ÖN KOR MÁNY ZA TÁ NAK LAP JA

XVI. évfolyam 9. szám

2010. szeptember

SZIGETSZENTMIKLÓS ÖN KOR MÁNY ZATÁ NAK LAP JA

a JÖVŐnEK ÉPÍtÜnK

A

z utolsó szeptemberi hétvégén helyezték el a Sport Kulturális Oktatási Központ alapkövét Szigetszentmiklóson. Ez az első olyan esemény volt, amely már valóban, mindenki számára kézzel fogható volt. A tervek szerint hamarosan megkezdődik az építkezés is, és elsőként az óvodát, valamint a sportcsarnokot, majd az iskolát, végül pedig a zeneiskolát vehetik majd birtokba a gyerekek és a szigetszentmiklósiak. Ez az elmúlt időszak a legnagyobb városi beruházás, amely valóban a jövőnek épül majd.

Önkormányzat-választás 2010. 11–14. olDal.

V Á L A S Z O L : S Z ABÓ JÓZSEF, polgármester

Mérlegen az elmúlt négy esztendő Az elmúlt négy esztendő kormányzati ellen­ szélben zajlott, kivéve az utolsó néhány hóna­ pot. Hogyan sikerült így a város fejlődését fo­ lyamatban tartani, hiszen egészen másként tá­ mogatták, nem akarok itt most településneve­ ket sorolni a környéken, több pénz jutott, több pályázatot nyertek, és így tovább. Szigetszent­ miklós például a „Mocorgót” is elbukta. Igen, ez szívfájdalmunk, hogy kétszer is pályáztunk óvodabővítésre, és érdekes mó­ don soha nem találtak bennünket megfelelő­ nek arra, hogy ezen a pályázaton nyerjünk. Ezen túlmenően egyébként én nem foglal­ koztam azzal a ténnyel, hogy a kormányon lévő erők és a város irányítását végzők nem azonos politikai platformon vannak. Én min­ dig arra törekedtem, hogy az adott körülmé­ nyek között, az adott anyagi erőforrások mellett a lehető legtöbbet hozzunk ki e tele­ pülés érdekében. A munkatársaimat sem kí­ mélve minden erőnkkel azon voltunk, hogy a település életét oly módon igyekezzünk befo­ lyásolni, hogy a leginkább élhetővé váljon ez a kisváros, az agglomeráció egyik motorja, hiszen mi itt a nagyobb városok közé számí­ tunk. Hát természetesen vannak nálunk na­ gyobbak, mondjuk Budaörs, de itt az agglo­ merációs városok között azért jelentős súllyal esünk latba. Ez egy csomó feladatot generál számunkra, ezeket igyekeztünk megoldani. Milyen sikerrel, milyen eredménnyel? Egy leltárt próbáljunk meg készíteni az elmúlt négy esztendőről! Nehéz röviden, két-három mondattal lel­ tárt készíteni. Először is, amikor polgármester lettem, akkor azt tekintettem át, hogy anyagi szempontból hogyan áll a város, tiszteletre méltó volt az elődömnek a hozzáállása, tehát a város nem volt eladósodva. Viszont azt lát­ tam, hogy kicsit állóvíz van a településen, túl sok minden nem történt, abból aztán túl sok baj nem is lehetett. Részben abból, hogy agg­ lomerációs település vagyunk, és a növekedé­ sünk elég hirtelen történt, részben abból, hogy jó néhány probléma felhalmozódott, mert jó néhány gondot nem oldottak meg, ezt én nem óhajtom senkinek a nyakába varrni, akár történelmileg is alakulhatott így ki. De kilencven előtt ki gondolta volna azt, hogy itt lesz egy változás, és akár a tulajdonviszo­ nyokkal kapcsolatban, rendezni kell azokat, amelyek az elmúlt ötven-hatvan évben föl­ gyülemlettek. Nos, kilencvenben megtörtént ez a változás, azonban azok a bizonyos tulaj­ 2

donviszony-rendezések nem nagyon történ­ tek meg, és ezek bizony most például, hogy megint egy konkrét példát említsek, a Bucka városrész fejlesztésénél bizony problémát je­ lentettek, hiszen az, hogy egyszer csak nor­ mális úthálózat legyen, csapadékvíz-elvezetés legyen, járdák legyenek, tömegközlekedés le­ gyen, ahhoz bizony egy sereg problémát meg kell oldani, ami nem négy év alatt, nem tizen­ két év alatt, nem húsz év alatt, hanem negy­ ven év alatt halmozódott fel. A Bucka város­ rész egy picit öntörvényűen kezdett el fejlőd­ ni, ez látható az utcaszerkezetből, van, ahol négy méter, van, ahol hat méter, van, ahol nyolc méter, van, ahol tizenkét méter és így tovább. De abból is látható, hogy például ut­ caként használtak bizonyos területrészeket, de magántulajdonban volt. Hogy mi azt a leg­ alapvetőbb infrastrukturális fejlesztést végre tudjuk hajtani, hogy mindenütt legyen víz, le­ gyen csatorna, ahhoz kellett rendezni a tulaj­ donjogokat. De ahhoz azt megelőzően a helyi építési szabályzatot kellett elfogadni, amit a legnagyobb erőfeszítésem ellenére is csak ket­ tőezer-nyolc januárjában tudtunk elfogadni. Tehát egy sereg elmaradást kellett bepótolni, ilyenekkel kellett küszködni, az viszont kifeje­ zetten jó érzés volt, jóleső érzés volt, hogy a településen az M0-s megépítése után az akko­ ri vezetés megítélésem szerint nagyon helye­ sen az ipari parkot létrehozta, vállalkozások települtek ide be, a környéknek munkahelyet teremtve, ezzel adóbevételeket teremtve a vá­ rosnak, helyben maradó adóbevételeket, agg­ lomerációs múltunkból adódóan egyébként is fejlődött a település, legalábbis létszámban, lélekszámban. Ez viszont egyéb infrastruktu­ rális problémákat okozott, tehát bölcsőde, óvoda, iskolai férőhely, nincsenek közösségi tereink, ahol a városlakók kényelmesen, nyu­ godtan tudnának egy szabad délutánt eltölte­ ni, de nincsenek olyan közösségi helyeink sem, ahol egy-egy nagyobb rendezvényt le­ hetne létrehozni. Tehát egy sereg problémánk van, nos, ezek a bizonyos helyi adóbevételek ebben segítenek bennünket, hogy lépésről lé­ pésre ezeket bepótoljuk. Elindult ez a folya­ mat, végig lehet nézni a települést attól kezd­ ve, hogy kerékpárút köti össze Lakihegyet az Óvárossal. Buckában elindítottunk újabb buszjáratot, folyik a csatornázás előkészítése jó ütemben, a Buckában minden utcában van már víz, és lassan múlt időben mondhatom, a terek befejezése folyik. A Bucka-csatornával

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

kapcsolatban, hogy a második fordulóra ha­ táridőre be tudjuk adni a pályázatot, hogy aztán kettőezer-tizenegy tavaszán, nyarán a tényleges kivitelezés elkezdődhessen a Bucká­ ban. Mondhatnám azt is, hogy egy vállalkozó segítségével óvodát létesítettünk, bővítettük a hármas számú óvodát annak ellenére, hogy egy nagy beruházás keretében óvodát, iskolát, sportcsarnokot építünk, illetve pályázati pén­ zen építünk egy bölcsődét, ennek ellenére na­ gyon nagy a szorítás bölcsődei-óvodai férő­ helyekre, ezért a testület nyáron úgy határo­ zott, hogy ideiglenes elhelyezéssel létreho­ zunk hatvan bölcsődei, százhúsz óvoda férő­ helyet. Nos, ez is szeptember közepére-végére megnyílik. Igyekszünk, hogy kielégítsük a bölcsődei-óvodai igényeket. Mi minden valósult meg még ezeken kívül, amiket elmondott, polgármester úr? Amire szintén nagyon büszke vagyok, hogy a gyártelepről áttelepítettük a postát a Bajcsy-Zsilinszky útra. Bár országszerte pos­ tákat zártak be, kis postákat megszüntettek, itt a postával sikerült elérni azt, hogy a tele­ pülés külső részéről, valamikor az valóban egy virágzó gazdasági központ volt, mára azonban sokat veszített a jelentőségéből, és az igény, a hiány az a településen mutatko­ zott. A postavezetés partner volt, áthoztuk azt a postát ide a városba. Szép, új, korszerű posta. Egy kétszáz négyzetméteres helyiség. Névlegesen adjuk bérbe a postának, és a ki­ alakítás költségeihez is harmincmillió forin­ tos nagyságrendben járultunk hozzá. Azok az adóforintok, amik ide befolytak, azokat igyekeztünk a lehető leghasznosabban elköl­ teni. Azt kérdezte, hogy mik azok a fejleszté­ sek, amelyek még voltak az eltelt időszakban. Ide sorolhatom a körforgalmat például a ka­ tolikus templom előtt, túl azon, hogy dísze lett annak a kis térnek, sokkal biztonságosab­ bá tette az átkelést a főpostánkhoz, és ide tar­ tozik, hogy a sárga ház, a városi könyvtár előtti parkolót átalakítottuk, kibővítettük, egyúttal alkalmassá tettük arra, hogy ott ki­ sebb rendezvényeket tudjunk tartani. Minden rendben van az ilyen nyári színházi estéken, ha nem esik az eső. Ez így igaz, azonban egy másik nagy be­ ruházás is folyamatban van. Már az előbb említettem a bölcsődei-óvodai férőhelyek kapcsán, hogy nemcsak a bölcsődei-óvodai férőhelyünk kevés, hanem az iskolai férőhe­ 2010. szeptember

lyek is szűkösek, és nincs közösségi hely. Nos, ezt figyelembe véve döntöttünk arról, hogy az Oázis környékén, egy háromhektáros területet megvásárolva, fölépítünk egy oktatási köz­ pontot, ahol egy hat csoportszobás óvoda, huszonnégy tantermes általános iskola, hoz­ zákapcsolva egy zeneiskola, és egy tornate­ rem olyan multifunkciós csarnok, amely egyébként ezerötszáz néző befogadására lesz alkalmas. Délelőtt a gyermekeket szolgálja ki testnevelésórán, délután pedig sportrendezvé­ nyekre, edzésekre vagy kulturális rendezvé­ nyek megtartására is alkalmas, egészen odáig, hogy a küzdőtéren körülbelül ötszáz fős ülte­ tett rendezvényt, mondjuk egy szalagavató bált, városi bált vagy hasonló eseményeket is meg lehet rendezni. Ez a beruházás szintén el­ kezdődött, túl azon, hogy a telket megvásá­ roltuk, elkészültek a tervek, és a sportcsarnok és az óvoda építésének közbeszerzési eljárása már folyamatban van. Hitelfelvételről döntött a testület, a hitel rendelkezésünkre áll, a dol­ gok mennek a maguk útján. Sőt, az alapkőletétel is megtörtént már. No, de ez az intézmény még a jövő, maradjunk egyelőre a mögöttünk hagyott négy évnél. A József Attila Általános Iskolában hos�­ szú idők óta húzódott a fűtéskorszerűsítés. Pontot tettünk a mondat végére. A valamiko­ ri konvektoros fűtést központi fűtés váltotta fel. De ugyanebben az iskolában a világítást korszerűsítettük, illetve a régóta beázó lapos tetős tornateremre egy alacsony hajlásszögű magas tetőt építettünk, hogy ez a probléma is végérvényesen megoldódjon. Nagyon régóta húzódott az iskolaudvarok kérdése, most az ősz folyamán mind a három iskolának az ud­ vara megújul, jelentős fejlesztéseket fogunk végrehajtani rajtuk. Ugyanígy az óvodáknál és a bölcsődéknél is. Nagyon örülök annak, hogy a testület elfogadta azt a javaslatomat, hogy az idei évben a fejlesztéseket igyekez­ zünk koncentrálni az intézményeinkre, mert ahová a következő generáció jár, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben fognak nevelkedni, hol fognak felnőni. És örömmel tudom elmondani azt is, hogy mindhárom iskolánkban, valamint a sárga házban és a gyártelepi szakorvosi rendelőin­ tézet megmaradó szárnyában a nyílászárókat ki fogjuk cserélni. Nagyon-nagyon régóta megérettek már arra, hogy kicseréljük őket, hála istennek ez sikerül, az ősz folyamán túl fogunk ezen esni. Ha már az egészségügyi intézményeket is szóba hozta, polgármester úr, az egyre emel­ kedő lélekszám az egészségügyi ellátás fej­ lesztését is igényli. Létrehoztunk az általános iskolákban vé­ dőnői szolgálatot, új gyermekorvost állítot­ tunk be most az ősztől, új státusokat hoztunk létre, gyermekorvosit, felnőttorvosit, fogor­ vosi hellyel is bővültünk, valamint a lakóte­ lepen a Gyáli útról új helyre költöztettük, 2010. szeptember

korszerű körülmények közé, földszintre a két háziorvosi rendelőnket a Deák Ferenc utcába. A gyártelepi szakorvosi rendelőintézet bőví­ tése nagyobb feladat. Az épület Szi­get­szent­ miklós Város Önkormányzatának a tulajdo­ na, a működtető az a Pest Megyei Önkor­ mányzat, közösen pályáztunk, és hála isten­ nek nyertünk. Nagy érdeme van a főorvos asszonynak, aki mindent megtett azért, hogy ez a pályázat révbe érjen. Közel egymilliárd forintos fejlesztés fog lezajlani. Az elmúlt húsz évben a kistérség lakóinak száma hat­ vanezerről százhúszezerre gyarapodott, vi­ szont nem követte fejlődés egészségügyi téren. Hát most ez is fog sokat változni. A távfűtésről az hangzott el az egyik fóru­ mon, hogy a korszerűsítés huszonöt-negyven százalékos költségmegtakarítást jelenthet. Igen, hogy ha több dolgot is magában foglal, nevezetesen az egycsöves rendszert kétcsövessé átalakítják, igény szerint fűthetik a szobákat, tehát nem úgy van, hogy min­ denütt egységesen vagy fűtenek, vagy nem. Kicserélik a régi nyílászárókat, és hőszigetelik a homlokzatot, akkor a három hatás együtte­ sen ideális esetben elérheti a huszonöt-har­ minc, vagy akár még a negyvenszázalékos energia­meg­ta­karítást is. Igenis jelentős, és foglalkoznunk kell vele. Mindaz, amit eddig elsorolt, a maguk fizikai valóságában gyarapították a várost. A közös­ ség, a város lakói összeforrtak egy kicsit ebben az elmúlt négy évben? Az alvó városból meg­ kezdődött az átalakulás egy igazi várossá? Nemegyszer elmondtam már, hogy egy vá­ rost nemcsak a fizikai valójában kell építeni, tehát utakat, járdákat, épületeket és egyebeket, van egy legalább olyan fontos tényezője a vá­ rosépítésnek, amit a lelkekben és a fejekben kell építeni. Ezen a téren is sokat léptünk előre, hiszen az elmúlt négy évben megtartottunk

minden olyan rendezvényt, ami előtte is meg­ volt, gondolok itt mondjuk az anyák napi ren­ dezvényre, a majálisokra, a halászléfőző-ver­ senyre vagy az adventi gyertyagyújtásra, de nemcsak megtartottuk ezeket, hanem jelentő­ sen kibővítettük, és olyan közösségi esemé­ nyeket fejlesztettünk tovább vagy hoztunk létre újakat, amelyek alkalmat teremtenek arra, hogy az emberek összejöjjenek, egymás­ sal szót váltsanak, beszélgessenek, megismer­ jék egymást, hiszen a valamikori ötezres tele­ pülés most mára harmincötezressé vált. A jelenlegi ellenzék többször kifejtette, hogy az Ádám Jenő Többcélú Intézmény, il­ letve más nagyberuházás miatt a város túl­ zottan eladósodik. Polgármester úr említette, hogy jó gazdasági körülmények, pénzügyi körülmények között vette át a város vezeté­ sét, hogyan adja át? A pillanatnyi helyzet az az, hogy a hitel­ felvétel lehetősége megvan előttünk, vettünk is fel némi hitelt, de ez önmagában még nem jelentős. Ha a beruházás elkészül, akkor való­ ban azért ez egy jelentős hitelállományt fog jelenteni, de az ügyek mai állása mellett a helyi adóbevételeink, amelyek hála istennek az új kormánynak köszönhetően itt marad­ nak nálunk az első fillértől az utolsóig, ezek a bizonyos helyi adóbevételek bőségesen fe­ dezetet nyújtanak ennek a hitelnek a törlesz­ tésére. De a legjobb befektetés a jövő generá­ cióba történő befektetés, bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek létrehozása, mi más, ha nem a jövő nemzedékébe vetett befektetés. Nem adósítjuk el oly mértékben a várost, hogy ez a működőképességét zavarná. Még egyszer mondom: a helyi adóbevételek bősé­ gesen fedezni fogják a törlesztő részleteket. Nagyon elszaladt az idő, kénytelenek va­ gyunk befejezni a beszélgetést. Polgármester úr, azt elmondta, hogy miért adta a fejét arra, hogy polgármester legyen, miért szeretné folytatni? Ha az élet így hozta annak idején, hogy polgármester lettem, és azt sem tagadom, hogy sok dolgot azért menet közben tanul­ tam és még mindig tanulok, nem szégyen ez. Én úgy gondolom, hogy egyáltalán nem az. De egy csomó olyan gyakorlati tapasztalat, sereg olyan ismeretanyag halmozódott fel bennem a város­irányítással kapcsolatban, amelyeket a következő ciklusban még hasz­ nosan tudnám kamatoztatni a város érdeké­ ben. Nem vezérelnek önös érdekek, azt sze­ retném, hogy ez a város az itt lakók érdeké­ ben a lehető legjobban fejlődjön, hogy az itt lakók azok ne csak a lakhelyüket, hanem az otthonukat is, azt a kisvárosi miliőt is megta­ lálnák, ami miatt szívesen laknak itt. Ez az, ami arra inspirál, hogy amennyiben a válasz­ tópolgárok megtisztelnek a bizalmukkal, és érdemesnek találnak arra, hogy szolgáljam még a várost, akkor nagyon szívesen megte­ szem ezt.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

3

V Á L A S Z O L : Salla i G ábo r, alpolgá rmester

Gyorsítani a fejlődést Szigetszentmiklós városában a kisebbségekkel, például a romákkal volt kirívó gond az elmúlt négy évben? Sallai Gábor alpolgármester töb­ bek között a Cigány Kisebbségi Önkormányzat felügyeletét is ellátja. Elég nagyszámú a roma közösség, vagy ci­ gány közösség. Most nem is tudom, hogy me­ lyik a helyes kifejezés, de használjuk a cigány kisebbséget. Ők erre büszkék. Mi is büszkék vagyunk azokra, akik 2-300 éve már itt élnek. Az ő tevékenységük nagyban hozzájárult Szi­ getszentmiklós fejlődéséhez. Olyan generációk élnek itt, amelyeket integrálni lehet a város életébe. Itt említeném meg, hogy köszönettel tartozunk Lakatos tanár úrnak, aki összefogja mindezt. Viszont az elmúlt évek lakosság nö­ vekedése, magával hozott egy olyan kultúrát, amely hát kultúrának talán nem is nevezhető, hanem inkább az emberekben félelmet kelt. Másfajta szemléletű emberek jelentek meg, akik egyfajta alvó- és vadászterületnek hasz­ nálják a város bizonyos részeit. Magyarul megjelentek a bűnözők is. Mint alpolgármesternek, mi okozta a leg­ több fejfájást? Az anyagi feltételek szigorodása. Nem volt kellemes, amikor egy Fideszes önkormányzat­ nak egy szocialista vezetés környezetében kell működni. Sokan ki is használják, például sok utunkat szerettük volna följavítani, viszont az egyik cég a közbeszerzésünket megtámadta. Most már ígéretek szintjén sem lehet monda­ ni azt, hogy tavasznál előbb ez befejeződik. Tehát a legnagyobb problémát én abban látom, hogy nem sikerült a pályázatainkat si­ kerrel elfogadtatni, mint ahogy nem sikerült a buckai részen a bűnözést visszaszorítni. A gondok után, mire a legbüszkébb? A szívem csücske is a városközpont, ugyan­ is én a belvárosnak vagyok a képviselője, most a képviselőjelöltje. Aztán majd meglátjuk a szavazást, de arra nagyon büszke vagyok, a polgármester úrral barátság is szövődött köz­ tünk, pedig 1998-ban, 11 szavazattal ő vert meg, és azt hitte az ellenfél, hogy éket tud verni közénk. Aztán nem sikerült. Én arra va­ gyok büszke, hogy a városközpontot sikerült nagyon szépen kialakítani, illetve az Ifjúság úttól kezdve az ipari területekig minden fejlő­ dött. Azokat az adóforintokat, amiket a vállal­ kozók befizettek, azt egy az egyben a város fejlesztésére fordítottuk. Az is hozzá tartozik, hogy nagyon, nagyon, nagyon nagy volt a 4

Buckába a lakosok beáramlása, és most nagy az igény, hogy városi komforttal ellátott lakó­ övezet legyen. Teljesen más egy olyan terüle­ ten fejleszteni, csatornázni, épületek engedé­ lyét kiadni, ahol négy méteres, meg öt méteres, van, ahol három méteres utak vannak, és tel­ jesen más egy új részen, ahol már szabályozott tervek mellett történnek a fejlesztések. A Buc­ kában nagyon nehéz évek állnak előttünk, mert ott a szekér megelőzte a lovat, tehát előbb történt meg a betelepülés, és utána döngetik a városkaput, hogy márpedig ugyanolyan inf­

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

rastruktúra jár, mint bárki másnak. Csak nehéz, nagyon nehéz, mert a kisajátítások több milli­ árd forintba kerülnének, hogy egységes útszer­ kezet, és egy egységes közműszerkezet legyen a városba. A jövő a Buckára fog koncentrá­ lódni, illetve ezenkívül az Ádám Jenő köz­ pontra, mely szintén elengedhetetlen a lakos­ ságszám növekedése miatt. Mert iskoláink, óvodáink, bölcsődéink dugig vannak. Sokat emlegette a Buckát. Van esély arra, hogy meggyorsuljon a Bucka fejlődése? Szándék az van, most a csatornától függ. Négymilliárdos beruházás, a város ennyit nem bír el. Viszont hogyha a pályázaton nyerünk, akkor 85%-ban állami, illetve európai pénzek jönnének, és csak a 15%-ot – mondjuk egy 600 M Ft. Ebbe benne van az önkormányzati pénz, és benne van a lakossági pénz is – kéne produkálni. De ahogy az idő múlik, ez az ös�­ szeg csak nőhet. Nekünk mindenképpen egy­ ségesíteni kell a várost, hogy legalább a kom­ fortérzete meglegyen annak az embernek, aki­ nek nem jutott arra, hogy a belvárosban éljen, vagy olyan hitben vásárolta meg, hogy park­ városi rész. Itt rengeteg a tennivalónk, és mivel közelítünk ahhoz, hogy a belvárosi rész – egykét utcát kivéve – mindennel rendelkezik, ezért a Bucka, a Felsőtag és Lakihegyre kell kon­ centrálnunk, mindenképpen.

2010. szeptember

V álaszol : Papp Istvá n, alpolgármester

Rohamosan fejlődő kapcsolatok Szigetszentmiklós igazi nagyhatalom, már ami a testvérvárosi kapcsolatok számát illeti. Az átlag magyar településeknek, ha van legfeljebb kettő, három. Nekünk hét. Papp István alpol­ gármester felelős a testvérvárosi kapcsolato­ kért. Melyik, milyen múltra tekint vissza? A legidősebb, ha így mondhatom, a finn testvérvárosunk, Haukipudas. Velük 1993 óta kötöttünk testvérvárosi szerződést. A sorban következne Gyergyószentmiklós, erdélyi test­ vérvárosunk, 15 éves múltra tekint vissza. A többi testvérváros pedig mintegy ötéves múlt­ tal rendelkezik. Akikkel most egy kétéves pro­ jektben vettünk részt. Bizonyára a kedves hall­ gatók is hallottak róla, ez az ún. SSBSS-pro­ jekt. Ebben Olaszországból Specchia Város, Németországból Steinheim Város, Horvátor­ szágból Sveti Martin, Lengyelországból BuskoZdrój, valamint Szigetszentmiklós. A többi testvérvárosunkat nem tudtuk belevenni, mert az Európai Uniónak az volt a kikötése, hogy csak öt testvérváros lehet. Ebből pedig egy olyan, amely még nem az Unió tagja. Fordítsuk le ezt a programot magyarra. Mi a lényege? Az emberi kapcsolatoknak a bővítése, kiter­ jesztése. Ezen belül voltak konferenciák, voltak előadások. Szigetszentmiklós pedig az elmúlt évben rendezte meg az ún. Gasztronómiai Hetet, bizonyára emlékeznek erre a nagyszabá­ sú rendezvényünkre, ahol öt testvérvárosunk bemutatta speciális étkeit. Idén tavasszal Szigetszentmiklós vállalta a Művészetek Hetét, ahol a testvérvárosokból képzőművészek ér­ keztek városunkba. Ennek is nagyon jó volt a visszhangja. Két héttel ezelőtt Specchiaban volt a záró rendezvénye ennek a két éves soro­ zatnak. Szigetszent­mik­lósi művészeket sikerült kivinnünk és egy természetesen fiatal zenekart, egy hattagú zenekart. Óriási sikerrel szerepel­ tek. És a művészetek terén elindult egy olyan szoros kapcsolat ez által, hogy ez a két képző­ művész, akit kivittünk, már egy ottani mű­ vésznek a műhelyében dolgozhatott, megta­ nulhatta az ottani speciális technikát. Emlékszem tavaly készítettem interjút, hogy például Gyergyóba a téli sportokat kedvelők utazhatnak el. Kiváló lehetőségeik vannak. Onnan pedig evezni jönnek hozzánk. Ez így igaz. Ezeket a kapcsolatokat az egész város lakossága élvezi. Voltak már kint szigetszentmiklósi vadászok Lengyelország­ ban vadászni, most várják vissza a lengyel vadászokat. Voltak egy Öregfiúk Jégkorong­ csapata. Sajnos mi nem tudjuk fogadni őket jégkorongba, mert nincs még jégcsarnokunk, 2010. szeptember

bár lenne. De természetesen ők jöttek nyáron csónakázni a Dunára. Erről szól igazából a testvérvárosi kapcsolatrendszer, hogy az élet minden területéről bevonjuk a lakosságot. Bármilyen szinten ezekbe a programokba. És hogyha van teljesen önálló ötletük, ki szeret­ ne menni egy nyugdíjas csapat, vagy bárki, akkor mi ezt tudjuk támogatni. Igazából azt kell mondanom, hogy Szigetszentmiklós la­ kossága nem él ezzel a lehetőséggel. Jól lenne ezen valamilyen szinten javítani. Meddig fejlődhet még a testvérvárosi kap­ csolatok hálózata? Örülnék annak, ha mindenki úgy gondolná, hogy itt nincsenek határok. Bár lenne száz testvérvárosunk. Jó, hogy ez a város részéről komoly anyagi terhet jelent, de ma már az Unió is támogatja ezeket a testvérvárosi kap­ csolatokat. Mi is folyamatosan pályázunk pén­ zekre, folyamatosan nyerünk is. Jó, nem nagy összegeket, ez igaz, de mégis, egy-egy rendez­ vényhez hozzásegítenek ezek a pénzek. Nincs határ. Sajnos nem olyan nagy a tülekedés, sőt, egyre inkább most az a tapasztalat, hogy az országok egyre inkább próbálják visszafogni magukat, mert azért kihat a gazdasági válság. Így van ez a finn testvérvárosunkkal is. Most már három éve sajnos nem tudnak részt venni a rendezvényeinken, mert nem olyanok az anyagi lehetőségeik. Tehát most egy picit ez a hálózati rendszer megtorpanni látszik, de mint kérdezte, nincsenek határok. Alpolgármester úr, az Egészségügyi Bizott­ ság és az Oktatási és Informatikai Bizottság munkáját is felügyeli. Hogyan értékeli ezek tevékenységét?

Mind a két bizottság nagyon eredményesen végzi a munkáját. Én talán a legnagyobb siker­ nek érzem az Egészségügyi Bizottságon belül azt, hogy sikerült hosszú évek után elérnünk azt, hogy Sziget­szent­miklóson is legyen két vérvételi hely. És itt szeretnék rögtön köszöne­ tet mondani az orvosi ügyeleti szolgálatnak, hogy megengedte, hogy helyet biztosít, és Vida Orsolya doktor nőnek, aki pedig a falusi részen veszi le a betegektől a vért. Ezzel valamennyi­ re könnyítjük a sorban állást a gyártelepi ren­ delő intézetbe. És Szigetszentmiklós lakosainak is sokkal egyszerűbb, az idős hölgyeknek hely­ ben a városban elmenni, mint Gyár­­telepen sorban állni. Én ezt nagyon nagy eredmény­ nek tartom, ez a képviselő-testület ezt meg tudta valósítani. Ezen kívül egészség-napokat rendezünk, Egészséges Városok Mozgalmában benne vagyunk. Van a Férfi Egészségnap most már, ami minden évben egyre jobb, és jobb. Tehát azt hiszem, ez az ágazat is sikeresnek mondható. Oktatás kapcsán pedig évek óta arra törekszünk, hogy minden gyereket el tud­ junk helyezni óvodába és bölcsődébe. Nem könnyű. Szigetszentmiklós fejlődése óriási. Én nem hiszem el, hogy a Budapest Agglomerációban van még egy olyan település, ahol ilyen roha­ mosan fejlődne, mint Sziget­szent­miklós. Per­ sze ebből az is következik, hogy ezt infrast­ ruktúrával nem tudjuk mindig követni. Sokkal nagyobb a betelepülők létszáma, mint ahogy ki tudjuk építeni a csatorna- vízhálózatot. Saj­ nos állami támogatást ideáig nem nagyon kaptunk ezekre a dolgokra, de az oktatásra visszatérve a sok betelepülőből következően, sok a gyerek. Aminek nagyon örülünk. Prob­ léma az, hogy az elhelyezésük bizony nagyon lassan megy. Talán most ebben az évben, de még nem szeretném elkiabálni, ez a jobbolda­ li városvezetés elérte azt, hogy minden egyes gyereket el fogunk tudni helyezni. Most tár­ gyalunk konténer óvodákról, bérlünk helyisé­ get bölcsőde számára. Talán szeptember végé­ re ott fogunk tartani, hogy nem kell egy gye­ reknek sem otthon maradnia. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve, mire a legbüszkébb? Talán arra leszek a legbüszkébb, ha majd­ nem minden gyermeket el fogunk tudni he­ lyezni óvodába és bölcsődébe. Én büszke va­ gyok a vérvételre, és hát azért nagyon büsz­ ke vagyok arra, hogy a testvérvárosi kapcso­ latok olyan szintre fejlődtek most Szi­get­ szent­mik­lóson, hogy a lakosság nagy része élvezi ennek előnyét.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

5

V álaszol: Fod or Antal né, alpolgármester

Fontos az építőmunka Mint alpolgármester az elmúlt négy évben mi mindent próbált megvalósítani? Mivel hárman vagyunk alpolgármeste­ rek, a polgármester úr döntése szerint a feladatok felosztásra kerültek. A feladat­ megosztás szerint én elsősorban a kistér­ ségi kapcsolatokkal, az országos kapcso­ latokkal, mint érdekképviseleti szervekkel, és szakmai szervezetekkel való kapcsolat­ tartásért vagyok felelős. Így elsősorban a tevékenységem a Csepel-sziget és Környé­ ke Többcélú Kistérségi Társulás tevékeny­ ségéhez kapcsolódik. Ebben a munkában azért, az könnyebbségemre volt, hogy a korábbi időszakban ennek a társulásnak az elnöke voltam, tehát nem volt ismeret­ len a szerepkör. Eredményként tartom szá­­mon, hogy ez a kistérségi társulás egy­ re jobban összekovácsolódik, a közérde­ kek mentén megtaláljuk az összhangot, legyen a 400 lakosú Lórév település, vagy hát a legnagyobb létszámú, 35 000 lako­ sú Szigetszentmiklós érdekeinek képvise­ lete. A jövő útja az együttműködés. Ter­ mészetesen ebben azért kiemelném, hogy egy ilyen nagyváros, mint Szigetszent­ miklós, bizonyos feladatok ellátását önál­ lóan kívánja megoldani. Itt gondolok az orvosi ügyeletre, a családsegítő szolgálat­ ra, a pszichológiai feladatok ellátására. Amit mi társulás formájában nem kíván­ tunk megoldani, mert önállóan is erősek vagyunk e feladatoknak megoldásában. A kistérségi kapcsolatokkal, mint ahogy mondta, elégedett. Az országos szervekkel való kapcsolattal mennyire? Tudjuk, hogy Szigetszentmiklós az elmúlt 8 év szociál­ liberális kormányzása közepette ellenzéki szerepben működött. Én az érdekképviseleti szervekkel, mint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével, vagy a Magyar Önkor­ mányzatok Szövetségével vagyunk kap­ csolatban. Itt elsősorban a törvények elő­ készítésével kapcsolatos véleményeinket mondhatjuk el, bizonyos közigazgatási té­ maköröket érintő szakmai kérdésekről lehet vitatkozni. Ez nem annyira a min­ dennapi gazdasági munkánkra hat ki, ennek az előnyét abban ítélem meg, hogy időben fel tudunk figyelni azokra a jelen­ ségekre, amelyek változást fognak hozni az önkormányzatok érdekében is, és job­ 6

ban fel tudunk készülni. Ez szintén azért volt előnyös, mert a Települési Önkor­ mányzatok Szövetségén belül a megyei tagozat vezetője – Szentendre polgármes­ tere, sokszor igénybe is vette a segítsége­ met, hiszen korábban ezen a területen is dolgoztam. Itt azért értünk el eredménye­ ket, a közigazgatási szervezés területén, amikor meghallgatták az érdekképvisele­ teknek a véleményét. Azt azért kicsit ku­ darcnak élem meg, hogy ez az országos érdekegyeztető fórum, a végén a kor­ mánnyal való nézetkülönbség miatt, ide­ iglenesen felfüggesztette működését, re­ mélem, hogy a jövőben ez újra fog éledni. Mi az, amire szívesen emlékszik vissza ebből a négy esztendőből? Elsősorban az első három évnek a munkájára emlékezem szívesebben vissza, hiszen akkor úgy éreztem, hogy bár hiába működik a városban több frakció, ezek a frakciók egységesen tudtak dolgozni. Nagy volt a konszenzus, megvolt az össz­ hang. Sokkal jobban, mint az utolsó évben, ezt egy kicsit nehezebben élem meg. Ezt nem azért mondom, mert most a

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

választási kampányban vagyunk, és ilyenkor egy kicsi felerősödnek az ellen­ vélemények, ez a választásnak a vele já­ rója. De valóban a békés építőmunka idő­ szaka volt az első három év. Nehéz úgy meghúzni a határt, hogy mire vagyok büsz­ke. A közös munkára. A közös mun­ kára, az útépítésekre, a járdaépítésekre, az intézmények bővítésére, az intézmények eszközbeszerzésére. Egy kérdéskörben kicsit adósak va­ gyunk, ez az akadálymentesítés, aminek a határideje azért a nyakunkon van. Tehát az új önkormányzatnak egy fontos feladata lesz, hogy a közintézmények akadálymen­ tesítését maradéktalanul végre tudja hajta­ ni. És hát továbbvigye azokat a szép fej­ lesztési elképzeléseket, amelyet az elmúlt évben konszenzussal döntöttünk el, itt le­ gyen az oktatási centrumnak bővítése, vagy intézménybővítés, a buckai csatorna­ építés befejezése, és hát a külső városré­ szek infrastruktúrájának fejlesztése is. Mi az, amit nem sikerült megvalósítani? Több ilyen jellegű gondolatom van, a kedvem szerint nem tudtuk olyan mérték­ ben bővíteni a gyermekintézményeket, amekkorák az igények. Kicsit nehezen élem meg, hogy az idősek klubjának, vagy, ahogy szoktuk mondani a Vadgesz­ tenye Gondozási Központnak a bővítését még nem tudtuk elkezdeni, még nem ter­ veztük, de egyre nagyobb az igény. Az időskorú lakosság körében egyre több ilyen igény van, tehát biztos, hogy ez is a következő időszaknak egy fontos felada­ ta, vagy kell, hogy legyen. És én meg­ mondom őszintén, kicsit kudarcnak íté­ lem azt, hogy a közbeszerzési eljárások folyatatásával kapcsolatban borzalmas sok bürokratikus intézkedést kell tenni, és borzalmasan lelassul a végrehajtás. Tehát olyan nehéz nekem is, mint itt dolgozó képviselőnek elfogadni, hogy döntünk áprilisban egy beruházás indításáról, elin­ dulnak a közbeszerzési eljárások, és a munka még nem kezdődött el, mert még mindig nem jutottunk a végére ezeknek az eljárásoknak. És nem azért, mert a hi­ vatali apparátus ezt nem teszi, hanem annyi eljárást kell lefolytatni, hogy ez bi­ zony időigényes. És ezt nehezen és türel­ metlenül élik meg az állampolgárok is. 2010. szeptember

V álaszol : K é cza Györ gy, az Egészségügyi Bizottság elnöke

Újabb orvosi rendelőkre van szükség Magyarország lakosainak egészségi állapo­ tával sajnos egész sok gond van. Nem vigyá­ zunk magunkra, nem előzzük meg a beteg­ ségeket, és nem is sorolom tovább. Szi­get­ szent­miklós Város lakosai vajon milyen egészségi állapotban vannak, mit lehetett az állapotuk javítása érdekében tenni az elmúlt négy esztendőben? Szigetszentmiklós lakosságának egész­ ségügyi állapota állapotban nem különbözik az országos átlagtól. Talán egy kicsit több a légzőszervi megbetegedés, tekintettel arra, hogy a két Duna közé szorított szigeten más légköri viszonyok vannak, és ezek kedvez­ nek az asztmás megbetegedéseknek. Sőt, az idősebb lakosságnál, akik még megélték a százhalombattai erőmű működését, ez nagy­ mértékben befolyásolta az ő egészségi álla­ potukat. Rontott továbbá az egészségi álla­ poton, amikor az M0 körgyűrűt erre vezet­ ték, mert ez sem tett jót a légkörnek. De egyébként a többi anyagcsere betegségek, keringési megbetegedések az országos átlag­ nak megfelelnek. Mindig előjöhetnek pillanatnyi igények, amiket minél előbb meg kell oldani, de gya­ korlatilag elébe kell menni ezeknek az igé­ nyeknek, tehát meg kell tervezni, ún. kon­ cepciót kell kialakítani az egészségfejlesztés terén. Nem feltétlen négy években kell gon­ dolkodni, mert ez nem négy éves ciklus, mint annak idején a tervgazdaság. Gyakor­ latilag a mi négy évünk már 1990-ben el­ kezdődött, amikor én szintén az Egészség­ ügyi Bizottság elnöke voltam, elébe men­ tünk a problémáknak. Akkor az országos környezet is alkalmas volt erre, hogy a há­ ziorvosi ellátást fejlesszük, a rendelőket, a felszereléseket, és megindult egy folyamat. A háziorvosi ellátást, mint formát az Antal-kormány vezette be annak idején. Igen, mert tekintettel arra, hogy az előző évtizedekben a tisztességes orvosi munka, hangsúlyozom, a tisztességes, nem volt kel­ lően honorálva, azt találták ki az orvosok részére, hogy létrehozták a praxisjogot, ami egy anyagi természetű jog. Ezen felül a ren­ delőket korszerűsíteni kellett, korszerű mű­ szerekkel fel kellett szerelni. Az ellátás terü­ leti rendezését meg kellett oldani, és ezen kívül még sok mindent. 1990 és 1994 között történt például az, hogy a Posta közben új védőnői tanácsadó épült. Megindult egy fo­ 2010. szeptember

lyamat, mi akkor előre terveztünk. Az elmúlt négy évben ezt tovább folytattuk, átadtuk a Dr. Lengyel Lajos utcában az új védőnői ta­ nácsadót, a Határ úti rendelő korszerűsítet­ tük, és a korszerűtlen Gyári úti orvosi rende­ lő helyett a Deák Ferenc utcában alakítot­ tunk korszerű rendelőt ki. A megelőzés is fontos feladat. Ennek része az iskola-egész­ ségügyi ellátás, ami elkezdődött a főállású iskolai védőnőkkel és folytatódott ebben a négy évben a főállású iskolaorvosi ellátás­ sal. A megelőzést szolgálják a különböző egészségügyi rendezvények. Jó néhány rendezvény immár hagyomá­ nyos lett városunkban. A Városi Egészségnap, ahol szűrővizsgá­ latok történnek egyre bővülő számban, fel­ világosító előadások. Javult a rendezvények színvonala, mióta a Védőnői Szolgálat végzi ennek a szervezését. A Védőnői Szolgálat egy évben egyszer az Anyatej Világnapján is tart egy rendezvényt. Ezen kívül meg szoktuk rendezni a férfiak egészségnapját, és általában késő ősszel, az Egészséges Város­ ok Magyarországi Szövetségének a rendez­ vényeit. A városi sportnapokhoz is lehetne

csatlakozni. Nagyon jó partnereink vannak, a Vöröskereszt és az ÁNTSZ is nagyon jól működik velünk együtt. Mindez, ami elhangzott nagyon szép és nagyon jó, ámbátor feltehetően vannak gon­ dok is. Mindjárt mondok egyet, például a Bucka városrész orvosi egészségügyi ellátása. További terveinkben szerepel, és én bízom abban, hogy akárki is lesz döntési helyzetben, meg tudja valósítani a Bucka városrésznek az orvosi ellátását, amihez szükséges egy új orvosi rendelő, és ehhez orvosi körzet kialakítása. Továbbá nem csak a Bucka városrész, hanem a Felsőtag orvosi ellátása is megoldásra vár, mert évek óta a Felsőtag orvosi ellátása úgy történik, hogy Csepel Önkormányzatával van szerződé­ sünk, miután ők területileg közelebb helyez­ kednek el hozzájuk, és kényelmesebb a lako­ soknak oda járni. Az önkormányzat évente fizet Csepelnek azért, hogy a védőnői, házi­ orvosi ellátást biztosítsák. Nem ártana a ké­ sőbbiekben megoldani ezt sem. Továbbá egész Szigetszentmiklósra vonatkozik az, hogy a nap minden órájában találhassanak orvost az emberek, akár olyan formában, hogy 24 órás ügyeleti ellátást biztosítunk. Mennyire elégedett, mint Egészségügyi Bi­ zottsági elnök a városi szakorvosi ellátással? A szakorvosi rendelő most felemás hely­ zetben van. Kiöregedett, nem ennyi lakosra épült annak idején, ugye fél Csepel-szigetet el kellett látnia, és az a lakosságszám négysze­ resére duzzadt. Ezt nem tudta már ellátni. Megmutatkozott a sorban állásokon, az épü­ let tönkremenetelén, igénybevételén. Hála is­ tennek, tavaly, pályázaton nyert a rendelőin­ tézet, a Pest Megyei Önkormányzaton keresz­ tül, felújításra. Most történik az épület bőví­ tése, új szakrendeléseket, ellátó rendszereket terveznek. Előre láthatólag ebben az évben elkészül. Tehát most az építkezés alatti fenn­ akadások, hogy különböző álutakon kell a betegeknek megközelíteni a rendeléseket, to­ vábbá előjegyzést kell kérni, remélhetőleg megszűnnek az építkezés befejezésével. Egy példát mondok, új ellátás is lesz, az egynapos sebészeti ellátás, műtővel. Tehát én nagyon bízom abban, hogy egy Szigetszentmiklóshoz méltó, korszerű szakrendelő lesz. De a rende­ lővel kapcsolatban és az egész miklósi egész­ ségüggyel kapcsolatban kihangsúlyozom azt, hogy nem csak a városon múlik.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

7

Válaszol: Ladányi Sándor, az Agglomerációs és Területi – Koordinációs Bizottság elnöke

Komoly beruházások történtek Mivel foglalkozik egész pontosan ez a bi­ zottság? Két részre lehet bontani a feladatait. Az egyik a település középtávú, rövidtávú és hosszabb távú fejlesztési elképzelései koor­ dinálása, folyamatos vizsgálata. Igazándiból nem egy látványos feladat, hiszen nem olyan, mint egy Gazdasági Bizottság műkö­ dése, ahol napi kérdésekben hoznak dönté­ seket. Itt egészen más jellegű feladatok van­ nak. Tehát ez az egyik vonal. A másik vonal pedig az, hogy az agglomerációban, illetve a kistérségünkben lévő települések között va­ lamilyen koordinációt próbáljon meg a bi­ zottság szervezni. Hiszen nap, mint nap közös feladataink, közös problémáink van­ nak, és közös fejleszteni valóink vannak, és hát erről gyakorlatilag folyamatosan kom­ munikálnunk kell. Van egy CSÖSZ, egy Csepel-szigeti Ön­ kormányzatok Szövetsége, az nem alkal­ mas az együttműködés megvalósítására? De, abszolút. A Csepel-szigeti Önkor­ mányzatok Szövetsége gyakorlatilag a leg­ magasabb szinten koordinál. Ezen kívül vannak egyéb más feladatok, amelyeket bi­ zottságokban kell megoldani. Vagy éppen előkészíteni azokat a feladatokat, amelyeket majd a CSÖSZ tárgyalni fog. Például? Komoly nagy beruházások történtek, meg történnek, meg folyamatban vannak, meg előkészítés alatt vannak. Nyilvánvaló, hogy ez több települést érint. Vegyük alap­ jában véve a Csepel-szigeti gerincút szi­ getszentmiklósi I. szakaszát, aminek a meg­ valósulása megállt, de gyakorlatilag minden elő van készítve. Nemcsak Szigetszentmiklóst érinti, ez érinti Halásztelket, Szigethalmot, és még sorolhatnánk a szigeten és a Kis-Du­ na mellett lévő településeket. Nagyon fontos kérdés, természetesen Szigetszentmiklósnak és Halászteleknek elsősorban, hiszen a köz­ lekedés az ezen a két településen csapódik le reggelente, meg esténként, tehát nagyon fontos számunkra. Aztán természetesen na­ gyon fontos a Kis-Dunánk például. A gerincút beruházás és a Kis-Dunával kapcsolatos projekt is áll, de azzal gondo­ lom ön is egyetért, hogy mindkettőt be kell fejezni. Abszolút. Most eltekintve az ilyen vá­ lasztási időszakoktól, mindig azt kell megta­ lálni, hogy mi az, amiben közösen gondol­ 8

kodunk, nem azt kell keresni, ami szétvá­ laszt minket. Ezek a feladatok közösek, mindannyiunk számára fontosak. Úgyhogy én azt hiszem, hogy az a legfontosabb, hogy mindenki tegye meg a maga területén, amit megtehet annak érdekében, hogy akár a ge­ rincút, akár pedig a soroksári Kis-Dunaág revitalizációja minél előbb elinduljon, illetve minél előbb befejeződjön. Az elmúlt négy évre visszatekintünk, és egy gyors leltárt csinálunk, akkor mi min­ dent sorolhat fel a bizottság, amit elért, amit megszervezett, amit összehozott. A bizottság – mondhatnám azt - bibliája a Településfejlesztési Koncepció. Ezt rend­ szeresen értékeltük az elmúlt négy év alatt, és határoztunk meg feladatokat. A Telepü­ lésfejlesztési Koncepcióban leírtak sok te­ kintetben az elmúlt négy évben megvalósul­ tak, sok tekintetben meg nem sikerült úgy előrelépni, ahogy lehet. De hát ez teljesen természetes dolog, hiszen ez egy koncepció, nem lehet minden feladatot négy év alatt megvalósítani. És olcsóbb is a működtetése. Föltehető­ en mondom ezt, hiszen nem kell jelzőlám­ pás csomópontot kiépíteni, karbantartani, működtetni. Nem sikerült előrelépnünk a közrend és közbiztonság, tekintetében. Nincsen megfe­ lelő számú közterület-felügyelőnk. Aztán mondhatom, hogy szintén benne van a Te­

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

lepülésfejlesztési Koncepciónkban az új ok­ tatási intézmény építése, ami persze renge­ teg előkészítést, és hosszú időt vesz igénybe, mire kinő a földből. Én bízom abban, hogy ez most már rövid időn belül elér a kivitele­ zéshez, hiszen szükségünk van rá. Bár a szocialista-frakció sokszor vitatta egy része, a tornacsarnok fölépítésének szükségességét. Így van. A létjogosultságát soha sem vi­ tattuk, sőt azt mondjuk, ha ez az iskola fel fog épülni, nagy valószínűséggel lehet ter­ vezni a következő iskolát, mert a létszám olyan mértékben nőtt, ami sajnos ezt prog­ nosztizálja. Hiszen most látjuk, hogy három évvel ezelőtt nagyon nagy problémáink vol­ tak az óvodai elhelyezés tekintetében, több mint 200 gyerek nem tudott elhelyezkedni. Építettünk óvodát, részeket, bővítettünk óvodát, és három év elteltével, újra feladatot adott a lakosságszám növekedése. És ebből az óvodából, előbb-utóbb isko­ lába mennek a gyerekek. Így van, így van. Előbb-utóbb iskolába fognak menni. Tehát az Ádám Jenő Többcé­ lú Intézménnyel semmi problémánk nem volt. Azt viszont gondoljuk, hogy a válság sok mindenbe módosította a gondolkodá­ sunkat, és tudjuk, hogy be volt tervezve egy elég komoly méretű sportcsarnok. Én azt gondolom, hogy ennek most olyan költségei vannak, hogy ebből vissza kellett volna venni. Ezen szoktunk vitatkozni, de alapve­ tően maga a többcélú intézmény építése köztünk sosem volt vita tárgya. Összességében az elmúlt négy eszten­ dőt, az Agglomerációs Bizottság tevékeny­ sége szempontjából eredményesnek ítéli meg, közepesnek, vagy azt mondja, hogy hát jobban is dolgozhattunk volna? Nehéz körülmények között dolgoztunk, tekintettel a válságos időszakra, de ezt mondhatom, azt gondolom a képviselő-tes­ tület egészére, és alapjában véve azért most végignézve a Településfejlesztési Koncepci­ ót, nagyon sok mindenben sikerült előre lépnünk. Nem gondoltam volna, hogy az el­ múlt négy évben ennyi feladatot sikerül tel­ jesíteni, vagy éppen folyamatban van ennek teljesítése. Természetesen vannak hátralévő feladatok, számtalan, amit meg kell olda­ nunk. Tehát ebben a tekintetben én úgy gondolom, hogy az Agglomerációs Bizott­ ság betöltötte szerepét. 2010. szeptember

VÁLASZOL: Becz Péter, a Gazdasági Bizottság elnöke

Gondos, óvatos a gazdálkodás A Gazdasági Bizottság elnöke ’90 óta vesz részt a szigetszentmiklósi képviselő-testü­ let munkájában. Így visszatekintve a mö­ göttünk hagyott négy esztendőre ez volt a legnehezebb, könnyebb volt, milyen volt? Én úgy fogalmaznék, hogy más. vissza­ gondolva 1990-re és a négy éves periódu­ sokra, minden periódusnak megvolt a maga nehézsége véleményem szerint, és megvolt a maga szépsége, vagy sikere. Akár az előző négy éves ciklusra gondo­ lok, vagy pedig a korábbira, az ilyen igazi őskornak, hőskornak tekinthető. Teljesen más a mostani önkormányzati munka már. Más jellegűek a feladatok. Azért 1990 óta a rossznyelvek híresztelése ellenére ez a város szerintem jelentőset fejlődött, és a fejlődés üteme oly mértékű, hogy újabb és újabb olyan feladatok kerülnek elő, me­ lyekkel még nem találkozott korábban a képviselő-testület, nem találkoztak koráb­ ban a képviselők. A Gazdasági Bizottság milyen kilátások­ kal indult neki a ciklusnak? A korábbi időszakban sem mondhatta magát mindig kormánypártinak a szi­get­ szentmiklósi önkormányzat, tehát mi min­ dig abban a klímában, abban a környezet­ ben dolgoztunk, mikor igazából nem volt hátszelünk. Az utolsó időszakban fokozot­ tan jelentkezett. Számos példával tudnám igazolni, éppen hogyha arra szükség len­ ne. Gondolok itt a Mocorgó Óvoda pályá­ zatára, ahol is egyáltalán semmiféle támo­ gatást nem kaptunk, holott a környező olyan települések, amelyek hasonló beállí­ tottságúak voltak, mint a kormányzat, ha kellett, ha nem, akkor is kaptak támoga­ tást. Tehát az önkormányzatunknak min­ dent saját erőből kellett kigazdálkodnia. Ez azért komoly nehézség. Nagy segítség lett volna, ha igazából ezekre a komoly beruházásokra kapunk támogatást. Mint a Gazdasági Bizottság elnöke, mi mindenre büszke az elmúlt négy évből? Ha keresztülmegyünk Szigetszent­mik­ ló­son, látható jelei vannak annak, hogy Szigetszentmiklós épül-szépül. Természe­ tesen ezek azok, amiket a külső szemlélő is könnyen észrevesz. Amit viszont csak a város lakói vesznek észre, az a mindenna­ pi életüket megkönnyítő dolgok, a buszjá­ ratok alkalmazkodása az emberek igényé­ hez, az oktatási intézményekben rossz a 2010. szeptember

helyzet, de ehhez képest mindig észreve­ szik a szülők, hogy javulnak a dolgok. azok az állampolgárok, akik igazából fi­ gyelik az önkormányzat munkáját, látják azt a szándékot, amely azt célozza, hogy minél élhetőbb legyen a város. Vannak új dolgok, vannak szép dolgok. Természete­ sen nagyon-nagyon sok minden van még, ami lemaradás, 20 év alatt sem lehet be­ pótolni azt, ami korábbról ránk maradt. Nos, ehhez több idő kell. Reményeink sze­ rint egyre jobban haladunk a felé, hogy megoldjuk a sürgető problémákon kívül azokat is, melyek igazából az i-n a pont. Jó lenne már ott tartani, hogy csak a pontot kell föltenni, az i-re, amit pedig nem látnak, nem hallanak a sziget­szent­ mik­lósi lakosok, az az, hogy mennyi vitá­ val, mennyi egyeztetéssel sikerült a Gazda­ sági Bizottságon belül is elérni azt, hogy fejlődjön a város, hiszen az egyik képvise­ lő ezt szeretné, a másik képviselő meg azt. Nagyon gondosan, és nagyon óvatosan gazdálkodik a város, nagyon komoly az önkormányzat pénzügyi stábja, mindig felhívja a figyelmet arra, hogy mikor kerül az önkormányzat helyzete a döntéssel egy picit is veszélybe. Erre mindig figyelünk. A kósza hírek ellenére stabil a helyzet, de természetesen meg kell teremteni azt a forrást, amiből ezeket finanszírozni lehet. Én azt szoktam mondani, hogy két irány

van. Vagy a költséget fogjuk vissza, vagy az előre menekülés, a bevételt növeljük. Ezért tartom én jó dolognak azt, hogy teret adunk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az adóbevételeket növelik. Na­ gyon jó példa erre a Leshegy Ipari Park, amely igazából az adóbevételek nagy szá­ zalékával járul hozzá ahhoz, hogy itt a különböző fejlesztések, illetve a fenntar­ tás, a finanszírozás megvalósulhasson. Sokan irigyek is ezért ránk. Reméljük, hogy tovább tudjuk folytatni ezt az irányt, ami a város fejlődését eredményezi. Játszunk el a gondolattal, ha kétszer akkora kerete lett volna a Gazdasági Bi­ zottságnak, mint ami a rendelkezésére állt, hova fordította volna a pénzt? Természetesen annak a kétszer akkora keretnek is lett volna helye. Sok minden hiányzik a városból. Nyilvánvaló, hogy hamarabb fordított volna a város gondot arra, hogy mondjuk az iskolaudvarok megfelelőek legyenek a gyerekeknek. Ez most részben megtörténik, de nem 100%ban, csak bizonyos részben, bizonyos ke­ retösszegig. Nagyon sok utunk van, amit fel kellene újítani, akkor nem várnánk kü­ lönböző pályázatokra, hanem fogtuk volna, és önerőből felújítottuk volna. Minden az szolgálná, hogy komfortosabb lenne, kényelmesebb lenne. Mindennek lenne helye. Nem a kétszer annyinak, a négyszer annyinak, a tízszer annyinak is lenne helye. De hát azzal főzünk, amink van. Reméljük, hogy ez a leves is jó lesz. Ha úgy hozza a választási eredmény, 20 év közélet után marad még a közéletben? Ráadásul bizottsági elnökként akár? Hát azt, hogy bizottsági elnökként, azt majd a megválasztott képviselő társaim megmondják, azt, hogy maradok-e, azt a választópolgárok fogják megmondani. A szándék az az, hogy igen. Hát a 20 után, ha még egy négy belefér, utána már a nyugdíj, és egy kis külső bizottság esetleg, de természetesen a viccet félretéve, még megpróbálunk egy négyest. Bízom abban, hogy azok, akik megígérték, és akik bizto­ sítottak a támogatásukról, azok meg is te­ szik majd október 3-án, és akkor tudom folytatni ott, ahol per pillanat most abba­ hagytam. És még azokat a feladatokat, amelyek még előttünk állnak, azokat még meg tudjuk valósítani.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

9

VÁLASZOL: SOLTI ATTILA, a Jogi Ügyrendi Bizottság elnöke

Viták nélkül, rendben Ahogy visszaemlékszem a jogi-ügyrendi bi­ zottság üléseire szóló meghívókra, általában kevés a napirendi pont. Mi a jó, hogy ha sok napirendi pont van, sok jogi ügyrendi vita van, vagy pedig az, hogy ha kevés? Nem mindig volt ez így. A négyéves cik­ lus elején, ahol jól emlékszem, több olyan bi­ zottsági ülés volt, amikor több mint tíz napi­ rendi pontot tárgyalt a bizottság. Mindig arról volt híres, hogy egy jó hangulatú, vi­ szonylag pörgős, gyorsan döntő bizottság. Én élveztem. Milyen ügyekben döntenek? Általában az önkormányzati rendeletek módosításával kapcsolatos. Mivel közbizton­ sági a bizottság, egyébként ez volt négy évig szinte a fő profilja a bizottságnak, a rendőr­ ség, a polgárőrség, a tűzoltóság beszámolóit fogadjuk el, javaslatokat teszünk, az önkor­ mányzat képviselői, kéréseket fogalmaznak meg, hogy mit várnak el tőlük, miben várnak előrelépést, díjakat adunk, például ilyen a Közbiztonsági Díj, amelyet minden évben kiad a bizottság. Szó volt arról, hogy bővítik a térfigyelő kamerarendszert. Ez nem sikerült úgy, mint ahogy jó lett volna. Mi ennek az oka? Sok térfigyelő kamera lett kihelyezve, a térfigyelő kamerák számának bővítése az utóbbi időben nem merült fel, inkább a meg­ lévő kamerák áthelyezésével voltak viták. Minden képviselőnek persze a saját körzete a szíve ügye, és azt látja, hogy ott vannak a legnagyobb problémák, ezért kérik, hogy he­ lyezzük át a kamerákat egyik helyről a má­ sikra. Többször járt az önkormányzat is a rendőrségen megnézni, hogy mégis hogy működik ez a térfigyelő kamera, és mindig azzal volt a probléma, hogy a rendőrségnek nem mindig van arra kapacitása, hogy ott üljön egy ember mindig és minden pillanat­ ban, és nézze ezt a kamerát. Ráadásul nem is egy ember kell, mert vál­ tani kell azt, aki figyel. Így van, tehát mi ugye azt szeretnénk és azt várnánk el, hogy huszonnégy órában több rendőr is figyelje, hogy hol vannak olyan események, amikre azonnal riasztani kell a rendőrséget, de hát ez nem olyan egy­ szerű sajnos, ahogy így látjuk. Ehhez létszám is kell, nem elég önmagá­ ban a kamera. Szó volt arról, hogy a közte­ rület-felügyelők létszámát megnövelik. Pénzkérdés. Mivel a rendőrséget támogat­ juk, a polgárőröket támogatjuk, de még min­ dig volt igény arra, hogy valamennyivel még 10

biztonságosabbá tegyük Szigetszentmiklóst, ezért a közterület-felügyelők felé próbáltunk meg nyitni. Jelenleg négy közterület-fel­ ügyelő van, és volt egy pályázati lehetőség, minden közterület-felügyelő mellé két tele­ pülésőrt lehetett pályázni, akiknek a bérét ötven százalékban kell csak az önkormány­ zatnak állnia. Az volt a vita, hogy az előző kormány elő­ terjesztése szerint a településőrök fize­tés­ kiegészítését csak december harmincegyedi­ kéig vállalták. Utána az egészet az önkor­ mányzatnak kellett volna vállalni. A közbiz­ tonságon kívül beszéljünk a bizottság másfé­ le munkájáról is, hiszen a jogi munkáról volt már szó, döntés-előkészítés, a jogi háttér megvizsgálása. Az ügyrendi mit jelent? Ugye általában úgy hívják ezeket a bi­ zottságokat, hogy jogi-ügyrendi. Az ügy­ rendivel kapcsolatban különösebben semmi sem történik, hiszen megvan a szervezeti és működési szabályzata az önkormányzat­ nak, aszerint működik. Ha bármilyen egyéb kérés van, akkor az szervezeti és működési szabályzat módosításával kapcsolatos dön­ téseket hozzuk meg. Az elmúlt négy esztendő alatt mikor volt, milyen témában volt a legnagyobb vita? Nagyon nagy vitára nem emlékszem. Ál­ talában mindig a rendőrség és a nekik jutta­ tott támogatásokkal kapcsolatban voltak a legnagyobb viták. Minden képviselő szeretné, hogy teljes rend legyen Szigetszentmiklóson. Amire én mégis emlékszem, és ami mindig egy neuralgikus pont volt Szigetszentmiklós életében, a jegyző-, aljegyzőválasztás. Ezt mindig a bizottságunk koordinálja. Nekünk kellett az egész pályázati rendszert végigfut­

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

tatni, nekünk kellett meghallgatni az összes jelöltet, a bizottság javallata alapján került a testület elé a döntés lehetősége. Egy mondat erejéig térjünk vissza rá. Volt egy jegyzőváltás itt Szigetszent­mik­ló­son. Némely képviselő szerint szabálytalan módon történt a munkaviszony megszüntetése. A némely képviselő úgy tudom, egy. Ami a jegyzőváltással kapcsolatban felmerült, hogy a végkielégítés, közös megegyezés és stb. stb. Szeretném megnyugtatni Sziget­ szent­miklós lakosságát, hogy a lehető legjob­ ban csinálta ezt a hivatal, és a legbékésebben, és a legkevesebb pénzből úszta meg egyéb­ ként így a város. Mi az, amire szívesen emlékszik vissza mint döntésre? Inkább azt mondanám, hogy nem emlék­ szem olyanra, ami rossz lett volna. Én inkább egyébként emocionális dolgokra emlékszem, jó hangulatú bizottsági ülések voltak. Nem voltak nagy veszekedések, viták, általában kompromisszumra jutott minden oldal. Ha úgy hozzák a választási eredmények, folytatná? Nem hozhatja úgy, nem indulok egyálta­ lán semmilyen színekben és sehol a mostani önkormányzati választásokon, úgyhogy nem folytatom. De nem azért, mert rossz szájízt hagyott önben a négy év? Nem, én nagyon, mondom még egyszer, én nagyon jól éreztem magam mind a bizott­ ság elnökeként, mind a képviselő-testületben. Persze voltak olyan ülések, amikor már este tízkor nem éreztem túl jól magam, ha délután egy órakor kezdődött és olyan kérdésekről folyt a vita, amik egy ekkora önkormányzat életében mondhatni jelentéktelenek, de hát voltak, akik úgy gondolták, hogy a képvise­ lő-testületi ülésen kell olyan – hát hogy mondjam finoman – eredményeket elérni, ame­­lyeket majd a választásokon lehet kama­ toztatni. Nem éreztem úgy, hogy ez idevaló volna, de nem emiatt nem indulok a válasz­ táson, hanem ennek sok egyéb oka van. Egy­ részt az a párt, amiben én anno ebbe a szék­ be bekerültem, már nincs. Búcsúzóul lehet annyit kérdezni, hogy merre felé folytatja? Gazdálkodás, kereske­ delem, számítógép, zene? Egyébként én hobbi D. J. vagyok, de ab­ szolút a vállalkozások felé tendálok. Van saját vállalkozásom, és megpróbálok abban ér­­vényesülni. Politikai szabadságra fogok menni két évre. 2010. szeptember

Önkormányz ati vál asztás 2010 1. választókerület Becz Péter Mogyorósi Ferenc Németh Tibor Schmidt Erika Varhold Zoltán József Vencli Gabriella

FIDESZ-KDNP Jobbik C. K. O. E. LMP MSZP SZÖSZI Egyesület

2. választókerület Horváth Zsolt Károly Jobbik Kaufer Virág LMP Lászka Sándor SZÖSZI Egyesület Pukszler Zoltán C. K. O. E. Sulyok Mátyás József Független Sveda Zsolt MSZP Szabó József FIDESZ-KDNP 3. választókörzet Gavalovics Gábor Hájas Róbert Sándor Hrabovszky András Kovács Attila Molnár János Gábor Papp István

LMP C. K. O. E. SZÖSZI Egyesület Jobbik MSZP FIDESZ-KDNP

4. választkörzet Dobos Andrea Kászonyi Attila Péter Polyákné Hajas Ilona Prunner József Rákosi Katalin Szaksz Attla Tóth Imre Vass László

LMP Független Független SZÖSZI Egyesület MSZP Jobbik FIDESZ-KDNP C. K. O. E.

8. választókörzet Dr. Barabás Botond Fodor Antalné dr. Horváth István Károlyi Tamás Dr. Kécza György Ladányi Sándor 9. választókörzet Csízi Imre Fürtös Károly Dr. Horváth Tímea Kovács István Attila Rózsa Imre Terecske Anikó Dr. Vántsa Botond Zoltán 10. választókörzet Farkas Tamás Dr. Iglói László Kövesdi László Mózsi Lajos Nagy István Pádárné Bagoly Anna Veres Marianna

Jobbik SZÖSZI Egyesület C. K. O. E. LMP FIDESZ-KDNP MSZP Független MSZP C. K. O. E. LMP Jobbik SZÖSZI Egyesület FIDESZ-KDNP MSZP C. K. O. E. FIDESZ-KDNP Jobbik SZÖSZI Egyesület LMP Független

BOLGÁR KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Dzsongova Vaszileva Bojanka MBE Kirov Milán MBE Miczov Ivanov Jordan MBE Dr. Muszev Dimitrov Dancso MBE CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Balogh József MCF Buda Anna MCF Kun Magdolna MCF Lakatos Aranka MCF Lakatos Mihály MCF Milák Zoltánné MCF Nádasdi Zita MCF Németh Attila Lungo Drom Orsós István Lungo Drom Orsós István Csaba Lungo Drom Orsós Istvánné Lungo Drom NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Bártfai Sándor ÉMNÖSZ Hohl László ÉMNÖSZ Nedbalek József Jenőné ÉMNÖSZ Stáhly-Zsidegné Werny Mária ÉMNÖSZ

5. választókörzet Dr. Barabás Lehel Jobbik Ender Julianna Erzsébet SZÖSZI Egyesület Jaksa-Ladányi Emma Zsuzsanna LMP Lánárt Lajos Márton MSZP Papp László C. K. O. E. Virág Róbert FIDESZ-KDNP 6. választókörzet Becz András Dorogi Gyula Gombos Brigitta Kókán István Nagyiványi Gergely Krisztián Sallai Gábor Veress Gábor

SZÖSZI Egyesület MSZP LMP Független C. K. O. E. FIDESZ-KDNP Jobbik

7. választókörzet Budai László Hevényiné Danics Nikolatta Jáger József Imréné Jószai Attila Nagy Ferenc Viola Károlyné

FIDESZ-KDNP LMP C. K. O. E. MSZP Jobbik SZÖSZI Egyesület

2010. május

http://valasztas.szszm.hu

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

11

FODOR ANTALNÉ DR. SZÖSZI EGYESÜLET Fodor Antalné dr. (Huber Julianna) jogász végzettségű szigetszentmiklósi lakos vagyok. Bár Fegyvernek községben születtem, de gyermekkorom óta városunkban élek. Középiskolai tanulmányaim befejezése után helyezkedtem el a szigetszentmiklósi Tanácsnál, ahol az igazgatási területen dolgoztam, majd VB titkári feladatokat láttam el. 1987–1990. közötti időszakban Dunaha­rasz­ti nagyközség tanácselnökeként dol­goztam, majd egy évig Szigethalom településen jegyzői feladatokat láttam el. 1994-től ismét a szigetszentmiklósi polgármesteri hivatal dolgozója lettem. 1994–2006 között polgármesterként tevékenykedtem. 2006. óta önkormányzati képviselő, alpolgármester vagyok. Férjem Fodor Antal már nyugdíjas, Zsolt fiam szobafestő szakmában dolgozik. Nagyon szeretek az emberekkel foglalkozni, Szigetszentmiklós fejlődésért továbbra is szívesen dolgozok, ehhez kérem támogató segítségüket. Közigazgatásban szerzett tapasztalataimat oktatóként is hasznosítom. Közigazgatási alap és szakvizsga bizottsági tag vagyok.

HORVÁTH ISTVÁN CIVIL KONTROL ORSZÁGOS EGYESÜLET Horváth István vagyok, 57 éves, nős (feleségem: Csókay Zsuzsanna a Gyártelepi Szakorvosi rendelő dolgozójaként, a fizikoterápiás kezelésre szoruló betegek gyógyításával foglalkozik), három gyermek édesapja. Hobbim és szórakozásom a dobolás, zenehallgatás. Pedagógusként 1986-tól repülőgép-műszerész tanulókat oktatok a csepeli Kossuth Lajos Szakközépiskola tanműhelyében, 2008-tól jogi, vállalkozási és gazdasági ismereteket is tanítok. 16 éve önkormányzati képviselőként dolgozom, tagja voltam/vagyok a Pénzügyi-, Gazdasági-, és Oktatási Bizottságoknak. 2002. évtől elláttam az Egészségügyi Bizottság elnöki feladatait. Ebben az évben kerültem a Pest Megyei Önkormányzat képviselő-testületébe, ahol a Pénzügyi- és az Egészségügyi Bizottságok tagjaként, illetve a Közbeszerzési Bizottság elnökeként képviseltem a térségünket. 2006. évtől továbbra is a 7. vk. Önkormányzati képviselője vagyok Városunknak. 2005. évtől a pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar hallgatójaként képeztem magam, 2008-ban befejeztem az Igazságügyi és Államigazgatási tanulmányaimat. Amennyiben bizalmat kapok Öntől, akkor a Polgármesteri megbízatásomat nagyobb szakmai felkészültséggel tudom ellátni. Jelenleg a pécsi Tudományegyetem jogi karának hallgatója vagyok.

DR. BARABÁS BOTOND JOBBIK Harminc éves, Székely fiatalember vagyok. Az erdélyi Kézdivásárhelyen születtem. 1987 óta élek Magyarországon. Az elmúlt nyolc, katasztrofális év után itt az ideje, hogy az ország dolgai mellett rendbe tegyük városunk dolgait is. Legfontosabb célom a városvezetés tisztaságának és átláthatóságának fenntartása és szigorú felügyelete. A tisztségviselőknek érezniük kell munkájuk súlyát, de egyben éreztetni kell velük, az ezzel járó felelősséget is. Ennek egyik eszköze a városlakók felé történő pontos elszámolás. Az elmúlt 20 év településfejlesztéséért, járhatatlan útjaiért, a felelősöknek el kell számolniuk a városlakók felé. Jogászként aktívan kívánok részt venni a helyi jogszabályalkotásban, a közös, szebb jövőnk alakításában. Rendkívül sok a teendőnk. A magyar emberek érdekeit senki sem képviseli. Alapelvem, hogy a munkának legyen becsülete és eredménye. A városnak segítenie kell abban, hogy a fiataljaink lakáshoz juthassanak és családot alapíthassanak. Segítségüket kérem, hogy munkámmal a városvezetésben is képviselni tudjam hazám, a magyar nép, Szigetszentmiklós lakosainak érdekeit. „Legyen jobb a Jobbikkal Szigetszentmiklóson!”

12

http://valasztas.szszm.hu

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

2010. május

SZABÓ JÓZSEF FIDESZ-KDNP Szigetszentmiklóson születtem, 1956. december 18-án. Szüleim, nagyszüleim is itt születtek és éltek. Egész életükben a mezőgazdaságban dolgoztak. Az általános iskola elvégzése után a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban érettségiztem. A gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemszervező szakán szereztem diplomát, 1982-ben. 1983-ban megnősültem, feleségem Túri Éva kertészmérnök és pedagógus diplomával rendelkezik. Jelenleg biológiát és kémiát tanít az egyik helyi általános iskolában. Két gyermek szülei vagyunk: József 1987-ben, Éva 1990-ben született. Jelenleg mindketten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói. Az egyetem után egy évet dolgoztam a helyi termelő szövetkezetben, ezt követően egyéni vállalkozóként a feleségemmel együtt dísznövénytermesztéssel foglalkoztunk 2000-ig. 1998-ban függetlenként, de Fidesz támogatottsággal jutottam be a képviselő-testületbe. 2002-ben léptem be a Fideszbe, és az óta vagyok a helyi szervezet elnöke, valamint szintén 2002 óta vagyok tagja a Pest Megyei Közgyűlésnek. 2002 és 2006 között alpolgármesterként az oktatás, az egészségügy, valamint a közbiztonság felügyelete volt a feladatom. 2006-tól vagyok Szigetszentmiklós Város polgármestere.

LADÁNYI SÁNDOR MSZP Ladányi Sándor 54 éves, három gyermek édesapja. Munkahelye 1974-től 13 éven keresztül a Pestvidéki Gépgyár volt. Hosszú ideje kisvállalkozást vezet Sziget­szent­ miklóson. Diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerezte pedagógia-közművelődés szakon. Második ciklusban Szigetszentmiklós városának önkormányzati képviselője, az Agglomerációs és Területi Koordinációs Bizottság elnöke. Az elmúlt három évben a képviselő-testület polgári baloldali, szocialista frakciójának vezetője volt. Jelenleg az MSZP Szigetszentmiklósi Helyi Szervezetének az elnöke. Elkötelezett lokálpatriótaként teszi a dolgát a városban élő közel 35 000 emberért, településünk fejlődéséért, választókörzete lakóiért. Hitvallását Adam Smith angol közgazdász egyik híres mondata jellemzi, miszerint „A becsületesség a legjobb politika.”

KAUFER VIRÁG LMP Kedves lakosok! Számomra nagyon megtisztelő, hogy szülővárosomban polgármesterjelöltként nézhetek a választások elé és büszke vagyok, hogy mindezt egy felkészült csoport élén tehetem. Köszönettel tartozom azért is, hogy immár az LMP képviselőjeként vehetek részt az országgyűlési munkában. Az LMP egy új és nyitott politikai közösségként kíván szerepet vállalni a helyi közéletben is. Látni fogják, hogy nem a megszokott gondolatvilágban élünk. Progresszív és a 21.század kihívásainak megfelelő válaszokat keresünk a mindennapi kérdésekre. Mi úgy fogalmazunk: Se nem jobb, se nem bal, hanem elöl! Az „öko” nem csak a zöld értékek képviseletét jelenti. A fenntarthatóság elve egy kisváros fejlesztésénél legalább annyira fontos, mint a globális folyamatok terén. Azaz: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! Őszintén és felnőtten. Kérem, olvassák a városban megjelenő programunkat. Látni fogják, hogy mi pontosan ismerjük a város helyzetét, vannak elképzeléseink, terveink és ami a legfontosabb: víziónk.

2010. május

http://valasztas.szszm.hu

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

13

14

http://valasztas.szszm.hu

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

2010. május

Válaszol: Tóth Imre, a Közbeszerzési Bizottság elnöke

Szerteágazó, fontos feladatok Bármilyen fontos, mégis ritkán hallani a Közbeszerzési Bizottság működéséről, azon egyszerű oknál fogva, hogy az üléseik min­ dig zártak. Vajon miért? A bizottság munkája olyan kérdéseket érint, ami a város érdekeit érinti, és ezek nyílván nem lehetnek nyilvánosak. Akár egy kivitelező kiválasztás alkalmával, hát bizony nem mindegy, hogy egy-egy beru­ házás mennyibe fog kerülni, és ezért infor­ mációk ne tudjanak kijutni. Minden egyes esetben ennek a bizottságnak, a tagjainak is titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. Miután a Közbeszerzési Bizottság döntést hozott, és eredményt hirdetett, utána már természetesen nyilvánosak az adatok. Nagyon sok visszaélés van a közbeszer­ zések körül. Mennyire tudnak védekezni ezek ellen? Nem Szigetszentmiklósra gon­ dolok természetesen, országosan nagyon sok visszaélés van. Sok ilyenről lehet hallani. Én azt kell, hogy büszkén mondjam, hogy Szi­get­szent­ miklós mentes ezektől a visszaélésektől. Ha az elmúlt négy évre visszatekintünk, mi volt a legnehezebb közbeszerzési pályázat? A legnehezebb közbeszerzési pályázat jelen pillanatban is folyik. A város egy nagyon régi ígéretét próbálja betartani, egy iskola, óvoda és sportkomplexumnak az építését. Most folyik jelen pillanatban ennek a közbeszerzése, és nagyon szerte­ ágazó. Ez az egyik legnehezebb, amit most le tudunk vezényelni. Melyikkel volt a legtöbb gondja? Nekünk, mint bizottságnak, viszony­ lag egyszerű feladatunk van. De a város­ nak, hogy melyikkel van a legtöbb gond­ ja, én azt kell, hogy mondjam, a Buckacsatorna beruházással, mert ott számta­ lan ágon kell egyeztetni, millió emberrel kell dűlőre jutni területek megszerzése kapcsán, tehát én azt gondolom, hogy ez a legszövevényesebb. Ebben a ciklusban mi mindent valósí­ tottak meg, építettek itt föl a városunk­ ban közbeszerzéssel? Talán nehéz is lenne számba venni az összeset. Inkább összefoglalóan tudnám mondani, hogy az összes jellegű olyan építés, felújítás, utak, épületek, iskolák, óvodák, mind-mind közbeszerzés hatálya alá esnek. De akár még az eszközbeszerzé­ seket is tudom mondani, amik az épülő, 2010. szeptember

vagy megújult óvodák eszközbeszerzései, játékok, egyebek mind ide tartoznak. Elvileg jó a közbeszerzési eljárás, no de sokan vitatják, mondván azt, hogy nagyon könnyű úgy kiírni egy közbeszerzést, hogy személyre szólóan egy bizonyos vállalkozó nyerje meg. Mint szakembernek, Önnek mi a tapasztalata? Jó a közbeszerzés, vagy csak mi emberek vagyunk rosszak? A közbeszerzési törvény, az egy eléggé bonyolult törvény. Számtalan gátat szab a településeknek ha mást mondok, minden egyes pályázatot, amit a város kiír, egy külön bizottság, tőlünk teljesen független

bizottság vizsgálja át. Tehát, ha mi történe­ tesen egy márkanevet, vagy bármilyen utaló magatartást teszünk arra, hogy mi­ lyen terméket szeretnénk, akkor kihúzzák. Meg kell ismételnünk a kiírást, ki kell hagyni a márkanevet, ki kell hagyni azokat a kötöttségeket, amik egy-egy emberre vagy egy-egy cégre vonatkoznának. Több ilyen eset volt már, amikor szerettünk volna valamit konkrétan beszerezni, de nem engedték át. Nem arra vonatkozott ez a konkrét beszerzés, hogy egy bizonyos cégtől, hanem egy bizonyos terméket akar­ tunk beszerezni, de mivel hogy kiderült, ezt csak egy cég gyártja, nem engedte át a döntőbizottság ezt a törekvésünket. Mi az, amit az elmúlt négy évből sajnál, hogy nem valósult meg, nem sikerült a közbeszerzés például? Hát, ha úgy nézzük, hogy a Bucka-csa­ torna sincs még teljesen készen. Nem tud­ tunk pontot tenni még az Ádám Jenő Ze­ neiskola és sportkomplexumnak a végére sem. A következő ciklusban, ebben még lesz munkája a következő bizottság elnö­ kének, vagy bizottságnak. Ha a választások eredménye úgy hozza, maradna a helyén? Ne menjünk ennyire elébe. Amennyi­ ben megkapom a bizalmat a választóktól, és a képviselő-testület tagjai is úgy gon­ dolják, hogy én leszek az a személy, aki erre alkalmas, erre a posztra, akkor válla­ lom természetesen. Az elmúlt évek gya­ korlata az már felhalmozódott, és maga­ biztossá tesz.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

15

Válaszol: Prunner József, a Szociális és Családügyi bizottság elnöke

Mindig van segítség Milyen szép lenne, hogyha a Szociális és Csa­ ládügyi Bizottság elnöke, ilyenkor az összeg­ zéskor azt mondaná, hogy sajnos egy csomó pénzünk megmaradt, nem tudunk vele mit csinálni. No de hát ettől még nagyon messze vagyunk. Ezzel együtt, így a válságos időszak­ ban is feltehetően születtek eredmények. Mi­ lyen volt ez a négy év? Prunner József a bi­ zottság elnöke. Nem egykönnyű feladat egy ilyen bizott­ ságot vezetni. Rászorult embereknek a prob­ lémájával kell, hogy foglalkozzunk. Nem is tudunk neki nagy nyilvánosságot biztosíta­ ni, mert itt személyes döntések születnek. Ezek a személyes döntések nem nyilvánosak. Titokban dolgozunk, de akik megkapják a támogatást, azért ott szerepel a nevünk is, és tudják, hogy azért a Szociális Bizottságnak sokat kellett dolgoznia. Tizenhat éve vagyok képviselő. Ebben a 16 évben megduplázódott a lélekszáma a városnak. 18.000, több mint 35.000 ember él a városunkban. A gondok is megduplázódtak? Talán még négyzetre is lehetne emelni, mert a válság kihozta ezt a problémát. Az eredményekről talán pár szóval. Én úgy íté­ lem meg, az első olyan nagy eredménye volt, ami mindenkit érint a városban, és nagyon sokat dolgozott érte a Szövetség Sziget­szent­ mik­lósért Egyesület, jómagam is, és a képvi­ selő társaim is, az úszásoktatás bevezetése. Ingyenes úszásoktatás minden másodikos gyereket, aki nálunk, Szigetszentmiklóson jár iskolába megtanítunk úszni, mégpedig úgy, hogy nincs szegény gyerek és gazdag gyerek, csak úszásoktatás van. Ez mindenki­ nek ingyenes, a szállítási költségtől az úszás­ oktatás költségekig beleértve. Mégis, hogy nézne ki, hogy itt, a Kis-Duna partján olyan gyerek lenne, aki nem tud úszni. Nagyon motivált bennünket, hogy a két Duna között, és a sóderbányák területén na­ gyon fontosnak tartom jómagam is, de azt hiszem a családok is, akik ebbe érintettek, hogy ezek a kisgyerekek megtanultak úszni, és azért másképp engedheti el a gyerek kezét az ember egy hétvégi strandolásra, ha tud úszni, és méghozzá szakember tanította meg úszni. A következő ilyen eredmény, amit a négy év alatt meg kellett oldjunk a szociálpo­ litikai közelítés a valósághoz. A helyi rende­ leteinket, amik a szociálpolitikát a városba meghatározzák felül kellett vizsgálnunk, és a kor szelleméhez kellett hozzáigazítanunk. Például nagyon fontosnak tartom azt, azok­ nál az idős embereknél, aki párjukat veszíti, a 16

négyzetméter nagyság miatt ne utasítsuk el a lakásfenntartási támogatási kérelmüket. Na­ gyon fontosnak tartom azt is, hogy a kerese­ ti viszonyokhoz képest a rezsiköltségeket 20 százalékról, 15 százalékra tudtuk mérsékelni, így nyílván több ember került be a rendsze­ rünkbe, akinek segíteni tudtunk. Köz­ben, hogy a válság minket is elért, nagyon fontos az, hogy az adósságkezelési rend­szert is elin­ dítottuk a városban. Nagyon sok ember ke­ rült ebbe a csapdába. Mikor a hitelét felvette, még nem is gondolt rá, hogy ezek előfordul­ nak. Most ott tartunk, hogy az üléseken, dur­ ván 50 kérelmet is tárgyal a bizottság. Tehát akkor az önkormányzat biztosítja a keretet. És jó szándékkal kezeli ezeket az ügyeket. A közműtartozásokat is, a szolgáltatók felé való tartozásokat is tudja kezelni, és nagyon sok embernél ez megjelenik, 100-200 ezer forintos, és 300 ezer forintos hiányokkal. Tárgyalások folynak a szolgáltatókkal, hogy akinél elindul az adósságkezelés, ott ne al­ kalmazzák a szolgáltatás megszüntetését. Mennyire fogadó készek az ilyen javasla­ tokra a szolgáltatók? Én úgy érzem, hogy partnerek a szolgál­ tatók, hiszen az ő érdekük, megegyezik az önkormányzat érdekével. Az adósságot ke­ zelni kell, és ők is ezzel egyetértenek, hogy kezeljük ezt az adósságot, de türelmet ké­ rünk, és próbáljuk meg önkormányzati segít­

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

séggel rendezni a nagyon nehéz helyzetbe került emberek sorsát. Mi a helyzet az első lakásra váró fiata­ lokkal? Kezeljük az első lakáshoz jutóknak támo­ gatási kérelmét. A négy éves ciklusban 700 ezer forintra tudtuk növelni a maximált ös�­ szeget, ami azt jelentené, hogy kamatmentes hitelt kapnak, a hozzánk beköltöző családok. Hány ilyen segélyt, vagy hány ilyen első la­ káshoz jutót tudtatok, egyet, kettőt, ötöt, tízet? Általában ez a nagyságrend olyan 8-10 millió forintos összege tett ki minden évben az önkormányzat erre a célra félre. Általában fel is szoktuk használni ezt az összeget min­ den évben. Hát ez legalább 10 családot jelent. Hát igen, 10 család, de lehet, hogy több, mert van, ahol a 300 ezer forinttól a 700 ezer forintig van a szórás. Nagyon fontos, és a bizottsághoz tartozik a bölcsődei, óvo­ dai ellátás is. Én azt hiszem, hogy nagyonnagyon sokat tett a bizottság a bölcsődei el­ helyezés tekintetében. Mind, ahogy a leg­ utóbbi testületi ülésen is elhangzott már, két épületet próbálunk meg átalakítani böl­ csődei férőhellyé. Óvoda után még itt az iskola a szülőknél. Tudják-e segíteni az iskolakezdést? Én az iskolánál egy kicsit visszakanyarod­ nék arra, hogy tekintettel, ahogy említettem is, a beköltözések száma szükségessé tette még egy iskola megépítését. Az önkormány­ zat kezdeményezte, a bizottságom mellé állt, és teljes szívvel támogatta az új iskolaépítést, az óvodaépítést, zeneiskola építést. Ennek az építésnek az elindítása ebben az évben már megtörténik, az alapozást reméljük, hogy ősszel el is kezdhetjük. Azok a gondok, amik eddig terhelték az önkormányzatunkat, re­ mélem, hogy ezzel az építkezéssel csökkenni fognak. És bízunk benne, hogy azok a gyere­ kek, akik Csepelre járnak iskolába, azok is hozzánk tudnak majd ezután járni. Ha már az iskola szóba került. Egyszer vége az iskolának, és itt a nyári szünet. A nyári táborokkal, a nyári táborokba, men�­ nyire tudják fölvenni a jelentkezőket? Men�­ nyi hely van? Nagyon köszönöm a kérdést, mert való­ ban ezzel is foglalkozott a bizottságunk, és a képviselő-testületünk is. A nyáron is meg­ rendeztük ezt a tábort, az önkormányzati üdülőben voltak turnusok. Négy turnuson keresztül tudtuk fogadni a gyerekeket. 2010. szeptember

VÁLASZOL: VIRÁG RÓBERT, az Ifjúsági, Sport és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke

Minden mindennel összefügg A szakmai bizottságok közül talán a leghos�­ szabb neve van az Ifjúsági, Sport és Társadal­ mi Kapcsolatok Bizottságának. Vegyük sorra az egyes területeket. Ifjúság. Testvérvárosi konferencián találkoztunk annak lehetőségével, hogy hogyan tudja megszervezni magát az ifjúság. Amely ifjúság a lakosság gyarapodásának köszönhetően egyre népesebb itt Sziget­szent­ miklóson. Valóban. És hát keresi a helyét, és keresi azokat a lehetőségeket, amely alapján kellő gyökere tud ereszteni a városban. Tehát ezen a testvérvárosi konferencián, ahol az ifjúsági témák külön szekcióban tárgyalódtak, olasz és német példát figyelembe véve- ahol is már évekkel ezelőtt megalakították az Ifjúsági Parlamentet- a mi delegációnk tagjai is el­ kezdték szervezni Szigetszentmiklóson az ilyen típusú plénumot. Megkeresték az isko­ lákat, megkeresték a különböző ifjúsági szer­ vezeteket, közösségeket, ahol tudták, hogy folyik valamilyen féle ifjúsági munka. És így elkezdték ennek a bizonyos Ifjúsági Parla­ mentnek a szervezését. Ha jól tudom, akkor egy-másfél évvel ezelőtt is elkezdte hivatalos munkáját. A fiatalok, országos tapasztalat, viszonylag keveset foglalkoznak közélettel, nem törőd­ nek annyira a környezetükkel. De hát fiata­ lok, szokták mondani. Mennyire elégedett a szigetszentmiklósi fiatalsággal? Hosszútávon azok a programok, melye­ ket mind a SZIPE, mind más egyesület prog­ ramként, általában zenei kulturális prog­ ramként szervez, cserekapcsolatok, kulturá­ lis kapcsolatok stb., kellőképpen teret nyer, és kellőképpen híre megy. Felnő egy olyan korosztály, amelyik ezeket a kapcsolatokat megélte, ezeket a közösségi együttléteket, tartalmas együttléteket átélte, akkor bizako­ dó lehetek a jövőbe. Én azt látom egyébként minden más területtel kapcsolatban is, hogy létesítménybe nem tudtuk azt a fejlődést kö­ vetni, amit a város dinamikája kívánt volna. Ide tartozik egy olyan ifjúsági közösségi tér is, ami kellene. Természetesen a SZIPE meg a közösségi ház kellőképpen próbálja ezt az űrt kitölteni, és hát reményeim szerint a kö­ vetkező években történő fejlesztések is mindezt a célt szolgálják. Beszéljünk egy olyan létesítmény lehető­ ségeiről, mely létesítmény megvan. A Kis-Du­ na. Hagyjuk, hogy most hogy a vize milyen, reméljük, egyszer megtisztul. Az evezős sport mennyire élénk? 2010. szeptember

Szokták mondani, hogy minden össze­ függ mindennel. Hát amellett, hogy a sport koncepciónkban nagyon szépen meg van fogalmazva az a fejlődési irány, ami alapján el kell, hogy induljunk. Csak itt zárójelben had jegyezzem meg, hogy egyébként 1600ra tehető azon fiatalok száma, akik a külön­ böző egyesületekben sportolnak Sziget­ szent­­mik­ló­son. Ha ezt a számot vesszük alapul, vagy például azt a számot vesszük alapul, hogy amikor az SZTK-pálya felújí­ tásra került, egyetlen szám, 80 gyerek járt addig, mikor kész lett a pálya, felduzzadt 400-ra. Tehát ez a követendő cél, minden egyes területen, kézilabdánál, vagy az eve­ zős sportnál, ami adná magát természetileg, megvan hozzá a megfelelő adottságunk. Ha a Duna-part fejlesztését vesszük elő, ilyen természetesen a régi strand felújítása, a Kéktó átalakítása, a régi csónakház, amit most a Szabadidő Sport Egyesületünk hasz­ nált, közösségivé tételével, a Tebe sor végén lévő önkormányzati terület esetleg csónak­ házzá, csónak-kikötővé alakításával szintén közösségi alakításával, az önkormányzati üdülő átalakításával, vagy akár a Tűzoltóöböl átalakításával egy komplex Duna-par­ ti fejlesztést tudnánk elindítani. De ezeket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha vannak kidolgozott terveink, vannak olyan lehető­ ségeink, ami alapján tudunk pályázni, mert önerőből ezt így nem tudjuk megvalósítani.

Tehát mindegy egyes sport, szabadidős te­ vékenység fejlesztéshez kellenek külső tá­ mogatások, európai uniós és hazai források, amihez még hozzátesszük az önrészünket, és így tudjuk megvalósítani. Ez a jövő. Én ebbe az irányba mozdulok el, mert ha van létesítmény, van utánpótlás, és a családok is kellemesen, jól töltik a szabadidejüket lenn a vízen. És hát nekünk biztosítani kell azt a feltételt, hogy például egy csónakot be tud­ nak tenni a Dunába, ami reményeim szerint egy-két éven belül valóban tiszta lesz Szigetszentmiklóson. Társadalmi kapcsolatok. ez a bizottság te­ vékenységének harmadik szelete. Mit takar? A civil kapcsolatokat takarja. Óriásit lép­ tünk előre. Ugye az önkormányzat és a civil szervezetek egy különleges viszonyban vannak. Civil szervezetek azok, akik ugye lefedik a társadalom minden egyes szeg­ mensét, és hát leginkább kapcsolatban van­ nak az önkormányzattal, már akik helyben fejtik ki tevékenységüket. Sokkal könnyeb­ ben reagálnak le bizonyos dolgokat, mint az önkormányzat nagy szervezete. És pár­ beszédre nagyon is szükség van a városban, ezért szorgalmaztuk azt, hogy egy szakmai tanácsadó testületként hozzuk létre a Civil Tanácsot, amely megmutatja azt, hogy mi­ lyen civil szervezetek vannak a városban, és elfogadjunk egy Civil Koncepciót, ami tulajdonképpen egy bemutató az itteni ci­ vilség életéről, és egy olyan feladatsor, amelyet meg kell, hogy valósítsunk. És ez létrejött, ez a munka elindult, cselekvési programot természetesen még mellé kell tenni. Reményei szerint ugyanúgy jól fog működni, mint ahogy a Sport Tanács annak idején elindult. Ez is sikerre lesz ítélve, én bizakodó vagyok. Az elmúlt négy esztendő történései ered­ ményei közül bizottsági elnökként melyiket emeli ki? Az SZTK-pálya felújítását, ifjúság terüle­ tén azt, hogy létrejött az Ifjúsági Parlament, civil területen pedig a Civil Koncepció elfo­ gadását, és a Civil Tanács megalakítását. Folytatja? Szeretném, hogyha lehetőséget adnának a választók. ’94 óta vagyok képviselő. Min­ den egyes ciklusban új feladatok jöttek elő, de az elkövetkezendő évek lehetnek azok, amik a legizgalmasabbak lehetnek, ugyanis talán most vagyunk először abban a hely­ zetben, hogy kormánypárti többség lesz helyben is.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

17

Válaszol: Kövesdi László, a Pénzügyi Bizottság elnöke

Egyensúlyban a város A szakbizottságok közül a legkönnyebb és legnehezebb dolga a Pénzügyi Bizottságnak van. Pénzből mindig kevés van, viszont mindig annak a jó, akinél ott a kassza kulcsa, gondol­ hatná a kívülálló. No, a Pénzügyi Bizottság, a nevével ellentétben nem azt jelenti, hogy tele van pénzzel. A Pénzügyi Bizottság is csak ja­ vaslatokat tehet. Hogyan kezdték négy évvel ezelőtt, milyen volt annak idején a gazdasági helyzet? Négy évvel ezelőtt, nagy reményekkel lát­ tunk neki a munkának. Tele voltunk tervek­ kel. A városfejlődés az nem állt meg a válasz­ tásokkor, folyamatot kellett folytatni. Másfél év múlva a megszorítások érintettek minket is, de rendelkezett a város olyan mozgástér­ rel, hogy ezeket ki tudtuk védeni, és abban az időben is – a legkritikusabb évben is, pozitív költségvetés volt, illetve null-szaldósan tud­ tuk zárni. Minden évben változik, növekszik a költségvetésünk kiadása és bevételei is. 2006-ban a költségvetésünk 5.112M Ft volt, jelen pillanatban 9.178M Ft. Tehát látszik, hogy milyen nagy változások vannak. Ezek intézmények fejlesztésében jelentkeznek, ugye azoknak több kiadás szükséges, de több a bevételünk is. A lakosságszám növekszik, tehát nyilván a bevételeink a miatt is növe­ kednek, és a gazdasági társaságok is szapo­ rodnak a térségünkben. Pillanatnyilag már kint vagyunk a válság­ ból, kifelé megyünk, vagy még mindig benne vagyunk? Szigetszentmiklóson remélem, hogy a vál­ ság már negatív hatását nem érezteti tovább­ ra is. Ettől függetlenül egyre feszesebb költ­ ségvetéssel kell szembenéznünk, ugyanis a nagy beruházásaink megkezdődtek. Ezekhez hitelt kellett felvennünk. Jelen pillanatban egy bölcsőde építésének kezdete előtt állunk, amire szintén hitelt kellett felvennünk. A Vackor Bölcsődéről van szó. Igen, arra gondoltam, és az ÁJTI beruházás – az Ádám Jenő Többcélú Intézménynél pedig több milliárdos kölcsönre van szükség, hogy ezt a nagy intézményt felépíthessük, és aztán megoldjuk egy-két évtizedre is a gondjainkat. Vegyük sorra az elmúlt négy esztendőt. Mikor, mi volt a legnagyobb kiadás, legna­ gyobb beruházás, legnagyobb elképzelés? Minden évben jelentős pénzügyi kiadást jelentettek útkarbantartások, útépítések és a város fenntartásra fordított összege. Az út­ építések szinte évenként történtek, és szükség is van rá, még nagyobb mértékben. Megtör­ tént a Mocorgó Óvodának a bővítése, ami 18

szintén jelentős kiadást jelentett a városnak. Épültek körforgalmi csomópontok, amiket szintén külön kellett finanszíroznunk. Erre a ciklusra esik a Szent Miklós Temp­ lom átadása is. Ehhez a város segítséget nyújtott. A terü­ lettel is és anyagiakkal is. Vélhetnénk, hogy a Pénzügyi Bizottság ja­ vasol, vagy elutasít. Nincs olyan nehéz dolga. Mivel foglalkozik tulajdonképpen ez a testület? A város pénzével gazdálkodik, de terv sze­ rint költségvetésre alapozva. Minden évben a koncepciót véleményezi, és a testületnek elő­ terjeszti tárgyalás után. Következő év elején az éves költségvetési tervezetet megtárgyalja, összefésüli a bizottsági igényekkel és a pénz­ ügyi lehetőségekkel, és benyújtja a testület­ nek elfogadásra. És ennek alapján végzi a Pénzügyi Bizottság a munkáját. Negyedéven­ te értékeli és módosítja a költségvetést, mert ugye folyamatosan változnak a kiadások, be­ vételek, újabb igények lépnek fel, és ezek fe­ dezetét biztosítani kell. A Pénzügyi Bizottság látja, hogy honnan lehet ennek fedezetét biz­ tosítani úgy, hogy a város költségvetése, lik­ viditása se roppanjon meg. Az elmúlt ciklusban volt-e valamikor ve­ szélyben a pénzügyi egyensúly? Nem volt veszélyben, és itt kell elmonda­ nom azt, hogy egy fantasztikusan jól működő Pénzügyi Iroda működik Maár Jánosné veze­ tésével. És a Pénzügyi Bizottságnak ez adja a

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

könnyebbséget, hogy az anyagok mindig a legpontosabban kerülnek elé, és lehetőséget ad a különböző variációk megtárgyalására is. Van még egy feladat köre a Pénzügyi Bi­ zottságnak, ez a belső ellenőrzés. Pontosan mit takar ez a munka? A Hivatalnak van egy önálló belső ellen­ őre. Ennek a munkáját felügyeli a Pénzügyi Bizottság. A belső ellenőr, az ellenőrzési tervet mindig az előző évben benyújtja a Pénzügyi Bizottságnak, és az megtárgyalja. Tárgyalás után a testületnek nyújtja be elfogadásra. Amikor elvégezte a munkáját, beszámol a Pénzügyi Bizottságnak, hogy mit végzett, és milyen tennivalók szükségesek. A város intéz­ ményeit vizsgálja, és a részben városi, önkor­ mányzati tulajdonban lévő gazdasági társasá­ gokat. Hogy ezek szabályszerűen tudjanak működni, és ugyanakkor javaslatot tesznek arra, ha valami probléma adódott valamelyik intézménynél, annak a megoldására is. Azt mondta, hogy egyensúlyban van a város pénzügyileg. Ellenzéki képviselők gyak­ ran hangoztatják, hogy túlzottan eladósodott a nagy beruházások miatt Szigetszentmiklós, veszélyben a jövőbeni működés. Szeretném, ha mutatnának nekem olyan országot, várost, aki nem rendelkezik hitellel. Nagyon sokszor gondolják, hogy hitel nélkül gyakorlatilag fejlődés nem érhető el. Így van ez nálunk is, mert ha most takarékoskodással csinálnánk, akkor a nagy beruházásainkat húsz év múlva csinálhatnánk meg, mert ad­ digra összegyűjtenénk a pénzt. Így most ezt ugye hitelből vesszük fel, és húsz év alatt – vagy melyiket, milyen időre kötjük meg a kölcsönszerződést, az alatt az idő alatt tör­ lesztjük. A városnak a működése nincs ve­ szélyeztetve. A hitelfelvételi szerződés előtt a hivatalban megvizsgálják a hitelképességi mutatónkat, ennek van számítási módja, többféle képen számolják át. Ha valamelyik pénzintézet pályázat útján elnyerte a lehető­ séget, neki szintén, nemcsak kötelessége, hanem alapvető érdeke is, hogy megvizsgál­ ja, a város tudja-e fizetni pontosan a törlesz­ téseit. Szigetszentmiklós ideáig még mindig pontosan törlesztette a részleteket, amire hitel vett fel. A mai helyzetben, amikor a rádió­ ban, televízióban folyton arról hallunk, hogy egy-egy önkormányzatnál mekkora problé­ mát jelent, hogy a bevételeik csökkentése miatt a hiteleiket nehezen tudják fizetni, ebben a helyzetben, ha nem is elégedettség­ gel, de megnyugvással tölthet el, hogy ná­ lunk nem ez a helyzet. 2010. szeptember

Válaszol: Budai László, a Kulturális és Média Bizottság elnöke

Nagy feladatok után és előtt Négy év hosszú idő. Az összegzéskor vajon egy bizottsági elnök visszaemlékszik még arra, hogy milyen érzésekkel, milyen tervek­ kel indult neki a ciklusnak? Korábban csak Kulturális Bizottság volt, és Kulturális és Média Bizottság lett épp azért, mert úgy gondoltuk, hogy szükség lenne ebben a mai, időnként már túl mediatizált világban is, egy helyi média­ rendszer kialakítására. Ebből megvolt egy helyi újság, ami inkább egy önkormányza­ ti közlöny volt. Most is elsősorban a város életéről, a képviselő-testület életéről, a Hi­ vatal dolgairól tájékoztatja a lakosságot, de hát azért ingen sok egyéb íráscikk is meg­ jelenik. Nagyon fontos az is, hogy szép szí­ nes, és fotókkal is, ami azért valahol egy kicsit azoknak is megmutatja a város életét, és nem kevesen vannak, akik inkább csak aludni járnak ide. Azóta aztán tényleg rendszer lett, és egy hálózat lett úgy, hogy a város segítette ennek a létrejöttét, de mind a kettő új médium vállalkozásként jött létre. Az egyik a Lakihegy Rádió, a másik pedig a DVTV. Tehát most már az írott sajtón túl megjelent az elektronikus is. Az internetes portál is fejlesztve lett, de én azért azzal nem vagyok elégedett, az lehet­ ne sokkal naprakészebb is, de nagyon sokat fejlődött az is az elmúlt időszakban. Úgy tűnik a médiavilág van közelebb a szívéhez, de azért a kulturális életet se fe­ lejtsük ki. Mi történt ott a négy év alatt? Hozzám a kulturális élet áll közelebb. Művelődés szervezőként, kulturális mene­ dzserként ’95 végétől 2000-ig itt dolgoz­ tam Szigetszentmiklóson a Városi Könyv­ tárban – vagy közismerten a Sárga Ház­ ban. De hát a média volt a nagyobb feladat az elmúlt négy évben. A kulturális terüle­ ten már beindult folyamatokat kellett rész­ ben tovább segíteni. Ebből az egyik leglát­ ványosabb és legnagyobb az a Sziget Szín­ ház, amely mára odáig jutott, hogy Koltai Gergő zenész és zeneszerző közreműködé­ sével egy „Trója” nevű új rockopera szüle­ tett, kifejezetten a Sziget Színház részére, és ennek az ősbemutatója itt volt Sziget­ szentmiklóson. Egy újabb minőségi nagy lépés a Sziget Színház életében, és azért ez nagyon fontos, amikor arról beszélünk, hogy a város tényleg nem kevés pénzt adott, és ad évről-évre ennek a színház­ nak. A városnak is igen komoly presztízs­ erősödést jelent, nem csak helyi, hanem országos szinten is. Sőt, ma már nemzet­ 2010. szeptember

közi szinten, hiszen a Sziget Színház most már évről-évre rendszeresen vendégszere­ pel Ausztriában, Németországban több héten, sőt hónapokon keresztül, rendkívül nagy sikerrel. Ennyit a Sziget Színházról, mert sokat tudnék róla mesélni, de hát na­ gyon sok minden, rengeteg rendezvé­ nyünk, a „Szabacsi Nap”-tól az „Évzáró Koncert”-ig, melynek az idei évben Rúzsa Magdi volt a vendége, és közel 6000 fiatal vett részt a koncerten. Hál istennek, hogy ennyire sikerült megtalálni a szót a fiata­ lok felé is. Aztán nagyon, nagyon sok ko­ moly zenei koncert, hangverseny templo­ mainkban. Nagyon, nagyon szép koncertet adott éppen pontosan Sebestyén Márta a Görög Katolikus Templomban. Rengeteg a római, a református, a baptista templom­ ban, nem is szeretnék kiemelni többet, ne­ hogy megsértsek bárkit is, hogy valami nagyon fontos eseményt kihagyok az egy­ házak tekintetében. Nagyon fontos az, hogy a kulturális életbe sikerült a város különböző civil szervezeteit és az egyháza­ kat is bevonni. Korábban közel sem volt így. Én úgy gondolom, ez nagyon, nagyon fontos. Nagyon sok rendezvényt, a Halász­ lé Főző Versenytől elkezdve a Nemzetközi Gasztronómiai rendezvényig, a testvérvá­ rosi kapcsolatok szerteágazó kifejlődését. A Sziget­szent­mik­lósi Városi Kórus nagyon nagy sikerrel vendégszerepelt Lengyelor­

szágban. Akkor nagyon sok olyan ese­ ményt említhetnék, ami nagyon, nagyon fontos volt, viszont nem szabad elfelejt­ kezni arról, amire én talán a legbüszkébb vagyok: Trianon 90. évfordulójára. Június 4-én, itt a Katolikus Templom mellett, a térnek még nincs neve, de reméljük, hogy hamarosan meglesz a névadás is. Gyönyö­ rűen kialakított parkban Győrffy Sándor karcagi szobrászművész gyönyörű Trianon Emlékművét az Emlékharanggal és az Or­ szágzászlót sikerült felállítani, amire én igen büszke vagyok. Az elmúlt két esztendő gazdasági válsága mennyire szűkítette a lehetőségeket a kul­ turális életben? Szigetszentmiklós is megérezte. Jelentő­ sen megérezte a válságot. De, ennek ellené­ re, mivel a város vezetése úgy a polgármes­ ter, mint a képviselői társaim közül sokan megértették azt, hogy ez az a terület, amit nem szabad hagyni elcsökevényesedni, visszafejlődni, ezért jelentős elvonások ezen a területen egyelőre nem történtek. És amennyiben erre lehetőségem lesz, és azért mindent meg fogok tenni a későbbiekben is, hogy ne is történjenek. Tehát a kultúra, a közművelődés és a média is megkapja azt a lehetőséget, amire szükség van ahhoz, hogy a város az elmúlt négy évben felvett ütemben fejlődjön tovább. Ebben a ciklusban kezdődött el, a követ­ kező ciklusban adják majd át. Egy új léte­ sítménnyel is gazdagodik a város. Az Ádám Jenő Többcélú Intézmény. Ez most az ideiglenes neve. Bár ez sportcsarnok, rendezvénycsarnok, de feltehetően a kultu­ rális életben is jelent majd változást. Hogyne. Hát a városnak az egyik legna­ gyobb problémája az, hogy intézménye van – a Városi Könyvtár és Közösségi Ház-, de annak nincsenek színterei. Vagy ami van, az nagyon kicsi. Különböző előadá­ sok, kisebb konferenciák megtartására, ka­ maraszínházi előadásokra van hely, de in­ nentől elkezdve ezért kell a Tanévzáró Kon­ certtől elkezdve az összes többi minden ilyen rendezvényünket szabadtéren meg­ rendezni, mert nincs, ahol máshol megren­ dezzük. Éppen ezért, ez a bizonyos komp­ lex intézmény, ami az iskola mellett óvodá­ val, zeneiskolával és sportcsarnokkal, ami közösségi tér is lesz, ahol közösségi előadá­ sok megtartására is lehetőség lesz, koncer­ tek, egyebekre, egy nagyon, nagyon fontos, újabb lépés lesz a városban.

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

19

Válaszol: Dr. Vántsa Botond, az Oktatási Bizottság elnöke

Sok a tehetséges gyekek A képviselő-testületi üléseken mindig szó­ ba kerül az, hogy az ifjúság létszáma egyre inkább növekszik Szigetszentmiklóson. Mind több óvodai, mind több bölcsődei fé­ rőhelyre van szükség. Ebből következik az, hogy mind több iskolai férőhelyre is. Nincs tehát könnyű helyzetben az Oktatási Bi­ zottság a városban, állandóan versenyt kell futniuk az idővel. Vántsa Botond első cik­ lusos képviselő, első ciklusos elnök. Amikor négy évvel ezelőtt elkezdte a munkát, mire számított, mennyi gondra, bajra, nehézség­ re, és mennyi lett belőle? Bajra nem számítottam, megoldandó feladatra annál inkább. A várakozásom az beigazolódott, hiszen az a nagy létszámú beköltöző, és ezáltal az a sok-sok gyermek mind olyan feladat elé állította az egész testületet, amit nem lehetett sem elodázni, sem mellékvágányra tenni. Hanem hónap­ ról hónapra tárgyalni és megoldani kellett azokat az elképzeléseket és lehetőségeket, melyek ahhoz kellettek, hogy a gördülé­ keny oktatás és a színvonalas oktatás, ne­ velés a városban, úgy, ahogy az elmúlt sok száz évben kialakult, ebben a négy éves ciklusban is szépen és nyugodt me­ derben tovább fejlődhessen. Mekkora ütemben nőtt a diáknépesség itt a városban? Ami a konkrét számokat illeti, jelen pilla­ natban általános iskolába több mint 2300 gyermek, óvodába 900 gyermek jár. Ugye folyamatosan bővíteni kellett a férőhelyeket. A zeneiskolába 250 gyermek. Ezek a számok nem elriasztottak bennünket, hanem olyan feladat elé állítottak, amit próbáltunk az el­ múlt négy év során is megoldani. Minden évben több a jelentkező, mint amennyi a férőhely. Hogyan próbáltak az igé­ nyek után nyargalni, képletesen szólva? Remélem, hogy nem nyargalásnak, hanem egy gyors, rohamtempós munkának köszönhető az, hogy minden évben sikerült

20

a jelentkezőket elhelyezni. Ennek nyílván hosszú tárgyalási menetrendje volt. Elég, hogyha csak erre az évre gondolunk, amikor konténerekkel bővítjük az óvodákat, azért, hogy mindenkinek legyen férőhelye. Igen, ez a második forduló már. Az első fordulóban vissza kellett utasítani jó néhány jelentkező apukát, anyukát. Valóban, ez így van. De már amikor a visszautasításra sor került, nyílván már azt megelőzően is többször a bizottság is tár­ gyalta, hogy a lehető leggyorsabban és leg­ jobban, és mindenki számára elfogadhatóan hogyan tudjuk ezt a problémát megoldani, hiszen nyílván fájó szívvel ment ki mindaz a több mint 200 elutasítás, ami az óvodai fé­ rőhelyeket illeti. A leggyorsabban így tud­ tunk rá reagálni, ezekkel a konténeres meg­ oldásokkal, és így akkor várhatóan október­ től mindenkinek biztosan férőhelye lesz az óvodákban.

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

Ha a négy évre visszatekintünk, hány fé­ rőhellyel bővültek vajon az óvodák, iskolák? Ami az óvodai férőhelyeket illeti, ugye nagy öröm volt számunkra, hogy a Buc­ kában sikerült egy új óvodát megnyitni, itt 125 gyermeket sikerült elhelyezni, ille­ tőleg bővült a Mocorgó Óvoda is ugyan­ ekkora férőhellyel. És ha ezt a két számot összeadjuk, akkor több mint 250 férőhel�­ lyel bővült az utóbbi két évben az óvodai férőhelyek száma, és akkor ehhez még nem számoltuk hozzá, az ősztől felállítan­ dó konténer férőhelyeket. Elegendő-e az iskolai férőhely? Például az Ádám Jenő Zeneiskolába is sok a jelent­ kező, hála istennek, sok a tehetséges. Így van. Iskolai férőhelyek tekintetében sem rózsásabb a helyzet. A zeneiskolába 250 gyermek jár, a Kardos István szakkö­ zépiskolába 267, a Batthyányiba 650, ös�­ szesen általános iskolába pedig 2300 gyer­ mek, és természetesen minden évben meg­ állapodást kellett kötni Csepellel, hiszen Csepelre jelen pillanatban 400 iskolás jár, a 170 óvodás mellett. Az örömmel tölt el valamennyiünket, hogy nagyon szeretik az itt tanuló gyerekek az Ádám Jenő Ze­ neiskolát, mindig nagy a túljelentkezés. Ez a túljelentkezés azt jelenti, hogy egy ver­ senyhelyzet alakul ki, és a versenyhelyzet­ be pedig a lehető legtehetségesebbeket vá­ logatják ki. Igyekszünk évről évre minél több tehetséges gyermeket felvenni. Bí­ zunk abban, hogy a jövőre felépítendő új óvoda, iskola és rendezvénycsarnok a mostani nevén az ÁJTI – Ádám Jenő Többcélú Intézménybe minél több, zené­ hez nagyon tehetséges fiatalt tudunk majd elhelyezni. Visszatekintve az elmúlt négy esztendőre, mire a legbüszkébb, mint bizottsági el­nök? Két dolog, amit mindenképp meg kell, hogy említenem, az egyik a Buckában fel­ épített új óvoda, a másik pedig az, hogy az ősz folyamán az új óvoda, iskola, sportcsar­ nok alapkövét letehetjük. Vállalja a következő négy esztendőben is a megmérettetést, mint bizottsági elnök esetleg? Majd október 3-a után tudjuk. A menet­ rend, az először a választás, utána pedig a bekerült képviselő-testület tagjaiból választ­ juk meg a bizottsági elnököket. Amennyi­ ben a bizalmat megkapom, akár az állam­ polgároktól, akár a testülettől, akkor öröm­ mel fogom vállalni ezt a feladatot. 2010. szeptember

Felemelő megemlékezés

I

dén is egy különleges színpadi produkci­ ót láthatott a szigetszentmiklósi közönség az augusztus 20-i ünnepi rendezvény kere­ tében a Városi Könyvtár és Közösségi Ház előtt. A Honvéd Táncszínház előadásában Zsuráfszky Zoltán és Rossa László Monar­ chia... népek tánczai című produkciót néz­ hették végig augusztus 20-án este. A két­ órás táncszínházi produkció keretében a 19. század hagyományos szokásait, táncait mutatták be életképekkel és humorral fű­ szerezve. Az ünnepi programok keretében a Városi Galériában megnyílt, Somogyi György festőművész Új képek című kiállí­ tása. A tárlat azért is különleges, mert a művésznek az utóbbi években nem volt be­ mutatója a városban. Az ünnepi megemlé­ kezésen beszédet mondott Szabó József polgármester, valamint Ba­log Zoltán or­ szággyűlési képviselő is. Sza­bó József fel­ elevenítette az elmúlt évek ese­­ményeit, eredményeit, amelyeknek köszönhetően Szigetszentmiklós fejlődésnek indult. A nap befejezése rendhagyó volt, hi­ szen a város korábban úgy döntött, hogy a szokásos tűzijátékra fordított összeget átutalja az árvízkárosultak megsegítésére. A város néhány vállalkozója azonban úgy döntött, hogy saját pénzéből finanszírozza a látványosságot, így nem maradt el.



Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

21

Hatvan éve szeretetben A faiskolából és a piacról is sokan ismerhetik a mosolygós sziget­ szent­miklósi házaspárt, Zsubori Erzsébetet és Váradi Józsefet, akik 1950. augusztus 27-én kötöttek házasságot. Azon a napon még ők sem sejtették, hogy hatvan évvel később együtt ünnepelnek szülőfalujukban, szerető családi körben, sok finomsággal és rengeteg ajándékkal. Az ünnepség nagyon megható volt Erzsike néni és Józsi bácsi számára, és könnyekkel a szemükben néztek egymásra miközben a hatalmas tortát felvágták.

Országos nótaverseny A Dalolva Szép az Élet Nótás Egyesület immár harmadik alka­ lommal szervezi meg Országos Nótaversenyét, amely 2010. ok­ tóber 20-án, délelőtt 10 órakor kezdődik a Nádasdy Moziban. November 21-én a győztesek gá­ laműsort adnak a Városi Könyv­ tár és Közösségi Ház Színházter­ mében. Bővebb információ: Klimó Józsefné, 06707734499

További sok-sok szeretetben együtt töltött évet kívánunk Nekik!

Az „Eszterlánc Pszichológiai Szolgáltató” pszichológus munkatársainak előadás-sorozata 2010. október–2011. április között Popper Péter művei alapján Szigetszentmiklóson a Szolgáltató helyszínén: Bajcsy-Zs. u.14./1. fsz.2. 1. „Van ott valaki?” Popper Péter tanításai a spiritualitás témáival kapcsolatban előadó: Tornyossy Mária • ideje: 2010. október 5. 18 óra 2. „Meghívott szenvedély” A párkapcsolatok emocionalitásának pszicho­lógiája előadó: Geist Klára • ideje: 2010. november 23. 18 óra 3. „Végzet–sors–szabad akarat” Popper Péter és Steckel nézőpontjából előadó: Bodnár Csilla • ideje: 2011. január 18. 18 óra 4. „A rejtőzködő lélek” – az önmagát kereső ember. előadó: Kim Rita • ideje: 2011. március 1. 18 óra 5. „Praxis, avagy angyalok a tű fokán…” Kerekasztal-beszélgetés a Popperes tanítványokkal és munkatár­ sainkkal. • ideje: 2011. április 12. 18 óra Az első előadás tartalma: Popper Péter valláslélektani fejtegetéseiből elsősorban az „Égiekkel” az „Istennel” való kapcsolatot kívánjuk felidézni. Az ember spirituális szükségletének megnyilvánulásait vesszük sorra a hagyományos vallá­ sokban és korunkban a misztikus élményeken, beavatásokon és beava­ tódásokon keresztül. Bepillantunk – az ő segítségével – a léleknek azok­ ba a mélységeibe vagy magasságaiba, ahol a SZENT helyezkedik el, és amit Jung numinózusnak nevez. Popper nyomán idézzük József Attilát arról az igényünkről, hogy hozzákapcsoljuk magunkat a végtelenhez: „Én túllépek e mai kocsmán, az értelemig és tovább!”, vagy hétköznapi megfogalmazásban, Zoránnal: „Kell ott fenn egy ország…” Aktuális információk a www.eszterlánc-pszi.hu honlapon 22

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

Adományozás nemes célra A szigetszentmiklósi Bíró Lajos Általános Iskola közössége együtt­ érzésének kifejezéseként a tanévkezdés megkönnyítéséhez 2010. szeptember 1-jén adományt juttatott el a felsőzsolcai ÁMK Általá­ nos Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola diákjai és családjaik támogatására. Az adományok gyűjtését – Sipos Gyöngyi igazgatónő kezdemé­ nyezésére – kapcsolatfelvétel előzte meg a felsőzsolcai iskola veze­ tőjével, Figeczki Lászlóné igazgatónővel. Az általa elmondottakat fi­ gyelembe véve a Bíró Lajos Általános Iskola tanévzáró ünnepségén elhangzott a felhívás az adományozásra. A nyári szünetben folya­ matosan gyűltek a tanévkezdéshez szükséges adományok. A végzős 8. a osztály tanulói 36 000 Ft-ot ajánlottak fel e nemes célra. A szigetszentmiklósi Ász Kolbász üzem vezetése vállalta a közel 100 000 Ft értékű csomagok szállítását a felsőzsolcai iskolába. Az adománylevélben megfogalmazott együttérzés mellé a 20102011-es tanévre jó egészséget és sikeres tanulmányi munkát kívánt a Bíró Lajos Általános Iskola közössége. Bíró Lajos Általános Iskola 2010. szeptember

Tisztelt szigetszentmiklósi pedagógusok, Szülők! Kedves Gyerekek!

A

nyári szünetben elvégzett karbantartások után és a je­ lenleg is tartó felújítások alatt szeptember elsején megkezdődik az új tanév a sziget­szent­miklósi oktatási és nevelési intézmé­ nyekben.  A három általános iskolába 2344, a Batthyányi Kázmér Gim­ náziumba 665, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szak­ iskolába 560, a Kardos István Köz­gazdasági Szakközépiskolába 274 diák iratkozott be, miközben a bölcsődében és az óvodákban a korábbi időszakhoz képest jelen­ tősen emelkedik a gyereklétszám. A város önkormányzata az el­ múlt időszakban is kiemelt felada­ tának tekintette az oktatás, neve­ lés fejlesztését. Míg máshol iskolá­ kat, óvodákat, bölcsődéket zártak be, addig a városban új osztályter­ meket, csoportszobákat alakítot­ tunk ki, két bölcsődeépületet bére­ lünk plusz 56 gyerek számára, bérbefagyasztás helyett biztos jö­ vedelemhez juttatjuk a városban dolgozó pedagógusokat, miköz­ ben igyekszünk elismerni a kivá­ lóan teljesítő tanítók és tanárok munkáját. A Környezet és Ener­ gia Operatív Program pályázat le­ hetőségét kihasználva az idén ősszel elkezdődhet a helyi intéz­ mények nagyszabású felújítása, amelynek során mintegy 150 mil­ lió forintot fordítunk négy intéz­ ményünk épületenergetikai fej­ lesztésére (nyílászárók cseréjére). Végre elérkeztünk a város leg­ 2010. szeptember

nagyobb beruházásának alapkőle­ tételéhez. A sportcsarnok és okta­ tási központ a városi és környék­ beli gyermekek és fiatalok sporto­ lási lehetőségeinek tárházát nyújt­ ják majd a fiataljainknak. Nagy örömünkre szolgál, hogy nem kellett pedagógust elbocsáta­ ni a városban, sőt a gyermeklét­ szám bővítésekkel munkahelyet is teremtünk. Az óvónők, a tanárok és tanítók biztonságban érezhetik magukat az intézményekben, ami egyik alapfeltétele a színvonalas oktató-nevelő munkának.  Büsz­ kék lehetünk arra is, hogy október folyamán négy új óvodai csoport­ ba nyernek felvételt azok a gyer­ mekek, akiket a tavaszi beiratko­ záskor elutasítottak. 103 gyermek szülője élt a fellebbezés lehetősé­ gével az óvodai elhelyezés érdeké­ ben. Igaz, hogy ezeknek a gyere­ keknek nem kötelező önkormány­ zati feladat az óvodai felvétele, hi­ szen nem nagycsoportosok, de az önkormányzat felismerve a szülők munkába állásának fontosságát, konténer óvodák létesítésével megteremtette a gyermekek óvo­ dai beiratkozásának feltételeit. Kiemelten támogatjuk a csalá­ dokat, ezért erősebbre feszítettük az ún. szociális hálót, rendelete­ inkkel több, a családokat támoga­ tó juttatást hoztunk létre. A vaká­ ció időszakában az intézmények és civilek a diákoknak számos nyári elfoglaltságot szerveztek, amelyek népszerűek voltak a fia­ talok körében.

Elmondhatjuk, hogy Sziget­ szent­miklós család barát város, sze­­retnénk megtartani és erősíteni a város hírnevét, hogy az itt élők saját életterükben tapasztalják meg, jó miklósinak lenni. Városunk óvodáiban, általános és középiskoláiban közel ötezer fi­ atal kezdi meg a tanévet. Róth Márta költőnő versének sorai ve­ zessék a szigetszentmiklósi peda­ gógusokat feladatuk megvalósítá­ sa során: „Kezedbe teszem a Könyvet, hogy vezessen a sűrű ködben. Kezedbe teszem az átlátszó kristályt, hogy lásd a szépet, keresd a tisztát! Kezedbe teszem a gyertyalángot, világíts annak, aki bántott! Kezedbe teszem a szőtt takarót, takard be az árván fázót! Kezedbe teszem a fénylő kulcsot, hogy meleg legyen és várjon az otthon. Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket, hogy kezükbe tehesd a szeretetet!” Szabó József polgármester

Szigetszentmiklósi belterületi utak fejlesztése Szigetszentmiklós Város Ön­ kor­mányzata a Közép-Ma­gyar­ országi Operatív Program Bel­ területi utak fejlesztése elnevezésű pályázati konstrukció keretében 128 050 909 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a „Szigetszentmiklósi bel­­területi utak fejlesztése” című projektjavaslatával. Önkormányzatunk 2010. április 14-én kötött Támogatási Szerződést a Nemzeti Fej­lesz­ tési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró Pro Regio Közép-Magyarországi Regio­ nális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társasággal, mint Közreműködő Szervezettel. A projekt keretében megvalósul négy (Hullám, Komp, Rádió és Vadrózsa utca), önkormányzati tulajdonban lévő belterületi út szilárd burkolatúvá tétele, szegély építéssel és a kapcsolódó zöldterület- és zöld­­sávrendezéssel, gyepesítéssel és a csapadékvíz-elvezetés megoldásával. Az munkaterület átadása 2010. augusztus 13-án megtörtént, a kivitelező megkezdte a munkálatokat. A beruházás megvalósításának tervezett befejezése: 2010. október. A projekt nyitó rendezvénye 2010. szeptember 7-én (kedd) 1400 órakor kerül megrendezésre a Komp utcában (Laki­hegy). A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Re­ gionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Impresszum Szigetszentmiklós Önkormányzat Tájékoztatója Felelős kiadó: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata www.szigetszentmiklos.hu, 06-24/505-588 Felelős szerkesztő: Kecskés István 06-30/696-0558 • Szerkesztő: Fiedler Anna Mária Design és DTP: ©EMU Stúdió 06/20-389-0696 Nyomda: EX-KOP Nyomda, Szigetszentmiklós

Kisváros ■ Szigetszentmiklós Önkormányzatának lapja

23

Utánpótlás Vb-re készül a Szigetszentmiklós – Tököl Sportegyesület versenyzői

TÁJÉKOZTATÁS A kéthetes edzőtábor után a Taksony Fitness Sziget Ifjúsági táborban folytatódnak az edzések. Megkezdődött a formába hozás időszaka, melyeket a rövid pörgős, technikai és taktikai edzések jellemzik. A csapat felkészülése szempontjából a legnagyobb problémát a fo­ gyasztás okozza, mivel több versenyző is nehezen hozza az előírt sú­ lyát. Súlycsoportos sportág lévén, minden verseny előtt sokat szen­ vednek a sportolók a megfelelő étkezés kialakításával, ez az utánpót­ lás korú versenyzőknél hatványos problémaként jelentkezik. A han­ gulat és a harci szellem viszont kiváló, ezért bizakodóak vagyunk. A hétvégén Horvátországban egy Kick-Box Gálán veszünk részt több versenyzővel, ez jó lehetőséget ad a formaidőzítés kialakításában.

Szigetszentmiklós és Környéke Tűzvédelméért Alapítvány műkö­ dését az adófizető állampolgárok 2009. évben a személyi jövede­ lemadó 1%-ának felajánlásával, 72 613 Ft támogatásban részesí­ tették. Fent nevezett összeget az Alapítvány 2010. évben, egyéb támogatásokkal együtt, munkavédelmi kesztyűk beszerzésére for­­dította. A vásárolt eszköz biztonságosabbá teszik a Tűzoltóság tevékenységét. Támogatóink felajánlását ezúton is tisztelettel megköszönjük! Sallai Gábor, az Alapítvány elnöke

Zalakarosi gyógyüdülési lehetőség Önkormányzatuk 2005. évtől minden év szeptemberétől négy héten keresztül üdültetett 12 fő szigetszentmiklósi nyugdíjast. 2010. szeptember 2-án a képviselő-testület úgy döntött, hogy ettől az évtől megszakítja a szerződést a hajdúszoboszlói szolgál­ tatóval, így Zalakaroson magasabb színvonalú ellátásban része­ sülnek a pályázatban résztvevők. Önkormányzatunk fizeti a nyugdíjasok szállását, amihez svéd­ asztalos reggeli is jár, valamint az utazási költséget és az üdülést igénybe vevők fizetik az étkezésüket és egyéb költségeiket. Jelentkezési lap letölthető a város honlapjáról. Információ: Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály Ügyfél­ szolgálatán 24

Kis­vá­ros ■ Szigetszentmiklós Ön­kor­mány­za­tá­nak lap­ja

2010. szeptember