TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK 1. tétel: Ars poeticák Petőfi Sándor költészetében Feladat: Mutassa be Petőfi költészetének újdonságát ars poeticáin keresztül az alábbi idézet segítségével! „A népiesség irodalmi programja politikai mellékjelentéssel is rendelkezik. Már Erdélyi János, a népiesség legjelentősebb magyar teoretikusa1 is a népköltészet nyelvi-szemléleti és a népélet tematikus felértékelésével a nép irodalmi és politikai emancipációját, egyenjogúsítását kívánta elérni. […] Petőfi ezen az úton ment tovább, amikor szinte pozitív diszkriminációval2 élt a népköltészet elismertetésében.” (Veres András)
A tétel kifejtése Ars poetica (az Irodalmi fogalmak kisszótára alapján) Az ars poetica latin eredetű elnevezés, jelentése: költői mesterség, költészettan. „Azon művek elnevezése, amelyek a költészet szűkebb és tágabb szakmai céljaival és eszközeivel, a költő és a világ kapcsolatával, a költői műalkotás lehetséges céljaival foglalkoznak. Eleinte inkább normatív jellegű, összegző-tanító ars poeticák születtek, a romantika kora óta általánosabb a vallomásos jelleg.” Petőfi ars poeticái a vallomásos ars poeticák közé tartoznak: pl. Dalaim, A XIX. század költői. Tudatos önmegjelenítéssel, öndefinícióval építi fel azt a Petőfi-képet, amelyet az olvasóknak mutat. Jellemző rá, hogy ilyen tudatosan megépített szerepen keresztül fejti ki álláspontját, költői programját. A feladat lehetséges tartalmi elemei A nemesi Magyarország „irodalmi szegénylegénye” Esztétikai népiesség „A népiesség a népi kultúra s ezen belül kitüntetetten a népköltészet alkotásainak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tudatos, gyakran irányzatszerűen vállalt követése, alkalmazása, variálása a magas kultúrában, a műköltészetben” (az Irodalmi fogalmak kisszótára alapján). Petőfi újdonsága, hogy a népdal világ- és időszemléletét, szerkezetét, ritmusát veszi át, nem pedig a népies szókincsét. Köznapi élethelyzeteket mutat be (Befordultam a konyhára…), természeti képeket használ az érzésvilág bemutatására (A virágnak megtiltani nem lehet…). Szembeszáll a kor divatos költészetével, az almanachlírával. Természetessége ellentétben áll a kor kimódolt, közhelyszerű bölcsességeket tartalmazó verseivel. 1 2
elméleti szakember megkülönböztetés
12
TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK Politikai népiesség „Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek.” – írja Arany Jánosnak. A népköltészet uralkodóvá tételével az irodalomban a nép társadalmi felemelkedését kívánta elősegíteni. Ennek érdekében vállalt szerepet a reformkori küzdelmekben és a forradalomban is, melynek jelképes alakjává vált. Petőfi szerepei (Margócsy István alapján): A szélsőségesen független vallomásos költő: főleg pályája első szakaszára (1843–1845) jellemző, az első sikerek időszaka ez, kevés benne az ars poeticai programadás (pl. Dalaim). A természetbe és a közösségbe beleolvadó, bennük tökéletesen feloldódó „természetes” költő, az előző típus ellentéte: az elkülönülés helyett a beolvadás, a közösség vállalása a cél (pl. A természet vadvirága, Arany Jánoshoz, Sors, nyiss nekem tért!). A népét vezető és irányító profetikus költő, aki képes a világ és a történelem titokzatos összefüggéseit is látni és láttatni, és ez felhatalmazza arra, hogy népének, nemzetének vezetője legyen. Kiválasztottsága révén, apostolként részesül a természetfeletti tudásból, kinyilatkoztat, prófétál. Ez az ars poeticák legmarkánsabb típusa, második korszakához (1846–1848) köthető (pl. A nép nevében, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. század költői). A természet vadvirága (1844) A Pestre kerülő, kezdő költőt Vörösmarty Mihály vette pártfogásába, Vahot Imre az ő ajánlására alkalmazta a Pesti Divatlap segédszerkesztőjeként. Vahot – üzleti megfontolásból – alakította ki a kor ízlésének megfelelő Petőfi-képet: iskolázatlan, borissza cimbora, talpig magyar ember (a hitelesség kedvéért Petőfit magyaros öltözékben járatta). Gondoskodott arról, hogy mindig beszéljenek róla. Egyszerű, közvetlen, könnyed és természetes hangja költészeti forradalmat eredményezett, létrehozva egyúttal azt a képet, amely azóta is elsőként jelenik meg előttünk, ha Petőfi nevét halljuk. A természet vadvirága első költői korszakának ars poeticája, válasz az Életképek egy korábbi számában álnéven megjelent durva kritikára: „Dardanus-féle kritikusaimhoz”. A Dardanus álnéven író szerző Petőfit verébfinek nevezte, nyelvét durvának, parlaginak, kifejezésmódját botrányosnak. A vers a zabolátlan, iskolai szabályoktól nem korlátozott, ösztönös tehetséget hirdeti. Minden versszak első hat sorában a hivatalos kritika elutasítása jelenik meg, a refrénben pedig az új hang vállalása olvasható. A művészi szépet alárendeli a természetinek: az esztétikai szabályok követését „romlottságnak” tekinti az „ép ízlés” természetes adottságával szemben. Ezzel egy időben a költő azt is érzékelte, hogy alkotói lehetőségeit ez a szerep nagyon leszűkítette, tovább kívánt lépni. Dalaim (1846) A Dalaimban Petőfi áttekinti, rendszerezi saját költeményeit, ebben is fontos szerepet kap a természetes költő képe.
13
TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK Lényeges különbség A természet vadvirágához képest a teremtő képzelet fontosságának elismerése, a refrén „teremnek” szava arra utal, hogy az alkotás egyszerre természeti és lelki jelenség. A romantikus költészeteszményt fogalmazza meg. A XIX. század költői (1847) Ideológiai radikalizálódása jellemzi A XIX. század költőit, melyben a költészet feladatait fogalmazza meg. A korábbi versek jellegzetes népi alakjai, helyzetei, életképei után ebben a költeményben a nép politikai felemelkedéséről szól. Elutasítja a személyes költészetet, a közösség érdekében tevékenykedő költőt helyezi előtérbe. A költő szerepe az apostolé, aki Kánaán felé vezeti népét. Ennek az ideális világnak az utópisztikus leírása is olvasható a versben: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet, / Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán”. Az elérendő célok között radikális gondolat az egyenlő elosztás követelménye.
2. tétel: Petőfi Sándor verses nagyepikája Feladat: Személyes sors és küldetés. Jellemezze Szilvesztert, értékelje magatartását! „A hős, Szilveszter, magányos forradalmár, Krisztus tudatosan deformált3 tükörképe. […] Szilveszter feláldozza magát a világért, de hiába: az egyre mélyebbre süllyed. A hős nem ismeri, s egyre kevésbé érti azt az Istent, akitől megbízatását kapta. Amikor válaszúthoz ér, mindig két rossz lehetőség között kell döntenie. Prófétának mondja magát, ám szeme mind homályosabban lát. Áldozata egyre értelmetlenebbnek tűnik. Teljes magánya önmeghasonlásba kergeti: megtagadja az Istent, és ha tehetné, kiirtaná az emberiséget.” (Szegedy-Maszák Mihály)
A tétel kifejtése Az apostol (1848) keletkezése, szerkezete 1848-ban Petőfi megbukott a szabadszállási követválasztáson, politikai radikalizmusa oda vezetett, hogy csökkent népszerűsége, politikai szerepe és befolyása. Ekkor írta Az apostolt. Műfaja elbeszélő költemény, tárgya egy világszabadságért küzdő férfi vértanúsága. A cím arra utal, hogy Szilveszter sorsa szenvedéstörténet, ő a modern kor apostola. (Eredetileg Jézus tizenkét tanítványát nevezték apostolnak, itt használt jelentése: valamely nemes eszme, ügy lelkes hirdetője.) In medias res kezdés: az 1–4. részben megismerjük Szilvesztert családja körében: óriási nyomorban él családjával, de rendíthetetlenül ír, gondolkodik. 3
eltorzított
14
TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK 5–14. rész: idősíkot vált, visszatér a múltba, elbeszéli a főhős életútját születéstől az 1. fejezetben leírt padlásszobáig. Az elbeszélés időrendben van, néhány csomópontot emel ki: kitett gyerek, nélkülöz, sorsát különböző alakok befolyásolják, ezekről Petőfi érdekes portrékat fest: szomszédasszony, koldus, úrfi, tanító (ő ismeri fel a tehetségét, hagyja, hogy tanuljon). 1. lázadás: elhagyja a várost, vándorútra indul, ahogy járja a világot, egyre kisebbnek érzi a maga baját, egyre inkább átérzi a mások gondját. 2. lázadási kísérlet: a falu lakóit próbálja felvilágosítani, de a befolyásolható tömeg elüldözi, Szilveszter a fővárosba megy, ír egy könyvet. A 15–19. rész ismét a jelenben játszódik: Szilveszter börtönbe kerül, kisfia és felesége meghal, itt érik meg benne a cselekvés gondolata, a merénylet a király ellen. A nép a halálát követeli, börtön fenyegeti, magára marad. A művet záró 20. rész a jövő látomását foglalja magában. Az apostol műneme összetett: a gyermek- és ifjúkor rajzát az epikus hang jellemzi, a szerelemét a líraiság, míg az események fordulataiban a drámaiság uralkodik. A természet és a civilizáció, illetve az ember és a polgár fogalmának szétválására Rousseau mutatott rá először az újkori európai gondolkodás történetében, ezzel szembesül Szilveszter (Petőfi) is. Az ember önmagáért, családjáért, szűkebb környezetéért felelős, a polgár a nagyobb közösségért, a világ egészének boldogságáért harcol. A művet átszövik az életrajzi vonatkozások: „Az apostol Szilveszterkor született, mint ő; iskolatársai csodálják, de irigylik; másolással tartja fenn magát, mint ő a pozsonyi országgyűléskor; a kastély urával, kedvese atyjával »jelenése« van, mint neki Szendreyvel; kedvese elhagyja érte gőgös szüleit, mint Júlia; a mézeshetek után gondra eszmél, a »házi-gondra«, mint ő Koltó után.” (Horváth János) Szilveszter ugyanakkor nem tekinthető Petőfi önképének: Petőfi nem volt lelenc, nem végzett jogi tanulmányokat, nem volt titkos társaság tagja, nem írt titkos könyvet. Az önéletrajzi vonások mellett Táncsics alakja is felismerhető Szilveszterben (titkos nyomda, börtön), gyermekkorának ábrázolásában pedig Dickens gyerekhőseinek sorsa fedezhető fel. Az apostol Petőfi politikai, társadalmi, szociális nézeteinek összefoglalása, erkölcsi szótára: hit, helytállás, megértés, szabadság, zsarnokság, boldogság, tömeg-egyén viszonya. Szilveszter elvei szinte azonosak Petőfi eszméivel: szenvedélyes, nem fél senkitől, használni akar, a legfontosabb érték mindkettejük számára a szabadság. Továbbgondolja, átértékeli korábbi ars poeticáját: a népet nem lehet vezetni, mert nem érett meg rá, ezért helyettük kell cselekedni, ha velük nem lehet. Az erre alkalmas, kiválasztott személyek magányos, kiemelkedő személyiségek. Szilveszter háromszor csalódik a népben, az háromszor fordul ellene, ezért „magányos forradalmárként” próbál a királlyal végezni. A feladat lehetséges tartalmi elemei Szilveszter alakja Szilveszter a polgár elsődlegességét vallja, mivel szerinte az egyes ember boldogsága az emberiség boldogságának lehet csak következménye. („Az ember meghalt benne, s él a polgár. / Ki családé volt elébb, / Most a világé; / Ki három embert ölelt az imént, /Most milliókat ölel át”; „Adj, isten,
15
TÉMAKÖR: ÉLETMŰVEK adj fényt és erőt nekem, / Hogy munkálhassak embertársimért!” – mondja Szilveszter a 3. részben) Ez az értékrend magyarázza Szilveszter viselkedését, hogy miért hagyja éhen halni gyermekét. Szilveszter története példázat, Petőfit a hős viselkedésének eszmei és érzelmi indokai érdeklik. A mű két utat vázol fel a közboldogság eléréséhez: az egyik a lassú, szerves fejlődés, melyet az úgynevezett szőlőszem-hasonlat mutat be, a másik a robbanásszerű, forradalmi változás, ezt láthatjuk a király elleni merényletben. Szilveszter alakjának értelmezése Horváth János szerint Szilveszter bűnösen élhetetlen családja fenntartásában, ez a költemény gyengéje. A nagyhangú romantikus hősök rokona, lángelme, teli van váddal az emberi társadalom ellen, nyomorát eszményi küzdelme következményének tartja, maga és családja szenvedéséért másokat hibáztat, holott benne van a hiba, az ő kötelessége lenne családfőként gondoskodni feleségéről és gyermekeiről. Illyés Gyula a vívódó hőst látja benne, lelkesültségét rokonszenvesnek tartja. Szegedy-Maszák Mihály a lélektani elidegenedés költeményének látja Az apostolt, és mint a bevezető idézetben mondja, Szilveszter magányos forradalmár, Krisztus tudatosan deformált képe, akinek áldozata mindinkább értelmetlen és hiábavaló. Deformált, hiszen egyre kevésbé tud apostol lenni, döntései mindig rosszak, „prófétának mondja magát, ám szeme mind homályosabban lát”.
3. tétel: Arany János lírája Feladat: Néhány verse segítségével mutassa be a lírikus Aranyt! „A lírikus Arannyal mostohán bánt a kortársi kritika éppúgy, mint az irodalomtörténet. Epikusnak – s mindenekelőtt a Toldi alkotójának – tartották, s emellett legfeljebb a kiváló balladák költőjét ünnepelték. Ha a lírikus Aranyról mégis szó esett, csaknem kizárólagosan öregkori lírájára, az Őszikékre gondoltak.” (Balogh László)
A tétel kifejtése A lírikus Arany A Toldi sikere után minden abba az irányba hatott, hogy Arany epikus költő legyen. Erre biztatta Petőfi, és erre buzdította Toldy Ferenc is: „Ne forgácsolja el erejét apró költeménykékre, hanem fordítsa fiatalsága s szép talentuma egész erejét nagyobb, vagy egy nagy elbeszélő költemény írására.” Petőfi és Vörösmarty halála után Arany feladatának tekintette, bár alkatától idegennek tartotta, hogy vállalja a nemzeti költő szerepét.
16
TÉMAKÖR: E M B E R É S N Y E LV 74. tétel: A kommunikáció tényezői és funkciói Feladat: Keresse meg és azonosítsa a kommunikáció tényezőit a következő részletben! „– Jöjjön a partra, valamit mutatok. Richárd engedett a meghívásnak. – Nézzen ön át a pesti Duna-sor házaira. Ott fog ön látni egy kétemeletes házat, melynek öt padlásablaka van. Mind az öt ablakban gyertya ég. – Látom. – Most ügyeljen ön egy óranegyedig e gyertyákra. Majd az egyik, majd a másik elalszik; azután ismét meggyullad. Néha két gyertya is jelen meg egy ablakban. Tudja ön, hogy mi ez? – Az, hogy ezeket a manzárdszobákat ugyanannyi ember lakja, kik egymáshoz összejárnak. – Ez egy titkos telegráf. És azok a gyertyák ott jeladó betűk, amikkel a várbelieket tudósítják. De most már nemcsak mosolygott, hanem nevetett Richárd. Pedig a polgártársnak megint igaza volt. […] A csizmadia nekiindult, hogy egyedül ráront arra a titkos jeladóra. […] Egy rozzant asztalon talált egy kiterített iratot. Az egy alfabet volt, melyben az öt gyertyavilág mint öt pont szerepelt. A kioltott gyertyák, mint gondolatjelek. Valódi telegráf egyik városból a másikba.” (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)
A tétel kifejtése A kommunikáció A kommunikáció kifejezés a latin communicare szóból származik, melynek jelentése: közösen tenni valamit valakivel, részesíteni valakit valamiben, megosztani valakivel valamit. A kommunikáció lehet nyelvi és nem nyelvi (térképjel, útjelző táblák, öltözködés, arcjáték, gesztusok stb). A kommunikáció társas tevékenység, melyet a nyelven kívül egy sor egyéb tényező befolyásol. A kommunikáció modellje Jakobson alapján (a kommunikáció tényezői) A kommunikáció három alapvető eleme a beszélő, a hallgató (a szerepük a közlésfolyamatban általában cserélődik) és az üzenet. Az üzenetnek van tartalma (amit elmond) és formája (ahogyan elmondja). A beszélő kódolja üzenetét, a hallgató pedig dekódolja (megfejti) az üzenetet, a kód (felhasznált jelrendszer) mindkét fél által ismert közös nyelv.
199
TÉMAKÖR: E M B E R É S N Y E LV A kommunikációt befolyásolja az a beszédhelyzet, melynek a hallgató és a beszélő is részese. A beszédhelyzetbe tartoznak a külső körülmények (hely, idő) és a kommunikációban részt vevők kapcsolata, kora, neme, száma, lelkiállapota stb. A kódolt szöveg a csatornán keresztül jut el a hallgatóhoz, ami lehet levegő, elektromágneses hullámok (pl. mobiltelefon, rádió, televízió), papír (pl. könyv, újság) stb. A kommunikáció létrejöttének fontos eleme az a valóság, melynek ismerete (a közös előismeretek) a sikeres kommunikáció egyik feltétele. A kommunikációs funkciók A kommunikáció által valamit el akarunk érni, ezt a célt mutatják a kommunikációs funkciók. A kommunikáció három alapvető funkciója a tájékoztatás (információ adása), az érzelemkifejezés (belső érzéseink, vágyaink megfogalmazása) és a felhívás (a hallgató befolyásolása). A három alapvető funkció mellett úgynevezett „mellékfunkciókat” is megemlíthetünk: kapcsolatfenntartó (pl. köszönések, a társalgás kezdetére és befejezésére vonatkozó mondatok), értelmező (metanyelvi, azaz a nyelvről szóló szöveg, például egy nyelvtankönyvben), esztétikai (pl. szépirodalom). A feladat lehetséges tartalmi elemei A kommunikáció tényezői a regényrészletben Első szinten a kommunikáció hagyományos kommunikációs eszközökkel (beszélő, hallgató, üzenet, nyelvi kód, csatorna, beszédhelyzet, valóság) Baradlay Richárd és a csizmadia között folyik. A szövegben leírást olvashatunk egy második kommunikációról, a titkos telegráfról is, melynek szintén van adója és vevője, a kód azonban (bár nyelvi) a morzeábécé jeleit gyertyák segítségével közvetítő „nyelv”, melynek jelentését csak a beavatottak ismerik. 75. tétel: A nyelvi kommunikáció Feladat: Elemezze az alábbi párbeszédet! Milyen elemeit ismeri fel a szóbeli érintkezésnek? Milyen viszony lehet a két beszélő között? – Csókolom, Lajos bácsi! – Szervusz, Peti! De jó barna vagy, hol sültél le? – Horvátországban voltunk, a tengerparton. – Az egész család? – Nem, Panni itthon maradt, sporttáborban volt. – Melyik városban voltatok? – Nem emlékszem a nevére, egy kis szigeten. – Mikor jöttetek haza? – Tegnap este. Majd tessék feljönni hozzánk, anyáék biztos örülnének. – Jó. Na, szaladj, úgy látom, hogy jön a buszod. Szervusz. – Csókolom.
200
TÉMAKÖR: E M B E R É S N Y E LV A tétel kifejtése A nyelvi kommunikáció A nyelvi kommunikáció kifejezést eredetileg csak szóbeli folyamatokra értették, a köznyelvben ma is leginkább ebben az értelemben használjuk. Az írásbeliség az emberiség történetének csak viszonylag késői pontján jelent meg. A nyelv tehát az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelvi elemkészletekből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget. A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk, a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten. A nyelvi kommunikáció típusai Szóbeli: társalgás, szónoklat, előadás stb. Írásbeli: levél, kézirat, nyomtatvány, e-mail, blog stb. Vizuális: képek: fénykép, térkép stb. jelek: ?, %, § piktogramok: @, ©, Szóbeli kommunikáció
Írásbeli kommunikáció
Jóval korábban kialakult, mint az írás.
Kb. 5-6000 éves.
Gyors, közvetlen.
Lassú, közvetett.
Az emberi test önmagában hozza létre, nincs szükség eszközökre.
Anyagi hátteret és eszközöket feltételez.
Hangzásra épül, alapformája a beszéd, érzékelhető formája a hang.
Vizuális, alapformája az írott szó, érzékelhető formája az írott jel.
Térben helyhez kötött, kis távolságra terjed.
Térben kötetlen.
Időben kötött, pillanatnyi, múló jelenség.
Időben kötetlen, rögzített, maradandó.
Nyílt, laza szerkesztés.
Zárt, kötött szerkesztés.
Kevés az idő a kifejezés megformálására, nincs Több az idő a kifejezés megformálására, tudatörlés, csak helyesbítés. tos, gondos stilizálás, utólagos javíthatóság. Szegényebb a szókincs, több tagolatlan mondat, szünetek, töltelékhangok.
Részletes, pontos fogalmazás, gazdag szókincs, tagolt mondatok.
Kevesebb adat, információ, több ismétlésre van lehetőség.
Sok információ, kevesebb üresjárat, de visszalapozási lehetőség van.
201
TÉMAKÖR: E M B E R É S N Y E LV A hallgató visszajelzése kihathat a további szövegformálásra.
Közvetlen visszajelzés nincs.
Kísérő nem nyelvi eszközök (mimika, gesztikuláció stb.).
Kevés nem nyelvi eszköz (pl. betűformálás, színek, írásjelek).
(Kővágó György: A kommunikáció elméleti és gyakorlati alapjai) A feladat lehetséges tartalmi elemei Csókolom, Lajos bácsi! Kapcsolatteremtés, szándéknyilvánítás Szervusz, Peti. De jó barna vagy, hol sültél le? Horvátországban voltunk, a tengerparton.
Egy vagy több témát kifejtő közlések egymáshoz kapcsolódó sorozata
Az egész család? Nem, Panni itthon maradt, sporttáborban volt. Melyik városban voltatok? Nem emlékszem a nevére, egy kis szigeten. Mikor jöttetek haza? Tegnap este. Majd tessék feljönni hozzánk, anyáék biztos örülnének.
A téma lezárása
Jó. Na, szaladj, úgy látom, hogy jön a buszod.
A kapcsolat megszakítása
Szervusz. A kapcsolat lezárása Csókolom.
Egy kisfiú és a család egy idősebb ismerőse. Köszönés, elköszönés formulái.
76. tétel: Nem nyelvi kifejezőeszközök a kommunikációban Feladat: Elemezze az alábbi ábra szereplőinek arcjátékát! Milyen érzelmeket mutatnak?
202
