MŰTRÁGYÁK MŰTRÁGYA: - a kultúrnövények tápanyag-ellátására, a termés növelésére, - a talajból termésekkel felvett tápelemek hatékony pótlására, - a talajtermékenység növelésére, fenntartására alkalmas anyag. A műtrágyák nem természetidegen anyagok, megnevezésük a mesterséges előállítást jelzi: - Természetben található anyagokból (pl. a levegő nitrogénje) szintézissel - Nyersanyagokból (pl. nyersfoszfátok, kálisók stb.) feltárással Pl. az angol „fertilizer” szó = a talaj termékenységét növelő anyag Az a szélsőséges nézet, hogy a műtrágyák mind veszélyes „mérgek”, szakmailag elfogadhatatlan!!
A termésnövelő anyagok – köztük a műtrágyák – forgalomba kerülésének és tárolásának feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 8/2001. (I.26) rendelete tartalmazza.
A műtrágyák csoportosítása: - halmazállapot szerint (szilárd és folyékony) - összetétel szerint (egy vagy több tápelemet, hatóanyagot tartalmazó) - a kijuttatás helye szerint (talaj- és levéltrágyák)
Szilárd halmazállapotú (por, kristályos, granulátum) műtrágyák 1. Egy hatóanyagú (egyszerű, egyedi vagy mono) műtrágyák
2. Több hatóanyagú (összetett, kevert) műtrágyák két vagy több tápelemet tartalmaznak Összetett komplex = valódi összetett műtrágyák (egy képlettel leírható) Összetett kevert = technológiai vagy ipari kevert (nem írható le egy képlettel)
Nitrogén műtrágyák • ammónium-N tartalmúak • nitrát-N tartalmúak • mészammon-salétrom (MAS, pétisó, Linzi-só) • amid-N tartalmúak (karbamid és származékai) • lassú hatású N műtrágyák Foszfor műtrágyák • egyszerű szuperfoszfátok • dúsított (kettős) szuperfoszfátok • koncentrált (hármas vagy triplefoszfát) • ammonizált szuperfoszfátok, mikroelemes szuperfoszfátok • termofoszfátok (pl. Thomas-salak, Rhenánia-foszfát) Kálium műtrágyák • kálisók (40, 50, 60 %-os KCl) • kénsavas káli K2SO4 • káliumnitrát
Összetett műtrágyák NP műtrágyák: ammónium-foszfát, nitrofosz, karboammofosz NPK műtrágyák: ammofoszka, nitrofoszka, karboammofoszka NK, PK vagy NPK + Ca-, Mg-, S + mikroelem-tartalmú műtrágyák Mikroelem-tartalmú műtrágyák: B-, Mn-, Mo-, Zn-, Cu- stb. sók vagy ipari melléktermékek Műtrágya-családok: változó összetételben, a kultúrák igénye szerint
Folyékony halmazállapotú műtrágyák
a) valódi oldatok N-tartalmú: cseppfolyós – vizes ammónia, ammóniakát – és nyomás nélküli oldatok, UAN oldat stb. b) szuszpenziók Összetett szuszpenziós műtrágyák (NP- vagy NPK + további tápelemek)
A műtrágyák minőségi követelményei A műtrágyák minőségi követelményei (fizikai, kémiai paraméterek), hatóanyag-tartalom, a kísérővegyületek megengedhető mennyisége, a mintavételezés szabályai és a vizsgálatok módszerei az érvényes Magyar Szabványokban (MSZ) találhatók. A felmerülő kérdésekben, jogvitákban a vizsgálatokat az erre akkreditált laboratóriumok végezhetik el.
A műtrágyák fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai - a műtrágya formája, halmazállapota (szilárd: por, kristályos, szemcsés = granulátum; folyékony: oldat, szuszpenzió) - hatóanyagforma és hatóanyag-koncentráció (N%, P2O5%, K2O%)
- oldhatóság, (vízoldhatóság) - a szemcse mérete, szilárdsága és eloszlása - savasság (kémiai = szabad savtartalom, fiziológiai, biológiai savasság stb.) - mészindex, sóindex - higroszkóposság (KRL érték), tapadási hajlam - a műtrágyák keverhetősége - fő hatóanyagok (és kísérő vegyületeik) növénytáplálkozási hatásai
A műtrágyák fontosabb tulajdonságai a) Halmazállapot: szilárd vagy folyékony b) Forma: por, kristályos, granulátum /méret, eloszlás/ c) Hatóanyag ← vegyületforma, koncentráció
d) Szemcseszilárdság e) Tapadási hajlam f) Vízoldhatóság
g) Keverés lehetősége h) Savasság (különböző módon érvényesül i)
Higroszkóposság → KRL érték (kritikus relatív légnedvesség)
j)
Kísérő vegyületek és ezek növénytáplálkozási hatásai
k) Mészindex (a savanyító hatás közömbösítéséhez szükséges CaCO3 mennyisége kg/ha) l)
Sóindex (a NaNO3 károsító hatásához viszonyítva, NaNO3= 100%)
b) A granulálással a műtrágyák tulajdonságai kedvezőbbé tehetők e)
Tapadási hajlam csökkentése Higroszkóposság
adalékok púderanyagok szemcsék bevonása (felületkezelés) zsíraminok stb.
f) A magyar műtrágya szabvány (MSZ…) a műtrágyák hatóanyagtartalmát általában a vízoldható vegyületformákra adja meg. g) A műtrágyakeverés feltételei
Szempontok: - kémiai összeférhetőség (kompatibilitás) - fizikai – kémiai tulajdonságok - biztonságtechnikai követelmények - alkalmazástechnológiai követelmények - gazdaságosság (keverési mód, berendezés típusa)
Kémiai összeférhetőség - kedvezőtlen kémiai reakciók (gipsz kiválás, hatóanyag-veszteség, oldhatatlanság, elfolyósodás) - robbanásra hajlamos elegy képződése - szabad savtartalom (oldhatóság, veszteségek!) Fizikai összeférhetőség - KRL érték (Kritikus Relatív Légnedvesség)
- szemcseösszetétel, szilárdság - térfogattömeg, tapadási hajlam, tömörödés
„Bulk blending” keverési eljárás: kijuttatják a keveréket. Feltétele: a műtrágyák azonosnak kell lennie.
a keverőből közvetlenül
szemcseméretének,
fajsúlyának
stb.
Egyszerű műtrágyák keverésekor felmerülő problémák Keményedés (gipszesedés) Ca(H2PO4)2 + (NH4)2 SO4 2 NH4 H2PO4 + Ca SO4
CaSo4 + H2O CaSo4 . H2O Hatóanyag-veszteség 2 NH4 NO3 + CaCO3 = Ca(NO3)2 + (NH4)2 CO3NH3+CO2+H2O
Elfolyósodás Ca(H2 PO4)2 + 2 NH4NO3.nH2O Ca(NO3)2.nH2O + 2 HN3H2PO4 Robbanásveszély
NH4NO3 + KCl Robbanásra hajlamos! Oldhatatlanság Ca(H2PO4)2 . H2O + NH NH4H2PO4 + CaHPO4 + H2O
2 CaHPO4 + 2 NH3 + CaSO4 Ca3(PO4)2 + (NH4)2 SO4 3 CaHPO3 + 2 NH3 Ca3 PO4 + (NH3)2 H PO4
h) A savasság formái Kémiai
- (szabad savtartalom pl. H2SO4, H3PO4 okozza), a szabvány szerint max. 3,5 % lehet.
Fiziológiai
- a gyökerek szelektív ionfelvétele pl. (NH4) SO4 okozza
Biológiai
- pl. NH4-N és NH2-H nitrifikáció HNO3
Adszorpciós
- kolloidokon (fiziko-kémiai)
Kilúgzási
- jól oldódó vegyületek a csapadékkal kilúgzódnak
i) Higroszkóposság = nedvszívó képesség KRL = kritikus relatív légnedvesség, higroszkóposság
elfolyósodás 30 oC-on
Egyes műtrágyák higroszkóposság szerinti osztályozása
Higroszkóposság
KRL érték
Műtrágya
Nem higroszkópos
> 80
KCl, konc. szuperfoszfát
Gyengén higroszkópos
70 – 80
Karbamid
Higroszkópos
60 – 70
MAS, pétisó
Erősen higroszkópos
< 60
NH4NO3, Ca(NO3)2
A műtrágyák keverésekor a keverék higroszkópossága mindig nő, tehát a KRL-érték drasztikusan csökken! KRL:
karbamid + ammónium-nitrát = keverék 75,2 59,4 18,1
pl. (NH4)a SO4 Szuperfoszfát NH4NO3 Ca(NO3)2 KCl
Mészindex - 100 + 20 - 60 + 60 - 40
Sóindex 69 % 8% 61 % 53 % 21 %
pH 4,6 3-4 4,5 8,7 7,0
A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák keverési lehetőségei
Ammónium-szulfát
SP, TSP, DAP, KCl, KN, KS
U, MAS, CaN
Pétisó (MAS)
KCl, MAS
CaN, KN, AS
SP, TSP, U
Karbamid (U)
KS, U, AS
KCl, SP, TSP, DAP
CaN, MAS, KN
Szuperfoszfát (SP)
KCl, KS, SP, TSP, AS
KN
U, CaN, MAS
Triplefoszfát
KCl, KS, SP, TSP, DAP, AS
U, KN
CaN, MAS
Kálium-klorid
KCl, KS, SP, TSP, DAP, AS, MAS
U
CaN
Kálium-szulfát
KCl, KS, SP, TSP, DAP, U, AS, KN
MAS, CaN
Jelzés: korlátozás nélkül keverhető keverhető, de nem tárolható nem keverhető
NITROGÉN MŰTRÁGYÁK Műtrágya
ÖSSZETÉTEL
N%
AMMÓNIUM-VEGYÜLETEK Ammóniumnitrát (AN)
NH4NO3
34
NH4NO3 +CaCO3
25-28
NH4NO3 +CaCO3 * MgCO3
28
(NH4)2SO4
21
Káliumnitrát (KN)
KNO3
13
Nátriumnitrát (NaN)
NaNO3
16
Kalciumnitrát (CaN)
Ca(NO3)2 * H2O
12
Mészammonsalétrom (mas), pétisó Dolomitos pétisó
Ammóniumszulfát (AS) NITRÁT-VEGYÜLETEK (fémnitrátok)
AMID-NITROGÉNT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK (karbamid és származékai) Karbamid (U) KarbamidAldehid-kondenzátumok (Formurin- Mg, Ibdu, Cdu) Bevonatos-karbamid
Paramid
CO(NH2)2
46
Formaldehid-kondenzátum Izobutil-, kroton-aldehid - kondenzátumok stb.
30-34
Változó bevonattal
30-36
Paraffin-zsírsav bevonat
41
FOSZFOR MŰTRÁGYÁK Műtrágya
Összetétel
Közvetlenül hasznosítható+ P2O5%
Szuperfoszfát (sp)
Ca(H2PO4)2 + CaSO4
17-20
Dúsított szuperfoszfátok
Ca(H2PO4)2 + CaSO4
18-46
Ca(H2PO4)2
42-52
Triple szuperfoszfát (Tsp) Ammonizált szuperfoszfát Termofoszfátok* Thomas salak*
CaHPO4 + NH4H2PO4
17-18+3-5% N
CaNaPO4
24-28
Változó
14-20
*Magyarországon nem forgalmazzák +A közvetlenül hasznosítható foszfor hatóanyag a vízben, ill. ammóniumcitrátban oldható formákat tartalmazza.
KÁLIUM MŰTRÁGYÁK Műtrágya
K 2O %
60 %-os kálisó (KCl)
Min.60
Káliumnitrát (KNO3)
45
Patentkali (K2SO4)
30
Magnesia Kainit (nyers kálisó +Mg)
11
40%-os kálisó (KCl)
38-42
50%-os kálisó (KCl)
48-52
Káliumszulfát(K2SO4)
48-52
Káli-kamex
38-42
Korn-Káli (KCl)
40
Összetett műtrágyák 1) Valódi összetett = komplex műtrágyák oAmmónium foszfátok – NP tartalmú műtrágyák
MAP, DAP, MgNH4PO4, stb. oKálium-metafoszfát -
KPO3
2) Összetett kevert
a)technológiailag kevert b)iparilag kevert 1. Összetett komplex műtrágyák Műtrágya
Összetétel
Hatóanyag-tartalom %
Monoammónium foszfát
NH4H2PO4
52 % P2O5 és 11 % N
Diammónium foszfát
(NH4)2HPO4
54 % P2O5 és 21 % N
Mg-ammónium foszfát
MgNH4PO4
40 % P2O5, 8 % N és 14 % Mg
Kálium metafoszfát
KPO3
60 % P2O5 és 40 % K
2. a.) Összetett technológiailag kevert műtrágyák NP vagy NPK tartalmúak + mikroelem kiegészítés Nitro-ammo-fosz (nitro-ammo-fosz-ka), karbo-ammo-fosz (karbo-ammo-fosz-ka) Nitro-fosz-ka + mikroelem kiegészítés A nyersfoszfátok salétromsavas vagy kevert feltárásával állítják elő, majd KCl hozzáadás.
savas
Néhány ismert összetett technológiailag kevert műtrágya Műtrágya
Összetétel
Hatóanyag-tartalom %
Mikramid
N + K + Mg + mikroelemek
45 % N, 0,5 % K2O és 3 % (Mg, Fe, Cu, Zn, Mo, B)
Kemira Power műtrágyák
NPK + CaMgS mikroelemek
Változó összetételben
Kemira Cropcare Műtrágya Család
NPK + CaMgS mikroelemek
Változó összetételben
TC teljes szántóföldi trágyák
NPK + CaMgS mikroelemek
Változó összetételben
TC teljes kertészeti trágyák Volldünger (linz, ausztria)
NPK + CaMgS mikroelemek
Változó összetételben
NPK + Mg + mikroelemek
14 % N, 7 % P2O5, 20 % K2O (szulfát) és 1 % (Fe, Cu, Mn, B stb.)
2. b.) Összetett iparilag kevert műtrágyák Az iparilag kevert műtrágyákat kevés víz hozzáadásával, majd granulálással („hideg” v. „meleg” granuálás) állítják elő. Pl. AN, TSP és KCl vagy AN, DAP és KCl stb.
A gyártás során lejátszódó folyamatok: a.) fizikai
– oldódás, kristályosodás
b.) kémiai -- a komponensek kémiai reakciói
c.) szerkezeti stabilizálás -- granulálás (szemcsézés) Az egyre gyakoribb melegen granuláló eljárás előnyei: a)változtatható hatóanyag-arányok*, b.) kedvező fizikai paraméterek** b)egyenletes hatóanyag-eloszlás a szemcséken belül c)jobb kijuttathatóság *Igény szerinti hatóanyag-összetétel → tápelem arányok **Az adalékanyagokkal (dolomit, alginit, bentonit stb.) a tulajdonságok kedvezőbbé tehetők
Néhány ismert összetett iparilag kevert műtrágya Műtrágya
Összetétel
Hatóanyag-tartalom %
Péti Kevert NPK
NPK
16,5 :16,5:16,5 15:15:15
NPK Kevert Műtrágya Család (Tiszamenti Vegyiművek, Szolnok)
NPK + CaMgS + mikroelemek
Változó összetételben
KEMIRA KEMISTAROPTIMA MŰTRÁGYÁK
NPK + CaMgS + mikroelemek
Változó összetételben
PERETRIX (Agroterm Kft. Peremarton)
NPK
Változó összetételben Pl. 8:21:21
PERETRIX XYZ MIKROELEMES PERMETTRÁGYA CSALÁD (Agroterm Kft. Peremarton)
NPK + CaMgS + mikroelemek
Változó összetételben
A MŰTRÁGYÁZÁS AGRONÓMIAI SZEMPONTJAI NPK műtrágyázás módja és ideje
Alkalmazási mód ill. idő -alaptrágyázás -kiegészítő trágyázás A., Alaptrágyázás
P és K műtrágyákkal
A/1 Évenkénti rendszeres adagolás a növény igénye szerint
A/2 Tartalékoló trágyázás (előtrágyázás) 2-3 évre előre A/3 Feltöltő trágyázás - Ellátottság megnövelése Pl. K műtrágyánál 500kg K20/ha ->”melioratív” K adag,
hat az agyagásványok átalakulására is (illitesedés)
B., Kiegészítő trágyázás Vetéssel egyidejűleg vagy tenyészídő alatt B/1 Sor – vagy fészektrágyázás Pl. „starter” P trágyázás B/2 Fejtrágyázás -> állománykezelés Pl. gabonák tavaszi N-trágyázása Öntöző oldattrágyázás (FERTIGATION pl. KNO3-al) B/3 Levéltrágyázás (permetező trágyázás) -Kis koncentrációban!
Max. 1-2%-os
-Növényvédőszerekkel kombináltan -Főleg N és mikroelemek utánpótlására (pl. Mikramid)
A műtrágyázás agrokémiai alapjai 1. Növény biológiai sajátossága a tápanyagformák szerint a tápanyagfelvétel dinamikája tenyészidőben átlagos tápanyagforgalma tápanyagigénye, trágyaigénye
2. Talaj tápanyagtartalom
összes felvehető (oldható)
tulajdonságai: fizikai (szemcseméret, víz, levegő) kémiai (pH, összetétel) biológiai (mikrobiológiai tevékenység)
3. Műtrágya oldhatóság higroszkóposság hatóanyag-tartalom kísérő anyagok 4. Talaj – műtrágya kölcsönhatása talaj hatása a műtrágyára: átalakulás (NH4 → NO3 – N2) veszteség (gáz, kimosódás, fixáció) oldhatóság megváltozása műtrágya hatása a talajra: savanyító hatás sókoncentráció mozgékony vegyületek képzése
Műtrágya hasznosulás Műtrágya- hatóanyag hasznosulása, érvényesülése (a kijuttatott hatóanyag %-ában) Legpontosabban: izotópjelöléssel Számítással: az ún. különbségmódszerrel 1. Hasznosulási koefficiens számítása Függ: a műtrágya mennyiségétől a talaj tápanyagtartalmától a talaj tápanyag-szolgáltató képességétől a talaj pH-tól, CaO3- tartalmától a talaj adszorpciós viszonyaitól Hasznosulási % = [(A-B)/C] * 100
ahol
A= trágyázott növény tápanyagtartalma kg/ha B= trágyázatlan növény tápanyagtartalma kg/ha C= alkalmazott műtrágya ( v. szerves trágya) hatóanyag mennyisége kg/ha
Ezzel az ún. különbségmódszerrel a látszólagos hasznosulás számítható, mert nem azonosítható, hogy a trágyából vagy a talajból vették-e fel a tápanyagot a növények. 100kg hatóanyagból átlagosan hasznosul: N
P2O5
K 20
40-80kg
15-35kg
40-70kg
(Debreczeni Béla 1972,1988) 2. A tervezett termés tápanyagigénye és hatóanyagszükséglete alapján
A kijuttatott tápanyagok figyelembevétele Általában: 3 éves hasznosulás
érvényesülése
->
utóhatás
Nitrogén műtrágyák alkalmazása
Felhasználás: - alaptrágyaként - kiegészítő műtrágyázással (fejtrágyázás, levéltrágyázás) Szempontok: - hatóanyagforma - kémiai és fiziológiai hatás (savas, semleges, lúgos) (NH4)2 SO4 CO(NH2)2 Ca(NO3)2 - a talaj kötöttsége - felhasználandó adag - növény specifikus igénye
Általános javaslat: Műtrágya
Alaptrágyázás
AN, MAS (Pétisó) Vetés előtt
Kiegészítő trágyázás Megosztva ill. fejtrágyázással
AS
Vetés előtt
U
Vetés előtt talajba munkálva
Ca(NO3)2
Vetés előtt Fejtrágyázással
Öntözővízzel is
KNO3
Vetés előtt
Öntözővízzel is Intenzív kultúráknál tápoldatként
Fejtrágyázással Levéltrágyázással
Tavaszi N fejtrágyázás: - a talaj ásványi N tartalma ill. - növényanalízis (levélanalízis) eredmények ismeretében
Karbamid felhasználása: - Alkalmazható szilárd (talajba) és folyékony (levélre) halmazállapotban egyaránt
- Célszerű néhány héttel vetés előtt kijuttatni a lebomláshoz ( ammonifikáció átmeneti pH növekedés nagy ammónia-koncentráció csírázásgátló hatás
nitrifikáció pH csökkenés ) - Gyorsan be kell munkálni a talajba. - Élénk mikrobiológiai tevékenységű talajokon alkalmazzuk!
- Bomlásakor ( > 100 oC) mérgező biuret képződik A MSZ szerint a biurettartalom max. 1,5 % lehet! - K-műtrágyákkal jól keverhető szuperfoszfáttal csak közvetlenül kijuttatás előtt!
Foszfor műtrágyák alkalmazása Felhasználás: főleg alaptrágyaként (kisebb mértékben kiegészítő trágyaként) Szempontok: - hatóanyag oldhatóság, szemcseméret - talajtípus (kötöttség, pH stb.) - erőteljes lekötődés immobilizáció - növény specifikus ill. fejlettségi stádiumtól függő igénye Javaslat: - Őszi egyenletes kiszórás alapműveléssel (szántás, tárcsázás) bedolgozás - Tartalékoló trágyázás ellátottság növelésére (nemcsak vízoldható formák alkalmazhatók!) - Starter trágyaként sorba adagolás Lokális kijuttatás sor alá 4-5 cm-re Vízoldható hatóanyagforma célszerű Növény igénye szerint csírázáskori P-szükséglet fedezésére (általában ~ 5 – 20 kg P2O5/ha)
Kálium műtrágyák alkalmazása Felhasználás: főleg alaptrágyaként (kismértékben kiegészítő) pl. starter Szempontok: - hatóanyag (forma + kísérőionok) - talajtípus (kilúgzódás, fixáció) - felhasználandó adag, pl. feltöltő trágyázás - növény specifikus igénye - talajsavanyodás kilúgzási savasság: Ca-ban szegényedés Általános javaslat: - Őszi egyenletes kijuttatás alapműveléssel való bemunkálás - Homoktalajokon tavaszi kijuttatás - Klorid-érzékeny növényeknél K2SO4, KNO3 vagy őszi kijuttatás! - Tartalékoló trágyázás – ellátottság növelésére (Agyagásványok telítése, kedvező visszaalakulása szmektitek +K illitesedés!) 2 – 3 évre előre történő adagolás „Melioratív K – adag”: 500 – 1000 kg K2O/ha
Összetett műtrágyák alkalmazása Felhasználás: - Agrokémiai - Agronómiai szempontok - Ökonómiai - Növény specifikus igénye - Technikai-műszaki adottságok Általános javaslat: Tápanyag-arányok figyelembevétele! N:P:K Kiegészítés: egyedi műtrágyákkal Keverés feltételeit figyelembe kell venni! (Bulk-blending) Előny: kedvezőbb tápanyagfelvételi lehetőség a növények számára Korszerű, összetett műtrágyák alkalmazása (az adott kultúra specifikus igényei szerinti tápelem-arányokat tartalmazó műtrágya (pl. kalászosok, cukorrépa, szőlő stb.) vagy igény szerinti összetételben műtrágya-családok
Folyékony műtrágyák alkalmazása Rendszerint alaptrágyaként Felhasználás: kb. 50 km-es körzetben gazdaságos Szempontok: előnyösebb mozgatás előnyösebb kijuttatás kombinálhatóság: - növényvédelmi - agrotechnikai egyenletesebb kijuttatás Több lehetőség az igény szerinti tápelem-arány beállítására.
A NITROGÉN MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ KÖLCSÖNHATÁSA 1.
Ca–al jól ellátott talajokon Ca2+
Ca2+ Ca2+
talaj
+ 2 NH4NO3
talaj
NH4+ + Ca(NO3)2 vagy HNO3 NH4+
H+
lemosódás 2. Ca-al kevésbé jól ellátott talajokon, H+ túlsúlynál H+ TALAJ Ca2+ H+
Ca2+ + (NH4)2SO4
TALAJ NH4+ NH4+
+ H2SO4 VAGY CaSO4
A karbamid és a talaj kölcsönhatása
3. CO(NH2)2
H2 O
+
2 NH3
CO2
+
NH3
UREÁZ
CO2
2 NH3
CO2
+
H2 O
+
CO2
CO2
ENZIM
(NH4)2CO3
CO2
+
(NH4)2CO3
NH4HCO3 +
H2 O
CO2
NH4OH
CO2
(LOKÁLIS LÚGOSÍTÁS)
nitrifikáló (NH4)2CO3
+
4 O2
2 HNO3
+ 3 H2O
+ CO2
baktériumok
Ca-al jól ellátott talajokon 2 HNO3
+ CO2
CaCO3
Ca(NO3)2
+ CO2
H2 O
+ CO2
CO2
A FOSZFOR MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ KÖLCSÖNHATÁSA
A műtrágya lekötődése → immobilizáció
1.
SEMLEGES pH-JÚ TALAJOKON
Ca(H2PO4)2 + Ca(HCO3)2
2 CaHPO4 * H2O + CO2
LÚGOS pH-JÚ TALAJOKON
2.
Ca(H2PO4)2 + 2Ca(HCO3)2 Ca(H2PO4)2
Ca2+
Ca3(PO4)2 *4H2O + 4 CO2 CaHPO4
Ca2+
Ca2+
Ca3(PO4)2
F, Cl, OH
Ca
2+
Ca + Ca(H2PO4)2
TALAJ
TALAJ
2+
Ca
Ca
H
+
+ 2 CaHPO4
H+
Ca2+
H+ + CaHPO4
TALAJ
2+
TALAJ
2+
H+
H
+
+ Ca3(PO4)2
APATIT
3.
SAVANYÚ TALAJOKON
Ca(H2PO4)2 + 2 Al(OH)3 Ca(H2PO4)2 + Fe(OH)3
2 AlPO4 + Ca(OH)2 + 4 H2O FePO4 + CaHPO4 + 3 H2O SAVANYODÁS
TALAJ JÓL OLDÓDÓ P VEGYÜLETEK
EGYRE KEVÉSBÉ OLDÓDÓ P VEGYÜLETEK
IMMOBILIZÁCIÓ
OLDHATATLAN P VEGYÜLETEK
EGYENSÚLYI IMMOBILIZÁCIÓ
MOBILIZÁCIÓ
FOLYAMAT
A mobilizációt elősegítő folyamatok A) BAKTÉRIUMOK NITRIFIKÁCIÓ
2 HNO3 TEVÉKENYSÉGE
HNO3
Ca3(PO4)2
Ca(H2PO4)2 + Ca(NO3)2 LEMOSÓDÁS, KILÚGOZÓDÁS
B) TIOBAKTÉRIUMOK
2 H2SO4
H2SO4 Ca3(PO4)2
CaHPO4 + CaSO4 H2SO4
2 CaHPO4
Ca(H2PO4)2 + CaSO4
C) CELLULÓZBONTÓ BAKTÉRIUMOK
2 H2CO3
H2CO3
Ca3(PO4)2
2 CaHPO4 + Ca(HCO3) 2 + CaCO3 H2CO3
2 CaHPO4
Ca(H2PO4)2 + Ca(HCO3) 2 + CaCO3
A KÁLIUM MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ KÖLCSÖNHATÁSA Ca2+
Ca2+ + 2 KCl
TALAJ Ca
2+
TALAJ K
K
+ CaCl2
+
+
LEMOSÓDÁS, KILÚGZÁSI SAVASSÁG
H+ Ca2+
TALAJ
+ K2SO4
K+ TALAJ
H+
H+
+ H2SO4
K+
H+ TALAJ
Ca2+
Ca2+ Ca2+
+ KNO3
TALAJ
K+ K+
+ HNO3
A K műtrágyák talajsavanyító hatása számos kísérlet eredménye szerint erősebb, mint a N vagy P műtrágyáké, ezért a meszezésről gondoskodni kell!
