MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900) KRISZTUS-TRILÓGIA: KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT, 1881 GOLGOTA, 1884 ECCE HOMO! 1896
KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT, 1881. Olaj, vászon, 417 x 636 cm Jelzés jobbra lent: Munkácsy (eredetileg: M. de Munkácsy) Art Gallery of Hamilton (Canada) letétje 2007. december 31-ig Munkácsy Mihály 1874 nyarán látta Velencében, a Scuola di San Rocco-ban Tintoretto négy hatalmas passióké pét. Velencéből Budapestre érkezett, majd Kalocsán töltött két hetet Haynald Lajos érseknél, az egyházművészet ösz tönzőjénél, Liszt Ferenc barátjánál. Bizonyára már ekkor megszületett benne a Krisztus-sorozat ötlete. Ezután főként Rembrandt és Rubens műveit tanulmányozta. 35 olajban megoldott tanulmány és vázlat után 1880 tavaszán készítette el az első kompozíciós vázlatot, 1881 húsvétján mutatta be a hatalmas festményt műgyűjtője, menedzsere, Kari Sedelmeyer párizsi palotájában. A siker itt, majd Bécsben, Buda pesten, Nagy-Britannia több mint húsz városában hatalmas volt. Sedelmeyer a festmény vázlataival, tanulmányaival, könyvekkel, metszetekkel egészítette ki a bemutatót. 1886 novemberében Amerikába vitte a festményt. Munkácsy hat hetet töltött New Yorkban, Philadelphiában, Washington ban, ahol portrémegrendeléseknek tett eleget. 1887-ben John Wanamaker milliomos megvásárolta a Krisztus Pilátus előtt-et és a Golgotá-t 120 ezer és 100 ezer (más forrás sze rint 175 ezer és 160 ezer) dollárért. 1889-ben kölcsönadta a párizsi világkiállításra, 1893-ban maga vitte el a chicagói
világkiállításra a két festményt. 1907-ig vidéki képtárában tartotta a két művet. Amikor ott tűz ütött ki, levetette és restauráltatta azokat. 1911-1988 között Philadelphiában, a Wanamaker-store nyolcadik emeletén, különteremben áll tak egymással szemben a művek több más festő képeivel együtt. 1988-ban a Sotheby's árverésen egy telefonon aukcionáló kanadai férfi vásárolta meg a festményt, később de rült ki, hogy Joseph Tanenbaum. A mű 1995. február 2-án érkezett meg Debrecenbe. Szentkirályi Miklós, Lente István és Béres Erzsébet restaurálta 1995 tavaszán. Magyarországi másodbemutatója, 1882 után 113 évvel, 1995. augusztus 25-én történt meg. Ez egyben a Krisztus-trilógia világbemu tatója volt. A Krisztus Pilátus előtt című alkotást Joseph Ta nenbaum 2001-ben Hamilton város Hamilton Galériájának ajándékozta, az új tulajdonos a festmény letéti idejét 2007. december 31-ig hosszabbította meg. A hatalmas festmény - bár épít a Biblia szavaira (János 18., és 19., Lukács 23.) - sűríti az eseményeket. A diadal mas Krisztust mutatja be, aki sugárzó, fényes fehérségével áll a középpontban és néma nyugalmával győzi le acsar kodó ellenségeit, a tétovázó római helytartót. Több kortárs művész (Ivanov, Antokolszkij, Gustave Dóré) foglalkozott passiótémával, de Munkácsy remeke fölöttük áll. Nem csak a Biblia ismeretéről, hanem lélektani tudásáról tett tanúbi zonyságot, koráról, önmagáról vallott szuggesztív művében. Egy megváltozott, kétkedésekkel teli korban élte át a bibliai történést, illetve ürügyül használta azt a világról, az erkölcs ről szóló vélekedésének, megrendülésének a kifejezéséhez.
Fotó: Lukács Tihamér
GOLGOTA, 1884. Olaj, vászon, 460 x 712 cm Jelzés jobbra lent: Munkácsy M. 1884 Pákh Imre (ÜSA) letétje 2016. január 22-ig Munkácsy 1881-től dolgozott a második festményen, amely Krisztust ábrázolta a kereszten. Egyszer, munka előtt önmagát is felköttette egy keresztre (De Suse márki fényké pe őrzi a jelenetet), hogy érezze a fájdalmat. Tizenöt vázlat és tanulmány után 1884 húsvétjára készült el a kép. Sedelmeyer visszahozatta a Krisztus Pilátus előtt-et Skóciából és párizsi palotája udvarán egymással szemben mutatta be a két vásznat. A siker olyan jelentős volt, hogy a kép láto gatásának eseményét még Maupassant is megörökítette a Szépfiú (Bel ami) című regényében. A másodbemutató Budapesten, a régi Műcsarnokban (ma Képzőművészeti Egyetem) volt 1884 szeptemberében. Ekkor a festő úgy nyilatkozott, hogy most már új képre gon dol, a feltámadásra, az eszme győzelmére. Ez a terve nem valósult meg, mert a magyar egyházi vezetők pénzgyűjtési akciója a két festmény itthon tartására nem sikerült. Sedelmeyer túl magas árat szabott, továbbvitette a Golgotá-t. Eu rópai diadalút után ezt is New Yorkban mutatták be, és ezt is John Wanamaker vásárolta meg. Sorsa 1988-ig összefonó dott a Krisztus Pilátus előtt-tel. Ekkor, a Sotheby's aukción egy magyar galériatulajdonos, Bereczki Csaba Gyula vásá rolta meg, s O adta át magyar bemutatóra 2004-ig. 2004-
ben a festményt a jelentős Munkácsy gyűjteménnyel rendel kező, munkácsi származású Pákh Imre vásárolta meg, aki a műalkotást 2016. január 22 - ig szóló letéti szerződéssel a Déri Múzeumban helyezte el. A Golgota nehezebb feladatot jelentett Munkácsynak, mint az első és a harmadik festmény. Azok cselekménye zárt térben játszódik, ezé a szabadban, a Koponyák hegyén. Ott az adott szűk tériség segített összefogni a kompozíci ót, itt a hatalmas természeti kép szinte elnyeli a csoportot, illetve a két csoportot. Az egyik Krisztusé és a siratóké, a másik a szemlélődök és eltávozók csoportja. Itt, az árnyal tan jellemzett tömegben látjuk a legérdekesebb figurákat: a közönyös zsidó ácsot, a mellét verő, futó zsidó férfit, és az ún. arab lovast. Azaz a lóháton ülő titokzatos, jelképes alakot. A mű legnagyobb erénye a jellemző, kifejező kolorit és a tájfestés. Az ég vészjóslóan ismétli a megtörtént, jóvá tehetetlen drámát, amelyet mindegyik evangélista megírt, ha szűkszavúan is. A Golgota 107 év után, 1991 őszén érkezett ismét Bu dapestre. 1992-93-ban restaurálta Szentkirályi Miklós, Lente István és Menráth Péter. 1993 húsvétján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1993 Szent István napjától a Déri Múzeum Munkácsy-Termében látható.
Fotó: Hapák József
ECCE HOMO! (íme az ember!), 1896. Olaj, vászon, 403 x 650 cm Jelzés jobbra lent: Munkácsy Mihály 1896 Déri Frigyes ajándékaként került a Déri Múzeum gyűjtemé nyébe A bibliai történésben középső, a megfestést illetően be fejező darabja a Krisztus-trilógiának. A két festmény már évek óta Philadelphiában volt, amikor Munkácsyt egy ma gyar grafikus, nyomdász, Kádár Gábor rábeszélte a sorozat teljessé tételére. (0 volt a „vándoroltatás" menedzsere is.) A témaválasztást bizonyára meghatározta Anatole France Júdea helytartója című novellája, s Munkácsy egészségé nek, idegállapotának végső megrendülése. Ez késztette arra, hogy ne a dicsőséges feltámadást, vagy mennybe menetelt fesse meg, hanem Krisztus és Pilátus második, fájdalmas találkozását. A Megváltó arcában a szenvedő, nagybeteg Munká csy belső önarcképére kell ismernünk. Pilátus e szavakkal mutatja be őt a népének: Íme, az ember! (Ecce Homo!) Szavaira (hogy ti. nem talált benne bűnt a római törvények szerint) reagál a tömeg. A férfiak durva, támadó mozdu lataival szemben a nők gesztusai finomak, védelmezőek. A kortársak Mária, János evangélista, Bűnbánó Magdolna, Péter apostol, Nikodemus, arimetheai József, Júdás alakját nevezték meg, azonosították a képen. Ezt tehették, hiszen Munkácsynak ez a műve a leginkább leíró jellegű. Fáradt, utolsó alkotása, amelyet O hozott el Budapestre, a millenáFelelős kiadó: dr. V Szathmári Ibolya megyei múzeumigazgató Nyomdaipari Szolgáltató KKT., Debrecen
ris kiállításra. A művet ezt követően Bécsben, Brüsszelben, Angliában és Írországban láthatták. 1899-ben pl. a fiatal James Joyce csodálta és írta le (Dublinban látta). Az Ecce Homo megfordult ugyan Amerikában is, de nem találkozha tott a két előző festménnyel. Azok előbb Wanamaker vidéki házában voltak, 1907-1911 között restaurálás alatt álltak. 1911-től a Wanamaker nagyáruházban létrejött a Munkácsy Room, amelyet két újságíró pontosan leírt és nem említette az Ecce Homo-t. Ez a két újságíró azért járt Philadelphiában, hogy tájékozódjék: Wanamaker átadná-e Magyarország nak a festményeket? 1914-ben ugyanis Velencében, majd Budapesten mutatták be az Ecce Homo-t. Felmerült annak az ötlete, hogy egy épülő magyar katolikus székesegyház ban együtt, egymás mellett álljon Munkácsy Krisztus-triló giája. John Wanamaker hajlandó lett volna átadni a képe ket, de még az Ecce Homo megvételére sem jött össze az angol-amerikai konzorcium által kért 120 ezer korona. Ki tört az első világháború, a kultúrára senki nem gondolt. Ebben a reménytelen helyzetben tűnt fel Déri Frigyes, Bécs ben élő kereskedelmi tanácsos, aki 76 ezer aranykoronáért megvásárolta az Ecce Homo-t. Halála, 1924 után a fest mény - Déri hatalmas művelődéstörténeti hagyatéka ré szeként - Debrecenbe került. 1930 óta a számára épített tetővilágításos különteremben áll. 1993-ban a Golgota, 1995-ben a Krisztus Pilátus előtt került mellé, két oldalára. Ezzel megvalósult - legalábbis átmenetileg - az 1882-es, ill. az 1914-es törekvés, amely az egyesítésére, az együttes be mutatására irányult. Bízunk abban, hogy a világbemutatót tartós ittlét követi! Sz. Kürti Katalin Fotó: Hapák József
DÉRI MÜZEÜM, DEBRECEN
