Munkaügyi Együttműködési Fórum. Munkaerő-piaci nyitással összefüggő kérdések és válaszok gyűjteménye

Munkaügyi Együttműködési Fórum

Munkaerő-piaci nyitással összefüggő kérdések és válaszok gyűjteménye


1

2

Tartalomjegyzék

Szakképesítések elismerése ................................................................................................................................................ 3 Munkaerő-piaci nyitás – szükséges hivatali ügyintézések .................................................................................................... 4 Munka- és szociális jog Ausztriában..................................................................................................................................... 4 Munkanélküli ellátás .......................................................................................................................................................... 4 Betegállomány és orvosi szolgáltatások igénybevétele .................................................................................................... 5 Táppénz/jövedelem továbbfolyósítása betegség esetén .................................................................................................. 5 Határon átnyúló betegbiztosítás........................................................................................................................................ 5 Terhesség és anyasági védelem....................................................................................................................................... 6 Ápolási szabadság ............................................................................................................................................................ 6 Családi pótlék .................................................................................................................................................................... 6 Nyugellátásban részesülés ............................................................................................................................................... 7 Álláskeresés az EU-ban és Ausztriában............................................................................................................................... 7 Adózás .................................................................................................................................................................................. 8 Német nyelv ismerete ........................................................................................................................................................... 9 Szolgáltatási szabadság ....................................................................................................................................................... 9 EU/EGK-polgárok kiküldetése és kölcsönzése..................................................................................................................... 9 Külföldi munkaerő közvetítése ............................................................................................................................................ 10 Nyomtatványok ................................................................................................................................................................... 11 Bérek mértéke Ausztriában................................................................................................................................................. 12 Bér- és szociális dömping leküzdésére irányuló törvény .................................................................................................... 12 Vállalatalapítás Ausztriában................................................................................................................................................ 13 Megbízási szerződés és vállalkozási szerződés................................................................................................................. 13 24 órás gondozási tevékenység magánháztartásokban – törvényi szabályozás ............................................................... 14


3

Szakképesítések elismerése Alapvetően meg kell különböztetni, hogy az adott szakmát önállóan vagy nem önállóan (alkalmazásban) tervezik-e gyakorolni, vagy hogy a külföldön szerzett bizonyítvány szakmai továbbképzés célját szolgálja-e. Ettől függ, hogy szükség van-e vagy sem az EU/EGK-tagállamok vagy Svájcban szerzett szakmai képesítés és bizonyítvány elismerésére az adott tevékenység Ausztriában történő folytatásához. 1) Nem önálló (alkalmazotti) tevékenység: Ha egy szakmát nem önálló tevékenységként gyakorolnak Ausztriában, általában nincs szükség elismerésre, kivéve, ha szabályozott szakmáról van szó. Egy szabályozott szakma az egy olyan szakma, melynek gyakorlása csak bizonyos szakképesítés(ek) birtokában engedélyezett. Ezek közé tartoznak például az alábbi szakmák: okleveles szociális munkás, különböző iskolákban tanító tanárok, mesterek (hentesek, kertészek, stb.) Az ausztriai szabályozott szakmák, valamint az illetékes hatóságok listáját az alábbi link alatt találják meg: http://www.bmwfj.gv.at/Berufsausbildung/InternationaleBerufsausbildung/Documents/Liste%20regIementierter%20Berufe%20un d%20zuständiger%20Behörden%20in%20Österreich%202.doc Ausztriában az egészségügyi szakmák gyakorlásához szakmai engedélyre van szükség. Ausztrián kívül szerzett szakképesítés esetén annak gyakorlása előtt feltétlenül szükség van az illetékes osztrák hatóság engedélyének beszerzésére. Bizonyos nem orvosi egészségügyi szakmák esetében az EU és EGK-tagállamok állampolgáraira egy rövidített szakmai engedélyeztetési eljárás (One-Stop / egyablakos rendszer) vonatkozik. Ezen nem orvosi szakmák közé tartóznak pl. a bába, emelt szintű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szakemberek (fizioterápiás szolgálat), nővérek és betegápolók, segédápolók. Amennyiben eredetiben és másolatban bemutatják az összes szükséges szakképesítési és egyéb igazolásokat, valamint azok – bírósági fordító által készített – fordítását, úgy a Szövetségi Egészségügyi Minisztériumtól még ugyanazon a napon (hétfőnként 8.30 és 11.30 között) át lehet venni a szakma gyakorlásához szükséges engedélyt. Kapcsolat: Szövetségi Egészségügyi Minisztérium, I/B/6 Osztály, Szövetségi Hivatal épülete, 2. emelet, Radetzkystraße 2. 1030 Bécs. Telefon: +43 1 7110-4128, illetve -4140, -4142, -4214, -4646 vagy -4686. A szakmai engedélyezés rövidített eljáráshoz szükséges iratok és dokumentumok ellenőrző listáját az alábbi linken találják meg: http://bmg.gv.at/cms/home/attachments/9/9/0/CH1168/CMS1203513413471/verkuerztes_berufszulassungsverfahren_(onestop).pdf 3-4. oldal. 2) Önálló tevékenység: Az elismerésről szóló EU-irányelv alapján elfogadott egyezménynek (lásd: http://ec.europa.eu/internal_market/qualifications/future_de.htm) iparjogi jelentése is lehet. Az a célja, hogy egy EU/EGKtagállamban lehetővé tegye a szabályozott iparhoz történő hozzáférést annak ellenére, hogy a szakképzés egy másik tagállamban történt. Ausztriában különbséget kell tenni a szabadon űzhető (a továbbiakban: szabad) és a szabályozott ipar között. A szabad ipar esetében nem áll fenn bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség. A szabályozott ipar esetében viszont (melynek űzéséhez képesítés igazolására van szükség) annak első ízben történő gyakorlása előtt a végezni kívánt szolgáltatást írásban be kell jelenteni a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztériumnál (1011 Wien, Stubenring 1, Telefon: +43(0)1/71100 5827, Fax: +43(0)1/71100 12205, e-mail: [email protected]). Az ausztriai szabályozott szakmák listáját az alábbi link alatt találják meg: http://www.bmwfj.gv.at/Unternehmen/Gewerbe/Documents/Liste%20reglementierte%20Unternehmenstätigkeiten.pdf Külföldön szerzett bizonyítványok hónosítása A külföldön szerzett (érettségi) bizonyítványok hónosítása a letett vizsgák és a látogatott órák összehasonlításán alapul. Amennyiben egyes tantárgyakat nem lehet kellő mértékben igazolni, akkor megfelelő „külső érettségi vizsgát” (honosítási vizsgát) kell előírni, mely az osztrák Tartományi Iskolai Tanácsok valamelyikénél, ill. a Bécs Város Iskolai Tanácsnál tehető le. A felsőfokú vizsgák elismeréséért az erre a célra létrehozott Nemzeti Tájékoztatási Központ, az ENIC-NARIC Austria illetékes. További információk: http://www.bmwf.gv.at/startseite/studierende/academic_mobility/enic_naric_austria/ A hónosításban illetékes előadók listája az alábbi link alatt található meg: http://www.bmukk.gv.at/schulen/unterricht/nostrifikationen.xml Összefoglaló információk a szakképesítések elismeréséről az alábbi link alatt találhatók: http://www.jobtour.eu/uploads/Text_Anerkennung_stand_11-05-11.pdf Az osztrák-magyar szakképzésről szóló egyezmény (Szövetségi Közlöny 849 sz. /1994 és Szövetségi Közlöny III 91 sz. /1999) összesen 56 osztrák és magyar szakmunkás vizsgát tekint egyenértékűnek. Az egyenértékűnek tekintett szakmák listáját a következő link alatt találják meg: http://www.bmwfj.gv.at/Berufsausbildung/LehrlingsUndBerufsausbildung/Documents/Berufsbildungsabkommmen%20%C3%96s terreich-Ungarn2.pdf


4

Munkaerő-piaci nyitás – szükséges hivatali ügyintézések 2011.05.01. óta nincsenek többé korlátozások az osztrák munkaerő-piacon. Korlátlanul lehet Ausztriában munkavállalókat foglalkoztatni, amennyiben ezen személyek nem harmadik állambeliek, vagy nem Romániából, Bulgáriából származnak. Minden esetre be kell tartani a munkajog és a szociális jog rendelkezéseit (lásd a Bér- és szociális dömping elleni törvényt, 10. oldal). 1) Függetlenül attól, hogy munkavállalóként vagy munkaadóként dolgoznak Ausztriában, a letelepedést követő három hónapon belül egy bejelentkezési igazolást (nyomtatványt lásd: http://www.bmi.gv.at/cms/BMI_Niederlassung/formulare/formulare_neu/Anmeldebescheinigung/Anmeldebescheinigung_Daueraufenthaltskarte_Formular.pdf ) kell kérvényezni az illetékes osztrák idegenrendészeti hatóságtól (járási okmányiroda, ill. Bécsben az MA 35-től). A bejelentkezési igazolás kérelmezéséhez az alábbi iratokra van szükség: érvényes személyi igazolvány vagy útlevél munkáltatói igazolás, vagy az önálló tevékenység igazolása (pl. vállalkozási szerződés, adószám, cégkivonat) A bejelentkezési igazolás 15 €-ba kerül. 2) Lakhely bejelentése: a lakcím bejelentési igazoláson kívül azok a személyek, akik Ausztriában laknak, kötelesek bejelentkezni az illetékes hivatalnál. A lakcím bejelentése díjmentes és az önkormányzati hivatalnál vagy Bécsben a Magisztrátusi Járási Hivatalnál (Magistratisches Bezirkamt) tehető meg. A bejelentést a szálláshelyre való költözést követő három napon belül kell megtenni. Szükséges iratok

kérelem (nyomtatvány), ami maga a lakcímbejelentő lap (Meldezettel), részletesen kitöltve és – bérelt lakás esetén – a szálláshelyet biztosító személy aláírásával ellátva,

hivatalos okiratok, amiből kiderül a család- és a keresztnév, az első házasságkötés előtti családnév, továbbá a születés ideje és helye, valamint az állampolgárság (pl. az útlevél és a születési anyakönyvi kivonat),

esetleg tudományos fokozatát, címét bizonyító okirat.

Tájékoztatás: Amennyiben nincs lehetőség a lakhely személyesen történő bejelentésére, úgy az eredeti dokumentumokat, vagy ezen iratok közjegyző, ill. bíróság által hitelesített másolatát kell elküldeni vagy futárnak átadni.

Munka- és szociális jog Ausztriában Munkanélküli ellátás Ausztriában valamennyi nem önálló kereső tevékenységet végző és szabad foglalkoztatottságú munkavállaló – munkanélküliség és a szükséges feltételek teljesülése esetén – munkanélküli ellátásra jogosult. Mindenesetre csak akkor, ha jövedelmük a bruttó 374,02 € összegű csekély mértékű TB-jogviszony szintje fölött volt (2011. évi állapot). Feltételek Alapvetően minden személy jogosult, aki teljesíti a munkaképességre, a munkavégzés akarására, valamint a munkanélküliségre vonatkozó feltételeket. Ezen kívül csak olyan munkát szabad felvenni, ill. elvégezni, amit az adott személy el tud és amit el szabad végeznie. Minden esetre szükség van arra, hogy a munkavállaló legalább a minimális (heti 20 órában) megállapított időtartamban legyen kész az adott munkát elvégezni. Szintén a jogosultság feltétele, hogy egy bizonyos minimális idejű munkanélküliség ellen biztosított foglalkoztatást tudjanak felmutatni, valamint a folyósítási jogosultság ne legyen kimerítve. A kérelmet a lakhely vagy az állandó tartózkodási hely szerint illetékes területi Munkaerő-piaci Szolgálatnál (AMS) kell benyújtani.

A munkanélküli ellátás folyósításának időtartama A munkanélküli ellátást alapvetően 20 hétig folyósítják. 30 hétig biztosítják abban az esetben, ha az utóbbi öt évben 156 hétig foglalkoztatták az érintett személyt úgy, hogy a munkáltatók rótták le a munkanélküliség esetére fizetendő járulékot. Ezen időtartam:


5

39 hétre nő, amennyiben a kérelmező a munkanélküli ellátásra való jogosultság érvényesítése időpontjában betöltötte a 40. életévét és az utóbbi 10 évben 312 hétig dolgozott úgy, hogy a munkáltatók rótták le a munkanélküliség esetére fizetendő járulékot, 52 hétre nő, amennyiben a kérelmező a munkanélküli ellátásra való jogosultság érvényesítése időpontjában betöltötte az 50. életévét és az utóbbi 15 évben 468 hétig dolgozott úgy, hogy a munkáltatók rótták le a munkanélküliség esetére fizetendő járulékot.

A munkanélküli ellátás mértéke A munkanélküli ellátás egy alapösszegből és adott esetben családi ellátásból, valamint kiegészítő összegből tevődik össze. A munkanélküli ellátást havonta fizetik utólag. Az alapösszeget az adott személy által befizetett és az osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Szövetségénél nyilvántartott éves hozzájárulás alapján számítják ki. Ebből a bruttó számítási alapból levonják a társadalombiztosítási járulékokat és a személyi jövedelemadót. Ezen kalkulált napi jövedelem 55 százaléka napidíjként illeti meg az adott személyt (a munkanélküli ellátás alapösszege). Családi ellátást azon kérelmezők részére folyósítanak, akik hozzátartozók (családi pótlékra jogosult gyermekek, esetleg házastársak, ill. élettársak) eltartásáról gondoskodnak. Amennyiben a munkanélküli ellátás mértéke (alapösszeg és családi ellátás) az egyedül állókra vonatkozó kiegyenlítési pótlék irányértéke alatt van, úgy azt – különböző feltételek mellett – a kiegészítő összeggel a napi nettó jövedelem 60, ill. 80 százalékára ki lehet egészíteni. További információk a munkanélküli ellátásról: http://www.ams.at/sfa/14080_812.html Az AMS honlapján van egy link a munkanélküli ellátás egyéni kiszámítására: http://ams.brz.gv.at/ams/alrech/

Betegállomány és orvosi szolgáltatások igénybevétele A betegállományt azonnal jelenteni kell a munkaadó felé. A munkaadó ezenkívül jogosult a betegségről orvosi igazolást kérni, amelyben az orvos igazolja a munkavállaló munkaképtelenségét. Az igazolásnak tartalmaznia kell a munkavégzés akadályoztatásának kezdetének időpontját, időtartamát, valamint annak okát.

Táppénz/jövedelem továbbfolyósítása betegség esetén Betegségük idejére úgy a munkavállalók, mint a munkások tovább kapják munkaadójuktól fizetésüket, ill. bérüket, melyet Ausztriában „jövedelem továbbfolyósításnak” neveznek. Dolgozók esetében a szolgálati viszony időtartamától függ a jövedelem továbbfolyósításának időtartama. szolgálati idő

teljes összeg

összeg fele

5 évig 6 – 15 év 16 – 25 év 26 év felett

6 hét 8 hét 10 hét 12 hét

4 hét 4 hét 4 hét 4 hét

Táppénzre való jogosultság Amint megszűnik a jövedelem továbbfolyósítása, vagy annak mértéke kevesebb, mint 50%, táppénzt (Krankengeld) fizet a Egészségbiztosítási Pénztár. A táppénz a munkaképtelenség 4-42. napja között a számítási alap 50%-át a 43. naptól kezdődően pedig annak 60%-át teszi ki. Számítási alapnak az utolsó havi bruttó kereset számít. Amennyiben az adott személy ezen felül külön juttatásra jogosult, 17%-kal nő a számítási alap. A munkanélküli biztosításból fizetett ellátások jogosultjait az abból a biztosításból kapott (munkanélküli ellátás, jövedelempótló támogatás) utolsó folyósított ellátás összegével megegyező táppénz illeti meg. Felmondás betegállomány ideje alatt A munkaadó a betegszabadság alatt is felmondhat a munkavállalónak; ebben az esetben a munkavállaló továbbra is jogosult jövedelmének továbbfolyósítására (amennyiben a jogosultságra vonatkozó határidők nem jártak le) a betegszabadság végéig, akkor is, ha a munkaviszonya előtte már megszűnt.

Határon átnyúló betegbiztosítás Az (önálló) kereső tevékenységet végző személyek alapvetően abban az államban rendelkeznek betegbiztosítással, amelyikben a kereső tevékenységet végzik. Amennyiben azt tervezik, hogy a lakhelyük szerinti orvost keresik fel vagy ha ott


6

egyéb orvosi szolgáltatásokat szándékoznak igénybe venni, úgy az E 106-os nyomtatvány kiállítását kell kérniük azon állam biztosítójától, amelyikben a kereső tevékenységet végzik. A nyomtatványra a lakhely szerinti állam betegbiztosítójának van szüksége. A kérelmezők a lakhely szerinti állam betegbiztosítójától egy speciális chip-kártyát kapnak, melyet fel kell mutatniuk az orvosnak. Ennek segítségével vehetők igénybe a lakhely szerinti államban a törvényben előírt szolgáltatások.

Terhesség és anyasági védelem Terhesség Terhesség esetén ajánlott azt annak ismertté válásakor bejelenteni annak érdekében, hogy a munkáltató be tudja tartani a anyák védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A munkáltatónak tájékoztatni kell az illetékes munkaügyi főfelügyelőséget munkavállalójának terhességéről. Anyák munkavégzési tilalma A védettség és az abból következő munkavégzési tilalom a szülés előtt 8 héttel kezdődik (ill. ha az anya és gyermeke élete vagy egészsége veszélybe kerülne a foglalkoztatás folytatása esetén, akkor már korábban) és a szülés után nyolc héttel ér véget. A védettség idejére gyermekágyi segélyt (Wochengeld) kap a munkavállaló az Egészségbiztosítási Pénztártól, amely pótolja a kieső jövedelmet. Biztosítással kapcsolatos további kérdésekre az osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Szövetsége nyújt tájékoztatást. Kundmanngasse 21. A-1031 Bécs Tel. +43 (0)1 711 32 Fax +43 (0)1 711 32 3777 e-mail: [email protected], www.sozialversicherung.at

Ápolási szabadság Ha a munkavállaló a közös háztartásban élő közeli beteg hozzátartozóját ápolja, akkor jogosultságot szerez arra, hogy egy évben egy hétre felmentsék őt a munkavégzés alól. Közeli hozzátartozónak számítanak a gyermekek, a fogadott és nevelt gyermekek, a szülők, nagyszülők, unokák, a férj, feleség, valamint az élettárs. Amennyiben a közös háztartásban élő gyermek fiatalabb, mint 12 év, akkor újbóli megbetegedése esetén ápolás céljából egy második hét munkavégzés alóli felmentés illeti meg az adott munkaévben a munkavállalót. Az ápolás céljából történő munkavégzés alóli felmentésre való jogosultság a munkaviszony megkezdésével azonnal megilleti a munkavállalót. A munkavállaló kötelezettsége csak arra tejed ki, hogy időben tájékoztassa a munkáltatót a munkavégzés akadályoztatásáról és igazolja a feltételeket meglétét. A munkavállalónak ezen időszak alatt azokat a juttatásokat kell megkapnia, amelyek megillették volna őt, ha nem következik be a munkavégzés akadályoztatása. További információk: http://www.bmask.gv.at/cms/site/dokument.html?channel=CH0662&doc=CMS1233474241372

Családi pótlék Milyen feltételek mellett lehet általában családi pótlékban részesülni? a jogosult személy (általában az anya) lakhelye Ausztriában van vagy életvitelszerűen Ausztriában tartózkodik (lásd továbbá lent az EU-jog alapján elfogadott rendelkezéseket), közös háztartásban él a gyermekkel, nem jogosult azonos értékű külföldi juttatásra, a gyermek állandó tartózkodási helye: Ausztria. A szülők abban az esetben jogosultak gyermekeik után családi pótlékra, ha teljesítik a jogosultsággal összefüggő feltételeket. Valamennyi 18. életévüket be nem töltött gyermek után jogosultak családi pótlékra. Idősebb gyermekek után abban az esetben áll fenn a jogosultság, ha a gyermekek szakmára való felkészítésben, képzésben vesznek részt (szakiskola, iskola, felsőfokú tanulmány, szakfőiskola, stb.). Utánuk 2011.06.30-ig legfeljebb a 26. életévük – bizonyos feltételek mellett a 27. életévük betöltéséig – családi pótlék igényelhető. Figyelem! 2011.07.01-től a betöltött 24. életévig folyósítható a családi pótlék. Bizonyos kivételes esetben a 25. életévig fennáll a jogosultság. A nagykorú gyermekek egy naptári évben legfeljebb 10.000 euró adóköteles jövedelemre tehetnek szert, hogy ne


7

veszítsék el a családi pótlékra való jogosultságot. A családi pótlékot évente hatszor kéthavi részletekben fizetik ki. A családi pótlék összegét a családi pótlék kalkulátor segítségével lehet megállapítani. (http://www.bmwfj.gv.at/Familie/FinanzielleUnterstuetzungen/familienbeihilfe/Familienbeihilferechner/Seiten/fbh_form.aspx) A családi pótlékot a lakhely szerint illetékes adóhivatalnál kell kérvényezni. A családi pótlékot első sorban a háztartást vezető szülőnek (anyának) fizetik ki.

Nyugellátásban részesülés A nyugdíj feltételei 1) A nyugdíjkorhatár nők esetében általában 60, a férfiaknál pedig 65 év. A nőkre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2024 január 1-től 2033-ig évente hat hónappal megemelik, így az 1968. június 2. után született nőkre általános nyugdíjkorhatárként a 65. életév számít (ugyanúgy, mint a férfiak esetében). 2) Minimális biztosítási idő és a nyugdíj mértéke: Az alábbi feltételek teljesülése esetén jogosultak nyugdíjra az 1955.01.01. előtt született személyek:

legalább 180 hónap kötelező biztosítással és járulékfizetéssel lefedett időszak (ehhez hozzászámítják gyermekenként legfeljebb 24 hónapos időtartamban a családi pótlékban részesülés idejét), vagy önkéntes biztosítási jogviszony az adott forduló napon, vagy legalább 300 biztosítási hónap (1956.01.01. előtti időszakra eső póthónapok kivételével) az adott forduló napon, vagy legalább 180 biztosítási hónap az utolsó 360 naptári hónapban fordulónap előtt.

Az 1955.01.01. után született személyek esetében teljesül a feltétel, ha (alapvetően csak 2005.01.01-től) az APG (öregségi nyugdíjról szóló tv.) szerint legalább 180 biztosítási hónappal, ebből a határnap előtti kereső tevékenységből legalább 84 biztosítási hónappal rendelkeznek. A 2003. évi nyugdíjreform révén meghosszabbodott a beszámítási időszak. A jövőben már nem a legjobb 15 évet veszik a nyugdíj kiszámításának alapjául, hanem 40 évet. A 15-ről 40 évre történő kiterjesztés fokozatosan történik 2028-ig. Az öregségi nyugdíj mértéke a biztosítási hónapok számától, a nyugdíjba vonulás időpontjában betöltött életévtől és a kiszámítási alaptól függ. A kiszámítási alap képezi az öregségi nyugdíj mértékének kiszámítási alapját, valamint az összes biztosítási évben szerzett társadalombiztosítás köteles bruttójövedelem átlaga. Ehhez adják hozzá a gyermeknevelés, a sorkatonai vagy polgári szolgálat és a családban végzett hospice-tevékenség idejét. A törvényes nyugdíjkorhatár (60/65) előtti nyugdíjba vonulás esetén 4,2%-ot vonnak le a nyugdíjból. A külföldi nyugdíj mértéke Minden olyan államtól kapnak nyugdíjat, amelyben legalább 12 hónapig fizettek járulékokat. Minden állam résznyugdíjat folyósít, melynek kiszámítási alapját az adott államban befizetett járulékok és a biztosítási idő képezi. Amennyiben egy államban kevesebb, mint 12 hónapig voltak biztosítva, úgy ezt az időszakot a nyugdíj kiszámításánál abban az államban veszik figyelembe, amelyikben hosszabb ideig voltak biztosítva. Az adott államban érvényes nyugdíjra vonatkozó jogtól függ az egyes résznyugdíj mértéke. Ugyanúgy eltérőek az arra vonatkozó rendelkezések, hogy milyen kortól és mennyi biztosítási év után jogosult valaki külföldi nyugdíjra. Erről az egyes országok nyugdíjbiztosítói adnak tájékoztatást.

Álláskeresés az EU-ban és Ausztriában Álláskeresés az Európai Unió teljes területén Segítséget nyújt minden esetben az EURES álláskeresést szolgáló honlapja, melynek segítségével az egész EU/EGK területén lehet állást keresni. A honlap magyar nyelven az alábbi link alatt tekinthető meg: http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=hu&acro=job&catId=482&parentCategory=482&langChanged=true A német nyelvű link címe: http://ec.europa.eu/eures/main.jsp?lang=de&acro=job&catId=482&parentCategory=482&langChanged=true Álláskeresés Ausztria tejes területén Ajánlatos különböző csatornákon keresztül állást keresni, mint például honlapok (pl.: www.ams.at; www.jobpilot.at; www.karriere.at; www.jobkralle.at; www.jobsaustria.at), különböző napilapok, a Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS), saját ismerősök körének, valamint potenciális vállalatokhoz benyújtott úgy nevezett „vak” pályázatok segítségével.


8

Adózás Aki Ausztriában lakik és dolgozik, annak ott kell jövedelemadót fizetnie. Viszont hogyan történik az adófizetés abban az esetben, ha a munkavállalót külföldön foglalkoztatják kiküldetés keretében egy olyan államban, amelyikkel nem létezik kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény? Ausztriából külföldre történő kiküldetés esetében, Ausztriában áll fenn adókötelezettség, kivéve ha kedvezményezett külföldi tevékenység folyik még a tevékenység szerinti államban. A kettős adózás elkerülés céljából Ausztria az egyes esetek körülményeitől függően a külföldi jövedelem vonatkozásában adómentességet vagy a külföldi jövedelemadó beszámítását irányozza elő. Magyarországról történő kiküldetés esetében a kiküldetésben dolgozó vagy a kölcsönzött munkaerő továbbra is abban az államban biztosított, ahonnan kiküldték, Ausztriában viszont a Bér- és Szociális Dömping elleni Kompetencia Központ (LSDB Kompetencia Központ) ellenőrzi az alapbér betartását. További információk a bér- és szociális dömpinggel összefüggésben az alábbi link alatt találhatók: http://www.sozialversicherung.at/portal27/portal/esvportal/channel_content/cmsWindow?p_pubid=647613&action=2&p_menuid =71395&p_tabid=5 Milyen esetben lép életbe a határmenti ingázókra vonatkozó rendelkezés? Amennyiben a munkavállalónak belföldön van bejelentett lakcíme és külföldön – a határ közelében – dolgozik, ahonnan minden nap visszatér, akkor belföldön (Ausztriában az illetékes adóhivatalnál) marad az adófizetési kötelezettség. További információkért lásd: http://portal.wko.at/wk/format_detail.wk?angid=1&stid=292552&dstid=0&titel=Entsendung%2Cvon%2CMitarbeitern%2Cins%2C Ausland%2C-%2CDie%2Ch%C3%A4ufigsten%2CFragen Személyi jövedelemadó Mindenkinek, aki Ausztriában él, adót kell fizetnie a jövedelme után. Munkavállalók (alkalmazottak és munkások) esetében a munkaadó vonja le közvetlenül a személyi jövedelemadót/béradót. Adóbevallást kell viszont az alábbi esetekben benyújtani:

ha a jövedelem az adóköteles bevételek mellett más (pl. megbízási szerződésből származó) összesen több, mint 730 euró összegű bevételeket is tartalmaz és az összes jövedelem meghaladja a 12.000 eurót.

A munkavállaló abban az esetben is köteles adóbevallást benyújtani, ha mező- és erőgazdasági cégeknél, kisipari vállalatoknál vagy pedig önállóan végzett munkából származó jövedelemmel rendelkezik és a könyvelés nyereséget mutat. Ebből a jövedelemből levonják a különleges kiadásokat és a rendkívüli terheket; így állapítják meg a személyi jövedelemadó alapját. A bázisjövedelem, az úgy nevezet létminimum, minden esetre adómentes. Az adóbevallást interneten keresztül lehet benyújtani a FinanzOnline-on keresztül. A bevallás viszont írásban is leadható az adóhivatalnál. A személyi jövedelemadó bevallásához szükséges nyomtatványokat az alábbi link alatt találják meg: http://www.help.gv.at/linkaufloesung/applikationflow;jsessionid=BCEC3037B5675B82E9D8C6CA05408094.tomcat_help2?quelle=HELP&label=FormularE1_2009&flow=FO&lei stung=LA-HP-GL-FormularE1_2009

További információk: http://www.arbeiterkammer.at/online/einkommensteuer-1198.html

Munkavállalói adóbevallás Aki adójóváírásra számít, önkéntesen nyújthat be adóbevallást az adóhivatalnál. Személyi jövedelemadóból való visszatérítés az alábbi esetekben várható:

a kérelmező az év folyamán különböző mértékű jövedelmekre tett szert, és nem végzett egybeszámítást

a kérelmező évközben munkahelyet váltott, vagy nem állt egész évben alkalmazásban

a kérelmező a jövedelmének alacsony mértéke miatt „negatív adóra“ (adójóváírásra) jogosult.

a kérelmező az egyedül keresők/gyermeküket egyedül nevelők adókedvezményére vagy ingázói átalányra jogosult, amit a folyamatos bérszámfejtés során nem vettek figyelembe.

a kérelmező reklámköltségeket, különleges kiadásokat vagy rendkívüli terheket érvényesít, amelyeket az úgy nevezett „adómentességi kérelemben” nem vettek figyelembe.


9

Határidő: A munkavállalói adóbevallásra irányuló kérelem öt éven belül nyújtható be (pl. a 2010. évre vonatkozó kérelem 2015. decemberig) A munkavállalói adóbevallás iránti kérelem a FinanzOnline-on keresztül elektronikus úton is elküldhető az adóhivatalnak. Illetékes hatóság a lakhely szerinti hivatal. A munkavállalói adóbevalláshoz szükséges nyomtatványok az alábbi link alatt találhatók meg: http://www.help.gv.at/linkaufloesung/applikationflow;jsessionid=C113D17A2BFAA1E239668154A61E385F.tomcat_help2?quelle=HELP&label=FormularL1_2009&flow=FO&leis tung=LA-HP-GL-FormularL1_2003 További információk: http://www.help.gv.at/Content.Node/34/Seite.340000.html

Német nyelv ismerete Alapvetően nem minden álláshirdetés esetében kérnek tökéletes német nyelvtudást. Magasabb (menedzsment) szintű pozíciók betöltéséhez sokszor többet nyom a latban az angol nyelv magas fokú ismerete. Az adott állástól függ, hogy melyik nyelv ismerete szükséges.

Szolgáltatási szabadság Nem állnak fenn korlátozások azon magyar cégekkel szemben, amelyek Ausztriában teljesítenek megbízásokat, amennyiben nem telepedtek le. Minden esetre be kell tartani az osztrák munka és szociális jog rendelkezéseit, ellenkező esetben magas büntetés fenyeget. 2011.05.01-én lépett életbe az új bér és szociális dömping leküzdéséről szóló törvény (LSDB-G). Még mielőtt sor kerülne az első szolgáltatás nyújtására, a vállalkozónak minden esetben szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedélyt kell kérnie a Gazdasági Minisztériumtól. A vállalkozók – szolgáltatásaik teljesítése érdekében – 2011.05.01. óta korlátlanul vihetnek magukkal saját munkavállalókat Ausztriába, viszont minden esetre a belföldön alkalmazandó kollektív szerződés szerinti bért kell fizetniük az Ausztriába küldött munkavállalók részére. A munkaviszonyra vonatkozóan a hatályos munkajogi rendelkezéseket kell alkalmazni (mint pl. szabadság és munkaidő), ezen kívül figyelni kell a bejelentésre, feljegyzésre és megőrzésre vonatkozó különböző kötelezettségekre. Ezek be nem tartása esetén közigazgatási bírság fenyegeti (az osztrák munkaadót/foglalkoztatót is). Határon átnyúló szolgáltatás nyújtása érdekében Ausztriában nincs szükség iparűzési engedélyre a telephelyre vonatkozó ipar bejelentése értelmében. Az ilyen ipar bejelentés csak akkor szükséges, ha a szolgáltatást nem határon átnyúló módon végzik, hanem egy állandó ausztriai telephelyről.

EU/EGK-polgárok kiküldetése és kölcsönzése Kiküldetés: Nemzeti rendelkezések vonatkoznak az EK/96/71 kiküldetésről szóló irányelv gyakorlatba történő átültetésre Akkor beszélünk kiküldetésről, ha valaki a cége megbízásából átmenetileg egy másik országban dolgozik mint szokott és a „kiküldetési idő“ lejártát követően (legfeljebb 24 hónap) ismét visszatér a hazai céghez. A kiküldetésben dolgozó munkavállalókra az alábbiak érvényesek:

osztrák minimálbérre való jogosultság osztrák munka- és pihenő idő betartása osztrák szabadságra való jogosultság osztrák munkavédelmi előírások betartása

Azoknak a munkaadóknak, akik egy EU-tagállamból küldenek munkavállalókat Ausztriába: a kiküldetést – a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy héttel – be kell jelenteniük a Szövetségi Pénzügyminisztérium központi koordinációs szervénél és át kell adniuk a kiküldött munkavállalókra vonatkozó utasítási jog gyakorlása bejelentésének másolatát a megbízottaknak.


10

Munkaügyi Együttműködési Fórum. Munkaerő-piaci nyitással összefüggő kérdések és válaszok gyűjteménye

Recommend Documents