MUNKAANYAG. Herédi János. A vámtarifa alkalmazásának általános szabályai. A követelménymodul megnevezése: Áruosztályozás és áruismeret

YA G

Herédi János

A vámtarifa alkalmazásának

M

U N

KA AN

általános szabályai

A követelménymodul megnevezése:

Áruosztályozás és áruismeret A követelménymodul száma: 1982-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-003-50

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

YA G

ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

Az Európai Unió a harmadik országokból a közösség területére behozott árukkal szemben

Közös Vámtarifát alkalmaznak. Ezen kereskedelempolitikai eszköz alkalmazását a Tanács 1987. július 23-i, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról

szóló 2658/87/EGK rendelete biztosítja a tagállamok részére. Ebből következik, hogy a Közös Vámtarifa az egyik meghatározó eleme az Európai Unió alapját képező vámuniónak.

KA AN

A Római Szerződés e tényt a következőképpen támasztja alá.

"A Közösség egy vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed és magába foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá egy közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban." Az Európai Unió által alkalmazott Közös Vámtarifa - mint a nemzetközi áruforgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések foglalataként - magába foglalja többek között a Kombinált Nómenklatúrát. 1

U N

A Kombinált Nómenklatúra - az Áruosztályok és Árucsoportok rendszerében - az árukat természetrajzi sorrendben rendszerezi, amelyek az egyszerűtől az összetett felé haladva követik egymást. Ezen rendszerező elv alapján valósul meg az áruosztályozás, a különböző

termékkörök

esetében.

Az

általános

szabályok

ismerete,

valamint

azok

egységes

alkalmazása a helyes áruosztályozás alapja, amelyek tartalmazzák azokat a rendelkezéseket,

M

amelyek kiterjednek az egész vámtarifára (Kombinált Nómenklatúrára). Minden egyes a vámtarifába beosztályozandó áru esetében meg kell vizsgálni, hogy melyik alkalmazási

szabály alapján történik az osztályozás. A Kombinált Nómenklatúra hat különböző általános

szabályt ismer, amelyeket számmal határol el egymástól. A szabályok alkalmazása során a legfontosabb szempont, hogy az első négy szabály tekintetében sorrendiséget kell fenntartani. A sorrendiség ebben az esetben azt jelenti, hogy nem alkalmazható a 2. szabály

az 1. szabály figyelembe vétele nélkül. Tehát a sorrendiség a szabályok alkalmazásánál szigorúan figyelembe kell venni.

1 A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról 1

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az 5. és a 6. szabály esetében – azok speciális tartalmuk miatt – azonban nem áll fenn,

hiszen az 5. szabály a csomagolóanyagok és csomagolótartályok osztályozásával, a 6.

szabály pedig az alszámok alá történő osztályozással foglalkozik. A kereskedelmi forgalomba az áruk jelentős része valamilyen csomagolóanyagban kerül értékesítésre, így ezen

termékek

osztályozása

során

az

adott

termék

áruosztályozása

mellett

a

csomagolóanyag osztályozására vonatkozó szabályokat is érvényesíteni kell. A Kombinált

Nómenklatúrában megtalálható vámtarifaszámok nyolc számjegyűek tekintettel arra, hogy

alszámos bontást is tartalmaznak (HR és KN alszám), így a 6. szabály is az első négy szabály

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA

YA G

valamelyike mellett kerül alkalmazásra.

Mielőtt elkezdenénk részleteiben ismertetni a Kombinált Nómenklatúra alkalmazásának

egyes általános szabályait - amelyek használata valamennyi a vámtarifába besorolható Európai

Unió

Nómenklatúrát.

KA AN

termék áruosztályozás során kötelező jelleggel alkalmazni kell -, ismerkedjünk meg az tagállamai

által

egységesen

alkalmazott

vámtarifát,

a

Kombinált

A Kombinált Nómenklatúra - ahogy a bevezetőben is utaltunk rá - a Közös Vámtarifa

jogszabályi

rendelkezéseinek

egyik

elemeként

kerül

alkalmazásra.

A

Kombinált

Nómenklatúra jogi alapját és rendeltetését, a Tanács 1987. július 23-i, a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet 1. cikk (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint.

U N

„E rendelettel létrejön egy áru nómenklatúra (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra -KN) azzal a céllal, hogy egyszerre és egyidejűleg eleget tegyen mind a Közös Vámtarifa, mind a Közösség külkereskedelmi statisztikájának, illetve az áruk exportálását vagy importálását érintő más közösségi politikák által megkívánt követelményeknek.” A Kombinált Nómenklatúra - a fenti meghatározás alapján - nem csak egy szűken vett vám

M

célokat biztosító árujegyzék, hanem a külkereskedelmi statisztikai kimutatások alapjául is

szolgál. Maga a Kombinált Nómenklatúra a rendelet I. számú mellékletében található meg. A 2658/87/EGK rendelet 12. cikk (1) bekezdése meghatározza, hogy a Nómenklatúrát minden

évben legkésőbb október 31-ig, az Európai Unió hivatalos Lapjában közzé kell tenni

egységes szerkezetben. A hivatalos Lapban közzétett Kombinált Nómenklatúra a következő

év január 1-től - december 31-ig hatályos.

2

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A KOMBINÁLT NÓMENKLATÚRA SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítését tekintve több részből tevődik össze.

1. Első Rész - Bevezető Rendelkezések I. szakasz – Általános Szabályok A. Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok Ebben a fejezetben kerülnek ismertetésre az árosztályozáshoz kapcsolódó alkalmazási

YA G

szabályok (1-6. szabály), amelyeket a HR Nómenklatúrából átvettek. Az egyes szabályok

olyan alapelveket tartalmaznak, amelyek kiterjednek az egész Kombinált Nómenklatúrára. Részletezésük egy külön fejezetben kerül bemutatásra. B. A vámtételekre vonatkozó általános szabályok

A KN alapesetben az ún. Szerződéses vámtételeket (3. oszlop) alkalmazza a harmadik országokkal szemben. A Szerződéses vámtétel lényegében a legnagyobb kedvezményes

KA AN

elbánás elvének megfelelően kerül kialakításra az EU részéről.

C. A nómenklatúrára és a vámtételekre egyaránt vonatkozó általános szabályok Ebben a fejezetben olyan általános érvényű szabályok és rendelkezések találhatóak meg, amelyeket a vámtarifa használata, illetve a vámtételek alkalmazása során egységesen kell alkalmazni. -

a vámérték meghatározására vonatkozó szabályok,

-

a meghatározott célú felhasználásuk alapján kedvezményes tarifális elbánásban

a vám kivetésének alapjául szolgáló tömeg meghatározása, részesülő árukra vonatkozó rendelkezések,

U N

-

-

az euró értékének rögzítési szabályai.

II. szakasz – Különös rendelkezések A. Egyes hajókhoz vagy más vízi járművekhez, illetve tengeri fúró- vagy termelési platformokhoz használt áruk

M

-

-

-

-

-

-

-

B. Polgári légi járművek és azokhoz használt áruk C. Gyógyszeripari termékek D. Átalányvámtétel E.

Csomagolótartályok és csomagolóanyagok

F. Kedvezményes tarifális elbánás az áru jellege alapján Jelek, rövidítések és szimbólumok Kiegészítő mértékegységek

3

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. Második rész – Vámtarifa A Kombinált Nómenklatúra legrészletesebb és terjedelmesebb része, tekintettel arra, hogy

tulajdonképpen itt található meg a vámtarifa valamennyi szerkezeti elemével, amelyek az alábbiak: -

Általános szabályok (1-6. szabály)

-

Árucsoportok (Ács.): az Áruosztályokon belül találhatóak (1. – 98. Ács.)

-

-

Áruosztályok (Áo.): eltérő számú Árucsoportot tartalmaznak (I. – XXI. Áo.) Árualcsoportok: az Árucsoportokat tagolják fel (pl.: 39., 63., 72., 71. Ács.) Vámtarifaszámok (vtsz.): (pl.: 2621 10 00) 

vámtarifaszám (1-4. pozíció)

◦ ◦

YA G

-

1-2. pozíció az árucsoportot jelöli

3-4. pozíció az árucsoporton belül elfoglalt helyet jelenti



HR alszám (5-6. pozíció)



KN alszám (7-8. pozíció)

A Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámok, minden esetben 8 számjegyűek. A KN

alszámok kizárólag a HR szerinti vámtarifaszámot (6 számjegy) követően kerülnek jelölésre

-

Megjegyzések:    

-

KA AN

a vámtarifaszám 7. és 8. pozíciójában.

Áruosztály előtti Megjegyzés,

Árucsoport előtti Megjegyzés, Alszámos Megjegyzés (HR),

Kiegészítő Megjegyzés (KN).

Árumegnevezések: a Kombinált Nómenklatúra valamennyi vámtarifaszámához és alszámához kapcsolódik árumegnevezés, amely lehet konkrét (0601 vtsz.) vagy Lábjegyzet:

olyan

szöveges

U N

-

általános (0602 vtsz). Ugyanez a szabály érvényesül az alszámok esetén is.

-

tartalmaznak,

amelyek

a

Kombinált

Nómenklatúra alkalmazásával kapcsolatosak. A vámtarifa lapjainak alsó részében kerülnek feltüntetésre. Pl.: autonóm vámtétel vagy tarifális intézkedések alkalmazása. Vámtételek: Az Általános szabályok keretében részletezésre került.

Kiegészítő mértékegységek: A Kombinált Nómenklatúra 4 oszlopában kerülnek feltüntetésre bizonyos árukörök esetében.

M

-

információt

3. Harmadik rész – Vámtarifa mellékletek A Kombinált Nómenklatúra ezen részében összesen kilenc melléklet található, amelyek a vámtarifa általános és speciális rendelkezéseihez egyaránt felhasználhatóak. -

Mezőgazdasági alkotóelemek (EA); Kiegészítő vámtételek cukorra (AD S/Z) és lisztre

-

Azok a termékek, amelyekre belépési ár alkalmazandó (2. melléklet.),

-

(AD F/M) (1. melléklet),

Vámmentességet élvező gyógyszerek és azokhoz felhasznált anyagok jegyzéke (3.-6. mellékletek),

4

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

Illetékességgel

-

Fogyasztásra alkalmatlan áruk (denaturáló szerek) jegyzéke (8. melléklet),

-

rendelkező

vámkontingensek (7. melléklet), Kedvezményes

tarifális

közösségi

elbánás

hatóságok

biztosításához

bizonyítványok az áru jellege alapján (9. melléklet).

által

szükséges

megnyitott

WTO

igazolások

és

1. SZABÁLY

YA G

„Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a kővetkező rendelkezések alapján kell meghatározni.” Az 1. szabály rendelkezései rögtön az elején meghatározzák, hogy mi szolgál alapul, valamint mi nem vehető figyelembe az egyes áruk osztályozása során. Ennek megfelelően az 1. szabály első része megállapítja, hogy az áruosztályok, árucsoportok, árualcsoportok címei

KA AN

csak tájékoztató jellegűek ez az áruosztályozásnak nem képezi az alapját! Tekintettel arra,

hogy a vámtarifa magába foglal minden a kereskedelemben előforduló árut, azonban

valamennyi árut a címekben nem lehet felsorolni.

Az egyes címek a legnagyobb általánosságban említik meg az áruosztályokba és

árucsoportokba tartozó termékek körét és ez az általánosítás nem elegendő az áruk helyes osztályozásához. Számtalan esetben azonban egy áruosztályba vagy árucsoportba besorolt

áruk eltérő jellege és nagy száma lehetetlenné teszi azokat a címek szövegében felsorolni vagy külön-külön megnevezni.

Pl.: XV. Áruosztály: „Nem nemesfém és ebből készült áruk”. Létezik számtalan olyan nem

U N

nemesfémből készült áru (gázkazán - XVI. Áruosztály; gépjármű - XVII. Áruosztály), amelyeket nem osztályozhatjuk a XV. Áruosztályba.

Pl.: Az 51. Árucsoport címe „Pamut”. A szabály alapján nem jelenthető ki, hogy minden pamutból készült termék az 51. Árucsoportba tartozik, mert a pamutból készült ruházati

M

cikkeket (pl.: szőtt férfi pamuting) a 62. Árucsoportba kell osztályozni.

Pl.: 39. Árucsoport: „Műanyag és ebből készült áruk”. A 39. Ács. Megjegyzés (2) bekezdése alapján látható, hogy melyek azok az áruk, amelyeket nem osztályozhatóm a 39. Árucsoportba, meg akkor sem műanyagból készültek (lábbeli, kalap, vonalzó, gomb).

Pl.: 62. Árucsoport: „Ruházati cikkek, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk

kivételével”. Az Árucsoport címe alapján nem készülhetnek áruk kötött és hurkolt anyagból a

62. Árucsoportba (mert azokat a 61. Árucsoportba osztályozzuk), mégis a 6212. vámtarifaszám alá tartoznak a vámtarifaszám szövegében megjelölt ruházati cikkek akkor is,

ha azok anyaga kötött vagy hurkolt – melltartó, harisnyatartó, fűző… (…kötött vagy hurkolt

anyagból is.).

5

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az 1. szabály a továbbiakban kimondja, hogy mi alapján végezhető el az áruosztályozás: -

a vámtarifaszámok szövegében foglalt árumegnevezések alapján,

Pl.: 0203 vtsz. hűtött sertéshús; 1002. vtsz. rozs; 1507. vtsz. szójabab olaj; 2507 kaolin; -

Áruosztály, Árucsoport, Árualcsoport előtti Megjegyzések rendelkezése szerint,

Pl.: 20. Árucsoport Megj. (4) bekezdés:”a 7 tömegszázalék vagy annál magasabb szárazanyag-tartalmú paradicsomlevet a 2002. vtsz. alá kell besorolni.”A Megjegyzés

YA G

egyértelműen és pontosan fogalmaz az áruosztályozásra vonatkozóan.

Pl.: 1. Árucsoport tartalmazza az élő állatokat, azonban az 1. Árucsoport Megj. (1) bekezdés

a.) pontja kivételként határozza meg, hogy az élő halat, rákot, puhatestűeket és más gerinctelen vízi állatokat a 3. Árucsoportba kell osztályozni.

Pl.: 1209. vámtarifaszám: „Mag, gyümölcs és spóra, vetési célra”. A vámtarifaszám szövege

alapján a rozs vetőmagot, mint vetési célra szolgáló magvat a 1209. vtsz alá kellene

osztályozni. A 12. Árucsoport Megjegyzés (3) bekezdése azonban meghatározza, hogy a

KA AN

gabonafélék (rozs) magja akkor sem osztályozható a 1209. vtsz alá, ha vetési célra hozták be a Közösség vámterületére, hanem a 10. Árucsoportba kerül besorolásra.

Azonban nem lehet minden esetben a vámtarifaszám szövege (árumegnevezés), vagy a Megjegyzések rendelkezései alapján az osztályozást elvégezni. Ilyen esetekben kerül sor -

a következő szabályok (2,3,4,5) szerinti osztályozásra, feltéve, ha azok alkalmazása

nem

ellentétes

rendelkezéseivel.

a

vámtarifaszámok

szövegével

illetve

a

Megjegyzések

Vagyis olyan esetekben, amikor a vámtarifaszám szövege, vagy a Megjegyzések konkrét

U N

rendelkezést tartalmaz az osztályozandó árura vonatkozóan, akkor a további szabályok nem

alkalmazhatóak. A szabály értelmében és alkalmazása során a vámtarifaszámok, valamint az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések az elsődlegesek, azaz az áruosztályozásnál ezeket kell legelőször figyelembe venni.

Pl.: Fűszerkeverék, amely tartalmaz: 60 % őrölt ánizsmagot (0909 vtsz) és 40 % őrölt

M

kakukkfüvet (0910 vtsz). Felvetődik a kérdés, hogy az első látásra két vámtarifaszám alá tartozó árut lehet-e a 3/b szabály alapján osztályozni, tekintettel arra, hogy ezen szabály

foglalkozik a keverékek áruosztályozásával. Azonban az árut nem osztályozhatom a 3/b szabály alapján, mert a 9. Árucsoport Megj. (1) bekezdése egyértelmű osztályozási szabályt

határoz meg a fűszerkeverékek besorolását illetően. A fűszerkeveréket az 1. szabály szerint kell osztályozni.

6

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Pl.: Szőrmével bélelt férfi gyapjú kabát esetén szintén alkalmazható lenne a 3/b szabály, vizsgálva az áru lényeges jellemzőjét. Ez alapján két vámtarifaszám jöhet szóba, a 62.

Árucsoport, mint szövetkabát, valamint a 43. Árucsoport, mint műszőrméből készült áru, ha a bélést tekintjük lényeges jelleget adó alkotóelemnek. A 3/b szabály nem alkalmazható, mert a 43. Árucsoport Megj. (4) bekezdés meghatározza a lényegtelen díszítéstől eltekintve

a műszőrmével bélelt és borított ruházati cikkek a 43. Árucsoportba, mint műszőrméből készült áruként kerül besorolásra. Mivel a fenti rendelkezést az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés tartalmazza, ezért 1. szabály szerint történik az áruosztályozás.

Pl.: A 3/b szabály rendelkezik a készletek osztályozásáról. Azonban a 8206 vtsz. szövege az

YA G

következőek szerint rendelkezik:

"A 8202–8205 vámtarifaszámok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben" A vámtarifaszám szövege egyértelműen meghatározza a készlet osztályozásának főbb szempontjait. Vagyis a vámtarifaszám szövege alapján a készletnek meg kell felelnie a 3/b

szabály előírásainak, azonban az 1. szabály alapján kell az osztályozást elvégezni. Tekintettel arra, hogy a "következő szabály" (példánkban a 3/b szabály) alkalmazása a

vámtarifaszám

szövegében

meghatározott

árumegnevezéssel.

KA AN

ellentétes

Vagyis

a

vámtarifaszám szövegében leírt árumegnevezés rendelkezése az irányadó az áruosztályozás során.

Az 1. szabály után és azzal párhuzamosan a 6. szabály kerül értelmezésre, ugyanis e szabály

ismerete nélkül a jelenleg használt Kombinált Nómenklatúrában nem tudnánk eljutni a teljes

nyolc számjegyű vámtarifaszámhoz, mivel a 6. szabály rendelkezik az alszámok alá történő

osztályozásról. Vagyis az 1. szabály a vámtarifaszámok szövegére, a Megjegyzésekre utal,

így az áruosztályozást csak a vámtarifaszám első négy számjegyére lehet elvégezni. A vámtarifaszám további részeire (alszámaira) vonatkozóan csak a 6. szabály határoz meg

U N

kötelező jellegű rendelkezéseket.

6. SZABÁLY

M

„A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifa alszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifa alszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”

7

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az 1. szabályt követően szándékosan a 6. szabály kerül ismertetésre, hiszen ezen szabály

segítségével lehet nyolc számjegyű vámtarifaszámot meghatározni az Európai Unió tagállamai által egységesen használt Kombinált Nómenklatúrában (KN). Hiszen a 6. szabály az alszámok alá történő áruosztályozást szabályozza. A 6. szabály rendelkezései nagyon

hasonlítanak az 1. szabály előírásaira. A különbség abban jelenik meg, hogy a 6. szabály nem a négy számjegyű vámtarifaszámok szintjén, hanem az alszámok szintjén rendelkezik a

termékek áruosztályozásáról.

A fentiekben meghatározott általános jellemzők figyelembe vételével meghatározható, hogy a 6. szabály a vámtarifa alszámai alá történő osztályozásra, valamint a különböző szintű

YA G

alszámok összehasonlítására vonatkozik.

A szabály értelmében a vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolás során figyelembe

kell venni: -

a vámtarifa alszámok szövegében foglalt árumegnevezéseket,

-

az előző szabályok (2. - 5. szabályok) rendelkezéseit, azzal a feltétellel, hogy csak

-

az alszámokra vonatkozó Alszámos Megjegyzésekben foglalt rendelkezéseket, azonos szintű vámtarifa alszámok hasonlíthatóak össze,

az áruosztályok és árucsoportok előtti Megjegyzésekben foglalt rendelkezéseket,

KA AN

-

feltéve, ha azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.

Az osztályozás során ügyelni kell arra, hogy csak azonos szintű alszámok hasonlíthatóak

össze. Továbbá, hogy az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések nem lehetnek ellentétesek az Alszámos Megjegyzésekkel.

Felmerülhet a kérdés azzal kapcsolatosan, hogy mit jelenthet az azonos szintű alszámok

összehasonlítása? Az általános szabályok bevezető részében meghatározásra került, hogy a

Kombinált Nómenklatúrában az egyes árukat nyolc számjegyű vámtarifaszámok kódolják. A

U N

vámtarifaszámok – megvalósítva az egységes vámnyelvezetet – felépítése a vámtarifák

történeti kialakulása során nyerte el a mai formáját és szerkezetét. A vámtarifaszám szerkezeti felépítésében két szinten is találkozunk alszámokkal. Az első szint a

vámtarifaszám 5. és 6. számjegyében található meg, amelyet HR alszámnak nevezünk. Ez az alszám – a nevéből adódóan – a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HR Vámtarifa)

M

tartalmazza, mint kötelező alszámot. A második szinten található meg – ami a

vámtarifaszám 7. és 8. számjegye – a KN alszám. Ezt az alszámot – ahogy a neve is mutatja –

a Kombinált Nómenklatúra (KN) határozza meg. A 6. szabály ezen két szinten meghatározott alszámok alá történő osztályozást biztosítja az

áruosztályozás keretében.

Alszámok összehasonlítása az alábbiak szerint történik a 6. szabály alkalmazása során: 1. A terméket először négy számjegyű vámtarifaszám alá kell besorolni.

2. Ezt követően az azonos szintű alszámokat szükséges összehasonlítani és ez alapján kiválasztani a helyes alszámot

8

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI i. (-) egy vonalas szintű alszámot, az egy vonalas alszámmal

ii. (--) két vonalas szintű alszámot, a kétvonalas alszámmal, de csak a kiválasztott (-) egyvonalas szintű alszámon belül…

Az alszámokon belül megkülönböztetünk különböző szinteket, amelyeket a Kombinált

Nómenklatúra vízszintes vonalakkal jelöl. (pl.: -, --, ---). Az egyforma számú vonalakkal jelzett alszámok tartoznak ugyanazon szinthez. Pl.: 2208 60 11 vtsz (legfeljebb 2 l-es kiszerelésű Vodka) és a 2208 60 19 vtsz (több mint 2

l-es kiszerelésű Vodka) összehasonlítható egymással, mert mindegyik három vonalas (---)

YA G

szintű alszám, ugyanazon két vonalas (--) szintű bontáson belül. A 2208 60 19 vtsz és a

2208 60 99 vtsz már nem hasonlítható össze egymással, mert ugyan mindegyik három vonalas (---) szintű alszám, de nem ugyanazon két vonalas (--) alszám alá tartoznak.

NÉZZÜNK EGY PÉLDÁT RÉSZLETESEN LEVEZETVE. Pl.: Fagyasztott sertéscomb csonttal.

KA AN

A terméket - jellegéből adódóan - a 2. árucsoportba osztályozzuk, mint élelmezési célra

alkalmas húsféle. Az adott árut - figyelemmel a vámtarifaszám szövegére - a 0203 "Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva" vámtarifaszám alá soroljuk. Ezzel tulajdonképpen,

az 1. szabály alkalmazásával eljutottunk a négy számjegyű (0203) vámtarifaszám szintjére.

Ettől kezdve pedig a 6. szabály alkalmazása következik, vagyis az alszámok alá történő

osztályozás. Össze kell hasonlítani a 0203 vámtarifaszám alszámait azonos bontási szinten. Az egyforma számú vonallal jelölt alszámok találhatók ugyanazon a szinten, ezért az árubesorolás során fontos, hogy csak az azonos szintű alszámok hasonlíthatóak össze.

U N

Először az egyvonalas bontásokat hasonlítjuk össze, - Frissen vagy hűtve: - Fagyasztva:

Számunkra az egyvonalas (-) bontásból a "fagyasztva" kifejezést kell kiválasztani, ezt

M

követően a kiválasztott egyvonalas bontáson belül a kétvonalas (--) bontásokat hasonlítjuk

össze,

– – Egész és fél: – – Comb, lapocka és részei, csonttal: – – Más: A kétvonalas (--) bontások közül a "Comb, lapocka és részei, csonttal" kifejezést kell

kiválasztani, majd a kiválasztott kétvonalas bontáson belül a háromvonalas (---) bontásokat hasonlítjuk össze,

9

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI – – – Házi sertésből: – – – Más A háromvonalas (---) bontások közül a "Házi sertésből" kifejezést kell kiválasztani, majd a

kiválasztott háromvonalas bontáson belül a négyvonalas (----) bontásokat hasonlítjuk össze,

– – – – Comb és részei (0203 22 11)

YA G

– – – – Lapocka és részei (0203 22 19) A fenti példa helyes vámtarifaszáma tehát, a 0203 22 11. Az áruosztályozás során az alszámok

összehasonlítását

vámtarifaszámot nem érünk el.

egészen

addig

2/A. SZABÁLY

kell

elvégezni,

amíg

nyolc

számjegyű

KA AN

„A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura (vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura) is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak vagy mutatnak be.” A fentiekben meghatározott szempontok alapján 2/a szabály a következő áruk osztályozási rendelkezéseit tartalmazza: -

befejezetlen árukat,

U N

-

nem teljesen kész,

-

-

-

nyersdarab,

szétszerelt áruk,

össze nem állított áruk.

M

Ezeket a termékeket a kész, befejezett, összeállított termékek vámtarifaszáma alá

osztályozzuk azzal a feltétellel, ha rendelkeznek a készáru jellemzőivel. A szabály két fő

részre tagolható, amelynek első része a nem teljesen kész, a befejezetlen áruk, valamint a nyersdarab osztályozási szempontjaival foglalkozik.

10

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Nem teljesen kész, befejezetlen áruk Az egyes készáruk tekintetében meghatározható, hogy általában nem merül fel probléma azok

áruosztályozásával

kapcsolatosan.

Azonban

felmerül

a

kérdés,

hogy

hogyan

osztályozható be a vámtarifába azok az áruk, amelyek még nincs teljesen készen? Erre a

feltett kérdésre ad választ a 2/a szabály első része. Bármely vámtarifaszámnak egy szóban forgó árura vonatkozó rendelkezése kiterjed egyrészt a szóban forgó készárura, valamint a

nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is egyaránt, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru, a kész vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel rendelkezik.

YA G

Nem teljesen készáru: olyan áruk, amelyek egy része hiányzik, nem készültek el teljesen. Pl.: Kerékpár gumiköpeny nélkül, villanyfúró befogótokmány nélkül, bőrönd fogantyú nélkül, műanyag szerszámosláda fogantyú nélkül.

Befejezetlen áru: olyan áruk, melyek esetében valamely gyártási eljárás, vagy művelet marad el ahhoz, hogy késznek vagy befejezett terméknek lehessen tekinteni.

KA AN

Pl.: Lakkozatlan asztal, festetlen képkeret, nyers fából készült játékok festés, díszítés nélkül A fentiekből megállapítható, hogy olyan árukra vonatkozik a 2/a szabály, amelyek nem teljesen kész, vagy befejezetlen állapotban egyaránt felismerhetőek az áru jellegéből, valamint rendelkeznek a készáru lényeges ismérveivel. Vagyis a példákban említett termékeket, mint készárut kell osztályozni a saját vámtarifaszámuk alá. Nyersdarab

Olyan áruk, amelyek közvetlen felhasználásra nem alkalmas, de rendelkezik a készáru

megközelítő alakjával, körvonalával. Az áru további megmunkálása szükséges, hogy

U N

készáruként felhasználható legyen.

Pl.: Nyers kulcs, vagy nyers tengelyöntvény, amely durva és nagyolt felhasználásra

alkalmatlan felismerhető lényeges jellemzőiből (dugattyúk helye) a késztermék; műanyag

palack elő forma, amely hengeres alakú köztes termék, amelynek egyik vége zárt, a másik vége pedig nyitott és csavarmenetet tartalmaz. Ezen árunál a a menetes vég alatti részt

M

fogják a szükséges méretre és alakra formálni.

Nem tekinthető nyersdarabnak az olyan rúd, lemez stb., amely még nem rendelkezik a

készáru jellegzetes formájával, alakjával. Ezeket az árukat anyaguknak megfelelő saját

vámtarifaszámuk alá osztályozandóak.

Pl.: ólomlap, ólomlemez: 7804. vámtarifaszám alá osztályozzuk, mint félkész terméket. A 2/a szabály második része rendelkezik a szétszerelt vagy össze nem állított áruk osztályozási szempontjairól.

11

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Össze nem állított vagy szétszerelt áruk A szabály második része rendelkezik a szétszerelt és össze nem állított termékek osztályozásáról.

A 2/a szabály rendelkezései alapján az egyes áruk érkezhetnek: -

mint készáru össze nem állítva (összeszereletlenül),

-

mint készáru szétszerelve,

-

mint nem teljesen kész vagy befejezetlen áru szétszerelve.

mint nem teljesen kész vagy befejezetlen áru össze nem állítva,

YA G

-

A c) és a d) pontban meghatározott termékek esetében feltételként kerül meghatározásra, hogy a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru rendelkezzen a készáru lényeges jellemzőjével. Ennek a feltételnek megfelelő áruk tarifális besorolását az össze nem állított, valamint a szétszerelt állapot nem befolyásolja.

Össze nem állított áru: olyan áruk, amelyek még nem voltak összeszerelve, vagyis az árut a

KA AN

rendeltetés helyszínen fogják utólag összeszerelni.

Pl.: bútor, gépkocsi, óra, szerszámgépek, berendezések…

Szétszerelt áru: olyan áruk, amelyeket célszerűségből, vagy a szállítás érdekében, vagy terjedelme miatt szükséges mértékig szereltek szét.

Pl.: nagy terjedelmű gépsor, vagy daru beszállítása során szükséges mértékig szétszerelnek, majd az áru rendeltetetési helyén összeszerelik.

Az össze nem állított vagy szétszerelt állapotban bemutatott áruk olyan árukat jelent,

amelyeknek alkotórészeit rögzítő eszközökkel (csavarral, csapszeggel, pecekkel stb.) vagy

U N

szegecseléssel, illetve hegesztéssel lehet összeállítani, feltéve, hogy csupán összeállítási

műveletről van szó. A szétszerelt vagy össze nem állított áruk lehetnek nem teljesen kész vagy befejezetlen áruk is!

A szétszerelt vagy össze nem állított áruk esetében figyelemmel kell lenni az alábbiakra: a részek (akár szétszereltek, akár össze nem állítottak) együtt érkezzenek,

-

ne érkezzen be olyan alkotórész az adott szállítmányban, amelyek nem tartoznak

M

-

-

a beérkező alkotórészek között ne legyen a szükségesnél nagyobb darabszám, konkrétan az adott termékhez.

A b) és c) pontban meghatározott alkotórészeket mindig a saját vámtarifaszámuk alá osztályozzuk. Továbbá szintén a saját vámtarifaszámuk alá osztályozzuk azokat a beérkező

nem teljesen kész vagy befejezetlen árukat, illetve nyersdarabokat – össze nem állítva vagy

szétszerelve is -, amelyek nem felelnek meg a 2/a szabály rendelkezéseinek, vagyis, hogy rendelkezzenek a készáru lényeges jellemzőivel.

12

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A 2/a szabály nem alkalmazható a Kombinált Nómenklatúra I. - VI. áruosztályába tartozó árukra! Tekintettel arra, hogy ezen áruosztályok termékkörei állati, növényi, ásványi

termékek, valamint vegyi áruk. Egy részben feldolgozott baromfiból nem lehet következtetni

a teljes állatra, valamint az abból elkészítendő élelmiszerre, így e termék osztályozása során a feldolgozás, valamint a megmunkálás lesz tarifális szempont az árubesorolásuk során.

2/B. SZABÁLY

YA G

„A vámtarifaszámok szövegében valamely alapanyagra vagy anyagra történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az alapanyagnak vagy anyagnak más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékére vagy összetételére is vonatkozik. Az egy adott alapanyagból vagy anyagból előállított árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a teljes egészében vagy részben ilyen alapanyagból vagy anyagból készült árura is vonatkozik. Az egynél több alapanyagból vagy anyagból álló áruk besorolásánál a 3. szabályban foglalt elvek szerint kell eljárni.” A fentiekben leírtak alapján vizsgáljuk meg a szabály alkalmazásának főbb jellemzőit:

a 2/b szabály olyan vámtarifaszámok esetében alkalmazható, amelyek szövegében

KA AN

-

utalás található egy adott alapanyagra vagy egy adott anyagra.

Pl.: fagyasztott sertéshús – 0203 vtsz., cirokmag – 1007 vtsz., nád-vagy répacukor szilárd alakban – 1701 vtsz. -

utalás található egy alapanyagból készült árura a vámtarifaszám szövegében.

Pl.: természetes parafából készült áru – 4503. vtsz, műszőrme és ebből készült áruk – 4304 vtsz., vulkanizált lágygumiból készült ruházati cikkek – 4015 vtsz.

egy alapanyagra vagy anyagra utaló vámtarifaszám szöveg, kiterjeszthető úgy is,

U N

-

hogy az a vámtarifaszám magába foglalja a hivatkozott alapanyagnak vagy anyagnak

más alapanyaggal vagy anyaggal való keverékét. Vagyis az áruk nem kizárólag egy vámtarifaszám

szövegében

megnevezett

alapanyagból

tartalmazhatnak más hozzáadott anyagokat is egyaránt.

készülhetnek,

hanem

M

Pl.: kenhető tejkészítmények (vajkrém) - 0405. A 0405 vámtarifaszám szövegében utalást találunk egy alapanyagra (vajkrém), a 2/b szabály

értelmében azonban a szalámival vagy paprikával ízesített vajkrémet (mint az alapanyagnak

más anyaggal való keverékére, összetételére utalva) szintén a 0405 vámtarifaszám alá osztályozható. Pl.: Sózott vaj A 0405 vámtarifaszám szövegében utalás találunk a vaj szóra, mint alapanyag. A sózás

azonban nem befolyásolja az alapanyag jellegét, így a sózott vaj a 0405 vámtarifaszám alá osztályozható.

13

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Pl.: Vitaminnal és ásványi anyaggal dúsított tej (0401 vtsz), paprikás ízesítésű kockasajt

(0406 vtsz), természetes parafából készült lemez vászonerősítéssel (4502 vtsz), műanyag szigetelőszerelvény menetes fémbetéttel (8547 vtsz).

Pl.: a 2505 vtsz. alá osztályozzuk a természetes homokot színezve is. tekintettel arra, hogy a vámtarifaszám szövege megengedi az alapanyaghoz (homok) más anyag (színezék) keverését, így 1. szabály szerint osztályozunk. Pl.: 4502 vtsz. alá tartozó parafa lap vászon erősítéssel. A vámtarifaszám szövegében hivatkozott alapanyaghoz (parafa), megerősítés és felhasználás szempontjából hozzáadnak egy más anyagot (vászon). Azonban a hozzáadás csak olyan mértékben történik meg, amely

YA G

alapján az alapanyag (parafa) jellege és összetétele nem változik meg. Tehát a vászon megerősítés nem módosítja a parafa szerkezetét és tarifális besorolását a Kombinált Nómenklatúrában.

Valamennyi fenti példából egyértelműen megállapítható, hogy a 2/b szabály alapvetően az egyes

áruk

anyag

szerint

történő

osztályozását

határozza

meg.

Az

anyagnak

a

meghatározása még abban az esetben is fontos, ha bizonyos esetekben ez a szempont a

KA AN

megfelelő áruosztályozás mellett másodlagosnak tűnhet.

Pl.: Műanyagból készült szigetelőszerelvény belsőmenetes foglalattal ellátva, amelyet az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba (8547 vtsz.).

A 2/b szabály alkalmazása nem terjeszthető olyan módon, hogy az felülírja az 1. szabály

rendelkezéseit.

Pl.: Zsír sztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem keverve (1503). A vámtarifaszám szövege kizárja a más alapanyag vagy anyag jelenlétét, így a 2/b szabály

U N

ebben az esetben nem alkalmazható.

Összefoglalásképpen meghatározhatjuk, hogy a 2/b szabály egy alapanyagra vagy anyagra vonatkozó bármely vámtarifaszám szövegének alkalmazása kiterjeszti olyan módon, hogy az adott

vámtarifaszám magába

foglalja

az

ilyen

alapanyagnak

vagy

anyagnak,

más

alapanyaggal vagy anyaggal való keverékét vagy összetételét, azzal a feltétellel, hogy első

M

látásra is csak egy vámtarifaszám jöhet szóba – ami az alapanyag vámtarifaszámát jelenti – az áruosztályozás során. Ez azt jelenti, hogy a több anyag ellenére is csak egy anyag nevezhető meg az áruosztályozás érdekében.

Amennyiben a 2/b szabály alapján az alapanyagok vagy anyagok keverékeit, összetételét

első látásra (prima facie) két vagy több vámtarifaszám alá egyidejűleg is besorolható, abban az esetben a 3. szabályt kell alkalmazni.

14

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. SZABÁLY „Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:” A 3. szabály bevezető rendelkező része meghatározza, hogy amennyiben az adott áru első

látásra két vagy több vámtarifaszám alá is osztályozható lenne, abban az esetben a 3. szabály

rendelkezései szerint

kell

az

árubesorolás során

eljárni,

természetesen az 1. szabályban meghatározott osztályozási alapelveket.

figyelembe

véve

YA G

Pl.: A 48. Árucsoport Megjegyzés (7) bekezdése meghatározza, hogy a papírt, amely a 4801-

4811 vámtarifaszámok közül két vagy több vámtarifaszám alá is besorolható lenne, a

figyelembe vehető vámtarifaszámok közül a számsorrendben utolsó vámtarifaszám alá kell a Kombinált Nómenklatúrában besorolni.

Mivel a Megjegyzés konkrétan meghatározza, hogy a szóba jöhető vámtarifaszámok közül az utolsó alá kell osztályozni a papírt, így már nem osztályozhatjuk a 3/c szabály alapján,

KA AN

mivel az osztályozást az 1. szabály szerint kell végrehajtani.

A szabály alkalmazása során figyelembe kell venni annak használati sorrendiségét. Ennek megfelelően: -

3/a szabály a részletes leírás,

-

3/c szabály a számsorrendben utolsó vámtarifaszám meghatározásával biztosított az

-

3/b szabály a lényeges jellemző, áruosztályozás lefolytatása.

Ez azt jelenti, hogy először a szabályok között meglévő sorrendiséget kell betartani azok

U N

alkalmazása során, majd ezt követően a 3. szabályokon belüli sorrendiséget is figyelembe

kell venni. Tehát a 3. szabály csak az 1. és a 2. szabályok után lehet alkalmazni, ezen belül pedig a 3/b szabály pedig csak akkor alkalmazható, ha az árut a 3/a szabály alapján nem osztályozható.

Természetesen

ez

a

logikai

alkalmazási

sorrendiség

ugyanúgy

meghatározható a 3/c szabály esetében is. Vagyis a 3/c szabály csak akkor kerülhet

M

alkalmazásra az áruosztályozás során, amennyiben az adott árut sem a 3/a, sem pedig a 3/b szabályok alapján nem tudjuk osztályozni a Kombinált Nómenklatúrában.

A 3. szabályt csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben a vámtarifaszámok

szövegeiben foglalt árumegnevezések, illetve a Megjegyzések rendelkezései ellentétesen nem rendelkeznek.

15

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Pl.: 97. Árucsoporthoz Megjegyzés 4. bekezdés (B) pontja alapján azokat az árukat, amelyek

a 9701–9705 vámtarifaszámok valamelyike alá, valamint ugyanakkor a 9706 vámtarifaszám alá is osztályozhatóak, azokat mindig a 9701–9705 vámtarifaszámok egyike alá kell

osztályozni. Tehát az árukat a 97. Árucsoporthoz Megjegyzés 4. bekezdés (B) pontja szerint kell osztályozni (1. szabály) és nem a 3. szabály alapján.

Pl.: XVI. Áruosztály (3) bekezdés rendelkezik a bármilyen anyag megmunkálására alkalmas

szerszámgépről, amely a 8456, valamint a 8457-8461, a 8464 vagy 8465 vámtarifaszámok

alá

is

egyaránt

osztályozható.

Azonban

a

Megjegyzés

pontosan

meghatározza

rendelkezéseivel azt is, hogy az ilyen jellegű szerszámgép, amely egyszerre több

YA G

vámtarifaszám alá egyaránt besorolható, a 8456 vámtarifaszám alá kell osztályozni. Mivel a

Megjegyzés rendelkezései szerint osztályozunk az 1. szabály szerint kell figyelembe venni az árubesorolást.

Összefoglalva a fentiekben meghatározottakat, megállapítható, hogy a 3. szabályt összetett

árukra (két vagy több anyagból, valamint két vagy több alkotórészből) és keverékekre

alkalmazható. Figyelembe véve a különböző osztályozási szempontokat, el kell dönteni, hogy melyik az a szóba jöhető egyetlen vámtarifaszám, amely alá az adott áru

osztályozható. Kiindulási pontként megállapítható, hogy olyan jellegű áruval szembesülünk,

KA AN

amelyet több vámtarifaszám alá is osztályozhatunk. A megfelelő vámtarifaszám kiválasztása

során általában az anyag, terjedelem és a felhasználási cél figyelembe vételével, valamint összevetésével kell dönteni.

3/A SZABÁLY

U N

„Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.”

M

Az áruk meghatározása során kerülni kell az olyan megnevezéseket, amelyek nem biztosítanak pontos és egyértelmű felvilágosítást az áru besorolását illetően. Továbbá törekedni kell a név szerinti leírásra, illetve azon jellemzők feltüntetésére, amelyek befolyásolják az áru tarifális besorolását. A szabály meghatározza, hogy a legrészletesebb, legpontosabb áruleírást tartalmazó vámtarifaszámot előnyben kell részesíteni az általános leírást tartalmazó vámtarifaszámmal szemben. Tehát az árut a pontosabb leírás alapján kell osztályozni a vámtarifába.

16

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Törekedni kell a pontos név szerinti leírásra, valamint azoknak a jellemzőknek a feltüntetésére,

amelyek

befolyásolhatják

az

áru

tarifális

besorolását.

Helytelen

árumegnevezés: pl.: „más műanyag termék”, vagy „férfi télikabát”, vagy „elektromos

háztartási készülék”. Ezen árumegnevezések nem adnak megfelelő tájékoztatást a helyes vámtarifaszám kiválasztásához.

A fenti árumegnevezések helyesen: pl.: műanyag lap, 400x500 mm, porózus; férfi

gyapjúszövet téli kabát; elektromos háztartási kávéfőző, vulkanizált lágygumiból készült ruházati cikk.

-

áru anyagára,

-

előállítási módjára,

-

-

YA G

A részletes leírás vonatkozhat:

áru jellegére,

használati céljára... stb.

Ha az árut valamelyik vámtarifaszám szövege pontosabban meghatároz, mint egy másik, osztályozni.

KA AN

abban az esetben a pontosabb, részletesebb leírást tartalmazó vámtarifaszám alapján kell

Pl.: Acél étkezési villa osztályozása során két vámtarifaszám is szóba jöhet: -

-

7323. vámtarifaszám (asztali, konyhai áru vasból vagy acélból) 8215. vámtarifaszám (kanál, villa…)

Láthatjuk, hogy az osztályozandó árut mindkét vámtarifaszám nevesíti, azonban a 8215.

vámtarifaszám az, amely név szerint megnevezi az áru, így ez alá a vámtarifaszám alá osztályozunk.

U N

Pl.: Réz csengő besorolása esetén szintén az alábbiak jöhetnek szóba: -

-

7419. vámtarifaszám (rézgyártmányok)

8306. vámtarifaszám (harang, csengő...)

Szintén megállapítható, hogy a vonatkozó árut a 8306. vámtarifaszám alá kell osztályozni,

M

mert név szerint (legrészletesebben) kerül megnevezésre a vámtarifaszám szövegében.

Pl.: Személygépkocsiba való gyújtógyertya osztályozása esetén az alábbiakat kell figyelembe venni: -

-

8409. vámtarifaszám (motor alkatrész) 8511. vámtarifaszám (gyújtógyertya…)

A gyújtógyertyát a név szerint megnevező 8511. vámtarifaszám alá kell osztályozni. Fontos

szempont a 3/a szabály alkalmazása során, hogy rendelkezéseit nem lehet figyelembe venni, ha a részletesebb, pontosabb leírás az összetett áru egyes darabjaira, vagy a keverék egyik anyagára vonatkozik. 17

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A 3/a szabály második része rendelkezik arról, hogy meddig lehet a 3/a szabályt rendeltetésszerűen alkalmazni.

Ha a kevert vagy összetett áruknak, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben

kiszerelt áruknak csak bizonyos részeire vonatkozik kettő vagy több vámtarifaszám, akkor

az árubesorolás szempontjából szóba jöhető vámtarifaszámokat egyformán jellemzőnek kell tekinteni, abban az esetben is, ha valamelyik vámtarifaszám pontosabb vagy részletesebb, mint a többi. Ez azt jelenti, hogy a 3/a szabály alkalmazására a továbbiakban nincs lehetőség, így tovább kell lépni a 3/b vagy 3/c szabályra.

Pl.: Végtelenített szállítószalag, amelynek egyik oldala műanyag, a másik oldala vulkanizált

-

YA G

lágygumiból készült. A szóba jöhető vámtarifaszámok: 3926. vámtarifaszám (műanyagból készült áru)

4010. vámtarifaszám (szállítószalag vulkanizált gumiból)

A szóba jöhető két vámtarifaszám közül igaz, hogy a 4010-es vtsz pontosabb árumegnevezést tartalmaz, azonban az osztályozás nem dönthető el a 3/a szabály alapján,

ugyanis előbb az anyag-anyag közötti elsőbbséget kell megállapítani. Erre azonban csak a

KA AN

3/b szabály, vagy a 3/c szabály alapján van lehetőség.

Pl.: Fűszertartó készlet, amely áll egy fából készült, polcszerű tartóból (4419 vtsz.),

amelyben kialakított helye van a fűszert ténylegesen tartalmazó üvegtégelyeknek (7013

vtsz). Ebben az esetben mindkét vámtarifaszámot egyformán jellemzőnek kell tekinteni és

egyik alá sem osztályozható az áru csupán azért, mert bármelyik részletesebben vagy pontosabban határozza meg az adott árut. A terméket a 3/b szabály, vagy a 3/c szabály alapján osztályozzuk.

U N

3/B SZABÁLY

M

„Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, a szerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.” A fentiekben meghatározottak szerint a 3/b szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha a 3/a szabály rendelkezései szerint nem végezhető el az áruosztályozás (Lásd: sorrendiség). Továbbá megállapítható a 3/b szabály alkalmazása során, hogy a 2/b és a 3/b szabály

egyaránt említést tesz az "áruk keverékéről". Jogosan merül fel a kérdés ezzel kapcsolatosan, hogy mi a különbség a két szabály között e tekintetben.

18

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az alapvető különbség abban található meg, hogy a 2/b szabály alkalmazása esetén az

osztályozásra váró áruval kapcsolatban csak egy vámtarifaszám alkalmazása kerül szóba. Addig a 3/b szabályban meghatározott "áruk keveréke" tekintetében, két vagy több

vámtarifaszám alkalmazása kerül szóba. A 2/b szabály alkalmazása esetén a vámtarifaszám szövege utal az osztályozandó áru anyagára, a 3/b szabály esetében pedig az osztályozott áruknál ez nem minden esetben található meg. A 3/b szabály az alábbi árukra vonatkozik: -

keverékekre,

-

különböző alkotórészekből álló összetett árukra,

-

különböző alapanyagból álló összetett árukra,

YA G

-

kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukra.

Látható, hogy a 3/b szabály kizárólag olyan árukkal foglalkozik, amelyek több alapanyagból,

vagy alkotórészből tevődik össze. A különböző alkotórészekből előállított összetett áruk

alatt, nem csak azokat kell érteni, amelyekben az alkotórészek szerves egységet képeznek,

hanem azokat is, amelyek egymást kiegészítve kapcsolódnak egy egésszé. Ezeket az árukat adja.

KA AN

azon alapanyag, vagy alkotórész szerint kell osztályozni, amely az áru lényeges jellemzőjét

Lényeges jelleg lehet az alkotórész terjedelme, természete, súlya, mennyisége, értéke,

felhasználása...

A különböző alkotórészekből előállított összetett áruk alatt elsősorban azokat kell érteni,

amelyekben az alkotórészeket úgy rögzítették egymáshoz, hogy azok elválaszthatatlan egységet alkotnak. Azonban azokat az összetett árukat is ide kell érteni, amelyek elválasztható alkotórészekből állnak, még ha ezeket az alkotórészeket úgy alakították ki,

hogy egymást kölcsönösen kiegészítve illeszkednek össze egy olyan egésszé, amelyet

U N

nehezen lehetne részenként értékesíteni.

Pl.: (különböző alkotórészekből álló összetett áru): Porcelánból készült fűszertartók,

amelyek fából készült tartón vannak elhelyezve. Ebben az esetben az áru lényeges jellemzőjét a fűszertartó adja, így annak az anyagának megfelelően kell osztályozni a 69.

M

Árucsoportba.

Pl.: (keverék): Sörfőzéshez gabonakeveréket használnak fel, amely -

-

60% sörárpát (1003. vtsz),

40% búzát (1001. vtsz) tartalmaz.

A keverékben a lényeges jelleget az alkotórészek aránya adja meg, így az árut a 1003. vámtarifaszám alá osztályozzuk.

Pl.: (keverék): Csevapcsicsa húsétel készítéséhez az alábbiakat használják fel: -

-

50 % friss sertéshús (0203. vtsz), 20 % friss birkahús (0204. vtsz),

19

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

30 % friss marhahús (0201. vtsz)

A húsok keverékéből megállapítható a lényeges jelleget adó alkotórész, így a terméket a 0203. vámtarifaszám alá osztályozzuk.

Pl.: (különböző alapanyagok álló összetett áru): hálószobabútor, amely 30 % fémből és 70%

fából készült. A bútort a 9403 50 00 vámtarifaszám alá osztályozzuk, mert a bútor lényeges jellegét a fa adja. Készletek

YA G

Ahhoz, hogy egy adott termék- összeállítást készletként osztályozzunk a Kombinált

Nómenklatúrában az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: -

legalább két különböző árucikkből állnak, amelyek első látásra (prima facie)

-

speciális szükséglet kielégítésére szolgáljon, vagy speciális tevékenység ellátása

-

érdekében csoportosították össze,

önállóan vagy kiegészítőként is használható legyen, kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt,

KA AN

-

különböző vámtarifaszámok alá osztályozhatóak,

A készletek osztályozása során alapvető szempont, hogy a fenti feltételek egyidejű megléte esetében tekinthető egy termék-összeállítás készletnek. A készleteket mindig a készlet lényeges jelleget adó áru vámtarifaszáma alá osztályozzuk. Pl.: Készlet, amely áll: -

1db elektromos hajnyírógépből (8510 vtsz),

-

2 db ollóból (8213 vtsz), műanyag dobozban kiszerelve.

3 db fésűből (9615 vtsz),

U N

-

Fenti feltételek alapján készletnek minősül, és a készlet lényeges jellegét szükséges vizsgálni. Ebben az esetben a készlet lényeges jellegét adó áru (érték, jelleg) az elektromos hajvágógép. Így a készlet a 8510. vámtarifaszám alá osztályozandó.

M

Pl.: Készlet, amely áll: -

1db elektromos fúrógépből (8467 vtsz),

-

10 db fúrószerszámból (8207 vtsz), műanyag dobozban kiszerelve.

-

1 db tokmánykulcsból (8205 vtsz),

Fenti feltételek alapján készletnek minősül, és a készlet lényeges jellegét szükséges vizsgálni. Ebben az esetben a készlet lényeges jellegét adó áru (érték, jelleg) az elektromos fúrógép. Így a készlet a 8467. vámtarifaszám alá osztályozandó.

Nem minősülnek készletnek azok az áru-összeállítások, amelyek a fent meghatározott feltételeknek nem felelnek meg.

20

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Pl.: Egy csavarhúzó készlet, amely különböző méretű és profilú csavarhúzókból (8205 vtsz)

áll össze, illetve kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt, nem minősül készletnek, mert a különböző csavarhúzók egy vámtarifaszám alá tartoznak.

Pl.: A 22.08 vámtarifaszám alá tartozó egy üveg szilvapálinkából, a 2204 vámtarifaszám alá tartozó egy üveg száraz fehér borból álló "készlet" papírból készült díszdobozban nem felel

meg a készlet osztályozási feltételeinek b./ pontjában foglalt előírásnak, ezért nem tekinthető készletnek. Mindkét üveg italt a saját vámtarifaszáma alá kell osztályozni.

Pl.: Szintén nem minősül készletnek a 12 db porcelán mélytányérból, 12 db porcelán

lapostányérból, és 12 db porcelán kistányérból összeállított termék, ugyanis a termék

YA G

összeállítás valamennyi eleme a 6911. vámtarifaszám alá tartozik.

Továbbá nem minősülnek a 3/b szabály értelmében készletnek az áru-összeállítások, ha a vámtarifaszám szövege (árumegnevezés), illetve a Megjegyzések rendelkeznek a készletek osztályozásáról. Ebben az esetben a 3/b szabály helyett az 1. szabály szerint történik meg az árubesorolás.

3/C SZABÁLY

KA AN

Pl.: 8206 és a 8214 vámtarifaszám szövegében meghatározott készletek.

„Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.” Abban az esetben, ha a 3/a és 3/b szabályok alapján az osztályozás nem végezhető el,

akkor a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell osztályozni.

Akkor, ha az áruosztályozás során nem elegendő a pontos, részletes áruleírás, valamint nem állapítható meg az áruval kapcsolatosan a lényeges jellemző sem, úgy a 3/c szabály

U N

rendelkezéseit vesszük figyelembe.

Pl.: Olajos magvak keveréke takarmányozási célra, amely tartalmaz 50% szójababot (1201 vtsz), valamint 50 % napraforgó magot (1206 vtsz). A keveréket a 1206. vámtarifaszám alá

M

osztályozzuk.

4. SZABÁLY

„Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.” A szabály rendelkezéseit akkor alkalmazzuk, ha egy adott terméket az előző szabályok segítségével nem tudunk beosztályozni a Kombinált Nómenklatúrába. A 4. Szabály szerint

történő osztályozáskor a bemutatott árut össze kell hasonlítani más hasonló áruval úgy, hogy meghatározható legyen azon áru, amelyhez a bemutatott áru a legjobban hasonlít.

21

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az új, ismeretlen áruk esetében alkalmazható, amelyek a tudomány és a technika fejlődésével keletkeznek. Az ilyen jellegű termékeket a hozzájuk legjobban hasonlító áru vámtarifaszáma alá kell osztályozni. Hasonlósági tényezők : -

leírás, küllem,

-

jelleg,

-

működés,

-

tulajdonság, felhasználási cél

YA G

-

5/A SZABÁLY

KA AN

„A fényképezőgép-táska, hangszer-, fegyvertok, rajzeszköz-, nyakék- és hasonló tartók (dobozok), amelyeket kifejezetten egy bizonyos áru vagy árukészlet tartós tárolására alakították ki vagy szereltek, azokkal az árukkal azonos vámtarifaszám alá tartoznak, amely áruk tartására ezeket rendeltetésszerűen szánták, ha ezeket a szóban forgó áruval együtt mutatják be és rendszerint ezekkel az árukkal együtt adják el. Ez a szabály azonban az általános rendeltetésű tartókra (tokokra) nem alkalmazható.” Az 5/a szabály tehát az árukhoz tartozó tokok, dobozok és hasonló tartók osztályozására tartalmaz rendelkezést.

Ezek a tartók és tokok az áruval együtt, az áru vámtarifaszáma alá kerülnek osztályozásra: -

az áru tárolására, tartására különlegesen kialakított, vagyis úgy tervezték, hogy

-

az áru, tartós tárolásra alkalmas, az áru védelmére szolgál. A tartók, amikor az árut

felveszi az áru alakját,

U N

nem használják, annak védelmét szolgálja (pl. szállítás vagy tárolás ideje alatt),

-

-

-

a tokot azzal az áruval együtt hozzák be, amelynek tárolására szolgál. nem kizáró ok, ha a szállítás miatt külön csomagolják, az áruval együtt adják el,

nem a tok adja a lényeges jelleget (lényegtelen díszítés megengedett)

M

Pl.: Vadászfegyver tokban (9303 vtsz); hegedű, tokban (9202 vtsz); távcső bőr tokban (9005 vtsz); Villanyborotva tokban (8510 vtsz.);

A tartókat, tokokat külön, saját vámtarifaszámuk alá osztályozzuk: -

-

ha külön hozzák be azokat,

ha a lényeges jellemzőt a tok adja,

Pl.: Porcelánból készült édességtartó bonbonnal; teát tartalmazó ezüst teásdoboz -

általános rendeltetésű tartók, tokok esetén, amelyek nem kizárólag egyfajta áru

tárolására szolgálnak.

Pl.: Bőrtáska normál használatra, különféle szerszámok tárolására. 22

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

5/B SZABÁLY „A fenti 5. a) szabály rendelkezéseire is figyelemmel, azokat a csomagolóanyagokat és csomagolótartályokat, amelyekben az árut behozták, az áruval együtt kell osztályozni, ha azok rendszerint a szóban forgó áruknak a csomagolására szolgálnak. Ez a rendelkezés azonban a nyilvánvalóan ismételt használatra alkalmas csomagolóanyagokra és csomagolótartályokra nem alkalmazható.” A „csomagolóanyagok” és a „csomagolótartályok” kifejezések a szállítóeszközöktől (pl. a

szállítótartályoktól), ponyvától, tartozékoktól vagy szállítási segéd felszerelésektől eltérő

valamely külső vagy belső tárolóeszközt, tartályt, borítást vagy tartót jelentenek. A

YA G

„csomagolótartályok” kifejezés nem foglalja magában az általános értelmezési szabályok közül az 5. a) pontban említett tartókat.

Ez a szabály a csomagolóanyagok, valamint a csomagolótartályok áruosztályozására

vonatkozik. Ezek a csomagolóanyagok, valamint a csomagolótartályok rendes körülmények között az adott áru csomagolására kerülnek felhasználásra. Ezek egyértelműen az áru szállítására, védelmére szolgálnak.

KA AN

A csomagoló anyagokat és tartályokat az áru vámtarifaszáma alá osztályozzuk ha: -

az áruval együtt hozzák be (az áruk a csomagolóanyagba becsomagolva érkezzenek

-

az áru csomagolására szolgál.

be),

Pl.: sarokcsiszoló kartondobozba csomagolva (84. Ács.); színes TV hungarocellel bélelt kartondobozba csomagolva (85. Ács.); előre szeletelt és csomagolt kenyér (19. Ács.); mustár

műanyag tubusban (21. Ács.); szerszámgép faládában (84. Ács.); fogkrém műanyag

tubusban (33. Ács.);

U N

A fentiekben meghatározottakat nem lehet alkalmazni az ismételt felhasználásra alkalmas

csomagoló anyagokra. Ebben az esetben külön kell az árut és külön a csomagoló anyagot osztályozni.

Pl.: Sűrített gáz tárolására alkalmas, utántölthető palack: szén - dioxid gáz: 2811 vtsz.

M

-

-

acél tartály: 7311 vtsz.

Pl.: műanyag sörös rekeszben sör kerül behozatalra, a sört és az üveget a 2203. vtsz alá

osztályozzuk, a műanyag rekeszt pedig a 3923. vtsz alá soroljuk. Vagyis külön-külön osztályozzuk.

A fenti meghatározás nem vonatkozik az olyan egyszerűbb csomagoló eszközökre, amelyek

bár alkalmasak lennének ismételt felhasználásra, de ennek ellenére az áruval együtt osztályozzuk őket. Az élelmiszerek esetén az ismételt felhasználásra is alkalmas és

kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt csomagoló anyagokat az áru vámtarifaszáma alá kell osztályozni.

23

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A szokásos körülmények között forgalomba hozott italok, lekvár, mustár, fűszerek stb. tárolására használt konténereket a bennük lévő termékkel együtt kell besorolni, még akkor is, ha nyilvánvalóan alkalmasak ismételt használatra.

Pl.: Meggybefőtt üvegben (20. Ács.); Őszibarack lekvár üvegben (20. Ács.); 2 l - s Coca –

Cola (22. Ács.); vörösbor 0,7 l - s üvegben (22. Ács.)

Az

áruosztályozás

jogi

kérdésként

történő

YA G

TANULÁSIRÁNYÍTÓ felvetése

és

jogi

megítélése

a

napi

áruosztályozási gyakorlat során összetett feladatként jelentkezik. Ugyani téves az a

megítélés, hogy az áruosztályozás nem jogkérdés, hanem egy a vámkezelés folyamatában elkülönülő széles áruismeretet igénylő önálló szakkérdés.

Az áruosztályozás igenis jogkérdés, amelyre vonatkozóan már a Legfelsőbb Bíróság

ítélkezési gyakorlata is határozatot hozott.2 Ezért megállapítható, hogy az áruosztályozás

KA AN

jogszabályokon alapul, amely tulajdonképpen a vámtarifaszám meghatározása tekintetében hozott döntés, vagyis a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntés. Az áruosztályozás keretében

meghatározásra

kerülő

helyes

vámtarifaszám

megállapításához

azonban

elengedhetetlen a Kombinált Nómenklatúrában megtalálható általános szabályok (1-6. szabály) rendelkezéseinek érvényesítése.

A Kombinált Nómenklatúra Bevezető Rendelkezéseinek Általános szabályain belül találhatóak

meg az áruosztályoz során alkalmazni kívánt általános alkalmazási szabályok 81-6.

szabály). Ahogy az előző fejezetekben részletesen bemutatásra kerültek az egyes általános szabályok, megállapítható, hogy ezen alkalmazási szabályokat együtt kell érvényesíteni az

U N

osztályozás során az egyes Árucsoportokban található termékkörök áruosztályozási szabályaival.

A következőekben röviden megvizsgáljuk egy-egy példán keresztül az alkalmazási

szabályok használatát az áruosztályozás során. Az egyes feladatok megoldásához a

M

Kombinált Nómenklatúrára szükséges.

Pl.: Kartondobozban, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt készlet, amely tartalma az alábbiakból tevődik össze: -

különböző felfűzhető műanyag gyöngyök és ékszerutánzat-összetevők,

-

mágneses kockák,

-

-

egy tekercs szintetikus fűzőszál, használati utasítás, valamint

2 Kfv.I.35.027/2006/10 24

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

egy összehúzható szájú vászontasak.

A készletet gyermekek használhatják ékszerutánzatok készítésére, amelyek később a

mágneses kockákkal módosíthatók, vagy szabadon variálhatóak. Az összehúzható szájú tasak a különböző összetevők és az elkészített ékszerutánzatok tárolására alkalmas.

Az áruosztályozás során a helyes vámtarifaszám meghatározása esetén az első lépés az 1. szabály alkalmazása. Lássuk vázlatosan, hogy hogyan kerül alkalmazásra. Minek a meghatározására szolgál az 1. szabály?

-

csak a VÁMTARIFASZÁM határozható meg vele (pontosabban az első négy számjegy)

YA G

-

valamennyi áruosztályozási esetben alkalmazni kell

Hogyan kell alkalmazni az 1. szabályt?

KA AN

Az 1. szabály az alábbiak szerint rendelkezik alkalmazásával kapcsolatosan: "…jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések es az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a kővetkező rendelkezések alapján kell meghatározni.” Tehát az 1. szabály rendelkezései alapján meghatározásra kerül a négy számjegyű

vámtarifaszám: -

-

egy adott áru esetében a vámtarifaszámok szövegének értelmezése ÉS a Megjegyzések értelmezése alapján.

Az 1. szabály rendelkezéseinek értelmezése folytán a vámtarifaszám szövege és a

U N

Megjegyzések együtt kerülnek alkalmazásra.

Milyen megjegyzések jöhetnek szóba az 1. szabály alkalmazása során? -

-

Áruosztályhoz tartozó, valamint

Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések

M

A 95. Árucsoportban a szóba jöhető négy számjegyű vámtarifaszámok a következőek, az 1.

szabály alkalmazása alapján. -

9503 vtsz.: Triciklik, rollerek, pedálos autók és hasonló kerekes játékok; játék

babakocsik; babák; más játékok; csökkentett méretű („méretarányos”) modellek és

szórakozásra szánt hasonló modellek, működő is; mindenféle kirakós játékok -

-

(puzzle).

9504. vtsz.: Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, beleértve a tivoli

játékot, a biliárdot, a különféle típusú játékkaszinó-asztalt és az automata tekepályafelszerelést is.

9505 vtsz.: Ünnepi, farsangi vagy más szórakoztató tárgy, beleértve a bűvésztárgyat

és a beugratós tréfakelléket is: 25

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

-

-

9506 vtsz.: Általános fizikai gyakorlatokhoz, tornához, atlétikához, más sporthoz (beleértve az asztaliteniszt is) vagy szabadtéri játékhoz való, ebben az árucsoportban másutt nem említett cikk és felszerelés; úszómedence és pancsoló medence.

9507 vtsz.: Horgászbot, halhorog és más horgászfelszerelés; merítőháló, lepkeháló

és hasonló; csalimadár (a 9208 vagy a 9705 vtsz. alá tartozó kivételével) és hasonló vadászati vagy lövészeti felszerelés.

9508 vtsz.: Körhinta, hinta, vásári céllövölde és más vásári szórakoztató eszköz; vándorcirkusz és vándorállatkert; vándorszínház.

A vámtarifaszám szövegeinek meghatározásai alapján a számukra megfelelő négy

YA G

számjegyű vámtarifaszám - az áru játék jellegéből kifolyólag - a 9503 vámtarifaszám.

Felvetődik a kérdés az áruosztályozás további menetében, hogy - az 1. szabályban foglaltak szerint - mivel nem ütközhetnek a további szabályok (2-5. szabályok) alkalmazásai? -

-

a vámtarifaszámok szövegével és

a Megjegyzések rendelkezéseivel.

A példa szerint, készletben kiszerelt áruról van szó, ez alapján joggal merülhet fel a kérdés a

KA AN

3/b. szabály alkalmazásának szükségszerűségével kapcsolatosan. A 3/b szabály ugyanis a

készletek besorolásával kapcsolatosan lényeges osztályozási feltételeket határoz meg (Lásd:

3/b. szabály ismertetése). Tekintettel arra, hogy a 9503 vámtarifaszám szövege külön nem nevesíti a készletben történő kiszerelését e jellegű áruknak, ezért a példánkban meghatározott áru, készletben kiszerelve az 1. szabály és a 3/b. szabály alapján osztályozandó lenne a 9503 vámtarifaszám alá.

Azonban a 6. szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a négy számjegyű vámtarifaszám alatt

található alszámos bontás. A 9503 vámtarifaszám tekintetében pedig találhatóak eltérő

M

U N

számú vonalas alszámos bontások.

26

KA AN

YA G

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. ábra. 9503 vtsz.

Hogyan kell alkalmazni a 6. szabályt?

az azonos szintű alszámok között,

-

az alszámos megjegyzések figyelembe vételével.

U N

-

-

az alszámok szövegének értelmezése alapján,

A kiszerelésből és a készlet egyes alkotóelemeinek értékéből egyértelműen megállapítható, hogy a termék játék jellegű. A 9503 vámtarifaszámhoz kapcsolódó HR Magyarázat erre a

M

tényre vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik:

Az egyes készletek - amelyeknek egyedi darabjait, ha külön kerülnek behozatalra, a Kombinált Nómenklatúra más vámtarifaszáma alá kellene besorolni - a 95. Árucsoportba

kerülnek osztályozásra, amennyiben megjelenésük kizárólag játék jellegű (pl. nevelési célzatú játékok, mint varró, vegyészeti és hasonló készletek). A 6. szabály rendelkezéseinek figyelembe vételével sem alkalmazható a 3/b. szabályt az

áruosztályozás során, hiszen a 9503 70 00 vámtarifa alszám szövegében megjelenik a

"készlet" kifejezés, ezért a 6. szabály szerint osztályozunk.

27

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A

példában

meghatározott

termék

nem

osztályozható

ékszerutánzatként

a

7117

vámtarifaszám alá, tekintettel arra, hogy összeszerelve játéknak tűnik, valamint a játékok általános jellemzőivel rendelkezik. A készletet ezért a 9503 00 70 vámtarifaszám (más játék készletben) alá kell besorolni.

A tarifális besorolást a fenti szempontok figyelembe vételével, a Kombinált Nómenklatúra alkalmazására vonatkozó 1. szabály, valamint 6. szabály rendelkezéseinek megfelelően,

továbbá a 9503 vámtarifaszám és a 9503 00 70 vámtarifa alszám szövegében foglalt

M

U N

KA AN

YA G

rendelkezések határozzák meg.

28

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!

Az 1. szabály esetén az áruosztályok, árucsoportok, árualcsoportok címei tájékoztatásra szolgálnak. __________

YA G

Az 1. szabály esetén az Alszámos Megjegyzések rendelkezése szerint kell osztályozni. ____________________ A 6. szabály esetén a vámtarifa alszámok szövegében foglalt árumegnevezéseket kell figyelembe venni _____ A készletek esetében a lényeges jelleget kell megvizsgálni az osztályozás során. __________________________

KA AN

2. feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból az 1. szabály alkalmazásának szempontjait! -

-

-

Az áruosztályozás a Megjegyzések rendelkezései szerint történik,

Az azonos szintű alszámos bontásokat kell összehasonlítani az áruosztályozás során,

Ha a vámtarifaszám szövege ellentétesen rendelkezik a többi szabály alkalmazásával

kapcsolatosan,

Az áruosztályozás a vámtarifa alszám szövegeiben foglaltak figyelembe vételével történik.

U N

3. feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a szempontokat, amelyek alapján az 1. szabály alkalmazható az áruosztályozás során! -

az áruosztályozás során figyelembe kell venni a vámtarifaszám szövegét, a szétszerelt és össze nem állított áruk esetén alkalmazható,

M

-

-

-

az áruosztályozás során figyelembe kell venni az Áruosztályok és Árucsoportok előtti

Megjegyzések rendelkezéseit,

az áruosztályozás során figyelembe kell venni az alszámok szövegét.

4. feladat Párosítsa össze a 2/a szabály alkalmazásával kapcsolatosan az alábbi kifejezéseket a megfelelő definíciókkal!

29

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1.

nem áru

teljesen

kész

a.

az

áru

közvetlen

felhasználásra

nem

rendelkezik a készáru megközelítő alakjával

alkalmas,

az áru előállítása során valamilyen gyártási eljárás maradt

2.

nyersdarab

b.

3.

befejezetlen áru

c.

az áru a gyártást követően még nem volt összerakva

d.

Az áru egy része hiányzik

össze áru

nem

állított

el

YA G

4.

de

Párosítás:

5. feladat

KA AN

Írja le a megfelelő alkalmazási szabály számát az alábbi kifejezések mellé! Lényeges jelleget adó termék osztályozása Csomagolótartályok osztályozása Részletes áruleírás

Azonos szintű bontások összehasonlítása

U N

Szóba jöhető utolsó vámtarifaszám Alapanyagok

vagy

anyagok

keverékeire

M

összetételeire vonatkozó osztályozás

és

6. feladat

Húzza alá a felsorolásból azokat, amelyek a készletek tarifális osztályozására vonatkoznak! -

legalább két különböző vámtarifaszám alá tartozó terméket tartalmazzon,

-

önállóan vagy kiegészítőként is használhatóak legyenek,

-

-

legrészletesebb áruleírást tartalmazzák,

hozzájuk legjobban hasonlító áru vámtarifaszáma alá kell osztályozni, kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt,

30

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 7. feladat Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat az árukat, amelyekre a 2/a szabály alkalmazható! -

szétszerelt áruk,

-

nyersdarab,

-

-

mezőgazdasági termékek, alapanyag és más anyag keveréke, nem teljesen kész áru,

8. feladat

YA G

-

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a szempontokat, amelyek esetében a tartót, tokot az áru vámtarifaszáma alá kell osztályozni! -

a tartó, tok szétszerelve kerül bemutatásra,

-

az áru tartós tárolására szolgál,

-

-

az áru tárolására különlegesen kialakított,

a tartót, tokot az áruval együtt mutatják be,

KA AN

-

a tok adja a lényeges jellemzőt,

9. feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a szempontokat, amelyek esetében a csomagolóanyagokat az áru vámtarifaszáma alá kell osztályozni! -

ha a csomagoló anyag adja a lényeges jelleget,

-

ha a csomagoló anyag külön szállítmánnyal érkezik,

-

ha a csomagolóanyag az áruval együtt kerülnek bemutatásra,

U N

-

ha a csomagolás kizárólag az adott áru csomagolására szolgál,

10. feladat

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a szempontokat, amelyeket a szétszerelt vagy

M

össze nem állított áruk osztályozása során figyelembe kell venni! -

ne érkezzen olyan alkotórész a szállítmánnyal, amely nem tartozik konkrétan az

-

a szétszerelt egységek azonos anyagból készüljenek,

-

-

adott termékhez,

a beérkező alkatrészek között ne legyen a szükségesnél nagyobb darabszám,

a szétszerelt vagy össze nem állított egyes részek eltérő időpontban érkezhetnek, feltéve, ha ugyanaz a feladó

a szétszerelt vagy össze nem állított egyes részek együtt érkezzenek be,

31

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 11. feladat Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a termékeket, amelyeket a 2/b szabály alapján osztályozunk! -

sózott vaj,

-

lekvárral töltött fánk,

-

fagyasztott cukrozott eper

-

60 % árpa és 40 % rozs keveréke, parafalemez vászon megerősítéssel,

12. feladat

YA G

-

Párosítsa össze a szabályok számait a helyes szakkifejezésekkel! 3/a

a.

2.

3/b

b.

3.

3/c

Párosítás:

Legrészletesebb

áruleírás

általánosabbal szemben

előnyben

részesítése

az

c.

Lényeges jelleg vizsgálata

U N

13. feladat

Szóba jöhető utolsó vámtarifaszám

KA AN

1.

Válassz ki az alábbi felsorolásból, hogy melyik árukra vonatkozik a 3/b. szabály alkalmazása! -

nem teljesen kész árukra,

M

-

keverékekre,

-

-

-

-

különböző alkotórészekből álló összetett árukra, csomagolótartályban kiszerelt árukra,

kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukra, különböző alapanyagokból álló összetett árukra

14. feladat Válassza ki az alábbi felsorolásból azt a szempontot, amely meghatározza a 3/c. szabály alkalmazását!

32

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

a lényeges jelleget adó alkotórész/alapanyag vámtarifaszáma alá osztályozzuk az

-

a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá osztályozzuk a

-

összetett árut, terméket,

a legrészletesebb áruleírást tartalmazó vámtarifaszámot veszem figyelembe az áruosztályozás során.

15. feladat

vámtarifaszáma alá kerülnek osztályozásra!

YA G

Válassza ki az alábbi feltételek közül azokat, amelyek alapján a tartók és tokok az áru

-

a tok az áru tárolására különlegesen kialakított,

-

ismételt felhasználásra alkalmas legyen a tok,

-

-

-

az áru csomagolására szolgál, az áruval együtt érkezzen,

az áru tartós tárolását és védelmét szolgálja, az áruval együtt értékesítsék,

ne a tartó, tok adja a lényeges jelleget.

16. feladat

KA AN

-

Válassza ki az alábbi felsorolásból azokat a szempontokat, amelyeket a 6. szabály értelmében az áruosztályozás során figyelembe kell venni! -

vámtarifa-alszámokban foglalt árumegnevezések,

-

az alszámokra vonatkozó Alszámos Megjegyzések,

-

alapanyaghoz hozzáadott más anyag vizsgálata.

M

U N

-

lényeges jellemző vizsgálata,

33

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

MEGOLDÁSOK 1. feladat IGAZ HAMIS

YA G

IGAZ IGAZ 2. feladat

-

Az áruosztályozás a Megjegyzések rendelkezései szerint történik,

Ha a vámtarifaszám szövege ellentétesen rendelkezik a többi szabály alkalmazásával kapcsolatosan,

KA AN

-

3. feladat -

-

az áruosztályozás során figyelembe kell venni a vámtarifaszám szövegét,

az áruosztályozás során figyelembe kell venni az Áruosztályok és Árucsoportok előtti

Megjegyzések rendelkezéseit.

4. feladat

U N

Párosítás: 1 – d; 2 – a; 3 – b; 4 – c; 5. feladat

3/b. szabály

Csomagolótartályok osztályozása

5/b. szabály

Részletes áruleírás

3/a. szabály

Azonos szintű bontások összehasonlítása

6. szabály

Szóba jöhető utolsó vámtarifaszám

3/c. szabály

M

Lényeges jelleget adó termék osztályozása

Alapanyagok

vagy

anyagok

keverékeire

összetételeire vonatkozó osztályozás

34

és

2/b. szabály

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6. feladat -

legalább két különböző vámtarifaszám alá tartozó terméket tartalmazzon,

-

kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt,

-

önállóan vagy kiegészítőként is használhatóak legyenek,

7. feladat -

szétszerelt áruk,

-

nem teljesen kész áru,

nyersdarab,

8. feladat

YA G

-

-

az áru tárolására különlegesen kialakított,

-

a tartót, tokot az áruval együtt mutatják be,

az áru tartós tárolására szolgál,

9. feladat -

-

KA AN

-

ha a csomagolás kizárólag az adott áru csomagolására szolgál, ha a csomagolóanyag az áruval együtt kerülnek bemutatásra,

10. feladat -

ne érkezzen olyan alkotórész a szállítmánnyal, amely nem tartozik konkrétan az

-

a beérkező alkatrészek között ne legyen a szükségesnél nagyobb darabszám, a szétszerelt vagy össze nem állított egyes részek együtt érkezzenek be,

U N

-

adott termékhez,

11. feladat -

sózott vaj,

-

parafalemez vászon megerősítéssel,

lekvárral töltött fánk,

M

-

12. feladat

Párosítás: 1-b; 2-c; 3-a; 13. feladat -

keverékekre,

-

kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukra,

-

különböző alkotórészekből álló összetett árukra,

35

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

különböző alapanyagokból álló összetett árukra

14. feladat -

a szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá osztályozzuk a terméket,

15. feladat a tok az áru tárolására különlegesen kialakított,

-

az áru tartós tárolását és védelmét szolgálja,

-

-

-

az áruval együtt érkezzen,

az áruval együtt értékesítsék,

ne a tartó, tok adja a lényeges jelleget.

16. feladat

az alszámokra vonatkozó Alszámos Megjegyzések.

M

U N

-

a vámtarifa-alszámokban foglalt árumegnevezések,

KA AN

-

YA G

-

36

A VÁMTARIFA ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM A vám- és statisztikai nómenklatúráról és a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet,

A Bizottság 948/2009/EK rendelete (2009. szeptember 30.) a vám- és a statisztikai

YA G

nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (Kombinált Nómenklatúra),

Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatója a

Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről 1. számú melléklete a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról,

Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztatója a számú

KA AN

Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről 2. melléklete

Véleménye,

a

Vámegyüttműködési

Tanács

HR

Bizottságának

Áruosztályozási

Európai Unió Hivatalos Lapja C-133 szám (2008.05.30.): Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájának Magyarázata,

Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990 (XII.3.) PM rendelet 1. számú melléklete a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról,

Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990 (XII.3.) PM rendelet 4. számú melléklete a Kombinált

U N

Nómenklatúra Magyarázatáról,

Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka 8010/2008. (VI. 26.) VPOP tájékoztatója a

Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről

M

szóló 8002/2008. (II. 8.) VPOP tájékoztató módosításáról.

37

A(z) 1982-06 modul 003-as szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma:

A szakképesítés megnevezése

52 343 03 0000 00 00

Pénzügyőr

52 343 05 0010 52 01

Jövedéki ügyintéző

52 343 05 0010 52 02

Vámügyintéző

M

U N

KA AN

12 óra

YA G

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

YA G KA AN U N

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

M

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52.

Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató