Munkaügyi nyilvántartás ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai 2014. február 24.
Munkaügyi nyilvántartások - a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes adatok, információk, tények összegzése, összegyőjtése - munkaügyi nyilvántartás – rendezett adatok összessége, amelyek a munkaviszonnyal összefüggı jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését lehetıvé teszik, elısegítik
Mi a célja a munkaviszonnyal kapcsolatos adatok nyilvántartásának? - a munkaviszony létesítése - a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlása, illetve teljesítése - hatóságok általi adatigénylés biztosítása - a munkavégzés ellenırzése - különbözı igazolások kiállításához szükséges adatok biztosítása
A munkaügyi nyilvántartás elıfeltétele – a jogszerően kezelt adat - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) - a munkavállalóról kezelt adatok – személyes adatok
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzı ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyızıdésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bőnügyi személyes adat (Info tv. 3. § 3. pont)
Személyes adatok kezelése
- személyes adat akkor kezelhetı, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelezı adatkezelés) [Info tv. 5. § (1) bekezdés] - a hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelı tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körő vagy egyes mőveletekre kiterjedı – kezeléséhez [Info tv. 3. § (7) bekezdés] - általában tehát: az érintett önkéntes, kifejezett és tájékozott beleegyezésével vagy törvény alapján
Meddig lehet kezelni? - általában törvény írja elı – az elévülési idı a munkajogban három év; személyi anyag (közszolgálati tisztviselıkrıl szóló 2011. évi CXCIX. törvény; Kttv.): ötven év a jogviszony megszőnésétıl de: csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhetı - ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelı a felvett adatokat törvény eltérı rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az adatkezelı vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez főzıdı jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követıen is kezelheti - kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg - az érintett tájékoztatást kérhet az adatkezelésrıl, az adat helyesbítését, törlését kérheti – pl. a nyilvántartásokba bármikor betekintést kérhet, másolatot
A nyilvántartásoknak meg kell felelniük az adatkezelés általános elveinek - személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhetı - az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának - az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie - csak olyan személyes adat kezelhetı, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas - csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhetı
-az adatkezelés során biztosítani kell az adatok - pontosságát, - teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges, naprakészségét, valamint - azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani
Mit tarthat nyilván a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatosan? - magánmunkajog: mindent, ami a munkaviszonnyal kapcsolatos gyakorlásához, kötelezettség teljesítéséhez szükséges – például:
jog
-a munkaszerzıdések, tájékoztatók nyilvántartása, pályázatok nyilvántartása, önéletrajzok, nyilvántartása, személyi anyagok nyilvántartása, - próbaidı nyilvántartása, - büntetlen elıélet igazolása (hatósági erkölcsi bizonyítvány – ha szükséges), - hatósági engedélyek (pl. munkavállalási engedély) nyilvántartása - egyéb megállapodások nyilvántartása (pl. munkaidıvel versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerzıdés),
kapcsolatosan,
- foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos nyilvántartás (alkalmassági vizsgálatok, korlátozások nyilvántartása), -a munkabérrel, egyéb díjazással, munkabéren felüli juttatásokkal (cafetériával) kapcsolatos adatok nyilvántartása,
Mi tarthat nyilván a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatosan? - teljesítménybérezéssel összefüggı nyilvántartások (teljesítmény-követelmény, teljesítmény-nyilvántartás, prémium), - munkabérbıl való levonások, elıleg-fizetéssel kapcsolatos nyilvántartás, - munkaszerzıdéstıl eltérı foglalkoztatás nyilvántartása, - munkaidı, pihenıidı nyilvántartása, - szabadság, betegszabadság, munkavégzés alóli mentesülés, „munkaidıkedvezmények” nyilvántartása, - pótszabadságot megalapozó körülmények nyilvántartása, - „táppénzes” állomány nyilvántartása, - munkaruha, védıruha, védıeszközök, muinkaeszközök nyilvántartása, - leltárfelelısségi megállapodások, általános megırzési felelısség körébe tartozó dolgok nyilvántartása,
Mi tarthat nyilván a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatosan? - munkavállalói biztosíték nyilvántartása, - atipikus munkaviszonyban állók nyilvántartása (átjárás elısegítése), - hátrányos jogkövetkezmények nyilvántartása fegyelmi, -munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok, kifizetések nyilvántartása, - munkavédelemmel, munkavédelmi oktatással munkabalesettel kapcsolatos nyilvántartások - társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási) nyilvántartások, - személyi jövedelemadóval kapcsolatos nyilvántartások, - szükséges költségek nyilvántartása (utazási költségtérítés a munkába járással kapcsolatosan, gépjármőhasználat nyilvántartása), - munkáltató által kiadott, munkavállaló által megtett jognyilatkozatok, igazolások nyilvántartása, munkáltatói tájékoztatások, szabályzatok
Adatok kezelése és nyilvántartása a munkaviszonyban – különös elıfeltételek A „nyilvántartásba kerülés” elıtt
- már az álláshirdetésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a személyes adatait ki ismerheti meg - kinél érdeklıdhet az adatkezelésrıl (pl. az adatkezelés célját illetıen – kézzel írott önéletrajz) - kérelemre vissza kell juttatni a pályázati anyagot, sikertelen pályázat esetén az adatkezelést meg kell szüntetni -a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhetı, amely - személyhez főzıdı (személyiségi – új Ptk.) jogát nem sérti, és - a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszőnése szempontjából lényeges
- a munkaviszonnyal összefüggésbe nem hozható kérdések nem tehetık fel, azokra a jelölt nem köteles válaszolni, ilyet nyilvántartani sem lehet - ha ilyen esetben a jelölt nem a valóságnak megfelelı választ ad, vele szemben szankció nem alkalmazható (adatvédelmi biztos, 900/A/2006-3.) -a munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet - munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elı, vagy - amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges [munka törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 9. § (2) bek.]
-tilalmazott általában a terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, erre vonatkozó igazolás bemutatására kötelezés -munkaalkalmasságot, felkészültséget felmérı tesztek; pszichológiai vagy személyiségjegyeket felmérı tesztek
- hatósági erkölcsi bizonyítvány: ha a büntetlen elıélet igazolása a betöltendı állás, a munkakörébe tartozó feladatok miatt indokolt (pl. pénzkezelés) - a munkáltató köteles a munkavállalót (közalkalmazottat, közszolgálati tisztviselıt) tájékoztatni személyes adatainak kezelésérıl - a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet [Mt. 10. § (2) bek., Kttv. 176. § (1) bek.] mindkét fél köteles egymást minden olyan tényrıl, adatról, körülményrıl vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges - a tértivevénnyel feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, ha a kézbesítés azért hiúsult meg, mert a címzett által bejelentett elérhetıségi címen a címzett ismeretlen volt vagy elköltözött a kézbesítés megkísérlésének napján közöltnek kell tekinteni -
- a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja (errıl a munkavállalót elızetesen tájékoztatni kell) [Mt. 10. § (3) bek., Kttv. 176. § (2) bek.] (pl. bérszámfejtı cégnek)
- errıl is nyilvántartás kell vezetni (adattovábbítási nyilvántartás: tartalmazza a kezelt személyes adatok továbbításának idıpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést elıíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat [Info tv. 15. § (2) bek.] -a munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók
A munkavállalók ellenırzése és annak nyilvántartása - a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggı magatartása körében ellenırizheti - a munkáltató ellenırzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével - a munkavállaló magánélete nem ellenırizhetı - a munkáltató elızetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenırzésére szolgálnak - a munkáltatónak ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét az ellenırzést szolgáló technikai eszközök alkalmazásáról [Mt. 264. § (1) bekezdés d) pont]
Internet-használat - a munkáltató eldöntheti, hogy engedélyezi-e vagy sem, milyen terjedelemben (tartalom korlátozása, idı korlátozása, tilalmak – pl. közösségi oldalak) - ellenırizhetı, nyilvántartható (adatkezelés elveivel összhangban) – de a munkavállalónak errıl tudnia kell (adatvédelmi biztos, 570/A/2001.) kémprogramok
Elektronikus levelek használata - elektronikus levelek: a munkavállaló által hivatalos, munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben írt és kapott levelek tartalmát a munkáltató jogosult megismerni - de biztosítani kell a harmadik személy adatkezelés részleteirıl való tájékoztatását (adatvédelmi biztos, 1393/K/2006-5.)
- a postafiók használatának korlátozása - postafiók ellenırzése: az ellenırzés elıtt tájékoztatás annak részleteirıl - számítógépes adatok (tiltott tartalom, szoftverek) - ellenırzés – de a tartalom megismerése nem lehetséges – törlésre való felszólítás Telefonhasználat - a hívott fél neve és telefonszáma is személyes adat (elızetes beleegyezés részükrıl nem lehetséges) – híváslista nem tartható nyilván (adatvédelmi biztos, 158/A/2000.)
Videofelvétel, kamera - nyilvántartás, ha megırzik a felvételeket – indoka általában: vagyonvédelem, munkavédelem, munkavégzés ellenırzése – közvetlen veszély ténylegesen fennáll - állandó munkaterületen (pl. iroda) csak indokolt esetben (adatvédelmi biztos, ABI-97/2010/P) - nem lehet kamerát beszerelni pl. öltözıbe, mosdóba, illemhelyre, pihenıhelyre (ahol az emberi méltóságot sértheti)
- a kamera alkalmazásához általában nem szükséges a munkavállalók kifejezett hozzájárulását beszerezni - jól látható helyen erre figyelmeztetni kell táblával, és írásos tájékoztatást kell adni az adatkezelés részleteirıl (ABI-2962/2010/P) - de új Ptk. 2:48. § (1) bekezdés – 2014. március 15.: képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges - rejtett kamera alkalmazása tilos
2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól - a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstıl számított 3 munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell 30 nap elteltével – pl. nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme 60 nap elteltével – ha a rögzítés célja pl. a pénzügyi szolgáltatást, kiegészítı pénzügyi szolgáltatást, folytatóknak a feladataik ellátásához szükséges, közönség számára nyilvános magánterületének védelme GPS - munkaidın belül lehetséges (mobiltelefon, tachográf) - munkaidın kívül: nem lehetséges – nincs jogalapja, jogszerő célja -kapcsoló-berendezés (adatvédelmi biztos, 1664/A/2006-3)
Személyügyi (személyzeti) nyilvántartás - munkaszerzıdés – a munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. -a megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait - a munkavállaló természetes személyazonosító adatok (név, születési név, születési hely, idı, anyja neve – alapja személyazonosító igazolvány) - lakóhely, tartózkodási hely, állampolgárság - iskolai végzettség képzettség, oklevelek, bizonyítványok, nyelvvizsga – alapja eredeti dokumentumok -munkaviszony kezdete, - munkakör, FEOR-szám, - alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos adatok, - alapbér, fizetési számla - munkaviszony tartama, - munkaidı - „szociális adatok” – gyermekek születési adatai - pl. önéletrajz, arckép; indokolt lehet: elektronikus levelezési cím
Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésével összefüggésben A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról [Mt. 46. § (1) bek.] - a tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható
Tájékoztatási kötelezettség összefüggésben
a
munkaviszony
létesítésével
- ha a munkaviszony 15 nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos iratkiadási időpontban köteles teljesíteni a tájékoztatást - a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak és a fentiek meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő 15 napon belül írásban tájékoztatni kell - nem terheli a munkáltatót a tájékoztatási kötelezettség – a munkáltatói jogkör gyakorlóját kivéve -, ha a munkaszerződés alapján a) a munkaviszony tartama az egy hónapot, vagy b) a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg [Mt. 46. § (5) bek.] 15 tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót – legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal - írásban tájékoztatni kell a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
Méltányos mérlegelés követelménye - a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat [Mt. 6. § (3) bek.] -a munkáltató egyoldalúan konkretizálhatja teljesítést, egyoldalúan állapíthatja meg a munkavállaló feladatait, a teljesítés módját, intenzitását, idıtartamát (a munkaszerzıdéstıl eltérı teljesítés lehetısége) - a munkáltató döntései okozhatnak sérelmet a munkavállalónak, de ez nem lehet aránytalan - az arányosság megítélése során a munkáltatói döntés (intézkedés) elmaradásának és megtételének következményeit mind a két fél oldalán figyelembe kell venni
Méltányos mérlegelés követelménye -a mérlegelés során mindkét fél érdekeit mérlegre kell tenni - aránytalanul nagyobb kárt, költséget, sérelmet okozna-e a munkáltatónak az adott intézkedés elmaradása, mint amilyet az intézkedés megtétele okoz a munkavállalónak? - ez az elv eleve megköveteli a munkáltatótól, hogy elızetesen tájékozódjon: mit is kell mérlegelnie - ezeket az adatokat viszont nyilván kell tartani – pl. szociális helyzet, gyermekek száma, életkörülmények - csak így kerülhet abba a helyzetbe, hogy meg tudja ítélni, arányos-e az intézkedése - nem jogszerő tehát, ha a döntését megelızıen nem informálódik
A munkabér kifizetésérıl szóló tájékoztatás és nyilvántartás - a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követı hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni - a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenırizni tudja [Mt. 155. § (2)(3) bek.] A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása - a munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása a munkáltató kötelezettsége - a jelenléti ív és a munkaidı-nyilvántartás nem ugyanaz - lehet elektronikusan, lehet papír alapon is - más adatokkal való összehasonlítás lehetısége – kettıs nyilvántartás veszélye – konkuráló nyilvántartások: beléptetı rendszer, jelenléti ív, munkaidı-beosztás, a szabadság engedélyezésére vonatkozó iratok, bérjegyzékek - nem kötelezı a munkáltató székhelyén vezetni
A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidı, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát [Mt. 135. § (1) bekezdés] - közszolgálati tisztviselık: egyéb munkaidı-kedvezmények idıtartamát is nyilván kell tartani [Kttv. 115. § (1) bek. d) pont] -a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidı, valamint a készenlét kezdı és befejezı idıpontjának is - nemcsak a „ledolgozott” óra, hanem a kezdı és a befejezı idıpont is a rendes és a rendkívüli munkaidı nyilvántartása azonban az írásban közölt munkaidı-beosztás hónap végén történı igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethetı
A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása - kivétel: kötetlen munkarend (Mt., közalkalmazottak) - a munkáltató a munkaidı beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti - a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott idıpontban vagy idıszakban teljesítheti EBH2009. 2070 – Ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg, nem illeti meg rendkívüli munkavégzés esetén ellenérték. Az, hogy a munkaidejét nyilvántartotta és azt havonta a munkáltatónak leadta, egymagában nem alkalmas arra, hogy a „túlmunkavégzést” bizonyítsa
A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása - a munkáltató köteles nyilvántartani egyes – munkaidıvel megállapodásokat is – az Mt. alapján:
kapcsolatos
1. hosszabb teljes napi munkaidı: az általános teljes napi munkaidıtıl eltérı, legfeljebb napi 12 órás munkaidıben foglalkoztatottak -a teljes napi munkaidı – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhetı, ha a munkavállaló a) készenléti jellegő munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. (2) bek.] - készenléti jellegő a munkakör, ha a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb idıszak alapulvételével - a rendes munkaidı legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár
A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása - tulajdonos: a gazdasági társaság tagja, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik 2. a munkaidı-beosztás szerinti munkaidı megemelése hosszabb teljes napi munkaidı esetén - hosszabb teljes napi munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti a) napi munkaideje legfeljebb 24 óra (egyébként csak 12 óra lehetne), b) heti munkaideje legfeljebb 72 óra (egyébként csak 48 óra lehetne) lehet - ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidıkeret elrendelése esetén a munkaidı-keret utolsó napjára 15 napos határidıvel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]
A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása 3. bizonyos ágazatokban (polgári repülés, belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás, közúti közlekedésben helyközi menetrend szerinti személyszállítás, vasúti személyszállítás és árufuvarozás, kikötıben foglalkoztatott munkavállalók egyes munkakörökben) - beosztás szerinti munkaidı az általánost (napi 12, heti 48 órát) legfeljebb tizenkét órával haladhatja meg - ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidıkeret elrendelése esetén a munkaidıkeret utolsó napjára 15 napos határidıvel felmondhatja kifejezetten nem mondja ki az Mt., de: 4. tárgyévi szabadság átvitelének nyilvántartására vonatkozó megállapodás [Mt. 123. § (6) bek.] - naptári évre kötött megállapodása alapján az Mt. 117. §-a szerinti szabadságot az esedékesség évét követı év végéig adja ki 5. a bérpótlék helyett szabadidı kiadására irányuló megállapodás [Mt. 143. § (2) bek.]
A munkaidı és a pihenıidı nyilvántartása -munkaügyi ellenırzés [a munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bek. f) pont] különösen fontos: - a munkaidıkeret és munkaidı-beosztás közlése, - a beosztás szerinti napi munkaidı korlátja, - a heti munkavégzési idı korlátja, - napi pihenıidı – a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti legalább 11 óra illetve meghatározott tevékenységő munkáltatónál a napi 8 óra pihenıidı biztosítása, - a heti két pihenınap kiadása (általában), - a vasárnapi munkavégzés szabályai, - a rendkívüli munkavégzés éves felsı határa, - a szabadság és pótszabadság mértéke és kiadási szabályai
A szabadság nyilvántartása Ha van munkaidı-beosztás - általában a munkaidı-beosztás szerinti munkanapban kell nyilvántartani - egyenlıtlen munkaidı-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidı-beosztás szerinti heti pihenınapot és a munkaszüneti napot -egyenlıtlen munkaidı-beosztás esetén - a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyezı óraszámban kell nyilvántartani - ilyenkor a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidıbeosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól Ha nincs munkaidı-beosztás - az általános munkarend és a napi munkaidı figyelembevételével kell kiadni (Mt. 125. §) - a munkaviszony megszőnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §)
A szabadság nyilvántartása – a munkában töltött idı nyilvántartása - a munkavállalónak a munkában töltött idı alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll - munkában töltött idınek minısül a) a munkaidı-beosztás alapján történı munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) elsı hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresıképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama (Mt. 115. §)
A munkaviszony megszőnése és megszüntetése -a munkaviszony felmondással történı megszüntetésekor legkésıbb az utolsó munkában töltött naptól, - egyébként legkésıbb a munkaviszony megszőnésétıl számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elıírt igazolásokat [Mt. 80. § (2) bek.] 1. a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelybıl kitőnik -a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, - az adóelıleg, adó, a járulék, valamint - a kifizetıt és a munkáltatót terhelı társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve - a kifizetıt, munkáltatót terhelı társadalombiztosítási járulék, valamint - a levont adóelıleg, adó, járulék összege - a munkáltató a kifizetést követıen a kiadott bizonylaton feltünteti az adóelıleg megállapításakor figyelembe vett családi adókedvezmény összegét [az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 46. § (1) bek.]
-ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszőnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemrıl és a levont adóelılegekrıl szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszőnésének idıpontjában köteles a magánszemély részére kiadni - az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli elızı munkáltató által közölt adatokat is [Art. 46. § (5) bek.] 2. a foglalkoztató a tevékenységében személyesen közremőködı biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és errıl a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben elıírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétıl megállapíthatók legyenek [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 46. § (1) bek.]
-a foglalkoztató a biztosítottakról (munkavállalókról) köteles a külön törvényben meghatározottak szerint olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza - a biztosított nevét és személyi adatait, - társadalombiztosítási azonosító jelét, - a magán-nyugdíjpénztári tagságára vonatkozó adatot, - a foglalkoztató adatait, - a biztosítási idıre és a szolgálati idıre vonatkozó adatokat, - a biztosítottól levont járulékok alapját és összegét [Tbj. 47. § (2) bek.] - a foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követı év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyezı igazolást kiadni a biztosított részére - a tárgyévben fennállt biztosítási idı „tól-ig” tartamáról, - a tárgyévre, illetve a tárgyévtıl eltérı idıre levont járulékok (tagdíj) összegérıl, - a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék összegérıl és azok alapjáról - a biztosítással járó jogviszony év közben történı megszőnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni [Tbj. 47. § (3) bek.]
3. az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap [34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet 1. § (1) bek.] -az álláskeresési járadékra, valamint - az álláskeresési segélyre való jogosultság, és ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához igazolólap – két példányban - az igazolólapnak tartalmaznia kell - a munkáltató adatait, a munkavállaló adatait, a munkaviszonyra vonatkozó adatokat, - a munkavállaló munkakörét (FEOR szerinti besorolásban), - a munkaviszony kezdetét, végét, - a megszüntetésének, illetve megszőnésének módját, - a munkaviszony megszőnésének idıpontját megelızı négy naptári negyedév kezdı napját, - az ettıl számított négy naptári negyedévben elért munkaerı-piaci járulékalap összegét, és azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja - a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakört (FEOR szerinti besorolásban), - a munkaviszony idıtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékő fizetés nélküli szabadság idıtartamát
Munkavállaló írásbeli értékelése - „referencia”, „ajánlólevél” -a munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszőnésekor) vagy legfeljebb az ezt követı egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad - nyilván kell tartani ezt is, ugyanis az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti (Mt. 81. §)
- a munkavállaló munkaviszonya megszőnése után is tájékozódhat a kezelt adatokról - betekintést kérhet, másolat készíthet - adattovábbítás szintén csak az Mt. szerinti korlátokkal lehetséges
Munkavédelmi oktatás - a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes idıtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat
- az oktatást rendes munkaidıben kell megtartani, és szükség esetén idıszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelızési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni - az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevık aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni - az elıírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható (munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény – Mvt. – 55. §)
A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések nyilvántartása A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni - a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következı személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és idıpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím) - a munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell -a munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzıkönyvben kell rögzítenie - a munkaképtelenséget nem eredményezı munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni -a munkabaleset bekövetkezésétıl számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni
A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések nyilvántartása 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkabaleseti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdıdı – számát; b) a sérült munkakörét; c) a sérülés idıpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását; d) a sérült ellátására tett intézkedést; e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját. - a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezetı szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell - a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol idıszakosan és rövid idıtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, mőszeres vagy egyéb ellenırzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelezı munkabaleseti nyilvántartást vezetni
A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések nyilvántartása - a vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzıkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására - ezeket a munkabaleseti nyilvántartásban szereplı sorszámmal kell ellátni -a kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket – ideértve a munkabalesetbıl eredı munkaképtelenségnek a késıbbiekben megállapított idıtartamát is – a 4/a. melléklet szerinti munkabaleseti jegyzıkönyvben kell rögzíteni - a jegyzıkönyvet minden sérültrıl külön-külön, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani
A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések nyilvántartása -a súlyos munkabalesetrıl készített jegyzıkönyvnek a munkavédelmi felügyelıséghez történı megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen: a) a meghallgatási jegyzıkönyveket, b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot, c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot, d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot, e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot, f) idıszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot, g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot, h) fényképfelvételeket, videófelvételeket, i) a belsı szabályzatok vonatkozó részeit Egészségbiztosítással kapcsolatosan: - a foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges nyilvántartások vezetésére kötelezhetık - a foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot
Munkavállalói biztosíték - írásban megállapodhatnak a felek, hogy a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha -munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytıl pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy - ennek teljesítését közvetlenül ellenırzi -kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel – a munkabérbıl való levonás szabályai szerint -a biztosíték összege maximum a munkavállaló egyhavi alapbérének összege; az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését - legkésıbb az átvételt követı munkanapon hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán kell elhelyezni - a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni a munkavállalónak, ha a munkaköre megváltozásával a feltétele megszőnik, vagy a munkaviszony megszőnik (Mt. 189. §)
Általános megırzési felelısség felelısségének mértéke: a teljes hiányt meg kell téríteni – az átadás-átvétel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség terhe mellett történt – a munkavállaló a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át – az átvett dolgot a munkavállaló állandó ırizet mellett tartotta vagy kizárólagosan használta, kezelte – a dologban hiány következett be – a hiányt nem a munkavállaló részérıl elháríthatatlan ok idézte elı (Mt. 180. §, Kttv. 161. §) Jegyzék, elismervény -a munkavállalónak aláírásával igazolva kell átvenni -azonosítható módon: pl. egyedi tulajdonságok megnevezése, típusszám, gyári szám, leltári, raktári szám, az átvevı adatai - biztosítani kell, hogy az átvevı a dolog meglétérıl, azonosságáról az átadás idıpontjában meggyızıdhessen
Közalkalmazotti alapnyilvántartás - a munkáltató a közalkalmazottról a Kjt. 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedı nyilvántartást vezet - ezen túlmenıen – törvény eltérı rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhetı, adatot nyilvántartani nem lehet (Kjt. 83/B. §) -a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve és a besorolására vonatkozó adat közérdekő, ezeket az adatokat a közalkalmazott elızetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni Nyilvántartandó adatok: A közalkalmazott I. - neve (leánykori neve) - születési helye, ideje - anyja neve - TAJ száma, adóazonosító jele - lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma - családi állapota - gyermekeinek születési ideje - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
Közalkalmazotti alapnyilvántartás II. - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) - szakképzettsége(i) - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai - tudományos fokozata -idegennyelv-ismerete III. - a korábbi, Kjt. 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött idıtartamok megnevezése, - a munkahely megnevezése, -a megszőnés módja, idıpontja IV. - a közalkalmazotti jogviszony kezdete - állampolgársága - a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte - a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló idıtartamok
Közalkalmazotti alapnyilvántartás V. - a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele - e szervnél a jogviszony kezdete - a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának idıpontja, vezetıi beosztása, FEOR-száma - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai - a minısítések idıpontja és tartalma VI. - személyi juttatások VII. - a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és idıtartama VIII. - a közalkalmazotti jogviszony megszőnésének, valamint a végleges és a határozott idejő áthelyezés idıpontja, módja, a végkielégítés adatai IX. - a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggı adatai [Kjt. 41. § (1)-(2) bek.]
Közalkalmazotti alapnyilvántartás - törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze -statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat (Kjt. 83/C. §) -az érintetten kívül jogosultak betekinteni, adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: a) a közalkalmazott felettese, b) a minısítést végzı vezetı, c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenırzést végzı vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, f) a közalkalmazott ellen indult büntetıeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, g) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, h) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv (Kjt. 83/D. § )
Közszolgálati alapnyilvántartás - a szakmai vezetık és a kormánytisztviselık önéletrajza tartalmazza a Kttv. 5. mellékletben meghatározott kötelezı adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítı információkra vonatkozó adatokat [Mt. 176. § (4) bek.] - az államigazgatási szerv a kormánytisztviselırıl a Kttv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedı közszolgálati alapnyilvántartást vezet - ezen kívül a törvény eltérı rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhetı, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet [Kttv. 177. § (1) bek.] - törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze [Kttv. 177. § (5) bek.] - a közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a kormánytisztviselı saját adataival történı rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történı adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben részt vevı kormánytisztviselı felelısségének és az adatokhoz történı hozzáférése terjedelmének szabályait [Kttv. 177. § (4) bek.]
Közszolgálati alapnyilvántartás A kormánytisztviselı I/A. 1. családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme 2. születési helye, ideje 3. anyja születési családi és utóneve 4. lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma 5. családi állapota 6. adóazonosító jele 7. társadalombiztosítási azonosító jele 8. fizetési számlaszáma 9. email címe 10. fényképe 11. önéletrajza I/B. eltartott gyermeke(i) 1. családi és utóneve 2. születési helye, ideje 3. anyja születési családi és utóneve 4. lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely 5. adóazonosító jele 6. társadalombiztosítási azonosító jele
Közszolgálati alapnyilvántartás II. 1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) 2. szakképzettsége(i) 3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai 4. tudományos fokozata 5. idegennyelv-ismerete 6. képzésre, továbbképzésre, vezetıképzésre, átképzésre vonatkozó adatai III. A korábbi foglalkoztatásra vonatkozó adatok 1. a munkahely megnevezése 2. jogviszony típusának megnevezése 3. beosztás 4. besorolás 5. munkakör 6. jogviszony kezdı/befejezı dátuma 7. a megszőnés módja
Közszolgálati alapnyilvántartás IV. 1. a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó idıtartamok 2. állampolgársága 3. a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte 4. közigazgatási alapvizsga adatai 5. közigazgatási szakvizsga adatai 6. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló idıtartamok 7. esküokmány száma, kelte 8. közigazgatási versenyvizsga adatai 9. a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményének adatai
Közszolgálati alapnyilvántartás V. 1. az alkalmazó államigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele 2. e szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete 3. kormánytisztviselı jelenlegi besorolása, besorolásának idıpontja 4. munkakör(ök) megnevezése és a betöltés idıtartama, FEOR-szám 5. vezetıi kinevezésének és megszőnésének adatai 6. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai 7. a minısítések idıpontja 8. hatályos fegyelmi büntetés 9. pályázatának adatai 10. kompetenciaadatai 11. próbaidejének adatai VI. 1. személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével VII. 1. a kormánytisztviselı munkából való távollétének jogcíme és idıtartama 2. kormányzati kirendelésének adatai
Közszolgálati alapnyilvántartás VIII. 1. a kormányzati szolgálati jogviszony megszőnésének, valamint a végleges és határozott idejő áthelyezés idıpontja, módja, a végkielégítés adatai 2. a felmentési idıtartam adatai IX. 1. az összeférhetetlenséggel összefüggı adatai X. 1. az állami készfizetı kezességvállalással összefüggı adatok (a hitelszerzıdést kötı pénzintézet neve, címe; az állami kezességvállalással biztosított hitel nagysága; a hitel lejártának idıpontja). A kormánytisztviselık és szakmai vezetık önéletrajza az alábbi adatköröket tartalmazza: a) személyes adatok (neve, születési neve, anyja neve, neme, születési helye, családi állapota, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, honlapja, fényképe), b) betöltött beosztásra, munkakörre, c) szakmai tapasztalatra, d) végzettségre, szakképzettségre, e) készségekre, képességekre, kompetenciákra (nyelvismeretre, számítógépfelhasználói készségekre, jármővezetési engedélyre, katonai szolgálatra) vonatkozó adatok.
Személyi anyag -a kormánytisztviselı kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül - a kormánytisztviselı 5 évnél nem régebbi fényképét, - a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, - az önéletrajzot, - a bőnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, - az esküokmányt, - a kinevezést és annak módosítását, - a fıtisztviselıi kinevezést, - a vezetıi kinevezést, - a címadományozást, - a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésrıl rendelkezı iratokat, - a teljesítményértékelést, - a minısítést, - a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntetı iratot, - a hatályban lévı fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, - a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni - általában a jogviszony megszőnésétıl számított 50 évig meg kell ırizni
Végül – Mit vizsgálhat a munkaügyi ellenırzés? - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerőségére, - a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), - a munkaszerzıdés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszüntetésével összefüggı bejelentési kötelezettség, - a nık, a fiatalkorúak és a megváltozott foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
megszőnésével,
munkaképességőek
- a munka- és pihenıidıre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban elıírt rendelkezések (meghatározott rendelkezések)
Mit vizsgálhat a munkaügyi ellenırzés? - a jogszabályban, kollektív szerzıdésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerzıdésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszőnésével összefüggı – a munkavállalót megilletı – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszőnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, - a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok, - a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerı-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
Mit vizsgálhat a munkaügyi ellenırzés?
- a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az elızetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezık alkalmazása elıtti közlésére vonatkozó szabályok, - a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok, - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 71. § (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi megtartására.
Köszönöm a figyelmet!
