Múzeumpedagógia és múzeumandragógia a JPM Természettudományi Osztályán ( )

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve

53

335-344

Pécs, 2015

Múzeumpedagógia és múzeumandragógia a JPM Természettudományi Osztályán (2009-2014) Varga Ágnes – Dénes Andrea – Török Ildikó Janus Pannonius Múzeum H-7621 Pécs, Káptalan u. 5. e-mail: [email protected]; [email protected]; [email protected]

Bevezető A múzeumpedagógia a felfedezéses tanulás terepe, és különösen érvényes ez a természettudományokra, melyek tárgyát a tapasztalat útján megismerhető jelenségek szolgáltatják. A felfedezéses tanulásban fontos szerep jut a kézzelfogható tárgyaknak is, mivel mindenki megpróbálja őket a maga szintjén értelmezni, előismerettől, életkortól függetlenül. Számos kompetencia fejleszthető a tárgyak vizsgálata révén, hiszen a tárgyak alkalmasak az érdeklődés felkeltésére, ezáltal újabb kérdésfeltevésekre motiválnak (Vidacs 2014). A múzeumi foglalkozások megtervezése során célunk, hogy a résztvevők többféle érzékszerv használatával, kreatív, önálló tapasztalatszerzés révén tanuljanak a valódi, eredeti tárgyakkal, példányokkal való találkozásból, és maradandó élményeket szerezzenek. Folyamatosan dolgozzuk ki múzeumpedagógiai foglalkozásainkat a múzeum gyűjteménye és a kiállítás különböző egységeire építve.

A közoktatást szolgáló múzeumpedagógiai foglalkozások Múzeumpedagógai programjaink részben az időszakos kiállításaink témájához, részben a természet eseményeihez, évszakok váltakozásához alkalmazkodnak, de kínálnak viszonylag állandó, egyes érdekes gyűjteményi egységekhez, illetve az iskolai tananyaghoz alkalmazkodó foglalkozásokat is. A legtöbb programhoz kézműveskedés is társul, hogy a gyerekeknél az alkotás közben rögzüljenek a megszerzett ismeretek, és „tárgyi emlékkel” a kezükben térjenek haza a múzeumból. Jelenlegi állandó foglalkozásaink Az Erdőjáró foglalkozás óvodás, kisiskolás csoportoknak ajánlott, és a Mecsek erdeibe kalauzol. A foglalkozás az állandó kiállítás Mecseki életkép című egységére épül. A Rovarokra hangolva az egyik legkedveltebb foglalkozás. Játékos ismerkedési lehetőséget nyújt a rovarokkal – óvodások, alsó tagozatosok számára (1. ábra). Interaktív elemei a tánc, nektár-kóstolgatás és pillangókészítés.

336

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015)

1. ábra: Rovarokra hangolva, játék, szarvasbogarak harca

2. ábra: Zöldfülű Péter mesekönyv címlapja

Múzeumpedagógia és múzeumandragógia

337

A Tengerek ékszerei 8-12 éveseknek tervezett program, melyen a meleg tengerek ékszer szépségű állataival ismerkedünk, sok játékkal, csoportmunkával, a puhatestűek kézbe vehető, gyönyörű mészvázaival. A foglalkozást gipszöntéses csiganyomat készítés előzi meg, ezt a gyerekek haza is vihetik. A Ragadozó és zsákmányállata 6-10 éveseknek tervezett foglalkozás az állatok táplálkozási kapcsolatain keresztül mutatja be a hazai táj különböző életközösségeit, egzotikus párhuzamokat keresve távoli tájak élőlényeivel. Új foglalkozásunk felső tagozatosoknak, középiskolásoknak a rovarokat ismertető Memóriavetélkedő, mely a tanulásmódszertan készségfejlesztő technikáit felhasználó, csoportmunkára épülő foglalkozás. Az új módszerek mellett a természettudományos gyűjtemények hagyományos gyűjteményfeldolgozó technikáit is megismertetjük másik rovartani foglalkozásunk keretében, mely bemutatja az állatok, növények begyűjtésének módszereit, szabályait, a preparálás fortélyait, és lehetőség nyílik ízeltlábúak preparálására. Foglalkozások az időszakos kiállításokhoz (2009-2013) A 2009-2013-as időszakból a teljesség igénye nélkül néhány, nagy látogatottságnak örvendő időszakos foglalkozást emelünk ki. A 2010-es év volt a leggazdagabb a nagy közönséget vonzó időszaki- és vándorkiállítások tekintetében. Vándorkiállí-tások voltak az adott évben, többek között a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszak, a Bakony Múzeum Egzotikus fosszíliák és a Herman Ottó Múzeum Ásványok Magyarországról kiállítása. A fentiekhez kapcsolódó időszakos múzeumpedagógiai foglalkozások mellett a legváltozatosabb foglalkozáskínálata a múzeumunk saját koncepciót megvalósító, Aki nem hiszi, járjon utána című mesekiállításnak volt. A JPM Természettudományi és Néprajzi Osztálya, valamint a MárkusZínház bábművészeinek közös kiállítása a Néprajzi Osztály kiállítótermében kapott helyet, és a helyi kiállítást követően a mohácsi, a kaposvári múzeumokban és a Siklósi Várban is „vendégszerepelt”. Az elmúlt években talán a legnagyobb látogatói érdeklődést váltotta ki a kiállítás, és a pécsi időszak alatt a látogatók mintegy száz alkalommal csoportos múzeumpedagógiai foglakozás résztvevői is voltak. A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások és rendezvények sokoldalúsága terén is kiemelkedő volt a Mesekiállítás. A bábkészítéssel, meséléssel, játékkal, rajzolással egybekötött A mesék életre keltek című csoportos foglakozásokon kívül (Csak) mesélünk címmel meseolvasó alkalmak, illetve a MárkusZínház közreműködésével kisebbeknek és nagyobbaknak szóló bábelőadások is kapcsolódtak. Egy múzeumpedagógiai nívódíjjal kitüntetett kiadvány: a Zöldfülű Péter 2011-ben a Zöldfülű Péter – Zöldmesék kicsiknek és nagyoknak című mesekönyvünk (szerk: Dénes A.) kiadvány kategóriában múzeumpedagógiai nívódíjat kapott. A mesekönyv a fentebb ismertetett Aki nem hiszi, járjon utána című mesekiállításhoz készült. A mesekiállítást megelőzően „zöldmese” – író pályázatot hirdettünk, melyre közel 300 mese érkezett itthonról és külföldről, felnőtt neves meseírók és ígéretes gyermekírók tollából egyaránt. Ezekből olvasható egy válogatás a könyvben: éppen 31 egész estés történet, hogy a hónap minden napjára jusson. A mesékhez a Szent Mór Iskolaközpont diákjai készítettek illusztrációkat. A színes, keménytáblás könyv kivitelezésében is az „igazi” mesekönyvek formáját követi. 2012 augusztusában pedig elindult Zöldmesélő című blogunk is, ahol folyamatosan bővülve további 70 környezet- és természetvédelmi témájú mese olvasható (2. ábra).

338


A legutóbbi, 2014-es kiállítások múzeumpedagógiai tapasztalatai, tanulságai A Magyar Természettudományi Múzeum Tudós természetábrázolók – Herman Ottótól a digitális képalkotásig című kiállítása és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Herman Ottó vándortanösvénye egy hónapon át egymással egy időben is megtekinthető volt kiállítótermünkben. Ez a kettős kiállítás, a vándortanösvény az alkotók által „interaktív polihisztor játszóháznak” nevezett, a Hermann Ottó által képviselt több tudományterület (természetrajz, néprajz, régészet, tudományos illusztráció) megszerezhető ismereteit játékosan feldolgozó múzeumpedagógiai eszközkészletével, egyedülálló lehetőséget nyújtott interdiszciplinális megközelítésű foglalkozások bevezetéséhez. A múzeumpedagógus játékvezetői közreműködését igénylő társasjáték-választékból, illetve a manipulatív játékokból a korosztályoknak megfelelően tudtunk válogatni. A 14 év feletti korosztály esetében nagy teret szenteltünk a szerepjátéknak, mely Herman Ottó ellenállói tevékenységével ismertette meg a diákokat, és a hangulatfestő korrajz révén a történelmi ismereteiket mozgósította (3. ábra). A Herman Ottó Emlékév során, a polihisztor életútját elemző foglalkozások ma is aktuális – sőt, egyre korszerűbb – tanulsággal szolgálnak az általunk is nevelt fiatalok, de önmagunk számára is: hogyan lehet kitartással, sokoldalúsággal és a megújulásra való képesség tartós megőrzésével elkerülni az anyagi és társadalmi problémák miatti önfeladás, és a tudományos érdeklődés/igényesség esetleges elvesztésének csapdáit. A Tudós természetábrázolók kiállításhoz „kincskereső” jellegű, önállóan is kitölthető feladatlapot használhattak a gyermeklátogatók. A kiállításhoz kapcsolódóan illusztrátor is tartott foglalkozást (Pál Rita), melyen a résztvevők a természetben és művészetben egyaránt fellelhető geometrikus formák gazdagságával ismerkedhettek, és maguk is gyakorolhatták a természeti formák művészi megjelenítését. A Madarak földön-égen című fotókiállítás szerencsés módon évről évre a téli madáretetés kezdeti időszakához kapcsolódik, így kiváló lehetőséget nyújt a természetfotózás rejtelmei mellett a madáretetés mikéntjének, valamint egyes fajok kiemelése révén a költöző és állandó madarak jellemzőinek és szokásainak a bemutatására. Hagyományos, nagy látogatottságú szezonális foglalkozásunk volt a korábbi években a „Jómadarak”, mely a madáretetéssel, állandó madaraink téli életmódjával kapcsolatos ismeretekre épült, és madárkalács vagy madáretető készítés egészítette ki. Ennek utódjaként indult 2014-ben, a Herman Ottó emlékévben a tudós legnépszerűbb ismeretterjesztő művének címét idéző – a Madarak hasznáról… című – foglalkozásunk (2-4. évfolyamosok számára), mely polihisztorunk nyomdokain járva, a téli madáretetés mellett a madárvonulás apropóján – a gyermekekkel közösen – igyekszik feltérképezni a madárvédelem feladatait. A komplex foglalkozás keretében a gyerekek költöző és állandó madarak „bőrébe bújnak”, Afrika-kirakóznak, és a bogyókból, magvakból, rovarokból álló, „kézzelfogható” menü-összeállításból a fajnak megfelelőt kiválasztva, vacsoráztathatják is madarukat. Kiegészítő lehetőség a madárkalács, illetve madaras terménykép készítés, valamint a kiállítást ismertető feladatlap (4. ábra). A korosztályok igényeihez igazodva, és a tantárgyköziség szempontjait figyelembe véve az előbbi mellett két új „madaras” foglalkozást valósítottunk meg 2014-ben. 5-7 éveseknek szól a dalokkal, versekkel, és közmondásokkal bevezetett Csácsogó madárka című madárismereti foglalkozás, ahol szintén szerepet kap a téli madáretetés témaköre. Főként felsőtagozatosoknak szól a Madár-mitológia című foglalkozás, melyen az emberiség madárvilág iránti ősi tiszteletének jeleiből nyújtunk ízelítőt, a magyar népmesék és népdalok, valamint az ókori mitológia madárszerű csodalényeinek bemutatásával. A sok képet és eredeti műtárgyakat is (a Néprajzi Osztálytól kölcsönkért darabokat) felhasználó beszélgetős, nyitott foglalkozások keretében a gyerekek hétköznapi előismereteire


3. ábra: Halfajok a Balatonban

4. ábra: Madárvacsora

339

340


5. ábra: Tábori foglalkozás - raktárunk rejtett kincsei

6. ábra: Családi rendezvény az Ecc-Pecc zenekarral


341

kérdezünk rá, és kapunk gyakran nem várt alaposságú és sokoldalú érdeklődésről tanúskodó válaszokat. Látványos örömet okoznak a gyerekek számára saját felismeréseik, és lenyűgözi őket az a sokszínűség, ami az emberi kultúrák jelképrendszerét jellemzi – Pallasz Athénétől Harry Potter hóbaglyáig, – ezúttal az általunk fókuszba állított, madárvilághoz való kötődés ürügyén. A fenti kiállítások és foglalkozások nagy érdeklődésre tarthattak számot, de fontos tényező a foglakozások időzítése során az iskolák igényeihez való rugalmas alkalmazkodás. Mindezeknek köszönhetően a fent említett két, kis költségvetésű kiállítás foglalkozásain az előző év foglalkozásainak teljes részvételi létszámát két és fél hónap alatt közel duplájára növeltük.

Nyári táborok a múzeum szakmai közreműködésével 2011 nyarától bekapcsolódtunk a Szivárvány Gyermekház Szivárvány Kölyökakadémia – Városi Természetbúvárok táborának munkájába, valamint az önkormányzati nyári napközi és a Pécsi Állatkert Zoo-táborának résztvevői számára is rendszeresen tartottunk foglalkozásokat. 2012 óta minden évben közösen szerveztünk Természetbúvár tábort a 7-12 évesek számára, a névváltozás révén azóta Pécsi Kulturális Központtá alakuló Szivárvány Gyermekházzal. A foglalkozások részben a múzeumban, részben terepen zajlottak. Igyekeztünk egyensúlyt teremteni a terepi, múzeumi, valamint az ismeretátadó és közösségi-játékos-mozgásos programok időtartama, hangsúlyossága között (5. ábra). A kiscsoportos tehetséggondozó táborként induló programra az utóbbi évben – a visszatérő és a gyakran általuk hívott újabb résztvevők miatt – túljelentkezés volt, így elképzelhető, hogy 2015-ben két turnus indítása lesz indokolt.

Jeles napokhoz kötődő rendezvények, családi programok, rajzpályázatok múzeumpedagógiai vetületei A gyerekcsoportoknak ajánlott, hétköznapi foglakozásokat hétvégeken családi és korosztályokhoz alkalmazkodó, a magunk vagy rendszeresen külsős partner által vezetett programok egészítették ki több éven keresztül. A természet jeles napjain, illetve a múzeumi fesztiválokon rendszeresen kínáltunk családi programokat. Külsősök vezetésével hétvégi, havonta ismétlődő, szombat délelőtti programsorozataink közül 2011-2012-ben Béres Erika játékos dalos-bábos Manómúzeuma a legkisebbeknek – 1-6 éveseknek – szólt. Ezt váltotta fel 2014-ben az Ecc-Pecc zenekar lánytagjainak hasonlóan zenés, piciknek szóló foglalkozása (6. ábra). A kisiskolás korosztály számára Ötvös Károlyné vezetésével Kalandozás Ida nénivel a Természettudományi Múzeumban címmel, 2013-ban indult havi rendszerességgel – szombatonként – természettudományos szakköri program, mely azóta is nagyszámú gyermeklátogatót vonz. Az elmélyültebb, kutató hajlamú fiatalokat és felnőtteket szólítják meg Sár József rovarkutató szakkörsorozatának havonta ismétlődő foglalkozásai. Az alkotás, természetábrázolás szintén visszatérő program a múzeumban. 2012-ben például Milyen lehetett a mecseki dinoszaurusz és a pécsi mamut? címmel hirdettünk rajzpályázatot általános iskolásoknak. A Szent Mór Iskolaközpont diákjai Kovalovszki

342


Éva szaktanár alkotó irányításával – közösségi alkotásként – készítettek állandó kiállításunkhoz háttérképet, majd így készültek természetbúvár oktatótermünk, a Tücsökterem falának állat és növény motívumos festményei is. A Tücsöktermet múzeumpedagógiai foglakozások számára 2013-ban rendeztük be és nyitottuk meg, díszítését 2014-ben pályázatból finanszíroztuk.

Múzeumandragógia a gyakorlatban A felnőtt látogatók érdeklődése leginkább felnőtt témájú kiállításhoz kapcsolódó, vagy egyéb, főképp hobbi-jellegű és gyakorlatias megközelítésű, természetismereti témájú programok iránt volt jelentős az elmúlt években. E programok között gyűjteményeinkhez vagy időszakos kiállításokhoz kapcsolódó rendezvények, természetvédelmi programok, konferenciák, tanfolyamok és túrák szerepeltek. 2012. október 16-17-én egykori kollégánkra, gyűjteményeink egyik alapítójára emlékeztünk A polihisztor „vidéki értelmiségi” 125 éve született Gebhardt Antal címmel rendezett konferencián és az azt követő túrán. 2013. október 25-26-án Táj, természet, hagyományok, mai gyakorlat címmel rendeztünk kétnapos konferenciát. Az első napi előadások vezérfonalát az életünk egyre több területén visszatérő ősi természetismereti tudásanyag jelentette, míg másnap erdei környezetben, gyakorlatban folytattuk őseink tudásának felelevenítését. Speciális helyzetünkhöz alkalmazkodva máskor is „kiléptünk” a múzeumból. Több, péntek délutáni vagy hétvégi szervezett túrán, az elmúlt években Pécs szinte mindegyik helyi védettségű – s értékeit nézve alig ismert – területét érintettük. Az Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (szerk: Dénes A.) címmel, 2013-ban megjelent népszerűsítőtudományos kötetünk országosan érdeklődést váltott ki. Hasonlóan gyakorlatias tematikájú – Természet ízei című – 2014-es időszaki kiállításunkhoz több, ehető vadnövényeket, gombákat megismertető, gyakorlati természetjárás kapcsolódott. Az élethosszig tartó tanulást is segítve, 2013 óta szervezünk alapfokú gombatanfolyamot, külső gombaszakértő bevonásával, igény szerint ehető vadnövény ismerettel kiegészítve. Az elmúlt két évben a tanfolyamok jelentős túljelentkezéssel, sikeresen zajlottak. A tanfolyamon a munka mellett hobbiként gombászó fiataloktól kezdve a nyugdíjas idősebbekig, több korosztály is részt vett, és szívesen töltötte együtt az időt az órákon és a terepgyakorlatokon.

Zárszó Múzeumpedagógiai tevékenységünk terén a jövőre nézve cél a 14-18 éves korosztály megszólítása, olyan nem formális eszközrendszerű projektfeladatokkal, melyek aktivitást, kitartást és felelősséget várnak el a fiataloktól, és ebben a „csomagolásban” terjesz-


343

tik az ismereteket. A középiskolások esetében az érdeklődés felkeltésére kiváló elsődleges eszköz lehet a múzeumi közösségi szolgálat. A kisebbek számára több, tanmenethez igazodó állandó foglalkozástípust, és tematikusan a környezetvédelem jeles napjaira épülő múzeumi órákat szeretnénk bevezetni, az időszaki kiállításokra építő, és szezonális, több korosztálynak szóló foglalkozások mellett. Osztályunk jövőbeli tervei között szerepel új múzeumpedagógiai és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése. További gyakorlati természetismereti tanfolyamokat szeretnénk indítani a felnőtt közönséget érdeklő, hétköznapi életünkben hasznosítható alkalmazott tudományterületek megismerése céljából. Összegzésül megjegyezhetjük, hogy a kulturális tevékenységek anyagi háttere valószínűleg az elkövetkezendő időszakban sem javul számottevően, ezért a múzeumpedagógiában (különösen a természettudományok területén) egyre aktuálisabb lesz Öveges professzor jelmondata: „A semmiből is szertárt!” Éppen a high-tech korszak ébreszt rá minket folyamatosan arra, hogy nagyon hasznos – a sokszor nélkülözhetetlen fejlett technikai eszközök mellett, a környezeti nevelői szakmai csoportok tapasztalatait is felhasználva – saját ötleteinket mozgósítani, minél több közösségi játékot alkalmazni, és költségkímélő módon, újrahasznosított vagy a természetben található alapanyagokkal, az ezekből készült egyszerű eszközökkel dolgozni a gyerekek körében. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel természettudományi múzeumként a természetben található egyszerű tárgyakat is (termések, kövek, kagylóhéjak, csontok) számunkra nélkülözhetetlen eszközökként használjuk fel. Izgalmas kihívásként élhetjük meg, hogy szemléletformálásunk eredményeként ezeket a tárgyakat – esztétikai értékük és a köréjük szövődő, új ismeretek révén – a gyerekek akár valódi kincsként is kezelhetik.

Irodalom Vidacs J. 2014: A felfedezéses tanulásról. - In: Herman Ottó vándortanösvény. (interaktív polihisztor játszóház) Tanári kézikönyv. (szerk.: Vásárhelyi T.) pp. 11–16. http://www.hermanottoemlekev.hu/hovt-bev.pdf

Museum education and museum andragogy at the Natural History Department of Janus Pannonius Museum (2009-2014)

344

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Ágnes Varga – Andrea Dénes – Ildikó Török

Looking through the participant numbers of our museum education sessions, the success of the new types of activities and sessions organised for temporary exhibitions is apparent. The highest numbers are associated with the innovative temporary exhibitions of popular themes – one of such was the exhibition “If you don't believe me, go see for yourself” in 2010. As regards our mobile exhibitions, the interactive installations of the Ottó Hermann Mobile Study Trail in 2014 proved to be both popular and informative. Organised regularly year after year, our temporary photo exhibition “Birds on the ground and in the sky” was now supplemented with innovative museum education sessions. A highly popular museum education genre in our department was the amateur naturalist camp, which has nearly become a talent education type of programme in recent years, since the majority of participants have been returning year after year. Our family programmes organised for special days are the ones that offer the best opportunities for museum activities to gain increased publicity, besides all the adventure provided for visitors. Our regular thematic group programmes and courses in the weekends offer contentful recreation not only for small children with open minds for nature, or teens with an affection for research, but also for adults wishing to acquire practical knowledge. These events have the potential to establish a permanent bond between many of our visitors and our institution. We find it important that we can also meet the demands of our returning regular audience, thus identifying ourselves with the concept of the 'service provider' museum.

Múzeumpedagógia és múzeumandragógia a JPM Természettudományi Osztályán ( )

Recommend Documents