Műszaki leírás 1. Helyszín: Sopronban a Csatkai utcában és a Deák tér sarkán álló Lenck-villa épülete és a Múzeumkert. (hrsz.: 3033) 2. Rövid történeti áttekintés: A Lenck család villája, Hofer Ottó soproni születésű bécsi építész műve. Az elegáns, klasszicizáló épület a hasonló magyar műemlékek között előkelő helyen szerepel, Ybl Miklós elpusztult Lónyay-villája, (1870–72) vagy az Andrássy út külső szakaszának, ma már többnyire nem álló, jó arányú villái mellé sorolható. A villának mindig fontos kulturális és társadalmi szerepe volt a történelemben. Impozáns terei rendezvények befogadására tették alkalmassá. Leghíresebb vendége VIII. Frigyes dán király volt, aki mint trónörökös gyakran fordult meg Sopronban. Lánya, Schaumburg-Lippe Lujza dán királyi hercegnő pedig ebben az épületben lakott. A villa 1913-tól adott helyett a soproni városi múzeumnak. Az 1990-es években állapota annyira megromlott, hogy a látogatók elött be kellett zárni, a benne elhelyezett gyűjteményt pedig ki kellett költöztetni. Az egykori múzeumépület külső és belső képe egyránt lehangoló. Az épület nyugati sarkán állt egykori üvegpavilont — annak súlyos rongálódása miatt — le kellett bontani. Később (2007-ben) a néprajzi állandó kiállítást is megszünt, a néprajzi anyag ideiglenes raktárba költözött. Az épületet jelenleg zárva van. 3. Előzmények: A felújításra tett intézkedések a következők voltak: Az üvegpavilon alapépítményét restaurátor közreműködésével helyreállításra került. Az építmény acélszerkezetének állapota a teljes javÍtást nem tette lehetővé. Utóbbi visszaállíthatósága kérdéses, a szükséges anyagvizsgálatok elvégzését követően acélrestaurátor tehet rá javaslatot. 2006-2007 folyamán megtörtént az állapotrögzítés. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának megrendelésére az A2 építésziroda (Fekete Szilárd) 2006. júniusában tanulmánytervet készített. 2007-ben szerkezet megerősítésre került sor, ami a födém megerősítését szolgálta azzal a céllal, hogy a közvetlen életveszélyt elhárítani és az épület drasztikus állagromlását meg tudjuk állítani. Sajnálatos módon a tetőszerkezet továbbra is rossz állappotban van, beázik, a héjazat és a pala javítása elengedhetetlen. Az épület jellegzetes arculatát megadó üvegpavillon visszaépítésére — tudomásunk szerint — szintén készült helyreállítási terv, melyet a tervezőiroda rendelkezésünkre bocsát. A szökőkút káva és medence elkészült pályázat pénzből, a kútfigura megmaradt részeit konzerválták - ennek ellenére másolat elkészítése a késöbbiekben szükséges lehet. A vízbekötés feltételei rendelkezésre állnak, ha elkészült a teljes restaurálás, a kút üzembehelyezhető. A teljes funkcionális felújításra építészeti tervek nem készültek. 4. Tervezési program, koncepció: 4.1. Lenck-villa épületéhez és a kerti pavilon helyreállításához szükséges engedélyezési tervdokumentáció készítése. Az engedélyezési tervdokumentációkra vonatkozó 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet által előírt tartalommal. Az építési engedélyezési tervben meghatározott és szükséges műszaki megoldások tervezésével. A dokumentáció tartalmazza: statikai szakvélemény, épületgépészeti, épületvillamossági leírás, építéstörténeti elemzést, az épület teljes építészeti felmérését, a tervezett állapot teljes körű dokumentálását (minden alaprajz, metszet, homlokzat), a tervek digitalizálását, épületdiagnosztikai vizsgálatokat és laborvizsgálatokat (pince nedvesedés, homlokzat sótartalom), építési hulladék gazdálkodási tervet, energetikai számításokat, parkoló kialakítási tervét a telek keleti oldalán, javaslattételt a kerti pavilon hasznosításáról, későbbii funkciójáról,
előzetes egyeztetések jegyzőkönyvei a szakhatóságokkal és a közműszolgáltatókkal. (Szakhatóságok: népegészségügyi, katasztrófavédelem, közlekedési hatóság, kéményseprő ipari szolgáltató, környezetvédelmi hatóság, közműszolgáltatók: Vízmű, gázmű, E.on, T-Com, UPC) 4.2. Lenck-villa épületéhez és a kerti pavilon helyreállításához szükséges kiviteli tervdokumentáció készítése. A kiviteli tervdokumentációkra vonatkozó 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet által előírt tartalommal. Múzeumi technológia: gázellátás tervezése, fűtés, víz-csatorna, több szellőzési rendszer (vitrinek, kiállítótermek és füstelvezetés, szociális helységek) tervei, technológiai tervezések beszállítói adatszolgáltatással, behatolásvédelmi rendszer (riasztó), kamera, tűzjelző védőcsövezés, vezetékezés tervezése, informatikai hálózat tervezése. 4.3. Lenck-villa körüli múzeumkert rendezéséhez tervdokumentáció készítése: Feladat a védett, történeti kert helyreállítása. Cél egy időszakosan nyitott közkert kialakítása. A dokumentáció tartalmazza: komplett geodéziai felmérést (kivitelezési), kivitelezésre alkalmas kertépítészeti tervet (helyszínrajz, mintametszetek, bútorozás, növényültetés, közvilágítás, burkolat, kerítés, épület, valamint egy-két jelentős síremlék díszkivilágítása), műszaki leírást, szökőkút állapot felmérését, (káva elemek felújítása restaurátor bevonásával) és a további helyreállításához szükséges gépészeti dokumentációt, kertben lévő nyomásszabályozó áttervezése, felszín alá süllyesztése. 4.4. Kiállítási és hasznosítási koncepcióvázlat épület szintenként: Funkciók elosztása: - alaprajzi kialakítás Földszint: Festett mennyezetű nagyterem – kiállítótér (táblás parkett 60,46 nm) Új funkció: vendéglátó, reprezentációs tér. A falakon képzőművészeti alkotásokat helyeznénk el az öltözködéskultúra, viselettörténet európai hagyományainak köréből. A tér e mellett olyan reprezentatív funkcióval gazdagodna, amely alkalmassá teszi városi, múzeumi és egyéb fogadások, rendezvények (vállalati- és magánesemények) lebonyolítására. Iroda (parketta 36 nm) Új funkciója: rendezvényi kiszolgáló helyiség (melegítőkonyha, tálaló) Raktár helyiség (parketta 21,59 nm) Új funkciója: kiállítótér Üvegpavilon – fogalalkoztató (kerámia 58, 37 nm) Új funkció: a nagyteremhez kapcsolódó reprezentatív tér + vendéglátó Emeleti és padlástér: Eredetileg raktár célját szolgáló padlástér (beton, 236, 98 nm) Új funkciója: technológiai vagy kiszolgáló egység: gépészet, kazán, klimatizációs, párásító, párementesítő berendezések , néprajzi (textil) raktárak, személyzeti mosdó. (a földszinit textil és viselettörténeti kiállítóterek (posztós, gombkötő stb.) klimatizációjának biztosítására gépészet abban az esetben kerülne, ha a szerelvények elhelyezése álmennyezettel nem megoldható, amennyiben a gépészet megengedi egy oktatási kabinet/foglalkoztató kialakítása célszerű lenne ) Pinceszint: kismesterségek, műhelyrekonstrukciók helyszíne (A lejárati lépcső jobb és baloldalán kezdődő közlekedők füstzáró ajtóval való felszerelése. A pinceszint látogató mosdó megközelítése a múzeum zárvatartása esetén – rendezvények alkalmával – biztosítható legyen.) Múzeumkert: időszakosan nyitva tartott közkert
Interkatív kiállítás részletezve „Az európai öltözködés és viselkedéskultúra“ munkacímmel Napjaink történettudományában egyre inkább háttérbe szorul a politikum világának feltárása és megérdemelt helyére, az érdeklődés homlokterébe kerül a hétköznapok struktúráinak kutatása és az eredmények megismertetése a nagyközönséggel. A viselkedés, a szabadidő eltöltésének módja, a betegségek, járványok, illetve azok kezelésének formái, az étkezés, az öltözködés divatjának históriája olyan lehetőséget ad a történelemmel foglalkozók kezébe, mellyel a "valóságos" emberi történelmet mutathatják meg a nagyközönségnek és hozhatják közel az érdeklődőkhöz. Utóbbiak közül számos forma, így a viselkedés kultúrája, a jó modor kifinomult szabályrendszere, az elit étkezés és az öltözködés is fontos társadalmi funkciót töltött be. A reprezentálás a hatalom, a gazdaság megmutatásának eszközei voltak, mellyel az előkelő a társadalom egyszerű tagjaitól való különállását. A fényűzés a divat világában különösen szembetűnő volt. A társadalmi felsőbbség elkülönülési igénye soha nem szűnt meg, de az öltözködés, az étkezés, sőt az építkezés divatjának bizonyos elemei mutatis mutandis "leváltak" az arisztokráciáról és felszívódtak a társadalom széles rétegeiben, megszűntetve a kizárólagosságot, mely korábban jellemezte őket. A kiállítás ezt a folyamatot mutatja be az alábbiak segítségével:
textilfeldolgozással kapcsolatos műhelyek (szabó, posztós, kalapos, gombkötő, zsinórkészítő, bőrös iparágak stb.) interaktív bemutatása, műhelyrekonstrukciók (1-4. kiállítótermek)
öltözködési stílusok, divatok bemutatása viselet másolatokkal, rekonstruklciók segítségével. (1-4. Kiállítótermek) Sopron megyei viseletek, nemzetiségi viseletek (5. terem – volt raktárhelyiség)
képzőművészeti kiállítás eredeti alkotásokkal (akvarell és olaj festmények, litográfiák, gipszmásolatok, ruharekonstrukciók és eredeti viseleti darabok stb. középpontban a nyakkendő, mint az európai öltözködéskultúra emblematikus eleme (a képek Miksa császártól, XIV. Lajoson és Lackner Kristófon át egészen Károly walesi hercegig terjedően portrék segítségével mutatják be a divat történetiségét. A kiállításban olyan eredeti darabok is helyet kapnak, mint VIII. Edward angol uralkodó eredeti ruhadarabjai.) (Aula – 6. kiállítóterem)
A kiállítás interaktivitását mobil kiállítási bútorok és installáció biztosítaná. A ruhadarabok történetét bemutató grafikai animációkat multimédiás ill. OmniTouch technológiával kívánjuk megjeleníteni, amelyen a látogatók saját maguk navigálhatnak a projektoros kivetítés menüpontjai között.
A kiállítás interaktív jellegét kivetítők és infopultok tennék teljessé. A síkképernyős vetítéssel nem filmet, hanem a színészekkel megjelenített egyszerű filmes animációt mutatnánk be az egyes viseleti darabokról, mely a látogatótérben, a látogatók közé hozva jeleníti meg a ruhák viselőit.
5.
Szakági leírások: (épületgépészet, épületvillamosság kiépítésével kapcsolatos javaslatok)
Villamos Hálózat kiépítése: Villamos 230 V~ csatlakozó aljazatok elhelyezése:
A falakra körben, minden helyiségben (irodák, raktárak, kiállítás) legalább 3 méterenként 1 db.
Padlócsatlakozók elhelyezése 3x3m négyzethálóban a kiállításban, mozgatható vitrinekhez (időszaki kiállítás rendezéséhez)
A kiállítás területén minden 230 V~ villamos fali csatlakozó aljazat legyen kapcsolható és minden kiállítási teremben legyen legalább egy takarító csatlakozó. A padlócsatlakozók tartalmazzanak kapcsolható és állandó feszültség alatt lévő csatlakozókat.
A világítás legyen gazdaságos, de a műtárgyvédelem szempontjából kerülni kell a magas UV. sugárzási értékű fényforrásokat (compack fénycsövek). Javasolt az SMD technológiás nagy fényerejű LED alkalmazása.
A meglévő villamos hálózat teljes elbontását javasoljuk. A telekhatáron belüli 0,4 kV-os nem áramszolgáltatói tulajdonú hálózat, beleértve a térvilágítást egyéb telekhatáron belüli berendezések ellátását.
Feladat a fővezetékek kialakítása, világítási és dugalj hálózat kialakítása, épületfelügyeleti rendszerről működtetett világítás és dugalj vezérlése, épületgépészeti rendszerhez tartozó villamos hálózat ellátása, EPH hálózat, villámés túlfeszültség védelem is szükséges.
A gyengeáramú rendszer kialakítása. Csatlakozási felületek biztosítása, telekről védőcsőkiállás biztosításával.
Informatikai hálózat: Álljon rendelkezésre mind Wireless (WiFi) mind Ethernet csavart érpáros csillag topológiás hálózat formájában. Utóbbiak elhelyezését a 230V-os fali csatlakozók közelében, ill. a padlócsatlakozókban javasoljuk. Gépészet, klimatizációs berendezés: Fűtés zárt égésterű kazán biztosításával kérjük megoldani. Szükséges a kiállítási helyiségek, valamint a raktárak klimatizációja, vitrinek légtechnikája, valamint az, hogy legyen lehetőség a hőmérsékleten túl a páratartalom egyedi szabályozására is. Központilag és helyileg is szabályozható szellőztető berendezés telepítését javasoljuk. 6. Műtárgyvédelmi szempontok a felújításhoz: Megelőző műtárgyvédelem az új, állandó kiállításban A tervezett új, állandó néprajzi kiállításba vegyes alapanyagú műtárgyak (pl. textil, selyem, bőr, papír, fa, fém, üveg, mázas kerámia stb.) kerülnek elhelyezésre. A kiállító termekbe és vitrinekbe kerülő műtárgyak közül például a festett fa és színes textil alapanyagú tárgyak azon csoportba sorolhatóak, melyek érzékenyebben reagálhatnak a környezetből érkező fényhatásokra. A tárgyak festett és színes felületei állandó fény hatására idővel kifakulhatnak, megsárgulhatnak és elveszíthetik eredeti színüket. A tárgyak felületén alkalmazott korábbi ragasztások és lakkozások elengedhetnek és megsárgulhatnak. Ezért szükséges a kiállító helyiségek ablakainak fény- és hővédő fóliával történő bevonása, valamint a vitrinekben és kiállító termekben hideg fényű, alacsony UV sugárzású lámpatestek alkalmazása. A tervezet szerint a kiállítótermek és a vitrinek is légkondicionáló berendezéssel lesznek felszerelve, viszont a kiállításba kerülő vegyes alapanyagúak műtárgyak többsége (pl.: textil, selyem, bőr, papír, fa, fém, üveg) érzékenyen reagálhat a változó páratartalomra is. Magas páratartalom és nedvesség hatására például korróziós réteg vagy lemezes rétegleválás, mázlepergés, hullámosodás, penészedés stb. jelenhet meg a tárgyak felületén, tovább gyengítve ezzel a tárgy szerkezetét. Alacsony páratartalomnál néhány tárgy zsugorodhat, kiszáradhat, s ezáltal szerkezetileg deformálódhat. Ezért a tervezett, új kiállításba a műtárgyak védelmének érdekében indokolt lehet a páramentesítő vagy adott esetben a párásító készülékek elhelyezése is. Az állandó kiállításba kerülő műtárgyak számára javasolt műtárgykörnyezeti paraméterek (megengedett és optimális határértékekkel) táblázatba foglalva szerepelnek.
6.1. táblázat (A leggyakoribb műtárgyalkotó anyagok besorolása fényérzékenység szempontjából) (lux) Kategória
Anyagfajták
Évi
Megvilágítás
megvilágítás
mértéke
(lux)
(lux óra)
Igen
akvarellek, miniatúrák, kéziratok
maximum
maximum
fényérzékeny*
(tinták), nyomatok,
kb. 150 000
kb. 50—60
maximum
maximum
kb. 600 000
kb. 200—240
elvileg
elvileg
korlátlan
korlátlan
rajzok, pasztellek, papirusz, toll, színes fotók, textíliák, festett bőr, pergamen stb. Közepesen fényérzékeny**
festmények (tábla- és vászonképek, tempera-, illetve olaj), festett fa- és kőszobrok, fatárgyak, fekete-fehér fotók, szaru, csont, elefántcsont stb.
Fényre nem érzékeny
festetlen kő, kerámia, üveg, fém
* A nemzetközi szakirodalomban ezt a kategóriát tovább osztják, megkülönböztetve különösen érzékeny és nagyon érzékeny anyagfajtákat.
** Ebbe a kategóriába tartozik a restaurálásnál használt műanyagok, ragasztók stb. nagy része és a hasonló, kiállítás építésnél alkalmazott segédanyagok.
6.2. táblázat (A leggyakoribb műtárgyalkotó anyagok számára megengedett, ill. optimális relatív páratartalom értékek) (RH%) TÁRGYFAJTA
MEGENGEDETT
(műtárgyalkotó anyagok)
HATÁRÉRTÉKEK
OPTIMÁLIS ÉRTÉKEK Relatív páratartalom %
Relatív páratartalom % Festetlen kőtárgyak
30-50
40±5
Festett kőtárgyak
40-50
45±5
Falfestmények
40-60
45±5
Jól kiégetett kerámia
30-55
45±5
Kiégetetlen/rosszul kiégetett kerámia
30-50
35±5
Festett, festés után nem kiégetett
30-50
35±5
Üvegtárgyak
40-50
45±5
Rossz állapotú üvegek
40-50
40±3
Fémtárgyak
40 alatt
20±5
Festett fémtárgyak
40—50
45±2
Fatárgyak
45—60
50 ± 5
Festett fatárgyak
45—60
50 ± 5
Papírtárgyak
40—55
50 ± 5
Bőr- és pergamen tárgyak
45—55
50 ± 5
Festett bőr- és pergamen tárgyak
45—55
50 ± 5
Textíliák
45—55
50 ± 5
Csont- és elefántcsonttárgyak
45—55
50 ± 5
Festett csont- és elefántcsont tárgyak
45—55
50 ± 5
Fotóanyag (fekete-fehér)
35—50
35 ± 5
Színes fotóanyag
20—30
25 ± 5
Fotóanyag cellulóz-nitrát hordozón
35—40
35 ± 5
Hajból, szőrből készült tárgyak, szőrmék
45—55
50 ± 5
Szaru tárgyak
45—55
50 ± 5
Tollból készült tárgyak
45—60
50 ± 5
Háncsból készült tárgyak
45—60
50 ± 5
Kagyló, gyöngy
45—55
50 ± 5
kerámia
6.3. táblázat (A leggyakoribb műtárgyalkotó anyagok számára javasolt műtárgykörnyezet) (Hőmérséklet °C, páratartalom RH %, megvilágítás lux) Környezeti tényezők
OPTIMÁLIS
MEGENGEDETT
Tárgyfajta
HATÁRÉRTÉKEK Hőmérséklet °C
RH (relatív páratartalom)
Megvilágítás
ÉRTÉKEK
Hőmér-
RH (relatív
Megvilá-
séklet °C
pára-
gítás
tartalom)
lux
lux
%
% Papír
15–20
40–55
50–100
20±2
50±5
50
Bőr és pergamentárgyak
15–20
45–55
50–150
20±2
50±5
100
Festett bőr és pergamentárgyak
15–20
45–55
50–100
20±2
50±5
50
Festetlen kőtárgyak
15-25
30-50
Fényre nem érzékeny
20±2
40±5
Fényre nem érzékeny
Festett kőtárgyak
15-25
40-50
150-250
20±2
45±5
150
Falfestmények
15-25
40-60
150-250
20±2
45±5
150
Jól kiégetett kerámia
15-30
30-55
Fényre nem érzékeny
20±5
45±5
Fényre nem érzékeny
Kiégetetlen, rosszul kiégetett kerámia
15-30
30-50
Fényre nem érzékeny
20±5
35±5
Fényre nem érzékeny
Festett, festés után nem kiégetett kerámia
15-20
30-50
150-250
20±2
35±5
150
Üvegtárgyak
15-25
40-50
Fényre nem érzékeny
20±5
45±5
Fényre nem érzékeny
Rossz állapotú üvegek
15-25
40-50
Fényre nem érzékeny
20±2
40±3
Fényre nem érzékeny
Fémtárgy
15-25
40 alatt
nem érzékeny
20±2
20±5
nem érzékeny
Festett fémtárgyak
15-20
40-50
150-250
20±2
45±2
150
Fatárgyak
15-25
45-60
150-250
20±2
55±5
150
Festett fatárgyak
15-20
45-60
150-250
20±2
55±5
150
Textíliák
15-25
45-55
50-150
20±2
50±5
50
Csont- elefántcsont tárgyak
15-25
45-55
50-150
20±2
50±5
100
Festett csont- és elefántcsont-tárgyak
15-25
45-55
50-150
20±2
50±5
50
Fotóanyag
20 alatt
35-50
50-150
2
35±5
50
15 alatt
20-30
sötét
2
25±5
sötét
(fekete-fehér) Színes fotóanyag
