MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/90/2009.
TERVEZET A NEMZETI KÖRNYEZETI TÉRINFORMATIKAI RENDSZER LÉTREHOZÁSÁRÓL ÉS MŰKÖDTETÉSÉRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELETRŐL
Budapest, 2009. április
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
1
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Az előterjesztés tárgya, tartalma A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló kormányrendelet megalkotását az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) törvényi szintű szabályozást nem igénylő előírásainak a hazai jogrendbe történő átültetése indokolja. Az INSPIRE irányelvet 2009. május 15. napjáig kell a tagállamoknak átvenniük. Az INSPIRE irányelv azt a célt szolgálja, hogy egy olyan közösségi szintű elektronikus térinformációs infrastruktúra jöjjön létre, amely biztosítja a térinformációs adatok interoperabilitását, és elősegíti a közösségi környezetpolitika, valamint azon politikák és tevékenységek megvalósítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az irányelv alapján a tagállami térinformációs rendszerek teljes kiépítésére több ütemben kerül sor. A tagállami rendszerek felállításának végső időpontja 2019. május 15., ettől az időponttól kell valamennyi téradattéma tekintetében a téradat-szolgáltatásokat biztosítani. A metaadatokra, valamint a téradat-szolgáltatásokra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat az irányelvi ütemezés szerint uniós rendeletek határozzák majd meg,, amelyhez az irányelv a keretszabályokat állapítja meg. Az irányelv azon rendelkezései, amelyekhez törvényi szabályozás szükséges, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Kvt.) a 2008. évi LXIX. törvénnyel történt módosításával kerülnek átültetésre. Ezt a célt a Kvt. 4. §ának új 33-39. pontja, valamint új 48/G. és 48/H. §-a szolgálja, amelyek 2009. május 15. napján lépnek hatályba. E rendelkezések állapítják meg a szükséges alapfogalmakat, határozzák meg továbbá a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert felépülésének alapjait, valamint az annak hálózati portálján bárki számára hozzáférhető téradatszolgáltatásokat, így a keresőszolgáltatást, a megtekintési szolgáltatást, a letöltési szolgáltatást, az átalakítási szolgáltatást, valamint a lehívási szolgáltatást. A Kvt. rendelkezik ezen túl a téradatkezelők által a téradat-szolgáltatásért megállapítható díjakról és azok lehetséges mértékéről. A Kvt. új 48/G. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelynek létrehozásáért és működtetéséért a környezetvédelemért felelős miniszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együttesen felelős. Az új kormányrendelet a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működtetéséhez szükséges olyan részletszabályokat állapítja meg, amelyek az INSPIRE irányelvből a Kvt. módosításával még nem kerültek átültetésre. Ezek között különösen az alábbi rendelkezések jelentősek: – a metaadatok létrehozását és információs tartalmát meghatározó szabályok, – az egyes téradat-szolgáltatások biztosíthatóságát szabályozó rendelkezések, – a téradatoknak a téradatkezelők közötti megosztására vonatkozó előírások, – a kapcsolattartó és a Koordinációs Bizottság feladatait megállapító rendelkezések, – a metaadatok létrehozására és az egyes téradat-szolgáltatások nyújtására meghatározott határidők, valamint – a téradatok és téradattémák megállapítása a feladatkör szerint érintettek alapján. Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
2
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A Korm. rendelet előírásait az INSPIRE irányelv 4. cikke (6) bekezdésének megfelelően akkor kell alkalmazni, ha a téradatkezelők által birtokolt vagy részükre tárolt téradatkészletek gyűjtését, illetve hozzáférhetővé tételét külön jogszabály írja elő. II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés kapcsolódik a Kormányprogramban az Informatika – az „intelligens infrastruktúra” fejlesztése pontokban megfogalmazott célkitűzésekhez. III. Előzmények: Az INSPIRE irányelv azon rendelkezéseit, amelyekhez törvényi szabályozás szükséges, a Kvt.-nek a 2008. évi LXIX. törvénnyel történt módosítása átültette. A jelen előterjesztésben foglalt kormányrendelet közigazgatási egyeztetését megelőzően a KvVM 2009 januárjában az érintett tárcák szakértőiből álló előkészítő tárcaközi bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a több ágazatot érintő Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működésének technikai feltételei, szabályai a kormányrendeletben összehangoltan kerüljenek kidolgozására. A Szakmapolitikai értekezletet megelőzően az érintett tárcákkal e bizottság keretében több alkalommal is sor került egyeztetésre, amelyek a közigazgatási egyeztetés során tovább folytatódnak. A tárcaközi bizottság képezheti majd annak a Koordinációs Bizottságnak az alapját, amelyet a kormányrendelet intézményesít az INSPIRE irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására. IV. Várható szakmai-társadalmi hatások: Az INSPIRE irányelv rendelkezéseinek átültetésével a Kvt. 2009. május 15. napján hatályba lépő, már említett rendelkezései, valamint a szóban forgó kormányrendelet megteremtik annak alapját, hogy a felhasználók számára hozzáférhetővé váljanak az irányelvben meghatározott téradat-szolgáltatások, így például a téradatok megtekintése és letöltése. Az irányelv átültetésével csökken, vélhetően megszűnik az adat-redundancia, a meglévő téradatok köre áttekinthetővé, kereshetővé válik, a téradatkészletek esetleges hiányosságai könnyen azonosíthatók lesznek, hatékonyabbá válik a határon átnyúló vészhelyzetek (árvíz, szennyezés stb.) kezelése. E mellett csökken az adatszolgáltatási adminisztráció, a civil szféra pedig a téradat-szolgáltatások révén hatékonyabban közreműködhet a környezet megóvásában. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásával olyan koordináció valósul meg az információ felhasználói és szolgáltatói között, amely lehetővé teszi a különböző téradatkezelők információinak és ismereteinek összekapcsolhatóak úgy, hogy az megkönnyíti különféle téradatok felhasználását. A szabályozás révén a téradat-készletek interoperábilissá válnak. V. Várható költségvetési igény, gazdasági hatások: Az INSPIRE irányelv átültetéséből eredően a metaadatok és metaadat-szolgáltatások 2010. május 15-re történő kialakításának, valamint az irányelv 1. számú mellékletében meghatározott új vagy jelentősen átdolgozott adatokra vonatkozó téradat-szolgáltatások 2011. május 15-től történő biztosításának becsülhető összege mintegy kétmilliárd forint. E költségigény fedezete részben a KEOP-ból teremthető meg, amelynek e-környezetvédelmi Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
3
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
pályázataiban ez a támogatási cél nevesítve is szerepel. A szükséges fejlesztéshez felhasználhatók az EKOP forrásai is. Az említett költség az alábbi elemekből tevődik össze: Hardverbeszerzés: A téradatok, valamint a metaadatok tárolására, kezelésére, hozzáférésük és kereshetőségük biztosítására számos szerver szükséges, amelyeket egy központi portálon (ügyfélkapun) keresztül kell elérhetővé tenni. Ennek érdekében a téradatkezelőknél szerverek beszerzése indokolt, továbbá a központi portálhoz is szükség lehet hardver kiegészítésre, összesen mintegy 95 millió forint értékben. Szoftverbeszerzés: A fenti hardver eszközök üzemeltetése nem lehetséges a megfelelő szoftverek nélkül. A megfelelő működéshez valamennyi szerverre és munkaállomásra szükségesek alapszoftverek (operációs rendszer, adatbázis szoftver stb.), továbbá speciális térinformatikai és metaadatbázis kezelő szoftverek telepítése is. Ezek beszerzésének költsége 265 millió forintra becsülhető. Adat-átalakítás: Az INSPIRE irányelv nem ír elő új adatgyűjtést, azonban a meglévő adatokat az új rendszerhez át kell alakítani, valamint jelentős munka a metaadatok előállítása is. E feladatokra 700 millió forintot kell elkülöníteni, tekintettel a nagy mennyiségű adatra, illetve az adatok kulcsszerepére. Humánerőforrás: A rendszer működtetéséhez szükségesek a megfelelő szakemberek (rendszergazdák, adatbázis adminisztrátorok, adatfeltöltők stb.) A humánerőforrás költsége 385 millió forintra becsülhető. Képzés: Ugyancsak indokolt a megfelelő képzés, továbbképzés biztosítása. Sok esetben a képzett munkaerő már rendelkezésre áll ugyan, viszont nem elegendő. A szükséges új munkaerő, illetve az új rendszer által támasztott igények miatt 100 millió forintot képzésre kell szánni. Fejlesztés: Az INSPIRE irányelv által meghatározott feladatok olyan jellegűek, amelyekre nincs kész alkalmazás, ezért a rendszer fejlesztése komoly tervezői és programozási feladatok végrehajtását igényli, amely fejlesztési feladatokra 450 millió forint ráfordítását teszi szükségessé. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működtetése igényli továbbá az informatikai infrastruktúra fenntartását, valamint a rendszeres képzést és fejlesztési munkákat. E működési költségek országosan együttesen, éves szinten mintegy 100-110 millió forintra becsülhetők, amelyet az érintett tárcák fejezeti költségvetésükben biztosítanak. Az INSPIRE irányelv által meghatározott rendszert, illetve a metaadatokat, valamint a téradat-szolgáltatásokat fokozatosan, több lépcsőben kell megvalósítani, ezért a költségek függenek attól is, hogy az irányelv mely időpontra írja elő az egyes téradat-szolgáltatások biztosítását. Tekintettel arra, hogy az irányelv mellékleteiben szereplő téradattémákra vonatkozó részletes végrehajtási uniós jogi aktusok kidolgozására csak később kerül sor, a költségeket ezeknek az előírásoknak a tartalma jelentősen befolyásolja, ezért azok becslésében nagy a bizonytalansági tényező. Mivel az említett uniós jogi aktusokban meghatározott feladatok előre sok esetben nem pontosan ismerhetők, ezért a megvalósítás fent vázolt költsége változhat. Ezt támasztja alá például, hogy a más tagállamokban a bevezetésre Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
4
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
készített költségtervezetek nagyságrendekkel térnek el egymástól. Így például Észtország az INSPIRE irányelv által előírt rendszer teljes bevezetését körülbelül 4 milliárd forintnak megfelelő összegre becsülte, míg Olaszországban ugyanerre mintegy 28 milliárd forintnyi összeget kalkuláltak. VII. Kapcsolódások: VIII. Vitás kérdések: IX. Társadalmi egyeztetés: A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol észrevételek tehetők. A közigazgatási egyeztetés keretében a tervezet továbbá többek között megküldésre kerül az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, valamint az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervezeteknek is. X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő kommunikáció Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve:
Igen
Nem X
További lakossági tájékoztatás: Részletezve (célcsoport-bontásban) XI. Megjegyzések A tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, valamint a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá, tehát mentes a bejelentési kötelezettség alól. A tervezet nem állapít meg a termékekre és szolgáltatásokra olyan tartalmú műszaki leírást (terméktől elvárt jellemzőket, előállítási módszert és eljárást), illetve egyéb olyan követelményt, amely befolyásolná a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
5
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Melléklet a KvVM/KJKF/90/2009. számú tervezethez A Kormány .../2009. ( ) Korm. rendelete a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer térinformációs infrastruktúraként biztosítja a metaadatok, a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások hozzáférhetőségét, az ehhez szükséges hálózati szolgáltatások és technológiák létrehozását, működtetését, továbbá a téradatok megosztását az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2007/2/EK irányelv) összhangban. (2) Ha téradatkészlet egymással megegyező példányait több téradatkezelő birtokolja vagy azokat több téradatkezelő részére tárolják, e rendelet előírásait csak arra az eredeti példányra kell alkalmazni, amelyből a többi példány származik. (3) E rendelet hatálya azokra az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott téradattémák körébe tartozó – a téradatkezelők által birtokolt vagy részükre tárolt – téradat-készletekre terjed ki, amelyek gyűjtését, illetve hozzáférhetővé tételét külön jogszabály előírja. 2. § (1) A téradatkezelőknek biztosítaniuk kell annak technikai hátterét, hogy az általuk működtetett információs rendszerek téradatkészletei és -szolgáltatásai – az interoperabilitiás követelményének megvalósításával – a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódhassanak. (2) A téradattémáknak megfelelően – a 3. számú melléklet szerint – feladatkörérben érintett, a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó ágazati miniszter, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke felelős azért, hogy a téradatkezelők az (1) bekezdés szerinti összekapcsolódás követelményeinek megfeleljenek. 3. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/G. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: csatlakozó személy) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez kérelem alapján kapcsolódhat, amennyiben téradatkészletei és -szolgáltatásai megfelelnek a metaadatokra, a téradat-szolgáltatásokra és az interoperabilitásra a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott előírásoknak. Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
6
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
(2) A kérelmet a kapcsolattartóhoz kell benyújtani, amely a csatlakozásról a 10. §-ban meghatározott Koordinációs Bizottság javaslatának figyelembe vételével dönt. 4. § Ha téradatkezelő vagy csatlakozó személy által birtokolt téradatkészlet vonatkozásában harmadik személynek szerzői joga áll fenn, a téradatszolgáltatás, illetve a téradatmegosztás a szerzői jogokat nem érinti. Metaadatok 5. § (1) A téradatkezelő az 1-2. számú mellékletben felsorolt téradattémákkal összefüggő téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz kapcsolódó metaadatokat a (2) bekezdésnek megfelelően úgy hozza létre, hogy azok elősegítsék a téradatkészletek elérését, nyilvántartását, továbbá a téradat-szolgáltatások igénybevételét. (2) A metaadat naprakész információt tartalmaz arról, hogy a) a metaadattal érintett téradatkészletek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak megfelelnek-e; b) a téradatkészletek és -szolgáltatások hozzáférése és igénybe vétele milyen feltételekkel lehetséges, továbbá melyek a téradat-szolgáltatások díjai; c) a téradatkészletek milyen minőségűek és meddig érvényesek; d) melyek a téradatkészletek létrehozásáért, kezeléséért, frissítéséért, terjesztéséért felelős téradatkezelők; valamint e) korlátozott-e a téradatkészletekhez történő nyilvános hozzáférés és melyek a korlátozások indokai. Téradat-szolgáltatások 6. § (1) A téradat-szolgáltatásokat – összhangban a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal – átalakítási szolgáltatással vagy az e rendelet hatályba lépésekor meglévő téradatkészletek tekintetében azok alkalmassá tételével kell biztosítani. (2) A 9. § szerinti kapcsolattartó bárki által hozzáférhető, elektronikusan letölthető formában köteles közzétenni azokat az információkat – ideértve az adatokat, kódokat és a technikai osztályozást –, amelyek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való technikai megfelelés teljesítéséhez szükségesek. (3) Ha térbeli objektum nem kizárólag a Magyar Köztársaság államhatárain belül helyezkedik el, a térbeli objektummal kapcsolatos téradatkészleteket és metaadatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti információkat az érintett uniós tagállammal egyetértésben kell meghatározni. (4) A (3) bekezdésben foglaltak teljesítéséért a térbeli objektumra vonatkozó téradat kezelőjének felügyeletét, illetve irányítását ellátó ágazati miniszter felelős.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
7
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
(5) E § alkalmazásában térbeli objektum a valós világ egy meghatározott helyhez vagy földrajzi területhez kapcsolódó valamely jelenségének az elvonatkoztatott megjelenítése. 7. § (1) A kereső-szolgáltatások biztosítják a téradatok következők szerinti megkeresését: a) kulcsszavak; b) földrajzi helyek; c) a téradatkészletek és -szolgáltatások osztályozása; d) a téradatkészletek minősége és érvényessége; e) a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való megfelelés mértéke; f) a téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá a téradatkészletek felhasználásának feltételei; és g) a téradatkezelők megnevezése. (2) Az átalakítási szolgáltatások az egyéb téradat-szolgáltatásokkal úgy kapcsolódnak össze, hogy a téradat-szolgáltatások működtetése a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal összhangban valósul meg. A téradatok megosztása a téradatkezelők között 8. § (1) Környezettel összefüggő feladat elvégzése vagy ilyen közszolgáltatás nyújtása érdekében a) a téradatkezelők – a közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy téradatkezelők kivételével –, b) az Európai Unió tagállamaiban működő – a 2007/2/EK irányelv 3. cikkének 9. pontja szerinti – hatóságok, valamint c) az Európai Közösség intézményei és szervei technikai korlátozás nélkül hozzáférhetnek a téradat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz, továbbá azokat cserélhetik és igénybe vehetik. (2) Az (1) bekezdés előírásai – viszonosság esetén – az Európai Közösség és tagállamai által kötött nemzetközi megállapodások keretében létrehozott szervekre is megfelelően alkalmazandók, ha a téradatkészletek igénybe vételére, illetve a téradat-szolgáltatásokra környezettel összefüggő feladat elvégzése vagy ilyen közszolgáltatás nyújtása érdekében kerül sor. (3) A téradatkezelő a téradatok (1)-(2) bekezdés szerinti megosztását korlátozhatja, illetve megtagadhatja, amennyiben a megosztás veszélyeztetné az igazságszolgáltatást, a közbiztonságot, a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeit vagy nemzetközi kapcsolatait. A kapcsolattartó és a Koordinációs Bizottság 9. § (1) Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért a környezetvédelemért felelős miniszter felel. Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
8
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
(2) A kapcsolattartó feladata: a) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer infrastruktúrája kialakításának és használatának nyomon követése, eredményeinek a nyilvánosság részére történő hozzáférhetővé tétele és az Európai Bizottság részére történő eljuttatása; b) együttműködés az Európai Uniós tagállamaiban a 2007/2/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdése szerint kijelölt kapcsolattartókkal, valamint az Európai Bizottsággal; c) közreműködés a 2007/2/EK irányelv végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok előkészítésében, valamint az Európai Unió által működtetett térinformatikai portál kialakításában; d) jelentés készítése a 2007/2/EK irányelv végrehajtásáról az Európai Bizottság részére 2010. május 15-ig, valamint minden további harmadik év május 15-ig; e) az Európai Bizottság részéről a közösségi térinformációs infrastruktúrával összefüggésben nyújtott tájékoztatások megismerhetőségének elősegítése; f) a téradatkezelőktől és csatlakozó személyektől, továbbá a téradatok előállítóitól, a téradat-szolgáltatások igénybevevőitől és azok érdekképviseleti szerveitől, szervezeteitől a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására adott javaslatok, észrevételek összegyűjtése, összehangolása és az érintettek számára történő hozzáférhetővé tétele; g) rendszeres tájékoztatás a nyilvánosság részére a téradat-szolgáltatások gyakorlatáról, továbbá a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok átültetéséről, valamint végrehajtásáról; h) a téradatkezelők és a téradat-szolgáltatásokat igénybe vevők elvárásainak folyamatos felmérése; i) kapcsolattartás a téradatok előállítóival, a téradat-szolgáltatások igénybevevőivel és azok érdekképviseleti szerveivel, szervezeteivel; j) a téradatkezelők téradat-szolgáltatással és téradat-megosztással kapcsolatos tevékenységének összehangolása; k) a nemzeti kapcsolattartó feladatainak ellátása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tekintetében; valamint l) az Európai Környezetvédelmi Információs és Megfigyelő Hálózat tagállami koordinációs feladatainak ellátása. (3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jelentés a következőkről nyújt tájékoztatást: a) a téradatkezelők és a téradat-szolgáltatások igénybevevői, valamint az azok érdekképviseleti szervei, szervezetei közötti koordináció módja; b) a csatlakozó személyekkel való kapcsolattartás, c) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer minőségbiztosítása; d) a téradatkezelők és a csatlakozó személyek hozzájárulása a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működőképességéhez és a (2) bekezdés szerinti koordinációhoz; e) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer használata; f) a téradatkezelők közötti téradat-megosztási megállapodások; valamint g) a 2007/2/EK irányelv végrehajtásából származó költségek és hasznok. (4) A kapcsolattartó a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására a 2007/2/EK irányelv 22. cikk (2)-(3) bekezdésében meghatározott eljárás előtt – megfelelő időben – honlapján közleményben felhívja a téradatkezelőket és csatlakozó személyeket, továbbá a téradatok előállítóit, valamint a téradat-szolgáltatások igénybevevőit és azok érdekképviseleti szerveit, szervezeteit arra, hogy a közleményben közzétett uniós jogi Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
9
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
aktus tervezetére véleményt nyilváníthatnak. A közleményben meg kell határozni a véleménynyilvánítás határidejét. (5) Ha a téradatkezelő a Kvt. 48/G. és 48/H. §-ában, valamint az e rendeletben foglalt előírásokat nem teljesíti és erről a kapcsolattartó tudomást szerez, a kapcsolattartó felhívja a téradatkezelőt arra, hogy tegyen eleget a jogszabályi követelményeknek. Ha a téradatkezelő a felhívásban foglaltakat nem teljesíti, valamint ha az előírások megszegésére ismételten sor kerül, a kapcsolattartó – a téradatkezelő egyidejű értesítése mellett – a téradatkezelő ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó ágazati miniszterhez fordulhat. 10. § (1) A kapcsolattartót a 9. § (2) a)-j) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésében Koordinációs Bizottság segíti, amely a Közigazgatási Informatikai Bizottság albizottságaként működik. (2) A Koordinációs Bizottság: a) javaslatot tesz a kapcsolattartónak a téradatkezelők téradatszolgáltatással és téradatmegosztással kapcsolatos tevékenysége összehangolásának fejlesztésére; b) kezdeményezi a kapcsolattartónál a 9. § (5) bekezdésében foglalt intézkedések megtételét; c) kialakítja a téradatkészletek összehangolt és gazdaságos előállítására vonatkozó stratégiát, gondoskodik annak végrehajtásáról és koordinálásáról. (3) A Koordinációs Bizottság 19 tagból és az elnökből áll. A Koordinációs Bizottság tagjai a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a következő miniszterek által kijelölt egy-egy képviselő: a) a környezetvédelemért felelős miniszter, b) a természetvédelemért felelős miniszter, c) a vízgazdálkodásért felelős miniszter, d) a térképészetért felelős miniszter, e) az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, f) az egészségügyért felelős miniszter, g) a közlekedésért felelős miniszter, h) a bányászati ügyekért felelős miniszter, i) az energiapolitikáért felelős miniszter, j) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, k) a honvédelemért felelős miniszter, l) a közigazgatási informatikáért felelős miniszter, m) a földügyért felelős miniszter, n) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, o) az oktatásért felelős miniszter, p) az iparügyekért felelős miniszter, q) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter. r) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter. (4) A Koordinációs Bizottság elnökét a környezetvédelemért felelős miniszter jelöli. A Koordinációs Bizottság titkárságának teendőit a kapcsolattartó látja el. (5) A Koordinációs Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
10
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet 2009. május 15. napján lép hatályba. (2) A metaadatokat a térbeli objektumokra vonatkozó téradattémák tekintetében a) az 1. A és 1. B számú melléklet esetében 2010. május 15-ig b) a 2. számú melléklet esetében 2013. május 15-ig kell létrehozni. (3) Az e rendelet hatályba lépését követően keletkezett, gyűjtött, továbbá átalakított téradatkészletekre vonatkozó téradat-szolgáltatásokat a) az 1. A számú melléklet esetében 2011. május 15-től b) az 1. B és a 2. számú melléklet esetében 2014. május 15-től kell biztosítani. (4) Az e rendelet hatályba lépésekor meglévő téradatkészletekre vonatkozó téradatszolgáltatásokat a) az 1. A számú melléklet esetében 2016. május 15-től b) az 1. B és a 2. számú melléklet esetében 2019. május 15-től kell biztosítani. (5) A (2)-(4) bekezdés 2019. május 16. napján hatályát veszti. 12. § E rendelet – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel együtt – az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
11
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
1. számú melléklet a …/2009. ( ) Korm. rendelethez
Az alap téradatokra vonatkozó téradattémák A. 1. Koordinátarendszerek Olyan rendszerek, amelyek a térinformáció térbeli helyzetét koordinátákkal (x, y, z), illetve vízszintes és függőleges geodéziai adatokon alapuló földrajzi szélességgel, hosszúsággal és magassággal adják meg. 2. Földrajzi hálórendszerek Harmonizált, több felbontású rács közös kiindulóponttal és egységesített rácscellahelymeghatározással és -mérettel. 3. Földrajzi nevek Területek, régiók, helységek, nagyvárosok, elővárosok, városok vagy települések, illetve bármely, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó vagy történeti jelentőségre szert tett földrajzi vagy topográfiai jellegzetesség. 4. Közigazgatási egységek Azok a helyi, területi, regionális és országos egységek, amelyek igazgatási (működési, illetékességi) területeit közigazgatási határvonalak választják el. 5. Címek Az ingatlanok helye szerinti címazonosítók – rendszerint utcanév, házszám, irányítószám – alapján. 6. Földrészletek Az ingatlan-nyilvántartási, illetve a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott területek térbeli adatai. 7. Közlekedési hálózatok Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózatok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, valamint a „modális hálózatokat összekapcsoló logisztikai csomópontok. Ide tartozik továbbá a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott transzeurópai közlekedési hálózat és annak a határozat 2009. május 15-ét követő felülvizsgálatából eredő bármely módosítása is. 8. Vízrajz Vízrajzi elemek, víztestek és az azokkal kapcsolatos elemek, különösen a vízgyűjtők és a részvízgyűjtők a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv fogalommeghatározásaival összhangban és hálózati formában. 9. Természetvédelmi szempontból védelem alatt álló területek Országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területek, helyi jelentőségű védett természeti területek, nemzetközi jelentőségű védett területek, valamint természeti területek, természeti emlékek. Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs 12 Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
B. 1. Domborzat Digitális domborzati modellek a szárazföldi, jéggel borított és óceáni felszínre. Ide tartozik a felszíni és víz alatti domborzat és a partvonal. 2. A felszín borítása A Föld felszínének fizikai és biológiai borítása, beleértve a mesterséges felszínt, a mezőgazdasági területeket, erdőket, a (félig) természetes területeket, a vizes élőhelyeket és a víztesteket. 3. Ortofotók A föld felszínének földrajzi hivatkozással ellátott, műhold vagy légi adatgyűjtők által készített képi adatai. 4. Földtan Az összetétel és szerkezet alapján jellemzett földtan, ide értve az alapkőzetet, a víztartó rétegeket és a geomorfológiát is.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
13
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
2. számú melléklet a …/2009. ( ) Korm. rendelethez
A tematikus téradatokra vonatkozó téradattémák 1. Statisztikai egységek Statisztikai információk terjesztésére vagy felhasználására szolgáló egységek. 2. Épületek Az épületek földrajzi helyét és alakját meghatározó térbeli adatok. 3. Talaj A fel- és altalaj egyes szintjeinek jellemzése a rétegvastagság, fizikai féleség, szerkezet, mechanikai összetétel, szervesanyag-tartalom, valamint a relatív kő- és kavicstartalom alapján. A talaj erodálhatóságának mértéke, adott esetben a lejtésviszonyok, becsült vízkészlet értéke. 4. Terület-, illetve földhasználati övezetek A jelenlegi és a jövőbeli tervezett funkcionális szempontok, vagy a társadalmi-gazdasági rendeltetés (például lakó-, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, erdő- vagy pihenőövezet) szerint jellemzett területek. 5. Emberi egészség és biztonság A környezet minőségéhez közvetlenül (különösen a légszennyezés, vegyszerek, az ózonréteg elvékonyodása, a zaj miatt) vagy közvetve (különösen élelmiszer, a genetikailag módosított szervezetek miatt) kapcsolódó patológiák (így például allergiás, daganatos és légúti megbetegedések) dominanciájának földrajzi eloszlása, illetve az e tényezőknek az emberi egészségre (biomarkerek, termékenységcsökkenés, járványok) vagy a közérzetre (különösen fáradtság, stressz) gyakorolt hatását jellemző információ. 6. Közüzemi és közszolgáltatások Közüzemi létesítmények, különösen a szennyvíz- és hulladékkezelést, valamint az energia- és a vízellátást szolgáló közüzemi létesítmények, valamint az igazgatási és szociális közszolgáltatások, különösen a közigazgatási szervek, a polgári védelmi létesítmények, az iskolák és kórházak. 7. Környezeti monitoring létesítmények A környezetvédelmi monitoring létesítmények elhelyezkedése és működése, amely magában foglalja a kibocsátások, a környezeti elemek állapota, valamint az ökoszisztéma egyéb paramétereinek (így például a biodiverzitás, a növényzet ökológiai állapota) a hatóságok általi vagy a nevükben történő megfigyelését és mérését. 8. Termelő és ipari létesítmények Ipari termelőhelyek, ideértve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv által szabályozott létesítményeket, valamint a vízkivételt, a bányászati és a tároló létesítményeket. 9. Mezőgazdasági és akvakultúra-ágazati létesítmények Mezőgazdasági eszközök és termelőlétesítmények (ideértve az öntözőrendszereket, az üvegházakat és istállókat). Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
14
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
10. A népesség eloszlása – demográfia A népesség földrajzi eloszlása – ideértve a népességi jellemzőket és a tevékenységi szinteket is – statisztikai elemzési egységek (hálótérképek, régiók, közigazgatási egységek) alapján összesítve. 11. Területgazdálkodási/-korlátozási/-szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek A területrendezési tervben elfogadott térségi övezetek határai. Ide tartoznak a) az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos övezetek; b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek; c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek; d) a megyei területrendezési tervekben lehatárolt térségi övezetek. Továbbá a térségi hulladéklerakó helyek, az ivóvízbázisok védőövezetei, a nitrátérzékeny területek, víziutak, a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, a zajvédelmi zónák, a bányászati engedély-köteles területek, a vízgyűjtő kerületek és az egyéb adatszolgáltató egységek. 12. Természeti kockázati zónák Természeti veszélyek, így különösen az ár- és belvizek, a földcsuszamlások, a felszínsüllyedések, az erdőtüzek, a földrengések, a vulkánkitörések (minden légköri, hidrológiai, szeizmikus jelenség, amely – helye, súlyossága és előfordulási gyakorisága alapján – komoly társadalmi károk okozásának lehetőségét hordozza magában) alapján jellemzett veszélyeztetett területek. 13. Légköri viszonyok A légkör fizikai jellemzői, ideértve a méréseken, modelleken vagy ezek kombinációján alapuló téradatokat, továbbá a mérési helyeket. 14. Meteorológiai földrajzi jellemzők Időjárási viszonyok és mérésük; csapadék, hőmérséklet, a felszín és a növényzet párolgása, a szél sebessége és iránya. 15. Biogeográfiai régiók Ökológiai szempontból viszonylag homogén, növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott térségek. 16. Élőhelyek és biotópok Különleges ökológiai feltételekkel, folyamatokkal, struktúrával és az élet fenntartásához kapcsolódó funkciókkal rendelkező földrajzi területek, amelyek az ott élő élőlények számára kedvező fizikai feltételeket teremtenek. Ide tartoznak azok a szárazföldi és vízi területek, amelyek – függetlenül azok természetes vagy természetközeli állapotától – földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzőik alapján különböztethetők meg. 19. A fajok elterjedése Az állat- és növényfajok előfordulásának földrajzi eloszlása az elemzési egységek (hálótérkép, régió, közigazgatási egység) alapján összesítve. Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
15
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
18. Energiaforrások Energiaforrások, ideértve különösen a szénhidrogéneket, vízenergiát, bioenergiát, nap- és szélenergiát, valamint adott esetben ideértve az erőforrás mértékére vonatkozó mélységi/magassági információt. 19. Ásványi nyersanyagok Ásványi nyersanyagok, ideértve különösen a fémek érceit, az ipari ásványokat, valamint adott esetben ideértve a nyersanyag kiterjedésére vonatkozó mélységi/magassági információkat.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
16
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
3. számú melléklet a …/2009. ( ) Korm. rendelethez A feladatkörrel érintett felelősök az egyes téradattémák alapján Felelős
Téradattéma
A téradattéma azon téradatkészlete, amelyért az érintett felelős
Környezetvédelemért felelős miniszter: Közüzemi és közszolgáltatások
Környezeti monitoring létesítmények
Vízrajz Termelő és ipari létesítmények
Területgazdálkodási/-korlátozási/szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek
Hulladékkezelést és települési folyékonyhulladék-kezelést szolgáló közüzemi létesítmények A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény hatálya alá tartozó környezeti monitoring létesítmények Víztestek, vízgyűjtők ábrázolása A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelvben szabályozott létesítmények Térségi hulladéklerakó helyek, nitrátérzékeny területek, térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, vízgyűjtő kerületek, zajvédelmi zónák
Légköri viszonyok Meteorológiai földrajzi jellemzők Természetvédelemért felelős miniszter: Természetvédelmi szempontból védelem alatt álló területek Biogeográfiai régiók Élőhelyek és biotópok A fajok elterjedése Vízgazdálkodásért felelős miniszter: Vízrajz
Környezeti monitoring létesítmények
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó nyilvántartás A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó létesítmények
17
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Területgazdálkodási/-korlátozási/szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek Közüzemi és közszolgáltatások
Termelő és ipari létesítmények Természeti kockázati zónák Földtan Energiaforrások
Az védőövezetei
ivóvízbázisok
Vízellátást, szennyvízelvezetést és tisztítást szolgáló közüzemi létesítmények Vízkivételi létesítmények Árés belvíz által veszélyeztetett területek Víztartó képződmények Vízenergiát szolgáltató létesítmények
Térképészetért felelős miniszter: Koordinátarendszerek Földrajzi nevek Közigazgatási egységek
Települések államhatár
határai,
az
Domborzat A felszín borítása Ortofotók Ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter: Földrészletek Épületek Egészségügyért felelős miniszter: Emberi egészség és biztonság
Közüzemi és közszolgáltatások Környezeti monitoring létesítmények
A környezet minőségéhez közvetlenül kapcsolódó patológiák (különösen allergiás, daganatos és légúti megbetegedések) dominanciájának földrajzi eloszlása, illetve e tényezőknek az emberi egészségre (biomarkerek, termékenységcsökkenés, járványok) gyakorolt hatását jellemző információ. Kórházak Az ivóvíz minőségét és a természetes fürdővizek állapotát monitorozó létesítmények
Közlekedésért felelős miniszter: Közlekedési hálózatok Területgazdálkodási/-korlátozási/szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek
Víziutak
Bányászati ügyekért felelős miniszter: Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
18
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Földtan Termelő és ipari létesítmények
A víztartó képződmények kivételével minden A bányászati és a tároló létesítmények.
Területgazdálkodási/-korlátozási/szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek Ásványi nyersanyagok
Bányászati területek
engedély-köteles
Közüzemi és közszolgáltatások
Energiaellátást szolgáló létesítmények A vízenergia kivételével minden
Energiapolitikáért felelős miniszter: Energiaforrások Közigazgatási informatikáért felelős miniszter: Címek Honvédelemért felelős miniszter: Földrajzi hálórendszerek Közigazgatási informatikáért felelős miniszter: Címek Földügyért felelős miniszter: Talaj Mezőgazdasági és akvakultúraágazati létesítmények Foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter: Emberi egészség és biztonság
A környezet minőségét befolyásoló tényezőknek (légszennyezés, vegyszerek, az ózonréteg elvékonyodása, zaj stb.) a munkahelyi közérzetre (fáradtság, stressz stb.) gyakorolt hatását jellemző információ.
Közüzemi és közszolgáltatások
Iskolák
Termelő és ipari létesítmények
Ipari termelőhelyek
Természeti kockázati zónák
Az árés belvízzel veszélyeztetett területek kivételével minden természeti kockázati zóna
Oktatásért felelős miniszter: Iparügyekért felelős miniszter: Katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter:
Területfejlesztésért területrendezésért miniszter:
és felelős Terület-, illetve földhasználati övezetek
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
19
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Területgazdálkodási/-korlátozási/szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek
A területrendezési tervben elfogadott térségi övezetek határai.
Közigazgatási egységek Statisztikai egységek A népesség eloszlása - demográfia
Megye- és régióhatárok
Központi Statisztikai Hivatal:
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
20
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
ELŐTERJESZTÉS A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló kormányrendelet megalkotását az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: INSPIRE irányelv) törvényi szintű szabályozást nem igénylő előírásainak a hazai jogrendbe történő átültetése indokolja. Az INSPIRE irányelvet 2009. május 15. napjáig kell a tagállamoknak átvenniük. Az INSPIRE irányelv azt a célt szolgálja, hogy egy olyan közösségi szintű elektronikus térinformációs infrastruktúra jöjjön létre, amely biztosítja a térinformációs adatok interoperabilitását, és elősegíti a közösségi környezetpolitika, valamint azon politikák és tevékenységek megvalósítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az irányelv alapján a tagállami térinformációs rendszerek teljes kiépítésére több ütemben kerül sor. A tagállami rendszerek felállításának végső időpontja 2019. május 15., ettől az időponttól kell valamennyi téradattéma tekintetében a téradat-szolgáltatásokat biztosítani. A metaadatokra, valamint a téradat-szolgáltatásokra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat az irányelvi ütemezés szerint uniós rendeletek határozzák majd meg,, amelyhez az irányelv a keretszabályokat állapítja meg. Az irányelv azon rendelkezései, amelyekhez törvényi szabályozás szükséges, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Kvt.) a 2008. évi LXIX. törvénnyel történt módosításával kerülnek átültetésre. Ezt a célt a Kvt. 4. §ának új 33-39. pontja, valamint új 48/G. és 48/H. §-a szolgálja, amelyek 2009. május 15. napján lépnek hatályba. E rendelkezések állapítják meg a szükséges alapfogalmakat, határozzák meg továbbá a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszert felépülésének alapjait, valamint az annak hálózati portálján bárki számára hozzáférhető téradatszolgáltatásokat, így a keresőszolgáltatást, a megtekintési szolgáltatást, a letöltési szolgáltatást, az átalakítási szolgáltatást, valamint a lehívási szolgáltatást. A Kvt. rendelkezik ezen túl a téradatkezelők által a téradat-szolgáltatásért megállapítható díjakról és azok lehetséges mértékéről. A Kvt. új 48/G. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből és a téradatkezelők által működtetett információs rendszerekből áll, amelynek létrehozásáért és működtetéséért a környezetvédelemért felelős miniszter a téradatkezelők ágazati irányítását, illetve felügyeletét ellátó miniszterekkel együttesen felelős. Az új kormányrendelet a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működtetéséhez szükséges olyan részletszabályokat állapítja meg, amelyek az INSPIRE irányelvből a Kvt. módosításával még nem kerültek átültetésre. Ezek között különösen az alábbi rendelkezések jelentősek: – a metaadatok létrehozását és információs tartalmát meghatározó szabályok, – az egyes téradat-szolgáltatások biztosíthatóságát szabályozó rendelkezések, – a téradatoknak a téradatkezelők közötti megosztására vonatkozó előírások, – a kapcsolattartó és a Koordinációs Bizottság feladatait megállapító rendelkezések, – a metaadatok létrehozására és az egyes téradat-szolgáltatások nyújtására meghatározott határidők, valamint – a téradatok és téradattémák megállapítása a feladatkör szerint érintettek alapján.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
21
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A Korm. rendelet előírásait az INSPIRE irányelv 4. cikke (6) bekezdésének megfelelően akkor kell alkalmazni, ha a téradatkezelők által birtokolt vagy részükre tárolt téradatkészletek gyűjtését, illetve hozzáférhetővé tételét külön jogszabály írja elő. A fentiek alapján – egyetértése esetén – kérem a Kormányt, hogy a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, 2009. április
Szabó Imre
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
22
MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló kormányrendeletről készült előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Készítette: Mikus Dezső, dr. Bársony Balázs Látta: Bozó Pál, dr. Gosztonyi Ádám Jóváhagyta: dr. Erdey György
23