers. D i c h t e m ( S t u t t g a r t 1836,) 91. 1. B e t r a c h t e j e d e n B a u m und m e r k e , A u f jedem B a u m i s t j e d e s B l a t t E i n Buch, w o r a u f d e r H e r r der S t ä r k e Die Schöpfung aufgezeichnet hat.

17


• M a g y a r r a fordította évf.) 250. 1. .

.

dr. E r ő d i

Béla, »Koszorú« I. (1879.

/

M á s p é l d á k : Gámi J . u. Z. 47. 1. B e h e z m e s liif at-i f e r l r a n d e l i b e l i t a n t C C B ű d v á f i r t e r ez b e r g - i d i r eh t á n , Ü n n e p é l y é n a szerencsések d í s z ö l t ö n y e Törnöttebb volt a fák lombjánál

vagy G á m i díváujából, 1. Z. f. d. K u n d e d. M. V. k. (1844.) Pis-i ruhet b u t á n r á nebfid megál-i gilveh. arczod előtt a bálványok fényének sem volt h a t a l m a ; itt szabályosan buthá kell e n e ; Sa'di Gul. 2. 1. Gumleh-i vugúd-i ű rihteh búd u b a k síudeli meger cesmán, egész teste szétomlott és porrá lett, kivéve szemei; e szóban nyilván a széphangzat döntött, mert ez a l a k b a n : éesmhá kellemetlen hangtorlódást okoz a h á r o m mássalhangzó egymás mellett. Mindamellett épen a finom érzékű Firdfisi ugyancsak e szót h a s z n á l j a : Sikesteh dil u cesmhá gesteh kür, Tört szívvel s szemök fényét vesztve, M o h i F r a g m e n s 26. 1. és Vullers F r a g m e n t e 82. 1. így f o r d í t j a : M i t t r a u r i g e m H e r z e n und g e t r ü b t e m Blicke. Sa'di Gul. 85. 1. H i c ez in sulninan-i diläviz-i mutekellimán der men atr nemi kuned, a szónokok eme szívvonzó beszédeinek egyike sem gyakorol hatást r á m ; itt és Gul. 87.1. B e d e r ámedend u suhunán-i ' 6 n á sezá guftend, bejöttek s haszontalan beszédeket mondottak, elvont fogalmat jelentő szó, suhun, beszéd, k a p j a e többes rag o t . ' O m a r h e j j á m (J. B. Nicolas, Les q u a t r a i n s de K h é y a m , P a r i s 1867.) 138. négyesében van ahterán, csillagok, a 397-ikben gemán, búbánatok. Sajátságos többes ez: sitáregán ebből sitáreli, csillag, e h. sitárehá, Auhad-eddin E n v e r i egy költeménye czímében: Nikűhiá-i sitáregán, a csillagok gyalázása; 1. H a m m e r , Bedekünste 98. 1. Ilyen [van a Kasideh-i burdeli 53. versében (G. A . Balfs kiad. W i e n , 1860.) ű buved hürsid-i fadl-i ísán ve r á n d istáregán, a mi az eredeti e versének felel m e g : fa'innahu áamsu fadlin h u m kavákibuhá. Ugyancsak a B u r d e h 142. versében van : H i c há§il zán nedárem guz gunáh á n u nedem, (e h. gunáhá, a b ű n ö k ) ; semmi egyebet nem nyertem abból, mint bűnöket és b á n a t o t ; megfelel az eredeti Y a m á hasaltu illá ' a l a ' l á t á m i va ' n n a d a m i . Ugyanez az eset van a perzsa bibliafordításban, melyet az angol bibliaterjesztő M. T U D . A K A D , É R T . A N Y E L V - ÉS S Z É I ' T U D . KÜRÉI1ŐL.

2

18

DR. I'OZDER KÁROLY

t á r s u l a t adott ki, s mely ha nem is classicus, de szabatos fordítás, s így idézhetem. A 130. zsoltár 3. verse így szól: E j hudávend eger g u n á h á n r á menzür dar!, kist kih bijisted, ej h u d á v e n d ? Si iniquitates observaveris Domine, Domine quis sustinebit ? Nevezetes az is, hogy h a sál, év, helyett a vele egyértékű sáli használtatik, annak többese rendesen sálián, az előbbié pedig s á l b a ; pl. Mohi E r a g m e n s 20. 1. cu cendin b e r á m c d her in sálián, midőn ennyi év múlt el e fölött. Még számtalan példát tudnék a többes ilyen rendkivüli képzésére fölhozni; azonban legyen elég csupán néhány helyre utalnom, mely a kezem közt levő müvekben előfordul: G á m í J . u. Z. 11. 16. 74. 106. 171. 1. (a versek ugyanott n e m levén megszámozva, csak a lap számát idézhetem). Mohi, E r a g m e n s 17. 1. (v. ö. Vullers F r a g m e n t e 40. 1. 67. jegyz.) 23. 29. 30. 31. 5. 9. 1. H a m m e r Redekünste 91. L 2. jegyz. Értekezésem folyam á b a n ki fog tűnni, hogy a gebriben legszabályosabban van m e g t a r t v a a régi perzsa nyelyv szabálya: t á r g y n á l ho, hű, személynél űn a többes r a g j a : h á d e h ü , h á z a k ; hosrevűn,királyok. V. ö. Spiegel, G r a m . d. Pársisprache 49. 1. A z á n képző helyneveket képez az irodalmi perzsában, pl. bijábán sivatag (azaz : bí-áb-án viz nélkül való hely), germ á b á n meleg forrásos hely ; így kell tehát ezt a helynevet is é r t e n i : ciliil d u h t e r á n (negyven leány, egy búcsújáró hely H é r á t mellett) és nem többes számnak, J o u r n a l asiatique V. série tome 16. (1860.) 500. 1. Nevezetes azonban, hogy a másik többes rag, liá is használtatik helynevek képzésére: háneliá egy sirváni kolostor, mely 684-ben ( K r . u. 1285.) épült a szent P i r Husein R e v á n á n sirja m e l l e t t ; 1. D u g a t , Histoire des orientalistes I . 83. 1. T é r j ü n k át ismét dialektusunkra. A melléknevekről. Ezek az irodalmi perzsa nyelv szabályai szerint követik főneveiket, melyeknek jelzői, a k á r idáfettel, a k á r a nélkül, A középfok ter vagy te, a felső térin képzővel képeztetik, pl. beliter, j o b b ; zűteh, gyorsabb; durőzterín, leghosszabb. Összehasonlításnál az ez v. e elüljárót h a s z n á l j á k : ez v. e hemeh behter, mindennél jobb. A nevek képzésénél is a mai perzsa szabályait követi: elvont főneveket i-vel képez pl. dusmáni, ellenségeskedés; helyneveket istún-nal képez: gulis-

AZ UJPERZSA NYELVJÁRÁSOK.

19

tön, rózsás k e r t ; távustön, nyár (V. ö. ebhez W a h r m u n d H d b . I . 192. 1. Fleischer G r a m . 79.1.) A sarkszámnevek olyanok, mint a perzsában, csakhogy az első tízhez te (p. tá), darab, j á r u l ; az osztószámok a sarkszámok ismétlése által származnak, pl. íte íte, egyenkint. Az irodalmi nyelvben is gyakran fordűl elő ez az ismétlés, közbetoldott a h a n g g a l : jekájek, egyenkint, egy-egy, W a h r m u n d H d b . I . 175. 1. Fleischer G r a m . 80. 1. A személyes névmás így h a j l í t t a t i k : Egyes szám: Nomin. mö, mia, én

t ö te

ö, ő,

Dativ,

bemö, bemia,

betű,

bedö,

Accus,

műre,

tűre,

öre.

Többes s z á m : Nomin. imü, mája, mi,

sumű, sumüjá, ti,

Dativ,

bemö,

besumö,

Accus,

imüre, imháre,

sumure,

Nomin. usún, ők, Dativ,

beusún,

Accus,

usönre.

A visszatérő névmás beit, m a g a , heitre, magát, p. hűd, h ü d r á s így változik az egyesben: mö liestum, m a g a m , tö heáten, magad, ü besten!, m a g a ; a többesben: imö besten, magunk, sumű liesteni, magatok, usön besten, magok. Birtokos névmás helyett áll a személyes, az első személyben meneh, minuh, pl. moi meneti, a n y á m ; vagy a szóhoz jár u l n a k e szótagok em, et, es, mint az irodalmi perzsában is. A m u t a t ó névmások e z e k : i, ez, p. ín, többese iniá, p. inán és ö, az, többese öniá, p. a n és ánán. A visszahozó névmás így ejtetik k i : geh. H a t á r o z a t l a n névmás her, minden, hec, semmi. Az ige tagadó s tiltó a l a k j a úgy képeztetik, mint a divatos perzsában. A lenni segédige így h a j l í t t a t i k : 2*

DR. POZDER KÁROLY

20

Egyes:

Többes:

im, 1. személy: um, ium, em, ind, id, 2. személy: i, ind, end, iund. ') 3. személy: hangzó nélkül, ű, í, E szócskák azonban csak az elvont létet fejezik ki, azaz kapcsolókként szolgálnak; az üsszeríí lét, a létezés, levés kifejezésére, valamint az irodalmi perzsában, úgy itt is best, az est erősödött alakja, egy igenévi a l a k : létező értelemmel szolgál: Egyes:

Többes :

istim, 1. személy: istem, ístid, 2. személy: isti, istind. 3. személy: ist, Összevontan íi, u, eb, ő van. Tagadója rendesen nistem, nistí stb. A harmadik személy összevonva nih, nincs. A suden segédige nem használtatik; a büden így h a j l í t t a t i k : Infinitivus: biren ; parancsoló: bos. Egyszerű mult (mádi mahdüd). mű burum, brum, imű burim, brűn, tű buri, bri, sumü burind, brínd, ű buri, brű; usűn burind, brínd. H ' á s t e n , akarni, igének hajlítása a jelentő mód j e l e n idejében (zemán-i hál). mű mliűum, imű mhűim, 7 7 t t tű mhűi sumü mhűid,7 C í ű mhűn, usűn mhűind. 7 mhú i * t ') A z í s t e m , íst.í, ist stb. a l a k n á l a í á t i a p á r s i dialektussal teljesen m e g e g y e z ; y. ö. Spiegel G r a m , d e r P á r s i - S p r a c l i e n e b s t S p r a c h p r o b e n , (Leipzig, 18.11.) 83. 1. — E g y F l ü g e l , Die a r a b . pers. u . t ü r k . I l a n d s c h r i f t e n I. 544. 1. i d é z e t t vers m u t a t j a a liest ige t ö b b f é l e a l k a l m a z á s á t : b e n á m - i h u d á v e n d - i b á l a u pest k i h ez h e s t i e s liest s u d h e r c i h liest. A felső és alsó (ég ós föld) I s t e n é n e k n e v é b e n , K i n e k lényéből n y e r t létet m i n d a z , a mi létezik. E v e r s e t M u h a m m a d B i n ' A l i a l m u r s i d i alkarmíiní, m e l l é k n e v é n N a h l bend-i áu a r a ' (der G u i r l a n d e n w i n d e r der D i c h t e r ) , i r t a ; közönségesen h o g á v. bogii K e r m á n í n a k h í j á k ; 1. H a m m e r , R e d e k ü n s t e 248. 1. E r d m a n n , Ztsclir. d. D. M. G. I L (1848.) 205 — 215. 1. Chudschu Oermani n é v a l a t t i s m e r t e t i , s e n e v e t a g e r m , m e l e g szóval h o z z a

összeköttetésbe.


17

Az ige hajlításának mintája. A z ige határozatlana den helyett ren szótaggal végződik, mint í'önnebb láttuk a cl betű változatainál. Példa girihten, menekülni, futni. Mult részesülő g i r i h t e h ; parancsoló guruz, beguruz; 3. személyben: bos ü g u r u z i ; többes: gurizím, gurizid, bos u s ű n guruzund. Jelentőmód általános jelene (süret-i musterikeh-i hál ve istikbál.) má guruzum imü guruzím, tü guruzi t ú r n á guruzind, íl guruzu u s ű n guruzund. H a t á r o z o t t jelen (zemán-i hál). mia mű tü ma ü vagy mi imü mia sumü ma vagy mi ut'űn

guruzum guruzi guruzu guruzím guruzind guruzund.

Egyszerű mult ( m á d i mahdüd). mű giríhtum i m ű giríhtim tü giríhti ír'umú giríhtid ű giriht u s ű n girihtund. F é l m ú l t (hikájet elhal fi 'lmádi). mű ma giríhtum tü vagy girihti ü mia giríht imü ma girihtim sumü vagy giríhtid usün mia girihtund. Az egyes számú 3. személy így is lehet girihtu. Bevégzett mult, a mely egyúttal jelentőmódú jelen idő gyanánt is h a s z n á l t a t i k :

-

mű bugurihtenum tü buguríhteni ú bugurihten imü bugurihtenim sumü bugurihteníd u s ü n bugurihtenund.

22

DR. POZDER KÁROLY

Összetett mult (mádi geir-i mahdűd). imű giríhte-ím mű giríhte-em áumű girihte-íd tű girihte-i usűu giríhte-end. ű girílite-est Hégmult (hikájet elmádi fi 'lmádi.) mű girihte brim tű » bri ú » bru imű » brim sumű » brind luíűu » briud. Egyszerű jövő vagy coujunctivus (sűret-i insájeh-i hál.) mű biguruzem tű biguruzi ű biguruzu imű biguruzim sumű biguruzind usűn biguruzund. Néha ez idő pleonastice el van látva még rnia, perzsa mi szócskával: mű mia buguruzem. A z elöljárók majd egészen ugyanazok, mint az irodalmi perzsában ; csak neliány tér e l : bos, -val -vei, p. b á ; ez, e, -tói -tői -ból -bői. .Néhány határozó : begesű, h o l ? digineh, digün tegnap (valószínűleg ebből van összetéve: perzsa di tegnap és török gün n a p ) ; imrűz, ma, imsű, az éjjel, sabáh holnap; inge, i t t ; unge, o t t ; kalábeh, sok; dűr, messze; nih, ne. A kötőszók ugyanazok, mint a perzsában. A kérdést ugy fejezi ki a táti, hogy a szó végére ű vagy sű szótagot tesz, pl. bekih dáresű, kinek ad ő ?

II. A mázenderáni nyelvjárás. E z t a hasonló nevű tartományban beszélik, s inkább különbözik a perzsa irodalom nyelvétől, miŰt a gíleki; különös sajátsága nyelvtanilag a sok névutó, a mely azonban mind eredeti, s így bizonyos, hogy e tüneményt nem szabad a török nyelv befolyásának betudni; némelyiket más perzsa nyelvjárás-


17

b a n is föltalálhatni. Berésine, ki Perzsia éjszaki részéhen való ielőzése alkalmával foglalkozott e dialektussal, a nyelvtani taglaláson kívül még párbeszédeket, 16 népdalt s a T ü f á n u l b u k á (a könyek özöne) cimü műből egy részletet közöl. E z utóbbi szerzője Algauhari, nyomatott T e h e r á n b a n 1266-ban (1819 K r . u.). T a r t a l m á t a M u h a r r e m havi mysteriumok szám á r a való dolgok, a sí'á imám-ok halála stb. képezik. M a g á nál az Emír-i Pázevárlnál igy fordul elő: mázerún, pl. D o r n Beiträge I I . 51. 1. 68. v. 215. 1. 328. v. 240. 1. 368. v., de igy i s : MA zen d e r ű n I I . 92. 1. 134. v. és 573. 1. 18. v. Az á n szótagot g y a k r a n unnak ejtik Perzsiában egyebütt is, Ztschr. d. D . M. G. I . (1846.) 89. 1. szerint Teherán. A mázenderáni vocalismusa átalában megegyez az uj perzsáéval, természetesen I r á n nyugati részén dívó kiejtés szerint. Váv vagy já-i meghűlról, a melyet a k u r d még ismer, itt m á r nincs szó. 1 ) Jellemző az a tünemény, hogy itt is, mint az u j felnémetben és örményben régibb teljesebb hangzók helyébe hangtalan e lép, pl. persíen p. pursíden, kérdezni; gevún p. guván, i f j ú ; kedám, p. k u d á m , kicsoda; cebárem p. cehárum, negyedik; 2 ) merg p. murg, m a d á r ; pehteh p. puhteh, megfőzött; zendűn p. zíndáu, fogság ; bezerg p.'buzurg, nagy. Azok a szók, a melyek elején régi r-nek megfelel g, az ujperzsában rendesen a-val állanak első szótagukban, eltérőleg a mázenderánitól, a melyben c-vel ejtetnek ki, pl. g e n á h p. gunáh, örmény vnas, pársi vanáh, b ű n ; gel és gelestíin p. gul és gulistán, örmény vard, rózsa; géműn, p. gumán, óbaktriai vímanő, gyanú, h i t ; gestálii p. gustáhi, pársi vastákh,nyerseség.Ebből azt lehetne következtetni, hogy a mázenderáni az eredetibb kiejtés, mert az e vagy rövid a közelebb van a régi nyelv n-jához, mint az ujperzsa u ; azonban találni más eseteket, melyekben régibb i u h a n g helyébe h a n g t a l a n e lépett s így látni, hogy az előbbiek is az ujperzsa közegén át mentek a mázenderán i b a : emrilz, p. imrűz, m a ; emsü p. imseb, az éjjel; desnfim p. dúlnám, gyalázás, gáncsolás, peser, p. puser, óbaktr. p u t h r a , ') L . e r r ő l F l e i s c h e r G r a m . 7. 1. jegyz. W a h r m u n d H d b . I . 17. 1. ) F l e i s c h e r G r a m . 9. 1. v a u cellar, W a h r m u n d H d b . I. 65. 1.

2

c a e h ä r , c a r ; c s u p á n Nicolas D i a l o g u e s 92. 1. van t c l i é h a r , s ő az ó-t i-nek olvassa. B e i t r ä g e I . 14. 1. M ü l l e r is megengedi a c e h ä r olvasást.

24

HR. POZUER KÁROLY.

ó ind putra, fiu; desmen p. dirimen, óbaktr. dusmanarih, görög Svafxevrjgj ellenség stb. E tünemény nemcsak itt és az örményben van meg, bauem m á r az ó b a k t r i a i b a n ; m á r ott is hangsúlytalan hangzók átmennek ily néma e-be, pl. venden ebből: vind ; §kend, p. sikesten, törni, hasítani, ó ind chid, görög o/iő-, latin seid. Még i n k á b b bizonyít a mellett, hogy i t t a mázend e r á n i b a n nem régi sajátság, hanem romlás van, az a r a b szók szintolyan megrontása : meneggim p. muneggim, csillagász; meselmún p. muslimán, igazhivő; te'emmel p. te'emmul,szeml é l e t ; hád'er p, háclir, kész -r ' á s e k p. 'ásik. szerelmes stb. Az á leginkább m, n előtt a szó végén lesz ü-vá ; mint zárbetü e k é t szóban lesz ű-vá: derjű p. derjá, tenger, ásiu p. ásíá, malom. Szótag közepén néha csak megrövidül ez az á : gemek p. gámeh, r u h a ; heneh p. háneh, ház. Az á — u változására pl. gün p. gán, l é l e k ; ferműn p. fermáu, p a r a n c s ; bedflnisseh p. bidánist, t u d o t t ; a r a b szókban: seltün p. s u l t a n ; seitűn p. seitán, s á t á n ; erkún p. erkán, oszlopok stb. A mázenderáni mássalhangzói is n a g y o b b á r a megegyeznek a perzsákkal; azonban régi dialektusokra emlékeztet az a sajátság, hogy a hangzó palatalis még megvan a perzsában átváltozott lágy palatalis spiráns helyett pl. pineli dug p. pineh diíz, foltozó; dfigeneh p. dűzed, v a r r ; ebből dühten, varrni vagy fejni, az előbbi esetben dúz, az utóbbiban dös a praesens töve ; óbaktr. töve dug, szanszkrit duh, ("Wahrmund H d b . I. 143. 1. 10. jegyz.) T í g p. tíz, éles, gyors, v. ö. óbaktr. tizi, p á r s í téz. Továbbá m e g t a r t o t t a a mázenderáni a kezdő y-t, a melyet az ujperzsa g-re vagy ó-re változtatott : vurg p. gurg, óbktr. vehrka, óind. vrka, f a r k a s : vereli p. bereh, pehlevi varak, bárány. Egyebekben a mázend e r á n i az ujperzsánál jóval alantibb fokon á l l ; így a régi néma foghäng, mely a perzsában hangzók közt zengővé lett, itt különösen a hangok közt egészen eltűnik vagy gyönge liehezetté lesz: násteneh, nástineh, p. nedástend, nem b i r t a k ; m á r p. máder, óbktr. mátare, a n y a ; befermáe p. bifermüd, ferműdeh óbkt. f r a m á t a , parancsolt. Erősebb az ajakhang, mely hangzó spiransnak m e g m a r a d : duvág p. díbág, örmény dipak, óind dip, ágy, vánkos; áv, p. áb, óbkt. áp, viz. He g y a k r a n hangzój á b a megy át a hehezetes pl. sű, p. seb. óbkt. khshapan, óind


17

kshapá, é j ; kfté p. kefs (örmény kőáik, kafsik) cipő. Ezenkívül még el is tűnnek a mássalhangzók a szó végén, minden szabály nélkül: dez p. duzd, t o l v a j ; engűs p. engust, u j j ; esbih p. sefíd, f e h é r ; mis, p. must, marok. Lehet, hogy ez esetek némelyikét assimilatiókból lehetne megmagyarázni, a melyek nincsenek kifejezve; m e r t van szerepe a hasonulásnak, jóllehet az inkább visszamenő mint előrehaladó, pl. belbássenek, p. beh'ástend, a k a r t a k ; hallek p. halra, az állapotot; pir u márreh, p. peder u m á d e r r á , apát s anyát. Más sajátságai e dialektusnak még a következők: Széphangzat vagy összekapcsolás kedveért eh szótagot tesz a szó végére, pl. liűrek menzil, jó l a k á s ; néha két mássalhangzóval kezdődik a szó: sra p. será, palota. Azonban e dialektus sem szereti a mássalhangzók torlódását s a sziszegővel kezdődő szó elé elifet tesz: ackern p. sikem, has. A szótagok g y a k r a n egészen vagy részben fölcseréltetnek: sur p. serv, ciprusfa; beliel kiádvuk e h. behel kih dávuh, hadd legyen. Néha betűket vagy szótagokat hozzá told : mers p. mes, r é z ; mavineh p. mivek, gyümölcs; néha megrövidülnek a szók pl. gel p. gelíi, torok. A szók összekötésében a kezdő mássalhangzó g y a k r a n megkettőztetik : ti sser, fejed. Az egyes h a n g o k változása e z : á gyakran ő-nak hangzik : őzur p. azúr, szenvedés; hődir p. háclir, kész ; kelő p. kulák, süveg ; hangzik még űnak, é-nck, í - n e k ; sül, év; zűr, nyögés ; inge, i t t ; j e t t ű p. jektá, egy ; gin, l é l e k ; az án és ám szótag, mint föntebb láttuk, ün-nak s űm-nak b a n g z i k : sáhún, királyok, arzűn, olcsó ; kudűm, kedűm,kicsoda; a rövid e néha o-nak, u-nak h a n g z i k : bohist, p a r a d i c s o m ; m u r a , engem. E l is m a r a d néha az á pl. nem, név; cer, miért. A h néha u-vé vagy r ré változik: verek, b á r á n y ; sevái, r e g g ; siv, alma ; húr, jó. E l is m a r a d néha pl. kafl, kék, p. kebüd ; cú, bot. É p így a t is: sáreh, csillag; mes, ittas. A h is : sevá, r e g g ; a li pl. söten, égni; tel, k e s e r ű ; a d pl. m á r , a n y a ; dez, duz, tolvaj. Az r és l kölcsönösen váltakozik: zengd, l á n c ; hiár, tünemény. A 2 el-elmarad: rfi, nap. A z s s-szé lesz pl. seb, kir á l y . ' A és g néha elmarad pl. sím, gyertya, durü, derű, hazugság. F p-\é vagy u-vé lesz: jőspí, fehér ; ösűr, hám ; kús, cipő ; el is marad néha : gusenn, juh. A g u-vé vagy í-vé lesz : vurg

18

DR. I'OZDER KÁROLY

f a r k a s ; til, sár, a g y a g ; a g és 7c el is m a r a d : sál, sakál; beir, fogd. Szintúgy az m és n is, pl. risán, k ö t é l ; ces, szem; zenii, föld. Az ű n é h a i-vé lesz; a rövid u e vagy o-vá: mí, l i a j ; Inn, v é r ; demál, f a r k ; pol, bid. A Ii lielyébe i l é p h e t : deimeh, a d o k ; el is m a r a d h a t : kűí, hegyi l a k ó ; végre a rövid i helyett u á l l h a t : tulá, a r a n y . A névről. A többes szám ftn és há r a g g a l képeztetik, pl. dervísűn, dervisek; merdemiin, emberek; ferűsfin, árulók, kereskedők. I t t is a há rag gyakrabban használtatik, ép ugy, mint az irodalmi perzsában pl. ketehhá, p. b e c e g á n ; si ádemháreh p. merdumán-i hüdrá, magokat az embereket. A dativust • eh hozzájárulásával képzi e dialektus, az accusativust reh, r á r a g g a l pl. dezreli p. duzdrá, t o l v a j t ; dezháreh p. duzdánrá, tolvajokat; ii serreh, p. ser-i liűdrá, önfejét. A dativus azonban épen nincs az -eh által élesen megkülönböztetve az accusativustól, annál kevesbbé, m e r t ez -eh a reh elkopásából lett. E l is m a r a d h a t a r a g ép ugy, mint az irodalmi perzsában: mesáferűnreh t a ' ä m deneh, p. musáfiránrá t a ' á m diked, az utasoknak ételt ad. A sajátitót az idáfet jelöli, pl. süret-i asl-i beht-i tű, szerencséd alapjának föltétele. Nevezetes azonban a birtokviszony oly alakja és rendje, mint a magyarban van, hogy a birtokos a birtok előtt van ; mindamellett az idáfet a birtokoshoz j á r u l : pädisäh i nefs-i selámet-i vásser p. beráí selámet-i nefs-i pädisäh, némelykor ez idáfet h a n g t a l a n e-vé lesz: henehe bűm veneh ser deketeh p. bám-i h á n e h ber ü ufc

t

tad, a ház teteje r á s z a k a d t ; sőt néha ez a néma e is elmarad, s akkor csak egymás mellett állnak a birtokviszonyban levő főnevek: mik vecekrek, p, becek-i merá, az én gyermekemet. A melléknév, ép ugy mint az irodalmi nyelvben, változatlan marad, és a főnévhez idáfettel kapcsoltatik, pl. ser-i lcecik ve rí.i i deráz, rövid fej és hosszú szakáll. A fokozás egészen a perzsa nyelv szabályai szerint történik, pl. härter, jobb ; kemterin, legkevesebb. A z o n b a n a felső fok gyakran körülírással fejeztetik ki, mint a hindüstáníban i s : j i h sab-sé acchá hai, ez mindennél jobb, s más nyelvekben i s : ez kemeh sirínter, mindennél édesebb. A neveket ugy képzi a mázenderání, mint a perzsa: duimeni, ellenségeskedés; liübi, szépség; dőnii,


17

t u d o m á n y ; derdmend, fájdalmas stb. N é h a a török szóképzés segélyét veszi igénybe, pl. dárdás, egy fáról való, v. ö. a törökben kárdás, testvér. L . E g y e t . Pliilol. Közi. I I I . 511.1. Igéből pedig egészen eredeti módon képez főnevet a mázenderáni, t. i. a tőhöz seh vagy sft képzőt t e s z : venien, óhajtani, vesú, óhaj. A számnevek ugyanazok, mint a perzsában, csak kiejtésök eltérő: dít v. deh 2; seh 3; deh v. dih 10. A sorszámok képzője -em - u m : devvem, dejem, duvum, dűjum 2. sijjem, sejjem, sejüm, 3. I d e sorozandó a já-i vahdat, a mely leginkább já-i meghűl, mint az u j perzsában, mivel a pársíban é, éu, óbktban aéva, szkr. éka, óperzsa aiva, egy, mint számnév j á r u l t a főnévhez j1) pl. sebi, sehrí, gelűmí stb. A z egységet még e számnév ettá is kifejezheti, mely főnevét megelőzi, pl. ettá dűná, egy t u d ó s : etti sehr, egy város stb. E z n y i l v á n j e k t á - b ó l l e t t ; van a z t á n ilyen eset i s : deh t á zená, két n ő ; v. ö. ehhez Fleischer G r a m . 108. 1. 3. jegyz. Az egység e megjelölését a kurdban is meg lehet találni, csakhogy ott a j e k szó a név végéhez j á r u l : hánek, egy h á z ; espek, egy l ó ; v. ö. Berésine 128és 144.1. Müller Beiträge I . 15. I L 24. 1. A személyes névmás. Men, mih, mun, meni, menu, é u ; amáh, emih, mi. Mih és emih azonban g y a k r a b b a n a név előtt, mint genitivusok állanak, pl. emih ver i l t e f á t ha kenili, részünkre kegyet osztogat; a genitivust a névmásnak a főnév u t á n való helyezése teszi, idáfettel vagy a n é l k ü l : keníz-i men liesseh, az én lányom; gelűm men, rabszolgám. A casus obliquus meni, mena, murá, mereh, e n g e m ; emárek, e m á r á , minket. Tű? teh, tih, ti, t e ; turá, teueh, tení, téged; semá, sumá, sémik, simik, semáhá, t i ; ezekhez j á r u l a rá, reh r a g . Ve, vi, ő ; vereli, verá, vurá, venih, ő t ; isűn, ve.lűn, ők ; vesűnreh, veéűnrá, őket. Előfordulnak még ilyen a l a k o k : meneh, manuh, nekem ; teneh, tineh, n e k e d ; veneli, n e k i : menei vár, mi vár, tenei vár, t i vár, nekem, neked; migá, t ő l e m ; tigá, t ő l e d ; báv, vele stb. Birtokos névmások. Mé, mi, enyém; ti, tű, tied ; vé, sé, si, övé; emé, emej, m i e n k ; sumé, tietek; ve.sűni, övék. E névmások nem kapnak ragot és legtöbbnyire a név előtt állanak. ') L. M ü l l e r Beiträge I. 15. 1. W a h r m u n d H d b . I. 37. 1. &8. §. és j e g y z . Spiegel K e i l i n s c h r . 179. 1.

18

D R . I'OZDER KÁROLY

M a g a : hűd és sí h ű d ; n é h a a sí maga is helyettesíti e névmást. Birtokos névmásokként szerepelnek e személyes névmások: meneh, meni, turá, teneli, vera, a melyek hol a név előtt, hol u t á n a állnak, pl. meni vesű, kivánatom; leh-i meneh, ajkam. A perzsa -em -et -es ragokat is használja a mázenderáui. M u t a t ó névmás: űn, az, ín, e z ; s határozottabb a l a k b a n : űnettá, ínettá ebből fin tá, in tá. Az obliquust -reh r a g g a l képezik ; névutók előtt elváltoznak űuih, ínih alakokká. V a u m é g : ej e h. ín, pl. ej záhid hesseli, ez szerzetes. A mutató többese : ínba , i n n e h , űnhá. A visszatérő névmás ily a l a k j a is ismeretes: m e n ser vagy serem, tű, vé s e r ; ama ser vagy serem, semá, vesűn s e r ; én magam stb. A kérdő s visszahozó névmás: ki, c i ; többese : kiint; oblicpiusa: kireh. cireh ; névutók e l ő t t : kenih, cenih. Más névmások : her, mindenki ; liic, senki, s e m m i ; üti, eti, m á s ; fulán, ez és ez; kes, kesi, v a l a k i ; cunáu perzsa alaknak megfelel: teri, entert, helyesebben enteri, m e r t ebből származik: án tűr. cendín, cendán, ennyi, annyi kifejezésnek megfelel: enni. A z ige. V a l a m i n t minden nyelvben és nyelvjárásban, ugy itt is e beszédrész mutat föl legtöbb nehézséget. A tő képzésénél különösen kiválnak azok az igék, melyek a m ú l t b a n s a hozzá tartozó időkben alakjaikat a tő s hesten segédige összetétele által képezik, pl. besnösseh p. biseníd, h a l l o t t a ; befermesseh p. biferműd, p a r a n c s o l t ; nemünesseh p. nemánd, nem maradt. Más sajátszerűség az, hogy némely ige a jelenben s rokon időiben a tő és személyrag közé n-t told, pl. deni p. dein, adsz ; isnásini p. sinasí, ismersz; geneneh p. gűjend, mondanak. A létige alakjai ezek: men liessim, hesm, kessimeh, kessemek, vagyok ; tű hessí; vé hesseh, hessuk ; emá hesmi, hessemi; sumá hessüneh, k e s s e n í ; veiűn hessűnih, heseneh. A kapocs így r a g o z t a t i k : — emeli, -em, -meh ; - i ; -uh -eh, s többes 3. személyben úni, eneh. A z infinitivust a perzsa m i n t á j á r a mássalhangzók után, kivéve h a azok folyó vagy orrhangok, -ten, az utóbbiak után pedig -den szótaggal képzi, pl. beriliten, önteni, beküsten, megölni, k a kerden, tenni, bemerden, meghalni. Hangzó után többnyire eltűnik az u j perzsában mutatkozó d, pl. liedáen, a d u i ; bezűen, ü t n i ; beherien, vásárolni. A parancsoló ép ugy, mint a perzsában a praesenstőre vezet vissza, míg


17

a határozatlan a mult idejű tőre vonatkozik. A többes p a r a n csoló r a g j a -ín, a mely megfelel a perzsa -ídnek: liá kenin, tegyetek, bemünin, m a r a d j a t o k ; egyesben; h a ken, tégy,henis, ülj. Az egyes idők és módok úgy képződnek, mint a perzsában, ugyanazon tövekből, mint azt a l á b b a ragozás példájánál l á t h a t n i ; a mult részesülőt, a melynek itt is ép úgy, mint a perzsában cselekvő és szenvedő értelme van, -t -deb -teli r a g gal képezi e d i a l e k t u s : henist, ü l t ; beskest, e l t ö r t ; bijárdeh, h o z o t t ; denjá bedi, p. gilián dideh, világlátott stb. A jelen részesülő ugy, mint az uj perzsában, -án, -űn, -endch ragokkal képeztetik : eftán, eső; kenün, tevő ; revendeh, menő. A z egyszerű és összetett mult, a mely úgyis egy tőből képeztetvén, csak az által különbözik egymástól, hogy az egyikben lazábban függ össze a tő a létige alakjaival, mint a másikban: dánisteli em és dánistem, a mázenderániban nincs élesen megkülönböztetve, legalább alakilag; mindkettő elé be vagy h á szótag járul, mely azonban nem az időt határozza meg közelebbről, mivel ugyanez a határozatlan, parancsoló és mult részesülő előtt is állhat. Pl. dftnessemeh p. dánistem, t u d t a m ; bedimeh, p. dideh em, l á t t a m ; bezűi p. bizedi, ü t ö t t é l ; nehi.4ti p. nedásti, nem b i r t á l ; befermáe p. fermüd, p a r a n c s o l t ; sijeh p. sud, ment értelmében; bedimi p. didim, láttunk ; bejárdení p. á v u r d i d 1 ) v i t t e t e k ; beűtení p. guftid, szóltatok; beűteneb, p. g u f t e h end, m o n d t a k ; síjeneh p. sudend, mentek. Az említ e t t szócskák mellett de szótag is j á r u l , leginkább a 3. személyhez : devimeh p. büdem, voltam ; dekerdeh, t e t t ; dekerdeneh, tettek. Azonban e szótag sem jelent bizonyos időt, m e r t jelenidejü igéhez is j á r u l h a t : denijeh vagy nijeh, p. níst,nincs. A régmúlt szintén a perzsához hasonlóan a búdon segédigével képeztetik, azonban itt a multidejü tőhöz járul, nem mint a perzsában a mult részesülőhöz: h á kerd bimeh p. kerdeh büdem ; nist bi p. nisesteh büdi: beverd bijeh, p. b u r d e h b ü d ; deves bineh p. besteh büdend; b e m ü s bineh, p. senideh bildend ; beüt bineli p. gufteh büdend stb. A mult és régmúlt ') í g y és n e m á v e r d í d - n a k e j t e n d ő ez ige, mivel i n n e n származik : b u r d e n és íi, a h a t á l y kifejezéséve; e s z e r i n t a jelen t ö v e á v e r , h e r , b u r d e n - b ö l . V a n á r t ö v e is. V. ö. AValirmund H d b . I. 141. 1. i i w a é r d a e n üwúrdaen 9 jegyz.

vgl.

18

DR. I'OZDER KÁROLY

conjunctivusa (hikäjet elmustekbel fí'lmádi pl. pursideh hásem) iicm mint az irodalmi perzsában a bás tőből, hanem a bíi-ból képeztetik: h a kerd büam p. kerdeh b á s e m ; tá merd herf neüteh büe p. t á merd suhun negufteh bá-íed. Sajátságos módon képezi a mázenderáni a kötő módot, eltérőleg a perzsától, a melyben a jelentő s kötő mód jelene közt gyakran nincs különbség; mondhatni u g y a n i s : básem (vagy hibáiéin), l e g y e k ; és básem, vagyok; a mázenderáni a kötő módban rövidebb személyragokat mutat föl, mint a jelentő módban : kemmek p. kunem, teszek ; neümmeh p. negüjem, nem m o n d o k ; kötő m ó d b a n : liá kenem p. kunem (bikunem) tegyek; nedim p. nedihem, ne a d j a k ; deni p. dihi, adsz és hiiri p. bijári, hozz; ineh p. ájed, megy és b e ű e p. bigüjed m o n d j o n ; n e t ú m m i p. netuváním, nem tudunk és bemünnim p. bimánim, m a r a d j u n k ; kenení p. gujid, szóltok és beli'áhín p. eger bili'áhid, h a akartok ; verneneh p. berend, visznek és pl. 'ftdreli tesi deleh bihilen meskreh bemálen, p. ' ű d ber áteá nihend u m u í k bisájend, Sa'di G u l . 116. 1. az aloét a tűzre tegyék és a pézsmát dörzsöljék. A mázenderáni ép oly gyakr a n használja a kötő-módot oly helyen, a hol más nyelv határozatlant használ, mint a mai perzsa, pl. ilyen esetekben: nem /

tud menni, azt m o n d j a : nem tud, hogy menjen. E p így van ez a kurdban, 1. L e r c h , Forschungen ü b e r die K u r d e n , I. 22. 1. és Fleischer G r a m . 108. és 109. 1. jegyz. Az ige szenvedőjét a mázenderáni nem suden ige segélyével képezi, mint az irodalmi perzsa, hanem bűdén, azaz bevín segédigével. Süden itt is, v a l a m i n t a régi perzsában csak azt j e l e n t i : menni. Süden vagy hosszan süden s ebből sud v. s ű d ; ez ige töve szkr. cyu, óbkt. shu, óp. siyu, menni; a p á r s i b a n mindig ez az értelme, F i r d ü s i n á l még g y a k r a n , sőt egyebütt az u j perzsában is. E g y pársi hittanfélében, mely Vámbéri/ tanár ur birtokában van s melyet m á r egyebütt ismertettem, az 5. 1. ez olvasható : cűn rűz-i cehárum nezd-i ehtersinás sud, midőn negyednap a csillagjóshoz m e n t ; állandó kifejezésekben, pl. ámed u sud, járás-kelés; v. ö. W a h r m u n d Hdb. 1 . 1 1 9 . és 174.1. F l e i s c h e r G r a m . 45. 1. Spiegel, Keilinschr. 220. 1. Ztschr. d. E M G . V I I . 523. 1. Egyet. Philol. Közi. I I . 2 2 3 — 4 . 1. Bleeck,


17

A concise g r a m m a r of the Pers. lang. 2. része 51. 1. van a Hátim T á ' í történetéből ez a m o n d a t : ávurdeh end kih H á t i m t á ' i ez sehr-i sähäbäd birún s'ud, azt mondják, hogy H . T. S á h á b á d városából k i m e n t ; a 62. 1. ba'd ez sá'ati cend názenin her j e k ciz bedest girifteh birűn sudencl u der miján-i ínhá názenín-i perirü ez gumleh liubter bírún s'ud, egy idő múlva néhány szép lány, mindenik valamit t a r t v a kezében, kijött s közöttök a többinél szebb, tündérarczu lány lépett ki. L á t j u k , bogy leginkább ez állandó kifejezésben: 7amenni, birűn suden, használják ezt az igét menni értelmében. A német werden a gótban vairthan, annyi mint fordulni (v. ö. e perzsa tövet: gerd, gard, tán r é g e n : vard) és valahova menni, t e h á t ugyanabban a viszonyban van, melyben az óp. siyu és az ujp. suden. L . Müller Miksa fölolvasásai a nyelvtudományról, ford. Steiner Zs. (2. kiad. B u d a p e s t 1878.) 219.1. A fenn idézett, H á t i m Tá'i-féle mese le van fordítva Wollheim, Die NatioualL i t e r a t u r sämmtlicher Völker des Orients I I . 164. s köv. 1. A mázenderániban több cselekvő és szenvedő alak teljesen ugyanaz, a különbség csak abban van, vájjon cselekvő vagy szenvedő értelemben kell-e a részesülőt venni, s ebben a szöveg értelme dönt. K ü l ö n b e n a mult részesülő az újperzsában is kétértelmű. P é l d á k : besüt bíjeh p. sűhteli síud, megégették ; beüt bimeh p. gufteh sieved, m o n d a t i k ; há kerd bímeh p. kerdeh sieved, tétetik. A miveltető igék a perzsa szabályok szerint képződnek: bepűsiáníjeh p. pűsánid, öltöztetett; bepűsienijeh u g y a n a z ; begeheníjjeh p. giháníd, u g r a t o t t . L á s s u k a mázenderání igeragozását részletesen. Segédigék. Devin, davicn, l e n n i ; parancsoló : dávesi, dává, bá, légy ; ama dávuim, legyünk; siumá dávuin, l e g y e t e k ; vé dáveh, legyen ; vesün dávun, legyenek. J e l e n t ő mód jelene: men bűm, vum ; ama bűim, vuím ; t ű bűi, vui; siumá bűin, vuín ; vé bűeh, bűjeh, v u j e h ; vesűn bűin, vuin. Mult: men dávimub, b i m e h ; ama dávimeh, bimi; t ű dávi, b i ; sumá dávini, b i n í ; vé dáveh, bieli; vesűn dávineh, bineh. N é h a a d a előrag nélkül is használják ez időt.

18

DR. I'OZDER KÁROLY

Jövő: men dävum; tű dfivi; vé dűveh; J ö v ő m u l t : ')

a m a dávuim; sumá davuin; vesön davun.

ama bei b ű i m ; men bei b ű m ; sumá bei bűin ; tű bei búi; velűn bei bűin. vé bei b ű e h ; M á s segédige: bavin, bavien, l e n n i ; parancsoló baval, légy ; bavuh, legyen ; bavuim, legyünk; bavuin. legyetek ; bavun, legyenek. J e l e n t ő m ó d jelene: men vumek ; tű vuni; vé vuneli, v u n ;

ama vuniih; sumá vunin?; velűn vunűneb.

Mult: men baviniek; ama bavimeh ; sumä bavini; tű bavi; velűn bavineb. vé b a v e b ; Jövő : men bavujem ; tű b a v u j i ; vé bavuh, havujeli a többes egészen olyan, mint a parancsoló. E z a két ige azonban a nyelv használatában nincs oly élesen elválasztva, mint a neki megfelelő perzsa segédige: bűdén és luden ; sőt ez alakok inkább csupán egy igétől, bavilitől származnak, cs a suden-nek megfelelő ige a mázenderáníban ép ugy, mint a többi dialektusban, csupán azt jelenti h o g y : menni. Segédigének vehető még venien, akarni. J e l e n t ő mód jelene : ') B e r é s i n e f u t u r i m p a r f a i t - n a k f o r d í t j a , l i a n e m ez é r t h e t e t l e n ; n y i l v á n u g y kellett, volna í r n i a : f u t u r a n t é r i e u r ( l i i k á j e t e l m u s t a k b a l f i ' l m a d í , pl. b u d e h bááem) ; s rosszul is a d j a vissza é r t e l m é t : f a u r a is été, m e r t ez a f r a n c i á b a n a condit.ionnel passé (megfelel neki a p e r z s a s ü r e t - i sertijeli-i m á d f , pl. ez igétől : b u d e h bíidem ; a z o n b a n ez, v a l a m i n t a vele eg3'alakn r é g m ú l t , l i i k á j e t e l m a d i f i ' l m a d í , n i n c s h a s z n á l a t b a n , 1. F l e i scher G r a m . 49. 1. jegyz.), h a n e m í g y f o r d í t a n d ó f r a n c z i á r a : f a u r a i é t é -


men venemeh k ' á m e h ; i > t ű veini h ' á n i ; t

17

ama veuili h ' á m i ; 6 ' sumá veni h ' á n e n i ;

7

7

*

vé veinek li'áneh ; vesűn veneh h'ánenek. M u l t : men h'ástimeh, li'ássemeh ; ama h'ástim, li'ássimi; t c7 1 k ' á s s i ;c7 7 t ű k'ásti, sumá( h'ástíní, h'ássini; < í i t vé k'ástek, vesűn li'ástíneh, 7 l l á s s e k ;7 7 h'ássineh. 6 6 6 6 7

7

7

A rendes igeragozás egy p é l d á j a : határozatlana pärsin, pai'sien, kérdezni. J e l e n részesülő (mef'űl-i hál) parseh, parsen, mult részesülő (mef'űl-i mádi) parsedeh. Parancsoló (sűret-i emrijek) hepers, vé haperseh ; amá bapersim, sumá bapersin, vesűn bapersen. A t a l á n o s jelen (sűret-i musterikeh-i má bein h á l ve istikbál): men pursmeli, a m á pursmi, tű pursnr, sumá pursneni, vé pursnek, pursn ; vesűn pursneneh. Félmúlt- (hikájet elhál fi'lmádi): men bapursimek, a m á bapursim, beparsimi, bepursdmek; bepursdmi; tű bapursi, bepursdi; sumá bepursini, bepursdní; vé bapurseh, bapursíjeh, vesűn bapurseneh, bapurs, b e p u r s d e h ; bepursdneh. Összetett mult (mádi geir-i m a h d ű d ) : men háparsedeh ameh, amá beparsedeh ím; men beparsedeh a m e h ; tű b e p a r s e d e h i ; sumá beparsedeh i n ; vé beparsedeh e h ; vesűn beparsedeh in. 1 ) R é g m ú l t (hikájet elmádi f i ' l m á d i ) : men pursid bimeh ; amá pursid bírni; t ű pursid b i ; sumá pursid bini; vé pursid bijeh; vesűn pursid bíneh. Egyszerű jövő és conjunctiv (sűret-i insájek-i hál) : men baparsem, dáparsem ; a m á baparsim, d á p a r s í m ; tű baparsi, dáparsi; sumá baparsin, dáparsin; vé baparseh, d á p a r s e h ; vesűn baparsen, dáparsen. ') E z t az i d ő t Berésine szintén rosszúl f o r d í t j a : j ' a v a i s d e m a n d é , m e r t ez r é g m ú l t , s c s a k u g y a n u t ó b b össze is z a v a r j a e z z e l ; más d i a l e k t u s o k n á l h e l y e s e n f o r d í t j a ezt az i d ő t : j ' a i d e m a n d é . 51, TUD

A K A D , É R T . A N Y E L V - ÉS SZÉl'TÜD. K Ö R É B Ő L .

3

34

DR. POZDER KÁROLY

F ö l t é t e l e s (sűret-i sertijeh-i zemán-i h á l ) : agir parsem vagy agir men pursvam ; agir a m a pursveim; » t ű pursvi; » éumá pursvein ; » vépursveli; » vesűn pursveíix. K ö t ő m ó d (sűret-i insájek-i h á l ) : t á vagy kih men bepursimuh, pursimuli, b e p u r s e m e h ; óhajtó (sűret-i t e m e n n á ) : káskih men pursmeh. A leggyakoiább rendhagyó igék a következők: Biman, j ő n i ; parancsoló: b i j á ; j e l e n : imeh; m u l t : biműmeh, biműi, biműjeh, bimű, biműmeh; j ö v ő : biern, bejem, biet stb. Sűen, m e n n i ; par. bur ; j e l e n : sűmek, sűim, sűnim, süni. • m u l t : sűimeh, sűji, sűak, sűeh; sűíineh, sűnűni, sűnűneh. A mult n é h a a jelen helyett áll. F é l m ú l t : burdemeb, b u r d i ; jövő: b u r ű m , burűn, fogok menni, fognak menni. Avuren, bijárden, h o z n i ; par. bevur, b i j á r ; j e l e n : á r m e h , a j á r m e h ; jövő: bijárem. Beiren, begiten, fogni, venni; mult részesülő: begiteh; par. b e i r ; j e l e n : girmeh, girni, girneb, girmeh, girnini, girni*neh ; m u l t : beitum, h á i t u m ; jövő: beirem, háirem. Bedien, l á t n i ; par. bevín ; vimmeh, vinni stb, M u l t : beirneh, (badmeh, dimeh,) bai (badi), bedeh, bedieh; jövő: bavinem, bavini, bavineh stb. T a g a d ó : nimeh, nem látok. Baűten, beűten, bűten, beszélni; mult részesülő: gűteli, b a ű t ; par. bű, b ű j e h ; j e l e n : g ű m e h ; m u l t : baűtumeh, bűtum e h ; jövő : buum, bui stb. Be.ínűssen, hallani; p a r . besnű; jelen : usnemeh, usnűní; m u l t : besnűsmeb, besnüsi, beénűseh stb. j ö v ő : besnűjem. Danussen, tudni; par. d ű n ; jelen: dűmmeh, dűnni, dűnn e h ; m u l t : dánussemeh, dánussi, d á n u s s e h ; jövő: badűnem. F a h m u s s e n , érteni; p a r . fahm ; jelen : fahmmuh, fahmni, fabmneh ; m u l t : befahmusmeh, befahmussí, befakmussek stb. H a d i é n , hődin, a d n i ; par. hödeh, h a d eh, h a d a ; j e l e n : deimeh, deini, deineh, d e n e h ; mult: hödámek, h ő d á j i ; jövő: liódem, hödei, hődeh stb. H á kirden, kerden, tenni, csinálni; par. h á k u n ; mult részesülő: k i r d e h ; j e l e n : kummeh, kommeh, konní, ki, kunneli, m u l t : h á kirdemeh, há kudemeh, kudemeh, h á kérdi, h á kerd jövő: há kunem, h á kuni, h á kuned stb.


35

Bazün, bazúen, ü t n i ; par. bazan, bezen ; j e l e n : zammek, zanni, z a n n e b ; mult: bazúmek, bazüm, bazűji, bazíijek ; jövő : bazűnem, bazüni, bazüned. D a r e n , birni vlmit; pa,r. dör, dar; j e l e n : dőrmek, d á r m e b , dórní, d á r e n í dörneb, d á r e n e h ; mult: dü.itam ; jövő: bedárem. H á m e t e n , menni; jelen : men megemeli, tú megeui, fi, vé megenek ; m u l t : men metemeh, tú meti, vé meteh. Beverden, vinni; par. b ü r ; jelen: v e r m e h ; mult: bfirdemeh. Behűnessen, olvasni, híni; par. buliún ; j e l e n : liümm e k ; m u l t : behünessemeh. 7 c Besepursen, á t a d n i ; par. besepur; j e l e n : ispermeh;mult: besepursemeh. Bepenussen, űzni (p. ránden teljesen elütő) par. b e p a n ű ; j e l e n : p a n ü m e b : m u l t : bapanussemek. Besumársen, számlálni; par. beáumár ; j e l e n : i s m á r m e h ; m u l t : besuniársemek. Behe.iten, hagyni, engedni; par. b e h l ; jelen: ihlimeh m u l t : behistemeh. Bemünessen, m a r a d n i ; par. beműn ; j e l e n : m ü m m e h ; m u l t : bemünessemeh. Besüsen, dörzsölni; (ettől eltérőleg a p. malidén) par. besű; jelen : süniek; m u l t : besűmmeh. B e f e r m á e n , parancsolni; par. b e f e r m á ; jelen: fermemeh; m u l t : befermámeh. Beskenien, eltörni, t ö r n i ; par. beskin ; jelen: iskemmek; mult: beskenimeh. Bepeten, főzni; p a r . bepec; j e l e n : pecniek; m u l t : bepetmeh. Bevuriten, futni, menekülni; par. b e v u r g ; jelen: vurgm e h ; m u l t : bevuritmeh. H a az iníinitivus r a g j á t sziszegő előzi meg, e r a g n a k t betűje m a g a is hasonul ehhez a sziszegőhöz, pl. dánussen, ') U g y látszik, a m f i z e n d e r á n í is m e g t a r t j a a z t a s z a b á l y t , a m e l y e t W a h r m u n d H d b . I. 104. 1. 1'83. §. m i n t némely g r a m m a t i c u s v é l e m é n y é t elmond : a b i s z ó t a g b u - n a k e j t e n d ő u-val bíró s z ó t a g v a g y b, f, v, m bet ű v e l k e z d ő d ő ige előtt, pl. b u g u f t , b u b u r d ; a z o n b a n i t t sincs k ö v e t k e z e tesség, m i n t a z t b e s u m a r s e n p é l d á j a m u t a t j a . V. ö. W a l i r m u n d H d b . I. 101. 1. 179. §. F l e i s c h e r G r a m . 46. 1. 3*

1)11. POZDKR KÁROLY.

36

tudni; tuvánissen, birni stb. A szenvedő alakról röviden emlékeznek m e g forrásaim: pl. megöletni, j e l e n : men kuátek vum e b ; j ö v ő : men vemeb ku.itek b a v i m e b ; a tagadó alakról szintén uincs sok adat Berésineben vagy Müllerben ; pl. nem látni, tiltó : nevis, ne láss, nevineh, ne l á s s o n ; j e l e n : m e n nevímmeh, t ü ne vinni, vé nevinneh; M u l t : men neimeh. tü nei, vé n e j e h ;

ama nevimmek, sumá nevinnáni, vesűn nevinnáneh. a m a neimeh, sumá neini vesűn neineh.

J ö v ő : men neviueni, dá nevinem, t ü nevini, vé nevineli. A mázenderániban gyakrablian basznál a beszélő névutót, m i n t elülj á r ó t ; az utóbbiakhoz tartoznak a következők: heh, ez, der, bi, zir, bá, míján, tá, birái, az birái, bála, pis, pájin, nazdik, geir és begeir ez, ba'd az, begahat, a melyek egészen ugyanazon módon és ugyanabban az értelemben használtatnak, m i n t a perzsában ; dilá és rübeh eltér a perzsától, az előbbi der, ender, enderün-nak, az utóbbi pisnek felel meg, jóllehet a l a k j a inkább a rú-ra engedne következtetni, v. ö. Fleischer G r a m . 82. 1. E z elűljárókat főnevökhez az idáfet kapcsolja: birün-i sehr, a városon kivül, vagy el is m a r a d h a t : ba'd cend rüz, néhány nap múlva. Azonban gyakoribb a névutó használata, a mely a főnévvel birtokviszonyt képez : deh seb rftz-i ba' d, két három n a p p a l később; pádi.iáh-i peli, a király elé; zer-i vássir, pénzért, a r a n y é r t ; ily névutók ezek: vár, ver, n á l a ; veser, vássir, é r t e ; veseh, é r t e ; pis, peli, e l ő t t ; ba'd, u t á n ; deleh, -ban - b e n ; derim, -ba -be; ben, a l a t t ; gá, -val -vei, által, -tói -tői. E z utolsónál gyakran el is marad az i d á f e t : si ée.-í gá, saját szemével; zer u ziver gá ; arany nyal s drágakövekkel. A perzsa cz-nek, beh-nek felel meg, eredete az óbkt. haca óp. hacá, kuzváres ag, pársi azh, alakban (Spiegel Keilinsclir. 221. 1.) keresendő. A mázenderáni követve a népies perzsát, g y a k r a n elhagyja az elűljárókat. A kötőszók nagyobbára ugyanazok, mint az irodalmi perzsában, csupán kiejtésük tér el: ve, é s ; já, vagy ; agir, h a ;


17

ammá, d e ; cűn, cű, midőn; aj, még ; kih, keli, hogy ; tá, bogy (ut) ; ba' dazűn, azután ; hemin kib, alig. A vágy fogalmát kifejezi a h ' á m e h ige-alak a jelenben pl. men h'ámeh bá kunem, tű li'áni h á kuni, vé h'äneh liá k u n e h ; amá h'ámi há kuním, sumá h'áneni há k u n í n ; vesűn li'áneneh há kunén ; és a múltban ez a l a k : h'ássemeh pl. men h'ássemeh há kunem. tű h'ássi há kuni, vé h'ásseh h á kuneh e

'

t

'

<

stb. Néha megcsonkúl a ragozott ige pl. men h'ámeh bavaam, akarok beszélni, s így tovább: bavai, bavejeh, bavi'im, baviin, bavein, e hosszabb alak helyett: baütumeli, bűtumeh stb. így is képződik a vágyat kifejező i g e - a l a k : men veneh bavinem akarok látni; tű veneh bavini, vé veneh bavineli stb. men li'ástemeh bejam, a k a r t a m jőni. A lehetőség kifejezésére az ige határozatlana vagy jövője mellé a tánissen p. tuvánisten ige alakjai j á r u l n a k : men tűmmell bejám, j ö h e t e k ; tű tűni begiten, foghatsz; tánissemeh bejám, jöhettem.

Mázenderáni népdalok. *) I. H u g i r k i g á m e r z ser h e l á l e h , M e n i b e k u s t e h liűn d e k e t e h p i a l e h , Ser b e s u r d e h u g u m d e k e t e h h á l ; C e n t á h u s h o d e m mes ées k e n á r . Szép l e á n y , h a t á r (láthatár) f ö l ö t t az ú j h o l d , Engem megölt, véremet töltötte kupába, F e j é t m e g m o s t a és f ü r t j e i t h á t r a v e t e t t e ; N é h á n y c s ó k o t fogok adni r é s z e g í t ő szemedre.

E szót merz, mely az irodalmi perzsában is megvan, H a m m e r Redekünste 60. 1. a német Mark, határ, szóval hozza

') Csak a n n y i b a n n é p d a l o k ezek, a m e n n y i b e n m o s t m á r a nép a j k á r ó l szedték össze a g y ű j t ö k , a z o n b a n u t ó b b látni f o g j u k , h o g y sokat E m i r - i P ä z e v ä r i írt.

38

I)R. POZDER KÁROLY

összeköttetésbe; Ouseley, T r a v e l s I I I . 570 1. meg ebben az alakban idézi: merz, merg, és összeveti az angol marcb-csal; szerinte m á r a T a l m u d b a n fordul elő e szó: m a r z b e n i ; v. ö. Vullers Lex. I I . 1160—1. l . Z t s c b r . für d. K u n d e d. M o r g e n ! I . 242. 1. Az örmény marzpan a. m. Markgraf, marquis, J o u r nal asiatique Y I . série tome 7. (1866.) 114. 1. Tulajdonnévvé is l e t t : Gergely a Marzbau fia vau J o u r n a l as. Y. série tome I I . ( 1 8 5 8 . ) 250. lapon említve; Bebmenjär Bin Elmerzubáu (merzbán) névvel pedig egy perzsa aristotelikus a Ztschr. d. D M G . Y I . 435. 1. A részegitő, ittas szem annyit tesz, mint tüzes, ragyogó ; 1. Háfiz, elif 3. és Erődi, H a f i z dalai I . 49. 1. és ebhez a 8. jegyzetet. A csók p. bús v. b ű s e h ; az előbbi leginkább összetételekben, pl. zemin büs, a föld megcsókolása fejedelmek trónja e l ő t t ; 1. H a m m e r Redekünste 300. 1. E z ugyanaz, a mi a görögben a TTQoöy.ívgatQ. Od. X I I I . 354. v. is van szó a föld megcsókolásáról, de ott Odysseus örömében csókolja m e g : Xaigt'W rj yalj] y.i'Oe Ss 'Qdóiooop ccgovoctr. A r föld csókolása van Yullers S á h n á m e h I. 160. 1. 566. v. s g y a k r a n . A lábcsók: p á bus, erről 1. Beinaud, Monumens musulmans I I . 114. 1. Csókolni perzsául: bűsiden, bűseh dáden, liuften (a mi különben aludni) és tréfásan f u n d u k sikesten: mogyorót ropogtatni. E szó bűseh nyilván egy tőből eredt a latin basiummal. T á n a német dialektikus Busserl is ide yonandó ; 1. H a m m e r Duftkörner 161. 1. Ellenben Z. f. d. K . d. M. I I I . 33. 1. szerint az angol buss (a kiss mellett), a franczia baiser, a latin basiare, a litván buczioti a latinból ered s nem függ össze a perzsával! A z irodalmi nyelvben is néha használt hús v. hűs púzi emlékeztet a görüg ( f í l i j f i a , a latin suavium s a székely kiesd, megédcscl (megcsókol, pl. édes meg lelkem apókát, csókold meg lelkem atyuskát, 1. K r i z a , Yadrózsák I. 496. 1.) elnevezésre, mind a négyben meglevén a kedves, édes, kellemes értelme. Szilády Á r o n , Régi m a g y a r költők t á r a I . 348.1. szerint a X.-Szomb. cod. 136. 1. tégedet csókolgat vala és tevéled éclesködik v a l a ; v. ö. a 170. 173. 1. A 262. lapon wpol a. m. csókol. Ugyancsak Szilády, Firdűsí-fordításában, U j magyar múzeum X . évfolyam 1. köt. 366—384. 1. többször használja az ápolni igét e helyett á p o l n i ; 1. 375.1. 6. vers, 377. 1. 9. v.,

A:í ujperzsa nyelvjárások.

39

379. 1. 12. v. stb. Érdekesen osztályozza egy kis latin vers a csók elnevezéseit: Coniugis interea basiurn, oscula d a n t a r amicis, Suavia lascivis m i s c e n t u r g r a t a labellis,

vagy egy régi synonymika s z e r i n t : Basia coniugibus, v e r u m oscula (lantul- aniicis, Suavia lascivis m i s c e n t u r g r a t a puellis.

II. Herseli besunim i n r a seir bavinem ; Sűen g a r i b í tersem t u r ä der uevinein. Sűen g a r í b í ! g á n sulit selámet! 3Ien biet j á r t á r ű z - i k i j á m e t ! B á r h o v a megyek, téged l á t l a k j á r n i ; K ü l f ö l d r e menni félek, (mert) téged nem l á t l a k . Külföldre m e n n i ! Lelked egészen békében legyen ! É n vagyok a te szeretöd a feltámadás napjáig !

L. a. X X . számú népdalt. III. U n n a l i d á r d á s h ö d e h mell sali k i l á r e l i ; D a r gil u cű b u r d e m e h kelőreh ; Usuli kih isü sir bezenem peláreh. JJeili b e h á r vun, v e r g bured kiláreli. A m a Iákról a d j nekem k i r á l y i cseresznyét; A fa ága b o g a elragadta f ö v e g e m e t ; I n n e n - o n n a n ütöm az oroszlán talpát. Sok v i r á g lesz, a levél h o z z a m e g a cseresznyét.

Némileg hasonló költemény Dorn B e i t r ä g e I. 131. 1. 6. verse és I I . 521. 1. 6. v. A. 3. sor épen nem illik a szövegbe. Berésine mindenfélét ajánl e h e l y e n : asá kih visi. vagy: u s u h kill isuh, v a g y : usi kih ísí; én azt hiszem, itt csak a két utóbbi fogadható el, mely ebből van összevonva: p. a n sít kih in síi; sü ejthető í-vel is, mert ez g y a k r a n helyettesíti a mazenderániban az ű-t. A z t hiszem, Berésine téved, midőn a 4. sorban vun helyett den t í r ; az általa fejtegetett alakok közt legalább nincs ilyen. Helyesebb vun v. vuneh, ő lesz valamivé, az á t a lános jelen egyes számú 3. szem. ebből: bavin v. bavíen. T o -

40

DR. POZDER KÁROLY

vábbá fölösleges Berésine ajánlata, midőn verg helyébe varak-ot a k a r t e n n i ; a p. berg, fa levele, lombja, miből verg úgy, mint bereli-ből vereh, sabáh-ból savai, sih-ből sív; ellenben varak a r a b szó, melyet így elkerülhetünk. IV. N a m á s t i r ser v u r g d e k e t s a l i r á r e h , B u r d e m e n e h dilber g u k z á r e h ; ') B e r m e h n e k u n , t ú m e s t ces b e l í t r e b : T ú ser kili s e l á m e t , k f i k z ä b e s j ä r e h . Este felé farkas ment a mezőre, E l r a g a d t a szeretőm b o r j á t ; Ne sírj, r é s z e g í t ő szemed s z á m á r a v a n vigasz ; F e j e d e n b é k e lesz, s o k b o r j a d lesz.

V. Seh t á c a u k á d f i s t a m . h e g i r u h á r e k , J e t t á r e l i s á l b u r d u j e t t á r e l i kecek ; J e t t á r e h beliestem u d e n k h ö d e h b e l i á r e k : U n k e t p ä b e n i s a s t u zen k e t á r e k . 2 ) H á r o m d a r a b c s i b é m volt, szép ós k ö v é r , E g y e t s a k á l v i t t el, s e g y e t m o r m o t é r ; E g y e t m e g h a g y t a m , liogy s z a p o r o d j é k t a v a s z s z a l : Az a r i z s t á r h á z b a n iil s közel van az elveszéshez.

VI. l ' e n g usűl-i d i n v á g i b , e j h u r á d e r : Tauliid u ' a d l - dat-i h u d á í dáver ; Nehavvat u imámat hó kun ti jáver ; Mi' á d u m u r d e n l i a k k t ü h ó k u n h a v e r . Öt a l a p s z a b á l y a a v a l l á s n a k szükséges, oh t e s t v é r : Az egy I s t e n b e n v a l ó b i t és az ú r i s t e n l é n y é n e k i g a z s á g á b a n v a l ó ; A p r ó f é t a s á g o t és i m á m s á g o t t e d d segédeddé ; A f e l t á m a d á s - és m e g h a l á s b a n h i g y m i n t igazságban.

*) L . D o r n B e i t r ä g e I. 136. 1. 39. v. és I I . 527. 1. 39. v. csekély k ü l ö n b s é g g e l . B o r j ú a. m . k ű k z á v. g ö k z á , a m i ebből v a n összevonva : g á u e k z á d e h ; az i r o d a l m i p e r z s á b a n g ü s á l e h b o r j ú , 1. F l e i s c h e r G r a m . 17. l a p o n . 2 ) L . D o r n B e i t r ä g e I . 160, 1. 167. v. és 1 1 , 5 5 1 . 1 . 1 6 7 . v. n é m i változattal.


17

E vers két utolsó sora Berésine olvasása szerint érthetetlen ; ő így í r j a : N e b a v v a t u i m a m e t h ő k u n sili javéiMi'äd murden u h a k k tű h ő kun báver,

és f o r d í t j a : P a i s q u e les p r o p h e t e s et les i m a m s te s e c o u r e n t . Crois, c o m m e en verité, k la r é s u r r e c t i o n et ii la moi't.

E z nem jó, m e r t seh v. sí a 3. szem. birtokos névmás, t e h á t : övé, s a verset e szerint így kellene fordítani: a prófétaságot és imámságot tedd az ö segélyévé. A minek nincs itt értelme; a z é r t használtam a 2. szem. ti birtokos névmást. A 2. sor szintén rossz; értelme nincs, ha a kötő szó u a murden után következik : a feltámadást, meghalást és igazságot h i d d !

VII. D e m a v e n k f i h ser h i á r - i h e g i r e h , M u r t e d ä ' Ali b a ű d ű ' l f a k a r - i h e g i r e h ; Aváz-i bulend b ű u m : hiár-i liegireh, K a n b a r begelű b a ű d e s t á r - i h e g i r e h . D e m á v e n d lieg, e t e t e j é n szép t ü n e m é n y v a n , A k e d v e s ' A l i , vele szép k a r d j a d ű ' l f a k á r ; P e n h a n g o n fogom m o n d a n i : Szép t ü n e m é n y , A k a n b a r (kezében) a k a n t á r r a l , vele szép t u r b a n .

E szó k a n b a r ebből peigámber, próféta.

van rövidítve: peigember vagy

VIII. D e m á v e n k ű h ser j e k i g u l i ; Öngah gudergáli-i m u r t e d ä ' A l i . Murtedä ' A l i nízeh belá kuneh, T e m á m - i h u s k g ä r ä sebzeh k u n e h . D e m á v e n d h e g y e t e t e j é n van egy r ó z s a ; O t t van u t j a a k e d v e s ' A l i n a k . A kedves ' A i t k i i r t j a a b a j t , M i n d e n száraz h e l y e t v i r u l ó v á tes?.

42

DR. POZDER KÁROLY

IX. D e r j ű i m i j ü n e dórén j e k í s e t á r e l i ; K a n b a r b e g e l ű säh-i m e r d ű n sevareh ; — J a sáh-i m e r d ű n , h o d i h m i h m e d d e á r e h : Men b e b ü s e m kabr-i i m á m R e d á r e h . A t e n g e r k ö z e p é n van egy csillag ; A kanbar sáh Merdán kantárja mellett nyargal ; — Oh s á h M e r d á n , a d d m e g n e k e m k í v á n s á g o m a t : Hogy megcsókolhassam I m á m B i d á sírját.

E vers kétszer is megvan E m í r - í Pázevári költeményei k ö z t : D o r n Beiträge I . 130. 1. 4. v. és I. 159. 1. 159. v.; a-különbség csak az, bogy az előbbiben derjűi ken ár, az utóbbiban derjűi miján van. A 4. sor különbözik csupán a Berésine által közölt szövegtől: Keseh bezenem kabr-i i m á m Redáreh, ( H o g y ) megöleljem imám Ridá s i r j á t . V. ö. D o r n Beiträge I I . 520. 1. 4. v. és I I . 553. 1. 159. v. E verset teljesen hibásan közölte Berésine s azért nem is fordíthatta le. A z 1. sor nála igy v a n : D e r jűűmin dören jeki sitáreh ; az első szóról megvallja, hogy nem ismeri, az egészet pedig így f o r d í t j a : Dans le J o u o u m i n il y a un astre. Azonban ugyan e költemény kevés eltéréssel megvan Gr. Melgounof Essaijében, a mázenderáni népdalok 5. száma alatt, melyet ő igy f o r d í t : A u m i l i e u de l a m e r j ' a i vu u n e é t o i l e : L e k a n b a r ( p r o p h c t e ) avec u n c a v a l i e r S c h a h

Merdan en a v a n t ,

O Scliah M e r d a n ! accompliä m o n désir, Q u e j e puisse e m b r a s s e r le t o m b e a u d ' I m a m R i z a .

A z eltérés a következőkben á l l : bedimeh, l á t t a m e h. dőrén, ő bir, neki van (t. i. a tenger közepének), j e k e h. j e k i ; b a g u l ű e h. b e g e l ű ; káseh bezánem e h. men bebűsem. A többi eltérés csupán helyesírási, és mondhatni, hogy Berésine példánya jobban van irva, mint Melgouuofé ; m e r t derjű, mijűu, m e r d ü n ugy van irva, a hogy a nép kiejti; imám, e h. imám, káseh bezánem e h. keseh bezenem pedig határozottan rosszul van irva.


17

X. K i g á r á s e l á m k o m m e h men m e i l i á r e h ; Kigá-i merd-i p i r g ű n e h , tfl m i b i r á r i ; — Bírái* veneh kill s i r beliíireh j e k m a r i ; Bejeteh b i r á r m á s e h cesi k a n a r i . Ü d v ö z l ö m a l á n y t ( m e r t ) e n g e m szeret ; A z ö r e g e m b e r l á n y a a z t m o n d j a : T e v a g y az én t e s t v é r e m ; A t e s t v é r a k a r j a egy a n y a t e j é t s z í v n i ; E l f o g a d v a a t e s t v é r t , t e k i n t s d jó s z e m m e l .

XI. K u d ü m r á z k i h á f t á h jek nizelireli i j e n ? Z e m i n mers v e d e n , ces kellekeh del* i j e n ? Rűz-i k i á m e t á f t á b j e k n i z e h i j e n ; Z e m i n mers v e d e n , ces kellekeh der. ijen. M e l y n a p o n érkezik a n a p egy d á r d a h a j í t á s n y i r a ? M i k o r olvad a föld r é z b e n , a szem a f e j t e t e j é r e m i k o r f o r d u l ? A f e l t á m a d á s n a p j á n a n a p egy d á r d a h a j í t á s n y i r a j ö n . A f ö l d r é z b e n olvad, a s z e m a fej t e t e j é r e f o r d u l .

XII. K u d ű m sahs-i k i h der-i bellist v á k e r d ? K u d ű m sahs-i í • k i h á m e d - i m u b á r e k b á kerd ? M i c s o d a személy az, k i a paradicsom a j t a j á t k i n y i t o t t a ? M i c s o d a személy az, k i szólt': Legyen á l d o t t érkezésed ?

Berésine megjegyzi, liogy e dal nincsen befejezve. D o r n Beiträge I . 135. 1. 34. v. és I I . 526. 1. 34. v. egészen megvan és pedig érthetőbben mint Berésinenél. A nyolczsoros költemény így hangzik: E v v e l k i b i j e h der-i bihistre v á k e r d ? D e v v i j e m k i b i j e h bimfi m e b á r i k b á k e r d ? Sejjem k i b i j e h vi h i d m e t - i h e d á k e r d ? Cehárrem k i b i j e h metlebre m i h r e v á kerd ? E v v e l M u l i a m m a d der-i bihistre v á k e r d ; Devvijem G i b r á ' il ámed, m e b á r i k b á k e r d ; Sejjem H a s a n e i n k i h liidmet-i h e d á k e r d ; C e h á r r e m m u r t e d á ' Ali h á g e t r e m i l l r e v á kerd ;

azaz: A z első ki volt, ki az é d e n a j t a j á t k i n y i t o t t a ? A m á s o d i k ki volt, k i j ö t t , azt m o n d t a : L e g y e n á l d o t t ? A h a r m a d i k kivolt, ki istennek szolgált? A n e g y e d i k ki volt, k i v á g y a i n k a t k i e l é g í t e t t e ?

44

DR. POZDER KÁROLY Az első M u l t a m m e d v o l t , k i a z éden a j t a j á t k i n y i t o t t a ; A m á s o d i k Gabriel v o l t , j ö t t s m o n d t a : L e g y e n á l d o t t ; A h a r m a d i k H a s a n és H u s e i n , ki i s t e n n e k szolgált ; A n e g y e d i k a k e d v e s ' A l i , k i a mi s z ü k s é g l e t e i n k e t k i e l é g í t e t t e .

A legnevezetesebb az egészben az a sajátságos kettős szám: H a s a n e i n e b. H a s a n és H u s e i n ; ez különben szokásos az a r a b b a n e két egymástól elválaszthatatlan testvér nevénél; hasonló tünemény a l a t i n b a n : templum Castorum, e h. Castoris et Pollucis templum, csakhogy itt kettős nem levén, többes szám áll. E templom a r é g i Róma 8. kerületében, a forum R o m a n u m magnumban volt. XIII. T i c e h r e h b e h f t b i gul-i á t e s i n e h , Men sümeh beátes agir átes ineh ; D e n n á n sadf u l e b - i t e n e h a n g u b í n e h ; CerU-i < felek t i liirmen hűseh-cijteh. A r c z o d szépsége á l t a l lángszinű rózsa, É n t ű z b e m e n n é k , h a ez l á n g v o l n a ; F o g a d g y ö n g y és a j k a d méz ; Az ég b o l t o z a t j a a t e aratásod kalászszedője.

Y. ö. D o r n Beiträge I . 153.1. 126. v. és I I . 546. 1. 126. v. csekély eltéréssel; különben megvan I . 128. 1. a Mirzá Muhammed Saft' irta életrajzban. L . utóbb. K i n e k ne jutna eszébe a harmadik sor hallatára Bényey István e szép d a l a : B o g á r h a j a d , gyöngysor fogad, B i b o r ajkad édmfae, Mind oly k e d v e s én előttem, M e r t m e g v a g y o k igézve.

(L. W a j d i t s J . R a j t a fiúk vigadjunk 5. kiad. 320. 1.) A z utolsó sor úgy értendő, hogy a leány szépsége bőven arat, úgy hogy még az égnek is kalász szedéssel kell beérnie. XIY. Kuntu kanzan — girihrá men busáméit ; Vágib u l v u g ű d ' i l m ulislámeh. Harnír kirdeh-i á b cihil sabámeli; Arzün nefurűs, durr-i girfm behámeh.


17

É n vagyok a k i n c s — a csomót é h m e g f e j t e t t e m ; A z isten az i s l á m t u d o m á n y a . Kovász v a g y o k , n e g y v e n reggel vizzel csinálva ; Olcsón ne á r u l j , n a g y értékű g y ö n g y v a g y o k .

A z első két szó a r a b , ugy szintén az egész második s o r ; a vágib ulvugűd az I s t e n t jelenti, mint olyant, a kinek létezése szükségképi, ellentétben a többi lénynyel, a kinek létezése csak föltételes. Y. ö. F l ü g e l , Die arabischen, persischen und türkischen Handschriften I . 42.1. sipäs u sitäjis án hudaikih vágib ulvugűd est. Az egész költemény mystikus, n y i l v á n ' A l i ról kell érteni. V. ö. helyesebben Dorn B e i t r ä g e I. 160. 1. 164. v. és I I . 553. 1. 164. v. XV. E m i r guneli dest-i P ä z e v ä r l i e g i r e h , Dest-i P ä z e v ä r r ü der b e h ä r l i e g i r e l i ;

,

c

"

7

Cit b ä t e h d ä r k a l a m k ä r liegireh ; Mijfin-i z e n á n g e j ü salvär l i e g i r e h . A z emir m o n d j a : P a z e v ä r p u s z t á j a szép, P ä z e v ä r p u s z t á j á n a k f o r m á j a t a v a s z s z a l szép ; Mousseline, v i r á g o s g y a p o t s z ö v e t s z é p ; A n ő k k ö z ö t t a k é k salváros szép.

E vers két első s o r á t 1. Dorn B e i t r ä g e I. 130. 1. 1. v. és IT. 520. 1. 1. v. Az emir a l a t t Emir-í P a z e v a r i t kell é r t e n i ; 1. erről többet költeményeinél. XVI. R f i r á beh susti, k o n u e l i g i n e h g í n e l i ; S u r b e gul b e v ä r ä s t e l i mifm-i s i n e l i . T i meneh s u r d ä r , m e n t e n e h m a v i n e h ; B e j ä , d e p i c i m kill m u d d ' ä b e m i n e h . Arczodat megmostad, tündököl, r a g y o g ; P i r o s rózsa esik k e b l e d közepére. T e v a g y az én c z i p r u s f á m , én v a g y o k a t e gyümölcsöd ; J e r ölelkezzünk, m e r t ez egyetlen v á g y a m

N é m i változtatással 1. Dorn B e i t r ä g e I. 152. 1. 124. v. és I I . 545. 1. 124. v.

D K . POZDER KÁROLY.

XVII.1) K i g á g u t e h : d u t e r n i m e l i sell m á r e l i ; Dil b á l e h ser n e d e m m e h riseli d á r e h ; B i r i s e h r i k á r e h veneli m á r b e d á r i , K i s e h b e z á n i su t á sevái d á r i . A lány szólt: A n y á m lánya nem vagyok ; K é t k a r o m b a n e m z á r o m a szakállas f e j é t ; Szakálltalan legényt a d j o n nekem anyám, K i estétől r e g g e l i g t a r t s o n k a r j a i b a n .

XVIII. Dilá, dil d á r e l i - i m e n M á z e n d e r á n , Meger M á z e n d e r ű n k á g i d g i r u n ? Agir kágid nebűsed belkih náreng, Nemídánem cirá járern n á d u n ! Szívem, ki s z í v e m e t b í r o d M á z e n d e r á n b a u , Yajjon M á z e n d e r á n b a n drága a papir ? H a p a p i r nincs, v a n n a r a n c s , Nem tudom, m i é r t nem tudja kedvesem e z t !

Magyarázatul csak annyit, liogy papir helyett narancshéjat is használ a perzsa köznép, hogy a távollevőkkel m a g á t megértesse. XIX. Sitáreh-i á s i m u n r ű g á denimeh, Miján i ralit h ' á b kigá denímeli; M i j á n - i r a b t h ' á b k i g á gul ábi, T u r e b k i s e h b e z á n e m iinsá t á s e v á i ! A z ég csillaga n e m f é n y e s , Az á g y b a n l e á n y nincs ; Az á g y b a n a l e á n y (olyan m i n t ) r ó z s a v í z , H o g y ölelnélek m a é j j e l reggelig !

A z eredeti utolsó sorában ugyanazt a hibát követi el Melgounof, mint az általa közölt é. számú versben; . a I X . sz. költeményt: kiseh hezánem-et ír e h. keíeh bezenem. ') A k ö v e t k e z ő kilencz k ö l t e m é n y t müvecskéjéböl vettem.

a 17 — 25. Melgounof

ismert

A 7. UJPERZSA NYELVJÁRÁSOK.

47

XX. H e r e s s á , nesfi, t u r e h s i r ö s i r b e b i n e m , Süni garibi, tersumá direh bebinem ; á ü n i garibi, subád u s e l á m e t ! Men b i e t j á r i t á r ű z - i k i j á m e t ! Megállj, n e m e n j , h o g y v é g e s v é g i g megnézzelek, K ü l f ö l d r e mégysz, félek, soká l á t l a k m e g ; K ü l f ö l d r e m é g y s z , j ó egészséget, és ü d v ö t ! É n a te h í v e d v a g y o k a f e l t á m a d á s n a p j á i g !

Egészség a r a b u l sihhá s ugyanezt a szót a perzsák is h a s z n á l j á k ; a mázenderáni nyelvjárásban azonban subádnak h a n g z i k ; Melgounof igy is irja betűről betűre. L . a I I . sz. mutatót. XXI. '

K i g á g á n sereh d ű p u s t e h t e g á n , D ü t á seg d e i n e h semileli t á g a n ; M e n e h m ű l e t h ó d e h cemeskeli, b e v u g e m , Sermest kigárá beirem bevurgem. L e l k e m l á n y k á m h á z á b a n k é t csomó k á k a , Két k u t y a n e m engedi e l v i n n i ; N e k e m ó t a l m a t a d j a t o k , h o g y . c z i p ő m e t levessem, A részegítő l á n y t elviszem s e l f u t o k vele.

E költeményben annyi az ismeretlen szó, melyet sem Berésine, sem Melgounof szótára nem említ, bogy nem ford í t h a t t a m le híven, hanem a franczia fordításhoz kellett ragaszkodnom. — Nevezetes e vers kezdete : Lelkem lánykám, — itt e szó lelkem szakasztott olyan módon van használva, mint a bogy a magyarban m o n d j á k : lelkem édes apám, lelkem fiam stb. A középkori latinban is használják az ilyent: L e c t u m stravi t i b i soli, D o r m i , n a t e bellule ! Stravi lectum foeno molli, Dormi, mi animule !

L . J o u r n a l des savants 1844. évf. 24. 1. Ilyen és ehhez hasonló kifejezés az irodalmi perzsában is sok van, pl. Sa'di Gul. 58.1. gán-i peder, lelkem a p á m ; ' O m a r H e j j á m n á l v a n : ej dil, 72.

18

DR. I'OZDER KÁROLY

négyes; szintúgy a 199., 383., 386. és 403. négyesben; gänä, lelkem, 208. n. és dilá, szivem, 255. n. Ilyen a magyarban pl. K r i z a Vadrózsák I. 8. 1. Bizon n e m tagadom, leiköm j á m b o r u r a m ; és a 12. 1. Á j m e g leiköm, h a d d k é r g y e m m e g , H a elvisznek, h o l k a p l a k m e g ?

vagy a 161. 1. É d e s l e l k e m , t á m nehesztelsz, H o g y r á m k e d v e t l e n tekéntessz ! M o n d d m e g k é r l e k , kedves alak, Vajon mivel h á n t o t t a l a k ?

É p e n ugy, mint a magyar ebben az a l a k szót szép, nemcsak arczban, de egész lényében szép és előtte kedves személyre m o n d j a , a perzsa a peiker szót, mely szintén voltaképen alakot jelent, ez értelemben is használja, pl. Gemál-eddin Abü Mubammed Gengevi, azaz seilt N i z á m i egy költeménye czíme: H e f t peiker, a b é t alak, szépség ( H a m m e r R e d e k ü n s t e 114.1. lieft peiger, die sieben Gestalten oder Schönheiten 1 ). V a d rózsák 100. 1. I n d u l n i kell g y e n g e alak Tiszti poroncsolat alatt.

Az a r a b b a n is m o n d j á k : j á kuleibi, oli szivecském. H e j j á m 433. s 445. n. m o n d j a : ej sanam, oh bálvány, a mit tiszta perzsasággal is m o n d a n a k : buta. A m a g y a r b a n is tudvalevőleg vannak ilyen megszólítások: H i d d el k é n c s ö m , h i d d el n e k ö m , A k k o r löszön v e s z e d e l m ö m .

K r i z a , V a d r ó z s á k 6. 1. F e l e s é g ö m , kéncsöm, eressz be i n g ö m ö t ,

u. o. a 15. 1. A d j egy csókot, sziivem, ú t i k ő t s é g ö m r e , M i k o r visszajövök, s z á z a t adok érte ! ') M a j d k - v a l , m a j d g-vel í r j á k e s z ó t : Ouseley Tavels I I I . 304. p a i g a r , 114. p e i k e r ; J o u r n a l a s i a t i q u e I I I . série t o m e 4. (1837.) 283. 1., l i e f t peiger, les s e p t m i n o i s ; H a m m e r , G e s c h i c h t e d e r o s m a n . D i c h t k u n s t ( P e s t h , 1836.) I. 29. peiker.

17


Czifra megszólítás a következő : H a j csillagom, gyócs ingösöm, P i l l a n t s r e á m szerelmesöm,

V a d r ó z s á k 59. 1. — K e d v e l t g y e r m e k e t igy is szólítanak meg a p e r z s á b a n : leht-i giger, szivem (tul. m á j a m ) d a r a b j a , nűr-i cesm, szemem fénye ; a szemfény nevének különben megfelel m e r d u m - i cesm. H a m m e r R e d e k ü n s t e 338. 1. érdekesen hasonl í t j a össze e kifejezést m á s népek esze j á r á s a s z e r i n t : a perzsa f é r f i t lát a szemben, az a r a b leányt ( h a b á r az a r a b is azt m o n d j a : insán u l ' a i n 1. ugyancsak H a m m e r a Zeitschr. d. D . M. G . V I . 516. 1.; és viszont bint ul'ain a n n y i t is tesz, m i n t köny 1. m e g i n t H a m m e r Z t s c h r . d. D . M. G. V I . 66. 1.), az angol golyót (ball), a n é m e t a l m á t ( A u g a p f e l ) és a franczia kökényt, szilvát (prunelle)AA. görög is l e á n y t lát a szemben, pl. cd Öe tojv 6u>&aXau)V xúoca bi)óg éori Stáíivoog, P h i l o s t r a t . V i t a Apollonii I I I . 7. 99. ed. Olearius, idézve B a c h e r t ő l , N i z a m i ' s L e b e n u. W e r k e . A p e r z s á b a n ezt még így is fejezik k i : d ű tifl-i hindii, a két h i n d u gyermek ; dű tifl-i pesendideh, a k é t kedves g y e r m e k . M á s ilyen költői megszólítása kedvelt egyénnek ez: ej gul-i biliär ve ej j ä r - i gär, oh te tövis nélküli rózsa és oh te b a r l a n g t á r s a m ; ez utóbbi M u h a m m e d f u t á s á r a vonatkozik. L . F l e i s c h e r G r a m . 169, 1. G ä m i J» u. Z . 95. 1. Z u l e i h ä g u f t k e j cesm u e i n i g e m !

Zuleihä azt m o n d t a , h o g y : O h te szemem, v i l á g o m ! (szó s z e r i n t : lámpám.) E kifejezés: merdum-i cesm g y a k r a n fordul elő G ä m i n ä l , pl. B i n e m g i h ű n b e r ú - i t ű , i'ű-i t ű g'űjá, Ceám-i m e n est u m e r d u m e k - i cesm liál-i tű,

1

c a m i t R ü c k e r t a Z . f. d. K . d. M . V. kötetében ( 1 8 4 4 ) így fordít: Die W e l t m i t d e i n e r Sehe, m i t deiner seil' ich sie, Mein ist dies A u g , i m A u g e h i s t du der S t e r n a l l h i e ,

a mi nagyon szabadon van f o r d í t v a ; hívebben ez az é r t e l m e : L á t o m a világot arczodban, arczodnak m o n d a n á d ; a szem az enyém és a szemem fénye a te szépségjegyed. V a g y : m e r d u m - i dideh-i gemdideh-i sähib nezerän, a derült tekintetüek b ú l á t o t t szeme f é n y e ; v a g y : M.

TDD.

AKAD. ŰRT.

A

NV1C1.V-

KS SZKL'TÜD, K O R É B Ó L .

4

18

DR. I'OZDER KÁROLY

Ä r z ü - i dil-i h ü n i n g i g e r ä n e t h ' ä n e m , M e r d u m - i dideh-i s ä h i b n e z e r ä n e t h ' ä n e m . A vérző k e b l ü e k szíve k í v á n s á g á n a k n e v e z l e k , A d e r ü l t t e k i n t e t ü e k szeme f é n y é n e k nevezlek.

V. ö. Hafiz N ű n 2. dala eleje: E j nűr-i ceím-i m e n ; 13. r u b á ' i : g á n á ; 1. Erődi B. Hafiz dalai I I . 46. és 153. 1. Hammer, Duítkörner (1. kiad. 1836.) 56. 1. Dorn Beiträge I I . 2.1. 1. v. 58. 1. 79. v. 265. 1. 407. v. — Szilády Áron, R é g i magyar költők tára I . 339. 1. azt jegyzi meg. hogy a Weszprémi codexben egy papírszeletre ez vau i r v a : Szüvem, lölköm, virágom, czinigém ; A r a n y o m , gombom, ágam, lelkem, — mindenesetre az iró sajátszerű képzelő tehetségére mutató fölkiáltás. V. ö. u. o. 161. 1. Flügel, Die arab. pers. u. türk. Handschriften I . 513. 1. F a r i d a d d i n ' A t t ä r e szavai: b e n á m - i f m k i h n ű r - i cesm u g á n e s t h ű d ä - i ä s k ä r ä u nilifinest, A n n a k nevében, k i a szem és lélek fénye, Ki a n y i l v á n v a l ó és r e j t e t t dolgok Istene.

F l ü g e l u. a. műve I. 556. 1. b i j ä zi äb-i ' a n a b g ä n ä b e r efrűz á t e s - i d i l h a , J e r elő a szőlő l e v é b ő l , lelkem, G y ú j t s d föl a s z i v e k tüzét.

F u n d g r u b e n d. Orients I I . 312. 1. egy mevlevi-dervisdalban ez fordul elő : anta ' a i n í a n t a röhi fi 'lbadan, te vagy szemem, te vagy lelkem testemben. V. ö. H a m m e r Redekünste 292. és 364. 1. D u f t k ö r n e r 144. 1. Chodzko, G r a m m a i r e persane 149. s köv. 1. H a m m e r , Geschichte d. osmau. Dichtkunst I. 139. 1. A perzsa bibliafordításban merdumek-i c e ' m Psalm. 17, 8. E kifejezés: szerette, mint a szeme világát, teljesen így van Guminál, J . u. Z. 62. 1. Ivih pis-i ű cü ceímes bűd mahbűb. I g y Catullusnál is (ed. Lucián. Mueller, Lips. 1874.) 104, 2. Ambobus mihi quae carior est oculis? 3, 5. Quem plus illa oculis suis a m a b a t ; 14, 1. N i te plus oculis meis amarem. K ü l ö n b e n a római is leányt l á t o t t a szemben;


17

pupilla tulajdonkép a pupa, leányka, báb szónak a kicsinyítője V. ö. E g y e t . Pkilol. Közi. I I . 366. 1. Hammer, Gesch. d. osman. Reichs I I . 559. 1. W a h r m u n d H d b . I I I . 86. 1. Curtius, Grundztige der griech. Etymologie (4. kiad.) 177. és 288.1. XXII. P e l ű (vagy belli) d e s t e h h o i r u i n b u r e n g , P í r seg m a r r á b i ä r e m h u l e n g : B i e m , h ő n i s i r e m k a l ' a s i e h geng. Az ásó s á r g a r é z b ő l v a l ó n y e l é t fogom f o g n i , Az ö r e g n ő s t é n y k u t y á t m e g f o g o m ü t n i ; E l m e g y e k (aztán), azon lielyen ülök le, a h o l k i n c s e m v a n .

Itt, fájdalom, ismét a franczia fordítás után kellett indulnom a szótárak elégtelensége miatt. Különösen kal'asieh rejtett szó m a r a d előttem; k a l ' á a. m. vár, sí, p. sű: oldal, rész és eh a dat. ragja, tehát l e n n e : kincsem vára felé. Azt hiszem, bátran tehetem ez érthetetlen szó helyébe e z t : üngeh sijeh, a r r a felé, t. i. kincsem felé; az irodalmi perzsában: besű-i án gá. Vagy t a l á n a török nyelv szabályai szerint lehet magyarázni e szót: kal'asiah, az ő várába, vára felé; habár itt e szó vár épen nincs helyén. XXIII. K i g á g á n s e r e h , b u l e n d agüz, Veneh benist Sirvím 'árus ; I s ä l ä b e s e k e n e h ser, h á l e h - i agíiz, Nasibet menesved Sirbűni ' a r ü s . L e l k e m l á n y k á m h á z á b a n m a g a s diófa v a n , Ott ü l a s i r v á n i m e n y a s s z o n y ; H a i s t e n a k a r j a (bárcsak) szétzúzná f e j é t a diófa ága, ( A k k o r ) szerencsém l e n n e a sirváni m e n y a s s z o n y n á l .

L. a X X I . sz. mutatóhoz való jegyzetet. XXIV. E m i r guteh, men p í r bimeh n a g u m ü n í , A s á j e h ' a k l v e s s e t á pistereli g u v ű n í . Az e m i r m o n d t a : É n a g g a s t y á n l e t t e m , g y a n ú t a l a n . Oly e s z e m (már) nincs, m i n t előbb

fiatalkoromban

52

DR. POZUER KÁROLY.

A z emir alatt ismét Emír-i Pázevárít kell érteni. A 2. sor teljesen el van rontva ; a helyett, a mint Berésinenél van : ahl, mindenesetre ' a k i kell ide; hogy azonban vessetá micsoda, nem t u d o m ; ige egy. sz. 1. v. 3. szem. alig lehet, pedig ennek kell lenni a mondat igéjének, és a szerint, a mint nem birok ezzel vagy nekem nincs ez az értelme, csakis e két személyben lehet, XXV. E m i r g u t e b , b á l a mereli z e n h ő d e h , P u s e r zifid, d u t e r m e r e h g u m hódeli. Az e m i r s z ó l t : Most n e k e m n ő t a d j a t o k , F i a m sok van, l e á n y o m e l v e s z e t t .

Ismét Emir-i Pázevárit kell érteni. A 2. sorban a liödeh ebből van rövidítve: bő kirdeli; á perzsában gum kerden szintén a. m. elveszteni, igy a Gulistánbau: jeki pursid ez án gum kcrdeb ferzend, valaki kérdezte attól a fiavesztettől, t. i. J á k o b tól (1. Eastwick kiad. 60. 1.).

Mázenderáni próza. A következő két, kötetlen beszédben irt adomát B. Dorn, Beiträge zur Kenntniss der iranischen Sprachen cimű művének első részéből vettem, a hol a 14. és 29. lapon foglaltatik, a 11. és 19. szám alatt. E kötetben a 122. lapig prózai mutatváuyok vannak, többnyire adomaszerü történetkék, azonban minden szerző megnevezése nélkül, csupán 1—49 ig folyó számok alá sorozva. A 124—129. való lapokon Mirzá Muhammad Safi', Doni munkatársa, ír valamit Emir-i Pázevárí életéről, a miből azonban életrajzi adatokat nem lehet megtudni. A 130 — 160. való lapokon az Emir-i Pázevári vagy Mázenderáni divánjából foglaltatik 168 versszak, különböző nagyságú és alakú. Azután három lapon Hezelijját-i sá'ir-i suará', más költők tréfái czimmel 22 rövid költemény van. A legeiül említett történetek közül több Sa'di Gulistánjából van véve, több-kevesebb eltéréssel, nevezetesen: A 61. lapon való 33. darab a Gulistán (Eastwick kiad. H e r t f o r d 1850) 33. lapján mint 22. hikájet t a l á l h a t ó ; a 63.1. 34. db. megfelel Gul. 29.1.


17

18. h. csupán a két utolsó verssor hiányzik Eastwickben, 66. 1. 36. clb. a Gul. 79. 1. 23. h., csakhogy a Gulistáubau levő arab beitek a m o t t el vannak h a g y v a ; a 70. 1. 37. db. a Gul. 3. 1. 3. h . ; a 73.1. 38. db. a Gul. 160. 1. 2. h. és a 34. d a r a b két utolsó verssora itt is megvan ; 74. 1. 39. db. a Gul. 6.1. 4. h. s itt a Gulistán arab részei is mázenderáníban vannak visszaadva; 80. 1. 40. db. a Gul. 35. 1. 24. h. ez is, valamint a t ö b b i történet némi eltéréssel; 84. 1. 41. db. a Gul. 17. 1. 13. h. a 87. 1. 42. db. megfelel Gul. 22. 1. 16. h . ; a 94. 1. 43. db. megvan Gul. 43. 1. 31. h. a 95. 1. 44. db. a Gul. 95. 1. 2. h. a 64.1. 35. db. Gul. 161. 1. 3. h. a 96. 1. 45. dbjának megfelel Gul 164. 1. 5. h. a 99.1. 46. db. Gul. 105. 1. 16. h. a 101. 1. 47. db. a Gul. 107. 1. 17. h. a 102. 1. 48. db. G u l . 39. 1. 27. h. és végre a 104. 1. 49. db. fordítása Gul. 116. 1. 28. h. — D o r n 2. kötetéről a l á b b fogok szólni, midőn az E m i r divánjából több költeményt mutatok b e ; lássuk most az említett két darabot. I. E t t á rflzí Iskender b á hádirúne beüteli kih gáhi kesireh m e h• r uAm nekirdimeh;' her kes hercili migá beh'ásseh bebehsi° ' c meh. Unvekt ettá selis erd hákirdeh kih hudávend mereh jek dinár d e r ű r hesseh, bebelU. Iskender befermáe kih pádi-ákán gá ciz keni beh'ássen bi edebi hesseh. Un felis beűteh kill eger p á d i f á h r e h jek direm hedáen serin eneb, melki bebebs Iskender befermáe: evvel su ál kern h á kirdi mih mertebeh gá ve diger su ál há kirdi fi mertebeh gá zijádter ; her dü sü ál bigá h á kirdi. Un felis lá geváb ve sermendeh bijeh. E g y napon Sándor kísérőinek m o n d t a : Soha senkit szerencsétlenné nem t e t t e m ; bárki bármit követelt tőlem, megadtam neki. E k k o r könyörgött valaki, hogy : Uram, nekem egy dinár k á r o m van, add meg ! Sándor szólt, hogy: Fejedelmektől hitvány dolgot kérni illetlenség. Az az ember válaszolta, hogy: H a a fejedelem szégyel egy diremet adni, a d j a nekem ország á t ! Sándor szólt: Először az én méltóságomon aluli dolgot kértél s azután a te rangodnál m a g a s a b b a t kértél; mind a két kérelem helytelen volt. A z az ember elhallgatott és megszégyenült. Iskender alatt természetesen N a g y Sándor értendő. A

54

DK, r O Z D E R KÁROLY.

keleti költészetben és m o n d á b a n egészen m á s képét k a p j u k S á n d o r n a k , mint a minőt a mi t ö r t é n e t i r ó i n k n á l látni megszoktunk. M á r a k o r á n b a n van szó bizonyos S á n d o r r ó l ; a 18. sftrá 85. versében, de ott csak dfi ' l k a r n e i n - n a k van nevezve, s így a m a g y a r á z ó k nem merik h a t á r o z o t t a n kimondani, hogy azonos a mi N . Sándorunkkal. D r . AV. Bacher, Nizami's L e h e n u. W e r k e 73. 1. szerint e név félreértéshői t á m a d t , mivel az a r a b o k a g ö r ö g képeken levő k é t angyalalakot, mely S á n d o r feje m e l l e t t k é t oldalt volt,"szarvnak t a r t o t t á k . Vullers, Lexicon P e r s i c o - L a t i n n m 1. 964. 1. N a g y S á n d o r n á l előbb élt az a dú ' l k a m é i n ; v. ö. Spiegel, D i e A l e x a n d e r s a g e , 51. s köv. 1. D r . U l l m a n n k o r á n f o r d í t á s a 7. kiad. 248. 1. jegyz. A szarv az erőt, h a t a l m a t j e l e n t i keleten, v. ö. D a n i e l V I I I . 5., 6., 8., 21. stb. K l e u k e r Z e n d A v e s t a I I . 273. 1. Mózes szintén két szarvval á b r á z o l t a t i k , Goldziher szerint azért, m e r t sok vonás van benne a n a p m y t h o s h ó l , s mivel a h é b e r b e n szarv és sugár ugyanazon szóval fejeztetik ki, t. i. keren, v. ö. az a r a b k a r n ; 1. e r r e nézve D r . Goldziher J . M y t h o l o g y among t h e Hebrews, t r a n s l a t e d from t h e G e r m a n by R u s s e l l M a r t i n e a u (London, 1 8 7 7 ) 179. l . s f ü g g e l é k e 391.1. — M á s versio szerint N . S á n d o r n a k nagy füle volt s borbélya, ki el n e m t u d t a m á r h a l l g a t n i ezt a titkot, ugy k ö n n y í t e t t lelkén, h o g y egy pusztai k ú t b a k i á l t o t t a s abból sás nőtt, a mely világgá susogta. E z M i d a s esetére emlékeztet, Ovid, M e t a m o r p h . X I . 6 2 — 1 9 3 . v. N . S á n d o r n a k prófétai j e l l e g e is volt s m i n t ilyen minden nyelvet é r t e t t , a nélkül, hogy t a n u l t a volna, m i n t t y a n a i Apollonius, ki P k i l o s t r a t u s , Vita Apollonii I . 19. szerint ezt m o n d j a : ty Se oj sratge tcuúwv ((povwv) ^vvújut tiuíhov ovStfiiav. E z az A p o l l o n i a s a keletiek szerint Balinás, Ablflnís, Ablűniűs, vagy leghelyesebben B u l u n j á s ; melléknevén s á h i b ultilsamat, a talizmánok u r a , és ferzáneh, bölcs, t a n u l t . V a n egy kis város, B u l u n j á s , H o r n s mellett a t e n g e r p a r t j á n , a mely t a l á n ez Apolloniustól k a p t a nevét. D r . C. P . Caspari A r a b i s c h e G r a m . 4. k i a d á s á b a n a 21. lapon h i b á s a n van B a l i n á s P l i n i u s n a k f o r d í t v a ; 1. 442. 1. Apolloniusról 1. t o v á b b á : ] l e v e l e i A l d u s n á l , Velence 1499. és Olearius és K a y s e r P h i i o s t r a t u s - k i a d á s a i b a n ; W e s t e r m a n n , D e A p o l l . T y a n . epistolis a n n a k Commentt. de epist. script. G r . I I . része (1851) 22. száma a l a t t ;

AZ U.I l'ER-'S A NYELVJÁRÁSOK.

55

Wellauer, Apoll, v. Tyana, e folyóiratban: Jalin's J a h r b . Suppl. 10. köt. (1844) 418. s köv. 1. Pauly Realencyclopaediája I. 2. 1316. J o u r n a l asiatique Y I . série tome 14. (1869.) I l l — 1 3 1 . 1. D e l'identité de Beliuas et d'Apoll, de Tyane, p a r M. L. Leclerc. — N . Sándor megvervén D á r á - t , az koronájával együtt éltét is veszti s utolsó perczeiben Sándorra hagyja országát s lányát, Rüseneket (Roxane a görögöknél). Sándor nejét s gyermekét, Iskenderüst Görögországba küldi s maga megy prófétai ntjára. A e g y p t u s ellen h a d a t visel: Z e M a k e d f i n i j j e h r ü i d e r rali kevd ; B e h I s k e n d e r i j j e h g u d e r g á l i kerd ;

ott Alexandriát a l a p í t j a ; azután A f r i k á b a és Spanyolországba indul: B e h A f r i c e h á v u r d ez á n g á sipáh, Y e z A f r i c e h ber A n d a l n s k e r d r a b .

H a d a t visel A r m e n i á b a n az oroszok ellen, kik szövetségeset, Berda' királynőjét, Nüsábeh-t megtámadták (Berda' örményül Bardav, egy t a r t o m á n y fővárosa, Nouveau j o u r n a l asiatique 12. (1833.) 198. 1.), harczol Indiában, Sinában. V é g r e a sötétség országába is nyomul, bogy ott az örökifjú H i d r t ő l az élet vizét kérje, azonban e terve nem sikerült, nem ihatott az éltet adó forrásból, mint Sa'di is m o n d j a Gul. 215. 1. S e n i d e h - i k i h Sekender b i r e f t t á z u l m á t B e c e n d m i l i n e t ve á n g e h neliúrd áh-i l i e j á t ?

A dobolást, a mely most is divatos Perzsiában, ő parancsolta meg először; de ő csak h á r o m időpontot határozott meg dobolásra, s csak később Sangar ötöt, mint ezt Ni/.ámi előadja : Cű b u n j á d - i n a n b e t S e k e n d e r n i l i á d , S i h ez v e j sud u p e n g Senger niliád.

M a n a p m á r csak egyszer napjában, este, szól a dob a táborban s a fejedelmek lakásai előtt. A 3, 4 vagy 5 ízben való naubetről 1. Ouseley Travels I I . 369. 1. Szépen alkalmazta e szót I I . M u h a m m e d , midőn az elpusztult byzanci császári palotába lépett: F e r d e l i d á r í m i k u n c d h e r kasr-i k e i s e r ' e n k e b ü t B ű m n a u b e t mizencd b e r g u n b e d - i E f r á s i á b ,

56

DR. PQZÜER KÁROLY.

H a m m e r költői fordításában: Es zielit. in Kaiserhiu'gen a u d e m Tliov, Die S p i n n ' als K ä m m e r e r d e n V o r h a n g vor, U n d in E f r a s i a h e n s K ö n i g s h a l l e n H ö r t m a n die H e e r m u s i k d e r E u l e schallen. r

L. Redekünste 94. s köv.l. —- N . Sándor megbalt Sehrzíírb a n ; ez Maleolm, Gesch. Persiens (fordítás) I . 66. 1. szerint a kurdistáni Siazurus. H a van is olyan keleti ember, a ki nem t a r t j a Sándort prófétának, a ki csak azért kelt bódító ú t j á r a , hogy a mindenható parancsainak mindenütt tiszteletet szerezzen. mindenesetre I s t e n kedveltjének s az igaz I s t e n imádőjáj á n a k fogja tartani. Nem is érik be azzal a keletiek, bogy hibáit elhallgatják, lianem még hőstetteit tetemesen nagyítják. A r a b i á b a n meglátogatta Mekkát. Tiszteli is egész kelet, kivéve a gebreket, kiknek vallását üldözte, s kik ennélfogva zsaruokn a k nevezik s azt hiszik, bogy a pokolban bűnhődik. L . Anquetil Huperron, Zend-Avesta I I . 338.1. Több jellemző adom á t tudnak róla a keletiek. 1. R e i n a u d , [Monumens musulmans I . 173. s köv. 1. V. 5. m é g : B a c h e r kitűnő müvét, Nizami's L e b e n und W e r k e u n d der zweite Tlieil des Nizamiscben Alexanderbuches, a 67.. 73., 92., 94., 96., 112. s 117.1. J . B. F r ä ser, Darstellung v. Persien, deutsch v. J . Sporschill I. 96. s köv. 1. Hammei', Redekünste, 117. s köv. 1. és Gáminál, a 335. s köv. 1. Wollheim, Nationalliteratur sämmtlicher Völker des Orients, I I . 126. s köv. 1. és I I . 154.1. Dorn. B e i t r ä g e 1.139.1. I I . 95., 103., 132., 489. és 531. 1. Rűsenekről 1. Monumens musulmans I. 47.1. jegyz. H i d r r ő l 1. Reinaud Monumens musulmans I. 169. s köv. 1. és Dorn I I . 47. 1. 61. v. 156.1. 245. v. 178. 1., 272. v. 185.1.281. v. 246. 1., 378. v. 502.1., 23. v . l . 150. 1. 112. v. Tlidr, a zöld, csak fordítása a A 1 «.í«uog mithras nevének, Sebznek, H a m m e r , Redekünste, 20. 1. és jegyz. szerint. A d i n á r nagyon csekély perzsa pénz m é g mai nap i s ; értéke csak 1 2o krajezár azon számítás után, a melyetNicolas,Dialogues 260. s köv. 1. a perzsa pénzről ad. A szó P a l m e r szótára szerint: T h e name of a coin; a ducat, d i n a r ; Eastwick Gul. szerint: A silver coin weighing seven or ten drachms. A szó a latin denariusból származik s nyilván a görög Si;vÚqiov közvetítésével ment á t a keleti nyelvekbe. É p u g y direm is i d e g e n ; direm


17

vagy dirhem, több. darábim, a görög dga/fig szóból ered. — F e r m ű d e n itt annyit tesz, bogy: mondani, mint ez udvarias kifejezést szereti alkalmazni a perzsa előkelőkről; épen így a törökben teltif b u j u r m a k , parancsolni, teshíh bujurmak, kijavítani stb. Hasonló ebhez az Erdély némely részeiben dívó szól á s m ó d : parancsoljon bejönni, parancsoljon helyet foglalni stb. V. ö. Fleischer G r a m . 109. 1. 2. jegyz. Egyet. Philol. Közi. I I . 2 2 8 . 1 . — dü T k a r n e i n r ó l 1. még Ouseley Travels I . 297., I I I . 8. 1. Történetét maláji nyelven 1. említve Nouveau journal asiatique t, 9. (1832.) 107. 1, M á s u t t meg Herculesnek mondják, J o u r n a l as. I V . série tome 9. (1847.) 5 5 4 — 5 . 1. II. Sehsi beliili gá dűsti da Jeli. E t t á rűz behilrek beűteh kill esá sefer sűmmeh; si engeíterreli mereh liádi. si hemráh h ' á m m e h dárem, her vekt vereh bevinem tereh jád h á kunem. Geváb hedáe kill eger mereh báni j á d ' há keni, si enkűsreh kili báli vinni, mereh j á d há ken kih engeíteri felun ltesi gá beKássemeh, mereh nedáe.

é

7

Valaki fösvénynyel barátságot kötött. E g y napon azt mondta a fösvénynek, h o g y : Most elutazom; add nekem gyűrűdet, azt magammal viszem, bármikor r á fogok nézni, terád fogok gondolni. Az felelte, hogy : H a rám akarsz gondolni, valahányszor u j j a d a t üresnek látod, emlékezzél m e g rólam, hogy gyürüt kértem a t t ó l az embertől, s nem adott. 1 ) A következő költeményeket Emir-Pázevári mázenderáni költő divánjából vettem. Magáról a szerzőről nem sokat tudunk ; Mirzá M u h a m m e d Safi'czikke minden egyéb életrajznál. A dagályos leírásból a következőket veszem ki: A seih ul'agam-i mázenderáni, azaz E m í r - i Pázevári (a kinek különben ezekből igazi nevét sem t u d j u k meg) egyszerű falusi ember volt. Ouseley Travels I I I . 290. 1. Pázevárt pleasant liamletnek nevezi. Mint kertész szolgált azon reményben, hogy így imádottjához j o b b a n férhet. De minden fáradozása sikertelen lett volna, ha a lány is meg nem szereti vala, m e r t azt mondják: T á me'sú9 E fordítás n e m m a g y a r o s , m e r t l e h e t ő l e g i g y e k e z t e m s z ó s z e r i n t v i s s z a a d n i a m á z e n d e r á n i szöveget. A z é r t f o r d u l elő henne ez is : üres u j j , holott gyürütlent kellett volna mondanom.

18

DR. I'OZDER KÁROLY

keh-i teref-i gá keie* nevvie,'ásik-ib:cáreh-ikűses higgá neresenek, addig, míg a szerető lány részéről vonzalom nincs, a gyámoltalan imádó erőködése nem jut czélkoz.1) A lány tehát mindennap meglátogatta kedvesét. Egykor az emir a kerten kiviil állva látott egy lovast, kinek arcza le volt fátyolozva ; paripáját egy ember vezette kantáránál fogva. Az emir gyanítva, hogy ez valami magasrangu úr, hódolatteljesen üdvözölte ; a lovas pedig megkérte, hogy hozzon számára kertjéből egy dinnyét, a mire az emir azt felelte, hogy még nem is nyilt a dinnye virága. Az idegen ismételt kérésére belépett kertjébe s bámulva látta, hogy az virulóbb írem kertjénél és sok dinnye van ott egy rakáson. Csodálkozva fogott egyet s vitte a lovasnak. Az a dinnyét földarabolta s két szeletet a kertmüvelő emirnek, egyet kísérőjének s egyet a nyáját ott legeltető juhásznak adott, egyet pedig magának megtartva, eltávozott. Az emir egy szeletet megevett, a másikat eltette kedvese számára. A mint kertjébe visszatért, ámulva látta, hogy abból minden virágpompa eltűnt s csak olyan, mint volt a titokteljes lovas megjelenése előtt. A mint kedvese hozta számára az ételt, meg akarta kinálni a dinnyeszelettel s ime, a bűbájos dinnyétől minden mondata verssé lett. Alig hogy a lány megette a szeletet, ő is költővé vált, sőt annál is többé, látnokká, s elmondta az emirnek, hogy az a lovas az ő imámja volt,'Ali Ihn Abi tálib. Az emir azonnal utána rohant s a juhász által útba igazíttatva el is érte épen azon pillanatban, midőn az egy folyón akart átkelni, melynek medrében víz helyett tűz folyt. A lovas oda kiáltott neki, hogy ne kövesse, mert megég; de az em?r e verssel felelt: Tili é i h r e h b e h ű b i gel-i a t e s i n e h M e n s ű m m e h b e á t e s e g e r ates i n e h , ]

) Csinos s z ó j á t é k v a n ebben : kesis és kűsis k ö z t ; az előbbi vonz a l o m , s z á r m a z i k k e s i d e n igéből, az u t ó b b i erőködés, i n n e n : kösiden, megkísérteni, erőködni. =) V. ö. a m ä z e n d e r ä n i n é p d a l o k X I I I . számát, a liol m é g két sorr a l v a n m e g t o l d v a . T a l á l h a t ó m é g e k ö l t e m é n y D o r n , B e i t r ä g e , I. 153. 1. a 126. k ö l t e m é n y s z á m a l a t t , c s u p á n a 3. sor t é r el n é m i l e g a n é p d a l o k X I I I . száma a l a t t k ö z ö l t t ő l : D e h e n h e l k e h - i m i m u leb engebincli, szád a m i m k a r i k á j a s a j k a d méz. M i r z á M u l i a m m e d S a f i ' is költőiesen f o r d í totta perzsára:

A7. UJPERZSA NYELVJÁRÁSOK.

59

A r c z o d szépsége á l t a l l á n g s z l n ű rózsa, É n t ű z b e m e n n é k , b a ilyen a tűz. 3 )

Merészen h a l a d t át a folyón s megcsókolta az imám lábát ; az megáldotta s azóta költő lett az emir. Szeretője neve G ű h e r volt, s ezután valódi imádottját, az imámot is e névvel nevezte; az a juhász szintén szerelmes lett G ü k e r b e s őt is emirnek nevezték és ez a két emir szerepel ezekben a költeményekben. I- ')_ N e m á s ű n e h ser viseli beijjeli b á m u s , Mesteli b e l b e l n á l e h b i m f i e m i h güs ; N a m e r d e felek lielkeli d e k e r d e h m i h güs, V i u e h b e m e r d e n b ü r d e n c e h á r kes-i düs. E s t e felé elcsöndesült az erdő, I t t a s f ü l m i l e panasza ü t i m e g f ü l e m e t ; A gonosz ég g y ű r ű t ( k a r i k á t ) h ú z o t t á t f ü l e m e n , Meg kell h a l n i .s e l m e n n i n é g y e m b e r vállán.

A fülbevaló keleten szolgaságot j e l e n t ; lielkeli bégül vagy sufteh gűs a. m. szolga. A négy ember a l a t t azokat kell érteni, kik vállukon viszik ki a koporsót. L. ezt a verset kevés változtatással D o r n Beiträge I I . 509. 1. 11. v. II. E m r ű z cend r ü z e dűst-i gemíin n e d á r m e h , V e h s i b e í m e h din u i m á n n e d á r m e h ; Vineli s i h b í m e beled-i á n n e d á r m e h , J e k b á r b e v í n e m diger e r m á n n e d á r m e h . Ma n é h á n y n a p j a , h o g y s e m m i t sem t u d o k k e d v e s e m r ő l , E l v a d u l t a m s n i n c s sem v a l l á s o m , sem h i t e m ; M a g a m a k a r o k m e n n i (hozzá), k a l a u z o m nincs, H a d d l á s s a m egyszer, m á s v á g y a m nincs.

E versszak a redif szép p é l d á j á t adja. Redifuek neveztetik az a fölösleges rím, a mely a rendes rím u t á n még a következő sorokban változatlanul ismétlődik. I t t pl. a káfijeh, a rendes rím, egyszótagu, az án szótag; a redif pedig a nedárRuhsár-i jár-i Men m i r e v e m E z a redif csinos p é l d á j á t is *) A k ő v e t k e z ő n é g y

m e n c u h gul-i á t e s i n buved, beátes eger á t e s I n buved. adja. d a r a b o t D o r n B e i t r ä g e I. k ö t e t é b ő l vettem ;

o t t 14, 30, 67 és 129 a s z á m u k .

60

DU. rOZDER KÁROLY.

meli. Redifet 1. Flügel, Die arab., pers. u. türk. H a n d s c h r i f t e n 1. 497., 583.1. W a h r m u n d Hdb. I . 422., 425., 428., 429. 1. Bleeck, A concise g r a m m a r of the Persian lung. 76. 1. és a 2. rész 98. 1. v. Ö. Eastwick Gul. kiad. 40. 1. J o u r n a l asiatique I V . série tome 9. (1847.) 309., 310., 325. 1. Ezek a redifek g y a k r a n igen szép csengést, rímhelyezést hoznak létre, pl. Háfiznál: Cű á f t á b - i i n e j ez serk-i p i j á l e l i b e r á j e d , Zi b á g - i ' á r i d - i s á k i liezár l á l e b b e r á j e d ; N e s í m der ser-i g u l bisikened k u l á l e b - i s u n b u l , (Ju ez m i j á n - i c e m e n b ű i á u k u l á l e b ber á j e d . Midőn a bor n a p j a a serleg k e l e t é b ő l fölkel, A csapláros a r c z a k e r t j é b ő l ezer t u l i p á n b a j t k i ; A zephir a virág tetején fodorítja a jáczint haját, Midőn a v i r á g z ó m e z ő k ö z e p é b ő l a m a h a j illata fölszáll.

I t t az áleh a rím és her ájed a r e d i f ; ez itt m á r 2 szóhói áll, egyszavu redif pl. ez N i z á m i n á l : Zág beferr-i tű l i u m á j i kuned, Ser-i k i h resed pis-i t ű p á j i k u u e d ; A h o l l ó n a g y l e l k ű s é g e d m i a t t h u m á lesz, A hozzád érkező fej l á b b á lesz.

Vagy ugyanerre példa e vers K a i m n á l : D e m i k i h h á kedd-i dilgűi tű n i g á h kunem, Ze p á der u f t e m u b i i h t i j á r á h k u n e m . Azon pillanatban, midőn szívkereső alakodra nézek, Leesem l á b a m r ó l s ö n k é n y t e l e n ü l f ö l s o h a j t o k .

Kétszavu redif ez Garni J . u. Z. B i l i á j e t á n c u n á n b á d ez g u d a j i , Kill h e r g i z n i j á j e d e t j á d ez g u d á j i , Ugy menekülj meg a válástól, H o g y soha eszedbe se j u s s o n a v á l á s ;

és ugyanott van példa háromszavú redífre is: Dil-i m á v á ze g e m b ű n m i k u n i t ű , K i h k é r d é s t 111 k i h e k n ű n m i k u n i t ű ? S z i v ü n k e t f á j d a l o m t ó l v é r z ő v é teszed, Ki t e t t o l y a t , a m i n ő t te m o s t tészsz >


Kétszavu redifhez hasonló e csinos rímjáték eddintől:

17

Avhad-

Ger m ű ' n i s u l i e m d e m i d e m i j á f t e m i , Zü c ä r e h u merhemi hemi j á f t e m i ; E z űtes-i dil s ö h t e m i ser t á pá, D e r d i d e h eger n e m i n e m i j á f t e m í .

H a pillanatig leltem volna társat és barátot, általa gyógyulást és írt leltem volna; szívem tüzétől tetőtől talpig megégtem volna, ha szememben nem leltem volna nedvet. Még bonyolódottabb rímjáték e vers : K e j b a s e d u k e j b a s e d u k e j based u kej, M e n b ä s e m u vej b a s e d u m o j based u n e j , Geli m e n leb-i vej bfisem u geli v e j leb-i n e j , Men m e s t ze n e j b a s e m u v e j m e s t ze m e j ,

vagy F r . Rückert, Gram. Poetik u. Rhetorik d. Persor, herausgegeben v. W . Pertsch, (Gotha 1874.) 38. 1. W a n n wird's sein u n d w a n n w i r d ' s sein u n d w a n n w i r d ' s sein, w a n n sein? Dass ich da u n d e r ist da u n d W e i n ist da u n d F l ö t ' ; B a l d küss' i c h die L i p p e n i h m u n d er L i p p e der Elüt,', I c h t r u n k e n v o m E l ö t e n s p i e l u n d e r t r u n k e n vom W e i n .

L. H e f t Kulzum, a hét tenger, egy hét kötetes szótár, kiadta az audhi király, A h á Tmuzaffar vagy Abű'zzafar Muizz-eddin, megjelent Luknowban, 1231-ben (1815. K r . u.) Az ilyen rímjátékokban azonban utolérhetetlen volt R a f i d Vatvát Bellii (a fecske, így nevezve, mert kora legékesszólóbb embere volt; a perzsa Boileau), a ki murassa'áiban, azaz olyan költeményekben, a melyekben minden sornak minden szava rímel a következő sor megfelelő szavával, páratlan volt. H a m mer Redekünste 120. 1. csak e g y p á r verset hoz föl például,de megjegyzi, hogy e kasideh 70 párversből állott: E j m u n e v v e r b e t ű n u g u m - i gelál, "Vej m u k e r r e r b e t ű r u s ű m - i k e m á l , H e j á l t a l a d r a g y o g n a k a dicsőség csillagai, S h e j á l t a l a d á t l a p i t v á k m e g a tökély s z a b á l y a i .

Y. ö. W a h r m u n d H d b . I. 431. 1. és kulcsa 104. 1. TTgyane kulcs 111. lapján van e költő teljesebb neve: Raíid-edcZm

18

DR. I'OZDER KÁROLY

Vatvát. Flügel, Die arab., pers. u. türk. H d s c h r . 1.125.1. adja legjobban nevét: M u h a m m a d Bin M u h a m m a d Bin ' A b d a l g a lil arrasid alkätib alvatvät, v. ö. I . 205. 1. Ilyen m u r a s s a ' á W a h r m u n d H d b . I. 426. 1. E j nüzinin der köji m a guder kun E j m á h g e b í n der r u j í mű, nezer k u n , Oh kedves, m e n j el a m i u t c z á n k o n , Oh l i o l d h o m l o k u , nézz a r c z u n k b a !

Ilyen redíf Sa'di G u l i s t á n j á b a n (Eastwick 67. 1.) G ú j i reg-i g a n m i g u s i l e d zelimeli-i sftzes, N a h u s t e r ez avaz-i m i r g - i p e d e r avazes.

A z t mondanád, a lélek erét tépi szét hangszere vonója, nem kellemesebb atyád halála h a n g j á n á l az ő éneke. Ugyané vers egy jeles u j k i a d á s b a n : The Gulistau, a new edition witli a full vocabulary by J o h n Platts, London, 1874., így van az 55. 1. Gíiji reg-i g a n m i g u s i l e d n e g m e l i - i n ä sázes, N á h u s t e r ez űvűzeli-i m i r g - i p e d e r avázes. A z t m o n d a n á d , a lélek e r é t t é p i el s z é t h a n g z ó d a l l a m a , N e m k e l l e m e s e b b a t y á d h a l á l a h í r é n é l az ő h a n g j a ;

ez helyesebb olvasás is, mint az Eastwické, m e r t a szótár szerint ávázeh: rumour, report, news, és äväz; roice, sound, noise, cry, s h o u t ; report, s ehhez hozzáteszi, hogy arab, a mi hibás, m e r t ávázeh, áváz és ává perzsa szó. Eastwick szótára nem említi e szót: ávázeh. Ugyancsak P l a t t s kiadása 115. lapján is van egy példa a redifre, teljesebb az előbbinél, a melyben P l a t t s 130. 1. 3. jegyzete szerint csak az -es szótag képezi a red if et: E z dest-i t ű m u s t ber d i h a n i h a r d e n ,

c

'

H ű s t e r k i h bedest-i h ' i s n á n i liűrden, Kezedtől kapni ütést a szájra, Kellemesebb, m i n t önkezével kenyeret enni,

a mihez hasonló az a r a b : darb ulhabib zahíb, a kedvestől kap o t t ütés aszalt szőlő vagy datola. E z egész hikájet nincs benn Eastwickben. — L . a redifről Vullers, Lexicon Persico-Latinum I I . 28. 1. redif-i saratan, a r á k követője, azaz az oroszlán,


17

mint égi j e l ; Quatremére, Hist, des Mongols de la Perse I. 28. 1. 41. jegyz. Végre hadd álljon itt a redif szép példájakép Firdúsi kevés lantos költeményeinek ketteje, a 3. számú D r . E t h é F i r dűsi als Lyriker cimű dolgozatából: F e l e k ger bezir-i n i k ä b ender est,

*

Y e ger zir-i p e r - i ' u k a b e n d e r est, M e p e n d ä r g u ez p e j - i k á r - i t ö , Bebend-i h a t ä ' u saváb ender e s t ; E g e r bed k u n t keiferes h ű d b e r í , o J Neil cesm-i z e m ä n e h b e h6<' á b e n d e r est, Ber eivanhá nam-i Bizen henűz, Bezindán-i E f r á s i j a b e n d e r est. A k á r fátyol b o r í t j a be az e g e t , A k á r a sas s z á r n y a a l a t t lelheted, N e légy n a g y r a t e t t e i d d e l soha sem, E l k ö v e t t é l e g y k é n t jó, rosz t e t t e k e t ; H a vétkezel, m a g a d é a b ü n t e t é s , A sors szeme á l m o t soh'sem élvezett. V á r a k fölött Bízsen neve fönragyog, B á r Efriisjáb b ö r t ö n é b e n szenvedett.

É s ugyanott a 8. számú: D ú s ez ser-i lutf u b e n d e l i p e r v e r d e n - i h ' i s , c is : B, i n u m ű d terik-i cm e r d u m i k e r d e n - i li G u r m e m h e m e h efv k e r d u destem b i g i r i f t ,

ÁJendan h e n d á n f e k e n d b e r gerden-i h ' i s . Tegnap kegyét s mikép tartja a r a b j á t S irgalmának megmutatta a m ó d j á t : Megbocsátja b ű n ö m ' s fogja kezemet, Mosolyg, m o s o l y g s vele n y a k á t fűzi á t .

L. Egyetemes phil. közlöny I I . 35. és 36. 1. — Ztschr. d. H. M. Gr. I V . 61. 1. Gáini redifjeit nem utánozza fordításában R ü c k e r t ; azonban August von Platen, ki a formatökélyre igen sok gondot fordított s a keleti költészettel foglalkozott, gazeleiben számtalan példát nyújt a redífre; ilyen gazelei elé írt jeligéje (1. e kiadást Pb. Reclam jun. Universal-Bibliothek 291. 292. sz.) a 79. lapon:

64

t

D R . P O Z D E R KÁROLY.

I m W a s s e r w o g t die Lilie, die b l a n k e , h i n u n d h e r , D o c h i r r s t du, F r e u n d , sobald d u sagst, sie s c h w a n k e h i n und her ! E s w u r z e l t j a so f e s t i h r F u s s i m t i e f e n M e e r e s g r u n d , I h r H a u p t n u r w i e g t ein l i e b l i c h e r G e d a n k e h i n u n d h e r !

Ilyenek vannak a 2., 3., 4., 6., 7., 9., 12., 28., 48., 55. stb. számú költeményben ; különösen sok szótagú a 14. és 44. gazelben. L e n a u n a k is van egy szép redifes gazele, Gedichte ( S t u t t g a r t , Cotta 1877.) 7. 1. III. M i r á t rnenili m i h r u v e f á v e r z i e n , T i h ' S d e t m i h g á u r e h g.efa senníen. Mill p í s e h t i h genizeli ve n á z kesien, Tili ú ivei i m i h delreli b e r f i g e n n i e n . Az én ö r ö k s é g e m szerelmet s h ű s é g e t t á p l á l n i , A te szokásod l e l k e m e t b a j n a k o d a v e t n i , Az én d o l g o m k a c s i u t á s o d a t s e n y e l g é s e d e t f ö l f o g n i , A t e szokásod s z í v e m e t k í n o z n i .

IV. B e i k e l h e g e i d ú r u gel bebelbel d ű r e h Belbel cell m e n , gel éeli teli s ä h i b n ű r e h ; De' a b e r e s e n dfist-i k e l á l e h m ű r e h , Dil b ä t ű n e z d í k e , cilireli ez t ű d ű r e h . A csalogány a r ó z s á t ó l t á v o l t á v o l v a n s a rózsa a c s a l o g á n y t ó l távol, A c s a l o g á n y o l y a n m i n t én, a r ó z s a oly t ü n d ö k l ő mint t e ; K é r l e k , j u t t a s s b a r á t o d n a k egy h a j f ü r t ö t , Szívem közel v a n hozzád, a r o z o m t á v o l tőled.

V. Eger gem kesi dilreh terákennija, H e z a r p a r e l i s i h visseli mill díl b a j v a ; E g e r esli g ű m e h r e h r á g e n n i v a , E s á vísseh m i l l gűmeli r e n g i n b a j v a . E j vej b e m e n v e j b e m e n v a i n e r á v á ! D i r v a k i h í n e n i h ces b e t ű v a b a j v a ! • H e r g ä kill d ű s t - i p á b e r e s i h j e k i sá, l ' n zemín m e n i Mekkűe g á h u bigű.

17

AZ ÜJPF.RZSA NYELVJÁRÁSOK. Ci vfi dil t e n i h ' e s k g i r i f t a r n ä j v ä ? C í b ű kill dil bi diden-i t ű g á deiva ? T á p á m i b e k e t tili k ű d i g e r gii n e s i v á . T á é í r t i h b e k e t mill d i d e l i k e s i r á n e d i v á . *

E j sili belit.-i ser h e s e n d i j e h d i b á r á , T e n m e r á á z á r n e l i m i h veileli bűreli t á b á l i . Gul-i v e l g r c h bell tili t e n h á d á m j e k i ' g i i , B n r b e n e b t u r e l i m i h h ű r u műng-i v á l á ! T ű h ű s h e s e n i n á z u s e r í n sih lá, H ű nijeli m e r e h ej l i ű r e h cir bell tili v á ! M e n tili n ű m r e h v e r m e l i h e r rflzeh sí g á , T ű sengeli dil m i h n ű m r e h zebűn g u n i n á . Ha, a f á j d a l o m v a l a k i n e k szívét széttépi, Kell, h o g y szivem ezer d a r a b r a s z a k a d j o n ; H a a szem k ö n y e az ö l t ö n y t m e g f e s t i , Kell, h o g y m o s t r u h á m színes l e g y e n . J a j j a j nekem, j a j nekem, j a j nekem, j a j ! Régóta nem kacsintott szemem rád ! B á r h o v a l é p j e n kedvesem l á b a e g y ó r á b a n , Az a föld az én M e k k á m örök i d ő r e . Hogy v o l n a az, liogy szívem s z e r e l m e d foglya n e l e n n e ? H o g y v o l n a az, liogy szívem t é g e d n e m látva m e g n y u g o d n é k ? Miilőn l á b a m a t e u t c z á d r a b u k k a n t , m á s h o v a n e m m e n t , M i ó t a arczod s z e m e m b e t ű n t , m á s t n e m látok. *

A te szerencséd fejedre von a r a n y o s szövetet, Az én t e s t e m e t kínozza, j a j s z a v a m f ö l h a n g z i k . A í'ózsa l e v e l é t h i n t e m t e r e á d , H a m e z t e l e n vagy, o h n a p o m s s z é p a r c z u h o l d a m ! É d e s d e d e n alszol a gyönyör p á r n á j á n á g y a d b a n , E n g e m k e r ü l az á l o m m i a t t a d , ó h n a p a r c z ú ! En nevedet kiáltom naponkint harminezszor, T e kőszívű, n e v e m e t n e m veszed nyelvedre.

E z t s a következő költeményeket Dorn, Beiträge zur Kenntniss der iranischen Sprachen czimű müve 2. részéből vettem, a melyhői csak az 1. és 3. fűzet jelent meg, a mit csak sajnálni lehet, m e r t az előszóban a kiadó azt igéri, hogy a 2. füzet tartalmazni fogja az Emir-i-Pázevári néhány dalának mystikus magyarázatát, terjedelmes értekezést e költőről és a mázenderáni költészetről á t a l á h a n stb. Az 1. fűzet egészen az eniir divánját tartalmazza, azaz 426 költeményt, s azokforM, TUD. A K A D . É R T , A N Y E L V - ÉS S Z É r T U D . KÖRÉBŐL.

5

18

DR. I'OZDER KÁROLY

dítását vonal a l a t t ; a 3. füzetben ugyané költőnek 26 verse van, melynek ríme z, s, b és g betű ; 4 3 vers ugyanettől, összegyűjtötte A g a M u h a m m e d sädik Y a l a d 'Abd-illäli M a s k a t ! B á r f u r ü s i , azután az 1. részben levő 168 vers perzsa fordítása, úgy szintén a más költőktől vett 22 t r é f á s apróságé i s ; az 1. függelékben az emírnek 15 dala van Brugscli codexéből, a 2-ban pedig 35 dala D i t t e l sz.-pétervári egyetemi t a n á r papírjaiból, s így összesen 713 költeményt birunk az emírtől, vagy legalább annyit tulajdonítanak neki. 14 lapon végre a 2 rész sajtóhibái és varia lectioi soroltatnak föl, s az egészet egy 9 lapra terjedő személy- és helynévjegyzék zárja be. — Az 5. sorban egyéb nincs jajgatásnál, ép úgy mint H á í i z n á l egy helyen : E j d e r i g á , ej d e r i g á ve ej d é r i g ! Kill h e m c ü m ä h p e n h ä n sud zir-i m ; g . Oh j a j , o h j a j , o h j a j ! H o l d k é n t r e j t ő z ö t t el f e l h ő m ö g é .

L . Malcolm Sketches of Persia 142. 1. Wilken, Institutiones ad fundamenta linguae Persicae (Lipsiae 1805.) 82. 1. Greláleddín Bflminak t u l a j d o n í t j a e két sort s így a d j a : ej d e r i g ä ve e j d e r i g á ve e j d é r i g k i á n c u n á n m á h i n i h á n sud z i r - i m i g ,

és ez a helyes olvasás, mint azt a remel-i mehdűf mértéke mutatja : — ^ | —^ | — —' — | , W a h r m u n d H d b . I . 425. 1. — L . ezt az Y . költeményt D o r n , Beiträge I I . 12 — 13.1. 15. száma a l a t t . VI. E m i r g u n e h tili v e r s ű m m e h m e n in selir-i der, K e h ü dil k e h ű g f i m e h r e h h e i r e i i á d e r ; Mugík gádu ásá sináneh meger, K i h m e h k u s t e n ver liá k e r d í h e r á b e r . E e r d ä ' i r s ä t s ü r n m e h b e d ä v e r - i der, (Jak z e m m e h m e n síih g ű m e h r á p á t t á ser. Mereli p e r s e n in sehr k í j e h t i h d i l á z e r , Gűher g u m m e h , gűher g n m m e h , gummeh g ű h e r . T i h t,ereh-i k á n - i n e m e k fitneh-i seher, G e l á i m á h d á r e n e h , síizis-i á z e r .


17

Az e m i r azt m o n d j a : M i a t t a d m e g y e k el e v á r o s b ó l , Kék s z í v e m e t kék r u h á m a t t ű z k a p j a m e g ; Pilláid olyanok m i n t a b ű v é s z e k , azonban l á n d z s á k h e g y e , Melyet r á m szögeztél, h o g y m e g ö l j . H o l n a p a h a r c z t e r e k r e m e g y e k , az isten k a p u j á h o z , Széthasítom öltönyömet tetőtől talpig. K é r d i k t ő l e m , e v á r o s b a n k i a t e szíved k í n z ó j a , Azt m o n d o m G ű h e r , azt m o n d o m Gülier, a z t m o n d o m G ü h e r . F ü r t ö d s ó b á n y a , a város l á z í t ó j a , H o l d k é n t r a g y o g , éget m i n t a t ű z .

Dorn Beiträge I I . 50. 1. 65. költemény. A z emir alatt E m i r - i P á z e v á r í értendő. Nevezetes a gyász leirása. A mi ít r u b a eltépését illeti, ez megvan Beitrüge I I . 53. 1. 70. költeményben is: B u v á r e m , b u v á r e m c e n d z e n n i b e m i h ser ? B e v a s beselűmet, kes n e m i r n e h tih v e r . (Jak z e m m e h s i h g u m e l i r e h ze p á i t á ser, Men hűdreh derjü d i m m e h tineh'esk ver. S i r o k , sirok, m e d d i g ü t s z f e j e m r e ? L é g y n y u g t o n , senki s e m h a l m e g e l ő t t e d . Széthasítom köntösömet tetőtől talpig, A tengerbe vetem m a g a m a te szerelmedért.

I t t is szerelmeért gyászol költőnk, azért a szerelemért, melyről majd minden dala zeng. A gyász szine k é k ; ezt m á r G á m i is mondja, J . u. Z. 133. 1. K i h s u r hI i der ht ű r f u n e d hc u r r e m i r f l . N e b á s e d guz k e b ú d i i n á t u m i r á , M e r t piros szín illik ö r v c n d ő h ö z , N e m illik csak k é k s z o m o r k o d ó h o z .

A Sáhnámeh I . 15. 1. 4 0 — 4 1 . v. gyászolja Geiümert, az első perzsa király, fiát S i j á m e k e t : F e r ű d funed ez telit, v e i l e h kunfin, B e n á h u n tenes gflst p á r e h kenfin, D ú r u h s á r e l i p u r - i l i ű n u dil sűgvűr, Hizem kerdeh ber li'isten rűzgár. Leszállt t r ó n j á r ó l j a j g a t v a , K ö r m é v e l teste b u s á t s z é t t é p t e , K é t o r c z á j a tele v é r r e l s szíve b á n a t o s , A hú uralkodott fölötte.

68

DR. POZDER KÁROEY

E hely a gyász természetes nyilvánulatait írja l e ; azonban a Sáhnámehhen az első gyász t a r t a t o t t Sijávusért, Kei Káfts fiáért, ki Turkistánban elesett; \

B e b e r g á m e h bideríd u r u h r á b i k e n d , B e ltl á k e n d e r á m e d ze t e ht t - i b u l e n d . K e b l é n r u h á j á t összetépte s a r e z á t m a r c z a n g o l t a , Le a p o r b a s z á l l t m a g a s t r ó n j á r ó l .

igy gyászol A f r á s i á b is: N i g ű n sud ser u tág-i A f r á s i á b , Herni kend m á j u hemí r i b t áb, H e r ú s á n u b e r ser p e r á g e n d e h liák, H e m e l i g á m e h - i h o s r u v á n k e r d e h cák. M e g b o m l o t t A f r á s i á b feje s k o r o n á j a , Tépte liaját s könyeket öntött, J a j v e s z é k e l v e s fején szétszórva por, M i n d e n k i r á l y i öltönye d a r a b r a tépve.

A régi perzsák nevezetes halálesetnél port szórtak fejökre vagy egész testökre, s az előbbi idézeten kivül erre mutat a Sähnameh I. 16. 1. 46. v. ze dergáh-i kei sfih ber liítst gerd, a kei király palotájából por emelkedett föl; (a rím mutatja, hogy itt gerd, por olvasandó, nem gird, kör, körül, vagy gurd, hős) v. ö. Királyok I I . 19. 1. J e r e m i a sir. I I . 10. Daniel I X . 3. Nehemia I X . 1. stb. Nizamí Iskendernámeh I I . részében: B e g á i g u b á r i k i h b e r ser k u n í d , Beámurzis-i men zebán ter k u n i d . A lielyett h o g y p o r t tesztek f e j e t e k r e , H o g y m e g b o c s á s s a t o k , nedvesítsétek m e g n y e l v e t e k e t .

A gyász kék színe mellett, melyről oly szépen mondja (lanti ,T. u. Z. 173. 1. B u n e f s e h der k e b á d i s ű g v á r i s t , Az i b o l y a kék színében g y á s z o l ,

a Sáhnámeh I. 16. 1. 44. v. a gyászruha türkiz-sziníínek, azaz égszin kéknek is neveztetik: Hemeli gámeliá kerdeh pírűzreng, Minden öltöny tiirkizszinű lett.


17

Az a r a b o k , ' a b b á s i d á k , fátimiták s ' o t m á n sultauok fekete gyászt viseltek, melyről szép hasonlatot mond Garni J . u. Z. 173. 1. Sijeh pás ämedeh der mátumes zág, F e k e t e ö l t ö n y b e n j ö t t gyászolva a h o l l ó .

Végre I . Ibrahim sultán végleg eltörölte a gyász külső kifejezését. A z arabok a h a l o t t r a virágot szórnak, a perzsák pedig indigóval festett mandolát, 1. Garni J . u. Z. 170. 1. B u v e d resm-i m e s i b e t bein-i m e b h í i t , Sjjeli bsidíim e f s a n d e n b e t á b ú t . A balsorsban szokása szegény g y á s z o l ó k n a k Fekete mandolát szórni a koporsóra.

A Sáhnámeb többször idézett helye szerint a gyász tart a m á r a isten egy évet engedett, akkor elküldte angyalát, hogy az végét vesse. Mos. I. 50. 3. szerint J á k o b é r t 70 napig gyászoltak A e g y p t r s b a n ; különben az aegyptusiak gyászáról említést tesz Diodorus Siculus és Herodot. M a j d Mos. I. 50. 10. szerint 7 napos a gyász s ez lett a mérvadó, 1. Mos. I V . 9. 11. Sir. 22. 13. K i r á l y o k I . 31. 13. J u d i t h 16. 29. A gyászoláshoz tartozott a h a j lenyirása is, 1. Jesaia 15. 2. J e r e m . 41. 5. és 48. 37. E z t az aegyptusi papok is tették, 1. Mos. I I I . 10. 6. Gyászt említ a Gul. Eastwick 113.1. Gámehá-i kuhn bemerg-i ü bideridend u liazz u dimjáti biburídend, régi öltönyeiket halálakor széttépték és durva selyem- és gyapotszöveteiket szétvagdalták. H a m m e r , Redekünste 260. 1. lefordítja gelál-eddín A d h a d tavaszi dalát s ebben is így szól a gyászról: Die F ü r s t e n sind vom s c h w a r z e n Loos b e d r ä n g t , Sie k l e i d e n sich aus F u r c h t i n T r a u e r b l a u ,

és a l á b b : W i e V e i l c h e n und N a r c i s s e n sei dein H e m d , I m S t a u b b e g r a b e n , o d e r t r a u r e blau.

VII. D ü n a ü n e h k i h megeneli zemüneli-i cem. N ä d ü n ü n e h k i h h ü r n e h z e m ü n e h - i gern ; D i l gern m e h ü r tu, i n e l i z e m u n e h - i r e m , Bär-i higreh kih kámet-i cerh büe hem. ö • e t A A r z ü mill k u l l i ten b e t e n b e t i h picem, Z e b f m b e d e h ü n , lav b e l a v h ä m e k i e e m .

70

DR. POZDER KÁROLY Okos az. ki a szerencse (sors) u t j á n j á r , E s z t e l e n az, k i a s o r s a d t a b ú b a m e r ü l ; Szivem, ne b u s u l j , m e r t ez a szerencse ú t j a , A válás s ú l y a az oka, liogy az ég b o l t t á g ö r b ü l t . Összes v á g y a m az, h o g y t e s t e m e t a t e t e s t e d r e h a j t s a m . N y e l v e m e t s z á d r a , a j k a m a t a j k a i d r a szorítsam.

Dorn, Beiträge I I . 84. 1. 120. v. Keleti költőknél gyakori az a képlet, liogy az ég bujában h a j l o t t meg ívvé, bolttá. K ö l t ő n k ugyancsak b u j á n festi az ölelést. Mekicem volna a perzsában mekem, i n n e n : mekiden, szívni, szopni, nyalni. A rövidülés egészen rendesen történik, mint ezt l á t h a t n i W a h r mund H d b . I . 96. 1. 172. §. E szó : her mekiden a d o t t nevet a Barmekidák hires nemzetségének, mint azt Vullers, F r a g m . über d. Relig. d. Z o r o a s t e r 107. s köv. 1. a Burkán-i k á t f és H e f t kulzum nyomán e l m o n d j a : B a r m e k G a ' f a r mellékneve, ki H a l e d atyja volt; perzsa királyoktól származott s nagyhírű volt mint rendkívül adakozó és jószívű ember. E l e i n t e mágus volt, a bellii n a u b e h á r tűztemplom őre s a tűzimádásnak hódolt. Némelyek szerint minden ilyen őrnek B a r m e k volt a neve. Mások szerint G a ' f a r az islam keletkezte után elment családostól Damaskusba, az omajjad halífahk székhelyére. Egyszer Suleiman B i n ' A b d - i l m e l e k palotájába j ö t t ; midőn ez észrevette, elkalaványult s meghagyta, hogy a gyülekezetből eltávolítsák. Suleimán meghittjei csodálkoztak ezen s o k á t kérdezték. Suleimán azt felelte: E n n é l az embernél méreg v a n ; a két muhrehről veszem azt észre, mely karomon van, m e r t valahányszor m é r g e t vagy megmérgezett ételt vagy italt hoznak a társaságba, ez mindig nyugtalankodik bizonyos benne levő erőnél fogva. A jelenlevők tudakozódtak Ga c farnál s ő azt m o n d t a : Igen, van gyűrűm köve alatt méreg, s pedig azért, hogy végső szükség esetén kiszívjam. Azért a d t á k neki s fiainak a Barmek nevet. Vullers a muhrehről megjegyzi, hogy az Meninski, T h e s a u r u s linguarum orientalium, szerint: 1) lapis serpentarius, qui in serpentum seu draconum capite vei cerebro reperitur, 2) concha veneris, 3) corallii a u t margar i t a r u m instar vitreae res, aut sphaerulae, conchulae. Vullers a ber mekiden tövét, mek, összeköttetésbe hozza az a r a b mkk tővel. A Barmekidák jeles családjáról 1. bőven S. de Sacy


17

Chrestomathie a r a h e I . 7. 25. s köv. s 372. s köv. 1. A . v . K r e mer, Cultnrgeschichtliche Streifzüge auf cl. Gebiete d. Islams 41. 1. azt mondja, hogy a F i h r i s t szerzője szerint a Barmekidák, egyet kivéve, titokban manichaeusok lettek volna. F l ü gel, Die arab. pers. u. türlc. Handschriften I I . 117. 1. említi e m u n k á t : 1'lám unuás bimá v a k a ' a lilbarámikati min bani T'abbás, az emberek tudósítása arról, a mi a B a r m e k i d á k k a l történt az ' A b b á s i d á k részéről. VIII. I m r ű z tfi men-i s á h u m e n tili dervisem, H á r h ű dekit átes tili ver bevisera ; E t t á á r z ű menzil h á kerd behűsem, R ű z i v e n e h t i h c-irehreh t á sev isem. K e m ű n b e r f e h n e r g e s e h ées mill dil sem, Av-i z i n d e g á n i k i h b e u t i n e h b e ' á l e m . T i h b ú r e h k é m e n m i h d e r d u gem k e n e kein, N e i r e h t í n e h c á l e h g e n á f e h r e h n e m . J) Ma te v a g y k i r á l y o m s én v a g y o k k o l d u s o d , T ö v i s ( v a n szívemben), t ű z esett bele s érted é g e k ; Egy gondolat foglalt helyet képzeletemben, Lesz n a p , h o g y a r c z o d a t egész estéig lássam. S z e m ö l d ü d íve, szemed n á r c i s s a szívem n y u g a l m a , Az élet f o r r á s a a m i n t m o n d j á k a világon. A te rokonszenved tőre fájdalmamat s b ú m a t fogyasztja ; Nem f o g j a a zápor álladat megnedvesíteni.

IX. H e z á r u j e k i n ú m k i h h u d á r e l i bijeh, N ű m biliterin sáh M e r d ű n ' Alíjeh ; H e r k e s k i h ' A l i r e h bedil ' á s i k n i j e h , Ces d á r i n e h d ü t á i l á vesű d e n i j e h . N e m á z b i k u n k i h n e m á z t i n e h velijeli, N e m á z g u d á r - i d e s t g i r ' Alijeh. LTn p u l - i s i r a t k i h m ű i b á r i k i j e l i , H e z á r b i n e m á z j e k i h e h j űr nesijeh.

') Dorn, B e i t r ä g e II. 90. 1. 130. v. A 2. s o r b a n kell h o g y s a j t ó h i b a l e g y e n : dekif, m e r t az ige d e k e t e n , esni, s csak ebből s z á r m a z h a t i k az az a l a k .

18

DR. I'OZDER KÁROLY Ezeregy n é v n e k , m e l y isten s z á m á r a való, Legjobb neve s a h M e r d á n ' A l í ; Mindaz, a k i ' A l i b a szivében n e m szerelmes, K é t szemét k i n y i t o t t a , de n i n c s világossága. Imádkozzál, m e r t az i m a a t e b a r á t o d , Az i m á d k o z ó p á r t f o g ó j a ' Ali. Az a s i r a t h i d j a , m e l y v é k o n y m i n t a hajszál, E z e r n e m i m á d k o z ó k ö z ü l e g y sem m e g y a m a h i d o n át.

Dorn, B e i t r ä g e I I . 197. 1. 302. v. A h a t á r o z a t l a n nagy szám helyett 1001-et mond a költő, h a b á r t u d j u k , hogy istenn e k csak 99 neve van az islámban, a 100. az alláh. Ugyanez az 1001 előfordul m é g Beitr. I I . 225. 1. 348. v. A perzsában h a t á r o z a t l a n szám h e l y e t t rendesen 4 0 vagy 100 használtatik. E költemény különben a perzsák kedvelt szentjének, ' A l i n a k valóságos apotheosisa; hogy m e n n y i r e becsülik, m á r az öreg O l e a r i u s n a k is föltűnt, 1. V e r m e h r t e Moscowitische vnd P e r sianiscbe Reisebeschreibung. Z u m a n d e r n mahl herauszgegeben durch A d a m Olearium. I m J a h r 1656. a 189. 1. Die Perser von A a l y ihrem grossen H e i l i g e n vnd P a t r o n schreiben : D a s z , wo er nicht selbst Gott, doch G o t t gar n a h e verwand w ä r e ; és a 701. 1. A l y cboda nist, a m m a ne d u r es cboddai A z o n b a n Sejjid H i m j á r i , szenvedélyes sí 'ita, megátkozza azok a t , kik ' A l i t istennek t a r t j á k . L . K r e m e r , Culturgeschichtlicbe Streifzüge 11. 1. Ugyancsak e régi utazó m o n d j a az ő eredeti modorában a h a t á r o z a t l a n számról, a 721. l a p o n : W a n n die Mahumedisten eine grosse Z a h l liegen wollen, t h u n sie es n a c h a r t jhres M a h u m e d s gemeinlich mit 40. A 6. sor igy is ordítható : Az imádkozó foglya ' A l i , a mint t. i. ugy fogjuk, föl, hogy ' A l i fogja az ő kezét, azaz kalauza, vagy ő fogja meg ' A l i t ; a perzsában a fogoly elnevezése a kéztől vétetik, a gör ö g b e n a dárdától: «l^páÁwro.', innen cd/in), l á n d s a ; a fogás fog a l m a mind a kettőben közös: giriften és iXctv, uÍquú, áXíaxofiai. A sirat hidja az i s l á m b a a parsismusból ment á t a midrascli u t j á n ; az óperzsában a Demávend hegyén van a cinved, cíuved vagy cinvád hídja, m e l y vékony m i n t a bajszál, s k é t angyal őrködik mellette (az a r a b b a n M u n k i r és N e k í r ) ; 3000 évig kell r a j t a menni s a gonoszok a pokolba hullanak róla. A z a e g y p t u t i mythologiábau is van ebhez hasonló. L . K r e m e r id. müve bev. V I I . 1. A tudomány rózsaviránya 25. 1.


17

X. Herkili v e l g e h r í z ű n gel b e d á r b e d i j e l i . V e j d ű n n e h k i h mill lial b e k u g á r e s i j e h . P e r i v e c e h , tili cireli gel m e c i j e h , T i h bál-i m e r g ú n d ä g r e h mill dil d e é i j e h ; T ű sem' u mill t e n tili p e r v ä n e h d e g i j e h , Píik b e s ü t e h tili d a g u n e ű t i c i j e h . A ki látta, h o g y h u l l a t j a a rózsafa v i r á g a levelét, A z t u d j a , az én á l l a p o t o m m i r e j u t o t t . T ü n d é r lánya, a t e a r c z o d hasonló a r ó z s á h o z , A t e kezed g y ö n g y e b é t y e g e t s ü t ö t t s z i v e m b e ; T e g y e r t y a v a g y s az én testem a t e ö r ü l t pillangód, T i s z t á r a m e g é g e t t s n e m m o n d t a , mi az.

D o r n Beiträge I I . 199. 1. 306. v. Kedvesének, kiről m a j d minden d a l a zeng, ismét azt a nevet a d j a : peri beceli, mint a. 408. dalban is. A perizädeh szó mint jelző előfordul pl. H á t i m T ä ' i meséiben. Bleek, A concise gram, of the Persian laug. 2. része 70. 1. perizädeh gurihteh b ú d r a d e r täläb endäht, a tündér szülötte elfutva, a tóba vetette m a g á t . Ztschr. d. D . M. G. I I I . 256. 1. A tudomány rózsaviránya 15. 1. Végtelen szerelmét zengi ebben is költőnk, melyet kedvese és védszentje közt oszt m e g ; azt a szerelmet, melyről I I . 190. 1, 291. v. azt mondja: H e r dilreli k i h d ú s t ' esk d e n i j e h m e r d ä l e k , l"n dil dil n i j e h , v e j sengeh j a sefáleli, M i n d e n szív, m e l y n e k n e m b a r á t j a a s z e r e l e m , dögtest, A z a szív n e m szív, az kő vagy t é g l a ;

azt a szerelmet, mely mindig búval jár, mely mindig és mindenütt kínozza a szivet: K e d á m sehreli k i h ' á s e k - i n á l e h n i j e h , K e d ä m dileh k i h t i r e h h ű r n e l i u p f i r e h n i j e h ? Melyik az a v á r o s , h o l n e m szól a s z e r e l m e s j a j a , M e l y i k az a szív, m e l y e t nyíl á t j á r s n e m h a s a d meg ?

B e i t r ä g e I I . 506. 1. 3. v. azt a szerelmet, melynek fájdalmára a legjobb ír a zene, ilm-i m ű s i k i d e r d - i ' eskreh devíiji,

71

DU. l'OZDER KÁROLY

A zene művészete a szerelem f á j d a l m á n a k í r j a ; I I . 246. 1. 379. v. — A 4. sort Mirzá Muhammed Safi' és D o r n nem a leghelyesebben fordítja p e r z s á r a : d á g r á bedil-i men cideh e s t ; helyesebb volna zedeb est. Az utolsó sor sokkal tisztább perzsasággal van az emir költeményében, mint a perzsa fordításban : bekulli sülit ez derd-i tö u negufti cih ciz e s t ; töröl metszett perzsa kifejezés a pák súhten, tisztára e l é g n i ; é p úgy mint a m a g y a r b a n is; v. ö. Gul. Eastwick 146.1.nágáh duzd-i hefáceh ber kárvan zedend u pák biburdend, hirtelen a r a b rablók ütöttek a karavánon s tisztára kirabolták ; nevezetes ebben még más magyaros kifejezésre emlékeztető perzsa sajátság i s : ber kárván zeden, r a j t a ütni a k a r a v á n o n ; v. ö. Gul. 4. 1. in biguft u b e r sipáh-i dirimen zed, így szólt s r a j t ü t ö t t az ellenség seregén ; vagy Garni J . u. Z. 166.1. reh-i bidáries zed rehzen-i h ' a b , ébersége u t j á n r a j t ü t ö t t az álom utonádlója; látni való, hogy a rehzen főnév is úgy keletkezett, hogy r a j t ü t az uton a zsivány. Szintoly rosz perzsasággal fordítja a két kiadó a fenemlített 408. v. 3. s o r á t : án ab-i gul-i surhrá kih berni lnid zedeh-i, azt a rózsavizet, melyet arezodba öntöttéi, holott az e r e d e t i : un surheh gel ávreh dim Ah depáti, m á r megm u t a t j a a helyes szót: pasidén, fecscsenteni, locsolni, vagy rillten, önteni. A lepke és gyertyaláng szerelmi allegóriájáról 1. H a m m e r , ^Redekünste 26. 1. 210. 1. Sa'di J a rabb án rűjest j á berg-i semen kezdetű dalából fordítja e sorokat: V e r n u n f t ist n u r ein S c h m e t t e r l i n g , Ein Schmetterling und blind ; D u bist die K e r z e in dem K r e i s Und Tausende umher.

E s a 251. 1. Gegeg Tebrizinek M ä der gemot besädi gän báz nenigerím kezdetű gazeléböl: W i e schön, w i e s c h ö n ! d e r S c h m e t t e r l i n g I s t m e i n e r L i e b e w a h r e s Bild, W e n n ich die Seele m i r v e r b r e n n ' , W e r d icli doch n i c h t z u r ü c k e s e h n !

Y. ö. Erődi Béla, L e i l a és Medsnun 9. 10. 1. a török költészetben való helyét m u t a t j a ki ez allegóriának.


17

XI. A n v e k t k i h h u d á b e s á t e h ej b e s ä t t i b , Gel-i best b e h i s t r e h á v e r d e h fiv-i h é j á t t i l i ; F i r i s t e h he'era k u n n e l i h e m i n d u ä t i l i : J a rabb nereseh mest cesmreh liitá t i l i !

i • Tili d e r r e h - i b f i b i eger be ä l e m p ä t i l i , N e v i m m e h b e ' á l e m bű j e k t h e m t ä tili. Z u l e i h ä u Jfisuf bendeli u á k á t i h ; Men k i m e h k i h sih g ä n r e h k e n e m fldá tili í (!i b á r b i j e h r u z kill gest k e r d e m e h liempä t i b , N i t ä r k e r d e m e l i z u l f r e b pcéi. p e c ä till. B u r d e m e h d e c i n e m nerd u s e t r e n g b e r ä tili, H á l a g u n i b é é i n kill.tili sah m ä t i h . H c m i s e h g u n i b u m m e h derd u d e v ä t i l i ; Gan dáremeh j e k i sununeh vereh bepá tih. E m i r b u e p ä b e n d - i derd u d e v ä till ; E j keg liezer m i l l dileh b e s ű t e h v á tili ! A k k o r , m i d ő n isten m e g v e t e t t e á g y a d a t , A n y o l e z éden r ó z s á i t h o r d t a össze az é l e t vizével s z á m o d r a ; A z a n g y a l a t r ó n e l ő t t így i m á d k o z i k é r t e d : Oli u r a m , ne j u s s o n az ittas szemre b ű n m i a t t a d ! H a szépséged egy p a r á n y a j u t n a a v i l á g r a , N e m l á t n á m , h o g y a v i l á g o n csak e g y h o z z á d hasonló v a u . Z u l e i h ä és József szolgáid s te v a g y az ú r ; K i v a g y o k én, k i l e l k e m e t á l d o z a t o d u l l i o z o m ' ! M i l y szép n a p v o l t az, m i d ő n e g y ü t t s é t á l t a m veled, F r i s ibolyát szórtam fürteidbe. M e n t e m , h o g y f ö l á l l í t s a m a n e r d e t és s a k k o t számodra, M o s t azt m o n d o d : D o b d össze, m e r t a t e k i r á l y o d m a t t . M i n d i g azt m o n d o d : E n vagyok a te b á n a t o d és g y ó g y s z e r e d ; E g y l e l k e m v a n , azt l á b a d h o z v e t e m . A z e m i r a f á j d a l o m f o g l y a és te v a g y í r j a ; O h t e h a m i s t e k i n t e t ű , szívem érted ég !

Dorn, Beiträge I I . 210. 1. 322. v. A z egész költeményt költőnk imámjára, ' A l i r a kell é r t e n i ; alig 1—2 sor, mint a 9., 10. és utolsó, m u t a t h a t n a arra. hogy kedvesére vonatkoznak szavai. É p e képletes kifejezésmód azt kívánja, hogy fordításomat is némileg magyarázzam. A z első sor ' A l i életére vonatkozik. Paradicsom nyolez van, ellenben pokol csak hét, a miből szintén az isten irgalma és szeretete az emberek i r á n t meglátszik. Az angyal i m á j a ugy értendő, bogy az isten n e

18

DR. I'OZDER KÁROLY

büntesse m e g azt a szemet, mely ' A l i szemlélésétől megittasodott. A 6. sor m a g y a r o s a n így f o r d í t a n d ó : A k k o r látnám, liogy a világon egyetlen hozzád hasonló sincs. A 9. és 10. sort a perzsa fordítás n y o m á n kellett a d n o m , m e r t csekélyke szót á r a m b a n nincs meg minden szó ; n e m tudom, mit tesz b á r és valósziuií, hogy e k e t t ő z t e t é s : p e c á p e c á egyebet j e l e n t ibolyánál. A p e r z s a f o r d í t á s így szól: (Jih i'üz-i l i ű b í b ű d kih geát u n k e r d e m b á tű, Ni t a r m i k e r d e m bezulf-i tii bunefseh-i t á z e h r a .

A nerd J o h n s o n perzsa szótára szerint csak egy neve a sakknak, azonban ugy látszik, más játék. A j á t é k n e v e : fetreng, fetreng, vagy f e t r e n g . Szellemes, de helytelen az az etymologia, mely szerint e név azt j e l e n t e n é : sed reng, száz gond, v a g y f á h reng, m e r t a király a legtöbb gondot a d j a ; helyesebb sei reng, m e r t c s a k u g y a n h a t r a n g van a b á b o k k ö z t : f á h , k i r á l y ; ferzin, ferzán, ferzi (a. ferzán, több. farázín) vezér, (mint a m a gyar sakkozók sokkal helyesebben nevezik, m i n t egyebütt s z o k t á k ; m á s nyelvekben k i r á l y n é n a k híják, holott e j á t é k szellemes föltalálója keleti ember létére nem a d h a t o t t oly nagy szerepet n ő n e k ; a r a b u l k ü l ö n b e n a m i r u l k a b i r n a k is nevezik), fii, futó ; esp, sevár vagy a. faras, h u s z á r ; ruh, b á s t y a ; pijádeh, paraszt. A j á t é k neve azonban szkr. c a t u r a n g a , négytagú, a sereg négy e l e m é t ő l : elefánt, ló, kocsi, g y a l o g s á g ; h i n d : catar a u d s h a k h é l a , v. ö. tqixsiov, §utql/.íov. Z . f. d. K . d. M . I V . köt. ( 1 8 4 2 ) 1. füz. 12. 1. a filből lett a franczia fou, a spanyol arfil, alfil elarabosítva, p o r t u g á l alféres, olasz alfiero. A perzsák szerint a sakk feltalálója L e g l á g ; H a m m e r , R e d e künste 3. 1. szerint J f o s r ü N ü s i r v á n u r a l k o d á s a a l a t t Buzurgm i b r vezér sürgetésére B a r z u j e h orvos k i k ü l d e t e t t I n d i á b a , liogy a s a k k o t és B i d p á i meséit elhozza. H a m m e r , Geschichte des osmanischen Reiches ( P e s t , 1827.) I . 260. 1. szerint T i m ű r l e n g t a l á l t a föl az úgynevezett rochirozást, s kedvencz fiának s j á t s z ó t á r s á n a k is ezt a nevet a d t a : S a h R o h ; m á s helyen, I . 314. 1. azt m o n d j a H a m m e r , hogy m i d ő n az angorai csata u t á n B á j e z í d e t fogva vitték T i m u r s á t r á b a , az sakkozott fiával és ez u t ó b b i épen r o c h i r o z o t t ; erre T i m u r azt mondta, hogy ime a király fölcseréli t r ó n j á t toronynyal és lőn a királyfi


17

és húzás neve roh. Sa'di Gul. 170. 1. szép hasonlatot vesz a sakkról: Pijádeh-i ' á g cün 'arsali-i fetreng beser míburd ferzin mífeved, j a ' n í bili ez an miseved kih bud u pijádegán-i hág 'arsah-i bádijehrá beser bürdend u beter fudend, az elefántcsont paraszt ba végig megy a sakktáblán, vezér lesz, azaz jobb annál, a mi volt, és a búcsújáró gyalogok végig mentek a sivatagon s roszabbak lettek. Az eredeti szójátékait nem voltam képes visszaadni. Gul. 183. 1. her fálii kih bih'ándi beferzin bipüfidemi, minden sakkot, a melyet mondott, vezérrel födöztem; azonban a sakkmondás perzsául: kuft. ' O m a r Hejj á m 231. négyese: Má, l a ' b a t g a n í m u felük la b a t b á z , E z r u - i h a k i k i neli ez rü-i mugíiz ; Bfizíceli h e m í k u n í m b e r nat' -i v u g fid, R e f t i m besendűk-i ' e d e m j e k j e k b á z .

V a g y Dr. Erődi Béla fordításában: B á b o k v a g y u n k s j á t s z i k v e l ü n k a n a g y ég, V a l ó biz ez, n e m c s a k á b r á n d , n e m á r n y é k ; Valóban a sakktáblán m i báb vagyunk, S j á t s z m a végén a s z e k r é n y b e c s u k a t u n k .

I t t E r ő d i nagyon szabadon fordít, m e r t az eredeti csak bábokról beszél; körülbelül marionettekről'lehet szó. V. ö. a sakkról P a l m e r Diet. 333. 1. és igen körülményesen N. Bland. On the P e r s i a n game of chess (Journal of the Boyal Asiatic Society, vol. 13. part. 1. pag. 1—70. 1851. Ismertetve Ztschr. d. D. M. G. V I I . 251. 1.). Ouseley Travels I I I . 66—8. 1. említi a sakkot, továbbá a nerd, pecis és gengefeh nevü játékokat. E z utóbbi igy is mondatik: gengifeh, és a. m. kártya. Tévesen említ Graf, Sa'dí B ü s t á n j á n a k kiadásában (145. 1. 6. v.) egy A b ű Zeid nevü hires sakkozót; 1 J o u r n a l asiatique V. série, tome 13. (1859.) 468. 1. V. ö. H a m m e r , Gesch. d. osmanischen Dichtkunst I . 177. 1. F l ü g e l I I . 184. 1. említi Vassäf (?) ez értekezését: Bisálet-i muhádirát-i nerd u fetreng, s a nerdet Wiirfelnek fordítja. U. a. I I . 172. 1. szerint F a r z i n (vagy F a r razin), a mi, mint láttuk, a vezért jelenti, egy kastély neve, mely H a m a d a n közelében van. Z. d. d. m. G. X X V I I . 121—9. 1. Streifzüge in d. Gebiet der Geschichte d. Schachspieles von K . H i m l y ; X X V I I I . 682—698. 1. van ismertetve e m u n k a :

78

1)R. POZDER KÁROLY.

Geschichte u. Literatur d. Schachspiels v. Antonius van der Linde (1., 2. köt. Berlin 1874.); X X I X . 1 4 8 - 1 5 6 . 1 . Algebr. über d. Schach bei B i r ű n i v. E . Sachau. Spiegel, Die heiligen Schriften d. Barsen I. 29. 1. és Turner M a c a n Sáhnfimeh kiadása I V . köt. 1719. 1. XII. Bedimeh ten! éireh bürdeh mi hűs, Dfi m u í k i n e k e m e n d r e h desendi b e n á g ú s ; Ate« v i s ä l e m e h h e r g e h h a k ° n í gűs, G u d e r k e m m e h Cm teé kih kérd bú Sijávíis. A n p i r kill m e r e h h e l k e l i dekerdeli h á giis, Nehilleneli t e n i ' e s k b e m e n bű f e r ű m ű s . G e r dien m e r e h t a g u t e h t - i s á h K á v á s , H e r h e f t e h h e f t e h b á r k e m m e h sí g á n r e l i pábfis. L á t t a m a r c z o d a t s ö n k í v ü l e t b e estem, K é t pézsmás ívet v o n t á l f ü l e d c z i m p á j á b a ; Mindenütt fölgyújtod egyesülésünk tüzét, Á t m e g y e k a m a t ű z ö n , m e l y e t S i j á v u s g y ú j t o t t vala. Az, a ki nekem a k a r i k á t fülembe húzta, N e m engedi, h o g y s z e r e l m e d e t elfelejtsem. H a nekem adnák Ká'űs király koronáját s trónját, (Mégis) m i n d e n h é t e n h é t s z e r csókolnám m e g , lelkem, l á b a d a t .

Dorn, Beiträge I I . 501. 1. 21. v. E z m á r azok közöl való, melyek czíme: cend as'ár-i emír-i Pázevári, kill káfijjeh-i á n h á herfhá-i z u s u s u g est, az emir azon verseiből való, melyek ríme z, s, s vagy g. A 2. sorban az ívek a l a t t a fülön függőt értem, m e r t erőltetett, m a g y a r á z a t kellene aliboz, bogy a kedves szemöldjeit értsem, h a b á r azokat g y a k r a n nevezik a perzsa költők pézsmás íjaknak. Sijávus kei K á ü s perzsa király fia volt; 1. a Sábnámeht. A z 5. sort nagyon szabadon fordítja Mirzá M u h a m m e d Safi': án kesíkili helkeh-i mihr u mubibbet-i túra der gú.4 u gerden-i men endábt. F ö n n e b b említettem, hogy Lelkeh begüs rabszolgát jelent. K á v ü s vagy Vullers helyesirása szerint K á ' ű s a fennemlítettt Sijávus atyja, perzsa király, 1. J . B. F r ä s e r , D a r s t e l l u n g von Persien, deutsch v. J . Sporschill, I . 86. s köv. 1. V u l l e r s Sáhnámeh I. 315. laptól végig; D o r n B e i t r ä g e I I . 52., 86., 107.. 501. és 267. 1. A 8. sorra megjegyzi a kiadó, hogy helyesebben így olvasandó: h e r hefteh heft b á r . Nevezetes az a szerep, melyet a hetes szám keleten

AZ Ű J P E R Z S Á NYELVJÁRÁSOK.

79

r s egyebütt is játszik; Vullers Sáhnumeh I . 11. 1. 201. v. van hétszáz, s még gyakran, csupán R u s t e m hét k a l a n d j á t említem : heft h'án-i R u s t e m I. 335—357. 1. Dástán-i geng-i heft gurdán, a hét hős csatájának története, 1. 415—421. 1. N ü d e r király h é t évig uralkodott, I. 243. 1. Karskvan, K a r s h v a r e pá. K é s h v a r , p. kisver, világrész, földöv, ország, szintén hét van a Chorda-Avesta szerint, 1. Wollheim, Nationalliteratur, I I . 33., 35., 36., 43. 1. T ó b i á s X I I . 15. a hét arkangyal, ki az Ur szine előtt áll. A szent iratban számtalanszor fordul elő a hetes szám ; pl. I. Mózes 41. 1—7 v., a P h a r a o álma a hét tehénről, ugyanez Garni J . u. Z. 143.1. A görögöknél hét bölcs volt, s ugyanezekről 1. D r . W. Bacher, Nizami's Lehen und W e r k e 86. 1. Már H o m e r n é l gyakori a hetes szám: II. I V . 406. V I . 421. V I I . 220. X I . 545. X I I . 20. X V . 729. Od. I I I . 305. V I . 259. I X . 202. X I . 263. X I V . 258. 434. stb. Müller Miksa u j a b b fölolvasásai, ford. Dr. Simonyi Zs. 395. és 407.1. F r a g m e n s relatifs a la religion de Z o r o a s t r e 3. 1. heft div, u. a. 5. 1. diván-i h e f t g á n e h ; v. ö. Vullers F r a g m e n t e über die Relig. d. Zoroaster, 49. és 52. 1. a fordítást, A 6. 1. s Vullersnél az 55. lapon van a hét áhermeni tulajdonság. A Z e n d Avesta 21 nuskja, része, szintén h á r o m részre oszlik, mely mind hét fejezetet tartalmaz, 1. F r a g m e n s 9. 1. és Vullers 65.1., F r a g m e n s 15. 1. és V u l l e r s 35. l.egy imarészlet hétszer ismétlendő vagy hét ember á l t a l recitálandó. Actes de la société philologique, tome V I . nro 4. (Paris, 1877.) 222. 1. szerint a chinai és chald symbolica egyaránt a hetes számot használja az ég jelvénye gyanánt. V. ö. u. ott a 2H>. 1. Wollheim, X a tionalliteratur II. 10. 1. szerint a Vendidad 1. f a r g a r d j á n a k 73. versében van : H a p t a - H e n d u , I n d i a , a hét folyó országa. Kasidat-ulburdá, C. A. R a l f s kiadása, 110. verse. V a n ezenkívül lieft s u l t a n : I b r a h i m E d h e m H u r á s á n b ó l , B á i z í d B a s t á m i , Abu Sa'id, A b u 'lheir, M a h m u d Grazi, Sangar Mädi, I s m a ' i l S á m á n i ; h e f t firisteh-i ejjäm-i hefteh, a hét napjainak hét angyala: U r í á j í l , Gesgíájd, Semajíl, R a f á j i l , ' A n a j i l , Gebrájil, ' A z r á j í l ; heft kalam, a k é t i r á s n e m : tult, muhakkak, t a u k í ' reihán, r u k á ' , nesh, ta'lik ; heft hatt a é e m s i d k u p á j á n levő hét k ö r ; lieft derjá v. heft rnuhit, a h é t t e n g e r ; lieft merd, a hét alvó, 1. bővebben R e i n a u d , Monumens musulmans I. 184.

18

DR. I'OZDER KÁROLY

s köv. 1., I I . 59—62. 1. J o u r n a l Asiatique (1841) I I I . série, tome X I . , pag. 185. H e f t b a n ú , a hét bolygó ; heft b u r á d e r á n , heft dáderán, a. benát-unna's, a koporsó leányai, a nagy medve csillagzata; heft, cesm-i cerli, a hét bolygó ; h e f t perdeh, a szem hét h á r t y á j a ; heft hezineh, a hét belső rész az emberben; lieft dáneh, hét fft- és gyümölcshői álló étel, melyet M u h a r r a m 10-én elosztanak szomszédoknak s szegényeknek Husein, ' A l i fia, halála emlékére. H a ezekben lehet is talán némi okot találni arra, hogy épen a hetes számnak kell mellettök lennie, mindenesetre teljesen indokolatlan a betűk következő osztályozása : h e f t herf-i ábi, a h é t vizes b e t ű : g, z, k, s, k, t, z ; heft herf-i áte.i-i, a hét tüzes b e t ű : a, h. t, m, f, s, d ; heft herf-i isti'lá, a hét magas b e t ű : b, s, d, g, t, k, z; heft herf-i baki, a hét földi betű: d, h, 1 , r , h, g ; lieft herf-i he váj ( a hét légi b e t ű : b, v, j, n. s, t, d. H a m m e r , Redekünste 340. 1. szintén a h é t irásfajról i r ; G á m i egy erre s az éden hét forrására vonatkozó versét le is f o r d í t j a ; W a l i r m u n d , H d b . I . 11. 1. csak négyet említ: neslb, ta'lik, nasta'lik, éikesteb, (törökül kirma, törött). H a m m e r azon kivül R e d e k ü n s t e 428—429. 1. a tárgymutatóban igen sok helyet idéz e művéből, hol a hetes számról szó van. V. ö. H a m m e r , Duftkörner aus pers. Dichtern (1. kiad. 1836.) V I I . 3. s köv. 1. 101., 102.1. Dorn, Beiträge I I . 204., 209., 511. és 573. 1. F u n d g r u b e n des Orients I. 3. s köv. 1. V . 135—7. 1. XI11. Eilsen! m e g e r ű i zeliile ti zelf, S i r i n i m e g e r k e n d - i h e r v ä r e ti zelf, T ä r i k i m e g e r seb-i t ä r e t i z e l f ; Viueli belierem g i r ä n beluie ti zelf. F ü r t ö d r a g j ' o g á s a o l y a n m i n t a k r i s t á l y t i s z t a viz, F ü r t ö d édessége o l y a n m i n t egy h a l o m czukor, F ü r t ö d sötét szine o l y a n m i n t a sötét é j ; M e g kell v e n n e m , ( b á r ) d r á g a f ü r t ö d .

Dorn, Beiträge I I . 516. 1. 35. v. A kend a. m. nálunk a jegeczedett, sárga czukor. H e r v á r ebből van összetéve : her, szamár és b á r , teher, t e h á t a mennyit a szamár vinni képes ; Palmer Diet. 221. 1. így szól: kkarvár, arabic, pronounced


17

halvár, a m e a s u r e of a b o u t 700 lbs. W a h r m u n d H d b . I I . 102. 1. szerint a balvar,- h<e r b á r , *liervár 100 t e h e r á n i h e t m a n v. men, azaz 6 1 5 vámfont v. 5 3 4 bécsi f o n t . K e d v e s e f ü r t j e i n e k , a mellett, hogy m a j d m i n d e n költeményében említi a költő, pl. 3., 6., 23., 32., 35., 36. 1. 8.. 37.1. í g y : gísft, m é g egész költeményeket is szentel, m i n t a f ö n n e b b i ; azonkívül a 6 0 — 6 2 . lapon a 82., 83., 84. v. K é t s z a v ú redif is v a n e versben. XIV. E m i r g e n e l i , d e s t - i felek v a j v á j ! Neh á h i r e t - i k á r h e k e r d e m e l i n e h d e n j á i ; Dár-i z e r d e v e l g e m e h p á j i z e m á j i, Hál-i t e k b e n d e m e h i n t i z á r m e h v á j i . A z e m i r azt m o n d j a : A z ég keze, j a j j a j ! S e m a túlvilág s z á m á r a nem t e t t e m s e m m i t , s e m e világ számára, O l y a n vagyok, m i n t űszszel a fa s á r g a l o m b j a , A z á g végéhez v a g y o k k ö t v e s v á r o m a szelet.

H o r n , B e i t r ä g e I I . 517. 1. 39. v. E z , valamint a megelőző vers is M u h a m m e d sádik gyűjtéséből való, e czím a l a t t : cend a s ' á r - i emír-i P á z e v á r i kill ágá M u h a m m e d sádik V a l a d . ' A b d - i l l á h M a s k a t ! B á r f u r ü s i gem' k e r d e k est. A z 1. sor úgy értendő : a z ég keze súlyosan rám n e h e z e d e t t ; a perzsa fordítás : ez dest-i felek v á j v á j , az ég keze m i a t t j a j nekem. A k é t utolsó s o r b a n kifejezett g o n d o l a t igen s z é p ; n y u g a t i költőknél is gyakran fordul elő, pl. m á r H o m é r n é l , II. V I . 146. v. dujTtfo (fvXXu

(jv'Ü.wv yeveíj rot/; §8 xai uvSomv, tu (AÍV tccvsuoq yuuátiig /ht —

Tdézi Télfy, Tvöjuui ' E k h i n x w v ovyypuwíwv,

34.1. V . ö.

ez á m e d e n - i b e l i á r ez r e f t e n - i dei aurak-i h a j á t - i m á m í g e r d e d tei. A tavasz k ö z e l e d t é v e l , a tél t á v o z t á v a l A mi é l e t ü n k l e v e l e i összezsugorodnak ( e l h e r v a d n a k . )

L . W i l k e n , I n s t i t u t i o n e s ad f u n d a m e n t a linguae P e r s i cae 104. 1. Bleek, A concise gram, of t h e P e r s i a n lang. 81. 1. M. T U D . A K A D . É R T . A N Y E L V - ÉS SZÉFTUD. K Ö R É B Ő L .

6

¥2

DR. POZDER KÁROI.Y

XV. E j liúrives m e s t e l i cesm áliiű L á r , T i n á v e k - i ' e s k h á kerdeli m i d i l r á k á r ; Mi ser s e t e m i s e n g h ű r n e h r ú z i si vár, Gefá kei l i e m i n m e n e m e h t u j i g e f á k á r . E v i dús b e g i t i d e v á j e k í v á r ! 'í A t! A S í r i n hí o s r u i v e r n e m e r d bá iieeei v a r . Dús si k e r n e n d ser b e k e s i evi t á r , Her g ú s e h j e k i s e h r u m i j á n j e k í L á r . H e j te h ú r i a l a k ú , i t t a s szemed L á r g a z e l l á j a , Szerelmed köldöke b é l y e g e t n y o m o t t szívembe ; F e j e m r e hull a s z e n v e d é s köve n a p j á b a n h a r m i n c z s z o r . í g y kínlódom é n és t e v a g y kínzóm, T a l á l j o n valaki í r t a v i l á g o n szerető n é l k ü l ! S i r i n Chosrűért n e m h a l t meg soha sem. H a kedvesem ( f ü r t j e ) t ő r é t b e f o n j a , Minden gyűrűje egy város s közepén v a n Lár.

D o r n Beiträge I I . 562. 1. 8. v. E z m á r a deil-i kitáb, a függelékből való. H ú r vagy húri az az égi örökké szűz leány, ki az igazhivőnek j u t a paradicsomban; itt az a r a b többes egyesnek van használva, a mi gyakori tünemény a p e r z s á b a n és törökben. Fleischer G r a m . 255.1. Ii aura', töb. húr, fekete szemű leány. L á r vagy L á r i s t á n egy perzsa tartomány, 1. F r ä ser, Darstellung, I. 1 7. 1. A 2. sor idegenszerű hasonlata igy m a g y a r á z a n d ó : szerelmed szivemet betöltötte, mint a pézsmás szarvas bólyaga i l l a t t a l tölt be m i n d e n t ; 1. E r ő d i B. H a fiz dalai I . 87. 1. A 3. s o r b a n Dorn h i b á s a n si-t ir. A z 5. sorhoz D o r n evi helyébe b ö bi-t ajánl s csak ez á l t a l lesz értelme : Legyen szerető n é l k ü l a világon gyógyszere valakinek, szó szerint. A 7. sor evi szavához megint megjegyzi D o r n , hogy hű heh teendő helyéhe, a mikor is igy f o r d í t a n d ó : ha befonta vala fonállal; a t á r fonalat j e l e n t ; kesíden b e t á r , befonni. A z utósó sort egészen szétmosta fordításában a k i a d ó : ber gűseh gujá seliri m i b u d u der miján-i her sehr étin sahrá-i Lár-i sebz u hurrem mibftd, azt mondanád minden g y ű r ű j e egy egy város volt s minden város közepén mintha a zöldelő s vidám L á r pusztája volna. Ezen fülül m é g fi val is i r j a hurre-


35

m e t , ii mi szokatlan. Hosrű a l a t t Perviz királyt kell érteni, kinek szerelmét, melyet a szép Sírin iránt érzett, sok költő énekelte meg. H o s r ű és Sírin, L e i l á és Megnűn, J ű s u f és Zuleihä (vagy helyesebben Zalihä, 1. Nöldeke, Geschichte d. Qoráns 277. 1. Goldziher, Mythology among the Hebrews 168. 1. szerint Z a b b ä : a gyorsan menő) a bárom szerelmes pár, melynek történetét minden jobb költő K e l e t e n földolgozta. L . E r ő d i B. Leila és Medsnun, 10. 1. H a m m e r Kedekünste 110. 111., 241., 325., 358.1. Erődi B. Hafiz dalai I . 55., 87. 1. I I . 3., 22., 107. 1. A z emír-i Pázevárínál is gyakran fordul elő e liat liires név: H o s r ű I I . 85., 563. 1. Sirin I I . 139., 270., 563.: 1. F e r h á d , a szobrász, ki szintén szerelmes volt Sírinbe, I I . 205., 270. 1. L e i l ä I I . 78., 139., 158., 160., 172., 205, 210, 270., 533., 536. stb. 1. Megnűn I I . 61., 78., 132., 225., 270., 502. 536. stb. 1. Keis, (mert ez volt Megnűn valódi neve, az utóbbi a n n y i t tesz, mint őrült, mert szerelmében megtébolyodott; a . g n n , befödni, t. i. az észt befödi a téboly homálya) I I . 205. 1. a hol azt m o n d j a : ' E s k űn ' e s k e h kih Keisreh M e g n ű n besáteh, a szerelem az a szerelem, mely Keist Megmarná tette ; igy H a m m e r Redekünste 360. 1. N ä m keis est u g e s t e h e k n ű n E z fisuftegi-i ' i s k M e g n ű n ,

M e i n N a h m ' ist Kais, a b e r n u n H e i s z icli aus L i e b e s w a h n M e d s c h n u n .

Igy i r j a ' A b d - U l l a h el H&tifi.

Jűsuf H 3., 4., 8., 48., 56., 57., 63., 132., 143., 540. sth 1. Z a l i h ä I I . 4., 132., 139., 210., 269., 544.1. J ü s u f n a k van elnevezve a K o r ä n 12. s ü r ä j a ; v. ö. Mózes I. 39—50. fejezet. Z a l i h ä Ouseley T r a v e l s I. 248. 1. olvasása szerint Zelíkhá ; Tassy, G r a m m a i r e persane de Sir W i l l i a m J o n e s (2. éd. francaise, P a r i s 1845.) 11.. 13. és 50. 1. igy olvassa: Zulikliä, Zulikha. H a m m e r , Geschichte d. osman. Reichs I I . 536. 1. szerint J ű s u f a. m. Sinän a t ö r ö k b e n ; ennek azonban arabul az az értelme, hogy d á r d a hegye, t e h á t József a. m. beauté frappante, stechende Schönheit! 6*

18

DR. I'OZDER KÁROLY

XVI. Disfi b ä h t e m e h h ű d í m e h tili ceímünreli, t J ű i d e l e h m e n hes d á m e h tili lebfinreh ; T ű melmeleli bal mest h á kérdi mergűnreh, — ' Asik menmeli kih gűr vermeli tih a r m ű n r e h .

Az éjjel á l m o d t a m , á l m o m b a n l á t t a m szemedet, Á l o m l á t á s o m közepén c s ó k o t a d t a m a j k a d r a ; T e tele f o g t a d erős k e z e d e t g y ö n g y g y e i , — A szerelmes én v a g y o k , ki s i r o m b a viszem az u t á n a d való v á g y ó d á s t .

Dorn, B e i t r ä g e I I . 568. 1. 2. v. a második függelékből. Nevezetesek a többesek, melyek á n n a l vannak képezve h á helyett, cefmán, l e b á n ; 1. 16. 1. A perzsa bűseh, hűs helyett lief, liúf van használva, épen ugy a l a t i n b a n suavium, a görögben SjSvOiia. L . 38. 1. Melmeleli nincs a rendelkezésemre álló szóg y ű j t e m é n y e k b e n ; a perzsa f o r d í t á s u t á n a d t a m vissza, mely a z t m o n d j a : dest-i c á k ; cák P a l m e r szótára 182. 1. vigorous, h e a l t h y , a c t i v e ; P a t e r A n g e l u s a St. Josepho, Gazophylacium linguae P e r s a r u m , ( A m s t e r d a m 1684.) s. v. sano, c á k ; 1. F l e i scher G r a m . 162. 1. D o r n B e i t r ä g e I I . 504.1. V á m b é r y , Törökt a t á r nyelvek etymologiai s z ó t á r a 117. ]. szerint a c s a g a t a j sag, s a o : egészséges, helves, jobb kéz, szintúgy az oszmanlihan : sagh, saa, egészséges, jobb, jobb liéz; e szerint fenn is ezzel leh e t n e fordítani. Nevezetes a nyelvek s a j á t s á g a i n a k találkozása e k i f e j e z é s b e n : álmodni. P e r z s á u l li'áb diden, á l m o t l á t n i , der l i ' á b díden, á l o m b a n l á t n i ; c s a g a t a j : tüf kürmek ( V á m b é r y id. m ű v e 194. 1. a n é m e t kiadás 189. 1. 201. §.) o s z m á n : düf g ö r m e k , r ű j á g ö r m e k ; a n é m e t b e n is némi h a sonlóság m a r a d t fen e szóban : Traum-^estc/ií; a görögben : ft/J. ' tycb eiSov <1 veto, A r i s t o p h a n e s L o v a g j a i 1090. vers rexuciigoiicu 8e ex Tivog évvxvíov, ö to'joaxu oXíyov xooteoov ravTtiQ ríjg vvxróg, P l a t ó n K r i t o n j a l l . 44. E z t F i c i n u s ( M a r silio Ficino, 1 4 3 3 — 1 4 9 9 . a neoplatonismus buzgó hive, P l a t ó n és P l o t i n u s f o r d í t ó j a ) így f o r d í t j a : Coniecturam vero ex somnio quodam facio, quod p a u l o a n t e hac nocte vidi. A m a g y a r b a n is m o n d j á k : álmot látni, á l o m l á t á s ;


17

A l o m , á l o m , éűes álom, Édes a h a j n a l i á l o m ! D e édesebb az az álom, Melyben g a l a m b o m a t l á t o m .

L. Erdélyi Válogatott magyar népdalok 43. sz. E z t Aigner Lajos, Ungarische Volksdichtungen 29. 1. l e f o r d í t j a : T r a u m , o T r a u m , o süsser T r a u m ! Süss ist w o h l d e r M o r g e n t r a u m , Süsser a b e r ist d e r T r a u m , \Vo m e i n L i e b e h e n i c h k a n n s c h a u e n .

K r i z a , Vadrózsák I. 43. 1. A z éjön á'momba ojan á'mot láttam, s ugyancsak Aignernél a 31. lapon. A z a r a b b a n : r a ' a j t u fi manami. V. ö. Mózes I. 41., 22. Egyet. Philol. Közi. I I . 228. 1.

N Y E L V J Á 1 1 Á S 0 I L

Recommend Documents