MUNKAVÉDELEM. szakmai folyóirat

2017. június XV. évfolyam 6. szám

MUNKAVÉDELEM szakmai folyóirat

TARTALOM Munkabiztonság • Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata

A hónap témája • Szélsőségesen meleg időjárási körülmények közötti munkavégzés kockázatai, szabályozási ellentmondásai

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók • Biztonságtechnikai előadások a Hungexpón • A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja – 2017. április 28.

Jogszabályok, szabványhírek Egy munkabaleset tanulságai • Csonkolta az ujjait

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk • Milyen tisztálkodási, egészségügyi lehetőséget kell biztosítani a munkavállaló részére? • A biztonságszervező szakképesítéssel végezhetek-e munkavédelmi szaktevékenységet?

Tisztelt Előfizetőnk!

Ajánló az optimum tartalomból

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalon! A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected]

Munkavédelmi oktatás prezentáció – Aktualizált ppt formátumú anyag a kis- és középvállalkozások munkavállalóinak munkavédelmi oktatásához Optimum előfizetőink letölthetik a www.munkavedelemszaklap.hu weboldalról.

Szerző: Kálmán László A kézirat lezárásának dátuma: 2017. május 22.

Munkabiztonság Az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálata A 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési terv alapján a munkavédelmi hatóság május 1. és június 30. közötti időszakban folytatja le az építőipari kivitelezési tevékenységek célvizsgálatát. A vizsgálati szempontokat az NGM munkavédelmi főosztálya a honlapján, április végén tette közzé. A lapszám megjelenésének időpontjában az ellenőrzések döntően megtörténtek, azonban érdemes néhány gondolattal visszatérni az ellenőrzés szempontjaira. A közzétett vizsgálati szempontok lefedik az építőipari kivitelezési tevékenység munkavédelmi és egészségügyi követelményeit. A vizsgálatok kiterjednek: • az általános követelményekre (koordinátor foglalkoztatása, biztonsági és egészségvédelmi terv, munkairányítás, ivóvíz, védőital, védőeszköz biztosítása és használata, munkahelyi elsősegélynyújtás, veszélyes anyagok használata, stb.), • magasban végzett munkák biztonsági követelményeinek vizsgálatára (leesés elleni kollektív védelem, egyéni védőeszközök megléte, használatának szabályai, stb.), • állványok biztonságos kialakításának követelményeire, (használatba vétel, alapozás, megközelítés, biztonságos közlekedés, védőkorlátok, védőtetők, elmozdulás elleni védelem, stb.),

• teheremelők telepítésének, biztonságos állapotának és kezelésének követelményeire, (telepítés, üzembe helyezés, biztonsági berendezése, kezelői jogosultság, stb.), • mélyépítési munkák során a földmunkák előkészítésére, a földmunkagépek használatára, biztonságos üzemeltetésére, (talajmechanikai vizsgálatok, munkagödrök kialakítása, szakadó-lap használata, vezetői jogosultság, borulás elleni védelem, villamos berendezések közelében történő munkavégzés, stb.), • építőmesteri és szakipari munkák biztonságos végzésére, építőgépek használatára (biztonságos közlekedés, anyagtárolás, állványok kialakítása, létrák használata, védőburkolatok, stb.), • villamos berendezések biztonsági követelményeinek ellenőrzésére (túláramvédelem, érintésvédelem, IP-védettség, elosztószekrények zárhatósága, kábelek mechanikai védelme, stb.), • a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata/ foglalkoztathatóság szakvéleményezésére, biológiai monitorozás meglétére, • a munkahelyi kockázatértékelésre (építési munkaterületre, egyes munkahelyi kórokozókra vonatkozó kockázatértékelés, pl. veszélyes anyagok, rákkeltő anyagok, zajjal, mechanikai rezgéssel járó tevékenységek, stb.), • egyéni védőeszköz-juttatás biztosítására (szabályozás, zaj, rezgés, légzésvédő eszközök biztosítása, a használat begyakorlása, stb.), • munkavállalók tájékoztatására, képzésére, oktatására (munkavállaló munkába állásakor, munkahely, munkakör megváltozásakor, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

2 2 0 1 7 . j ú n i u s , X V. é v f o l y a m 6 . s z á m

|

Munkavédelem

munkavégzés követelményeinek változásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor, veszélyes, rákkeltő anyag használatakor, zajterheléskor, mechanikai rezgés esetén, stb.). A vizsgálati szempontok tételesen – hivatkozva a jogszabályokra – meghatározzák az ellenőrzési követelményeket, illetve tájékoztatást adnak a munkáltatók részére, hogy tevékenységük során milyen követelményeket kell biztosítani, betartani a biztonságos foglalkoztatás érdekében.

A hónap témája Szélsőségesen meleg időjárási körülmények közötti munkavégzés kockázatai, szabályozási ellentmondásai Az Európai Unió jogalkotása már évekkel ezelőtt foglalkozott a természetes és mesterséges sugárzásnak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelmével. A 2006/25/EK irányelvben meghatározta a mesterséges optikai sugárzásból származó expozíciós hatások határértékeit. A hazai szabályozás – 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet – 2010. augusztus 5-én lépett hatályba. A rendelet előírásai, a megadott expozíciós határértékek azonban csak a mesterséges eredetű optikai sugárzásra vonatkoznak. Az EU a természetes optikai sugárzás elleni védekezést – a szabadban dolgozók védelmét – a tagországok hatáskörébe utalta. “2006/25/EK irányelv, 4. cikk (2) Abban az esetben, ha a munkavállalók természetes eredetű optikai sugárzásnak vannak kitéve, a munkáltatónak az egészségügyi és biztonsági kockázatértékeléssel kapcsolatban előírt kötelezettségeinek meghatározása a tagállamok szabályozó hatáskörébe tartozik.”

A napsugárzásra vonatkozó nagyon eltérő éghajlati körülmények egységes szabályok alkalmazását nem teszik lehetővé, a probléma kezelésének részletes szabályait és a konkrét teendőket tagállami szinten kell megfogalmazni. Magyarországon jelenleg a lakosságra vonatkozóan nincs ilyen szabályozás hatályban, illetve a szabadtéri

munkavégzésre vonatkozó néhány előírás kevésnek tűnik a probléma megnyugtató kezelésére. Elsősorban szabadtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (pl. építés-kivitelezési munkák, útépítés, útburkolás, mezőgazdaság tevékenység) merül fel a nagy meleg káros hatásai elleni fokozott védekezés szükségessége, de a zárt térben, hőterhelésnek kitett esetben is indokolt. Az utóbbi évek időjárás-változásai egyre jobban ráirányították a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés esetenként váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási eseményeket hoz, amely új, az eddigieknél nagyobb, gyakrabban jelentkező kockázatot jelent az európai országokban élők számára, így Magyarországon is. Igaz, hogy a probléma még kevésbé aktuális, azonban mégis kell foglalkozni a szélsőségesen meleg időjárás közötti munkavégzés körülményeivel, mert a jövőben várhatóan egyre többször okoz kellemetlenséget. Újra kell gondolni azokat a szervezeti, szervezési, technikai és egyéb módszereket, amelyek a szélsőséges terheléseket könnyebben elviselhetővé teszi. Szükségszerűnek mutatkozik a probléma kezeléséhez alkalmas feltételrendszer új szabályozása, mert a jelenlegi jogszabályok a szabadban történő munkavégzésre csak esetenként érvényesek, hiányosak, nem követik a megváltozott körülményeket, gyakorlati alkalmazásuk nehézkes, majdnem lehetetlen.

A szélsőséges időjárási körülmények általában a hőség gyakoribb és hosszabb idejű megjelenésében mutatkoznak, amelyek a megszokott időjárási viszonyainkhoz alkalmazkodott emberi szervezet részére fokozott megterhelést jelentenek. Természetesen érvényesül a szervezet akklimatizációs képessége, amely – bizonyos szintig – ellensúlyozni tudja a megváltozott környezeti terheléseket. Az időjárási viszonyokat jellemző hőmérséklet, napsugárzás, páratartalom, légsebesség (klímatényezők) a szabadtéri munkavégzés során a napszaknak megfelelően rendkívül tág határok között, gyorsan, sok esetben kiszámíthatatlanul változhat, az időjárás-előrejelzések azonban egyre megbízhatóbb információkat adnak a szélsőséges körülmények esetleges megjelenéséről, várható nagyságáról, intenzitásáról. Az eddigieknél álta3

2 0 1 7 . j ú n i u s , X V. é v f o l y a m 6 . s z á m

|

Munkavédelem

lában hosszabb idő áll rendelkezésre azoknak az intézkedéseknek a megtételére, amelyek csökkenthetik az emberi szervezetet érő terheléseket, elviselhetővé teszik a munkavégzés körülményeit. A nap sugárzásából eredő ultraibolya- (UV-) sugárzás az atmoszféra részleges sérülése miatt egyes földrajzi területeken – így Magyarországon is –, illetve időjárási viszonyok között erőteljesen megnőtt.

E problémát a mérési eredmények nélkül a gyakorlatban is tapasztaljuk. A túlzott UV-sugárzási expozíció számos egészségkárosodással van ös�szefüggésben, amelyek közül a WHO értékelése alapján a fehérbőrű népességű európai régióban a legjelentősebbek a különféle bőrrák és a szemen kialakuló szürke hályog. Az UV-sugárzás szintje függ: • a Nap magasságától – minél magasabban van, minél merőlegesebben érik a sugarak a felszínt, annál magasabb a sugárzás UV-szintje, • a földrajzi szélességi körtől – minél közelebb vagyunk az egyenlítőhöz, annál magasabb az UV-szint, • a felhőtakarótól – a felhőtlen ég alatt a legmagasabb az UV-sugárzás, • az atmoszférában lévő ózonrétegtől – az ózon csökkenése magasabb UV-szintet okoz, • a napsugár földfelszíni visszaverődésétől. Az UV-expozíció – személyek esetén – függhet még olyan tényezőktől, mint pl. a viselkedés és a napsugárzás elleni védelmek (pl.: ruházat, sapka, napvédő krém és napszemüveg) használata, a szabadban történő tevékenységek a munkavégzés során. A személy bőrtípusa is fontos tényező, a világos bőrű emberek sokkal könnyebben leégnek, mint a sötét bőrűek. A tűző napon történő munkavégzés káros hatásainak csökkentése alapvetően három irányban lehetséges: • a tűző napon történő munkavégzés – általában a 11–15 óra közötti – idejének csökkentésével, • az UV-sugárzás elleni védekezéssel, amelynek szükségességét a kutatások egyre jobban alátámasztják, • a megfelelő folyadékpótlás biztosításával.

A jelenlegi jogszabályok túlságosan sok kötelezettséget nem sorolnak fel a munkáltatók részére a tűző napon történő munkavégzés egészségkárosító kockázatainak csökkentése érdekében. Bár jogszabály jelenleg nem kötelezi a munkáltatókat, azonban további, általában rövid idejű, a szélsőséges időjárási viszonyok idejére szóló intézkedéseket tehetnek a tűző napon történő munkavégzés egészségkárosító kockázatainak csökkentésére, mint pl.: • az időjárási előrejelzések részét képező UV-index figyelembevételével a következő időszak tevékenységének szervezése, • ideiglenes munkaszervezési intézkedések bevezetése, amely csökkenti a tűző napon történő munkavégzés idejét: - korai vagy eltolt idejű munkaidőkezdés – kevesebb ideig kell a tűző napsütésben munkát végezni, - rövidebb idejű napi munkavégzés – a kieső idő későbbi időpontban kerül ledolgozásra, - megosztott munkaidő, amely reggeli és délutáni munkavégzésre tagolódik – csökkenti a 11–15 óra közötti munkavégzést, - munkaátszervezés – amely eredményeként a munkaidő egy részében nem a tűző napon kell munkát végezni, • gyakoribb és hosszabb pihenőidők biztosítása, • igény szerinti – lehetőleg hűtött – ásványvíz, ivóvíz biztosítása, • a pihenőidő árnyékhatást biztosító helyen történő eltöltése (természetes árnyékhatást biztosító hely hiányában különféle eszközök, pl. sátor felállítása), • UV-sugárzás elleni védőkrém (széles spektrumú, 15 feletti fényvédő faktorú), megfelelő oldalsó védelemmel ellátott napszemüveg, kön�nyű, szellős ruházat, széles karimájú sapka biztosítása, használata, stb. A munkavédelmi hatóság a szélsőséges időjárás-változás – hőhullám – miatt a nyári legmelegebb hónapokban rendkívüli munkavédelmi ellenőrzéseket tartott az elmúlt években.

Az ellenőrzések kiterjedtek: • védőital, ivóvíz biztosítására, megfelelő hőmérsékletére, minőségére, • a fogyasztás megfelelő higiénés körülményeinek biztosítására, • óránkénti pihenőidő kiadására,


|

Munkavédelem

• a pihenőidő eltöltéséhez megfelelő pihenőhely rendelkezésre állására, • az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására. Az ellenőrzések elsősorban a védőital és a pihenőidő biztosításánál találtak hiányosságokat több munkáltatónál.

A rendkívüli meleg időjárási körülmények miatt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal hőségriadót rendelhet el: • az 1. fokozatú hőségriadó csak tájékoztatásra szolgál a szakmai intézmények részére, • 2. fokozatú riadót akkor rendelik el, ha a várható napi átlagos középhőmérséklet 3 egymást követő napon meghaladja a 25 0C-ot, • a 3. fokozatú riasztást akkor rendelik el, ha a várható napi átlagos középhőmérséklet 3 egymást követő napon meghaladja a 27 0C-ot. Az 1. és 2. fokozatú hőségriadó elsősorban a Tisztiorvosi Szolgálat tevékenységével kapcsolatosan határoz meg intézkedéseket. A 3. fokozatú hőségriadónál a lakosságot, illetve munkáltatókat érintő intézkedések is ideiglenesen bevezethetnek. A vonatkozó jogszabályok előírnak olyan munkáltatói kötelezettségeket, amelyeket biztosítani kell a meleg munkakörnyezetben. A munkahelyek levegőkörnyezeti értékeit – klímamutatóit – a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet és mellékletei szabályozzák. A rendelet előírásokat tartalmaz: • a zárt munkahelyeken biztosítandó klímamutatók értékeiről, • az értékelési módszerről és követelményeiről, • valamint néhány előírást a szabadtéri munkahelyek tekintetében, azonban nem tartalmaz előírásokat a szabadtéri munkavégzés levegőkörnyezeti értékeinek kockázatairól, nem tartalmaz ajánlásokat a kockázatok csökkentésének lehetséges módjairól. A meleg környezetben történő munkavégzéssel kapcsolatos lényegesebb jogszabályi előírások a következők: • Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 0C (K) EH (korrigált effektív hőmérséklet vagy effektív hőmérséklet) értéket meghaladja. A jogszabály

nem tartalmazza a pihenőidő-kiadási kötelezettséget a szabadtéri munkahelyekre. • Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 0C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 0C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű, ízesített alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített. • A 24 0C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően – továbbá három hetet meghaladó munkaszünet után újbóli munkafelvétel esetén – munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni. • A jogszabály melléklete szerint a klímamérés eszköze és metodikája zárttéri és szabadtéri munkahelyeken megegyezik. A felsorolásból kitűnik, hogy pl. a pihenőidő kiadásának kötelezettségét csak a zárttéri munkahelyekre írja elő, igaz a gyakorlatban – teljesen reálisan – a munkáltatók döntő többsége alkalmazza. A klímatényezők mérése bonyolult, megoldhatatlan feladatot jelentett a munkáltatók számára. Továbbra is problémát okoz az effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletek bonyolult megállapítására épülő követelményrendszer alkalmazása. Az érvényben lévő szabályozás szerint jelenleg ugyanúgy egy száraz–nedves hőmérő, egy glóbusz hőmérő és egy légsebességmérő egyidejű használatával lehet kiszámítani, hogy egy adott munkahely hőmérséklete megfelel-e az elvárásoknak, illetve mindezek értékelése alapján hozhatók meg a jogszabályban előírt munkáltatói intézkedések. A felsorolt néhány példa is alátámasztja, hogy a probléma megnyugtató kezelése egy új, szemléletében, megközelítésében korszerűbb, rugalmasabb jogszabály mielőbbi kidolgozását és alkalmazását teszi szükségessé. 5


|

Munkavédelem

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztálya, illetve szakmai jogelődjei több alkalommal hívták fel a figyelmet a meleg munkakörnyezetben történő munkavégzés kockázataira, illetve adtak tájékoztatást a megelőzésre ajánlott intézkedésekről.

A munkavállaló jó közérzetét, fizikai és szellemi teljesítő képességét, biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzését nagymértékben meghatározza munkakörnyezetének a klímája. Bár a kánikulai meleg mindenkire kedvezőtlenül hat, de fokozottan megterheli a fizikai munkát végzők szervezetét. A munkavállalók, különösen a szabadban dolgozók számára nagy és növekvő kockázatot jelenthetnek a hőhullámok a szükséges megelőző intézkedések hiányában. A nagy meleg káros hatásai ájulást, napszúrást, hőkimerülést, hőgutát okozhatnak, de másodlagosan hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. Elsősorban szabadtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (pl. építés-kivitelezési munkák, útépítés, útburkolás, mezőgazdasági tevékenység) merül fel a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védekezés szükségessége: • A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadékveszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartása mellett. Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egypohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék az alkohol, a kávé, a tea és a koffeintartalmú üdítőitalok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet, csökkentik folyadékmegtartó képességét. • Biztosítani kell, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók. • Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet sátorral, ponyvával vagy egyéb módon kell árnyékolni. A fém-üveg felületekről visszaverődő sugárzást a lehetőségekhez képest ki kell iktatni. A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó balesetveszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. az elsőd-

legesen magasban végzett tevékenységek során. • Segíteni kell a dolgozókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot ismételten elölről kell kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb–rövidebb ideig távol. Javasolt úgy ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor. • Szabadtéri munkavégzés esetén a munkát úgy célszerű megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a kritikus napszakban (11–15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen végezzék munkájukat. • Az előbbieken túlmenően a hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést, pl. a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, hideg vizes arc-kéz mosásával történő hűsítő mosdás stb. • Fontos annak figyelembevétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő eszközök) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is ki kell kérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. • Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy ez műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szintén szervezési intézkedéseket kell tenni, óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidő közbeiktatásával és védőital juttatásával. A pihenőidőt a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók. • Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A


|

Munkavédelem

mesterséges szellőző/szellőztető és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának hiánya egészségkárosodást okozó események (pl. meghűlés, légúti fertőzés stb.), kiváltó oka lehet. • Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szerves oldószerek: aceton, toluol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat. mely megfelelő védelem (műszaki és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja. A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl. az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése, stb.),. A veszélyes anyagot tartalmazó, a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott tárolóedényt a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (kémiai, fizikai stb.), tulajdonságainak megfelelő tárolásáról kell gondoskodni. Az oldószerrel átitatott anyagokat, hulladékokat zártan, elkülönítetten kell tárolni. • Fel kell készíteni az elsősegélynyújtásra kijelölt dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel, a hőguta tüneteit (kifejezetten kipirosodott és forró arc, szapora szívverés, fejfájás, hányinger, ros�szullét, súlyosabb esetben ájulás, eszméletvesztés stb.), szükség esetén a munkát azonnal hagyják abba, keressék fel a pihenőhelyet, igényeljék az elsősegélynyújtást vagy orvosi ellátást.

Kitekintő – rövid hírek, tájékoztatók

Az előadók a kollaboratív robotok alkalmazásának előnyeit fejtegették. (A kollaboratív vagy együttműködő robot egy robot, amely tudatában van a környezetével. Mind a négy együttműködési módjukban a robotok olyan érzékelőkkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra az ember jelenlétének vagy abnormális jelenlétének érzékelését. A legutóbbi típusú együttműködő robot a teljesítmény- és erőt korlátozó modellek. Erőérzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek megakadályozzák a mozgást, amikor valamilyen objektummal érintkeznek.) Az NGM munkavédelmi főosztály munkafelügyeleti referense – Lumniczky Attila – előadásában arra mutatott rá, hogy robottechnika vonatkozásában munkavédelmet közvetlen meghatározó konkrét szabályozás csak elenyésző számban található. Az ISO / TS 15066: 2016 meghatározza az együttműködő ipari robotrendszerekre és a munkakörnyezetre vonatkozó biztonsági követelményeket, valamint kiegészíti az MSZ EN ISO 102181:2011 Robotok és robotszerkezetek. Ipari robotok biztonsági követelményei. 1. rész: Robotok (ISO 10218-1:2011) és az MSZ EN ISO 10218-2:2011 Robotok és robotszerkezetek. Ipari robotok biztonsági követelményei. 2. rész: Robotrendszerek és összehangolásuk (ISO 10218-2:2011) szabványban az együttműködő ipari robotok működésére vonatkozó követelményeket és útmutatást. Előadásában idézte a TS 15066 bevezetőjében foglaltakat, miszerint: „A kollaboratív robotok alkalmazásának célja, hogy egyesítse a robotok ismétlődő teljesítését az emberek egyéni szakértelmével és ügyességével. Az embereknek kitűnő képességük van a »pontatlan« feladatok megoldására. A robotok erőssége a pontosság, az erő és az állóképesség.”

Biztonságtechnikai előadások a Hungexpón 2017. május 9-én a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, az Ipar Napjai Nemzetközi ipari és automatizálási szakkiállítás keretén belül Kézben tartott robotkarok – Munkavédelmi konferencia az ipari robotok alkalmazásának biztonsági kérdéseiről címmel több izgalmas és aktuális biztonságtechnikai előadás hangzott el.

Egy hazai fejlesztésű kollaboratív robot (A kép illusztráció, a szerző felvétele a kiállításon készült.) 7


|

Munkavédelem

A munkahelyi balesetben megsérül- képviselői (különböző szervezetek, alapítványok és a tek és elhunytak emléknapja – 2017. munkavédelmi hatóságok) országszerte megemlékezéseket tartottak. A rendezvényeken a biztonságos, április 28. A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapját először 1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta meg, majd világszerte elterjedt nemzetközi emléknappá vált. 2012. augusztus 13-án a Kormány április 28. napját a munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává nyilvánította Magyarországon.

egészséges és a munkavállalók méltóságát tiszteletben tartó munkahelyek fontosságára hívták fel a figyelmet.

Az emléknap alkalmából az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpontja szervezésében az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” című, 2017. április 26. napján megtartott konferencia keretében a munkavédelmi szakma és a munkaA munkahelyi balesetben megsérültek és elhuny- védelmi hatóságok képviselői közös gyertyagyújtással tak emléknapja alkalmából a munkavédelmi szakma emlékeztek a munkabalesetek áldozataira.

Jogszabályok Megjelent jogszabályok 19/2017. (IV. 24.) FM rendelet egyes levegőtisztaság-védelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról Hatályos: 2017. 04. 25. Módosítás: 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 26/2014. (III. 25.) VM rendelet az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 12/2017. (IV. 24.) NFM rendelet egyes közlekedési és bányászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2017. 04. 25. Módosítás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet az útügyi hatósági eljárások díjairól 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet a hajózási hatósági eljárások díjairól 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól 55/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjairól 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet a vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól


|

Munkavédelem

10/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet a vasúti igazgatási szerv részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módjáról és feltételeiről 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb eljárási költségekről, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól 2017. évi XXXIII. törvény egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról Hatályos: 2017. 05. 05., 2017. 07. 26., 2017. 06. 01., 2017. 09. 01., 2017. 12. 01., 2018. 01. 01. Módosítás: 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Hatályos: 2017. 05. 05. 97/2017. (IV. 27.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletnek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról Hatályos: 2017. 04. 27. 20 órától. 4/2017. (IV. 28.) BM rendelet a Budapesten, 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges ideiglenes lelátók létesítésének és bontásának feltételeiről szóló 45/2015. (VII. 27.) BM rendelet módosításáról Hatályos: 2017. 04. 29 1234/2017. (IV. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Népegészségügyi Stratégiához kapcsolódó egészségügyi ágazati szakpolitikai program 2017. és 2018. évre vonatkozó intézkedései I. üteméről 6/2017. (V. 2.) EMMI rendelet az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról Hatályos: 2017. 05. 05. 6/2017. (V. 5.) NGM rendelet egyes műszaki biztonsági tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2017. 05. 20., 2017. 05. 24., 2018. 04. 21. Módosítás: 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet a mutatványos berendezések biztonságosságáról 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről Hatályos: 2017. 05. 20. 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet a gyermekjátékok biztonságáról Hatályos: 2017. 05. 24. 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról Hatályos: 2017. 05. 20. Hatályon kívül helyezés: 87/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási villamos sütők energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási légkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról 40/2011. (X. 14.) NGM rendelet egyes termékek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról Hatályos: 2017. 05. 20. 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról Hatályos: 2018. 04. 21. 8/2017. (V. 17.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: 2017. 05. 18. 9 2 0 1 7 . j ú n i u s , X V. é v f o l y a m 6 . s z á m

|

Munkavédelem

Szabványhírek Munkabiztonságot/tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok közzététele a Szabványügyi Közlöny 2017. áprilisi száma alapján

FIGYELEM!

A szürke mezőben lévő szabványok angol nyelven kerültek kiadásra Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változata nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, azzal azonos, a magyar szabványrendszerbe és a jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.

A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok és a szabványkiadványok szövegének felhatalmazás nélküli másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.

1.

MSZ HD

60364-4-443:2016

Kisfeszültségű villamos berendezések. 4–44. rész: Biztonság. Feszültségzavarok és elektromágneses zavarok elleni védelem. 443. fejezet: Légköri vagy kapcsolási tranziens túlfeszültségek elleni védelem

2.

MSZ HD

60364-7-729:2010

Kisfeszültségű villamos berendezések. 7–729. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Kezelési vagy karbantartási folyosók

378-1:2017

Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények. 1. rész: Alapkövetelmények, fogalom meghatározások, osztályozás és kiválasztási kritériumok – Az MSZ EN 378-1:2008+A2:2013 helyett –

3.

MSZ EN

4.

MSZ EN

378-2:2017

Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények. 2. rész: Tervezés, gyártás, vizsgálat, megjelölés és dokumentálás – Az MSZ EN 378-2:2008+A2:2013 helyett –

5.

MSZ EN

378-3:2017

Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények. 3. rész: A telepítés helye és a személyek védelme – Az MSZ EN 378-3:2008+A1:2013 helyett –

6.

MSZ EN

378-4:2017

Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények.4. rész: Üzemeltetés, karbantartás, javítás és visszanyerés – Az MSZ EN 378-4:2008+A1:2013 helyett –

7.

MSZ EN

388:2017

Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen – Az MSZ EN 388:2003 helyett –

1839:2017

Éghető gázok és gőzök robbanási határainak és oxigénhatárkoncentrációjának (LOC) meghatározása – Az MSZ EN 1839:2013 és az MSZ EN 14756:2007 helyett, amelyek azonban 2018. 01. 11-ig még érvényesek –

8.

MSZ EN


|

Munkavédelem

9.

MSZ EN

12178:2017

Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Folyadékszintjelző készülékek. Követelmények, vizsgálat és megjelölés – Az MSZ EN 12178:2004 helyett –

10.

MSZ EN

16282-2:2017

Nagykonyhai berendezések. Nagykonyhák szellőztetésének alkatrészei. 2. rész: Konyhai szellőztetők elszívói. Tervezési és biztonsági követelmények

11.

MSZ EN

16282-3:2017

Nagykonyhai berendezések. Nagykonyhák szellőztetésének alkatrészei. 3. rész: Konyhai szellőztetőmennyezetek. Tervezési és biztonsági követelmények

12.

MSZ EN

16282-4:2017

Nagykonyhai berendezések. Nagykonyhák szellőztetésének alkatrészei. 4. rész: Levegőbetáplálás és -elszívás. Tervezési és biztonsági követelmények

13.

MSZ EN

16763:2017

A tűzvédelmi és biztonsági rendszerekre vonatkozó szolgáltatások

14.

MSZ EN ISO

374-1:2017

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 1. rész: Vegyi kockázatokra vonatkozó terminológia és teljesítménykövetelmények – Az MSZ EN 374-1:2003 helyett –

15.

MSZ EN ISO

374-5:2017

Védőkesztyűk veszélyes vegyszerek és mikroorganizmusok ellen. 5. rész: Mikroorganizmusok okozta kockázatokra vonatkozó terminológia és teljesítménykövetelmények

16.

MSZ EN ISO

9999:2017

Fogyatékkal élő személyek segédeszközei. Osztályozás és terminológia – Az MSZ EN ISO 9999:2012 helyett –

17.

MSZ EN ISO

14986:2017

Potenciálisan robbanóképes közegekben működő ventilátorok kialakítása – Az MSZ EN 14986:2007 helyett, amely azonban 2020. 01. 31-ig még érvényes –

18.

MSZ EN ISO

24431:2017

Gázpalackok. Varrat nélküli, hegesztett és kompozit palackok sűrített és cseppfolyósított gázokhoz (kivéve az acetilént). Ellenőrzés töltéskor

19.

MSZ EN ISO

20471:2013/A1:2017

Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények. 1. módosítás – Az MSZ EN ISO 20471:2013 módosítása –

20.

MSZ EN HD

60364-4-46:2017

Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-46. rész: Biztonság. Leválasztás és üzemi kapcsolás – Az MSZ 2364-460:2002 helyett, amely azonban 2019. 11. 11-ig még érvényes –

60364-5-537:2017

Kisfeszültségű villamos berendezések. 5–53. rész: A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. A védelem, leválasztás, üzemi kapcsolás, vezérlés és ellenőrzés eszközei. 537. fejezet: Leválasztás és üzemi kapcsolás – Az MSZ 2364-537:2002 helyett, amely azonban 2019. 11. 11-ig még érvényes –

21.

MSZ EN HD

Visszavont szabványok • MSZ EN 14610:2000 Hegesztés és rokon eljárásai. A fémhegesztési eljárások fogalommeghatározásai 11 2 0 1 7 . j ú n i u s , X V. é v f o l y a m 6 . s z á m

|

Munkavédelem

Egy munkabaleset tanulságai Csonkolta az ujjait 1. A munkabaleset előzményei, tényállás A bútor- és épületasztalosi tevékenységi körben dolgozó egyéni vállalkozó – I. A. – munkáltató három munkavállalót [D. S., R. Z. és T. T.] foglalkoztatott. Egy magánszemély több mint ötven éve épített kétszintes családi házának felújítását végeztette egy kft.-vel. A kft. ügyvezetője a nyílászárók, a faburkolatok elkészítésével, javításával, korszerűsítésével I. A. egyéni vállalkozót bízta meg. Az egyéni vállalkozó a fővállalkozóval egyeztetett időpontban felvonult a munkaterületre. A nyílászárók felújítását részben a munkáltató telephelyi műhelyében, részben a helyszínen végezték. A falburkolati elemek előkészítése szintén a telephelyi műhelyben történt. Hozzávetőleg harmadik hete dolgoztak a fentiek szerint, amikor a falburkolatok elhelyezési fázisára került sor. Az emeleti szinten történt a burkolatkialakítás. I. A. a burkolat felszereléséhez szükséges pozdorja (bútorlap ) szerelőlécek méretre vágásával bízta meg D. S-t. A 30-50 cm-es hosszúságú szerelő léceket kb. 4-10 cm széles, 280 cm hosszú pozdorja csíkból kellett levágni merőleges vágásokkal egy METABO KGS 255 típusú gérvágó körfűrészgéppel. A daraboláshoz használt, a fővállalkozó tulajdonát képező gérvágó körfűrész az egyik földszinti helyiségben volt. A gérvágó gép a padlón volt elhelyezve. A darabolás közben a munkavállaló – tanúvallomása szerint – a bal kezével fogta a munkadarabot, jobb kezével működtette a körfűrészgépet. A munkavégzés során D. S. munkavállaló bal keze részben a körfűrészlap alá került és a hüvelykujját teljesen, a mutató ujját részben levágta, a középső és gyűrűs ujján nyílt seb keletkezett. A baleset bekövetkezése után segítségért kiáltott, a gépet kikapcsolta majd az emelet felé indult. A lépcsőn leült, itt várta meg, hogy munkaadója a segítséget

nyújtson. I. A. értesítette a mentőket, akik a városi kórházba szállították a sérültet. A hüvelyk rehabilitációja nem sikerült, mutató ujjának két percét amputálni kellett. A középső és gyűrűs ujjakon maradandó elváltozás nem keletkezett. 2. A munkabaleset észlelése, a belső információ A munkavállaló önállóan dolgozott a földszinti helyiségben, így a balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt. A munkáltató munkavédelmi szakembert nem foglalkoztatott, nem volt tudomása arról, hogy milyen munkavédelemmel kapcsolatos követelményeknek kell eleget tenni. A fővállalkozó ügyvezetője felajánlotta segítségét, hogy az általa megbízott munkavédelmi szakemberrel I. A. kapcsolatba léphessen. A munkavédelmi szakember a baleset másnapján vette fel a kapcsolatot I. A-val. Mivel a sérülés az Mvt. 87. § 3. pontja szerinti súlyos munkabaleseti körbe tartozott a munkabalesetről csak másnap tájékoztatta az illetékes munkavédelmi hatóságot. Foglalkozás-egészségügyi orvos a baleset kivizsgálásában nem vett részt. A munkáltatónál munkavédelmi képviselőválasztás nem volt. 3. A munkabaleset kivizsgálása A munkabaleset kivizsgálásával megbízott munkavédelmi szakember, valamint a munkavédelmi hatóság munkavédelmi szakembere közösen vizsgálták meg a munkabaleset helyszínét, a munkavégzés során használt METABO KGS 255 típusú gérvágó körfűrészgépet. Tanúként meghallgatták a munkatársakat, (R. Z-t és T. T-t.) és a munkáltató egyéni vállalkozót. A munkáltató telephelyén a „dokumentumok” vizsgálatára került sor. A munkabalesetet szenvedett D. S. meghallgatását két nappal a sebészeti beavatkozást követően engedélyezte az osztályvezető főorvos. 4. A kivizsgálás megállapításai 4.1. Személyi tényezők Az egyéni vállalkozó a 46 éves I. A.-val a

Pozdorja lemez (farost lemez, bútorlap) Len és kender zúzásakor a növényi rostok fás részeiből keletkező hulladék, műgyantával összepréselve. 1


|

Munkavédelem

munkabaleset bekövetkezése előtt 45 nappal kötött határozott időre munkaszerződést, mint betanított bútorasztalos (FEOR 7223) Bérezése a baleset időpontjában meghatározott garantált bérminimum szerint történt. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a súlyos csonkolással járó munkabalesetet szenvedett munkavállaló az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton nem vett részt. A vizsgálat során bemutatott „dokumentáció”: • kockás papírra írt féloldalas „Oktatási napló”, • átvett szerszámok leltára, • átadott munkaruhák jegyzéke, • különböző munkaeszközök kezelési útmutatói, garancialevelei (többségük lejárt), valamint • munkaidő-nyilvántartás volt. A súlyos csonkolással járó munkabalesetet szenvedett I. A. a tanúnkénti meghallgatása során elmondta, hogy a talajszintre helyezett METABO KGS 255 típusú gérvágó körfűrészgép rögzítve nem volt, kényelmetlen térdelő testhelyzetben végezte a darabolást. A kilenc, vagy tizedik szerelőléc vágását végezte, nem érzékelte, hogy a szerszámgép időközben elmozdult. Az éppen darabolt ~180 cm hosszúságú léc vége egy, az addig munkát nem befolyásoló hulladék anyagban elakadt. Az üközőhöz és vezető vonalzóhoz illesztéskor az elakadás miatt kissé egyensúlyát veszítette és a keze megcsúszott. A koordinálatlan mozgássor miatt a fűrészfejet a kezére húzta. 4.2. Egyéni védőeszköz A munkáltató sem kockázatértékelést nem végeztetett, sem egyéni védőeszköz-juttatási rendről nem gondoskodott. A munkáltató nem biztosított a munkavállalói részére: • védőszemüveget (MSZ EN 166:2003), • légzésvédőt (MSZ EN 143:2001), • fültokot (MSZ EN 352-1), • védőlábbelit (MSZ EN ISO 20345:2012).

Ismeretlen minőségű munkanadrággal és munkakabáttal, valamint bőrbetétes vászon kesztyűvel látta el a munkavállalót. 4.3. Munkaeszköz A munkáltató egyéni vállalkozó a fővállalkozóval történt megállapodás alapján használta a METABO KGS 255 típusú gérvágó körfűrészgépet. A munkaeszközt nem a kényelmes testtartásnak megfelelő munkaasztalon helyezték el. A körfűrész a gépkönyv adatai szerint az alábbi fő paraméterekkel rendelkezett: • Fűrészlap mérete: 255/60 mm, • Üresjárati fordulatszám: 5.500 /min, • Fordulatszám névleges terhelésnél: 3.750 /min, • Vágássebesség: 55 m/s, • Méretek: 747x508x470 mm, • Súly: 18 kg Megvizsgálva a gépet megállapításra került, hogy: • a markolat ép volt, • a biztonsági reteszelés üzemképes volt, • a be-/kikapcsoló akadálytalanul működött, • vágásmélység-korlátozó beállításnak megfelelő volt, • a munkadarab-ütköző megfelelt, • az asztalbetét ép volt, • a forgóasztal rögzítő-csavarja az elmozdulást megakadályozta, • lengő védőburkolat és a fűrészlap-reteszelés a védelmi képességet üzemi körülmények között ellátta. 4.4. Munkakörnyezet A munkabaleset időpontjában a földszinti munkatérben +22-250 C volt a levegő hőmérséklete. A baleset helyszínén a rekonstruálás során megállapítható volt, hogy a munkakörnyezetben az ablak előtti területen a szubjektív megítélés alapján a megvilágítás értéke megfelelt a követelményeknek. Tükröződés, napsugárzás vagy mesterséges fényforrás-káprázást nem okozott. 4.5. Egyéb dokumentációk A munkáltató csak hiányos Mvt. előírásai szerinti dokumentációval rendelkezett. A munkaeszközök karbantartásáról, vizsgálatáról „naprakész” dokumentumot nem tudott bemutatni. 13


|

Munkavédelem

5. A tevékenységgel megállapított hiányosságok

összefüggésben

5.1. Munkáltató A munkáltató a munkát helyszínen irányító I. A. nem fordított gondot arra, hogy a munkavállalója részére a biztonságos munkavégzés érdekében a kedvezőtlen testhelyzetben történő munkavégzés megelőzése céljából megfelelő „munkapadot” biztosítson, és nem ismertette munkavállalóival a METABO KGS 255 típusú gérvágó körfűrészgép-kezelési útmutatójában foglalt legalapvetőbb követelményeket, többek között, hogy: • tilos bármilyen műveletet szabadkézzel végezni, • a satu segítségével a munkadarabot mindenfajta munkaművelethez erősen oda kell szorítani a forgóasztalhoz és a határolóvashoz, • tilos a munkadarabot kézzel rögzíteni, • kerülni kell a természetellenes testhelyzetet, • a munkavállalónak mindig biztosan kell állni a lábán, hogy ne veszíthesse el az egyensúlyát, • hosszú munkadarabok esetén a fűrésztől balra és jobbra alkalmas alátámasztást kell biztosítani. Bár a munkabaleset bekövetkezésében nem játszott szerepet, de munkavállalója (munkavállalói) részére a szükséges egyéni védőeszközöket nem biztosította. 5.2. Balesetet szenvedett munkavállaló A munkavállaló több mint huszonöt éves gyakorlattal rendelkezett, bízott a szerencséjében, figyelmen kívül hagyta, hogy őt is érheti baleset! Felvállalta, hogy kényelmetlen természetellenes testhelyzetben végezze a pozdorjacsíkok darabolását. Figyelmen kívül hagyta, hogy a padozat – ahová a gérvágó fűrészt elhelyezték – botlásmentes ugyan, de a munkadarab, a pozdorjacsík, a felületre tapadt apró építőanyagcsomókban elakadhat.

6. A munkabaleset okláncolata Pozdorjacsík darabolása • A munkabalesetet szenvedett munkavállaló a földszinten elhelyezett fűrészen pozdorja csíkokat méretre darabolt. • A METABO KGS 255 típusú gérvágó körfűrészgépet a talajszinten működtette. • A működtetés – féltérden támaszkodva – kényszertesthelyzetben történt. • A talajfelületen botlásveszélyt nem jelentő, de a munkadarab mozgatását befolyásoló szennyeződés volt. • A pozdorjacsík a járófelületen megakad. • A továbbmozdításkor a természetellenes testhelyzet miatt D. S. egyensúlyát veszti. • A koordinálatlan mozgássor miatt a fűrészfejet a kezére húzta. • A vágószerszám a hüvelykujját teljesen, a mutató ujját részben levágta, a középső és gyűrűs ujján nyílt seb keletkezett. 7. A munkáltatók intézkedése a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében • A munkafolyamat leállítása. • Rendkívüli munkavédelmi oktatás. • Szerződéskötés munkavédelmi szakemberrel, az Mvt. szerinti munkavédelmi feladatok végrehajtása érdekében. 8. Munkavédelmi hatóság intézkedése • Használatot felfüggesztő I. fokú munkavédelmi határozat. • Munkavégzéstől eltiltó I. fokú munkavédelmi határozat. • Hiányosság megszüntetésére kötelező I. fokú munkavédelmi határozat. 9. A munkabalesethez kapcsolódó munkabaleseti jegyzőkönyv „E” blokkjának helyes kitöltése (A NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. július 2-i tájékoztatásában foglaltak figyelembevételével)


|

Munkavédelem

Megjegyzés: 6.

M 09 Szabályszegő magatartás (feltételek biztosításának elmulasztása a munkáltató részéről) 7.4. 8 (Az a körülmény, hogy a munkavállaló egyéni védőfelszerelést nem viselt, nem volt hatással a baleset bekövetkezésére!)

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Milyen tisztálkodási, egészségügyi lehetőséget kell biztosítani a munkavállaló részére? Az Mvt. 24. § b) pont alapján: „Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget.” Az Mvt. 61. § c) pont szerint: „A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.” Az előírások értelmében a munkáltatónak a tisztálkodószereket és tisztálkodási, egészségügyi lehetőséget kell biztosítania a munkavállaló részére, ugyanakkor pl. kézszárító berendezést, vagy egészségügyi (toalett) papírt nem köteles a dolgozók rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha azt bizonyos munkahelyi kockázati tényezők, például biológiai ágensek, vegyi anyagok jelenléte indokolja.

A biztonságszervező szakképesítéssel végezhetek-e munkavédelmi szaktevékenységet? Az egyes szakképesítések során elsajátítandó ismereteket a szakképesítésekhez rendelt szakmai

követelménymodul tartalma határozza meg, jelen esetben az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet. A szakképesítésekhez tartozó egyes követelménymodulok tartalmaz(hat)nak több-kevesebb munkavédelmi ismeretanyagot is, de ez még nem jelenti azt, hogy az adott szakképesítés megfelel egyben munkavédelmi szakképesítésnek is. Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott középfokú munkavédelmi szakképesítésnek az OKJ-ban szereplő Munkavédelmi technikus szakképesítés felel meg. A 2013. szeptember 1-je előtti OKJ-kban Biztonságszervező I., illetve Biztonságszervező II. megnevezésű szakképesítések tananyaga tartalmaz az átlagosnál több munkavédelmi ismeretanyagot, melyből vizsgázni is szükséges, de nem tartalmazza a Munkavédelmi technikus szakképesítés egyik szakmai követelménymodulját sem. A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló jogszabályokban 2008. július 31-ig szerepelt, hogy: „A munkavédelem tantárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztonságszervező (Biztonságszervező I.) szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.” [16/2003. (IV. 18.) BM rendelet]. A jogosultság igazolását, betétlap formájában a bizonyítványhoz mellékelték. Fentiek alapján a Biztonságszervező szakképesítés nem minősül középfokú munkavédelmi szakképesítésnek. A képesítéssel, munkavédelmi jellegű munkakörökben különböző munkavédelmi feladatokat el lehet látni, kivéve az Mvt. 8. § alapján a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat. A munkavédelmi előadó (megbízott) munkakörökben foglalkoztatottak részére a munkakör nem ad automatikusan jogosultságot munkavédelmi technikus vagy felsőfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkező személy kompetenciájába tartozó szaktevékenység ellátására. 15


|

Munkavédelem

Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, valamint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani.

A közelmúlt legsikeresebb munkavédelmi képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás 2017. január 8-áig – az eddigi 50 fős létszám helyett – a 20 és 50 fő közötti munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknak is kötelező volt munkavédelmi képviselő-választást tartani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. § (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb 2017. január 1-jétől léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatkozóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Helyszíni munkavédelmi képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Petren Ágnes vezető szerkesztő a +36 1 273 2094 telefonszámon vagy a [email protected] címen.

Munkavédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkavédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

Munkavédelem XV. évfolyam, hatodik szám, 2017. június, Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.munkavedelemszaklap.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

MUNKAVÉDELEM. szakmai folyóirat

Recommend Documents