Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken élő madárfajoknál Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben Seregély Mezei veréb Kenderike Réti pityer Sordély Fogoly Vadgerle Rozsdáscsuk Sárgabillegető

Kerti sármány

A gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok fészkelő állományai az 1980 évek kezdete óta mutatnak jelentős csökkenést – 1980 a Közös Agrár Politika (CAP) kezdete az EU-ban

Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken élő madárfajoknál Nyugat-Európában az utóbbi évtizedekben

Mezei pacsirta állománytrendje Angliában


Házi veréb állománytrendje Angliában


Vadgerle állománytrendje Angliában

Okok • EU Közös agrárpolitika (CAP) – Gazdálkodás intenzitásának növekedésével jelentős változások a mezőgazdasági területek vadon élő fajaira (Butler et al. 2007. Science) • Tavaszi vetések helyet őszi vetések növekedése • Parlagon hagyott területek csökkenése • Növekvő vegyszer (műtrágya, peszticid, herbicid) felhasználás • Meliorációs beavatkozások gyakoriságának növekedése • Siló takarmány szerepének növekedése a széna helyet, korábbi kaszálások • Növekvő intenzitású gyepgazdálkodás • Természet közeli gyepek számának csökkenése • Erdősítés

– Táplálkozó helyek csökkenése a költési és telelési időszakban – Táplálék csökkenése a költési és telelési időszakban – Fészkelő helyek elvesztése

Ez csak a madarakról szól? • A mezőgazdasági élőhelyek madarainak csökkenése az agrár területeken vadon élő növény-, és állatvilág, a biológiai sokféleség általános helyzetét tükrözi • Európában az országok területének 5070%-a agrár terület, az ott zajló kedvezőtlen folyamatok az egész kontinens élővilágát befolyásolják

Madarak – kitüntetett szerep a biodiverzitás monitorozásban • Megfelelő indikátor szervezetek regionális és országos szinten • Nagy számban fordulnak elő a legkülönbözőbb élőhelyeken • A legintenzívebben kutatott élőlénycsoport • Európai nemzetközi szakmai szervezetek, ajánlások,standardok: EBCC, EURING, BirdLife • Időben, térben és mennyiségben legkiterjedtebb visszamenőleges adatok

• Legnagyobb önkéntes felmérő hálózatok más élőlényekhez képest kisebb költséggel és rendszeresen (évente) gyűjthető adatok • A közvélemény által legismertebb élőlénycsoport – jelentős érdeklődés

Pán-Európai Gyakori Madár Monitoring program (PECBMS) a biodiverzitás monitorozására, 1997• Európa főbb élőhelyeinek, benne a kitüntetett szereppel bíró agrár élőhelyek, biodiverzitásának monitorozása • A főbb élőhelyeken zajló beavatkozások (pl. AgrárKörnyezetvédelmi programok, AKG) hatásának követése • Madár Monitoring Programok Európa 25 országában • Kiterjedt megfigyelő hálózat, adekvát mintavételezési, felmérési és elemzési módszertan

Cél: a gyakori fajok állományváltozásának mérése országonként

Évi változás átlagos értéke: -2.6% (±0.5%) (P<0.01)

Gyakori madárfajok besorolása agrár és erdei élőhelyekhez kötődő csoportokba az EBCC Közép-Európa lista alapján

.

Erdei (22 faj) Karvaly Kék galamb Zöldküllő Fekete harkály Közép fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pityer Ökörszem Énekes rigó Léprigó Barátposzáta Sisegő füzike Csilpcsalpfüzike Fitiszfüzike Szürke légykapó Örvös légykapó Barátcinege Fenyvescinege Csuszka Rövidkarmú fakusz Szajkó Meggyvágó

Agrár (FBI) (22 faj) Fehér gólya Vörös vércse Fogoly Bíbic Vadgerle Búbos pacsirta Mezei pacsirta Füsti fecske Réti pityer Sárga billegető Rozsdás csuk Cigánycsuk Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Kis őrgébics Vetési varjú Seregély Mezei veréb Kenderike Citromsármány Sordély

Biodiverzitás Indikátor

• Az adott élőhelyre jellemző fajok populáció indexeinek mértani átlaga alapján minden évre • Gregory, R. D., Noble, D., Field, R., Marchant, J., Raven, M. and Gibbons, D. W. (2003). Using birds as indicators of biodiversity..- Ornis Hungarica 12-13: 11-24. • Gregory, R.D., van Strien, A.J., Vorisek, P., Gmelig Meyling, A. W., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D.W. (2005). Developing indicators for European birds. Phil. Trans. R. Soc. Lond. B. 360

Európai biodiverzitás indikátorok a gyakori madarak alapján RSPB/EBCC/BirdLife/Statistics Netherland

Agrár élőhelyek (FBI) Jelentős csökkenés NyugatEurópában

Erdei élőhelyek Nincs markáns változás

Farmland Bird Indicator (FBI) RSPB/EBCC/BirdLife//Statistics Netherland

• Széleskörű alkalmazás: – Biodiversity indicators for EU´s Structural Indicator – Indicators of Sustainable Development of the EU • Headline indicator of Natural Resources

– Közös Agrár Politika (CAP) • mandatory baseline indicator

– OECD, UNEP, EEA, Secretariat of the Convention on Biological Diversity, Living Planet Index (LPI)

Jelentős kihívások a természeti állapot megőrzésében a XXI.század elején Magyarországon

– EU csatlakozás • Jelentős változások a legkiterjettebb hazai élőhelyen, a mezőgazdasági területeken • Jelentős, nagy területekre kiterjedő infrastruktúrális beruházások (autópályák, utak, település fejlesztések,…stb)

– Globális klímaváltozás és következményei

Az élőhelyek eloszlása Magyarországon (Corine Landcover alapján) Magyarország területe

80%

Élőhely aránya (%)

70% 60% 50%

40% 30% 20% 10% 0% Urbán

Agrár Erdő Élőhely típus (CORINE)

Vizes

Jelentős kihívások a természeti állapot megőrzésében a XXI.század elején Magyarországon Alapvető kérdések hazánk biológiai sokféleségének megőrzésében: • Kimutathatóak a Nyugat-Európában jelentkező hatások ? • Segítenek-e a Közös Agrár Politika negatív hatásait csökkentő Agrár Környezetvédelmi intézkedések ? • Detektálható a klímaváltozás hatása a sokféleségre? • Módosítható-e a vadon élő fajok eddigi hasznosítása (pl. vadászat)? • …etc. A válaszokhoz országos, reprezentatív, pontos és ellenőrzött adatok szükségesek – megfelelő biodiverzitás monitorozás

Országos, reprezentatív, pontos és ellenőrzött adatok a hazai sokféleségről • Óriási kihívás – – – –

Nagy területeken szükséges évente adatgyűjtést végezni A hazai főbb élőhelyekre és térségekre reprezentatívan Nagy számú fajt kell a felmérőnek biztosan felismerni Kontrollálni kell a felmérést befolyásoló tényezőket (időszak, napszak, időjárás, távolság,…stb.) – egységes objektív módszer használat, a szubjektív hatások minimalizálása

– Csak hozzáértő nagyszámú önkéntesek bevonásával lehet megoldani – Rendkívül szűkös források a megvalósításhoz

A kihívásoknak megfelelő monitorozás Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) • Gyakori madarak random mintavételezésen alapuló monitorozása Magyarországon EBCC Európai Pilot programjaként indult 1998-ban, immáron több mint 1000 magyar önkéntes felmérő közreműködésével zajlik - Szép, T. and Gibbons, D. 2000. Monitoring of common breeding birds in Hungary using a randomised sampling design. The Ring 22: 45-55. - Szép, T. és Nagy, K. 2002. Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 19992000. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest

– Az első országos, általános, madarakon alapuló biodiverzitás monitoring program Közép-, Kelet-Európában: • Megfelelő mintavételezési módszerrel • Standard felmérési módszerrel • Gyakori fajokat vizsgáló

Mintavételi terület kiválasztása • A véletlen alapon kiválasztott 2,5*2,5 km UTM négyzetben, előre megadott (latin négyzet) 15 db 100 m sugarú felmérő ponton történő számlálás • Térképek a pontos helyszín megadásához • A kiválasztott kvadrátok és pontok adatai GIS-ben nyilvántartva és kezelve

Standard felmérési módszer - 5 perces számlálás mind a kisorsolt kvadrát 15 pontján két alkalommal a fészkelési időszakban (nemzetközi standard): • • • • • • •

Első felmérés április 15. és május 10. között Második felmérés május 11. és június 10. között Az első és második felmérés között minimum 14 nap A felmérés reggel 5 és 10 óra között A szélerősség a Beaufort skála szerinti 0 és 2 fokozat között Esőmentes napokon Ugyanazon személy végzi a két felmérést egy éven belül

• • • •

Több, mint 1000 regisztrált felmérő Közép-, Kelet-Európa első és legnagyobb adekvát adatbázisa Egyedülálló adatbázis, 12 millió rekord (UTM, pont, faj, dátum, pd) Évente átlagosan ~ 200-300 db felmért négyzet (Az ország területének ~2%-án rendszeres felmérés!)

Adatok elemzése • Trend vizsgálat a nagyszámú helyszínen folyó megfigyelési adatok elemzésére kifejlesztett és Európában széles körben használt, TRIM (Pannekoek és van Strien 1998) statisztikai szoftverrel (www.ebcc.info ) – Populációs index becslése – Loglinear modellek alkalmazásával imputed index becslése • bizonyos években nem felmért területek adatainak (missing values) figyelembevétele a trend vizsgálatoknál

– Súlyozás alkalmazása az indexek és trendek becslésénél – Populációs trendek becslése

On-line adatbázis http://mmm.mme.hu • Adatok bevitele, ellenőrzése • Eredmények, térképek lekérdezése

Mezei pacsirta

trend: -1.8% (SE=0.4%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten)

1.3 1.2

Populáció index

1.1 1.0 0.9 0.8 0.7 0.6

0.5 0.4 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Állománysűrűség európai léptékben

Mezei pacsirta


1.3 1.2

Populáció index

1.1 1.0 0.9 0.8 0.7 0.6

0.5 0.4 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

mezei pacsirta állománysűrűsége Európában 2000-2005, PECBMS (prepared by Henk Sierdsema, EBCC/SOVON 2005).

Fajok száma

A hazai agrár élőhelyek számos más élőlénycsoport esetében is a leggazdagabbak Európában

Növények, Méhek, Egyenesszárnyúak, Pókok, Madarak Báldi et al. (2013) Agriculture, Ecosystems and Environment 5 fő élőlénycsoport 1200 fajára kiterjedő vizsgálata 2003-ban az AE:extenzíven és C: intenzíven használt gyepekben 6 országban

Házi veréb


1.8

Populáció index

1.6 1.4

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Vadgerle

trend: -0.3% (SE=0.6%) (stabil)

1.8 1.6

Populáció index

1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Fürj


1.6 1.4

Populáció index

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Búbos pacsirta


2.0 1.8

Populáció index

1.6 1.4

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4

0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Füsti fecske


2.0 1.8

Populáció index

1.6 1.4

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4

0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Molnárfecske


1.6 1.4

Populáció index

1.2 1.0

0.8 0.6 0.4

0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Cigánycsuk


1.4

Populáció index

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Tövisszúró gébics trend: -2.1% (SE=0.6%) (P<0.01) (csökkenő, mérsékelten) 1.4

Populáció index

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Kis őrgébics


2.5

Populáció index

2.0

1.5

1.0

0.5

0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Sordély


1.6

Populáció index

1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Egerészölyv

trend: -0.2% (SE=1.1%) (stabil)

2.5

Populáció index

2.0

1.5

1.0

0.5

0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Barázdabillegető

trend: 0.4% (SE=0.9%) (stabil)

1.6 1.4

Populáció index

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Ökörszem


2.5

Populáció index

2.0

1.5

1.0

0.5

0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Fülemüle


1.6

Populáció index

1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Csilpcsalpfüzike


1.6 1.4

Populáció index

1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Sárgarigó


1.4 1.3

Populáció index

1.2 1.1

1.0 0.9 0.8 0.7 0.6

0.5 0.4 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Meggyvágó

trend: 7.8% (SE=1.3%) (P<0.05) (növekvő, erősen)

300%

Populáció index

250% 200% 150% 100% 50% 0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Örvös galamb

trend: 6.6% (SE=0.9%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten)

350%

Populáció index

300% 250%

200% 150% 100% 50% 0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Balkáni gerle


250%

Populáció index

200%

150%

100%

50%

0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Nagy fakopáncs


200% 180%

Populáció index

160% 140%

120% 100% 80% 60% 40%

20% 0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Házi rozsdafarkú trend: 4.8% (SE=0.7%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 250%

Populáció index

200%

150%

100%

50%

0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Fekete rigó


150% 140%

Populáció index

130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Barátposzáta


190%

Populáció index

170% 150% 130%

110% 90% 70% 50% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Széncinege


250% 230%

Populáció index

210% 190%

170% 150% 130% 110% 90%

70% 50% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Szarka


250%

Populáció index

200%

150%

100%

50%

0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Dolmányos varjú trend: 6.0% (SE=1.4%) (P<0.01) (növekvő, mérsékelten) 400% 350%

Populáció index

300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Erdei pinty


160% 150%

Populáció index

140% 130%

120% 110% 100% 90% 80%

70% 60% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Zöldike


200%

Populáció index

180% 160%

140% 120% 100% 80% 60% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Tengelic


180%

Populáció index

160% 140%

120% 100% 80% 60% 40% 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Élőhely és trend, fajok besorolása EBCC alapján Agrár (FBI) (21 faj): Erdei (22 faj): Fehér gólya Vörös vércse Fogoly Bíbic Vadgerle Búbos pacsirta Mezei pacsirta Füsti fecske Sárga billegető Rozsdás csuk Cigánycsuk Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Kis őrgébics Vetési varjú Seregély Mezei veréb Kenderike Citromsármány Sordély

Karvaly Kék galamb Zöld küllő Fekete harkály Közép fakopáncs Kis fakopáncs Erdei pityer Ökörszem Énekes rigó Léprigó Barátposzáta Sisegő füzike Csilpcsalpfüzike Fitiszfüzike Szürke légykapó Örvös légykapó Barátcinege Fenyvescinege Csuszka Rövidkarmú fakusz Szajkó Meggyvágó

Egyéb/vegyes (46 faj): Szürke gém Tőkés réce Barna rétihéja Egerészölyv Fácán Szárcsa Piroslábú cankó Örvös galamb Balkáni gerle Kakukk Gyurgyalag Búbosbanka Nyaktekercs Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Erdei pacsirta Molnárfecske Parlagi pityer Barázdabillegető Vörösbegy Fülemüle Házi rozsdafarkú

Hantmadár Fekete rigó Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Foltos nádiposzáta Énekes nádiposzáta Cserregő nádiposzáta Nádirigó Kerti geze Kis poszáta Kerti poszáta Őszapó Kék cinege Széncinege Sárgarigó Szarka Dolmányos varjú Holló Házi veréb Erdei pinty Csicsörke Zöldike Tengelic Nádi sármány

Élőhely használat és trend típus (TRIM klasszifikáció) Magyarországon 1999-2013 16 14

Fajok száma

12 10 8

6

Csökkenő

4

Stabil

2

Növekvő

0

Mezőgazdasági (32 faj)

Erdei (16 faj) Élőhely használat

Vegyes (31 faj)

Biodiverzitás indikátorok

Indikátor értékek az EBCC PECBMP élőhely klasszifikáció alapján (+-SE)

Mezőgazdasági (FBI) (21 faj)

Erdei (22 faj)

Egyéb/Vegyes élőhely (46 faj)

150%

125%

100%

75%

50%

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Indikátor értékek az EBCC PECBMP élőhely klasszifikáció alapján (+-SE)

Mezőgazdasági (FBI) (21 faj)

Erdei (22 faj)

Egyéb/Vegyes élőhely (46 faj)

150%

125%

100%

75%

50%

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Európai biodiverzitás indikátorok a gyakori madarak alapján

Év

RSPB/EBCC/BirdLife/Statistics Netherland

Agrár élőhelyek (FBI) Jelentős csökkenés NyugatEurópában főként 1980-tól

Erdei élőhelyek Nincs markáns változás

Speciális magyar indikátorok az agrár és erdei élőhelyekre (élőhely használat és preferencia alapján

Indikátor értékek a magyar élőhely használat és preferencia klasszifikáció alapján (+-SE)

Magyar mezőgazdasági (FBIH_FH) (16 faj)

Magyar erdei (22 faj)

150%

125%

100%

75%

50%

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Vonulási stratégia és fészkelő állomány trend Állandó (20 faj): Egerészölyv Fogoly Fácán Parlagi galamb Balkáni gerle Zöld küllő Nagy fakopáncs Balkáni fakopáncs Búbos pacsirta Őszapó Barátcinege Fenyvescinege Csuszka Szajkó Szarka Dolmányos varjú Holló Házi veréb Mezei veréb Sordély

Részlegesen, rövidtávon vonuló (31 faj): Nagy kócsag Tőkés réce Vörös vércse Fürj Bíbic Piroslábú cankó Kék galamb Örvös galamb Vadgerle Erdei pacsirta Mezei pacsirta Barázdabillegető Ökörszem Vörösbegy Házi rozsdafarkú Cigánycsuk Fekete rigó

Hosszútávon vonuló (25 faj): Énekes rigó Barátposzáta Csilpcsalpfüzike Kék cinege Széncinege Seregély Erdei pinty Csicsörke Zöldike Tengelic Kenderike Meggyvágó Citromsármány Nádi sármány

Kakukk Nyaktekercs Füsti fecske Molnárfecske Erdei pityer Sárga billegető Fülemüle Hantmadár Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Foltos nádiposzáta Énekes nádiposzáta Cserregő nádiposzáta Nádirigó Karvalyposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Kerti poszáta Sisegő füzike Fitiszfüzike

Szürke légykapó Örvös légykapó Sárgarigó Tövisszúró gébics Kis őrgébics

Vonulási stratégia és fészkelő állomány trendek 16 14

Fajok száma

12 10 8

Csökkenő

6

Stabil

4

Növekvő

2 0 állandók (20 faj)

részlegesen és rövidtávon vonulók (31 faj) Vonulási stratégia

hosszútávon vonulók (25 faj)

Vonulási stratégia és állomány trend

Különböző vonulási stratégiájú fajok biodiverzitás indikátorai (+-SE)

Állandók (27 faj)

Részlegesen és rövidtávon vonulók (37 faj)

Hosszútávon vonulók (36 faj)

150%

125%

100%

75%

50%

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Vonulás és élőhely vs. trend Mezőgazdasági élőhelyet használók, FANLH (22 faj)

Erdei élőhelyet használók, FONLH (19 faj

Különböző élőhely típusokat használó, állandó, részlegesen vagy rövidtávon vonuló fajok indikátorai (+-SE)

Vegyes élőhelyet használók, MINLH (22 faj) 200%

175%

150%

125%

100%

75%

50%

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Év

Az általában növekedést mutató rövidtávon vonuló fajok között az agrár élőhelyeket használóknál stagnálás/gyenge csökkenés tapasztalható

Agrár környezetgazdálkodási kifizetések által nagyobb arányban érintett területeken kisebb mértékű volt a biodiverzitás csökkenése!

Az integrált szántóföldi célprogram (cél 1) kifizetések által nagyobb arányban érintett területeken kisebb mértékű volt a biodiverzitás csökkenése 2012-re!

Megállapítások • Magyarországon jelenleg a hosszútávon vonuló és agrár élőhelyeket használó madárfajok mutatnak markáns csökkenést! • Csökkenő madárállományok az agrár élőhelyeken Magyarországon főként az EU csatlakozás óta eltelt időszakban • Az agrár élőhelyek kedvezőtlen természeti állapotának változása az eltérő vonulási stratégiájú csoportoknál is hasonló hatású

Megállapítások

• Az AKG programok által érintett területeken kisebb mértékű a biodiverzitás csökkenésének mértéke, azonban intenzívebb tevékenység szükséges a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében • Hatékony országos monitorozó rendszer (MMM) a mezőgazdasági területek biológiai sokfélesége állapotának folyamatos követésére

Köszönetnyilvánítás • Az MME közel ezer terepi felmérésben résztvevő tagjának • Az RSPB-nek a program kifejlesztéséhez és végzéséhez 1998-2003 során nyújtott anyagi támogatásához • EBCC-nek a módszertani munkához nyújtott szakmai segítséghez • A monitorozó program költségeit a közelmúltban részben (KvVM, VM) és jövőben remélhetőleg jelentősebben anyagilag támogató(k)nak

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Recommend Documents