MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Előterjesztés. a Kormány részére. az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatról

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Előterjesztés a Kormány részére az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatról

Budapest, 2008. szeptember 15.


2008. évi .... törvény az elektronikus közszolgáltatásról Az Országgyűlés az állam szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgárok, a gazdasági élet szereplői és a civil szervezetek információs közszolgáltatásokkal való magasabb szintű ellátásának biztosítása, a gyorsabb, hatékonyabb közigazgatási ügyintézés lehetővé tétele, valamint a nyilvánosság és társadalmi kontroll követelményének hatékonyabb érvényesítése érdekében az elektronikus közszolgáltatásról az alábbi törvényt alkotja: I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény hatálya 1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területén elektronikus úton nyújtott közszolgáltatásokra (továbbiakban: elektronikus közszolgáltatás); b) az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó, e szolgáltatásokban jelen törvényben meghatározott módokon közreműködő, illetőleg a szolgáltatással kapcsolatban közigazgatási feladatot (tanúsítás, ellenőrzés, felügyelet stb.) ellátó szervekre és személyekre; c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybevevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személység nélküli szervezetekre; (2) A törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vagy igénybe vevő személyekre, szervezetekre és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (3) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele során az Európai Unió tagállamai állampolgárait, illetőleg az e tagállamokban letelepedett szervezeteket a magyar jogalanyokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor

-2Látta: Bódi Gábor

Jóváhagyta: Dr. Baja Ferenc


Az elektronikus közszolgáltatás fogalma 2. § (1) E törvény alkalmazása során az elektronikus közszolgáltatás az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ keretében működő ügynet útján, elektronikus eszközökön nyújtott olyan szolgáltatás, amely hátteret biztosít a jelentős közösségi érdeket képviselő – alapvetően a közigazgatási hatóságok, illetve közüzemi szolgáltatók által nyújtott – szolgáltatások széles körű, korszerű és hatékony igénybevételéhez. (2) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központot a Kormány egyszemélyes részvénytársasága, a KOPINT-DATORG Zrt. működteti. A KOPINT-DATORG Zrt.vel szemben az állami tulajdonosi jogait a közigazgatási informatikáért felelős miniszter gyakorolja. Az elektronikus közszolgáltatás alapelvei

3. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása során az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak, illetve a hozzá csatlakozó, részére adatot, információt biztosító közigazgatási szerveknek, illetve más szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonságot, más informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményeinek érvényesülését, az üzemeltetés folytonosságát, az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az elektronikus közszolgáltatások társadalmi elfogadottságának erősítését. (2) Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során biztosítani kell, hogy az állami források felhasználásával létrehozott termékek korlátlan felhasználási jogával az állam rendelkezzen, és a fejlesztések eredményei minden állami (önkormányzati) szerv számára teljes mértékben hozzáférhetőek legyenek. (3) Az elektronikus közszolgáltatások működésének elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, amely kötelezettséget a jelen törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően, egymással együttműködve, informatikai rendszereiket együttesen működtetve az ügynet útján kötelesek megvalósítani. (4) A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatások hozzáférhetősége nem korlátozható, egyes elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele azonban az igénybevevő előzetes azonosításához köthető.





Az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának kötelezettsége 4. § (1) Az államigazgatási szervek kötelesek, önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzatok, valamint más költségvetési szervek, a kisebbségi önkormányzatok és a köztestületek pedig jogosultak az ügynethez való csatlakozásra. A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján csatlakozhatnak az ügynethez. (2) Az elektronikus közszolgáltatásokkal szemben támasztott hitelességi, minőségi és fejlesztési követelmények érvényesülését a Kormány a közigazgatási informatikáért felelős miniszter útján biztosítja. II. Fejezet Az elektronikus közszolgáltatások nyújtásával összefüggő követelmények Az elektronikus közszolgáltatások feltételrendszere 5. § (1) A közigazgatási szervek kötelesek az elektronikus közszolgáltatás nyújtásához szükséges adatokat, információkat az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ számára biztosítani. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szervet e kötelezettsége alól részben mentesítheti. A mentesítés azonban nem terjedhet ki a szerv tevékenységére vonatkozó nyilvános közérdekű adatok elektronikus úton történő hozzáférhetőségének biztosításával, illetőleg tájékoztató szolgáltatások nyújtásával összefüggő kötelezettségekre. Az átadható információk köre csak addig terjedhet, amelyek kezelésére az adatot igénylő szervezet felhatalmazással rendelkezik. (2) Az elektronikus közszolgáltatás vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szervek a tájékoztató jellegű szolgáltatási kötelezettségüknek az ügynet útján, az egységes követelményeknek megfelelő felhasználói felület igénybe vételével tesznek eleget. (3) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy az ügynethez való csatlakozásra kötelezett vagy jogosult szervezet az ügynethez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, biztonságossággal, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, és ezt a szolgáltatás megKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




kezdése előtt, illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során külön jogszabály szerinti tanúsítvánnyal igazolja. A kötelezett szervezet a csatlakozási előfeltételek megteremtésének elmulasztására a szolgáltatási kötelezettség elkerülése céljából nem hivatkozhat. Az elektronikus közszolgáltatási közmű 6. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások biztosítása az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ kereteiben működő ügynet, mint elektronikus szolgáltatási közmű igénybe vétele útján történik. (2) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges közhiteles elektronikus nyilvántartások, illetve adatbázisok az ügyneten keresztül elérhetők az adatok tulajdonosai és a kezelésükre jogosultak számára. (3) A szolgáltatások igénybe vevője számára a közigazgatási ügyek elektronikus úton történő intézésének lehetősége és a közhiteles közigazgatási nyilvántartásokhoz való elektronikus hozzáférés az ügynethez való csatlakozással nyílik meg. (4) A céginformációs szolgálat (2006. évi V. törvény 13. §) közszolgáltatásai is az ügyneten keresztül érhetők el. (5) Egyes – külön jogszabályban meghatározott – adatbázisok és elektronikus közszolgáltatások elérhetősége telefonos ügyintézés keretében is biztosítható. Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ általános kötelezettségei 7. § (1) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az elektronikus közszolgáltatás során köteles biztosítani: a) az alkalmazott infokommunikációs rendszerek műszaki megfelelőségét és biztonságos működésének feltételeit; b) a szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges eszközrendszer fenntartását, a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét, a közműnek az igénybe vevők részére való rendelkezésre állását;





c) a közmű működésével összefüggő felhasználói tájékoztatást, illetve az ügyfélszolgálatot; d) a közmű és az azon keresztül elérhető elektronikus közszolgáltatások fejlesztését, új megoldások bevezetését; e) az adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől, megsemmisüléstől; f) az érintett számára a személyes adataira vonatkozó jogainak érvényesülését. (2) A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az ügynet üzemeltetése során a) kizárólag olyan infokommunikációs rendszereket alkalmazhat, amelyek biztosítják a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel való biztonságos kapcsolatot és az ügynet folyamatos – előzetesen bejelentett, a legkisebb terhelésű időszakokban megvalósuló karbantartási üzemszünetekkel korlátozható – elérhetőségét; b) a szolgáltatás nyújtásához kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő, megbízható és a külön jogszabály szerint tanúsított informatikai rendszereket és termékeket használhat, amelyek lehetővé teszik a hiteles dokumentumcserét, biztosítják az elektronikus dokumentumok sértetlenségét és védettségét, valamint az informatikai rendszerekben tárolt adatok archiválását. (3) Az ügynet üzemeltetését és fejlesztését az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ végzi. E feladatok ellátásához indokolt esetben – a közigazgatási informatikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával – más szolgáltató vagy szervezet közreműködését is igénybe veheti. (4) A közigazgatási informatikáért felelős miniszter felügyeli az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ tevékenységét, az ügynet informatikai biztonságát és az ügynet által nyújtott elektronikus közszolgáltatások rendelkezésre állását.





III. fejezet Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele A szolgáltatások igénybe vételére irányuló jog, illetve kötelezettség 8. § (1) A Kormány e törvényben meghatározott módon biztosítja és fejleszti az elektronikus közszolgáltatások igénybe vételéhez szükséges feltételeket, így a) létrehozza és az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ keretében működteti az ügynetet; b) egységes, átlátható és technológia-semleges minősítési és hitelesítési követelmények meghatározásával és érvényesítésével biztosítja az elektronikus közszolgáltatás zavartalanságát; c) elősegíti az egyetemes hozzáférhetőséget, így az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontokat, továbbá az ügyintézést támogató ügyfélszolgálatot létesít, illetve tart fenn, gondoskodik a hozzáférhetőség indokolatlan korlátozásának megszüntetéséről; d) ahol az ügy természete ezt lehetővé teszi, biztosítja a telefonos ügyintézés, illetve ügyindítás lehetőségét. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások valamennyi igénybe vevő számára a közigazgatással való kapcsolattartást egységesen biztosító, rögzített biztonsági követelményeknek megfelelően működtetendő infokommunikációs eszközök igénybe vételével, időbeli korlátozás nélkül érhetők el. (3) Törvény az elektronikus közszolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti. 9. § (1) Az elektronikus közszolgáltatásokat bárki, korlátozás nélkül igénybe veheti. (2) Törvényben meghatározott esetekben az (1) bekezdés szerinti jog gyakorolhatóvá akkor válik, ha a) a szolgáltatás igénybe vétele valamely külön követelménynek való megfeleléstől függ, és az igénybe vevő e követelménynek eleget tesz;





b) a szolgáltatást a vonatkozó műszaki-informatikai biztonsági feltételrendszerében foglalt követelményeknek megfelelő infokommunikációs eszközök útján veszi igénybe. (3) Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés joga a szolgáltatás igénybe vevőjét a törvény erejénél fogva, az alapszolgáltatások tekintetében külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. Az ingyenes alapszolgáltatások a következők: a) a közigazgatással való hiteles elektronikus kapcsolattartás, az ehhez kapcsolódó ügynet cím és tárolóhely biztosítása; b) azonosítási szolgáltatások; c) elektronikus fizetési lehetőség biztosítása; d) az a)-c) pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz szükséges, központilag biztosított szoftverelemek. (4) Az alapszolgáltatásnak nem minősülő elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele jogszabályban meghatározott, ráfordítás arányos díjfizetéshez köthető.

Ingyenes és díjfizetéshez kötött elektronikus közszolgáltatások 10. § (1) Az igénybe vevők számára külön díj felszámítása nélkül érhetők el az ügynet alapszolgáltatásai [9. § (3) bekezdés] valamint a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal öszszekapcsolt szervezetek által nyújtott tájékoztató szolgáltatások. (2) Az ügynet kiegészítő szolgáltatásai, valamint a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatások igénybe vétele, valamint a tájékoztató szolgáltatások keretei között elérhető adatvagyon újrahasznosítása jogszabályban meghatározott szolgáltatási díj megfizetéséhez köthető. (3) Egyes, külön jogszabályban meghatározott elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatással összefüggő költségek megtérítésére kötelezhető akkor is, ha a szolgáltatás nem díjköteles. (4) Az ügynet szolgáltatásai igénybevételével történő telefonos közigazgatási ügyintézés esetén egységen a helyi hívásnak megfelelő díjat lehet érvényesíteni.





Azonosítás 11. § (1) Amennyiben az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének feltétele az eljáró természetes személy azonosítása, úgy az azonosítás az ügyintézés jogszabályban előírt biztonsági követelményszintjének megfelelően történhet: a) magas b) közepes és c) alacsony biztonsági szinten. A magasabb biztonságú azonosítást alacsonyabb biztonságú helyett is lehet használni. (2) A magas biztonsági szintnek megfelelő azonosítás kétfázisú azonosítással történhet a) külön jogszabályban rögzített hiteles közigazgatási adatok alapján a személyiadatés lakcímnyilvántartás, illetve az idegenrendészeti személyiadat- és lakcímnyilvántartás segítségével; b) külön jogszabályban meghatározott biztonságos hordozón elhelyezett hiteles hatósági azonosító tanúsítvánnyal; c) biometrikus jellemzőt biztonságos hordozóeszközön tároló azonosítással, ahol a második fázis a személyiadat- és lakcímnyilvántartás. (3) Közepes biztonsági szintű azonosításhoz legalább kétfázisú azonosítási módszer szükséges. Ezek közül az egyik fázis az ügyfélkapu nyilvántartása, míg a másik egy időbélileg változó, egyszer használatos azonosító. (4) Alacsony biztonsági fokozatú azonosítás történhet egy fázisú azonosítással. (5) Az azonosítás történhet más EU tagállam megfelelő biztonságú személyazonosító rendszere segítségével is, amennyiben az alkalmas a határain kívüli azonosításra és nemzetközi megállapodás lehetővé teszi az azonosítás elfogadását. (6) Az elektronikus úton történő személyazonosításhoz használt, az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevőjének azonosítására szolgáló, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő személyazonosító igazolvány, egészségbiztosítási kártya vagy más, a biztonsági követelményeket kielégítő azonosító eszköz a használatára jogosult alapadatain kívül – törvényi előírás, illetőleg a használatára jogosult döntése alapján – más elektronikus adatokat is hordozhat.





12. § (1) Az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatok, valamint az elektronikus levélcím, a felhasználói név és – amennyiben van – a jelszó kezelője az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ. E feladatának teljesítéséhez az első azonosításhoz és a folyamatos karbantartáshoz igénybe veheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a feladat ellátáshoz szükséges adatait. (2) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az (1) bekezdés szerinti tevékenysége során az adatokat kizárólag személyazonosításra és viszontazonosításra használhatja fel, valamint elláthatja a közigazgatási szervek hatósági tevékenységével kapcsolatos figyelemfelhívásainak továbbítását. (3) Sikeres azonosítás esetén az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ az azonosított személy nevét és elektronikus levélcímét, valamint az adott szervezet számára képzett ügyfélazonosító kódot adhatja tovább, a közigazgatáson kívüli szolgáltatóknak azonban csak az azonosítást kérő eseti engedélye alapján adhat át személyes adatot. Képviselet 13. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vétele során a természetes, illetve jogi személy, jogi személység nélküli szervezet helyett képviselője, állandó vagy eseti meghatalmazottja is eljárhat. (2) Az állandó általános képviseleti jogosultságról az Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartást vezet. (3) A képviseleti jogosultság igazolása, illetve ellenőrzése történhet a) a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás szerinti regisztrált képviseleti meghatalmazás alapján; b) erre rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és megküldésével;


- 10 Látta: Bódi Gábor



Az ügysegédi eljárás 14. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vétele során ügysegéd [26. § l) pont] közreműködésére az ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy az ügynet központi telefonos vagy internetes ügyfélszolgálatán keresztül kerülhet sor. (2) Az ügysegéd feljogosítható arra is, hogy az ügyfél e célra kialakított ügyféltárrészébe adatot helyezzen el, vagy onnan adatot helyezzen át. Adatkérés hatósági nyilvántartásokból 15. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevőjét megilleti az a jog, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartásból a rá vonatkozó adatokat, illetőleg az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett elektronikus dokumentumokat az ügynet útján lekérdezze, továbbá, hogy e dokumentumok és adatok részére történő elektronikus úton való megküldését kérje.

(2) A természetes személyre vonatkozó, külön jogszabály szerint nyilvántartott adatok e személy részéről történő elektronikus lekérése ingyenes, egyéb esetben az adatszolgáltatás díjfizetéshez köthető. Az igénybe vevő azt is kérheti, hogy a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról, illetőleg ügye elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett dokumentumokról részére hiteles elektronikus vagy papír alapú kivonat, igazolás vagy másolat kerüljön kiadásra. Külön jogszabály a papíralapú hiteles másolat kiadását szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti. (3) Az igénybe vevő – saját döntése alapján - a részére elektronikus úton megküldött adatokat, iratokat ügyféltárának tartós altárában elhelyezheti, harmadik személy részére tovább küldheti, illetőleg ügyféltára mindenki számára hozzáférhető nyilvános felületén keresztül közzé teheti, (4) Az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő természetes személyek a megfelelő szintű elektronikus azonosítást követően, jogi személyek és jogi személység nélküli szervezetek a bírósági nyilvántartásnál kapott azonosító alapján férnek hozzá a rájuk vonatkozó nyilvántartás tartalmához. Nem természetes személyek esetében a képviseleti jogosultság vizsgálata követelmény.





IV. Fejezet Az elektronikus közszolgáltatások eszközrendszere Az ÜGYNET alkotóelemei 16. § (1) Az ügynet az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese, amely biztosítja az elektronikus kapcsolattartást és adatcserét, az adatok tárolását és archiválását, az elektronikus fizetések valamint a közérdekű adatokhoz és tájékoztató szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit. (2) Az ügynet elemei az elektronikus kormányzati gerinchálózat, a kormányzati portál, az ügyfélkapu, a hivatali kapu, a szervezeti postafiók, az ügyféltár és az ügynet cím, a központi archiválási szolgáltatás, az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer, valamint az ügyintézést, ügyindítást lehetővé tevő, illetve az ügynet működéséhez kapcsolódó telefonos ügyfélszolgálat. (3) A személyes ügyintézési felületen keresztül elérhető elektronikus közszolgáltatások esetében az igénybe vevő számára biztosítja az ügyintézéshez szükséges működési feltételeket, az ügyfelek igényeihez igazodó, személyre szabott elektronikus közszolgáltatási profil kialakítását, hogy ügyei intézését egyablakos ügyintézési mód keretei között indíthassa el. Ügynet cím 17. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének biztosítása érdekében a saját nevében vagy képviseleti jogkörben eljáró természetes személynek az igénybe vevő az ügyneten belüli elérhetőségét biztosító elektronikus cím (ügynet cím), továbbá az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során keletkezett dokumentumok elhelyezésére szolgáló, az igénybe vevő ellenőrzése alatt álló elektronikus tárolóhely (ügyféltár) áll rendelkezésére. E szolgáltatás igénybe vételére a (2) bekezdésben foglalt kivétellel minden ügyfélkapuval rendelkező természetes személy ingyenesen jogosult. (2) A természetes személyhez több ügynet cím és több ügyféltár is tartozhat. A második és többedik ügynet cím és ügyféltár létesítése, illetve a külön jogszabályban meg-





határozott alanyi jogú ügyféltár méretet meghaladó tárkapacitás külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási díj ellenében történik. (3) Az ügynet cím használatára kizárólag az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartásban van mód. Az ügynet cím azonosítási célokra nem használható fel. (4) Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője hozzájárul, az eljáró szervek vele az ügynet cím alkalmazásával elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot, részére elektronikus formában küldhetnek dokumentumokat. A hozzájárulás kiterjedhet a szolgáltatást nyújtó szervezetek által kezdeményezett ügyekben való kapcsolattartásra is. (5) Az ügynet címre küldött iratok az ügyféltár részét képező értesítési tárhelyen kerülnek elhelyezésre. Az ügyféltár tartalmához csak az erre jogosultak férhetnek hozzá. Kormányzati portál és az ügyfélkapu 18. § (1) A kormányzati portál a bárki számára igénybe vehető, illetőleg előzetes azonosításhoz kötött szolgáltatásai révén biztosítja az ügynethez csatlakozott szervek (szervezetek) hozzáférhetőségét, az ügyintézéshez szükséges tájékoztatókhoz és a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz való hozzáférést, az elektronikus ügyintézéshez és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket. (2) A kormányzati portál szolgáltatásainak igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy az ügyei intézéséhez szükséges, különböző szolgáltatási felületeken (tematikus portálokon) közzé tett információk előzetes azonosítása nélkül rendezetten váljanak hozzáférhetővé. (3) Az azonosításhoz kötött elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele esetén az ügynet részét képező ügyfélkapu a 11. §-ban meghatározott biztonsági szintek szerint, alapszolgáltatásként hozzáférhető azonosítási rendszert biztosít, amely ezen szolgáltatásokat az azonosított igénybevevő számára hozzáférhetővé teszi. (4) A szolgáltatás igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy a (2) bekezdés szerint összegyűjtött információkat azonosítása után az ügyféltárban elhelyezhesse.





Az igénybe vevők tárolt információ feletti rendelkezési jogosítványai 19. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői számára tárolóhely rendelkezésére bocsátásával az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak biztosítania kell, hogy az ügynet igénybe vételével folytatott kommunikációból az igénybe vevő által kijelölt dokumentumokat az általa történt törlésig, illetve a regisztráció megszüntetéséig az ügyféltár elkülönült részét képező tartós tárban rendszerezett formában megőrizhesse. (2) Az alapszolgáltatás részét képező ügyféltár méretét és az ügyfél elhalálozása esetén az ügyféltárban tárolt dokumentumokkal kapcsolatos eljárást külön jogszabály határozza meg. (3) Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy a tartós tár e célra szolgáló részében elhelyezett egyedi dokumentumhoz a hozzáférést az általa meghatározott szerv, személy részére, illetőleg korlátozás nélkül bárki számára lehetővé tegye (nyilvánosságra hozatal). (4) Törvényben meghatározott esetekben a közzététel az ügyfél számára kötelezővé, illetőleg valamely kedvezmény, juttatás igénybe vételének előfeltételévé tehető. A hivatali kapu és a szervezeti postafiók 20. § (1) A hivatali kapu a csatlakozott szervezeteknek az ügynethez, illetőleg az ügyneten keresztül elérhető szolgáltatásokhoz (információkhoz) való hozzáférési lehetőségét biztosító logikai pont. Az ügynethez csatlakozó szervezet számára hivatali kapu nyitása kötelező. A csatlakozás feltétele, hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informatikai rendszerek és eszközök törvényben meghatározott módon előzetesen hitelesítésre, illetve tanúsításra kerüljenek. (2) A hivatali kapun történő belépés kizárólag a megfelelően azonosított és erre felhatalmazott ügyintézők, illetve kapcsolódást biztosító számítógépek számára lehetséges. A felhatalmazásokat az ügynet kezeli, a felhatalmazást az ügyfélkaput nyitó szerv biztosítja. (3) Az ügynet részeként a csatlakozott szervezetek számára az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ szervezeti postafiókot biztosít.





(4) Az ügynettel automatizált rendszerkapcsolatot kiépített szervezetek saját szervezeti postafiókukat közvetlen adatátviteli lehetőséggel, az ilyen kapcsolattal nem rendelkező szervezetek az ügyirat-csomagokat az ügyintéző részére kibocsátott azonosító segítségével elérhető ügyintézői felület útján kezelhetik. (5) A szervezeti postafiókban az ügy intézésével összefüggésben bekövetkezett, ügyintézési műveleteket (változásokat, állapotjelentéseket stb.) rögzíteni kell, és az arra feljogosítottak számára hozzáférhetővé kell tenni. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása Ügyfélszolgálat 21. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői részére az elektronikus úton történő tájékozódáshoz és ügyintézéshez személyesen illetőleg telefonon keresztül elérhető ügysegédi információs szolgálatot (ügyfélvonal) az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak kell biztosítania. (2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását külön jogszabályban meghatározott módon és igénybe vételi feltételek mellett a) az elektronikus ügyintézést támogató ügyintézései helyek (ügynet-pontok, ügyintézési kioszkok) kialakításával, és b) külön elektronikus adatátviteli szolgáltatás (mobil ügynet) biztosításával c) telefonos tájékoztató és információs, valamint reklamációs lehetőség kialakításával kell elősegíteni. (3) A telefonos ügyfélszolgálati kapcsolatról csak az igénybe vevő a felvételen is rögzített kérése, hozzájárulása alapján készül hangfelvétel, melyet az igénybe vevő kérésének megfelelő ideig, de legfeljebb öt évig tárol az ügynet. (4) Telefonon keresztül indított ügyintézés, illetve a vétel visszaigazolásához kötött eljárási cselekmény (tértivevényes) csak hangrögzítéssel végezhető. Ilyen esetben a felvétel kezelésére a levéltári szabályok vonatkoznak. (5) Az igénybevevő kérheti a beszélgetés hiteles másolatának az ügyféltárában történő elhelyezését





Elektronikus fizetések és elszámolások 22. § (1) Az ügynet keretében az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak külön jogszabályban meghatározott, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus fizetési lehetőségeket, illetve pénzügyi elszámolási szolgáltatásokat kell biztosítania. (2) Az ügynet elektronikus fizetéssel kapcsolatos szolgáltatásai a csatlakozott szervezetek számára a központi rendszer keretében kialakított fizetési kapu igénybe vételével érhetők el. (3) A rendelkezésre álló elektronikus fizetési módok közül törvény eltérő rendelkezésének hiányában az igénybe vevő választ. Archiválási szolgáltatások 23. § (1) Az ügynet részeként azon közigazgatási szervek számára, amelyeknél önálló elektronikus archiváló rendszer nem működik, illetve amely szervekkel az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ erre megállapodást kötött, központi archiválási szolgáltatás biztosítja az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során elektronikus formában keletkezett dokumentumok közép és hosszú távú tárolását, megőrzését és olvashatóságát. (2) A központi archiválási szolgáltatás biztosítja a köziratok kiadására jogosult szervek lezárt elektronikus iratanyagának levéltárba adás előtti átmeneti tárolását, továbbá a (3) bekezdés szerinti elektronikus levéltári központ szolgáltatásait, valamint az elektronikus ügyintézési folyamatok összefüggésében keletkezett adatmentési adatok megőrzését. (3) Az ügynet keretében működő elektronikus levéltári szolgáltatás a közlevéltárak elektronikus levéltári anyagának hosszú távú megőrzését lehetővé tevő tárolóhelyszolgáltatás, amely biztosítja az illetékes levéltárak hatáskörében lévő elektronikus levéltári szolgáltató rendszerek működtetésének műszaki-informatikai feltételeit, ennek részeként a megőrzött iratok hozzáférhetőségét.





V. Fejezet Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő felügyeleti és tanúsítási jogosítványok Az elektronikus közszolgáltatások hitelességének és minőségének ellenőrzése 24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében az ügynet részét képező rendszerek külön jogszabályban megállapított egységes biztonsági, valamint a rendszerek együttes működését biztosítani tudó követelmények alapján működnek. (2) Az ügynethez csatlakozott rendszer üzemeltetője felel azért, hogy a rendszer a külön jogszabályban meghatározott eljárási és biztonsági követelményeknek megfeleljen. (3) Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ felelős azért, hogy a (2) bekezdés szerinti alrendszerek tevékenységükkel ne veszélyeztessék az ügynet más elemeinek biztonságát. E felelősségi körében eljárva korlátozhatja, illetve megszüntetheti a csatlakozott rendszer hozzáférését. Tanúsítás 25. § (1) Az ügynethez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált követelményeinek teljesítését a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakértői vélemény alapján tanúsítja. (2) Amennyiben a Nemzeti Hírközlési Hatóság megállapítja, hogy a csatlakozó rendelkezik a működéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, intézményi és jogi feltételekkel, úgy az akkreditációs eljárás eredményeként részére tanúsítványt ad ki. A csatlakozás csak a tanúsítvány kiadása után hajtható végre. (3) Ha a csatlakozás megtörténte után a csatlakozás feltételei megszűnnek, a Nemzeti Hírközlési Hatóság a tanúsítványt visszavonja. (4) Az elektronikus közszolgáltatás biztonsági auditjáról külön törvény rendelkezik.





VI. Fejezet Záró rendelkezések Értelmező rendelkezések 26. § E törvény alkalmazásában: a) azonosítási szolgáltatás: Olyan elektronikus szolgáltatás, amely különböző megbízhatósági szinten tanúsítja azonosítást igénylő számára, hogy a szolgáltatás alanya az azonosítási szolgáltató által megadott (megnevezett, egyértelműen azonosított) személy b) értesítési tárhely: az ügyféltárnak a bejövő iratok elhelyezésére és megőrzésére szolgáló elkülönített része; c) hivatali kapu: az ügynet azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér az ügynet által részére nyújtott szolgáltatásokhoz; d) szervezeti postafiók: a hivatali kaput nyitott szervezet számára biztosított elektronikus tárolóhely; e) közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott; f) közösségi hozzáférési pont: az ügynet által nyújtott szolgáltatások igénybevételi lehetőségét és ügyféltámogatást biztosító hely; g) központi ügyfélszolgálat: az elektronikus kormányzati és közszolgáltatási központ által fenntartott, az ügynet rendszerének részét képező elektronikus tájékoztató és igény esetén ügyintézéshez támogatást, ügyintézési szolgáltatást nyújtó, valamint az ügynet működésének ügyfél oldali technikai támogatását biztosító szervezeti egység; h) közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás: a villamos energia, a gáz-, a hő-, a víz-, a szennyvíz- és a hulladékkezelési, valamint a köztisztasági és az elektronikus hírközlési szolgáltatások; i) személyes ügyintézési portálfelület: az ügyfélkapu igénybe vételével azonosított ügyfél számára az ügy elektronikus úton történő intézését is lehetővé tevő eszköz; j) ügyféltár: a személyes ügyintézéshez rendelkezésre bocsátott tárhely;





k) ügyintézési portálfelület: a kormányzati portálnak az intézni kívánt ügyhöz kapcsolódó információkat rendszerezett formában elérhetővé tevő, ügyfél-azonosításhoz nem kötött része; l) ügynet cím: az ügyfélkaput nyitott személy az ügyneten belüli elektronikus elérhetőségét lehetővé elektronikus levelezési cím; m) ügysegéd: az ügynet szolgáltatásait igénybe vevő javára eljáró, ügyintézést végző és képviselet ellátására jogosult, vagy képviseleti jog nélkül, de az igénybe vevő megbízása alapján ügyintézést végző, illetőleg az ügyintézés műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; n) tartós tár: az ügyféltár az ügyfél iratainak hosszú távú megőrzését lehetővé része. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 27. § A törvény 2009. július 1-jén lép hatályba. Felhatalmazás 28. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek együttműködésével, az általuk működtetett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat; b) az ügynet működtetésével valamint szolgáltatásainak igénybe vételével összefüggő részletes informatikai-biztonsági, adatbiztonsági követelményeket; c) az igénybe vevők (felhasználók) elektronikus úton történő azonosításával összefüggő előírásokat, az azonosítási technológiák biztonsági szintjének besorolását; d) az ügynethez való csatlakozás különös követelményeit és az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait; e) az ügynet útján nyújtott elektronikus tájékoztató és ügysegédi szolgáltatások részletes formai és tartalmi követelményeit;





f) a külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások körét, a díj megfizetésének módozatait; g) a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra vonatkozó informatikai-biztonsági követelményeket; h) az ügynet részeként nyújtott tárolási, archiválási szolgáltatásra és az e szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó részletes szabályokat; i) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályozást. 29. § Módosuló, illetve hatályon kívül helyezendő jogszabályok felsorolása (Később állapítandó meg, a Ket. folyamatban lévő módosításának függvényében.)




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI III. Általános indokolás A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) elfogadása a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus intézésére vonatkozó szabályozórendszer teljes körű átalakításának, modernizációjának kezdetét is jelentette. A Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat csak a legszükségesebb mértékben rögzítette, felhatalmazást biztosított viszont az elektronikus hatósági ügyintézési szabályok alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotására. A Ket.-ben biztosított felhatalmazások alapján került elfogadásra az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egységes közigazgatási ügykezelési szabályok szerves részeként az elektronikus iratkezelés, a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott követelmények is kialakításra kerüljenek. Az ügyfélközpontú közigazgatást előtérbe helyező, a kormányprogramban is feladatként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése. A Ket. alapvetően biztosítja az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás jogszabályi feltételeit, az elektronikus kormányzás fogalma ennél lényegesen szélesebb körű szolgáltatásokat fed le (pl. a hatósági ügyintézés körébe nem tartozó egyéb elektronikus ügyintézés támogatása, tájékoztató szolgáltatások stb.). Ezek megvalósítása céljából a Kormány létrehozta a központi elektronikus szolgáltató rendszert, amely magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu, a csatlakozott szervek számára a hivatali kapu létesítésének lehetőségét. E feladatok támogatását az állampolgárok magasabb színvonalú kiszolgálását lehetővé tevő, az egész országot átfogó, korszerű eszközöket alkalmazó, szolgáltató szemléletű elektronikus ügyintézési, ügyfél-tájékoztatási rendszer szolgálja. A központi rendszer ma egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szervek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyhez szabványosított felülete-


ken csatlakoznak a kormányzati elektronikus szolgáltatások, továbbá lehetőséget biztosít az önkormányzati szolgáltatások csatlakoztatására is. Felügyeletét és üzemeltetését A Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatal látja el, az ügyfélkapu köré kiépült, központosított elektronikus ügyintézés alapvető jogi és informatikai biztonsági feltételrendszerre vonatkozó részletszabályokat – a Ket szabályaival összhangban – a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, illetőleg a Központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet állapítja meg. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény gyakorlati alkalmazásával összefüggő alapján az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2007-ben elkészítette a Ket. módosítását, amelyet több körben egyeztetésre bocsátott. Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 30/2008. (II. 19.) Korm. rendelet alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter a Kormány közigazgatás-fejlesztésért felelős tagja, aki a közigazgatásfejlesztésért való felelőssége körében az önkormányzati miniszter közreműködésével előkészíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló jogszabályokat. E feladatát ellátva az igazságügyi és rendészeti miniszter – ÖTM által előkészített tervezet szerinti módosítások mellett – számos további kérdésben tett javaslatot a Ket. módosítására. Miután a Kormányprogram egyértelműen állást foglalt az elektronizáció mellett, a Ket. módosításának tervezete az egyik leglényegesebb kérdésnek tekinti, s több lépcsőben jelentősen módosítja a Ket. az elektronikus eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. A Ket. módosításával párhuzamosan folyik azon kormányrendeletek előkészítése, amelyek meghatározzák, hogy az elektronikus kapcsolattartás mely formái (ügyfélkapun keresztül vagy valamely típusú elektronikus aláírással ellátott dokumentumban) mely konkrét eljárási cselekménynél alkalmazhatóak, külön szabályozva az ügyfél-hatóság, hatóság-ügyfél és a hatóságok egymás közötti kapcsolattartását. A Kormányprogramban célul tűzött, modern, szolgáltató állam kialakításának igénye az elektronikus közigazgatással, az állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek ügyeinek elektronikus úton történő intézésével kapcsolatos kérdések köre a jogi szabályozás szintjén azonban nem kizárólag a hatósági közigazgatási eljárás magasabb szintű „elektronizáltságának”, az eljárási cselekmények elektronikus út igénybe vételével történő gyakorolhatóvá tételének igényét veti fel (aminek irányait a Ket. folyamatban lévő módosítása határozza meg). Az e-közigazgatás alapjaira építve, azon mégis túlnyúlva az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésének szükségességére is rámutat.





A Kormányprogram ezen céljaival összefüggésben alapvető feladatként határozható meg, hogy mindenki számára biztosítani lehessen az alapvető információs közszolgáltatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózathoz, a közhasznú információkhoz való biztonságos hozzáférést, az állampolgárok, vállalkozások, civil szervezetek számára pedig hivatalos ügyeik elektronikus úton történő intézésének, az állam az ügyintézésben közreműködő szerveinek több csatornás (személyes, internetes, mobilos stb.) elérési lehetőségét. Ez összességében az elektronikus közszolgáltatások szemléletváltást is jelentő átalakítását, követeli meg: az ügyek elektronizálásáról a hangsúly az ember és családja, üzleti vállalkozása, civil képviselete támogatásának irányába, mindennapi igényei személyre szabott kiszolgálására, az ügyek intézéséhez szükséges információk teljes körű biztosítására kell, hogy áttevődjék. Mindehhez – egységes alapokon, a már kialakított eközszolgáltatási alapinfrastruktúrára építve – olyan, központilag kialakított működési infrastruktúrát kell kiépíteni, mely középtávon megoldja a rendszerek fizikai, informatikai szempontból történő elhelyezését és védelmét, lehetőséget ad a tudásmegosztásra. Szükséges olyan szabványosított ügyintézési felületek kialakítása is, amelyeken keresztül az ügyfél ezen egységes közszolgáltatásai struktúra keretei között találkozik az állammal, az állam szerveivel. A nemzetközi példáknak megfelelően az ügyfelek igényeire válaszoló elektronikus közszolgáltatások kialakításának feltételrendszerét egy egységes, átfogó, a jelenleg fennálló irányítási és koordinációs hatásköri átfedéseket felszámoló elektronikus közszolgáltatási törvény formájában szükséges rendezni. A törvény elsődleges célja, hogy az elektronikus közszolgáltatások infrastrukturális (szervezeti-intézményi, működési, biztonságossági, interoperabilitási stb.) feltételrendszerét kialakítsa: előírásai sem az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal öszszefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, sem az elektronikus hatósági ügyintézés a Ket.-ben, illetőleg külön jogszabályban szabályozott kérdéseit nem érintik. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a törvény személyi hatálya a Magyar Köztársaság területén, elektronikus úton nyújtott közszolgáltatásokra, az e szolgáltatásokat nyújtó, abban közreműködő, illetőleg a szolgáltatással kapcsolatban közigazgatási - tanúsítási, ellenőrzési, felügyeleti stb. – feladatot ellátó szervekre, a szolgáltatásokat igénybe vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre (ide értve a Ket. 15. § szerinti ügyfelet) terjed ki: az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során az Európai Unió tagállamainak állampolgárai és az e tagállamokban letelepedett szervezetek a magyar jogalanyokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




A szabályozás lényeges törekvése az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségének biztosítása: ez egyrészt a rendelkezésre álló műszaki-technológiai eszközök és kapcsolattartási módozatok (internet, telefon, szöveges üzenetküldő szolgáltatások) alkalmazásának befogadásában, másrészt az ügyintézést támogató lehetőségek sora (ügysegédi szolgálat, ügyintézési pontok hálózata, ügyfélvonal, mobil ügynet) megteremtésében ölt testet. Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása és igénybe vétele a tervezett törvényi szabályozás szerint az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ útján történik, amelyet a kormány egyszemélyes részvénytársasága, a Kopint Datorg Zrt. működtet. Az állam tulajdonosi jogait a zrt-vel szemben a közigazgatási informatikáért felelős miniszter gyakorolja (2. §).. Elektronikus közszolgáltatásnak az ügyneten keresztül, elektronikus eszközökön nyújtott olyan szolgáltatás minősül, mely alapvetően a közigazgatási hatóságok, valamint a közüzemi szolgáltatók által nyújtott adatokon, illetve más információkon alapul. A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatásokat bárki számára elérhetővé kell tenni, egyes, törvényben meghatározott szolgáltatások igénybe vétele azonban előzetes azonosításhoz köthető: a Javaslat ezzel összefüggésben rendelkezik a lehetséges azonosítási módozatokról is. Az ügynethez, mint az elektronikus közszolgáltatásokat biztosító központi hálózathoz való csatlakozás főszabályként a közigazgatási szervek számára kötelező, meghatározott személyi kör (költségvetési szervek, köztestületek, területi- és kisebbségi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek) számára pedig lehetőség. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az igénybe vevőket a törvény erejénél fogva, mintegy alanyi jogként, a Javaslatban külön is meghatározott alapszolgáltatások vonatkozásában külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. A törvény stratégiai célja között rögzített követelmény, hogy a szabályozásnak – szolgáltató szemléletű, egységes folyamatszabályozással, a szolgáltatások egyetemleges elérhetőségével - biztosítania kell a nyilvánosság és a társadalmi kontroll feltételeit. A Javaslat alapelvi követelményként határozza meg, hogy az ügynetet működtető EKKK-nak, illetőleg a részére adatot, információt átadó szerveknek, szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonság, a más informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményének az üzemeltetés folytonosságát lehetővé tevő teljesülését, a digitális esélyegyenlőség és az elektronikus közszolgáltatások társadalmi elfogadottságának erősítését. Ugyancsak alapelvi követelmény, hogy az elektronikus közszolgáltatások elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, melynek teljesítése során e szervek együttműködésre kötelezettek. Mindezekkel összhangban a Javaslat önálló fejezetben szabályozza a közigazgatási szervek az elektronikus közszolgáltatások nyújtásával összefüggő kötelezettségeit,





az ügynet igénybe vételének, használatának a biztonságos és átlátható ügyintézést biztosítani tudó feltételeit. Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során a képviselet megengedett: a természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet helyett meghatalmazott is eljárhat, a képviseleti jogosultságot a törvényben meghatározott módon igazolni ill. a jogosultság fennállását ellenőrizni kell. A Javaslat az alapvetően elektronikus közszolgáltatások igénybe vételét a legszélesebb személyi kör számára kívánja biztosítani: azok számára is meg kívánja nyitni a lehetőséget, akik Internet eléréssel, vagy ügyeik elektronikus intézéséhez a kellő szakértelemmel, tapasztalattal nem rendelkeznek. Számukra egyfelől a – kialakításra váró - ügynet-pontok, alkalmazási központok, illetőleg a már jelenleg is működő e-Magyarország-pontok országos hálózata, másrészt az ügynet – ügyintézési célra telefonon is igénybe vehető - ügyfélszolgálata nyújt segítséget. Az elektronikus közszolgáltatások eszközrendszerét, a szolgáltatásnyújtás- és igénybe vétel feltételeit az ügynet, mint együttműködő informatikai és kommunikációs rendszerek összessége biztosítja. Az ügynet elemeiként a Javaslat a szolgáltatást az elektronikus címet és a hozzá kapcsolódó tárhelyet (az ügyféltárat), az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a hivatali kaput, a hivatali tárat, a központi archiválási szolgáltatást, az elektronikus fizetések és elszámolások lehetőségét biztosító rendszert, továbbá az ügyfélszolgálatot (ide értve a kormányzati ügyféltájékoztató központot) jelöli meg. Az ügynet szolgáltatásaival szembeni általános követelmény, hogy e szolgáltatások az igénybe vevő mindenkori élethelyzetéhez igazíthatók legyenek, az ügyfél számára személyes és személyre szabott igényeihez igazodó ügyintézési felületet biztosítsanak, az ügyek intézése pedig egyablakos ügyintézési mód keretei között legyen kezdeményezhető. Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevői (az ügyfélkapuval rendelkezők, illetőleg a stratégiai elképzelés szerint 2012-től minden újonnan született gyermek) részére egyedi, elektronikus elérhetőségüket biztosító ügynet cím kerül kialakításra, melyhez megfelelő nagyságú, az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során keletkezett iratok elhelyezésére szolgáló elektronikus tárolóhely is tartozik. A Javaslat az információs önrendelkezési jogok és a személyes adatok védelme a lehető legmagasabb szintű biztosítása érdekében meghatározza az igénybe vevő az elektronikus úton tárolt információ feletti rendelkezéssel (így különösen a hosszabb távú megőrzést biztosító, ún. tartós tárban való elhelyezéssel illetőleg meghatározott esetekben a nyilvánosságra hozatallal) kapcsolatos jogosítványait. Az ügynet hálózatához csatlakozott szervezetek számára kötelező a hivatali kapu nyitása: a szervezetek, ténylegesen a nevükben külön jogszabály szerint hitelesen azonosított és felhatalmazott ügyintézők ezen keresztül férnek hozzá a hálózaton keresztül elérhető szolgáltatásokhoz, informáKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




ciókhoz. A csatlakozott szervezet számára a központi rendszer részeként a hivatali tár (szervezeti postafiók) kialakítása is biztosított. A hivatali tárban az ügy intézésével összefüggésben bekövetkezett változásokat, állapotjelentéseket, ügyintézési műveleteket rögzíteni kell. A csatlakozás feltétele, hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informatikai rendszerek és eszközök a törvényben meghatározott módon előzetesen hitelesítésre illetőleg a szakvélemények alapján a megfelelést a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanúsítja. Ha az NHH a dokumentumok alapján azt állapítja meg, hogy a csatlakozó rendelkezik a működéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, intézményi és jogi feltételekkel, az akkreditációs eljárás eredményeként részére tanúsítványt ad ki: a csatlakozás csak e tanúsítvány megléte esetén hajtható végre. Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében az is követelmény, hogy az ügynet részét képező rendszerek a külön jogszabályban meghatározott egységes biztonsági és interoperabilitási követelményeknek megfelelően működjenek: a Javaslat rendezi a működtetéssel kapcsolatos felelősségi kérdéseket is. Ha a csatlakozás feltételei a csatlakozás után megszűnnek (akár azért, mert az érintett szervezet többé nem nyújt elektronikus közszolgáltatást, akár azért, mert a műszaki, interoperabilitási stb. követelményeknek többé már nem felel meg) az NHH a tanúsítványt visszavonja. A szabályozás alapvető jellegéből (az elektronikus közszolgáltatásokra vonatkozó keretszabályok kialakítása) adódóan a Javaslat egyrészt csak az alkalmazás szempontjából legszükségesebb fogalmak meghatározására, a közszolgáltatási struktúra, a folyamatok legalapvetőbb, garanciális szempontból törvényi szabályozást igénylő kérdéseinek lényegi elemeinek rögzítésére törekszik, másrészt viszont biztosítja a részletszabályok rendeleti szintű megalkotásához szükséges felhatalmazásokat. Kormányrendelet határozná meg az elektronikus közszolgáltatások együttműködésével, az általuk működtetett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat és az ügynet működésével, szolgáltatásainak igénybe vételével összefüggő részletes informatikai biztonsági, adatbiztonsági követelményeket, az ügynethez való csatlakozás követelményeit, az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait. A Javaslat az ügyfelek (felhasználók) elektronikus úton történő azonosításának, a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra, az ügynet részeként nyújtott központi archiválási szolgáltatásra, e szolgáltatás igénybe vételére, illetőleg az ügynet cím használatára vonatkozó – zömében technikai természetű – részletszabályokat ugyancsak kormányrendeleti szinten tenné szabályozhatóvá. A Javaslat számos szempontból kiegészíti a Ket. az elektronikus hatósági ügyintézésre vonatkozó, az eljárási törvény folyamatban lévő módosításával amúgy is átfogóan érintett szabályait, a közigazgatási informatikai közmű igénybe vételének összefüggéKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




sében (pl. azonosítás, biztonságosság, informatikai rendszerek együttes működtetése) kifejezetten a Ket.-re épülő hatályos szabályozási modell helyébe lépnek. A Ket.-et érintő felülvizsgálat részeként a Ket. módosításának, illetőleg az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szakmai előkészítése során meg kell határozni azoknak a rendeleteknek a körét, szabályozási tartalmát is, amelyeket az elektronikus eljárással kapcsolatban a két törvény hatálybalépéséig módosítani vagy megalkotni szükséges.

IV. Részletes indokolás Az 1. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatás fogalmát a Javaslat 2. §-a a magyar törvény szerinti közigazgatási hatóságok, illetőleg közüzemi szolgáltatók által nyújtott adatokon, információkon alapuló, az ügyneten keresztül, elektronikus eszközökön nyújtott szolgáltatásként határozza meg: a Javaslat a tárgyi hatálya vonatkozó rendelkezése szerint e szolgáltatásokra a törvény hatálya akkor terjed ki, ha azokat a Magyar Köztársaság területén nyújtják. A törvény személyi hatálya alá esnek egyfelől az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó, e szolgáltatásokban közreműködő, illetőleg a szolgáltatással kapcsolatban közigazgatási feladatot ellátó szervek, másfelől – a Ket. 15. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-fogalommal összhangban - az elektronikus közszolgáltatások igénybevevő természetes személyek, jogi személyek, illetve jogi személység nélküli szervezetek. A Javaslat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (Ekertv.) szabályozott, az Ekertv. 2. § f) pontjában meghatározott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra (elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá) nem terjed ki, ugyanakkor a Javaslat szerinti elektronikus közszolgáltatások vonatkozásában az Ekertv. 1. § (3) bekezdése szerinti kizárás okán az Ekertv. rendelkezései sem alkalmazhatók. A Javaslat az elektronikus közszolgáltatások alapelvein [3. § (1) bekezdés] és az elektronikus közigazgatási szolgáltatási közmű működésével támasztott általános követelmények [7. § (1) és (2) bekezdés] a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel (Avtv.) összhangban, vagy épp az Avtv. rendelkezéseire visszautalva maga is megállapít adatvédelmi követelményeket: az 1. § (2) bekezdés szerinti általános szabály szerint azonban rendelkezései azonban a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását nem érinthetik, azoknak – mindenekelőtt az Avtv.-nek – az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, igénybe vétele során maradéktalanul érvényesülniük kell. Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során az Európai Unió tagállamainak állampolgárai és az e tagállamokban letelepedett Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




szervezetek a magyar jogalanyokkal azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. A törvény hatálya csak a Magyar Köztársaság területén nyújtott elektronikus közszolgáltatásokra terjed ki: e szolgáltatások igénybe vételi lehetőségeiben lehet különbség az egyes igénybe vevők jogi helyzete között. Az EU más tagállamában honos, letelepedett magánszemély, szervezet az általános szabályok szerint jogosult a közszolgáltatások igénybe vételére, az igénybe vétel esetleges előzetes követelményeinek való megfelelésre (9. §), díjfizetéshez kötött szolgáltatás esetében a díjak megfizetésére (10. §), helyette képviselője járhat el (13. §) stb. Miután az elektronikus közszolgáltatások alapvetően az interneten keresztül érhetők el, a Javaslat rendelkezései az ügyek távolból, az elektronikus úton történő intézését kívánják előmozdítani. Bizonyos elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele előzetes azonosításhoz kötött: az EU más tagállamaiban honos vagy letelepedett igénybe vevők esetében a Javaslat azt is lehetővé teszi, hogy az azonosítás – meghatározott követelmények teljesülése esetén - valamely más EU tagállam megfelelő biztonságú személyazonosító rendszere segítségével történhessen [11. § (5) bek.]. A 2. §-hoz Elektronikus közszolgáltatásnak az ügyneten, mint az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, igénybe vételét támogató informatikai és kommunikációs rendszerek együttesén (16. §) keresztül, azaz elektronikus eszközökön nyújtott olyan (elektronikus kapcsolattartást, adatcserét, adatok tárolását, archiválását, elektronikus fizetéseket, a közérdekű adatokhoz és a tájékoztató szolgáltatásokhoz való hozzáférését biztosító) szolgáltatás minősül, mely alapvetően a közigazgatási hatóságok, valamint a közüzemi szolgáltatók által nyújtott adatokon, illetve más információkon alapul. Közüzemi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásnak a Javaslat értelmező rendelkezése szerint a villamos energia, a gáz-, a hő-, a víz-, a szennyvíz- és a hulladékkezelési, valamint a köztisztasági és az elektronikus hírközlési szolgáltatások minősülnek [26. § g) pont]. A Javaslat – a törvény tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezéssel összhangban - nem terjeszkedhet túl az elektronikus közszolgáltatások nyújtásával, igénybe vételével stb. kapcsolatos kérdések szabályozásán, így nem érinti az ügyek elektronikus úton történő intézésével összefüggő kérdéseket sem: a 2. § (1) bekezdés ennek megfelelően hangsúlyozza ki, hogy elektronikus közszolgáltatás csak olyan szolgáltatás lehet, amely alapvetően a közigazgatási hatóságok, illetve közüzemi szolgáltatók [lásd a Javaslat 26. § g) pontja szerinti értelmező rendelkezést] által nyújtott adatokon, illetve más információkon alapul. Az ügynet, mint az elektronikus közszolgáltatások informatikai közműrendszere a közigazgatási ügyeket intéző hatóságok, a közhitelű elektronikus nyilvántartások, adatbázisok ill. a céginformációs szolgálat közszolgáltatásai [6. § (2)-(4) bek.] valamint a közüzemi szolgáltatók és az ügyfél között információs kapcsolati lehetőséget teremt, az érdemi ügyintézésben azonban nem működhet és nem is működik Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




közre. Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központot, s ennek részeként az ügynetet a Kormány egyszemélyes részvénytársasága, a KOPINT-DATORG Zrt. működteti: a működtetővel szemben az állami tulajdonosi jogait a közigazgatási informatikáért felelős miniszter gyakorolja. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-a lehetővé teszi, hogy törvény alapján az állam tulajdonosi jogait ne a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve ne a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt gyakorolja egy gazdasági társasággal szemben. Mivel a KOPINT-DATORG Zrt. a kormányzati elektronikus közszolgáltatási központot működteti, indokolt a tulajdonosi jogokat közvetlenül a kormányhoz telepíteni. A 3. §-hoz A Javaslat alapvető, elvi követelményként határozza meg, hogy az az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása során az ügynetet működtető EKKK-nak, illetőleg a részére adatot, információt átadó közigazgatási szerveknek, szervezeteknek biztosítaniuk kell az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű adatok megismerhetőségét és a személyes adatok védelmét, az informatikai biztonság, a más informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményének az üzemeltetés folytonosságát lehetővé tevő teljesülését, a digitális esélyegyenlőség és az elektronikus közszolgáltatások társadalmi elfogadottságának erősítését. Ugyancsak alapelvi követelményként kerül az is kimondásra, hogy az elektronikus közszolgáltatások elősegítése a közigazgatás minden szervének kötelezettsége, melynek teljesítése során e szervek együttműködésre kötelezettek. Az együttműködés a gyakorlatban nem csak az adatok, információ átadásával, de az informatikai rendszerek működésének összehangolásával, interoperabilitásának biztosításával valósulhat meg: erre vonatkozóan a Javaslat (közvetett módon, az ügynet működésének összefüggésében) külön többlet előírásokat is megfogalmaz [7. § (2) bek.], illetőleg – a részletszabályok megállapítása vonatkozásában - biztosítja a szükséges rendeletalkotási felhatalmazottságot is [28. § a) pont]. A nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatásokat bárki számára hozzáférhetővé kell tenni, egyes – törvényben meghatározott – elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele azonban az igénybevevő előzetes azonosításához köthető (11. §). A rendelet ugyanakkor fenntartja az egyes szolgáltatók autonómiáját a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatás érdekében, nem hoz létre belőlük egy arctalan masszát. Így az igénybevevők mindig tisztában lehetnek vele, hogy kinek a szolgáltatást veszik igénybe, ugyanakkor létrejön a rendszer –mint egész – megbízható működéséért való felelősség is.





A 4. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása a törvényben meghatározott állami szervek – ide értve az önkormányzatok államigazgatási hatáskörökben eljáró szervezeti egységeit – számára kötelezettség, más állami költségvetési szervek, kisebbségi önkormányzatok számára pedig lehetőség az elektronikus közszolgáltatásokat központilag biztosító ügynet hálózatához való csatlakozás. A költségvetési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 87. § (1) bekezdése szerint az államháztartás részét képező olyan jogi személy [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 36. § (1) bek.], amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Az Áht. 87. § (2) bekezdése a)-e) pontjai alapján költségvetési szervnek a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkaerőpiaci szervezetet is), a helyi önkormányzati költségvetési szerv (ideértve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervét is), a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a társadalombiztosítási költségvetési szerv, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és a köztestületi költségvetési szerv minősül. A csatlakozás az Áht. 87. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szerv esetében kötelező, a költségvetési szervek egyéb típusai számára csak lehetőség. A gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján csatlakozhatnak az ügynet hálózatához: e jogszabály (kormányrendelet) megalkotására a 28. § d) bekezdés biztosít felhatalmazást. Minden szervezet esetében érvényes, közös szabály ugyanakkor, hogy a szervezetnek meg kell felelnie az ügynethez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, biztonságossággal, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeknek megfeleljen A követelmények érvényesülését a kormány a közigazgatási informatikáért felelős miniszter útján biztosítja. A biztosítás részletes szabályaira vonatkozóan a 28. § b) és d) pontjaiban kapott felhatalmazás szerinti rendelkezések tartalmazzák a részletszabályokat. Az 5. §-hoz A Javaslat 3. §-a az elektronikus közszolgáltatás alapelvei körében a közigazgatás szerveinek együttműködési kötelezettségét, az elektronikus közszolgáltatások elősegítését, a nyilvános és tájékoztató jellegű közszolgáltatások bárki számára való hozzáférhetővé tételét elvi követelményként fogalmazza meg. Az 5. § (1)-(2) bekezdés az Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




együttműködési, tájékoztatás-nyújtási kötelezettség konkrét formáit nevesíti azzal, hogy előírja: a közigazgatási szervek kötelesek az ügynet útján, az egységes követelményeknek megfelelő felhasználói felület igénybe vételével tesznek eleget. Az igénybe vevők megfelelő eligazodását elősegítve az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ közös felületén keresztül biztosítják a az elektronikus közszolgáltatást elérhetővé tevő információkat. Az ügyfelek, igénybevevők munkájának hatékonyabbá tétele érdekében nélkülözhetetlen, hogy minél kevesebb féle eljárást kelljen elsajátítaniuk. Lehet ugyan, hogy egy adott eljárásra lokálisan optimálisabb megoldást lehet kialakítani, de azáltal, hogy az ügyfelek hasonló megoldásokat használnak különböző helyzetekben az összhatékonyság lényegesen javítható mindaz ügyfelek, mind a megvalósítás (fejlesztés) szempontjából. (néhány átalakítási művelet pedig a jelenlegi számítás kapacitások mellett nem jelenthet nehézséget.) Törvény meghatározott szervet e kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthet. Mivel egyes szervezetek működésére vonatkozóan nincs törvényi szabályozás, elengedhetetlen, hogy a mentesítést a szervezetet létrehozó kormány is megtehesse. E lehetőséget azonban a Javaslat is szűk határok között kívánja tartani: nem terjedhet ki a szerv tevékenységére vonatkozó nyilvános közérdekű adatok elektronikus úton történő hozzáférhetőségének biztosításával, illetőleg tájékoztató szolgáltatások nyújtásával összefüggő (más jogszabályokban, így különösen az Avtv.-ben, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben, a Ket.-ben) meghatározott) kötelezettségekre. A közigazgatási szerv tájékoztatási kötelezettségének az egységes követelményeknek megfelelő felhasználói felület igénybe vételével tesz eleget: ez biztosítja, hogy az EKKK az irányában teljesített adatszolgáltatás (a tájékoztatás funkciójához pl. ügyleírás, az ügyintézés során alkalmazandó jogszabályok ismertetése, ügyintézők, ügyintézési pontok, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) alapján gyorsan és költséghatékonyan tudja tájékoztatni az igénybe vevőket. Az elektronikus közszolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy az ügynethez való csatlakozásra kötelezett vagy jogosult szervezet az ügynethez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, biztonságossággal, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, és ezt a szolgáltatás megkezdése előtt, illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során a külön jogszabály szerint erre feljogosított hatóság megfelelő szakértői vizsgálat alapján tanúsítsa. A Javaslat 25. § (1)-(2) bekezdése szerint akkreditációs eljárás keretei között az NHH szakértői dokumentumok, vizsgálati eredmények alapján értékeli a követelményeknek való megfelelőséget, s – ha a csatlakozó szervezet rendelkezik a működéshez szükséges feltételekkel – erről tanúsítványt ad ki. A csatlakozás csak e tanúsítvány birtokában hajtható végre: ha a csatlakozás megtörténte után e feltételek változnak, s e változások tükrében a csatlakoztatás már nem lenne végre hajtható, úgy az NHH a tanúsítványt visszavonja, az illető szervezetet az ügynethez való kapcsolódását pedig Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




meg kell szüntetni. Az ügynet hálózathoz való csatlakozás és összekapcsolás különös követelményeit és az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait a 28. § d) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A 6. §-hoz Közigazgatási szempontból közüzemi vállalkozásnak szervezeti- és cégformától függetlenül mindaz a vállalkozás minősül, mely közszolgáltatást végez, míg a közszolgáltatás pedig általános, de legalábbis tömegesen jelentkező, folyamatosan felmerülő igényt, közszükségletet vagy közösségi érdeket kielégítő termelő, szolgáltató tevékenységet jelent. A Javaslat az ügynet hálózatot összetett, alapvetően az elektronikus közszolgáltatások igénybe vételét, az elektronikus ügyintézést, az elektronikus úton történő információhoz jutást, a közigazgatás szereplőinek összekapcsolódását, az adatcserét megfelelő műszaki feltételekkel biztosító infokommunikációs infrastruktúra, elektronikus szolgáltatási közműként nevesíti. A magyar jogi szabályozás szerint egyéb vonatkozásban közműnek a gázelosztó vezetékhálózat, a víz- és csatornahálózat, a közcélú villamos hálózat és az út együttesét tekinti [vö. a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § b) pontja] és a közüzem fogalmával kapcsolja össze [vö. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 11. § (1) bekezdés]. A közművekre vonatkozó szabályokat elsősorban a közüzemek, közszolgáltatások működésével összefüggő, ágazati közigazgatási szabályok állapítják meg: e szabályok azonban pusztán annak okán, hogy az ügynet hálózatot a Javaslat közműként jelöli meg, az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrára nem terjednek ki. A közigazgatási informatikai szolgáltató közműnek nem képezik részét a közigazgatás – külön jogszabályok szerinti - közhiteles elektronikus nyilvántartásai, adatbázisai: ezek az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ ügynet hálózatához való kapcsolódását azonban biztosítani kell. A szolgáltatások igénybe vevője számára a közigazgatási ügyek elektronikus úton történő intézésének lehetősége és a közhiteles közigazgatási nyilvántartásokhoz való elektronikus hozzáférés az ügynethez való csatlakozással nyílik meg: amennyiben a hozzáférés előzetes személyazonosításhoz, illetőleg illeték, szolgáltatási díj megfizetéséhez kötött, e követelmények is az ügynet szolgáltatásai révén teljesülnek. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 13. §-a szerint a céginformációs szolgálat által – nem a céginformációs szolgálat helyiségében közvetlenül – nyújtott szolgáltatásokat (kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól toKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




vábbá az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról) a céginformációs szolgálat honlapján, illetőleg a kormányzati Portálon keresztül vehetők igénybe: a Javaslat rögzíti, hogy e közszolgáltatások is az ügynet hálózaton keresztül érhetők el. Új csatornaként a szabályozás lehetőséget biztosít arra is, hogy külön jogszabályban meghatározott adatbázisok, illetve ügyintézések telefonto is elérhetővé válnak, ez az internet elterjedtségére, illetve a személyes ügyintézés költséges voltára tekintettel nélkülözhetetlen változás. A 7. §-hoz

A Javaslat közmű üzemeltetésével összefüggő, általános kötelezettségek körében a műszaki-informatikai megfelelőség- és biztonság, a felhasználói tájékoztatás-és ügyfélszolgálat, az adatvédelem és a hiteles adatforgalom (dokumentumcsere) alapvető követelményeit rögzíti, a közszolgáltatás nyújtása során - törvény eltérő rendelkezése hiányában - főszabályként lehetővé teszi a más szolgáltató közreműködésének igénybe vételét. Az elektronikus közszolgáltatás során elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ köteles biztosítani az alkalmazott infokommunikációs rendszerek műszaki megfelelőségét és biztonságos működésének feltételeit, a szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges eszközrendszer fenntartását, a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét, a közműnek az igénybe vevők részére való rendelkezésre állását valamint a közmű működésével összefüggő felhasználói tájékoztatást, illetve az ügyfélszolgálatot. A feltételek biztosítása ugyanakkor nem jelent kizárólagosságot abban az értelemben, hogy az egyes szakrendszerek fejlesztése továbbra is a feladatot statútuma alapján ellátó szervezetnél történik, csak az illeszkedési felületeknek való maradéktalan megfelelés a követelmény. A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében az ügynet kizárólag olyan infokommunikációs rendszereket vehet igénybe, amelyek biztosítják a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel való biztonságos és folyamatos kapcsolatát, a szolgáltatás nyújtásához pedig kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő, megbízható és a külön jogszabály szerint tanúsított informatikai rendszereket és termékeket használhat, amelyek lehetővé teszik a hiteles dokumentumcserét, az elektronikus dokumentumok sértetlenségét és védettségét, valamint az informatikai rendszerekben tárolt adatok archiválását. Az elektronikus közszolgáltatás során minden, a szolgáltatásnyújtásban közreműködő szereplőt érintő, általános kötelezettség, hogy biztosítani kell a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályokban foglalt követelmények érvényre juttatását.





Az ügynet működése során érvényesülnie kell az adatvédelmi jog alapvető elveinek (célhoz kötöttség követelménye, adatkezelések összekapcsolására vonatkozó tilalmak), az adatalany információs önrendelkezési jogának (hozzájárulást adhasson olyan adatkezelésekhez is, amit a törvény nem rendelhet el, az állampolgár számára viszont könnyebbséget, esetleg költségcsökkentést vagy ügyintézési egyszerűsítést jelent). A Javaslat 7. § (2) bekezdése három, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényen alapuló kötelezettséget azonban külön is nevesít: az ügynetnek az adatokat védenie kell a jogosulatlan módosítástól, törléstől, megsemmisüléstől, biztosítania kell, hogy az adatok tartalmához jogosulatlan személyek ne férhessenek hozzá, s biztosítania kell az érintett számára a személyes adataira vonatkozó jogainak érvényesülését is. Az ügynet által nyújtott elektronikus szolgáltatások rendelkezésre állását, az ügynet hálózat informatikai biztonságát a közigazgatási informatikáért felelős miniszter ellenőrzi: e rendelkezés azonban – a Javaslat 1. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – nem érinti az adatvédelmi biztos az Avtv. 23-26. §-a szerinti jogait, illetőleg az Avtv. szerinti hatásköreinek és feladatainak ellátását. A (3) bekezdés egy garanciális szabályt fogalmaz meg, hogy csak olyan vállalkozás kerülhessen az elektronikus ügyintézés környékére, amellyel kapcsolatban a közigazgatási informatikáért felelős miniszter egyetértési jogot gyakorolt. Így nincs lehetőség alvállalkozóként sem bizonytalan hátterű, esetleg biztonsági vagy adatvédelmi kockázatot jelentő vállalkozások bevonására, megkövetelhető a fővállalkozó (a közszolgáltatást biztosító) tényleges teljesítőképessége. A 8. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vételéhez szükséges feltételek biztosítása és - az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodó – fejlesztése a Kormány feladata, felelőssége. A Javaslat – nem taxatív felsorolással – egyes kormányzati feladatokat külön is nevesít, e feladatokról a törvény más helyütt részletesebben is rendelkezik, illetőleg – a részletszabályok megállapítása vonatkozásában – jogalkotási felhatalmazást is biztosít. A kormány feladata a közigazgatgatási informatikai szolgáltatási közmű, az ügynet létre hozása és működtetése [vö. 6. § (1) bek., 16. §], az elektronikus közszolgáltatás zavartalanságának és egyetemes hozzáférhetőségének biztosítása [5. § (3) bekezdés, 7. § (1), (3) ill. (5) bekezdés, 24-25. §], valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontok és az ügyintézést támogató ügyfélszolgálatot létesítése, fenntartása [7. § (1) bekezdés, 14. §, 21. §]. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások valamennyi jogosult számára a közigazgatással való kapcsolattartást egységesen biztosító, kellő biztonsággal működtetendő infokommunikációs eszközök igénybe vételével, korlátoKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




zás nélkül érhetők el. Korlátozó hatású rendelkezéseket a Javaslat 9-11. §-ai állapítanak meg, ill. – pl. az igénybe vevő előzetes azonosításának előírásával – más törvények is előírhatnak. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés joga a szolgáltatás igénybe vevőjét a törvény erejénél fogva, az alapszolgáltatások, illetőleg – a 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján – a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott tájékoztató szolgáltatások tekintetében külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. Az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele csak kivételes esetben tehető kötelezővé: erről törvénynek kell rendelkeznie. A 9. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatások igénybe vételére főszabály szerint bárki jogosulttá válhat. E tág lehetőséget mindazonáltal két irányból korlátozni kell: ha a közszolgáltatás (pl. közigazgatási hatósági ügyintézés) igénybevétele maga is feltételekhez kötött [pl. természetes személy esetén az eljárási képesség, Ket. 15. § (6) bek.], e feltételeknek meg kell felelnie. A jogosultsággal azonban csak akkor fog tudni élni, ha a szükséges műszaki feltételekhez, infrastruktúrához az informatikai-biztonsági követelményeknek is megfelelő hozzáférése van: ebben a kormányzat az ügynet részét képező közösségi hozzáférési pontok, e-pontok stb. hálózata, az ügyfélszolgálati szolgáltatások révén számára konkrét segítséget biztosít. Ingyenes alapszolgáltatásoknak a közigazgatással való hiteles elektronikus kapcsolattartás valamint az ehhez kapcsolódó elérhetőségi cím és tárolóhely biztosítása (17. §), az azonosítási szolgáltatások (11. §) és az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása (22. §) minősülnek. Ez a szolgáltatás-készlet lehetővé teszi, hogy valamennyi jelenleg biztosított szolgáltatás a jelenlegi, vagy annál kedvezőbb feltételek mellett legyen igénybe vehető Ugyanakkor a jogalkotók felelőssége a jövőben is, hogy mely szolgáltatásért állapítanak meg díjat. A rendszer működését önmagában célszerűbb egyben finanszírozni, mivel a szolgáltatás számlázása, nyilvántartása is jelentős költséget emésztene fel. Az alapszolgáltatásnak nem minősülő elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele jogszabályban meghatározott, ráfordítás arányos díjfizetéshez köthető [10. § (2)-(3) bek.]: a külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások körének, a díj megfizetésének módozatainak meghatározására a Javaslat a Kormány számára biztosít jogalkotási felhatalmazást [28. § f) és i) pont].





A 10. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az igénybe vevőket a törvény erejénél fogva, mintegy alanyi jogként, az alapszolgáltatások (a közigazgatással való hiteles elektronikus kapcsolattartás, az ehhez kapcsolódó elérhetőségi cím és tárolóhely biztosítása, az azonosítási szolgáltatások és az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása) vonatkozásában külön ellenszolgáltatás vagy díj fizetése nélkül illeti meg. Az ügynethez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott tájékoztató szolgáltatások ugyancsak külön díj felszámítása nélkül érhetők el. Az ügynet hálózat kiegészítő szolgáltatásai, valamint a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatások igénybe vétele már díj megfizetéséhez köthető, ennek azonban ráfordításokkal arányban kell állnia. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (a továbbiakban: PSI-irányelv) átültetésének határideje 2005. július 1-jén lejárt. A PSI irányelv által adott szabályozás szoros kapcsolatban áll az információszabadság témájával, ám célja nem a hozzáférés biztosítása, hanem az, hogy a tagállami jogszabályok által biztosított hozzáférés lehetőségének sajátos, a további hasznosításra (újrahasznosításra) irányuló felhasználása egyenlő feltételekkel váljék lehetővé az Unió területén működő gazdasági társaságok és más alanyok számára. 2005-tól több, fent már részletesen tárgyalt jogalkotási lépés (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítása, illetőleg az elektronikus információszabadságról szóló 2005 .évi XC. törvény elfogadása – amelyek során a jogszabály-előkészítő már figyelembe vette a PSI-irányelvben foglaltakat – számos ponton megvalósította egyes részletszabályok átültetését, a teljeskörű átültetés azonban mindezidáig nem történt meg. A közigazgatási adatvagyon újrahasznosításával, a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatosan szabályozandó kérdések kívül esnek a Javaslat keretein: e helyütt a törvény kizárólag csak arról rendelkezik, hogy a tájékoztató szolgáltatások keretei között közzé tett adatvagyon újrahasznosítása jogszabályban meghatározott szolgáltatási díj megfizetéséhez köthető. Egyes, külön jogszabályban meghatározott elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatással összefüggő költségek (pl. külön kérésre SMS-értesítés küldése) megtérítésére kötelezhető akkor is, ha a szolgáltatás maga nem díjköteles: ezekben az esetekben ténylegesen felmerült a költség viselését – a költség jellegénél fogva – jogpolitikai indokok alapján indokolt az igénybe vevőre hárítani. Hasonlóképpen a telefonos ügyintézés kapcsolati költségét is indokolt az igénybeveővel megtéríttetni, azonban az esélyegyenlőség érdekében biztosítani kel, hogy a telefonos ügyintézés az ország bármely pontjáról helyi tarifával legyen hívható.





A 11. §-hoz A Javaslat az azonosítás az elektronikus hatósági ügyintézés keretei között szabályozott jelenlegi modelljétől eltérően az azonosítás módjának meghatározását ügyintézés jogszabályban előírt biztonsági követelményszintjéhez kapcsolja. A legtöbb elektronikus közszolgáltatás esetén az azonosítása előírása nem indokolt, arra csak abban az esetben van szükség, ha amennyiben azonban az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének feltétele az eljáró természetes személy kilétének megállapíthatása. Az államigazgatás oldaláról az azonosítási funkciókhoz, adatbázisokhoz történő hozzáférést értelemszerűen az ügynet hálózat részét képező elektronikus kormányzati Gerinchálózatnak kell biztosítania. Az azonosítás alapja a személyi adat és lakcímnyilvántartás, hiszen ez jelenti a vonatkozási bázist a többi személyi adatokat is kezelő nyilvántartás számára, ehhez képest értelmezhető az egyezés vagy eltérés. Amennyiben valaki ezt szolgáltatás jelleggel valósítaná meg, akkor is a szolgáltatása a közhiteles személyis adat és lakcímnyilvántartáson alapul. Jelenleg azonban ez törvényi felhatalmazás hiányában – ami az adatokhoz való hozzáférés miatt elengedhetetlen lenne- nem tehtő. Gyakori félreértés, hogy az elektronikus aláírást sokan azonosításra alkalmas eszköznek tekintik, ez azonban a benne tárolt információk alapján nem igazolható. Bár az Elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény a szövegének nagy részében hitelesítés-szolgáltatásról beszél, de a szolgáltatásokat definiáló rész első szabálya rögtön rögzíti, hogy ez kizárólag aláírás-hitelesítési szolgáltatás, személyazonosításra, vagy más nyilvános kulcsú szolgáltatásra ez nem vonatkozik. Ennek megfelelően a jelenleg itthon működő hitelesítés-szolgáltatók tanúsítványainak egyike sem alkalmas személyazonosításra. Csak fordított értelemben, hogy ha tudjuk, hogy kié a tanúsítvány, akkor utána tudjuk, hogy a dokumentumokat valóban azzal az eszközzel, és remélhetően az ő tudatos közreműködésével írták alá. Az önmagával való azonosságot és a letagadhatatlanságot bizonyítja a változatlanság mellett, de az általa tanúsított adatok nem elégségesek ahhoz, hogy bárkit ennek alapján egyértelműen azonosítani lehessen, ami az elektronikus feldolgozáshoz alapkövetelmény. A felhordó, illetve az állampolgárok számára hozzáférést biztosító hálózatra vonatkozóan a többcsatornás megközelítés látszik célszerűnek. Az elektronikus azonosító rendszer a közigazgatás, közszolgáltatás működését is támogató továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározattal összhangban a Javaslat három biztonsági követelményszintet nevesít (magas, közepes és alacsony biztonsági szintek). A magasabb biztonságú azonosítást alacsonyabb biztonságú helyett is lehet használni: az alacsony biztonsági fokozatú azonosítás egy fázisú azonosítással is történhet, a magas és a közepes biztonsági szintű azonosítás azonban két fázisú eljáráshoz kötött.





A magas biztonsági szintnek megfelelő azonosítás három módját jelöli meg: ezek a külön jogszabályban rögzített, hiteles közigazgatási adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve az idegenrendészeti személyiadat- és lakcímnyilvántartás segítségével, az - ugyancsak külön jogszabályban meghatározott - biztonságos hordozón elhelyezett hiteles hatósági azonosító tanúsítvánnyal történő, illetőleg és biometrikus jellemzőt biztonságos hordozóeszközön tároló kétfázisú azonosítással történő eljárások: ez utóbbi esetben a második fázist a személyiadat- és lakcímnyilvántartás jelenti. A közepes biztonsági szintű azonosításhoz is legalább kétfázisú azonosítási módszer szükséges: ezek közül az egyik az ügyfélkapu nyilvántartása, míg a másik egy időbelileg változó, egyszer használatos azonosító. A Javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az azonosítás más EU tagállam megfelelő biztonságú személyazonosító rendszere segítségével is történhessen: ebben az esetben azonban követelményként írja elő, hogy a másik tagállamban elfogadott azonosítási mód alkalmas legyen az illető tagállam határain kívüli azonosításra, nemzetközi megállapodás pedig lehetővé tegye az azonosítás (kölcsönös) elfogadását. Tekintettel arra, hogy e területen egységes Európai Uniós követelményekről, illetőleg azonosítási eljárásokról és módozatokról még nem beszélhetünk, a három szintű magyar követelményrendszerrel összeegyeztethető tagállami azonosítási módozatok elismerésére kétvagy többoldalú, kölcsönösségen alapuló nemzetközi megállapodások alapján kerülhet sor. Az elektronikus úton történő személyazonosításhoz használt, az elektronikus közszolgáltatások igénybe vevőjének azonosítására szolgáló, külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő személyazonosító igazolvány, egészségbiztosítási kártya vagy más, a biztonsági követelményeket kielégítő azonosító eszköz főszabály szerint csak a használatára jogosult alapadatait hordozhatja: törvényi előírás, illetőleg a használatára jogosult döntése alapján azonban a kártya más azonosítási adatokat is hordozhat. Az azonosítási szolgáltatások a 8... § (3) bekezdése értelmében alapszolgáltatásnak számítanak, ingyenesek. A 12. §-hoz A azonosítás megköveteli a személyes adatok kezelését, az erre vonatkozó felhatalmazást rögzíti a szakasz. Ahogy azt a 10. §-nál már jeleztük, az alapvető nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, erre épít az elektronikus azonosítás is. A szabályozás lényegét tekintve a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályát emeli át az alkalmazása során szervett tapasztalatokkal kiegészítve, új adatkezelést nem vezet be.





Rögzíti a felhasználás közigazgatáson belüli céljait, és azt, hogy a közigazgatáson kívüli felhasználáshoz minden esetben az igénybe vevő eseti beleegyezése szükséges. Új elemként került a szabályozásba a közigazgatási hatóságok proaktív, azaz megelőző jellegű tevékenységének támogatása, amikor a hatóság az ügyfél kényelme érdekében előzetesen felhívja az ügyfél figyelmét egyes dokumentumai lejártára vagy más általa elvégzendő feladatra, illetve számára megnyíló lehetőségre. A 13. §-hoz A képviselet lehetséges jogcímeit, módozatait más jogszabályok meghatározzák (törvényes, meghatalmazotti, kizárólagos, együttes stb.). A más nevében való eljárás kérdése, s ezzel összefüggésben a képviselet az elektronikus közszolgáltatások esetében ott vet fel problémát, ahol egyébként az ügyfél előzetes azonosítása követelmény, s nem csak az eljáró természetes személy azonosítása, hanem pl. valamely másik természetes személyhez, szervezethez, intézményéhez való kapcsolódása, az ezek nevében való eljárásra feljogosítottsága tanúsítására is szükség van. A Javaslat a képviselettel összefüggő, leglényegesebb kérdéseket kívánja szabályozni: alapvető, elvi lehetőségként rögzíti, hogy az elektronikus közszolgáltatás igénybe vétele során a természetes, illetve jogi személy, jogi személység nélküli szervezet helyett állandó vagy eseti meghatalmazottja is eljárhat. Az azonosítási modell hangsúlyos (nélkülözhetetlen) eleme a szerepek tanúsítása: erre vonatkozóan nincs teljes mértékben kialakult nemzetközi gyakorlat, ajánlás. Az elektronikus azonosító rendszer a közigazgatás, közszolgáltatás működését is támogató továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat alapján kialakításra kerülő szabályozási keretfeltétel-rendszer ezek figyelembe vételével kerül megállapításra. Az állandó képviseleti jogosultságról az Közjegyzői Kamara nyilvántartást vezet. Amenynyiben a természetes személy valamely szervezet nevében jár el, a képviseleti jogosultságot ellenőrizni kell: ennek alapja elsődlegesen a regisztrált képviseleti meghatalmazás alapján vezetett nyilvántartás lehet, de az ellenőrzés történhet erre rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és megküldésével is. Az elektronikus űrlap, mint képviseleti igazolási lehetőség jelenleg is szerepel a 193/2005 Korm.. rendeletben, itt az intézmény súlya miatt kivánjuk törvényi szinten is rögzíteni. A 14. §-hoz Az ügysegéd fogalmát, az elektronikus ügyintézés során történő eljárási lehetőségét a magyar jogba a Ket. végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeleti szintű szabályozás [182/2007 Korm. rend. 2. § w) pont] vezette be: a Javaslat szerint a jövőben az ügysegéd lehetőségei, feladatai a hatályos szabályozáshoz képest jelentős mértékben képest Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




változni, eljárási lehetőségei bővülni fognak. A Javaslat értelmező rendelkezés szerint ügysegédnek az ügynet szolgáltatásait igénybe vevő javára eljáró, ügyintézést végző és képviselet ellátására jogosult, vagy képviseleti jog nélkül, de az igénybe vevő megbízása alapján ügyintézést végző, illetőleg az ügyintézés műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet minősül [26. § l./ pont]: az elektronikus közszolgáltatás igénybe vétele során közreműködésére az ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy az ügynet központi ügyfélszolgálatán keresztül kerülhet sor. Az ügysegéd az eljárásba tehát két (fizikai) ponton kapcsolódhat be: az ügyintézés helyszínén (ahol az ügyfél maga is személyesen van jelen), illetőleg a központi ügyfélszolgálat megkeresésével (ez elektronikus úton, telefon ill. internet útján, távolból történik). Az ügysegéd szerepe az eljárásban, valamely ügy intézésében korlátozódhat az igénybe vevő tájékoztatására, technikai és szakmai segítségnyújtásra, de – külön meghatalmazás alapján – az ügyfél képviseletére, nevében eljárási cselekmények foganatosítására is kiterjedhet. Az ügysegéd feljogosítható arra is, hogy az ügyfél ügyféltárának e célt szolgáló részébe adatot helyezzen el vagy onnan adatot helyezzen át. A 15. §-hoz A Javaslat egyik lényeges célkitűzése, hogy a (legnagyobb részt elektronikus formában vezetett) állami adatbázisokban, a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok hozzáférhetőségét, az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett elektronikus dokumentumokat az adatalanyok ill. az ügyfelek számára biztosítsa. Az érintett hatósági nyilvántartások száma nagy, azok legáltalánosabban a belügyi ágazat, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi ágazat, külügyi ágazat, IRM és az irányítása alá tartozó szervek, informatikai és hírközlési ágazat, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi ágazat, egészségügyi ágazat, oktatási ágazat, környezetvédelmi és vízügyi ágazat, kulturális ágazat, honvédelmi ágazat, pénzügyi ágazat, földművelésügyi, növény- és állategészségügyi ágazat, építésügyi ágazat, gazdasági és közlekedési ágazat szerint rendszerezhetők. A nyilvántartásokat vezető szervek számára az adatkezelési felhatalmazást is az ágazati törvények biztosítják, illetőleg állapítanak meg adatvédelmi többletkövetelményeket. E kérdéseket a Javaslat az 1. § (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban nem érinti, pusztán a nyilvántartásokban szereplő adatok az érintett részére történő hozzáférhetővé tételéről, annak módjáról rendelkezik. Az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevői a Javaslat 15. §-a szerinti adatlekérdezési- és elektronikus ügyirat-megküldési jogukat nem közvetlenül a nyilvántartást vezető vagy az ügyet intéző közigazgatási szervhez fordulva, hanem az ügynet útján gyakorolhatják.





Ez természetesen nem érinti az érintett az Avtv. 11-16. § szerinti, az adatvédelmi jog előírásai szerinti jogai (személyes adatai kezeléséről való tájékoztatás ill. az adatok helyesbítésének, törlésének kérése) gyakorlásával összefüggő eseteket, s semmilyen formában nem jelenti a különböző elektronikus nyilvántartások, az adattovábbítás és az adatkezelések összekapcsolását (Avtv. 8. §) sem. Az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevők törzsadataik (természetes személy esetében személyazonosító adatok, jogi személyek és jogi személység nélküli szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásában szereplő adatok) alapján férnek hozzá a nyilvántartás tartalmához. Az igénybe vevő részéről érkező adat- vagy irat-lekérési igényt az ügynet (automatizált eszközök révén) továbbítja a nyilvántartást vezető, vagy az ügyintézés során eljárt szervhez, mely a megkeresésnek az ügynet útján tesz eleget. A természetes személyre vonatkozó, külön jogszabály szerinti, egyes hatósági nyilvántartásokban szereplő adatok e személy részéről történő lekérése ingyenes, egyéb esetben az adatszolgáltatás díjfizetéshez köthető. A papíralapú és elektronikus eljárási módozatok egyenértékűségét, az ügyféljogok gyakorlását biztosító, lényeges garancia, hogy az ügyfél a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról, illetőleg ügye elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett dokumentumokról hiteles elektronikus vagy papír alapú kivonat, igazolás vagy másolat kiadását is kérheti, erre azonban a külön jogszabályban előírt szolgáltatási díj megfizetése mellett kerülhet sor. Az ügyfél információs önrendelkezési jogának érvényesítését kívánja a Javaslat elősegíteni akkor, mikor az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a részére elektronikus úton megküldött adatokat, iratokat ügyféltárának tartós altárában elhelyezhesse, harmadik személy részére tovább küldhesse, illetőleg ügyféltára mindenki számára hozzáférhető nyilvános felületén keresztül közzé tehesse. Erre kizárólag az ügyfél saját döntése alapján kerülhet sor, melynek során azonban ügysegéd közreműködése [14. § (2) bekezdés] igénybe vehető. A 16. §-hoz Az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ keretében, a Kormány egyszemélyes részvénytársasága, a KOPINT-DATORG Zrt. által működtetett ügynet az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató informatikai és kommunikációs rendszerek együttese, amely funkcionálisan az elektronikus kapcsolattartást és adatcserét, az adatok tárolását és archiválását, az elektronikus fizetések valamint a közérdekű adatokhoz és tájékoztató szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit biztosítja. Az ügynet az elektronikus közszolgáltatást biztosító, leglényegesebb része a – már kialakított informatikai keretekre építő - központi elektronikus szolgáltató rendszer, mely az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a hivatali kaput, a hivatali tárat, az ügyféltárat és az elektronikus levelezési címet, a központi archiválási szolgáltatást, az elektronikus fizetéseket és elszáKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




molás lehetőségét biztosító rendszert valamint az ügyfélszolgálatot foglalja magában. Az ügynet ezen alkotóelemeire vonatkozó, törvényi rendezést igénylő kérdéseket a Javaslat 17-23. §-ai részben a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló hatályos, kormányrendeleti szabályozást továbbfejlesztve határozzák meg. A Javaslat fogalom-meghatározásai szerint ügyintézési portálfelületnek a kormányzati portálnak az intézni kívánt ügyhöz kapcsolódó információkat rendszerezett formában elérhetővé tevő, ügyfél-azonosításhoz nem kötött része, személyes ügyintézési portálfelületnek az ügyfélkapu igénybe vételével azonosított ügyfél számára az ügy elektronikus úton történő intézését is lehetővé tevő eszköz, ügyféltárnak pedig a személyes ügyintézési portál részét képező ügynet cím, értesítési tárhely minősül [26. § i), j), k) pontok]. A Javaslat elvi igényű követelményként, az ügyfelek igényeire válaszoló elektronikus közszolgáltatások megvalósításának egyik leglényegesebb garanciáját jelentő előírásként állapítja meg, hogy az ügyféltár személyes ügyintézési felületén keresztül elérhető elektronikus közszolgáltatások esetében az igénybe vevő számára biztosítani kell az ügyintézéshez szükséges működési feltételeket, az ügyfelek igényeihez igazodó, személyre szabott elektronikus közszolgáltatási profil kialakítását, valamint azt, hogy ügyei intézését egyablakos ügyintézési mód keretei között indíthassa el. A 17. §-hoz Az elektronikus ügyintézésben való részvétel feltétele, hogy a – saját ügyében vagy képviseleti jogkörben eljáró – természetes személy elektronikus identitással (egyedi elérhetőségét biztosító elektronikus cím, kapcsolódó tárhely) rendelkezzék. E követelménynek megfelelően a javaslat előírja, hogy az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének biztosítása érdekében a saját nevében vagy képviseleti jogkörben eljáró természetes személyhez az igénybe vevő elérhetőségét biztosító elektronikus cím (ügynet cím), valamint az elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele során keletkezett iratok elhelyezésére szolgáló, az igénybe vevő ellenőrzése alatt álló elektronikus tárolóhely (ügyféltár) rendelendő. A szolgáltatás igénybe vételére főszabályként minden ügyfélkapuval rendelkező természetes személy ingyenesen jogosult. A természetes személyhez több ügynet e-mail cím és több ügyféltár is tartozhat. Ugyanakkor a többletigények kielégítéséhez már szolgáltatási díj rendelhető Az ügynet által biztosított elektronikus levélcím használatával összefüggő, de az ügynet informatikai biztonsága, működőképességének garantálása, a rendelkezésre álló műszaki eszközökkel való hatékony gazdálkodás szempontjából indokoltnak mondható korlát, hogy annak használatára kizárólag az elektronikus közszolgáltatást Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




nyújtó szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartásban van mód, azaz az ügynet cím magáncélú kommunikációra nem használható. A Javaslat 11. § - biztonságossági szintekhez kapcsolva, a közepes és magas biztonsági szint esetében legalább kétfázisú eljárást megkövetelve – rendelkezik az azonosítás lehetőségeiről: e szabályokkal összhangban mondja ki a 17. § (3) bekezdése, hogy az ügynet e-mail cím azonosítási célokra nem használható fel. Az elektronikus ügyintézés elterjedése, a hatóságokkal való elektronikus úton történő kapcsolattartás támogatása érdekében a Javaslat az ügynet cím tényleges használatba vételével lehetőséget teremthet arra, hogy ügyei elektronikus intézése során az eljáró szervek vele elektronikus úton tartsanak kapcsolatot, részére elektronikus formában küldjenek dokumentumokat. Az elektronikus levélcím használatba vétele csak a 9. § (3) bekezdése esetében (az elektronikus közszolgáltatás igénybe vételének törvényben előírt esetei) jelent kötelezettséget. Az elektronikus levélcímre küldött iratok az ügyféltár részét képező értesítési tárhelyen kerülnek elhelyezésre. Az ügyféltár tartalmához csak az erre jogosultak férhetnek hozzá. A jogosult a hozzáférést azonban más számára is lehetővé teheti. Az ügyféltárral összefüggő, meghatározott eljárási cselekmények gyakorlására való felhatalmazási lehetőségéről a Javaslat a 14. § (2) bekezdése külön is rendelkezik. A 18. §-hoz A központi rendszer részét képező kormányzati portál és ügyfélkapu a Ket-ben rögzített felhatalmazáshoz képest (182/2007 korm. r. 4. §, 3. cím) tágabb körben nyújt szolgáltatásokat. Alapvető funkciója, hogy a bárki számára igénybe vehető, illetőleg előzetes azonosításhoz kötött szolgáltatásai révén biztosítja az ügynet hálózatához csatlakozott szervek (szervezetek) elérhetőségét, az ügyintézéshez szükséges tájékoztatókhoz és a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz való hozzáférést, az elektronikus ügyintézéshez és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket. A kormányzati portál funkciója tehát alapvetően kettős: egyrészt rendszerezett, strukturált formában teszi az ügyfél számára hozzáférhetővé a – meghatározott élethelyzetéből adódóan igényelt, a hozzáférést tekintve előzetes azonosításhoz nem kötött - információkat (ügyleírások, jogszabályok, illeték- és díjfizetési tudnivalók, közhitelű nyilvántartások adattartama stb.), másrészt biztosítja az – esetlegesen már azonosítást igénylő - elektronikus ügyintézéshez szükséges feltételeket. A kormányzati portál szolgáltatásait igénybe vevők számára biztosítani kell, hogy az ügyei intézéséhez szükséges, különböző szolgáltatási felületeken (tematikus portálokon) közzé tett inKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




formációk előzetes azonosítása nélkül rendezetten váljanak hozzáférhetővé, illetőleg hogy ezeket az információkat azonosítása után személyes ügyintézési portál felületére változtatás nélkül átvihesse vagy az ügyféltárban elhelyezhesse. A Javaslat 11. §-a általában határozza meg az azonosítás lehetséges – és egyelőre még jelentős részben kialakításra váró vagy kialakítás alatt álló – módozatait, biztonsági szintjeit. A 18. § (3) bekezdése a jelenlegi, az Ügyfélkapura épülő azonosítási rendszer zavartalan további működésének biztosítása érdekében – úgy rendelkezik, hogy az azonosításhoz kötött elektronikus közszolgáltatások igénybe vétele esetén az azonosításra (a különböző azonosítási módozatokat, technológiákat kezelni tudó) a kormányzati portál részét képező ügyfélkapu szolgál, amely a személyazonosítást igénylő esetekben az ügynet szolgáltatásait az azonosított igénybevevő számára hozzáférhetővé teszi. A (4) bekezdésben szabályozott lehetőség elsődlegesen biztonsági, garanciális célokat szolgál, hogy a szolgáltatás igénybevevője hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy kellő gondossággal járt el, milyen információk alapján intézte ügyét. A 19. §-hoz Az ügyfél a hosszútávra megőrzendő iratait (korlátozott kapacitással) az ügyféltár tartós tárába helyezheti át. A tartós tár fogalmi meghatározása [26. § n.) pont] a hatályos a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007 Korm. rend. 2. § t) pontja szerinti fogalomra, a Javaslat szerinti törvényi szabályozási modell a Korm. rendelet már a gyakorlatban már bevált konstrukciójára épít. Az elektronikus közszolgáltatás igénybe vevője számára biztosítani kell, hogy a tartós tárban elhelyezett dokumentumokhoz a hozzáférést az általa meghatározott szervek, személyek részére, illetőleg esetlegesen korlátozás nélkül bárki számára lehetővé tegye (nyilvánosságra hozatal). A nyilvánosságra hozatal alapvetően az igénybe vevőt megillető jog, lehetőség, az információ elérhetőségének esetleges korlátait is az igénybe vevő állapítja meg. Kivételes, és kizárólag törvényben meghatározott esetekben válhat a közzététel az ügyfél számára kötelezővé (pl. a kereskedelemben működő vállalkozások esetében a működéssel összefüggő hatósági engedélyek), vagy tehető valamely juttatás, kedvezmény igénybe vételének előfeltételévé (amennyiben pl. az ügyfél „nullás adóigazolását” ily módon közzé teszi, úgy a közbeszerzési eljárásban mentesül annak papíralapú dokumentum formájában történő becsatolása alól).





A 20. §-hoz A Javaslat a hivatali kapura vonatkozó hatályos szabályozást [a fogalom vonatkozásában a 182/2007. Korm. r. i.) pont, létrehozásra, működésre, hozzáférésre vonatkozó rendelkezések vonatkozásában 38-39. §] fejleszti tovább. Hivatali kapunak a 26. § b) pontja értelmében az ügynet hálózat azon pontja minősül, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér az ügynet által részére nyújtott szolgáltatásokhoz. Az ügynet hálózatához csatlakozó szervezet számára a hivatali kapu nyitása kötelező, csakúgy, mint a hivatali tár [az ügynet hálózatban a hivatali kaput nyitott szervezet számára biztosított elektronikus tárolóhely, 26. § c.) pont] használata. A hivatali tárat a csatlakozott szervezetek számára az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak - a központi rendszer részeként - kell kialakítania. Ugyancsak az EKKK feladata, hogy a hivatali tárban az ügy intézésével összefüggésben bekövetkezett, ügyintézési műveleteket (változásokat, állapotjelentéseket stb.) rögzítse, és az arra feljogosítottak számára hozzáférhetővé tegye. Az ügynethez való csatlakozás, s így a hivatali kapu nyitásának is feltétele, hogy a hivatali kapun keresztül csatlakoztatni kívánt informatikai rendszerek és eszközök törvényben meghatározott módon előzetesen hitelesítésre, illetve tanúsításra kerüljenek. A hivatali tárhoz való hozzáférés (belépés) kizárólag a hivatali kaput nyitott szerv, szervezet külön jogszabály szerint hitelesen azonosított és erre felhatalmazott ügyintézői számára lehetséges: az ügyintézők azonosítására nézve a 11. § rendelkezései itt is irányadók. A Javaslat a hivatali tárban elhelyezett információs, illetőleg a tár adattartama feletti rendelkezés (kezelés) vonatkozásában megkülönböztetést tesz a szerint, hogy arra informatikailag az ügynet-el automatizált rendszerkapcsolatot kiépítve vagy ettől eltérő módon kerül sor. Első esetben az érintett szervezet az eljárásra felhatalmazott munkatársai a szervezet saját hivatali tárát közvetlen adatátviteli lehetőséggel, második esetben az ügyintéző részére kibocsátott azonosító segítségével elérhető ügyintézői felület útján kezelhetik. A szervezeten belüli hozzáférési rendet – a javaslat 28. § b) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadásra kerülő kormányrendelet keretei között – a szervezet belső szabályozásának kell kialakítania. A 21. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó közmű kialakításában, működtetésében a kormányzat igen jelentős finanszírozó szerepet is vállal, azok igénybe vételének lehetőségét azonban az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek stb. számára alanyi jogként nem tudja garantálni: az elektronikus közszolgáltatások igénybe vételéhez szükséges mindenkori feltételek az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodóan biztosítható. Készítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




A Javaslattal elérni kívánt, alapvető stratégiai és jogpolitikai célokkal összhangban az ügynet szolgáltatásainak igénybe vétele elsődlegesen az interneten keresztül történik: biztosítani kell ugyanakkor azt is, hogy az elérhetőség növelése érdekében az állampolgárok – ügyintézési céllal - más elektronikus eszközök igénybe vételével is kapcsolatba léphessenek az állam szerveivel, illetőleg, hogy ügyeik intézéséhez megfelelő ügyfélszolgálati tájékoztatási, ill. ügysegédi közreműködőket vehessenek igénybe. E követelménnyel összhangban mondja ki a Javaslat, hogy az elektronikus közszolgáltatásokat saját internet-eléréssel nem rendelkező igénybe vevők részére az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központnak az elektronikus úton történő tájékozódáshoz és ügyintézéshez személyesen illetőleg telefonon keresztül elérhető ügysegédi információs szolgálatot (ügyfélvonal) kell biztosítania. Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása egyrészt tényleges, az ügyintézésre, az ügyintézéshez való segítségkérésre tájékozódásra személyesen igénybe vehető ügyintézési helyek országos hálózatának kialakítását, működtetését jelenti (ügynet-pontok, ügyintézési kioszkok, e-Magyarország pontok, alkalmazás-szolgáltatók stb.), másrészt olyan – központosított - telefonos ügysegédi szolgáltatás biztosítását, mely tájékozódási, ügyintézési céllal minden, az elektronikus közszolgáltatást igénybe venni kívánó ügyfél számára elérhető.

Hosszabb távon kormányzati feladat egy ügyintézési célra alkalmas elektronikus adatátviteli szolgáltatás, a mobil ügynet feltételrendszerének megteremtése: az ennek keretei között kialakított infokommunikációs infrastruktúrának biztosítania kell a közigazgatás minden szereplőjének, az állam minden szervének, illetőleg az ügyeit elektronikus úton intézni kívánó minden igénybe vevőnek elektronikus úton történő elérhetőségét. A telefonos elektronikus ügyintézés megvalósíthatósága érdekében biztosítani kell az adatkezelés feltételrendszerét, a kérés megfelelő dokumentálását. Ennek részleteit rendezi a (3)-(5) bekezdés A 22. §-hoz A Javaslat az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ által ügynet hálózat keretében nyújtott ingyenes alapszolgáltatásaként [8. § (3) bek. c) pont] jelöli meg az elektronikus fizetési- és elszámolási szolgáltatásainak biztosítását. E szolgáltatásokat a központi elektronikus szolgáltató rendszer jelenleg nem tudja biztosítani, kialakításuk azonban az ügyek elektronikus úton történő intézésének elengedhetetlen feltétele. A Javaslat az elektronikus fizetésekkel, elszámolásokkal kapcsolatosan csak a legalapvetőbb kérdéseket rendezi (szolgáltatásnyújtási kötelezettség, a szolgáltatás a csatlakoKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




zott szervezet számára a központi rendszer keretében kialakított fizetési kapu igénybe vételével történő elérhetősége). Az elektronikus fizetések lehetséges módozatairól külön jogszabály rendelkezik: a Javaslat azonban az igénybe vevő számára lehetővé kívánja tenni, hogy – e jogszabály keretei között - az alkalmazni kívánt fizetési módot ő válassza meg. Törvény ettől eltérően rendelkezhet, azaz valamely elektronikus fizetési mód alkalmazását konkrét ügyintézés összefüggésében kötelezővé teheti. A 23. §-hoz Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során elektronikus formában keletkezett (már elektronikus formában létre hozott vagy papíralapú iratról elektronikus formába átalakított) dokumentumok hosszú távú tárolását, megőrzését és olvashatóságát az ügynet hálózat keretei között, a központi elektronikus szolgáltató rendszer részeként a központi archiválási szolgáltatás biztosítja. A Javaslat a közirat fogalmát - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénnyel összhangban – úgy határozza meg, mint a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan iratot, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott [26. § d) pont]. A központi archiválási szolgáltatás biztosítja továbbá a köziratok kiadására jogosult szervek lezárt elektronikus iratanyagának levéltárba adás előtti átmeneti tárolását, az elektronikus ügyintézési folyamatok összefüggésében keletkezett adatmentési adatok megőrzését és az ügynet keretei között működő elektronikus levéltári központ szolgáltatásait. Ez utóbbi a közlevéltárak elektronikus levéltári anyagának hosszú távú megőrzését lehetővé tevő olyan tárolóhely-szolgáltatást jelent, amely biztosítja az illetékes levéltárak hatáskörében lévő elektronikus levéltári szolgáltató rendszerek működtetésének műszaki-informatikai feltételeit, ennek részeként a megőrzött iratok hozzáférhetőségét is. Az ügynet hálózat részeként nyújtott központi archiválási szolgáltatásra és az e szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó részletes szabályokat (mindenekelőtt az archiválási szolgáltatás keretei között nyújtott alapszolgáltatások, ezen belül hosszú távú, katasztrófatűrő tárolás, olvashatóság biztosításának alapszolgáltatási készletei, mentési és menedzsment rendszer, naplózási szolgáltatások stb. rendezést igénylő kérdéseit) a 28. § h.) pontja szerinti felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A 24. §-hoz

A Javaslat már az elektronikus közszolgáltatás alapelvei körében (3. §) általános követelményként írja elő a személyes adatok védelme, informatikai biztonság, a más informatikai rendszerekkel való együttműködés, az üzemeltetés folytonossága követelKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




ményének érvényesülését. Az elektronikus közszolgáltatások feltételrendszere körében a törvény azt is kifejezett feltételként jelöli meg, hogy az ügynethez való csatlakozásra kötelezett vagy jogosult szervezet az ügynethez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, biztonságossággal, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeknek megfeleljen, és ezt a szolgáltatás megkezdése előtt, illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során az erre feljogosított szerv megfelelő szakértői vélemény alapján tanúsítsa [5. § (3) bekezdés]. Az elektronikus közszolgáltatásokkal szemben támasztott hitelességi és minőségi követelmények érvényesülését, az ügynet hálózat informatikai biztonságát, az ügynet által nyújtott elektronikus szolgáltatások rendelkezésre állását a Kormány a közigazgatási informatikáért felelős miniszter útján ellenőrzi [4. § (2) bek., 7. § (4) bek.]. E rendelkezésekhez kapcsolódva, az elektronikus közszolgáltatások hitelességének és minőségének ellenőrzésének összefüggésében a Javaslat 24. §-a - nyomatékosítva, hogy az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében az ügynet hálózat részét képező rendszereknek külön jogszabályban megállapított egységes biztonsági, valamint a rendszerek együttes működését biztosítani tudó követelmények alapján kell működniük – a működtetéssel összefüggő egyes felelősségi kérdésekről is rendelkezik. Az elektronikus közszolgáltatásokért elsősorban az annak keretfeltételeit biztosító elektronikus kormányzati közszolgáltatási központ, illetőleg az azt működtető szervezet felel [2. § (1)-(2) bek.]. Az ügynethez csatlakozott rendszer üzemeltetője felel azért, hogy a rendszer a külön jogszabályban meghatározott eljárási és biztonsági követelményeknek megfeleljen, azért azonban, hogy a csatlakozott alrendszerek tevékenységükkel ne veszélyeztessék a központi rendszer más elemeinek biztonságát az elektronikus kormányzati közszolgáltatási központot terheli a felelősség. A 25. §-hoz Az ügynethez való csatlakozás követelményeinek teljesítését a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanúsítja megfelelő szakvélemények alapján. A tanúsítás a műszakiinteroperablitási feltételeknek való megfelelőség vizsgálata és igazolása, melyre a szolgáltatás megkezdése előtt, illetőleg rendszeres időközönként a szolgáltatásnyújtás során kerül sor. [5. § (3) bek.] A követelményrendszer meghatározása, az alkalmazott szabványok, működési előírások meghatározása állami feladat, a tanúsítás műszaki része azonban független szakértői tevékenység. A szakértői vélemény alapján az erre a célra kijelölt központi közigazgatási szerv a külön jogszabályban foglaltak alkalmazásával [az ügynet hálózathoz való csatlakozás és összekapcsolás különös követelményeit és az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályairól szóló, a 28. § d) pontja szerinti felhatalmaKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




zás alapján megalkotásra kerülő kormányrendelet] végzi. A csatlakozó szervezet részére a tanúsítvány akkor adható ki, ha a Nemzeti Hírközlési Hatóság az akkreditációs eljárás eredményeként megállapítja, hogy a szervezet rendelkezik a működéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, intézményi és jogi feltételekkel, a tanúsítványt ki kell adnia. A csatlakozás csak a tanúsítvány kiadása után hajtható végre. A szolgáltatásnyújtás megkezdése után a tanúsításról szóló végrehajtási rendeletében meghatározott időszakonként és módon ellenőrzi, hogy a csatlakozás követelményei továbbra is teljesülnek-e. Amennyiben igen, a korábban kiadott tanúsítványt az NHH megújítja, ha pedig a csatlakozás megtörténte után a csatlakozás feltételei megszűnnek, az NHH a tanúsítványt visszavonja, az EKKK-t működtető szervezet pedig az ügynethez való hozzáférés lehetőségét megszünteti. A 26. §-hoz A Javaslat az értelmező rendelkezések körében – a hatályos, zömében kormányrendeleti szintű szabályozás szerinti terminológiára építve, azt szükség szerint továbbfejlesztve – a törvény alkalmazása szempontjából a leglényegesebbnek számító fogalmak meghatározására törekszik. A 27. §-hoz A Javaslat a hatályba lépés időpontját (2009. január 1.) úgy állapítja meg, hogy a törvény végrehajtására való felkészülés, a szükséges informatikai átalakítások biztonsággal megvalósíthatók legyenek. A 28. §-hoz Az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás igénybe vétele, az elektronikus közigazgatási szolgáltató rendszer jogszerű és biztonságos jogi feltételrendszere a hatályos szabályozás szerint a Ket. és a végrehajtásával összefüggésben kiadott rendeletek - mindenekelőtt az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítés-szolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, a központi elektronikus szolgáltató rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet és a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet – keretei között került kialakításra. E szabályozási feladatok jelentős részét - a Ket. folyamatban lévő módosításával összehangolva - az elektronikus közKészítette: dr. Pócza András Szittner Károly dr. Urbán Viktor




szolgáltatásokról szóló törvény veszi át: ezzel összhangban kell rendelkezni azokról a jogalkotási felhatalmazásokról is, melyek alapján az elektronikus eljárással kapcsolatban a két törvény hatálybalépéséig a szükséges rendelet-módosításokat, illetőleg a jelenleg még nem szabályozott területeken (pl. az ügynet hálózat részeként nyújtott központi archiválási szolgáltatás, elektronikus fizetési rendszerek) a részletszabályok megalkotását lehetővé teszik. A 29. §-hoz A módosuló jogszabályok köre elsődlegesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait érinti. Valószínűleg a személyazonosításhoz szükség lesz még az elektronikus aláírásról szóló törvény módosítására. Más jogszabály módosítását nem tervezzük a törvénnyel összefüggésben.




MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Előterjesztés. a Kormány részére. az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatról

Recommend Documents