A PARLAGFŰ
KOORDINÁCIÓ ÚJ SZERVEZETI FORMÁI
(Munkaanyag a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság 2007. május 16-án esedékes ülésére)
I.
BEVEZETŐ
Több év védekezési tapasztalata alapján általánosságban elmondható: a parlagfű-probléma jelentősége - a társadalom életminőségére, a népegészségügyi helyzetre, a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása – valamint a kezelésében szerepet játszó szervezeti kör, és a mozgósítandó erőforrások sokfélesége - a hatékony feladatellátás és forráskihasználás érdekében - a koordinációnak és összefogásnak egy az általánosnál jóval szélesebb – állami, önkormányzati, gazdasági és civil szereplőket is összehangolt közös cselekvésre késztetni képes - formáját teszi indokolttá.
II. 1.
ELŐZMÉNYEK
Feladat meghatározás
Az Országgyűlés 126/2003. (XI. 21.) határozata alapján az FVM 2004.-ben kezdeményezte a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság létrehozását. A parlagfű-mentesítés kormányzati programjának végrehajtásában a – a Bizottság munkájában – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium vett részt. A Tárcaközi Bizottság 2006. évi feladattervében a parlagfű elleni védekezés országos programjának összehangolt végrehajtása érdekében a „megyénként felmerülő feladatok és rendelkezésre álló pénzeszközök koordinálására, a helyi együttműködések támogatására” mintegy a Bizottság területi leképezéseként –Megyei Koordinációs Bizottságok felállítását kezdeményezte. E kezdeményezést az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: Főhatóság) is támogatta. 2.
A Bizottságok megalakulása, a hivatalok szerepvállalása
A koordinációs feladat címzettjeivé a területi államigazgatási szervezetrendszer egyes tagjainak igazgatási karakterét alapul vevő, szakmailag kézenfekvő választás eredményeként a megyei közigazgatási hivatalok váltak. Ugyan a hivatalok a parlagfű-mentesítés területén, konkrét hatósági tevékenységet nem végeznek, de a megyei államigazgatási kollégiumok működtetésével, valamint az önkormányzatokkal való intenzív szakmai és információs kapcsolataik révén, és a megfelelő
kommunikációs infrastrukturális feltételrendszer birtokában új és jelentős hatékonyságnövelő szereplőivé válhattak a feladatellátásnak. A feladat-meghatározásnak megfelelően 2006. május, június hónapjaiban országszerte az államigazgatási kollégiumok szervezeti keretein belül, illetve a szervezeti kapcsolatok felhasználásával, megyei parlagfű-mentesítési bizottságok alakultak. A Bizottságokban a szakmai munkavégzés alapja a tagok közötti - a megalakulással egy időben elfogadott - együttműködési megállapodás volt. E megállapodásokban az általános célok megfogalmazásán túl, az elérni kívánt a helyi problémákra is reflektáló konkrét célok, azok megvalósításának módja, eszközei, valamint az egyes a tagok vállalásai részletesen kifejtésre kerültek. A Bizottságok munkájában mindenütt részt vettek azon szervezetek, akik számára a jogszabály védekezési feladatokat állapított meg. Ilyenek: - ÁNTSZ megyei intézetei, - megyei földhivatalok, - megyei növény és talajvédelmi szolgálatok, - megyei földművelésügyi hivatalok, valamint közvetve - a megyei munkaügyi központok A konkrét megállapodást létrehozó hivatal koncepciójának, a helyi sajátosságoknak, az érdekeltek együttműködési szándékának köszönhetően, a bizottságok összetétele a fenti szervezeti kört leszámítva jelentős eltérést mutatott. A kötelezetti körön kívül, jellemzően az alábbi szervezetek működtek közre a bizottság munkájában: - Megyei jogú város - Közterület felügyelet - Helyi civil szervezetek, - Vonalas létesítmények üzemeltetői, kezelői /MÁV, Magyar Közút/ - Egészségügyi intézmények - Városi vagyongazdálkodó szervezet - Agrárkamara 3.
A 2006. év értékelése
A bizottságok éves jelentéseiket a Főhatóságnak megküldték. A Főhatóság az elvégzett munkáról tájékoztatta a Tárcaközi Bizottságot, amely annak ismeretében alakíthatta ki álláspontját a koordináció e formájának jövőjét illetően. Az első év tapasztalatai alapján mind a Főhatóság, mind az együttműködésben bizottsági szinten közreműködő partnerek a bizottsági munkát eredményesnek, a feladatellátás hatásfokát javítónak, ezáltal folytatása érdemesnek ítéleték. 4.
2007. a szervezeti háttér változásai /regionalizáció/
A 2007. évben az államigazgatás vonatkozásában a feladatellátás strukturális hátterét – a folyamatokban a megszüntetve megőrzés elvének tetten érhetősége mellet is - jelentős változások jellemezik. A területi államigazgatásban lezajlott, illetve napjainkban is tartó
regionalizációs folyamat a védekezésben érintett államigazgatási szervek többségénél szervezeti módosulást idézett elő. Ennek következtében mára megyei (földhivatalok) és regionális (ÁNTSZ, munkaügyi központok) illetékességű, illetve az illetékesség változatlanul hagyása mellett új struktúrában működő szervezetek (korábbi növény és talajvédelmi szolgálatok, megyei földművelésügyi hivatalok) egyaránt megtalálhatók abban a körben, amelynek koordinációját ez évtől a szintén regionalizált közigazgatási hivataloknak a Főhatóság kérése alapján a korábbiakhoz hasonlóan a kollégiumok rendszerében, tehát regionális szinten kell megvalósítani.
III. 1.
A
RÉGIÓS KOORDINÁCIÓ SZERVEZETI MODELLJE
A kiinduló pontok
A modell felállításánál a következő szempontokat javasolt alapul venni. a) A koordinációnak a Főhatóság döntésének megfelelően regionális kollégium szervezeti keretei között kell megvalósulnia. b) Az operatív koordinációt lehetőség szerint a területhez legközelebb eső igazgatási ponton kell ellátni, azaz a megyei szint (kirendeltség) e tekintetben megőrzendő. (a Főhatóság által is támogatott elképzelés) c) Az együttműködési megállapodásokon nyugvó feladat ellátási szisztéma fenntartandó, tekintettel a kedvező tapasztalatokra és a partnerek ebbéli szándékára. 2.
A modell életciklusai
2.1. Felül kell vizsgálni az együttműködési megállapodásokat, azokat a regionális működés megkövetelte szintig egységesíteni szükséges. Ez azonban nem lehet gátja annak, hogy a megyei szervezeti szint (munkacsoport) hű leképeződése és a változásokra reagálni képes szereplője legyen környezetének. A felülvizsgálat fő irányai: - Tartalmi harmonizálás, aktualizálás: Az alapvető célok, általános vállalások, főbb tevékenységi formák, egységesítése, közös regionális cselekvések meghatározása. Ennek során tekintettel kell lenni a Tárcaközi Bizottság 2007. évi intézkedési tervében foglaltakra. - Közreműködői kör harmonizációja: meg kell határozni azon szervek, szervezetek körét, amelyek bevonására mindenképp kísérletet kell tenni. (E kérdések részletes tárgyalása a IV. fejezetben történik.) 2.2. Létre kell hozni a regionális államigazgatási kollégium ideiglenes bizottságaként a parlagfű-mentesítési bizottságot. A bizottság felállításával egy időben a kollégium dönt annak ügyrendjéről és a szakmai hátteret biztosító együttműködési megállapodások elfogadásáról is. 2.3. Megalakulását követő első szakasz feladatai: Szervezetileg és a koordináció oldaláról tekintve – tovább kell építeni, a vállalt feladatokhoz kell igazítani a résztvevők között már meglévő kapcsolatrendszert. Kifelé ható
tevékenységként újra a köztudat részévé kell tenni a Bizottság megalakulását, működését, szerepét, az egységes megyei bejelentési fórumrendszert. Minden rendelkezésre állóeszközzel, prevenciós – figyelemfelhívó, felvilágosító tevékenységet kell folytatni az önkéntes jogkövetés előmozdítás érdekében. Támogatni, szükség esetén szakmailag fel kell készíteni érintett szervezeteket, elsősorban az önkormányzatokat közérdekű védekezéssel kapcsolatos feladataik ellátására. 2.4. Az önkéntes jogkövetésre adott határidő lejártát követően Változatlanul tovább folytatandó a prevenciós tevékenység. Segítséget kell nyújtani közérdekű védekezéssel összefüggésben felmerült koordinációt igénylő feladatok végrehajtásában. Kezelni kell a felmerült jogalkalmazói problémák a hatékony és egységes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása érdekében. 2.5. A virágzási szezon lezárultát követő feladatok Összegzés, értékelés, a főhatósági jelentés elkészítése, a bizottsági munka befejezése. 3.
A bizottsági struktúra
3.1.
Parlagfű-mentesítési bizottságok – regionális szint
A Regionális Parlagfű-mentesítési Bizottság a regionális államigazgatási kollégiumnak a régióközpontban működő általános koordinációt megvalósító és reprezentációs feladatokat ellátó ideiglenes bizottsága. Alapvető feladata: a megyei munkacsoportok tevékenységének felügyelete, összehangolása, regionális szintű akciók lebonyolításának szervezése, regionális kommunikációs feladatok ellátása, a munkacsoportok részanyagai alapján év végi beszámoló összeállítása. Vezetője: (pl: regionális közigazgatási hivatal parlagfűvel kapcsolatos feladatokat ellátó főosztályának vezetője) Titkára: (pl: regionális közigazgatási hivatal parlagfű ügyintézője, illetve az ÁNTSZ parlagfű koordinátora) Közreműködők (tagok, meghívottak) Tagok: Valamennyi a vonatkozó jogszabályok alapján a parlagfű elleni védekezésben feladatkörénél fogva érintett, illetve az együttműködési megállapodásokban szereplő a hivatal koordinációs jogköre alá tartozó területi államigazgatási szerv - tekintet nélkül illetékességi területére, valamint a munkacsoport vezetők. A megyei földhivatalokat azonos jogi státusuk, szerepkörük miatt – elkerülendő a szubjektív különbségtételből fakadó problémákat – önálló tagként javasolt szerepeltetni a bizottságban. Hasonló a helyzet a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok esetében is. Ezek alapján a tagok listája: - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézete -
Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok
-
Megyei Földhivatalok
-
Regionális Munkaügyi Központ
-
munkacsoport vezetők
Megfontolást érdemel a rendőrség és határőrség bevonása, mivel tevékenységük során (pl: járőrözés) gyakran szereznek tudomást fertőzött területekről. Meghívottak: (a megállapodásokat aláíró partnerek közül) - megyei jogú városok, -
MÁV Zrt.,
-
Magyar Közút Kht.
-
megyei szerveződési szintet meghaladó, illetve országos szervezettségű civil szervezetek.
Azon szervezeteket, akik a Bizottság munkájában közvetlenül (tag-, illetve meghívottként) nem vesznek részt, a munkacsoportok vezetői képviselik Ülésezés: A bizottság évente három rendes ülést tar: alakuló, félidei értékelő, év végi értékelő záró. 3.2.
Bizottsági munkacsoportok – megyei szint
Az operatív munkát a Bizottság megyei munkacsoportjai végzik. Feladatuk a tavalyi évhez hasonlóan az együttműködési megállapodásban foglaltak, valamint a Bizottság által meghatározott feladatok végrehajtása, a helyben felmerült ad hoc ügyek intézése. Vezetője: A Kirendeltség-vezető, régióközpontban a hatósági főosztályvezető. Titkára: - a tevékenység szakmai irányítója: lehetőség szerint szakmai szervezet ügyintézője (pl: ÁNTSZ parlagfű koordinátora) A koordinációs illetve tipikusan titkársági feladatok ellátásában a titkárnak a kirendeltség, illetve a Hatósági Főosztály kijelölt ügyintézője nyújt állandó támogatást. A feladatellátás infrastrukturális hátterét a kirendeltség biztosítja. Tagjai: a bizottsági munkában részt vevőkön túl, valamennyi a helyi együttműködési megállapodást aláíró, szervezet. Néhány példa a helyi résztvevők közül: - közterület felügyelet -
felső légúti megbetegedéseket fő profiljaként kezelő egészségügyi intézmény
-
helyi szinten, vagy helyi szinten is működő civil szervezet
-
helyi szinten, vagy helyi szinten is működő egyesület
-
a városi vagyon kezelését ellátó szervezet (megyeszékhely esetében)
-
helyi médium
Regionális szervezet esetében a szervezet vezetője dönti el, hogy belső szervezeti struktúrája, feladat megosztási rendszere alapján milyen formában, szinten képviselteti magát a munkabizottságban.
Ülésezés: évente a bizottsági ülésekhez igazodva három rendes ülés. Indokolt esetben rendkívüli ülések tetszőleges számban tarthatók. 3.3. A bizottság /különösen a munkacsoportok/ működésének az elmúlt év kedvező tapasztalatain alapuló, továbbra is fenntartandó közmegegyezéses filozófiája. A lehető legkisebb formalizáltság és adminisztráció mellett, közvetlen - az érdemi ügyintézők között megvalósuló - elektronikus kapcsolattartásra épülő operatív együttműködés, amely a megyében több, a feladatellátásban érintett szereplő között már kialakult kapcsolatrendszer mellett nem párhuzamként jelenik meg, hanem azt továbbfejleszti, kizárólag a szükséges és elégséges mértékben eszközölve azon változtatásokat. A Bizottság/munkacsoport mellérendeltségi viszonyrendszerben, kölcsönös segítségnyújtásra alapozva, az egyes résztvevők személyes eredményességének növelésén keresztül próbálja meg a létrehozását megalapozó célokat elérni úgy, hogy e közben ne sértsen kompetenciákat, és ne keltse a túltevékenység benyomását. Ezzel biztosítható a tagok támogatásának megnyerése, a Bizottság felállításából eredő, a tagok esetében jelentkező többletfeladatok elfogadtatása. 3.4.
A tevékenység 4 alapterület
A védekezésben közreműködők munkája ez évben is alapjában véve négy, egymással szoros kapcsolatban álló területre lesz osztható: Ezek: 1. belterületi védekezés, 2. külterületi védekezés, 3. a vonalas infrastrukturális létesítmények és közvetlen környezetük tisztántartása, 4. valamint a szakmai, kommunikációs tevékenység (tájékoztatás, felvilágosítás, szakmai segítségnyújtás, intenzív sajtótevékenység stb.)
IV. 1.
A
MEGÁLLAPODÁSOK HARMONIZÁCIÓJA
Tartalmi harmonizácó
1.1 Az alapvető célok meghatározása E célkitűzések a Bizottság egész tevékenységnek és ezen keresztül a megyei munkacsoportok működésének is alapelemei. Szerepeltetésük változatlan formában, valamennyi megállapodásban indokolt. Nevesítve: - a parlagfű elleni védekezésben bármely módon érintett állami szervek, önkormányzatok, gazdasági szereplők, társadalmi szervezetek összefogása, - a népesség egészségvédelme érdekében az allergiát okozó gyomnövények irtására és elterjedésének megelőzésére irányuló munkálatok eredményesebbé tétele, - az együttműködő partnerek közötti hatékonyabb munkakapcsolatok, gyors információáramlás kialakítása, - a felvilágosítás és tájékoztatás területén az összehangoltságban, együttes fellépésben, rejlő kommunikációs előnyök kiaknázása, - közreműködés a pénzügyi források felkutatásában és felhasználásuk optimalizálásában, - a végrehajtás során szerzett tapasztalatok gyűjtése, feldolgozása, indokolt esetben javaslatok megfogalmazása a Kormányzat felé. 1.2.
Közös vállalások
Olyan tevékenységek, együttműködési mechanizmusok, amik hozzátartoznak a hatékony koordinációhoz, ezáltal szükségesek ahhoz az eredményességi többlet felmutatásához, amit a Főhatóság, és a Tárcaközi Bizottság is remél a Bizottságok munkájától. E vállalások, ha nem is teljes egészében szükségszerű, de lényeges elemei a megállapodásoknak. Törekedni kell arra, hogy a lehető legteljesebb mértékig azok részeiévé váljanak. Ide sorolandók: - A feladat sikeres végrehajtása érdekében megállapodás aláírói folyamatos kapcsolatot tartanak, és együttműködnek a partnerekkel. - Valamennyi érintett törekszik az információáramlás optimalizálására. - A résztvevők munkájuk során lehetőség szerint minden olyan területen a közösen lépnek fel, ahol az együttes feladatellátásból az eredményesség valós növekedésével lehet számolni. - Amennyiben a feladatellátásuk hatékonysága ez által növelhető, a partnerek által szervezett rendezvényeken lehetőség szerint részt vesznek, illetve a saját rendezvényeikre meghívják a partner szervezetek munkatársait. - Egységes kommunikációs gyakorlat kialakítása. A széleskörű publicitást biztosító kommunikációs lehetőségeket valamennyi fél számára hozzáférhetően, összehangoltan, homogén szakmai tartalommal megtöltve használják. - A lakosság körében a bejelentési lehetőségek egyértelmű és könnyebben rögzíthető meghatározása érdekében, a résztvevők a nyilvánosság felé tett nyilatkozataikban, a helyi adottságok szerint összeállított fórumrendszer igénybevételét javasolják a lakosság számára: pl: A szennyezett terület elhelyezkedését figyelembe véve a bejelentés fórumai: - megyeszékhely város közigazgatási területén központi zöld szám - más megyei településeken az illetékes jegyző, - egyéb területeken a területileg illetékes körzeti földhivatal.
1.3.
A munkacsoport, illetve a Bizottság ülésein részt vesznek, munkájában közreműködnek. A közös fellépési lehetőségekről (rendezvények, sajtótájékoztatók, ellenőrzések stb.) koordinációt igénylő tevékenységekről tájékoztatják a munkacsoport titkárát. A tudomásukra jutott főhatósági, illetve kormányzati szintű intézkedést igénylő problémákat, haladéktalanul jelzik a munkacsoport titkára felé. Közreműködnek a munkacsoport, valamint a bizottság év végi összefoglaló jelentésének elkészítésében. Egyéni vállalások
A megállapodás esetleges tartalmi elemei. Itt egységesítésről nem lehet beszélni. A megállapodás külön fejezetében érdemes elhelyezni a résztvevők egyéni vállalásait. Ezek hűen tükrözhetik a helyi természeti és társadalmi környezet sajátosságait, életszerűbbé, a lakosság számára kézzelfoghatóbbá teszik a munkacsoport, ezen keresztül a Bizottság működését. 1.4.
Főbb általános tevékenységi formák
Olyan tevékenységek, amelyek valamennyi munkacsoport esetében jelentkeznek, ezért a megállapodásoknak is ki kell térni rájuk. Ezek: folyamatos kapcsolattartás a regionális parlagfű-mentesítési bizottsággal, sajtóbejárás szervezése kül- és belterületeken, lakossági felhívások közzététele, az egységes bejelentési fórumrendszer köztudatba emelése, tartása, az önkormányzatok irányába folyamatos szakmai segítségnyújtás, információközlés, jogalkalmazási problémák megoldása, illetve ezek jelzése a Bizottság felé, közös, félidős megyei sajtótájékoztató szervezés, átfogó, a megyei védekezés helyzetét bemutató, a lakosság számára készített dokumentum összeállítása, a Bizottságnak címzett helyi (megyei) lakossági bejelentések, civil szervezetektől érkezett megkeresések ügyintézése. 2.
A közreműködők körének meghatározása
Minden munkacsoport munkájában lehetőség szerint be kell vonni az alábbi szerveket, szervezeteket: - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézete, - Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, - Regionális Munkaügyi Központ, - Megyei Földhivatal, - megyei jogú város, - MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központ, - Magyar Közút Kht. Területi Igazgatósága, - megyei szerveződési szintet meghaladó, illetve országos szervezettségű civil szervezetek. A fentieken túl természetesen a közreműködök köre tovább bővíthető.
