Ön már hibrid? Made in Hungary: 3D Brigade Utazás: Vadregényes tótúra Erdélyben Portré: Gulyás György vitorlázórepülõ

��

��

��

� ��

��

��

��

AZ IBM ÜGYFÉLMAGAZINJA

• Ön már hibrid? • Made in Hungary: 3D Brigade • Utazás: Vadregényes tótúra Erdélyben • Portré: Gulyás György vitorlázórepülõ

2008. október

Kék Rózsa

Kék Rózsa 2008. október

Tartalom Beköszöntô

IBM-hírek

3

4–7

Kedves Olvasó! A mi emberünk: Tóth Cecília

8–9

IBM-referencia: Index

10–11

IBM-aktuális

12–14

IBM-partner: Novodata

16–17

IBM-innováció: Egészségügy

19–21

Made in Hungary: 3D Brigade

22–23

Kulturális ajánlat

24–25

Utazási ajánlat: Erdély

26–27

Éttermi ajánlat: Magdalena

28

Portré: Gulyás György pilóta

29

Életmód: Vitorlázórepülés

30

IMPRESSZUM Kék Rózsa – az IBM Magyarország ügyfélmagazinja Megjelenik: 8000 példányban • Felelôs kiadó: IBM Magyarország 1117 Budapest, Neumann János u. 1. • Tel.: 382-5500, e-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Intôdy Gábor • Szerkesztôbizottság: Kósa István, Csapó Viktória, Erôs Judit, Inczefi Judit, Jurisich Lídia, Szekeres Mónika Fômunkatárs – üzlet és informatika: Horváth Annamária Fõmunkatárs – portrék, életmód: Szablyár Eszter Olvasószerkesztô: Stark László • Fotós: Bagó Dániel, Komjátszeghy Csaba Szerkesztôség: Mmd Corporate, Public Affairs and Public Relations Consultants; 1062 Budapest, Aradi u. 8–10. • Tel.: 266-7833 Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. • Tördelés: Zsivanov Sándor Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás • Nyomda: Pera Nyomda Kft.

Az IBM nagy figyelmet fordít a technológiában, az üzleti életben és a társadalomban zajló gyors változásokra. Két szabadon elérhetô tanulmányunk is számot tarthat az olvasó érdeklôdésére. A Jövô vállalata címû, az IBM és az Economist Intelligence Unit által készített felmérés a világ negyven országában, harminckét különbözô iparágban összesen 1130 szervezet elsô számú vezetôjének megkérdezésével készült, és azt prognosztizálja, milyen kihívásokkal találják szemben magukat a cégek, ahol a sokoldalúan képzett vezetôknek szorosabban kell együttmûködniük az internetet használó, tájékozott ügyfelekkel, akik fokozatosan átveszik a fôszerepet a piac formálásában. Globális diagnózist állítunk fel az egészségügyi ellátás hagyományos modelljérôl, és számos adattal illusztráljuk, hogy az ellátórendszereket néhány éven belül meg kell újítanunk. Ebben a megújulásban óriási szerep hárul majd az informatikára. Made in Hungary rovatunkban az innovatív hazai vállalatok közül az óbudai Hajógyári-szigeten a 3D Brigade grafikai tartalomszolgáltatót látogattuk meg, mely igényes mûvészi munkáival a világ videojátékpiacának élvonalába került. Portrénkban Gulyás György vitorlázórepülôt mutatjuk be, aki nemrég nyerte el a világbajnoki címet Németországban. Éttermi ajánlatunk ezúttal mediterrán hangulatot és ízeket idéz fel. Utazási javaslatunkban tóturára hívjuk Erdély érintetlen tájaira, ha értékeli a tiszta levegôt, csendet és nyugalmat. Kellemes olvasást kíván

Paál Péter vezérigazgató

3

4


IBM-hírek

IBM-évforduló – a DB2 negyed századának ünnepe Az IBM elsô, kereskedelmi célokra használható relációs adatbázisrendszere, a DB2 2008-ban ünnepelte 25. születésnapját. Az elsôsorban nagyvállalatok részére készült adattároló rendszert IBM-kutatók alkották meg, akik a digitális adatok tárolására és kezelésére egy olyan struktúrát szerettek volna kialakítani, amely megszabadítja az alkalmazásfejlesztôket az adatkezelés gondjaitól. A fejlesztés azonban ennél sokkal többet hozott. A relációs adatbázis kifejlesztésével a szoftverek egy teljesen új és befolyásos generációja született meg. A DB2 és a relációs adatbázis koncepciója vált uralkodóvá az információtárolásban, és a mai napig ezt használják a világ számos nagyvállalatánál, termelési, logisztikai és személyi adatok tárolására. Jó példa erre, hogy a világ 25 legnagyobb bankja közül huszonöt, a világ 10 legnagyobb biztosító- társasága közül pedig kilenc DB2-t használ. Mára a DB2 amellett, hogy a Kék Óriás egyik legnépszerûbb önálló terméke maradt, az IBM Information Management szoftverportfólió egyéb részeinek kulcsfontosságú eleme. Ilyenek az adattárolás, üzleti hírszerzés, tartalom és iratkezelés, információintegrálás és master adatkezelés. ibm.com/software/hu

IT-biztonsági felmérés az IBM-tôl: alacsony a védelem szintje Az IBM Magyarország Internet Biztonsági részlege (ISS) az IT-biztonsággal kapcsolatos reprezentatív felmérést végzett az 500 millió forint forgalmat elérô, versenyszférában mûködô hazai vállalatok körében. Az eredményekbôl kiolvasható, hogy az informatikai rendszerek védelme mindenhol a napi üzletmenet részét képezi, de sokan nem alkalmaznak napjaink fenyegetettségi szintjének megfelelô védelmet. Ennek egyik oka, hogy többen úgy hiszik, velük úgysem történhet semmi baj, vagy azt gondolják, nincs semmi értékes a hálózatban, esetleg nagyon magas szintûnek tartják a biztonsági rendszerüket. A megkérdezett cégek közel 60 százaléka rendelkezik kifejezetten az információbiztonságért felelôs kollégával, a maradék 40 százaléknál pedig az informatikai üzemeltetés munkatársai végzik el a biztonsággal kapcsolatos feladatokat. A cégek alig több mint fele, 55 százaléka méri folyamatosan hálózatának biztonságát és sérülékenységét. Az állandó tesztelés ugyanakkor kulcsfontos-

ságú, ha egy cég elegendô védelmet kíván felépíteni az egyre rövidebb idô alatt egyre változatosabb és kifinomultabb formában megjelenô támadások ellen. A felmért vállalatok 14 százeléka nem ismeri a rá vonatkozó törvényi szabályzás biztonsági aspektusait. Az eredmények azért is elgondolkodtatóak, mert feltehetôen a kutatásban részt vevôk állnak a legjobban a biztonság területén, egyre kisebb cégméret felé haladva minden bizonnyal egyre romló adatokkal lehetne számolni. Sokan egyáltalán nem akarnak élni az internet adta innovatív üzleti lehetôségekkel – noha így néhány biztonsági kérdéssel nem kell foglalkozniuk, de hosszabb távon versenyhátrány érheti ôket. A felmért vállalatok csupán negyede tette lehetôvé, hogy üzleti partnereik tájékozódás, illetve tranzakciók céljából elérjék hálózatuk egy dedikált részét, s a cégek közel hatvan százaléka nem is tervezi, hogy új, köztük interaktív funkciókkal bôvítené internetes megjelenését. ibm.com/technologyservices/hu


IBM-hírek

Budapestrôl is segíti az IBM a Bristol-Myers Squibb HR-tevékenységét Globális HR-folyamatainak támogatására a BristolMyers Squibb gyógyszeripari konszern az IBM-mel 10 évre szóló, 324 millió dollár értékû szerzôdést kötött, hogy munkatársainak egységes, bármikor és bárhonnan elérhetô HR-szolgáltatásokat nyújtson, elégedettségüket növelje, a költségek csökkentése mellett fejlessze a HR hatékonyságát, és innovatív megoldásokat alkalmazzon. A szerzôdés értelmében az IBM kompenzációs, juttatási, toborzási, továbbképzési, bérszámfejtési folyamatokat segít, HR telefonos ügyfélszolgálatot mûködtet, valamint ezekhez kapcsolódóan informatikai szolgáltatásokat is biztosít a Bristol-Myers Squibbnek. Az IBM a gyógyszeripari cég globális munkaerô-állományának adatait egységes portálon összesíti, amelyet az arra jogosult dolgozók, menedzserek és HR-munkatársak a világ minden részérôl elérhetnek. A Bristol-Myers Squibb globális HR-támogatását az IBM három helyszínrôl, Budapestrôl, a több mint ezer fôt – nyelveket jól ismerô közgazdászokat, bölcsészeket – alkalmazó IBM ISSC szolgáltatóközpontból, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekrôl, Manilából biztosítja számos országba: az Egyesült Államokba, Puerto Ricóba, az Egyesült Királyságba, Írországba, Franciaországba, Németországba, Olaszországba, Spanyolországba és Belgiumba. HR-támogatást kap –Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, Európában és Amerikában – 40 olyan ország, ahol a cégnek leányvállalatai vannak.

Az IBM szerint a korszerû és hatékony HR-funkció informatikai megoldások alkalmazásával egységes képet alakít ki a kollégákról, gyors és pontos információkkal szolgál kompetenciákról, szakértelemrôl s egyéb adatokról, így pontosan tervezhetô a tehetségmenedzsment, a munkatársak és a feladatok összehangolása, a karrierút. Megfelelô választ tud adni a dolgozók kérdéseire, pozícióváltás, gyermekvállalás, kiküldetés, illetve más, a munka során elôforduló változó élethelyzetek esetén. ibm.com/hu/issc

Megnyílt az elsô átjáró a virtuális világok között: A Linden Lab és az IBM avatárt teleportált a Second Life és az OpenSim között A Second Life megalkotója, a Linden Lab és az IBM avatárokat teleportált a Second Life Beta Test Grid és az OpenSim között, ezzel megtette az elsô lépést a virtuális világok összekapcsolására. Az OpenSim virtuális avatárok és világok létrehozására szolgáló nyílt felhasználású, jelenleg tesztelés alatt álló platform, a késôbbiekben bárki hozzáférhet és alkalmazásokat is fejleszthet rá. Ha ez a nyílt együttmûködési szabvány elterjed, a virtuális világok átjárhatóak lesznek,

s a felhasználók könnyen léphetnek az egyik világból a másikba. Virtuális tartalmak és eszközök teleportálása még nem lehetséges ezzel a protokollal, de mindkét fél kifejezte szándékát, hogy folytatja a közös munkát a 3D-internet fejlesztésében. Az IBM és a Linden Lab célja, hogy kiterjessze a virtuális világ által nyújtott lehetôségeket, és kiszolgálja ezzel az ilyen platformok üzleti felhasználása iránt egyre fokozódó igényt. www.opensim.org

5

6


IBM-hírek

Jobb ízû kakaó, finomabb csoki az IBM informatikai technológiája segítségével Az IBM, a Mars és az USA Mezôgazdasági Minisztériuma a világ csokoládéellátásának biztosítása érdekében szövetkeznek egymással. A három szervezet a csokoládé alapanyagául szolgáló kakaóbab teljes génállományának elemzésére készül, melytôl azt remélik, hogy a jövôben egészségesebb és ellenállóbb kakaó-

cserjefajtát tudnak nemesíteni, amely több és sokkal jobb minôségû termést biztosít. Az elmúlt tizenöt évben a világ kakaócserjéit gombás megbetegedések tizedelték, ami évente 700 millió dolláros veszteséget okozott a termelôknek, illetve további 2 millió embernek világszerte, akik közvetetten a kakaófeldolgozás valamelyik formájában érdekeltek. Mivel a világ kakaótermésének 70 százalékát Afrika adja, így a gyenge termés leginkább az afrikaiakat sújtotta. A projekt tehát óriási jelentôséggel bír a fekete kontinens számára mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. A kutatás nem genetikailag módosított kakaó létrehozására irányul, hanem a létezô génállomány újrakombinálásával, nemesítésével szeretne megoldást találni a gyenge termés problémájára, az informatika nyújtotta technológiák segítségével. A génállomány feltérképezése abban segít, hogy kiszûri a hagyományos nemesítéssel járó esetlegességet, vagyis célzottan lehet bizonyos tulajdonságokat keresztezni egy új, hibrid növényben. A kutatás tudományos bázisát valamint infrastruktúráját az IBM számítógépes biológiai csoportja és az amerikai mezôgazdasági minisztérium kutatói adják, az anyagi feltételeket pedig a Mars Inc. biztosítja. A kutatás eredményeihez bárki ingyenesen hozzáférhet majd a Közhasznú Szellemi Tulajdon a Mezôgazdaságban (Public Intellectual Property Resource for Agriculture, PIPRA) nonprofit szervezeten keresztül. www.pipra.org

A Mavir az IBM-et választotta A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt., a hazai villamosenergia-rendszer egészének mûködéséért felelôs független rendszerirányító az IBM-mel fejleszti új, a legkorszerûbb nemzetközi elvárásoknak is megfelelô eszközmenedzsment- és munkairányítási rendszerét. Az 1,7 milliárd forintot meghaladó megállapodás alapján elindított projekt az elektromos átviteli hálózat biztonságos és folyamatos mûködését támogatja. Az IBM feladata a hálózati eszközök nyilvántartása, az üzemben tartásukkal kapcsolatos adatok tárolása, a beavatkozások megtervezése, az erôforrások alapján a karbantartási munkák hatékony elosztása, a tere-

pen dolgozó csoportok koordinálása, a ráfordítások követése, és a költségek optimalizálása. Az új eszközmenedzsment- és munkairányítási rendszer az IBM eszközmenedzsment szoftverére, a Tivoli Maximóra, valamint az IBM technológiai és tanácsadó szolgáltatásaira épül, beleértve az implementációt, rendszerintegrációt, és a legfejlettebb iparági megoldások alkalmazását. Az új rendszer kialakítása párhuzamosan halad a magyar távvezeték-hálózat 2010-ben befejezendô teljes felújításával, amelynek célja az üzembiztonság további növelése, és a fenntartási költségek lefaragása. www.mavir.hu


IBM-hírek

Ön már hibrid? – A jövô a sokoldalú munkavállalóké Az IBM prognózisa szerint világszerte egyre több olyan pozícióba keresnek majd munkaerôt, amelyben egy ember egészen különbözô, mégis egymással kapcsolatban lévô területekért felel. A társadalomban, technológiában és az üzleti életben bekövetkezô gyors változások új típusú feladatokat teremtenek, amelyek a korábbiaktól eltérô megoldásokat követelnek. Azok a diákok, akik interdiszciplináris tanulmányokat folytatnak, már néhány éven belül óriási elônnyel lépnek a munkaerôpiacra. Bár az informatikai és természettudományos végzettségûekre – szoftverfejlesztôk, adatbázis-adminisztrátorok, rendszerbiztonsági szakemberek, villamosmérnökök – továbbra is nagy a kereslet, már rövid távon sem biztos, hogy elegendônek számít az egyetlen területet lefedô tudás. A legbiztosabb – és nem mellékesen jól fizetô – állások a széles körû ismeretekkel rendelkezô, több tudományágban jártas szakembereket várják. Néhány állás, amelyre jelentôs kereslet várható: Információelemzô Óriási mennyiségû információval kell megbirkóznunk nap mint nap, és ez a mennyiség exponenciálisan növekszik. A bölcsész-mérnök jól beszél nyelveket, jártas az informatikai rendszertervezésben és a humán tudományokban. Hatékony segítséget nyújt cégének a bejövô információtömeg rendezésében, tárolásában, szûrésében, s szükséges – és csak a szükséges – tartalom elôhívásában. Forgalomelemzô A forgalmi dugók csökkentése többé nem oldható meg még több út építésével. A szociológiához, urbanizációhoz, statisztikához és informatikához értô forgalomelemzô képes olyan high-tech megoldások kidolgozására, amelyek a forgalmat szabályozzák, s a forgalomban részt vevôk viselkedését modellezô programokat ír a várostervezôk számára. Mérnök-antropológus A mérnök-antropológus a globalizáció miatt gyökeresen megváltozó világ által támasztott kihívásokra segít válaszolni olyan megoldásokkal, amelyek nemcsak a technológia élvonalát képviselik, de az emberi természet igényeit is maximálisan figyelembe veszik.

Meteorológus-informatikus Az éghajlatváltozás, a felmelegedés következményei és a pontos katasztrófaveszély-elôrejelzések iránti növekvô igényre válaszolva mind több intézmény foglalkoztatna az idôjárási folyamatokat és hatásaikat modellezô szakértôket a hatékony védekezés céljából. Az IBM nemrégiben meghirdetett egy állást: modell alapú idôjárás-elôrejelzésben jártas munkaerôt keresett meteorológusi és informatikai végzettséggel – fél éven át nem találtak ilyen szakembert. Orvos-informatikus, gyógyszerész-informatikus Az orvos-informatikus többek között szofisztikált adatbányászati módszereket dolgoz ki, ezzel rengeteg eset elemzése alapján segít a kór és a gyógyítási módszer meghatározásában. Ezenkívül eredményesen tevékenykedhet a kórokozók és gyógyszerek kölcsönhatásának számítógépes modellezésben, amellyel kiváltja a hagyományos kísérletezést, s nagyságrendekkel felgyorsítja új gyógyszerek kifejlesztését. ibm.com

7

8


A mi emberünk

Varrva várt álmok Bármikor megvarr egy menyecskeruhát, megbütyköl egy Pontiac Phoenixet. Tóth Cecília az IBM-ben is többször bizonyította, hogy nem ismer lehetetlent. – Hány évesen tett le végleg arról, hogy királylány legyen? – Sokkal nagyra törôbb álmaim voltak. Elsôsorban úgy terveztem, lehetnék Jézuska, mert úgy gondoltam, neki nincs túl sok tennivalója. B tervnek tartogattam egy földhöz ragadtabb verziót: kertész leszek. Róluk meg azt hittem, egész évben lent vannak a Balatonon. – Végül is ez utóbbi terv nem kivitelezhetetlen. – Nyolcévesen letettem róla, találtam jobbat. Elkezdtem fülbevalókat, láncokat gyártani, aztán jöttek a kis gyógyszeres üvegek, a beépített mini szárazvirág csokrokkal. Bekopogtam velük egy üzletbe, ahol azonnal rendeltek belôlük újabb szállítmányt. Máris megvolt a zsebpénzkiegészítés. Általában addig gyûjtöttem, amíg futotta egy új ruhára. – Ahhoz jó sok mütyürt kellett fabrikálnia. – Az biztos, hogy kifizetôdôbb volt anyagot venni, és azt megvarrni. – Örülhetett az édesanyja. – Ô nagyon profin varrt, de a saját ruháimat én gyár-

tottam magamnak. Az elsô komoly darab egy hagymaszoknya volt, azt tízévesen készítettem, már a saját mini varrógépemen. – Annak nem is olyan egyszerû a szabásmintája. – Éppen ezért tetszett, mert meg kellett oldani a feladványt. Lehetett kísérletezni, ami sokkal izgibb volt, mint a matek házi. – Szóval akkor a matekról ne beszéljünk. – Az tény, hogy elég unalmasnak éreztem a Pitypang utcai általános iskolát. Kizárólag a technikaórát lehetett kibírni, de közben folyamatosan arra gondoltam, milyen jó lesz otthon gyártani a bizsu ékszereket, miközben édesapám gyönyörû aranygyûrûket, karkötôket készít. – Ezek szerint ötvös. – Nem, ô mérnökként dolgozott, az ötvösség csak a hobbija volt. A szomszédban lakó öreg szakitól leste el a fogásokat, aztán, amikor ô nyugdíjba vonult, megörökölte a szerszámait, fogókat, reszelôket, mindent. Nem ismert lehetetlent. – Akkor már értem, honnan a kézügyessége és a kísérletezô kedve. Tényleg, ha ilyen jó érzéke volt a varráshoz, miért nem folytatta ezen a szálon? – Folytattam én, de eleinte a textilipari technikumban is halálra untam magam. A törülközô- és konyharuhaszegés volt a csúcs, miközben otthon már a bundától


A mi emberünk

a fürdôruhán át a bôrszoknyáig mindent megvarrtam. Késôbb külön engedéllyel már az iskolában is kedvemre varrhattam bármit. Aztán meg rohantam az autókölcsönzôbe, harmadiktól ott dolgoztam „mellékállásban”, a zsebpénzért. – Dupla mûszak. Jól bírta? – Csak a szombattal volt baj. Általában egyenesen buliból érkeztem, kinyitottam a kölcsönzôt, megvártam a kolléganômet, aztán megágyaztam az irodához tartozó fürdôkádban és már aludtam is, úgy délig. – Fogadjunk, hogy néha el is kötötte az autókat, egy-egy próbaútra. – Volt már sajátom, egy Pontiac Phoenix, miután tizenhét évesen megszereztem a jogosítványt. Imádtam. Iszonyatos feltûnést keltettünk a városban, a rendôrök utaztak is rám, rendszerint a legbelsô sávból is kiintegettek. Amikor egyszer egy ilyen alkalommal megkérdeztem tôlük, miért mindig én, csak annyit mondtak: mert az amerikai autósok egy olyan hollywoodi ripi-ropi banda. – És miután elvégezte az iskolát? – Többet hallani sem akartam róla. Egy bank recepcióján kezdtem dolgozni. Ott hallottam, hogy az elnök

úr titkárnôt keres, egyszerûen fölkapcsoltam magam hozzá, és bejelentkeztem az állásra. És meg is kaptam, a HR-es legnagyobb bánatára. Nem értette, hogy mertem kikerülni ôt ebbôl a mûveletbôl. Szerettem azt a munkát, volt, hogy az elnöki sofôrt is én helyettesítettem. Aztán pár év után, ’96-ban mehetnékem támadt, és meg sem álltam Angliáig. – A jól bevált koreográfia? – Abszolút. Család, két gyerek, nyelvtanulás. Beiratkoztam egy gyorstalpaló nyelviskolába, otthon meg szótárral a kezemben néztem a tévét. Nagy lecke volt, de nem a

nyelvtanulás értelmében. Angliában nôttem fel igazán, ott éltem át elôször, milyen is az, ha az ember csak magára számíthat. Kicsit olyan volt, amilyen a fiúknak lehetett a katonaság. – Mi hiányzott kint a leginkább? – A szüleim, a nôvérem, a Pontiac és a varrógépem. – Szóval a technikummal együtt nem hagyta abba a varrást? – Egyre profibb felszerelést vettem, még állítható méretû próbababám is van. A gardróbban pillanatnyilag úgy száz ruhadarab sorakozik, ami az én mûvem. Azért csak ennyi, mert a többit elajándékoztam a barátnôimnek. Már többféle ruhadarabot, pl. menyecskeruhát is varrtam nekik, halcsontosat, bolerósat, selyemsantungot, amilyennek éppen megálmodták. – És a sajátja? – A babona szerint a saját esküvôi ruha megvarrása szerencsétlenséget jelent, ezért csak egy csipkerátétet hímeztem rá gyönggyel. A szabályos piros helyett pink színû menyecskeruhát viszont már én varrtam magamnak. – Minderre mikor van ideje? – Többnyire éjjel. Persze ilyenkor nem könnyû reggel kilencre beérni. – Mi a feladata? – Eleinte asszisztensként dolgoztam, telefon, fax, levelek. Most én szerkesztem a hírleveleket, az intranetet, a webet, belsô rendezvényeket szervezek, meg kreatív klubot a kollégáimnak. – Megtanítja ôket varrni? – Nem, ezek közös kulturális programok. Kiállításokra járunk, de kipróbáltuk már a vitorlázórepülést, voltunk együtt a Parlamentben és Fellegi Ádámnál lakáskoncerten. – Mellékállásban nem tervezi, hogy divatdiktátor lesz? – Itthon nem divatot terveznek, legfeljebb ruhát, öltözéket. A komoly divattervezôk már tudják, milyen színek, fazonok lesznek 2010-ben. Persze a varrás nem maradhat ki az életembôl, szeretnék elvégezni egy divatiskolát is. „ – Megszegi „az iskolát többet ne! fogadalmát? – Nem ez lesz az elsô. Három éve diplomáztam a Zsigmond Király Fôiskola mûvelôdésszervezô szakán PRosként, de tanultam azóta pszichológiát meg rajzot is. Ha valami igazán érdekel, minden egész másképp fest. – Miben változott még? – Például már lassabban vezetek, most épp robogózok. De a viccet félretéve, ma már hagyom magam meggyôzni. Elhiszem, hogy nem az az egyetlen üdvözítô megoldás, amit én annak látok. Bár továbbra is a gázpedált nyomom, de tudok lassítani is, ha kell.

9

10


IBM-referencia

IBM blade

szerverek az Indexnél

Beígért stabilitás, a megfelelô áron

Napi több százezer látogatójával az index.hu Magyarország egyik legnagyobb online újságja. A zökkenômentes mûködés elképzelhetetlen lenne erôs hardverek, illetve a legkorszerûbb számítógépes háttér nélkül. Minderrôl Szöllôsy Gáborral, az Internetto Labs Kft. ügyvezetô igazgatójával és Fábri Miklóssal, az Inter-Computer Csoport kereskedelmi vezetôjével beszélgettünk. Látogatottsági adatait tekintve immár jó pár esztendeje az elsôk közé tartozik Magyarországon az Index, s hogy meg tudjon felelni az ilyesfajta népszerûséggel óhatatlanul együtt járó kihívásoknak, folyamatosan fejleszteni kell az eszközparkját. Egy ilyen bôvítésrôl döntöttek akkor is, amikor az index.hu alatt mûködô fájlkezelés már a rendszer korlátait feszegette, s ekkor kerültek kapcsolatba az IBM-mel is. – Storage megoldást kerestünk, mert kezdtük kinôni a LAN-alapú fájlszerverünket, a fájlkiszolgálási sebessége elérte a technológia határait, arról nem is beszélve, hogy e régebbi megoldást nem lehetett skálázni, és csak irreális áron lehetett volna bôvíteni – magyarázza Szöllôsy Gábor. – Az IBM-nél feltérképezték az igényeinket, lajstromba vették, hogy mit szeretnénk, milyen bôvíthetôségre vágyunk, majd bemutatták a DS 4000-s sorozatot. Az egyik beszélgetés kapcsán azonban a blade szerverek is szóba kerültek, s mi azonnal felfigyeltünk a bennük rejlô lehetôségekre, s eldöntöttük, az Indexnél is kipróbáljuk ezeket az eszközöket. Üzleti partnerünk, az Inter-Computer közremûködésével 2006 nyarán megvásároltuk az elsô keretet (chassist) és négy blade-et, amelybôl hármat frontendként alkalmaztunk. – Hogyan sikerült az átállás? – Kifelé szerencsére semmi sem látszott az átállás problémáiból, de belül azért nem volt túl egyszerû. Nem a blade-ekkel volt gond, hanem az jelentette a problémát, hogy az IBM a Red Hatet, illetve a SuSe Linuxot támogatja, mi viszont Debian Linuxszal dolgozunk. Végül azért sikerült összepasszítani a két rendszert. – Hogyan váltak be a blade-ek?

– Nagyon sok pozitívumot tudunk elmondani róluk. Kedveljük bennük a távmenedzselhetôséget és a megbízhatóságukat. Frontendek terén régebben bizony voltak problémáink, a blade-ek viszont igen stabilak, eddig szinte nem is voltak velük hardverbôl adódó gondok. Gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy ha új gépet veszünk, és nincs nagy tárhelyigényünk, akkor bladeet vásárolunk, éppen a már említett elônyök miatt. – Blade-ekrôl hallva sokan emlegetnek beszállítófüggôséget, hiszen adott keretbe csak az adott gyártó szerverei illenek. Nem tartottak ettôl? – Mi is féltünk ettôl, mi több, elôször éppen emiatt ódzkodtunk a blade-ektôl. De minthogy az általunk vásárolt berendezések megfelelô áron hozták a beígért stabilitást, többé már nem foglalkoztunk ezzel. – Említette üzleti partnerük, az Inter-Computer nevét. Hogyan kerültek kapcsolatba velük?


IBM-referencia

– Még a 2006-os választások idején találkoztunk, amikor meglehetôsen túlterheltek voltak a szervereink, és az Inter-Computer segített ki szorult helyzetünkbôl néhány szerverrel. Jóval rugalmasabbaknak bizonyultak, mint a korábbi megoldásszállító partnerünk, így ettôl kezdve mellettük tettük le a voksot, s már ôk segítettek akkor, amikor nagyjából másfél évvel ezelôtt áttértünk az IBM blade szerverekre. – S miként látja a kapcsolatot a másik fél? – fordulok Fábri Miklóshoz. – Ha nem is napi, de mindenképpen heti kapcsolatban vagyunk. Ha felmerül valamilyen bôvítési igény (ami bizony nem ritka az Indexnél), azonnal megyünk, behelyezzük az újabb blade-et, és már dolgozhatnak is vele. Bár a blade-ek úgynevezett ügyfél által installálható eszközök, mi azonban nemcsak kiszállítjuk, hanem telepítjük és be is állítjuk, nem akarjuk az ügyfelek, jelen esetben az Index munkatársainak idejét rabolni. Az Inter-Computer egyébként nem csak blade-eket szállít, a teljes IBM portfólióval foglalkozunk. A mainframe-es világból indultunk, elôször szuperszámítógépekkel kereskedtünk, ám az ezredforduló óta már a kkv-szektorban is egyre erôsebbek vagyunk. – Kiknek ajánlják a blade-eket? – Elsôsorban olyan ügyfeleknek, akik meg tudják engedni, hogy storage-ot is vegyenek mellé. Mert azért azt tudni kell, hogy bár egy remek technológiáról van szó, azért korlátai is vannak: például a limitált belsô tárolási kapacitás.

Blade szerverek A blade-ek olyan, moduláris felépítésû szerverek, amelyek alaplapot, processzor(oka)t, memóriát, hálózati vezérlôket foglalnak magukba, saját operációs rendszert futtatnak, viszont több részegység is hiányzik belôlük, például a ventilátor, a tápegység, az Ethernet-csatlakozás, sôt, akár a háttértárak is. Mindezeket a keret (chassis) tartalmazza, amelybe behelyezhetôk ezek a „lecsupaszított” szerverek. Minthogy az említett felépítésnek köszönhetôen egy blade fölöttébb vékony lehet, egy-egy keretbe akár tucatnyi szerver is betehetô, a közös infrastrukturális egységek alá. A moduláris felépítés, a sokoldalúságán túl, lehetôvé teszi a méretezhetôséget, a könnyû szervizelést és a rendszerfelügyeletet. Az is kedvezõ, hogy míg a hagyományos szervereknél egy gépben általában csak egyféle processzor használható, addig a megfelelô hûtést és áramellátást kínáló keretekbe különbözô típusú és sebességû processzorokat tartalmazó kártyák is beilleszthetôk; a blade szerverek éppen úgy elfogadják az olcsóbb chipeket, mint a csúcskategóriájú processzorokat, a vállalati igényeknek megfelelôen. A blade alapú szerverek emellett kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hasonló képességû, állványba épített kiszolgálók, ráadásul a felügyeletük is egyszerûbb.

– Blade-ekkel és megfelelô storage-rendszerekkel felvértezve, milyen tervekkel vágnak neki a jövônek? – kérdezem Szöllôsy Gábort. – Fô szolgáltatásunk természetesen az újság, de emellett egyre inkább a közösségi tartalmakra koncentrálunk (ebben mindig is erôs volt az Index), mindinkább a webkettes szolgáltatásokra helyezzük a hangsúlyt. Az elsô lépéseket már megtettük, az Indafotó, az Indavideó és a Blog.hu már ennek jegyében születtek. Amikor új szolgáltatások indulnak, akkor elôször mindig a teljesítmény a lényeg, s szinte mindent feláldozunk ennek érdekében. Ám amikor a fejlôdés elérkezik a kevésbé meredek szakaszába, akkor a hibatûrésen kell javítani. Azaz egy darabig toljuk a rendszer alá a vasat, késôbb azonban már a megbízhatóságra koncentrálunk, s ebben a blade-ek remek segítségnek bizonyulnak. index.hu

11

12


IBM-aktuális

A változás

A változáskezelést, az internetet használó, tájékozott ügyfelek piacformáló szerepét és a társadalmi felelôsség elôtérbe kerülését említették a cégvezetôk a vállalatok mûködését leginkább befolyásoló tényezôk között az IBM és az Economist Intelligence Unit által készített felmérésben, amely a világ negyven országában, harminckét különbözô iparágban összesen 1130 szervezet elsô számú vezetôjének, illetve – a közszféra területén – vezetô köztisztviselôjének megkérdezésével készült. A felmérés és az ezt követô elemzés eredményét vállalata (The Enterprise of the Future, Global CEO Study, 2008 címmel) az IBM adta közre.

Panta rhei A folyamatos változás tényének megállapítása aligha nevezhetô forradalmian új felismerésnek. Figyelemre méltó azonban, hogy a vállalatok egyre nehezebben tartanak lépést ezzel a folyamattal. A cégvezetôk úgy érzik, minden gyorsabban változik körülöttük, mint amilyen gyors átalakulásra vállalatuk képes. A 2006-os felmérés alkalmával meglepetést okozott, hogy a válaszadók kétharmada a szervezetet érintô jelentôs vagy nagyon jelentôs változások bekövetkeztére számított a következô három évben. Idén ez az arány még nagyobb. A vezérigazgatók 83 százaléka – tíz közül nyolc – mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövôben, ezért elmondása szerint jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik. A válaszadók 22 százaléka úgy fogalmazott, hogy vállalatánál a változáskezelés képessége nem éri el a kívánt szintet. A helyzetet így értékelô menedzserek aránya a 2006-os adathoz képest háromszorosára nôtt. Míg az ezen a téren sikerekrôl beszámoló cégek köre alig bôvült, addig a részleges eredményekrôl vagy teljes kudarcról beszámoló szervezetek száma 60 százalékkal nôtt. A vállalatvezetôket elsôsorban három külsô tényezô, a piac (48 százalék), a szakmai és emberi képességek (48), valamint a technológia (35) változásgeneráló hatása foglalkoztatja. A fogyasztói igények fejlôdése, a versenytársak lépései és az iparágakon belül zajló konszolidáció egyaránt aggasztja a menedzsereket. Rendkívül nehéznek találják például a megfelelô szakember-utánpótlás biztosítását. A kellô iparági és technológiai ismeretekkel, valamint vezetôi rátermettséggel rendelkezô, tehetséges fiatalok hiányát tartják a globális integráció legnagyobb kerékkötôjének, sokkal inkább, mint a jogi vagy pénzügyi korlátokat. Ezért amíg két évvel ezelôtt a vezérigazgatók elsôsorban a piaci átrendezôdéssel, versenytársak akvizícióival és a vásárlói szokások változásaival foglalkoztak, ma az egyik legfontosabb tevékenységüknek a megfelelô tudásbázis kiépítését tartják. A válaszadók arra is kitértek, hogy az információtechnológia fejlôdése átalakítja az értékláncokat, a termékeket és a szolgáltatásokat, valamint az ügyfelekkel való kapcsolattartás módját is. Az IBM egy másik, szintén idei tanulmánya szerint – amelyet több mint 1400 változáskezeléssel foglalkozó szakember megkérdezésével készített és Making Change


IBM-aktuális

mint lehetôség Work címen adott közre – a vállalatok háromnegyedénél a változáskezelés általában informális, ad hoc módon történik. A Kék Óriás rámutat, hogy a jövô vállalatánál ettôl gyökeresen eltérô gyakorlatra lesz szükség. A piaci környezet változásainak megfelelô értékelésével és kezelésével a prosperitásra törekvô szervezet maga is gyors és sikeres átalakulásra lesz képes: nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja a változásokat, hanem azok élére áll. Megfelelô kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetôségeket helyezi fókuszba. Az ilyen adaptív mûködéshez – a tehetséges és képzett munkatársakon túl – szükséges, hogy a vállalat a változásokat olyan robusztus programként kezelje, amelyeket meghatározott üzleti célok elérése szervez és vezérel. Fontos továbbá, hogy a vállalat folyamatosan mérje és kiértékelje ezeknek a programoknak a hatékonyságát. Mindebbôl kitûnik, hogy a változáskezelés nem mûvészet, hanem üzleti diszciplína, amely a vezetés valamennyi szintjén alapvetô kompetenciának számít. A tájékozott fogyasztó A világ gyorsan fejlôdô térségeiben a középosztály egyre tehetôsebbé válik, ami növeli a kifinomultabb, nagyobb értéket képviselô termékek és szolgáltatások iránti keresletet. Egy indiai ingatlanközvetítô cég vezetôje például elmondta a felmérés során, hogy egyedül ebben az országban 400 millióan fognak új lakást vagy házat vásárolni a következô húsz évben. Ez több ingatlant jelent, mint amennyit az Egyesült Államokban építettek a második világháború óta. A fejlett országokban pedig, amelyekben a növekedés mutatói kevésbé látványosak, a második világháború után született nemzedék egy része halmozott fel mára jelentôs vagyont, így leszármazottaik továbbra is gondoskodnak a megfelelô keresletrôl. Mindez megannyi vállalat számára üzleti lehetôséget jelent. A cégvezetôknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy ezeknek az új piacoknak és fogyasztói szegmenseknek a megszólításában már nem hagyatkozhatnak a korábban alkalmazott stratégiákra sem a termékek és szolgáltatások fejlesztésében, sem azok piacra vitelében. A sikerhez alaposabban meg kell ismerniük ezeknek a fogyasztókat, és sokkal inkább rájuk szabott ajánlattal kell elôállniuk.

Ezek az új fogyasztók ráadásul sokkal tájékozottabbak elôdeiknél. Összehasonlíthatatlanul több információhoz férnek hozzá a termékek és szolgáltatások vonatkozásában is, a vállalat többé nem tekintheti magát egyedüli és mérvadó forrásnak ebben az értelemben. Az IBM egyik tavalyi, a kiskereskedelem területén végzett felmérésében ezer vásárlót kérdezett szokásairól. A válaszokból kiderült, hogy a fogyasztók 53 százaléka használja az internetet a termékek tulajdonságainak és árának összehasonlítására. Mi több, 25 százalékuk ezt mobileszköz segítségével teszi a helyszínen, miközben az üzletben tartózkodik. További tíz százalékuk pedig sms-eket küld vásárlás közben, hogy kikérje családtagjainak vagy barátainak véleményét is. Az internetet használó több mint egymilliárd ember világszinten kommunikálhatja a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait és tapasztalatait, nyilvánosan értékelve a szállító teljesítményét és hozzáállását. A hasonlóan gondolkodó fogyasztók közösségekbe tömörülnek, ezzel is növelve befolyásukat. Némely iparágban napjainkban is tapasztaljuk, hogy ezek a közösségek egészen aktív szerepet játszhatnak, tagjaik fogyasztókból „producerekké” válhatnak a termékfejlesztés folyamatában. Az IBM és az EIU tanulmánya a Nintendo példájára hivatkozik. A gyártó a '90-es évek elején még 61 százalékos piaci részesedést mondhatott magáénak a játékkonzolok piacán, amely azonban az ezredfordulót követô évekre 22 százalékra esett

Vezérigazgatói felmérés A válaszadók 19 százaléka ötvenezer alkalmazottnál többet foglalkoztató céget vezet, 22 százalékuk pedig ezerfôsnél kisebb vállalatot irányít. A minta földrajzilag arányosan oszlott el, a világ fejlett és fejlôdô régióit egyaránt felölelve. A felmérés készítôi a felkeresett vállalatok bevételét és nyereségét (a tôzsdei adatok alapján) átlagolták, és ennek alapján a résztvevô szervezeteket felül-, illetve alulteljesítôk csoportjába sorolták. Az interjúk 95 százalékát az IBM szakemberei készítették a cégvezetôkkel személyes megkeresés útján, a fennmaradó öt százalékot pedig telefoninterjúk adták, amelyeket az EIU szakemberei bonyolítottak le.

13

14


IBM-aktuális

vissza. A Nintendo ekkor online közösséget hozott létre, amelyen keresztül új piaci szegmenseket – a nôket és a kiöregedô férfiakat – sikerült megszólítania, valamint új termékdizájnhoz, a Wii rendszerhez is ötleteket merítenie. A gyártó ennek köszönhetôen mára megduplázta piaci részesedését és visszaszerezte vezetô szerepét. Az internetet használó, tájékozott és interaktív fogyasztó egyszerre jelent kihívást és lehetôséget. Úgy tûnik, a vállalatvezetôk túlnyomó többsége ez utóbbit látja benne. A megkérdezettek 75 százaléka szerint az új fogyasztó megjelenése pozitív hatással lehet az üzletre, és csak 10 százalék gondolja ennek ellenkezôjét. Ennek megfelelôen a vállalatok 22 százalékkal növelik a lehetôség kiaknázását célzó beruházásaikat a kutatásfejlesztés, a marketing és az értékesítés terén a következô 3 évben. Az átlagnál jobb pénzügyi eredményeket felmutató cégek pedig 36 százalékkal fognak többet költeni az egyre szofisztikáltabb fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében. A jól informált, kritikus és aktív ügyfél azonban nem kizárólag a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban fogalmaz meg igényeket. A szociálisan érzékeny fogyasztó a vállalatok társadalmi felelôsségvállalása tekintetében is egyre nagyobb elvárásokkal lép fel. Tudatosan olyan cégtôl vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalomnak, a közösségnek is hasznos tagja legyen. A vállalatvezetôk ezért azt tervezik, hogy átlagosan 25 százalékkal fogják növelni társadalmi felelôsségvállalásra fordított költéseiket a következô három évben. A környezetért érzett felelôsség Az IBM és az EIU tanulmánya szerint a jövô vállalatát nem kizárólag filantrópja és megfelelési kényszer vezérli, amikor társadalmi programokat folytat. Minden döntésében és tevékenységében meghatározó tényezô a társadalmi, környezeti hatások felmérése. A vállalatvezetôk nagy része ugyanis felismeri, hogy az általa vezetett cég sok szállal kötôdik a körülötte lévô emberi és természeti környezethez. Az általa irányított szervezetet ezért nem elkülönült egységként kezeli, hanem biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal. A vállalatok azt is tapasztalják, hogy a közvélemény a közszférával együtt ôket is felelôsnek tartja a közösség társadalmi és gazdasági jóléte nem biztosított. Nem utolsósorban, amikor a képzett és tehetséges munkaerô tekintetében ekkora a hiány, a vállalat társadalmi szerepvállalása és ennek alapján történô megítélése jó eszköz lehet arra, hogy a legjobb szakembereket a céghez vonzza.

A felmérés szerint a környezetvédelem kérdésével foglalkozó vállalatvezetôk aránya az utóbbi négy évben világszinten a kétszeresére nôtt. Ez a növekedés azonban régiónként eltérô. Míg Észak- és Dél-Amerikában a topmenedzserek most kezdenek nagyobb érdeklôdést mutatni a problémakör iránt, európai kollégáik sokkal több figyelmet szentelnek neki, Ázsiában pedig 2004 óta megháromszorozódott a kérdést behatóan vizsgáló cégvezetôk száma. Ez utóbbi két régióban jelenleg egyaránt a megkérdezettek 21 százaléka tartja a környezeti tényezôket a változások fô hajtóerejének. Érdekes, hogy a vonatkozó törvényeknek való megfelelés kevésbé aggasztja a felmérés résztvevôit. Egy francia köztisztviselô például úgy fogalmazott, hogy viszonylag könnyû ISO 14000-es tanúsítványt szerezni a szervezet számára. Sokkal nagyobb kihívást jelent a média és a civil szervezetek részérôl tapasztalható nyomás kezelése. A tanulmány megállapítja, hogy az olajárak emelkedése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének egyre szorongatóbb kényszere miatt a hatékonyabb energiafogyasztás nemcsak bolygónk, hanem az üzlet érdekeit is jól szolgálja. A jövô vállalata éppen ezért a társadalmi szerepvállalást nagy valószínûséggel a környezetvédelem terén kezdi. Ezek a programok azonban hozzásegíthetik annak megértéséhez, hogy miként mûködhet együtt eredményesen a társadalom szereplôivel olyan más problémák megoldásában, amelyek ugyancsak mindannyiunkat érintenek. – Kis Endre Computerworld, 2008. július 22. (A Computerworld engedélyével)


IBM-kreatív

KreKoKi – Kreatív kollégák Kiállítása

Bujdosó Krisztina, Horváth Mária – festmények; Kecskés Imola – üvegfestés; Világos Vencel, Demény Balázs, Niesz László, Solti Zsuzsa – Fotó (IBM-es fotópályázat a Kreativ Klub szervezésében); Solti Zsuzsa – Baba; Bartkó Zsuzsanna – Ékszerek; Mester Júlia – Papírfigurák; Rimán Márta – Gobelin; Tóth Cecília – Ruha.

15

16


IBM-partnerek

Novodata Zrt.

Sikersztori a gyógyszertári informatikában Az 1988-ban számítástechnikai kisszövetkezetként alakult, s akkor még elsôsorban hardverfejlesztésre specializálódott Novodata neve mára összeforrt a gyógyszertári informatikával, olyannyira, hogy mára 55 százalékos piaci részesedést mondhatnak a magukénak ezen a területen. Az eltelt 20 esztendô legfontosabb állomásairól Kurucz Róberttel, a cég kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk.

– Hogyan vezetett az út az egyedi hardverek fejlesztésétôl a gyógyszertári informatikában betöltött piacvezetô szerepig? – Tevékenységünk kezdetén különálló elemeket, többgyûjtôs, elektronikus pénztárgépeket, vonalkódleolvasókat foglaltunk rendszerbe. 1990-ben a Fôvárosi Önkormányzat (akkor még Fôvárosi Tanács) Gyógyszertári Központja pályázatot írt ki a Pharmafontana gyógyszerellátó vállalat gyógyszertárainak informatikai támogatására. Olyan rendszerrôl volt szó, amelyik nemcsak a gyógyszer-értékesítést segíti, hanem a gyógyszerek forgalmát, az abból adódó árrést és a raktárkészletet is nyomon követi. A tendert végül megnyertük, és még abban az évben nagyjából 80 gyógyszertárba telepítettük a Gyógyír nevû rendszerünket.

A következô jelentôs állomást az általános üzleti forgalomban kötelezôvé váló APEH-engedély megszerzése jelentette. Bár ez 1995-re datálódik, a Novodata már korábban, 1993-ban kidolgozta APEH-engedélyes mûszaki megoldását, amelyben az Albacomp által fejlesztett fekete doboz és egy Star SP 300-as nyomtató is helyet kapott. Ez az összeállítás ugyan megfelelt az APEH elôírásainak, viszont megvoltak a korlátai: zajos volt, kontrollszalagra is szükség volt hozzá. Érthetô tehát, hogy a Novodata egy bemutatón felfigyelt az IBM egyik új fejlesztésére, egy olyan nyomtatócsaládra, amelybe már gyárilag beépítették azt a bizonyos, az APEH-elôírásoknak megfelelô fekete dobozt. – Önmagában ez persze még nem lett volna akkora újdonság, ám az IBM nyomtatócsaládja már annak az APEH-rendeletnek is megfelelt, ami lehetôvé tette az úgynevezett elektronikus journal használatát – avat be a részletekbe Kurucz Róbert. – A régi megoldású fekete dobozok kontrollszalagokon rögzítették az értékesítés teljes folyamatát, s kötelezô volt az elôírt ideig megôrizni ezeket a szalagokat. Ez egyben azt is jelentette, hogy a patikáknak állandóan gondjuk volt a papírok tárolásával. Az elektronikus journal éppen ezt a gondot orvosolja: képfájl formájában tárolja a szóban forgó adatokat. Az IBM hônyomtatója tartalmazta ezt az elektronikus journalt, ráadásul rendkívül gyorsan és csendesen dolgozott. Ezek a jellemzôk adták az ötletet a Novodatának, hogy érdemes lenne behozni a piacra és bemutatni partnereinek az IBM újdonságát. Mindez 2004-ben történt, amikor nagyon alapos és hosszas egyeztetések után létrejött az IBM nyomtatón alapuló Novodata pénztárgép, amelybôl már az elsô bemutató után száz darab gazdára talált, ami az akkori piac méreteit tekintve, azonnali 10 százalékos részesedést jelentett. – És ez csak a kezdet volt – folytatja a sikersztori történetét a kereskedelmi igazgató. – 2006 végére (amikor egyébként az „Év üzleti partnere” címet is megkaptuk az IBM-tôl) már körülbelül 400 partnerünk használt ilyen pénztárgépeket, ami számszerûsítve közel 1000 nyomtatót jelentett, s mára már 850 partnerünket láttuk el több mint 2500 berendezéssel. Mindebben természetesen nagy szerepet játszott a 2006-os év végén a patika-


IBM-partnerek

liberalizáció, amelynek során engedélyezték, hogy az addiginál több gyógyszertárat lehessen nyitni. Ez a jogszabály számunkra is piacbôvülést, illetve új kihívásokat jelentett. Az új körülmények, valamint az informatika fejlôdése egy további lépés megtételére is ösztönözte a Novodatát: a cég az internetes világ felé is nyitott, létrehozta webes szolgáltatását a gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozók részére. – 2006-ban kezdtük kifejleszteni saját internetes megoldásunkat, ami alapvetôen három részre bontható. Az egyik a honlap, ami minden gyógyszertár részére elérhetô, a második egy általános betegtájékoztató, míg a harmadik az internetes kereskedelem. – Feltételezem, hogy a gyógyszertárak mindháromban tevékenyen részt vesznek. Nem jelentett problémát számukra a betanulás? – Ilyenre nem is volt szükség, ugyanis már a fejlesztések során szem elôtt tartottuk azt, hogy a rendszerünk akkor lesz jó és elfogadott, ha a használóinak nem kell új megoldásokat elsajátítaniuk. Éppen ezért ezt a fejlesztést a már meglévô gyógyszertári rendszerünkbe integráltuk, azaz a partnereinknek nem kell megtanulniuk az internetes adminisztrációt, hanem a megszokott módon, a már jól ismert gyógyszertári rendszeren keresztül tudják elérni, karbantartani a weben megjelenô információkat. A webes fejlesztés talán legfontosabb része – tájékoztat Kurucz Róbert – a betegtájékoztatás kidolgozása volt. Ennek is két része van: egyrészt az általános internetes betegtájékoztató, amelyet a gyógyszertár mutat meg internetes oldalán, másrészt a gyógyszertárakon belüli érintôképernyôs tájékoztató rendszer. – Úgy tudom, itt is az IBM került képbe… – Valóban, a patikákban lévô betegtájékoztató rendszert is az IBM-mel közösen dolgoztuk ki. Az IBM-kioszk ma már több mint 200 gyógyszertárban megtalálható: a beteg, ott helyben, a patikában, egy egyszerûen kezelhetô, érintôképernyôs felületen kereshet rá a gyógyszerekre, hatóanyagokra, betegségekre. Ez a LED mátrixos megoldás valóban jól mûködik, sokkal kevesebb

a javítási és üzemben tartási igénye, mint az alternatív megoldásoknak. S hogy ezt a kereskedelmi igazgató valóban megalapozottan állítja, azt alátámasztja, hogy területi referenseik és patikalátogatóik szinte napi szintû kapcsolatot ápolnak partnereikkel. Mindezt a törôdést az IBM is elismerte: nemzetközi szinten is díjazta a Novodata Zrt.-t. – Milyen módon értesülnek az IBM fejlesztéseirôl, újdonságairól? – Nagyon kedveljük és hasznos tartjuk az IBM hírleveleit, ezekbôl ugyanis folyamatosan értesülünk az új fejlesztésekrôl. Emellett részt veszünk a partnertalálkozókon is, hiszen a Kék Óriás itt mindig megmutatja, milyen új lehetôségei vannak. Ráadásul sokszor az ilyen fórumokon derülnek ki olyan finomságok, amelybôl késôbb valóban piacképes és sikeres termék születhet. Úgy gondolom, hogy aki komolyan veszi az IBM-partnerséget, az nem teheti meg, hogy ne vegyen részt az ilyen találkozókon. – Hogyan tovább? Melyek a közeljövô tervei? – Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk szolgáltatási körünk bôvítésére, minôségének folyamatos fejlesztésére. Az ISO minôségbiztosítási rendszerünk folyamatos üzemeltetése mellett jelentôs forrásokat költünk fejlesztésre új termékek kidolgozására. Következô továbblépési lehetôségünk egyébként a kifejezetten üzleti világban alkalmazott NovoShop rendszerünk továbbfejlesztése, saját windows-os üzleti rendszerünk mellett erre a területre is IBM pénztárgépekkel szeretnénk betörni. Az elmúlt két évtizedben elért eredményeinkre, hardverés szoftver-téren is büszkék vagyunk, de azt is tudjuk, hogy ennek megtartása illetve fejlesztése komoly munkát jelent számunkra a jövôben. Bízunk abban, hogy kollégáinkkal együtt, a Novodata-csapattal továbbra is sikeresek leszünk, hiszen velük értük el, hogy több mint minden második gyógyszertár a Novodata Gyógyírrendszerét használja. Most azon dolgozunk, hogy a jövôbe mutató fejlesztések terén is – amelyekben az IBM-eszközök jelentôs súllyal szerepelnek – az legyen cégünk, ami eddig volt: sikeres! www.novodata.hu

17

��


IBM-innováció

IT az egészségügyben Gyógymód az ellátásnak Az IBM az egészségügyi ellátás jövôjével foglalkozó új tanulmányban a kormányzatokat és az egészségügyi szolgáltatókat a jelenleginél rugalmasabb ellátási modellek kialakítására, az ellátás minôségét meghatározó értékek újraértelmezésére és a szolgáltatást igénybe vevô lakosság, a fogyasztók aktív bevonására ösztönzi.

A Healthcare 2015 and care delivery: Delivery models refined, competencies defined címmel júniusban közzétett tanulmányában az IBM Institute for Business Value lehangoló diagnózist állít fel. Számos adattal illusztrálja a krízist, amely az egészségügyet a világ számos országában sújtja, és megállapítja, hogy a jelenlegi ellátórendszerek 2015-re tarthatatlanná válnak. A Kék Óriás szerint ezért létfontosságú az egészségügyi ellátás hagyományos modelljeinek átalakítása, az érintett felek szerepének újradefiniálása és új szerepkörök meghatározása.

Krízisállapot Az egészségügyi ellátás egy fôre számított költsége alapján az Egyesült Államok például 22 százalékkal többet költ, mint a második helyen álló Luxemburg, és 49 százalékkal többet a harmadik helyezett Svájcnál, kiadásai elérik az OECD-országok átlagának 2,4-szeresét. Az egészségügyi ellátás minôsége alapján azonban a World Health Organization csupán a 37. helyre sorolja az USA-t. Ontarióban, Kanada legnépesebb tartományában az egészségügy 2011-re a kormányzati költségvetés 50 százalékát fogja felemészteni, hat évvel késôbb pedig eléri annak kétharmadát. Kínában a vidéki lakosság 39 százaléka nem engedheti meg magának a professzionális gyógykezelést, míg a városban élôk körében ez az arány 36 százalék. Ezek a számok is mutatják, hogy a pénz önmagában nem fogja orvosolni a bajokat. Az egészségügyi ellátás gyökeres átalakítására van szükség. Az IBM ehhez egy pozitív forgatókönyvet dolgozott ki, amelyben minden érintett fél – az egészségügyi és pénzügyi szolgálta-

tók, a szállítók, az egyének és a társadalom, valamint a kormány – szerepét is meghatározza. Ha minden fél késznek mutatkozik a változtatásra, akkor 2015-re az IBM szerint az egészséges életmód, a rugalmas ellátási modellek és a gyógymódok közötti tájékozott választás kerülhet elôtérbe, ami nagyobb értéket adó, színvonalas és hatékony ellátást biztosíthat. A tájékozott páciens Az egészségügy eredményes átalakításának egyik kulcseleme, hogy a fogyasztóra a jövôben nagyobb felelôsség hárul mind a szolgáltatások kiválasztása és megfizetése, mind a betegség megelôzése tekintetében. Napjainkban a lakosság zöme nem foglalkozik az egészségügyi ellátás költségeivel, mivel azt ingyenesnek, alanyi jogon járónak tekinti, és gyakran irreális elvárásokat támaszt vele szemben. A kevésbé fejlett országokban a tájékozatlanság és a felelôtlen magatartás következtében tarolnak a fertôzô betegségek. A fejlett országok elöregedô lakossága pedig úgy szeretne élni és kinézni, mint 16, 25 vagy 40 éves korában, és ennek valóra váltását az egészségügyi ellátástól várja. A növekvô terheléssel és költségekkel küszködô ellátási rendszerek pedig kénytelenek korlátozni a diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz való hozzáférést. A lakosság felelôsségteljesebb hozzáállása azonban nem képzelhetô el a mostaninál sokkal kiterjedtebb és könnyebben elérhetô egészségügyi tájékoztatás nélkül. A legtöbb országban azonban csak kezdetleges formában léteznek integrált információs hálózatok ezen a téren. Az információhiány pedig pazarláshoz vezet, ami téves diagnózisok, szükségtelenül megismételt tesztek formájában, az egymás hatását gyengítô gyógyszerek felírásában is megnyilvánul. Az IBM szerint 2015-re olyan elektronikus egészségügyi nyilvántartásra lenne szükség, amelyet nemcsak a szolgáltatók, hanem maguk a páciensek is használnának adataik menedzselésére. Ez a rendszer a kritikus egészségügyi információ megosztásával jobb döntésekhez segítené a betegeket és az általuk választott szolgáltatókat, eredményesebbé és költséghatékonyabbá tenné a kezelést.

19

20


IBM-innováció

Az egészségügy terén tájékozott lakosság felelôs Megvásárolható egészség A dán kormány 2001-ben Sundhed néven például olyan nyilvános egészségügyi portált indított, amely lehetôvé teszi a páciensek aktív bevonását az ellátás személyre szóló kialakításába, így a költségek csökkentésén túl a betegek életminôségét is javítja. Az ehhez hasonló információs rendszerek az IBM szerint 2015-ben az egészségügyi szolgáltató kiválasztásában is segíteni fogják a lakosságot. A közzétett információ alapján a beteg például tájékozódhat afelôl, hogy egy torokgyulladás esetén a járóbeteg-ellátás mely szolgáltatóinál végeztetheti el az esetleges baktériumos fertôzést kimutató tesztet. Egyúttal arról is meggyôzôdhet, hogy betegbiztosításának függvényében ez hol mennyibe fog kerülni neki. A jó hír tehát az, hogy 2015-ben a lakosság ugyanolyan alaposan elôkészítheti majd a betegellátással kapcsolatos döntéseit, mint ahogyan ma sokan teszik azt például egy autó vásárlásakor. A rossz hír, hogy sokan nem lesznek képesek boldogulni a tetemes információmennyiséggel. Az egészségügyi írástudatlanság ráadásul hatványozottan érinti az ellátásra leginkább rászoruló csoportokat, az idôseket, a szegényeket és a súlyos betegségben szenvedôket. A legutóbbi, 2004-es felmérések szerint az Egyesült Államok felnôtt lakosságának közel a fele, 90 millió fô képtelen tájékozódni az egészségügyi ellátás terén. Ahogy nôni fog a beteg felelôssége az ellátásban, és az információmennyiség is, amit értelmeznie kell döntéseinek meghozatalához, úgy egyre többen igényelnek majd segítséget mindebben. Az IBM szerint ez az igény fogja életre hívni az egészségügyi szolgáltatók új csoportját, az infomediátorokat, akik a beteget ellátó egészségügyi szakemberek csapatának menedzserei lesznek. Koordinálják majd a kezelést annak érdekében, hogy az az egészségi állapot javulását a beteg által elvárt életminôség megôrzése mellett biztosítsa. Az orvosok csak akkor kapcsolódnának be ebbe a folyamatba, amikor szükség mutatkozik szakértelmükre és tapasztalatukra egy összetett diagnózis felállításához vagy egy beavatkozás végrehajtásához. Az egészségügy terén tájékozott lakosság felelôssége a megelôzés terén is nagyobb lesz 2015-re.

Az egészségtelen életmódot folytató egyének már rövid távon is súlyos következményekre számíthatnak. A nem dohányzó, egészségesen táplálkozó és rendszeres testmozgást végzô lakosság ugyanis alapvetôen kevesebbe kerül az egészségügyi ellátásnak, amit az egészségbiztosítók a jövôben várhatóan figyelembe fognak venni a díjak megszabásakor. A dohányzás tiltása csak a kezdet. A WHO például 2005 óta nem alkalmaz dohányosokat, és példáját más munkáltatók is követhetik. Az iskolai étkeztetésbôl eltûnnek az egészségtelennek minôsülô termékek, teret nyernek az organikus élelmiszerek, több lesz a kerékpárút, gyakoribb az autós forgalom korlátozása a városközpontokban, elôtérbe kerül a környezetbarát tömegközlekedés, sôt emberi léptékû, bejárható városrészek épülnek a tanulmány szerzôi szerint. Mindez – az iskolák, a munkáltatók és a kormányzat együttes fellépése – jelentôsen befolyásolja majd az emberek életmóddal kapcsolatos döntéseit, és ezzel a betegségek megelôzését 2015-re. Telemedicina Az egészségügyi ellátás átalakításának másik fontos elemeként az IBM a szolgáltatás módjának alapvetô megváltoztatását jelöli meg. Ez az ellátás ma a kelleténél nagyobb mértékben összpontosít az akut betegségek epizodikus kezelésére. A következô évtized derekára a szolgáltatásoknak a megelôzésre és a krónikus betegségben szenvedôk monitorozására, állapotuk felügyeletére is nagy hangsúlyt kell helyezniük. Ennek következtében az ellátórendszerek a jelenleginél is öszszetettebbé válnak, alternatív eszközöket, szolgáltatókat és csatornákat is felölelnek majd. A lehetôségeket jól szemlélteti a telemedicina, amely különösen alkalmas földrajzi értelemben véve nagy területek lefedésére, mivel elektronikus úton ad hozzáférést a szolgáltatók széles köréhez, akár diagnózis felállítása, akár mûtétek ütemezése, betegmonitorozás, tanácsadás vagy terápiás kezelés céljából. A technológia fejlôdésével és a költségek csökkenésével a telemedicinát már ma is számos helyen alkalmazzák. Mexikóban például mûholdas technológia


IBM-innováció

ssége a megelôzés terén is nagyobb lesz 2015-re segíti tízmillió egészségügyi alkalmazott kommunikációját, míg 2001-ben az elsô interkontinentális mûtéti beavatkozásra is sor került. Ekkor egyesült államokbeli sebészek robotkar segítségével hétezer kilométeres távolságból hajtottak végre epehólyag-mûtétet egy franciaországi betegen. Napjainkban az egészségügyi ellátás kórházakban, klinikákon, orvosi rendelôkben zajlik. Ezek az intézmények azonban többnyire nem alkalmasak a megelôzô gondozás biztosítására. Ezért 2015-re – legalábbis a fejlett országokban – az IBM szerint számos új szereplô jelenik meg ezen a területen, és a lakosság megelôzô gondozáshoz juthat például az iskolában, a munkahelyen, bevásárlóközpontokban és otthon, személyi számítógépén vagy mobiltelefonján keresztül is. A fejlôdô országok számára pedig adott a lehetôség, hogy elkerüljék az akut betegségek kezelésére fókuszáló egészségügyi intézmények túlfejlesztését, és egy sokrétûbb, szerteágazó és rugalmasabb ellátó infrastruktúrába ruházzanak be. Világszinten a krónikus betegségek – például az ér- és idegrendszeri, valamint a rákos és légzôszervi megbetegedések – okozzák a halálozások 60 százalékát, és ez az arány 2015-re további 17 százalékkal nôhet. Ellátásuk folyamatos orvosi, funkcionális, pszichológiai, szociális és lelki gondozást követel. Ezek a programok elterjedtek, de jelenlegi formájukban rendkívül munkaigényesek és költségesek, így csak a leginkább rászorulókhoz jutnak el. Ezt a manuális megközelítést a következô évtizedben olyan modell válthatja fel, amelyben az IT segítségével maguk a páciensek is aktívan bekapcsolódhatnak állapotuk monitorozásába, betegségük felügyeletébe. Az otthoni környezetben használható eszközök – például cukorszint- és vérnyomásmérôk – naponta továbbítják a mért adatokat az egészségügyi intézménybe, ahol azok az orvosok által menedzselt elektronikus betegprofilba kerülnek. A következô évtized közepére az egészségügyi intézmények a nagyobb hatékonyság érdekében sok-

kal inkább szakosodni fognak. Nem törekednek majd arra, hogy minden betegséget egy fedél alatt kezeljenek, a kevésbé súlyos esetek ellátását pedig átengedik az egészségügy új szolgáltatóinak. Ilyen például az Egyesült Államokban mûködô EKGuard szolgáltatás, amely hordozható elektrokardiogram-eszközökre és kardiológusok által mûködtetett, 24 órás call centerre épül. Egészségügyi turizmus Az egészségügyi ellátásra a legtöbb országban ma még belügyként tekintenek. Az elsôsorban orvosi ellátásért külföldre utazó betegek száma azonban egyre nagyobb, így az egészségügyi turizmus a nemzeti ellátó rendszereket is elôbbutóbb szembesíti a nemzetközi versennyel. A szerzôk India, Szingapúr és Thaiföld példáját említik, ezekben az országokban évente 150–350 ezer külföldi kezelteti magát. De az egészségügyi turizmus Európában sem ismeretlen fogalom, a piac méretét évi 1 milliárd euróra becsülik. A trendre válaszolva több ország külföldön is népszerûsíteni kezdte egészségügyi intézményeit, és nagy arányú fejlesztésekbe fogott. Az Egyesült Arab Emirátusokban hamarosan megnyitja kapuit a Közel-Kelet legnagyobb egészségügyi központjának kikiáltott Dubai Healthcare City, míg Szingapúr arra számít, hogy ez irányú kormányzati programjainak eredményeként Ázsia elsô számú egészségügyi úticéljává válik, és 2012-ben már egymillió külföldi beteget fogadhat – akiktôl évi 3 milliárd dolláros bevételre számít. A készülô létesítmények a mûtôk és laborok mellett luxusapartmanokat, -hoteleket és -éttermeket is magukba foglalnak, a területre szakosodott utazási irodák, például a PlanetHospital és a Medical Tourist International pedig hajókirándulásokkal, szafarikkal és egyéb fakultatív programokkal csábítják távoli tájakra a gyógyulni vágyókat. – Kis Endre Computerworld, 2008. szeptember 2. (A Computerworld engedélyével)

21

22


Made in Hungary

A videografika aranykora – 3D Brigade a virtualitás virtuóza

Inspiratív környezetben, Széchenyi Duna Gôzhajózási Társaságának 1832-ben, a Hajógyári Szigeten emelt épületében mûködik a Kádi Gábor vezérigazgató, Vámosi Zsolt stratégiai tanácsadó és Szücsy Péter mûvészeti igazgató által 2002-ben alapított 3D Brigade grafikai tartalomszolgáltató. A magyar cég többek között a Disney, az Intel Corporation, az Electronic Arts, a Vivendi Universal, az Eidos, az Atari és a Konami beszállítója. A cég vezetôivel Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója beszélgetett. – Mi vezetett a grafikai tartalomszolgáltatók megjelenéséhez? Kádi Gábor: – A videografika-ipar hihetetlen sebességgel ment végig azokon a fejlôdési fázisokon, mint például az informatika. Kezdetben manufaktúrák, garázscégek foglalkoztak az illusztrációk elkészítésével, de

ma globális integráció jellemzi a területet. A vezetô játékgyártók nem saját maguk fejlesztik, hanem szakosodott beszállítóktól vásárolják a grafikákat. Ezeknél a cégeknél óriási szakértelem halmozódott fel. – Tehát a videojátékok elôállítása egyáltalán nem játék. K. G.: – A videojáték-gyártás rendkívül összetett folyamat, és minden komponenséhez komoly tudás és képességek szükségesek. Dramaturgia, látványtervezés, adatbázis-kezelés, térgeometria, mesterséges intelligencia, programozás és játékpszichológia mindmind nélkülözhetetlen alkotóelemek. – Hogyan lehet sikeres egy videojáték? K. G.: – Úgy, hogy a legjobb. Mást nem vesznek meg. Rossz filmet még ingyen sem néz meg senki. Ugyanígy, az emberek még ingyen sem játszanak gyenge játékokkal, és egy fillért sem áldoznának rájuk. Ha valaki sikeres akar lenni a virtuális játékok piacán,


Made in Hungary

akkor mindig a legjobbat, a legtökéletesebbet kell nyújtania. Tôlünk is ezt követelik megrendelôink. A vásárlói réteg is rendkívül igényes. Döntô részük intellektuális területen dolgozik, a világ dolgai iránt nyitott, tájékozott, aktív személy. Érdekes például a 30–45 év közötti hölgyek csoportjának hangsúlyos jelenléte. – Feltételezem, hogy munkatársaik sem átlagosak. Vámosi Zsolt: – Nálunk mûvészek dolgoznak. Munkájuk a könyvillusztráció modern megfelelôje. Azon túl, hogy látványos, egyéniséget tükrözô, a megrendelô kívánságának megfelelô és a játékosokat magával ragadó karaktereket készítenek, arra is ügyelniük kell, hogy a figurákat számítógépre optimalizálják. Néhány felesleges képpont meghatványozza a szükséges számítási és memóriateljesítményt, rontja a felhasználói élményt, vagy egyenesen technológiailag lehetetlenné teszi a játékprogram futását. – Elegendô olyan szakembert találnak, akik megfelelnek az elvárásoknak? V. Zs.: – Az utánpótlás kulcskérdés, mert a piac elképesztô módon fejlôdik, s nekünk is növekednünk kell. Azt tapasztaljuk, kevés az alkalmas ember. Harminc jelentkezôbôl veszünk fel egyet. A szükséges mûvészeti és technológiai tudás megszerzése idôigényes, s naprakészen követni kell a trendeket, a technológiát. Cserében kreatív és változatos a munka: egyszer autót, másszor versenylovat, aztán ûrállomást, majd sellôt lehet rajzolni. – Hogyan tartják meg az embereket? V. Zs.: – Alkotó légkört kell biztosítanunk a megfelelô juttatások mellett. Nincs senki az íróasztalhoz láncolva, nálunk törzsidôben és feladatorientáltan folyik a munka. Kihívást jelent, hogy kifejezetten nehéz a vezetôi utánpótlásról gondoskodni, mert a szakmai

munkán túli menedzserfeladatokat kollégáink nagy része nem találja elég vonzónak. – Terveik? V. Zs.: – Nôni. Terjeszkedni. Megjelenni más országokban. Most, az „aranykorban” meglovagolni a piac fejlôdését, s hosszú idôre biztosítani a cég mûködését. http://www.3dbrigade.hu/

Néhány esztendeje még nem létezett, két éven belül pedig 2,5 milliárd dolláros éves forgalmat ér el a videojátékok és virtuális világok számára „grafikai termékeket” – virtuális élôlényeket, tárgyakat, környezetet – kastélyokat, várakat, erdôket, hegyeket, folyókat, jótündéreket, szörnyeket, hercegnôket, királyokat – szállító ipar. A felvevôpiac hatalmas ütemben fejlôdik: az online játékok tulajdonosai 5 év alatt 6,6 milliárd dollárról 14,4 milliárdra növelik forgalmukat. A mobiltelefonos és konzolos játékokból származó bevétel ugyanebben az idôszakban 5,6-ról várhatóan a 13,5 milliárd dollárra ugrik.

23

24


Ajánló

Sors és játék

Az idei filmszemle fôdíjas alkotása, a Delta, Mundruczó Kornél filmje, mely Cannes-ban elnyerte a Fipresci-díjat. A mû olyan emberekrôl szól, akik a természettel harmóniában, de egymással állandó konfliktusban élnek. Egy testvérszerelem története elevenedik meg elôttünk, a családtagok közötti viszonyok a görög tragédiák világát idézik: a Mundruczó-filmek megszokott elemeivel, a gyilkossággal, a fizikai és lelki erôszakkal. A Duna-delta gazdag élôvilágában tavasz környékén forgatott elsô verziót hatvanszázalékos készültség után, Bertók Lajos halála után nem tudták befejezni, s az alkotók az ô emlékének ajánlották a Deltát. Az új változat fôszereplôje, az ismert zenész, komponista, Lajkó Félix (Mihail) akár egy Tarkovszkij-film hôse is lehetne. A világot járt, fiatal férfi idegenként érkezik haza családjához. Leánytestvérével hidat építenek a vízre és házat, hogy együtt éljenek ott. A testvérszerelem – melyet a rendezô nem „vérfertôzésként” ábrázol – kiváltja a zárványlétben élô helyi közösség rosszallását és haragját. Az emberi aljasság a filmben a természet szépségeinek kegyetlen kontrasztjaként jelenik meg elôttünk. Az anya szerepét Monori Lili alakítja, élettársát Gáspár Sándor személyesíti meg, a leánytestvér, Fauna alakját Tóth Orsi játssza, akihez a film legszebb pillanatai fûzôdnek. http://magyar.film.hu/

Ha Kecskeméten járunk ifjabb családtagjainkkal, érdemes megnézni a Szórakaténusz Játékmúzeumot, ahol nemrég nyílt meg a Sors és játék címû tárlat. A szervezôk, az utóbbi harminc esztendô során összegyûjtött számos ritkaságot ôrzô társasjáték-együttes bemutatásával szeretnék bizonyítani, hogy a 3D-s videokáprázatok korában a régi társasjátékok napjainkban reneszánszukat élik. Ha elmerülünk a táblás játékokban, egyszerre vagyunk gazdasági érdekbôl cselekvô (homo economicus) és játszó (homo ludens) emberek. A kiállítás egyik legszebb darabja (a képünkön is látható) „lépegetôs libajáték”, mely újra divatba jött. A libajátékban pénzérméket kapunk, amelyekkel gazdálkodni kell, mert a vesztes félnek, ha elfogy a pénze, újra kell kezdenie a küzdelmet. A különbözô rajzos játékmezôkön fizetnünk kell, vagy éppen pénzt kapunk. A libajáték az élet misztériumjátéka, mely valószínûleg a XVI. században keletkezett. Érzékelteti a sors kiszámíthatatlanságát, a döntés felelôsségét, a tévelygés és tévedés lehetôségét, de a kitartást, a logikus gondolkodást jutalmazza. A libajátéknak sok változata jelent meg a XIX. században, Európa-szerte kedvelt volt a játéknak egy fura „mutációja”, melyben libák helyére majmok léptek. (Szórakaténusz Játékmúzeum és Mûhely, Kecskemét, Gáspár András utca 11.) A tárlat december 31-éig tekinthetô meg. www.szorakatenusz.hu

játék

könyv

E könyv szerzôjét méltán nevezhetjük a „világgazdaság karmesterének”, vagy ahogy az amerikai sajtó hívja, „az univerzum urának”: Alan Greenspan tizennyolc esztendô után nemrégiben köszönt le az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve Bank, – népszerû rövid nevén – a Fed elnöki tisztségérôl. Visszavonulása és ezzel egy idôben megjelent könyve hatalmas visszhangot váltott ki a világsajtóban. Ô ugyanaz a Greenspan, aki a Fed elnökeként csaknem két évtizeden át gyakorlatilag megközelíthetetlennek bizonyult, akinek a mindig ugrásra kész piac nemhogy a szavát, de a szavai közé pedáns megfontoltsággal elhelyezett vesszôket is úgy leste, mint a földi sorsot meghatározó isteni kinyilatkoztatást. A zûrzavar kora címû könyvében most részletesen megírta a történetét, amely részben önéletrajz, de részletes képet rajzol a pénzügyi világ fôszereplôirôl is. Greenspan alapos elemzéssel szolgál a világméretû pénzügyi egyensúly-eltolódásokról, a demográfiai átalakulásokról; s a javak egyenlôtlen elosztásáról. A Fed exelnöke végül megpróbál képet festeni a világgazdaság 2030-ra feltételezhetô állapotáról, amit senkiével össze nem hasonlítható kivételes ismeretanyaga és tapasztalatai alapján méltán érdekesnek tarthat könyvének minden olvasója. www.hvgkonyvek.hu

Delta

film

A zûrzavar kora


Ajánló

Szlovákiai magyar zenészekbôl alakult meg a Ghymes együttes Szarka Gyula vezetésével a Nyitrai Pedagógia Fôiskolán 1983-ban, tagjai korábban rockot, komolyzenét, régi zenét játszottak. Az elmúlt negyedszázad alatt alakult ki sajátos világzenéjük, mely magyar, valamint közép- és kelet-európai népzenei gyökerekbôl táplálkozik. Az együttes ars poeticája: a muzsika egyetemessége. Zenéjük azt keresi, hogy miben hasonlítanak az emberek egymáshoz s nem azt, hogy miben különböznek. Ezt a hasonlóságot mindig meg is találták, valahányszor színpadra léptek. Példa erre a meleg és szeretetteljes fogadtatás a teljesen különbözô kultúrájú és életvitelû emberek részérôl (például Japán, Irak, Jordánia, Finnország, USA, Kanada). A zenekar vallja, hogy az élô muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek. „A Ghymes együttes az az egyetlen magyar zenekar, amely hitelesen tud új és új ötleteket megvalósítani népzenei alapokon anélkül, hogy közép-európai ripacskodás lenne belôle” – írja róluk egy nyugati kritikusuk. Gazdagon hangszerelt, dallamos számaikat elektromos és „modern” instrumentumokkal, s népi hangszereken (tökciterán, kobozon, magyar dudán, tekerôlanton, furulyán, nagybôgôn) szólaltatják meg, vokál és gyakran gyermekkórus kísértében. A Ghymes együttes számos elismerés mellett, szeptemberben Magyar Örökség-díjat kapott. Új, immár huszonötödik lemezük Álombálom címmel a napokban jelenik meg. www.ghymes.hu

Az egyiptomi fáraókor hanyatló, ám a mûvészetek terén legfényesebb korszakát mutatja be most a Szépmûvészeti Múzeum a Nílus menti birodalom egy kiemelt idôszakára koncentrálva, 150 mûtárgya eleveníti meg az ókori Egyiptom több ezer éves kultúráját. A kiállított szobrok, sztélék, koporsók és egyéb sírfelszerelési tárgyak segítségével a történelem egyik legmozgalmasabb korszaka tárul fel a látogatók elôtt. A nemzetközi összefogás eredményeképpen megvalósuló – Reneszánsz a fáraók korában címû – kiállítás ez év elején már a ljubljanai közönség elôtt is bemutatkozott, de Budapesten új koncepció alapján megépített, és lényegesen kibôvített változata látható. A kiállítás címe az i. e. 1. évezred közepének egy rövid, ám annál izgalmasabb idôszakára (i. e. 7–6. század/25-26. dinasztia) utal, amikor a fáraókori Egyiptomra az Újbirodalom végét követô közel 400 éves politikai és gazdasági nehézségekkel teli sorfordulók után egy újabb – utolsó – virágkor köszöntött. A Reneszánsz Év programsorozatba illeszkedô kiállítás tárgyai többek között a British Múzeumból, a párizsi Louvre-ból, továbbá bécsi, firenzei, római és zágrábi gyûjteményekbôl érkeztek. Megtekinthetô november 9-éig.

tárlat

kiállítás

Hány lóerôsek voltak az ôsmotorok, hogyan mûködik a Budavári Sikló, létezette lóvontatású motor? Ezekre a kérdésekre is választ ad az Országos Mûszaki Múzeum új tanulmánytári terme (Budapest XI., Prielle Kornélia. u. 10.), ahol 130 hatalmas berendezést és további 150 kisebb tárgyat állítottak ki, felidézve százötven év gépfejlesztéseinek fontosabb stádiumait. Híres magyar gyártmányú, illetve a magyar ipar kibontakozásában központi szerepet játszó külföldi gépek képezik a tanulmánytár anyagát. Hangsúlyos helyet kaptak a XIX. század energiatermelését szolgáló különbözô gôzgépek, a századforduló évtizedeit fémjelzô magyar gyártmányú motorok, valamint a XX. század nagy szivattyú- és turbinafejlesztési idôszakainak kiemelkedô példányai – mind-mind mûködtethetô állapotban. A tárlat bemutatja a gôzgépek kialakításához vezetô jelentôsebb fizikai kísérleteket és az elsô gôzgépek másolatait, de számos eredeti és befûthetô gôzgép, mûködtethetô modell és makett is rendelkezésre áll. Az eredeti gyári gépcsarnokok hangulatát idézô terem képet ad a magyar ipar fellegvárainak, többek között a Láng, a Ganz, a Hoffher és Schranz, a Schlick-Nicholson gépgyárak fejlesztési munkáiról is. Akik pedig a nagy mûszaki elôdök iránt érdeklôdnek, itt megtalálhatják többek között Bánki Donát, Csonka János, Jendrassik György a maga idejében világszenzációként emlegetett találmányainak elsô példányait. www.omm.hu

Ghymes Fáraók Álombálom reneszánsza

zene

Mobileum

www.szepmuveszeti.hu

25

26


Utazási ajánlat

Vadregényes tótúra Erdélyben

Ha látni akarunk érintetlen tájakat, tiszta levegôre, csendre és nyugalomra vágyunk, azt Erdélyben még mindig megtaláljuk. Szelíd dombok, zord hegyek, végtelen lombos erdôk és fenyvesek közt, csobogó patakok mentén autózhatunk, egyre jobb minôségû utakon. De már épül az autópálya is a munkagépekkel felsebezett festôi tájon.

Minél távolabb kerülünk a magyar határtól, annál izgalmasabb természeti látnivalók várnak bennünket. Székelyföldön találjuk meg a világ egyik legkülönlegesebb geológiai képzôdményét, a Sóvidéket, ahol közel a mai felszínhez, sok millió évvel ezelôtt a tenger viszszahúzódása idején vastag rétegekben rakódott le a só. A talaj felett is láthatunk sóbérceket, melyeket az esôvíz alakított át extrém formájú „szobrokká”. Ezek védettek, talán épp ezért legtöbb turista ellenállhatatlan kényszert érez, hogy felmásszon rá. A bányászat központja Parajd, ahol évente most is több mint hatszáz tonna sót termelnek ki. A bányaközpont utcájában óriási zsibvásár vár bennünket, de ezen átvergôdve a sósvizû szabadtéri strandhoz érkezünk. Ha késôbbre halasztjuk a fürdôzést a kellemes, langyos vízben, jegyet válthatunk a buszra, ami levisz bennünket a nyáron is dermesztôen hideg sóbányába. Lenyûgözô látványt nyújtanak a föld alatti, csillogó falú, monumentális csarnokok, ahol étteremet, gyermekjátszóteret rendeztek be, sôt

még egy kis ökumenikus templomot is kialakítottak. Asztmások kúraszerûen látogatják a gyógyító levegôjû járatokat. A Sóvidék „Balatonja” a Medve-tó, ami nevét onnan kapta, hogy a hegy tetejérôl lenézve valóban medve alakú a formája. Ezen a vidéken sok vízzel telt sóbarlang rejtôzik a föld alatt, melyek közül az 1870-es években beszakadt az egyik, így keletkezett a szokatlanul viselkedô tó. Hûs vizû források táplálják, ezért a felszíne hideg, alig 20 fokos, míg mélyebben, az egyre sósabb rétegekben 50-60 fokos. Mégis órákig úszkálhatunk, pontosabban lebeghetünk a tóban, akár a Holt-tengerben lennénk, mert az elegáns üdülôváros, Szováta fürdôvendégei alaposan felkavarják a vizet, amit így 25 fokosnak érzünk. Késô délután harangszó figyelmezteti a hangosan zúgolódó fürdôzôket arra, hogy a tó hôsegyensúlyának megtartása miatt ki kell jönni a partra, és csak másnap reggel nyit ki újra a strand. A Nagyhagymás hegycsoport völgyeiben barangolva, Gyergyószentmiklós közelében – 983 m tengerszint feletti magasságban – pillantjuk meg Erdély egyik legszebb torlasztavát, a Gyilkos-tavat, mely 1837 nyarán keletkezett, mikor egy nagy esôzés idején, a Gyilkoskô lejtôjén felhalmozódott törmelékanyag lecsúszott, és elzárta a völgyet, ahol több patak is egyesül. A Vereskô-patak hordaléka sokszor rozsdavörösre színezi a tó vizét, innen a másik neve, a Veres-tó. A népi névmagyarázat szerint az összeomló hegy


Utazási ajánlat

maga alá temette a völgyben legelészô nyájat pásztorostól, és a felszivárgó vér festi vörösre a tó vizét. A tó eredetiségét és varázsát a fenyôcsonkokkal teletûzdelt vízfelület adja. A vízbôl kilátszó csonkok a völgyet borító fenyôerdô maradványai. Sajnos ez a drámai látványt nyújtó elárasztott „kísérteterdô” rohamosan pusztul, és a tó is pár évtized múlva teljesen feltöltôdik. A Gyilkos-tavat elhagyva érünk be a Békás-patak völgyébe, a Békás-szorosba. Ez a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb szurdokvölgye (közel 5 km). Kapujában a hegymászók által ostromolt Oltárkô (1154 m) fogad bennünket. A szoros függôleges, 200–300 méterre felnyúló sziklafalaival Európa egyik legszebb természeti ritkasága. Atmoszférája ünnepélyes, végiggyalogolni rajta a sebes folyású patakot követô aszfaltúton felejthetetlen élmény. Van a Békás-szorosnak egy nehezen járható vadregényes nyúlványa is barlangokkal, de ez csak gyakorlott túrázóknak ajánlott.

Tótúránkat folytatva jutunk el a Szent Anna-tóhoz, mely a Nagy-Csomád ikerkráterének egyikében alakult ki, 945 méter tengerszint feletti magasságban. A tónak nincs forrása, csupán a csapadék táplálja. Vize még mindig a desztillált víz tisztaságával vetekedik, így egy literben mindössze 0,002 gramm oldott ásványisómennyiséget találhatunk, ezért nincs benne hal, élôvilága szegényes, már csak emiatt is minden vízilénytôl irtózó fürdôzôk paradicsoma. Mészáros László: Erdély természeti kincsei címû könyvében (Officina ’96) írja: „Aki még nem látta a Hargita ékszertavát holdfényes nyári estén a fölötte lebegô ködfoszlányokkal, az még nem tudja, mi a varázslat.”

Innen pár lépés csak a Mohos-tôzegláp, mely tájvédelmi terület, akárcsak a tó környéke. A kialudt kráter eltemetett tavának hajdani víztükre négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át folyamatosan apadt, lassan elmocsarasodott, így változott át magashegyi láppá. A 3 millió köbméterre becsült tôzeg az évezredek során elhalt tôzegmohákból halmozódott fel. A lápot északkelet felé a Veres-patak csapolja le, ennek ellenére még mindig félelmetes ellensége bármiféle betolakodónak. Nagyobb esôzések alkalmával a tíz méter vastag iszapos tôzegréteg úgy megtelik vízzel, hogy az elkóborolt állatokat is elnyelheti. A tôzeglápot számos tószem (1963-ban 24 volt belôlük) és különbözô növényritkaság tarkítja, tôzegáfonya, mámorka, vörös áfonya, és akad köztük egy „ragadozó” is, a rovarevô harmatfû. Ezekhez társul a tápanyagban szegény, savas talaj miatt fejletlen erdeifenyô és nyír, együtt alakítva a Mohos tundrai tájat idézô növényvilágát – ahova ha belépünk, egy szinte érintetlen világ tárul elénk. Ha lehúzzuk cipônket, még azt is megengedik, hogy a deszkajárdáról a talpunk alatt hullámzó, ruganyos mohaszônyegre lépjünk. Akit lázba hoznak a vulkanikus képzôdmények, elgyalogolhat a közeli Madártemetôig, a Buffogólápig és a szabadtéri borvizes medencékig. Ezen a környéken nem kell meglepôdni, ha az erdôszéli kis tócsában bugyog a víz, a felszálló óriásbuborékok miatt. A Büdös-barlang, is egy ilyen természetes mofetta. Gyógyító hatású, ide betérni csak annyiban kockázatos, hogy a helybéliek szerint a furcsa gázok a látogatókban pajzán gondolatokat keltenek.

27

28


Éttermi ajánló

Mediterrán, békebeli ebéd

Hatalmas üvegablakokon árad be fény, idebenn minden derûs és csillog. A Király utcában, a Magdalena Merlo étteremben igazi, békebeli familiáris hangulat fogad. Amikor belépünk, az az érzésünk támad, mintha hazaérkeztünk volna. Hamar elfelejti az ember, hogy nemrég még a Nagykörút zajos forgatagában vergôdött.

Négy esztendeje alapította ezt a mediterrán hangulatú helyet egy régi vendéglôs család. Két nemzedék dolgozik itt együtt, s mindenütt a szakmaszeretet jeleivel találkozunk. Akár a takarosan megterített asztalra nézünk, akár hátradôlünk a székben, és kézbe vesszük az étlapot, ami elég izgalmas olvasmány, mert az olasz ételek gazdag választéka mellett találunk magyaros fogásokat is, és van egy történelmi fejezet is, mely az egykor itt mûködô Svejk étterem hagyományainak jobbik részét ôrzi. A kínálatnak ez a sajátos hármas tagozódása a vendégek igényei szerint alakult ki. A Magdalena amúgy is a városnak egyik legforgalmasabb, multikulturális pontján van, ahová éppúgy betérnek régi törzsvendégek, mint a világ minden részérôl ideérkezô turisták. Így aztán a nosztalgia-oldal gasztronómiai „emlékmûvei” a cseh és a szlovák konyha remekei a káposztaleves, a pilseni gulyás, a morvai göngyölt hús jól megférnek a magyaros szûzérmékkel és a rántott libamájjal. Persze az étlap sztárjai a finom spagettik, pizzák (több mint húszféle), s találunk szép számmal kagylókból, rákokból készült különlegességeket és halakat is, a pisztrángtól a fogasig. Vendéglátóink fantasztikus ételsort állítottak össze, ami akár ötleteket adhat a legigényesebb üzleti ebéd vagy vacsora összeállításához is. Az egyik elôétel a toszkán vegyes ízelítô pármai sonkával, olasz felvágottakkal, mozzarellával és a sós ízeket kisimító sárgadinnyével – ez amolyan étvágycsináló –, egy korty pinot noir rozéval remek nyitánya az étkezésnek. Látványként is lenyûgözô az omlós, pácolt kacsamellsaláta ruccolával, pirított szezámmal, amit egy hatalmas fûszerezett palacsintakehelyben szolgálnak fel (ezt hasonlóképp

sütik ki forró olajban, mint a fánkot, és a salátával együtt elfogyasztható.) Kiváltképp jólesik, ha iszunk hozzá egy kis Balaton-felvidéki olaszrizlinget. Ez a bor a vendégek körében a legkedveltebb, mondhatni, hogy a „ház bora”. Jól megalapoz a sajttal, sonkával, gombával, olívával és paprikával készült Cappricciosának és a juhtúrós Vezúvnak, mindkét pizza tésztája hajszálvékony, akárcsak Dél-Olaszországban. Ezután egy leheletkönnyû farfalle (lepketészta) tejszínes, rákos, spárgás szugóval, parmezánnal meghintve megágyaz a fahéjas almával töltött diós bundában sült csirkének, mely jázminrizzsel körítve illatozik az asztalon. Ehhez a János-pincészet Muskat Ottonel bora dukál. Végül megkóstoljuk az enyhén csípôs, tejfölös prágai sertéstokányt, mely tócsniban tálalva autentikus ízélményt ad, fôként, ha egy finom, száraz fehérborral (Don Oliver) öblítjük le. Az édességek közül jó választás a panna cotta, a tejszínpuding, amit mûvészi rajzolatú szilvatükörrel szolgálnak fel. Pár korty édes, enyhén habzó olasz desszertbor után még megkockáztathatjuk a piskótát, amit mascarpone sajttal kikevert málnával töltöttek, vaníliaöntettel és savanykás carambolával (csillaggyümölccsel) díszítettek. Ebéd után még hosszan elidôzhetünk itt, kellemesen hatnak ránk a meleg vöröses és a szelíd, bézs színek, a rusztikus kôbetétekkel díszített falak, a kényelmes bútorok és a tágas, átlátható terek, ahol nem veszik át az egyeduralmat a délszaki dísztárgyak és a virágok. Minden arányok kérdése, és itt mindenbôl pont annyi van, amennyi szükséges. Kivéve az óriási tányérokon feltálalt kiadós ételeket. http://www.magdalenamerlo.hu/


Portré

Sakk, a felhôk között Huszonhét év ötezer órányi vitorlázórepülésével a háta mögött Gulyás György augusztusban elnyerte a világbajnoki címet Németországban. A kéthetes versenyben 34 ország 230 pilótája közül bizonyult a legjobbnak. – A vitorlázórepülésben a gép vagy az ember nyer? – Ez nem olyan, mint a Forma-1. Nincsenek többmilliós fejlesztések, végeláthatatlan szponzorlisták. Adott egy jó gép, ebben az esetben egy Ventus 2/B Ventus 2a típusú, a többi a pilóta tapasztalatán múlik. – Abban nem volt hiány. – Valóban jó rég kezdtem. Dunakeszin jártam gimnáziumba, másodikos voltam, amikor a reptérrôl eljöttek hozzánk újoncokat toborozni. Kivitték az egész osztályt, mindenki kipróbálhatta egy próbakör erejéig. Lenyûgözô ott ülni a pilótával, a kis kétszemélyes gépben. Nemsokára újra kint voltam a reptéren. – Mikor vezethetett elôször? – Hamarabb vezettem repülôt, mint autót. Tizenhét voltam. Elôtte persze még gyorsan átrágtam magam a féléves elméleti képzésen, ami tömény aerodinamika, gépismeret, repülési szabály, meteorológiai tudnivaló. Aztán következett a repülés, ötperces iskolakörök, oktatóval. És lehet végre teljesen egyedül repülni. Egyre hosszabb távokat. – Mekkora sebességgel? – A világrekordok általában 150–200 kilométer per óra körüli átlagsebességûek, de egy versenyen nem lehet ilyen sebességeket elérni, mert nem mindig a legjobb idôjárású helyeken rendezik. A motor nélküli gépek siklását egy képzeletbeli lejtôs pálya mentén lehet elképzelni. Ha egy pilóta a gépével ezer-kétezer méterrôl indulva nagy sebességre gyorsít, akkor a pálya meredekebbé válik és így a siklás hamarabb véget ér. – Motor híján, hogyan marad fenn a gép huzamosabb ideig? – Termikek segítségével. Ezek meleg légáramlatok, azaz feláramlások, melyek felett gomolyfelhôk képzôdnek. Ezeket kell megtalálni, hogy az emelkedô áramlás segítségével újra felemelkedjen a gép. – Mekkora távolságokat tesznek meg egy huzamban? – Az „ezüstkoszorú” feltétele egy 50 kilométeres távrepülés, amihez még 5 óra idôtartam és ezerméteres magasságnyerés párosul. Aztán következnek a további távok és a további fokozatok: az arany- és a gyémántkoszorú. És a versenyek, na meg az egyre hosszabb útvonalak. A világbajnokságon általában napi 200–600 kilométer

közötti a teljesítendô táv. – Az nyer, aki a legmesszebbre megy? – Bonyolult pontozási rendszer alapján számol a sportbizottság. A távrepülés elôre meghatározott fordulópontok érintésével zajlik, melynek utolsó pontja a kiindulási repülôtér. A táv tehát mindenkinek ugyanaz. A versenynapot az nyeri, aki a leggyorsabb az aznapi útvonalon. A többiek a gyôztes átlagsebességének arányában kapják a pontjaikat. Így a napi pontszámok összesítésével alakul a verseny állása, illetve a verseny végén a végsô sorrend. – Két évvel ezelôtt, Svédországban mindössze 13 ponttal maradt le a világbajnoki címet érô 8160 ponttól. A bronzérmes hazai versenyzôt viszont 601 ponttal verte. Most, hogy tízszeres magyar bajnokként a világbajnokságot is megnyerte, hova tovább? – Ez a csúcs, az olimpiákon nem jegyzik a vitorlázórepülést. – A tizenöt méter szárnyfesztávolságú gépek kategóriájában repül. Sosem vágyott arra, hogy kipróbáljon nagyobbat is? – Nyolc éve vezetek Boeing 737-es utasszállító repülôgépet a Malévnál. Végzettségemet tekintve textilmérnök volnék. Ezzel családi hagyományt folytattam a magam módján, mivel édesanyám, nôvérem is textiltervezô iparmûvész. Ebbe nôttem bele, csak aztán a kilencvenes évek végén kerek perec kiderült, hogy a kínai iparral nem lehet felvenni a versenyt. Ekkor szereztem engedélyt motoros gépekre is. Egy ideig kisebb teherszállító járatokon dolgoztam, aztán átültem a Boeingbe. A versenyzés és az oktatás mellett elsô tisztként havonta körülbelül 20 utat repülök európai, észak-afrikai, közel-keleti célpontokkal. – Nem furcsa ezek után beülni a kecses kis vitorlázógépbe? Mintha kamionból biciklire pattannék. De nagyon élvezem. Pazar kilátás, csönd, nyugalom. A vitorlázás mindig új helyzeteket teremt, kimeríthetetlen számú kombinációval. Sakk, a felhôk közt. www.repulnijo.hu

29

30


Életmód

Kumuluszok vonzásában Egy világcsúccsal és egy világbajnoki aranyéremmel ünnepli születésnapját az idén nyolcvanéves magyar vitorlázórepülés. Az elôbbi Hegedûs László nevéhez fûzôdik, aki már tavaly decemberben megelôlegezte a meglepetést: Namíbiában 151,3 km/órás átlagsebességgel 1253 kilométert repült a háromszög alakú pályán. A világbajnoki címet pedig augusztus 15-én nyerte el Gulyás László Németországban, elsôként a magyar vitorlázórepülés történetében. (Mindketten a Malév-klub versenyzôi.) Eredményeikkel minden bizonnyal sikerült ráirányítaniuk a figyelmet a sportrepülés ezen ágára, amely kapcsán több tévhit is él a laikusokban. Mivel köztudott, hogy a vitorlázó gépekben nincs motor, az emberek el sem tudják képzelni, hogy a felcsörlôzött vagy kisgéppel felvontatott szerkezettel akár több órán keresztül fent lehet maradni a levegôben, illetve több száz kilométeres távokat is megtehet a profi pilóta. Persze a nagy mutatványok elôfeltétele a féléves elméleti oktatás után letett vizsga, amelyet pár perces, az oktató kíséretében kivitelezett iskolakörök követnek, majd újabb vizsga, és végül következik az önálló repülés, egyre hosszabb távokon. A gépeket általában a vitorlázórepülôs-klubok biztosítják, ezekért óránként pár ezer forintot kérnek, illetve néhány százat a levegôbe juttatásért. Mielôtt azonban felszállna a gép, vezetôjének természetszerûleg tájékozódnia kell a várható idôjárásról. A kéthetes világbajnokság reggelein meteorológus elemzi részletesen, miféle légrétegzôdés, légállapot és légköri események várhatóak aznap. Erôs szélben, viharban, esôben nem ajánlott elindulni, kedvezôtlen fel-

tételek esetén elôfordul, hogy el is törlik a meghirdetett versenynapot. A napsütéses idôben gyülekezô kumuluszfelhôk azonban mindig nagy sikert aratnak: ezek jelzik ugyanis azokat a feláramlásokat – hivatalos nevén a termikeket –, amelyek szárnyán emelkedhet újra és újra a magasságából folyamatosan – és sebességével arányosan – veszítô repülô. A felhôkbe belerepülni, más néven vakrepülni csak a gyakorlottaknak ajánlott, akik ezt leginkább virtusból teszik: ilyenkor körülbelül 30 másodperc alatt elveszíti tájékozódási képességét az ember. Az ennek korrigálására alkalmas szerkezetet, az úgynevezett mûhorizontot – amely szimulálja a látóhatárt – a versenyek idején kötelezô kiszerelni. Ilyenkor a légi balesetek elkerülése miatt abszolút tilos ez a manôver. A pilótának vannak állandó segítségei: a sebesség és a magasság mérésére alkalmas mûszerek, a bariométer, amely az emelkedés és a süllyedés mértékét határozza meg, továbbá az eligazodásban a térképet helyettesítô GPS. Ráadásul számítógépes program rögzíti a repülés adatait, amelyeket aztán háromdimenziós látvánnyá alakít át. Ezt a hétköznapi repülések során, de még a világbajnokság estéin is levetítik, tanulságképpen. A közismert, meleg légáramlatokat kihasználó vitorlázórepülésen kívül hegyes vidékeken a lejtôszélre is rábízhatja magát a pilóta: ilyen esetben a hegyoldal felé fújó szél a domborzati viszonyokhoz igazodva felfelé áramlik. Magasabb hegységeknél a feláramló levegô segítésével több ezer méter magasra is feljuthat a gép. Az úgynevezett hullámrepülésnél a meleg ruhán kívül oxigénpalackra is szükség van, a 4000 méter felett egyre ritkábbá váló levegô miatt. A vitorlázórepülés további extrém változata a dûnerepülés, amikor is a víz felôl érkezô, gyorsan mozgó levegô hirtelen felfelé áramlik a dûnék vonalát követve.

ÚJ VÁROSKÖZPONT BUDAPEST NYUGATI KAPUJÁBAN Képzeljen el egy világot, ahol úgy dolgozhat nap mint nap, hogy közben körülveszi Önt a természet csendje, az inspiráló zöld környezet, mégis minden szolgáltatás karnyújtásnyira van. Legyen szó hivatalos ügyintézésrôl, üzleti ebédrôl, vagy hétvégi nagybevásárlásról, Ön 5 perc sétával bármit elérhet. Ugye Ön is úgy gondolja, hogy egy XXI. századi munkahely jóval többet kell nyújtson egy íróasztalnál, széknél és számítógépnél? Ma már nemcsak az iroda kényelme, hanem a közvetlen környezet, az elérhetô szolgáltatások is ugyanolyan fontosak, hiszen egy hosszú munkanap közben vagy végeztével gyakran akad gyors elintéznivaló például a bankban, a postán vagy épp egy üzletben. Budapest nyugati kapujában épül a TóPARK városközpont, ahol a legszínvonalasabb szolgáltatások és „A” kategóriás irodák várják. Dugó- és stresszmentes közlekedés A TóPARK az M1-M0-M7 autópályák által határolt területen fekszik, így nagy elônyt jelent, hogy az ide érkezôk mindig a városi forgalommal ellentétesen, a dugók elkerülésével haladnak. Az irodák közelében olcsó és elegendô mennyiségû parkolóhely található, így mindenki garantáltan a munkahelye közelében állhat meg, és biztonságban tudhatja autóját. A tömegközlekedôk a városból 15 percenként induló buszjárattal, elôvárosi vasúttal és közvetlen TóPARK Expresszel is érkezhetnek. Azt az idôt, amit a dugózás elkerülésével megspórol, töltse inkább reggelente egy tóparti padon meditálva, vagy egy finom kapucsínót iszogatva a TóPARK századelôt idézô passzázsán. Zöld környezet, családbarát közeg A TóPARK-ban lévô irodák ablakai nem egy forgalmas, szmogos, zsúfolt úthálózatra néznek, hanem egy fákkal ölelt, Margit-sziget méretû tóra és az azt körülvevô rendezett parkokra. A tópart mellett 30 hektáros zöldterület és friss levegô várja, ahol bármikor találhat egy kis nyugalmat a napi munka közben, elôtt vagy után. A TóPARK a családbarát munkahelyek otthona, hiszen egy ilyen közeg egész családja számára ideális a délutánok és hétvégék szabadtéri eltöltésére vagy egyéb, tartalmas kikapcsolódására.

A TóPARK zöldprojekt, így a környezet megóvásáért energiaellátásának jelentôs részét alternatív energiaforrások biztosítják, valamint fák ültetésével elôzi meg saját, károsanyag-emisszióját. Sport és rekreáció Mindenki számára csalogató, ha munkahelye közelében alkalma adódik a sportolásra. A TóPARK-ban 2000 m2-en számos fitnesz és sportolási lehetôség, valamint 4 km tó körüli pálya várja a futókat, görkorcsolyázókat és kerékpározókat. A tavon vízi sportok ûzésére is lesz lehetôség, és akár egy romantikus csónakázásra is meghívhatja ide kedvesét. Szolgáltatások Az idôhiány legnagyobb átka, hogy szinte lehetetlen ügyes-bajos dolgainkat elintézni, fôleg ha csak egy rövid ebédszünet áll rendelkezésünkre. Itt azonban karnyújtásnyira lesz minden szolgáltatás, amire csak szüksége lehet: háziorvos, fogorvos, szemészet, nôgyógyász, gyermekmegôrzô, bank, posta, okmányiroda, hírlapárus, futárszolgálat, ügyvédi iroda, utazási iroda, irodatechnikai szolgáltatások, kisállatmegôrzô, telekommunikáció, Magyarország legnagyobb shopping mall-ja, sôt még reptéri check in pult is segíti az elfoglalt üzletembereket. Éttermek utcája A 350 méter hosszú, üvegtetôvel fedett passzázst nevezzük a TóPARk-ban az „Éttermek utcájának”. Itt reggelijét vagy ebédjét, kávéját vagy vacsoráját teraszon ülve fogyaszthatja el az év 365 napján! A világ konyhamûvészetének sokszínûsége egy helyen fellelhetô lesz, megfizethetô, a belvárosban megszokottnál jóval barátságosabb árakon. Csak gyôzze kiválasztani a 20 étterem menüjébôl, hogy aznap mi kerüljön az asztalra, egy ínycsiklandó szusi, egy óriási, pepperónis pizza, vagy a jól bevált, szaftos cigánypecsenye. A TóPARK tehát egy olyan önálló, exkluzív szolgáltatásokat kínáló városközpont, ahová jó tartozni. Önt is várja ez az új életminôség!

Ön már hibrid? Made in Hungary: 3D Brigade Utazás: Vadregényes tótúra Erdélyben Portré: Gulyás György vitorlázórepülõ

Recommend Documents