Mővészetoktatási Pedagógiai Program

KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény tagintézménye BÁTASZÉK

Mővészetoktatási Pedagógiai Program Kivonat a Kanizsai Dorottya Általános Iskola alapító okiratából 7.) Az intézmény által ellátott feladatok (szakfeladatok) 801313 Alapfokú mővészetoktatás (Zenemővészeti ág /hegedő, zongora, furulya, fuvola, szaxofon, klarinát, kürt, trombita, harsona, tuba, ütı, gitár, kamarazene, szolfézs, zeneirodalom, zeneelmélet, zenekar tanszakok/, táncmővészeti ág /modern tánc, kortárs tánc, néptánc/, képzımővészeti ág /festészet, kerámia, kézmőves, textiles/.

1. Bevezetı A mővészet a teljes világ. Az embernek, hogy e világot megismerje, meg kell tanulnia gondolkodni, ítéletet alkotni, eszmékre kell szert tennie, a technikai tökéletesség bizonyos foka mellett. Németh László szerint a mőveltség nem ünneplı ruha, amelyet hordani kell. A mőveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. Aki szereti a zenét, a képzımővészetet, a táncmővészetet, és érti, az olyan nyelvet mondhat magáénak, amit az egész világon, ha nem is beszélnek, de mindenütt értenek. Az emberiség egyik fontos alapeleme, az emberi jelleg természetét legjobban kifejezı misztikuma : a zene, a tánc és a képzımővészet. Arisztotelész gondolata: „…Világos, hogy a zene képes átformálni a lélek erkölcsi alkatát, ha pedig képes erre, akkor nyilvánvaló, hogy az ifjúságot erre nevelni kell….” A mővészeti nevelés története Bátaszéken ZENE Bátaszék Város, ( a XIX.század közepéig mezıváros ) életében mindig nagy jelentısége volt a zenének. Valószínő, hogy az 1700-as évek elejétıl betelepülı svábság ıshazájából hozta magával népdalkincsével együtt a zeneszeretetet. Ennek kutatója Bátaszék szülötte dr.Hermann Egyed volt, aki részletes tanulmányban dolgozta fel az 1930-as években szülıföldje zenei kultúráját. A népdalok, egyházi énekek mellett az inkább iparos, mint paraszttelepülés életében különleges szerephez jutott az instrumentális zene. A települési hagyományok mellett megjelent a zenélési igény, amely elsısorban a zenekarok szervezıdésében követhetı nyomon. A különféle társadalmi szervezıdések-egyletek (Iparos Kör, Paraszt Kör, stb.) igénye volt saját zenekar, dalárda mőködtetése. Ennek nevezetes példái: a sváb lövészegylet, a Schützerek zenekara, a MÁV énekkara, vagy a Katolikus Egyház Szent Cecília kórusa. A II.világháború végéig a fiatalok zeneoktatása elsısorban az elemi, illetve a polgári iskolákban történt, de kiemelkedı szerepet vállaltak a mindenkori kántorok (pl. Janzer Pál) az ifjúság zenei nevelésében. A világégést követıen, amikor a bátaszéki svábság nagy hányadát kitelepítették, és más népcsoportok is kerültek a településre (Bukovinai székelyek, Felvidéki magyarok), megváltozott a zenei élet. Az amatırizmus sokat veszített korábbi hagyományaiból. Helyét lelkes zenetanárok, tanítók vették át, akik az általános iskolák létrejöttével fejlesztették Bátaszék zenei mőveltségét. Meg kell említeni közülük dr. Gaszner Istvánt és Deme Józsefet. A elıbbi még szimfonikus zenekart is létrehozott diákokból, Deme tanár úr pedig mintegy két évtizeden keresztül szervezte és tanította az

általános iskola úttörı-fúvós zenekarát. Klasszikus értelemben vett zeneiskolai oktatás az 50-es években magántanárokkal zajlott, majd a 60-as évektıl már az általános iskolák keretein belül alkalmazott zongora-szolfézs tanárokkal. Az 1970-es évektıl 1990-ig a bátaszéki Zeneiskola a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett tagozata volt. Több tanszakon folyt az oktatás: zongora, trombita, hegedő. 1990-ben az önkormányzati törvény adta jogokkal élve a város zeneiskolát alapított és az Általános Iskolával közös igazgatásba integrálta. Ekkor alakult ki a mai tanszak-szerkezet zongora, hegedő, gitár, furulya, fúvósok. Ez utóbbiak együttmőködésével létrejött egy fúvószenekar-kezdemény is. KÉPZİMŐVÉSZETEK Településünk a Sárköz peremén, de a sajátos sváb népcsoport kultúra teremtı, és mővelı közegében létezett. A képzımővészetben elsısorban a népi mővészetek jellemezték, benne a sajátos népviselet, amelynek textíliáit legtöbbször maguk készítették, vagy specializálódott iparosok készítették (kékfestı, „szoka” és harisnyakötık, kalaposok, stb.) Hasonlóan készültek a népi bútorok, szerszámok, használati tárgyak is, amelyek szinte falvanként különböztek egymástól motívumaikban. A képzımővészetek fejlıdéséhez nagyban hozzájárult az, hogy Bátaszék az iskoláztatás szempontjából körzetközpont volt, ahol tanonciskola, polgári iskola is mőködött a 20. században. Mindezek azt eredményezték, hogy a mővészetoktatás iskolai kereteken belül szinte minden területre kiterjedt, így a képzımővészet területére is, ami azért is különösen fontos volt, mert az iparosodó (kımőves, ács, mőkıkészítı, stb.) mestereknek az átlagtól fejlettebb szépérzékkel kellett rendelkezniük, beleértve a tervraj készítés és olvasás képességét is.) A világháborút követıen a népcsoportok keveredése révén a népi mővészetek sokszínősége lett jellemzı. Az iskoláztatás általánossá válásával megjelentek az autodidakta képzımővészek (Hargitai János, Bodony János festık, Baricz Béla, fafaragó, stb.) De nagyobb szerepe lett a festıgrafikus iskolai szakköröknek, amelynek zászlóvivıje Bertók Dezsı festı-tanár volt. Az általános iskolában a 90-es évek elején indult rajz tagozatos osztály ma is nagy jelentıségő és eredményességő, amely hagyományainak kiváló folytatója a mővészetoktatásban a rajz – kerámia tanszak mőködtetése.

TÁNC Bátaszék sajátos fekvésébıl és népesség összetételébıl adódik, hogy népzenéjében vagy képzı-, népi iparmővészetében a Sárköz, a bukovinai székelység, a svábság, a felvidéki magyarság kultúrája keveredik, úgy a táncainak (népi) sokszínőségére is ez jellemzı. Az „iskolavárosi” mivoltából pedig egyébként is jellemzı, hogy nagy szerepe volt a társastáncnak. Természetesen ezek búvópatakként hol erısödtek, hol gyengültek az idık folyamán. Így már több évtizede mőködik utánpótlással együtt német néptánccsoport, kb. egy évtizede felvidéki néptánccsoport. A néptánc mellett az ezredforduló óta egyre népszerőbbek a modern táncokat preferáló közösségek, vagy akár az akrobatikus táncokat mővelık is.

2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Kulturális tevékenység, eredmények A zeneiskola tanulói, akik egyben – zömmel – az általános iskola tanulói is, szólóhangszeres fellépéssel, vagy mővészeti csoportként részesei a város kulturális életének. Elsısorban növendék-hangversenyeikkel, az iskola kulturális bemutatóin történı fellépésekkel emelik a város kulturális életének színvonalát. A szólóhangszeresek, a furulyások csoportja gyakori vendég olyan városi rendezvényeken, ahol a rendezık mintegy ajándékként adják- pl. az idısek otthona lakóinak- a gyerekek mősorát. A fúvós zenekar tagjai többször adtak már ünnepi alkalmakkor hangversenyt, térzenét. Állandó résztvevıi – a menetzenét szolgáltatják- a II.Géza Gimnázium „Géza-napi” történelmi felvonulásának. A képzımővészet terén meg kell említeni a 90-es évek eleje óta iskolánkban mőködı, a szülı számára a beiratkozáskor választható rajz tagozatot (emelt szintő rajz). A tagozat majd másfél évtizedes mőködése során nagyon sok sikert hozott iskolánknak. A nevelés területén a mővészetekhez pozitív viszonyulást lehetett kialakítani. A kognitív tudásban nem túl sikeres tanulók sikerélményhez jutottak. Több tanuló mővészeti középiskolákban és felsıfokú intézményekben folytat tanulmányokat – életvitelszerően foglalkozik a képzımővészettel. 2002-tıl a szegedi Táltos Mővészeti Iskola szervezeti keretein belül tanulhatták tanulóink az alapfokú mővészetoktatás keretén belül a festészet, kerámia, kézmővesség tanszakainak sokszínő technikáit. A táncmővészeti tanszak is a Táltos Iskola mőködési idején kezdıdött a modern tánccal. A mővészi mozgás különösen a lányok körében népszerő. A tanszakok mőködésének igazi szintézise volt az, amikor iskolai ünnepélyeken egy közös, összehangolt produkcióval léptek fel, egyfajta sajátos performance produkciót létrehozva. A zeneiskola, a képzımővészeti ágak, a tánc komplexitásában is mőködhetett, közös elıadásokban, iskolai ünnepélyek mősoraiban. A képzımővészeti ágak tanulói rendszeres kiállításokon mutatják be munkáikat az iskola folyosótárlatában. Folyamatosan vesznek részt helyi, megyei, országos, sıt nemzetközi pályázatokon, amelyek nagyon szép eredményeket hoztak az iskolának.

2.2. Személyi feltételek A zeneiskola személyi feltétele az intézménymőködés egyik problémája. A tanulólétszám és a hozzárendelt nevelıi létszám gyakran változó. Településünk földrajzi helyzete olyan, hogy bennünket körülvevı nagyobb városok (Szekszárd, Bonyhád, Mohács, Baja) nagyobb zenei és zeneiskolai hagyománnyal rendelkeznek, így elszívó hatásuk van. Ennek nyilvánvaló következménye, hogy tanévenként a tanári kar átstrukturálódik, valamint a nevelık egy része mellékállásúként látja el feladatát. A helyzet nagyban hasonlít az 1990 elıtti idıkre, amikor a zeneiskola Szekszárd kihelyezett tagozata volt. A gyakori személyi változás nem tesz jót a tanulóknak, s ebbıl adódóan magas a lemorzsolódási arány. 2002-tıl a Városi Önkormányzat intézményegység-vezetıhelyettest rendelt a Zeneiskola intézményegység élére. Ezzel javultak az iskola szervezeti feltételei. A nevelık lelkiismeretes és eredményes munkát folytatnak. Az ı felelısségük, hogy milyen lesz a jelen és jövı muzsikusmuzsikát szeretı nemzedéke.

6 fı Tanári álláshelyek – szakok - beosztások Álláshely Ellátó tanár szakja Beosztás Zongora (0,36) Zongora - orgona Zongora 1 fı óraadó Zongora (0,36) Szolfézs Zongora 1 fı félállású Hegedő-gitár (0,5) Ének-zene tanár Hegedő-gitár 1 fı félállású Szolfézs (1) Zongora-szolfézs tanár Szolfézs-zongora 1 fı fıállású Fúvósok (1) Kürt Rézfúvósok 1 fı fıállású Furulya (0,5) Klarinét tanár Furulya-klarinét 1 fı félállású Modern tánc(0,6) Modern tánc Modern tánc 1 fı félállású Néptánc (0,2) Néptánc Néptánc 1 fı óraadó Festészet (0,36) Rajz tanár Festészet 1 fı fıállású Kerámia (0,2) Iparmővészeti Kerámia 1 fı fıállású Kézmőves (0,2) Rajz tanár Kézmőves 1 fı óraadó A tanulók döntı többsége a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola tanulója, de a II.Géza Gimnáziumban, Baján, Szekszárdon tanuló bátaszéki lakosok is tanulnak, vannak tanulóink Bátáról, Várdombról, Szekszárdról, Sárpilisrıl is. A csoportos oktatású szakokon (képzı- és táncmővészet) a nagy érdeklıdés, lelkesedés miatt minden szakon a létszám meghaladta a 15 fıt. Tanáraink állandóak, ezért a gyerek-tanár kötıdés rendkívül erıs. A zenemővészeti ág a 2007/2008-as tanévben elnyerte a Kiválóra Minısített Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény minısítést.

2.3. Tárgyi feltételek Épületek A legalapvetıbb feltétel, hogy a zeneiskola rendelkezzen a tanulók létszámának és tanszakainak megfelelı tantermekkel, tanítási feltételekkel, felszereléssel, eszközökkel. Az esztétikai nevelés általános feltétele, hogy az oktatási környezet esztétikus, kultúrált legyen, hangulatában, díszítésében, otthonosságában sajátos vonzó és alkotó hangulatot teremtsen. A zenemővészeti oktatásra általában jellemzı az egyéni oktatás, ezért fontos hogy az iskola az egyéni és csoportos foglalkozás feltételeinek megfelelı tantermekkel rendelkezzen. Sajnos mindezeket a mi lehetıségeinkrıl ma még nem mondhatjuk el. Ugyanis a zeneoktatás zömmel a délelıtt tanteremként használt iskolai termekben történik. Ezzel együtt az akusztikus feltételeknek sem mindig felelnek meg ezek a termek. A délelıtt tanteremként használt helyiségek nem adják meg a tanuló számára azt a motivációt, hogy délután egy másik iskolába megy, amelynek hangulata, az ottani miliı nagyban eltér a délelıttitıl. Megfelelı befogadóképességő hangversenyterem nem áll rendelkezésünkre, ezért hangversenyeinket a Mővelıdési Házban tartjuk. Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése miatt nyílik meg annak a lehetısége, hogy bár a jelenlegi iskolaépülettel egy udvarban, de mégis önálló épületben mőködhessen a zeneiskola (Helleház). Ez az épület egy valamikori családi ház, amelynek szobái, helyiségei adnák a hangszeres oktatás tantermeit. Két egybenyitott szobája alkalmas lenne egy kisebb hangversenyterem céljaira is. A modern tánc és a néptánc tanításához az iskola tornacsarnokának ún. „tükrös” tanterme alkalmas, amely balett padlóval borított, kapaszkodó korláttal és tükörfallal felszerelt. A festészet tanszak tanítására az iskolai emelt szintő rajz oktatás szaktanterme használható. A kerámia és a kézmőves tanszakok tanítására a pincetérben kialakított foglalkoztató – váltott használatban – alkalmas.

A hangszerállomány A zeneiskola hangszerparkja Zongora(Schweighofer-hangverseny) Pianino(Scholge,Voigh) Hegedő Gitár Nagydob Cintányér Kisdob Tuba Klarinét Tenor kürt Trombita Yamaha elektromos zongora

1db 2db 11db 2db 1db 1pár 1db 2db 6db 4db 15db 1 db

A zeneiskolai oktatás egyéb eszköz-szükséglete az általános iskolai Eszköz- és Felszerelési Jegyzékben találhatók meg. Az audiovizuális eszközök (írásvetítı, CD-lejátszó, számítógépek, hangzó anyagok, kották és szakkönyvek) az általános iskola eszközállományában és az iskolai könyvtárban megtalálhatók. Az egyes tanszakok tárgyi szükségletei a tanszak tantervében megtalálhatók Egyéb eszközállomány A táncmővészeti tanszak mőködéséhez hangosítás, Cd-lejátszó, videó kamera és lejátszó, hordozható gépzongora, a tornacsarnokban öltözı, zuhanyozó áll rendelkezésre. A képzımővészeti tanszakok mőveléséhez a rajz tagozat használatában lévı rajz-állványok, posztamensek, rajz- és festıeszközök; a kerámia tanszakhoz korongozók, égetıkemence, agyagtárolásra alkalmas terület és szárító rendelkezésre áll.

3. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI 3.1. Nevelésfilozófiai elvek A mőveltség országszerte kétségtelenül sokat veszített erkölcsi súlyából. Az iskola nem lehet eléggé hatékony, ha a társadalom maga sem kívánja meg az erıfeszítést. Nem lehet csak az iskolát, a pedagógustársadalmat hibáztatni ezért. Ha a mővészeti kultúrát továbbépíteni, fejleszteni kívánjuk, akkor azt kisgyermekkorban, iskolai kereteken belül kell elkezdeni. A pedagógiában pedig éppen az értékek válsága a legnagyobb gond. Hogyan lesz sok, mővészetet szeretı, mővészeti alkotásokra fogékony állampolgára hazánknak, városunknak? Mi ezért is dolgozunk: pedagógiai programunkat a fent vázolt problémák megoldásának érdekében állítottuk össze. 3.2. Irányítási feladatok Az elmúlt esztendık változásai különösen sok kihívás elé állították az intézményt, iskolánk vezetését. Ezen feladatok ellenére legfontosabb eredménynek az éves munkatervekben megfogalmazottak teljesítését, a nevelı-oktató munkában elérteket tartjuk.

3.3 A mővészeti nevelés cél- és feladatrendszere, követelményei Az iskola pedagógiai programjának alapelemeit, tartalmát és követelményeit az alapfokú mővészetoktatás követelményei, és tantervi programja határozza meg. A legfontosabb cél a tanulók általános mőveltségének fejlesztése, kiemelten az esztétikai nevelés, a mővészetek szeretetének, értésének és mővelésének megalapozása, a legtehetségesebb tanulók mővészeti pályára irányítása. Munkánk során szem elıtt tartjuk Kodály Zoltán 1956-ban írt sorait: „Csak boldog gyermekbıl lehet boldog felnıtt, s csak ezekbıl lehet boldog ország.” 3.3.1 Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja A mővészeti tevékenység magában hordozza az ember személyiségformálásának lehetıségeit. Alapvetı célkitőzésünk, hogy a mővészeti oktatás, nevelés sajátos lehetıségeivel, eszközeivel, konkrét mővelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív, kulturált és erkölcsileg emelkedett embereket neveljünk. A mővészetoktatásban rejlı személyiségfejlesztı, értékteremtı tulajdonságok, készségek kialakításával, elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók: - Sajátos, speciális mővészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, - Tanulmányai során tanulja a pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését, - Olyan magatartási szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a tanulóban az alapfokú mővészeti tanulmányok befejezésével igényükké, életmódjukká válik a mővészetek befogadása, értése, mővelése. - A mővészetoktatás sajátos feladata, hogy akár a halmozottan hátrányos helyzető, akár az SNI-s tanulók integrációját éppen sajátos eszközeivel képes elérni. A mővészetoktatási nevelés eszközrendszerével hozzájárul a zene és a mővészet eszközeivel a gyermekek személyiségzavarainak leküzdéséhez, gyógyításához, a gyermekek preventív neveléséhez. A mővészeti oktatásban, nevelésben résztvevı tanulók - Ismerjék meg nemzeti, mővészeti kultúránk értékeit, - Ismerjék meg az egyetemes mővészet legjellemzıbb, legnagyobb hatású értékeit, alkotásait. A mővészeti oktatás - Segítse elı harmonikus életmód kialakulását, a szabadidı kultúrált eltöltését, - Járuljon hozzá a mővészeti területek különbözı speciális ismereteinek megértéséhez, elsajátításához és cselekvı alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe vésés, megırzés és felidézés tanulásához, - Ismertesse meg az egyes mővészeti területek alapvetı ismeretanyagát és technikáját, - Alapozza meg az egyes mővészi kifejezési módok elsajátítását, - Bontakoztassa ki a tanuló alkotó fantáziáját, értelmi, érzelmi és kifejezı képességét, - Készítse fel a kiemelkedı képességő tanulókat szakirányú továbbtanulásra, mővészeti pályára, - Készítse fel a tanulókat különbözı szintő helyi, területi, országos versenyekre, fesztiválokon való részvételre, - Ösztönözze a tanulókat amatır mővészeti együttesekbe, önképzı körökbe, kulturális körökbe való bekapcsolódásra, részvételre, - Alakítson ki a tanulókban társmővészetekkel való együttmőködést, - Alakítson ki a tanulókban olyan belsı késztetést, igényt, amelynek révén részt vesznek szőkebb és tágabb környezetük mővészeti emlékeinek, értékeinek, népzenei, néprajzi örökségeinek, hagyományainak feltáró és ápoló tevékenységében. - Járuljon hozzá – a felnıtt korban is – a szabadidı hasznos eltöltéséhez.

-

A mővészetoktatás segítse a tanulók vállalkozói szellemének kiépülését azzal, hogy pályamunkákat készítenek (képzımővészet); megtanulják a nyilvános szereplés felelısségét, értékeit (zene, tánc); képesek az együttmőködés (kooperáció) gyakorlati elsajátítására, alkalmazására különféle mővészeti területek közös produkcióiban.

A mővészeti esztétikai nevelés speciális cél- és eszközrendszerével, lehetıségeivel segítse, egészítse ki a nevelés olyan területeit és ágait, mint az - Értelmi nevelést, - Érzelmi akarati nevelést, - Erkölcsi nevelést (kötelesség, felelısségvállalás, hőség, kitartás, bátorság), - Közösségi nevelést (pl. egymásért való felelısség érzés, egymás segítése, társunk eredményeinek, tudásának elismerése, stb.).

3.3.2 Az egyes mővészeti területek általános fejlesztési követelményei, cél- és feladatrendszerek

A zeneoktatás, képzımővészeti és táncoktatás nevelés alapvetı feladata - A zenei, képzımővészeti és táncmővészeti mőveltség megalapozása és fejlesztése, - A zenei, a vizuális, mozgásmővészeti képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása), (vizuális nyelv, látásmód, mővészi érzékenység, a tánc kifejezıképessége) - A zenei írás és olvasás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése, a vizuális nyelv, vizuális technikai képességek készségszinttő használata - A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása, - A zenei, képzımővészeti, táncmővészeti mőszavak és jelentésük megismertetése, - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése, a képzımővészeti technikák cél és eszközszintő ismerete, alkalmazása, a táncmővészeti technikák cél és eszközszintő használata. - A fıbb zenei, képzımővészeti és táncmővészeti stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom, a képzımővészet és táncmővészet nagy korszakainak, népünk zenéjének, képzımővészetének, táncmővészetének, történetüknek és a mővészeti ágak nagy egyéniségeinek megismertetése, - Rendszerezett zenei, képzımővészeti, táncmővészeti ismeretek, általános mőveltség átadása, - A kortárs mővészetek befogadására nevelés, - Rendszeres zenehallgatásra, tárlatlátogatásra, táncmővészeti elıadások látogatására nevelés, - Az értékes mővészeti alkotások megszerettetése, a növendék mővészeti ízlésének formálása, - A tanulók életkorának megfelelı mővészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való ösztönzés, a társmővészetek iránti nyitottság kialakítása, - A mővészeti élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a mővészeti életben, mővészeti események látogatása, - Tehetséggondozás, - A mővészeti pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, képzés és idı biztosítása ehhez emelt szinten, - A növendék rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése, - A tanuló aktív társas muzsikálásra, képzımővészeti alkotások közös készítésére, közös táncprodukciók bemutatására nevelése, - A tanuló felkészítése közismereti iskolája kulturális rendezvényeire, illetve különbözı más szereplésekre is, - Az amatır (elsısorban az iskolai) zenekarokban, kamara-együttesekben, kórusban, mővészeti csoportokban történı aktív részvételre való felkészítés, ösztönzés,

-

Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetıség szerint – külföldi mővészetoktatási intézményekkel, közvetlen kapcsolat fiatalokkal. Érvényesüljön a mővészetek komplexitása az iskola mősoraiban, elıadásaiban.

A képzımővészeti oktatás, nevelés alapvetı feladata: Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezıeszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézmőves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására, - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget.

A táncmővészeti oktatás, nevelés alapvetı feladata: Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtı képességét.

Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncmővészetet értı közönséget, - táncot szeretı fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncmővészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

3.4. Az iskola tantárgyszerkezete, tanszaki óratervei és pedagógiai szakaszai

3.4.1. Tanszakok Zeneoktatás Hangszeres tanszakok: furulya, trombita, kürt, tuba, ütı, hegedő, gitár, zongora Elméleti tárgyak: zenei elıkézı, szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom. Egyéb tantárgyak: (zenekar, kamarazene, kórus) 3.6.2. Óraterv

1. 2 2

2. 2 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2 2 2 2

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Tantárgy

Elıképzı 1. 2. Fıtárgy (2) (2) Kötelezı v. kötelezıen 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 Összesen 2-6 2-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Továbbképzı 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

A tanuló zenei képzése fıtárgyból, kötelezı vagy kötelezıen választható tárgyból illetve választható tárgyból tevıdik össze. Fıtárgy: hangszeres és hangszeres elıképzı, szolfézs, (csoportos) szolfézs Kötelezı tárgy: Kötelezıen választható tárgy: Elméleti: szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom Gyakorlati: kötelezı zongora, második hangszer, zenekar, kamarazene, kórus Választható tárgy: szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom, kötelezı zongora, az elméleti tárgyal összevonva, második hangszer, zenekar, kamarazene, kórus A zeneoktatás kötelezıen elıírt tantárgyai s azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló a pedagógiai programban meghatározott, az iskolában tanított más tanítási órákon is részt vehet. Korrepetíció (zongorakíséret): e kötelezı kiegészítı foglalkozás a tanuló óraszámába nem számítható be.

Képzımővészeti oktatás A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Elıképzı 1.

Vizuális alapismeretek

Alapfok

2. 2-4

1.

2.

3.

2

Mőhely-elıkészítı

2

2

választható

Szabad sáv 2-4

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2-4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Mőhelygyakorlat

Összesen:

4.

2-4

Rajz-festés-mintázás

Szabadon tantárgy

Továbbképzı

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A rajz-festés-mintázás és a mőhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. A képzés tanszakai, tantárgyai Az elıképzı komplex mővészeti tantárgya: - Vizuális alapismeretek Kötelezı tantárgyak: - Rajz-festés-mintázás - Mőhely-elıkészítı, mőhelygyakorlat Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzımővészet: grafika, festészet, szobrászat - Média: fotó-videó - Iparmővészet: bábkészítı, bırmőves, fatárgykészítı, fémmőves, kerámia, kézmővesség, makett- és papírtárgykészítı, textilmőves, tőzzománckészítı Szabadon választható tantárgyak: - Mővészettörténet - Népmővészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a mőhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képzı- és iparmővészeti alapozást. A mőhely-elıkészítı foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A mőhelygyakorlat teszi lehetıvé a képzı- és iparmővészeti szakirányú tevékenységeket. A képzımővészet, iparmővészet és média területén a helyi lehetıségektıl függıen a fenti mőhelyek közül a tanuló érdeklıdésének és képességeinek megfelelıen választhat. A képzı- és iparmővészet-oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más mővészeti ág (zenemővészeti, táncmővészeti, szín- és

bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. Táncoktatás MODERN, KORTÁRS TÁNC TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Óraterv Tantárgy


Alapfok

2.

1.

Továbbképzı

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1-2

1-2

9.

10.

1-2

1-2

1-2

1-2

1

1

1

1

Modern tánc tantárgyak Táncelıkészítı gimnasztika

4

4

Esztétikus testképzés

4

4

Jazz-technika

4

4

4

4

Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika

1-2

1-2

Modern jazz-technika Improvizáció

1

1

Kompozíció Tánctörténet

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

Kortárs tánc 2

1-2

1-2

1-2

1-2

Graham- vagy Limónechnika

1-2

Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Kortárs tánc tantárgyak Kreatív gyermektánc Kortárs tánc 1

2

2

2

2 4

1-2

Kontakt technika

1

1-2

1-2

Improvizáció

1

1

Kompozíció

1

1

4-6

4-6

Tánctörténet Összesen

2

2

2

2

4

4

4

4

1

1

1

4-6

4-6

A tanszak tantárgyai A modern-kortárs tánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétő több irányzatot felvonultató modern-kortárs tánc világával. Az intézmények a modern tánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül saját lehetıségeik alapján választhatnak. Kötelezı tantárgyak: Modern tánc - Táncelıkészítı gimnasztika - Esztétikus testképzés - Jazz-technika - Graham-technika - Limón-technika - Kontakt-technika - Modern jazz-technika - Improvizáció - Kompozíció - Tánctörténet Kortárs tánc - Kreatív gyermektánc - Kortárs tánc 1. - Kortárs tánc 2. - Graham-technika - Limón-technika - Kontakt-technika - Improvizáció - Kompozíció - Tánctörténet

3.4.2. A képzés pedagógiai szakaszai, évfolyamok száma A maximális képzés 12 évfolyamból áll. A 12 évfolyam elvégzése után a tanulónak (22 éves koráig) lehetısége nyílik készségének, tudásának további megerısítésére, más tanszakok, tantárgyak tanulására. Az évfolyamok száma az egyes tantárgyak, hangszerek zenei jellegébıl, technikai követelményeibıl illetve életkori sajátosságaiból következıen változó. A képzés szakaszai három részbıl állnak:

Hangszeres elıképzı : Alapfokú évfolyamok: Továbbképzı évfolyamok: Furulya, trombita, zongora: Klarinét, kürt, tuba: Szaxofon: Kamarazene fıtanszak:

2 évfolyam 4-6 évfolyam 4 évfolyam 2+6+4=12 évfolyam 2+4+4=10 évfolyam 2+6= 8 évfolyam 4 évfolyam

A tanuló minimum 4 órát köteles felvenni, maximum heti 6 óra – 300 perc – oktatásban részesülhet. Amennyiben további tanszakokat, tantárgyakat kíván tanulni, a hat órán felüli órák a Közoktatási Törvény rendelkezése alapján tandíjkötelesek. 3.4.3. A képzés formája ZENE Iskolánkban a képzés egyéni és csoportos formában történik. Egyéni képzést kapnak a hangszeres fıtanszak, a kötelezı zongora tanszak tanulói, valamint a kiemelt tehetséggondozásban részesülık. Csoportos képzés folyik az elméleti és kamarazene fıtanszakok, a kötelezı és választható melléktárgyakból valamint a zenei elıképzıben. Egyéni és csoportos képzés folyhat hangszeres elıképzıben, a helyi tantervben feltüntetettek szerint. 3.4.4. A tanítási órák száma, idıtartama Hangszeres fıtárgy „A”tagozaton Heti 2x30 perc „B”tagozaton Heti 2x45 perc Hangszeres elıképzı Egyéni Heti 2x30 perc Csoportos (2-4 fı) Heti 2x45 perc Kamarazene fıtárgy (2-15 fı) Heti 2x45 perc Elméleti, szolfézs Heti 2x45 perc Kötelezı vagy kötelezıen választható melléktárgy Heti 2x45 perc Zongora kötelezı vagy Második hangszer minimum Heti 1x30 perc Választható melléktárgy Heti 1 v.2x45 perc A zenekar-kórus kötelezıen választható Heti 2x2x45 perc melléktárgy esetén A csoportos illetve egyéni tanítási órák ideje indokolt esetben összevonható.

KÉPZİMŐVÉSZET, TÁNCMŐVÉSZET Csoportos képzés folyik mindkét mővészeti területen: heti 2-szer 90 percben.

3.5. Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény szervezetét az Alapító Okirat és a Szervezeti és Mőködési Szabályzat rögzíti. Szervezeti felépítés: Igazgató: 1 fı Intézményegység-vezetıhelyettes: 1 fı Zenetanár: 5 fı

Igazgató Tagozatvezetı Hegedő-gitár Tanszak

Gazdasági vezetı Zongora tanszak

Modern tánc tanszak Festészet tanszak Textiles tanszak

Rézfúvós, ütı tanszak

Fafúvós tanszak

Néptánc tanszak Kerámia tanszak

Szolfézs tanszak

Kortárs tánc tanszak Kézmőves tanszak

3.6. A tanulói jogviszony 3.6.1. A tanulói jogviszony létesítése, megszőnése

Zene: A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a Közoktatási Törvény értelmében a gyermeknek joga, hogy alapfokú mővészetoktatásban részesüljön. Iskolánkba a tanulók képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be. A zenei elıképzı és hangszeres tanszakokon a képességvizsgálat szempontjai a következık: Elıképzı: hallás, ritmusérzék, tiszta éneklés Hangszer: elıképzı eredményes elvégzése, vagy hallás, ritmuskészség, manuális készség, fizikai és fiziológiai adottságok. Tánc: A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyermek joga az alapfokú mővészetoktatásban való részvétel. A tanulók a tanszakokra elızetes képességvizsgálat alapján kerülhetnek be. A képességvizsgálat kiterjed a gyermek hallására, ritmusérzékére, általános mozgáskoordinációjára, fizikai adottságaira. Képzımővészet: A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyermek joga az alapfokú mővészetoktatásban való részvétel. A tanulók a tanszakokra elızetes képességvizsgálat alapján kerülhetnek be. A képességvizsgálat egy rajzos munkafeladat elvégzése nyomán, annak értékelésével történik. Szeptemberben az esetlegesen üresen maradt vagy megüresedett helyekre pótfelvételit, pótbeíratást hirdetünk meg. A tanulói jogviszony megszőnik: - Ha a tanuló a térítési díjat, tandíjat nem fizeti be,

-

-

Ha a fıtárgyból vagy kötelezı melléktárgyból 10 tanítási óránál többet igazolatlanul hiányzik, Amennyiben a szülı írásban bejelenti (18 éven aluli tanuló esetén) a tanuló kimaradását – 18 éven felüli tanulók a kimaradást maguk kötelesek írásban bejelenteni, A házirendben foglaltak sorozatos megszegése esetén.

3.6.2. Értékelési rend, osztályzás, felsıbb osztályba lépés 3.6.2.1. Általános szabályok A tanulók teljesítményét, a követelmények teljesítését folyamatosan értékelni, osztályozni kell. Az osztályzás lehet részletes, a tanuló tanítási órán nyújtott teljesítményének vagy részfeladatok teljesítésének rendszeres minısítése. Osztályozhatjuk az egy hónapban nyújtott teljesítményeket is. A rész- és havi osztályzatokat a tanár határozza meg, azokat az ellenırzı könyvben és a naplóban dokumentálja. Félév és tanév végén a tanuló fél éves és egész évi teljesítményét kell osztályozni, az elıírt és teljesített követelmények alapján. Félévkor a tanulói teljesítményt a szaktanár értékeli, tanév végén a tanuló vizsgabizottság elıtt ad számot tudásáról. A tanév végi osztályzatoknál meghatározó szempont a tanuló tanévben nyújtott teljesítménye mellett a meghallgatásokon, vizsgán, vizsgaelıadásokon nyújtott teljesítménye. Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. A fıtárgy, a szolfézs, a zeneirodalom, kötelezı zongora, zenekar tárgyak esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A zenei elıképzı, hangszeres elıképzı tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felet meg. Az érdemjegyekrıl a tanuló szüleit – felnıtt tanulók kivételével – az ellenırzı könyv útján tájékoztatni kell. A tanuló félévben és a tanév végén elért osztályzatait a szorgalom osztályzat kivételével összegezni kell, ebbıl átlagosztályzatot kell megállapítani. Az átlagosztályzat a térítési díj megállapításához szükséges. Zenekar tárgyakból év végén nem szükséges beszámolót tenni, az érdemjegyet az éves munka alapján a szaktanár állapítja meg. Az egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és az anyakönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. Tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az elıírt kötelezı óraszám egyharmadát. 3.6.2.2. A szorgalom osztályzása A tanuló fıtárgy és kötelezı melléktárgy tanulásában tanúsított szorgalmát lehetıleg havonta értékelni kell. A szorgalom minısítése: példás (5), jó(4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minısítését félévkor az ellenırzı könyvbe, év végén a bizonyítvány megfelelı rovatába kell bevezetni a napló alapján, betővel és számmal. A szorgalom osztályzat a tanulmányi átlagba nem számít bele. Példás (5) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, tehetségéhez képest tanul, rendszeresen, pontosan készül feladataira, kiváló eredményei vannak, érdemjegyei megfelelnek képességeinek.

Jó (4) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki képességeihez, körülményeihez képest jól teljesít, érdemjegyei megközelítik képességeit. Változó (3) osztályzatot kap az a tanuló, akinek tanulmányi eredményei jelentısen elmaradnak képességeitıl. Munkájában, tanulásában csak ritkán tanúsít erıfeszítést, törekvést. Hanyag (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki rendszeresen felkészületlen, munkája megbízhatatlan, kötelességét figyelmeztetésre sem végzi el. Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén „változó” minısítésnél jobb nem adható. 3.6.2.3. Javítóvizsga Fıtárgyból és kötelezı tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25.és szeptember 15.között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetıtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejérıl és az azzal kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság elıtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdezı tanár és még egy, lehetıleg azonos szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a fıtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a fıtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nyilvános és nem ismételhetı meg.

3.6.2.4 Összevont beszámoló Rendkívüli elırehaladás esetén a szaktanár és a tanszékvezetı tanér együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A fıtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. Az osztályzatot kötelezı tantárgynál magasabb osztály követelményei alapján kell megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejőleg, vagy az igazgató által megadott idıben lehet tartani. 3.6.2.5 Felsıbb osztályba lépés A zeneiskola felsıbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányaiban nincs megszakítás. Felmentés vagy más ok miatt a tanulók osztályba tartozása szolfézs illetve fıtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsıbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. A legmagasabb zeneiskolai osztályt eredményesen végzett tanuló felvételi vizsga nélkül a zeneiskola továbbképzı osztályába léphet. 3.6.2.6. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki az osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül nem tudja elvégezni, az igazgatótól legkésıbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következı tanévben ugyannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az anyakönyvbe a fenti tényt be kell jegyezni. Osztályfolytató lehet az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet.

3.6.2.7. Követelményrendszer, teljesítmények ellenırzése Egységes szempont a tantervi anyag elvégzése, a követelmények teljesítésének színvonala, illetve annak megállapítása, hogy a tanuló a követelmény minimumát vagy maximumát teljesítette. A tanár értékelje a tanuló pozitív fejlıdését, a tanulásban tapasztalt folyamatosságot, stagnálást vagy visszaesést. 3.7. Az iskolai élet rendje 3.7.1. Idı- és munkarend Az iskola élete tanévenként a tanév rendjérıl szóló jogszabály, az éves munkaterv, a tanév helyi rendje, a tanévi tanórai és tanórán kívüli tantárgyfelosztás és órarend, valamint a havi rendezvényterv alapján szervezıdik. Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelıen, a tantárgyfelosztással összhangban hetes ciklusú órarend szerint zajlik pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben, gyakorlóhelyeken. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak a kötelezı tanítási órák megtartása után illetve azokon kívül szervezzük.

3.7.2. A tanítási órák rendje és idıtartama A hangszeres tanárok tanév elején maguk készítik el a hozzájuk beosztott növendékek órabeosztását. Az órabeosztás elkészítésekor figyelembe kell venni a növendékek zeneiskolán kívüli elfoglaltságait, zeneiskolai csoportos óráit, továbbá utazási és egyéb körülményeit. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben – a körülményektıl függıen – az igazgató másképpen is rendelkezhet (pl.bejárók busz indulása miatt). Ha a tanulók többsége távol lakik az iskolától, vagy a tanítás helyétıl, illetve ha ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága, teremhiány, stb. indokolja, a csoportos órák – a kiselıképzı, elıképzı, a csoportos hangszeres elıképzı és a „B” tagozatosok óráinak kivételével – heti egy alkalomra összevonhatók. A megtartott hangszeres órákat a fıtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, illetve a kötelezı tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órák számát a tanulók ellenırzı könyvének tükröznie kell. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató kivételt tehet.

3.7.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi jogszabályok (Házirend) a tanulók jogait és kötelezettségeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását tartalmazza.

3.8. Helyi tantervek DEKLARÁCIÓ

Az intézmény az Oktatási Minisztérium által – a 27/1998(VI.10.)MKM rendelettel - kiadott tanterveket elfogadva, a pedagógiai programban meghatározott elvek alapján dolgozik. A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által ( a ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképzı Mőhely Kft. Kiadásában) kiadott Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja 1998. kiadvány tartalmazza a részletes évfolyamonként meghatározott javasolt tananyagot, továbbá a kötelezı, minimális eszköz és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladatellátást szolgáló ajánlott tárgyi feltételeket. Az egyes tanszakok évfolyami javasolt tananyagait az alábbi szerzık munkáiként alkalmazzuk: Festészet tanszak – Sinkó István Kerámia tanszak – Tóthné Millavári Szilvia Kézmőves tanszak – Horváth Andrea Textilmőves tanszak – Morvayné Németh Márta Modern tánc – Szalay Tamás, Lırinc katalin, Gálik Éva, Gál Eszter, Földi Béla, Egerházi Attila, Angelus Iván Néptánc- Neuwirth Annamária, Salamon Ferencné, P.Vas János

3.9. Az intézményi közösségek. A kapcsolattartás formái és rendje 3.9.1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülıi és tanári közösségek összessége. 3.9.2. Alkalmazotti közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll.

3.9.3. Szülıi szervezet A szülık meghatározott jogaik érvényesítésére szülıi szervezetet hozhatnak létre. A szülıi szervezet dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola szülıi szervezete, az iskolaszék ellátja a mővészetoktatásban résztvevık szülıi képviseletét is. Az intézmény szülıi választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülıi választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.

3.9.4. A szülık tájékoztatásának formái a,) szóbeli (fogadóóra) b.) írásbeli (ellenırzı könyv) c.) szülıi értekezletek

d.) növendék- és házi hangversenyek e.) nyílt napok Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és az írásos bejegyzéseket a tanulók ellenırzı könyvében feltüntetni. A fıtárgyi tanár gondoskodik róla, hogy minden növendéknek legyen ellenırzı könyve. A növendék köteles ellenırzı könyvét minden zeneiskolai foglalkozásra magával hozni. A bejegyzések tudomásulvételét a szülık aláírásukkal igazolják.

3.9.5. Külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn: - A fenntartóval - A Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetségével, - A Mővészeti Szakközépiskolával, - A Mővészeti Fıiskolákkal, - A megye mővészeti iskoláival. A kapcsolat formái: - Közös rendezvények, - Évközi meghallgatások, - Hospitálások, - Kölcsönös tájékoztatás az aktuális eseményekrıl.

Az intézmény kapcsolatot tart továbbá a város (és a környezı települések) általános és középiskoláival. Ennek formái: - Az intézményvezetık konzultációja, - Kölcsönös tájékoztatás a tanítás nélküli munkanapokról, - Tanulóink közremőködése a közismereti iskolák rendezvényein, - Tájékoztatás a felvételi és hangszer alkalmassági vizsgákról.

4. TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 4.1. Fejlesztési tervek A Zeneiskola részben a tanszak-rendszert megörökölve, a helyi igényeket figyelembe véve jelenleg fıleg a zongora, furulya és fúvós hangszerek oktatására specializálódott intézmény. A zenei tevékenységek, zenei mőfajok sokfélesége és sokszínősége megköveteli, hogy a távolabbi elképzeléseinkben – figyelembe véve a fenntartó Önkormányzat teherbíró képességét – a fúvós és vonós hangszerek oktatását bıvítsük. A fúvósoktatás és a fúvószenekar mőködése megköveteli, hogy a zenekarban képzett ütıhangszeres játékosok játsszanak, amelynek feltétele, hogy beindítsuk az ütıtanszakot. A magyar alapfokú mővészetoktatás legdinamikusabban fejlıdı területei a társmővészetek, a képzı- és iparmővészeti tevékenységek, a tánc, kiemelten a néptánc és a drámapedagógia, színjáték oktatása, országos elterjedése. A zeneiskolák többsége mővészeti iskolává alakul át. Iskolánk a társmővészetek közül elsısorban a néptánc oktatásának bevezetését tervezi. Az új tantervi programok és tantervek óratervei alapján 4 évfolyamról 6 évfolyamra emelkedett a fuvola, trombita alapfokú képzésének idıtartama. Az évfolyamok számának emelkedése a tanulói

létszámra és a tanári óraszámra kihatással nincs, a 4.évfolyamos tanulók a tantervi követelmények teljesítése esetén az 5.évfolyamba lépnek. 4.1.1. Ütemterv az új tanszakok beindítására, bıvítésére 2004/2005. tanév 2004/2005. tanév 2004/2005. tanév 2008/2009. tanév 2008/2009. tanév

Fúvósok Fuvola Ütı Modern tánc Festészet, kerámia, kézmővesség

10 fı 5 fı 5 fı 45 fı 45 fı

4.2. A pedagógiai program és a helyi tantervek bevezetésének feltételei 4.2.1. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételeket az 1/1998.évi OM rendelet illetve a helyi tantervekben meghatározott taneszköz jegyzék alapján kell biztosítani. Iskolánk rendelkezik az elıírt legalapvetıbb eszközökkel, hangszerekkel, amelyek folyamatos pótlását, fejlesztését pályázatok útján, valamint önkormányzati céltámogatásokból, iskolai költségvetésbıl kívánjuk megoldani. El kell érni, hogy minden tanszak oktatásához egy pianino is rendelkezésre álljon. Az új tanszakok bevezetésének tárgyi eszközeit folyamatosan kell biztosítani. Az elıírt taneszköz jegyzék alapján 2008-ig elsısorban az audiovizuális eszközök pótlását, beszerzését kell szorgalmaznunk. Az iskolaintegrációs pályázat megvalósulása során biztosítani kívánjuk az alapfokú mővészetoktatás feltételrendszerének teljes átalakítását. Külön épületblokkba kerüljenek a mővészetoktatás szaktantermei, öltözıi, nevelıi szobája. Álljon rendelkezésre egy színpad, ahol a bemutatók, azokra történı felkészülés történhet. Külön szertár, szárító, mőhelyterem legyen az egyes mővészeti eszközök tárolására, használatára.

4.2.2. Személyi feltételek A személyi feltételek javításához elsı sorban azt kell elérnünk, hogy az iskola nevelıi nagyrészt fıállású nevelık legyenek. Ha városunkban letelepednek zenetanárok, akkor hosszú távon megszüntetik a hangszeres oktatás jelenlegi anomáliáit. Meg kell teremteni a néptánc tanszak indításának személyi feltételeit, szakképzett tánctanár alkalmazásával. Ezen feltételek teljesülése esetén van esély arra, hogy tanszakbıvülést valósítsunk meg. Addig is a meglévı tanszakok tanulólétszámának bıvítése, stabilizálása a feladat. A mővészetoktatás biztosításához szükséges a megfelelı képesítéső pedagógusok alkalmazása. Gondoskodni kell a megfelelı képesítésőek felvételérıl, vagy tanulmányi szerzıdéssel a továbbtanulásukról.

5. Záró rendelkezések 5.1. A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program a közoktatási törvény rendelkezései szerint 2004.szeptember 1-én lép hatályba. Elıírásai a bevezetés napjától 2010. szeptember 1-ig érvényesek.

5.2. A pedagógiai program felülvizsgálatának, módosításának lehetıségei A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását a zeneiskolai nevelıtestület és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. Legkorábban 2006. Június végén. 5.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozása A Kanizsai Dorottya Általános Iskola Alapfokú Mővészetoktatási tagintézményének pedagógiai programját a jóváhagyást követıen a szülık és növendékek számára nyilvánosságra hozza. A pedagógiai program egy-egy példánya elérhetı az iskola könyvtárában és az iskola igazgatójánál.

A KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA

ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI TAGINTÉZMÉNY

MŐVÉSZETOKTATÁSI HELYI TANTERV KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZET

FESTÉSZET AZ ALAPFOKÚ KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók

fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában.

A KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezıeszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézmőves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására, - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget.

KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Elıképzı 1. Vizuális alapismeretek

Alapfok

2. 2-4

1.

2.

3.

Továbbképzı

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4


2


2

2

2

2

Mőhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Összesen:

2-4

2-4

A rajz-festés-mintázás és a mőhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. A képzés tanszakai, tantárgyai Az elıképzı komplex mővészeti tantárgya: - Vizuális alapismeretek Kötelezı tantárgyak: - Rajz-festés-mintázás - Mőhely-elıkészítı, mőhelygyakorlat Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzımővészet: grafika, festészet, szobrászat - Média: fotó-videó - Iparmővészet: bábkészítı, bırmőves, fatárgykészítı, fémmőves, kerámia, kézmővesség, makett- és papírtárgykészítı, textilmőves, tőzzománckészítı Szabadon választható tantárgyak: - Mővészettörténet - Népmővészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a mőhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képzı- és iparmővészeti alapozást. A mőhely-elıkészítı foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A mőhelygyakorlat teszi lehetıvé a képzı- és iparmővészeti szakirányú tevékenységeket. A képzımővészet, iparmővészet és média területén a helyi lehetıségektıl függıen a fenti mőhelyek közül a tanuló érdeklıdésének és képességeinek megfelelıen választhat. A képzı- és iparmővészet-oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más mővészeti ág (zenemővészeti, táncmővészeti, szín- és bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

A MŐVÉSZETI ALAP VIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - mőhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy:

- mővészettörténet, - népmővészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzıként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képzı- és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a vizsgatantárgy végsı eredmény meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

II. Fejezet

KÖZÖS KÖTELEZİ TANTÁRGY

RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS

CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az alapfokú mővészetoktatás 12 évfolyamára a program a következı cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmezı képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezık tudatosítása, - a megjelenítı és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sőrítés),

- jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkmővészeti technikák készségszintő elsajátítása, - az egyes festıi és szobrászi technikák, valamint a médiamővészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezıkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerőségeit a képzımővészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a mővészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezıeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiamővészet (film, videó, animáció) kifejezıeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvetı törvényszerőségeit, azok ábrázolási konvencióit, - a mővészettörténet nagy korszakait. - A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történı) feldolgozására, - a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására, - sík- és térbeli mővek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemzı értelmezésére, sokrétő feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy mővészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelı, értelmezı, megjelenítı, elemzı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı, alkotó készségét, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét, a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány.

Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc, 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelı, -értelmezı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló mővészeti ismereteit, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti mőfajokról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, mővészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (idıterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külsı vagy belsı tér, - térben megjelenı figura, - portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - kreativitás, - manuális készség, - mővészeti ismeretek, - esztétikai érzékenység, - tárgyalkotó készség,

- a feladatmegoldás egyedisége, minısége, összhatása.

Ő

FESTÉSZET TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A festészet mőhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg - azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festıi munka legfontosabb elemei, - a színtan egyes alapvetı problémáit és azok alkalmazását a festészetben, - a festészeti technikákat, kifejezési nyelvi eszközeit, - a szín és fény alapvetı összefüggéseit, - a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkezı összefüggéseit, - a legkorszerőbb festészeti eljárások alapjait, - a festészet határát kitágító képzımővészeti eljárásokat. A festészet mőhelymunka feladata, hogy a tanuló - sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat, - szerezzen ismeretet a festészet mint a képzımővészet egy mőfaja jelentıségérıl és történetérıl. - Ismerje meg településünk népmővészetét, a különbözı népcsoportok hagyományait, viseleteit, tárgyi emlékeit, népmővészetének motívumait, - ismerje meg Bátaszék nevezetes épületeit, keressen a népi építészet még jellegzetes jegyeit ırzı házakat, kapukat, - legyen képes mindezeket alkotó munkájukban felhasználni. - Szerezzen minél több ismeretet iskolánk névadójáról, s a korról, melyben élt, - vegyen részt a Dorottya napi. és más helyi, megyei, országos rajzpályázaton és kiállításon. - Figyeljen az iskola esztétikájára, ízlésformálására, segítsen az iskola folyosógalériájának rendezésében, - alkotó módon vegyen részt az iskolai ünnepségek díszleteinek jelmezeinek elkészítésében. A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott mőfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a hagyományos festészeti technikákat, - a technikák alkalmazásának módozatait, - a festészet történetének nagy korszakait, - a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák), - a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét. a Bátaszéken élı népcsoportok hagyományit, szokásait, viseleteit, tárgyi emlékeit, motívumat, - Bátaszék nevezetes épületeit, jellegzetes házait, kapuit, - Kanizsai Dorottya személyét, jelentıségét és korát, - képesek legyenek más mővészeti ággal kapcsolatot teremteni (irodalom, zene, tánc), összmővészeti produkcióban részt venni. A tanuló legyen képes - a megismert festészeti technikákkal mőveket készíteni, - figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni, - vázlatokat készíteni, és azok után festményeket alkotni, - síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni,

- a festészet határeseteit jelentı mőveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni, a helyi néprajzi győjtések, helyi nevezetes és jellegzetes épületek alapján képes legyen önálló alkotások készítésére, - véleményt alkotni a festészet történetének jelentıs mőveirıl. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a festészet technikai eljárásait, - a technikai eljárások alkalmazását különbözı feladatokban, - a kompozíció törvényeit, - a szabadon értelmezett, de a festészet mőfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computer festészet), - a színház és képzımővészet találkozását jelentı színpadi festészetet (díszlet), (jeles napjaink, társadalmi ünnepeink , iskolai ünnepségeink díszletei) - a festészettörténet nagy alkotásait, - a festészetnek a mővészettörténetben elfoglalt helyét, - azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet. A tanuló legyen képes - önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív mővek tervezésére és létrehozására, - saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfolió készítése), - a megismert festészeti technikák változatos és szakszerő alkalmazására, - önálló véleményformálásra saját és mások mőveit illetıen, - véleményének szakszerő kifejezésekkel való interpretálására.

FESTÉSZET TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A FESTÉSZET MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Festészet mőhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - képtárgykészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, képalkotó képessége. A tervezı feladat tükrözze a tanuló festımővészet anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, képépítési szabályairól, színtani alapjairól megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását. A festészet mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján létrehozott, a tanult festészeti technikák bármelyikének alkalmazásával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - belsı tér egy részletének feldolgozása, - külsı tér egy részletének feldolgozása, - irodalmi mő illusztrációja, - emberi, társadalmi vagy mővészeti problémára adott válasz, - érzelmi hangulatot kifejezı önarcképsorozat, - figurális ábrázolás a színek érzelmi hatásainak felhasználásával, - díszletterv. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített festészeti alkotás. A festészeti vizsgatárgy az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott színes kompozíció, amely lehet: - különbözı karakterő tárgyak csendéletszerő beállítása, - a belsı tér egy részletének ábrázolása, - portré vagy önarckép, - képzı- vagy iparmővészeti, esetleg irodalmi vagy zenei mő személyes átírása, stílustanulmány. 3. A vizsga értékelése

A festészet mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, tervezıi képesség, - képépítés, kompozíció, - kifejezıerı, hangulati hatás, - tartalomhoz illı technika megválasztása, - a festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazásának (telítettség, lokál és valır színek, kontrasztok, fény-árnyékszín összefüggései) szintje, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - a kész munka összhatása.

A FESTÉSZET MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Festészet mőhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - képtárgyalkotás 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Festészet mőhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, alkotó képessége. A tervezı feladat tükrözze a tanuló látványértelmezı, megjelenítı, gondolati tartalomnak megfelelı elemzı, átíró, képalkotó képességét, a festészet anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. Az alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló festészeti technikákban elért jártasságát, tudását, mővészi igényességét. 2.1. A festészet mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész festészeti alkotás vagy alkotássorozat. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi tervezési munka alapján megvalósított nagyobb mérető, a tanult technikák bármelyikével elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - csendélet, - portré, - lakótér ábrázolása (otthoni környezet, saját szoba ...), - jelmezterv, - reklámtéma feldolgozása. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti záróvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített festészeti alkotás. A vizsgamunka az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, színes tervvázlatokra épülı, nagyobb mérető, szabadon választott technikával elkészített festészeti alkotás, amely lehet: - természetes vagy mesterséges forma, - enteriırbe elhelyezett figura, - saját fotó feldolgozása, - illusztráció, - elbeszélı képsorozat saját témára. 2.2. A festészet mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a festészet anyagai, technikai eszközei, - festészet nyelvi kifejezıeszközei (azok jel- és jelentésrendszere), mőfajai, - festészeti technikák és technológiák, - a festészet mőfaji sajátosságai, - a festımővészet legjelentısebb alkotói és alkotásai, - a festımővészet stíluskorszakai, - a magyar festészet jeles képviselıi, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése

3.1. A festészet mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı megjelenítı, átíró, kifejezı képesség, - a tervezı és kivitelezı képesség, - színtani ismeretekben való jártasság, - a kompozíció törvényeinek ismerete, - a festészeti eljárások és technikák alkalmazásának szintje, - eredetiség, egyediség, - a kész munka összhatása. 3.2. A festészet mőhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség


ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI ítsgINTÉZMÉNY


KÉZMŐVESSÉG I. Fejezet

A MŐVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

AZ ALAPFOKÚ KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon

a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában.



Tantárgy


Vizuális alapismeretek

Alapfok

2. 2-4

1. 2-4

2.

3.

4.

Továbbképzı 5.

6.

7.

8.

9.

10.


2


2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Mőhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Összesen:

2-4

2-4


A MŐVÉSZETI ALAP VIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - mőhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - mővészettörténet, - népmővészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll.

A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzıként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képzı- és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a vizsgatantárgy végsı eredmény meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

II. Fejezet


RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS

CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az alapfokú mővészetoktatás 12 évfolyamára a program a következı cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmezı képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezık tudatosítása, - a megjelenítı és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sőrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkmővészeti technikák készségszintő elsajátítása, - az egyes festıi és szobrászi technikák, valamint a médiamővészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezıkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerőségeit a képzımővészet világában. A tanuló legyen képes

- a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a mővészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezıeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiamővészet (film, videó, animáció) kifejezıeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvetı törvényszerőségeit, azok ábrázolási konvencióit, - a mővészettörténet nagy korszakait. - A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történı) feldolgozására, - a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására, - sík- és térbeli mővek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemzı értelmezésére, sokrétő feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy mővészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelı, értelmezı, megjelenítı, elemzı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı, alkotó készségét, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét, a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság,

- kísérletezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc, 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelı, -értelmezı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló mővészeti ismereteit, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti mőfajokról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, mővészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (idıterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külsı vagy belsı tér, - térben megjelenı figura, - portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - kreativitás, - manuális készség, - mővészeti ismeretek, - esztétikai érzékenység, - tárgyalkotó készség, - a feladatmegoldás egyedisége, minısége, összhatása.

KÉZMŐVES TANSZAK

CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A kézmőves mőhelymunka tanításának célja

A kézmőves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerısítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megırzés igényének létrehozása. A kézmőves mőhelymunka feladata - a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, a hagyományos kézmőves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, - a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, - a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozástudat mélyítése, - a hagyományos kézmőves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetıségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, - a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, - a természethez, környezethez való kötıdés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, - azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstıl a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, - az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetıségének felfedeztetése a kézmőves tevékenységen keresztül, - a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, - a kézügyesség, a technikai érzék, a tervezı-teremtı fantázia fejlesztése, - az értékteremtésen és -megırzésen keresztül a munkára nevelés. Követelmények Az alapfok végén a tanuló - ismerje a hagyományos kézmőves tevékenységek minél szélesebb körét, - alakuljon ki benne a kézmővesség iránti nyitottság, érdeklıdés, - tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. - ismerje meg településünk népmővészetét, a különbözı népcsoportok hagyományait, viseleteit, tárgyi emlékeit, népmővészetének motívumait, - ismerje meg Bátaszék nevezetes épületeit, keressen a népi építészet még jellegzetes jegyeit ırzı házakat, kapukat, - legyen képes mindezeket alkotó munkájukban felhasználni. - szerezzen minél több ismeretet iskolánk névadójáról, s a korról, melyben élt, - vegyen részt a Dorottya napi. és más helyi, megyei, országos rajzpályázaton és kiállításon. - figyeljen az iskola esztétikájára, ízlésformálására, segítsen az iskola folyosógalériájának rendezésében, - alkotó módon vegyen részt az iskolai ünnepségek díszleteinek jelmezeinek elkészítésében. Rendelkezzen ismeretekkel - a természetes anyagokról és felhasználási lehetıségeikrıl, - a tárgyalkotás szerepérıl, területeirıl, szempontjairól. - a Bátaszéken élı népcsoportok hagyományairól, szokásairól, ismerje viseleteit, tárgyi emlékeit, motívumait, - Bátaszék nevezetes épületeivel, jellegzetes házaival, kapuival, - Kanizsai Dorottya személyét, jelentıségét és korát, Legyen jártas - a kézmővesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, - egyszerő technológiájú tárgyak készítésében, - a felhasznált anyagok megfigyelésében, - a kézmőves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), - a gazdaságos munkavégzésben, - a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelı, balesetmentes használatában, - a tárgyak elemzésében. Legyen képes - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezéső termékek létrehozására. - más mővészeti ággal kapcsolatot teremteni (irodalom, zene, tánc), összmővészeti produkcióban részt venni. - a helyi néprajzi győjtésekre, helyi nevezetes és jellegzetes épületek alapján képes önálló alkotások készítésére, Fedezze fel - a tárgyakban rejlı esztétikumot, - a hagyományos kézmővesség szerepét a modern körülmények között és saját életében. (jeles napjaink, társadalmi ünnepeink , iskolai ünnepségeink díszleteiben tudja alkalmazni megszerzett tudását)

A KÉZMŐVES MŐHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A KÉZMŐVES MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama. Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Kézmőves mőhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 30 perc - tárgykészítés 150 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A tárgytervezı feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelı formatervezı, környezetalakító készségét, a kézmővesség hagyományos anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézmővességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A kézmőves mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott hagyományos kézmőves eljárással készített tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott - tanári irányítással tervezett és kivitelezett - színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott technikával (természetes alapanyagokból készített, formázással, festéssel, fonással, főzéssel, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással...) alakított és díszített kézmőves alkotás lehet: - használati tárgy, = gyermekjáték, = népi hangszer, = hagyománytárgy..., - ajándéktárgy. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kézmőves tárgy. A kézmőves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, természetes anyagokból, szabadon választott kézmőves technikával létrehozott alkotás (gyermekjáték, maszk ...). 3. A vizsga értékelése A kézmőves mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - tárgytervezı képesség, - formaalkotó és díszítményképzı készség, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - kézmőves alapismeret, - a mőfaji jellegzetességek megfelelı alkalmazása, - a vizsgamunka összhatása. A KÉZMŐVES MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Kézmőves mőhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 40 perc - tárgyalkotás 200 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama:

Kézmőves mőhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A tárgytervezı feladat tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelı formatervezı, környezetalakító készségét. A kézmővességhez tartozó anyagok tulajdonságairól, felhasználási lehetıségeirıl, a kézmővesség munkafolyamatairól, a díszítési módszerek mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, hagyományairól, a népmővészet kézmőves emlékeirıl megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézmővességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását, mővészi igényességét. 2.1. A kézmőves mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész kézmőves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott - tanári irányítással tervezett és kivitelezett - színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, mőszaki rajzi dokumentáció) szabadon választott díszítési és összeállítási technikával (ásványi, növényi vagy állati eredető anyagokból készült, formázással, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással, faragással, batikolással...) létrehozott vizsgamunka lehet: -használati tárgy = lakástextil, öltözetkiegészítı, = népi gyermekjáték, = népi hangszer, = hagyománytárgy - ajándéktárgy. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített kézmőves tárgy. A kézmőves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkezı, a tanuló által készített terv alapján, hagyományos kézmőves anyagokból, tetszıleges kézmőves technikával megoldott alkotás (öltözetkiegészítı, ékszer...). 2.2. A kézmőves mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a kézmővesség anyagai, - kézmőves technikák, technológiák, - kézmőves díszítési módok, - tárgyakhoz kapcsolódó hagyományok, jelentéstartalom a tárgyakon, - a kézmőves mesterségek kialakulása, szakosodása, - a kézmővesség tárgytípusai, - a kézmővesség legjelentısebb tárgyi emlékei, alkotói, mőhelyei, - a hagyományok továbbéltetésének lehetıségei, - a kézmővesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga értékelése 3.1. A kézmőves mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - funkciónak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı tervezı, szerkesztı, modellezı készség, - manuális és konstruáló készség, - díszítı, stilizáló készség, - a tervezéshez szükséges magyarázó-közlı rajz szintje, - a terv egyedisége, kreativitása, - az anyag- és eszközhasználat szintje, - a kézmőves ismeretek gyakorlati alkalmazásának (szabás, összeállítás, díszítés...) szintje, - a megfelelı kézmőves mőveletek, munkafolyamatok kiválasztása, - a vizsgatárgy összhatása, a funkció - forma - díszítmény összhangja. 3.2. A kézmőves mőhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.

A KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOL



TEXTILMŐVESSÉG I. Fejezet


AZ ALAPFOKÚ KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában.

A KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezıeszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézmőves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására, - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget.


Tantárgy


Vizuális alapismeretek Rajz-festés-mintázás Mőhely-elıkészítı

Alapfok

2. 2-4

1.

2.

3.

Továbbképzı

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2-4 2 2

2 2

2

Mőhelygyakorlat

2

2

2

2

2

2

2

2

Szabadon választható tantárgy

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Összesen:

2-4

2-4


A MŐVÉSZETI ALAP VIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - mőhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - mővészettörténet, - népmővészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzıként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képzı- és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a vizsgatantárgy végsı eredmény meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

II. Fejezet


RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az alapfokú mővészetoktatás 12 évfolyamára a program a következı cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmezı képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezık tudatosítása, - a megjelenítı és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sőrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkmővészeti technikák készségszintő elsajátítása, - az egyes festıi és szobrászi technikák, valamint a médiamővészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezıkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerőségeit a képzımővészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a mővészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképzı végén ismerje

- a vizuális nyelv kifejezıeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiamővészet (film, videó, animáció) kifejezıeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, - a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvetı törvényszerőségeit, azok ábrázolási konvencióit, - a mővészettörténet nagy korszakait. - A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történı) feldolgozására, - a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására, - sík- és térbeli mővek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemzı értelmezésére, sokrétő feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy mővészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelı, értelmezı, megjelenítı, elemzı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı, alkotó készségét, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét, a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség.

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc, 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelı, -értelmezı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló mővészeti ismereteit, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti mőfajokról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, mővészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (idıterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külsı vagy belsı tér, - térben megjelenı figura, - portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - kreativitás, - manuális készség, - mővészeti ismeretek, - esztétikai érzékenység, - tárgyalkotó készség, - a feladatmegoldás egyedisége, minısége, összhatása.

TEXTILMŐVES TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A textilmőves mőhelymunka célja, hogy a tanuló - a megismert mőfaji lehetıségeket egyéniségének megfelelıen tudja használni, alkalmazni, - tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, - legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz-, szín- és formaismeret, kompozíciós készség) és a terv kivitelezésére, - legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére. A textilmőves mőhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval - a textilt, mint anyagot,

- a textil felhasználhatóságának sokszínőségét, - a textil sajátosságait, - a természetes és a mesterséges szálasanyagokat, - az ıstextileket, - a szövést elıkészítı mőveleteket (felvetés, leszövés, szövés stb.), - a textilnyomás technikáját (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés, hengernyomás), - a gobelinszövést, - a varrás és a hímzés fajtáit, alkalmazási lehetıségeit, - a rátétkészítést, a textilplasztikát, - a vegyszereket, festékeket, - a gépi és kézi varrást, - a textil történetét az ıskori textilemlékektıl a mai modern - hazai és külföldi - textilmővészeti törekvésekig. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a tanult egyszerőbb textiltechnikákat, - az eszközöket, anyagokat, - a textiltörténet jelentısebb állomásait a mővészettörténet folyamatában, - a textil felhasználásának sokszínőségét. A tanuló legyen képes - alkalmazni a tanult technikákat, - a mővészettörténeti, múzeumi, népmővészeti anyagra támaszkodva tervezési feladatok megoldására, - esztétikai minıségek felismerésére, - önálló munkák létrehozására. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - az anyag, forma, funkció összefüggéseit, - a szövési technikákat, - a szövéshez használt eszközöket, anyagokat, - a XX. századi magyar és külföldi textil törekvéseket. A tanuló legyen képes - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretanyag feldolgozására és alkalmazására, - önálló gondolatok kifejezésére és megvalósítására, - tervek készítésére, - mővészi érték létrehozására, - saját képek, szınyegek elkészítésére, - a textil és más anyag „ötvözésére”, egymással való alakítására, - társai és saját munkáit, mővészi alkotásokat elemezni, véleményezni. Alakuljon ki a tanulóban - a teremtéshez, alkotáshoz szükséges készség, - az igényesség és a mesterségbeli alázat. A TEXTILMŐVES MŐHELYGYAKORLAT VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A TEXTILMŐVES MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Textilmőves mőhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - tárgykészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A tárgytervezı feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelı formatervezı, környezetalakító készségét, a textilmővesség természetes alapanyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló textilmővességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A textilmőves mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész textilmőves tárgy vagy tárgycsoport.

A benyújtott - tanári irányítással tervezett és kivitelezett - színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott mőveletekkel (szövéssel, nemezeléssel...) létrehozott tárgy vagy a vásárolt textil meghatározott funkció szerinti alakításával (szabás, varrás...), díszítésével (szálhúzás, hímzés, batikolás, festés, nyomódúcos mintázás, applikálás, kollázsszerő anyagtársítás...) létrehozott vizsgamunka lehet: - használati tárgy, = textilbáb, = öltözetdarab, öltözetkiegészítı, = lakástextil..., - textilplasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített textilmőves tárgy. A vizsgamunka az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott textilmőves technikával létrehozott alkotás. A textilmőves tárgy többek között lehet asszociációra, motívumképzésre alkalmas formák átírásával, különféle eljárással díszített öltözködési vagy lakástextil. 3. A vizsga értékelése A textilmőves mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - tárgytervezı képesség, - formaalakító és díszítményképzı készség, - kifejezı készség, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - textiles alapismeret (alapanyag- és anyagalakítási ismeret, jártasság), - mőfaji sajátosságok megfelelı alkalmazása, - a vizsgamunka összhatása.

A TEXTILMŐVES MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Textilmőves mőhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 40 perc - tárgyalkotás 200 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Textilmőves mőhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. A textilmőves mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A tárgytervezı feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelı formatervezı készségét, a textilmővesség természetes alapanyagairól, mőfaji sajátosságairól, tárgyköreirıl, a hagyományos és kortárs textilek, a lakás- és öltözködéskultúra esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló textilmővességben megszerzett jártasságát, mesterségbeli tudását, mővészi igényességét. A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész textilmőves tárgy vagy tárgyegyüttes. A benyújtott - a tanári irányítással tervezett és kivitelezett színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott mőveletekkel - szövéssel (torontáli, szumák, ógobelin, erdélyi festékes), nemezeléssel - létrehozott tárgy vagy a vásárolt textil meghatározott funkció szerinti alakításával (szabás, varrás...), díszítésével (szálhúzás, hímzés, batikolás, festés, nyomódúcos mintázás, applikálás, kollázsolt anyagtársítás...), illetve a felsorolt mőveletek kombinációjával létrehozott vizsgamunka lehet: - használati tárgy, = textilbáb, = öltözetdarab, öltözetkiegészítı (kalap, táska, öv...), = lakástextil..., - textilplasztika.

A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített textilmőves tárgy. A textilmőves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott textilmőves technikával létrehozott alkotás. A vizsgamunka többek között lehet szabad anyagtársításokkal létrehozott használati tárgy. 2.2. A textilmőves mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a textilmővesség természetes alapanyagai, - a textilmővesség vegyszerei, - textilt létrehozó eszközök, technikák, - a textil fajtái, a textilfajták szerkezete, - textilmőves díszítési módok, - a társmőfajok (grafika, festészet) megjelenése a textilen, a textilmővesség ágai, - szıttesek, szınyegek, - a textilmővesség legjelentısebb tárgyi emlékei, - népi textíliák, - textilképek, textilplasztikák a kortárs mővészetben, - divattörténet, - textilmővesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga értékelése 3.1. A textilmőves mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - funkciónak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı tervezı, szerkesztı, modellezı készség, - tárgyformáló, díszítı, stilizáló készség, - a tervezéshez szükséges magyarázó-közlı rajz szintje, - a terv egyedisége, - a mőfaji lehetıségek egyéni alkalmazása, - a mőveletek, munkafolyamatok helyes alkalmazása, - az alkalmazás szintje, - a textilmőves tárgy összhatása, esztétikuma. 3.2. A textilmőves mőhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség




KERÁMIA I. Fejezet


AZ ALAPFOKÚ KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában.


KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Évfolyamok

Tantárgy Elıképzı 1. Vizuális alapismeretek Rajz-festés-mintázás Mőhely-elıkészítı Mőhelygyakorlat

Alapfok 2.

2-4

1.

2.

3.

Továbbképzı 4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4 2 2

2

2

2 2

Szabadon választható tantárgy

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Összesen:

2-4

2-4


A MŐVÉSZETI ALAP VIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai: - rajz-festés-mintázás - mőhelygyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: - mővészettörténet, - népmővészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzıként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ha a tanuló már rendelkezik a képzı- és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a vizsgatantárgy végsı eredmény meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

II. Fejezet


RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK Az alapfokú mővészetoktatás 12 évfolyamára a program a következı cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmezı képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezık tudatosítása, - a megjelenítı és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése = az elemzés, = az elvont gondolkodás, = a képi gondolkodás, = a képzettársítás és a szintetizálás (sőrítés), - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkmővészeti technikák készségszintő elsajátítása, - az egyes festıi és szobrászi technikák, valamint a médiamővészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, - a mővészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezıkészség fejlesztése. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a rajz-festés-mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstıl az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerőségeit a képzımővészet világában. A tanuló legyen képes - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a mővészettörténet nagy korszakait ismertetni. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a vizuális nyelv kifejezıeszközeit, - azok jel- és jelentésrendszerét, - a sík- és térábrázolás szabályrendszerét, - az ábrázoló geometria alapelemeit, - a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, - a médiamővészet (film, videó, animáció) kifejezıeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,

- a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit, - az anatómia alapvetı törvényszerőségeit, azok ábrázolási konvencióit, - a mővészettörténet nagy korszakait. - A tanuló legyen képes - a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történı) feldolgozására, - a mővészeti alkotómunka különbözı elemeinek egyidejő alkalmazására, - sík- és térbeli mővek létrehozására, - konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, - a látvány, illetve a képi megjelenítések elemzı értelmezésére, sokrétő feldolgozására (tanári segítséggel), - a nagy mővészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelı, értelmezı, megjelenítı, elemzı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı, alkotó készségét, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét, a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség.

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc,

2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelı, -értelmezı, a gondolati tartalomnak megfelelı átíró, kifejezı készsége, tervezı képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló mővészeti ismereteit, a képzımővészeti ágakról - grafikáról, festészetrıl, szobrászatról -, a képzımővészeti mőfajokról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzımővészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, mővészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzımővészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (idıterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma- kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek...), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: - természetes formák, - mesterséges formák, - külsı vagy belsı tér, - térben megjelenı figura, - portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelı, látvány- és karaktermegjelenítı képesség, - gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, kifejezı készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - képzımővészeti technikákban való jártasság, - kísérletezı készség, - kreativitás, - manuális készség, - mővészeti ismeretek, - esztétikai érzékenység, - tárgyalkotó készség, - a feladatmegoldás egyedisége, minısége, összhatása.

KERÁMIA TANSZAK CÉLOK, FELADATOK SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A kerámia mőhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan tegyen szert a tanuló alapvetı mesterségbeli tudásra, rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a mővészeti szakközépiskolára való felkészülés. A kerámia mőhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg - a kerámiamővészet sajátos nyelvével, kifejezı eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formával, - a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, - egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, - kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtıl a kész munkáig, - a kerámiakészítés környezet-, tőz- és balesetvédelmi szabályaival. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje - a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, - a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait,

- ismerje meg településünk népmővészetét, a különbözı népcsoportok hagyományait, viseleteit, tárgyi emlékeit, népmővészetének motívumait, - ismerje meg Bátaszék nevezetes épületeit, keressen a népi építészet még jellegzetes jegyeit ırzı házakat, kapukat, - szerezzen minél több ismeretet iskolánk névadójáról, s a korról, melyben élt, - vegyen részt a Dorottya napi és más helyi, megyei, országos pályázaton és kiállításon, - figyeljen az iskola esztétikájára, ízlésformálására, segítsen az iskola folyosógalériájának rendezésében, - alkotó módon vegyen részt az iskolai ünnepségek díszleteinek jelmezeinek elkészítésében. - ismerje meg a dr. Csanády György által összegyőjtött alkotásokat, az ısi kerámia történetét - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes - a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, - elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani, - a helyes munkamenetet betartani, - tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelı önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - a megismert népmővészeti jegyeket, népi építészeti jellemzıket alkotó munkájában felhasználni. - mőalkotások értı befogadására, - felismerni környezetében a pozitív esztétikai minıséget, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A tanuló a továbbképzı végén ismerje - a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, - egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, - a forma és díszítmény összhangjának jelentıségét, - a kerámiatörténet fontosabb állomásait, - a Bátaszéken élı népcsoportok hagyományit, szokásait, viseleteit, tárgyi emlékeit, motívumat, - Bátaszék nevezetes épületeit, jellegzetes házait, kapuit, - Kanizsai Dorottya személyét, jelentıségét és korát, - képesek legyenek más mővészeti ággal kapcsolatot teremteni (irodalom, zene, tánc), - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes - önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem elıtt tartásával, - terveit látványszerő és formaértelmezı rajzokban igényesen megjeleníteni, - megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, - a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani, - a helyi néprajzi győjtések, helyi nevezetes és jellegzetes épületek alapján képes legyen önálló alkotások készítésére, - a cél és az eredmény összevetésére, - a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a mőtárgyak elemzésére, - a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

A KERÁMIA TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A KERÁMIA MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc Kerámia mőhelygyakorlat max. 180 perc

- rajzi, tervezési feladat 50 perc - tárgykészítés agyagból 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A feladat tükrözze a tanuló kerámiamővészet mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását. A kerámia mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kerámiatárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott alkotás, amely lehet: - felrakással vagy korongozással készült egyszerőbb használati tárgy vagy díszedény, - mintázott, festett vagy mázazott plasztika. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített kerámiatárgy. A kerámia vizsgamunka az intézmény által meghatározott tárgytípus, színes tervvázlat alapján agyagból, választott technikával, nyomhagyásos, pecsételt vagy plasztikus felületdíszítések alkalmazásával létrehozott alkotás, amely lehet: - korongozott tálka vagy edény, - felrakással készült edény, - lapból épített, kerek vagy szögletes alaprajzú edény, - a kerámiában használatos kézi formázási, mintázási eljárásokkal készült plasztika. 3. A vizsga értékelése A kerámia mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, plasztikai, tárgytervezı készség, - alapvetı eszköz- és szerszámismeret, - felrakott, korongozott és lapból épített edénykészítés fázisainak, azok helyes sorrendjének ismerete, - alapvetı díszítési eljárások ismerete, - egyszerő festési, mázazási módok ismerete, - forma és díszítmény összhangja, - a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája.

A KERÁMIA MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama Rajz-festés-mintázás max. 120 perc Kerámia mőhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - tárgykészítés agyagból 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Kerámia mőhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A feladat tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelı elemzı, átíró, formaértelmezı készségét, a kerámiamővészet mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló kerámiatechnikai jártasságát, tudását, mővészi igényességét. 2.1. A kerámia mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész kerámiatárgy vagy tárgyegyüttes. A benyújtott vizsgamunka - tanári irányítással - színes rajzi, tervezési munka alapján megvalósított, égetett és/vagy festett, mázazott alkotás, amely lehet: - felrakással, korongozással vagy a kézi formázási technikák kombinációjával készített használati tárgy vagy díszedény, dombormő, csempe vagy mintázott, festett, mázazott plasztika,

- gipszforma segítségével préselt edény, - öntıforma segítségével öntött edény. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti záróvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített kerámiatárgy. A kerámia vizsgamunka az intézmény által meghatározott tárgytípus, színes tervvázlat alapján, agyagból, választott technikával, plasztikus felületdíszítések alkalmazásával létrehozott alkotás, amely lehet: - korongozott tál vagy edény, - felrakással készült edény, - lapból épített edény, - dombormő, csempe, - kézi formázási módok kombinációjával készített tárgy, - a kerámiában használatos mintázási eljárásokkal készült plasztika. 2.2. A kerámia mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a kerámia anyagai, - a kerámiaformázás mőveletei, technológiái, - díszítési eljárások, - égetési módok, - a kerámiamővészet fejlıdési korszakai, - a magyar agyagmővesség, - egészség- és környezetvédelmi alapismeretek. 3. A vizsga értékelése 3.1. A kerámia mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - rajzi, plasztikai, tárgytervezı készség, - a rajzi tervezés és a kivitelezés pontossága, - a tárgykészítési technikák alapvetı ismerete, - alapvetı díszítési eljárások ismerete, - kerámiafestési, -mázazási módok ismerete, - forma és díszítmény összhangja, - a tárgyak színezésének, színvilágának harmóniája. 3.2. A kerámia mőhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség.



MŐVÉSZETOKTATÁSI HELYI TANTERV

TÁNCMŐVÉSZET

MODERN-KORTÁRS TÁNC

AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncmővészeti nevelés alkalmat ad a táncmővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik tánctechnikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra és mőveltség megszerzésére.

MODERN-KORTÁRS TÁNC TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Óraterv

Tantárgy


Alapfok 2.

1.

Továbbképzı 2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1-2

1-2

9.

10.

1-2

1-2

1-2

1-2

1

1

1

1

Modern tánc tantárgyak Táncelıkészítı gimnasztika

4

4

Esztétikus testképzés

4

4

Jazz-technika

4

4

4

4

Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika

1-2

1-2

Modern jazz-technika Improvizáció

1

1

Kompozíció Tánctörténet

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1

1

1-2

1-2

Improvizáció

1

1

Kompozíció

1

1

4-6

4-6

Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Kortárs tánc tantárgyak Kreatív gyermektánc

2

2

2

2

Kortárs tánc 1

4

Kortárs tánc 2 Grahamtechnika

vagy

Limón-

Kontakt technika

Tánctörténet Összesen

2

2

2

2

4

4

4

4

1

1

4-6

4-6

A tanszak tantárgyai

A modern-kortárs tánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétő több irányzatot felvonultató modern-kortárs tánc világával. Az intézmények a modern tánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül saját lehetıségeik alapján választhatnak.

Kötelezı tantárgyak: Modern tánc - Táncelıkészítı gimnasztika

- Kontakt-technika

- Esztétikus testképzés

- Modern jazz-technika

- Jazz-technika

- Improvizáció

- Graham-technika

- Kompozíció

- Limón-technika

- Tánctörténet

Kortárs tánc - Kreatív gyermektánc

- Kontakt-technika

- Kortárs tánc 1.

- Improvizáció

- Kortárs tánc 2.

- Kompozíció

- Graham-technika

- Tánctörténet

- Limón-technika

AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŐVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI

Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtı képességét.

Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncmővészetet értı közönséget, - táncot szeretı fiatalokat.

Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncmővészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

2. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.

3. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzıként, illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncmővészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett mővészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható.

4. Elırehozott vizsga

Az alapfokú mővészetoktatási intézmény tanulói számára elırehozott vizsga is szervezhetı. Elırehozott mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra elıírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése elıtt, egyes vizsgatárgyból elsı alkalommal tett mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Táncmővészeti ágon tánctörténet tantárgyból elırehozott záróvizsga szervezhetı.

5. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.



MŐVÉSZETOKTATÁSI HELYI TANTERV

TÁNCMŐVÉSZET

NÉPTÁNC TANSZAK

AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncmővészeti nevelés alkalmat ad a táncmővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik tánctechnikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra és mőveltség megszerzésére.

NÉPTÁNC TANSZAK CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklıdést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. Feladata Ismertesse meg a tanulóval - a hagyományos népi játékokat, - a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, - a mozgásanyag variációs lehetıségeit, - a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, - a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, - a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” mőveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, - a tánc mővészi és közhasznú formáit, - a társasági táncélet alkalmait, - a színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatait és korszakait, - az egyetemes és nemzeti táncmővészet legjelentısebb mővészeinek pályáját, - az egyetemes és nemzeti táncmővészet néhány alapmővét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különbözı stílusait. Alakítsa ki a tanulókban - a rendszeres munka természetes igényét, - a megfelelı munkafegyelmet, - a munkájuk tudatos kontrollálását, - a mővészi elıadásmód kivitelezését, - az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggı rendszer egymást feltételezı részeiként értelmezi, - az esztétikai érzéket, - a mővészetek befogadására nyitott attitődöt, - fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló - mozgáskultúráját, - fizikai állóképességét, - ritmusérzékét, - hallását, - zenéhez való alkalmazkodását, - tér-, forma- és stílusérzékét, - mozgásmemóriáját, - koncentráló képességét, - improvizációs készségét, - ízlését, kritikai érzékét, - a tánc komplexitásából adódóan a társmővészetek (zene, képzımővészet, színház) iránti érzékenységét, - vizuális memóriáját, - képzelıerejét. Ösztönözze a tanulót - a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, - a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, - a rendszeres múzeumlátogatásra, - a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, - a televízió és rádió táncos témájú mősorainak figyelemmel kísérésére, - az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézmőves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), - a környezetében esetleg adódó győjtési lehetıségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülık, idıs emberek tudásanyagának összegyőjtése). Tudatosítsa a tanulóban - a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát a mővészetek, különösen az elıadómővészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét - a korosztályuknak megfelelı néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra.

Tegye nyitottá - a tanuló személyiségét a folklór iránt. Irányítsa a tanulót - szakirányú továbbtanulásra, - a továbbképzı folytatására, - az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje - a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40), - a tanult táncrendeket, s legalább kettıt magabiztosan improvizáljon, pl.: = dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk), karikázó (lányok), = rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk), = szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, = széki négyes, csárdás, sőrő és ritka tempó (fiúk), = lırincrévi páros táncok, = sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), = dél-alföldi páros ugrós és csárdás. Legyen képes - a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, - 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, - felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje - a folklór mint történeti hagyomány sajátosságait, - az egyes jeles napok idıpontját, - a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, - a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, - a magyar paraszti világkép legfıbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk főzıdı mondákat, - a parasztság hiedelemvilágának fıbb szereplıit, funkciójukat, - a korévfolyam szintjének megfelelı legfontosabb folklórkiadványokat (könyv, lemez) és intézményeket (múzeumok, győjtemények). Legyen képes - felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét, - elıadni népdalokat, rítusénekeket és szokásszövegeket. Követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után Néptánc A tanuló ismerje - a különbözı táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100), - a tanult táncrendeket. Legyen képes - a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni, - 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni, - legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje - a fı népköltészeti mőfajok jellegzetességeit, - a magyar népmővészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselıit, - a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfıbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit. Legyen képes - rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában, - megkülönböztetni a népi és „magas” kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzıiket, - felidézni a prózai népköltészeti alkotások fıbb tartalmi csoportjait, témaköreit, - önálló véleménynyilvánításra a látott mővekrıl. Kinetográfia A tanuló ismerje

- a mozdulatelemzés alaptényezıit, - a mozdulat és helyzet típusait. Legyen képes - a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, és stílusosan elıadni. Tánctörténet A tanuló ismerje - az adott évfolyam tananyagát: = a táncmővészet kimagasló alapmőveit, = a nagy egyéniségek munkásságát, = az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat. Legyen képes - elemezni a táncmővészet különbözı stílusait, - a társmővészetek iránti érdeklıdésre, - a múlt és a jelen értékeinek befogadására. NÉPTÁNC TANSZAK A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv

Tantárgy


Népi játék, néptánc

Alapfok 2.

2

2

Továbbképzı

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

1

1

1 1

1 1

1

Folklórismeret

1

Tánctörténet Kötelezıen tantárgy

választható

Szabadon tantárgy

választható

Összesen

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A tanszak tantárgyai Fıtárgy: - Népi játék, néptánc Kötelezı tantárgyak: Kötelezıen választható tantárgyak: - Népi ének - Folklórismeret - Tánctörténet - Kinetográfia

- Folklórismeret - Tánctörténet

Szabadon választható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelı gyakorlati tantárgya.

A NÉPTÁNC TANSZAK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészbıl áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Folklórismeret írásbeli: 30 perc szóbeli: 5 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Népi játék, néptánc - elıre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill. koreográfia részletének elıadása: csoportosan 5-10 perc - improvizáció: kis csoportban (maximum 3 pár), egyénenként, illetve párban, összesen: 4 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökbıl áll. Az írásbeli vizsga feladatlapja különbözı típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmezı választ igénylı feladatokat tartalmaz. A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról. Folklórismeret: - Jeles napok, - Munkavégzı ünnepek, - Az emberélet fordulói. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma Koreográfia: A szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, betanított folyamat) csoportos bemutatása. Improvizáció: A három táncdialektusból választott és a helyi tantervben szereplı tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelı szerepben kettı elıadása kis csoportban (maximum 3 pár), illetve egyénenként párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják - a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: Írásbeli vizsga: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Szóbeli vizsga - A szokás elhelyezése az évkörben, - A szokástartalom ismerete (magyarázata), - Tájékozottság a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjairól, - A megtanított tananyagtartalom elsajátításának mértéke. 3.2. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai. - a koreográfia ismerete, - a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása.

A MŐVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészbıl áll. 1.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: Tánctörténet 5-10 perc 1.2. A gyakorlati vizsga tantárgya és idıtartama: Néptánc - Improvizáció 8-10 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tartalma: Tánctörténet - a köznapi és mővészi mozgás, - a tánc és a társmővészetek, - a tánctörténet fıbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: = a tánc és a vallások, rítusok (ıskor, ókor) = a tánc és a szórakozás, a tánc és a reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) = a színpadi táncmővészet kialakulása (udvari balett) - romantikus balettek, - klasszikus balettek, - modern tánc, - folklórizmus, - jelentıs hazai együttesek profiljának, táncosok pályájának, koreográfusok munkásságának jellemzıi, - az egyetemes tánctörténet legjelentısebb, alkotói és mőveik. 2.2. A gyakorlati vizsga tartalma: Improvizáció: A helyi tantervben meghatározott dialektusok táncrendjeibıl a szaktanár állít össze tételsort. A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melybıl a vizsgázó a nemének megfelelı szerepben improvizál. Elıször a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrendet. A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérı zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket. 3. A vizsga értékelése 3.1. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyben meghatározott ponthatárok szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. 3.2. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncmővészet fıbb korszakainak ismerete, - tájékozottság a táncmővészet mőfajainak jellegzetességeirıl, - kiemelkedı alkotók és mővek ismerete. 3.3. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - a táncrend ismerete, stílusos elıadása, - a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, - a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, - a táncos mozgás és a zene illeszkedése, - a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek.

Mővészetoktatási Pedagógiai Program

Recommend Documents