művek közleményei XLIX. évfolyam szám

XLIX. évfolyam ■ 2012. 3. szám

az mvm magyar villamos mŰvek közleményei

energia-kereskedelem: irány európa! ■ Az MVM Csoport energia-kereskedelemi tevékenységének szervezeti átalakulása ■

Összekapcsolódtak a cseh-szlovák-magyar villamosenergia-piacok ■ Kapacitáshelyzet és erőműépítés Európában ■ Fluid tüzelési rendszerű biomassza-kazán ■

Az mvm MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI XLIX. ÉVFOLYAM ■ 2012. 3. SZÁM Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor

Fôszerkesztô

energia-kereskedelem: irány európa!

Dr. Gerse Károly

Interjú Bally attila vezérigazgatóval

Felelôs szerkesztô

Az MVM Csoport energia-kereskedelemi tevékenységének szervezeti

Felkai György

Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella

Szerkesztôbizottság Gerse Lajos MVM Zrt. Kacsó András MVM Partner ZRt. Kerényi A. Ödön tanácsadó

1

átalakulása 3 kacsó andárs

Sikeresen elindult a cseh–szlovák–magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása 2012. szeptember 11-én

6

HUPX KOMMUNIKÁCIÓ

Király Géza MVM Partner ZRt.

Összekapcsolódtak a cseh–szlovák–magyar

Lavich Gábor MVM Zrt.

villamosenergia-piacok 7

Lengyel Enikô OVIT ZRt. Lesz-Müllek Károly MVM ERBE Zrt.

A Napi Gazdaság 2011. szeptember 10-i számának cikke

Lovászi Zoltánné PA Zrt.

A cseh, szlovák és magyar szervezett napi villamosenergia-piacok

Mayer György újságíró

egyesítése 9

Dr. Orosz Róza NFM Pintér Tamás MVM GTER Zrt.

böjte csongor

Sándor József MVM Zrt.

A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás várható hatásai 11

Dr. Stróbl Alajos Pöyry-Erôterv

balogh gábor

Kapacitáshelyzet és erőműépítés Európában 12 Formaelôkészítés Brand Content Kft.

Stróbl alajos

Fluid tüzelési rendszerű biomassza-kazán 21 kotnyek józsef

A Litéri és Sajószögedi Gázturbinás Erőművek karbantartása 25 németh imre

ISSN 1216-4992 (nyomtatott) hu ISSN 1786-674X (online)

turbina haboltó rendszer rekonstrukciója a paksi atomerőműben 28 Ulrich István

Depóniagáz üzemanyag célú hasznosítása 30 Eörsi-Tóta Gábor, Mészáros Ákos

A PAKSI ATOMENERGETIKAI MÚZEUM BEMUTATÁSA

35

Szabó Péter

Visszatekintés a villamosenergia-iparban eltöltött 63 évre 38 Címlapkép

Kerényi A. Ödön köszöntése

A Paksi Atomenergetikai Múzeum

hírek, információk

nagyberendezések-termében a reaktor-tömítő gép (Fotó a Múzeum Archívumából)

39

Energia-kereskedelem: Irány Európa! Interjú Bally attilával, az mvm partner zrt. vezérigazgatójával Nagy átalakulás részese az MVM Társaságcsoport: leányvállalatok egyesülnek, újak alakulnak, a holding új üzleti területeket hódít meg. A folyamat kiemelt része az energia-kereskedelem átszervezése. Erről beszélgettünk Bally Attila MVM szakterületi vezérigazgató-helyettessel, aki egyben az új MVM Partner ZRt. vezérigazgatója is.

Mi az átalakítás lényege? Az MVM Trade és MVM Partner társaságok részben ugyanazon a villamosenergia-piacon kereskedtek évek óta. Bizonyos területeken – elsősorban a nagykereskedelemben – szükségszerűen párhuzamosság alakult ki, ami a piac és a társaságok fejlődésével tovább nőtt. Az elmúlt évben a JPE (Jelentős Piaci Erő) szabályozás kereteinek változása lehetővé tette az MVM Trade értékesítési csatornáinak további diverzifikációját, aminek következtében lehetőség nyílt a két társaság ös�szevonására. Mindezeken túlmenően szükségszerű volt az ún. Middle Office létrehozása is, amely szervezet a piacelemzéssel, optimalizációs modellek kialakításával és működtetésével, valamint elemzésekkel kapcsolódik a döntés-előkészítéshez, illetve végzi a portfólió optimalizálását. A piacon a relatíve nagyobb társaságok általában nagyobb bizalmat élveznek, ezért a két társaság egyesülése ebből a szempontból is hordoz előnyöket. A 2012. július 1-től megvalósult összeolvadás hatására az új MVM Partner ZRt. meghatározó szereplője nemcsak a hazai villamosenergia-piacnak, hanem egyre inkább a régiónak is. Értékesítésünkön belül változatlanul meghatározó a hazai igények mintegy egyharmadát ellátó „egyetemes szolgáltatók” villamosenergia-igényének kielégítése. Ide tartoznak a háztartási fogyasztók és az össztársadalmi szempontból fontos közösségi érdeket megjelenítő intézményi fogyasztók egy része is. A versenypiaci végfelhasználóknak történő értékesítésünkben dinamikusan növekvő arányt képviselnek a kis- és közepes vállalakozások, valamint továbbra is célunk a portfólió alapját képező nagyfogyasztók ellátása. Célkitűzéseink szerint 2013-ban a fogyasztói portfóliónkat – az „egyetemes szolgáltatás” nélkül – 3,5 TWh-

ra növeljük, amely mintegy 15%-os részarányt jelent. Természetesen a piacnyitás óta meglévő kereskedési területeken túlmenően élünk az új piaci lehetőségekkel is. Ezzel kapcsolatban kiemelem a HUPX-ot, ahol jelenlétünk mind a spot, mind a forward piacon meghatározó. Az európai uniós villamosenergia-piac kiépítésével kapcsolatosan egyre nagyobb szerepet kap a Magyarország határain kívüli kereskedés, így az alábbi országokban valósult meg, illetőleg a közeljövőben indul be önálló kereskedelmi tevékenységünk: Bulgária, Románia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Franciaország. Ez ideig csak a villamos energiáról beszéltem, holott az újonnan létrehozott társaságon belül önálló szervezeti egység foglalkozik a gáz-kereskedelemmel. Meggyőződésem, hogy a fejlődő és emellett folyamatosan liberalizálódó gázpiacon nagy lehetőségekkel

rendelkezünk már a közel jövőben is. Felhívom a figyelmet a kétféle energiahordozó kereskedelmének összekapcsolásában rejlő lehetőségekre. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a fogyasztóknak tett ajánlataink két terméket tartalmazhatnak (villamos energiát és földgázt), másrészt a termelői portfóliónk adta lehetőségeket kihasználva optimálhatjuk a földgáz, mint primer energiahordozó gazdaságilag legcélszerűbb beszerzését és felhasználását. Hogyan látja az európai energiakereskedelem jövőjét? Az energia-kereskedelemmel kapcsolatban Európán következetesen az EU tagállamait és a velük társult néhány országot értik. Már ma is nagy lehetőségek rejlenek minden kereskedő cég előtt, hogy részt vegyen az Európai Unió egyes részpiacain történő működésben. Ezek a lehetőségek a közeljövőben – megítélésem szerint – látványosan javulni fognak. Ennek

az mvm magyar villamos mûvek közleményei ■ 2012/3

1

egyik eszköze a piacok összekapcsolása (market coupling), ami egyszerűsíti, és ezzel javítja a rövid (idő) távú kereskedelem lehetőségeit. Ilyen összekapcsolt piacok már régóta léteznek a skandináv országokban (Nord Pool), már működik a német, osztrák, belga, francia, holland egyesülés és – mint az a sajtóban olvasható volt – a közelmúltban megkezdte működését a cseh, szlovák és magyar összekapcsolt piac is. A közeljövőben egyrészt további részpiacok csatlakoznak a fentiekhez, másrészt belátható időn belül ezek a nagy regionális piacok is összekapcsolódhatnak. Nagy feladatok és változások várhatók forrás oldalon is. A médiumokban nap mint nap olvashatjuk a megújuló alapenergia hordozót felhasználó villamosenergia-termelő berendezések szélvész sebességű terjedését. Ezek alapvető jellemzője, hogy termelésük nem, vagy csak igen korlátozottan szabályozható, ezért a villamosenergia-ellátás biztonságának megőrzése érdekében speciális kezelésük szükséges. Elterjedésük máris jelentős hatással van az európai villamosenergia-piacra, ami vélhetően fokozódni fog. A megújuló energiahordozó bázison termelő erőművek terjedése növeli a rendszerszintű szabályozó kapacitások iránti igényt is, következésképpen minden bizonnyal növekedni fog a jól szabályozható, gazdaságilag hatékony gáztüzelésű erőművek szerepe. Sok bizonytalanság terheli a szénbázisú és a nukleáris villamosenergia-termelést. A fogyasztók, mint polgárok megítélése enyhén szólva is legalább ambivalens, markánsan ellentétes törekvések és vélemények tapasztalhatók. Sokan a környezetterhelés legnagyobb ellenségének tekintik a szén/ lignit bázisú villamos erőműveket, ugyanakkor a jelentős készletekkel rendelkező Németországban – a legnagyobb európai villamosenergia-rendszerben – és Lengyelországban szerepük nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen. Nagy ellentétek vannak a nukleáris bázisú villamosenergia-termeléssel kapcsolatban is. Míg több ország tervezi vagy már meg is valósította a nukleáris erőművek végleges leállítását azzal, hogy nem is szándékozik újakat építeni, addig más országok – köztük hazánk is – továbbra is fontos szerepet szánnak az atomerőműnek. Társaságunk felkészült és felkészül a változások piaci hatásainak kezelésére. Mindezek a feladatok csak úgy oldhatók meg, ha a piaci szereplők a ren-

2

2012/3 ■

delkezésükre álló erőforrásokat hatékonyan hasznosítják és folyamatosan fejlesztik. Ennek kísérő jelensége a piaci centralizáció, amelynek eredményeként egyre összetettebb társaságok jönnek létre, amelyek szerteágazó feladatokat tudnak hatékonyan megvalósítani. Milyen terveik vannak az Európai Unión kívüli piacokkal kapcsolatban? Ez irányú tevékenységünk elsősorban a balkáni országokra irányul. Piacaik még sok szempontból fejletlenebbek az unió piacainál. Bízunk abban, hogy részvételünk is hozzájárul a fejlett piaci struktúrák megerősödéséhez, a helyi adottságokhoz illeszkedő fejlődéshez. Várakozásaink szerint mire ezek az országok az EU tagjaivá válnak, energia piacaik is felzárkóznak, az együttműködés zökkenőmentes és perspektivikus lesz mindkét fél előnyére. Az elmúlt 8-10 évben rendkívüli módon megváltozott a kereskedelmi tevékenység, akár annak formáját, technikáját, az alkalmazott eszközöket akár a szükséges szakirányú ismereteket tekintjük. Mi a véleménye: beszélhetünk-e folytonosságról, vagy egy „új világ” születik? Valóban nagyon sok minden megváltozott és a mai kereskedelmi gyakorlat látszólag egy teljesen új szakma, viselkedési kultúra, attitűd és tevékenységi forma. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezen kívül mást is tudni kell, ami látszólag a múlthoz tartozik. A»villamosenergia-piaci szereplők lehetőségeit és viselkedését meghatározzák a villamosenergia-ellátó rendszer műszaki, technikai adottságai: a mindennapi élet szempontjából elengedhetetlenül fontos a szakmai folytonosság is. Újra felértékelődnek olyan feladattípusok, amelyek a piacnyitás idején látszólag okafogyottá váltak. Ilyen pl. a források optimálása, a régi eljárások megújítása, kiegészítése újakkal és illesztésük a társaság tevékenységéhez, méretéhez, piaci jelenlétének nagyságához, az aktuális feladatokhoz. A munkatársaink kor szerinti összetétele egészséges arányban oszlik meg a fiatal és a tapasztaltabb kollégák között. Ez segíti a múltbeli szakmai tudás átadását, a kezdő alkalmazottak bevezetését az iparági szakmakultúrába.

az mvm magyar villamos mûvek közleményei

Milyennek képzeli el 20 év múlva az energia-kereskedelmet és benne az MVM Partner ZRt.-t? Társaságunk - mint az MVM Csoport tagja - része lesz az egyik centralizált nagyvállalatnak, mondhatnánk úgy is a magyar „Nemzeti Champion”-nak. A vélhetően nagy többségében közösségi tulajdonú társaság csoport összhangban a tulajdonosi elvárással, a gazdaságos működés mellett továbbra is törekedni fog a hazai ellátásbiztonság kereteinek folyamatos fenntartására és társadalmi elkötelezettségének (CSR= Corporate Social Responsibility) megfelelően kiterjedt hatással lesz környezetére. A társaság csoport működésének motorja – megítélésem szerint – a termelés és a kereskedelem lesz. Munkatársai integrálva a korábbi évtizedek értékeit és tapasztalatait, szoros egységben, egymást támogatva működnek együtt a közös célok minél hatékonyabb teljesítése érdekében, szolgálva az MVM Csoport elvárásait, amelyek a nemzeti tulajdonból fakadó célokat fogalmazzák meg. Végül kérem, mutassa be magát az olvasóknak! Itt, a III. kerületben nőttem fel és a Veres Péter Gimnáziumban érettségiztem Békásmegyeren. Az itt eltöltött idő alatt többen is nagy hatással voltak személyiségem fejlődésére, de akit különösképpen kiemelnék közülük az Tiszavölgyi István akkori igazgató úr, akinek kedvenc mondása volt: „Fiam, lehetsz utcaseprő is, de arra vigyázz, hogy mindig a Te utcád legyen a legtisztább!” Szavai azóta is gyakorta a fülembe csengenek és törekszem megfelelni intelmének. Felsőfokú végzettséget a Budapesti Gazdasági Főiskolán – közgazdászként – kereskedelmi szakirányon szereztem. Diplomatervezési gyakorlatra mindjárt az MVM-be kerültem 2002 augusztusában. Ezt követően pedig 2003. január 1. – a piacnyitás – óta itt kezdtem dolgozni, ezen belül az MVM Partner ZRt.-nél. A folyamatos változások, a fejlődés hatására együtt változtam a társasággal és a piaci viszonyok kialakulásával. Lehetőségem volt és van együttműködni a villamosenergiaiparág meghatározó személyiségeivel, akiktől rengeteget tanulhattam.

Az MVM Csoport energia-kereskedelemi tevékenységének szervezeti átalakulása az MVM Csoporthoz tartozó energia-kereskedők számára A 2012-es év egyik központi feladata a korábbi szervezeti struktúra átalakítása, a széttagolt szervezet összefogása egy egységes rendszerbe, valamint ennek bővítése újabb tevékenységekkel, illetőleg egységekkel. Az átalakítás megtörtént, a villamosenergia- és gáz-kereskedelem 2012. július 1-től már az új keretek között működik.

Kacsó András *

megőrizni vagy meghaladni?1 Az előkészületek során sokféle vélemény elhangzott, köztük olyan is, amely nem látta eléggé megalapozottnak a változásokat. „Ugyan miért centralizálunk, talán csak nem azért, hogy később legyen mit decentralizálni?” Az ilyen megjegyzések mögött általában a szervezeti átalakításokkal kapcsolatos pesszimizmus, negatív tapasztalatok állnak, pedig belátható, hogy nincs egyetlen örökké érvényes és tökéletes szervezet sem. A külső körülmények változása és a stratégiai célkitűzésekből adódó feladatok állandó alkalmazkodást, szervezeti átalakítást követelnek meg. Mindig azok a sikeres átalakítások, amelyek az adott szervezet működési hatékonyságának a növelését segítik elő és egyben létrehozzák a keretet a társaság továbbfejlődéséhez. A több mint 20 éve bekövetkezett „rendszerváltás” előtt az MVM Csoport elődje – az MVM Tröszt – csaknem három évtizedes működés után végleges és megváltoztathatatlan szervezetnek tűnt, ami nélkül a villamosenergia-ellátás elképzelhetetlen volt Magyarországon. A szervezet kialakításánál – a hatvanas évek elején – a jól bevált nemzetközi gyakorlat, elsősorban francia modell volt a példa. Gyakorlatilag egyetlen megavállalatban egyesült a villamosenergia-iparág csaknem minden szereplője. 100 %-os volt az állami tulajdonlás és csaknem totális a központi irányítás. Ez a szervezet a ’90-es évek elején mégis látványosan megváltozott. *Kacsó András, vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Partner ZRt. e-mail: [email protected]

A változások súlyos traumát okoztak az akkori dolgozóknak, sokan komolyan féltették az iparág jövőjét. Pl. ilyen trauma volt a központi tüzelőanyaggazdálkodás felszámolása. Korábban az MVM központjából diszponálták a különféle fosszilis energiahordozókat (főleg szenet és olajat) minden egyes erőműben. A tüzelőanyag-szolgáltatókkal a szerződéseket is a „központban” kötötték. Ez a tökéletesnek hitt rendszer megváltozott, a tüzelőanyag gazdálkodás az egyes erőművekhez került, a központi szervezet pedig megszűnt. A fiatalabb kollégák az elmúlt 20 év során talán el sem hitték, hogy valaha volt Központi Tüzelőanyag Szolgálat Osztály (KTSzO), hiszen az élet hatékonyan működött nélküle is. A külső körülmények hatásának fontosságát mutatja, hogy az utóbbi időben újra kiépült egy tüzelőanyag gazdálkodással foglalkozó szervezeti egység, természetesen más feladatokkal, jogosultságokkal. Ez a példa is mutatja a szervezet folyamatos vizsgálatának, értékelésének fontosságát, és időről-időre új struktúra kialakításának szükségességét.

Korábbi változások Érdemes áttekinteni a rendszerváltozás óta bekövetkezett jelentős eseményeket és azok hatását az MVM Csoport kereskedési szervezetére, hiszen így válik nyilvánvalóvá napjaink intézkedéseinek indokoltsága. n A 90-es évek elején a változások fő mozgató ereje az új Társasági Törvény volt, amely megszüntette a „tröszt” fogalmát és ehhez a Magyar Villamos Művek Trösztnek is alkalmazkodnia kellett. Ekkor alakult ki a korábbi tagvállalatok bázisán a kétszintű rész-

vénytársaságok rendszere, amelyben a felső szintet az MVM Rt., mint tulajdonos, az alsó szintet a korábbi tagvállalatok alkották, mint új részvénytársaságok. A tulajdonosi változások elenyészőek voltak: a többségi állami tulajdon változatlan maradt, kisebbségi részvényesként megjelentek az önkormányzatok. n A ’90-es évek közepére – sikertelen próbálkozásokat követően – megtörtént az iparág privatizációja. A részvénytársaságok többségénél döntően külföldi társaságok kerültek tulajdonosi pozícióba. Ez az esemény lényeges szervezeti változásokat nem indukált az MVM Csoport köztulajdonban maradt részénél, csupán a struktúra vált „karcsúbbá” és a rendszerirányítás (akkor OVT, ma a MAVIR része) függetlensége növekedett. n A maradék, állami tulajdonban maradt szervezetnek - ami lényegében megegyezik a mai MVM Csoport társaságaival - változatlanul alapvető feladata volt az ellátásbiztonság fenntartása a korábban megszokott színvonalon. Az MVM működési területén a regulációt képviselő Magyar Energia Hivatal elvárta a legkisebb költség elvének érvényesítését. Ez utóbbi azt jelenti, hogy méltányosnak ítélt haszon mellett (meghirdetve: 8% eszközarányos nyereség) a lehető legkisebb költséggel kellett biztosítani az elvárt színvonalon a villamosenergia-ellátási feladatokat. n A 2000-es évek elején a reguláció és az iparági társaságok is készültek a villamosenergia-iparágban is bevezetésre kerülő piacnyitásra, piacliberalizációra, amit a közeledő EU csatlakozásunk is sürgetett. A piacnyitás 2003. január 1-én részlegesen megtörtént. A piacliberalizáció után különvált a


3

villamosenergia-kereskedelmen belül a közüzemi fogyasztók ellátása a versenypiacot választó fogyasztók piaci típusú ellátásától. n A fokozatos piacnyitás következtében idővel fontossá vált a kereskedelmi tevékenység leválasztása a társaság csoport egészéről, és az új helyzetnek megfelelő szervezet kialakítása megtörtént. 2006-ban megjelent a szervezetben a „front office”, „back office” funkció és külön szervezet jött létre a mérlegkörök kezelésére, működtetésére. Megalakult az MVM Csoporton belül az MVM Trade ZRt. n A piaci szegmens fokozatos növekedése és az MVM Csoport stratégiája más szervezeti átalakítást is motivált: megalakult az MVM Partner ZRt., amelynek alapvető feladata volt az iparágban már jól kipróbált legjobb gyakorlat átvétele és alkalmazása a magyarországi fogyasztók piaci típusú ellátására. Természetes cél volt a különféle piaci szegmensekben a lehető legmagasabb részesedés és pénzügyi eredmény elérése. n Az előző folyamatokkal párhuzamosan a szomszéd országokban is megvalósult a piaci liberalizáció, új alapokra helyeződött az egyes országok – rendszerszabályozási körzetek – közötti kapcsolat. Ez megkívánta a rendszerirányítás és a piaci tevékenység határozott szétválasztását, összhangban az EU vonatkozó irányelveivel. Több lépcsőben függetlenné vált a rendszerirányítás, megalakult a MAVIR ZRt., amely szervezet kiegészült az átviteli hálózat üzemeltetésével is. n A piaci kereskedés következményeként a kereskedelmi kontraktusok száma látványosan növekedett, az egyes piaci szereplők intenzíven kereskedtek a szomszédos szabályozási területeken (országokban) is. Megnőtt a jelentősége az MVM Adwest GmbH osztrák bejegyzésű leányvállalatnak, amelynek működése egyre jobban segítette ezt a folyamatot. n Az MVM Trade ZRt. a jogelődjétől több – viszonylag hosszú távú – kapacitáslekötés-jellegű szerződést örökölt meg. Ez a tény külső megfigyelők szerint azzal a veszéllyel járt, hogy az MVM Trade működése torzíthatja a piaci folyamatok spontán alakulását. Az új körülmények között a szerződések jellege részben előnyös, részben hátrányos volt az MVM Trade-nek, de

4

2012/3 ■

létük elengedhetetlen feltétele volt a még meglévő közüzemi fogyasztókkal szembeni ellátási kötelezettség elvárt szintű teljesítésének. n 2008. január 1-től Magyarországon is megvalósult a teljes piacnyitás, azaz – elvileg – minden magyarországi fogyasztó csak piaci alapon elégítheti ki villamosenergia-igényét. Ez több fontos következménnyel járt. Egyrészt megszűnt a fogyasztókkal szembeni bárminemű ellátási kötelezettség, azóta minden villamosenergia-ellátásnak kizárólagosan csak szerződéses alapja van. Kapacitás hiány esetén a MAVIR köteles szabályozott formában helyreállítani a forrás/igény egyensúlyt és fenntartani a rendszer működését. Másrészt megszűntek a gazdálkodási hozamkorlátok, minden piaci szereplő tevékenységét a saját vállalkozási érdeke vezérli. n Ebben a helyzetben a magyar reguláció – élve az EU szabályozás adta lehetőséggel – létrehozta az „egyetemes szolgáltatás” intézményét, amelynek energia ellátását (a tényleges egyetemes szolgáltatók számára történő villamosenergia-értékesítést) szokásos kereskedelmi megállapodások keretei között az MVM Trade ZRt. végezte. Ez a rendszer elősegítette az össztársadalmi érdekek érvényesülését az esetleges piaci diszharmonikus jelenségek esetén. n A teljes piacnyitásra való felkészülés keretében módosult az MVM Trade ZRt. szervezete és felbontásra, illetőleg átalakításra kerültek a korábbi ún. Hosszú Távú Megállapodások is. A 2009. január 1-től bevezetett új, érvényes szerződési konstrukciók már maradéktalanul megfeleltek a piacliberalizációs elveknek, ugyanakkor biztosították a szerződő felek gazdasági érdekeit a kölcsönös előnyök figyelembevételével.

A piaci környezet hatásai n

A környező országok sikeres együttműködésének eredményeként napról napra fejlődik az a regionális piac, amely Magyarországot és a környező tízegynehány országot foglalja magába. A kereskedelmi tevékenység újabb és újabb kereskedési felületek, kereskedési eszközök létesítését kényszerítette ki. Így megalakult a


n

n

POWERFORUM ZRt., valamint a HUPX ZRt., amelyek – ugyan másmás módon – a transzparens értékesítés eszközei. Egyre sürgetőbb igény merült fel a piaci kereskedelem adta lehetőségek további kihasználására, így a közép és hosszú távú kereskedelemre, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységekre („proprietary” kereskedelem). Az EU azon célkitűzése, hogy egységes európai villamosenergia-piacot kíván létrehozni nem csak arra ösztönzi a tagországokat és a bennük működő kereskedőket, hogy új technikai eszközökkel segítsék ezt a folyamatot, hanem bátorítja is őket arra, hogy viszonylag távoli országokban is kereskedjenek a villamos energiával, alakítsák ki az ehhez szükséges szervezeti formákat. Az utóbbi években ez a folyamat az MVM Csoport keretében is megindult és azóta is látványosan fejlődik. A földgáz, mint ugyancsak piaci termék és az egyik alapvető primer energia hordozója a villamos energia előállításának, megkövetelte a társaság részvételét a földgáz nagykereskedelemben is, kibővítve eddigi ez irányú tevékenységét. Ez egyben a tulajdonos, a magyar állam kifejezett óhaja is volt.

AZ ÚJ KERESKEDELMI SZERVEZET Az újonnan létrehozott – 2012. július 1-től működő – kereskedelmi szervezet kialakításának vezérelve volt egyrészt az előzőekben részletezett környezeti változásokra választ adni, másrészt elősegíteni a villamos- és gáz-energia kereskedelmi tevékenység jövőbeni fejlődését. Ennek érdekében jött létre az új integrált szervezet MVM Partner Zrt. néven. A mellékelt szervezeti séma alapján látható, hogy az új társaság vezetésének közös szervezeti egységei a szokásosak: Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, jogi osztály, HR (személyügyi) osztály, gazdasági osztály és kontrolling osztály. Újdonság a „Portfolió Optimalizációs Grémium”, amely a nagyobb horderejű, jelentős és hosszabb távra kiható kereskedelmi kérdésekben foglal állást, irányt mutatva az érintett szervezeti egységeknek. Speciális helyzet –megfelelve az MVM Csoport jelenlegi gyakorlatának

–, hogy a társaság vezérigazgatója egyben az MVM Zrt. szakági vezérigazgató-helyettese is. A három fő szervezeti irány az energia-kereskedelem jelenlegi jellegzetességeit tükrözi: szétválik a nagykereskedelem („wholesale market”) és a különféle méretű fogyasztóknak történő közvetlen értékesítési tevékenység („retail market”). Ezekhez csatlakozik a földgáz kereskedelem. Ezek a tevékenységek határozzák meg a három fő szervezeti struktúrát. A jelenkori hatékony villamosenergia-kereskedelemre a gyors döntési kényszer a jellemző. A megfelelés ennek a kényszernek csak úgy lehetséges, ha a döntéseket alapos – gyakorlatilag folyamatos – előkészítő, értékelő vizsgálatok előzik meg és támogatják azokat, irányt mutatva a döntésekhez, meghatározva a figyelembe veendő

korlátokat. Mindkét villamosenergiakereskedelmi ágazatban jelentős ez a támogató, háttér struktúra, bár belső szerkezetében eltérések vannak a feladatok eltérő jellege és praktikus megfontolások miatt. Több osztály változatlanul vagy csupán a feladatai méretének változásával került át az új struktúrába. A kívülállónak talán furcsa, hogy a háttér-támogatást biztosító osztályok között viszonylag sok tűnik adminisztratív jellegűnek. A piacliberalizáció egyik markáns következménye, hogy a szerződések és a kapcsolódó dokumentáció mennyisége – minden ésszerű egyszerűsítés ellenére – robbanásszerűen megnövekszik és a piaci aktivitás bővülésével ez fokozódik. Az MVM Csoport stratégiai célkitűzései között fontos elem a regionális, sőt a majdani egységes európai piacon történő kereskedői szerep növelése, ezért

szükséges a jelentkező feladatok végrehajtásához a megfelelő szervezeti keretek biztosítása. Maga a kereskedelmi tevékenység felosztása, a szervezeti egységek kialakítása részben a kereskedelmi céltól (proprietary, eszközalapú, aukciók), részben pedig a vevők jellegétől függ (kiemelt fogyasztó, nagyfogyasztó, kisfogyasztó). Az önálló földgáz-kereskedelem, mint induló tevékenység, a dolog természetéből adódóan ma még csak viszonylag szűk szervezeti struktúrát igényel. Az új szervezet vizsgája a gyakorlat lesz. A gyakorlati eredmények, valamint a külső környezeti változások, a regionális piacok fejlődése mutatja meg, hogy az új szervezet meddig és milyen hatásfokkal képes teljesíteni az elvárt feladatokat. A szervezetben dolgozók mindent megtesznek a siker érdekében.

Az MVM Partner ZRt. érvényes szervezeti ábrája MVM ZRt.

Kereskedelmi és Értékesítés Koordinációs Osztály

MVM Partner ZRt.

MVM Partner Vezérigazgató

MVM Partner Igazgatóság MVM Partner Felügyelőbizottság

Jogi Osztály

HR Koordináció

Gazdasági Osztály

Kontrolling Osztály

MVM Partner Kereskedelmi Vezérigazgató-helyettes Üzletfejlesztési Osztály

Proprietary Ker. Igazgatóság Proprietary Ker. Osztály

Eszközalapú Ker. Igazgatóság

2012. július

MVM Kereskedelmi Vezérigazgatóhelyettes (KVH)

Middle Office Igazgatóság

MVM Partner Értékesítési Vezérigazgató-helyettes Értékesítési Igazgatóság

Eszközalapú Ker. Osztály

Portfolió Optimalizációs Osztály

Kiemelt Nagyfogyasztói Osztály

Aukció Koordinációs Osztály

Piacelemzési Osztály

Nagyfogyasztói Osztály

Értékesítés Elemzési és Árazási Osztály

Kisfogyasztói Osztály

Menetrendkezelési és Mérlegkör irányítási Osztály Kiemelt Szerződések Osztály Tüzelőanyag gazdálkodási Osztály

Portfolió Optimalizációs Grémium

Marketing Igazgatóság

Háttértámogatási Igazgatóság

Földgáz Kereskedelmi Igazgatóság

Háttérműveleti Osztály

Földgáz Kereskedelmi Osztály

Háttérfeldolgozási Csoport

Földgáz Portfólió Kezelési Csoport

Kereskedői Kapcsolatok Csoport

Földgáz Árazási Csoport

Hátralékkezelési Csoport

Földgáz Értékesítési Osztály Földgáz Elszámolási Csoport

Kiemelten Kezelt Ügyfelek Csoport Számlázási Osztály Értékesítési Számlázási Csoport Kereskedelmi Számlázási Csoport Földgáz Számlázási Csoport Üzleti Támogatás Osztály Műszaki Támogatás Osztály

az MVM Partner zrt. érvényes szervezeti sémája


5

A villamosenergia-piacok összekapcsolásáról A 2012. szeptember 11-én megvalósult cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása nagy jelentőséggel bír a villamosenergia-kereskedelem jövőbeni fejlődési lehetőségei szempontjából és teljesíti az uniós elvárásokat is. A HUPX 2012. szeptember 11-i sajtóközleménye, a napi Gazdaság 2012. szeptember 10-i, a HUPX Zrt. vezérigazgatójával készült interjút tartalmazó cikke, az MVM Partner Zrt. munkatársainak a piac-összekapcsolás (Market Coupling) elvét bemutató és a várható hatásokat elemző cikkei közlésével az MVM Közleményei Szerkesztősége a szakmai közvélemény számára átfogó képet kíván adni erről a fontos villamosenergia-piaci eseményről.

sajtóközlemény: Sikeresen elindult a cseh–szlovák–magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása 2012. szeptember 11-én HUPX kommunikáció 2012. szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh, a szlovák és a magyar piacokon és a köztük lévő határokon – a határkeresztező villamos energiaés átviteli kapacitások napi allokációjának céljából – az áralapú piac-ös�szekapcsolás. Ez a módszer a három ország másnapi kereskedésű villamosenergia-piacaira vonatkozó ajánlati könyvek, és a cseh-szlovák, valamint a szlovák–magyar határon rendelkezésre álló napi határkeresztező kapacitások egyidejű használatát teszik lehetővé. Eszerint a szlovák–magyar határon jelenleg érvényben lévő kétlépcsős eljárásmódot – a napi explicit határkeresztező kapacitásaukciókat, majd ezt követően a helyi tőzsdéken történő villamosenergia-kereskedést – a piac-összekapcsolás egyszerűbb és hatékonyabb folyamata váltja fel. Az implicit allokációs rendszer és az egylépcsős megoldás eredményeképp az új mechanizmus legfőbb előnye a határkeresztező kapacitások hatékonyabb kihasználása. A határkeresztező kapacitások jobb kihasználása és a napi export-import lehetőségek

6

2012/3 ■

megkönnyítése jobb portfólió-optimalizálási lehetőségeket fog nyújtani. A három összekapcsolt piac együtt olyan léptékű mértéket képvisel, ami az összekapcsolt szervezett piacokon megnövekedett ellátásbiztonságot, nagyobb likviditást és – ebből következően – kisebb áringadozást eredményez. A piac-összekapcsolás eredményeit a villamosenergia-tőzsdék honlapjukon közzéteszik. A cseh, szlovák és magyar villamosenergia-tőzsdék, TSO-k és nemzeti energia szabályozó-hatóságok által 2011. május 30-án aláírt kölcsönös szándéknyilatkozatot követően a projektet az egyes nemzeti villamosenergia-tőzsdék (OTE, OKTE és HUPX) és átviteli rendszerirányítók (CEPS, SEPS és MAVIR) – a minisztériumok és a nemzeti regulátorok (ERU, URSO és MEH) által nyújtott intézményi támogatás segítségével – dolgozták ki. A bevezetésre került implicit allokáció a közép-nyugateurópai (CWE) régióban használatos algoritmussal kompatibilis áralapú piac-összekapcsolási mechanizmust


alkalmaz, valamint a felek készen állnak arra, hogy – az egységes európai villamosenergia-piac megteremtése felé tett következő lépésként –bevezessék a közép-kelet-európai (CEE) és az északnyugat-európai (NWE) régiók közös, áramlásalapú piac-ös�szekapcsolását. A résztvevő felek örömmel jelentik be, hogy a piac-összekapcsolási mechanizmus segítségével történő implicit allokációs folyamat az első napon gördülékenyen zajlott le, zavaró esemény nem történt és minden sztenderd folyamat a tervek szerint működött. Az ERU, az URSO és a MEH közös nyilatkozata szerint: „Megelégedéssel nyugtázzuk a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország közötti piac-összekapcsolás ígéretes elindítását. Azon dolgozunk, hogy a három ország között létrejött gyümölcsöző együttműködés a CEE villamosenergia-piacok integrációjával összefüggő további projektek irányába is kiszélesíthető legyen, azzal a végső céllal, hogy 2014-ig az egységes európai villamosenergia-piac létrejöhessen.

A Napi Gazdaság 2011. szeptember 10-i számának cikke

Összekapcsolódtak a cseh–szlovák–magyar villamosenergia-piacok 2011. szeptember 11-én elindult a cseh, a szlovák és a magyar másnapi villamosenergia-piacok összekapcsolása, amelynek legfőbb hatása optimális hálózati kapacitáskihasználás és hatékonyabb, rugalmasabb másnapi határkeresztező villamosenergia-kereskedelem – nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Medveczki Zoltán, a börzét üzemeltető HUPX Zrt. vezérigazgatója.

A korábbi nyilatkozatok szerint számos pozitív hatása lesz a három régiós piac összekapcsolásának. Milyen azonnali változásokra lehet számítani a magyar áramtőzsdén?

A piac-összekapcsolás egy olyan villamos energia- és az annak szállításához szükséges határkeresztező átviteli kapacitásallokációs mechanizmus, amivel a piacintegráció megvalósítható a másnapi (szállítási napot megelőző napi) időtávon. Az integráció növelésének − így a piac-összekapcsolás bevezetésének is − potenciális előnyei vannak: nemzeti és nemzetközi érdekeket is szolgál, növekedhet az ellátásbiztonság, rugalmasabbá válhat a villamosenergia-kereskedelem, kezelhetőbbé válhatnak a szűk keresztmetszetek. Mindezek a fogyasztók érdekeit is szolgálják, hiszen az összekapcsolás után a másnapi piac likviditása tovább emelkedhet, ami egyértelműen csökkentheti a kockázatokat. Hosszabb távon mekkora forgalomnövekedést hozhat a mostani lépés? Az elmúlt időszakban átlagosan 18-19 ezer megawattórás (MWh) napok voltak a HUPX-en, az említett piacintegrációnak köszönhetően azonban jelentős forgalombővülésre számítunk, a következő években 25-30 ezer MWh napi mennyiség várható. A másnapi piac stabilitása visszahat a hosszabb távú ügyletekre is, ezek kilengései is csökkennek majd. A nyugat-európai nagy piac-összekapcsolások hatására például Hollandiában 150 ezer MWh feletti forgalom alakult ki az árambörzén. Magyarország földrajzi helyzetéből adódó csomópont szerepének erősödésével nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül elérjük a 100 ezer MWh napi forgalmat, ebben

az esetben tulajdonképpen a teljes magyarországi fogyasztás megfordulna a napi platformon. Sok szó esett arról, hogy a régiós piacok „összenyitása” jótékonyan hat az ellátásbiztonságra is. Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A külkereskedelemhez korábban bizonyos aukciókon keresztül határkeresztező kapacitásjogokat kellett szerezni. A holnap induló rendszerben azonban már a cseh, a szlovák és a magyar termelők közösen biztosítanak kínálatot a piacoknak, a nagyobb verseny pedig növeli majd az ellátásbiztonságot is. A nemzetközi villamosenergia-hálózat átviteli képességének korlátját továbbra is figyelembe veszik majd, de a szállítási jogok kiosztása hatékonyabbá válik.

Az áramfogyasztók is alacsonyabb beszerzési árakkal számolhatnak? Az áramtőzsde működése láthatóan növelte az üzleti fogyasztói tudatosságot, a piaci szereplők a korábbinál sokkal nyitottabbak a szofisztikáltabb beszerzési metódusok iránt. A nagyobb termelőcégek közül már jelenleg is több közvetlenül a börzén szerzi be az áramot. Hogyan alakult az áramtőzsde elmúlt néhány hónapos forgalma, mire lehet számítani a piac-összekapcsolás után a HUPX Zrt. eredményessége kapcsán? A vállalat profitabilitását jelentősen befolyásolja a folyamatos beruházás, fejlesztés, az új termékek bevezetése. A tervek szerint a társaság 5-6 év alatt érheti el a nyereségességet, időarányosan ebben jól állunk. A piac-ös�-


7

szekapcsolás forgalomnövekedést és addicionális költségeket is jelent, de arra számítunk, hogy az egyenleg pozitív lesz. Az összekapcsolás nem befektetés jellegű ügylet volt, alapvetően az uniós előírások miatt volt rá szükség. Augusztusban a kombinált − azaz másnapi és határidős − kereskedés megközelítette a kiemelkedő, 1 terawattórás mennyiséget. A forgalom így magas szinten stagnál, ősszel azonban újabb nagyobb emelkedésre lehet számítani, ekkor kezdődnek ugyanis a nagy árambeszerzések, ami az éves ügyletek bővülését jelenti. Az év elején tíz új tag belépésével számoltak, hogyan áll ennek telje-

8

2012/3 ■

sülése? Tervezik új termékek bevezetését? A HUPX másnapi kereskedésű piacán 47 tag van (kétharmad részben külföldi székhelyűek), az idénre előirányzott tíz új tag belépése pedig már megtörtént. Gyakorlatilag minden jelentős szereplő jelen van a börzén, jövőre már csak 3-5 cég csatlakozására számítunk. Jól teljesítenek, és a várakozások szerint nagy felfutás előtt állnak az egy éve bevezetett hosszú távú termékek is. A börzéről az intraday, azaz napon belüli piaci szegmens hiányzik, jelenleg folyamatban van európai célmodelljének kiválasztása. Amint ez megszületik, várhatóan Magyarországon is elindul a


napon belüli kereskedés, akár már jövőre. A HUPX-en ezzel a teljes kereskedési spektrum rendelkezésre áll majd, a tapasztalatok szerint ez a szegmens további jelentős forgalmat generálhat. Tovább nőtt az áramtőzsde forgalma, a börze másnapi piacán augusztusban 566,04 gigawattóra áram cserélt gazdát, a májusban elért, akkor rekordot jelentő 485,25 gigawattórás mennyiség júniusban és júliusban is tovább emelkedett. A hosszú távú piacon az év eleje óta tartó csökkenés májusban tört meg, júliusban 485, augusztusban pedig 420 gigawattórás forgalmat regisztráltak. Novembertől tesztelik a gáztőzsdét? Az ütemtervnek megfelelően halad a 2013. januártól induló gáztőzsde fejlesztése, amit a HUPX-leány CEEGEX Zrt. üzemeltet majd − mondta Medveczki Zoltán. A börze tesztelése novemberben, az éles működés pedig január másodikán indul. A társaság októberben a fejlesztési minisztériummal közösen indít piacépítő workshopokat, amelyeken a gázpiaci változásokra hívják majd fel a szereplők figyelmét. A rövid távú kereskedés a jelenleg még bilaterális alapon működő gázpiaci megállapodásokban is létezik, a gáztőzsde kezdeti tevékenysége is ezen a területen indul, később pedig a HUPX fejlesztéséhez hasonlóan halad majd a hosszabb távú termékek felé. Medveczki szerint a gázpiac összességében az árampiac kétszeresét is elérheti. A cél, hogy a gáztőzsdén egy olyan referenciaár alakuljon ki, ami meghatározó erőt jelent majd a piacon − fogalmazott a vezérigazgató.

A cseh, szlovák és magyar szervezett napi villamosenergiapiacok egyesítése Ismertetés a „piacegyesítésről” (Market Coupling) Böjte Csongor*

Előzmények Rendszeresen olvashatunk, hallhatunk róla, hogy európai uniós célkitűzés az „egységes európai villamosenergia-piac” megteremtése. Ezen azt értik, hogy az Európai Unióban és a társult országokban (pl.: Norvégia, Svájc) – rendkívüli helyzeteket kivéve – egységes ára legyen a villamos energiának legalább a szervezett kereskedési struktúráknál („plattformokon”, „tőzsdéken”), amilyen például a magyar HUPX. Ennek megvalósítása az egyes részpiacok egyfajta összekapcsolását, egyesítését igényli (Market Coupling=MC). A megvalósítási céldátum 2014. A folyamat már évekkel ezelőtt elkezdődött: kezdetben a skandináv országok (Nord Pool) kapcsolódtak össze, majd a francia, német és Benelux piacok. Környezetünkben először a cseh és szlovák piacokat egyesítették, amelyhez 2012. szeptember 11-én a magyar részpiac is csatlakozott. Az így összekapcsolt három tőzsdén egységes spot piaci (következő napra vonatkozó kereskedés) záróárak az elvárások. Az összekapcsolás (MC) kizárólag a spot piacra vonatkozik, a forward/ futures (jövőre vonatkozó kötések) piacot nem érinti, továbbá Magyarország viszonylatában jelenleg kizárólag a magyar-szlovák határparitásra terjed ki, a többi határszakaszon továbbra is a jelenleg alkalmazott (explicit) kereskedelem folytatódik. Beszámolóm további része kizárólag erre az újdonságra, az összekapcsolásra fókuszál.

A Market Coupling előtti helyzet bemutatása Ekkor a határkapacitás kereskedelem jellemzően „explicit” aukció keretében történik. Például a Szlovákia irányába történő külkereskedelem esetén, a napi aukción a rendszerirányító által felkínált határkeresztező hálózati kapacitás használati jog (ATC=Available Transfer Capacity) mennyiségekből való részesedésre a kereskedőknek vételi ajánlatot kell tenniük. A kereslet-kínálat alapján alakul ki az órás napi határkapacitás ára. A határon csak abban az esetben tud szállítani egy kereskedő, ha rendelkezik a szükséges napi határkapacitással. A jog nem átruházható, csak az használhatja, aki megnyerte azt. A határkapacitás kihasználásának optimalizációját ezután az egyes kereskedő cégek végzik decentralizáltan. Ebből adódik, hogy a határkapacitás kihasználása nem a leghatékonyabb. Előfordulhat, hogy az egyes kereskedők a megvásárolt kapacitásjogot nem használják fel, vagy ugyanarra az időszakra egymással ellentétes irányú menetrendet adnak meg. Ezek a fizikai

valóságban természetesen kioltják egymást, azaz a határkeresztező kapacitás (ATC) nem lesz kihasználva, pedig a két szomszédos részpiacon eltérő ár alakult ki. Ez azt feltételezi, hogy gazdaságos és lehetséges lett volna az egyik irányban többletszállítás (1. ábra)! Fontos körülmény, hogy a spot piaci energia kereskedelem klíringjét (ármegállapítását és az értékesítés megoszlását) és a napi határkeresztező kapacitás szétosztást (allokáció) két külön szervezet végzi.

A Market Coupling utáni állapot A három ország napi piacának ös�szekapcsolásával megszűnt a napi határkapacitás aukció a magyar-szlovák határ metszéken. Ez nem azt jelenti, hogy eltűnt a határ. Ebben a rendszerben a határkeresztező kapacitás allokáció implicit módon történik, ami azt jelenti, hogy a kliring során meghatározott villamos-energia a hozzá szükséges határkeresztező kapacitásjoggal együtt kerül kiosztásra.

„A” részpiac *Böjte Csongor, az Eszközalapú Kereskedelmi Osztály vezetője, MVM Partner ZRt. e-mail: [email protected]

„B” részpiac

I. ábra: Árkülönbség a piac-összekapcsolás nélkül


9

„A” részpiac

„B” részpiac

2. ábra: Árkiegyenlítődés piac-összekapcsolással

határ kapacitások (ATC) kihasználásának optimalizálását a tőzsdék végzik centralizáltan, mely által nő annak hatékonysága az explicit aukcióhoz képest, és egyetlen nettó kereskedelmi áramlást eredményez. A határkapacitás aukció a havi és éves időtávokra vonatkozóan változatlanul fennmarad. Az összekapcsolásból fakadó változásokat a 2. ábra szemlélteti. Az összekapcsolt piacok keresleti és kínálati görbéinek együttes figyelembevételével az ár arra a szintre mozdul el, ami mellett az olcsóbb piacon pont akkora a többlet eladási szándék, mint a többlet vételi szándék a drágább piacon. A piac-összekapcsolás többletforrásokat nem eredményez, így nem módosít az összekapcsolt piacok általános árszintjén. Viszont a kereskedelem hatékonyságának javítása révén az egyes részpiacok árait közelíti egymáshoz és jó esetben azonossá teszi azokat. A piacok összekapcsolásának legmagasabb szintje az ár alapú ös�szekapcsolás. Ez esetben nem lép fel szűk keresztmetszet, ami megbontaná az összekapcsolt országok közötti kereslet-kínálat egyensúlyát. Így az áramlás mellett az ár is egységesen kerül megállapításra az összekapcsolásba bevont valamennyi piacon. Amennyiben

10

2012/3 ■

az egyensúly valamilyen korlát miatt mégis megbomlik, a piaci összekapcsolás csak a mennyiségre korlátozódik. Ekkor az együttműködésbe bevont tőzsdék csak az egymás közti áramlást optimalizálják, az árakat pedig külön állapítják meg. Szűk keresztmetszet továbbra is fennállhat a két ország között. A legjellemzőbb korlátja az ár alapú összekapcsolásnak az összekapcsolt országok közötti határkeresztező kapacitás szűkössége. Ez abban az esetben lép fel, ha a külkereskedelmi igény magasabb a rendszerirányítók által napi szinten felajánlott határkapacitás mennyiségénél. Ez esetben csak mennyiség alapú piac-összekapcsolás fog megvalósulni. A két piaci ár különbsége lesz a kapacitás egységára, melyen a rendszerirányítók osztoznak. A cél természetesen az ilyen helyzetek számának és mértékének minimalizálása. Stratégiai vizsgálatokkal meg kell becsülni a várható viszonyokat és meg kell határozni a minimális költségű szükséges fejlesztéseket (elsősorban célszerű hálózat fejlesztéseket).

A piaci szereplők várakozásai, az első tapasztalatok n

A három ország piacának összekapcsolása 2012. szeptember 11-én in-


dult. A kezdés egybeesett egy olyan helyzettel, amikor a régió és benne Magyarország termelő kapacitással való ellátottsága nagyon kiegyenlített volt, köszönhetően több tényezőnek is, azaz a korábban említet szűk keresztmetszet nem állt fent. Ha megnézzük a piac összekapcsolás előtti 1-2 nap tőzsdei árait, akkor láthatjuk, hogy a magyar tőzsde záróára – szemben a korábbi gyakori helyzettel – alacsonyabb volt a szlovák tőzsde árainál. n A piaci szereplők vélekedése szerint az elmúlt időszakban egy hálózati karbantartás miatt a balkáni országok kevesebb villamos energiát tudtak Olaszország irányába exportálni így ez a többlet, valamint a kedvezőbb csapadékhelyzet miatti többlet a magyar piacra – mint a régió legdrágább piacára – került viszonylagos túlkínálatot okozva. Az összekapcsolás első két hete után a szlovák-magyar határkapacitás 100 MW-tal történő csökkenése, továbbá a Balkánon lévő termelés-fogyasztás egyensúly változása a szlovák-magyar árak jelentős eltérését okozta, igazolva a piaci szereplők azon véleményét, hogy a kezdeti megegyező árszint nem az összekapcsolásnak magának, hanem a kedvező régiós egyensúlynak volt köszönhető. n A kezdeti viszonylag alacsony spot árak és árkülönbségek (spread) hatással voltak a hosszabb távú jegyzésekre is, emiatt itt is csökkenő ártendenciát láthattunk. Hasonlóan, mint az azt követő hirtelen spotár emelkedésnél, amikor a hosszabb távú jegyzésekben a spread-ek növekedését tapasztaltuk. Összefoglalva a fentieket, a Market Coupling tartós hatásának megítéléséhez a jelenleg rendelkezésre állónál hosszabb időtáv árait kellene megvizsgálni. Az elmúlt néhány hét tapasztalatai alapján még nem vonható le olyan következtetés, amely a korábbiakban kialakult régiós árkülönbségek változására utalna.

A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás várható hatásai Balogh Gábor*

2012. szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh, a szlovák és a magyar piacokon és a köztük lévő határokon az áralapú piac-összekapcsolás. Az úgynevezett „Market Coupling” (továbbiakban MC) jelentősen javíthatja Magyarország és a régió ellátásbiztonságát, és kedvezőbb piacra jutási lehetőséget kínálhat a hazai erőműveknek. Az összekapcsolás egy integrált folyamat része, amely az egységes európai villamosenergia-piac 2014-es létrehozását szolgálja. A MC előtti időszakban a napi határaukció a magyar-szlovák határon explicit aukció keretében zajlott. Ez azt jelentette, hogy külön kapacitásaukción kellett részt venniük a kereskedőknek, és csak abban az esetben tudtak szállítani, ha rendelkeztek az aukción elnyert napi határkapacitás joggal. A folyamat nem volt optimális, mivel a felkínált határkapacitásra minden kereskedőnek külön kellett ajánlatot tenniük. A legfontosabb változás a MC bevezetésével, hogy az érintett határkeresztező kapacitások kezelése implicit módon történik a villamos energia kereskedelmével együtt, így nem kell külön kapacitás-aukción beszerezni azokat. Ez a kapacitások optimálisabb kihasználását segíti elő, hiszen a tőzsdék végzik centralizáltan. A másnapi határaukciók megszűntek az érintett határokon (magyar-szlovák), így a tőzsdén kívüli piacon csak hosszú távú (havi és éves) kapacitás lekötése birtokában lehet villamos energiát exportálni vagy importálni.

1. ábra: A cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedésű piacok összekapcsolásának hatása a tőzsdei árakra

Az áralapú piac-összekapcsolás révén az elérhető határkeresztező kapacitás mennyiségének figyelembevételével maximális energiaáramlást céloz meg az alacsonyabb árú területről a magasabb árú terület felé. Ennek következtében az árak kiegyenlítődése is megindul az egyes területek között. A piacegyesülés után ezt tapasztalhattuk (lásd 1. ábra). Abban az esetben viszont, ha a külkereskedelmi igény meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, akkor a két piacon különböző árak alakulnak ki, vagyis csak mennyiségalapú összekapcsolás valósul meg.

Az elmúlt időszakban nagyon sok kockázati felár épült be a magyar forward árakba a német piachoz képest, amit alapvetően fundamentális okokra vezethetünk vissza. A MC után tapasztalt árkiegyenlítődés hosszú távon hatással lehet a forward termékekre is, hiszen a három összekapcsolt piac között előbb-utóbb ár konvergencia indulhat be. Az hogy a német árhoz való viszonyt ez milyen időtávon befolyásolhatja, azt egyelőre még nem lehet megmondani, azonban vélhetően valamilyen árszűkülést tapasztalhatunk hosszú távon.

*Balogh Gábor, piacelemzési szakértő, MVM Partner ZRt. e-mail: [email protected]


11

Kapacitáshelyzet és erőműépítés Európában A villamosenergia-ellátás forrásoldalán az elmúlt évtizedben tapasztalt fejlődés ismét erős változást hozott Európában. A jóval korábbi szénerőmű-létesítések utáni átmeneti olajerőmű-létesítést az atomerőművek követték, majd a kilencvenes években megjelentek a földgázra épített erőművek, végül a megújuló források használata került előtérbe. Minden ország másként fejleszti erőműparkját, de vannak meghatározó irányzatok. A tapasztalatokat időnként össze kell foglalni ahhoz, hogy a kialakult helyzet alapján – igazodva a technológiai fejlődésekhez – a jövő várható irányairól közelítő kép adódjék. Természetesen csak rövidebb távra, mintegy másfél évtizedre, bár szokásos a hosszabb időre szóló tervek összeállítása, amelyek az időközben megváltozó feltételek következtében nem mindig teljesülnek, de a koncepció-alkotáshoz szükséges a hosszú távú gondolkodás is.

dr. Stróbl Alajos *

A 2011 végére kialakult helyzet Európában1 A kontinensünk erőmű-létesítéseit elsősorban az Európai Unió huszonhét tagországának tapasztalatai alapján mutathatjuk be – mielőtt a tágabb Európára, például az ENTSO-E számaira rátérnénk. Az EU-27 erőműparkjának elmúlt évtizedes fejlődését (1. ábra) hármas adatsorral szemléltethetjük. A nettó beépített villamos teljesítőképesség az EU-27-ben 2011-ben, az év végén már megközelítette a 900 GW-ot. Az erőműpark összetételében továbbra is a szénerőművek képezik a legnagyobb arányt, de ettől már alig marad el a földgázra épített erőművek részaránya. A csökkenő olajerőművekkel együtt a fosszilis energiahordozókkal üzemelő erőművek mintegy 55%-ot tesznek ki. A megújuló energiaforrásokat átalakító erőművek (a vízerőművekkel együtt) elérik a 30%-ot. Az atomerőművek nettó villamos kapacitásának aránya már csak 14% körül van. Külön ki kell emelni az ezredforduló óta eltelt tizenegy év változásait az egyes erőműtípusoknál. A változások itt az építések és leállítások különbségét jelzik. Látható, hogy a legnagyobb növekedés a földgáztüzelésnél tapasztalható, de nagyon sok szél- és naperőmű is épült, és a megújulós többlet együttesen már meghaladja a földgázos többletet. Ugyanakkor csökkent az atomerőművek, a szénerőművek és az olajtüzelésűek együttes kapacitása.

* Dr. Stróbl Alajos, főmérnök, Pöiry-Erőterv e-mail: [email protected]

12

2012/3 ■

2011-ben 896 GW egyéb napelem

5%

szélerőmű

10%

vízerőmű

15%

atomerőmű

14%

olajerőmű

6%

gázerőmű

23%

szénerőmű

26%

változások 2000 és 2011 között, MW gáz

116 000

szél

változás 2011-ben 9 718 MW

9 616 MW

84 000

víz

4 300

615 MW

egyéb

6 500

1 373 MW

napelem

47 000

21 000 MW

atom

-14 000

-6 253 MW

szén

-10 000

1 373 MW*

olaj

-14 000

-446 MW * épült 2147 MW, leállt 840 MW

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 62. k. 5. sz. 2012. p. 43.

1. ábra: Erőművek az EU-27-ben 2000 és 2011 között

Amennyiben csak a 2011-ben tapasztalt változásokat nézzük, akkor feltűnhet, hogy naperőműből – napelemes (PV) erőműből – épült a legtöbb. Szélerőműből és földgáztüzelésű erőműből az éves növekmény közel állandó, megközelíti a 10-10 GW-ot. Atomerőművekből és olajerőművekből már nagyobb volt a leállítás, viszont szénerőműből több épült, mint leállt. Egyes irodalmi források szerint a növekvő földgázárak és a csökkenő szén-dioxid-árak mellett újból előtérbe kerülhetnek a szénerőmű-építések. Ebben ugyan ne legyünk egészen biztosak, mégis gondoljunk e változási lehetőségre, hiszen az elmúlt ötven év fejlődése (2. ábra) alapján nem kizárt, hogy újra több szénerőmű épül Európában – főleg Németországban, Lengyel-


országban, Csehországban, Angliában, Belgiumban és Hollandiában, később Bulgáriában, Romániában és talán Magyarországon.

Helyzet az ENTSO-E tagországaiban A teljesség kedvéért a bővebb Európát, az ENTSO-E-hez tartozókat is meg kell vizsgálni. Svájc, Norvégia, Izland mellett a jugoszláv utódállamokkal tágabb ez a kör, mint az EU-27. Az elmúlt három év fontosabb adatai (1. táblázat) jelzik egyrészt a 2010-ben tapasztalt növekedés után a 2011-ben mért vis�szaesést, másrészt a kihasználások változását, illetve a teljesítőképesség és a csúcsterhelés módosulását. Meg kell

az évente üzembe helyezett fosszilis erőművek együttes teljesítőképessége 20 000 MW 16 000 gázerőművek 12 000 szénerőművek 8 000

4 000

0

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020

a fosszilis erőmű üzembe helyezésének ideje Forrás: VGB PowerTech 92. k. 1/2. sz. 2012. p.43-47.

2. ábra: Szén- és földgázerőmű-létesítések Európában

jegyezni, hogy az ENTSO-E mindig nettó értékekkel számol. A 2009. évi krízis után mind a termelés, mind a fogyasztás megnőtt 2010ben, majd 2011-ben ismét lecsökkent. A beépített erőműves nettó villamos teljesítőképesség névleges értéke azonban végig növekedett. Ennek megfelelően viszont tavaly kisebb lett az erőműves kapacitás kihasználása. Tavaly a fogyasztói villamos csúcsterhelés jelentősen mérséklődött, és ezzel a kapacitás és a csúcs hányadosa megnőtt, ami látszólag nagyobb biztonságot jelentett az európai villamosenergia-ellátásban. Célszerű országonként is megnézni az erőművek beépített teljesítőképességének tavalyi kihasználását, mert jelentősek az eltérések (3. ábra). Az országok többségében ez a kihasználás kisebb 50%-nál, az 5000 h/a-t sehol sem érték el, viszont többen 3000

h/a alatt maradtak. Mi is az átlag alatt vagyunk. Leginkább Szerbiában használták ki az erőműveiket, a legkevésbé Litvániában. Az atomerőművekre támaszkodó Franciaországban még a 4300 h/a-t sem érték el. Érdekes, hogy a portugál kihasználás alig több 2500 h/a-nál, az olasz viszont még ezt sem éri el. Mindez nagyon összefügg az erőműparkok összetételével, a kereskedők által importált vagy exportált villamos energia nagyságával. A villamos teljesítőképesség és energia összetételének bemutatása (4. ábra) felhívja a figyelmet az atomerőművek nagy, a fosszilis tüzelésűek közepes és a megújuló forrásokkal működő erőművek kis kihasználására. Elsősorban a svájci és norvég rendszer figyelembe vétele következtében, az EU-27-hez képest ENTSO-E-ben a

1. táblázat: Szén- és földgázerőmű-létesítések Európában

fosszilis erőművek aránya már 50% alá csökkent, a megújulóké pedig megnőtt. Az ENTSO-E 35 tagországából csak tizenötben van atomerőmű, ezek részaránya azonban igen eltérő a belföldi villamosenergia-termelésben (5. ábra). Mi a negyedik (a világon az ötödik) helyen vagyunk ebben az összeállításban, és az idei első félév alapján már 45% fölé kerültünk. Más a helyzetünk a megújulók területén (6. ábra) Európában. A bruttó belső villamosenergia-felhasználásban az utolsóak vagyunk, és az EU-27-ben tett kötelezettségünk alapján ott is maradunk, bár növekvő, 10,9%-os részaránnyal. Feltétlenül említésre kínálkozik a beépített teljesítőképesség és a csúcsterhelés egymáshoz képesti aránya az egyes tagországokban (7. ábra), mert igen nagy eltérések fedezhetők fel mind a nagyobb, mind a közepes „nagyságú” ellátásokban. A jelentős „megújulós” erőműparkkal rendelkező Németországban jóval nagyobb a különbség a kapacitás és a csúcs között, mint az atomerőműves Franciaországban. Nem sokat mond azonban önmagában ez az arány az ellátás biztonságáról, hiszen hiába kétszer annyi a kapacitás Olaszországban, mint a csúcsterhelés, mégis itt importálják a legtöbb villamos energiát. Az egész ENTSO-E-ben a belső, tagországok közötti villamosenergia-csere értéke 2011-ben elérte a 371 TWh-t, míg a külső csere alig 41 TWh volt, így az összes kereskedelmi forgalom több mint 12%-át tette ki a teljes belső fogyasztásnak, egy százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az exportáló országok sorát természetesen Franciaország vezeti, de nagyon sok volt a cseh és a bulgár kivitel is (8. ábra). Mértékadó még a svéd, a leállított atomerőművek ellenére a német, a spanyol és a lengyel villamosenergiaexport. Importáló országból több van (22), és a szokásnak megfelelően Olaszország vásárol a legtöbbet külföldről (9. ábra). Jelentős a finn, az osztrák, a holland és a horvát behozatal, és hazánk is előkelő helyen van ebben a sorban. A belföldi felhasználáshoz képest az olasz import 13,8%-ot, az osztrák 13,6%-ot tett ki, hazánk pedig tavaly 16,5%-ot importált. Ez jóval elmarad a horvátok 44%-a mögött. Mielőtt az erőmű-létesítésekre rátérnénk, még be kell mutatni, hogy


13

3. ábra: Az erőművek kihasználása 2011-ben az ENTSO-E-ben Szerbia Montenegró Szlovénia Ciprus Hollandia Észtország Lengyelország Franciaország Belgium Cseh Köztársaság Finnország Nagy-Britannia Svédország Norvégia Bosznia-Hercegovina Németország Macedónia Bulgária Svájc Magyarország Görögország Románia Szlovákia Ukrajna Nyugat Ausztria Írország Dánia Észak-Írország Spanyolország Portugália Lettország Horvátország Olaszország Luxemburg Litvánia

4. ábra: Az ENTSO-E összetétele 2011-ben

4937 4598 4571 4558 4517 4486 4373 4287 4274 4267 < 50% 4126 4121 4017 4009 3940 3847 3795 3637 3578 3538 3391 3281 3250 3105 3102 3013 2786 2785 2730 2544 2518 2491 2440 Forrás: ENTSO-E Memo 2011. 2136 Provisional values as of 30 April 2012

1198

FR

77,7%

54,5%

BE

53,6%

HU

43,8%

SI

42,4%

CH

40,7%

SE

39,6%

BG

33,7%

CZ

33,0%

FI

31,6%

ENTSO-E

26,5%

ES

20,8%

GB

19,7%

RO

18,9%

DE

18,2%

NL

3,6% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

Forrás: ENTSO-E Memo 2011. Provisional values as of 30 April 2012

2011-ben mely országokban nőtt és melyekben csökkent a villamosenergia-fogyasztás (10. ábra), hiszen az igénynövekedés egyik indoka lehet az építésnek. Húsz országban csökkent tavaly a villamosenergia-fogyasztás. Nálunk még nőtt.

Az erőműépítések jelenlegi nehézségei Évtizedünkben – egyelőre – úgy tűnik, hogy csökkent Európában az erőmű-létesítési aktivitás, kevesebb nagy tervről hallunk. Ennek az irányzatnak több alapvető oka lehet egy felmérés szerint. Kiemelve, előre hozva a legnagyobb kockázatokat, a következő fő okok emelhetők ki1:

14

2012/3 ■

15,4% 21,1%

egyéb

26,5%

13,7%

megújuló víz atom

48,2%

48,6%

teljesítőképesség

villamos energia

fosszilis


6. Megújulók részaránya a bruttó villamosenergia-fogyasztásban

5. ábra: Atomerőművek termelési részaránya 2011-ben

SK

9,3%

16,4%

90%

IS NO PT ME AT SE CH LV HR LT LU DK ES FI BA RO IT SI MK RS IE DE SK GR NI FR BE NL EE BG GB PL CZ HU

36,4% 35,1% 34,1% 33,2% 32,3% 31,4% 28,2% 24,8% 24,5% 23,8% 22,3% 19,9% 19,0% 18,5% 15,4% 14,3% 12,8% 12,4% 11,1% 9,6% 8,9% 8,1% 7,3% 6,5% 6,0%

Bizonytalanságokat tapasztalnak a befektetők a politikai törvényalkotásban, tehát nincs meg a kellően megalapozott jogi háttér sok országban ahhoz, hogy hosszabb ideig tartó nagy tőkeigényű befektetésekre vállalkozókat ösztönözzenek. n Gondot okoz a villamosenergia-piacon a termelői áralakulás előre nem elég jól megbecsülhető értéke. Mivel az egész villamosenergia-ellátásban lényegében csak a termelésben, az erőművek között van verseny, így a kereslet és kínálat alapján kialakuló piaci árak itt a meghatározóak. Egy n

1 Huszonkét

áramszolgáltató véleménye alapján kialakult kép. Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 64. k. 6. sz. 2012. p. 9.


50,0% 48,0%

56,8% 56,0%

67,5% 65,8%

75,6%

99,4% 96,3%

2011

Az ENTSO-E átlaga 25,3% Forrás: ENTSO-E Memo 2011. Provisional values as of 30 April 2012

évre (2011 szeptemberére) visszatekintve megállapítható, hogy az EEX alapterhelésű átlagárak 60 €/ MWh feletti értékről idén júliusra 50 €/MWh alá kerültek, és a mostani forró nyár hatására csak kicsit emelkedtek. n Hiányzik a tervezési és a befektetési biztonság. Egyrészt nehéz üzleti terveket készíteni, amelyek ilyen áralakulások mellett biztonsággal jeleznék, hogy a befektetési terv valóban pozitív jelenértéket adna. A kockázati tőke a mai válságos időkben elkerüli számos országban az erőmű-létesítési piacot, a magánbefektetők kivárnak, és az államoknak egyéb nehézségeik is vannak, így óvatosak a beruházásoknál.

BE

CZ

8,2

8,4 7,3

9,5 5,9

6,2

6,9

8,5

12,4 8,7

9,9

11,9

14,8

17,1 15,0

17,4

17,6

4

4,0 3,0

19,0 10,2

AT

4,3

20,0 14,1

NL

4,6

21,1 9,7

6 24,1 18,0

20

31,8 22,1

40

34,7 22,8

8

8,1

10

9,2

88,5

12

36,4 26,0

60

14

57,9

53,7

80

nyári csúcs

16 96,9

91,7

100

84,0

120

43,6

140

Közepes villamosenergia-rendszerek

18 118,4

126,5

156,0

160

GW 20

nyári csúcs

19,0

Nagyobb villamosenergia-rendszerek

GW 180

2

0

0 DE

FR kapacitás

IT

ES

GB

SE

PL

NO

maximum


PT

CH

RO

kapacitás

FI

GR

BG

DK

HU

IE

RS

SK

HR

maximum


7. ábra: Teljesítőképességek és csúcsterhelések

Továbbra is számolni kell a növekvő környezetvédelmi szigorításokkal, amely kedvező ugyan a minőségi fejlődésben, de gondokat okoz az erőművek tervezésekor. n Sok helyen akadályozza az erőműlétesítéseket a lakossági elfogadás hiánya. Az ismeretterjesztés mai fejlett rendszere általában nem az erőműveket építeni akaróknak kedvez. A média nem mindig a befektetők oldalán áll. n A szén-dioxid-kibocsátásának kereskedelme változik, új megoldás körvonalazódik 2013 után. Ez különösen a szénerőmű-létesítést hátráltathatja. Sok ország – például Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária – a nagy szénerőműparkjuk miatt kedvezményeket tud kicsikarni ezen a területen, mégsem lehetnek biztosak a későbbiekben az üvegházhatású gázok emissziójának pénzügyi terheit illetően. n Óvatosságra inti a befektetőket a mai – látszólagos – teljesítőképesség-többlet a csúcsterhelés felett. Az 1. táblázat utolsó sorában bemutatott hároméves növekedési arány azt jelezheti Európában, hogy van elég erőmű, és a nemzetközi összeköttetések, a kereskedelem fejlődése miatt ezek jól ki is használhatók. Azért látszólagos azonban ez a kapacitásfelesleg, mert ez nagyrészt a bizonytalan kínálatú szél- és naperőmű-parkok növekedéséből ered. Másrészt azonban gondolni kell arra, hogy a csúcsterhelések nem fognak gyorsan növekedni a következő években, hiszen előtérbe n

kerültek szinte minden országban a hatékonyságot növelő intézkedések. n Vannak műszaki jellegű kockázatai is az erőmű-létesítéseknek, ami ös�szefügg egyes fejlesztések sikerével vagy sikertelenségével. Sikeresen fejlődik a gázturbinás technológia, a tengeri szélerőművekkel egyre jobb megoldásokat valósítanak meg, és a napelemek is egyre olcsóbbak lesznek a fejlesztés hatására. Ugyanakkor igen bizonytalan jövőjű a szén-dioxid leválasztásának és tárolásának műszaki fejlesztése, és a harmadik nemzedékes atomerőművek sorozatgyártása sem kezdődött még meg Európában. n Egyes technológiáknál a szűk gyártási kapacitások lehetnek a további gyors fejlesztések akadályai. A gyártók a korábban említett bizonytalanságok miatt egyelőre nem alakítottak ki megfelelően nagy, rugalmas gyártási képességet, hiszen bizonytalanok a megrendelések. Az egyaránt vonatkozik a régi és az új technológiákra: a gázturbinákra éppen úgy, mint a reaktortartálygyártókra. n Előfordulhat, hogy új versenyzők lépnek a piacra az erőműves technológiákkal, ami a meglévő létesítések korai megtervezésekor rizikót jelenthet. n A jövőre vonatkozó megbízható becslések hiánya alapvetően hátrányos az erőművek építésére. A villamosenergia-igények változása, az energiahordozó-kínálatok alakulása vagy az általános befektetői klíma enyhülése igen nehezen becsülhető.

Ez jól látszik az évente a szakirodalomban megjelenő prognózisok módosulásainál vagy a különféle becslők eltérő eredményiben. Végső soron szükség lenne új erőművekre 2020-ig és később még inkább, de elsősorban a meglévők pótlása miatt. Nagyon sok a már régen épült erőmű Európában, amelyek sem gazdasági, sem környezetvédelmi, sem megbízhatósági szempontból nem tarthatók még sokáig üzemben. Amennyiben az elmúlt években folyamatosan nem cserélték le a régieket újakra – a legtöbb helyen így van –, akkor a pótlási igény egyszerre jelentkezhet óriási terhekkel. Az európai együttműködés – EU-27 és ENTSO-E, majd ENTSO-G – segíthet azon, hogy az egyes országokban jelentkező átmeneti hiányokat kisegítő kereskedéssel pótolják, vagy az átmeneti többleteket kihasználják. Mind a villamos energia, mind a földgáz nemzetközi, európai piacának ez az együttműködés sokat segíthet – erősebb hálózati összekötések kiépítésével.

Erőmű-létesítési irányzatok Az európai erőmű-létesítésben most mind a decentralizálásra, mind a központosításra való törekvés megfigyelhető. Az előbbi inkább a piacra jobban támaszkodó nyugati országokra jellemző, az utóbbi a konzervatívabb keleti országokra, de lényegében mindkét irányzat szinte mindenütt hatással van az építésekre. A decentralizált – elosztott és fogyasztókhoz közeli – termelés főleg


15

kisebb erőművekre, megújuló forrásokra épülőkre támaszkodik, és a kisegítő fosszilis forrás többnyire földgáz. A 2500-3500 h/a körüli átlagos erőmű-kihasználási óraszám azt jelenti, hogy adott villamosenergia-igényhez sok erőművet kell építeni nagy együttes villamos teljesítőképességgel. Viszont rugalmasan illeszkedni lehet a bizonytalan igénynövekedéshez, egy-egy fejlesztés kisebb tőkét igényel, kevesebb kockázatot jelent. Tárolási megoldások természetesen kellenek. Ezeknél a rendszereknél az intelligens mérések és az okos hálózatok fejlesztése előrébb tart, hiszen itt az üzemeltetés mindenkori optimálása nagy jelentőségű – főleg a változó megújulós kínálat miatt. Meg kell említeni, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-ellátás főleg az ilyen decentralizált megoldásoknál terjed.

A központosított rendszerekben az alaperőmű-létesítés inkább a meghatározó, tehát az atomerőművek és a lignittüzelésűek építése. Itt a 4000-4500 h/a körüli átlagos rendszerkihasználást a nagyobb tartalékok és a nagyobb tárolók teszik lehetővé. Gondot jelent a bizonytalan feltételek mellett megvalósított, hosszú építési idejű és nagy tőkeigényű befektetések gazdaságosságának megítélése piaci alapon. Ezért ezen a területen az állam szerepe nagyobb lehet. Nem lehet egy-egy országot kiemelve most megmondani, hogy melyik irányzat ma a legjobb, és különösen azt nem, hogy egy adott ország fejlesztése ma Európában optimálisnak látszik. Kiválasztva a főbb erőmű-létesítési technológiákat, azért bizonyos tájékoztatás mégis adható a mai jellemző európai erőműépítésekről.

Franciaország

55 117

Csehország

17 045

Bulgária

10 507

Svédország

7 127

Németország

6 286

Spanyolország

5 721

Lengyelország

5 244

Észtország

3 469

Ukrajna Nyugat

3 082

Norvégia

2 578

Románia

1 900

Bosznia-Hercegovina

1 489

Szlovénia

1 274

0

5 000

10 000

15 000

20 000


25 30 000 55 000 000 60 GWh

8. ábra: Exportáló országok az ENTSO-E-ben

-6,8% -6,0% -5,5% -5,3%

-4,3% -3,5% -3,3% -3,3% -3,3%

Csökkenések

-2,3% -2,2% -2,0% -2,0% -2,0% -1,9% -1,2% -1,2% -0,7% -0,7% -0,5%

Olaszország Finnország Ausztria Hollandia Horvátország Litvánia Magyarország Nagy-Britannia Luxemburg Svájc Görögország Portugália Macedónia Belgium Dánia Észak-Írország Lettország Szlovákia Írország Szerbia

45 763 13 875 9 306 8 878 7 686 6 741 6 649 4 801 4 442 3 778 3 249 2 757 2 621 2 513 1 371 1 279 1 250 727 490 229 0

5 000

10 000

15 000

20 000


Franciaország Norvégia Ciprus Svédország Belgium Finnország Írország Dánia Portugália Észtország Spanyolország Nagy-Britannia Svájc Luxemburg Észak-Írország Cseh Köztársaság Görögország Németország Lettország Horvátország

Ausztria

2545000 30 000 000 50 GWh

0,4%

Szlovákia

0,6%

Olaszország

0,6%

Litvánia Hollandia

0,9% 1,2%

Lengyelország

1,5%

Szerbia

1,6%

Magyarország

1,7%

Szlovénia Izland Románia Bosznia-Hercegovina

Növekedések

2,5% 2,7% 2,9% 3,9%

Bulgária Macedónia Ukrajna Nyugat Forrás: ENTSO-E Memo 2011. Provisional values as of 30 April 2012

10. ábra: Villamosenergia-igények változása egyes országokban

2012/3 ■

Az elmúlt évtized fejlődése folytatódik ebben az évtizedben, sőt talán a távlati, 2030-2050-ig terjedő tervekben is. Európában ma ezen a fejlesztési területen a legnagyobb villamosenergia-rendszer, a német emelkedik ki. Ma Németországban 30 GW-os szélerőmű-park, 25 GW-os naperőmű-együttes mellett az 5-6 GW-ot alig meghaladó vízerőmű-rendszer és biomassza-erőmű már nem is olyan jelentős. Amennyiben a következő évtizedet is tekintetbe ves�szük, akkor nyilvánvaló (11. ábra), hogy a naperőművek (PV) fejlődése a meghatározó (elsősorban a háztetőkön), de a szélerőmű-építés is jelentős, elsősorban már a tengerbe építettek következtében. Ez a két megújuló energiaforrás (nap,

9. Importáló országok az ENTSO-E-ben


16

Erőművek megújuló forrásokra


5,4% 7,9% 8,7%

getotermikus

vízerőmű

biomassza

földi szél

tengeri szél

nap

160 GW

140 120

60

100 50

80 37

60 18 1

40

10

3 35

28

20

25

37

38

6

7

9

11

2010

2015

2020

2030

0

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 12. sz. 2011. p.42-45.

11. ábra: Megújuló erőművek növekedése Németországban

szél) az, amelyre a legtöbb erőművet építhetik más országokban is – főleg a déli és a tengerparttal rendelkezők. Németországban úgy számolnak, hogy a villamosenergia-igény jelentősen csökkeni fog hosszabb távon a hatékonyság javulása miatt – a hőszivattyúk és a villamos autók terjedése ellenére. Ezt a csökkenő energiaigényt viszont növekvő erőműves teljesítőképességgel, sőt – adott esetben – import igénybevételével kell kielégíteni. A távlati tervezésben, például a 2020 és 2060 közötti időszakban természetesen több változatban számolnak (12. ábra): van egy alsó és egy felső határ. Mindegyikben csökken a nem

megújuló forrással üzemelő erőművek együttes villamos teljesítőképessége, alig eltérő mértékben. Az is feltűnhet, hogy a naperőműves fejlesztés távlatilag korlátozott, tehát inkább a szélerőművek, főleg a tengerre telepítettek kerülnek előtérbe. Jól látszik, hogy az alsó határnál a 2030-ra elérendő 220 GW körüli teljesítőképesség később már nem növekedik, viszont a felső határnál ekkorra már el kellene érni a 250 GW-ot, majd tovább menni 300 GW felé – jelentős importot tekintetbe véve. Felvetődik a kérdés, hogy miért ilyen optimisták a németek a megújuló források villamosenergia-ipari hasznosításá-

Az alsó határ

350 GW

300

250

250

200

200

Erőművek fosszilis tüzelőanyagra Ma elsősorban földgázra épülnek erőművek, de egyes országokban nem kizárt a szénerőmű-létesítés nagyobb újabb fellendülése sem. A földgázra épített nagyerőművek szinte kizárólag összetett körfolyamatú gáz- és gőzturbinás (CCGT) technológiával készülnek,

A felső határ

350 GW

300

ban. Elsősorban a technológiai fejlesztésükben bíznak, az ehhez kapcsolódó exportjukban és a több százezres munkahely megteremtésének előnyeiben. A fejlesztések eredményeképpen a teljesítőképességre vonatkoztatott fajlagos beruházási költség jelentősen csökkeni fog (13. ábra) – mindenekelőtt a napelemeknél és a tengeri szélerőműveknél, és főleg 2020-2030-ig. Később már nem annyira. A szárazföldi szélerőműveknél már nagy csökkenés most sem várható, de azért 1000 €/kW alá kerülhetnek. A szélerőművek területén Európában elsősorban az északi területeken, a tengerbe épített típusoknál nagy a fejlődés. Már tíz országban üzemel ilyen szélerőmű-park, a legtöbb az Egyesült Királyságban és Dániában. Évente mintegy 900 MW-tal nő ez a tengeri fejlesztés, így tavaly az év végén Európa 3800 MW feletti kapacitással rendelkezett. A naperőműveknél a déli országok (Olaszország, Spanyolország) fejlesztése a nagyobb. Később számítanak az Észak-Afrikába telepíthető naperőművekre is.

86,7

150 100 50

61,0

53,5 17,3 27,2

108,7

49,0

70,2

89,8

69,3

63,1

67,2

77,5

2010

2020

szél

nap (PV)

2030

biomassza

2040 víz

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 62. k. 5. sz. 2012. p. 30-37.

150

79,0

83,0

40,1

36,4

földhő

2050

2060

75,2

49,0

77,8

97,7

89,8

81,5

65,4

81,8

53,5 17,3 27,2

100 50

55,9

0 nem megújulók

70,0

67,9

108,7

115,3

141,8

44,6

39,5

2050

2060

0

megújulós import

2010

nem megújulók

2020

szél

nap (PV)

2030

biomassza

2040 víz

földhő

megújulós import


12. Hosszú távú erőműpark Németországban


17

18

2012/3 ■

4000

3500 fajlagos beruházási költség, €08/kW

és a kiserőművek többsége gázmotoros. Európa legtöbb országában az új fos�szilis erőművek még ebben az évtizedben földgáztüzelésűek. Az egység-teljesítőképesség 450 MW-ról 500 MW fölé növekedhet, és igazolták már, hogy 60%-nál jobb hatásfok is elérhető kondenzációs termeléssel. Az ilyen erőművek átlagos kihasználása 3000 h/a körül van az adott szabályozási zóna adottságainak és környezetének függvényében. A növekményköltséget a dráguló földgáz és a javuló hatásfok együtt határozza meg. Nagyon fontosnak tartják, hogy az ilyen erőművek rugalmasabbak legyenek, mint a korábbiak, tehát nagyobb terhelésváltoztatási sebesség legyen elérhető, a minimális terhelhetőség pedig csökkenjen. A kis leállítási és indítási veszteségek miatt a gyakoribb leállás általánossá válhat, és évente akár 200-szor is indulhat egy-egy ilyen blokk. A rugalmasság azért is nagyon fontos, mert a legtöbb helyen a megújuló energiaforrások mellett ezek a fosszilis tüzelésű egységek maradhatnak meg legtovább az erőmű-építési piacon még akkor is, ha a szén-dioxid-kereskedelmi árak megnőnének. A kapcsolt termelésű nagyerőművek többsége szintén földgázzal üzemel. A szénerőművek hatásfokát tovább javítják: lignittüzelésnél 43%, feketeszén-tüzeléskor 45% feletti hatásfokokat várnak viszonylag nagy villamos egység-teljesítőképesség mellett. Szénerőművek ma Európában főleg Lengyelországban, Németországban épülnek, de Hollandiában és Belgiumban is. Nem ritka, hogy a kisebb egységteljesítőképességű szénerőművekben a biomassza és a szén együttes tüzelésére építenek erőműveket, így a fajlagos szén-dioxid-kibocsájtás mérsékelhető. A széntüzelésű erőműveknél később bevezethetik a szén-dioxid-leválasztást és a CO2 -tárolást, de egyelőre mérséklődött Európában a fejlesztési kedv, a demonstrációs berendezések elterjedésére tehát még sokáig várni kell. Sok országban a hazai szén mellett import szenet tüzelnek, mert a világkereskedelemben a feketeszén ára vetekszik a hazai kitermeléssel. Ennek megfelelően például a húszas években leállhat a német feketeszén-bányászat, és a belföldi szenet csak a külfejtésű lignit jelenti.

3000 2500 2000

tengeri szélerőmű napelem (PV)

1500 1000

szárazföldi szélerőmű

500 0

2010

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

2050


13. Megújulós erőművek fajlagos beruházási költsége

Atomerőmű-fejlesztés Az atomerőmű-fejlesztés Európában kicsit elmaradt a világon tapasztalt építési ütemtől. A legújabb előrejelzések2 szerint 2011 végén 63 reaktorblokk épült a világon, Európában azonban csak 16 egység (2. táblázat – ld. 20. oldal), ennek a többsége pedig Oroszországban. Zárójelben szerepelnek a 2010 végén tapasztalt adatok, amelyekből az látszik, hogy egy év alatt csökkent a világon az atomerőműves blokkok száma, sőt, az építéseké is kisebb lett. Más források szerint Bulgáriában már lemondtak az új atomerőmű építéséről, de Szlovákiában még épül a régebbi VVER-440-es típus. Az új blokkok többsége Európában már harmadik nemzedékes. Az eredeti tervekhez képest csúszik a finn és a francia fejlesztés (EPR 1600-as típusok). A táblázatban látható, hogy Franciaországban és Oroszországban üzemelt a legtöbb atomerőmű kontinensünkön. A francia fejlődés a második nemzedékes blokkokkal a hetvenes évek közepén kezdődött a 900-as egységekkel, majd a nyolcvanas évek közepén 1300-asokat helyeztek üzembe, végül a kilencvenes évek közepétől még nagyobbakat. Jelenleg 19 atomerőműben 58 blokk üzemel, de ezek átlagos életkora már 25 év. Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 64. k. 7/8. sz. 2012. p. 31-37. 2


Az új, harmadik nemzedékes típus fejlesztése megkezdődött, de egyelőre úgy néz ki, hogy csak mintegy húszévi szünet után számíthatnak az országban az újabb, korszerűbb atomerőműre. Aztán megkezdődhet majd a régebbiek cseréje. Látható a táblázatból az is, hogy a hazai termelésben itt a legnagyobb az egész világon az atomerőműves részarány – messze megelőzve Belgiumot és Szlovákiát. Külön ki kell emelni az orosz fejlesztést. Jelenleg itt tíz atomerőműben több mint harminc blokk üzemel, de ezeknek csak a fele VVER típus, és ezek is nagyon idősek. A jelenlegi atomerőművek 25 GW teljesítőképessége a harmincas évek végére nagyon lecsökkenhet, ezért a 2035-re tervezett 37 GW kapacitásnak a többségét már a harmadik nemzedékes, VVER-1200-as egységek képezhetik. Elsősorban a tizenöt RBMK típusú reaktorblokkot akarják minél előbb kiváltani a korszerűbb nyomottvizes típussal. Gondolnak az exportálási lehetőségre is, például Kalinyingrád (az egykori Königsberg) térségében építendő atomerőműből tenger alatti kábelen át Németországba akarnak villamos energiát átvezetni. Több európai ország tervez még új atomerőművet a fentieken kívül, de egyelőre az építések még nem kezdődtek el. Talán várni kell a harmadik nemzedékes blokkok tapasztalataira, hiszen a létesítés biztonságához referencia szükséges.

tárolós erőművek fejlesztése Mind a rövidebb, mind a hosszabb idejű tárolás jelentősége növekedik az európai villamosenergia-ellátásban. A rövidebb idejű – legfeljebb 6-8 órás – tárolás elsősorban a ciklikusan változó napi terhelések kiegyenlítésére szolgál: az éjszakai olcsóbb árammal töltenek, csúcsidőben a drága piaci áron eladnak. Lehet persze heti ciklusokat is megvalósítani (25-30 órás tárolókkal), amikor a hét végén töltenek, hét közben ürítenek. Amennyiben nagy az alaperőműkapacitás (sok az atomerőmű és sok a lignittüzelésű) egy rendszerben, akkor ezek kihasználását csak ilyen tárolókkal lehet megemelni a gazdaságos, 7000 h/a körüli vagy még nagyobb szintre. Más a helyzet a megújuló energiahordozóknál, különösen a szélerőműveknél. Itt nincs ciklikusság, azaz itt hosszú idejű tárolások szükségesek. A szél napokig erős lehet a szárazföldön, aztán hosszú ideig szélcsend honolhat. Itt nehéz a napi terhelésingadozásokat a „véletlenszerű” szélingadozásokkal összehangolni, ha csak rövid idejű tárolók, például szivattyús tárolók vannak a rendszerben. Ezek is segítenek ugyan, különösen a dinamikai hatások kiegyenlítésében, de tar-

tósan nem oldják meg a szélerőművek optimális használhatóságát. Például Németországban is épülnek szivattyús, tárolós vízerőművek, de a 6 GW-ot alig meghaladó teljesítőképesség messze elmarad a mai szél- és naperőműves kapacitás mellett. Az egyre nagyobb szivattyús erőműpark tehát egyre kisebb részarányú lesz a megújulókhoz képest (14. ábra). A hosszú idejű tárolások mai legjobb megoldása a magas hegyekben tárolt vízre épített erőművek használata. Az idényjellegű víztárolás különösen a Skandináv országokban és az Alpokban jellemző, de más térségekben is vannak völgyzáró gátak a víz felfogására. Nagyobb szél esetén innen kevesebb, szélcsend esetén több vizet lehet elvenni, erőművekben villamos energiává alakítani. Megfelelő hálózati összeköttetések, nemzetközi kereskedelmi megoldások persze kellenek. Hosszabb távon ott van a hidrogén. Nagy széltöbblet esetén vízbontással hidrogén állítható elő, amely tárolható, majd szükség szerint felhasználható villamos energia termelésére. Igaz, hogy a tárolási hatásfok legfeljebb 40% (szemben a szivattyús, tárolós rendszerek 75%-ával), viszont jóval nagyobb a tárolási időállandó. A jövő útja feltehetően ez lesz – legalább az egyik út.

Összefoglalás Nehéz ma Európában új erőművet építeni, nem csak Magyarországon. Bizonytalanul nőnek a villamosenergia-igények, változnak a politikai felfogások, lehűlt a befektetési klíma, látszólag sok erőmű van már, és hitel nehezen szerezhető. Általában két irányzat figyelhető meg: (i) megújuló forrásra épített erőművek, rugalmas fosszilis erőművek, főleg földgázon a decentralizált termelési módot erősítve; (ii) nagyobb alaperőművek építése tárolós megoldásokkal megtartva a centralizált villamosenergia-ellátás korábbi előnyeit. Szinte minden európai országban van egy kicsi ebből is, egy kicsi abból is. Egy-egy ország fejlesztése általában kiemelhető, de ez nem jellemző egy másik országra, főleg nem mintaképként. Feltehetően hamarosan tisztul a kép, és kontinensünkön sok új, korszerű erőművel fogják kiváltani a régieket – a nem túlzottan növekvő vagy akár csökkenő villamosenergia-igények mellett. A magyarországi erőműpark fejlesztéséhez a leírtak csak vázlatot jelenthetnek, tehát itt az egyéniségünk, saját igyekezetünk fontosabb lehet, mint az egyes irányzatok utánzása.

14. ábra: Hosszú távú erőműpark Németországban

14,4

12,1

7,8 6,5

6,5

7,1

7,9

4,0

2005

2010

2015

a megújulók %-ában

2020

a teljesítőképességük, GW

Forrás: Brennstoff-Wärme-Kraft, 64. k. 7/8. sz. 2012. p. 5-8.


19

2. táblázat: Atomerőművek és építésük a világon (kiemelve az atomerőművet építő európai országokat)

Ország Argentína Örményország Belgium Brazília Bulgária Kína Németország Finnország Franciaország Nagy-Britannia India Irán Japán Kanada Dél-Korea Mexikó Hollandia Pakisztán Románia Oroszország Svédország Svájc Szlovákia Szlovénia Spanyolország Dél-Afrika Tajvan Cseh Köztársaság Ukrajna Magyarország USA

Összesen

Blokkszám 2 (2) 1 (1) 7 (7) 2 (2) 2 (2) 16 (13) 9 (17) 4 (4) 58 (58) 18 (19) 20 (20) 1 (0) 51 (55) 18 (18) 22 (21) 2 (2) 1 (1) 3 (2) 2 (2) 33 (32) 10 (10) 5 (5) 4 (4) 1 (1) 8 (8) 2 (2) 6 (6) 6 (6) 15 (15) 4 (4) 104 (104)

437 (443)

Üzemben BT, MW * E, TWh/a ** 1 005 408 6 213 2 007 2 000 12 617 12 696 2 800 65 880 11 677 4 780 1 000 46 628 13 425 20 501 1 366 515 787 1 412 25 242 9 494 3 430 1 890 727 7 728 1 888 5 144 3 936 13 818 2 000 106 353

389 367

5,9 2,4 45,9 14,8 15,3 82,6 102,3 22,3 423,5 62,7 3,7 156,2 88,3 147,8 9,3 3,9 3,8 10,8 162,0 58,1 25,7 14,3 5,9 55,1 12,9 40,4 26,7 68,7 14,7 790,4

2 627,6

Megjegyzés: *bruttó értékek; ** nettó értékek

20

2012/3 ■


Arány, %

5,0 33,2 54,0 3,0 32,6 1,8 17,8 31,6 77,7 17,8 3,7 18,1 15,3 34,6 3,6 3,6 3,8 19,0 17,6 39,6 40,8 54,0 41,7 19,5 5,2 19,0 33,0 47,2 42,0 19,2

13,0

Épül Blokkszám BT, MW * 1 (1) 1 (1) 2 (2) 26 (29) 1 (1) 1 (1) 7 (5) - (1) 2 (2) 5 (5) 2 (1) 10 (10) 2 (2) 2 (2) 1 (1)

63 (64)

745 1 300 2 120 29 009 1 600 1 600 5 300 2 760 6 200 680 8 560 880 2 712 1 240

64 706

Fluid tüzelési rendszerű biomassza-kazán Innováció, fejlesztés, üzemi tapasztalatok* A tüzelőanyag-források kimerülésének lehetősége, a fűtőanyag-áremelkedés, illetve a CO2 energetikai alapon való képződésének hatása a föld globális felmelegedésére indokolják a biomassza energetikai hasznosításának szélesebb körben való alkalmazását. Ez egyben európai uniós elvárás és fejlesztési irány. A biomassza-tüzelésű kazánok fejlesztése az MVM OVIT Zrt. kiskunfélegyházi erőművi gépgyártási üzemének egyik kiemelt célja. A Kiskunfélegyházán gyártott, hazai fejlesztésű konstrukció első üzemi tapasztalatait a Komlói Fűtőerőmű Zobák-aknai fűtőművébe telepített 18 MW-os kazán adja.

Kotnyek József**

Bevezetés Az MVM OVIT Zrt. erőművi gépgyártási üzemének egyik profilja a kazángyártás. Ez a tény – valamint az a fejlemény nyújtotta lehetőség, hogy Magyarországon a városi kommunális hőszolgáltatás egyre inkább új, olcsóbb és Magyarországon is keletkező tüzelőanyagok fele fordul – indokolja az MVM OVIT Zrt. azon korábbi döntését, amely ennek a gyártási profilnak az erősítését célozta. E cél elérése érdekében a társaság 2011. május 11-én kizárólagossággal megvásárolta a Komlói Fűtőműben megépült biomassza-kazán terveit, dokumentációját (a szerzői mű felhasználási jogát) és annak gyártási, valamint a fejlesztési jogát.

A biomassza-tüzelőanyag hasznosítású kazán A biomassza energetikai hasznosítása megköveteli a jó hatásfokú, könnyen kezelhető, minimális károsanyag-kibocsátású, olcsó üzemeltetésű berendezéseket. Erre a célra számos kazántípust és tüzelőberendezést fejlesztettek ki mind háztartási, mind nagy teljesítményű ipari méretekben. Magyarországon a hazai fejlesztésben megindult biomassza fluid technológiai alapon történő erőművi hasznosítása eddig elsősorban a nagy erőműveket (Vértesi Erőmű, Ajkai Erőmű, Borsodi

*A cikkben szereplő üzemi adatokat a Komlói Fűtőerőmű Kft. tudtával és beleegyezésével használtuk fel. ** Kotnyek József, projektmenedzser, MVM OVIT Zrt., Erőművi Projekt Osztály e-mail: [email protected]

1. ábra: A kazán elrendezési rajza

Erőmű stb.) és a háztartási méreteket érintette. A nagy, energetikai jellegű beruházásoknál a beruházók a meglévő kazánok átalakításával hozták létre az új tüzeléstechnológiájú biomasszakazánokat. Az átalakítások elsősorban a tűztér átalakításával jártak, azok a kazán többi részét nem, vagy csak kis mértékben érintették. Azonban a tüzelőanyag, és ennek következtében a távfűtés árának emelkedése a kistelepüléseken élő fogyasztókat is érintette, akik új, olcsó tüzelőanyagok felhasználásában gondolkodnak. Erre az igényre lett kifejlesztve a fluid tüzelési rendszerű, biomassza-tüzelésű forróvíz-kazán. Az első ilyen kis teljesítményű, teljes egészében hazai fejlesztésű (18 MW kiadott hőteljesítményű) kazán a Komlói Fűtőerőműben épült meg.

A kazán átadása óta annak üzemét, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat a fejlesztők folyamatosan figyelemmel kísérik, abban tevékenyen részt vesznek. Ez ad alapot és lehetőséget a kazán továbbfejlesztésére, más teljesítmény-változatok kidolgozására. A forróvíz-kazán szerkezete A kazán besugárzott tűzterű, négyhuzamú, függőleges huzamelrendezésű hőhasznosító berendezés, amelynek kilépő füstgáza léghevítőn és porleválasztón keresztül távozik a kéménybe (1. ábra). A tűztér alján helyezkedik el a szilárd tüzelőanyagok eltüzelésére alkalmas fluidágyas tüzelési rendszer. A felfűtő gázégők a kazán oldalfalán vannak elhelyezve.


21

A tűztér membránfalas kialakítású, amely teljes egészében acélszerkezetre van felfüggesztve.

1. kép: A tűztér

A fő tüzelőanyag, azaz a biomassza betáplálására és a gázégők elhelyezésére az oldalfalakon, a tűztér alsó harmadában megfelelő nyílások vannak kialakítva. A tűztér oldalfalán szintén nyílások vannak kiképezve az égési levegő egy részének bevezetésére (szekunder levegő) – 1. kép A tűztér alja a szilárd biomassza tüzelőanyagok – amelyek több típusba is tartozhatnak – jellege miatt speciális, ún. fluidágyas kialakítású. A változó tüzelőanyagot befogadó fluidréteg a szűkített alsó tűztérrészben helyezkedik el. A besugárzott tűzteret egy függőlegesen lefelé irányuló áramlású második huzam követi. Ez a második, úgynevezett gázsugárzásos szakasz. Ebben történik a szilárd tüzelőanyag apró részeinek és az éghető gázkomponensek végleges kiégése, amelyhez a szükséges szekunder levegő bevezetése biztosítva van, a kazán két oldalfalán, a huzam belépésénél. A kazán harmadik és negyedik huzama több egységből áll, amely egyaránt tartalmaz füstcsöves kialakítású, nagy vízterű, konvektív fűtőfelületet, valamint füstcsöves égéslevegő-előmelegítőt. Mindegyik felület a füstgázzal ellenáramban van kötve. A harmadik huzam két vízmelegítő víztere hengeres kialakítású, biztosítva ezzel a kellő nyomásállóságot. A kazán tüzelési folyamatának ellenőrzéséhez megfelelő számú és elhelyezésű kémlelőnyílás szolgál; a füstgáz oldali ellenőrzéshez – valamint a tisztíthatóság érdekében – szükséges számú búvóajtó lett elhelyezve. Az egyes blokkok megfelelő kialakítása biztosítja, hogy a szilárd tüzelőanyag használatánál várható lerakódások könnyen eltávolíthatók legyenek,

22

2012/3 ■

így a kazán hatásfoka tartós, megállás nélküli üzem esetén se csökkenjen. Tüzelési rendszer A kazánban az aprított biomas�sza anyagok eltüzelése fluidágyas tüzelési technológiával valósul meg. A technológia lehetőséget ad a változó fűtőértékű, nedvességtartalmú és szemcseméretű tüzelőanyagok üzembiztos és környezetkímélő eltüzelésére akár együtt-tüzelésű üzemmódban is. A fluid tüzelési eljárás lényege, hogy a tüzelőanyag – vagy tüzelőanyagok – egy része a tűztérfenék megfelelő kiképzésével létrehozott, szilárdanyaglevegő-füstgáz keverékből kialakuló fluidágyban kerül eltüzelésre, illetve elgázosításra. A tüzelőanyag kisméretű frakciója, valamint az éghető gázok az ágy fölötti térrészben („freeboard”) és a létrehozott kiégető zónában égethetők el. Az égési folyamat állandó támasztást, gyújtási stabilizálást kap a nagy tömegű és elegendően magas hőmérsékletű fluidumtól, jelentősen növelve ezzel a tüzelési rendszer szabályozhatósági tartományát. A fluidréteg méretei és a fluidizáció sebessége a tervezés során úgy van megválasztva, hogy a névleges kazánteljesítménynél a tervezett tüzelőanyagféleségek mindegyike a kazán membránfalas részében maximális mértékben kiégethető legyen.

rényből kapják. A levegőszekrény osztott kivitelű, lehetővé téve ezzel a fluidágyon átáramló levegő tömegelosztásának módosítását, a réteg hőmérsékletének szükség szerinti korrigálását. A kazán első indulásánál a fluidum szilárd fázisát megfelelő méretű kvarchomok alkotja. A fluidrétegbe a tüzelőanyag gravitációs úton, megfelelő helyen telepített surrantón át jut. A durva frakció közvetlenül a rétegbe jut, míg a finomabb frakció a fluidágy feletti térrészbe lebegve elég, majd a tűztérből távozik. A rétegbe jutó tüzelőanyag léghiányos égési folyamat során hasznosul. A folyamatban képződő éghető gázok a rétegből távoznak, és energiatartalmuk döntő mértékben a tűztérben, valamint a kiégető zónában hasznosul. A fokozatos és teljes kiégéshez szükséges levegőmennyiség a tűztér és kiégető zóna megfelelő pontjain kerül bevezetésre. A levegőáramok megfelelő beállítása a fluidágy hőmérséklete és a kazánból távozó füstgáz összetétele (oxigén-, illetve szénmonoxid-tartalma) alapján, a folyamatirányító gép használatával történik. A kazán indítása a fluidágy előmelegítésével történik. Erre a célra a fluidréteg felett elhelyezett felfűtő égők szolgálnak. A kazán előnyei A kifejlesztett kazán az alábbi előnyökkel rendelkezik: n rugalmas teljesítményváltoztatás, n alacsony részterhelésen való stabil üzemeltetés, n az emissziós rendeletnek megfelelő káros anyag kibocsátás (CO és NOx) segédrendszerek nélkül, n tüzelőanyagok rugalmas felhasználhatósága, és a tüzelőanyagok szükség szerint keverhetősége. Műszaki adatok

2. kép: A fluidágy

A fluidumot a normál üzemállapotban a nagyszámú, megfelelő elosztásban elhelyezett levegőfúvókán átáramló égési levegő hozza létre. A fúvókasorok a tűztér beszűkített alsó végén helyezkednek el, levegőellátásukat a kazán salaktölcsérére rögzített levegőszek-


Az 1.sz. táblázatban felsorolt három, különböző teljesítményszintű kazánból a 18 MW-os kazán már megvalósított berendezés, a 10 MW-os és az 5 MW-os kazán fejlesztés alatt áll, a részlettervezése folyik. Kezelői felület segítségével a kezelők a vezénylőből irányítják a kazán folyamatait, ellenőrizhetik a folyamatok paramétereit, és ide fut be minden olyan rendellenességről az információ, amelynek ismerete a kazán üzembiztonságát növeli (2. ábra).

Felhasználható tüzelőanyagok

Névleges hőteljesítmény

A fluidágyon változatos tüzelőanyagfajták hasznosíthatók, amelyek a következők: n faapríték, n energianád, n alternatív tüzelőanyagok, n szén. Fenti tüzelőanyagok különböző mértékű keveréke is használható a fluidágyon. A 2. sz. táblázat a tüzelőanyagok ös�szetételét mutatja.

Max. folyamatos hőteljesítmény

Üzemi tapasztalatok

Megengedett maximális kilépő vízhőfok

A kazán fontos jellemzői: n megbízható és olcsó üzemvitel, n rugalmasság (gyors fel- és leterhelés), n kis karbantartási igény. A fluid tüzelési rendszerű kazán a gázégőkkel hideg állapotról 1–1,5 óra alatt fűthető fel úgy, hogy a biomas�sza-tüzelés folyamatossá válik, és a kazán terhelése 4,5 MW lesz. Az üzem közbeni terhelésváltozási sebességet a tűztérben fellépő tüzelési viszonyok korlátozzák – az úgynevezett takarási, felfedési jelenségek – amelyek a tüzelőanyag-adagolással vannak összefüggésben. A 3. ábrán látható grafikon egy tipikusnak mondható leterhelést és egy felterhelést szemléltet. A leterhelés 1,2 MW/perc sebességgel történt, a felterhelés 0,35 MW/perc. A kazán megengedhető maximális leterhelési sebessége normál üzemvitel esetén 1,5 MW/perc, a maximális felterhelési sebesség normál üzemvitel esetén 0,4 MW/perc. A maximális folyamatos terhelés 19 MW volt az 4. ábrán ábrázolt grafikonnak megfelelően. A garantált minimális terhelés 4 MW, amelyet üzemeltetés során többször ki is használ a fűtőmű (ld. 5. ábra). A kazán emissziója A kazán és a fluid rendszerű tüzelőberendezés, az ide vonatkozó emissziós határértékek (23/2011. (XI. 13.) KöM rendelet) alatti károsanyag-kibocsátást garantál. Ezzel kapcsolatosan azonban további fejlesztések történnek, mivel a tüzelőanyagok szerkezetükben jelentősen eltérnek egymástól. A biomassza részben szilárd faforgácsból, részben a kéregből leváló, rostos,

Max. hőteljesítmény 2 órán keresztül Minimális hőteljesítmény

5 MW

10 MW

18 MW

5,25 MW

10,5 MW

18,9 MW

5,6 MW

11 MW

19,9 MW

1,3 MW

2,5 MW

4,4 MW

Üzemi nyomás

12-15 bar

Tervezési nyomás

20 bar

Belépő vízhőmérséklet

70 °C

Belépő minimális vízhőmérséklet

60 °C

Kilépő vízhőmérséklet

140 °C 150 °C

Névleges vízáram

16,9 kg/s

33,8 kg/s

51,2 kg/s

Maximális tervezett vízáram

20,3 kg/s

40,6 kg/s

61,5 kg/s

Minimális tervezett vízáram

10 kg/s

20,1 kg/s

30,5 kg/s

Kazánházi hőmérséklet

Égési levegő hőmérséklet ventilátorok előtt

Maximális kilépő füstgáz hőfok

5 – 30 °C 5 – 30 °C 150

1. táblázat: Kazánparaméterek

2. ábra: A kazán kezelői felülete

vattaszerű szövetszerkezetből áll. A kettő egyszeri tüzelése a tűztérből való elégetlen szemcse kihordását növeli. A kezeléssel kapcsolatos problémákat elsősorban a tüzelőanyag fizikai jellemzői okozzák. Ha a tüzelőanyag mérete jellemzően eltér az előre kiválasztott mérettől, akkor a tüzelőanyag elakadhat az adagolórendszer valamelyik elemében.

Összegzésként elmondható, hogy a kazán megbízható, kezelői szempontból a kazán jól kezelhető, a tüzelőanyag-változással szemben nem jellemzően érzékeny. A tüzelőanyagban lévő szennyeződések, úgymint vas, kő nem okozza a kazán kiesését, de a fluidágyban a tisztításokat félévente ismételni kell.


23

Tüzelőanyag

Faapríték

Energianád

Szén (példa)

Származási hely

erdőgazdasági

termesztett

Lengyelország

Fűtőérték [kJ/kg]

12 000

15 100

24 300

29,1

7,9

11

3

5,5

18

Karbon [m/m%]

34,63

41,2

56,76

Hidrogén [m/m%]

4,14

5,8

3,78

0

0,1

0,5

Nitrogén [m/m%]

0,41

0,5

0,81

Oxigén [m/m%]

28,69

38,96

0,81

Klór [m/m%]

0,02

0,01

-

Fluor [m/m%]

0,01

0,03

-

Illó tartalom [m/m%]

51

33

40,5

Jellemző méret [mm]

<50

<40

0-10

Nedvesség [m/m%] Hamutartalom [m/m%]

Kén [m/m%]

3. kép: Facsipsz (faapríték)

2. táblázat : Tüzelőanyag-fajták

4. kép: Energianád

5. kép: Felfűtés 3. ábra: Terhelési diagram

18 MW-os névleges teljesítményű biomassza kazán teljesítmény változása 4 MW körül

18 MW-os névleges teljesítményű biomassza kazán teljesítmény változása 19 MW kiadott teljesítmény körül 7

20

6

Kazán teljesítmény (MW)

Kazán teljesítmény (MW)

19

18

17

5

4

3

2

16

1

4.. ábra: 18 MW-os névleges teljesítményű biomassza kazán teljesítmény váltzása 19 MW körül

24

2012/3 ■


5. ábra: 18 MW-os névleges teljesítményű biomassza kazán teljesítmény váltzása 4 MW körül

2010.04.14 5:59

2010.04.14 5:44

2010.04.14 5:28

2010.04.14 5:13

2010.04.14 4:57

2010.04.14 4:42

2010.04.14 4:26

2010.04.14 4:11

2010.04.14 3:55

2010.04.14 3:40

2010.04.14 3:24

2010.04.14 3:09

2010.04.14 2:53

2010.04.14 2:38

2010.04.14 2:22

2010.04.14 2:07

2010.04.14 1:52

2010.04.14 1:36

2010.04.14 1:21

2010.04.14 1:05

2010.04.14 0:50

2010.04.14 0:34

2010.04.14 0:19

2010.04.14 0:03

2010.04.13 23:48

2010.04.13 23:32

2010.04.13 23:17

2010.04.13 23:01

2010.04.13 22:46

2010.04.13 22:30

2010.04.13 22:15

0

2010.04.13 22:00

2010.02.15 19:45

2010.02.15 19:44

2010.02.15 19:44

2010.02.15 19:43

2010.02.15 19:43

2010.02.15 19:42

2010.02.15 19:42

2010.02.15 19:42

2010.02.15 19:41

2010.02.15 19:41

2010.02.15 19:40

2010.02.15 19:40

2010.02.15 19:40

2010.02.15 19:39

2010.02.15 19:39

2010.02.15 19:38

2010.02.15 19:38

2010.02.15 19:37

2010.02.15 19:37

2010.02.15 19:37

2010.02.15 19:36

2010.02.15 19:36

2010.02.15 19:35

2010.02.15 19:35

2010.02.15 19:35

15

A Litéri és Sajószögedi Gázturbinás Erőművek karbantartása az MVM Zrt. a Litéri és Sajószögedi Gyorsindítású Gázturbinás Erőműveket (továbbiakban: Erőművek) a Nyugat-Európai elektromos hálózathoz való csatlakozás feltételeként, világbanki kölcsönből, 1998-ban telepítette. Az Erőművek létesítésének az volt a célja, hogy az akkori magyarországi legnagyobb blokk (paksi blokk) teljesítményét képesek legyenek pótolni 15 percen belül.

Németh Imre*

Előzmények A műszaki lehetőségek előzetes vizsgálatánál a 15 perces indítási/felterhelési feltételeknek a tározós vízerőművek vagy a gázturbinás erőművek feleltek volna meg. Mivel Magyarország földrajzi adottságai miatt a tározós vízerőművek telepítése csak hosszadalmas engedélyeztetési eljárás után lett volna kivitelezhető, ezért az MVM Zrt. vezetése a gázturbinás erőművek építése mellett döntött. A helyszín kiválasztásál feltétel volt, hogy az Erőművek meglévő alállomások mellé legyenek telepítve, hogy a termelt villamos áramot közvetlenül be lehessen táplálni az országos elektromos hálózatba. A tendereztetési eljárás során két darab 130 MW-os és egy darab 160 MW-os gázturbinás egység telepítéséről született döntés. A 130 MW-os egységek Litérre és Sajószögedre kerültek, a 160 MW-os egységet pedig 2000-ben Lőrincibe telepítették. A 15 perces indítási időkorlát végett mindhárom gázturbinás erőmű nyílt ciklusban került telepítésre, ami azt jelenti, hogy a gázturbinából kiáramló forró füstgáz a kéményen, hasznosítás nélkül távozik. Azáltal, hogy az 540-560 C°-os füstgáz nem hasznosul (mint kombinált ciklusban lehetne), az erőművek hatásfoka csak 30%-33%. Ezzel a hatásfokkal az erőművek arra alkalmasak, hogy – alapfeladatként – mint gyorsindítású erőművek működjenek. Az erőművek indításukkor 15 percen belül képesek pótolni villamos hálózati rendszerhiba, kiesett erőművi teljesítmény esetén a hiányzó teljesítményt, azonban hosszabb idejű

*Német Imre, főmérnök, MVM GTER Zrt., Karbantartási és Fejlesztési Főmérnökség e-mail: [email protected]

1. kép: gázturbina forgórész kiemelése

működtetésük – az alacsony hatásfok miatt – nem gazdaságos. A gyorindítású gázturbinák tüzelőanyaga gázturbina olaj. Mivel az olaj az erőművekben lévő tüzelőanyag tartályokban betárolható, így télen is – kritikus időjárási viszonyok között, mikor az országban az ipari fogyasztók részére esetlegesen gázhasználat korlátozás lehetséges – képesek az Erőművek teljesítménykorlátozás nélkül működni és áramot termelni. Az Erőművek tulajdonosa az MVM Zrt., üzemeltetésüket – Termelői Engedélyesként – az MVM GTER Zrt. végzi. Az MVM GTER Zrt. felelősségi körébe, üzemeltetési tevékenységébe tartozik az Erőművek működtetése, kezelése és teljes körű karbantartása.

Az Erőművek karbantartása Az Erőművek üzemeltetésének, üzemés indításbiztonságának alapvető feltétele a megfelelő karbantartási stratégia meghatározása és ennek meg-

felelően a szakszerű karbantartások elvégzése. Az üzembe helyezés óta eltelt 14 év alatt a karbantartási stratégiák többször, nagymértékben változtak. A garanciális időszakban a gyártó által megkövetelt karbantartási előírások alapján állítottuk össze a stratégiát. A garancia idő lejártát követően kiderült, hogy a gyártóknak az Erőművek speciális üzemmódjára – magas indításszám, kevés üzemidő – nincsenek hosszú távon használható karbantartási előírásai. A tervezett megelőző karbantartás (TMK) kötött üzemidők utáni ellenőrzései nem használhatók teljes mértékben. Ezért az eltelt üzemeltetési időszakban – a gyártókkal közösen szerzett karbantartási tapasztalatok alapján – egy állapotfüggő, úgynevezett prediktív karbantartási modell és statégia került kidolgozásra. Az állapotfüggő karbantartás természtesen azt jelenti, hogy rendszeresen felmérjük és vizsgáljuk az Erőművek műszaki állapotát és a tényleges műszaki állapotnak megfelelően határozzuk meg az elvég-


25

zendő karbantartási feladatokat. Ez a fajta karbantartás sokkal megbízhatóbb és költségtakarékosabb, mint a TMK jellegű, kötött üzemidejű karbantartás. Az Erőművek állapotfüggő karbantartását a modern dignosztikai módszerek biztosítják a karbantartó szakemberek részére, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők: n beépített (on-line) és eseti (off-line) rezgésmérések a fő- és segédtechnológiai berendezéseken; n olajanalizálás a mechanikai és elektromos berendezéseken; n thermovízió, zajmérés;

2. kép: gázturbina első fokozat forgólapát

borescope ellenőrzés a gázturbinán és generátoron. Az Erőművektől elvárt 96%-os rendelkezésre állást a rendszeres karbantartásokkal és diagnosztikai vizsgálatokkal tudjuk biztosítani. A jelenleg működő karbantartási rendszer kialakításánál a maximális indítás- és üzembiztonság mellett természetesen figyelembe vettük a gazdasági érdekeket is. Kérdés, hogyan lehet az optimumot megtalálni a műszaki biztonság és gazdaságosság között, és hogyan lehet hosszú távon gazdaságosan, nyereségesen működtetni az Erőműveket. Az egyes berendezéseket aszerint osztályoztuk, hogy az üzemképességet közvetlenül vagy közvetve befolyásolják, több beépített berendezés üzemel redundáns módon, vagy csak egy berendezés van belőle, kell-e raktári tartalékot képezni az adott berendezésn

26

2012/3 ■

ből. Azt is elemeztük, hogy a tervezett karbantartáson kívül szükséges-e egy adott berendezésre a nem tervezett, sürgősségi karbantartásokra szerződést kötni. Van-e és ha igen, milyen jellegű biztosítás van egy adott berendzés meghibásodása esetén a javításra. Milyen hosszú a meghibásodott berendezés beszerzési ideje, és mennyi időt vesz igénybe a javítása vagy cseréje. A berendezés meghibásodásából adódóan kell-e következménykárral számolni vagy sem. Van-e rendelkezésre álló saját szakember a cserék, javítások elvégzéséhez, vagy külsős szakembert kell hívni, esetleg külföldről. A fenti kérdések elemzése alapján határoztuk meg a karbantartások szerződéses rendszerét. Megfelelő üzemképességet csak megfelelő szakemberháttérrel és szerződéses rendszerrel lehet biztosítani. A szerződéses rendszer kialakításánál figyelembe vettük, hogy: n az adott berendzés karbantartása speciális jogosultságot, technológiát, szerszámozottságot igényel vagy sem; n vannak-e a speciális karbantartásokra hosszú távú karbantartási szerződések a főberendezések szállítójával, gyártójával; n a nem speciális karbantartásokra – MVM Cégcsoporton belül – elsődlegesen az MVM OVIT Zrt.-vel kötöttünk karbantartási szerződéseket. Az üzemeltetési és karbantartási tapasztaltok alapján az Erőművekben modernizálások, felújítások váltak szükségessé. A téli indítás-biztonság növelése végett elengedhetetlen volt a gázturbináknál a légcsatorna lezárása, valamint a légszárítás kiépítése. A generátoroknál a fűtőbetétek kapacitásának megnövelése valamint egy kiegészítő hőszigetelés kiépítése vált szükségessé. A litéri generátornál a generátor hajtott oldali csapágy axiális rezgésének csökkentése, a csapágyban lesúlyozás vált szükségessé, valamint kiépítettük a generátor légszárítását is. A stand-by állapot fenntartásához szükséges tengelyforgatás átalakítása folyamatban van. A gázturbina új tengelyforgató berendezését a következő éves leállás alatt tervezzük telepíteni. Az Erőművek tervezett karbantartása minden évben 5+1 naptári napos rendszerben történik. Az 5 napos karbantartás alatt elvégezzük a rendszeres


állapotellenőrzési munkákat, a tervezett karbantartási feladatokat, és az előírt elektromos- és hatósági ellenőrzéseket. A karbantartás zárónapján a tűzvédelmi karbantartások és próbák folynak, valamint egy egyórás terheléses tesztet is elvégezzük. Fél évvel később az egynapos karbantartást tartunk, amelynek során elvégezzük az előírt féléves tűzvédelmi karbantartásokat és próbákat, és a folyamatos állapotdiagnosztika által feltárt karbantartásokat is. Természetesen a 14 év üzemeltetés alatt előfordultak olyan meghibásodások, amelyek javítása a fent leírt 5 + 1 napos karbantartási időintervallumokban nem volt lehetséges. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az Erőművek üzembe helyezése óta történt főbb meghibásodásokat, amelyek a tervezett karbantartási időszakok alatt nem voltak javíthatók. n 2003-ban meghibásodott a litéri generátor, a forgórészt javításra Angliába kellett szállítani. A javítás és utána az üzembe helyezés közel másfél évet vett igénybe. n 2006-ban egy borescope ellenőrzés során feltártuk, hogy a litéri gázturbina kompresszorának magas nyomású fokozatain rozsdásodás található. A kompresszor hőlégbefúvásos állagmegóvásával a gáztubina házbontásos javítása 2010-ig kitolható volt. n 2010-ben a sajószögedi gázturbinán tervezett házbontásos nagyjavítást kellett végezni, mivel az égőtérből 4 db rögzítő csap letörött, és ez a turbina első forgólapát fokozat lapátjain sérülést okozott. A nagyjavítás alatt sor került a turbina első forgólapátjainak cseréjére, valamint az irányítástechnikai rendszer modernizálására is. A házbontás során észleltük, hogy a turbina első állólapátfokozatán is repedések találhatók, így az állólapát-fokozat is cserére szorult. Kiderült továbbá, hogy a gázturbina egyes line és kettes sikló csapágyai is sérültek, ezért azok cseréje is indokolttá vált. A Sajószögeden tapasztalt égőtér sérülés tapasztalataiból kiinduva 2010 őszén a Litéri Erőművön tervezetten hajtottuk végre az irányítástechnikai rendszerek cseréjét a fő- és segédtechnológiai rendszereken, ezzel együtt elvégeztünk egy soron kívüli égőtér ellenőrzést is. Az égőtér ellenőrzés során

feltárásra került, hogy a sajószögedi gázturbinával azonos módon az égőtérben a rögzítő csapokból több darab le van törve. A hibás darabokat kiszereltük és kicseréltük, ezzel elkerülhető volt a turbina lapátok sérülése. A tervezett 10 napos karbantartás alatt a gázturbina csapágyainak ellenőrzése nem volt lehetséges, ezért azt egy évvel később, 2011-ben hajtottuk végre. A Litéren 2011-ben élvégzett gázturbina csapágy ellenőrzés alatt kiderült, hogy a gázturbina mindhárom radiális siklócsapágya sérült és cserére szorul. A sérült csapágyakat kicseréltük, és a leállás alatt elvégeztük a generátor 12 év után előírt karbantartását is. A generátor forgórész kifűzése során a roncsolásmentes anyagvizsgálat feltárta, hogy a genrátor csapágyak belső felületén kisebb pontszerű leválások találhatóak, ezért a csapágyak cseréje a közeljövőben szükségessé válik. MVM Zrt. a generátor csapágyakat

megrendelte, azokat a gyártó leszállította, raktároztuk, így egy jövőbeni tervezett leállás alatt kicserélhetőek.

Az aktuális karbantartási feladatok Az Erőművek 14 év utáni modernizálása néhány esetben a Gyártó megszűnése, vagy a termék támogatásának hiánya miatt is szükségessé válhat. Elektronikai berendezések esetében számolni kell azzal is, hogy a RAMok 10 év után elfelejthetik a beégetett programjukat, így azok újraírása vagy cseréje elkerülhetetlenné válhat. Ez történt a mi erőműveinkben is, mire a gerjesztés-szabályozó rendszer cseréje, a RAM-ok újraírása szükségessé vált, a Gyártó megszűnt. A jogutód képviselet tájékoztatást adott arról is, hogy megszűnt a termék a támogatása. Mivel így a meglévő gerjesztés-szabályo-

zó rendszer upgrade-je nem lehetséges, ezért a teljes rendszer cseréje szükséges. A rendszer cseréje – a tender kiírást és értékelést figyelembe véve – 2013ban várható.

Összefoglalás A gázturbinás erőművek tervezett üzemideje az üzembe helyezéstől számított 25 év. A tevezett üzemidő felét meghaladva látszik, hogy az Erőművek a tervezett feladatra alkalmasak és a hátralévő tervezett időszakban – megfelelő karbantartással – üzemben tarthatóak. Az MVM Zrt. és az MVM GTER Zrt. hosszú távú stratégiai terveiben számol az Erőművek üzemidő-hos�szabbításával, és ez azt is jelenti, hogy a gázturbinás erőművek a meglévő paksi blokkok tervezett üzemidejével azonos időszakig a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetését szolgálják. 3. kép: kiemelt generátor fogrórész

4. kép: sérült gázturbina csapágy


27

A turbina haboltó rendszer rekonstrukciója a paksi atomerőműben A Paksi Atomerőmű turbina haboltó rendszerének rekonstrukciójára az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Műszaki Igazgatóság Létesítési Főosztálya 2007 januárjában kapott megbízást. A feladat összetettségét, valamint kivitelezhetőségét figyelembe véve a haboltó rendszer teljes rekonstrukciója 2011 végére készült el. A haboltó rendszer átalakításának egy részét csak a főjavítások alatt, a szükséges feltételek megléte mellett (üres fő-, valamint gravitációs olajtartályokkal) lehetett elvégezni.

Ulrich István*

A haboltó rendszer általános szippantott levegő segítségével alakul 2. 2009-ben a „félstabil” haboltó rendleírása, működtetése át habbá, amelyek a generátort elhagyszer csővezetékeinek cseréjére, valaA turbina haboltó blokkonkénti oltórendszer az egy blokkhoz tartozó turbinák fő- és gravitációs olajtartályainak (továbbiakban FOT, GOT) tűzvédelmére szolgál. Tűz esetén, a berendezés működésbe hozása nyomán, a tartályok és a beton védőfal közötti tér – az ún. kármentő – feltöltődik „középhabbal”. „Középhabnak” azt a közepesen stabil és elég laza szerkezetű habot nevezzük, amely jól alkalmazható mind a szabadban, mind zárt terekben. A hab a kialakult tüzet elfojtja. A működtetés kézzel – a személyzet jelzésére –, vagy automatikus tűzjelzésre történik. A haboltó rendszer a működéséhez szükséges vizet a tűzivízgerinchálózatról kapja. A gerincvezeték normál üzemi nyomása (7,5 bar) elegendő a megfelelő habkeveréshez ill. habképzéshez, sőt egész 5 bar-ig csökkenhet az oltóvíz nyomása anélkül, hogy a rendszer funkcionális üzemét károsan befolyásolná. Ha működés közben az oltóvíz nyomása eléri az 5 bar-t vagy az alá csökken, automatikus reteszműködésre a kerülő ágba épített tolózárak nyitott végállása után indul a nyomásfokozó szivattyú. Az oltóvízvezeték, ill. a szivattyú nyomóvezetéke egy-egy, turbinánként külön-külön kialakított gerincvezetékre kapcsolódik. Innen a tolózárak nyitása után az oltóvíz az automatikus habkeverő szelepeken keresztül felszívott habképző anyaggal megfelelő arányban (3%) keveredik. A keverék aztán a vezetékeken végighaladva a habgenerátorokban be*Ulrich István, projektvezető, MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Projekt Főosztály e-mail: [email protected]

28

2012/3 ■

va kerülnek az oltandó területre. Arra az esetre, ha a rendszerünk valamilyen oknál fogva nem működne, mobil tűzoltó egység gépházon kívüli csatlakozására is van lehetőség, turbinánként egy-egy, a gépház falán kívül kiépített csatlakozással. Ezt a vezetéket hívjuk „félstabil” haboltó vezetéknek. Ez a rendszertől független vezetékből és habgenerátorból áll.

A rekonstrukció ütemezése A szerződéskötési valamint hatósági engedélyeztetési eljárások lefolytatása után kezdődhetett meg a komplex kivitelezés, amelyet a következő nagyobb fázisokra, feladatokra lehetett osztani: 1. 2008-ban megvalósult a haboltó rendszer csővezetékeinek, armatúráinak cseréje.

mint vizsgáló és karbantartó pódium kiépítésére került sor. 3. 2011-ben megtörtént a habpróbáknál keletkező habosanyag gyűjtésére alkalmas tartálypark kiépítése.

1. ütem: A haboltó rendszer csővezetékeinek, armatúráinak cseréje A blokkok elindítása, üzemeltetése óta a turbina haboltó rendszert félévenkénti teljes körű próbáknak vetettük alá. Ezek és az eseti, javításhoz kapcsolódó működtethetőségi ellenőrzések során a szénacél oltóvezetékeket a vegyszeres oltóvíz hatása fokozottan károsította. A vezetékek idő előtti elhasználódását eredményezték a próbával együtt járó vegyszeres áztatást okozó folyadékáramlások, valamint a leürítést követő kiszárítás során fellépő jelentős korróziós hatások. A cső belső faláról az áramlás hatására leváló oxidréteg szállított

1. kép: Új ausztenites vezetékek a haboltó rendszeren


szennyeződésként veszélyt jelentett a befecskendező fúvókákra, azok eldugulását, akár üzemképtelenséget is eredményezhette. Az érintett vezetékeket azonos nyomvonalon korrózióálló anyagúra cseréltük, ezzel megnyugtatóan kiküszöböltük a rendszer vegyszeres hatásból adódó üzemképtelenné válásának veszélyét (1.kép). A turbina haboltó rendszer korszerűsítő rekonstrukciója kapcsán a régi AP hengercsapokat lágyan tömítő éktolózárakra cseréltük ki. 2. ütem: A „félstabil” haboltó rendszer csővezetékeinek cseréje, a vizsgáló és karbantartó pódium kiépítése A FOT kármentőjéhez kiépített „félstabil” haboltó vezeték cseréjét – hasonlóan a haboltó rendszer problémáihoz – szintén el kellett végezni. A jelenlegi szénacél vezetékek nem állnak ellen az erős hatású habképző szernek, a cső belsejéből leváló anyag a habképző fejet eltömíti. Ebben az esetben is a régi nyomvonalon kellett kiépíteni az új ausztenites anyagú csővezetéki rendszert. További feladatként megfelelő megoldást kellett biztosítani, megfelelő pódiumot kellett létesíteni a +25,00 méteren lévő GOT-hoz tartozó haboltó rendszer időszakos üzemi próbái, műszaki felülvizsgálatainak és karbantartásainak elvégzésére. A pódiumot

3.kép: Az ausztenites gyűjtőtartály

a gépházi tető alá, a GOT köré kellett kiépíteni (2. kép). 3. ütem: Habosanyag-gyűjtő tartálypark kiépítése A szintetikus habanyagok alkotói a fluort tartalmazó tenzidek, amelyek jellemzően igen stabil vegyületek, biológiai lebomlásuk rendkívül lassú. A szintetikus habanyagok nagymértékben terhelhetik a környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt. A PA Zrt. a környezettudatos üzemeltetés érdekében 2009-ben többször is mintát vett a habpróbáknál keletkezett habosanyagból, amelyet eljuttattak az akkori környezetvédelmi csoporthoz

2. kép: Az új pódium, és jobbra fenn a habsugárcső az új vezetékkel

A minták kiértékelését akkreditált laboratóriumban végezték el. Az eredmények egyértelművé tették, hogy a haboltásnál keletkező habosanyag erősen toxikus, ezért gyűjtése és veszélyes hulladékként való kezelése indokolt. Ezen túlmenően további vizsgálatok történtek arra nézve, hogy a jelenleg is használt habképző anyagot ki lehet-e váltani a környezetre ártalmatlan habképző anyagra. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a habképző anyagok ismert – biztonsági adatlapon megnevezett – ös�szetevői, koncentrációja azonosak, így ökotoxicitásukban alapvetően nincs különbség. Ezért a más habképző anyaggal történő helyettesítés nem válhatott megoldássá a kibocsáthatóság problémájára, csak a gyűjtés és az elszállítás utáni megsemmisítés jöhetett szóba. Fentiek alapján olyan rendszert építettünk ki, ahol a habpróbáknál (haboltásnál) bekevert, valamint a csővezetékek öblítésénél, haboltás utáni takarításoknál keletkezett habosanyag gyűjtővezetékeken keresztül egy kb. 8 m3-es ausztenites, a –3,60 m szintre épített tartályba jut (3.kép). A tartály zsompjába egy búvárszivattyú került, amellyel a habosanyag az elszállítására alkalmas tartálykocsiba juttatható. Összefoglalásként elmondható, hogy a turbina haboltó rendszer rekonstrukciójával lényegesen megnöveltük a rendszer folyamatos rendelkezésre állását, biztonságosabbá tettük a karbantarthatóságát, továbbá szervezetten gyűjthetővé vált a keletkezett habosanyag, megvédve ezzel környezetünket annak káros hatásaitól.


29

Depóniagáz üzemanyag célú hasznosítása Az ERBE az MVM Közleményei 2011/1. számában közölt cikkben bemutatta azt a vizsgálatát, ami a kommunális hulladékok égetéssel történő energetikai hasznosítását és a hulladéklerakást hasonlította össze műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontból. A vizsgálat igazolta, hogy a korszerű hulladékégetésnek a magas beruházási költségek és a „látható” légszennyezés ellenére, gazdasági és környezetvédelmi előnyei vannak a hulladéklerakással szemben.

Eörsi-Tóta Gábor, Mészáros Ákos*

bevezetés A pozitív szakmai vélemény ellenére a közvélemény továbbra is negatív a hulladékégetéssel szemben és valószínűleg a közeljövőben a hulladégégetőkkel szembeni ellenállás jelentősen nem fog megváltozni, annak ellenére, hogy az Európai Unió országaiban a hulladékégetés egyre jelentősebb szerepet játszik (1. táblázat). Hazánkra egyelőre a kommunális hulladékok lerakása a jellemző. A lerakott hulladék szerves anyag tartalma bomlani kezd, a biológiai folyamat során ún. depóniagáz keletkezik, amit elsősorban magas metántartalma miatt ártalmatlanítani kell. A magas metántartalom ugyanakkor lehetővé teszi ennek a gáznak a hasznosítását. A depóniagáz hasznosítására a gázmotoros villamosenergia-termelés terjedt el, a viszonylag alacsony beruházási és üzemeltetési költségek miatt. A termelt villamos energiát ugyanakkor el kell juttatni a fogyasztóhoz, a villamos hálózati csatlakozás költségei egyes beruházásokat akár ellehetetleníthetnek. A kommunális hulladékok mozgatásának és lerakásának ugyanakkor jelentős gép igénye van, amelyek gázolaj fogyasztása alapvetően meghatározza a hulladékkezelés önköltségét. Kézenfekvő lehetőség a hulladék mozgatás gépeit (kukás autók) és a hulladéktesten mozgó munkagépeket (kompaktorok, dózerek, homlokrakodók) átállítani gáz üzemre. Az ERBE – az NRG AGENT szakcéggel együttműködve – azokat a paramétereket kereste, hogy milyen esetben válik gazdaságossá egy „kapcsoltan” villamos

*Eörsi-Tóta Gábor, Zöld NRG AGENT Kft., e-mail: [email protected] Mészáros Ákos, MVM ERBE Zrt. e-mail: [email protected]

30

2012/3 ■

energiát és üzemanyagot is előállító beruházás és mely esetben lehet versenyképes a tisztán villamos energia termelést célzó beruházással szemben.

A VIZSGÁLAT PEREMFELTÉTELEI A hulladéklerakókra is igaz a mondás, hogy átlagos hulladéklerakó nem létezik, ugyanakkor a hazai viszonyokat figyelembe véve a szerzők törekedtek olyan paraméterek (beszállított hulladék men�nyisége, gépek üzemanyag felhasználása, villamos csatlakozási pont távolsága, stb.) alapján elvégezni a vizsgálatot, hogy releváns információ álljon rendelkezésre a számítások végén. A szakmai tapasztalatok alapján felvett paraméterek az alábbiakban összegezhetők: n korszerű, szigetelt hulladéklerakó, n éves beszállított kommunális hulladék mennyisége: 60 000 t/év, n folyamatosan csökkenő szerves anyag tartalom: 250 – 180 g/kg, n átalakítandó járművek/gépek száma: 15 db, n éves gázolaj fogyasztás megtakarítás: 285 000 l/év (összes felhasználás: 340 000 l/év), n a villamos hálózati csatlakozás megoldható 500 m-en belül. Vagyis a vizsgálat alapja az a feltételezés volt, hogy csak a gépjárművek egy részét, kb. 60%-át alakítják át és ezzel az összes üzemanyag felhasználás kb. 80%-át váltják ki. Vagyis a fajlagosan sok üzemanyagot felhasználó munkagépek (kompaktorok, dózerek, homlokrakodók) átalakítása volt a vizsgálat egyik fontos peremfeltétele.

SZÁMÍTÁSOK, VIZSGÁLAT A vizsgálat első lépéseként a hulladéklerakó elméleti depóniagáz prognózi-


sa készült el a Doedens-Weber modell alapján. A modellt az MVM Közleményei 2011.1. szám hulladékégetéssel és lerakással foglalkozó cikke részletesen bemutatja. A prognózis eredményét az 1. ábrán látható grafikon szemlélteti. Az ábrából látszik, hogy a vizsgálat alapját egy működés közbeni hulladéklerakó képezte, ahova 2002-től hordanak be kommunális hulladékot, a feltételezések alapján egészen 2022ig. A vizsgálat időtartamát 10 évben határozták meg a szerzők, a gazdasági beláthatóságot figyelembe véve. A feltételezés alapján mindkét depóniagáz hasznosító beruházás (tisztán villamos energia termelés, illetve kapcsoltan villamos energia és üzemanyag termelés) az előkészítés után 2013-ban megkezdhetné működését és a technológiák 2023-ig üzemelnének. A berendezések felszámolásával, rekultivációval, a vizsgálat nem számol, ugyanis a feltételezés alapján 2023-ban a berendezések még olyan gazdasági értéket képviselnek, hogy azon az értéken a rekultiváció még megvalósítható. A 2. ábrán elkülönítve láthatók a főbb technológiai elemek, amik a depóniagáz kinyeréséhez, ártalmatlanításához, hasznosításához szükségesek. n Depóniagáz gyűjtő rendszer: • gázkutak, • gázvezetékek, • gázszabályzó állomások, • kondenzakna, búvárszivattyúval, n Gázkompresszor-fáklya konténer, n Gázmotor, n Villamos hálózati csatlakozás. A depóniagáz üzemanyag célú felhasználásához a fenti gázgyűjtő rendszeren túl szükség van egy tisztító és komprimáló technológiára is. A depóniagáz tisztítására több metódus is létezik, melyek közül jelen vizsgálat során a vizes mosás technológiát állította előtérbe. Ennek a technológiának

1. táblázat: Hulladékkezelési technológiák megoszlása az EU egyes országaiban [Bánhidy, 2009-es adat]

Ország

Anyagában történő hasznosítás (beleértve a komposztálást) [%]

Németország

66

Hollandia

60

Ausztria

70

Svájc

Svédország Dánia

Belgium

Magyarország

a fizikai-kémiai alapja, hogy a metán alig / egyáltalán nem, míg a szén-dioxid igen jól oldódik a vízben. A víz szén-dioxid oldó képessége ugyanakkor függ a hőmérséklettől, így az oldó víz hőmérsékletét növelve a munkaközeg regenerálható. Hasonló technológia működik a Zalavíz Kft. zalaegerszegi szennyvíz tisztítójában is, ahol az így nyert „biometánnal” a cég újonnan vásárolt CNG (compressed natural gas) üzemű gépjárműveit hajtják. A technológia egyszerűsített sémáját a 3. ábra szemlélteti. A mosóközeg hőjének visszanyerését egy hőszivattyú biztosítja. A hideg mosóvíz előállításához és a tisztított gáz víztelenítéséhez további hűtés is szükséges, amit kompresszoros hűtőgépekkel lehet megvalósítani. Jelentős villamos energia fogyasztást jelent a gáz komprimálása is. A depóniagáz tisztítása és komprimálása tehát jelentős villamos energia igénnyel jár, aminek fedezése külső forrásból nem

51

50

Energetikai hasznosítás [%]

34

49 39

lerakás [%]

0

0 1

49

1

48

48

4

15

10

75

60

29 35

lenne gazdaságos, ezért a kinyert gázt megosztva, annak egy részéből villamos energiát érdemes előállítani. A rendszerbe illeszkedő tisztítatlan depóniagázzal működő gázmotor egységteljesítményének a megválasztása külön megfontolást igényel. Az elvégzett előzetes kalkulációk alapján a tisztító-komprimáló rendszer kapacitásából visszamaradó gázáramra érdemes méretezni a gázmotort, ugyanis a teljes gázáram rendelkezésre állása villamos energia termelésre kb. 2 500 h/év, ami a nagyobb teljesítményű gázmotor telepítését és évi 5 500 órában részterhelésen való járatását nem indokolja. Ebből a megfontolásból adódik, hogy az üzemanyag termeléses variációban az éves depóniagáz felhasználás kb. 150 000 m3/év mennyiséggel kevesebb lesz, mint a tisztán villamos energia termeléses variációban. A fentebbi megfontolások alapján a két változat főbb energetikai adatait a 2. táblázat tartalmazza.

1. ábra: A feltételezett hulladéklerakó depóniagáz prognózisa

1 5

Az összehasonlításra kerülő két technológia beruházási költségéről a 3. és 4. táblázatok adnak információt. A táblázatokban megállapított költségek egyrészről megvalósult projekteken, másrészről bekért ajánlatokon alapszanak. Kevésbé megerősített költségtétel a munkagépek átalakításának költsége, ami szakmai becslésen alapszik. A költségbecslés alapján az üzemanyag és villamos energia termelési célú technológia kb. 200 millió HUF-val többe kerül, mint a tisztán depóniagáz motoros beruházás. A beruházási költségek ismeretében a vizsgálat következő lépése a tisztán villamos energia termelési változat villamos energia termelési önköltségének meghatározása volt. A beruházási költségéből a vizsgált 10 éves időszakot figyelembe véve, továbbá 10%-os kamatlábat feltételezve a beruházási éves költségteher 59 millió HUF/év összegre adódik. Az önköltség meghatározásához az üzemeltetési költségek ismeretére is szükség van. Szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól megtervezett és beüzemelt depóniagáz gyűjtő rendszerek nem igényelnek folyamatos felügyeletet. 1 fő üzemeltető, akár több rendszer felügyeletét el tudja látni. Számolva a szabadságolásokkal, megbetegedésekkel, egy gyűjtőrendszerre 1 fő szakképzett kezelő bére (6 millió HUF/év) terhelhető. További költségtételt jelent a gázmotor és gyűjtő rendszer karbantartásai, időszakos felújításai. Szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy fajlagosan 6 HUF/kWh értékből a gázmotor kis és nagy karbantartásai, továbbá a gázkutak pótlásai fedezhetők. A fentebbi számok alapján a tisztán villamos energia termelési célú beruházás éves


31

2. ábra: A villamosenergia-termeléshez szükséges technológia sémája

3. ábra: A depóniagáz kapcsoltan villamosenergia-termelési és üzemanyag előállítási célú felhasználásának technológiai sémája

összes költsége 89 millió HUF/év, ami az értékesíthető 3 928 MWh/év villamos energiával osztva 22,70 HUF/kWh értékre adódik. A vizsgálat következő lépése az üzemanyag- és villamosenergia-termelés változat költségeinek meghatározása volt. Az éves beruházási költségteher meghatározása szintén 10

32

2012/3 ■

éves időtartam és 10%-os kamatláb figyelembe vételével történt. Szakmai tapasztalatok ebben az esetben is alátámasztják, hogy 1 fő bérét elegendő figyelembe venni az üzemeltetéshez. A gázgyűjtő rendszer és a gázmotor karbantartására ebben az esetben is igaz az előző technológiára meghatározott 6 HUF/kWh-s fajlagos költség.


A Ganz-Air kompresszor gyártóval folytatott konzultáció és a Zalavíz Kft. üzemeltetési tapasztalatai alapján a gáztisztító és komprimáló rendszer karbantartási költségét fajlagosan 2 HUF/ m3 értékre lehet feltételezni. Ezekkel a becslésekkel a komplett üzemanyag előállító és villamos energia termelő technológia éves költsége 113 millió

2. táblázat: Főbb energetikai adatok

Villamos energia termelés

Éves depóniagáz felhasználás:

2.025.000 m 3/év

Üzemanyag célú depóniagáz felhasználás:

Üzemanyag előállítás és villamos energia termelés

1.877.000 m 3/év 499.000m 3/év

Villamos energia termelés célú felhasználás:

2.025.000 m 3/év

Kiváltott gázolaj

1.377.000 m 3/év

285.000 l/év

Termelt villamos energia

4.050 MWh/év

2.754 MWh/év

Értékesíthető villamos energia

3.928 MWh/év

1.423 MWh/év

Önfogyasztás:

122 MWh/év

1.331 MWh/év

3. táblázat: A tisztán villamos energia termelési célú technológia beruházási költség becslése

Mennyiség

Gázgyűjtő rendszer Gázkutak

Gázvezeték

Kondnezakna

Gázkompresszor

Gázfáklya

Gázmotor (500kW)

Villamos hálózati csatlakozás

Összesen:

fajlagos ár

1 200 000 HUF/db

50 db

9 500 HUF/m

4 500 m

1 db

4 000 000 HUF/db

1 db

20 000 000 HUF/db

1 db

20 000 000 HUF/db

1 db

180 000 000 HUF/db

1 db

35 000 000 HUF/db

összár (Huf)

146 750 000 60 000 000

42 750 000 4 000 000

20 000 000

20 000 000

180 000 000

35 000 000

361 750 000

4. táblázat: Az üzemanyag és villamos energia termelési célú technológia beruházási költség becslése

Mennyiség

Gázgyűjtő rendszer:

Gázmotor (340 kW):

Villamos hálózati csatlakozás Gáztisztító:

1 db

1 db

Mosótartály:

1 db

Kiűző tartály keverővel:

1 db

Hőszivattyú:

1 db

Keringtető szivattyú:

1 db

Kompresszoros hűtő:

Nagynyomású gázkompresszor:

1 db

1 db

fajlagos ár

120 000 000 HUF/db 25 000 000 HUF/db

összár (Huf)

146 750 000

120 000 000 25 000 000

77 500 000

20 000 000 HUF/db

20 000 000

25 000 000 HUF/db

25 000 000

25 000 000 HUF/db

25 000 000

6 000 000 HUF/db 1 500 000 HUF/db

33 750 000 HUF/db

6 000 000 1 500 000 33 750 000

Gáztároló:

10 m3

2 700 000 HUF/m3

27 000 000

Munkagépek átalakítása:

15 db

8 000 000 HUF/db

120 000 000

Töltőfej:

Összesen:

1 db

4 050 000 HUF/db

4 050 000

554 050 000


33

HUF-ra adódik. Ezzel a költséggel két terméket lehet előállítani egyrészről a 285 000 l/év mennyiségű gázolajjal egyenértékű CNG üzemanyagot, másrészről a hálózat felé értékesített 1 423 MWh/év mennyiségű villamos energiát. A kérdés, hogy a költségeket a két termék között hogyan lehet felosztani? A 4. ábrán látható grafikon mutatja az üzemanyag önköltségét a villamos energia átvételi árának alakulásának függvényében. A grafikonon a körrel jelölt pont mutatja a jelenlegi villamos energia átvételi árat és a gázolaj – ÁFÁ-val csökkentett – jelenlegi árát. Ez a metszés pont az önköltséget meghatározó egyenes felett van, vagyis az üzemanyag és villamos energia termelő beruházás megvalósítása gazdaságilag indokolt, az önköltség feletti megtakarításokatbevételeket lehet realizálni. A vizsgálattal az is volt a cél, hogy a két technológiai megoldást gazdaságilag is összehasonlítsuk. Az összehasonlítás céljából az alábbi egyenletet lehet felírni.

a tisztán villamos energia termelési technológia. Az egyenes alatti területen olyan összetartozó gázolaj piaci és villamos energia árak vannak, amik mellett a tisztán villamos energia termelés a célszerű megoldás.

E x [ kvá – kvö ] = G x [ kgp – kgö (f kvá)], ahol

ÖSSZEFOGLALÁS

E: Értékesített villamos energia [kWh/év] kvá: Villamos energia fajlagos átvételi ára [HUF/kWh] kvö: Villamos energia termelés fajlagos önköltsége [22,70 HUF/kWh] G: Kiváltott gázolaj mennyisége [l/év] kgp: Gázolaj piaci ára [HUF/l] kgö (f kvá): Üzemanyag önköltsége a villamos energia átvételi árának függvényében (ld.: 4. ábra) [HUF/l]

4. ábra: Üzemanyag önköltsége a villamos energia átvételi árának függvényében (nettó értékek)

A vizsgálat eredménye, hogy a hulladéklerakók munkagépeinek átalakítása depóniagázból előállított CNG üzemanyagra versenyképes megoldás lehet a depóniagáz hasznosítására. Ezt a le-

5. ábra: A vizsgálat eredménye grafikusan

A fenti egyenletet a gázolaj piaci árára rendezve egy görbét kapunk a villamos energia árának függvényében. A gázolaj piaci árára rendezett egyenlet görbéjét az 5. ábra mutatja. Az ábrán a kékkel jelzett egyenes mutatja azokat az összetartozó villamos energia átvételi és gázolaj ár pontokat, amik a vizsgálat peremfeltételei mellett az összahasonlítás alapját képező egyenletet teljesítik. A kék vonal vastagsága szemlélteti a vizsgálat bizonytalanságát, hiszen egyes tételek becsültek. A vonal feletti területen azok az ös�szetartozó villamos energia átvételi és gázolaj piaci árak találhatók, amik mellett az üzemanyag és villamos energia termelés gazdaságosabb, mint

34

2012/3 ■


hetőséget projekt specifikusan minden esetben meg kell vizsgálni. Különösen abban az esetben, ha a villamos hálózati csatlakozás jelentősen növelné a gázmotoros technológia beruházási költségét. Az üzemanyag célú hasznosítás gazdaságosságát jelentősen befolyásolja az átalakított gépek száma, ennek beruházási költsége, illetve az átalakítással kiváltott üzemanyag mennyisége. Lehetőleg nagy fogyasztású munkagépeket kell átalakítani. Amennyiben szerviz előtt álló gépek kerülnek átalakításra, akkor a beruházás további pozitív hozadéka lehet, hogy a munkagépek értéke nő.

A PAKSI ATOMENERGETIKAI MÚZEUM BEMUTATÁSA hosszú évek előkészítő munkája után 2012. március 7-én Pakson megnyílt az Atomenergetikai Múzeum, amely – az atomerőmű nyílt kommunikációs politikájának részeként – aktív szerepet vállal a lakosság tájékoztatásában és az ismeretterjesztésben. A Tájékoztató és Látogatóközpont működtetése mellett – ahol közel 30 ezer látogatót fogadunk évente – a múzeum egy újabb lehetőséget biztosít az érdeklődőknek az atomenergetika hazai felhasználásáról való tájékozódáshoz. Az atomerőmű széles körű kommunikációs tevékenysége ezáltal még tovább bővül, ez erős társadalmi elfogadottságot biztosíthat az atomerőmű jövőbeli céljaihoz

Szabó Péter*

MÚZEUMI SÉTA Tisztelt Látogató! Az Európában egyedülálló Atomenergetikai Múzeum a Paksi Atomerőmű északi részén várja látogatóit egy 2000 m2 alapterületű, mind külső, mind belső kialakításában impozáns módon felújított raktárépületben (1. kép). A múzeum külső homlokzatán az atomfizika világhírű tudósainak – Wigner Jenőnek, Teller Edének, Lévai Andrásnak – portréjával, illetve a Paksi Atomerőmű első igazgatójának, Pónya Józsefnek a képmásával találkozhatnak a látogatók. Képek elevenítik fel az atomerőmű építkezési munkálatainak egy-egy fázisát is. A kiállítás több kisebb és nagyobb tematikus részből áll, amelyek mindegyike az atomerőmű építkezési munkálatainak és üzemeltetésének történetét és tárgyi emlékeit örökíti meg az 1960-as évektől napjainkig. A látogatók a legmodernebb technikai eszközök segítségével tájékozódhatnak az atomerőmű mintegy negyven éves történetéről és testközelből, interaktív módon ismerhetik meg az erőmű primer és szekunder körében használt nagyberendezéseket, sugárvédelmi eszközöket és az erőmű üzemeltetéséhez kapcsolódó kisebb berendezéseket, műszereket. A főbejárat az épület északi végén van, amellyel szemben három technikai érdekesség tekinthető meg. Kiállításra került az a Faun-vontatógép, amely a reaktortartályokat vontatta a nehézkikötőtől a reaktor épületéig (2.kép). Itt

*Szabó Péter, múzeumvezető, MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, e-mail: [email protected]

került kiállításra a 420 kV-os főtranszformátor és egy 120 kV-os földelő szakaszoló. Mielőtt az épületbe belépnénk, megtekinthetünk egy mozgó környezetellenőrző laboratóriumot az épület nyugati sarkánál. A főbejáraton belépve a fogadótérbe érkezünk, ahol hat darab érintőképernyős információs pulton hat téma van feldolgozva az erőmű múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban. A fogadótér foglalkozások megtartására és filmek vetítésére is alkalmas, ahol az ülőkék egyben kirakós játékra is használhatók (3. kép). A fogadótérből a kiállítótérbe lépünk, amely két részre tagolódik. A jobboldali rész a nagyberendezések területe. A baloldali vitrines rész első vitrinsorának megtekintése az ajánlott látogatási útvonal, ahol az atomerőmű történetéhez kapcsolódó képzőművészeti alkotások, reklám tárgyak, az erőműnek adott kitüntetések, emlékplakettek és ajándékok, valamint az erőmű kiadványai láthatóak. Itt tekinthetők meg többek között Wigner Jenő levelei az 1980-as évekből és Teller Ede bejegyzése a Blokk Ügyeletesi Naplóba 1991-ből. Az első vitrinsor megtekintése után a blokkszimulátor teremben az 1990-es években üzemelt szimulációs

2. kép: A Faun-vontatógép

számítógép látható, amelyet a blokkügyeletesek és operátorok, valamint a blokkokat üzemeltető személyzet képzésére használtak (4. kép). Ugyancsak itt szembesülhetnek a látogatók az elmúlt 30 évben bekövetkezett technikai fejlődéssel, mert bemutatjuk a jelenlegi, aktuális szimulációs számítógép szerver makettjét is. A következő terem a szolgáltató eszközök terme. Az atomerőmű szervezeti sémájában több olyan szervezet van, amelyek tevékenysége közvetetten kapcsolódik a villamosenergia-termeléshez. Például a nyomdaüzem, a dokumentáció-kezelő csoport vagy az oktatási csoport. A szolgáltató eszközök

1. kép: A múzeum bejárata


35

3. kép: A fogadótér

termében az ezekről a területekről származó tárgyak kerültek bemutatásra. Érdekességként említhető például a csehszlovák gyártmányú telexgép, amely a Ferihegyi Repülőtérről közvetítette a meteorológiai adatokat az atomerőmű számára, vagy az 1990-es évek elejéről a blokk ügyeletesi mobiltelefon.

4. kép: A szimulációs számítógép

A szolgáltató eszközök terméből a második vitrinsorhoz vezet az ajánlott látogatási útvonal, ahol szakmák szerinti csoportosításban, különböző apróbb műszerek és eszközök tekinthetők meg. A geodéziai műszerekkel kezdődik a kisebb eszközök berendezések bemutatása, majd a környezetellenőrző állomás eszközeit tekinthetik meg a látogatók (5. kép). A sugárvédelmi eszközök között azokat a műszereket találhatjuk, amelyeket kimondottan a primer körben használtak (radiométer, tolldoziméter, sugárszennyezettség-mérő, felületi szennyezettség-mérő). Külön vitrinben vannak bemutatva a primer illetve a szekunder körben használatos speciális munkaruhák. A villamossági

36

2012/3 ■

és irányítástechnikai eszközökön kívül pedig érdekességként megtekinthető két turbinalapát, amelyeken ráadásul jól látszik a víz eróziós munkája. A vitrinsor anyagának megtekintése után lépünk be a nagyberendezések területére. A nagyberendezések területe az üzemi területhez hasonlóan két részből áll. Az első részben primerköri berendezésekkel ismerkedhetünk meg, amelyekhez részletes információkat biztosítanak a totemekben lévő érintőképernyős számítógépek. Itt látható például a reaktorperem tömítő gép, amelyre felmehetnek a látogatók és képet alkothatnak arról, hogy hogyan biztosítják a hatvan darab, egyenként százhúsz kilogrammos csavarokkal a reaktortartály 123 bar nyomáson tartását. Játékos feladat segítségével a radioaktív hulladékokat válogató boksz működését is megismerhetik, így képet kapnak arról, hogy hogyan kezelik az atomerőműben a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat a hordókba préselésükig. 5. kép: Sugárvédelmi műszerek


A primer körből a sugárkapun kilépve érkezünk a szekunder körbe, ahol gépészeti berendezések vannak kiállítva (csővezetéki elemek, kompresszor, szivattyúk) (7. kép). Végül néhány, a megtermelt villamos energia továbbításához szükséges berendezés szimbolizálja az atomerőműben megtermelt villamos energia országos hálózatra juttatásának útját. Utunk innen a galériára vezet, ahol a gyűjtőköri bővítésünket támogató hat intézményről ( Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet, Debreceni Egyetem Fizikai Intézet, GAMMA Műszaki Zrt., Magyar Tudományos Akadémia Atomenergia Kutatóintézet, Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.) kapunk információkat, szintén érintőképernyős számítógép segítségével. Itt olyan eszközök vannak kiállítva, amelyeket az adott intézményben használtak, és mint technikatörténeti szempontból fontos eszközöket megőrizzük utódaink számára (8.kép). A galéria déli végében két vitrinben látható az a kőzetminta gyűjtemény, amelyet a pécsi uránbánya ajándékozott a Látogatóközpontnak, amelynek teljes állománya látogatást tett 1997ben a bezárás előtt a 4. számú aknában, 1200 méter mélységben (9. kép). A múzeum fontosnak tartja, hogy minden korosztály számára élményt biztosítson, ezért nagy hangsúlyt fektet az interaktivitásra. Az említett érintőképernyős információs pultokon kívül két interaktív berendezés is található a múzeumban. Az egyik a sugárkapu, amelyet minden látogató kipróbálhat és az átrakó gép makett, ez igazából egy játék, ennek segítségével a látoga-

megörökítő felvételek digitalizált képeit helyeztük el. Ebben a teremben történik a fotók számítógépes feldolgozása és a múzeum leírókartonjainak digitalizálása (10. kép). A múzeumi munka és a kutatás fontos helye az adattár, amelyben tizenkét témában, témánként 5-6 alcsoportban rendszerezzük az atomerőművel kap-

6. kép: Sugárkapu

tók képet kapnak arról, hogy milyen felelősségteljes munka az üzemanyag kazetták mozgatása. Az Atomenergetikai Múzeumnak, mint országos szakmúzeumnak, a kiállításon túl biztosítani kell a kutatási lehetőséget is az adott gyűjtőköri témával kapcsolatban. Ezt szolgálják a galéria alatt elhelyezkedő különböző funkciójú irodák.

10. kép: Könyvtár

csolatos kiadványainkat és egyéb írásos dokumentumokat, köztük a múzeum műtárgyaira vonatkozó leírásokat, valamint a múzeum működésével kapcsolatos írásos anyagokat. Az atomerőmű aktív dolgozói és nyugdíjasai gyakran tárgyakat ajánlanak fel a múzeum számára. Ezeket az ajándékokat érkezésük után üveges vitrinekben tes�szük közszemlére (11. kép). 9. kép: Kőzetminták

7. kép: Gépészeti és villamossági berendezések

Itt található a múzeum könyvtára, amelyben a szakkönyveken kívül a kutatók rendelkezésére áll a több mint félezer kötetes John E. Kenton hagyaték. A hagyaték 1948-tól az 1980-as évek elejéig megjelent igen ritka, az atomenergia békés felhasználásának útját feldolgozó kiadványok gyűjteménye. A könyvtárban megtalálható Paks város sajtótermékeinek teljes gyűjtemé-

nye a XIX. századtól napjainkig, illetve az 1978-ban indult üzemi lap példányain kívül az Energia és Atomtechnika című szakmai lap több évfolyama. A következő terem a film és CD-tár, ahol az atomerőmű építésétől kezdve készült fotókat őrizzük, illetve a működő atomerőmű mindennapjait 1992-től

Néhány fontos információ Nyitva tartás: hétfőtől – péntekig 08.00 – 15.00-ig, szombaton 09.00 – 13.00-ig (vasárnap zárva) Kutatási idő: kedd – szerda 08.00 – 15.00-ig Információ kérés az alábbi telefonszámokon: 75/50-74-31; 75/50-65-96

11.kép: A látogatók által felajánlott tárgyak gyűjteménye

8. kép: A galérián


37

63 év a villamosenergia-iparban Kerényi A. Ödön köszöntése A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012. május 25-én tartott díszünnepsége keretében kapta meg 70 éves mérnöki jubileuma alkalmából a rubindiplomát Kerényi A. Ödön, az MVM nyugdíjas vezérigazgató-helyettese. Az MVM Közleményei Szerkesztőbizottsága nevében a rubindiploma átvétele alkalmából ezúton is szeretnénk köszönteni Ödön bátyánkat, az iparág doyenjét, aki hosszú időn keresztül volt a folyóiratunk főszerkesztője, a Statisztikai évkönyv főszerkesztője, szerkesztője. Ödön bátyánk szakma-szeretete, kitartása, hozzáállása példakép számunkra. Nehéz időkben, hosszú időn keresztül volt az iparág műszaki vezetője. Az általa is létrehozott alkotások közül nem egy ma is szolgál bennünket. A bevált jó megőrzéséhez történő ragaszkodása a jövőt szolgálja.

Kerényi A. ödön átveszi a rubindiplomát Dr. péczeli gábor rektortól

Az egész iparág nevében gratulálunk a 70 éves mérnöki pályája elismeréséhez és jó egészséget kívánunk. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott díszünnepségre írt és az ott előadott előadásában – amelynek mottójául Arany János Epilógus című verséből választott idézetet: „Az életet már megjártam...” – összefoglalta a villamosenergia-iparban eltöltött 63 év alatt megvalósított legfontosabb munkáit. Az előadásának szövege megjelent a Forró Drót újság 2012. július-augusztusi számában és az Energiagazdálkodás folyóirat 53. évfolyam 2012. 4. számában.

„epilógus: visszatekintés a villamosenergia-iparban eltöltött 63 évre” című előadás a díszünnepségen

Dr. Gerse Károly MVM Közleményei főszerkesztő

38

2012/3 ■


■


Beszámoló az MVM Zrt. portfoliójába tartozó társaságok 2011. gazdasági évet lezáró közgyűléseiről/taggyűléseiről Az MVM Zrt. többségi, de nem 100%-os tulajdonába tartozó részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok az előző gazdasági évet lezáró közgyűléseiket/taggyűléseiket az alábbi időpontokban tartották: n Vértesi Erőmű ZRt. 2012. április 11. n Paksi Atomerőmű Zrt. 2012. április 12. n Miskolci Fűtőerőmű Kft. 2012. április 13. n Római Irodaház Kft. 2012. április 16. n EKS-Service Kft. 2012. április 17. n OVIT ZRt. 2012. április 18. n ER-EF ERŐMŰ Kft. „v.a.” 2012. április 20. n MAVIR ZRt. 2012. április 25. A Kárpát Energo ZRt. ellen a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. március 23-i hatályú, jogerős végzése alapján felszámolási eljárás indult. Ebből kifolyólag a társaság 2011-es évet záró Közgyűlését nem tartották meg. Azok a villamos energia iparágban tevékenykedő jelentős részvénytársaságok, amelyekben az MVM Zrt. kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, az előző gazdasági évet lezáró közgyűléseiket/taggyűléseiket az alábbi időpontokban tartották: n ELMŰ Nyrt. 2012. április 19. n ÉMÁSZ Nyrt. 2012. április 19. n Mátrai Erőmű ZRt. 2012. április 26. Az MVM Zrt. 100 %-os tulajdonában lévő társaságok (VILLKESZ Kft., MVM GTER Zrt., Hungarowind Kft., MVM ERBE Zrt., Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt., MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft., MVMI Informatika

ZRt., MVM Partner ZRt., MVMTrade ZRt., MVM-ADWEST HGmbH., Hotel Vértes Kft., Hotel Aranyhíd Panoráma Kft., MVM KONTÓ ZRt., Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. és NIKERd.o.o.) esetében alapítói ülések megtartása nélkül került sor az MVM Zrt. Igazgatósága által elfogadott Igazgatósági Határozatoknak megfelelő Tulajdonosi Határozatok kiadására. A Dunamenti Erőmű Zrt. közgyűlését 2012. május 21-én tartották. Az MVM Zrt. Igazgatósága a kompetencia szabályok szerint a hatáskörébe tartozó, illetve oda vont Társaságok 2011. évi tevékenységéről és 2012. évre javasolt üzletpolitikájáról 2012. április 04-i és 2012. április 13-i ülésén részletes tájékoztatást kapott. A Dunamenti Erőmű Zrt. vonatkozásában erre a tájékoztatásra az MVM Zrt. Igazgatóságának 2012. május 9-i ülésén került sor. A meghozott Igazgatósági Határozatokban - azon társaságok esetében, ahol közgyűlések/taggyűlések kerültek meghirdetésre - felhatalmazták az MVM Zrt. elnök vezérigazgatóját, Baji Csaba Sándor urat, hogy a cégjegyzési szabályoknak megfelelően kiadja a végleges mandátumokat. A Társaságoknál megtartott közgyűlésen/taggyűlésen az MVM Zrt. elnökvezérigazgatója és törzskari vezérigazgató-helyettese által meghatalmazott képviselő megjelent és a számára kiadott kötött mandátumnak és szavazási utasításnak megfelelően járt el. Az MVM Zrt. kizárólagos, 100 %-os tulajdonába tartozó társaságok esetében a Tulajdonosi határozatok kiadására a vonatkozó igazgatósági határozatoknak megfelelően került sor, a fenti felsorolásban említett időpontokban. Az MVM Zrt. többségi tulajdonába tartozó egyes társaságok ülésén, illetve a kiadott határozatok alapján n az Uralmi Klauzula teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásra került (az elismert vállalatcsoportba tartozó társaságoknál),

lezárásra került a 2011. gazdasági év döntés született a Társaság realizált eredményéből az osztalék fizetésére, n meghatározásra kerültek a Társaság 2012. évi Üzletpolitikai Célkitűzései, n elfogadásra került az érintett társaság Fejlesztési-, Beruházási Programja, n megállapításra került a Vezérigazgató/Ügyvezető Igazgató alapbére és 2012. évi prémiumfeladatai. n változások, pontosítások átvezetése érdekében módosításra került a társaságok Javadalmazási Szabályzata. n az érintett társaságok esetében módosításra került az Alapszabály/Társasági Szerződés, Alapítói Okirat. n döntés született Igazgatósági-, Felügyelő Bizottsági tagok, visszahívásáról, megválasztásáról, illetve néhány társaság esetében a könyvvizsgálói mandátum meghosszabbításáról. n megállapításra került az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, ügyvezetők, valamint a könyvvizsgáló 2012. évi díjazása, Az ER-EF Erőmű Kft. „v.a.” taggyűlésén, tekintettel arra, hogy a társaság végelszámolás alatt áll, a taggyűlésen a tulajdonosok végelszámolásról való tájékoztatása történt meg, illetve döntés született a végelszámolás folytatásáról. A MAVIR ZRt. vonatkozásában az új irányítási modellnek (ITO modell) megfelelően a társaság Közgyűlési kompetenciájába a 2011-es gazdasági évének lezárására (Beszámoló, Könyvvizsgálói és Felügyelő Bizottsági Jelentés elfogadása) tartozott. A 2011. évi eredmény után a társaság Felügyelő Bizottságának 43/2012. (III.26.) számú határozata alapján fizetendő osztalékot a Közgyűlés tudomásul vette. Sor került továbbá az egyik lemondott felügyelő bizottsági tag helyett új tag megválasztására, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjai 2012. évi díjazásának megállapítására. A társaságok eszköz- és tőkeszerkezetéről az 1. számú táblázat ad tájékoztatást (ld. következő oldal). n

n

(Összeállította: MVM Zrt. Vagyongazdálkodási és Portfólió Osztály)


39

■

hírek, információk mérlegfőösszeg

saját tőke

MAVIR ZRt.

426,685,000

277,860,110

5,123,000

Paksi Atomerőmű Zrt.

199,800,000

129,607,810

20,757,000

MVM Trade Vill. Kereskedelmi ZRt.

66,402,875

18,103,000

13,203,113

Római Irodaház Kft.

20,363,836

7,968,766

-355,093

OVIT ZRt.

24,664,532

9,307,644

1,068,537

MVMI Informatika ZRt.

8,422,182

5,392,034

223,214

Miskolci Fűtőerőmű Kft

17,221,625

7,268,114

-267,091

Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt.

20,261,183

1,600,167

-2,404,895

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft

14,683,179

2,533,491

-1,256,237

7,461,798

2,959,779

276,787

44,062,069

3,995,753

509,839

Hotel Vértes Kft.

867,848

289,836

-206,108

VILLKESZ Kft.

1,145,937

-5,709

-376,069

MVM ERBE Zrt.

2,903,758

981,360

11,918

25,865,941

-1,586,340

10,315,860

Hotel Aranyhíd Panoráma Kft.

617,537

256,962

-85,544

MVM-KONTÓ ZRt.

742,227

300,000

113,700

MVM GTER Zrt.

2,598,037

297,799

80,636

MVM-ADWEST GmbH

7,635,563

1,450,821

77,995

Mátrai Villamos Művek Termelő Zrt.

337,735

11,543

-368,606

NIKER d. o. o.

295,742

-1,227,182

-38,115

EKS Service Kft.

813,724

387,854

102,578

Mátrai Erőmű ZRt.

143,331,000

94,966,640

19,124,000

ELMŰ Nyrt.

319,523,000

249,026,410

11,478,000

ÉMÁSZ Nyrt.

120,296,000

88,971,210

6,644,000

Társaság

I.

Hungarowind Kft MVM Partner ZRt.

Vértesi Erőmű ZRt. II:

III. IV.

adózott eredmény

1. táblázat: társasági mérlegadatok (eFt)

sajtóközlemény Az MVM megvásárolta a Déli Áramlat Zrt. 50 százalékát 2012.08.03.

Az MVM Zrt. közgyűlése döntött, hogy megvásárolja az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Déli Áramlat földgázvezeték hazai szakaszának előkészítését végző társaság 50 százalékos részvénycsomagját. A nemzeti energetikai társaság átveszi a Magyar Fejlesztési

40

2012/3 ■

Bank Zrt. részvénycsomagját és folyamatban vannak a szakmai egyeztetések tulajdonostársával, a Gazprommal. A közgyűlés tárgyalt a Vértesi Erőmű Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről. Az MVM közgyűlése új vezető tisztségviselőket is választott: az Igazgatóság tagja lett dr. Nyikos Péter, a Felügyelő Bizottságba dr. Bartal Tamás került. Lezárult az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. közötti tranzakció, az MVM Zrt. megvásárolta a földgázszállító vezeték


fejlesztését magyar részről megvalósító projekttársaság 50 százalékos részvénycsomagját. A nemzeti energetikai társaságcsoport műszaki, jogi és üzleti szakértők bevonásával folytat tárgyalásokat a projekt magyarországi szakaszáról a Déli Áramlat Zrt. másik 50 százalékos tulajdonosa, a Gazprom képviselőivel. „Az MVM sikeres, regionálisan is meghatározó, nemzeti energiaipari vállalatcsoporttá kíván válni. Növekedési stratégiánk végrehajtásának újabb jelentős lépése a Déli Áramlat vezeték

■


magyar szakaszát előkészítő társaság 50 százalékának megvásárlása. Ezzel komoly mértékben növelhetjük a társaságcsoport szerepét a gázinfrastruktúra területén.” - mondta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A közgyűlés meghallgatott egy a Vértesi Erőmű Zrt. tőkehelyzetéről szóló beszámolót is. Mint ismeretes, a Vértesi Erőmű Zrt. a 2009 előtt megkötött villamosenergia-kereskedelmi ügyletek miatt több tízmilliárd forint értékű tartozást halmozott fel, amit saját erejéből nem volt képes megfizetni. Az MVM Zrt. jelenlegi vezetése másfél év megfeszített munkájával, egy elkerülhetetlenül szükséges csődeljárás és végül sikeres csődegyezség keretében konszolidálta az erőműtársaság működését. A csődegyezség alapját olyan középtávú reorganizációs terv képezte, amely 2014 végéig biztosította volna a Vértesi Erőmű Zrt. működését. Ugyanakkor a kedvezőtlen piaci folyamatok, köztük a villamos energia piaci árának alakulása, jelentősen befolyásolják a Vértesi Erőmű Zrt. működési feltételeit. Ezt tetézte, hogy az Európai Bizottság a szénipari szerkezetátalakítási hozzájárulás, az ún. „szénfillér” keretéből történő kifizetés iránti kérelmet még nem hagyta jóvá. Az MVM Zrt. közgyűlése még az idén napirendre veszi a Vértesi Erőmű Zrt. jövőjével kapcsolatos javaslatot. A társaság közgyűlése két új vezető tisztségviselőt is választott. Az Igazgatóság tagja lett Dr. Nyikos Péter a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. Jogi és Humánpolitikai Főigazgatóság ügyvezető igazgatója. 2012 májusa óta volt az MVM Zrt. felügyelő bizottságának tagja, e megbízatásáról lemondott. Az MVM Zrt. Felügyelő Bizottságának új tagja Dr. Bartal Tamás, az MFB Zrt. Jogi és Humánpolitikai Főigazgatóság igazgatója. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Megalakult az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012.08.06.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. létrehozta új projekttársaságát a Paksi Atomerőmű bővítésére. Az

MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója Nagy Sándor, az MVM Zrt. termelési vezérigazgatóhelyettese lett. Az ő vezetésével folytatódik a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó elemző, tervező, döntés-előkészítő és engedélyeztetési munka. A most létrejött társaság, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. viszi tovább a magyar villamosenergiatermelés több mint 40 százalékát adó Paksi Atomerőmű tervezett bővítését előkészítő Lévai Projekt feladatait. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalat feladata lesz, hogy a beruházás minden lényeges aspektusát megvizsgálja annak érdekében, hogy a részletes tanulmányok, értékelések alapján felelős döntés születhessen az új paksi blokk(ok) megépítésének – a Nemzeti Energiastratégiában is szereplő – tervéről. A Paksi Atomerőmű tervezett bővítéséről az Országgyűlés 2009. március 30-án döntött gyakorlatilag a parlamenti pártok konszenzusos támogatásával. A bővítés előkészítését a képviselők több mint 95 százaléka szavazta meg. Magyarország kormánya 2012 júniusában a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága érdekében alapvetően szükséges beruházássá nyilvánította az előkészítés alatt álló projektet. Az új társaság elnöke Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. elnöke. Vezérigazgatója Nagy Sándor, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, aki egyúttal a társaság igazgatóságának is tagja, Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója mellett. A felügyelő bizottság elnöke Nagy Csaba, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, további tagjai, Kriston Ákos az MVM Zrt. üzletfejlesztési osztályának tanácsadója, valamint Katona Kolos, az MVM Zrt. jogi és igazgatási osztályának jogtanácsosa. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Az MVM öt helyet javított, így Magyarország tíz legnagyobb vállalata között van 2012.07.25.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kiemelkedően jó 2011. évi teljesítményének köszönhetően Magyarország tíz legnagyobb vállalata közé került. Az MVM Csoport konszolidált nettó árbevétele alapján 8., 16% árbevétel-növekedéssel, a saját tőke szerinti rangsorban 4., üzemi és az adózott eredménye szerint 5. helyen végzett a legnagyobb hazai vállalatokat rangsoroló Figyelő Top 200 listán, a D&B Százak Klubjában. „Tavaly határoztuk meg új stratégiánkat, új üzleti modellünket és egy új irányvonalat az MVM Csoport számára. Fenntartható növekedést tervezünk, elsősorban meglévő eszközállományunk hatékony működtetésével és a tevékenységünkhöz illeszkedő új piaci lehetőségek kihasználásával.” mondta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Megnyugtató, hogy törekvéseink eredményesek voltak, túlteljesítettük az egyébként is ambiciózus terveinket, és a nehéz gazdasági környezetben is, az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárta. A»társaságcsoport javuló jövedelmezőségének köszönhetően hatékonyan tudja támogatni a Nemzeti Energiastratégia végrehajtását.” Az MVM Csoport 2011-ben bemutatott középtávú stratégiája három alapvető pillérre épül: a társaságcsoport versenyképességének növelésére, a működési kiválóságra, azaz a hatékonyság növelésére, valamint az értékteremtő növekedésre. A holdingközpont irányításával a tagvállalatok jelentős lépéseket tettek ezek időarányos teljesítésére. A társaságcsoport a közelmúltban alapított új leányvállalataival megjelent olyan, alaptevékenységéhez szervesen illeszkedő, az MVM Csoport meglévő eszközeit és szaktudását hatékonyan kiaknázó területeken is, mint az országos távközlési alapinfrastruktúra működtetése vagy a regionális ellátásbiztonságot tovább növelő gázkereskedelem és –infrastruktúrafejlesztés.


41

■


A társaságcsoport 2011. évi árbevétele közel 100 milliárd forinttal haladta meg az előző évét, adózott eredménye több mint kétszeresére nőtt. Az MVM Csoport forgóeszköz-állománya közel negyedével, több mint 250 milliárd forintra bővült. Az MVM jó teljesítményéhez hozzájárult a Paksi Atomerőmű jó szereplése és sikeres villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége is. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény „Tiszta” győzelem 2012.09.22.

Az MVM Energia Futamon hat kategóriában, közel 40 alternatív hajtású jármű versenyzett a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi téren. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. ezzel a különleges rendezvénnyel hívta fel a közönség figyelmét idén is a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiatermelésre és felhasználásra. A cél érdekében a professzionális fejlesztői csapatok mellett hírességek is rajthoz álltak. Alternatív meghajtású járművek, átalakított, környezetbarát szériaautók, különleges prototípusok, versenyautók, valamint elektromos gokartok robogtak végig a város egyik legimpozánsabb terén – több tucat jármű szállt versenybe – a második budapesti Energia Futamon, amelyet több ezren követtek figyelemmel a helyszínen és az internetes közvetítés segítségével. A napenergia meghajtású járművek és tanulmányautók versenyén a futam egyetlen napelemes meghajtású járműve, a Pannonrider 4.0 és sofőrje végzett az élen. A versenyző elmondta, hogy a jármű nem csak gyors, de költséghatékony, csendes, és energiatároló képessége miatt sötétben is üzemel. A fiatal mérnökök által fejlesztett futurisztikus járművek nem csupán a győztesnek járó elismerésért küzdöttek. A versenyző csapatok fejlesztéseiken keresztül mutatták be, hogy a CO2 kibocsátás-mentes közúti közlekedés megvalósítható, elérhető és feltétlenül szükséges a környezetbarát jövő, a fenntartható fejlődés érdekében.

42

2012/3 ■

Ezzel az üzenettel több magyar híresség is egyetért és néhányan a kezdeményezés mellé is álltak. Görög Zita (tévés műsorvezető) és Kozmann György (olimpikon, világbajnok kajakozó) már tavaly is kipróbálhatta a nem mindennapi száguldást az Andrássy úton, európai fővárosban először rendezett alternatív hajtású járműversenyen. Idén hozzájuk csatlakozott Kovács „Koko” István (olimpiai bajnok ökölvívó), Schell Judit (színésznő), Horváth Gáspár (az Irie Maffia billentyűse) és Rákóczi Ferenc (rádiós műsorvezető) is, akik elektromos hajtású gokartokkal tesztelték autóversenyzői tehetségüket a Famous Futamon, ezzel is népszerűsítve a széndioxidkibocsátás-mentes közlekedést. A hírességek elektro gokart versenyét szoros küzdelemben Kovács „Koko” István nyerte, másodikként Kozmann György végzett, de nem sokkal maradt le mögötte Rákóczi Ferenc, aki vezetés közben saját élményeivel színesítve folytatta az élő közvetítést, megmosolyogtatva a közönséget. Az eredményhirdetésre 15 órakor került sor, a legjobbaknak járó kupát Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át. „Az elismerés nem csak a versenyen nyújtott teljesítményért jár a csapatoknak, hanem azért a többéves kutatómunkáért és a megvalósításba fektetett energiáért is, amelyet a fejlesztők olyan célkitűzések szolgálatába állítanak, mint az élhetőbb környezet, a fenntartható jövő.” – mondta a győzteseket köszöntő beszédében Baji Csaba. A vállalatcsoport elnöke a díjátadón hozzátette, hogy látva a fiatal nemzedék eltökéltségét, az MVM továbbra is támogatja az egyetemi fejlesztő csapatokat, hogy ezzel is segítse munkájukat. Felkai György, az MVM Csoport kommunikációs igazgatója a rendezvénnyel kapcsolatosan elmondta: „Tavaly ősszel kimagasló érdeklődés igazolta, hogy egy modern, izgalmas verseny keretei között is népszerűsíthető a környezettudatos gondolkodásmód. A Futam 2012-ben is bebizonyította, hogy az alternatív, tiszta energiaforrások használata érdekli az embereket. Hozzátette, hogy az idei MVM Energia Futam az MVM Jövő Hídja programmal közösen olyan környezettudatos, innovációs és interaktív kiállítást eredményezett,


amely egyedülálló Európában és teljes mértékben Zöldárammal üzemelt. Az MVM Csoport leányvállalata az MVM Partner ZRt. néhány hónapja mutatta be környezetbarát Zöldáram termékét, amely garantáltan megújuló forrásokból származó villamos energiát kínál a KKV- és a nagyvállalati szektornak. Eredmények: Prototípusok kategória 3. helyezett: DE HIGH VOLTAGE, Gocar nevű jármű 2. helyezett: Elek Trike csapat, Elek Trike 1.0 nevű jármű 1. helyezett: DE HIGH VOLTAGE csapat, Interceptor jármű VersenyAutó kategória 2. helyezett: EV Sport - BME FRT csapat, Aranka jármű 1. helyezett (csak két helyezett van): BME FRT csapat, eMaula jármű SzériaAutó átalakítás kategória 3. helyezett: ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport csapat, FIAT Fiorino E Cargo jármű 2. helyezett: E-Life csapat, Elektro Tipo jármű 1. helyezett: Gabacar csapat, Gabev jármű TanulmányAutók kategória 3. helyezett: Óbudai Egyetem Lezs Air Team csapat, Aluminium Falcon jármű 2. helyezett: AirGO Pneumobil Team csapat AOW-02 jármű 1. helyezett: Debreceni Széllovagok csapat, Pneumobil jármű TanulmányAutók kategória - nehézsúlyú osztály 1. helyezett (csak egy helyezett van) EV-Sport Szlalom Team csapat, Csiga jármű Napenergia meghajtású járművek kategória 1. helyezett (csak egy helyezett van): Pannon Solar csapat, Pannonrider 4.0 jármű Motorkerékpárok kategória 3. helyezett: Green Scooter Team csapat, GSR 800 jármű 2. helyezett: Mechatromotive csapat, Bíbic jármű

■


1. helyezett: Green Scooter Team csapat, GSR-3000 jármű Famous Futam 3. helyezett: Rákóczi Ferenc 2. helyezett: Kozmann György 1. helyezett: Kovács „Koko” István MVM Különdíjak a fenntarthatóság iránti elkötelezettség elismerésére Budapesti Műszaki Egyetem csapata Debreceni Egyetem csapata Óbudai Egyetem csapata MVM Energia Futam Fair Play különdíj DE HIGH VOLTAGE - GERUNDIUM FAQ-R csapat (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Innovatív microsite-on mutatja be eredményeit az MVM 2012.08.31.

Elérhetővé vált az MVM Csoport 2011. évi tevékenységét bemutató microsite, amely az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. teljes körűen megújult honlapjához hasonlóan az országban egyedülálló innovatív megoldásokra épül. A felhasználóbarát, letisztult dizájnú microsite könnyen áttekinthető, így illeszkedik az MVM-ről kialakult professzionális, modern és megbízható vállalat képéhez. Az oldal a legjobb nemzetközi gyakorlatot követő megoldásaival – mint például a videó formátumú elnök-vezérigazgatói köszöntő, a táblázatok felhasználói igényekhez illeszkedő grafikus megjelenítése vagy a többszálú menüstruktúra – hozzájárul a könnyű navigálásához, a célirányos ismeretszerzés elősegítéséhez. A modern technológiai alapokon megvalósított interaktív site lehetővé teszi a tavalyi évet ismertető jelentések sokszínű, teljes körű bemutatását, a tartalmak változatos formában (szöveges, audiovizuális, képi) történő publikálását. A 2011. évi eredmények microsite formájában történő megismertetésével az MVM célja volt a papír alapú kiadásból fakadó környezetterhelés elkerülése, ezzel is hozzájárulva a társaság ökolábnyomának csökkenéséhez, szem

előtt tartva a cégcsoport fenntartható fejlődés és környezetvédelem iránti elkötelezettségét. A microsite a http://jelentesek2011. mvm.hu címen érhető el, ahonnan a jelentések igény esetén a klasszikus pdf verzióban is letölthetők. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény a rekorddöntő legénység a 44. Kékszalag MVM Partner Nagydíját kapta 2012.07.07.

A kétárbocos, magyar építésű FiftyFifty katamarán, Józsa Márton kormányzásával elsőként ért célba a 44. Kékszalag MVM Partner Nagydíj Balaton-kerülő vitorlásversenyen. A július 7-én 17 óra 30-kor kezdődő ünnepélyes díjátadón Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át a díjat a büszke nyertesnek, abszolút győztes kategóriában. A július 5-én, reggel 9 órakor elstartolt 44. Kékszalag MVM Partner Nagydíj mezőnyének első versenyzője 6-án este beérkezett a célba és ezzel megdőlt a Kékszalag 57 éves rekordja. A Fifty-Fifty nevű magyar építésű kétárbocos katamarán Józsa Márton kormányzásával 10 óra 34 perc 15 másodperc alatt teljesítette a versenytávot, és ezzel megjavította a Nemere II 75-ös cirkáló 1955-ben felállított 10 óra 40 perces rekordját, így az idei Kékszalag MVM Partner nagydíj ezzel a remek eredménnyel zárult. „Az MVM Csoport célja mindenben az élen járni. Vállalatcsoportunk ugyanarra a folyamatos teljesítményre, precizitásra és a környezethez való alkalmazkodásra fókuszál, ami a versenyzőket is a győzelemhez segítette. Örülök, hogy akkor adhatom át ezt a díjat, amikor a több mint fél évszázados rekordot sikerült felülmúlni.”- mondta el Baji Csaba az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az éjszaka folyamán a zivatarok elkerülték a Balatont, így a hajók meglehetősen gyenge szélben vitorláztak tovább a cél felé. Éjfélig 12, reggel 9 óráig 130 hajó futott be. Tihany környékén mintegy 80-100 hajó vitorlázott, így

11 óráig a célba értek száma várhatóan 200-ra nőtt. Az indulók létszáma közel 580 volt, így a pályán – feltételezve, hogy 20-30 hajó feladta a küzdelmet – további 300 hajó vitorlázott még és ért a szombati reggel 9 órás határidőig a célba. Az MVM Partner ZRt., az MVM Csoport energiakereskedő leányvállalata a magyarországi energiapiac meghatározó szereplője. Évek óta elkötelezett támogatója a hazai sportéletnek, éppen ezért döntött úgy, hogy a nagy múltra visszatekintő Kékszalag vitorlásverseny mellé áll és a regatta névadója lesz. A Kékszalag természetközelségével kiválóan kapcsolódik az MVM Partner célkitűzéseihez. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Átadták az MVM Csoport első elektromos töltőállomását 2012.07.02.

Az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt., az MVM Magyar Villamos Művek leányvállalata üzembe helyezte a társaságcsoport első elektromos töltőállomását a szintén magyar tulajdonú Hungaroring Zrt. területén, ezzel is hozzájárulva környezetünk védelméhez, az elektromos autózás elterjedéséhez. A most átadott elektromos töltőállomás háromfázisú gyorstöltés esetén akár két óra alatt képes teljesen feltölteni egy elektromos autó akkumulátorát. A mogyoródi Hungaroring versenypálya főbejáratánál elhelyezett, egyedi igények szerint tervezett töltőoszlop csatlakozó kialakításai biztosítják, hogy a közeljövőben az utakon futó villanyautók feltölthetőek legyenek. A 22 kW kapacitású töltőállomás 3×32A csatlakozásra került kiépítésre. Az átadás időpontja egybe-


43

■


esett az MVM Partner által támogatott International Superstars Series futammal, amelynek helyszíne ugyancsak a mogyoródi versenypálya volt. Bally Attila az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója elmondta: „A hazai gondolkodásban, és a cég életében is egyre nagyobb szerepet játszik a környezettudatosság és a fenntarthatóság, ezért az MVM Partner az idei évben olyan új, innovatív szolgáltatásokkal és termékekkel bővítette kínálatát, mint például a villamosenergia-audit, illetve a Zöldáram, amely ez év elején jelent meg a piacon. Ezzel a termékkel a környezetbarát, megújuló energiaforrásból származó Zöldáram elérhetővé vált a környezettudatos üzleti fogyasztók számára is.” Az energetikai társaságcsoport a környezettudatosság jegyében a villanyautók elterjedésében bízik. Az MVM átvette kiterjesztett hatótávolságú elektromos autóját az Opel Amperát, melynek kerekeit minden körülmények között villanymotor hajtja, és 60 kilométerig terjedő úton egy 16 kWh kapacitású lítiumionakku táplál, amely képes magát akár újratölteni is. Az MVM Partner ZRt. az MVM Csoport tagjaként közel tíz éve nemzeti háttérrel rendelkező társaságként működik, és az elmúlt évek alatt meghatározó szerepet vívott ki a hazai fogyasztói piacon. Az intézmény tevékenységét és sikerességét bizonyítja, hogy a 2011-es szerződött portfólióját jelentősen növelte, ügyfélköre dinamikus ütemben növekszik. A cég sikere abban rejlik, hogy partnereit magas színvonalon szolgálja ki és gyorsan, rugalmasan reagál a piac igényeire, változásaira. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Energiák találkozása 2012.06.27.

A soproni Volton fesztiválozók is kipróbálhatták hogyan változna az áram ára, és mennyivel nőne a villamosenergiarendszer károsanyag-kibocsátása, ha csökkentenék a magyar energiatermelés több mint 40 százalékát adó Paksi Atomerőmű teljesítményét. Az MVM

44

2012/3 ■

Csoport szimulátorát szerdán a Volt Fesztiválon országos premierkoncertet adó Ákos kezelte, de az interaktív kiállítás és a minden kérdést megválaszoló szakértők is várták az érdeklődőket a fesztivál bejáratánál állomásozó kamionban 2012. június 27-30. között. Hogyan használjuk az atomenergiát? Mi lenne, ha nem létezne a Paksi Atomerőmű? Miért biztonságos? Hogyan őrizhetjük meg egészséges környezetünket gyermekeink, unokáink számára úgy, hogy ne kelljen áramhiánnyal küszködnünk, vagy a mainál jóval magasabb villanyszámlát fizetnünk? Ezekre és még további kérdésekre is választ kaphat, aki meglátogatja a Paksi Atomerőmű és a nukleáris energia használatát szemléltető interaktív kiállítást. Felkai György, az MVM Csoport kommunikációs igazgatója elmondta: „Magyarországon több módszert is alkalmaznak a szén-dioxid-kibocsátásmentes energia előállítására. Ilyen például a szél- és napenergia, de jelenleg, jelentős ipari méretekben csakis az atomerőmű képes Magyarországon ilyen módon előállítani energiát, ráadásul ez a legolcsóbb áram. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, vagyis az áram ára ne emelkedjen, és a levegő tisztaságát is megóvjuk, elengedhetetlen a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása, illetve a későbbi bővítés. ”Az érdeklődők megtudhatják, milyen szigorú biztonsági intézkedések mellett működik az erőmű, és tájékozódhatnak az olcsó és tiszta atomenergia hosszú távú alkalmazásával kapcsolatos tervekről. A kamionban lévő szimulátor segítségével vezérelhető az atomerőmű négy blokkja - ezt a helyszínen Ákos is kipróbálja, akinek kiemelten fontos a környezetvédelem, ezért támogat minden olyan kezdeményezést, ami segíti bolygónk megóvását. Az érdeklődőknek filmet vetítenek az atomerőmű működéséről és az atomenergiáról, valamint információt nyújtanak a magyar villamosenergia-hálózatról, Paks és környezetének élővilágáról. A kamionban egy áramfejlesztő kerékpárt is ki lehetett próbálni, és kiderült az is, hogy mennyit kellene biciklizni ahhoz, hogy megtermeljünk egy fél órás tévéműsor végignézéséhez szükséges energiát. A látogatók kérdéseire az atomerőmű szakemberei adnak választ


a helyszínen. Az MVM az idei évben is várta a tavaly óriási népszerűségnek örvendő „Energiaszigetén” a fesztivál forgatagában megfáradt fiatalokat, akik függőágyakban és babzsákokon pihenhetnek, miközben kedvenc italuk a mellettük lévő hűtőben hűl, vagy épp telefonjukat, laptopjukat töltik az ország legolcsóbban és károsanyag-kibocsátásmentesen előállított energiájával. Az utazó kiállítás az idén közel 70 településen járt, valamint az összes budapesti kerületben, ahol több mint 40 000 érdeklődő tájékozódott az atomenergia jelenéről és jövőjéről. (MVM Zrt. Kommunikáció)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (nfm) hírei Kovács Pál a NAÜ Kormányzó Tanácsának elnök-helyettese A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Kormányzó Tanácsa 2012. szeptember 24-én, éves Közgyűlését követő első ülésén új elnökséget választott. Magyarország kétéves tagságának első évét követően a Tanács a magyar kormányzót, Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkárt az előzetes regionális megállapodás alapján az elkövetkezendő egy éves időtartamra egyhangúlag elnök-helyettessé választotta meg. E megtisztelő feladat a NAÜ sokrétű tevékenységében megerősíti Magyarország kiemelkedő nukleáris szakértelmének és sikeres közreműködésének nemzetközi elismertségét. Magyarország másodízben töltheti be ezt a tisztséget. 1993-94-ben a Kormányzó Tanács elnök-helyettesi tisztét Vigassy József, az Országos Atomenergia Bizottság akkori elnök-helyettese töltötte be, továbbá a 2004-es Közgyűlés levezető elnöki feladatát Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója láthatta el. Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés célú alkalmazása iránt és jól átgondolt stratégia mentén halad. Meghatározó szerepet játszik a nukleáris technológiai ismeretek átadásában. A közelmúltban vietnami szakemberek képzése kezdődött meg

■

hírek, információk vább fejleszthető, amennyiben azt kiterjesztjük az oktatás területére is. Az erre vonatkozó szerződés értelmében a magyar hallgatók a közeljövőben kezdik meg tanulmányaikat a dél-koreai intézményben. Keret-megállapodás a Nemzeti Innovációs Hivatallal

Budapesten és Pakson az atomerőmű karbantartó és képzési központjában. Érdeklődést mutat a képzésben való együttműködés iránt Szaúd-Arábia, Indonézia, Jordánia, Törökország és Japán is. Az Indonéz szakemberek kifejezték készségüket arra nézve, hogy a magyar nukleáris ipar tapasztalatait a hatósági szabályozás terén is hasznosítsák. A nukleáris technológiai ismeretek átadásához Magyarország kiváló infrastruktúrával rendelkezik a Központi Fizikai Kutatóintézetben és a Budapesti Műszaki Egyetemen is. Valamennyi külföldi érdeklődő egyöntetű álláspontja, hogy a kiváló magyar szakmai ismeretek és nyitottság mellett a világ egyik legjobb oktatási központjában zajlik a képzés, ahol oktatási célokat szolgáló működő reaktor van. Nukleáris képzési együttműködés Dél-Koreával A jövőbeni nukleáris képzési együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Budapesten Kovács Pál, klíma- és energiaügyért felelős államtitkár és Goon Cherl Park, a dél-koreai KEPCO KINGS nukleáris oktatóközpontjának elnöke. A dél-koreai intézmény nagy hangsúlyt kíván fektetni a jövőben az intézmény nemzetközi jellegének növelésére, ezért neves nemzetközi nukleáris szakembereket hívnak oktatóik sorába, illetve külföldi diákokat is szeretnének toborozni, és ehhez Magyarország első számú partnerként szolgál. A már meglévő, kiváló nukleáris együttműködés a két ország között to-

Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyért felelős államtitkára és Dr. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke keretmegállapodást írt alá 2012. szeptember 4-én a MOM Kulturális Központ kupolatermében. A megállapodás célja, hogy az energetika területén a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) eredmények minél szélesebb körben hasznosításra kerüljenek, összhangban az Új Széchenyi Tervben foglaltakkal. Az aláírást követően bemutatásra került számos hazai, a K+F+I területén élenjáró energetikai cég fejlesztése is. Az esemény házigazdája Dr. Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere volt. Kovács Pál államtitkár elmondta: Kormányzati egyetértés van abban, hogy a magyar társadalom tartós felemelkedésének és a magyar nemzetgazdaság fenntartható és dinamikus fejlődésének, nemzetközi versenyképességének meghatározó tényezője az új tudományos, kutatási eredmények létrehozása, valamint azok rövid- illetve hosszabb távú társadalmi és gazdasági hasznosítása. Az EU energiapolitikájának fő prioritása a tisztább és fenntartható energiatermelés és felhasználás megvalósítása. Nem csak az EU hosszú távú, hanem közép és rövid távú politikáját is áthatja a kutatás-fejlesztés fontossága. A Nemzeti Innovációs Hivatallal az együttműködés fontosságát abban látja, hogy az innovatív magyar ötleteket felismerjék és támogassák, hogy abból a gazdaságfejlesztéshez hozzájáruló vállalkozások legyenek. Ahogy Kovács Pál fogalmazott: „El kell érni, hogy a kiváló magyar ötletek hasznosuljanak, piacra jussanak, és életképes vállalkozásokká váljanak”. Dr. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke beszédében

hangsúlyozta: A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. A KFI tevékenység ugyanakkor kockázatos, így társadalmi támogatásra szorul. Az új energiatechnológiák sikeres piacra vitelénél figyelembe kell venni a társadalmi hasznot a gazdaságosság mellett – figyelmeztetett a NIH elnöke. Az Új Széchenyi Terv TudományInnováció fejezete a K+F+I szempontjából kiemelt húzóágazatok közé sorolja az energetikai és környezetvédelmi fejlesztéseket. Az energiaellátás költsége és biztonsága az összes ipari szektor gazdaságosságát és a lakosság életminőségét, közérzetét is döntően befolyásolja – mutatott rá Dr. Mészáros György. A NIH elnöke külön hangsúlyozta, hogy az energetikában a kiemelten támogatott kutatás-fejlesztés során létrejövő innováció növeli a nemzetgazdaság teljesítményét és hazai munkahelyeket teremt. Mindkét aláíró fél egyetértett abban, hogy a keret-megállapodás fő célkitűzése abban áll, hogy a K+F politika kialakításáért felelős kormányzati szereplőket integrálja az energetikáért felelős irányítással, így biztosítva a két szakterület közötti összhangot és a szinergiák kihasználását. Az aláírást követően a helyszínen lehetőség nyílt számos hazai, a kutatás-fejlesztés és innováció területén élenjáró energetikai cég bemutatóit is megtekinteni. Olyan magyar fejlesztésű technológiák megismerésére és megtekintésére volt mód a rendezvényen, mint a tetőgerincbe épített és függőlegesen modulárisan bővíthető szélgenerátorok, hőszivattyúk, a hulladékhő-hasznosítás módozatai, energiatakarékos világítási módszerek, napkollektorok vagy éppen a pelletgyártó gép. (NFM Kommunikáció)

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hírei A WANO partneri vizsgálatról Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél, 2012. február 20. és március 2. között WANO partneri vizsgálat zajlott. A WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége) a tagerőművekben, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nél is rendszeres időközönként


45

■


vizsgálatokat folytat le. A WANOpartneri vizsgálat programjának célja, hogy a tagerőműveknek lehetőségük legyen a saját tevékenységüket összehasonlítani a legjobb nemzetközi tapasztalatokkal egy külső, nemzetközi atomerőműves partnerszakemberekből álló szakértői csoport által lefolytatott alapos és objektív vizsgálat során. A csoport egybehangzó véleménye szerint a Paksi Atomerőműben nem azonosítottak be olyan fajsúlyos hiányosságot, amely veszélyeztetné a biztonságos üzemeltetést. A vizsgálat során a csoport 18 javítandó területet azonosított be. Ezek jellemzően olyan, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeinek végzésében észlelt hiányosságok, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyes tevékenységeket még alaposabban, még több odafigyeléssel, még körültekintőbb vezetői kontroll mellett kell a jövőben végezni. Az azonosított jobbítandó területek közül az egyik csoport azzal jellemezhető, hogy nem kapnak kellő figyelmet az apróbb hiányosságok, azok kezelése, nyilvántartása, nyomon követése és megszüntetése. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy egyes üzemeltetési és karbantartási előírások, utasítások nem kellően részletesek, minőségbiztosítottak. A nemzetközi jó gyakorlatot figyelembe véve javítandó az eseménykivizsgálások – elsősorban a nem jelentésköteles események kivizsgálásakor – alapvető ok-elemzésének mélysége, a kivizsgálásokkal feltárt eltérések trendelemzése, valamint az elhatározott intézkedések határidőre történő végrehajtásának aránya. Végül a jobbítandó területek egy csoportja a munka- és tűzvédelem területén a szabálykövetés hiányosságaihoz kapcsolódik. A vizsgálócsoport az erőmű tevékenységei közül erősségként és jó gyakorlatként azonosította be a trend-elemzéseket támogató analitikai paraméterrögzítést a Vegyészeti Szakértői Rendszerben, a komplex, mobil dekontamináló rendszert, a 3-dimenziós radioaktív anyag, illetve vegyi anyag terjedési modellt, a biztonságos és hatékony munkavégzés céljából kifejlesztett és legyártott speciális eszközöket és szerszámokat, a SOL eseményértékelő-módszer alkalmazását, a rendkívüli események kezelése során alkalmazandó akkumulátoros, magas

46

2012/3 ■

fényű, hordozható LED-lámpákat, az üzemviteli műszakos naplót, a speciális sugárzásérzékelő lámpát és a speciális sugárforrás- és mintatárolók alkalmazását. Múzeum az atomenergetikáért A 2012. március 7-i nap jelentős eseménnyel írta be magát mind a Paksi Atomerőmű, mind a hazai atomenergetika történetébe. Ekkor adták át az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Atomenergetikai Múzeumot. Három évtizede duruzsol az atomerőmű első blokkja, majd kisebb időeltolódásokkal belépett a villamosenergia-termelésbe a másik három is. Három évtized, közel egy emberöltőnyi idő, amely alatt hazánk villamosenergia-ellátása biztos alapokon nyugszik. Ez a technika – az atomtechnika – a XX. század vívmánya, amelyről a XXI. században sem mondhatunk le. Ám nem csak a villamos energiáról van itt szó, hiszen az atomerőmű építése szinte egy újabb ipari forradalommal ért fel hazánkban. Mára ez a technikai és technológiai fejlődési pálya megérett arra, hogy a múltjára vonatkozó emlékeket összegyűjtsük, az utókor számára megőrizzük. Ezt a feladatot vállalta fel a Paksi Atomerőmű azzal, hogy létrehozta az Atomenergetikai Múzeumot.

A múzeum megnyitására 2012. március 7-én került sor, népes vendégsereg jelenlétében. Az ünnepség a paksi művészeti iskola növendékeinek zenei műsorával kezdődött, majd Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának köszöntője után Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezt követően Pálinkás József és Hamvas István átvágták a nemzeti színű szalagot, majd a vendégek bejárták a közel 2000 m2-es kiállítóteret. Baji Csaba, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke, az MVM Zrt.


elnök-vezérigazgatója – az atomerőmű korábbi vezérigazgatója – üzenetében megfogalmazta: ”Számomra nagy öröm ez a nap, mert az ipartörténeti és egyben kultúrtörténeti jelentőségén túl egy tíz évvel ezelőtti emléket is előhív, ugyanis 2002-ben sikerült az akkori Üzemtörténeti Gyűjtemény részére egy megfelelő helyiséget biztosítani.” A kiállítás megtekintését követően Tóth Ferenc kormánymegbízott, országgyűlési képviselő, a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője szólt a múzeum jelentőségéről. Hamvas István beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy minél többen ismerkedjenek meg a nukleáris energetikával. Mint mondta, a felújított épületben berendezett kiállítás komplexitása „megfelelő módon reprezentálja az atomenergetika hazai alkalmazásának elterjedését, valamint segíti a hazai ismeretterjesztést”. Pálinkás József méltatta az atomerőmű törekvéseit a nukleáris energetikát érintő ismeretterjesztés tekintetében, és bizakodását fejezte ki, hogy „az újonnan megnyitott Atomenergetikai Múzeum hozzájárul a széleskörű és tudományos alapokon nyugvó közérdekű tájékoztatáshoz, az atomenergetika hasznosságának és fontosságának ismertté tételéhez.” Tóth Ferenc a múzeum jelentőségét megyei tekintetből emelte ki, mert az Atomenergetikai Múzeum sok látogatót vonz majd a régióba. A múzeum története 1992-ben kezdődött az atomerőmű építésével és üzemeltetésével kapcsolatos emlékek gyűjtésével, majd 1995-ben elhatározás született az üzemtörténeti gyűjtemény múzeumi rangra emeléséről. 1999-ben múzeumi működési engedélyt kapott az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában elhelyezett üzemtörténeti gyűjtemény. A működési engedély ekkor még az atomerőmű 30 km-es körzetére biztosította a gyűjtőköri tevékenységet. Egy nagyobb tárolási lehetőséget biztosító raktár átalakításával lehetőség nyílt a gyűjtőköri bővítésre. 2010. december 9-én aláírásra került az Atomenergetikai Múzeum, mint országos szakmúzeum működési engedélye. A múzeumba elsőként az atomerőmű nyugdíjasai (közel ezren) látogattak el 2011. szeptember 2-án, és örömmel szemlélték mindazon berendezéseket, szerszámokat, melyekkel egykor munkásnapjaikat töltötték.

■


A múzeum hazánk atomfizikával, energetikával kapcsolatos, muzeális értékű, ipartörténeti ritkaságnak számító tárgyait, emlékeit gyűjtötte össze az ország egyetlen atomerőművének hajdani berendezései, eszközei mellett. Különleges a paksi Atomenergetikai Múzeum a tekintetben is, hogy nemcsak gyűjt, őriz és bemutat, hanem lehetőséget ad kutatásra, tanulmányok végzésére (ld. a témában még Szabó Péter múzeumigazgató cikkét).

Befejeződött az EU Célzott biztonsági felülvizsgálata Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group - ENSREG) 2012. április 25-én jóváhagyta az európai nukleáris célzott biztonsági felülvizsgálatról (ún. stressz-tesztekről) szóló felülvizsgálati jelentést. Az Európai Bizottság (EB) felkérésének eleget téve Magyarországon is lezajlott az atomerőmű Célzott biztonsági felülvizsgálata (Cbf). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2011. május 2-án kapta meg az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) azt a dokumentációt, amelynek alapján a felülvizsgálatot el kellett végeznie. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Cbf előrehaladási jelentését az előírt 2011. augusztus 15-i határidőig benyújtotta az OAH-nak. Ezt követően pedig a 2011. október 31-i határidőig megküldte végleges jelentését az Országos Atomenergia Hivatalnak a „stresszteszt” eredményeiről. Az OAH által a fukusimai eset hatására elrendelt vizsgálat eredménye alapján kijelenthető volt, hogy a Paksi Atomerőmű ellenállóképessége megfelelő a feltételezett kulcseseményekkel, külső veszélyeztető tényezőkkel szemben, így azonnali beavatkozásra nincs szükség. A felülvizsgálattal kapcsolatban az ENSREG elnöke elmondta, hogy a folyamatban résztvevő minden országot és szakértőt dicséret illet a kivételes erőfeszítéssel és rendkívül gyorsan elvégzett munkáért. A magyar stressz-teszttel kapcsolatban tett fő megállapítások szerint a szakértők pozitívan értékelték a magyar Célzott biztonsági jelentésben leírt eredményeket és a felülvizsgálat

során adott válaszokat. A felülvizsgálók nagyra értékelték a magyar fél részéről tapasztalt nyitottságot és együttműködő készséget. Megállapították, hogy a magyar felülvizsgálat és az arról készült jelentés kellően alapos, a nemzetközi felülvizsgálat során nem tártak fel olyan biztonságnövelési lehetőséget, amelyet a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották. Ugyanakkor felhívták a magyar hatóság figyelmét, hogy szorosan kövesse nyomon az elhatározott intézkedések végrehajtását és biztosítsa, hogy a tervezett átalakítások elérjék a kívánt hatást. Az ENSREG felülvizsgálati jelentése, valamint az ENSREG és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a jelentés nyilvánosságra hozataláról magyar nyelven letölthető az OAH honlapjáról. A jelentés függelékében megtalálható, Magyarországra vonatkozó ország-jelentés szintén rendelkezésre áll magyarul is. Kiállítás a Paksi Atomerőműről az ENSZ bécsi hivatalában Az ENSZ bécsi központjában fotókiállítással mutatkozott be a Paksi Atomerőmű. A központ rotunda fogadócsarnokában 2012. május 7-én nyíló kiállítás Paks közvetlen és közvetett környezetének változatos és gazdag élővilágáról, a Paksi Atomerőmű környezetkímélő működéséről és fejlesztési lehetőségeiről adott ismertetést a fotók által. A Magyar ENSZ Képviselet, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az MVM Csoport közös kezdeményezésére létrejött tárlat május 18-ig díszítette az ENSZ központ fogadócsarnokát, és nyújtott ízelítőt az érdeklődőknek a Paksi Atomerőműről. Kovács Pál az NFM klíma- és energiaügyért felelős államtitkára elmondta, hogy Magyarország 2011 szeptembere óta tagja az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzó tanácsának, amelynek keretén belül nagy hangsúlyt kell fektetni az ügynökségen dolgozó diplomaták tájékoztatására, és Magyarország transzparenciájának, a magyar atomenergetikai program átláthatóságának a javítására. Ennek a programnak a keretén belül került sor egy nagyköveti látogatásra 2012 áprili-

sában a Paksi Atomerőműben és Bátaapátiban (az Atomerőmű újság májusi számban részletesen hírt adtunk erről), amely által a bécsi ENSZ hivatalához delegált nagykövetek átfogó képet kaptak a magyar atomenergetikai programról. A bécsi kiállítás megrendezése ennek a programnak volt a folytatása. Mottója így hangzott: atomenergia – környezet – béke.

A kiállítást Kovács Pál és Denis Flory, a NAÜ nukleáris biztonságért és védettségért felelős főigazgató-helyettese nyitotta meg. A megnyitón tiszteletét tette Yukija Amano, a NAÜ főigazgatója, aki júniusban hazánkba látogatott; valamint számos, az atomenergiai alkalmazásában nagy szerepet vállaló állam nagykövete is. „Pakson a természetes és az épített környezet teljes harmóniában megfér egymás mellett. A Paksi Atomerőmű a legolcsóbban termel villamos energiát, ezen túl másik nagy előnye, hogy a fosszilis technológiáktól eltérően nem növeli az üvegházhatású gázok men�nyiségét a légkörben. A négy blokk üzeme által közel annyi oxigént takarítunk meg, mint amennyit az összes magyarországi erdő termel egy év alatt. Ez nagyjából az ország egész lakossága által egy teljes év folyamán belélegzett oxigén mennyiségét jelenti.” – mondta a megnyitón Kovács Pál. A tárlat Vincze Bálint, a Paksi Atomerőmű grafikusa, tipográfusa képeiből, négy év felvételeiből állt össze. Természetképeit a Gemenc Zrt., a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint az atomerőmű területén készítette. A kiállított fotók hiteles képet adnak az atomerőmű közvetlen és közvetett környezetéről, és egyben tükrözik azt az elkötelezettséget is, amellyel az atomerőmű a környezetvédelem mellett áll.


47

■


XV. Szilárd Leó Fizikaverseny Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. bázisiskolájában, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban április 20-22. között rendezték meg a XV. Szilárd Leó Fizikaverseny döntőjét. A megmérettetést az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, az Energetikai Szakközépiskola és a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány szervezte. A hagyományosan Pakson tartandó rendezvényt Szabó Béla, a Paksi Energetikai Szakközépiskola és Kollégium igazgatója és Csajági Sándor, a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány elnöke nyitotta meg. A verseny szakmai vezetője dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense volt.

A verseny a középiskolás tananyag modern fizikai – elsősorban magfizikai, sugárvédelmi –fejezeteinek alkalmazás szintű tudását és környezetvédelmi alapismereteket kért számon. A háromnapos rendezvény keretében a résztvevők látogatást tettek a Paksi Atomerőműben, megismerkedtek az Atomenergetikai Múzeummal és a Karbantartó Gyakorlóközponttal. Az idei versenyen két korcsoportban 402 diák indult, akik közül a paksi döntőbe 30 versenyző jutott be. A 9-10. osztályosok csoportjában 11 diák, a 11-12. osztályosok kategóriájában 19 fő versenyzett. Elméleti példákat, számítógépes szimulációs feladatokat oldottak meg, kísérleteket végeztek. Az országos döntő 1-3. helyezettjeinek kategóriánként egyszeri ösztöndíj, minden résztvevőnek könyvajándék és a Fizikai Szemle előfizetése volt a jutalma. A versenyen 1. helyezést ért el az I. kategóriában (11-12.osztályosok) Szabó Attila, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulója, a II. kategóriában (9-10. osztályosok) Horicsányi Attila, az egri Dobó István Gimnázium diákja. Szi-

48

2012/3 ■

lárd Leó Tanári Delfin díjban részesült Bülgözdi László, a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium tanára. Marx György vándordíjat kapott a legjobb eredményt elérő iskola, a pécsi Leőwey Gimnázium. A Magyar Nukleáris Társaság különdíját Hóbor Sándor, az egri Dobó István Gimnázium tanára, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat különdíját Hosszú Dániel, a keszthelyi Vajda János Gimnázium tanulója, a Magyar Nukleáris Társaság WIN (Women in Nuclear) Nőtagozatának különdíját Sisák Mária Anna, a keszthelyi Vajda János Gimnázium diákja nyerte el. térségi fizikaverseny az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában Idén tizenegyedik alkalommal, május 11-én került sor az erőmű körüli TEITes települések kisiskolásainak fizikaversenyére. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Pécsi Egyetem együttműködése alapján a térségben tanuló általános iskolás diákok a 7. és 8. osztályban speciális, nukleáris ismeretekkel kiegészített tankönyvből sajátíthatják el az izgalmas tudnivalókat. A részvénytársaság kezdeményezése pozitív fogadtatásra talált a tanárok körében is, hiszen diákjaik többlettudással indulhatnak neki középiskolai tanulmányaiknak. Az idei megmérettetés annyiban különbözött a korábbi évek gyakorlatától, hogy vendégcsapatként részt vehetett egy kilencedik évfolyamos hallgatókból verbuválódott ESzI-s társaság is is. A versenyen első helyezést ért el a Nagyasszonyunk Katolikus Intézet csapata (felkészítő tanár: Korsós Lajosné, hallgatók: Tóth-Albert Tibor, Sipos Gábor János, Kovács Dávid Máté, Csikós Dominik). Második lett a Homokmégyi Általános Iskola csapata (felkészítő tanár: Kapitány Erika), a harmadik helyen a Kalocsai Kertvárosi Általános Iskola (felkészítő tanár szintén Kapitány Erika) hallgatói végeztek. Minden jelen lévő diák kisebb ajándékban részült, illetve átvehette a WIN paksi szervezete által biztosított oktatási anyagokat és reklámtárgyakat. A győztes diákokat és felkészítő tanáraikat díjakkal jutalmazta a részvénytársaság.


A képen: A győztes csapat tagjai a felkészítő tanárral és a zsűri elnökével

Elkészült a Vegyészeti Évkönyv A Paksi Atomerőmű vegyészeti tevékenységének 2011. évi összefoglalóját tartalmazza a Vegyészeti Évkönyv. A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon az erőműben folyó vegyészeti tevékenységekről, az év során elért eredményekről, a jövőbeli feladatokról. A „Kémia Nemzetközi Éve” keretében a Paksi Atomerőmű két szakmai nap szervezésével kapcsolódott az országos rendezvénysorozatokhoz. Az első nap témája a radioaktív hulladékok kezelése, az elmúlt időszak technológiai fejlesztéseinek bemutatása, a végleges elhelyezés helyzete, valamint a hazai kutatók e témakörben elvégzett munkáinak, eredményeinek ismertetése volt. A második szakmai nap témája már szűkebb kört érintett, hiszen a szekunder körben zajló eróziós folyamatokat, a turbina lapátoknál észlelt eróziós jelenségeket, az elmúlt két évben elvégzett vizsgálatok eredményeit összegezte. Az érintett szervezetekkel közösen tovább folytatódik az Időszakos Biztonsági Jelentéshez kapcsolódó, hatósági határozattal előírt feladatok végzése. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéshez kapcsolódóan tovább folytatódtak a Vegyészeti Mintavételi Rendszer rekonstrukciójára és az új Pótvíz Előkészítő technológia megvalósítására irányuló tervezési, engedélyezési, közbeszerzési munkák. Folytatódott a Bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolóba (NRHT) történő kis és közepes aktivitású szilárd hordós hulladékok kiszállítása. 2011. október 06-án, három évvel az NRHT megnyitását követően kiszállításra került a 3000. hordó is. A folyékony hulladékkezelés terén a technológia folyamatos üzemeltetése

■


megvalósult, azonban a 2011-re ütemezett, a tisztított folyadék kibocsátása nem kezdődött meg. A terveink szerint a hatósági előírásoknak megfelelő kibocsátást 2012. második félévében lehet megvalósítani. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által koordinált nemzetközi benchmarking projektben való részvétel mellett folytak az előkészületi munkák a 2012. évi WANO partneri vizsgálatra. Szakmai tanulmányúton Japánban Alig több mint egy évvel a pusztító katasztrófa után, Fukusima környékére szervezett tanulmányutat a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT). A Paksi Atomerőmű szakembereivel kiegészült delegáció a katasztrófahelyzetek kezelésével, tanulságaival ismerkedett Japánban. A TEIT alapszabályában rögzítette, az atomerőművel kötött szerződésében vállalta, hogy ismereteit nemzetközi színtéren gyarapítva végzi lakossági tájékoztató munkáját. Mint a szervezet elnöke, Török Ferenc elmondta, a 2011 márciusában történt, atomerőműveket is sújtó természeti katasztrófa egyértelművé tette, hogy idén Japánt választják úti célul. A küldöttség indulása előtt néhány nappal leállították a szigetország még működő utolsó atomreaktorát is, így a településvezetők, erőműves szakemberek arról is képet kaphattak, hogy ez milyen hatást gyakorolt a japánok életére.

Erről legrészletesebben Magyarország Japánba delegált nagykövete, dr. Szerdahelyi István beszélt a magyar delegációval történt konzultációja során. Miként elmondta, energiatakarékossági programot vezettek be az atomerőművek kiesése miatt. A korlátozások a la-

kosságot érintik. Kiemelte, hogy a japán gazdaság nem nélkülözheti az olcsó és környezetbarát atomenergiát – mégha a lakosságnak fenntartásai vannak is azzal szemben –, így a stressz-tesztek és biztonságnövelő intézkedések elvégzése után napirendre kerül a leállított atomerőművek újraindítása. „ Az energiaár, a gazdaság szükségletei olyan tényezők, amelyek befolyásolni fogják a közvéleményt is „– húzta alá. A magyar küldöttség a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumhoz tartozó NISA-ban (Nuclear and Industrial Safety Agency) arról kapott részletes tájékoztatást, hogy a történtek fényében hogyan változik a nukleáris biztonsági intézményrendszer és eljárásrend. A lakosság katasztrófahelyzetekre történő gyakorlati felkészítését Tokió egy életvédelmi központjában ismerték meg a Paks környéki 13 települést képviselő önkormányzati vezetők, akik szimulált földrengést is átéltek. A TEIT tagtelepülések vezetői és a velük utazó szakemberek ellátogattak a földrengés és cunami sújtotta térségbe. Itt Minamisoma város polgármesterétől kaptak részletes tájékoztatást arról, hogy hogyan zajlott a lakosság mentése, kitelepítése, az újjáépítés és visszatelepítés. A magyar küldöttség tagjai az érkezésük előtt néhány héttel megnyitott zónában saját szemükkel is láthatták a természet erejének pusztító hatását. A város közel ezer halottjára főhajtással emlékeztek, s virágokat helyeztek el a szökőár által letarolt városrészben, az óceán partján. A TEIT delegációja Hirosimába is elutazott, hogy a tavalyi természeti katasztrófa áldozatai mellett a 67 évvel ezelőtti atombomba támadás halottainak emléke előtt is tisztelegjenek. A TEIT vezetői a társulás történetének legtanulságosabb szakmai kirándulásának nevezték a japán tanulmányutat. Mint Gáncs István, a TEIT társelnöke, Tengelic polgármestere mondta, a településvezetők egyben védelmi bizottsági vezetők is, ezért hasznos volt, hogy első kézből kaptak információt arról, hogy mindez miként zajlott Japánban. Hozzátette, a látottak tükrében fontosnak tartja, hogy Paks környékén sor kerüljön egy katasztrófavédelmi gyakorlatra, amelybe a lakosságot is bevonják.

Láttuk, hogy milyen feladatok hárulnak a védelmi vezetőkre, hogyan reagáltak a nem várt események bekövetkezésére, hogyan számolták fel azok következményeit. Az atomenergiára továbbra is számítanak, de használata során a mostani tapasztalatokat leszűrve a nagyobb biztonságra törekszenek – összegezte a tanulmányút tapasztalatait Török Ferenc elnök, Kalocsa polgármestere. (Összeállította: Lovászi Zoltánné, az Atomerőmű újság főszerkesztője)

Az MVM OVit Zrt. hírei Bővült az mvm ovit zrt. üzemeltetési tevékenysége Az MVM OVIT Zrt. életében 2006. január 1-jén jelentős változás következett be, mert az addig a társaság által végzett nagyfeszültségű átvitelihálózatüzemeltetési feladatokat a MAVIR Zrt. vette át. A társaság vezetése elkötelezte magát a több évtizedes múlttal rendelkező üzemeltetési tevékenység fenntartása mellett: az MVM OVIT Zrt. a felhalmozott tudásbázisra, a meglévő tapasztalatokra, humán erőforrásra, speciális eszköz- és járműparkra, felkészült diagnosztikai, primer-szekunder szerelő, karbantartó üzemeire alapozva komplex üzemeltetési konstrukciót dolgozott ki. A konstrukció lényege, hogy az MVM OVIT Zrt. teljes körű, egyszemélyi felelősséget tud vállalni a rá bízott berendezések, készülékek, a hálózat kezeléséért, állapotfelméréséért, karbantartásáért, üzemzavar-elhárításáért, mely jelentős mértékben növeli az adott villamosenergia-ellátó rendszer üzembiztonsági, üzemkészségi szintjét. A társaság a végzett tevékenységéért minőségi mérőszámok bevezetésével „jóteljesítési” garanciát vállal, amely biztosítja a megrendelő számára a vállalkozó ellenőrizhetőségét, az átlátható, egyszerű ügyintézést. Az MVM OVIT Zrt. 2006. május 1-től ezen konstrukció megvalósításával, a megrendelő teljes megelégedettsége mellett üzemelteti a MOL Dunai Finomító villamosenergia-hálózatát.


49

■


A konstrukció életképességét bizonyítva a társaság további üzemeltetési feladatokat nyert el: így a társaság üzemeltetési körébe tartozik 2008-tól az AUDI Hungária Motor Kft. 120 kV-os alállomás, illetve 2011-től a HUNGAROWIND Kft. sopronkövesd-nagylózsi szélerőmű-parkjának üzemeltetése. A tevékenységi kör 2012. április 1-jétől tovább bővült a MOL Zalai Finomító villamosenergia-hálózatának üzemeltetési feladataival, amelyet a társaság versenytárgyalás útján nyert el. Az MVM OVIT Zrt. a MOL Dunai Finomítóban szerzett üzemeltetési tapasztalataira, a vegyipari technológiák kiszolgálására felkészült mérnökállomány tudására alapozva már a közeljövőben javítani tudja a MOL Zalai Finomító villamos rendszerének üzembiztonsági mutatóit. A társaság stratégiai célja az üzemeltetési tevékenység bővítése, meglévő üzemeltetői erőforrásainak minél jobb hatásfokon történő kihasználása, ennek érdekében az MVM OVIT Zrt. a továbbiakban is vállalja ipari nagyvállalati, közlekedési stb. villamosenergia-rendszerek vállalkozási alapú üzemeltetését. Az MVM OVIT Zrt. nyerte el a svájci CERN transzformátor-állomásainak korszerűsítésére kiírt pályázatot A genfi székhelyű CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) – a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma – 66 kV-os alállomásainak védelmi és irányítástechnikai korszerűsítésére kiírt pályázatát nemzetközi versenyben az MVM OVIT Zrt. nyerte el. A CERN-t, amely az ENSZ-hez hasonlóan országok feletti szervezet, jelenleg 20 tagország – közöttük Magyarország – működteti, kutatásaiban mintegy tízezren vesznek részt. A nukleáris kutatások hatalmas energiaigényének (a CERN éves villamosenergia-fogyasztása 1 TWh) kielégítésére a szervezet saját 400 kV-os alállomással rendelkezik, és 200 MW-nyi transzformátorkapacitás táplálja a „főelosztó” 66 kV-os feszültségszintet. Az MVM OVIT Zrt. – Magyarország legkiterjedtebb tevékenységi körű villamosenergia-hálózati létesítő, kivitelező vállalata – a 2012. március 21-én

50

2012/3 ■

kiírt pályázatot nemzetközi versenytársakat megelőzve nyerte el. A 2012. augusztus 9-én aláírt szerződés alapján az OVIT a 66 kV-os hálózat szekunder rekonstrukciójára kapott megbízást, amely a tízmezős, két gyűjtősínes fő alállomás mellett további hét végponti, 66/18 kV-os transzformátorokat tápláló alállomást is érint. A munka magába foglalja mind a védelmi és irányítástechnikai berendezések, mind a védelmi szekrények és a szabadtéri készülékek közötti szekunder kábelek teljes cseréjét, valamint az egész rendszer megtervezését, helyszíni telepítését és üzembe helyezését. A projekt értékét növeli, hogy a védelmi és irányítástechnikai rendszerbe hazai fejlesztésű és gyártású berendezések kerülnek beépítésre. A tervek jóváhagyása után, novemberben kezdődhet meg a védelmi szekrények budapesti gyártása, majd február végétől indulnak a helyszíni szerelési munkák. A projekt sikeres megvalósítása fontos nemzetközi referenciát jelenthet a villamos hálózatépítésben az intenzív külföldi piacépítési tevékenységbe kezdett MVM OVIT Zrt. számára. Az MVM OVIT Zrt. munkába állítja vasúti felsővezeték-tartó oszlopok betonozására alkalmas munkagépét A speciális vasúti munkagép a társaság saját tervei alapján, hazai cégek együttműködésével készült el. 2012. szeptember 6-án ünnepélyesen felavatták az MVM OVIT Zrt. új, speciális vasúti munkagépét. A szerelvényt Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át Kovács Pál klíma-és energiaügyért felelős államtitkár és dr. Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár jelenlétében. Az általános vasúti teherkocsira épített komplett gépegység a vasúti pálya mentén állítandó felsővezetéki oszlopokhoz szükséges betonozási munkálatokat teljes mértékben képes elvégezni, és ezzel több kapcsolódó munkagép munkáját kiváltani. Az avatási ünnepségen részt vett Gopcsa Péter, az MVM OVIT Zrt.


vezérigazgatója, Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Ganzplan Hungária Kft. és a kivitelezésben és a szükséges eszközök beszállításában részt vevő társaságok képviselői. Az MVM OVIT Zrt. 2010-ben – tulajdonosa, MVM Zrt. támogatásával – új középtávú stratégiát fogadott el, amelyben kiemelt célként a vasúti fejlesztésekben való aktív részvételt jelölte meg. Ezzel a stratégiai céllal összhangban a társaság létesítette a GYSEV Zrt. megbízásából 2010-11-ben az új vontatási alállomást Körmenden. 2011-ben az MVM OVIT Zrt. megkezdte első vasúti felsővezeték-korszerűsítési munkáit, a Bp.-Kelenföld–Tárnok vonalszakaszon, és még ugyanebben az évben elnyerte a Szajol– Kisújszállás és a Kisújszállás–Püspökladány szakasz vasúti felsővezeték-szerelési feladataira szóló megbízatást, amelynek végrehajtása az ütemterveknek megfelelően zajlik. Ez év júniusában került aláírásra az a fővállalkozói szerződés, amely a MÁV Zrt. ceglédi vonatatási alállomásának felújítási munkáival bízza meg az MVM OVIT Zrt.-t. Az elnyert megbízatások volumene és eszközigénye indokolta a társaság vasútépítési gépparkjának fejlesztését. A most felavatott betonozó szerelvény az MVM OVIT Zrt. elvi tervei alapján, a tervező GanzPlan Hungária Kft., a Nemzeti Közlekedési Hatóság és további hazai cégek szakembereivel való szoros együttműködésben készült el a társaság kiskunfélegyházi telephelyén. A szerelvény teljesen egyedinek tekinthető: a hasonló szerelvények működési tapasztalatait felhasználva, a várható feladatok speciális igényeihez alkalmazkodva, egy új építésű, engedélyekkel rendelkező, a munkabiztonságot tökéletesen kielégítő, korszerű munkagépet sikerült megtervezni, engedélyeztetni és legyártani. Az MVM Csoport tagvállalata, az OVIT ZRt. vasúti felsővezeték-szerelői tanpályát létesített Az MVM OVIT Zrt. középtávú stratégiai célkitűzéseivel összhangban – amelyek a vasúti felsővezeték-szerelési projektekben való meghatározó részvételt célozzák – gyakorló tanpályát létesített

■


bicskei telephelyén. A tanpálya megépítésének oka az volt, hogy a társaság – azon munkavállalói számára, akiknek magas szintű felsővezeték-szerelői képzést kell szerezniük – megfelelő színvonalú gyakorlóhelyet biztosítson, miután Magyarországon a gyakorlati képzési kapacitás mindezidáig szűkösen állt rendelkezésre.

A gyakorlati szerelés mozzanatai

A létesítmény műszaki jellemzői: a tanpálya három, egymástól 4,7 méter vágánytengely-távolságra lévő vágányból áll. A vágányok végében, és azok mellett felsővezetéki oszlopok állnak, amelyek a kiépített vezetékrendszert hivatottak tartani, életszerűen modellezni. A kialakítás megfelel egy szabványos, háromvágányos MÁV-állomás egyik felének, mégpedig a páratlan oldalnak. A tanpálya kialakítása ennek megfelelően történt, az oszlopok számozása a keleti végoszlopokkal kezdődik, jobb oldalon a páros, bal oldalon a páratlan számú oszlopok találhatók. Minden alépítményhez tartozékként felsővezetéki rendszer lett kiépítve, modellezve egy állomás, illetve a nyílt vonal sajátosságait, mind kialakítás, mind áramkörök tekintetében. A felsővezetékek szerelése részben oszlopokon való tartózkodással, részben szerelőkocsik használatával történhet. A szerelőkocsikból kettő áll rendelkezésre, amelyek a telepített vágányokon emberi erővel tolva közlekedtethetők, szerelés közben pedig befékezhetők. A tanpálya területén a MÁV Zrt. Távközlési, Erősáramú és Biztosítóberendezési Központjának (TEB) képviselői, valamint a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központjának (BGOK) vezető kollégái és az MVM OVIT ZRt. Hálózati Igazgatóságának vezetői 2012. március 9-én egyeztető megbeszélést és szakmai bejárást tartottak.

A találkozón Benyó Tibor, az MVM OVIT ZRt. hálózati igazgatója ismertette a társaság középtávú stratégiai célkitűzéseit, beszélt a vasúti felsővezetéképítési munkákba való bekapcsolódás eddigi lépéseiről, valamint arról, hogy az önmagunkkal szemben támasztott magas követelmények betartása – amelyre jó példa ennek a gyakorló tanpályának a megépítése is – mennyire lényeges a megváltozott piaci körülmények között. A MÁV Zrt. TEB munkatársai – akik elmondták, régi elvárásuk az elvégzett munkák minőségi javulása, a teljesítési határidők betartása – elismerően nyilatkoztak az OVIT eddig elért eredményeiről, és kijelentették, továbbra is figyelemmel fogják kísérni a társaság tevékenységét a felsővezeték-építői piacon. A MÁV Zrt. BGOK képviselői megelégedésüket fejezték ki a felépült létesítménnyel kapcsolatban, valamint az is elhangzott részükről, hogy a szűkülő gyakorlatoztatási lehetőségek miatt bíznak az MVM OVIT Zrt. és a MÁV Zrt. BGOK jövőbeli együttműködésében a szakmai képzések területén. az MVM OVIT Zrt. által fejlesztett transzformátorállapot-tényező szakértői rendszer bemutatása nemzetközi szigeteléstechnikai konferencián

hagyományosan Amerikában – megszervezett ISEI konferenciát az idei évben június 10-13. között rendezték meg. A 2012 júniusában megrendezett IEEE DEIS ISEI konferencián „Diagnostic Evaluation of Power Transformers by an Expert System” címmel az MVM OVIT Zrt. részéről Vörös Csaba és Németh Bálint, a BME részéről Szabó Sándor és Dr. Berta István, „Face Protection Investigation Against Electric Field on Live Line Workers” címmel pedig Göcsei Gábor (BME), az MVM OVIT Zrt. részéről Németh Bálint, a BME részéről Dr. Tamus Ádám Zoltán és Dr. Kiss István publikált. A cikkek alapján Németh Bálint tartott előadásokat. Az elektrosztatikus arcvédő ruházatok védőhatásával foglalkozó – keynoteként (azaz kiemelt szakmai rangot jelentő meghívott nyitó előadásként!) szereplő – előadás a napjainkban rohamosan terjedő feszültség alatti munkavégzés (FAM) során alkalmazott, Faraday-kalitka elvén működő vezetőképes öltözetek védőhatásával foglalkozik. Az MVM OVIT Zrt. elsőként végzett hazánkban és a régióban NaF FAM-t és szervezte az első ICOLIM (Nemzetközi FAM konferenciát) Keszthelyen 1992-ben. A megváltozott gazdasági környezetben a FAM- tevékenység az

(IEEE DEIS ISEI konferencia 2012)

2011-ben az MVM OVIT Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem között kutatás-fejlesztési (K+F) együttműködés indult. Az ennek eredményeként elkészült K+F jelentés fejezetei részletesen elemzik és összefoglalják a létrehozott transzformátorállapot-tényező (TÁT) szakértői rendszert. A TÁT a diagnosztikai mérési eredmények és egyéb befolyásoló tényezők figyelembevételével képes átfogó képet adni a transzformátorok állapotáról elősegítve ezzel a teljes transzformátor-populációra vonatkozóan a cserékre, illetve felújításokra vonatkozó várható igényt, növelve ezzel a beavatkozások tervezhetőségét és csökkentve azok költségeit, egyebek mellett a MAVIR ZRt. – és ezzel az MVM Zrt. – érdekeit szolgálva. Az IEEE Dielectrics and Electrical Insulation Society által kétévente –

elmúlt években hazánkban ugyan háttérbe szorult, de a meglévő tudást az MVM OVIT Zrt. támogatásával a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumában létrehozott Dr. Csikós Béla FAM Oktatási Központ tartja szinten és fejleszti tovább. Az előadás során a legfrissebb kutatási eredmények publikálásaként számos modell alapján elvégzett számítás került bemutatásra, az eredményeket pedig laboratóriumi mérések igazolják. Az elvégzett szimulációk rávilágítanak az arcot védő archáló villamos teret árnyékoló szerepének fontosságára. Az


51

■


elért eredmények fontosságát és értékét bizonyítja az archálók európai szabványosítása, és az MVM OVIT Zrt.-hez kötődő mostani kiemelt előadás. A szerzők az eddig elért eredményeket a rangos szakmai fórumon nagy sikerrel mutatták be: a feltett kérdések és az előadást követő egyeztetések igazolják a téma fontosságát és az egyebek mellett az MVM OVIT Zrt. által végzett munka megalapozottságát. A szakmai ismeretek bővítésén kívül sikerült számos akadémiai és iparági szakemberrel egyeztetni esetleges közös fejlesztésekről, alkalmazásokról pl. a hibagáz-analízis, a diagnosztikai vizsgálatok, a korrozív kén, a transzformátorélettartam-becslés, a forgógép- és távvezeték-diagnosztika stb. területeken, melyek kivétel nélkül az üzembiztonság növelését, a költségek csökkentését segítik elő. Tovább erősítve az MVM OVIT Zrt. hazai, nemzetközi hírnevét és a szakmai szervezetek kapcsolatát az MVM OVIT Zrt. a témába vágó előadásokkal készül a CIGRE augusztusi nagy konferenciájára, a CIGRE munkabizottsági üléseire, hazai szakmai fórumokra, mint pl. MEE Vándorgyűlésre – öregbítve az MVM OVIT Zrt. – és ezzel az MVM Csoport – hírnevét. (MVM OVIT Zrt. PR és Kommunikációs Iroda)

Szemelvények az MVM ERBE Zrt. 2012. második negyedéves tevékenységéből Az MVM ERBE Zrt. az MVM Cégcsoport elvárásainak megfelelően folyamatos változáson megy keresztül annak érdekében, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. csoport szervezetébe, a termelési, szolgáltatási területre minél hatékonyabban beintegrálódjon. Az MVM ERBE-nek, mint az MVM Cégcsoport mérnökirodájának fő feladata, hogy megőrizze, gyarapítsa, korszerűsítse azt a mérnöki tudást, amelyre a jövő hazai villamos energetikai beruházások során okvetlenül szükség van. Az MVM ERBE szervezeti felépítésében bekövetkezett változások, a

52

2012/3 ■

Mérnökiroda működésének a csoport szervezethez illeszkedő átalakítása, az iInformatikai, az SAP, a HR, rendszerek központosított bevezetése, a költségtakarékosabb, hatékonyabb műszaki szolgáltatói megoldások kialakítását szolgálják. Szakmai területen is folyamatos az előrehaladás; mintegy 64 fő tervezői, szakértői, műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkezik a vállalat. Ennek mintegy harmada kerül megújításra jövő év első negyedévéig, az MMK által tartandó kihelyezett oktatás keretében. Az épületek energetikai tanúsítói névjegyzékébe 5 fő került az előírt szakvizsga letételével. A nukleáris szakértői területen a rendelet megjelenését követően jelenleg 11 fő Független Nukleáris Műszaki Szakértő jogosultsággal rendelkezünk (különböző területeken) és ez folyamatosan tovább növelhető a jövőben a rendeletben előírt feltételek teljesülésével. Az év végig ez 14 főre növekedhet. Jelenleg az új atomerőmű beruházás előkészítési, engedélyeztetési feladatait végezzük és készülünk a következő időszak kihívásaira. Az alábbiakban röviden beszámolunk az MVM ERBE legjelentősebb folyó munkáiról, amelyek meghatározzák ez évi és az előttünk álló évek munkáit és gazdálkodási lehetőségeinket. A MEBIR rendszer bevezetése Az MVM ERBE Zrt. vezetősége elkötelezett a munkavállalók biztonságos munkavégzéshez szükséges körülmények és környezet megteremtése iránt mind mérnökszolgálati mind a vállalkozási tevékenységeknél, ezért a korábbi célkitűzést teljesítve létrehozta, bevezette és sikeresen tanúsította az MSZ 28001:2008 szabvány szerinti munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági irányítási rendszerét (MEBIR). A MEBIR szabályozza az MVM ERBE Zrt érvényességi területébe tartozó irodai és helyszíni, tervezői, előkészítői, szakértői, megvalósítási, és ellenőrző folyamatokat, a vonatkozó felelősségeket, erőforrásokat, feltételrendszert és ezek dokumentációs rendszerét. A MEBIR irányítási rendszer hatékonyan támogatja az MVM ERBE feladatainak teljesülését a munkavállalók


egészség-védelmének és biztonságának optimális megvalósítása mellett. A Paksi Atomerőmű Zrt. részére vegyész mintavételi-, és mérőrendszer rekonstrukció (VMR) megvalósítása Az MVM PA Zrt. korábban vállalkozási szerződés keretében megbízta az MVM ERBE Zrt.-t a jelenleg üzemelő folyamatos analitikai mérőrendszer kiváltására egy hosszú távon jól üzemeltethető, az erőmű meghosszabbított üzemidejét gazdaságosan és megbízhatóan kiszolgáló korszerű mintavételi- és mérőrendszer megvalósításával mind a négy blokk esetén. A sikeres tesztüzemet követően, a tesztüzemi tapasztalatokat felhasználva jelenleg a meghatározó eszközök beszerzése folyik versenyeztetési eljárás keretében. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a kiviteli tervek és engedélyezési dokumentációk elkészítése. A kiviteli tervek jóváhagyását és a szükséges engedélyek kiadását követően a kivitelezés tervezetten 2013 és 2015 között valósul meg blokkonként ütemezetten a nagyleállásokhoz igazodva. A Litér és Sajószöged szekunder tartalék erőművek generátorgerjesztés szabályozó rendszereinek és biztonságtechnikai alrendszereinek vizsgálata, valamint a Litéri Erőmű alkalmasságának vizsgálata „black start” funkcióra Az MVM Zrt. és az MVM ERBE Zrt. között létrejött keretszerződés alapján a generátorgerjesztés szabályozó és védelmi rendszereinek valamint a biztonságtechnikai alrendszereinek vizsgálata tárgyú tanulmánytervek az előző évben elkészültek. Az erőművek üzembiztonságát tovább növelve, a generátorgerjesztés szabályozó és védelmi rendszerek modernizációjának megvalósítása 2013-ban tervezett mindkét telephelyen. Az erre vonatkozó tenderkiírás elkészült és várhatóan 2012 júliusában kiadásra kerül. A Debrecen-Józsa 400/120 kV-os alállomás megvalósítása A MAVIR Zrt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján az MVM ERBE Zrt. beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat lát el. Az MVM ERBE szakemberei az előkészítési szakaszban szakmai (műszaki, kereskedel-

■


mi) támogatást biztosítottak 400 és 120 kV-os primer készülékek, 400/128/18 kV-os transzformátorok, valamint jelenleg folyamatban lévő 400 kV-os csőgyűjtősín rendszer szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában; a megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában, az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A projekt megvalósítására vonatkozó kiviteli tervek elkészültek, a munkaterület átadására 2012. február végén került sor. A 400/120 kV-os alállomás üzembe helyezésének tervezett időpontja 2013 vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog a térség villamos energia ellátásának biztonsága. A Perkáta 400/120 kV-os alállomás megvalósítása A MAVIR Zrt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján az MVM ERBE Zrt. beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat lát el. Az MVM ERBE szakemberei az előkészítési szakaszban szakmai (műszaki, kereskedelmi) támogatást biztosítottak 400 és 120 kV-os primer készülékek, valamint jelenleg folyamatban lévő 400 kV-os csőgyűjtősín rendszer szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában. A megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában és az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában vesznek részt, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A projekt megvalósítására vonatkozó kiviteli tervek elkészültek. A 400/120 kV-os alállomás üzembe helyezésének tervezett időpontja 2015. év vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog a térség villamos energia ellátásának biztonsága. A Dunamenti 220/120 kV-os alállomás 120 kV-os rekonstrukciója A MAVIR Zrt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján az MVM ERBE beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat lát el. Az MVM ERBE szakemberei az előkészítési

szakaszban szakmai (műszaki, kereskedelmi) támogatást biztosítottak 120 kV-os primer készülékek szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában. A megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában és az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában vesznek részt, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A projekt megvalósítására vonatkozó kiviteli tervek elkészültek. A munkaterület átadására 2012. március elején került sor. A 120 kV-os rekonstrukció befejezésének tervezett időpontja 2013. év vége. A Martonvásár-Győr 400 kV-os távvezeték A MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján – a korábbi létesítésekhez hasonlóan – az MVM ERBE Zrt. vezetékjog engedélyeztetéssel, ingatlantulajdonosi kártalanításokkal kapcsolatos feladatokat, továbbá a megvalósítás során beruházás előkészítő és lebonyolító mérnöki feladatokat lát el. A szerződés keretében az MVM ERBE szakembereinek lehetőségük van részt venni a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok és az üzembe helyezés koordinálásában, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A Martonvásár-Győr között létesülő 400 kV-os összeköttetés szervesen kapcsolódik két 2010-ben átadott távvezetéki létesítményhez, a Gönyű KCE-Győr 400 kV-os, és a Martonvásár-Bicske 400 kV-os összeköttetéshez. A projekt keretében az Oroszlány-Dunamenti Hőerőmű 220 kV-os és az Oroszlány-Győr 220 kV-os távvezeték nyomvonalának felhasználásával egy új kétrendszerű 400 kV-os távvezeték épül. A távvezeték D-i rendszere középtávon továbbra is 220 kV-on kerül üzembe, biztosítva a korábbi összeköttetéseket, az É-i rendszeren pedig a Gönyű KCEGyőr 400 kV-os, és a Martonvásár-Bicske 400 kV-os összeköttetés mellett egy Bicske-Gönyű 400 kV-os összeköttetés is megvalósul. Jelenleg már befejeződött az ingatlantulajdonosok kártalanítása, a rendezetlen tulajdonviszonyok miatti ügyek kezelése, valamint a kivitelezési munkákkal kapcsolatos mérnöki feladatok, tevékenységek ellátása folyik. A távvezeték Oroszlány-Dunamenti Erőmű közötti 220

kV-os üzembehelyezése 2012. augusztus 5-én történt meg, az Oroszlány-Győr közötti 220 kV-os, és Bicske-Gönyű 400 kV-os összeköttetés üzembe helyezésének tervezett időpontja 2012. év vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog Északnyugat- Magyarország villamosenergia- ellátásának biztonsága. Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os távvezeték II. rendszerének kiépítése A projekt keretében az AlbertirsaMartonvásár 400 kV-os távvezeték korábban egyrendszerű szakaszainak kétrendszerűvé történő átépítése, és a kapcsolódó alállomási átépítés valósult meg. Az MVM ERBE feladatai megegyeztek a Mártonvásár-Győr 400 kVos távvezeték projektben ellátott feladatokkal. A távvezeték üzembe helyezése 2011. december 12-én történt meg. Idei évben a befejező kivitelezési munkák, valamint a rendezetlen kártalanítási ügyekkel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ellátása folyt és 2012. június végén megtörtént a távvezeték műszaki átadása. A projekt megvalósításával jelentősen javult Budapest és Pest megye villamos energia ellátásának biztonsága. A Csepeli Erőmű bővítése Az Alpiq Csoport a Csepeli Erőmű területén egy új kb. 450 MWe teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás blokk létesítését határozta el. Az MVM ERBE Zrt. megbízatása a projekt engedélyeztetésére és a fővállalkozó kiválasztásában történő közreműködésre szól. A projekt jogerős egységes környezethasználati engedéllyel, elvi építési és elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik. A villamos hálózati csatlakozási terv készítése és egyeztetése befejeződött. A fővállalkozó kiválasztása a tervek szerint ebben az évben megtörténik. A projekt által érintett területen lévő régi épületek bontása elkezdődött, a megvalósítás 2013 első félévében kezdődik. Pécsi Erőmű bővítése A PannonPower Csoport Pécsi Erőmű területén egy kb. 137 t/h teljesítményű szalmatüzelésű kazán és a hozzátartozó segédrendszerek építése van folyamatban. A kazánt a dán Dragon Power Clean Tech cég, a gépészeti segédrendszereket és a teljes villamos és irányítástechnikai rendszert a


53

■


Kraftszer szállítja. Az MVM ERBE Zrt. a Pannon-Hő Kft. megbízásából teljes körű mérnökszolgálatot lát el a projekten, mint a megrendelő mérnöke (generáltervezés ellenőrzése, dokumentumok kezelése, engedélyezési munkák, ütemterv felügyelet, határidő figyelés, minőség felügyelet, koordináció, műszaki felügyelet, üzembe helyezés műszaki felügyelete, garanciális mérések, jelentések készítése, egyéb kiegészítő feladatok. A technológiai rendszerek szerelése a befejezéséhez közelít, elkezdődtek a műszaki felülvizsgálatok és a berendezés elemek próbái, melyek során az MVM ERBE dokumentálja a műszaki készültséget és teljes körű felügyeletet biztosít a próbák ellenőrzésére. A Projekt tervezett átadási határideje: 2012. IV. negyedév. Az Almásfüzitői CCGT létesítése A Bakonyi Erőmű Zrt. megbízásából az MVM ERBE Zrt. végzi az almásfüzitői telephelyű 2*400 MWe CCGT erőmű előkészítési feladatait. A munka során az MVM ERBE feladata a létesítéshez szükséges engedélyezési dokumentációk összeállítása és a megbízó támogatása az engedélyezési eljárásokban. Az engedélyezési folyamatok előrehaladottak, az egységes környezethasználat engedélykérelem már a közmeghallgatáson is túl van. Lévai Projekt – A környezeti hatástanulmány összeállítását megalapozó szakterületi vizsgálati és értékelési szempontok kidolgozása és végrehajtása Az MVM Zrt. Lévai Projekt a Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén létesítendő új atomerőművi blokkok környezeti hatásvizsgálatát megalapozó szakterületi vizsgálati és értékelési programok kidolgozásával és végrehajtásával az MVM ERBE Zrt.-t bízta meg. A környezeti hatásvizsgálat mellett egyes szakterületi programok a telephely engedélyeztetését is megalapozzák. A projekt sikeres végrehajtása érdekében az MVM ERBE szakmailag elismert, megfelelő referenciával rendelkező, minősített szakmai alvállalkozókkal együttműködve dolgozza ki a feladatokat. Első lépésként az érintett szakterületek és programok tartalmát tekintve szerteágazó szakterületi vizs-

54

2012/3 ■

gálati és értékelési programok Egységes Keretprogramja készült el, amelynek szakmai tartalmát a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Felügyelőség (DdKTVF) véleményezte és megfelelőnek találta. Második lépésként az egyes szakterületi vizsgálati és értékelési programok módszertani és kritérium dokumentumai, a környezeti hatásvizsgálatot megalapozó MKD, valamint a telephely engedélyeztetést megalapozó TMKD készült el. A környezeti alapállapot meghatározását szolgáló helyszíni mintavételek, vizsgálatok elkezdődtek és az előzetes terveknek megfelelően folynak mind az Atomerőmű területén belül: a fejlesztési területen, valamint a hideg- és a melegvíz csatorna által közrezárt területen, mind az Atomerőmű területén kívül, az erőmű 3 km-es, 10 km-es és 30 km-es környezetében. Nagykőrösi biogáz üzem banki megvalósíthatósági tanulmány Az MVM ERBE Zrt. független szakértőként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel és a Klirprofit-2003 Kft.-vel megkötött 3 oldalú szerződése szerint elkészítette a Nagykőrösön létesítendő 2,5 MWe biogáz üzem banki döntés előkészítő tanulmányát, melyben feltárta a projekt esetleges műszaki és gazdasági kockázatait. Mérnökirodai szolgáltatások a Wildhorse UCG-nek A mecseki uránbányák megnyitásának szándéka mellett a Wildhorse UCG Kft. a mecseki szénvagyon egy részének földalatti elgázosításával történő energetikai hasznosítását tervezi. A szintézisgázra épülő gázturbinás kombinált ciklusú projekt első lépcsője ~50 MWe teljesítményű lesz. Az MVM ERBE Zrt. a Wildhorse UCG Kft. megbízásából műszaki, jogi és környezetvédelmi helyzetfelmérést végzett a döntést megalapozó műszaki tanulmányhoz, jelenleg pedig a teljes tervezett létesítmény engedélyeztetésének előkészítésén dolgozik A Borsodchem-ben végzett mérnökszolgálat 2011. III. negyedévében a Borsodchem erőművében döntés született a meglévő HRSG berendezés füstgáz hőjének további hasznosításáról. A fejlesztés olasz


cég fővállalkozásában készült magyar alvállalkozók bevonásával. A beruházásban az MVM ERBE Zrt. mint a beruházó mérnöke vett részt. A kivitelezés előtt szakmailag értékelte a terveket, a megvalósítás során heti rendszerességgel ellenőrizte a munkafolyamatot, magas szintű szakmai háttérrel biztosította a szakszerű munkavégzést, aktív részt vállalt a szakmai tanácsadásban. (Összeállította: Lesz-Müllek Károly MVM ERBE Zrt.)

HÍRVILÁG – KITEKINTŐ Kormánybizottság segíti a paksi bővítést A kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tekinti. A stratégiai döntések előkészítésére Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével május végén kormánybizottság jött létre, amelynek tagja még Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy előkészíti a paksi telephely új, két blokkból álló bővítését, hogy azok 2020 és 2030 között üzembe lépve hatékonyan hozzájárulhassanak a nemzetgazdaság fenntartható fejlődéséhez. Ennek megvalósításával a magyarországi nukleáris kapacitás további évtizedekre fenntarthatóvá válik, miután a jelenleg működő blokkok 2037-ig leállításra kerülnek. A hazai ellátásbiztonság, árstabilitás garantálása atomerőművi blokkok létesítését teszi szükségessé. A részletes rendszervizsgálatok alapján 2020-2030 között a hazai rendszerbe 2-3000 MW atomerőművi kapacitás beépíthető és kihasználható. A számítások alapján csak ezzel biztosítható a fogyasztói árak minimalizálása, a világpiaci tüzelőanyag áraktól csekély mértékben függő fogyasztói árstabilitás. Az atomerőművi blokkok létesítését

■


indokolja a klímavédelmi követelmények által elvárt széndioxid kibocsátás csökkentés is. OAH értékelés a paksi stressztesztről A Paksi Atomerőmű megfelel a tervezési alap-adatoknak, hatékonyak az időszakos biztonsági felülvizsgálatok, a fukusimai tapasztalatok alapján feltártuk a biztonság terén még elvégezhető javítási lehetőségeket. Negatív eltérést sehol sem sikerült felfedezni, és nemzetközi összehasonlításban is büszkék lehetünk a vizsgálat eredményeire – összegezhetőek a paksi célzott biztonsági felülvizsgálatról - közismertebben a stressz-tesztről - az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) május elején rendezett szakmai napján elhangzottak. A rendezvényen a biztonsági felülvizsgálat kereteit, folyamatát és az elért hazai és nemzetközi eredményeket mutatták be. A rendezvényen a Pakson elvégzett felülvizsgálatról Elter József, Katona Tamás és Bana János, a Paksi Atomerőmű szakemberei tartottak előadást. Ezen többek között elhangzott, hogy a felülvizsgálat három kulcseseményre terjedt ki, így a villamos betáplálás kérdéskörére, a hőelvezetés lehetőségeinek feltárására és a jelentős radioaktív kibocsátás esetére. A külső természeti események elleni felkészülésről szólva Katona Tamás jelezte, hogy földrengés ellen 1996 óta növelik az erőmű védelmét, így többek között már korábban megerősítették a reaktorépületeket, de a vizsgálat alapján kiderült, hogy például meg kell erősíteni a tűzoltólaktanyát, mert az épület kevésbé tud ellenállni egy nagyobb földrengésnek. De ugyancsak szóba került a talajfolyás ellen megteendő intézkedések fontossága is. Természetesen a földrengés mellett számba vették az esetleges extrém szél, csapadék, hőmérséklet, árvíz, hó stb. bekövetkeztekor teendő intézkedéseket. Elter József a villamos betáplálási rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat ismertette, jelezve, hogy például szükséges új, olyan nagy teljesítményű baleseti dízelgenerátorok beszerzése, amelyek léghűtésesek, valamint növelni kell az ezekhez szükséges, jelenleg 120 órára elegendő tartalék üzemanyag mennyiségét is. Bana János

pedig többek között a balesetelhárítási szervezet működéséről adott tájékoztatást, jelezve, hogy a jelenlegi védett vezetési ponttal egyenértékű tartalék központ létrehozását kell megvizsgálni, de ugyancsak vizsgálni kell a kommunikációs rendszerek működésének eszközeit is. Szintén nagyon lényeges, hogy a jelenleg általában egy blokki súlyos baleseti lehetőséggel számoló intézkedési és cselekvési lehetőségeket kiegészítsék egy esetleges négy blokki balesetre is. A rendezvényen szóba kerültek a Pakson már korábban elvégzett biztonságnövelő intézkedések is, így az is, hogy az úgynevezett AGNES projekttel már 1991-ben megkezdődtek az erőmű biztonságnövelési programjai, melyek azóta is rendszeresek és a jövőben is folytatódni fognak. Rónaky József, az OAH főigazgatója a célzott biztonsági felülvizsgálat folyamatáról beszélt. Mint többek között elmondta, 2011. március 11-én Japán keleti partjait sújtó rendkívüli erősségű földrengés és annak következményeként keletkezett szökőár hatására a Fukusima Dai-ichi atomerőműben kialakult súlyos baleset tanulságait lényegében az összes atomerőművet üzemeltető ország és vállalat értékelte annak érdekében, hogy meghatározzák azokat a lehetőségeket, amelyekkel az atomerőművek biztonsági szintjét tovább lehet növelni. Az Európai Unió Tanácsa felkérte a Bizottságot és annak tanácsadó testületét, az európai nukleáris biztonsági hatóságok vezetőiből álló munkacsoportot (European Nuclear Safety Regulators Group – ENSREG) az Unión belüli atomerőművek átfogó kockázati és biztonsági értékelése (Célzott Biztonsági Felülvizsgálat, más néven stressz-teszt) tartalmának és módszereinek meghatározására. Mivel az erőművek biztonságáért az üzemeltetőket terheli az elsődleges felelősség, az atomerőművek felülvizsgálatát az üzemeltetők hajtották végre az ENSREG előírásai alapján. A felülvizsgálati jelentéseket az illetékes nemzeti hatóságok értékelték, és az Európai Bizottságnak elkészítették az adott állam területén működő atomerőművek biztonságáról szóló Hatósági Jelentést. Ezeket a jelentéseket az EU-tagállamok biztonsági hatóságai által delegált tagokból

álló nemzetközi munkacsoport vetette független és kölcsönös felülvizsgálat alá (per review). Ezt az egyéves folyamatot és a vizsgálat eredményeit nagy érdeklődés kísérte világszerte. A nukleáris energia alkalmazásához kapcsolódó szakmai és érdeklődő társadalmi szervezetekben felmerült az igény, hogy átfogó képet kapjanak a Paksi Atomerőmű állapotáról és az európai biztonsági felülvizsgálat eredményeiről, ezért került megrendezésre ez a szakmai nap is. A rendezvény végén Dr. Rónaky József megköszönte az előadóknak és a felülvizsgálatban részt vett minden hazai szakembernek a megfeszített egyéves munkáját úgy összegezve az elmondottakat, hogy a nukleáris szakma ismét, immár sokadszor bizonyította, hogy képes a tapasztalatok feldolgozására és azokat a saját, a nukleáris biztonság javára fordítani. El kellene érni azt, hogy az atomerőművek esetén már megvalósulthoz hasonlóan az egyéb ipari és természeti kockázatok ellen is megfelelően és arányosan készüljön fel a társadalom. Ehhez pedig az atomerőművek biztonsága terén kidolgozott, folyamatosan, például a stressz tesztek alkalmával is továbbfejlesztett módszerek, megközelítések kiválóan alkalmazhatók lennének. Az elhatározott biztonságnövelés mellett ez is eredménye a célzott biztonsági felülvizsgálatnak. Állásfoglalás az atomenergia szerepéről Az Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) május 14-15. között Pozsonyban tartott ülésén az európai nukleáris ipar állásfoglalást tett közzé a jelenleg befejezéséhez közeledő célzott nukleáris biztonsági felülvizsgálat (stressz-teszt) eddigi eredményeiről és az atomenergetikai szerepéről. A dokumentum kidolgozásában részt vett a Magyar Atomfórum Egyesület is, amely a magyar nukleáris ipart képviselte a tanácskozáson. Az állásfoglalás legfontosabb megállapításai a következők: n Az EU kezdeményezésére a fukusimai

balesetet követően indított célzott biztonsági felülvizsgálat során nem


55

■


találtak olyan problémát, amely alapján mérlegelni kellene akár egyetlen jelenleg működő atomerőmű leállítását. A vizsgálatok megerősítették, hogy az EU-ban üzemelő atomerőművek teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi legkorszerűbb biztonsági előírásoknak. Az ipar kész szorosan együttműködni a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, hogy a felülvizsgálatban megfogalmazott ajánlások megvalósításával az atomerőművek biztonságát tovább javítsa. n Az európai nukleáris ipar minden segítséget megad az Európai Bizottságnak és a nemzeti nukleáris felügyeleti hatóságoknak a Nukleáris Biztonsági Direktíva áttekintéséhez és támogatja azt a törekvést, hogy EU és nemzetközi szinten lépések történjenek a nukleáris biztonsági szabványok és előírások összehangolására. n Ami az Európai Unió hosszú távú energiastratégiáját illeti (Energia Útiterv 2050) a nukleáris ipar meg van győződve arról, hogy az atomerőművek jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, a versenyképesség növeléséhez és a hosszú távú megbízható villamosenergia-ellátáshoz. A fukusimai baleset óta eltelt idő alatt az Európai Unió 14 országának kormánya megerősítette, hogy az atomenergia továbbra is fontos tényezője marad a nemzeti energiapolitikának. n Az EU részéről megfelelő piaci környezet kialakítása és a kutatás-fejlesztés erős támogatása szükséges ahhoz, hogy az alacsony szén-dioxid kibocsátással működő energiatechnológiák területén a beruházásokat ösztönözni lehessen, hogy Európa megtarthassa vezető szerepét az atomipar területén. Az EDF fogyasztásnövekedést vár Az 1,3 millió lakosú dél-magyarországi régióban – elsősorban az új nagyfogyasztóknak köszönhetően – az idei évben szignifikáns növekedés várható a villamosenergia-felhasználásban. A térség ellátásáért felelős EDF DÉMÁSZ felmérése szerint a működési területükön az áramfogyasztás 2010ben stagnált az előző évhez képest, míg

56

2012/3 ■

2011-ben a villamosenergia-fogyasztás 0,2 százalékkal bővült. A fogyasztás az idei évben már szignifikánsan emelkedik majd, amit a következő években is akár 2 százalék feletti növekedés követhet. Az idei évre elmondható, hogy a növekedés néhány új nagyfogyasztónak, így például a Mercedes új gyárának köszönhető, míg a lakossági fogyasztás továbbra is csökkenést mutathat. A következő években várhatóan a lakossági fogyasztáscsökkenés is megáll, illetve megfordul a trend, és ebben a szegmensben is növekedés várható. A megnövekvő energiaigényekre tekintettel a szolgáltató 2011-ben 3,5 milliárd forintot meghaladó értékben hajtott végre minőségjavító beruházásokat. A fejlesztések nagy része, mintegy 2,8 milliárd forint a kis- és középfeszültségű hálózatok felújítására, átépítésére irányult, míg a nagyfeszültségű hálózatok és alállomások felújítására, illetve rekonstrukciós munkák elvégzésére 861 millió forintot költött a dél-magyarországi áramszolgáltató. A társaság idén, hasonló beruházásokra, várhatóan 4,2 milliárdot meghaladó összeget fordít majd. „Takarékoskodj a Föld energiájával!” kampány A Magyar Energia Hivatal (MEH) az idei év elején indította el a „Takarékoskodj a Föld energiájával!” elnevezésű, energiatudatosságra ösztönző kampányát. A program illeszkedik a MEH hosszú távú kommunikációs és szemléletformálási terveihez, amelynek célja, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében informálja a lakosságot, illetve valamennyi, az energiahasználatban érdekeltet, és ösztönözze őket a takarékos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására. A felmérések szerint a magyar társadalom egyre növekvő mértékben ugyan, de még mindig nem kellő mértékben rendelkezik megfelelő információkkal a hazai energiahelyzetről, az azzal kapcsolatos problémákról, teendőkről, lehetőségekről. A MEH által minden évben elkészített elégedettségi vizsgálatból kiderül, hogy energiatudatosak vagyunk, ha megengedhetjük magunknak. Energiatakarékos izzók és háztartási gépek használata, szelektív


hulladékgyűjtés és az elektromos berendezések kikapcsolása használaton kívüli állapotban: ma Magyarországon ezek a környezettudatos magatartás leggyakoribb megnyilvánulásai. A kevésbé környezetkárosító energiáért való elvi fizetési hajlandóság évről évre csökken. A pillanatnyi haszon sok esetben felülírja a hosszú távú megtérülést. Ezért a MEH kampányokat indít, melyek a lakosság széles rétegeinek olyan lehetőségeket mutatnak meg, melyek egyszerre környezettudatosak és pénztárcakímélők. A „Takarékoskodj a Föld Energiájával!” kampánnyal a MEH szeretné felhívni a lakosság, a helyi települések, mint közösségek, és saját dolgozóinak figyelmét, hogy miként lehetnek a napi tevékenységük során energiatudatosak. Továbbá a MEH az energiafelhasználásra közép és hosszútávon is hatással levő szakterületek képviselőit szintén meg kívánja szólítani programjaival. Az épületek által okozott energiaterhelés csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy a jövőben egyre több energiatudatos szemléletben tervezett épület szülessen. Ennek érdekében a MEH konferenciát szervez, hallgatói tervpályázatot hirdetett, illetve díjazni kívánja a már megépült, ökológiai építészeti jegyeket magán viselő épületek tervezőjét. A MEH a kampány keretében elsőként az építészhallgatók számára hirdetett hallgatói tervpályázatot az energiatudatos épülettervezés témájában, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet természeti környezetünk építőipari és épülethasználati túlterhelésére, és arra, hogy gondos tervezéssel mindez csökkenthető. Ösztönözni kívánja a felnövekvő építészgeneráció tagjait, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az energiatakarékos megoldások, és ökologikus szemlélet alkalmazására. Ugyanis Magyarországon az építés és épületfenntartás alapterületre vetített energiaigénye 60 százalékkal haladja meg az EU régi tagországainak átlagát, és az éves belföldi energiafelhasználás 40 százalékát képviseli. Ez pontosan azt jelenti, hogy az új építések megfelelő színvonalának biztosításával és a meglévő épületállomány fokozatos energetikai felújításával megvalósítható lenne az ország energiafogyasztásának

■


körülbelül 15 százalékos csökkentése. A pályázatra az ország legjelentősebb építészképző felsőoktatási intézményeiből érkeztek pályaművek, melyek közül a zsűri 3 tervet díjazott pénzjutalommal. (1. díj Komár István, Debreceni Egyetem Műszaki Kar; 2. díj Serestyén Tamás, Jani Sándor Gábor, Debreceni Egyetem Műszaki Kar; 3. díj Danyi Tibor Zoltán Pécsi Tudomány Egyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar.) A díjakat Horváth Péter, a MEH elnöke adta át. Má so d i k lép ésként a M E H Építészeti-Épületenergetikai Nagydíjat alapított azzal a céllal, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaimport függőség csökkentése érdekében ösztönözze az építészeket környezettudatosságra és a megújuló energiaforrások alkalmazására. A díjat Horváth Péter, a MEH elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, „Energia- és környezettudatos építészet” címmel rendezett konferencián adta át Kazinczy Gyöngyvér építésznek, aki kortárs építészeti eszközökkel, de hagyománytisztelő módon újított fel egy régi épületet (a ráckevei Nappali Ellátás és Gyermekjóléti-Családsegítő Szolgálat épületét), amelynek negyedére csökkentette az energiaigényét. Lezárult a Kislábnyom verseny Sikerese lezárta a tavaly év végén háztartások számára indított Kislábnyom Energiatakarékossági Versenyét a GreenDependent Egyesület. A program célja az volt, hogy növelje a családok, háztartások energiahatékonyságát, és népszerűsítse a klímabarát, karbon-szegény életmódot. A kampány keretében indított versennyel a szervezők arra próbáltak rámutatni: csupán viselkedésünk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát – ezáltal pénzt – lehet megtakarítani. A programban Közép-Magyarországon több mint 500 háztartás vett részt aktívan (versenyzőként és a képzésekre látogatva), és több ezer passzívan (rendezvényeken és a Kislábnyom hírlevelek olvasóiként). A versenyben legjobban szerepelt 30 különböző méretű háztartás átlagos karbon-lábnyoma 2,5 tonna CO2/fő/év lett, amely az átlag magyar karbon-láb-

nyom (5,03 tonna/fő/év) fele, s az átlagos EU-s lábnyom (7,54 tonna/fő/év) harmada. A kampány részeként a szervezők arra is ügyeltek, hogy a lebonyolítás is csak kis lábnyomot hagyjon, így a projekthez kapcsolódóan az egyesület minden rendezvény karbon-lábnyomát kiszámolta. A klíma-koordinátorok képzéseit, sajtótájékoztatókat és a záró rendezvény hatását is beleszámolva a rendezvények hatásaként összességében 4 tonna CO2 keletkezett, amelyet 104 őshonos gyümölcsfa ültetésével kompenzáltak a képzések helyszínéül szolgáló településeken, a résztvevők bevonásával. Az Új Széchenyi Terv keretében finanszírozott „Kislábnyom” kampányának célcsoportja a háztartások voltak, mert az összes CO2-kibocsátás 30%-a a háztartásokban keletkezik, valamint az összes energiafelhasználás 40%-a is itt történik. Ezért annyira fontos a kis karbon-lábnyomú, azaz energiatakarékos életmód tudatosítása, elterjesztése és népszerűsítése a lakosság körében. Környezetbarát üzemanyag Dunaföldvárról Az ír Ethanol Europe Renewables Limited tulajdonában álló Pannonia Ethanol Zrt. átadta dunaföldvári bioetanol üzemét, amelynek alapkövét 2010 augusztusában tették le. Európa leghatékonyabb gyártóüzeme a tervezettnél hónapokkal korábban, mintegy másfél év alatt épült fel, és 2012 tavaszán már megkezdte működését. A dunaföldvári vállalat már több tízmillió liter fenntartható módon előállított, tiszta, környezetbarát üzemanyagként felhasználható bioetanolt értékesített európai partnereinek. A cég új gyártóüzeme Magyarországon a legnagyobb ilyen létesítmény, amely a régióban is az egyik legjelentősebbnek számít, és az évi 240 millió liter bioetanol mellett 175 ezer tonna magas fehérjetartalmú, jó minőségű, génmódosítás-mentes állati takarmányt (száraz kukoricatörköly) gyárt majd. A beruházás eredményeként a hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó Tolna megyében új, csúcstechnológiát alkalmazó munkahelyek jöttek létre, és az évi félmillió tonna kukorica felvásárlásának köszönhetően a gazdák

megbízható piacon értékesíthetik termésüket. A létesítményben használt technológiájával legalább 58%-kal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása a fosszilis üzemanyagokhoz képest. Megkezdődött az okos mérés bevezetése Magyarországon A magyarországi villamos energia elosztók, az EDF DÉMÁSZ Hálózati Kft, az ELMŰ Hálózati Kft, az ÉMÁSZ Hálózati Kft és az E.ON Hálózat cégcsoport - összhangban az Európai Unió, a magyar kormány és a Magyar Energia Hivatal előirányzatával - elkezdték az úgynevezett okos (smart) mérési rendszer bevezetésének előkészületeit jelentő pilot projekt megvalósítását. Az elosztó engedélyesek közösen egy országos kísérletet indítottak el, amelynek célja az okos mérés magyarországi elterjesztésének műszaki, gazdaságossági vizsgálata, a jövő intelligens elosztóhálózatának egyik alapját jelentő okos mérés technológiájának integrálása az egyéb hálózati rendszerekhez. A pilot projekt indulását bemutató budapesti sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy a projekt keretében – Európában is egyedülálló módon – országos lefedettségű reprezentatív felmérés keretében vizsgálják: mely fogyasztói csoportok milyen energiahatékonysági javulást tudnak realizálni, milyen aktívan alkalmazzák az új technológiát. Az okos mérők a fogyasztásmérők (áram-, gáz-, víz, stb.) új generációja, mely támogatni tudja az energiahatékonyság növelésére irányuló programok megvalósulását. Az okos mérés egyik legfőbb előnye, hogy biztosítja az ügyfelek számára energiafelhasználásuk átláthatóságát, hiszen a folyamatosan rögzített fogyasztási adatok a kijelzőn vagy az interneten megjeleníthetők. A tudatos energiafogyasztás előmozdítására az energiakereskedők az okos mérés programba bevont ügyfeleket a jövő év elején új tarifa ajánlatokkal kereshetik meg, amelyek lehetőséget nyújtanak számukra költségeik csökkentésére. Az új rendszer ugyanakkor a szolgáltatók számára is előnyökkel jár, hiszen a távleolvasás és vezérlés révén csök-


57

■


kenthetik költségeiket, hiszen szükség esetén a központból képesek irányítani az ellátást. A projekt keretében országszerte mintegy 20 ezer okos mérőt szerelnek fel, s a fogyasztói szokások kiértékelésére egy év áll rendelkezésre. Az eredmények ismeretében meghatározásra kerülnek majd az országos bevezetés részletei, s a Magyar Energia Hivatal a kiértékelt adatok alapján 2014 március végén készíti el a projekt összesítő jelentését. Az EU direktívái szerint 2020-ra a fogyasztók 80 százalékánál kell bevezetni ilyen fogyasztásmérést. A pilot projekt költsége összesen (smart mérő, telepítés, hálózati berendezések stb.) mintegy egy milliárd forintot jelentenek a cégeknek. Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programok kiadványsorozatának legújabb kötete „Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról” címmel jelent meg. A kötetet

58

2012/3 ■

június végén Lovas Rezső, akadémikus, az MTA Energiastratégiai Programbizottság koordinátora, a kötet szerkesztője, Lakatos István, akadémikus és Büki Gergely, az MTA doktora mutatta be. A tudományos alapokon nyugvó, ugyanakkor közérthető tanulmány gerincét a villamosenergia-termelés és -felhasználás különféle formáinak áttekintése, az alkalmazott módszerek előnyeinek és hátrányainak bemutatása adja. A szakmai szempontok alapján nemcsak technológiai, hanem az energiatermelés és fogyasztás közgazdasági és ökológiai vonatkozásait is vizsgáló kötet szerzői az energiaforrások sokféleségének biztosítására hívják fel a figyelmet. A kötelező elővigyázatosság technológiai ,,sok lábon állásra” int, megköveteli, hogy a nemzetgazdaság az energiaforrások sokféleségére épüljön. A szerzők felértékelik a hazai erőforrásokat, a döntéshozókat többféle külföldi beszerzési forrás bevonására és többféle beszerzési útvonal kiépítésére ösztönzik. A most megjelent stratégiai kötetben külön fejezetet szenteltek a szén és külön a szénhidrogének – nemzetközi


viszonylatban is – élre törő szerepére, az atomenergia mértékletes, ugyanakkor nélkülözhetetlen funkciójára, valamint a megújuló energiákban rejlő lehetőségekre. Ez utóbbival a Köztestületi Stratégiai Programok égisze alatt már korábban megjelent alkötet részletesen foglalkozik. Az energiaforrások lehetséges változatai mellett a kiadványban figyelmet kapnak az energiatermelésben, átalakításban használható eszközök, berendezések hazai gyártási lehetőségei, különös tekintettel a hazai energetikai kutatásokra és a rájuk épülő fejlesztések fontosságára. A tanulmány szövege nagy részben az Energiastratégiai Programbizottság tagjainak dolgozatain alapul, amelyek egy része cikk formájában korábban már megjelent, a kötet alapjául szolgáló szakmai háttéranyag pedig elektronikusan érhető el a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (a mta.hu/ koztestuleti_strategiai_programok_ energia linkre kattintva). (Összeállította: Mayer György újságíró)

MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Telefon: 304-2000 ■ www.mvm.hu

AZ

MVM

MAGYAR

AZ

INTERNETRÔL

VILLAMOS IS

BÁRMIKOR

MÛVEK

ZRT.-RÔL

ELÉRHETÔK.

A

NAPRAKÉSZ

INFORMÁCIÓK

WEB-OLDALON

CÍMLISTÁKAT,

GYORSHÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

IS

AZONNAL

OLVASHATÓK.

KAPCSOLAT

A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

TALÁLHATÓ

művek közleményei XLIX. évfolyam szám

Recommend Documents