39
4. A munka világa
Tartalomjegyzék Munkavállalót megillető kedvezmények
39
Munkaadókat megillető kedvezmények (Rehabilitációs kártya, akkreditáció, költségvetési támogatás)
39 i
Egyéb szabályok, támogatások
42
(Álláskeresőkénti nyilvántartásba vétel, képzési támogatás, nyugdíj előtti álláskeresési segély, Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás, Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása, álláskeresési járadék, költségtérítés) (forrás: 1991. évi IV. tv.)
Baleseti ellátások (Üzemi baleset, baleseti táppénz, baleseti járadék)
A kiadvány az 2015. 07. 14-ei hatályos időállapotot tükrözi.
44
4. A munka világa
SINOSZ
Munkavállalót megillető kedvezmények A munka törvénykönyve alapján a fogyatékos munkavállalónak járó kedvezmények 118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. (3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. 120. § A munkavállalónak, ha a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár. 121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118. § (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár. (2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Munkaadókat megillető kedvezményeki Rehabilitációs Kártya Ki jogosult rehabilitációs kártyára? Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki • 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy • rehabilitációs járadékban részesül.
Hol kell igényelni a Rehabilitációs kártyát? A lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál. A jogosult kérelmére a fővárosi, megyei kormányhivatal gondoskodik a Rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról.
Mely szerv biztosítja a Rehabilitációs kártyát? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Amennyiben a kártyát visszavonják, azt az adóhatóság részére kell visszaszolgáltatni.
Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után? A munkaadó a Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.
40
4. A munka világa
SINOSZ
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatások
A munkáltató akkreditációja Mely munkáltató minősül akkreditált munkáltatónak? A 327/2012.(XI.16.) Kormányrendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy.
Mely esetben adható a munkáltató részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány? Abban az esetben, ha • cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, • a munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalóinak a Központi Statisztikai Hivatal létszámszámításra vonatkozó előírásai szerint számított havi átlagos statisztikai állományi létszáma a 30 főt eléri vagy aránya az összes munkavállalóhoz képest a 25%-ot meghaladja, • a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását olyan rehabilitációs foglalkoztatás keretében biztosítja, amelyet a létesítő okiratában rögzítettek, és amely a hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vett tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik, • az állami adó- és vámhatóságnál nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása, • foglalkozási rehabilitációs szakmai programmal rendelkezik, • személyes rehabilitációs tervek elkészítését vállalja, • a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítja, • rehabilitációs tanácsadót, rehabilitációs mentort vagy segítő személyt foglalkoztat, • a betanított és segédmunka végzésének lehetősége mellett képesítéshez, illetve végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörök betöltését is biztosítja, • az eredményes rehabilitációhoz – valamint tranzitfoglalkoztatás esetén a nyílt munkaerőpiacra történő sikeres kihelyezéshez – szükséges képzési lehetőségeket saját maga vagy felnőttképzést megvalósító intézmény bevonásával biztosítja.
Mely esetekben nem adható a munkáltató részére akkreditációs tanúsítvány? Abban az esetben, ha a munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, és a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kérelem benyújtását megelőző hónap létszáma szerint • legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, • kétszáz főt meghaladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét vagy • a munkáltató a külön jogszabályban megjelölt mértékű akkreditációs díjat nem fizette meg vagy • a munkáltató végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll. Költségvetési szerv részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány nem adható.
A rehabilitációs foglalkoztatás helyéül szolgáló székhely, fióktelep, telephely részére rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány mely esetekben adható ki? Abban az esetben, ha • a munkáltató létesítő okiratában telephelyként feltüntették, bíróságon, illetve cégjegyzékbe vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték, • a működéséhez szükséges valamennyi engedély, illetve igazolás rendelkezésre áll, • területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei biztosítottak, • a munkavégzés helyének környezete, építészeti megoldásai lehetővé teszik a foglalkoztatott, illetve foglalkoztatni kívánt munkavállalók akadálymentes közlekedését és • munkaeszközeit, berendezéseit, technológiáját, tárgyi környezetét a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő foglalkoztatásához alakítja.
41
4. A munka világa
SINOSZ
Mely hivatal folytatja le az akkreditációs eljárást? A munkáltató és a telephely akkreditációjára irányuló eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadásának, valamint a korábban nem akkreditált telephely megjelölése iránti kérelem elbírálásának határideje 60 nap. A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet és mellékleteit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül kell benyújtani.
Mely esetben vonják vissza a tanúsítványt? Ha a munkáltató • kérelmezi, • tevékenységét, illetve a rehabilitációs foglalkoztatást megszünteti, • ellen a bíróság jogerősen elrendelte a felszámolási eljárást, • végelszámolás, kényszer-végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll, • a munkabért a tanúsítvány hatálya alatt 30 napot meghaladó késedelemmel nem fizette meg, és a késedelmet megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül bérfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, • esetében az állásidő időtartama munkavállalónként egy éven belül a 30 munkanapot meghaladta, és az ilyen mértékű állásidő a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának legalább 30%-át érintette, amennyiben a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének az állásidő időtartamát megállapító hatósági döntésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, • az ellenőrzések során 12 negatív értékelőpontot összegyűjtött, • az akkreditációs eljárás, illetve ellenőrzés során olyan lényeges tényt vagy körülményt hallgatott el, vagy olyan tényről nyilatkozott valótlan tartalommal, amely a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány kiadását kizárja, illetve visszavonását megalapozza.
Költségvetési támogatás Mely munkavállalók után nyújtható támogatás? Az után a személy után, 1) akinek 2012. január elsejét követően a komplex minősítése megtörtént ellátásának megállapítása, vagy hatósági bizonyítvány kiadása céljából és a) rehabilitálhatónak minősítették (foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel (C1), kizárólag ők a tranzitfoglalkoztatottak), vagy b) nem rehabilitálható, mert ugyan foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B2), vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel (C2), de egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D), vagy c) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglakoztatási rehabilitációt igényel, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg, vagy d) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D), vagy e) egészségkárosodása jelentős, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) 2) aki a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (4)-(5) bekezdése vagy a 32. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 3) aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 4) aki a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesül, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, 5) aki fogyatékossági támogatásban részesül, 6) aki rehabilitációs járadékban részesül. 2013 januárjától, kizárólag akkreditált foglalkoztatók részére, pályázati úton nyújtható bér- és költségtámogatás került bevezetésre, amelyet a tranzit-, ill. a tartós foglalkoztatáshoz kaphat a munkáltató. A Rehabilitációs kártya által nyújtott kedvezményt, a pályázattól függetlenül, minden arra jogosult személy után igénybe veheti a pályázaton nyertes munkáltató is.
42
4. A munka világa
SINOSZ
Egyéb szabályok, támogatások (Álláskeresőkénti nyilvántartásba vétel, képzési támogatás, nyugdíj előtti álláskeresési segély, Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás, Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása, álláskeresési járadék, költségtérítés) (forrás: 1991. évi IV. tv.)
Tájékoztató az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel feltételeiről Ahhoz, hogy a álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie. Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével egyéb keresőtevékenységet sem folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltségén nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik. Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, elfogadja a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban való részvételt és önállóan is aktívan keres munkát.
A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha • Egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas. • A várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek. • A munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel –történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. • Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult – ide értve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeket –, az előbbi feltételeken túl a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.
A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha • a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel • a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy • a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó. A megváltozott munkaképességű álláskeresők esetében az utazási feltételeket eltérően szabályozza a törvény. Ezen szabályok szerint a munkahely akkor megfelelő, ha a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel történő lakóhely és munkahely közötti oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.
43
4. A munka világa
SINOSZ
Képzési támogatás (1991. évi IV. tv.)
Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. 2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.
Nyugdíj előtti álláskeresési segélyiii A nyugdíj előtti álláskeresési segélyt a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei munkaügyi központ kirendeltsége állapítja meg.
Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki • álláskeresőnek minősül, • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, • 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, • a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és ezt az életkort az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követő három éven belül betöltötte, • rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély időtartama A nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap. A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások (1191. évi IV. tv.) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. 2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható. 3) Ha a munkaadó szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáigterjedhet, feltéve, hogy a munkaadó vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra. 4) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, súlyosan hátrányos helyzetű személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.
44
4. A munka világa
SINOSZ
Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás (1991. évi IV. tv.) Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása (1991. évi IV. tv.) Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében. Álláskeresési járadék (1991. évi IV. tv.) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a tv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik, c) d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. 2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a) b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. 3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. Költségtérítés (1991. évi Iv. tv.) Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
Baleseti ellátások Az egészségbiztosítás baleseti ellátása üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Ahhoz, hogy az egészségbiztosítás baleseti ellátását igénybe lehessen venni, a balesetet, vagy a foglalkozási megbetegedést – társadalombiztosítási szempontból – üzemi balesetnek kell minősíteni. Az egészségbiztosítás szempontjából azt a balesetet, foglalkozási megbetegedést lehet üzemi balesetnek elismerni, amely a munkavégzéssel összefüggésében következett be. Arról, hogy a balesetet, foglalkozási megbetegedést üzemi balesetnek ismerték el, a kifizetőhely/egészségbiztosító határozatot hoz, mert baleseti ellátás csak a határozat birtokában vehető igénybe. A baleseti táppénz az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott – egészségbiztosítás keretében igénybe vehető – pénzbeli ellátás. Baleseti járadék (1991. évi LXXXIII. Tv.) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.
Az ehhez a ponthoz tartozó információk forrása (klikkeljen az ikonra):
i
Az ehhez a ponthoz tartozó információk forrása (klikkeljen az ikonra):
iii
Az eredeti forrásban szereplő egyes részek/adatok törlésre, átszerkesztésre kerültek. A kiadvány az 2015. 07. 14-ei hatályos időállapotot tükrözi.
45
