Műtéti beleegyező nyilatkozat és tájékoztatás Alulírott……………………………………..(szül. hely és idő: ……………………………… ……………………………….) jelen nyilatkozat aláírásával tanúsítom, hogy engem dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész és audiológus szakorvos – mint a műtétet végző kezelőorvos – megfelelő, számomra érthető módon részletesen tájékoztatott: 1. Betegségemről, melynek kórisme: orrsövényferdülés, latinul: deviatio septi nasi 2. Javasolt gyógymódról, kezelésről: orrsövény plasztika, latinul: resectio septi nasi submucosa A műtét célja, hogy az orrlégzési nehezítettséget okozó ferde orrsövény korrekciójával, valamint a porcos, csontos, szintén orrüregi szűkületet okozó tarajok elvésésével javítsuk az orrlégzést, orrüregi szellőzést. A beavatkozás helyi érzéstelenítés mellett és altatásban is végezhető. Helyi érzéstelenítés során első lépésben kombinált orrnyálkahártya lohasztást és felületi érzéstelenítést végzünk. Ezt követően mind a helyi érzéstelenítés, mind az altatás esetében tűvel érzéstelenítő-érösszehúzó oldatot fecskendezünk az egyik oldali orrbemenetben a bőr-nyálkahártya átmenetbe, valamint mindkét oldalon az orrsövény nyálkahártyája és porcos lemeze közé, ezzel mintegy felemelve a nyálkahártyát. Ezt követően az orrsövény nyálkahártyájának kétoldali felpreparálása után a nyálkahártya rétegei közül a ferde orrsövényporcot kiemeljük. Bizonyos esetekben irdalás, illetve egyéb módon történő formai korrekció után lehetőség van az orrsövényporc részleges visszahelyezésére. Az orralaphoz közel esetlegesen előforduló és orrüregi szűkületet okozó csontos-porcos tarajokat elvéssük. Az orrsövény kétoldali nyálkahártya rétegeinek visszafektetése után az egyik oldali orrbemenetben ejtett metszés széleit csomós öltésekkel egyesítjük, majd mindkét orrfelet kitamponáljuk. A tamponokat két napig hagyjuk az orrban. Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók Az orrüreg kb. 7 cm hosszú és az orrgaratban végződik, az orrsövény nagyjából két szimmetrikus félre osztja. Az orrsövény váza a hátsó területen csontos. Két csont alkotja, a rostacsont függőleges lemeze (lamina perpendicularis ossis ethmoidalis) és az ekecsont (vomer). A két csontlemez előrefelé nyílt derékszöget hagy szabadon, amelyet a porcos orrsövény tölt ki. Nemritkán a két csontlemez nem érintkezik egymással, hanem a porcos orrsövény keskeny nyúlványa nyúlik közéjük. Az orrsövényt kétoldalról nyálkahártya borítja (mucoperichondrium, mucoperiosteum). Az orrsövény elülső részén az alsó orrkagylóval szemben a nyálkahártya gazdagon tartalmaz vénás öblöket és érfonatokat (ún. erektilis szövetet). Erről a területről gyakran indul orrvérzés (locus Kiesselbachii). A felső orrkagyló magasságában az orrsövény nyálkahártyája speciális felépítésű szaglóhámot tartalmaz. Igen ritka, hogy az orrsövény a középvonalban helyezkedik el és közel egyenes. A csontos és a porcos orrsövény a fejlődés folyamán különböző mértékben növekszik. A két rész találkozásánál gyakoriak a különböző alakú és fokú elferdülések. Az orrsövény ferdülete traumás sérülést követően is kialakulhat. Emellett az orrsövény alapjához közel gyakran egyik, vagy mindkét oldalon orrüregi szűkületet okozó csontosporcos taraj is jelen lehet.
3. Javasolt gyógymód, kezelés lehetséges előnyeiről, melyek: A beavatkozás (műtét) indikációi (elvégzését indokló tényezők): orrlégzési nehezítettséget okozó orrsövény elferdülés. Az orrlégzési nehezítettségen kívül előre vagy hátrafelé, a garatba irányuló váladékozás is hozzátartozhat a panaszokhoz, amely krákogáshoz, valamint harákoláshoz is vezethet. Önmagában a nehezített orrlégzés is jelentős életminőségbeli hátrányt jelent. Az orrlégzési panaszokhoz a szaglás és ízérzékelés zavara, szájlégzés, száj- és torokszárazság, horkolás, alvási apnoe, kialvatlanság, fejfájás és a váladékcsorgásból eredő egyéb panaszok társulhatnak. A csökkent orrüregi szellőzés, pangó orrüregi váladék krónikus náthát és orrmelléküreg gyulladást okozhat. A krónikus orrmelléküreg-gyulladáshoz krónikus alsó légúti gyulladás is társulhat. A műtét során az orrüreg tágasságát növeljük, javítjuk az orrlégzést és ezen keresztül a fenti társult szövődmények megelőzését, illetve hatékony kezelését biztosítjuk. Egyéb eredetű krónikus (pl. allergiás) nátha esetén is az orrsövény korrekciója jelentős életminőségbeli javulást eredményezhet a konzervatív terápia mellett. 4. Javasolt gyógymód, kezelés elmaradásának kockázatairól, melyek: Az orrsövényferdülés okozta orrüregi szűkülethez orrlégzési nehezítettség társulhat. Az orrlégzési nehezítettséghez előre vagy hátrafelé, a garatba irányuló váladékozás is csatlakozhat, amely krákogáshoz, valamint harákoláshoz is vezethet. Önmagában a nehezített orrlégzés is jelentős életminőségbeli hátrányt jelent. Az orrlégzési panaszokhoz a szaglás és ízérzékelés zavara, szájlégzés, száj- és torokszárazság, horkolás, alvási apnoe, kialvatlanság, fejfájás és a váladékcsorgásból eredő egyéb panaszok társulhatnak. A csökkent orrüregi szellőzés, pangó, könnyen felülfertőződő orrüregi váladék krónikus orrmelléküreg-gyulladást válthat ki. A krónikus orrmelléküreg gyulladáshoz krónikus alsó légúti gyulladás is társulhat. 5. Javasolt gyógymód, kezelés lehetséges kockázatairól, azok előfordulási gyakoriságáról, melyek: A műtétek általános veszélyei, úgymint trombózis/embólia, sebfertőzés, keringési reakciók az egyébként egészséges egyének esetében ritkák. A műtét kapcsán kivitelezett egyszerű beavatkozások sem teljesen veszélytelenek: infúzió bekötése, centrális vénakatéter behelyezése is szükségessé válhat. A fektetés, műtéti előkészítés során perifériás idegsérülést okozó nyomási károsodás, a nyaki gerinc sérülése is kialakulhat. A műtéti fertőtlenítés, az elektromos műszerek használata során gyulladások, hegek, égési sérülések keletkezhetnek. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért kérjük azok eltávolítását a műtét előtt. A
véralvadást befolyásoló gyógyszerek alkalmazása megnövelheti a műtét utáni utóvérzés rizikóját. A különböző kábító- és teljesítményfokozó szerek hatása alatt álló egyének gyógyszerekre, illetve a műtéti tehertételre való reakcióképessége megváltozhat, ezért kérjük, hogy az ilyen szerek fogyasztásának tényét - saját érdekében - közölje. A műtéti érzéstelenítésnek többféle módja lehetséges, azonban bizonyos veszélyek az érzéstelenítés kapcsán is felléphetnek. Az orrsövény plasztikáját biztonságosan végezhetjük helyi érzéstelenítésben és altatásban is, ennek megválasztásában a beteg kívánsága, az operáló orvos és az altató orvos véleménye játszik szerepet. Az altatásról és annak veszélyeiről egy külön nyomtatványon tájékoztatjuk és kérjük a beleegyezését. A helyi érzéstelenítés során először felületi érzéstelenítő és orrnyálkahártya lohasztó szert juttatunk az orrnyálkahártyára, majd érösszehúzóval kombinált érzéstelenítő injekciót adunk a műtéti terület szövetrétegei közé. Az érzéstelenítéssel kapcsolatban is - ritkán kialakulhatnak az alábbiak: allergiás reakció (vizenyő, bőrkiütés, viszketés, shock), kóros reflexek, idegrendszeri mellékhatások (nyugtalanság, görcsök, légzészavar), vérnyomásemelkedés, vérnyomásesés, szívritmuszavarok. Tipikus, illetve gyakori jelenségek a műtét után: Az orrsövény plasztika műtét után két napra mindkét orrfélbe tampon kerül. A beavatkozás után elvétve tapasztalható minimális vérzés, váladékozás a tampon mellett, amely pár órán belül spontán megszűnik. Az orrtampon mellett csak szájlégzés lehetséges. A beavatkozás után az érzéstelenítő injekció teljes felszívódását követően fájdalom, fejfájás előfordulhat. A tampon kivétele után az orrváladék még hosszabb ideig pörkösödhet, a nyálkahártya a teljes gyógyulásig rendszerint vérzékeny. Orrlégzési nehezítettség még pár hétig fennállhat. Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények a műtét után: Kötelességünk megemlíteni, hogy az orrsövény plasztika műtétnek is, szerencsére ritkán, nem kívánt következményei, szövődményei lehetnek. Altatásos beavatkozás során az elülső fogakra helyezett szájterpesz használatakor elsősorban a meglazult, kiálló, vagy javított fogak sérülhetnek, esetleg kitörhetnek (csak altatásban végzett műtét esetén fordulhat elő). A szájterpesz használata során az ajkak sérülése, a szájzug berepedése fordulhat elő (csak altatásban végzett műtét esetén). Nagyon ritkán, főleg fizikai megerőltetés hatására utóvérzés jelentkezhet, amely esetleg ismételt orrtamponálásra szorul. Az orrban végzett manipulációk hatására kisebb-nagyobb összenövések alakulhatnak ki, amelyek egy része az utókezelés során, más részük egy újabb, kisebb műtéti beavatkozással megoldható. Előfordulhat, hogy a beteg nyálkahártyája nem várt módon reagál és túlzott mértékű orrszárazság, pörkösödés, idegentest-, esetleg égő-, viszkető érzés marad vissza. Ezen tünetek általában konzervatív úton megfelelő mértékben kezelhetők azonban maradandóak is lehetnek. Ritkán az orrsövény műtéti korrekciója kapcsán, elsősorban szemközt lévő nyálkahártya felszínek sérülésekor orrsövény perforatio jöhet létre, amely csak eszközös vizsgálattal látható, kozmetikai defektust nem okoz. Elsősorban orrfújáskor jelentkező trombitáló hanghoz, a széli részekről orrvérzéshez, fokozott pörkösödéshez vezethet. Az orrsövény perforatio zárására a későbbiekben ismételt műtét végezhető. Amennyiben a kétoldali nyálkahártya lemezek összefekvése nem megfelelő, illetve fizikai megerőltetés hatására vérzés indul, úgy az orrsövény nyálkahártya rétegei között vérgyülem, ún. septumhaematoma alakulhat ki. A septumhaematoma másodlagosan felülfertőződhet, septumtályog alakulhat ki, ami a központi idegrendszer felé terjedő gyulladás kiindulási pontja lehet, azaz agyhártyagyulladás, agytályog lehet a következménye. Septumhaematoma esetén ezért
nyálkahártya bemetszést követően ismételt orrtamponálást végzünk antibiotikus kezelés mellett. Extrém (nagyon ritkán előforduló) mellékhatások és szövődmények a műtét után: Az orrban végzett műtétek során elvileg sérülhet a szemgödör, a szemideg, a koponyaalap látászavart vagy agyvízcsorgást okozva, azonban e műtéti típusban ennek a valószínűsége elenyésző. Ugyancsak igen ritka az agytályog és/vagy agyhártyagyulladás kialakulása. Életveszélyes vérzés, kivérzéses halál is előfordulhat ezrelékes valószínűséggel, azonban a megfelelő kezelés lehetősége itt is fennáll. Igen ritkán szagláskiesés is előfordulhat. 6. Javasolt kezelésen kívül választható kezelésről vagy kezelésekről, és azok lehetséges kockázatairól, melyek: Orrlégzési nehezítettség esetén törekedni kell a diagnózis pontos felállítására és annak megfelelően oki kezelésre. Az orrsövényferdülés csak műtéti úton kezelhető. Amennyiben az orrsövényferdülés mellett allergiás nátha is fennáll, úgy allergia ellenes általános és helyi kezelés jön szóba, orrcsepp túlhasználat esetében a szert fel kell függeszteni, gennyes náthában és orrmelléküreg-gyulladásban antibiotikum is indikált. Ritkábban szisztémásan adott szteroid terápia adhat megoldást. Akupunktura, homeopathia, lágylézer-kezelés stb. hozhatnak átmeneti javulást az orrlégzésben, tartós megoldásra azonban fül-orr-gégész szakorvos javaslata ajánlott. 7. Tudomásul veszem, hogy szakszerű gyógymód, kezelés esetén is felléphetnek előre nem várható szövődmények, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a várható gyógyulásomat. A tervezett beavatkozás várható szövődményei: enyhe vérzés, váladékozás az orrüregből, fájdalom, fejfájás, átmeneti orrlégzési képtelenség, illetve nehezítettség, fokozott savós-nyákos orrüregi váladékozás. Tudomásul veszem, hogy az orvosi beavatkozás teljeskörű, ( minden, a legapróbb részletekre is kiterjedő) tájékoztatása nem várható el, így elfogadom, hogy tájékoztatásom a ritkán, az esetek 5% - nál kisebb előfordulási arányú kockázataira nem terjed ki. Beleegyezésemet mindezek tudatában adom meg. 8. A beavatkozást követően orvosilag indokolt, az életmódra és életvitelre vonatkozó általános előírások: A műtét után átmeneti gyengeség, szédülékenység, vérnyomás-ingadozás előfordulhat, ezért a megfigyelési időszak alatt fekvés és kísérővel való közlekedés ajánlott. A beavatkozás után a detamponálást követően az orrüregből rövid ideig, maximum 1-2 hétig savós-nyákos váladék szivároghat, vagy a váladék pörkök formájában az orrüregben megkeményedhet. Ennek puhítására és a nyálkahártya gyógyulásának elősegítésére általában orrkenőcs, vagy orrolaj használatát javasoljuk. Ritkán antibiotikum utókezelésre lehet szükség. Javasolt a levegő párásítása. A műtét után közel két hétig kímélő életmód, gyengébb orrfújás, emelt fejvéggel történő alvás indokolt. Nagy fizikai terhelést, intenzív sportot három hét után vállalhat. A műtét után általában egy hét elteltével kezelőorvosánál kontroll indokolt. A műtét után az orrüreg néhány hét alatt fokozatosan kitisztul, a váladékképződés a normális mértéket és jelleget veszi fel. Az orrlégzés javulását a műtét után 3-4 héttel érdemes várni, bár sokaknál már korábban is érzékelhető a változás.
9. Azon betegségek köre, amelyek fennállása esetén a tervezett beavatkozás kockázata megnő, illetve maga a beavatkozás kizárt: Fokozott vérzékenységgel járó haematológiai, valamint egyéb megbetegedések, illetve tartós véralvadásgátló kezelés, magasvérnyomás betegség, cukorbetegség, immunhiányos állapotok, megbetegedések, magas szív-érrendszeri kockázattal járó betegségek, pszichiátriai kórképek, kábítószer és teljesítményfokozó szerek rendszeres használata.
Beleegyező nyilatkozat 1. A fenti tájékoztatás alapos mérlegelése után beleegyezem, hogy rajtam az alábbi beavatkozást elvégezzék: Resectio septi nasi submucosa/ orrsövény plasztika. 2. Aláírásommal igazolom, hogy a műtétemmel kapcsolatos írásbeli tájékoztatás és ezen beleegyező nyilatkozat egy eredeti példányát átvettem. 3. Kijelentem, hogy ezen iratokat elolvastam, illetve azokat nekem felolvasták. Tudatában vagyok a kezelés által biztosított előnyöknek, a beavatkozásokkal járó kockázatoknak és a lehetséges szövődményeknek. A szóban feltett kérdéseimre kezelőorvosomtól megfelelő választ kaptam és megfelelő idő állt rendelkezésemre ahhoz, hogy döntsek arról, hogy gyógyulásom érdekében milyen kezelést kívánok igénybe venni valamint arról, hogy a beavatkozás elvégzéséhez hozzájárulok. 4. Kijelentem, hogy az orvos a fenti tájékoztatást, a vizsgálatot és a beavatkozást részletesen és az általam érthető nyelven és kifejezésekkel magyarázta el. Minden lehetőségem megvolt ahhoz, hogy a tájékoztatás körébe tartozó bármilyen kérdést feltegyek, és kérdéseimre kielégítő választ kaptam. 5. A műtéti belegyezésemet akkor adtam meg, amikor minden kérdésemre választ kaptam és azokat megértettem. Döntésem meghozatalához elegendő idő állt a rendelkezésemre, és a döntést bármely kényszertől mentesen akkor adtam meg, amikor tudatom tiszta volt. 6. Kijelentem, hogy a beavatkozást megelőzően a kezelőorvosomnak adott minden, a korábbi betegségeimre, gyógykezeléseimre, gyógyszer és gyógyhatású készítmények szedésére, az egészségkárosító tényezőkre vonatkozó tájékoztatásom teljeskörű és a valóságnak megfelelő volt. 7. A javasolt kezelés (beavatkozás) elvégzéséhez beleegyezésemet azzal a kitétellel fenntartom, hogy tartós, ismétlődő kezelés során ezt a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
Tudomással bírok arról, hogy a felajánlott kezelések bármelyikét vagy mindegyikét elutasíthatom, ebben az esetben azonban kezelőorvosomat felelősség nem terheli, a visszautasítás kapcsán bekövetkező szövődményekért, illetve a gyógyeredmény alakulásáért. Dátum:………………………….
………………………………………………… műtéti beavatkozást végző orvos aláírása, pecsétje
………………………………………….. beteg (vagy törvényes képviselő) aláírása
Előttünk mint tanúk előtt:
……………………………………………
…………………………………………
