Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9.

Készült a

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô

Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett

„Az európai uniós követelményeknek megfelelés szakma-specifikus oktatással, információs eszközök készítésével, terjesztésével történô támogatása” – program segítségével

Írta: Barna Zoltán

2


Bevezetô Szervezetünk 1998-ban alakult meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (elôdszervezete az 1902-ben alapított Gyáriparosok Országos Szövetsége, rövidítve: GYOSZ) és a Magyar Munkaadói Szövetség (a Magyar Kereskedelmi Kamara jogutódja) egyesülésével. Az MGYOSZ politikailag, pénzügyileg független, önkéntes tagságon alapuló szervezet. Több mint 70 tagszervezete van, ennek kb. kétharmada szakmai, iparágat képviselô, egyharmada regionális szervezet. Bizonyos vállalatnagyság felett egyéni tagjai is vannak. Összességében több ezer munkaadót képvisel mintegy 1,2 millió munkavállalóval. Tagságunk jelentôs részét alkotják a kis- és középvállalkozások. Az Európai Unióhoz történô csatlakozásunk közeledtével feladatunknak tekintjük felkészítésüket a csatlakozásra. Felkészítési stratégiánk részeként, havonta megjelenô lapunkban „Magyar Gyáriparban rendszeresen közlünk friss hírekbôl készült összefoglalókat és hasznos tudnivalókat. Brüsszeli képviseletünk révén folyamatosan ápoljuk kapcsolatainkat európai társszervezetekkel, intézményekkel és igyekszünk megadni. tagszövetségeink és tagvállalataink által feltett kérdésekre a szakszerû választ Stratégiánk elemeként az MGYOSZ munkaadói szempontból lényeges témákat felölelô EU-s kiadványsorozatot indított útjára. A sorozat eddig megjelent kötetei a munkaadók számára hasznos tudnivalókkal foglalkoztak (többek között a munkajog, a szociális párbeszéd, a munkaegészségügy). A sorozat kilencedik füzete az Európai Unió pályázati feltételeirôl ad tájékoztatást.

3

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. T A R T A L O M J E G Y Z É K

I. EU források vállalkozásoknak Magyarországon ................................. 5. oldal 1. A Nemzeti Fejlesztési Terv........................................................... 5. oldal 2. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program............................ 5. oldal 3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program................................ 5. oldal 4. Regionális Operatív Program ....................................................... 5. oldal 5. Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program............................. 6. oldal 6. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program................ 6. oldal 7. EU támogatások forrástérképe ..................................................... 6. oldal II. A sikeres pályázatkészítés folyamata .............................................. 11. oldal 1. Szükségletek és fejlesztési lehetôségek beazonosítása, a projekt ötlet elsô megfogalmazása - kezdeményezés.............. 11. oldal 2. A pályázati kiírás tanulmányozása, háttéranyagok begyûjtése... 11. oldal 3. Partnerségi kör kialakítása - stakeholder-elemzés...................... 12. oldal 4. Pontos célkitûzések meghatározása - problémafa és célfa......... 12. oldal 5. A projekt ötlet kidolgozása - logikai keretmátrix ....................... 13. oldal 6. Kockázatok elemzése a logframe módszer logikájában.............. 14. oldal 7. Pályázatírói team összeállítása................................................... 16. oldal 8. Feladat- és ütemterv készítése.................................................... 17. oldal 9. Szervezeti háttér kidolgozása..................................................... 18. oldal 10. HR-terv készítése ..................................................................... 18. oldal 11. Költségvetés kidolgozása.......................................................... 18. oldal 12. Pénzforgalmi terv készítése...................................................... 20. oldal 13. Üzleti terv kidolgozása............................................................. 20. oldal 14. Adatlap kitöltése ...................................................................... 20. oldal 15. Pályázati dokumentáció összeállítása....................................... 21. oldal 16. Önellenôrzés............................................................................ 21. oldal

4


I. EU források vállalkozásoknak Magyarországon 1. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV Az Európai Unió által 2004-2006 közötti tervezési idôszakra nyújtott fejlesztési források a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) stratégiai keretdokumentumként szolgál a támogatások felhasználásához. A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Bizottsággal kötött megállapodás az úgynevezett Közösségi Támogatási Keret. Ennek a pénzügyi hozzájárulásával a következô 3 évben mintegy 1350 milliárd Ft értékû fejlesztés valósulhat meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv megköze lítôleg 510 milliárd forint uniós és 178 milliárd forint hazai közösségi (központi, illetve helyi) forrást tesz elérhetôvé a beruházások számára. Ez a gazdasági szereplôknek szóló programokon keresztül a tervek szerint további 280 milliárd forint magántôkét mozgat meg. Mindezt kiegészíti 283 milliárd forint uniós, illetve 113 milliárd forint hazai kö zösségi forrás a Kohéziós Alap finanszírozta nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteken keresztül. Az NFT hosszú távú célja az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való felzárkózás. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetôvé tevô specifikus célok a következôk: 1. versenyképesebb gazdaság; 2. a humán erôforrások fejlesztése; 3. jobb minôségû környezet és alap-infrastruktúra; illetve 4. kiegyensúlyozottabb területi fejlôdés elôsegítése.

5

A Nemzeti Fejlesztési Terv égisze alatt folyó specifikus célok elérésére szolgáló fejlesztési tevékenységek az öt operatív program (OP) keretében valósulnak meg, melyeket az alábbiakban röviden ismertetünk. 2. GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) a gazdaság általános versenyképességének javítását célozza meg. A termelôszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatása növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatásán keresztül. A gazdasági innovációkat segíti a hazai közfinanszírozású és magánjellegû K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttmûködés támogatásával. Az operatív program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. Hazánkban a Strukturális Alapok programjai közül elsôként a GVOP pályázatai kerültek meghirdetésre. 3. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) céljai, a

mezôgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztésén keresztül. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetôségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. 4. REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM A ROP célja az Unió fô fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erôforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. A Regionális Operatív Program elsôsorban az ágazati programokban megvalósuló általánosan szükséges fejlesztéseket egészíti ki, figyelembe véve a régiónként eltérô speciális területi igényeket, ezzel járulva hozzá a kiegyensúlyozott területi fejlôdéshez. A program középtávú célkitûzései a következôk: • A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erôsítése; • A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása; • Vonzó települési környezet

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. kialakítása az életkörülmények ja vítása érdekében; • Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése; E célkitûzések a térségek és településcsoportok sajátosságaihoz illeszkedve terület specifikus problémák megoldását szolgálják. A program keretében a célok megvalósítása az alábbi négy prioritás mentén történik: • A regionális gazdasági környezet fejlesztése; • Integrált térség- és településfejlesztés; • A társadalom megújuló képességének javítása; • Szakértôi segítségnyújtás a program végrehajtásának támogatására. A Regionális Operatív Programot két Strukturális Alap finanszírozza: a gazdaságfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési tevékenységeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, míg a foglalkoztatásiképzési területhez kapcsolódó fejlesztéseket az Európai Szociális Alap. Ezen alapokból a 20042006 közötti idôszakban kb. 80

milliárd Ft (314 millió euro) fejlesztési forrás jut. 5. HUMÁNERÔFORRÁSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Humánerôforrás-fejlesztési A Operatív Program (HEFOP) célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerô-piaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetû csoportok munkaerôpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az OP támogatja továbbá a munkaerôpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erôsítésével, illetve a munkaerô-piaci szolgáltatások korszerûsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerô-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erôsítése szintén kiemelt beavatkozási terület.

Operatív program / Intézkedés / Komponens GVOP

6. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program célul tûzi ki környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történô fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetû térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését. 7. EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK FORRÁSTÉRKÉPE A hazai vállalkozások által - az egyes operatív programok intézkedései keretén belül - megpályázható támogatásokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Mire lehet támogatás kapni?

Fejlesztési források 2004-2006 (forint)

1.1. Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 1. Technológiai korszerûsítés 2. Regionális vállalati központok létesítése 3. Beszállítói integrátorok számának növelése és megerôsítésük

Infrastruktúra építésére, fejlesztésére, ingatlan építésre vagy gépbeszerzésre, kiviteli tervek készítésére, illetve a szállítás és az üzembe helyezés beruházási költségeinek finanszírozására.

Kb. 23,9 milliárd

Megegyezik az 1-2. komponens tevékenységeivel, ezen felül: új/korszerû technológia bevezetésére, honosítására, termékbiztonság növelésére, minôségfejlesztés és informatikai háttér fejlesztésére, modern vezetéstechnikai rendszerek bevezetésére, a beszállítói kör szervezésére. Továbbá beszállítói klaszterek létrehozására és megerôsítésére.

Kb. 3,6 milliárd

Kb. 2,39 milliárd

6


Operatív program / Intézkedés / Komponens GVOP

GVOP

GVOP

1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

Ipari parkok esetében infrastruktúra fejlesztésre, új ingatlan építésére vagy a szolgáltatások számának növelésére, minôségük fejlesztésére, inkubátorházak, innovációs és technológiai transzferközpontok létesítésére, fejlesztésére.

Kb. 2,65 milliárd

2. Logisztikai központok fejlesztése

Logisztikai tevékenységek végzéséhez szükséges berendezések létesítésére, eszközbeszerzésre, logisztikai bázisok létrehozására, illetve elektronikus információs és irányító rendszerek beépítésére.

Kb. 1,78 milliárd

2.1. Kis- és középvállalkozások mûszakitechnológiai hátterének fejlesztése 1. Mûszaki technológiai fejlesztés

Technológiai fejlesztéshez kapcsolódó Kb. 27,39 milliárd beruházásokra: mûszaki gépek, berendezések beszerzésére, termeléshez kapcsolódó ingatlan építésére, bôvítésére, illetve licensz, know-how vásárlására

2. Korszerû menedzsment rendszerek és technikák támogatása

Minôségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek kialakításához kapcsolódó tevékenységekre (irányítási rendszer kézikönyv, folyamatleírások, munkautasítások, munkaköri leírások készítésére, irányítási rendszer bevezetésére).

Kb. 4,09 milliárd

2.2. A vállalkozói kultúra fejlesztése Emeltszintû, szakma-specifikus 2,035 milliárd tanácsadásra: pl. belföldi, valamint külföldi (EU-s) pénzügyi forráslehetôségek, támogatási konstrukciók feltérképezése, menedzsment, marketing és termékfejlesztési tanácsadás, piackutatás, illetve hazai, európai uniós és egyéb forrásból finanszírozott pályázatok készítése.

2.3. Az együttmûködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 1. KKV-k közötti együttmûködés szervezése

7


1.2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése

2. komponens: Emeltszintû, szakma-specifikus tanácsadás

GVOP


Új mikro kis- és középvállalkozásokból álló hálózatok alapítására; hálózat tagjai

Kb. 1,02 milliárd


Operatív program / Intézkedés / Komponens



által megvalósuló nagyberuházások elôkészítésére, pályázati benyújtására; együttmûködô vállalkozások mûködésének folyamatos felügyeletére. 2. Együttmûködô vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése

Vállalkozások közös beruházásai: mûszaki gép, berendezés, illetve licensz beszerzésére, know-how transzferre, termeléshez kötôdô ingatlan építésre, meglevô hálózatok fejlesztésére, közös arculat kidolgozására vagy adatbázis fejlesztésre.

Kb. 6,85 milliárd

GVOP

3.1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek támogatása

Alkalmazott kutatási tevékenységekre (és az ehhez szorosan kapcsolódó alapkutatásra), kísérleti fejlesztési tevékenységekre, kutatási célra használt eszközök beszerzésére, valamint megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére.

15,33 milliárd

GVOP

3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erôsítése

GVOP

1. Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és úgynevezett spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása

Önálló kutatás-fejlesztésre, kutatási Kb.3,1 milliárd eredmények adaptálására, know-how beszerzésre, licensz vásárlásra, prototípus elkészítésére, megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, vagy pénzügyi, üzleti, jogi tanácsadásra.

2. Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötôdô vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése

Infrastruktúra fejlesztésére, a vállalati kutatói-fejlesztôi munkahelyekhez szükséges mûszer beszerzésére és üzembe helyezésére.

3. Vállalati innováció támogatása

K+F eredmények hasznosítási jogának Kb.1,57 milliárd megszerzésére, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési munka megrendelésére, önálló kísérleti fejlesztésre, kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Kb.3,1 milliárd

4.1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése 1. Integrált üzleti rendszerek támogatása

Integrált vállalat-irányítási rendszerek 3,75 milliárd kiépítésére, bôvítésére, üzleti intelligencia rendszerek, illetve vezetôi döntéstámogató rendszerek kiépítésére.

2. Elektronikus üzleti, internetes megoldások támogatása a KKV-k és

Üzleti folyamatokat támogató rendszerek és integrált elektronikus megoldások bevezetésére, ajánlatkérô és

8,75 milliárd

8

ISMERTETÔ

AZ

EURÓPAI UNIÓRÓL – 9.

Operatív program / Intézkedés / Komponens üzleti partnereik közötti kapcsolat fejlesztése érdekében GVOP



ügyfélszolgálati rendszerek kialakítására, e-piacterek fejlesztésére, valamint webes megjelenésre.

4.2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 1. Fôleg kis- és középvállalkozásoknak, illetveróluk szóló üzleti tartalom elôállítása támogatása

Online megjelenésére, saját honlapok készítésére, regionális, ágazati és üzleti portálok kialakítására, mobil eszközökre építô üzleti szolgáltatás- fejlesztésre.

2,35 milliárd

2. Egyéb, üzleti célú tartalmak elôállításának támogatása

Tartalom-elôállítási infrastruktúra kialakítására, közintézmény és magánszféra között partnerség alapján digitális tartalom vonatkozású új termékek és szolgáltatások elôállítására és forgalmazására

2,35 milliárd

AVOP

1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása

Saját tulajdonba kerülô földterület vásárlására, új technológiai berendezések beszerzésére, környezetvédelmi, állatjóléti, higiéniai követelmények megteremtésére, valamint számítástechnikai eszközök, nyilvántartási rendszerek beszerzésére.

3,2 milliárd

AVOP

2.1. A mezôgazdasági Szerkezetátalakításra, korszerûsítésre termékek feldolgozásának és a termelési költségek csökkentésére, és értékesítésének fejlesztése új, nagyobb hozzáadott értékû termékek elôállítására, élelmiszerbiztonság és minôségjavításra, környezetterhelés csökkentésére, hulladékhasznosítás és kezelésre, valamint a munkafeltételek javítására.

AVOP

3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetôségek bôvítése

9

15 milliárd

1. Az agrártevékenységek diverzifikációja

Új tevékenységek bevezetésére, Kb. 2,92 milliárd termékfejlesztésre, a mezôgazdasági termékek minôségének, piaci megjelenésének, kiszerelésének javítására, márkajegyek bevezetésére.

2. Minôségi mezôgazdasági termékek marketingje

Helyi, kiváló minôségû mezôgazdasági termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak kialakítására, továbbfejlesztésére.

Kb. 1,62 milliárd

3. Idegenforgalmi tevékenységek ösztönzése

Falusi magánszálláshelyek/ vendéglátóhelyek bôvítésére, komfortfokozatának fejlesztésére, új falusi magánszálláshelyek/ vendéglátóhelyek kialakítására.

Kb. 1,3 milliárd


Operatív program / Intézkedés / Komponens



4. Kézmûves tevékenységek ösztönzése

Kézmûipari vállalkozások eszköz- és termékfejlesztésére, marketing eszközök fejlesztésére (bemutatkozó anyagok, kiadványok), bemutató üzemek, mûhelyek kialakítására.

Kb. 0,65 milliárd

AVOP

3.4. A falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megôrzése

Épület felújítására (közösségi célokra), többfunkciós közösségi épületek létrehozására, mûemléki építmények felújítására, játszóterek, közösségi terek felújítására, természeti értékek, táji elemek rendbetételére.

3,8 milliárd

ROP

1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása

HEFOP

HEFOP

8 milliárd

1. Szálláshelyek fejlesztése

Meglévô szálláshelyek kapacitásnövelésére és minôségének fejlesztésére, új szálláshelyek kiépítésére.

2. Vonzerôhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Infrastruktúra-fejlesztésre, szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztésére, kerékpáros- és lovas turizmus fejlesztésére.

1.3. A nôk munkaerôpiacra való visszatérésének segítése

2,86 milliárd

1. Nôk foglalkoztathatóságának javítása, munkaerô-piaci részvételük támogatása

Képzésre, készségfejlesztésre, tanácsadásra,távoktatási programokra, illetve támogatott foglalkoztatásra.

2. Önfoglalkoztatóvá/ vállalkozóvá válás támogatása

Vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztését szolgáló képzési programokra, különös tekintettel az innovatív vállalkozásokra, illetve nôi vállalkozók/önfoglalkoztatók támogatására inkubátor-házakban, vállalkozói klubokban.

3. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elôsegítése

Nemek közötti esélyegyenlôség munkahelyi megvalósítására irányuló munkáltatói kezdeményezésre, családbarát politika kialakítására, rugalmas munkaidô formák bevezetésének és a nôi karrier tervezés támogatására, illetve önkormányzati szolgáltatások családbarát összehangolásának kidolgozására.

3.4. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések 1. Munkahelyteremtô beruházásokhoz és vállalati

17 milliárd

Munkahelyteremtô beruházásokhoz kapcsolódó képzési

10

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. Operatív program / Intézkedés / Komponens

KIOP



technológia-váltáshoz kapcsolódó képzési programok.

programok támogatására.

2. Általános képzés egyéni vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozások részére

KKV-k vállalkozói készségek fejlesztésére irányuló képzésekre, EU-ra vonatkozó ismeretekkel kapcsolatos, illetve informatikai képzésekre.

1.6. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

Megújuló energiatermelés 5,1 milliárd infrastrukturális támogatására, a megújuló energiapiacra való belépésre, energiatermelô beruházások támogatására, valamint lakossági megújuló energiaforrás hasznosítását célzó beruházásokra.

II. A sikeres pályázatkészítés folyamata Azt, hogy milyen célokra és milyen pályázatok léteznek, már láthattuk a korábbiakban. De hogyan fogjunk hozzá egy pályázat elkészítéséhez, hogy sikeresek is legyünk? Az alábbiakban a sikeres pályázás megfelelô lépéseit tekintjük át - mint látni fogjuk, a folyamat mindig a projektre, és nem a pályázatra koncentrál - a pályázat csak egy eszköze lesz a projekt fejlesztésének! Az elôkészítés a projekt ötlet megfogalmazásával és a pályázati kiírás tanulmányozásával, illetve a pontos célkitûzés kialakításával indul, majd ezt követi a projekt tervezése az Európai Unióban elfogadott, ún. Logframe módszertan szerint. A folyamat a projekt operatív tervezésével - azaz a pénzügyi, humánerôforrás-terv és ütemterv készítésével - folytatódik. Végül az üzleti terv készítéssel és a pályázati dokumentáció összeállí-

11

tásával zárul a projekt elôkészítésének folyamata. Az alábbiakban a fent említett témaköröket mutatjuk be részletesen. 1. Szükségletek és fejlesztési lehetôségek beazonosítása, a projekt ötlet elsô megfogalmazása – kezdeményezés Mielôtt a pályázatkészítéshez fognánk, fontos, hogy pontosan átlássuk a projektet, amelyre támogatást kívánunk szerezni. A pályázó vállalkozásnak szükséges beazonosítania azon problémákat, melyek megoldásra várnak, valamint azokat a fejlesztési lehetôségeket mel yek hozzájáru lhatnak ezen problémák orvosolásához. Ezek körvonalazása jelentheti egy projekt ötlet csíráját - és csak ennek ismeretében, a projektötlet átgondolása után foghatunk bele a pályázatkészítés gyakorlati részébe.

2. A pályázati kiírás tanulmányozása, háttéranyagok begyûjtése A projekt ötlet megfogalmazását követôen mindenekelôtt tanulmányozzuk át a pályázati dokumentációt - elsôsorban a pályázati felhívást és a pályázati útmutatót. Az elsô kérdés, amire választ keresünk, hogy szervezetünk/vállalkozásunk jogosult-e egyáltalán pályázatot benyújtani. Ha igen, meg kell vizsgálni, hogy projekt elképzelésünk támogatható-e - azaz megfelel-e a pályázati célkitûzéseknek, a tervezett tevékenységek összhangban vannak-e a támogatható tevékenységekkel, elfogadható költségekkel, mit kell teljesíteni, megfelelô-e a projekt nagysága, valamint hogy tudjuk-e biztosítani a szükséges saját erôt. Érdemes továbbá áttekinteni a pályázati útmutató részét képezô értékelési táblát is, mert az értékelési szem-

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. pontok segítenek annak eldöntésében, vajon tényleg nekünk találták-e ki ezt a pályázatot, illetve annak megismerésében, hogy mit is szeretne a kiíró látni valójában, vagy hogy mi jelent elônyt a pályázat elbírálásánál; röviden: mekkora esélyünk van a pályázaton. A pályázati dokumentáció tanulmányozása során felmerült kérdéseinkre több módon kaphatunk választ. Egyrészt a pályázati dokumentációt tartal mazó hon lap „Gyakran Ismétlôdô Kérdések” rovatában (GYIK - ezt érdemes rendszeresen tanu lmányozni!), másrészt az információs napokon, illetve lehetôségünk van arra is, hogy kérdésünket közvetlenül a pályázati kiírásban megadott címekre juttassuk el e-mailben. Amennyiben a fentiek alapján úgy döntünk, érdemes pályázatot benyújtanunk, elkezdôdhet a pályázatkészítési munka. 3. Partnerségi kör kialakítása – stakeholder-elemzés Gyakran a program jellegébôl fakadóan célszerû bevonni partnereket is. A partnerségi kör kialakításánál olyan érdekelt szervezeteket/vállalkozásokat kell bevonni a proj ektbe, akik vállalják, hogy részt vesznek annak megvalósításában, a részvételük olyan mértékû, hogy pozitív hatást gyakorolnak a projekt tevékenységeinek megvalósításában, annál is inkább mivel ôk is érdekeltek a projekt eredményeiben. Az együttmûködés leggyakoribb formája az együttmûködési megáll apodással létrej ött konzorcium alakítása. Mivel nem zárható ki, hogy a konzorci um i szerzôdés egyik vagy másik aláírójának az érdeke, álláspontja idôközben megváltozik, törekedni kell a szerzôdés feltételeinek részletes és pontos kidolgozására. Kiemelten fon-

tos részletesen tisztázni a projekt keretében létrejövô vagyontárgyak tulajdonlásával és mûködtetésével összefüggô kérdéseket is. Sok pályázat esetében gyakorlati útmutatást is kaphatunk e szerzôdések formájára, tartalmára vonatkozóan - igyekezzünk ezt megismerni és alkalmazni projektjeink során! 4. Pontos célkitûzések meghatározása – problémafa és célfa A projektek célja a vállalkozás jelenlegi helyzetében fennálló, meglevô problémák megoldása, ezért a fô problémák megértéséhez elemezni kell a vállalkozás, vagy ha a projekt arra irányul, aq szélesebb cél csoportok ( több vállalkozás, partnerszervezetek, vagy akár egy egész kistérség) esetében fennálló helyzetet. Az adott helyzetet különbözôképpen értékelhetik a különbözô érdekcsoportok, érintettek. Ezzel kapcsolatban hasznos lehet az összes érintett bevonása a helyzetelemzés elvégzésébe (például egy workshop keretében). Az elemzési szakasz három fázisból áll: * Probléma-elemzés * Célok meghatározása * Stratégia-elemzés

Probléma-elemzés A probléma-elemzés a pályázó vállalkozások fôbb problémáinak azonosítását valamint a problémák közötti ok-okozati összefüggések meghatározását jelentô „probléma-fa” elkészítését foglal ja magában. A problémák feltárása/azonosítása interjúk, felmérések, elemzések és statisztikák alapján történhet. A problémák feltárásának, összegyûjtésének módszere lehet az is, ha az érdekeltek brainstorming összejövetel keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legfôbb problémákat. A problémák feltárása, összegyûjtése után meg kell határozni a feltárt problémák logikai hierarchikus egymásra épülését - ez az ún. „probléma-fa”. Minden feltárt problémát értékelni kell. Ki kell választani egy átfogó problémát, és fel kell tárni az ehhez kapcsolódó, ezt kiváltó problémákat. Ha a probléma ok, akkor alsóbb szintre kerül, míg az általa kiváltott okozat feljebb. Az alábbi ábra egy vállalkozói csoport - egy elképzelt megye mélyépítô vállalkozásai - helyzetét leíró probléma-fát mutat be: figyeljük meg az ok-okozati összefüggéseket, a logikai felépítést!

12

ISMERTETÔ

AZ


Célok meghatározása A probléma-fa valamely fennálló helyzet negatív aspektusait mutatja meg, míg a célok elemzése a kívánatos jövôbeni helyzet pozitív aspektusait. Ez magában foglalja a problémák célok formájában történô újrafogalmazását, tehát az ún. „cél-fa” a probléma-fa tükörképe lesz. Az ok és okozati viszonyt az eszközök és célok viszony váltja fel. Lássunk egy példát egy probléma céllá való átalakítására! PROBLÉMA = Üzleti szakértelem hiánya az új vállalkozások körében. CÉL = Új vállalkozások üzleti tervezési képességének javítása. A problémák célokká való átfordítása útján jutunk el a cél-fához; az elôbbi esetet folytatva, a cél-fánk a következô képet mutatja:

Az egyes célok ugyanúgy egymásra épülnek, mint a problémák a probléma-fában. E logikai kapcsolat értelmében az alsó szintû célok maradéktalan megvalósítása esetén a felsôbb szintû célkitûzések is megvalósulnak. Stratégia-elemzés Az elemzési szakasz utolsó fázisában történik a kívánt eredmény eléréséhez szükséges stratégia kivá-

13

lasztása. A stratégia a célok olyan csoportját tartalmazza, amelyeket be lehet illeszteni egy konkrét és önmagában is életképes projektbe, a rendelkezésre álló idô és erôforrások függvényében. A stratégia áttekinti a különbözô beavatkozások, megoldási lehetôségek, módszerek megvalósíthatóságát, ami a projekt fókuszának elmozdulásával járhat. Ebbôl kifolyólag, miután kiválasztottuk a stratégiát, a projekt célja és általá nos célkitûzései többé-kevésbé rögzítettek. Az elôbbi példában a stratégia elemzés eredményeként kialakulhatnak a mélyépítô vállalkozások azon közös projektjei, amelyek a különbözô célok elérését szolgálják majd: például egy közös beru házási projekt, amelynek keretében közös telephelyi központot építenek, vagy együttesen speciális gépeket szereznek be, amelyeket a cégcsoport minden tagja bé-

relhet; ugyanígy azonosíthatnak egy olyan projektet is, amely képzéssel vagy tanácsadással fejleszti a vállalatvezetôk és alkalmazottaik ismereteit és készségeit. A stratégia-elemzési szakasz lezárultával pontosan azonosítottuk, körvonalaztuk a valós szükségletre alapuló, cél-orientált projektünket. Ezt követôen indulhat meg a tervezési szakasz, a projekt részletes kidolgozása.

5. A projekt ötlet kidolgozása – logikai keretmátrix A logikai keretmátrix (LFA vagy logframe) módszertant az Egyesült Államok fejlesztési és segélyszervezete, a USAID fejlesztette ki a hetvenes években fejlesztési tevékenységek tervezésének, menedzselésének és értékelésének segítése céljából. A logframe a projektek logikájának strukturálásához általánosan használt eszközzé vált, és alkalmazása elterjedt az Európai Unióban is. Az LFA módszer alkalmazásának végeredményeként áll elô a logikai keretmátrix (röviden: logframe), amely 16 mezôben foglalja össze a projekt szempontjából legfontosabb információkat: • miért kerül végrehajtásra a projekt (beavatkozási logika) • mit szeretne elérni a projekt (beavatkozási logika és indikátorok) • ezt hogyan tervezi elérni a projekt (tevékenységek, eszközök) • milyen külsô tényezôket kell figyelembe venni (feltételezések és kockázatok) • hol találjuk meg a projekt értékeléséhez szükséges információkat (ellenôrzés forrásai) • milyen eszközökre van szükség (eszközök) • mekkora a projekt költségvetése (költségek) • milyen elôfeltételezéseket kell teljesíteni a projekt elindításához (elôfeltételezések). A módszer alkalmazása során rendkívül fontos a projektben érintettek bevonása a folyamatba. Ezért a projekttervezés során is a problémaelemzés, célelemzés, stratégiaelemzés és projekttervezés fázisaiban is alkalmazzuk az interaktív worksopok, és a csoportmunkára, érdekegyeztetésre lehetôséget adó más alkalmak eszközét. Az LFA, azáltal, hogy összehozza az érdekcsoportokat az

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. elemzési szakaszban a problémák, célok és stratégiák megvitatására, arra ösztönzi az érdekelteket, hogy gondolják át saját elvárásaikat és azt, hogy azok hogyan valósíthatóak meg. A célok világos meghatározásával és hierarchikus besorolásával lehetôséget ad a projekttervek belsô logikájának ellenôrzésére, biztosítva ezáltal azt, hogy a tevékenységek, eredmények és célok kapcsolódjanak egymáshoz. A projekttervezôk nem kerülhetik ki a projekt megvalósíthatóságát befolyásoló kritikus feltételezések és kockázati tényezôk azonosítását és a projekt monitoringjához és értékeléséhez szükséges mutatók és információs források meghatározását. Mindezek az információk egyetlen dokumentumban kerülnek összegzésre. A logframe tehát egy négy oszlopot és négy sort tartalmazó mát rix (legegyszerûbb formájában). A vertikális logika a projekt tevékenységét, az okozati összefüggéseket és a fontos feltételezéseket illetve a projekt-menedzser befolyásolási körén kívül esô bizonytalansági tényezôket határozza meg. A horizontális logika a projekt ha tásainak és a projekt által felhasznált erôforrások méréséhez kapcsolódik, a fôbb mérési mutatók és a mérések ellenôrzéséhez szükséges eszközök meghatározásán keresztül. Az alábbi ábra a logframe mátrix struktúráját szemlélteti.

ÁLTALÁNOS CÉLOK (overall objectives)

HATÁS INDIKÁTOROK (impact indicators)

PROJEKT CÉLJA (project purpose)

CÉL INDIKÁTOROK (result indicators)

VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output)

EREDMÉNY INDIKÁTOROK (output indicators)

TEVÉKENYSÉGEK (Activities)

ESZKÖZÖK (means v. inputs)

Projekt leírás A projekt alapjául szolgáló stratégiát, a tevékenységektôl az átfogó célokig vezetô hatásmechanizmust intervenciós logikának nevezik. A logframe mátrixban az intervenc iós log ikán, annak egyes szintjein keresztül történik meg a projekt leírása - vagyis ez kerül majd a mátrix elsô oszlopába. Az átfogó célok azok a stratégiai szintû célok, amelyekhez a projekt hatásai hosszú távon hozzájárulnak. Ezeket a célokat a projekt önmagában nem tudja elérni, elérésükhöz szükség van további projektek megvalósítására, illetve külsô feltételek teljesülésére is. Ezen átfogó célok szintjén fog egy-egy vállalkozás projektje kap csolódni a különféle programok keretében meghirdetett pályázatokhoz is. A projektcél az az eredményszinten jelentkezô konkrét cél, amit a projekt megvalósításával közvetlenül el kívánunk érni. Minden projektnek csak egy konkrét célja lehet - ez azonban a vállalkozás életében bekövetkezô változásként kerüljön megfogalmazásra, ne a projekt tevékenységeit fogalmazzuk meg benne! (Például: rossz megfogalmazás projektcélként a „téglaszeletelô gép beszerzése”, de jó lehet a „komplex szolgáltatásnyújtás kialakítása speciális építôipari beruházásokhoz”.)

ELÔFELTÉTELEK

Az eredmények a projekt keretében végrehajtott tevékenységek „termékei” (outputok), amelyek a projekt megvalósítása során létrejönnek. (Itt beszélhetünk a téglaszeletelô géprôl!) A tevékenységek azok a lépések, cselekvések, akciók, amelyeket az eredmények elérése érdekében meg kell tenni. A tevékenységeknek kapcsolódni kell az eredményekhez, vagyis egyértelmûen össze kell kötni a tevékenységet és az annak termékeként létrejövô outputot. Például a korábbi problémafacélfa alapján a logikai kerettáblába átfogó célként a „Versenyképesség javítása vállalati kooperáció révén” fogalmazható meg, a projektcél ez esetben pedig a „Mélyépítô vállalkozások hálózati együttmûködése alapfeltételeinek megteremtése” lehet. Ugyanazon példa esetében a projekt eredményei a következôképpen vázolhatók: • Fejlett informatikai rendszer • Hálózati központ épülete • Felkészült felhasználók • Kiadványok Végül a projekt tevékenységeiként az alábbiakat határozhatjuk meg: • Hardver vásárlás • Szoftver fejlesztés • Ingatlanbôvítés • Képzés • Kiadványok készítése 6. Kockázatok elemzése a logframe módszer logikájában Egy projekt sikere gyakran nemcsak a projekt beavatkozásain múlik, hanem bizonyos külsô tényezôkön, illetve e külsô tényezôk meglétére vonatkozó konkrét feltételezéseken is. A külsô tényezôk a projekt tervezése során határozhatóak meg a logframe minden egyes szintjére vonatkozóan. A projekt beavatkozásokon túl a sikerhez

14

ISMERTETÔ

AZ


szükséges egyéb tényezôk az alattuk lévô sorban találhatóak. A feltételezések és az intervenciós logika egyes szintjei közötti kapcsolatot szemlélteti az alábbi ábra. Projekt leírás

Objektíven igazolható eredményességi mutató

el az átfogó, stratégiai célokat. A feltételezések meghatározását, leírását a kívánt helyzet formájában, vagyis pozitív módon kell megfogalmazni. Ilyen módon lehetôvé Ellenôrzés forrásai és eszközei

Feltételezések

ÁTFOGÓ CÉLOK

PROJEKT CÉLJA

EREDMÉNYEK

TEVÉKENYSÉGEK ELÔFELTÉTELEK

Hogyan értelmezhetjük tehát e kapcsolatot a feltételezések és az egyes szintek között? Ha az elôfeltételezések teljesülnek (pl. telektulajdonosok vagy a lakosság hozzájárulása egy infrastrukturális beruházáshoz), akkor indulhatnak meg a projekt tevékenységei. Ha a tevékenységeket elvégezzük, és emellett az azonos szinten levô külsô feltételek teljesülnek, akkor jönnek létre a projekt eredményei. Ha a projekteredmények létrejönnek, és a megfelelô feltételek teljesülnek, akkor érheti el a projekt a célját. Ha a projektcél megvalósul, és az adott szintû külsô feltételek is teljesülnek, akkor érhetjük

válik nyomon követésük és értékelésük a feltételezési algoritmus se gítségével. Potenciálisan persze rengeteg feltételt tudnánk hozzárendelni minden egyes szinthez (egy sarkított példa: ahhoz, hogy Szolnokon megépülhessen egy többszintes üzemhelyiség, elengedhetetlen külsô feltétel, hogy ne legyenek az Alföldön 9-es erôsségû földrengések). Az alábbi algoritmus segítségével minden egyes felmerülô külsô feltételt elemezhetünk, és ez alapján eldönthetjük, hogy valóban releváns és ennek megfelelôen a logframe mátrixban is megjelenítendô feltételrôl van-e szó.

FONTOS A FELTÉTEL? VALÓSZÍNÛ A BEKÖVETKEZÉSE?

KI KELL BÔVÍTENI A PROJEKTET A FELTÉTELRE HATÓ ESZKÖZÖKKEL

15

IGEN

KI KELL HAGYNI

NEM

BIZTOS

KI KELL HAGYNI

VALÓSZÍNÛ

FIGYELNI KELL

VALÓSZÍNÛTLEN

ÁT LEHET ALAKÍTANI A PROJEKTET?

IGEN

NEM

a

GYILKOS FELTÉTEL

Objektíven ellenôrizhetô mutatók Az objektíven ellenôrizhetô mutatók - vagy indikátorok - megmutatják, hogy a célokat milyen mértékben sikerült teljesíteni a logframe egyes szintjein. E mutatók alapján kerülhet sor a megfelelô monitoring rendszer kidolgozására. A logframe ezen oszlopában kerülnek meghatározásra a beavatkozási logikát leíró oszlopban meghatározott célok, eredmények elérésének mérésére szolgáló indikátorok. Az átfogó célok mérésére szolgáló indikátorok a hatásindikátorok, a konkrét cél mérésére szolgáló indikátorok az eredmény indikátorok, és a projekt eredményének mérését az output indikátorok teszik lehetôvé. A legalsó sorban kerülnek feltüntetésre az eszközök, erôforrások. Az erôforrások közé a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erôforrások tartoznak. Az elsô oszlopban leírt beavatkozási logika egyes szintjei és az indikátorok - valamint a következô pontban tárgyalt ellenôrzési források - közötti kapcsolatot szemlélteti a következô oldalon látható elsô ábra. Az egyes szinteken kijelölt mutatók minôsége a SMART kritériumrendszerrel vizsgálható, amely az angol Specific, Measurable, Available, Relevant és Time-bound szavak kezdôbetûinek felel meg, azaz a jó indikátorok jól meghatározottak, specifikusak (pontosan annak a célnak, eredménynek a megvalósulását mérik, amelyikhez hozzárendelték), mérhetôek, hozzáférhetôek az indikátor értékére vonatkozó adatok viszonylag elfogadható költségek mellett, relevánsak az érintett célok szempontjából, és idôszakhoz, idôponthoz kötöttek. Az objektíven ellenôr izhetô jelzô azt jelenti, hogy az ugyana-


Projekt leírás


Ellenôrzés forrásai és eszközei

Feltételezések

ÁTFOGÓ CÉLOK

PROJEKT CÉLJA

EREDMÉNYEK

TEVÉKENYSÉGEK ELÔFELTÉTELEK

zon mutatót mérô különbözô személyek ugyanazokat a mérési eredményeket kapják meg. Például a korábban említett célokhoz, illetve eredményekhez a következô indikátorokat határozhatjuk meg: - A projekt átfogó céljához: a közösen bonyolított projektek száma 3 év múlva, reálértéken, mely az árbevétel 30% növekedését, az eredményesség 30% növekedését, illetve a foglalkoztatottság 30% növekedését eredményezi. - A projektcélhoz: az együttmûködô tagok száma. - A várt eredményekhez többek között: 1 db szerver+perifériák, 15 db PC, 300 m2 ingatlan, 23 kiképzett szakember, valamint 150 db tájékoztató kiadvány. A logframe mátrix elkészítésének menete A logframe mátrix oszlopainak és sorainak kitöltése meghatározott logikai sorrendben történik. Elôször az elsô oszlop kerül elkészítésre fentrôl lefelé haladva, így elkészül a stratégiából levezetve a projekt célrendszere, meghatározásra kerülnek a tevékenységek. Ezután a feltételezések kerülnek meghatározásra (negyedik oszlop) lentrôl felfelé haladva, kezdve az elôfeltételezésekkel. Ezt követôen az alsó sorból kiindulva vízszintesen haladva ki-

töltjük a hiányzó mezôket, elôször meghatározva az indikátorokat, majd azok forrását. A mátrix kitöltésének megfelelô sorrendjét szemlélteti az alábbi ábra.

pályázati formába öntése. A pályázatírói csapat összeállítása során a pályázati kiírásnak megfelelôen elsôsorban elemezzük a pályázat egyes elemeit azon célból, hogy eldönthessük milyen szakértôkre van szükség, és milyen rész letességgel kell kidolgozni a különbözô elemeket. Amennyiben a pályázó rendelkezik saját, belsô szakértôkkel, akik megfelelô módon képesek elkészíteni a pályázatot, kitölteni annak adatlapját és annak mellékleteit, külsô szakértôk bevonása feleslegessé válik. Ellenkezô esetben - elsôsorban a pénzügyi, illetve üzleti terv elkészítésére - célszerû külsô szakembert bevonni.

Projekt leírás


Ellenôrzés forrásai és eszközei

1.

15.

16.

2.

13.

14.

8.

3.

11.

12.

7.

4.

9.

10.

6.

Feltételezések

5. Például: a korábban említett projekt esetében - melynek probléma- és célfáját felépítettük, illetve meghatároztuk az átfogó- és projektcélokat, valamint az eredményeket és tevékenységeket - a következô oldalon található logikai kerettábla rendelhetô. 7. Pályázatírói team összeállítása A logframe alapú tervezéssel a projektünk részleteiben is kialakult - most következhet a projekt

Jelenleg számos cég szakosodott a pályázatírásra, melyek vállalják a teljes pályázati dokumentáció elkészítését megfelelô anyagi ellenszolgáltatás fejében. Egy sikerdíjas rendszerben dolgozó pályázatírótól elvárhatjuk, hogy arra fog törekedni, hogy a pályázat nyerjen - viszont az a tanácsadó, aki a pályázatírás mellett a nyertes pályázat alapján megvalósuló projekt menedzselésében is kész részt venni, biztos, hogy olyan pályázatot készít számunkra, amely a végrehajtás során sem rejt buktatókat, nem várt kockázatokat.

16

ISMERTETÔ

AZ

EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. L O G I K A I

Projekt címe Projekt leírás

K E R E T T Á B L A

Mélyépítô klaszter - informatikai fejlesztés Objektíven igazolható eredményességi mutatók (indikátorok)

Indikátorok forrása

Átfogó célok

Hatás indikátorok

Versenyképesség javítása vállalati kooperáció révén

• Közösen bonyolított projektek száma Összesített számviteli adatok 3 év múlva, reálértéken: az együttmûködô felekre - árbevétel 30% növ. - eredményesség 30% növ. - foglalkoztatottság 30% növ.

Projekt célja

Cél indikátorok (result indicators)

Mélyépítô vállalkozások hálózati együttmûködése alapfeltételeinek megteremtése

Együttmûködô tagok száma: 12

Várt eredmények (outputs)

Eredmény indikátorok (Output indicators)

• Fejlett informatikai rendszer • Hálózati központ épülete • Felkészült felhasználók • Kiadványok

Feltételezések

Együttmûködési szerzôdések száma

Piaci környezet (jogszabályok) kedvez az együttmûködésnek Megfelelô konjunkturális feltételek

• 1 db szerver + perifériák • 15 db PC (kapacitás, átviteli sebesség) • 1 db hálózati szoftver • 15 db platform + operációs rendszer • 300 m2 ingatlan • 23 kiképzett szakember • 150 db tájékoztató kiadvány

• Átadás-átvételi jegyzôkönyv • Beüzemelési jegyzôkönyv • Projektjelentés • Bizonyítványok • Használatbavételi engedély

• Megfelelô számú aktív hálózati tag szándéka a bekapcsolódásra • Folyamatos továbbképzés

Tevékenységek

Költségvetés forrásai

Költségek

• Hardver vásárlás • Szoftver fejlesztés • Ingatlanbôvítés • Képzés • Kiadványok készítése

Saját forrás: 25% Támogatás: 50% Hitel: 25%

Építés Eszközbeszerzés Szolgáltatások költségei (szoftverfejlesztés, képzés, kiadványok készítése) Humán költségek Ált. projekt menedzser költségek

• Munkavállalók részvétele • Hálózati tagok közti informatikai kapcsolat létrehozása • Épület határidôben történô átadása • Eredményes közbeszerzési eljárás • Megfelelô eszközbeszállító megtalálása Elôfeltételezések Kedvezô támogatási politika

8. Feladat- és ütemterv készítése A pályázat tervezésének kiemelkedôen fontos eleme az operatív projekttervek, a feladat- és ütemterv elkészítése, mely szoroson kapcsolódik a projekt tevékenységeihez, vala-

17

mint segítséget nyújt a menedzsmentnek a feladatok idôbeni behatárolásában. Az ütemtervezés a projektelemek, feladatok idôbeli ütemezésének, esedékességének tervezése, elôzetes meghatározása. Az ütemtervet meghatározó tényezôk:

• Az egyes feladatok idôigénye • A feladatok egymásra épülése • Az idôzítés fizikai feltételei • Az erôforrások rendelkezésre állása • Költséghatékonyság, ésszerûség.

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. Az idôtervezés célja: • A projekt átfutási idejének meghatározása • A részfeladatok, tevékenységek kezdési és befejezési idôpontjának kiszámítása • Az események bekövetkezési idôpontjának elôrejelzése • Az átfutási idôt közvetlenül befolyásoló részfeladatok (kriti kus tevékenységek) meghatározása • A legkorábbi és legkésôbbi idôpontok meghatározása a nem-kritikus tevékenységeknél Az idôtervezés ezáltal segíti a túlzott ingadozások elsimítását és a „gap”-ek kiszûrését a tevékenységek végrehajtása során. Az ütemtervezés legelterjedtebb módszertani eszköze az úgynevezett Gantt-diagram, vagy sávos ütemterv. Ez a diagram a projekt idôtervében foglalt tevékenységeket egy-egy sorral jeleníti meg a tervben, olyan módon, hogy a sorok hossza arányos a reprezentált tevékenység teljesítési idejével.

9. Szervezeti háttér kidolgozása A feladat- és ütemterv elkészítése mellett, hasonlóan fontos a projekt szervezeti hátterének kidolgozása is a tervezés idôszakában. Ennek lényege a projektben résztvevô külsô és belsô szakemberek, partnerszervezetek és a közöttük lévô kapcsolatok bemutatása, valamint a döntések és projektirányítás módjának körvonalazása. A projekt menedzsmentj ének bemutatása magában foglalja: • a projektet irányító testület felépítésének, feladatainak és

döntési jogosultságainak bemutatását; • a projektszervezeten belüli hierarchikus viszonyokat és koordinációs funkciókat; • a projektet irányító csoport vezetôjének ( projekt menedzser), munkatársainak és külsô szakmai partnereinek bemutatását • a projekt szakmai és pénzügyi döntései (programindítás, megvalósítás, értékelés) gazdájának megnevezését, a döntéselôkészítés módját.

10. HR-terv készítése A vállalkozások számára rendelkezésre álló humán tényezô szerepe különösképpen felértékelôdik egy projekt megvalósításánál, ezért a következôkben részletesen foglalkozunk a projektek humánerôforrás-tervezésével. A humánerôforrás-tervezés elsô lépése a megvalósításban részt vevô szakértô kiválasztása. Ennek során a projekt egyes feladatai által megszabott követelmények fényében kell kiválasztanunk azokat a személyeket, akik az egyes feladatok ellátására képesek. A szakemberek közötti egyik alapvetô különbségtétel a személyek generalistákra és specialistákra való felosztása. Ennek függvényében ugyanis más lehet az egyes szakértôk projektben betöltött szerepe. A SPECIALISTA • egy területet nagyon mélyen ismer • a saját területén jó válaszai vannak A GENERALISTA • sok területen van tudása, de nem mély

• érti a területek közti összefüggéseket • jó kérdéseket tud feltenni bármely területen A kiválasztott szakértôk által biztosított erôforrások tervezéséhez mindenek elôtt azt kell látnunk, hogy az idôterv és a tervezéshez felhasznált erôforrások között rendkívül szoros a kapcsolat. A szûkösen rendelkezésre álló erôforrások optimális elosztása a sikeres és hatékony proj ekt-végrehajtás kulcseleme. A tervezéshez egy példát mutatunk be, a Megakom Stratégiai Tanácsadó Iroda által kifejlesztett feladattervezési táblát, amely jól rávilágít az ütemterv és az emberi erôforrás terv szoros kapcsolatára. (Táblázatunk a 19. oldalon.) 11. Költségvetés kidolgozása Miután a logframe alapj án meghatároztuk a projekt tevékenységeit, meg kell határozni a tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai, anyagi és pénzügyi erôforrásokat. Mivel a késôbbiekben különbözô szempontok szerint kell összevonni és összesíteni a költségeket, az erôforrásokat elôre meghatározott költségkategóriák szerint célszerû felosztani. A költségvetést célszerû valamely táblázatkezelô szoftver ( pl. MS Excel) segítségével összeállítani. A költségvetési táblának tartalmaznia kell: • a költségnemet • a mértékegységet • tevékenységenként és összesen o a mértékegységet o a mennyiségeket o egységárakat o teljes költséget. A támogatás-igénylés szempontjából elsôdlegesen

18

ISMERTETÔ

AZ


Feladat megnevezése

Projekt elem

Feladatterv

Erôforrásterv Szakértôk Egyéb input/ktg Output/ teljesítési mutató BZ TA Össz Megnev. Költség (e Ft)

Konkrét tevékenység

Felelôs

Információtérkép összeállítása

TA

0,3 0,5 0,75

Külföldi szakemberek felkeresése

BZ

0,5

Adatgyûjtés és elemzés

TA

Tartalmi vázlat összeállítása

TA

Általános szakmai részek kidolgozása

TA

Ált. fejezetek

Kidolgozás Esettanulmányok kidolgozása

TA

Esettanulmányok

Javaslatok, kulcsüzenetek megfogalmazása

BZ

Forrásanyag gyûjtése

Elôkészítés

Strukturált 0,5 1,5 2 alapanyaghalmaz Tanulm.tart. 0,5 0,5 vázlat (kb. 3 old.)

19

1

1

2

1

1

0,5 0,5

ÖSSZESEN a projekt szûkebb, csak az adott támogatási, pályázati konstrukció keretében elismerhetô, támogatható kiadásokat tartalmazó költségvetése a releváns. Ugyanakkor azokat a költségtételeket is kalkuláljuk ki, melyek a pályázatban nem elismerhetô, de várhatóan felmerülô költségeket jelentenek. Általában ilyenek a menedzsmenttel kapcsolatos „általános” költségek, esetleg a forgóeszköz biztosításának költsége, vagy például egyes pénzügyi, banki szolgáltatások díja (pl. hitelkamatok), vagy áfa-

0,5

1

2,8 5 7,75 jogosult visszaigénylésre szervezetek esetén az ÁFA is. Az egyes pályázatok esetében elismerhetô költségek tekintetében a Program-kiegészítô Dokumentumban található intézkedés-leírás, illetve az ez alapján összeállított pályázati útmutató a mérvadó. Rögzített, vagy maximált költségvetési keret esetén, ha elsô közelítésben meghaladjuk a kereteket, változtatnunk kell a tevékenységeken vagy az indikátorokon. Ily módon tehát a költségvetés fô sorainak meghatározása

0

visszahat az eddigi tervezési eredményeinkre, azok módosítását vonhat ja maga után. 12. Pénzforgalmi terv készítése A projektköltségvetés kialakí tása, annak egyes elemeinek meghatározása mellett fontos azt is megterveznünk, hogy az egyes kiadások idôben mikor merülnek föl, illetve mikor kapjuk meg a projekt egyes bevételeit, vagy éppen a kérelmünk alapján folyósított támogatást.

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. Az egyes bevételek és kiadások esedékességének figyelembe vételére épülô idôbeli pénzáramlások meghatározását nevezzük cash flow tervezésnek (pénzforgalmi terv készítésnek). A cash flow tervezés egyik jelentôsége, hogy segítségével elôre láthatjuk, hogy a projektvégrehajtás egyes idôszakaiban mennyi kiadásunk és mennyi bevételünk lesz, így tervezhetôvé válik a likviditási helyzetünk, nem kerülünk a megvalósítás során pénzzavarba. Az adott példában az 50%-os állami támogatást csak utólag, egy-egy negyedév lezárását követôen az adott negyedévben ténylegesen felmerült költségek arányában folyósítják. Emiatt viszont a projektgazdának május-június folyamán a saját forrásain felül kell finanszíroznia a projektet, amelyet csak úgy tud megtenni, hogy finanszírozási hitelt vesz fel, amelyet a támogatás folyósítását követôen visszafizet. 13. Üzleti terv kidolgozása A fenntarthatóságot biztosító tényezôket is figyelembe kell venni. Egy projektrôl akkor mondható el, hogy fenntartható, ha azt követôen is hasznokat/elônyöket kínál a projekt gazda vállalkozásnak, miután a támogatói segítségnyújtás véget ért. Ebbe beletartoznak a fenntarthatóság szervezeti, pénzügyi, jogi, mûszaki feltételei egyaránt. A fejlesztést követô idôszakra vonatkozóan készül el az üzleti terv.

Az üzleti terv tartalmazza a projektet közvetlenül befolyásoló belsô és külsô tényezôk elemzését, amit kétféle eszköz segítségével lehet felmérni. Az egyik a SWOT (Strengths, Weaknesses, Opportunities and Threats Erôsségek, gyengeségek, lehetôségek és veszélyek elemzése), a másik pedig a PEST (Political, Economic, Social and Technological politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai) elemzés. 14. Adatlap kitöltése Ha az elôzô pontokban ismertetett dokumentumok, tervek elkészültek, ezt követôen nekiláthatunk a pályázati adatlap kitöltéséhez. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a pályázat kiírója számára szükséges mindazon információkat, amelyek a pályázat értékeléséhez szükségesek, ideértve a javasolt intézkedés leírását, annak hatáskörét, beleértve a földrajzi lefedést is, és konkrét céljait. A pályázatokban ismertetni kell a javasolt intézkedések középtávú gazdasági és társadalmi hasznaira vonatkozó elôzetes értékelés eredményeit, a javasolt célcsoportok körét, a javasolt végrehajtási ütemezést és a finanszírozási tervet, minden olyan egyéb információval együtt, amely annak ellenôrzéséhez szükséges, hogy az érintett intézkedés megfelel a pályáztató jogszabályainak és célkitûzéseinek. A projekttervbôl a projekt értékelôje meg kell, hogy tudja azokat az információkat, amelyek a projektre vo-

natkozó értékelési jelentés elkészítéséhez szükségesek. Az adatlapon csak olyan adatoknak kell szerepelniük, amelyek az üzleti tervben nem részletezett követelmények igazolásához illetve megerôsítéséhez szükségesek. Az adatlap a projekt környezeti kihatásaira vonatkozó kérdéseket is tartalmaz. Amennyiben bármelyik kérdésre pozitív válasz szükséges, akkor az üzleti tervben teljes körûen részletezni kell a projekt környezeti hatását. Lehet, hogy az adatlapon röviden össze kell foglalni az üzleti terv tartalmát, de nem ez az a dokumentum, amelyben részletesen számba kell venni a projekt környezeti hatásait, illetve a projektre vonatkozó tervezési és jogi követelményeket. Röviden fogalmazva: az adatlap egy struktúrát szab, és kérdéseket tesz fel támogatást igénylô projekttel kapcsolatban. Az adatlap mellett benyújtandó, esetlegesen kevésbé formalizált dokumentumok, mint például az üzleti terv, lehetôvé teszik, hogy a pályázó olyan formát illetve struktúrát használjon, amilyet kíván, és saját logikai menete szerint dolgozza ki a projektet. Ezzel szemben a pályázó nem térhet el jelentôs mértékben a pályázat kiírója által megszabott követelményektôl. Az adatokat tömören kell ismertetni és mellôzni kell a lényegtelen információkat. Lehetôleg minden kérdésre adjunk választ, ne hagyjunk ki pontokat. Folyamatosan tartsuk szem elôtt az értékelési szempontokat, mindegyikre reagáljunk a megfelelô pontnál. Maximálisan tartsuk be a pályázati nyomtatvány

20

ISMERTETÔ

AZ


EGY ÜZLETI TERV LEHETSÉGES SZERKEZETE 1. A termelési/szolgáltatási program leírása - a termék vagy termékek leírása - a foglalkoztató szervezet méretei, tulajdonformája, tulajdonostársak és jogaik leírása - a vezetés és a személyzet bemutatása - szervezeti terv - munka- és felelôsség-megosztás 2. A piac elemzése - az ágazat elemzése - a piac behatárolása - az egyes részpiacok (munkaerô-, tôke-, értékesítési és nyersanyagpiac) elemzése - versenytársak elemzése - kockázatelemzés 3. Termelési és üzemeltetési terv - a telephely bemutatása - az alvállalkozók bemutatása - gépek, berendezések, technológia - a legfontosabb alapanyag- és alkatrész beszállítók - az értékesítési hálózat 4. Marketing terv - az ár kialakítása - a forgalmazás - az eladásösztönzés - a marketing mix - az ellenôrzés és korrekció 5. Pénzügyi terv - finanszírozási terv - mérleg - eredményszámítás - készpénzforgalom elemzése - fedezeti pont meghatározása. szerkezetét. Egyszerû, a kiírással megegyezô betûtípust használjunk. 15. Pályázati dokumentáció összeállítása Természetesen az adatlap tökéletes kitöltése sem elegendô önmagában, hiszen a teljes pályázati dokumentációnak ez csak egy eleme. A pályázati dokumentáció részeit képezik a következôk:

21

I. Adatlap II. Részletes projektterv (benne az üzleti terv) III. Csatolandó dokumentumok. Az összeállításnál különö sen ügyelni kell az elôírt példányszámra, az aláírásokra, a mellékletekre és a beadási határidô betartására. Idôben kezdjük el a mellékletek összegyûjtését, a szükséges aláírások, testületi határozatok, partnerségi nyilatkozatok, konzorciumi megálla-

podások beszerzését, de figyeljünk arra is, hogy számos dokumentum nem lehet régebbi 30, 60 illetve 90 napnál. Figyelj ünk arra, hogy az eredeti példányban eredeti aláírások, illetve pecsétek szerepeljenek, a mellékleteket pedig a pályázati kiírásban szereplô nyelven azaz magyarul - csatoljuk. Ezek ugyanis formai követelmények, hasonlóan a megadott határidôhöz, melyek nem betartása automatikusan kizárja a pályázatot az értékelési folyamatból. 16. Önellenôrzés Végül, de nem utolsó sorban a pályázatkészítés nagyon fontos eleme az önellenôrzés. Általában a pályázati adatlap utolsó oldalán vagy csatolt mellékletként ellenôrzô lista található, mely tartalmazza a beadandó dokumentumok, mellékletek listáját, sorrendjét, formáját (pl. Word, Excel formátum), illetve nyelvét (pl. angol nyelvû összefoglaló.) Javasolt az ellenôrzô lista körültekintô tanulmányozása és annak megfelelôen a pályázati dokumentáció elemeinek összeállítása a kért sorrendben. Valamennyi elôírt mellékletet csatoljunk, pályázatunkat a megkövetelt példányszámban készítsük el, az eredeti példány minden oldalát szignózzuk, végül pedig, hogy a befektetett munkánk ne vesszen el, biztosítsuk, hogy pályázatunk határidôre beérkezzen a benyújtás helyére. A pályázat beér kezését a pályáztató szervezetek általában átvételi elismervénnyel nyugtázzák.

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL – 9. Kérjük, töltse ki az alábbi kérdôívet, vágja ki és a kiadványhoz mellékelt borítékban küldje vissza! A kérdôív letölthetô a www.mgyosz.hu honlapról is!

KÉRDÔÍV „Hogyan pályázzunk az Európai Uniós forrásokra“ címû kiadvány értékeléséhez Mennyire tartja saját maga, illetve munkatársai számára használhatónak a kiadványban található EU-s ismereteket, tudnivalókat? Jelölje be az alábbi 5 fokozatú skálán az Ön esetében melyik a jellemzô!

❏ 5 ............. nagyon hasznos ❏ 4 ............. hasznos ❏ 3 ............. részben használható ❏ 2 ............. kismértékben használható ❏ 1 ............. alig használható

Vannak-e a kiadványban olyan részek, amik az Ön részérôl további kérdéseket vetnek fel? Kérjük, az alábbi néhány sorban írja meg nekünk! ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... Melyek azok az uniós témakörök, amelyek érdekelnék és amelyekbôl további kiadványok megjelentetését javasolja? ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... ........................................................................................................................... Köszönjük, hogy a kérdôív kitöltésével segíti munkánkat! Kérjük írja alá a kérdôívet! ......................................... Arra az estre, ha válaszunkra igényt tart, kérem szíveskedjen megadni az alábbi adatokat! Név:......................................................... Postai cím:.................................................................... Telefon:................................. Fax:.....................................e-mail:..................................................

22

ISMERTETÔ

AZ


A téma iránt érdeklôdôk részére interaktív kapcsolatot biztosítunk. Jelentkezését az alábbi telefonszámon és e-mail címen várja:

dr. Cseresné Kovács Zsuzsanna Tel.: 474-20-52 e-mail: [email protected] HA VAN VÉLEMÉNYE, MEGJEGYZÉSE, KÉRDÉSE, LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA!

FELELÔS KIADÓ: WIMMER ISTVÁN, AZ MGYOSZ FÔTITKÁRA NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: STEIN-R BT. KÉSZÜLT AZ ERFO KFT. NYOMDAÜZEMÉBEN IGAZGATÓ: DR. KOVÁCS ZOLTÁN NYOMDA FELELÔS VEZETÔJE: HORVÁTH LÁSZLÓ

23

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében

Recommend Documents