mű v é sze t i v e ze t ő S o l y m o s i T a m á s
1
M a g y a r
n e m z e t i
b a l e t t
R e p e r t o á r
Ta rta lomje gy zék
3 Be kö szön t ő 2 A n y e gi n 8 Coppé l i a 1 2 A dió t örő
16
Du e tt2 0 Et ű d ök2 4 A h att y ú k tava
28
Hófe hé r k e é s a 7 t ör pe
32
K a r a m a zov t e s t v é r e k
36
A M a k r a n co s K ata
40
M a n on 4 4 Pe t i t e Mor t
48
Ró me ó é s Jú l i a
52
Spa r tacus 5 6 S y lv i a 6 0 A szil fid
64
T rója i ját é kok
68
A v íg öz v e gy
72
A M agya r N e m ze t i B a l e tt tagja i
78
R e pe r t oá r 8 0
5
„Tánc, nyiss nekünk tért!” Nemzeti költőnk, Petőfi Sándor világot keblére ölelő sorait idomítom most, s oka van annak. Mert a Magyar Nemzeti Balett mindig magyar és nemzeti marad: büszkén vigyázunk a túlnyomórészt magyar tagságra, a hazai kultúrából kinőtt magyar alkotók műveire. De vigyázunk a „balett”-re is: a táncra, amely nem szűkül nyelvekre és kontinensekre, s amely elvesztené univerzális képességét a mindenkori földi ember érzéseinek ábrázolására, ha elrekesztenénk előle más nemzetek balett-termeiben iskolázott művészek inspirációját. Kevés efféle igaz és nemes művészeti ág van, amelyben tényleg csak a teljesítmény számít: a mozdulat szépsége, az ugrás magasa, a forgás sebese, a szavak nélküli alakítás hőfoka. És a Magyar Nemzeti Balett évi száz nagytermi produkciójával, legalább ennyi operaelőadás táncbetétjével, kétszínházas nagy társulatával ma a magyar Opera oszlopa. Büszkék vagyunk rájuk, büszkék a patinára s a rohamos fejlődésre, büszkék a francia és orosz stílusból egyszerre táplálkozó, gazdag magyar vérvonalra, s a többi nemzet fiainak és lányainak befogadására - ők mind a magyar közönség örömét szolgálják. S nemcsak mi vagyunk azok, de a 2014-es év százezer feletti balettfanje is ugyanilyen büszke. „Ne hamvadjon ki haszon nélkűl e / Nemes láng, amely ugy hevit” - írja a költő, és szenvedélye a balett fegyelemmel kevert extázisát idézi. E kiadvány is azért született, hogy Önök legyenek e szüntelen lobogás boldog haszonélvezői.
A hattyúk tava, Anyegin, A víg özvegy, Etűdök, A makrancos Kata, Hófehérke és a 7 törpe, Manon – csupa különleges árnyalat a Magyar Nemzeti Balett színes repertoárján. Ismerjék meg Magyarország egyetlen klasszikus együttesét, a világ egyik legnagyobb, 120 tagú balett-társulatát, amelynek szólistái e kiadványban látványos jeleneteket elevenítenek meg műsoron tartott előadásainkból. Koreográfiáink közt a leghíresebb tradicionális darabok mellett megtalálhatók a modern alkotások is, egészen az extrém Trójai játékokig. Igyekszünk Budapesten is bemutatni a nemzetközi balettélet vezető koreográfusainak munkáit, megtartva jelentős hazai alkotóink műveit, amelyeket időről időre nemcsak szereposztásukban, hanem kiállításukban is megújítunk, felfrissítve díszleteiket és jelmezeiket. Csak komoly odafigyeléssel és szívós munkával teremthetjük meg azt a színvonalat, amely a leghíresebb balettegyüttesek sorába emeli a Magyar Nemzeti Balettet, hogy az egész világ láthassa társulatunk sokoldalúságát. Az elmúlt három évad legjelentősebb eredménye 2014-ben már kézzelfogható: a nemzetközi porondon egyre több kiemelkedő tehetségű táncművész tekinti karrierlehetőségnek a budapesti Opera balett együttesét, világsztárok mellett ismert és elismert külföldi balettmesterek kapcsolódnak be munkánkba, erősítve azt a színvonalat, amelynek alapja a legképzettebb hazai táncművészek tudása. Tartsanak velünk Önök is! Üdvözlettel,
Üdvözli és várja Valamennyiüket
Soly mosi Ta m á s ókovács szilv e sz t er
menedzsmen t
közreműködők B a l e tt iga zgat ó Solymosi Tamás Mû v é sze t i fô ta n ács a d ó Maina Gielgud
Ókovács Szilv e sz t er
Soly mosi Ta m á s
H a l á sz Pé t er
főigazgató
balettigazgató
főzeneigazgató
V e ze t ô b a l e tt me s t e r Venekei Marianna B a l e tt me s t e r e k Kövessy Angéla Marosi Edit
dr . Fôzô V ir ág főigazgató-helyettes
dr . Turkovics Monik a M a ina Gielgud marketing- és kommunikációs igazgató
művészeti főtanácsadó
V enek ei M a r i a n na vezető balettmester
V e n dé g b a l e tt me s t e r e k Aradi Mária Balogh Béla AURORA BOSCH Dózsa Imre Fajth Blanka Maina Gielgud ifj. Harangozó Gyula Janács Evelyn Kaszás Ildikó
MICHAEL MESSERER Metzger Márta id. Nagy Zoltán Némethy Sándor Pongor Ildikó Rujsz Edit Sterbinszky László Tengler Tamás Végh Krisztina Volf Katalin Kor r e pe t i t orok HAJNAL ÉVA LÁZÁR GYÖRGY NYÁRI GYULA ORLOVA SZVETLANA RONAVÁRI NAGYEZSDA VASZILENKO ZSANNA B a l e tt t i t k á r s ág Stella Szonja, balett titkár Csonka Roland, mûvészeti szervezô Szabó Zsófia, mûvészeti szervezô
7
MilkoviC Gabriella, nemzetközi kulturális menedzser Baranya Éva, titkársági asszisztens H a n gt e ch n ik us ok LEÁNYVÁRI GYÖRGY SCHNITZLER KÁROLY SCHNITZLER LÁSZLÓ M a sszôrök BOLESZA ISTVÁN EICHNER TIBOR Szabó Bence GYÓGY T ORNÁSZ Csere Éva
JOHN Cr a nko – PJOT R ILJICS Csajkovszk ij – KURT- HEINZ Stol ze
anyegin
Ta n y k pay e va
A l i ya
|
L ie bich
Ro l a n d
B a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
Kor e o gr á fus John Cranko Ze n e sze r ző Pjotr Iljics Csajkovszkij A ze n é t H a n gsze r e lt e Kurt-Heinz Stolze Dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző Thomas Mika A Je l me z t e rv e ző a sszisz t e n se Diana Eckmann V il ágí tá s t e rv e ző Steen Bjarke Sz í n pa dr a á l l í t ó b a l e tt me s t e r Agneta Stjernlöf-Valcu Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Victor Valcu Prób av e ze t ő b a l e tt me s t e r Kövessy Angéla | Pongor Ildikó | Solymosi Tamás | Tengler Tamás | Venekei Marianna
Csajkovszkij zenéjébe ágyazva, John Cranko koreográfiájával éled újra Puskin legendás szplínes alakja a balettszínpadon. Anyegin túl későn, kioltott és tönkretett emberéletek árán érti meg, hogy az igaz szerelem felrázhatja a lelket és értelmet adhat az életnek. John Cranko, a Stuttgarti Balett alapító koreográfusának túl korai halála miatt valószínűleg sok remekművel vagyunk szegényebbek. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy fő művei közül az Anyegint 2012-ben új szereplőkkel és a Thomas Mika jelmez- és díszlettervező által újra álmodott külsőben ismét a Magyar Nemzeti Balett repertoárjára vegyük. Cranko nagyon pontos tudással rendelkezett, nemcsak a balett technikájáról, hanem az emberi lélek mélységeiről is. Hibátlan dramaturgiai érzékkel találta el az arányokat, pontosan tudta és értette, hogy a történetet hogyan adagolja a közönség számára a tánc nyelvén. A mű bővelkedik látványos és bravúros színpadi megoldásokban, de a táncosok részéről itt nem elég pusztán a tökéletes technikai tudás. Valódi színészi, szerepformálási feladatot jelent ez a mű, nem véletlenül sok balettművész álma Anyegin vagy Tatjána bőrébe bújni.
9
Ta n y k pay e va
A l i ya
|
L ie bich
Ro l a n d
H a r a ngozó Gy u l a – L é o Del ibe s
Coppélia
O l á h
Z o ltá n
|
Ko z mé r A l e x a n dr a
Tá n cját é k h á ro m fe lvon á sb a n
Kor e o gr á fus Harangozó Gyula Sz í n pa dr a á l l í t o tta Ifj. Harangozó Gyula A kor e o gr á fus a sszisz t e n se Hamala Irén Ze n e sze r ző Léo Delibes A ze n é t át d o lg oz ta Kenessey Jenő Dísz l e tt e rv e ző Fülöp Zoltán | Csikós Attila Je l me z t e rv e ző Márk Tivadar | Velich Rita Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Metzger Márta Prób av e ze t ő b a l e tt me s t e r Kövessy Angéla | Metzger Márta A M T F n öv e n dé k e i t be ta n í t o tta Janács Evelyn
A Coppélia a későromantikus balettek közül a legsikeresebb alkotás, amely a világ színpadain ma is jelen van. Ősváltozata a romantika korának egyik fontos alakja, Saint-Léon nevéhez fűződik, aki mind táncosként, mind koreográfusként beírta nevét a tánctörténetbe. De az ő változata nem maradt fönn, csupán a későbbi szentpétervári, Marius Petipa által betanított átdolgozás, majd az azt követő változatok. Magyarországon is nagy hagyománya van a Coppélia-feldolgozásoknak. A történet először 1877-ben Campilli Frigyes koreográfiájában került színre a Nemzeti Színházban. Harangozó Gyula táncjátéka, ez a háromfelvonásos változat, 1953 áprilisában került először színre, és 2000-ig szerepelt a repertoáron. Az eredeti zene nem szolgáltatott volna elég anyagot egy három felvonásos baletthez, ezért Kenessey Jenő Harangozó elképzelései alapján Delibes más műveiből is válogatott zeneszámokat. A mára a magyar balettszínpad klasszikusának számító mű hosszabb szünet után a 2014/15-ös évadban Solymosi Tamás elhatározásából, Harangozó Gyula halálának 40. évfordulójára, a mester hagyatéka előtti tisztelgésképpen tért vissza a Magyar Nemzeti Balett repertoárjába.
13
O l á h
Z o ltá n
|
Ko z mé r
A l e x a n dr a
VASZILIJ Vajnonen – WAYNE EAGLING – SOLYMOSI TAMÁS – PJOT R ILJICS Csajkovszk ij
a diótörő Me se b a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
Pa p
A dr ie n n
|
B a kó
M át é
Kor e o gr á fus Va szil ij Vaj n on e n n yo m á n WAYNE EAGLING / SOLYMOSI TAMÁS Ze n e sze r ző Pjotr Iljics Csajkovszkij L ibr e tt ó E . T. A . Hoff m a n n n yo m á n Vaszilij Vajnonen Dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző Ol á h Gusz táv n yo m á n SOLYMOSI TAMÁS | VAVRINÁK BEA Prób av e ze t ő b a l e tt me s t e r Kövessy Angéla | Solymosi Tamás | Venekei Marianna A M agya r Tá n c mű v é sze t i Főiskol a n öv e n dé k e i t be ta n í t o tta Janács Evelyn
A diótörő története Vaszilij Vajnonen koreográfiájával 1950. február 16-óta része az operaházi balettegyüttes repertoárjának, és azóta is telt házzal játsszuk. Generációk sora nőtt fel ezen A diótörőn. Nem csak a nézőtéren, a színpadon is. Ez a hagyományőrző előadás sok művészünk egész pályáját elkísérte, hiszen akik gyermekként léptek színre egykor, néhány évvel később már a főszerepek egyikében tündökölnek. A pétervári balettstíluson nevelkedett Vajnonen így írt az alkotás folyamatáról: „A diótörő [korábbi] librettója nem elégített ki engem… a cselekmény szaggatottsága és érzelgős bevonata miatt… Ezzel szemben Csajkovszkij zenéje oly képszerű, táncos, érzelemdús, hogy színpadi megjelenítése nagyon érdekes volt számomra. Éppen a zenéből kiindulva építettem fel újból a szövegkönyvet, maximálisan kidolgozva a cselekmény részleteit.” Az Operaház színpadán a karácsonyi mesebalett sikeréhez nagyban hozzájárultak Oláh Gusztáv több mint 60 éves díszletei és jelmezei, melyek mintha egy lapozható mesekönyv lapjai volnának. A látvány tökéletes kiegészítője a klasszikus baletthagyományra épülő koreográfiának.
17
Pap Adrienn | Bakó Máté
Way ne E agl ing – R ich a r d Wagner
duett B a l e tt e gy r é szbe n
Bakó Máté | Felméry Lili
Kor e o gr á fus é s je l me z t e rv e ző Wayne Eagling Ze n e sze r ző Richard Wagner V il ágí tá s t e rv e ző Wayne Eagling Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Solymosi Tamás
Férfi és nő, kettesben, egyedül az üres nagyszínpadon, melynek egyetlen dísze a mélykéken világító háttér. A romantikus mű, a lágy mozdulatok a férfi-nő kapcsolat, a szerelem esszenciáját ragadja meg: az odaadó férfiét, aki mellett a nő kiteljesedik, „szárnyakat kap”. A mű Richard Wagner Trisztán és Izolda című operájának gyakran önálló számként is előadott részletére: Izolda szerelmi halálának zenéjére készült. A bonyolult emelésekkel teletűzdelt koreográfia igazi kihívás az előadók számára, hiszen a technikai megvalósításon túl az érzelmi tartalom kifejezésére is kivételesen nagy hangsúlyt kell fordítaniuk. Wayne Eagling kanadai koreográfus éveken át volt a londoni Királyi Balett első magántáncosa, majd 12 évig volt a Holland Nemzeti Balett, és 7 évig a Angol Nemzeti Balett művészeti vezetője. Duett című koreográfiájának ősbemutatóját 1995-ben tartották Lisszabonban, majd egy évvel később Hollandiában mutatták be. Személyesen vett részt a 2006. március 2-i budapesti premieren. A Duett azóta is az együttes repertoárjának egyik fontos darabja.
21
Felméry lili | Bakó Máté
H a r a l d L a nder – C a r l Czer n y
etűdök
k l a sszik us b a l e tt e gy fe lvon á sb a n
Nakamura Shoko | oláh zoltán
Kor e o gr á fus Harald Lander Ze n e sze r ző Carl Czerny A ze n é t a b a l e tt he z C ze r n y mű v e i n yo m á n sze r e z t e KnudÅge Riisager Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Johnny Eliasen B a l e tt me s t e r Kövessy Angéla | Pongor Ildikó | Venekei Marianna
Az Etűdök óriási kihívást jelent bármely balettegyüttes számára. Témája ugyanis maga a klasszikus technika, a mindennapi balett-gyakorlat. Talán azért is nevezte Arlene Croce neves amerikai tánckritikus a művet „ellen-balettnek”, mert a balettelőadások hagyományosan a tánctudás tökéletességét a tartalom szolgálatába állítják, míg a fáradságos mindennapi gyakorlás, amely a tökéletes előadáshoz vezet, rejtve marad a publikum előtt. Harald Lander dán koreográfus úgy döntött, hogy beavatja a nézőket. A színpadon mutatja meg, hogyan épül fel a balettgyakorlat, hogyan diadalmaskodik a klasszikus mozdulatok szépsége akár a fizika törvényei felett is. Ezáltal – ahogyan az ősbemutató idején Svend Kragh Jacobsen dán tánckritikus írta – a közönség egyfajta voyeurként a balett „privát világába” tekinthet be. Az Etűdök úgy épül fel, ahogy egy balettóra: a rúd mellett kezdődik, majd az egyre összetettebb gyakorlatokkal jut el az ugrásokig és a forgásokig, végül pedig a színpadi kombinációkig. A koreográfus leleménye a kontrasztokkal, sziluettekkel, térformákkal, a fekete-fehér színekkel és a világítással való játék, amely pergővé, izgalmassá teszi a végeredményt. A mű, bár látszólag cselekménye nincs, maga a BALETT, így, csupa nagybetűvel.
25
Nakamura Shoko | oláh zoltán
Rudi va n Da n t zig – Toer va n Sch ay k – Pjot r Iljics Csajkovszk ij
A hattyúk tava Lebl anc Gergely | Nak amur a, Shoko | Kek alo Jurij
K l a sszik us b a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
PRODUKCIÓ ÉS Kor e o gr á fi a M a r ius Pe t ipa é s L e v I va n ov n yo m á n Rudi van Dantzig N é p tá n cbe t é t kor e o gr á fus (III . FELV.) Toer van Schayk Ze n e SZERZŐ Pjotr Iljics Csajkovszkij Dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző Toer van Schayk A dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző a sszisz t e nse Ruud Lutgens V il ágí tá s t e rv e ző Jan Hofstra B ALE T T MES T ER ARADI MÁRIA m.v. | KÖVESSY ANGÉLA | PONGOR ILDIKÓ m.v. | TENGLER TAMÁS m.v. | SOLYMOSI TAMÁS | VENEKEI MARIANNA
Csajkovszkij első balettje talán a legkedveltebb klasszikus darab a balettirodalomban: a nősülni kénytelen herceg és a hattyúvá varázsolt lány szerelmének viszontagsága az egyik legszebb orosz romantikus mese. A darab azonban az 1877-es ősbemutatón megbukott – a premier koreográfusai egyszerűen nem értek fel Csajkovszkij zsenialitásához. Végül 1895-ben a szentpétervári Mariinszkij Színház két művésze, Marius Petipa és Lev Ivanov fantasztikus koreográfiát hoztak létre, és a legtöbb társulat ma is ennek alapján táncolja a darabot. Ezt a klasszikus művet dolgozta át a holland balett kiemelkedő alakja, Rudi van Dantzig 1988-ban munkatársával, Toer van Schayk koreográfus-képzőművészzel. A hattyúk tavát egy teljesen új kiállításban tűzi műsorára a Magyar Nemzeti Balett a 2014/15-ös évadban.
29
Nak amur a Shoko | Lebl anc Gergely | Kek alo Iurii
Sze gő A ndr á s | V il a M a n z a na r e z R ic a r d o | Mol ná r Dáv id | Hommer Csa b a Apáti Bence | Boros Ildikó | Merlo P. Andrea | K atona Bálin t | Myasnikov Boris
ifj. H a r a ngozó Gy u l a – Ko csá k T ibor
Hófehérke és a 7 törpe me se b a l e tt KÉ T FELVONÁSB AN
A szöv e gkön y v e t a Gr i m m t e s t v é r e k me sé je a l a pjá n ír ta , a kor e o gr á fi át k é sz í t e tt e , be ta n í t o tta é s r e n de z t e ifj. Harangozó Gyula A kor e o gr á fus a sszisz t e n se Kövessy Angéla | Rujsz Edit Ze n e sze r ző Kocsák Tibor A ze n é t h a n gsze r e lt e Kemény Gábor | Bíró Rudolf Dísz l e t- é s l át vá n y t e rv Kentaur Je l me z t e rv e ző Velich Rita B ALE T T MES T ER RUJSZ EDIT
A Grimm testvérek egyik legkedveltebb meséje Hófehérke és a hét törpe története. Fordulatokban gazdag mese sok karakteres szereplővel, így igazán színpadra, sőt balettszínpadra való. Nem véletlen, hogy bemutatása óta a mesebalett sikere töretlen a gyerekek és szüleik körében is. Ez a mű ugyanakkor a szórakoztatáson túl fontos feladatot tölt be abban is, hogy legfiatalabb korosztályt megismertesse a balett művészetével. Ifj. Harangozó Gyula koreográfiája, kihasználva a történet és a figurák változatos voltát, különféle tánckarakterekkel dolgozik, a klasszikusabb Hófehérke-karaktertől a törpék csetlő-botló táncáig. Kocsák Tibor gyakorlott színpadi szerzőként érzékletesen használja a zenedramaturgiát, átélhetően ábrázolja a szereplők jellemét és a mese fordulatait a muzsika eszközeivel. Mindennek tökéletes kiegészítője és támasza a Kentaur és Velich Rita által fémjelzett látványvilág, amely, bár nem a Disney-film világát használja, finoman megidézi azt. Ifj. Harangozó Gyula célja „egy jó gyerekbalett előadás létrehozása volt, amely humorral és szépséggel teli, lendületes, és a nagyszülőktől az unokákig minden generáció tetszését elnyeri.” A Hófehérke és a 7 törpe épp ilyen.
33
Boros Ildikó | Apáti Bence
V il a M a n z a na r e z R ic a r d o | Sze gő A ndr á s | Hommer Csa b a | Mol ná r Dáv id Boros Ildikó | Apáti Bence | K atona Bálin t | Myasnikov Boris | Merlo P. Andrea
BORISZ EIFMAN – SZERGEJ RAHMANYINOV – MOGYESZ T MUSZORGSZKIJ –
Liebich Rol a nd | Popova A leszja | Kom a rov A lek sz a ndr Medvecz József | Bajári Levente
RICHARD WAGNER
Karamazov testvérek B a l e tt k é t fe lvon á sb a n
Kor e o gr á fus Boris Eifman A kor e o gr á fus a sszisz t e n se Olga Kalmikova ZENESZERZŐ Szergej Rahmanyinov | Mogyeszt Muszorgszkij | Richard Wagner L ibr e tt ó F. M . D o sz t oje vszk ij n yo m á n Boris Eifman Dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző Vjacseszlav Okunyev v il ágí tá s t e rv e ző Boris Eifman Je l me zk i v i t e l e ző Szomolányi Zsóka szce n ik us Juhász Zoltán | Resz Miklós Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Jurij Ananyan | Vera Arbuzova | Ilja Oszipov Oleg Paradnyik | Okszána Tverdohlebova Prób av e ze t ő b a l e tt me s t e r Merlo P. Andrea | Venekei Marianna | Végh Krisztina
Boris Eifman 1977-ben, harminc évesen került a Leningrádi Új Balett élére, és azóta vezeti a később Szentpétervári Eifman Balettként ismertté vált együttest. Több mint negyven mű fűződik a nevéhez, koreográfiáit ő maga „pszichológiai baletteknek” nevezi. Ebbe a sorba tartozik a Karamazov testvérek is, melynek történetvezetése, bár a cselekmény maximálisan a Dosztojevszkij-regényen alapul, a szereplők cselekedeteinek elmesélése helyett a hangsúlyt sokkal inkább a közöttük feszülő viszonyrendszerekre és a jellemábrázolásra helyezi. A darab keletkezése elválaszthatatlan a történelmi kortól, melyben született, hiszen a kelet-európai változások utáni években hosszú idő után újra felszínre kerültek azok a kérdések és fogalmak, melyek kulcsszavai a műnek: szabadság, anarchia, Isten, felelősség. Eifman elmondása szerint ebben az időben érezte meg azt, hogy Dosztojevszkij életműve húsbavágóan aktuálissá vált. Koreográfiájában beteljesítette az író meg nem valósított tervét, miszerint megírja a regény folytatását is, melyben Alekszej, a legfiatalabb fiú az új világ érdekében mindent lerombol, majd megértve ennek hiábavalóságát, visszatér Istenhez.
37
Liebich Roland | Medvecz József | Komarov Alekszandr Bajá r i Le ven te | Popova A leszja
Popova A leszja | Kom a rov A lek sz a ndr | Medvecz József Bajári Levente | Liebich Roland
Ser e gi L á szló – Gol dm a r k K á roly – Hida s Fr igy e s
A makrancos Kata
Jessica Carulla Leon | Cserta József
B a l e tt k é t fe lvon á sb a n
Kor e o gr á fus Seregi László A Kor e o gr á fus a sszisz t e n sE Kaszás Ildikó Ze n e sze r ző Goldmark Károly Ze n e i sze r k e sz t ő Hidas Frigyes LIBRE T T Ó Seregi László Dísz l e tt e rv e ző Csikós Attila Je l me z t e rv e ző Vágó Nelly B a l e tt me s t e r Fajth Blanka | Kaszás Ildikó | Végh Krisztina
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közül fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készült művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből. Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna. A Makrancos része Seregi László Shakespeare-ciklusának, melyben a nagyon sikeres Rómeó és Júlia, és a Szentivánéji álom után következett a sorban. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére.
41
Cserta József | Carulla Leon Jessica
M ajoros Ba l á zs | Ta n y k paye va A li ya | Timofee v Dmi try
Sir K en ne t h M acMil l a n – Ju l e s M a ssene t – MART IN YAT ES
Manon B a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
Kor e o gr á fus Sir Kenneth MacMillan Ze n e sze r ző Jules Massenet A ZENÉ T HANGSZERELT E ÉS át d o lg oz ta Martin Yates Dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző Nicholas Georgiadis Je l me z fe lü gy e lő D on n a R a ph a e l Produ kció s iga zgat ó Jo M au n d V il ágí tá s John B. Read Sz í n pa dr a á l l í t o tta Maina Gielgud Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Gary Harris b a l e tt me s t e r e k Kövessy Angéla | Solymosi Tamás | Tengler Tamás Venekei Marianna | Volf Katalin
Sir Kenneth MacMillan az angol balettművészet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki szenvedélyesen dolgozott a klasszikus balett nyelvének megújításán. Sokszor olyan szociálisan és társadalmilag érzékeny témákhoz nyúlt, amelyekől nemhogy a táncban, de más műfajban is alig mertek beszélni. Ez a kritika érte a Manon 1974-es premierje után is: bár hatalmas közönségsikert aratott, a kritikusokat megdöbbentette a történet. A bájos, ám szegény párizsi lány története az igaz szerelem és a fényűző élet közötti választás dilemmájáról szól. Prévost Abbé XVIII. századi történetéből Massenet és Puccini is írt operát; MacMillan a kevésbé ismert francia komponistát választotta. A MacMillan-koreográfia 2015 februárjában eredeti díszleteivel és jelmezeivel kerül az Operaház színpadára. A produkció premierje egyben magyarországi bemutató is, hiszen a balettet eddig csak külföldi vendégjátékok során láthatta a hazai közönség néhány alkalommal (Wiener Staatsballet, Royal Ballet).
45
Ta n y k paye va A li ya | Timofee v Dmi try
Ta n y k paye va A li ya | Timofee v Dmi try | Mojoros Ba l á zs
Jiř í K y l i á n – WOLFGANG AMADEUS MOZART
petitE mort
B a l e tt e gy fe lvon á sb a n
St a r o s t i n a K r i s t i n a | K e k a l o I u r i i
Kor e o gr á fus é s dísz l e tt e rv e ző JiŘí Kylián Je l me z t e rv e ző Joke Visser V il ágí tá s t e rv e ző JiŘí Kylián | Joop Caboort (megvalósítás) V il ágí tá s | Műsz a k i a da p táció Kees Tjebbes Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Cora Bos Kroese | Elke Schepers B a l e tt me s t e r Kövessy Angéla | Végh Krisztina
Jiří Kylián cseh koreográfus több táncművet is készített Mozart muzsikájára. A zeneszerző halálának 200. évfordulóján egy különleges balettel tisztelgett a nagy komponista előtt. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel ebben különleges hangulatú alkotásban, melyben kellékként fekete, barokk stílusú ruhák, bizarr krinolinok is megjelennek. A darab képi szimbolikája egy olyan világot mutat be, ahol az agresszió, a szexualitás, a csönd, a muzsika, a sebezhetőség, az egymásra utaltság és az örök emberi szépség együtt létezik sajátos költőiségben. Kylián balettjét egyfajta „haláltánccá” tágítja ki. Petite Mort, azaz „kis halál” – a francia nyelvben ez a szexuális beteljesülést is jelenti, a gyönyör önkívületi pillanatát, amelyben az ember kicsit meghal a valóság számára. Merész látványosság, elegancia és stílusérzék jellemzik a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét, amely 2013. május 25. óta szerepel a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.
49
Pap Adrienn | Jellinek György
Jellinek György | Papp Adrienn
Ser e gi L á szló – Szergej Prokofje v
Rómeó és Júlia B a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
W ILLIAM SHAKESPEARE DRÁMÁJA NYOMÁN A KOREOGRÁFIÁT KÉSZÍ T E T T E Seregi László Ze n e sze r ző Szergej Prokofjev Dísz l e tt e rv e ző Forray Gábor
Lebl anc Gergely | Felméry Lili
Je l me z t e rv e ző Vágó Nelly B a l e tt me s t e r Fajth Blanka | Kaszás Ildikó | Volf Katalin
„Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespearedarabot. Ez azonban nem igaz, ez kelepce. Az avoni hattyú olyan mélységbe húzza le, olyan csapdahelyzetekbe viszi bele az embert, hogy kínok kínját állja ki a vele való birkózás közben.” (Seregi László) A világirodalom egyik legtragikusabb szerelmi történetét feldolgozó Prokofjev-mű a XX. századi orosz és nemzetközi balett ikonikus darabjává vált. Leonyid Lavrovszkij alkotása után John Cranko 1962-es, és Sir Kenneth MacMillan 1965-ös koreográfiája aratott hatalmas sikert szerte a világon. 1985-ben mutatták be az Operaházban Seregi László Rómeó és Júliáját, amelynek története a londoni Globe Színházban indul, s onnan jut el az itáliai Veronába. A színpadon hús-vér embereket látunk, akik vállalják önmagukat, tetteiket és érzelmeiket a feszültséggel teli szituációk sorában. Seregi olyan érzelmekről, értékekről mesél sajátos nyelvezetén, jellegzetes stílusában, amelyek a mai világból lassan kivesznek, vagy torzult formában vannak jelen.
53
Lebl anc Gergely | Felméry Lili
Ser e gi L á szló – A r a m Iljics H acsat urjá n
spartacus B a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
A páti Bence | Popova A leszja
Szöv e gé t Howa r d Fa s t r e gé n y e n yo m á n ír ta , kor e o gr á fi áját t e rv e z t e , é s r e n de z t e Seregi László Dísz l e tt e rv e ző Forray Gábor Je l me z t e rv e ző Márk Tivadar B a l e tt me s t e r Kaszás Ildikó | PONGOR ILDIKÓ
A Spartacus Seregi László első igazi nagybalettje volt több kisebb operaházi koreográfia és balett-betét elkészítése után. Az ősbemutatót 1968. május 18-án tartották, sztárszereposztással: öt Kossuth-díjas balettművész táncolta két szereposztásban a főszerepeket. A történelmi témájú nagybalett, amely i. e. 74 körül játszódik a Római Birodalomban, egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Már ebben a koreográfiában megmutatkozott Seregi kifejezetten erős dramaturgiai érzéke, a partitúra saját igényeihez való alakítása, a látványos ötletcentrikusság. Generációk sora élvezte és élvezi a koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben nem a forradalom az igazi mondanivaló, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás alatt. „A téma örök, amíg embereket nyúznak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak.” – mondta művéről Seregi László a 70. születésnapján.
57
Popova A leszja | A páti Bence
Ser e gi L á szló – L é o Del ibe s
sylvia
B a l e tt ko médi a k é t fe lvon á sb a n
Pap Adrienn | Bakó Máté
Szöv e gé t B a r bie r é s Mé r a n t e n yo m á n ír ta , kor e o gr á fi áját t e rv e z t e é s r e n de z t e Seregi László De l ibe s ze n é jé t a szöv e ghe z a l k a l m a z ta Pál Tamás Dísz l e tt e rv e ző Forray Gábor Je l me z t e rv e ző Márk Tivadar B a l e tt me s t e r Fajth Blanka | Kaszás Ildikó | Pongor Ildikó | Végh Krisztina
Delibes balettjét a párizsi Opéra 1876-ban Louis Mérante koreográfiájában mutatta be először. Magyarországon két évvel később debütált a darab. Majd’ 100 évvel az eredeti darab premierje után Seregi László látott neki egy új változat elkészítésének. A nagyszerű koreográfus számára az volt a kihívás, hogy a mű lényegén ne változtasson, viszont közelebb hozza azt a nézőkhöz. 1972-ben az Erkel Színházban mutatták be az új koreográfiát, amely kettős történetet kerekített az eredeti, zárt pásztorjátékból: egy századvégi (azaz a muzsika megírásával egyidejű) balett-társulat élete tárul elénk, akik a Sylvia bemutatására készülnek. Élet és színpad, valóság és játék lép egymás mellé; hőseinkkel hol a próbateremben, hol a színpadon találkozunk. Maga a táncnyelv alapvetően a klasszikus balett mozdulatvilágából fakad, azonban szükségszerűen fellazul, s olykor már-már önmaga paródiájába csúszik át. A Seregi-művet a 2014/15-ös évad végén tűzi ismét műsorra a Magyar Nemzeti Balett.
61
Bakó Máté | Pap Adrienn
P a p A d r i e n n | B a k ó M á t é | KERÉNYI MIKLÓS DÁVID
August Bour non vil le – M a ina Gielgud – Her m a n Se ver in L ø vensk iold
a szilfid Ta n y k paye va A li ya | Timofee v Dmi try
B a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
Au gus t B ou r n on v il l e kor e o gr á fi ája é s N agy I vá n t e rv e i n yo m á n sz í n pa dr a á l l í t o tta Maina Gielgud A b a l e tt me s t e r a sszisz t e n se Mark Pace Ze n e sze r ző Herman Severin Løvenskiold Dísz l e tt e rv e ző Csikós Attila Je l me z t e rv e ző Závodszky Dalma V il ágí tá s t e rv e ző Kirk Bookman B a l e tt me s t e r Maina Gielgud | Kövessy Angéla | Venekei Marianna | Volf Katalin A M T F n öv e n dé k e i t be ta n í t o tta Janács Evelyn
A Szilfid története szerint James békésen készül menyegzőjére, amikor felbukkan a furcsa lény, aki először megzavarja, majd el is bizonytalanítja Effie iránti szerelmében. Később a Szilfid nyíltan megvallja Jamesnek, hogy a felesége szeretne lenni, végül addig kérleli, igézi, amíg a férfi faképnél hagyja hús-vér aráját, és követi az erdőbe a szellemlányt. Bournonville egész pályafutása során azért küzdött, hogy a tánc és a táncos természetes legyen még a virtuóz elemek közepette is, és elengedhetetlenül fontosnak tartotta a színészi játékot műveiben. A Szilfid is magán viseli többi balettjében is fellelhető technikai és formálásbeli sajátosságokat, melybe beletartozik a pantomim iránti elkötelezettség is. Szilfid-változatának ősbemutatójára 1836-ban került sor, óriási sikerrel. A Magyar Nemzeti Balett 2014-es bemutatóján új látványvilágban, Csikós Attila díszleteiben és Závodszky Dalma jelmezeiben mutatták be a koreográfiát a Magyar Nemzeti Balett társulatának tagjai. A darab betanító balettmestere az a Maina Gielgud, aki 14 évig vezette Ausztrál Balettet, ma szabadúszó tanárként, színpadra állító balettmesterként és koreográfusként aktív.
65
Timofee v Dmi try | Ta n y k paye va A li ya
Ba kó M áté | Morva i K r istóf | K ek a lo Iur ii | Medvecz József Liebich Roland | Szegő Andr ás | Lagunov Ievgen | K atona Bálint
Robert Nort h – Bob D ow ne s
Trójai játékok és Trójai játékok amazonokkal Fé r fi b a l e tt e gy fe lvon á sb a n – n ői vá lt oz atb a n is
Kor e o gr á fus Robert North ZENÉJÉ T EREDE T I SZAMB A MUZSIKA FELHASZNÁLÁSÁVAL SZEREZ T E Bob Downes Je l me z t e rv e ző Peter Farmer V il ágí tá s t e rv e ző Kirk Bookman Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r Julian Moss B a l e tt me s t e r Tengler Tamás
A közönséget humorral és kivételes táncélménnyel ajándékozzák meg a társulat férfi, és – meglepő módon – női táncosai is. Az egyfelvonásos táncjátékot Robert North amerikai koreográfus eredetileg 1974-ben a Londoni Kortárs Táncszínház férfitáncosai számára készítette, hogy ironikus látásmóddal mutassa meg a férfiasság, a „macsó szellemiség” táncos kifejeződését. Különlegességét az adta, hogy még a XX. század második felében is ritkaságnak számított egy csupán férfiak által előadott balett; North darabja pedig lehetőséget ad korunk férfi-táncosai számára a megmutatkozásra. A mű mára modern-klasszikussá vált és bekerült a világ számos jelentős társulatának repertoárjába. A Magyar Nemzeti Balett azonban csavart egyet a darabon: a hagyománytól eltérően bizonyos előadásainkon férfiak helyett „amazonok” mutatják be a férfias nehézségű mozdulatsorokat. A női változat egyben európai premier is volt, melyet 2014. szeptember 27-én tartottak a Magyar Állami Operaházban.
69
Ba kó M áté | Morva i K r istóf | Medvecz József | Szegő A ndr á s Liebich Roland | Lagunov Ievgen | Kek alo Iurii | K atona Bálint
RONALD HYND – LEHÁR FERENC
a víg özvegy v ígb a l e tt h á ro m fe lvon á sb a n
Kozmér Alexandra | Cserta József
Kor e o gr á fus Ronald Hynd A kor e o gr á fus a sszisz t e n se Annette Page Ze n e sze r ző Lehár Ferenc Dísz l e t- é s je l me z t e rv e ző Peter Docherty A szöv e gkön y v e t Sir Robe r t He l pm a n n ö t l e t e a l a pjá n át d olg oz ta Ronald Hynd Be ta n í t ó b a l e tt me s t e r John Meehan | Ronald Hynd | Annette Page B a l e tt me s t e r Merlo P. Andrea | Tengler Tamás | Venekei Marianna
Ronald Hynd 1931-ben született. A táncosként róla írt kritikákban mindenütt nemes eleganciáját és stílusérzékét emelik ki. Az aktív pálya vége felé kapta első koreográfusi megbízását a Holland Nemzeti Balettől 1968-ban. Két ciklusban állt a Bajor Állami Operaház balettegyüttesének élén, majd szabadúszóként dolgozott. A víg özvegy balettváltozatát 1975-ben mutatták be, Robert Helpmann, az Ausztrál Balett akkori vezetője felkérése nyomán. Ezáltal új színnel gazdagodott a tánctörténet, hiszen korábban senki sem próbált operettet balettszínpadra adaptálni. Clive Barnes, a New York Times tánckritikusa véleménye szerint az angol iskola legnemesebb hajtásai közé tartozik A víg özvegy. A nagy tablókból építkező előadás legszebb részei a kettősök és a jellemek bemutatását lehetővé tevő szólók, amelyet hatásos, sokszor komikus pantomim részek egészítenek ki. John Lanchbery hangszerelése tette az énekes szólamokat is táncolhatóvá, és ő alakította a zenei részeket úgy, hogy hosszabb táncszámoknak is megfeleljenek. A budapesti bemutatóra új díszlet és jelmez készült a műhöz a brit Peter Docherty tervei alapján. A produkció az Ausztrál Balett jóváhagyásával jött létre.
73
Sa r k issova K a r ina | Timofee v Dmi try
Kozmér Alexandra | Cserta József
A M agya r Ne mze t i B a l e tt tagja i
A M agya r Ne mze t i B a l e tt tagja i
79 Elsô magántáncosnôk KOZMÉR Alexandra NAKAMURA Shoko POPOVA Aleszja TANYKPAYEVA Aliya E l s ô m agá n tá n co s ok BAKÓ Máté CSERTA József OLÁH Zoltán TIMOFEEV DMITRY Elsô karakter magántáncosnôk SARKISSOVA Karina Elsô k ar akter magántáncosok BAJÁRI Levente Magántáncosnôk BOROS Ildikó CARULLA LEON Jessica FELMÉRY Lili KEVEHÁZI Krisztina PAP Adrienn RADINYA DACE
Magántáncosok Apáti Bence Kekalo Iurii Lagunov Ievgen Leblanc Gergely Liebich Roland Címzetes magántáncosnôk BAKÓ-PISLA Artemisz BALABAN Cristina ERDÔS Andrea GYARMATI Zsófia PAZÁR Krisztina SOMORJAI Enikô SÜVEGES Nóra Címzetes magántáncosok MAJOROS Balázs MEDVECZ József Radziush Mikalai SZAKÁCS Attila Szegő András Szigeti Gábor
Címzetes k ar akter magántáncosnôk GIKOVSZKI Sznezsana JURATSEK Julianna WEISZ Sára Címzetes k ar akter magántáncosok KATONA Bálint KOMAROV Alekszandr MACHER Szilárd SOLTI Csaba TURI Sándor
Tánck ar ANTAL Tünde ARAGNO Umberto ARANY Csilla ASAI Yuka ATINAY Dorottya BABÁCSI Benjamin BALÁZSI Gergô BEDÔ Dorisz BIOCCA MARK JAMES BRIEBER Éva CHERNAKOVA Olga COTTONARO GAETANO CRNIC Nika CSOKÁN Vivienne D’AMICO PIERPAOLO DARAB Dénes DEÁK Dóra DIENES Ilona FEHÉR Edit FODOR Dániel FÖLDI Lea GÁSPÁR Orsolya GEFFERTH Balázs GLOGOVÁCZ Tamás GOLOVYNA Yuliya
GOULD Danielle HAJDU Péter HANGYA Rita HEGYESI Gergely HIGGINS Jaclyn Ann HOMMER Csaba HORÁNYI Adrienn HORVÁTH Adrienne KAZINCZY Eszter KELEMEN Ágnes KIM Minjung KIREJKO Dmitrij KOHÁRI István KRAJCZÁR Balázs KRUPP Anna LAJTI Gábor LEHOTAI László LOVISEK Eszter MERLO P. Andrea MINGARDO Angela MOLNÁR Dávid MORVAI Kristóf MYASNIKOV Boris NAGY NEMES Zsófia NÉMETH Gábor PAPP Zsuzsanna
PATAKI-TÓTH Eszter PETCHEY LLOYD PÔCZE Eszter PURSZKY Lilla RIEDL Ágnes ROTTER Bianka SÁRI Réka SÉRA Mónika STAROSTINA Kristina SZEKERES Adrienn SZEREGNYI Zsófia Szigeti-Scanlon Kelsey Ilona SZIRB György SZÛCS Ildikó TABBOUCH Ali Viktor TAKAHASHI Yuya TARAVILLO MAHILLO Carlos TÓTH Barbara UEHARA Emi VARGA Judit VDOVICHEVA Tatiana VÉKES Roland VILA Manzanares Ricardo VONTSZEMÛ Gabriella
R epertoá r
R epertoá r
KOREOGRÁFUS –ZENESZERZŐ
da r a b
KOREOGRÁFUS –ZENESZERZŐ
da r a b
Ashton–Hérold
A rosszul őrzött lány
MacMillan–Liszt
Mayerling
Balanchine–Csajkovszkij
Szerenád
MacMillan–Massenet
Manon
Balanchine–Gershwin
Who Cares?
North–Downes
Trójai játékok
Bournonville–Løvenskiold
A Szilfid
North–Downes
Trójai játékok - amazonokkal
Cranko–Csajkovszkij
Anyegin
North–Schubert
A halál és a lányka
Dawson–Richter
A napfény természete
Pártay–Bartók
Concerto Anna Karenina
Eagling–Wagner
Duett
Pártay–Csajkovszkij
Eifman–Rahmanyinov–Muszorgszkij–Wagner
Karamazov testvérek
Pártay–Dvořák
Elfújta a szél
Fodor–Presser–Bach
A próba
Pártay–Liszt–Wagner–Berlioz
Aranyecset
Forsythe–Willems
Középre, kissé megemelve
Pártay–Mozart
Wolfgang AMADEUS Mozart
Harangozó–Bartók
A csodálatos mandarin
Petipa–ifj. Harangozó–Pongor–Fajth–Minkus
Don Quijote
Harangozó–Delibes
Coppélia
Petipa–Muchamedov–Minkus
A bajadér
Harangozó–Rimszkij–Korszakov
Seherezádé
Petipa–Róna–Csajkovszkij
Csipkerózsika
Harangozó–Strauss–Kenessey
Térzene
Seregi–Bartók
A fából faragott királyfi
Hynd–Lehár
A víg özvegy
Seregi–Delibes
Sylvia
ifj. Harangozó–Kocsák
Hófehérke és a 7 törpe
Seregi–Dohnányi
Változatok egy gyermekdalra
Jiři Kylián - Steve Reich:
FALLING ANGELS
Seregi–Goldmark
A makrancos Kata
Jiři Kylián–Johann Sebastian Bach–Dick Heuff SARABANDE
Seregi–Hacsaturján
Spartacus
Johan Inger–Maurice Ravel, Arvo Pärt
WALKING MAD
Seregi–Hidas
A cédrus
Keveházi–Theodorakisz
Zorba
Seregi–Mendelssohn
Szentivánéji álom
Kylián–Mozart
Hat tánc
Seregi–Prokofjev
Rómeó és Júlia
Kylián–Mozart
Petite Mort
Vajnonen–Csajkovszkij
A diótörő
Lander–Czerny
Etűdök
van Dantzig–Csajkovszkij
A hattyúk tava
Lavrovszkij–Adam
Giselle
Zaharov–Aszafjev
A bahcsiszeráji szökőkút
Lukács–Glass
Örvény
81
Impr e sszu m
El ér he tősé g
fe l e lô s k i a d ó Ókovács Szilveszter, fôigazgató
M agya r Á l l a mi Ope r a h á z M agya r n e m ze t i b a l e tt
mû v é sze t i kon ce p ció Solymosi Tamás | Venekei Marianna k i a dvá n y kon ce p ció dr. Turkovics Monika fo t ó Emmer lászló a rcu l at Mátai és Végh Kreatív Mûhely k r e at í v iga zgat ó Végh Endre a r t dir e ct or fekete Zoltán sze r k e sz t ő | l e k t or Kenesey Judit | Orbán Eszter | Balla Zoltán smi n k Somogyvári Dóra | Kiss Csilla s t y l is t Medve Mária | Muladi József | Joel Klein Szabolcs h aj Körösi Krisztián | Schaffhauser Márk (Cult Hair) n yo mda Keskeny és Társai 2001 Kft. a k i a dvá n y sze r k e sz t é se l e z á ru lt 2015. JANUáR 20. B or í t ó A hattyúk tava – Kekalo Iurii | Nakamura Shoko | Leblanc Gergely h át ol da l Rómeó és Júlia – Leblanc Gergely | Felméry Lili
1061 Budapest, Andrássy út 22. www.opera.hu www.facebook.com/opera St e l l a Szon ja balett titkár Tel.: +36 1 814 7372 E–mail:
[email protected] Mil kov iC Ga br ie l l a nemzetközi kulturális menedzser Tel.: +36 1 814 7224 E–mail:
[email protected]
