Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program
PROGRAMTERV
PÉCS, 2011.
Tartalom Tartalom.................................................................................................................................... 2 Projektkezdeményezés ............................................................................................................. 3 1.1. A projekt kiindulópontjának meghatározása.......................................................... 3 1.2. A kistérség és a célcsoport munkaerő-piaci helyzete .............................................. 4 A nyilvántartott álláskeresők főbb adatai a Sellyei kirendeltség körzetében:................ 5 1.3. Szakmai indoklás a program megvalósításához...................................................... 8 2. A munkaerő-piaci program koncepciója ................................................................... 9 2.1. Célok definiálása........................................................................................................... 9 2.2. A célcsoport definiálása ............................................................................................... 9 2.3. A program megvalósulásának térsége ...................................................................... 10 2.4. A program során alkalmazott programelemek ....................................................... 10 2.5. Az egyes programelemekben való részvétel feltételei, a támogatások mértéke.... 10 2.6. A program megvalósításának időtartama................................................................ 11 2.7. A program megvalósításában közreműködő szervezetek....................................... 11 3. Tevékenységi terv, a program tartalma ........................................................................... 12 3.1. A program előkészítő szakasza, pályázatkiírás, tájékoztatók ................................ 12 3.2. Pályázatok értékelése, döntés .................................................................................... 12 3.3. A kiválasztási kritériumok meghatározása, az álláskeresők kiválasztása ............ 12 3.4. A szakmai fejlesztési, illetve képzési igények meghatározása ................................ 12 3.7. A szakmai fejlesztés, képzés szakasza....................................................................... 12 3.8. A foglalkoztatás szakasza........................................................................................... 13 3.9. Monitoring................................................................................................................... 13 3.10. A várt eredmények meghatározása......................................................................... 14 4. Pénzügyi terv ...................................................................................................................... 16 4.1. A program során támogatásként tervezhető programelemek és költségek .......... 16 4.2. A programban résztvevők támogatása ..................................................................... 18 4.3. A program finanszírozásának támogatási összköltsége (47 fő) .............................. 19 A támogatások összköltsége.............................................................................................. 20 A támogatások összköltsége naptári évenként (2011. március 1. indulással) .............. 20
2
Projektkezdeményezés 1.1.
A projekt kiindulópontjának meghatározása
Az Európai Unióhoz képest Magyarországon hosszú évek óta kirívóan alacsony az aluliskolázottságúak foglalkoztatottsága. A Központi Statisztikai Hivatal 2010. évi harmadik negyedéves munkaerő-piaci jelentése szerint alapvetően strukturális problémák húzódnak a háttérben, melyhez az oktatási rendszer hiányosságai is kapcsolódnak. Az alapkészségek
fejlesztése
háttérbe
szorult,
pedig
ez
az,
ami
növeli
az
alkalmazkodóképességet, teremti meg annak lehetőségét, hogy az egyén élete során bármikor új, versenyképes tudást legyen képes elsajátítani.
A program által fejlesztendő terület, az Ormánság Magyarország dél-nyugati részén, Baranya megyében található. Délről a Dráva folyó, nyugatról részben Somogy megye határolja. Területe jellemzően sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekből a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ún. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve. A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlődés gyors folyamataitól, gazdaságát jelenleg a mély depresszió és a dezintegráltság jellemzi. A nagymértékű munkanélküliség több tényezőre vezethető vissza. Ilyen összetevő például a megfelelő méretű vállalkozások hiánya, a helyi munkaerő érdektelensége a több éve tartó munkanélküliség eredményeként. Ezen túl ugyancsak súlyos problémát jelent, hogy a térség munkaereje nagyrészt szakképzetlen, az infrastruktúra pedig elmaradott. Az Ormánság gazdaságának primer szektora a mezőgazdaságot, élelmiszertermelést, az erdő- és vadgazdálkodást foglalja magába. Ásványkincsek kitermelése egyedül a termálvízre korlátozódik. A kistérség gazdasága tradicionálisan az agráriumhoz kötődött/kötődik. A rendszerváltással a kevés ipari vállalkozás és hagyományos mezőgazdasági szövetkezet megszűnt. A helyi vállalkozók nagyobb része önfoglalkoztató kényszervállalkozás, számottevő tőkeerős nagyfoglalkoztató nincs köztük, az ipart néhány mikro- és kisvállalkozás képviseli. Sellyén két vegyi üzem, Vajszlón egy fémmegmunkáló vállalkozás működik. Az élelmiszeripart Sellyén kettő, Vajszlón egy helyi jelentőségű pékség jelenti, Sellyén továbbá egy magánvágóhíd található. A kiterjedt erdőségekre számos fafeldolgozó vállalkozás alapult.
3
A térségben komoly kitörési pontként 2010. szeptember 20-án felavatásra került a Sellyei Oktatási és Foglalkoztatási Központ. Az ingatlan közel 800 m2 alapterületű, és három elkülöníthető részre tagolható: a) Gyártó gépsoros foglalkoztatási egység b) Nagy élőmunka-igénnyel rendelkező foglalkoztatási egység c) Oktatási egység
1.2.
A kistérség és a célcsoport munkaerő-piaci helyzete
A Sellyei Kistérség A területfejlesztési törvény lehatárolása alapján 2004-tõl az Ormánságból 35 település összefogásával jött létre a Sellyei Kistérség. A kistérség a mindenkori kormány és az Európai Unió területfejlesztési támogatásainak kiemelt területe. Gazdasági és társadalmi adottságainál fogva a kistérség központja Sellye, mely egyébként is természetes középpontja a délen a Drávával záruló tájegységnek.
4
Munkaerő-piaci helyzetkép a Sellyei Kirendeltség körzetében – 2010. novemberi adatok
A nyilvántartott álláskeresők főbb adatai a Sellyei kirendeltség körzetében: Megnevezés
2010.
Változás az előző
nov.
évhez képest főben
%-ban
Nyilvántartott álláskereső
1 873
-231
-11,0%
A nyilvántartott álláskeresők aránya (%)*
33,6
-4,5
-
Pályakezdő
124
-41
-24,8%
1 075
-96
-8,2%
Nő
798
-135
-14,5%
25 éves és fiatalabb
367
-68
-15,6%
50 éves és idősebb
403
4
1,0%
1 122
-138
-11,0%
Szakmunkás végzettségű
507
-61
-10,7%
Középiskolát végzett
226
-32
-12,4%
Diplomás
18
0
0,0%
639
-83
-11,5%
34,1
-0,2
-
Férfi
Legfeljebb 8 általánost végzett
Legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott A legalább egy éve folyamatosan nyilvántartásban lévők aránya (%)**
* A gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. A változás százalékpontban értendő. **Az összes nyilvántartott álláskeresőhöz viszonyítva. A változás százalékpontban értendő.
Általános jellemzők A sellyei kistérség az ország egyik legelmaradottabb vidéke. A sellyei kistérség – a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján – az ország azon 33 leghátrányosabb helyzetű térsége közé tartozik, melyek „komplex programmal segítendők”. A 2007-ben elindított programok összefoglaló elnevezése: „Zászlóshajók a felzárkóztatásért”. A sellyei kistérségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, az egyetlen városi rangú Sellye lakónépessége nem egészen 3000 fő. 35 települése közül harmincegyben a lélekszám nem éri el az 500 főt. A települések között sok zsáktelepülés is található, 5
különösen a Dráva menti térségben. A körzet teljes népessége 2009. januárjára 13 576 főre csökkent. A munkaképes korú lakosság (15-64 év között) 9 010 fő volt, ebből a foglalkoztatottak száma – a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiadott kistérségi becslés alapján – 4 357 főt tett ki 2010. II. negyedévében. A 2008-as KSH Évkönyv adatai szerint a kirendeltséghez tartozó körzetben 1 598 a regisztrált vállalkozás, ebből 383 a működő, s közülük csak 128 a társas vállalkozás. A
Dél-dunántúli
Regionális
Munkaügyi
Központ
Sellyei
Kirendeltségének
nyilvántartásában 2010. novemberében 1 873 álláskereső szerepelt, ez az egy évvel korábbinál 231 fővel (11%-kal) alacsonyabb. A csökkenés mértéke meghaladja a Baranya megyében tapasztalt 3,8%-os és a régióban megfigyelhető 5,7%-os mértéket is. A tárgyév során a sellyei körzetben a regisztráltak közül közfoglalkoztatásba lépők száma közel félezerrel volt több, mint 2009-ben.
Az álláskeresők számának alakulása a Sellyei kistérségben, 2007. január – 2010. november: 3000
Fő
álláskeresők száma
%
álláskeresési ráta
49 44
2500 39 2000
34 29
1500 24 1000
19 14
500 9
jú l au sz g ep t ok t no v 20 d 10 ec .j an . fe b m r ár c áp r m áj jú n jú l au sz g ep t ok t no v de c
4 jú l au sz g ep t ok t no v 20 d 09 ec .j an fe b m r. ár c. áp r m áj jú n
20 07 .
ja n. fe br m ár c áp r m áj jú n jú l au sz g ep t ok t no v 20 d 08 ec .j an . fe b m r. ár c. áp r m áj jú n
0
A sellyei térség perifériális helyzetének következtében már hosszú idő óta a régió legnehezebb foglalkoztatási helyzetű térsége. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2010 novemberében 33,6% volt. Az előző évinél ugyan kedvezőbb a munkaerő-piaci helyzet (4,5%-ponttal), de így is a Baranya megyei 16,4%-os, illetve a régiós 16,4%-os rátának több mint kétszerese a sellyei mutató. Jelentős különbségek tapasztalhatók térségen belül is a települések munkaerő-piaci helyzetében. A két legjelentősebb településen a legkedvezőbb az álláskeresők aránya,
6
Sellyén 20,6%, Vajszlón pedig 26,0%, 11 településen ugyanakkor 50% feletti rátát figyelhettünk meg 2010. novemberében. A nyilvántartott álláskeresők összetételét vizsgálva megállapítható, hogy Sellye vonzáskörzetében 2010. november hónapban a férfiak voltak többségben, arányuk 57,4% volt. A sellyei körzet relatív hátrányát jelzi az alacsony iskolai végzettségűek átlagosnál nagyobb aránya. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya (59,9%) 16,8%-ponttal magasabb a Baranya megyei átlagnál. A szakmunkások aránya 27,1%, a megyei átlag (30,3%) alatti. Középiskolai érettségivel rendelkezik az álláskeresők 12%-a, amely szinte csak fele a baranyai (21,6%-os) átlagnak, a diplomások hányada pedig elenyésző (1%). A körzetben nyilvántartott álláskeresők 19,6%-a tartozott a 25 évesek és ennél fiatalabbak körébe. A 26-35 évesek 23,4%, a 36-45 évesek pedig 26,1%-át adták az álláskeresők összességének. A 46 évesek és ennél idősebbek 30,9%-os arányban szerepeltek a regisztrációban. Ebből a korcsoportból az 50. életévüket betöltöttek létszáma 403 fő, az összlétszámhoz viszonyítva 21,5%-ot képviseltek. A nyilvántartásban szereplők közül 124 álláskereső minősült pályakezdőnek, 24,8%-kal kevesebben az egy évvel korábbinál. A teljes regisztrált állományon belüli arányuk 6,6%ot tett ki, az előző év novemberi 7,8%-kal szemben. A tartósan, legalább egy évig folyamatosan regisztrációban lévők száma Sellye körzetében 639 fő volt, ami 11,5%-kal kevesebb, mint 2009 novemberében. A nyilvántartottakhoz viszonyított arányuk 34,1%-os volt, amely az előző évi adatnál ugyan 0,2 százalékponttal alacsonyabb, de a megyei átlagnál 2,5 százalékponttal kedvezőtlenebb. Sellye térségében a járadékos illetve segély típusú ellátásban részesülő álláskeresők aránya 18,8% volt 2010. novemberben, az előző évihez képest csökkent. Hányaduk a megyei átlagnál 7%-ponttal alacsonyabb. Az önkormányzatoktól kapott rendszeres szociális segélyt 33 fő, rendelkezésre állási támogatásra pedig 958 fő volt jogosult. Együttesen az álláskeresők 52,9%-a részesült az önkormányzatoktól ellátásban. Ez az arány a sellyei körzetben a legmagasabb, a Baranya megyei átlag csak 37,6%. Az együttműködő ügyfelek 28,2%-a – 529 fő – sem a munkaügyi központtól, sem az önkormányzattól nem kapott rendszeres ellátást. A 2010-es évben novemberig a munkáltatók összesen 784 főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a sellyei kirendeltség területén, mintegy háromszázzal többet, mint az előző évben. Növekedés a támogatott munkaerő-kereslet vonatkozásában tapasztalható. A 2010-ben újonnan jelzett üres állások közül 676 betöltéséhez támogatás 7
kapcsolódott, támogatás nélkül pedig csak 108 álláshely volt betölthető. A tárgyévben 422 főt a központi közmunkaprogramokhoz kerestek, 62-en közhasznú munkán vehettek részt, így az összes álláshely 61,7%-a jelentett közfoglalkoztatást. Az új álláshelyek számának alakulása havonta Sellye körzetében, 2008. január – 2010. november:
db 2
180
4
6 2 15 7 10 16
5
1 1 54 26 4 5
1 35
6 0 21 27
fe br m ár c áp r m áj jú n
c
n
de
.ja n fe br m ár c áp r m áj jú n
jú l au g sz ep t ok t no v
21
18
7 52
c
9 13 41 6 22 8
56
n
36
4
de
1
95
72
11
.ja
82
20
1 6 57
80 0
10
97
26
2
128
112
60
184
2
jú l au g sz ep t ok t no v
102
.ja
80
2
09
22
0
6
7
29 3 9
22 c
35
fe br m ár c áp r m áj jú n
136
100
08
169
151
120
0
176
2
11
140
támogatott
4
de
160
40
nem támogatott
36
200
jú l au g sz ep t ok t no v
220
2010 első 11 hónapjában a Sellyei Kirendeltség körzetébe tartozó munkáltatók csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést nem jelentettek be.
1.3.
Szakmai indoklás a program megvalósításához
Az ország déli és keleti felén lévő megyékben évek óta többségben vannak a hátrányos helyzetű kistérségek. A legsürgősebb és koncentrált kistérségi szintű beavatkozások elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségek esetében szükségesek rövid és hosszú távon egyaránt. Hátrányos helyzetük általában több komponens egyszerre bekövetkező igen kedvezőtlen hatásának a következménye. Okai között kiemelkednek a kedvezőtlen demográfiai viszonyok, a gyenge infrastrukturális alapellátottság, az ipar válsága, illetve az annak következményeként fellépő tartós munkanélküliség, valamint az alacsony termelékenységű és eltartóképességű mezőgazdaság, az iparhoz hasonlóan magas és tartós munkanélküliséggel. E súlyos problémákat sajátosan fokozzák egyes térségek esetében az ország gazdasági- és térszerkezetében elfoglalt kedvezőtlen helyzet, esetünkben a határmentiség. Az elsődleges fejlesztési cél e térségekben a települési integráció fokozása és az ellátottság javítása lehet, de szinte ezzel egyidőben szükség van e térségek gazdasági eltartóképességének fokozására, a munkahelyteremtésre és az infrastrukturális színvonal javítására is. Szükséges fejleszteni e térségek szociális ellátását is. 8
2. A munkaerő-piaci program koncepciója 2.1. Célok definiálása Rövid távon: a) a programban résztvevő 45 fő korábban álláskereső reszocializációja, képzése, támogatott foglalkoztatása b) a programirányításban résztvevő 2 fő projektmenedzseri, mentori szakmai gyakorlatának biztosítása, a térségben élő fiatal diplomások elvándorlásának megakadályozása Hosszú távon: a) a
támogatott
foglalkoztatottak
integrálása
az
elsődleges
munkaerő-piacra,
munkahelyük megtartása támogatás nélkül az elsődleges munkaerő-piacon b) a térség foglalkoztatáspolitikai, gazdasági felzárkóztatása c) mintaprojekt kidolgozása és átadása más hátrányos helyzetű kistérségek számára
2.2. A célcsoport definiálása a) Álláskeresők A sellyei kistérségben élő, alacsony iskolázottságú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű regisztrált álláskeresők (6/96-os MüM rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja), illetve a programirányítás esetén fiatal diplomások. Kistérségi szinten maximum 47 fő bevonását tervezzük a programba.
b) Foglalkoztatók: A sellyei kistérségben telephellyel rendelkező, a támogatott munkavállalók foglalkoztatását biztosító munkáltató, melynek tevékenysége kapcsolódik a hátrányos helyzetű munkavállalók az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezésének segítéséhez. Képes komplexen biztosítani a támogatott munkavállalók részére reszocializációt (újra munkához szoktatást), integráló képzést illetve támogatott munkahelyen való foglalkoztatást, majd önálló munkavégzéshez segítést az elsődleges munkaerő-piacon. Vállalja a támogatott munkavállalók foglalkoztatásakor a program 2. évében csökkenő bérköltség támogatás kiegészítését. A támogatott foglalkoztatásra pályázóknak projekttervet kell készíteniük, mely a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által kiadott Pályázati Adatlap formanyomtatványon kerülhet benyújtásra.
9
2.3. A program megvalósulásának térsége A sellyei kistérség munkaerő-piaci szempontból hátrányos települései.
2.4. A program során alkalmazott programelemek • Bérköltség támogatás (Flt. 19/B. §. (3) bekezdés; 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11/A §.) • Munkaerő-piaci képzés (Flt. 14. § (1) bekezdés a) pont) • A résztvevők képzésének támogatása munkaviszony keretében (Flt. 14. §. (1) bekezdés g) pontja; 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 9. §.)
2.5. Az egyes programelemekben való részvétel feltételei, a támogatások mértéke • A programba bevont álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében bérköltség támogatást nyújtunk 2 év időtartamban (bérköltség + járulékai), a program időtartama alatt csökkenő mértékben. A program első évében a támogatás mértéke 100%-os, a második évben 60%-os mértékű. • A bérköltség támogatás mértéke a programirányításban dolgozó 2 fő fiatal, diplomás végzettséggel rendelkező álláskereső foglalkoztatása esetén nem csökkenő mértékű. • Keresetpótló juttatás támogatása a program kezdetekor nyújtott reintegráló képzés időtartama alatt (1 hét), maximum 17.950 Ft/fő/hét, 45 fő esetében összesen
807 750 Ft összegben (337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet). A
reintegráló képzés ideje alatt a képzési költség támogatása 900 000 Ft (45 főx20 000Ft). Költségnorma: max. 505 Ft/fő/óra. • A reintegráló képzést követően, a támogatott foglalkoztatás időtartama alatt munkaviszony melletti képzés támogatása a résztvevő 45 fő részére, három alkalommal (15 fős bontásban) a program első évében, melynek költségét 100%os mértékben a Munkaügyi Központ támogatja. A képzési támogatás nem haladhatja meg a 100.000 Ft/fő összeget, összesen 4 500 000 Ft. Költségnorma: max. 505 Ft/fő/óra.
10
2.6. A program megvalósításának időtartama 2 év (24 hónap): 2011. március 1.- 2013. február 28. Ezen belül: • A bérköltség támogatása: 2011. március 1.- 2013. február 28. • A reintegráló munkaerő-piaci képzés támogatása: 2011. március 1.-március 27. intervallumban (3x1 hét). • A munkaviszony melletti képzés támogatása: 2011. március 8.- 2012. február 28. intervallumban
2.7. A program megvalósításában közreműködő szervezetek A program megvalósítását segítő partnerek: A program megvalósításában részt vehetnek olyan szervezetek, amelyek kistérségi, vagy helyi szinten szakmai kompetenciával bírnak, a helyi közösség életére, gondolkodására jelentős hatást gyakorolnak. Ezek a szervezetek már a pályázati szakaszban segíthetik a célok, célterületek meghatározását, majd szakmai tanácsaikkal támogathatják a pályázatot elnyert megvalósító szervezeteket, ezért a program kialakításában a meglévő helyi erőforrások integrálására célszerű támaszkodni. Partnerek lehetnek továbbá: •
települési önkormányzatok,
•
kisebbségi önkormányzatok,
•
kistérségi társulások,
•
képző intézmények,
•
kamarák, érdekképviseletek,
•
vállalkozói központok,
•
vállalkozások,
•
karitatív szervezetek,
•
civil szervezetek.
A program koordinálása: A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Befektetés Ösztönzési Osztályán kijelölt programkoordinátor végzi, akinek feladata a pályázati kiírás elkészítése, a pályáztatási folyamat koordinálása, a döntés előkészítése, az operatív irányítás, a monitoringgal összefüggő feladatok és a program finanszírozásának koordinálása, a programadminisztráció és az értékelés.
11
A program irányítása: A sellyei kistérségben a projektirányítást végző szervezet által 2 fő diplomás végzettséggel rendelkező álláskereső foglalkoztatása, akik a program menedzselését, a 45 fő foglalkoztatott mentorálását (a munkahely megtartásában, a munkahelyre történő beilleszkedésben segítségnyújtás), a képzési koordinációt látják el.
3. Tevékenységi terv, a program tartalma 3.1. A program előkészítő szakasza, pályázatkiírás, tájékoztatók A térségben történt igényfelmérést követően a pályázati felhívás, a pályázati adatlap elkészítése, azok közzététele a médiában illetve a munkaügyi központ honlapján. E tevékenységeket a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Befektetés Ösztönzési Osztálya programkoordinátora végzi. 3.2. Pályázatok értékelése, döntés A Munkaügyi Központhoz beérkezett pályázatokat a döntés-előkészítő szakaszban a munkaügyi szervezet kirendeltségeinek szakemberei, majd a Befektetés Ösztönzési Osztály osztályvezetője, programkoordinátora véleményezik. A határidőre beérkezett, formailag megfelelő, és szakmailag minősített pályázatokról a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgatója dönt, majd hatósági szerződést köt a nyertes pályázókkal. 3.3. A kiválasztási kritériumok meghatározása, az álláskeresők kiválasztása A munkaügyi szervezet (kirendeltségek) a munkáltatók által elvárt kompetenciák alapján keres nyilvántartásában olyan személyt, aki megfelel a célcsoport definíciójában meghatározott feltételeknek. A végső kiválasztás a programirányítás és a munkáltató közös döntése. 3.4. A szakmai fejlesztési, illetve képzési igények meghatározása A munkaköri tartalmakkal párhuzamosan azonosításra kerülnek a jelentkezők képzési szükségletei, majd a képzésekre vonatkozó lehetőségek.
3.7. A szakmai fejlesztés, képzés szakasza A program első lépéseként a résztvevők 15 fős bontásban reintegráló képzésen vesznek részt 3x30 órában (3x1 hét). Ez idő alatt a Munkaügyi Központtól keresetpótló juttatást kapnak. 12
A reintegráló képzést követően munkaviszony melletti képzésben részesülnek a program első évében 3 ütemben, szintén 15 fős bontásban. Ez idő alatt munkaviszony melletti képzési támogatásban részesülnek.
3.8. A foglalkoztatás szakasza A támogatott foglalkoztatás időtartama 2 év. •
Projektirányítás: a fiatal diplomás munkavállalók számára a program egyfajta gyakorlati lehetőséget kínál, melyben lehetőséget kapnak arra, hogy elsajátítsák és ellássák a projektmenedzsmenti feladatokat, valamint gyakorolják a mentorálást.
•
A programban résztvevő hátrányos helyzetű munkavállalók: a program biztosítja számunkra az elsődleges munkaerő-piacon való tartós munkavállaláshoz szükséges képességek és tudás megszerzésének lehetőségét reszocializációs tréningek
illetve
munkaerő-piaci
képzés
keretében.
A
szükséges
tudás
megszerzését követően támogatott munkavégzésre kerül sor, melynek végcélja az elsődleges munkaerő-piacra való visszajuttatás. E teljes folyamatot támogatja a munkahely megtartását, a munkahelyre történő beilleszkedést segítő mentorálási folyamat.
3.9. Monitoring A projekttervben kitűzött célok eredményes megvalósulása érdekében hangsúlyt kell fektetni a projekt folyamatos monitorozására. Ennek eszköze a támogatottaktól a Befektetés Ösztönzési Osztályra félévente benyújtott Projekt Előrehaladási Jelentés, melyet az Osztály által kiadott formanyomtatványon kell a foglalkoztatónak elektronikusan kitölteni. A Munkaügyi Központ emellett helyszíni ellenőrzéssel győződhet meg a pályázatban vállaltak teljesítéséről. A monitoring a program teljes időtartama alatt állandó támogatást, szükség esetén segítségnyújtást jelent a programban vállalt célok megvalósulásához, az eltérések korrekciójához. A monitoring célja, hogy a vállalt feladatok összhangba kerüljenek a végzett tevékenységgel, így végeredményként teljesülhessen a kitűzött cél.
Emellett
természetesen egyfajta kontrollt is jelent a hatósági szerződésben vállaltak megvalósítása szempontjából. A program során, annak a hatósági szerződéstől való eltérése esetén a támogató dönthet a támogatás megszűntetéséről. A program zárultával az utólagos monitoring fontos célja a szakmai programcélok 13
teljesülésének, a források felhasználásának és hatékonyságának értékelése. A program számszerűsíthető hatásait a program befejezését követő 6 hónap múlva vizsgálja a Befektetés Ösztönzési Osztály. A program befejezését követő monitorozásról a három éves tevékenységet átfogó záró értékelés készül.
3.10. A várt eredmények meghatározása A program eredményének tekinthető, ha a programban résztvevő 47 fő reszocializációja megtörténik, melynek eredményeként motiváltak lesznek a munkavállalásra. Fontos eredmény a sikeres képzés megvalósulása, mely során piacképes, fejleszthető, bővíthető tudást szereznek, mellyel követni tudják a munkaerő-piac változásait. A támogatott foglalkoztatás során készség szintig el kell juttatni a szakmai ismeretek tekintetében a munkavállalót, fejleszteni kell munkavégző képességét, növelni kell motivációját. A végcél az elsődleges munkaerő-piacon való sikeres és tartós elhelyezkedés. Eredménynek tekinthető az is, ha a munkavállaló a program során más szervezetnél helyezkedik el tartósan. Az ilyen jellegű fluktuáció növeli a programban eredetileg tervezett résztvevők számát, minél több álláskeresőnek lehetőséget adva a képzés, illetve a gyakorlati munkavégzés kipróbálására, a kapcsolatok építésére. A programban a várt eredmény a résztvevők tartós foglalkoztatása. A program eredményességének indikátorai: •
Képzési szakasz:
Reintegráló képzésben részt vesz 45 fő – 2011. március 8. Munkaviszony melletti szakmai képzésben részt vesz 45 fő – 2012. február 28. Az esetleges lemorzsolódók azonnal pótlása szükséges – illetékes kirendeltség •
Foglalkoztatási szakasz:
A támogatott foglalkoztatásban részt vesz 47 fő – 2013. február 28. Az esetleges kiesők (GYES, más munkáltatónál való elhelyezkedés, egészségügyi okok) azonnali pótlása szükséges – illetékes kirendeltség •
Elhelyezés:
A támogatott munkavégzést követően az elsődleges munkaerő-piacon megtartja munkahelyét vagy időközben más munkáltatónál helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon a résztvevő foglalkoztatottak legalább 70%-a. Ez az arány tehát a programban résztvevő valamennyi munkavállalóra, így azokra is igaz, akik a kiesők helyett a 2 év alatt lépnek be a programba.
14
•
Utánkövetés:
A program zárását követő 6 hónap múlva az eredeti vagy más munkahelyen munkaviszonyban áll az összes résztvevő legalább 50 %-a. •
Mintaprojekt kidolgozása:
A támogatott foglalkoztatók vállalják, hogy a programról legkésőbb annak zárásakor (2013. február 28.) mintaprojekt – best practice beszámolót dolgoznak ki és adnak át más hátrányos helyzetű kistérségek számára. A beszámolót a Munkaügyi Központ mellett meg kell kapja a régió valamennyi kistérségi társulása, illetve a régiós média (Baranya, Tolna, Somogy megyei írott illetve elektronikus sajtó), ezen felül a foglalkoztatók által szükségesnek tartott partnerek.
15
4. Pénzügyi terv A munkaerő-piaci programba belépő álláskeresők foglalkoztatását, reintegráló képzését, munkaviszony melletti képzését, a Munkaerő-piaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéből a következő aktív munkaerő-piaci eszközök kombinációjával támogatja a munkaerő-piaci szervezet: bérköltség támogatás, keresetpótló juttatás, munkaviszony melletti képzési költség támogatása. 4.1. A program során támogatásként tervezhető programelemek és költségek Bérköltség támogatás: A program célcsoportjába tartozó 47 fő regisztrált álláskereső foglalkoztatása bérköltség támogatással, 2 éves időtartamban, a de minimis támogatások szabályainak figyelembe vételével.
A célcsoportba tartozók esetében (45 fő) a bérköltség támogatás a 2 éves időtartam alatt évről évre csökken a következő formában: 100% Bérköltség támogatás
90% 80% 70% 60% 50% 40%
100%
30% 20% 60%
10% 0% 1. év
2. év
1. programév: 2011. március 1.- 2012. február 28. 2. programév: 2012. március 1. – 2013. február 28.
16
A célcsoportba tartozó 45 fő bére csökkenő mértékben 1. év: maximum 101.600 Ft/fő/hó, mely az alábbi elemekből áll 80.000 Ft munkabér + 21.600 Ft/fő/hó járulék = 101.600 Ft/fő/hó bérköltség 2. év: maximum 60 960 Ft/fő/hó mely az alábbi elemekből áll 48 000 Ft munkabér + 12 960 Ft/fő/hó járulék = 60 960 Ft/fő/hó bérköltség
A programirányítást végzők esetében (2 fő) a bérköltség támogatás a 2 éves időtartam alatt nem csökken. 1. év: maximum 190.500 Ft/fő/hó mely az alábbi elemekből áll 150.000 Ft munkabér + 40.500 Ft/fő/hó járulék = 190.500/fő/hó bérköltség 2. év: maximum 190.500 Ft/fő/hó mely az alábbi elemekből áll 150.000 Ft munkabér + 40.500 Ft/fő/hó járulék = 190.500/fő/hó bérköltség
START-kártya igénybevétele a bérköltség támogatás mellett: A támogatást nyújtó munkaügyi kirendeltségnek meg kell vizsgálnia a célcsoport tagjait olyan szempontból, hogy kik jogosultak START-kártya igénybevételére. Megállapítható a támogatás a munkaadó számára olyan személy foglalkoztatása után is, aki a pályakezdő fiatalok, az 50 év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján START, START EXTRA, START PLUSZ kártyát váltott ki és a járulékkedvezményt jelen támogatás nyújtása mellett is érvényesíteni kívánja. Ebben az esetben a munkaadó részére a munkaadó kedvezménnyel csökkentett tényleges költségét folyósítja a munkaügyi központ.
Keresetpótló juttatás: Keresetpótló juttatás támogatása a program kezdetekor nyújtott reintegráló képzés időtartama alatt (1 hét), maximum 17.950 Ft/fő/hét, 45 fő esetében összesen 807 750 Ft. A reintegráló képzés ideje alatt a képzési költség támogatása 900 000 Ft (45 főx20 000Ft).
17
Munkaviszony melletti munkaerő-piaci képzés költsége: A munkaviszony melletti képzés esetében a célcsoport (45 fő) a képzési költség maximum 100.000 Ft/fő összeghatárig terjedő támogatását vehetik igénybe. Ennek alapján a képzési költség támogatása, 45 főre számolva maximum 4 500 000 Ft. 4.2. A programban résztvevők támogatása Támogatások
1. programév
2. programév
96 926 400
Bérköltség támogatás
101 600
60 960
54 864 000
32 918 400
190 500
190 500
Összesen programévenként
4 572 000
4 572 000
Összesen: (Ft/programév)
59 436 000
37 490 400
45 fő (Ft/fő/hó) Összesen programévenként (Ft/45fő) 2 fő (Ft/fő/hó)
6 207 750
Képzési támogatás
17 950
-
Keresetpótló juttatás összesen (45 fő)-(reintegráló)
807 750
-
Képzési támogatás (reintegráló 45főx40 000Ft)
900 000
-
Munkaviszony melletti támogatás (Ft/fő/hó)
100 000
-
4 500 000
-
137 950
-
Keresetpótló juttatás (Ft/fő/hét – (reintegráló)
Munkaviszony melletti támogatás összesen Összesen (Ft/fő/programév)
A program kedvezményezett szervezeteinek önrésze A programot megvalósító szervezeteknek (foglalkoztatók) önrészként a képzésekhez és a foglalkoztatáshoz
szükséges
infrastruktúrával,
eszközökkel
kell
rendelkezniük,
biztosítaniuk kell a munkavállalók utazási, munkaruha költségeit és egyéb juttatásait, továbbá a támogatás 2. évében a nem támogatott bérköltség-hányadot szükséges fedezniük.
18
4.3. A program finanszírozásának támogatási összköltsége (47 fő) Bérköltség támogatás Támogatás Munkabér
Támogatás mértéke 100 % (1. év) 60% (2. év)
Munkabér járulékai
100 % (1. év) 60% (2. év)
Bérköltség támogatás 100 % (1. év) 60% (2. év)
Támogatás (Ft/hó) 3 900 000 2 160 000 300 000 1 053 000 583 200 81 000 4 953 000 2 743 200 381 000
Bérköltség tám. mindösszesen
Létszám (fő) 47 45 2 47 45 2 47 45 2
Időtartam (hó) 12
47
Támogatás összesen (Ft) 46 800 000
12
29 520 000
12
12 636 000
12
7 970 400
12
59 436 000
12
37 490 400
24
96 926 400
Képzési költség támogatás Támogatás Keresetpótló juttatás Képzési támogatás (reintegráló) M.viszony melletti képzési költség támogatása Képzési költség tám. mindösszesen
Támogatás mértéke
Támogatás (Ft/Fő)
Létszám (fő)
Támogatás összesen (Ft)
1. év (Ft)
2. év (Ft)
Minimálbér/hét
17 950
45
807 750
807 750
-
20 000
45
900 000
900 000
100 000
45
4 500 000
4 500 000
-
45
6 207 750
6 207 750
-
100 %
19
A támogatások összköltsége Támogatás
Támogatás összesen (Ft)
2. program év (Ft)
96 926 400
59 436 000
37 490 400
6 207 750
6 207 750
-
103 134 150
65 643 750
37 490 400
Bérköltség támogatás Képzési költség támogatása
Mindösszesen
1. program év (Ft)
A támogatások összköltsége naptári évenként (2011. március 1. indulással) Támogatás
Támogatás összesen (Ft)
Bérköltség támogatás
96 926 400
Képzési költség támogatása Keresetpótló juttatás Képzési támogatás (reintegráló) Munkaviszony melletti támogatás
Mindösszesen
2011. év (9 hó) (Ft)
2012. év (12 hó:3 hó 100%, 9 hó 60%) (Ft)
2013. év (3 hó 60%) (Ft)
44 577 000
42 976 800
9 372 600
6 207 750
-
-
50 784 750
42 976 800
9 372 600
6 207 750
807 750 900 000 4 500 000
103 134 150
Pécs, 2011. január 6. A programtervet készítette:
………………………………………………
Pataki Veronika programkoordinátor
Janovics László
Beruházás Ösztönzési Osztály
igazgató
20
