Mőszaki fejlesztés a mezıgazdaságban
• A tudományos - technikai eredmények gyakorlati alkalmazása • olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot • Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat • A műszaki fejlesztés céljai: – A munka termelékenységének fokozása – A munkafeltételek javítása – A terméshozamok növelése – A választék bővítése – A minőség javítása
A műszaki fejlesztés irányulhat • A munkaeszközökre • A munkatárgyakra • A termékekre • A termelési technológiákra
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai • A termelés eszköze a föld • Ipari eredetű holtmunka aránya nő, míg a mezőgazdasági eredetű holtmunka aránya csökken • Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken • A felszabaduló élőmunka már „csak” fogyasztó lesz • Termelőeszközök egy része biológiai rendszer • Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása • Tárolási, tartósítási veszteségek • Természeti környezet – károk
A mőszaki fejlesztés elemei • Gépesítés • Energiagazdálkodás • Mezıgazdasági építés • Kemizálás • Genetikai munka
A gépesítés • Emberi munkaerıvel végzett tevékenységek helyett technikai berendezések • A gépesítés indokai: – Korszerő termelési technológiák megvalósítása – Termékminıség javítása – Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák idıben való elvégzése – Veszteségmentes betakarítás – Nagy tömegő szállítások – Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)
A korszerűtlenség kedvezőtlen hatásai •Munkatermelékenység, hatékonyság rosszabb •Karbantartás, felújítás költségesebb •A korszerűbb gépek sem használhatóak ki •Üzemképesség, üzembiztonság alacsony •Több dolgozót köt le
Az egy főre jutó GDP és a K+F ráfordítások közötti exponenciális kapcsolat 6 5
y Expon. (y)
4 %3 2 1
y =2,15x1,052
0 0
20000
40000
euró/fı
60000
x
Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban (A termelőeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése)
Hatása: magával viszi a termelés (szak) területi technológiai szervezeti vezetési és irányítási közgazdasági súlyának változását.
Célja: • az élőmunka technikai felszereltségének javítása, • a termelékenység fokozása • a hozamok növelése • a választék bővítése • a minőség javítása A harmonikus, összehangolt fejlesztés hiányának problémája
Sajátos vonások a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében • A termelés természeti környezetben folyik • Speciális munkatárgy és munkaeszköz a föld • A felhasznált holtmunka ipari és mezőgazdasági eredete • Az összes ráfordításon belül nő a holtmunka tömege • A holtmunka nemcsak élőmunkát vált ki
• Csökkenti az újratermeléshez szükséges földterület méretét • A mezőgazdaság termelőeszközeinek egy csoportja biológiai rendszer • Egyre nagyobb tömegű termék jelenik meg • Élőszervezetek tárolását, tartósítását kell biztosítani
Műszaki fejlesztés elemcsoportjai • Gépesítés, energiagazdálkodás, építés • Kemizálás - műanyagok • Élőszervezeteken végzett genetikai munka biológiai alapok
Az állóeszköz felhalmozás szerkezete a mezőgazdasági termelésben (md Ft) Megnevezés
1998
2000
2002
2003
Ültetvények
6,5
15,8
22,8
19,5
Állatok
31,7
31,0
29,7
32,1
Gépek és berendezések Épületek
43,8
52,8
104,4
130,0
30,3
38,8
54,4
42,5
Egyéb
10,5
10,8
12,1
6,7
Br.állóeszk.Br.állóeszk.felhalmozás
122,8
149,3
223,4
230,9
Mezőgazdasági beruházások eszközcsoportok szerint 140
milliárd forint
120 100 1998 2001 2002 2003
80 60 40 20 0
ültetvények
állatok
gépek,eszk.
épületek
A gépesítésről A termelésfejlesztés gerince, kimagasló termelékenységjavító szerepe Indokai: • korszerű termelési technológiák megvalósítása • termékek minőségének javítása • időbeni munkavégzés (munkacsúcsok!) • veszteségmentes betakarítás • nagytömegű szállítások
Az egyes időszakok preferált célkitűzései
• Gépek - géprendszerek • Erőgépek - munkagépek • Traktor - tehergépkocsi
A gépállományról Traktorállomány összesen (ezer db) 1 traktorra jutó mgmg-i terület (ha) 1 traktorok átlagos motorkapacitása (kw) egyéni gazdaságokban társas gazdaságokban Átlagéletkor (év) Kombájn (ezer db) 1 kombájnra jutó terület (ha) Átlagéletkor (év) Tehergépkocsi (ezer db) Átlagéletkor (év)
1992 91,9 68 47
10,4 290 41,3
2001 113 55 52 45 74 15,3 12,1 250 13,6 22 20
Traktorok és kombájnok állománya nemzetközi összehasonlításban Traktorok az ezred fordulón Tagországok
ezer db
100 ha mgmg-i területre
Kombájnok az ezred fordulón ezer db
100 ha gabonaterületre
Németország
1072,2
6,3
135,8
1,9
Görögország
241
4,6
6,1
0,5
841,9
2,9
49,7
0,8
155
8,8
5,6
2,7
Ausztria
325,4
10,3
24
2,9
Egyesült Királyság
500
3,2
47
1,4
6835,8
5,1
595,2
1,6
2,1
11,2
0,3
Spanyolország Hollandia
EUEU- 15 Magyarország
A mezıgazdasági gépberuházások nominál értéken, Milliárd Ft 120 105 100
89,5
80 60
51,05 34,46
40 20
43,6 45,7
26,3 9,76 7,27 9,59 12,74
17,32
0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Traktor eladások Magyarországon Ezer db 7000 6000 5000 Összesen
4000
MTZ
3000 2000 1000 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Arató- cséplıgépek eladása Magyarországon Db 800
600 500
687
680
700 560
550 490
480 423
400 300 200 100
215 160
138
160
195
82 30
0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
A gépberuházások alakulása 1991 – 2008 között nominál értéken
A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron, millió Ft) Ágazat
2003
2004
2005
2006
2007
Összes beruházás Nemzetgazdaság összesen Ebbıl: Agrárgazdaság
2 709 649 3 014 605 3 103 581 3 351 308
3 465 195
234 057
219 019
228 728
218 068
222 077
132 007
100 771
111 486
104 184
101 286
5 107
6 080
5 961
6 976
10 856
96 943
112 168
111 281
105 389
109 935
Mezıgazdaság Erdıgazdálkodás Élelmiszeripar
A beruházások és a beruházási támogatások alakulása 1998-2004
Az energiagazdálkodás főbb jellemzői A mezőgazdaság dinamikus fejlődését korszerű ipari háttér biztosította és biztosítja az elkövetkező időben is. Ebben alapvető szerepet az energetika térhódítása játszott. Nagy tömegű energiát fordítunk: •Nyersanyagok előállítására •Feldolgozására •Forgalmazására Számos iparág termel a mezőgazdaságnak jelentős energiafelhasználással gépeket, eszközöket, és vegyi anyagokat.
Energiagazdálkodás • Három fı energiaforrás: – Ipari eredető energia – Mezıgazdasági eredető energia – Napenergia
• Példák: – 1 ha kukorica term. hez szükséges energia 11%-a ipari eredető, a többi fotoszintézis eredménye – Az mg. ipari energiafelhasználása az összes ipari energiafelhasználás 3%-a – Az mg. fajlagos energiafelhasználása 1/8-a az ipari fajlagos energiafelhasználása – A kıolaj-felhasználás jelentıs – A villamosenergia-felhasználás az össz. energiafelhasználás 10%-a – Jelentıs a geotermikus energiafelhasználás
Mezıgazdasági építészet • Állattenyésztés férıhelyszükségletének biztosítása • Tárolókapacitások létesítése • Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) • A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg • Nem a kapacitások növelése a fontos, hanem a meglévı racionális kihasználása • Jellemzıen könnyőszerkezetes épületek • A hazai létesítmények nagy része elavult
Kemizálás • Mőtrágyázás • Vegyszeres növényvédelem • Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítık és – kiegészítık • Mőanyagok felhasználása – Fóliák, csövek
Egy hektár szántó-, kert-, gyümölcs- és szőlőterület, kg Nitrogén
Foszfor
Kálium
Összes
1997
41
8
8
57
1999
52
8
9
69
2001
57
12
13
82
Egy ha mg.-i területre jutó műtrágya felhasználás, hatóanyagban kg. Ország
1995
1999
202
202
Hollandia
584
503
Franciaország
252
244
Portugália
84
88
Szlovénia
322
389
Lettország
13
29
Világ összesen:
86
94
EUEU-15
Kemizálás A növényvédőszerek veszteségmérséklés, megelőzés, előrejelzés káros mellékhatások, környezetvédelem Állategészségügyi szerep takarmány kiegészítők, kórmegelőzés biokémiai aktivitású szerek Műanyagok - új technológiák
Genetikai munka • Növénynemesítés, fajtakeresztezés • Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása • Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok • A „Zöld forradalom” e tevékenységeknek köszönhetı • A biológia egyre inkább a mezıgazdasági termelıerı alapvetı részévé válik
A mőszaki fejlesztés komplexitása • A mőszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki • A komplexitás a mőszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezıinek együttese • A tudományos-technikai fejlesztés szerepe a termelıerık növekedésében fokozódik
Vállalkozói szerkezet, földhasználat
Arányszámok (%-ban), adatok a rendszerváltás idejéből ( 1989/ 90 ) ÁG
TSZ
Kistermelés
számuk
l26
1360
l,5 millió
földhasználat
l5
80
5
átlagterület (ha)
7,5 e
4,5 e
változó
Bruttó termelési értékbıl részesedés (%)
20-25
45-50
30-35
Nettó termelési értékbıl részesedés (%)
15-20
30-35
50
Az állami gazdaságokról Az állami (kincstári) birtokok a II.világháború előtt. Mezőhegyes, Kisbér, Bábolna, Kompolt stb. Speciális szerepük (ménesek, vetőmegtermesztés ) Vertikálisan szervezett gazdálkodás Az ÁG-ok a nagyvállalati rendszerben, politikai, technikai, technológiai szempontok. I.időszak l948-ig: részesedésük a földosztás során (3,2 millió hektárból) 60.000 ha, 74 állami gazdaság Jószágigazgatóságok
II. időszak 1948 végétől 1953-ig (a „ nagy felfutás”) Számuk 500-ra nő, a szántó 14 %-át használják. A föld forrása, szétaprózottság, tagosítás Munkaerőhiány, eszközhiány, központi utasítások, beszolgáltatás, rendőri intézkedések, termelés lezüllése III. időszak 1954-től l967-ig Az ÁG-ok helyzetének felülvizsgálata, feladatuk: minőségi bázis, politikai bázis, árutermelő bázis Az eszközigényesség növekedésének törvényszerűsége
IV. időszak 1967-től átalakulásukig • • • • • • • • • • •
kötelező tervmutatók megszűnése döntésekben önállóság, mérce a jövedelmezőség megkülönböztetés mérséklése a TSZ-ektől megindul a területi koncentráció egyes termékek termelésének „forradalmasítása” termelés szakosítása vezetés korszerűsítése nemzetközi tapasztalatok felhasználása érdekeltség megteremtése termelési rendszerek kialakítása az eszközigényesség növekedése, munkatermelékenység
• intenzív gazdálkodásra való áttérés • kombinátok kialakulása Az ÁG-ok átalakulása, privatizációja ( 126/1992 sz. Kormányrendelet ) a./ tartós állami tulajdonú gazdaság: 26 (biológiai alapok fenntartása, kistermelés integrációja) Állami Vagyonkezelő RT integrációjába sorolva. b./ teljes körűen privatizálandó gazdaságok ÁVÜ irányításával, többnyire két lépcsőben: Részvénytársasággá, kft.-vé alakulás felszámolás, végelszámolással megszűnés. Tulajdonosok: hazai, külföldi befektetők, vezetői, dolgozói vásárlások 2001-ben 12 Rt. privatizálása a „ tartós” állami vagyonból
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Megszervezésük ideológiai indokai I. időszak 1948-1953-ig (a lenini alapelvek: önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás) Típusaik: I., II., III. típusú TSZCS-k Az időszak végén 5200 TSZ, 376.000 tag, szántó 26 %-án gazdálkodnak - látszateredmények, rossz politikai hangulat II. időszak 1953-tól hibák feltárása - Nagy Imre szerepe - a forradalom hatása 1956. decemberi állapot: szántó 7,2 %-án gazdálkodnak, tagok száma: 76.000 fő
III. időszak: 1959-1961 közötti teljes átszervezés Az 1957-es agrártézisek A gazdasági feltételek primátusa Az átszervezés ütemezése (eredeti elképzelés l965) A belpolitikai és nemzetközi helyzet Átszervezés után: szerény gazdasági háttér, eszközhatékonyság romlása Eszközátcsoportosítás a gazdaságban Hitelek, ár- és díjkedvezmények Gépállomások
Statisztika 1961-ből: TSZ-ek száma: 4204 Átlagterület: 1082 ha Tagok száma: l.115 e fő (994 e család) Összes terület 75 %-án gazdálkodnak. IV. időszak: 1962-1967-ig - A megszilárdulás időszaka, 1964-1965 évek fordulója, az 1968-as új gazdasági mechanizmus előszele a mezőgazdaságban. - Korszerű nagyüzem kialakítása, saját gépek, gépállomások megszüntetése - Munkaegység helyett rendszeres pénzbeni díjazás.
- A szövetkezeti földtulajdon kialakítása, l967-es IV. sz. -
földtörvény A rendszerváltásig…… Növekvő árutermelés, exportárualapok Koncentráció, mesterséges összevonások Erősödő technikai, műszaki fejlesztés Dolgozók anyagi érdekeltsége A tagok tulajdonosi jogainak korlátozottsága Kiteljesedik a háztáji, integrációs kapcsolatok Az alaptevékenységen kívüli tevékenység, mint magyar sajátosság Szövetkezetek és ÁG-ok egymáshoz közelítése, új felfogás, társadalmi tulajdon, formája: Agráripari Egyesülések
A háztájiról ( a kistermelők mintegy fele ) Kezdetben (60-as évek elején) tiltják, korlátozzák, később – felkarolják, sőt támogatják Oka: Munkát, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít Szociális szerepe (idősebb - nyugdíjas korosztály foglalkoztatása) Tehermentesítette a nemzetgazdasági beruházási alapokat ( önellátás ) A nagyüzemi gazdálkodásba be nem vonható eszközök hasznosítása Szerepe a bruttó-, nettó termelésben Hatékonysági összefüggések
Kapcsolata a szövetkezettel: Terület biztosítása – 0,6 ha Szolgáltatások, termelőeszközök, hízóalapanyag, takarmány Termelőszövetkezeten keresztüli értékesítés Háztáji agronómiai rendszerek, szaktanácsadás Következmény: megőrizte a magángazdálkodás technológiai gyakorlatát, a főhivatású mezőgazdálkodás lehetőségét Ugyanakkor: nem adott lehetőséget a gazdaság vezetőjének a pénzügyi, tervezési, piaci, igazgatási teendők gyakorlására, piaci kapcsolatok alakítására
A Mg.i termelőszövetkezetek átalakulásáról • A Kárpótlási törvény termőföld - kárpótlási jegy - esélyek a szövetkezetek élelmiszeripari privatizációban, integrációban való részvételében • Szövetkezetekről szóló 1992 évi I.sz törvény egységes szövetkezeti törvény ( nem típus és formakötelezettek) nagyobb teret enged a szövetkezetek belső önszabályozásának • A szövetkezeti átmeneti törvény, az 1992 évi II sz törvény ( hatálya a törvény megjelenése évének végéig )
a törvény következménye : - vagyonnevesítés – üzletrészek kialakítása ( jogcímek ) - vagyonmegosztás csoportos kiválások egyéni kiválások, önállósulás - gazdasági társasággá ( társaságokká ) történő átalakulás ( némiképp növekedett a szövetkezetek száma ) Társadalmi vita 1999-es és 2000. években a szövetkezeti üzletrészről, az új szövetkezeteket szabályozó törvényről.
Vállalkozói szerkezet, földhasználat az ezredfordulón
www.ksh.hu Kiadványok Letölthető kiadványokOrszágos kiadványokMagyarország mezőgazdasága 2003 ( Gazdaságszerkezeti összeírás )
Szerkezet jellemezhető • • • • •
hasznosított földterülettel ágazatok szerint (növényt., állatteny., vegyes) foglalkoztatottak számával értékesítéssel (mennyiségi, értékbeni) jövedelemtermelő képességgel
SFH(SGM):standard fedezeti hozzájárulás = BTÉ. - közvetlen változó ktg.
Európai méretegység(EUME) 1200Eur ~ 300eFt ( SFH érték alapján )
Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) 2000 Mit tekintettek gazdaságnak : • - az a mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló irányítása van, és • - összes termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, halastó, nádas) legalább 1.500 m2, vagy • - összes gyümölcsös vagy szőlőterülete 500 m2, vagy - intenzív kertészeti termelést folytat, vagy
• mezőgazdasági haszonállat állománya legalább: - egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy - 50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy - 25-25 házinyúl , prémes állat, húsgalamb, vagy - 5 méhcsalád, illetőleg • mezőgazdasági szolgáltatást végez
Mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma (ezer db) Év
Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek
1972
l.841,5
6,1
1981
1.529,6
1,4
1991
1.395,8
2,6
2000
958,5
8,4
2003
765,6
7,8
Egyéni gazdaságok termelési típusonként, 2003 ( %) Gazdálkodás célja
Növény- Állattartó Vegyes NövényÖsszesen termeszt ı gazdaságok aránya
Saját fogyasztásra Saját fogyaszt. felett értékesít Elsısorban értéértékesítésre termel
56,4
83,3
46,8
59,3
24,4
14,4
42,7
28,0
l9,l
2,2
10,4
11,6
Összesen
100,0
100,0
100,0
100,0
Vállalkozások száma (mező-, vad-, erdőgazdálkodásban,halászatban) Gazdálkodási forma
1992
1998
2000
2002
Vállalkozások összesen
17.105
39.042
39.160
38.102
ebbıl: egyéni
12.678
27.832
26.595
25.167
társas
4.427
11.210
12.565
12.945
1.628
4.725
5.255
5.689
45
197
259
312
1.621
1.715
1.886
1.654
Közkereseti t.
51
90
155
155
Betéti t.
918
3.291
3.806
3.987
Társas váll.váll.-ból: KFT Rt Szövetkezet
Jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma létszám- kategóriák szerint 2002
0-9 fı 10-19 fı 20-49 fı 50-249 fı 250-499 fı 500 fı felett
Földterület használata gazdálkodási formák szerint 60 50 40
vállalatok-G.T. Szövetkezet Egyéni gazdálkodó egyéb
% 30 20 10
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
Szántóterület használatának megoszlása 80 70 60 50
G. T. Szöv. Egyéni és lakossági
% 40 30 20 10 0 1990
1995
1999
Gazdaságok számának és termőterületének megoszlása, 2003 Termıterület méretcsoport Hektár
Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek száma - területe Száma területe százalékban
1 haha-nál kisebb 1,0 1,0--10,0
72,2 21,9
5,4 23,2
15,2 11,7
0,0 0,1
10,0--50,0 10,0
4,8
32,4
22,6
1,3
50,0--100,0 50,0
0,7
15,0
10,7
1,7
100 felett
0,4
24,2
39,8
95,8
Összesen
100
100
100
100
A mezőgazdasági ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek száma Megnevezés Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság (ÁG) Betéti társaság Szövetkezet Egyéni vállalkozás Összes vállalkozás Forrás: KSH
1989 (130) 1 245
1995 3 636 186 2 624 2 117
2005 6 565 329 4 273 1 549
11 000 29 976 20349
12 375 38 539 33065
2008
Gazdaságok mérete – EU-s kitekintés ORSZÁG
Gazdaság mérete 5 ha alatt 100 ha felett hektár % % Görögország 4,4 77 0 Olaszország 6,1 78 1 Portugália 9,3 79 1 Ausztria 17,0 36 1 Franciaország 42,0 29 12 Dánia 45,7 3 11 Egyesült Királys. 67,7 23 17 EU (15) 18,7 58 3
Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint Egyéni gazdaságok KSH-ÁMÖ 2000
28,63
32,48 18,52 10,79
ha
0,23
0,03
30 0-
0,48
50 ,1 -1 00 10 0, 130 0
4,47
10 ,1 -5 0
5, 110
1, 15
0, 51 -1
4,39
0, 15 -0 ,5
-0 ,1 5
35 30 25 20 % 15 10 5 0
Gazdaságok megoszlása a termőterület mérete szerint Gazdasági szervezetek KSH-ÁMÖ 2000
25 20 %
16,58
20,9
18,83
16,93
15
11,57
10
7,25
5,96
5
1,12
0,86
5000,110000
10000-
0 -10
10,1-50
50,1-100 100,1-300 300,1-500
ha
500,11000
1000,15000
Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás Egyéni gazdaságok között
30
26,1
25
20,5
22,3
20 % 15
11,9
9,3
10
8,7
5
1,3
0 -50
00 00 00 00 00 0 0 5 2 1 1 5 1 1 151 01 10 20 50 10
Ezer Ft
01 0 5
Egy gazdaságra jutó mg.-i termék érték alapján a megoszlás Gazdasági szervezetek közt
50
42
40 30
22,4
%
15,9
20 8,9
8,5
10 0
-5
6 10
11-50 51-100 101500 millió Ft
1,7
0,7
5011000
1001-
Szövetkezeti elvek
Mi is a szövetkezet? A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket kielégítsék egy közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalaton keresztül. (SZNSZ 1996 )
Kialakulásuk 1844 Anglia, Rochdale 28 fő bérmunkás vagy tulajdonos? Elveik: - nyitott tagság - demokratikus irányítás - nyereség visszajuttatása a tagoknak - tagok képzése 1864-re 4800 tag 1850 Németország, Raiffeisen hitel- beszerzőértékesítő szövetkezet létrehozása kisparasztok részére
Csoportosításuk • Hitel-, takarék-, biztosító szövetkezetek • Áruforgalmi (beszerző-, fogyasztási értékesítő, szolgáltató, lakás szövetkezet) • Termelőszövetkezetek ( ipari, mezőgazdasági) • Másodlagos szövetkezetek (több szövetkezet által működtettet szövetkezet; Regionális, országos)
Miért lett sikeres a szövetkezés? A tagok együttműködésében úgy jutott érvényre az egyes tagok érdeke, hogy az alapvetően nem sértette a vele együttműködő társaiknak alapérdekeit.
Szövetkezeti elvek •
•
Értékek: A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Elvek: A szövetkezeti elvek irányelvek, melyek segítségével a szövetkezetek értékeiket a gyakorlatban megvalósítják.
Szövetkezeti elvek 1. Önkéntes és nyílt tagság
A szövetkezet önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak mindenki számára, aki elfogadja a tagsággal járó felelőséget. 2. Demokratikus tagi ellenőrzés A szövetkezetek demokratikus szervezetek, amelyeket a tagjaik ellenőriznek a döntéshozatalban (1 tag- 1 szavazat). 3. A tagok gazdasági részvétele Tagok hozzájárulása a szövetkezeti vagyonhoz, a nyereséget fejlesztésre és a tagság által jóváhagyott tevékenységekre lehet csak felhasználni.
4. Autonómia és függetlenség Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a kormányokat is, azt olyan feltételek mellett teszik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus tagi ellenőrzést és a szövetkezeti autonómia fenntartását . 5. Oktatás, képzés és információ A szövetkezetek oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak így azok hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a közvéleményalakítókat a szövetkezés jellegéről és előnyeiről.
6. Szövetkezetek közötti együttműködés A szövetkezetek úgy szolgálják leghatékonyabban tagjaikat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat, hogyha együttműködnek helyi, országos, regionális és nemzetközi struktúrákon keresztül 7. Közösségi felelősség A szövetkezetek közösségük folyamatos és tartós fejlődéséért dolgoznak a tagjaik által jóváhagyott irányelvek alkalmazásával
• TÉSZ-ek • TCS-k • BÉSZ-ek
