Kurzus: EU Szakpolitika Csoport: BTK SZ: 14-16h Oktató: Dr. Teperics Károly
Munkavállalás az Európai Unióban Írásbeli beadandó feladat
Készítette: Deres Zsófia Ida Szak: Szabad bölcsészet, földrajz minor Évfolyam: 2
A személyek szabad mozgása az Európai Unióban Az 1950. nov. 4-én a Rómában kelt egyezmény szerint elfogadták és törvénybe foglalták az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét. Ez ma az emberi jogok európai egyezménye, amelyet Magyarországon 1993-ban vezettek be. Az „európai jog” kifejezést összefoglalóan használjuk az összes nemzetközi európai normára, míg „európai közösségi jognak” vagy „Európai Unió jogának” a szűkebb értelembe vett integráció jogát értjük. Az 1952-es Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, amely 50 évre kötött meg Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Benelux Államok már foglakozik a munkavállalók szabad mozgásával. A Montánunió szerződés 2002-ben veszítette hatályát azt mondta ki, hogy kizárólag a szén- és acéliparban foglalkoztatott, tagállami állampolgárságú munkavállalók biztosított szabad mozgást. 1958-ban Euratom Szerződés a munkavállalók speciális kategóriáját szabályozta vagy is a nukleáris piacon foglalkoztatott munkavállalók szabad mozgását határozta meg bizonyos irányelvek alapján. Az 1958 jan. 1jén lépett hatályba a Római Szerződés, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piacot). Preambulumában kimondja, hogy az aláírók eltökélt szándéka az európai népek közti egyre szorosabb kötelék megalapozása, ill. arra törekednek, hogy közös intézkedésekkel biztosítsák a tagállamok a gazdasági és szociális fejlődést. A belső piac, azaz áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad áramlását jelentette, továbbá a személyek belépésére és mozgására vonatkozó intézkedések hozott. A Szerződés szerint a Közösség szervei a személyek szabad áramlása területén, a Szerződésben biztosított körben jogszabályokat alkothatnak, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk. Az egyesítő szerződést követően az Európai Gazdasági Közösség közös intézményrendszerrel rendelkezett az ESZAK-kal és az Euratommal. A munkavállaló fogalma nincs egységes jogi keretek közé foglalva, ezt a tevékenység jellege határozza meg. A munkavállasát megnehezítheti bizonyos esetekben fellépő a diszkrimináció más tagországokkal szemben, a társadalombiztosítási rendszer egységességének hiánya és az eltérő kötelezetéseket megállapító jogszabályok. Az Európai Unió polgárának lenni azt is jelenti, hogy a tagállamok mindegyikében a szó szoros értelmében otthon van a Közösség minden egyes állampolgára. Az Európai Unió tagállamai a Római Szerződés 1958as hatályba lépésétől számítva az egységes munkaerőpiac létrehozásán fáradoznak. Szándékuk, hogy a tagállamok munkaerőpiacán mutatkozó kereslet és kínálat a lehető legegyszerűbben találkozhasson, az egyik tagállamban jelentkező munkaerőhiányt szükség esetén a másik
2
tagállamból érkező munkavállakkal lehessen megoldani. Az uniós tagállamok közötti munkaerőmozgás egyedülálló jellegzetességét azonban nem a munkavállalási célú bevándorlás, azaz migráció lehetősége vagy könnyítése teszi lehetővé, hanem az „egyenlő elbánás elvének kimondása”. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak a bevándorló munkavállalókra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk, mint saját állampolgáraikra. Minden megkülönböztetés jogi szankciót von maga után, tehát a migráns munkavállaló bíróság előtt érvényesítheti az egyenlő elbánásra vonatkozó igényét. Ezen túlmenően már a Római Szerződés is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nők és férfiak egyelők legyenek a munkaerő piacon. Az esélyegyenlőségi politika folyamatosan bővítette kereteit. 1958 óta a munkavállalás a legkimunkálatlanabb szabadságjog és a 1993-as Maastrichti Szerződés óta az uniós polgárok alapjogává vált. Beszélhetünk munkavállalás szabadságáról, letelepedésről és nem kereső tevékenységről a Szerződés szerint illetve magába foglalta az egyenlő bánásmód elvét és az általános diszkrimináció tilalmát. A csatlakozásoknak köszönhetően az Európai Unió egy 200 milliós munkaerő piaccá vált. Az EU lakosságának körében a munkanélküliek száma 2012 novemberében meghaladta a 26 milliót (igaz az unió tagállamain belül magasnak tekinthető a foglalkoztatottság aránya), ezért rendkívül fontos véleményem szerint, hogy fokozzuk a munkanélküliség visszaszorítását célzó erőfeszítéseket. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése az, hogy az évtized végére az aktív népesség (azaz a 20–64 éves korosztály) 75%-ának legyen munkája. Az EU több kezdeményezést is útnak indított annak érdekében, hogy ez a cél megvalósuljon. Az alábbi területeket érintené: a munkavállalók és családtagjaik szabad mozgása az EU területén; a hátrányos megkülönböztetés jelenségének felszámolása (különös tekintettel a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtésére); a munkakörülmények javítása, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme a munkahelyen; a munkavállalók azon jogának érvényre juttatása, hogy munkáltatójuk teljes körűen tájékoztassa őket, és kikérje véleményüket.
3
Az Eures-rendszert más néven az Európai Foglalkoztatási Szolgálatot 1993. okt. 2-én Bizottsági Határozat hívta életre. Tagjai az EU, illetve az EGT tagállamai, valamint Svájc. Célja gyakorlati síkon is elősegíteni a munkavállalók szabad mozgását – az információ hiány ne legyen akadálya a munkavállalók mozgásának. Egyben segíti a Közösségen belül a mozgó uniós polgárok álláskeresését. Az Európai Gazdasági Térségben munkát vállalni szándékozók nagy része olyan, ún. nem szabályozott szakmában kíván elhelyezkedni, amely nem teszi szükségessé a képzettséget tanúsító okiratok formális elismerését. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, hogy az illető megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél előnyben részesíti az általa ismert nyelvvizsgákat. A Közösségi jog nem terjed ki a nyelvvizsgabizonyítványok elismerésére, tehát Magyarországnak sem kell automatikusan elismernie az EU tagállamaiban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, ezért továbbra is fenntartja magának a jogot arra, hogy csak a legmegbízhatóbb információkkal alátámasztott és szakmailag problémamentes vizsgák bizonyítványait honosítsa.
4
Felhasznált irodalom Gellérné Lukács Éva: Munkavállalás az Európai Unióban. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. Tanulás, munkavállalás az Európai Unióban [elektronikus dokumentum]. Euro-Tempo, Budapest, 2004. Tallár Ferenc: Az individuum és az európai tradíció. Szombathely: Savaria Univ. Press, Szombathely, 2004. Temesvári Tibor: Szociálpolitika, egészségügyi ellátás és munkavállalás az Európai Unióban. Pécs: PTE EFK, Pécs, 2005.
www.aszf.hu www.europass.hu http://europa.eu http://human.geo.science.unideb.hu http://konzuliszolgalat.kormany.hu http://www.ksh.hu mti.hu
5
