MŰVÉSZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI
JÁTÉK- ÉS JELMEZKÉSZÍTÉSTŐL A DRAMATIZÁLÁSIG PROGRAM
Sopron, NY.M.E. Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda Kidolgozta: Doernbrack Mária Gyakorlatvezető óvónő
1
Az óvodánkban a művészeti nevelés műfajai szorosan összefüggnek egymással. Amíg a játék- és jelmezkészítéstől eljutunk a dramatizálásig, a művészeti nevelés minden területét érintjük, hiszen mindez és alapja az óvodai életünknek. A művészeti nevelés élményekre épül, amely szorosan összefügg a megismeréssel. Ahhoz, hogy az élmény formát öltsön, szükségünk van a művészeti műfajok sokaságára, mert minden mindennel szorosan összefügg. Alapfeladatunknak tartjuk, hogy őrizzük a hagyományokat, hiszen azzal alakíthatjuk a gyermekeink jó ízlését és az esztétikai kultúráját. Számunkra a hagyomány nem más, mint folyamatosan megújított múlt. Óvodánkban a művészeti nevelés alapterületei: a vizuális nevelés, népi kismesterségek a zene, néptánc, ének és a népi játékok a népmesék a drámajátékok a bábjátékok A vizuális nevelés során az a feladatunk, hogy fejlesszük a gyermekeinknek mindazon képességeit, melyekkel formálódik a személyiségük és a látásmódjuk. A gyermek az őt fejlesztő alapvető módszerekhez, látás, hallás, tapintás útján, természetes csatornákon át juthat a legközvetlenebbül. Az óvodánkban a vizuális tevékenységek sokasága közül választhatunk, melyekkel fejlesztjük a gyermekeink esztétikai érzékét, fantáziáját, kreativitását, képzeletét. Óvodánkban a vizuális nevelés tevékenységeinek lehetőségei és technikái: síkon történő kifejezésre - festés: csöpögtetés útján, fújással, ronggyal- szivaccsal, ujjal- tenyérrel, golyóval- hengerrel,dugóval- krumplival, ecsettel való festés stb. - rajzolás: egyszerűen papírra, homokba ujjal, pálcikával, betonra krétával, agyaglapba pálcával való rajzolás stb. - ragasztás: színes papírból kép, mozaik ragasztás stb. térben történő kifejezésre – agyag: jól formálható (jól fejleszthető a finommozgás) - papír: különböző minőségű (kemény, lágy) gyűrhető, formálható, papírmasé, álarc - textil: kötözhető, gyűrhető stb. - fa: fantáziánk szerint lehet belőle bármi, termésekkel kiegészíthető - viasz, szappan, gipsz: hasonlóan az agyaghoz formálható - hó, jég: hóember, tégla jégkunyhónak stb. - kő: lehet belőle bármi, akár festéssel is építésre és környezetalakításra- térben való rendezés: mindenből lehet minden. A környezetünkben található tárgyakból, „újrahasznosítható” eszközökből a fantáziánk szerint barkácsolunk, díszítünk
2
műalkotásokkal való találkozás lehetőségei: - séták, kirándulások, élményszerző utak során a gyerekek figyelmét nekünk kell felhívni, hogy lássák meg a szépet. Az esztétikai nevelésünk alapja a láttatás, érzékeltetés. Kihasználjuk a helyi lehetőségeket. Fontos a hagyományőrzés, a népi kismesterségek megismerése. Lehetőséget adunk a látás mellett a tapintásra és a kipróbálásra is. Az óvónő, anya, apa, nagyszülők alkotása is lehet minta. népi kismesterségek, hagyományőrzés, természetes anyagok felhasználása - csuhé: áztatás után a tervünkhöz megfelelően bármit lehet belőle készíteni, az adott korosztályt figyelembe véve. –gyapjú: állatkák formázása szárazon, nemezelés. - szalma: fonások - népi hangszerek: nádból, tökből, magból, keserű bürökből, agyagból. Ritmus kalapács, zörgő, rece- fice, köcsögduda, magsíp stb. - bőrözés: fonás, fűzés, egyszerű szütyő készítés - batikolás: lehetőségtől függően textil és selyemfestés - fonal és madzag: fonások, öv szövése, szövés kerettel, fonalbaba készítés, körmönfonás, zsinórszövés, bojt… - méhviasz: gyúrással formázás, tekeréssel gyertyakészítés –gyapjú: állatkák formázása szárazon, nemezelés nedvesen A vizuális tevékenységeink megvalósításának alapja a nagyon jó motiváció, felkelteni és sokáig fenn is tartani a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát. Természetesen az előbb említett technikák is kiegészülnek már újabb és modernebb anyagok felhasználásával, amit mi is jónak tartunk. Minden tevékenységünket élmény előz meg, mellyel a gyermekek tapasztalnak, információt gyűjtenek, megfigyelnek. Mindezzel fejlesztjük az önbizalmát, mert engedjük a kreativitását kibontakozni, engedjük azt is, hogy tapasztaljon, gondolkodjon. Egy- egy témát több szempontból közelítünk meg, amivel tágítjuk az ismereteiket. Minden vizuális tevékenység előtt és alatt fontos odafigyelnünk a balesetvédelemre, a biztonságra. Fontos a körültekintő előkészítés és a felnőtt folyamatos jelenléte a munka során.
3
A zene, néptánc, ének és népi játékok a művészeti nevelés másik olyan alapjai, melyek szükségesek a gyerekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődéséhez. Az ének- zene és a hozzá kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapjaink olyan része, mint a mesélés, vagy a séták, tehát nem csak a foglalkozások időtartamára korlátozódnak. A vizuális neveléssel szorosan összefügg, beleépül a tevékenységek sorába. Ahogy a népi kismesterségekkel megismertetjük a gyerekeket, úgy a népi játékokkal, a népzenével és a néptánccal is a néphagyomány tiszteletére és megbecsülésére neveljük őket. A dramatizálás, bábozás aláfestéseként, kiegészítéseként, befejezéseként egyaránt jól lehet alkalmazni mind az élő mind a gépi zenét. Bizonyos drámajáték szituációiba bele lehet építeni egy kis néptáncot, vagy akár népzenét is. Legfőbb célunk, a zene, az éneklés megszerettetése, és a népi játékokkal, néptánccal megfelelő mozgásélmény nyújtása. Éneklés közben elsődleges feladatunk a gyermekeink ritmusérzékének alakítása, akár ritmushangszerek használatával is, emellett még szempont a hallásfejlesztés is. Nagy hangsúlyt fektetünk az ismétlésekre, hogy megfelelően beépüljön, természetessé váljon az éneklés, a mondókázás, a zenélés. A zenélés és éneklés során a feladatunk, hogy sokat és sokszor éneklünk a gyerekekkel közösen sok ritmushangszert használunk és készítünk bátorítjuk a gyerekeket a dalos,- és népi játékok játszására a zenehallgatás, az óvónő zenéje és éneke minta és természetes legyen a gyerekeink számára Élményt csak jó hangulatban, szabad légkörben lehet a gyerekeknek nyújtanunk. A népi játékokat szabály szerint tanítjuk, ellenben a néptáncot a szabad tánccal kezdjük, s később is mindig vissza- visszatérünk ahhoz, hogy a gyerekek érezzék a zene adta szabadságot, az improvizálás lehetőségeit. A néptáncnak nálunk az a lényege, hogy a gyerekekkel megtanítsunk egypár olyan alaplépést, melyből jól tudunk építkezni. Kezdő és pihenő, hangsúlyos és kevésbé hangsúlyos, valamint záró figurából, az ugrós tánc előkészítő mozdulataiból áll az anyagunk. A gyermekeink szabad táncát összefogjuk egy- egy szabályozott formával, körtánccal, válltánccal, ahogy az régen is szokás volt. Célunk a tánc eredeti funkciójának megőrzése, örömükből, bánatukból fakadó természetes használata, akár mindezt drámajátékokkal is lehet kezdeményezni.
szabad tánc
4
A mesével és köztük főleg a népmesével nem csak szórakozást nyújtunk a gyermekeinknek, hanem fejlesztjük önismeretüket és személyiségüket, értelmi, erkölcsi esztétikai, érzelmi, kommunikációs képességeiket. Az óvodai életünk legnagyobb részét a játék és a mese, valamint az ezekkel való foglalatoskodás (bábozás, dramatizálás, játékkészítés) tölti ki. A mesélésünknek szertartása van, az óvónő és a gyerekek elhelyezkedése kényelmes és állandó.
A többször hallott meséket kezdjük csak dramatizálni, és bábozni, így a délelőtti, és a délutáni időszakban bármikor kezdeményezünk mesével való játékot, mozgást. Az óvodás gyermekeink gondolatvilágába a mesék, népmesék tökéletesen beleillenek, hiszen megtalálhatóak benne az átváltozások ellentétek ismétlések veszélyek, menekülések igazságosságok vágyteljesítések A gyermekek teljes intenzitással képesek belemerülni egy történetbe, így az fejleszti azokat a képességeiket, melyekre szükségük van az életben, ilyen a(z) bizalom szomorúság félelem bátorság öröm rácsodálkozás fantázia ítélő- és megfigyelőképesség Mindezek segítségével nő a(z) odaadásuk odafigyelésük hallgatni tudásuk képekben való élni tudásuk A meséhez az átgondoltan megteremtett, időt és teret azért tartjuk fontosnak, mert így a gyerekek magukévá tudják tenni a hallottakat, és a fantáziájuk zavaró körülmény nélkül kaphat szárnyra. Mivel vegyes csoportban, 3- 7 éves gyerekekkel foglalkozunk, így a helyes középutat kell választanunk a meséket illetően. Mindig a korosztálytól, a csoport összetételétől függ, hogy éppen milyen mesét választunk, és melyik mesét hallatjuk többször. A mesékkel való többszöri találkozás segíti a gyereket abban, hogy megjegyezze a számára érdekes cselekményt. A mese tartalmához szorosan kapcsolódó módszerek közül a kommunikációs és beszédkészség fejlesztés mellett legfőképpen a mesék örömteli játékkal, mozgással való megjelenítését szorgalmazzuk, mely a néptánc előkészítéséhez csatolható vissza, és előkészíti a dramatikus játékot.
5
Így szoros összefüggésben a néptánc, a vizuális nevelés során a játékok, jelmezek készítése, a mese jó alapokat adnak a bábozáshoz és a dramatizáláshoz. A drámajátékokat elsősorban nonverbális kommunikációs gyakorlatokkal készítjük elő, melyekben beszédhang nélkül, mozgásokkal, gesztusokkal, mimikával, testtartással jelenítünk meg egy- egy mesehőst, állatot, érzelmet. A medve cammogása, a róka sompolygása, a gondterhelt szegény ember….stb. Ezekkel a játékokkal fejlesztjük a gyermekek testrészeinek az összehangolt mozgását, a tér kihasználását, a vizuális észlelést. A drámajáték alapja nálunk, az önkéntesség. Dramatizálással erősítjük a gyermekeink aktivitását, önismeretét, emberismeretét, fantáziáját, gondolkodását, biztos téri orientációját, kifejezőképességét, mimikáját. A dramatizáláshoz olyan mesékre van szükség, amelyekben akció van. Az akcióval a mese eljátszása során a figyelmet mindvégig fenn tudjuk tartani, valamint attól lesz mozgalmas. A mesék közül az a legjobban dramatizálható, amely nem verbális humorra, hanem cselekvésre épül, átváltozások, varázslások vannak benne. Dramatizáláskor figyelembe kell venni: a gyermekek életkori sajátosságait a mese tetőpontját honnan indul? hová érkezik? milyen íve van? a rejtjeles történéseket (állatvőlegény,- menyasszony) van-e a mesének megfelelő drámaisága? színpadi formában megjeleníthető-e? (sűríthető-e térben, időben, szerepekben?) Dramatizáláskor a mese változtatható, ha az eredeti fordulatai, mondanivalója nem veszít az értékéből. A változtatás nem lehet öncélú, csak akkor szabad megtenni, ha a dramatizálás műveletét segíti, ennek alapvető eszköze a jó forgatókönyv. A forgatókönyvnek tartalmaznia kell: a jeleneteket a jelenetváltásokat a helyszínt a helyszín szereplőit azt, hogy mit látunk? azt, hogy mit hallunk?
A macskacicó c. mese
6
A többször hallott mesék másik megjelenítési formája a bábozás. A bábu, a bábjáték fontos szerepet játszik az óvodánkban, a kisgyermekeink életében. Bábozásra főleg a fordulatos cselekményű, kevés szereplős meséket alkalmazzuk. A meséket a bábok minden fajtájával eljátszhatjuk, ennek csak a fantáziánk szab határt. A kész bábok mellett saját készítésű bábokkal is szeretünk játszani, legkedveltebbek a rongybábok és a saját rajzolású síkbábok valamint a termésbábok.
rongybáb
termésbáb
síkbáb
gyerekek bábozása
Bábozás közben fejlesztjük a gyermekeink reproduktív, produktív gondolkodását, valamint a beszédbeli kreativitását, kifejezőkészségét, mozgás kifejező funkcióit. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, mert a bábra való kivetítésnek nagy jentősége van a félszegebb gyermekek beszédgátlásának oldásában. A bábjáték azért hatásos, mert képszerű, egybeesik a gyermek vizuális beállítottságával dramatikus, ezért megfelel a gyermeki léleknek érdekes, alkalmas a spontán figyelem felkeltésére csodálatos, holt anyagot kelt életre mozgásra épül a cselekménye, a mozgás örömet jelent a gyereknek jelképes, ezért jobban megfelel a gyermek mesei gondolkodásmódjának feloldó, hiszen az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja, elfojtott vágyakat, indulatokat, érzelmeket lehet vele kiélni, félelmeket feloldani Nagyon fontos, hogy a bábozásra szánt meséinket többször hallják a gyerekek. Esetleg ha az a mese hosszabb, és fordulatosabb, amit a vegyes életkorú óvodásaink még nehezen követnek, akkor először felnőttek elevenítsék meg. A látott jelenetek közül a gyermek majd a legizgalmasabb, legkedvesebb részt kiemeli, és elbábozza.
felnőttek bábozása (Ludas Matyi)
7
Állatok a mesékben c. projekt MŰVÉSZETI NEVELÉS: Mese, vers, dramatizálás, bábozás: Mesék: Magyar népmese: a szegény ember és a róka (gyerekek bábozása kesztyűsbábbal) Magyar népmese: Ludas Matyi (felnőttek bábozása fakanálbábokkal) Magyar népmese: A hét kecskegida és a farkas (új mese) Magyar népmese: A macskacicó (dramatizálás) Angol népmese: A három kismalac és a farkas (előadás síkbábokkal) Burmai népmese: Mese a falánk tyúkocskáról (előadás síkbábokkal) Versek: Gazdag Erzsi: Tarka cica, fehér cica Csanádi Imre: Kicsi kutya, nagy kutya Vizuális tevékenységek, báb- és jelmezkészítés:
rafia lovacska készítése állatok formázása agyagból vesszőparipa hajtogatása, ragasztása (szabad tánc, lovaglás) síkbábok rajzolása, készítése a mesékhez (báb) kendő, palást batikolása a meséhez (jelmez) korona díszítése különböző technikákkal a meséhez (jelmez) íj, csuhé és papírvirág készítése a meséhez (jelmez)
Ének- zene: Hallásfejlesztés: Halk- hangos érzékeltetése tölcsérbáb segítségével (Egyél libám…) Dalosjátékok: Kőketánc, kőketánc… Egyél libám, egyél már… Hatan vannak a mi ludaink… A lovamnak héthatárban…. Mondókák: Réce, ruca, vadliba… Csett Pápára, lóhátára…. Szabad mozgás, tánc: lovaglás vesszőparipán lányok tánca, fiúk tánca
8
Bábozás A bábjáték komplex hatást gyakorol a gyermekekre, nemcsak érzelmi, gondolati, hanem cselekvési akciókat is kivált. Bábozásra mindig már ismert, a gyerekek által többször hallott mesét válasszunk. Jó, ha a mesét a bábkészítés előtt is hallhatja a gyerek, ezzel jobban megalapozzuk az ismereteit. Ajánlhatunk különböző készítési technikát is, de a gyerekre is bízhatjuk, hogy hogyan szeretné megjeleníteni a kedvenc meseszereplőjét. A síkbábok messziről is láthatónak kell lenniük, így szerencsés, ha megfelelő rajzeszközt ajánljuk a gyerekeknek. Készítés közben beszélgessünk velük, így a szereplők tulajdonságai (nagy szájú, vicsorgó, mosolygó, kicsi, nagy…) jobban kiéleződnek, s karakteresebb bábok születnek.
Bábozás síkbábokkal (A három kismalac és a farkas c. mese)
Bábozás kesztyűsbábokkal (A szegény ember és a róka c. mese)
A bábozásra nagyon sok lehetőségünk adódik, főleg ismerkedés, beszélgetés során, mert a gyerekek szívesen szólalnak meg a báb mögé bújva, de a saját hangjukon. A felnőttek bábjátéka két dologgal ragadja magához a gyermeket, az előadás látványával és a történet fordulatos pörgésével. A bábjáték határozottan jellemábrázoló, erőteljes típusalkotó, így a kiemelt bábtulajdonságok a jó és a rossz. Így a bábjátékos a bábbal lehet szókimondó, élesen fogalmazó, érzékletesebb, hiszen a cselekmény tömörebb.
Felnőttek bábjátéka
9
Vizuális tevékenységek, szabad mozgás, tánc
Vesszőparipa hajtogatás, lovaglás:
Rafia lovacska készítése:
Szabad tánc, lányok, fiúk tánca zenére:
10
A macskacicó című mese dramatizálási eszközeinek készítése Íj és nyílkészítés Anyagismeret: Az íj és nyíl elődeink történelmi fegyvere volt, hangtalan, így tökéletesen célba találó, vadászati segédeszköz volt. Az íjak rugalmas gyorsaságát használták ki a minél messzebbre való lövéshez. Egyszerűbb kivitelben az íjat mogyoróvesszőből készítettük, hozzá madzagot kötöttünk. Anyagszükséglet:
Friss mogyoróvessző (hajlítható legyen) Madzag (kb. 1m) Metszőolló Kés (tompa végű) Deszka a munkához
Elkészítés: A mogyoróbokorról megfelelő vastagságú, és hosszú vesszőt vágunk, ami éppen hajlítható íjnak, s egy vékonyabbat, ami a nyílvessző lesz. Csak felnőtt segítségével lehet elkészíteni! Az asztalra vágódeszkát teszünk, s egy tompa végű, de éles késsel bevágjuk a vastagabb vesszőnk mindkét végét, amibe majd a madzag kapaszkodik. Rákötjük a madzagot a vesszőnk egyik végére, majd a térdünk közé szorítjuk, s addig húzzuk a madzagot, ezzel hajlítva a vesszőt, amíg a megfelelő ívet fel nem vette. Ezután kis segítséggel megkötjük a madzagot a vesszőnk másik végén is. Majd céltáblára kipróbáljuk úgy, hogy a nyílvesszőt beleillesszük a madzagba, megfeszítjük vele, miközben a kezünkkel húzzuk, majd célzunk és lövünk. A nyílvessző ne legyen hegyes, lehet vékony papírra célozni vele, akkor nyomot hagy. Balesetvédelem: Fontos, hogy a gyerekek ezt az eszközt csak felnőtt felügyelete mellett készítsék! Figyelnünk kell: A metszőollót felnőtt használhatja A kést felügyelet mellett használja a gyerek A madzagot segítséggel kösse, nehogy megvágja a csomózáskor az ujját Célba lövésnél, a célzó iránynál senki nem tartózkodhat
11
Koronakészítés Anyagismeret: A papír olyan lap alakú anyag, amely növényi rostok felhasználásával készül, legelterjedtebb alapanyaga a fa. A legrégibb készítési módszer az ő si Kínából ismeretes, majd az ókori egyiptomiak is készítettek papiruszt. A papír általában természetes összetevőket tartalmaz, nincsenek benne szintetikus anyagok, tehát a papír maga természetbarát. A papíron sokféleképpen nyomot lehet hagyni, ecsettel, festékkel, krétával, ceruzával, állati vagy ásványi alapú tintával, tintasugárral stb. Anyagszükséglet: Színes vagy fehérműszaki karton Sablon a koronához Vízfesték Szívószál Olló Tűzőgép
Elkészítés: A koronaformát sablon segítségével egy kartonpapírra körbe rajzoljuk, majd kivágjuk. Híg festéket készítünk elő és ecset segítségével a koronára csöpögtetünk, majd szívószálon át fújjuk a festéket, hogy paca keletkezzen. Hagyjuk megszáradni, és méretvétel után összetűzzük. Balesetvédelem: Vigyázni kell, mert a papír széle vág, majd az olló használat kíván fokozott figyelmet. A festésnél arra kell ügyelni, hogy a szívószálon át ne szívják fel a festéket a gyerekek. Megfelelő védőruházatról gondoskodni kell, jelen esetben felnőtt pólót viselnek a gyerekek, mert a póló az egész ruhájukat betakarja.
12
Palástok batikolása Anyagismeret: Vannak textíliák már a legrégebbi időkből is, amelyekre a mintákat különféle festékkel kézi úton vitték fel, rajzolták rá. A batik szó jávai eredetű: írni, rajzolni. Az ő si batik kizárólag kézi munka volt, egyetlen motívuma sem ismétlődött teljesen egyformán. A kézzel festett és ruházati célokra legnagyobb mennyiségben felhasznált textíliák hazája Jáva és a kelet-indiai szigetek. A jávai batik az egész világon ismert. Az úgynevezett „lekötözéses”: tritik, plangi technikák kialakulási helye Dél-Amerika volt. Legjobb, ha a batikolásra szánt textilek természetes anyagból készülnek. Az anyagok előkészítése batikolásra: Mosás 40º-60º Vasalás Tervezés Eljárási technikák: Futtatás Kontúrozás Viaszos batik (jávai) Neo batik Plangi, tritik Befejező műveletek Gőzölés Ecetes öblítés Mosás, szárítás Anyagszükséglet:
Megfelelően előkészített anyag Viasz Csomózáshoz kötöző Ruhafesték Ecet Rezsó Lábos, vizet és viaszt forrósítani Ecsetek Festékes edények Újság papírok
13
Elkészítés: Az asztalt előkészítjük a batikolásra, leterítjük, jelen esetben doboz kartonnal takartuk le, mert takar is és hőálló is egyben. A textíliát már előző nap kimostuk, kivasaltuk. A textíliára rajzoltunk, majd a csomózást megterveztük. Csomózással, majd viaszolással elkészítettük az alapot. Forraltunk vizet, majd üvegekbe öntöttük a festéket, rá forró vizet és csomómentesen elkevertük. A textíliákat bele tettük a festékes üvegekbe, majd eceteztük a festékes vizet. Miután jól befogta az anyagot a ruhafesték, bő vízzel többször átmostuk, majd szárítottuk. Száradás után a viaszos részt kivasaltuk újságpapíron át. Balesetvédelem: Nagy körültekintést igénylő munka! Óvodában a gyerekek csak felnőttek segítségével végezhetik! Ügyelni kell arra, hogy: Az elektromos áramot felnőtt kezelje (áram) A hosszabbító, ha szükséges megfelelően legyen elhelyezve (áram) A forró vizet felnőtt öntse (égés, forrázás) Viaszos ecsettel egymás keze fölött ne nyúlkáljanak a gyerekek (égés) Ruhafesték szájba ne kerüljön (mérgezés) Festésnél gumikesztyű, védőruha használata ajánlott (max. 6 gyerek
14
Csuhé, papírvirágok készítése Anyagismeret: A koronakészítésnél megismert papír történet vonatkozik a virágok alapanyagaira is. A virágokat készíthetjük: selyempapírból, amely könnyen formázható, gyűrhető batikolt rizspapírból krepp papírból csuhéból A felhasználás előtt mindig vegyük figyelembe az esztétikai nevelés fontosságát is. Anyagszükséglet: különböző színű és minőségű papírok, csuhé vékony drótok, vagy hurkapálcák ollók stift ragasztók madzag vagy vékony drót a kötözéshez, ruha, víz
Elkészítés: A virág közepéhez a papírból gombócot gyűrűnk, majd belehelyezzük a hurkapálcát, ráhelyezzük a virág közepének szánt megfelelő színű papírt, és a pálcánál megcsomózzuk. Rátekerünk egy hosszabb zöld színű papírt a pálcára, az lesz a növény szára, ragasszuk. Különböző színű szirmokat vágunk, amit a virág „nyakához” fogunk, és kötözzük. Majd ragasztózzuk, és zöld papírral takarjuk, tetszőlegesen levelet is illeszthetünk a szárhoz. Lehet a virágot így is hagyni, de forró viaszba is márthatjuk, amitől fényesebb, és tartósabb, formázhatóbb lesz. A csuhévirág is hasonlóan készül, fejformát alakítunk, melybe pálcát tűzünk, hozzáfogjuk a szirmokat , aztán kötözünk
15
Balesetvédelem: A papír könnyen alakítható anyag, de a vele való bánásnál is kellő körültekintés szükséges. A csuhé száraz állapotban vág, vizesen alakítható, de gondoskodni kell a csöpögő víz felitatásáról, törlőruháról. Ügyelni kell arra, hogy: a papír tépésénél nehogy megvágjuk az ujjunkat olló használatánál sérülés ne keletkezzen a papír szájba ne kerüljön (festékanyaga miatt) a pálcával, dróttal meg ne szúrjuk magunkat a csuhét áztatni kell, másképpen vág a kifolyó víz csúszásveszélyes
A macskacicó című mese jelenetekre bontása I. jelenet: (trónterem) A király ül a trónszékén, és próbál célba lőni az íjjal, de nem sikerül neki. A hoppmester próbál segíteni. A király hivatja a fiait, őket hozza helyzetbe. II. jelenet: Mind a három királyfi ellövi a nyílvesszőjét. Elindulnak a pálcák irányába. Kilépünk a trónteremből az erdőbe. A kiskirályfi kilép a képből. III. jelenet: A két idősebb királyfi hazaviszi a választottját. Az öregkirályt megajándékozzák a virágokkal, kendőkkel. Megtartják a lakodalmat. Hol lehet a kiskirályfi?
16
IV. jelenet: A kiskirályfi megtalálja a pálcáját és a macskacicót. A vándorlás során megmutatjuk azt, amit a két idősebb királyfinál nem. Kezdődik a tárgyak összehasonlítása (kendő, virág). Jelenetváltások: 1.próba:- megismeri a macskacicót a kiskirályfi, feleségül kéri. 2.próba:- hazaviszi a virágot az édesapjának a kiskirályfi. 3.próba:- hazaviszi a kendőt a kiskirályfi. V. jelenet: Hazaviszi a kiskirályfi a menyasszonyát, kezdődik a lakodalom. Zene, tánc.
Ezek után részletesen ki kell dolgozni a mese forgatókönyvét, mint ahogy azt már említettem, ezt mindenki a maga kedvére, a csoportja szintjének megfelelően teheti meg. A forgatókönyvnek tartalmaznia kell: - a helyszínt - a helyszín szereplőit - azt, hogy mit látunk? - azt, hogy mit hallunk?
Az önfeledt játék képekben
17
