Multispektrális légi fényképezés alkalmazása a helyspecifikus tápanyag utánpótlásban

Szabó Kornél 1 –Fodor Lóránt2

Multispektrális légi fényképezés alkalmazása a helyspecifikus tápanyag utánpótlásban Application of aerial multispectral imageries in the site-specific nutrient supply [email protected] 1Pannon 2Pannon

Egyetem Georgikon Kar, egyetemi hallgató

Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus

BEVEZETÉS Napjainkban folyamatosan nő az igény a növénytermesztés termékei iránt. Ez emelkedő termény árakat, de sajnos emelkedő input anyag árakat is eredményez. Nagyon fontosnak tartjuk az input anyagok minél jobb hasznosulását, ezért vizsgáltuk azt egy tesztterületen a differenciált és homogén nitrogén kijuttatás közötti hatékonyság különbség mérésével. Az általunk alkalmazott kijuttatási technológia (Dr. Szabó Agrokémiai Kft.) jelenleg az élvonalat képviseli a tápanyag utánpótlás technológiai megvalósításában. Ennek a technológiának az alkalmazása folyamatosan terjed a következők miatt: „A XX. század utolsó évtizedei óta a Föld népességének folyamatosan gyorsuló növekedésével szemben a mezőgazdaságilag művelt területek egyre nagyobb arányú csökkenése, ugyanakkor ezzel együtt a területek koncentrálódása figyelhető meg. Ezekkel párhuzamosan fokozódó környezetvédelmi elvárások és a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének igénye új technológiák kifejlesztését követelték, követelik meg.” (Nagy, 2004) A folyamatosan növekvő népesség élelmezése, a fenntartható, környezetkímélő mezőgazdaság elérése, valamint az alternatív üzemanyag felhasználás miatti termény kereslet növekedés kielégítése egyre nagyobb feladatot jelent. Az utóbbi időben drasztikusan növekvő input anyagárak (növényvédő szerek, műtrágyák, vetőmagok), a kiszámíthatatlan csapadék viszonyok, valamint a heterogén talajszerkezet következtében, illetve a világtőzsdei folyamatokat követő és folyamatosan változó termény értékesítési árak miatt nő a mezőgazdasági vállalkozások kockázata. „Igazi áttörést az Információs Társadalom és az Információs Technológia (IT) megjelenése és tömegessé válása jelenti. Ennek az Információs Társadalomnak a mezőgazdasági szakterületen a leképeződése az ún. precíziós mezőgazdaság” (Tamás, 2001). Kísérletünk célja, hogy bemutassuk a pakodi P-1-es üzemi parcellán beállított multispektrális légi felvételezésen alapuló helyspecifikus nitrogén utánpótlási szaktanácsadás és folyékony fejtrágyázás hatékonyságát, eredményeit. A multispektrális légi felvételezésről, alkalmazhatóságáról a mezőgazdaságban: A méréseink alapja a GNDVI index érték, amely az alábbi összefüggések szerint írható fel: (a zöld növényi felületről visszaverődő közeli infrasugárzás - zöld színintenzitás)/ (közeli infrasugárzás+zöldszín intenzitás értéke). Az érték arányos az adott területen, adott pillanatban található biomassza súlyával, azon keresztül pedig a várható terméssel. Kísérletünkben 6 csatornás GNDVI index image előállítására képes kamerával dolgoztunk. Az adatokat egy speciális, erre a célra létrehozott képfeldolgozó szoftverrel dolgoztuk fel. A

kísérletben egy felvételt használtunk fel, melyen egyben látható a célterület, így nem kellett több darabból összeilleszteni a képet.

ANYAG ÉS MÓDSZER Az elmúlt években a pókaszepetki Zalagrár Kft. által művelt pakodi P1-es táblát vizsgáltuk. 2012-ben a tavasszal készített multispektrális légi felvételek alapján nitrogén fejtrágyázási kísérletet állítottunk be. A tábla nagy része barna erdőtalaj, viszont a domborzati viszonyok miatt (keleti irányban lejt, a tábla két széle között 21 méter szintkülönbség van) a felső része leerodált, kavicsos talaj. A 2011-es vetésű Mv Suba fajtájú őszi búza talajelőkészítése tarlóhántással és 30 cm mély lazítással történt. A búza tenyészidőszaka alatt összesen 405 mm csapadék esett. Ebből 187 mm 2011. október 1 és 2012. április 30 között, 60 mm pedig májusban. 2012. április 14-én multispektrális légi fényképet készítettünk a búza állományról. Ezután a táblán belüli homogén termőzónák térinformatikai elkülönítésével, a rendelkezésre álló és még prognosztizálható csapadékmennyiség valamint a kultúra alá már kijuttatott tápanyagok figyelembevételével II. tavaszi differenciált nitrogén kijuttatási szaktanácsadást állítottunk össze. A területet négy (két üzemi és két differenciáltan kezelt parcella), különböző területű tesztparcellára osztottuk a terepi adottságoknak megfelelően. A kísérlet célja, hogy a különböző heterogén termőképességgel rendelkező tesztparcellákon a lehető legnagyobb nitrogén tápanyag hasznosulást érjük el, melynek a termés minőségében és mennyiségében kell megmutatkoznia. Megpróbáltuk a differenciáltan kezelt és az üzemi (homogénen kezelt) parcellákat úgy kialakítani, hogy a talajadottságok hasonlóak legyenek. A táblán belül elkülönített üzemi parcellákban homogénen, a megrendelő által megadott mennyiségben (tehát nem a szaktanácsadás szerint) juttattuk ki a (tesztparcellán belül azonos mennyiségű) tápanyagot. Ezzel próbáltuk meg összehasonlítani a homogén és differenciált fejtrágyázási technológia hatékonyságát. A kijuttatást egy precíziós és szakaszoló vezérléssel felszerelt permetezőgéppel végeztük el április végén. A nagyobb klorofill aktivitású és mennyiségű zónákban (magasabb GNDVI értékeknél) magasabb műtrágya mennyiséget, az alacsonyabb értékeknél pedig kisebb mértékű utánpótlást írtunk elő. A zöld vegetációs index értékek ebben az évben -0,015-tól a 0,635-ig terjedtek (1. kép). Az átlag dózis 115 kg/ha 28%-os nitrogén oldat volt (32,2 kg/ha N hatóanyag), a 4. parcellában helyenként 84 Kg/ha nitrogén hatóanyag adagolást is előírtunk, vizsgálva a magas nitrogén mennyiség kijuttatásának hatásait (2. kép). Minden tesztparcellában 5 kontroll pontot jelöltünk ki (1. kép), ahol 1 m2-ről betakarítottuk a teljes biomasszát majd az alábbi értékeket mértük meg: GNDVI érték, biomassza kg/m2, kalászszám db/m2, szemsúly g/m2 14%-ra egalizálva, fehérje %, sikér %.

1. kép: Mintavételi kontroll pontok és GNDVI értékek– P1-es kísérleti parcella

2. kép: UAN (28%) oldat kijuttatási térkép

EREDMÉNYEK I. A GNDVI érték és a biomassza súly összefüggése: Az eredményeket grafikusan ábrázolva (1. diagram) az látható, hogy a GNDVI értékek szoros összefüggésben állnak a biomassza értékekkel, amint az várható is a szakirodalom alapján. 2,500 2,000

1,500

Biomassza tömeg (Kg/m2)

1,000

GNDVI érték

0,500 0,000 1

3

5

7

9

11 13 15 17 19

1. diagram: GNDVI és biomassza tömeg értékek Ha részletesebben vizsgáljuk a kérdést, akkor az üzemi és a differenciált kezelések között összefüggéseket lehet kimutatni (1;3 parcella). Miközben az üzemi parcellákon az index összefüggése a biomasszával egyenesen arányosnak tekinthető, a differenciált kijuttatásnál a magasabb nitrogén adag inkább depressziót okozott. Ennek oka a vízhiány és a májusi fagy lehetett. Közismert tény (Füleky és társai, 1999), hogy a vízhiányos területeken az áprilisi kalász differenciálódás korlátozott, az aszályos körülmények között a magasabb nitrogén adag magasabb vízfelvételre készteti a növényt és ez depressziót okoz. Másrészt a késői májusi fagy a legfejlettebb, legmagasabb víztartalmú állományokban okozott kárt, csökkentve a kalászkákban lévő szemszámot (2;4 parcella). 1,4

1,2

1,2

1 GNDVI érték

1 0,8

GNDVI érték

0,8 0,6

0,6

Biomassz a tömeg (Kg/m2)

0,4 0,2 0


0,4 0,2 0

1

2

3

4

5

2.1. diagram: 1. parcella (üzemi)

1

2

3

4

5

2.2. diagram: 2. parcella (differenciált)

1,4

1,6

1,2

1,4 1,2

1

GNDVI érték

0,8 0,6


0,4

0,2

GNDVI érték

1 0,8


0,6 0,4 0,2 0

0

1

1 2 3 4 5

2.3. diagram: 3. parcella (üzemi)

2

3

4

5

2.4. diagram: 4. parcella (differenciált)

II. A GNDVI és kalászszám összefüggése: 700,00 600,00 500,00 GNDVI érték*1000

400,00 300,00

Kalászok száma (db/m2)

200,00 100,00 0,00 1

3

5

7

9

11 13 15 17 19

3. diagram: GNDVI érték és a kalászok száma A 3. diagram tanulsága szerint nincs összefüggés a GNDVI index és a kalászszám között, ennek megfelelően a biomassza és a négyzetméterenkénti kalász szám között sincs. Ebből pedig az következik, hogy az adott körülmények között (aszály) a bokrosodás csak részlegesen ment végbe és a kalászképződésre nem voltak hatással a termőhelyi adottságok.

III. A GNDVI és a négyzetméterenkénti szemsúly összefüggései: 200,00 GNDVI érték*100

150,00 100,00

Kicsépelt búzaszemek súlya (Gramm/m2)

50,00 0,00 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19

4. diagram: GNDVI érték és a szemsúly

A 4. diagram szerint az összefüggés vegyes képet mutat. Általánosságban pozitív összefüggés észlelhető, de néhány esetben nagy szórást tapasztalhatunk. A 14-es, a 16-os pont esetében a kavicsos altalajon kialakult vízhiány okozhatta az anomáliát, az 5-ös pontnál pedig a fagyás okozhatta az ellentmondást. Részletesebben megnézve az eredményeket (5. diagramok): 120

GNDVI érték*100

100 80


60 40

Magasság (dekaméter)

20 0 1

2

3

4

5

5.1. diagram: 1. parcella GNDVI érték, szemsúly és tengerszint feletti terület magasság Az 1. parcellában az 5. pont kivételével pozitív összefüggés van a GNDVI érték és a szemsúly között. Az 5-ös mintatér eredménye annak köszönhető, hogy a kalász differenciálódás idején május 18-19 között komoly fagy-s volt a mélyebb részeken és a kalászokban lévő szemszám radikálisan lecsökkent. 585 db kalász volt az 1 négyzetméteren, ennek ellenére csak 67,33 gramm/m2 szem termett. 140 120

GNDVI érték*100

100 80


60 40


20 0 1

2

3

4

5

5.2. diagram: 2. parcella GNDVI érték, szemsúly és tengerszint feletti terület magasság A 2. parcellán differenciált, de mérsékelt nitrogén adagoknál (40-130 Kg/ha-ig) pozitív összefüggés áll fenn a kiszórt nitrogén hatóanyag és a szemtermés között.

160 140 GNDVI érték*100

120 100


80 60


40 20 0

1

2

3

4

5

5.3. diagram: 3. parcella GNDVI érték, szemsúly és tengerszint feletti terület magasság A 3. parcellán a 14-es pontban a kavicsos altalajnak köszönhető vízhiány okozta a depressziót. Egyébként egyenletes, pozitív emelkedés figyelhető meg a GNDVI emelkedés függvényében. 200 GNDVI érték*100

180 160 140 120


100 80 60


40 20

0 1

2

3

4

5

5.4. diagram: 4. parcella GNDVI érték, szemsúly és tengerszint feletti terület magasság A 4. parcellán beállított magasabb nitrogén adagos dózisok egyértelmű depressziót okoztak a területen. Ez nem feltétlenül csak a műtrágyahatásnak köszönhető, hanem a nitrogén oldat azon tulajdonságával is magyarázható, hogy nagyobb dózisban perzselést okozhat a növényen. A 20-as pontban a fagyás is szerepet játszhatott. A 16-os pontban pedig a vízhiány. Más területeken, szilárd differenciált fejtrágyázásnál nem voltak negatív tapasztalataink akár 100 kg/ha hatóanyag kijuttatása esetén sem. Szilárd műtrágya utánpótlásnál a hatóanyag csak akkor szívódik fel a növényben, ha biztosított a megfelelő vízutánpótlás a nitrogén hasznosulására. UAN oldat esetén a növény a levélen keresztül is képes felvenni a nitrogént, az már akkor fokozott vízfelvételre ösztönzi a növényt, amikor még nem áll rendelkezésre megfelelő nedvesség a hasznosuláshoz. Másrészről különösen napsütéses időjárás esetén perzselést okozhat a növény felületén, ami szintén terméscsökkenést okoz.

IV. A GNDVI és fehérje-sikér összefüggései: 70,00 60,00 50,00 40,00

GNDVI érték*100

30,00

Fehérje (%) Sikér (%)

20,00 10,00 0,00 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1011121314151617181920

6. diagram: GNDVI érték, fehérje és sikér-tartalom A 6. diagramon látható, hogy a GNDVI érték növekedésével nincs összefüggésben a búza sikér és fehérje tartalma. Ez egybevág a gyakorlati tapasztalattal. Egyéb kísérletekből tudjuk, hogy csak a kalászhányás, virágzás után lévő nitrogén utánpótlás tudja a sikér és a fehérje mennyiségét szignifikánsan növelni.

V. Biomassza és négyzetméterenkénti szemsúly összefüggése: 200,00 150,00

Biomassza tömeg (Dkg/m2)

100,00 Kicsépelt búzaszemek súlya (Gramm/m2)

50,00 0,00 1

3

5

7

9

11 13 15 17 19

7. diagram: Biomassza és négyzetméterenkénti szemsúly A 7. diagramból kitűnik, hogy pozitív összefüggés állapítható meg a biomassza tömege és a kicsépelt búzaszemek súlya között, de nagyobb szórással. A szórás egyrészt azzal függhet össze, hogy kis mintatereket alkalmaztunk, másrészt a fényképezés után kialakult aszályos körülményekkel és a fagy erős befolyásával.

VI. négyzetméterenkénti kalászszám és a szemsúly összefüggése: 700 600 500 Kalászok száma (db/m2)

400 300

Kicsépelt búzazemek súlya (Gramm/m2)

200 100 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1011121314151617181920

8. diagram: Négyzetméterenkénti kalászszám és szemsúly A 8. diagram is azt bizonyítja, hogy jelen kísérleti körülmények között sem a kalászok száma döntötte el a termésszintet, hanem a kalászonkénti szemszám.

VII. Termésszint és a kalászonkénti szemszám összefüggése: 350,00 300,00 250,00


200,00 150,00

1 kalászra jutó búzaszem tömeg (Miligramm)

100,00 50,00 0,00

1

3

5

7

9

11 13 15 17 19

9. diagram: Kicsépelt búzaszemek súlya és az egy kalászra jutó szemtömeg A 9. diagram az előbbi fejezetekben megfogalmazottakat igazolja. A növekvő egy kalászra jutó szemtömeg határozza meg a búza termésszintjét.

VIII. GNDVI összefüggése az egységnyi biomasszára jutó szemsúllyal: 0,70 0,60 0,50

GNDVI érték*100

0,40 0,30

Egységnyi biomasszára jutó szemsúly (gramm)

0,20 0,10

0,00 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19

10. diagram: GNDVI érték és az egységnyi biomasszára jutó szemsúly A 10. diagramon látható, hogy a GNDVI érték növekedése nincs pozitív összefüggésben a biomasszára eső szemsúllyal, ami azt jelenti, hogy a növekvő biomassza arányaiban mindig ugyanannyi termést hordoz, sőt nagyobb mintaszám esetén enyhe csökkenést mutathatnánk ki. A legfejlettebb, legmagasabb GNDVI értéket produkáló területeken -valószínű a fagyhatás miatt- enyhén csökken a biomasszára eső szemsúly.

IX. Nitrogén utánpótlás és a biomassza illetve szemtermés összefüggése: 250 200 Nitrogén hatóanyag dózis (Kg/ha)

150 100

Biomassza tömeg (Dkg/m2)

50 0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19

11. diagram: Nitrogén hatóanyag dózis és biomassza tömeg

200

Biomassz a tömeg (Dkg/m2)

150 100

200

Nitrogén hatóanya g dózis (Kg/ha)

150

100 Nitrogén hatóanya g dózis (Kg/ha)

50 0 1

2

3

4

5


50 0

1

11.1. diagram: 1. parcella

2

3

4

5


250

200 Biomassz a tömeg (Dkg/m2)

150 100


50 0 1

2

3

4


200

150 100


50 0

5


1

2

3

4

5


A 11. diagramokon látható, hogy az adott körülmények között az összes mintatér átlagában nincs összefüggés a kijuttatott nitrogén és a biomassza között. Úgy tűnik, hogy az egyéb tényezők befolyása túl nagy a nitrogén hatás kimutatásához. Ha részletesebben, parcellánként vizsgáljuk a kérdést, akkor az üzemi kezelések (1. és 3. parcella) esetében a mintavételi pontok teljesen különböző biomasszát produkáltak, bizonyítva az egyéb tényezők döntő hatását. A differenciált nitrogén kijuttatásnál látszik, hogy helyes volt az a feltételezés, hogy a magasabb GNDVI értékű pontok több biomasszát fognak produkálni, ezért az emelkedő nitrogén adagokhoz egyre magasabb biomassza produkció járult. 250 200

Nitrogén hatóanyag dózis (Kg/ha)

150 100


50

0 1

3

5

7

9 11 13 15 17 19

12. diagram: Nitrogén hatóanyag dózis és a kicsépelt búzaszemek súlya

180

180

160

Kicsépelt búzazemek súlya (Gramm/m 2)

140 120 100 80


60 40 20 0

160


140 120 100 80


60 40 20 0

1

2

3

4

5

1

13.1. diagram: 1. parcella 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

2

3

4

5

13.2. diagram: 2. parcella 250

Kicsépelt búzazemek súlya (Gramm/m 2) Nitrogén hatóanyag dózis (Kg/ha)


200 150 100


50 0

1

2

3

4

5

1


2

3

4

5


A 12. diagramon bár nagy az ingadozás a szemtermésben, mégis úgy véljük, hogy az összes mintavételi helyet tekintve van pozitív hatása az egyre növekvő nitrogén hatóanyagnak a termésszintre. A parcellákat külön vizsgálva látszik, hogy az üzemi parcellákon több mint 25% ingadozást produkált a termőhelyi adottság változása. A differenciált kezeléseknél egyértelműen megfigyelhető a magasabb nitrogén hatóanyag melletti magasabb szemtermés mennyiség. Szerintünk ez azt igazolja, hogy a helyspecifikus nitrogén utánpótlás még szélsőséges időjárási körülmények között is harmonikus tápanyag ellátást biztosít. Amennyiben az adott körülmények között nem lehetséges a nagy termés elérése, akkor költségtakarékos gazdálkodást tesz lehetővé alacsonyabb terméseredmény mellett.

ÖSSZEFOGLALÁS A kísérleti eredményeink igazolták, hogy a zöld vegetációs index használható a potenciális termőképesség meghatározására és ennek következtében a műtrágya adagok számítására, mivel szoros összefüggés van az index értéke és a biomassza illetve azon keresztül a várható termésmennyiség között. Mindezt szélsőséges időjárási körülmények között sikerült igazolni, amikor a növekvő nitrogén utánpótlás pozitív hatása a vízhiány miatt korlátozott volt.

A differenciált nitrogén kijuttatás egyértelműen pozitív hatással volt a termésre, de a választott módszer (négyzetméterenkénti mintavételezés illetve az aszály és a késői fagy) miatt nagy volt az adatok szórása. A fehérje és sikértartalomra az április végi műtrágyázásnak nem volt hatása. A virágzás utáni időszakban esedékes harmadik fejtrágyázás tudja csak érdemben befolyásolni a fehérje és sikér tartalmat. Az április végén kijuttatott nitrogén mennyiségének nem volt befolyása az egységnyi területre eső kalászszámra, de a növekvő GNDVI érték szoros pozitív kapcsolatot mutatott a kalászonkénti szemszámmal. Jelen kísérletünkben a termés mennyiségét alapvetően a kalászonkénti szemsúly döntötte el. Az alkalmazott módszernek vannak kockázatai is, ahogy ez a tesztparcellákon végzett bemérések során ki is derült. Mivel a nitrogén mennyiség meghatározásának alapja az április 15-én végzett légi fényképezés volt, ezért minden olyan külső körülmény, ami ezek után merült fel, alapvetően befolyásolta az összefüggéseket. A légi fényképezést követően is folytatódó aszályos időjárás, a kavicsos magasan fekvő területeken korlátozta a kalászonkénti szemszám növekedését, ezért bizonyos mintatereken (16-os mintapont) a vártnál gyengébb eredmények születtek. A május 18-19-i fagy a már fejlődésben lévő virágok között végzett pusztítást, így a jó vízellátású, de alacsonyabb fekvésű területeken (pl. 5. mintavételi pont) a vártnál alacsonyabb termést tudtunk mérni. A műtrágya fajtája és a kijuttatás módja is befolyásolja az eredményeket. A jelen kísérletben használt 28%-os nitrogén oldat nagyobb dózisban megperzselte a növényt, másrészt az azonnali felszívódással a vízhiányos helyeken fokozott vízfelvételre késztetve a búzát, depressziót okozott (16-os, 17-es mintavételi pont).

A köztermesztés számára tehető ajánlásaink, levonható tapasztalatok: 1. szükség van a differenciált műtrágya és főleg a nitrogén kijuttatásra a költséghatékony tápanyag utánpótlás érdekében. 2. A második és harmadik fejtrágyázásra a szilárd kalcium tartalmú műtrágyák sokkal alkalmasabbak, mint az oldat műtrágyák, mivel csak akkor szívódnak fel, ha megfelelő mennyiségű víz is rendelkezésre áll. Állományban UAN oldattal végzett fejtrágyázásnál kerülni kell a 25 °C feletti hőmérsékletet és az erős napsütést.

IRODALOM

Nagy S. (2004). Doktori (PhD) Értekezés. Mosonmagyaróvár Tamás J. (2001). Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata. Budapest. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Debreceni B., Debreceni B. (1994). Trágyázási kutatások 1960-1990. Budapest. Akadémia Kiadó Füleky Gy. és társai (1999). Tápanyag-gazdálkodás. Budapest. Mezőgazda Kiadó

Multispektrális légi fényképezés alkalmazása a helyspecifikus tápanyag utánpótlásban

Recommend Documents