2012.03.13. kedd
Elfogadhatatlan a magyar kohéziós támogatás felfüggesztési javaslata Az orbáni politika lépéskényszerbe hozta az Európai Bizottságot Csak a független bíróságok élvezik a bizalmat Az EU túllépett a legnehezebb időszakon, de új kihívások előtt áll Női kvóta: világos kötelezettségvállalásra van szükség Az MSZP reméli, nem fagyasztják be a Magyarországnak szánt támogatást Időzített bombák ketyegnek az egészségügyben
Se busz, se vonat Újabb történelmi csúcson az üzemanyagok ára Közlemény Válasz Molnár Csaba nyílt levelére Nyílt levél a belügyminiszterhez
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Elfogadhatatlan a magyar kohéziós támogatás felfüggesztési javaslata Elfogadhatatlannak és méltánytalannak nevezte Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy függesszenek fel közel 500 millió euró kohéziós - felzárkóztatási - uniós támogatást Magyarország esetében.
Tabajdi hétfőn késő este, az EP strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások
között
adott
hangot
ezen
álláspontjának.
Az uniós tagállami kormányok pénzügyminiszterei kedden Brüsszelben döntenek az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény indítványáról, amelyet Olli Rehn gazdaságipénzügyi bizottsági alelnök azzal az aggodalommal indokolt, hogy brüsszeli számítások szerint jövőre Magyarország költségvetési hiánya újra túllépheti a 3 százalékos határt. "Fontos összeurópai kérdés, hogy szabad-e a kohéziós támogatások megvonásával
büntetni azokat az országokat, amelyek amúgy is nehéz költségvetési és gazdasági helyzetben vannak" - mondta az MSZP EP-delegációjának vezetője. A pénzügyi fegyelmet - tette hozzá - minden kormánynak be kell tartania, "de még ha egy kormány meg is érdemli a szankciókat, a kohéziós politika forrásainak megvonása az önkormányzatokat, a régiókat, a vállalkozásokat, a lakosságot bünteti, ezért is igazságtalan" - vélekedett. Tabajdi Csaba feltette a kérdést, hogy az Európai Bizottság vajon ugyanígy meg kívánjae
büntetni
"Félreértés
Spanyolországot
ne
ellenkezőleg"
legyen: -
nem
is
a
Spanyolország
hangsúlyozta.
Hangot
adott
túlzottdeficit-eljárás megbüntetését azon
keretében.
szeretném,
aggodalmának,
éppen
hogy
a
pénzügyminiszterek tanácsának keddi ülésén "sem lesz több gazdasági ésszerűség és politikai bölcsesség, mint az Európai Bizottság korábbi döntésekor".
Kárpáti János, az MTI tudósítója
Az orbáni politika lépéskényszerbe hozta az Európai Bizottságot "Szabad-e a kohéziós támogatások megvonásával büntetni azokat az országokat, amelyek amúgy is nehéz költségvetési és gazdasági helyzetben vannak? Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi fegyelmet minden kormánynak be kell tartania. A támogatások felfüggesztése azonban nem a Fidesz kormányra helyeznek nyomást, hanem az önkormányzatokat, a régiókat, a vállalkozásokat, és végső soron a magyar embereket bünteti. Ezért méltánytalannak és elfogadhatatlannak tartom, hogy hazánkat a kohéziós források megvonásával sújtsa az Európai Unió. Bár felelős az Orbán kormány is, de az Európai Bizottság nem mérhet kettős mércével" - mondta Tabajdi Csaba az MSZP EP delegációvezetője napirendelőtti felszólalásában az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A szocialista képviselő aláhúzta, hogy az uniós intézmények nem mérhetnek kettős mércével. "Ha a 8%-os hiánnyal küzdő Spanyolország esetében nem élt ilyen javaslattal a Bizottság, akkor a fejlesztési támogatások felfüggesztése Magyarországgal szemben sem méltányos. Az MSZP EP delegációja továbbra is mindent megtesz Brüsszelben az Orbán
kormány
nacionalista
gazdaságpolitikájának
és
antidemokratikus
belpolitikájának ellensúlyozására, hogy Magyarország elkerülje az uniós támogatások megvonását."
A szocialisták brüsszeli vezetője úgy fogalmazott "félő, hogy a pénzügyminiszterek tanácsának ülésén sem lesz több gazdasági ésszerűség és politikai bölcsesség, mint az Európai Bizottság korábbi döntésekor. Ésszerűtlen döntést hozott az Európai Bizottság, amikor Magyarország esetében 495 millió euró, azaz 142 milliárd forint támogatás felfüggesztését javasolta. Világos, hogy az intézkedést az Orbán kormány elhibázott, nacionalista gazdaságpolitikája váltotta ki, ám annak következményeit már nem a kormány, hanem a magyar állampolgárok kénytelenek elviselni. Tabajdi ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy "amennyiben a pénzügyminiszterek a támogatások megvonásáról döntenek, az Orbán kormánynak még mindig hat hónap áll rendelkezésére, hogy hathatós intézkedésekkel csökkentse az államháztartási hiányt és ezzel elkerülje az uniós források megvonását."
Csak a független bíróságok élvezik a bizalmat Elegendő uniós forrást kell biztosítani a bírók, jogászok képzésére - hangsúlyozta hétfő esti felszólalásában Göncz Kinga az EP plenáris ülésén. A szocialista EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy a jogászok ne csak az uniós jog betűjét, hanem a szellemét is magukénak érezzék. "A közös piac, a tőke, a szolgáltatások, a munkaerő szabad áramlása az unió legfontosabb vívmányai. Egyre több határon átnyúló kapcsolat jön létre személyes és üzleti téren is. Ez szükségessé teszi a határon átnyúló polgári jogi, kereskedelmi, családi jogviták megoldását tagállami szinten, és a tagállami bíróságok ítéleteinek, határozatainak kölcsönös elismerését is" - mondta Göncz Kinga az Igazságügyi képzésről rendezett hétfő esti parlamenti vitában. "De a szabad mozgásnak a feltétele is, hogy az európai polgárok megbízzanak az egyes tagállamok jogbiztonságában, a jogalkalmazók felkészültségében, a bíróságok politikai befolyástól mentes működésében, függetlenségében" - tette hozzá a képviselő. "Fontos tehát egymás jogrendjének megismerése, a jogászok számára a közös európai normák és irányelvek ismerete, megfelelő alkalmazása. A 2014-2020 közötti időszakra szóló Jogérvényesülés program árnyék jelentéstevőjeként fontosnak tartom, hogy elegendő és jól felhasznált forrás álljon rendelkezésre a bírók, jogászok felkészítésére, a bizalom megteremtésére, a feltételek garantálására.
Elengedhetetlen, hogy a jogászok ismerjék és alkalmazzák az uniós jogot, és ne csak annak betűjét, de a szellemét is magukénak érezzék" - fejezte be felszólalását Göncz Kinga.
Az EU túllépett a legnehezebb időszakon, de új kihívások előtt áll "A gazdasági válság kitörése óta a márciusi EU csúcs volt az első találkozó, amely nem válságtanácskozással, nem tűzoltással telt. Az Európai Unió túllépett a legnehezebb időszakon, úgy tűnik, hogy a piacok végre megnyugszanak, és lassan stabilizálódik az euróövezeti államok gazdálkodása. Az uniós döntéshozók azonban még nem dőlhetnek hátra. Gazdasági téren legalább két nagy kihívással meg kell birkózniuk a közeljövőben: be kell indítani a gazdasági növekedést, munkahelyeket kell teremteni és meg kell oldani az euró, mint fizetőeszköz továbbra is fennálló szerkezeti problémáját" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a képviselők a márciusi európai tanácsülés eredményeit értékelték. A szocialista képviselő kiemelte, hogy a tagállamok többségében ugyan sikerült megfékezni a költségvetési hiányt, de nem sikerült beindítani a gazdaság növekedését. "Növekedés nélkül hosszú távon kezelhetetlen az államadósság és nem teremthetőek új munkahelyek sem. Egyszerre van szükség költségvetési fegyelemre és átfogó uniós növekedési programra, a munkahelyteremtést ösztönző uniós fejlesztési csomagra." Tabajdi Csaba arra is felhívta a figyelmeztetett, hogy továbbra sem megoldott az euró, mint közös fizetőeszköz alapvető szerkezeti problémája. "A euróövezeti válság során kiderült, hogy az egységes valuta nem képes kezelni az övezethez tartozó országok eltérő versenyképességi szintjét. Az euró elfedte és elfedi a versenyképességből adódó problémákat, a tagállami önálló árfolyampolitika hiánya pedig leszűkítette a nemzeti gazdaságpolitikák korrekciós lehetőségét. A legfőbb gond azonban az volt, hogy lehetővé vált a hatalmas államháztartási hiány olcsó hitelből történő felelőtlen finanszírozása. Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország gazdasági nehézségei, államcsődközeli helyzete nem csak az érintett országok, de az euró közös kudarcát is jelentették. A közös valuta ezért alapvető reformra szorul!" - zárta felszólalását a szocialisták brüsszeli vezetője.
Női kvóta: világos kötelezettségvállalásra van szükség „A jelenlegi elfogadhatatlan helyzet javítása érdekében az Európai Unió és a tagállamok részéről egyértelmű kötelezettségvállalásra van szükség, amelynek kötelező erejű intézkedéseket – köztük a nemi kvóták bevezetését – is magában kell foglalni” – mondta dr. Gurmai Zita európai parlament képviselő az EP hétfői plenáris ülésén, Strasbourgban. A hétfői vitát követően a képviselők ma nagy többséggel elfogadták az erről szóló javaslatot. Az Európai Parlament hétfőn a nemzetközi nőnaphoz kapcsolódóan a nemek közötti esélyegyenlőségről tartott vitát, ahol a képviselők elemezték a nők és a férfiak közötti egyenlőségéről szóló 2011. évi jelentést, valamint a nők politikai döntéshozatalban való részvételével foglalkozó állásfoglalást. Ezt követően, a képviselők ma adták le szavazataikat, melynek eredményeképpen a parlament nagy többséggel elfogadta a javaslatot. A hétfői felszólalásában az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetét vezető magyar politikus emlékeztetett rá: a nők és férfiak közötti bérezési különbségek elfogadhatatlan szinten vannak. A nők elleni erőszak évente több ezer áldozatot követel, a szexuális és reproduktív egészségügyi jogok sérülnek, miközben a nőknek a munkaerő-piacon nap, mint nap nehézségekkel kell megküzdeniük. „Mindezen problémák megoldásához mindenekelőtt politikai akaratra van szükség. Ezért szorgalmazom, hogy a nők minél nagyobb számban képviseltessék magukat a döntéshozói pozícióban” – hangsúlyozta Gurmai Zita, hozzátéve, hogy a gazdasági válság sem jelenthet elegendő indokot arra, hogy az esélyegyenlőség fontossága háttérbe szoruljon. Az Európai Parlament az idei nemzetközi nőnapot az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve köré építette, utalva arra, hogy az európai nők még ma is átlagosan 17 százalékkal kevesebbet keresnek az azonos munkakörben dolgozó férfiaknál. Az elmúlt héten az EP a témában a nemzeti partnerekkel együtt szervezett konferenciát, amelyen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Viviane Reding európai biztos is részt vett. Mai szavazáson pedig, a képviselők megszavazták a jelentést. Az EP tehát támogatja, hogy ezentúl kötelező erejű jogszabály biztosítsa a nők minimális részvételi arányát az európai vállalatok vezetőségi testületeiben.
Az MSZP reméli, nem fagyasztják be a Magyarországnak szánt támogatást Az MSZP reméli, az uniós pénzügyminiszterek keddi találkozójukon nem döntenek úgy, hogy befagyasztanak Magyarországnak szánt kohéziós pénzeket. Harangozó Gábor, az Európa Tanács MSZP-s tagja, országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: bár Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikája minden okot megadott az Európai Unió pénzügyminisztereinek arra, hogy kényszerítő intézkedésekkel bírják rá a magyar kormányt a költségvetés kiszámítható és fenntartható pályára állítására, az MSZP mindennek ellenére kéri az EU-s tárcavezetőket, ne hozzák meg ezt a döntést, a támogatás befagyasztása ugyanis kifejezetten hátrányosan érintené Magyarországot. Ha az unió megvonná a kohéziós támogatásokat, tovább növelné a bajt - figyelmeztetett. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: Spanyolország hasonlóan nehéz költségvetési helyzetbe került, mint Magyarország, a spanyolokkal szemben azonban nem alkalmaztak ugyanilyen kényszerítő intézkedéseket. "Azt pedig végképp méltánytalannak tartanánk, ha egyfajta kettős mérce alakulna ki az EU-ban, és egyes tagállamokra vonatkoznának bizonyos szabályok, másokra nem" - hangsúlyozta. Harangozó Gábor egyúttal felszólította a kabinetet: minden szükséges intézkedést tegyen meg a következő fél évben - ha lehetőséget kap rá -, hogy elkerülhető legyen Magyarország megbüntetése. A kedd délutáni hírek arról szóltak, az uniós pénzügyminiszterek fontolóra veszik, hogy esetleg elhalasztják a döntést 495 millió euró befagyasztásáról a magyar kohéziós alapból. A Reuters brüsszeli tisztviselőkre és diplomáciai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Ausztria és Németország javasolta a lépés elhalasztását júniusig. Az MSZP sajtótájékoztatója után Brüsszelben bejelentették: az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban haladéktalanul hatályon kívül helyezik.
Időzített bombák ketyegnek az egészségügyben Az MSZP szerint "időzített bombák ketyegnek az egészségügyben", amelyekről nem lehet tudni, hogy mikor robbannak fel. Kökény Mihály, a szocialisták egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke keddi sajtótájékoztatóján ilyen időzített bombának nevezte a pályaelhagyást, a kórházi leépítéseket és a gyógyszerkassza "lebegtetett megszorításait". Az egykori egészségügyi miniszter azt mondta, hogy ezeket a bombákat hatástalanítani lehetne, de úgy tűnik, hogy Szócska Miklós és az egészségügyi államtitkárság csak sodródik és nem rendelkezik megfelelő eszközökkel. A pályaelhagyás fő okaként a bérek csökkenését nevezte meg. Közölte, 2011-ben az egészségügyben dolgozók nettó átlagkeresete 8 százalékkal zuhant és mára már nem éri el a 120 ezer forintot. Hozzátette, hogy ezt a helyzetet csak súlyosbította az adójóváírás kivezetése. A miniszterelnöknek egy a közelmúltban, a Békés Megyei Hírlapban megjelent nyilatkozatára hivatkozva az ellenzéki politikus azt mondta, a kormány nem szán nagyobb összegeket a béremelésre. Szavai szerint a kabinet egyedül csak a chipsadó bevételeit jelöli meg felhasználható forrásként, a helyenként emlegetett uniós támogatásokra pedig nem lehet tartós bérkötelezettségeket vállalni. Az MSZP szerint viszont csak politikai elhatározás kérdése, hogy államháztartási átcsoportosításokkal és egy igazságosabb közteherviselést biztosító adórendszer bevezetésével a döntéshozók megteremtsék az egészségügyi bérek javításának fedezetét – jelentette ki. A kórházi átalakításokról a sajtóban megjelent információk kapcsán elismerte, hogy szükség van a változásokra, de mint mondta, ezekre csak kiszámítható, kemény tárgyalások eredményeként kerülhet sor. Kökény Mihály érthetetlennek tartja, hogy nem hozzák nyilvánosságra a döntéseket, noha úgy tűnik, hogy azok már megszülettek. Mint mondta, az szivárgott ki, hogy 2500 aktív ágy szűnik meg, de arról nem szól a fáma, hogy ez hány kórház megszűnését jelenti majd. Az MSZP elvárja, hogy az államtitkárság fejezze be a titkolózást, ossza meg a
döntéseket a közvéleménnyel – mondta a politikus. Kitért arra is, hogy "csönd van (...) a gyógyszerkasszát érintő új megszorításokról". Kijelentette, hogy amikor a kabinet arról beszél, hogy az emberek sokat költenek gyógyszerre, akkor nem veszi figyelembe a gyártókra kirótt befizetési kötelezettségeket, pedig ha ezeket az összegeket is hozzászámolják, kiderül, hogy 2009-ben a bruttó hazai össztermékből annyit költöttünk gyógyszerekre, mint a hasonló országok. Ha a "Széll Kálmán-terv menetrendje szerint halad a gyógyszerkassza kiürítése", akkor a gyógyszeripart sújtó extraadók levonása után jövőre körülbelül a GDP fél százalékát fogjuk a patikaszerek támogatására fordítani, ami példátlanul szerény eredmény mondta Kökény Mihály.
Se busz, se vonat A napokban nyilvánosságra került menetrendi tervezet szerint idén áprilistól 412, közöttük 58 Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megyei vonatot szüntetne meg a MÁV. Felháborítónak tartjuk, hogy a megszüntetésről a kormány és a vasút senkivel sem egyeztetett. Ezzel a radikális intézkedéssel a Fidesz azt a vidéket sújtja, amelyet a 2010es kampányban még meg akart védeni.
A választások után az Orbán-kormány két ütemben újranyitott vasútvonalakat. Mára bebizonyosodott, hogy az újranyitás nem volt más, mint olcsó, álságos és hazug kampányfogás! A 2010-es újranyitás óta a vasúti szárnyvonalakról teljesen megfeledkezett a kormány: nemhogy nem ígéri a többi, bezárt vonal újranyitását, de most 58 nyolc vonat megszüntetésére készül a Veszprém - Győr, a Csorna - Pápa, a Celldömölk - Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye, a Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk vonalakon, valamint a megyéinket is érintő Budapest - Székesfehérvár - Szombathely fővonalon. A Fidesz hatalma hazugságra épült: népszavazást rendeztek a 300 forintos vizitdíjról és a tandíjról, most viszont 1000 forint egészségügyi hozzájárulást szednek be havonta mindenkitől, és sok tízezer hallgatót sarcolnak meg az ellenzett tandíj többszörösével. Az új személyszállításról szóló törvényjavaslat pedig már azt sem garantálja, hogy busszal pótolják majd a kieső vasúti kapacitásokat. Az állami kötelezettség nem több mint, hogy napi három járatpárral minden település és vonzáskörzete között biztosítani kell a közvetlen
eljutási
lehetőséget.
Az átszervezés után az érintett megyék lakosságának, dolgozóinak, nyugdíjasainak, fiatal, egyetemista diákságának be kellene érnie a személygépkocsival és a kerékpárral. Ez nemcsak igazságtalan, de az egyre növekedő benzinárak miatt jelentős terheket is jelent mindenki számára. Felszólítjuk a Fidesz megyei képviselőit, mivel a tervezett átszervezés érdemben nem oldja meg a közösségi közlekedés finanszírozásának problémáját, és az 58 vonat megszüntetése hozzájárul megyéink egyes területeinek végleges leszakadásához, valamint romlanak a munkába járás, a tanulás esélyei, ne támogassák szavazatukkal ezt
a drasztikus átszervezést. Mondjanak nemet a járatritkításra, mondjanak nemet a vasúti vonalak bezárására! Cselekedjenek végre a Győr-Moson-Sopron, a Veszprém és a Vas megyében élők érdekében! Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő, az MSZP Veszprém megyei elnöke Pál Béla, országgyűlési képviselő, MSZP Veszprém Megyei Területi Szövetsége Dr. Karcagi-Mészáros Zsolt, az MSZP Győr-Moson-Sopron alelnöke Beke Károly, az MSZP Győr-Moson-Sopron alelnöke Dr. Nemény András, országgyűlési képviselő, az MSZP Vas megyei elnöke Dr. Ipkovich György, országgyűlési képviselő MSZP Vas Megyei Területi Szövetsége
Újabb történelmi csúcson az üzemanyagok ára Bruttó 7-7 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel a benzin ára új csúcsra kerül. Az emeléssel a benzin átlagára 437 forintra, a gázolajé pedig 439 forintra nő. "...A kormánynak igenis van lehetősége a probléma kezelésére és a jövedéki adó csökkentésére, csak akarni kell!” (Varga Mihály) "A gázolaj jövedéki adójának emelése a továbbgyűrűző hatása miatt rendkívül drámai (...) ezért amint a kormány benyújtja javaslatát a gázolajat terhelő jövedéki adó emelésére, a Fidesz módosító indítvánnyal fog élni", és a jövedéki adó szinten tartását kezdeményezi. (Szijjártó Péter 2009. március 12.) Az Orbán-kormány "nem emeli azokat az adóterheket, amelyek a benzin árát tovább emelnék." (Szijjártó Péter 2011. július 27.) Addig is jó tudni, hogy ha ”tankolás közben felbosszantja a magas benzin ár, akkor gondoljon arra, hogy mindezt a kormány felelőtlen kijelentéseinek köszönheti!” (Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője 2006.) Fidesz, Varga Mihály, Szijjártó Péter, Révész Máriusz 2012. március 13…? Török Zsolt, szóvivő
Közlemény A Balsai-jelentés szavazása kapcsán mi, az MSZP négy képviselője tévedésből nyomtunk gombot. Mind a négyen elnézést kérünk ezért a választóinktól, és ismételten kijelentjük, hogy a Balsai-jelentésben foglaltakkal nem értünk egyet, azokat elutasítjuk. Balsai István ismét bizonyította hűségét, bebizonyította, hogy személyes karrierje érdekében bármilyen feladatot szolgalelkűen végrehajt. Így kerülhetett abba az alkotmánybírói székbe, amibe személyes kvalitásai és szakmai életútja alapján sohasem juthatott volna. Az MSZP álláspontja szerint az erőszak törvénytelen alkalmazóinak - legyenek akár a durva túlkapásokat elkövető rendőrök, akár a 319 sérült rendőr megtámadói - törvény előtt felelniük kell. Alapos vizsgálat szükséges ahhoz is, hogy miért bizonyult a rendőrség erőtlennek, milyen intézkedések és eszközök szükségesek a jövőben annak biztosítására, hogy a rendőri intézkedések törvényesek és arányosak legyenek, és az állampolgári jogokat mindenképpen tiszteletben tartsák. A Balsai-jelentés azonban nem erre törekszik. Politikai prekoncepciót kíván szolgálni, amelyben csupán a politikai ellenfelek kiiktatása a cél. El fog jönni annak az ideje, amikor a 2006 őszi események kapcsán is objektíven meg lehet ítélni az akkori kormány esetleges felelősségét, a rendőrség szakmai hibáit és annak az ellenzéki pártnak a felelősségét is, amelyik nem határolódott el kellően az utcai randalírozóktól, nem csillapította, hanem szította a feszültségeket, és a feszült légkörben felelőtlen módon szervezett tömegrendezvényt. Harangozó Gábor, országgyűlési képviselő Kovács László, országgyűlési képviselő Molnár Zsolt, országgyűlési képviselő
Pál Béla, országgyűlési képviselő
Válasz Molnár Csaba nyílt levelére Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Csaba!
Az Országgyűlés plenáris ülésén a Magyar Szocialista Párt vezérszónokaként világosan és egyértelműen kifejezésre juttattam a 2006 őszi eseményekről készített Balsai-jelentésről kialakított álláspontunkat. Pártunk minden képviselője egyetért azzal, hogy Balsai dolgozata nem egy vizsgálati jelentés, hanem egy koncepciós eljárás eszköze, ami semmi más célt nem szolgál, mint a rendőrök és a politikai ellenfelek bűnbaknak állítása révén elterelje a figyelmet az elmúlt hetekben egyre drámaibb méreteket öltő gazdasági és szociális összeomlásról. A Balsai-jelentés szakmai színvonala Schmitt Pál disszertációjával vetekszik, csak ezért nem doktori fokozat, hanem alkotmánybírói szék járt elismerésként. Az MSZP e fércmunkát parlamenti vitára sem tartja érdemesnek, így frakciónk a vezérszónoki felszólalás elhangzása után a vita további szakaszában, és a jelentés megszavazásában sem vett részt. Négy képviselőnk tévedésből nyomott gombot, amiért mindenkitől elnézést kértünk.
Kedves Csaba!
Felhívom a figyelmedet, hogy az Országgyűlés vitájában a jobbikos és fideszes képviselők őrjöngése közepette felszólalóként én álltam ki a Balsai-jelentéssel szemben. A Magyar Szocialista Párt egyedüli politikai erőként nézett szembe politikai felelősségével, és követte meg a 2006-ban megsérült civileket és a szolgálatot teljesítő rendőröket és ítélte el a törvényeket megsértőket, legyenek bár tüntetők vagy rendőrök.
Látom Neked és a DK-nak nagyon fontos ügyről van szó. Jó lett volna, ha bátorságotokat a jelentés készítőivel szemben, a parlament falai között is láthattuk volna. Biztos, hogy elegánsabb és hitelesebb, mint egy nyílt levél formájában a volt pártotokat támadni.
Mint mindenki, Te is tisztában vagy vele, hogy előfordul véletlen félreszavazás a parlamentben.
Erre számtalan példa van, még Veled is megesett ez. 2010. december 23-án egyedüli szocialista képviselőként megszavaztad a Sztrájktörvény fideszes módosítását, amivel elvették a dolgozóktól az érdekérvényesítés leghatásosabb eszközét.
Feltételezem, hogy akkori igen szavazatod nem jelentett sem elvi, sem politikai állásfoglalást, ahogyan négy képviselőnk mostani igen szavazata sem. Mert ez nem elvi és politikai, hanem technikai kérdés.
Te ebben az ügyben nem egy véletlen félreértés áldozata, hanem tudatos félremagyarázás elkövetője vagy. A probléma technikai, de kétség kívül szerencsétlen. Próbálkozásod viszont méltatlan egy felelős politikushoz. Kivált, ha azzal a párttal szemben használsz ilyen eszközöket, amelyiktől a mandátumodat kaptad.
Üdvözlettel: Harangozó Tamás, frakcióvezető-helyettes, országgyűlési képviselő
Nyílt levél a belügyminiszterhez Tisztelt Pintér Sándor! Mint Ön is tudja, csak Borsod megyében több száz olyan közmunkás van, aki az Ön által ígért 47 ezer forintos bérét közel egy hónapja nem kapja meg. Ezek az emberek és a családjaik február közepe óta álláskeresési támogatásra már nem jogosultak. Helyette az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságnál becsülettel elvégzett munkájukért heti 11 ezer 750 forint munkabért kellene kapniuk. Tisztelt Belügyminiszter úr! Mi is tudjuk, Ön is tudja: 47 ezer forintból nem lehet tisztességesen megélni. De vannak, akiknek 47 ezer forint a túlélést jelenti. Az Ön minisztériumában azt ígérték, hogy legkésőbb szerdáig kifizetik az elmaradt béreket. Hogy azoknak, akik a bérükért megdolgoztak, közelgő hosszú hétvégét ne éhgyomorral kelljen átvészelniük. A kormány szóvivője viszont úgy tudja, lesznek, akik csak a nemzeti ünnep után, a hónap végén jutnak a pénzükhöz. Tisztelt Pintér Sándor! Rendőrtábornokként, országos főkapitányként Ön egykor emberek tízezreiért viselt felelősséget. Ezért ha valakinek, Önnek tudnia kell, hogy egy vezető felelőssége nem csak a rá bízott emberek kötelességeinek betartatására, hanem a jogos járandóságaik időben történő kifizetésére is kiterjed. Biztos vagyok abban, hogy Ön és minisztertársai pontosan és időben megkapják munkájuk után járó bért. Ezek az emberek sem kérnek mást. Tisztelt Belügyminiszter úr! Tudtommal Ön továbbra is felelős vezetőként tekint magára. Feltételezem, hogy ennek szellemében vállalta el az állami közmunkaprogram lebonyolítását is. Ma mégis úgy áll, hogy azoknak, akik betartották a szavukat és becsülettel dolgoztak, nincsenek tartalékaik, nincsenek megtakarításaik, a villanyt "levágják", a gázpalackot hetek óta
nem tudják kicserélni, a gyerekeknek nem jut tanulóbérletre. Sőt, ha nem lesz bér, kenyérre sem. Ha pedig nem lesz kenyér, nem lesz elég egy rendőrszázadot kivezényelni Miskolcra. Tisztelt Pintér Sándor! Ebben a helyzetben Ön csak akkor jár el felelős vezetőként, ha napokon, sőt órákon belül világossá teszi: képes-e tartani a közmunkásoknak tett ígéretét, és ha késve is, de kifizetni őket, vagy sem. Ha az előbbi eset áll fenn, akkor azonnali intézkedést és egy bocsánatkérést várok Öntől. Ha azonban az utóbbi, már csak egy felelős döntést. Bizonyára Ön is tudja, melyiket. Tisztelettel: Nyakó István, országgyűlési képviselő
