Műszaki diagnosztika Gépészeti berendezések üzem közben végzett állapotfelmérése meghatározott paraméterek alapján
Rezgésdiagnosztika
Akusztika
Termográfia
Diagnosztika 01 --- 1
Endoszkópia
Olajvizsgálat
Repedésvizsgálat
Roncsolásmentes anyagvizsgálatok
Diagnosztika 01 --- 2
Segédanyagok
Dömötör Ferenc Rezgésdiagnosztika I-II. II. Nagy István Műszaki diagnosztika I-II. II.
Lakatos István Műszaki diagnosztika http://jegyzet.sze.hu/
Diagnosztika 01 --- 3
Diagnosztika Üzemfenntartás I. Üzemfenntartás II.
DIA31G33 UZM31G33 UZM32G33
Gépjavítás I. Gépjavítás II.
GPJ31G33 GPJ32G33
21k3 21k3 21k4 22é3 21k3
Diagnosztika 01 --- 4
Záróvizsga-kérdések (üzemfenntartás) 1. Az üzemfenntartás, a karbantartás, a terotechnológia fogalma, körfolyamata. A karbantartás célrendszere, kapcsolata a termeléssel. 2. A gépek kiválasztásának létesítési és üzemeltetési követelményei; a gépek kiválasztásának módszerei. ÁKN elemzés, Kesselring, KIPA módszer. 3. Vezetői döntés szempontjai: a gépberuházás, a lízing és kölcsönzés esetén.
Diagnosztika 01 --- 5
4. A gépek üzembe helyezése előtti feladatok; üzembe helyezési eljárás, próbaüzemeltetés, bejáratás. A teljesítménytartalék és a karbantartás. Az elhasználódás jelei. A teljesítménytartalék fogalma, helyreállítása. 5. A fenntartási ciklusrend kialakítási módjai, a ciklusidők meghatározási elve az elhasználódás alapján. A karbantartás szempontjából mit tekintünk elhasználódásnak? 6. A karbantartási rendszerek szervezeti csoportosítása; a központosított, gyáranként önálló és a vándorkarbantartás lényege, sajátosságai.
Diagnosztika 01 --- 6
7. A karbantartási rendszerek módszer szerinti csoportosítása. Az időszakos (ciklikus-periódikus) karbantartás lényege. A TMK rendszer, ciklusrendek és a TMK rendszer feladatai. 8. A géppark csoportosítása a termelésben betöltött szerepük, fontosságuk szerint. A műszaki állapotvizsgálat alapján végzett megelőző karbantartás lényege, sajátosságai. 9. A karbantartást figyelembe vevő gépszerkesztés főbb szempontjai: ismertese a tervezés, a karbantartás és a költségek viszonyát, majd ábrával szemléltesse az üzemkészség megbízhatóság és a karbantarthatóság összefüggéseit!
Diagnosztika 01 --- 7
9. A karbantartást figyelembe vevő gépszerkesztés főbb szempontjai: ismertese a tervezés, a karbantartás és a költségek viszonyát, majd ábrával szemléltesse az üzemkészség megbízhatóság és a karbantarthatóság összefüggéseit! 10. Ismertesse a külső (idegen) és belső (saját) karbantartás előnyeit, hátrányait, valamint a karbantartást befolyásoló tényezőket! Sorolja fel a karbantartási szerződések típusait, és röviden mondja el, hogy mit kell egy szerződésnek magába foglalnia! 11. Sorolja fel és jellemezze a fenntartás gazdaságosságát, hatékonyságát meghatározó tényezőket, csoportosítsa az üzemfenntartási stratégiában betöltött szerepük alapján a vállalati gépparkot (konstrukció; fenntartási rendszer; gép- és járműállomány összetétele; üzem- és munkaszervezés; javítási módszerek; személyi és tárgyi feltételek; fenntartó bázisok műszaki felszereltsége, technológiai színvonala).
Diagnosztika 01 --- 8
12. A szabvány, a szabványosítás fogalma. A szabványok fajtái. A szabványok osztályozása. A nemzeti szabvány alkalmazása. 13. A kockázat, a veszély fogalma. Az üzemfenntartás szerepe a szavatossági kockázatok csökkentésében. A többtényezős kockázati módszer lépései. 14. Az internetes és távkarbantartás koncepciója, a szakmai továbbképzés igénye 15. Az emberi tényező jelentősége a munkabalesetekben. Emberi hibák, tévedések. A négytényezős rendszer. Az emberhez igazodó technika és szervezet. A vezetők és a felelősség. 16. Munkabiztonság; a nem megfelelő ember-gép kapcsolatok veszélyei a nagy kockázatú termelési rendszerekben.
Diagnosztika 01 --- 9
17. A karbantartás és a gazdasági verseny. Karbantartás a gazdasági verseny feltételei között. Élettartam nyereség – új karbantartási koncepció. A karbantartás kontrollingjában alkalmazott mutatók. 18. Lean japán vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszer lényege, legfontosabb szempontjai. 19. A Megbízhatóság Központú Karbantartás (Reliabity Centred Maintenance, RCM) alapja, hét alapkérdése, alkalmazók igényei, fellépő hibák és követelményei, karbantartási kritériumok, a feladat kiválasztása, az RCM elemzési folyamata.
Diagnosztika 01 --- 10
20. A Teljes körű Hatékony Karbantartás („Total Productive Maintenance”–TPM) fogalma, kapcsolata a TQM-mel. A berendezés általános hatékonyságának mérése (OEE), a 6 klasszikus veszteségforrás. 21. A TPM klasszikus Nakajimai felfogásának 5 építőköve (pillére), a TPM „dóm” és a TPM szervezetek. 22. CMMS; a Számítógépes Karbantartás Menedzsment Rendszer lényege, főbb részei. Bevezetésének lehetőségei, feltételei.
Diagnosztika 01 --- 11
A karbantartás ára elkerülhetetlen költség? Szükségszerű rossz? Az üzemfenntartás feladata termelőképesség fenntartása. Hogyan mérhető, mérhető-e tevékenységek haszna?
a
a
gazdaságos
karbantartási
„Miért költsünk drága diagnosztika eszközökre, azok nélkül is mennek a gépek.”
Diagnosztika 01 --- 12
A váratlan meghibásodások súlyos gazdasági következményekkel járhatnak • balesetek; • környezeti károk; • alkatrészek, gépek, alapanyagok, épületek tönkremenetele (mechanikai sérülés, vagy a technológiai folyamat leállásából adódó károsodás); • termeléskiesés.
Diagnosztika 01 --- 13
A profi diagnosztika költséges • a karbantartásért felelős vezetőknek küzdeni kell a menedzsmenttel a vállalaton belül annak érdekében, hogy kellő pénz biztosítsanak a karbantartásra (diagnosztikai eszközök, szakképzett karbantartó szakemberek, felújítások, új gépek beszerzése) • be kell mutatni, hogy a karbantartásra és a korszerűsítésre költött pénz megtérül • nehéz helyzetben legkönnyebb a karbantartáson spórolni („az utódok meg …”) • a korszerű vállalatirányítási módszerek az üzemfenntartást az értéktermelés részének tekintik
Diagnosztika 01 --- 14
Jó döntéseket csak a megfelelő időpontban rendelkezésre álló megfelelő minőségű információ birtokában lehet hozni Az üzemfenntartási, ezen belül a karbantartási tevékenység a vállalati folyamatok mindegyikével összefügg, ezért a karbantartási és felújítási tervek készítésekor és a napi döntésekben is nagyon szempontot kell figyelembe venni, Ennek megfelelően nagyon sok adattal kell dolgozni ezen a területen. Elsődlegesek a termelésben résztvevő berendezések állapotára vonatkozó műszaki adatok, valamint a tartalék alkatrészekre, karbantartási eszközökre, a karbantartó személyzetre vonatkozó információk.
Diagnosztika 01 --- 15
Hatékony, a vállalat érdekeit szem előtt tartó karbantartási tevékenységhez azonban más információk is kellenek: • üzleti terv; • pénzügyi adatok; • marketing adatok; • raktárkészletre vonatkozó információk; • információk a műszaki fejlesztésekről; • benchmarking; • szakmai fórumok, továbbképzések. Az adatokat már egy közepes termelő vállalat esetén is célszerű számítógéppel kezelni: CMMS.
- egy reklámanyag az internetről -
Diagnosztika 01 --- 16
CMMS = Computerized Maintenance Management System = számítógéppel támogatott karbantartás-irányítási rendszer Hivatkoznak rá Enterprise Asset Management = vállalati eszközmenedzsment, illetve CMMIS = Computerized Maintenance Management Information System = számítógéppel támogatott karbantartás-irányítási és információs rendszer néven is.
Diagnosztika 01 --- 17
A CMMS feladata A CMMS feladata, hogy számítógépes nyilvántartás végezzen a vállalat karbantartási tevékenységéről naprakész adatok alapján, hatékony eszközt nyújtson a karbantartási költségek csökkentésére, a termelékenység és így a profit növelésére. A rendszer segítségével elkészíthető elemezések és kimutatások megbízható segítségként állnak rendelkezésre a döntéshozók számára. A feladatok ellátáshoz elengedhetetlen egy hatékony, a karbantartási szokásoknak megfelelően kialakított CMMS használata.
Diagnosztika 01 --- 18
Egy jó CMMS rendszer segítségével • nyomon követhetjük, hogy melyek azok a területek, amik több karbantartási munkát igényelnek; • könnyedén tudunk tervezett megelőző karbantartásokat elrendelni; • diagnosztikai feladatokat szervezhetünk, a trendek alapján pedig előrelátó módon karbantartási feladatokat és költségeket tervezhetünk be; • nyomon követhetjük a karbantartók munkáját, optimalizálhatjuk a rendelkezésre álló erőforrások kihasználását; • a hatékony karbantartás menedzsment eredményeképpen maximalizálhatjuk a berendezések rendelkezésre állását, ezáltal minimalizálhatjuk az esetleges termeléskiesést; • az elkerült veszteséget profitként könyvelhetjük el.
Diagnosztika 01 --- 19
A jó CMMS szoftver • nem igényel túlzott informatikai erőforrásokat; • könnyedén kezelhető a számítógép kezeléséhez nem szokott karbantartók számára is; • igényes megjelenésű; • könnyedén kezelhető, átlátható felhasználói felülettel rendelkezik; • a karbantartók részéről minimális adminisztrációt igényel, mégis minden szükséges információt nyilvántart és rendelkezésre bocsát; • segítségével egyszerűen tervezhetők és ütemezhetők a karbantartási feladatok; • jelentések, kimutatások készítésével segíti a karbantartási vezetők és döntéshozók munkáját; • képes adatokat exportálni és importálni, ezáltal elkerülhetők a többszörös adminisztrációs terhek.
Diagnosztika 01 --- 20
Karbantartási stratégiák HELYREÁLLÍTÓ KARBANTARTÁS működtetés meghibásodásig RÖGZÍTETT (MEREV) CIKLUSÚ KARBANTARTÁS tervszerű megelőző karbantartás (TMK); szabvány vagy törvény által előírt karbantartás
rendszeres (időszakos) állapotfelmérés
ÁLLAPOTFÜGGŐ KARBANTARTÁS folyamatos állapotfelügyelet online diagnosztikai rendszer
automata védelmi rendszer
Diagnosztika 01 --- 21
A helyreállító karbantartási stratégia jellemzői az 1950-es évekig volt általános általában a gépkezelő végezte a javítást is a meghibásodások váratlanul következtek be (a termelési folyamat nem tervezhető pontosan) az érzékszervekkel való diagnosztizálásnak meghatározó szerepe van a kezelőnek érteni kell a géphez, folyamatosan a gép mellett kell lennie és figyelnie kell a működésért a helyreállítás időtartama általában hosszú tartalék alkatrészekből jelentős raktárkészlet szükséges
Diagnosztika 01 --- 22
A merev ciklusú karbantartási stratégia jellemzői cél: olyan javítási rendszer kidolgozása, mely az alkatrészek igénybevételének és várható élettartamának ismeretében, megelőző jelleggel törekszik a meghibásodások kiküszöbölésére, az előírt időtartam alatt az üzemelés zavartalanságának biztosítására; melynél a javítások időpontja és időtartama tervezhető; melynél a gépeket a lehető legrövidebb időre kell kivonni a termelésből a javítások megfelelő szervezésével; melynél a javítások minősége biztosítható; mellyel biztosítható a berendezések folyamatos korszerűsítése
Diagnosztika 01 --- 23
A merev ciklusú karbantartási stratégia jellemzői a beavatkozások tervezése statisztikai alapon történik: a gép / alkatrész működése során szerzett tapasztalatok alapján felvett kádgörbe a meghatározó
korai megmeghibásodások
hasznos élettartam
kijáratás, elhasználódás
Diagnosztika 01 --- 24
A merev ciklusú karbantartási stratégia jellemzői a beavatkozások közti időtartamok meghatározottak (idő vagy üzemidő / teljesítmény alapján) a leállások tervezettek a beavatkozások függetlenek a tényleges állapottól
Megjegyzés Designing Out Maintenance elv: elv minden „egyszerre” romlik el, nincs értelme komolyabb karbantartásnak
Diagnosztika 01 --- 25
A merev ciklusú karbantartási stratégia kritikája a kádgörbe sokféle lehet, a megfelelő kiválasztása nem garantált; a kádgörbe jellemző adatai függnek az üzemeltetés módjától, a határok nem állapíthatók meg pontosan; csak sok gép hasonló gép üzemeltetése esetén van értelme; a leggyengébb láncszem nehezen azonosítható; a beavatkozások jelentős arányban fölöslegesek (pl. csapágy csere), az alkatrészek élettartamának kihasználása nem megfelelő; a beavatkozások („javítások”) gyakran növelik a meghibásodás valószínűségét; bonyolult berendezések esetén alacsony hatékonyságú (pl. repülőgépek)
Diagnosztika 01 --- 26
Az állapotfüggő karbantartási stratégia jellemzői képzett szakembereket igényel; a korszerű diagnosztika eszközök / rendszerek drágák; a költség a karbantartásnál, a haszon a termelésnél jelentkezik; együttműködést, mérlegelést, odafigyelést, plusz döntéseket, felelősségvállalást igényel (a TMK kényelmével szemben); a gazdaságosan diagnosztizálható berendezések, és a megfelelő módszer kiválasztása felelős döntést igényel; vezetési-szervezési kompetencia problémákat vethet fel (külső-belső karbantartás váltogatása)
Diagnosztika 01 --- 27
Állapotfüggő karbantartás alkalmazása esetén a termelési folyamatban csak képzett, megfelelő diagnosztika eszközöket használó diagnosztikai szakemberek tudnak felelős döntéseket hozni. A diagnosztikai eredmények alapján dönteni kell arról, hogy be kell-e avatkozni, és ha igen, mikor? A döntéseknek általában komoly pénzügyi hatása van.
Diagnosztika 01 --- 28
A berendezések besorolása és karbantartási módszer kiválasztása kulcsfontosságú berendezések jelentős szerepű berendezések átlagos szerepű berendezések alárendelt szerepű berendezések
a
gazdaságos
állapotfüggő karbantartás tervszerű megelőző karbantartás helyreállító karbantartás
a gazdaságos üzemeltetés alapja a módszerek helyes megválasztása
Diagnosztika 01 --- 29
A 3 „hagyományos rendszer” kritikája a műszaki állapotra koncentrál, nem veszi figyelembe az emberi tényezőket: ki hogyan végzi a munkáját, mitől lesz jobb a teljesítménye nem foglalkozik az információk elemzésével nem foglalkozik a vevői igényekkel a karbantartás a saját (és nem a vállalat) szemszögéből tekint arra, hogy mit és mikor javítson meg: „ha elromlik” // „ha eljön az ideje” // „ha megmérem és rossznak bizonyul” nem kapcsolódik a vállalati stratégiához a karbantartásnak nincs önálló stratégiája
Diagnosztika 01 --- 30
Karbantartási módszerek, elvek fejlődése
Diagnosztika 01 --- 31
A karbantartás menedzselésének korszerű elvei LEAN azt kell előállítani, amit a (belső és külső) vevő kíván, minden egyéb tevékenység veszteséget eredményez Két alapelv: 1. meg kell becsülni a dolgozókat 2. a rendszerből, folyamatokból el kell távolítani minden olyan tényezőt, ami veszteséget okoz (pl. fölösleges tevékenységek, kihasználatlan idők, kihasználatlan tudás, ember/gép túlterhelés, kommunikációs akadályok, szabályozatlanság, folyamattervezési hiányosságok,)
Diagnosztika 01 --- 32
A karbantartás menedzselésének korszerű elvei RCM (Reliability Centered Maintenance) Maintenance) célok: az adott pillanatban elvárt funkciók biztosítása (nem kell minden eredetileg tervezett funkciót feltétlenül biztosítani)
a hibák következményeinek elkerülése (bonyolult rendszerek esetén akár több ezer hibalehetőség van, nem lehet garantálni, hogy ezek egyike sem következik be)
a módszer elindításának motivációja: bonyolult rendszerek, pl. repülőgépek megbízhatóságának biztosításában a TMK nem hatékony
Diagnosztika 01 --- 33
A karbantartás menedzselésének korszerű elvei Az RCM folyamata funkciók és teljesítményelvárások azonosítása a lehetséges hibák és azok következményeinek azonosítása a megelőzési feladatok megtervezése
Diagnosztika 01 --- 34
A karbantartás menedzselésének korszerű elvei TPM (Total Productive Maintenance) Maintenance) // teljeskörű hatékony karbantartás // termelékenységközpontú karbantartás A TPM olyan karbantartási rendszer, melynek célja a termelékenység folyamatos növelése, a kényszerleállások és meghibásodások nélküli termelés. Zéró tolerancia a balesetek, az emberi hibázások, a géphibák és a veszteségek tekintetében. Kiinduló pont: 1930-as évek, Bell laboratórium, de Japánban teljesedett ki, mint a TQM szerves része.
Diagnosztika 01 --- 35
A karbantartás menedzselésének korszerű elvei TPM A TQM elvek alkalmazása során vált világossá, hogy a termelés (műszaki megfontolások) alapján ütemezett karbantartás (TMK) önmagában meg képes az elvárt minőség biztosítására. A TPM a TQM szemlélet alapján felépített karbantartási rendszer, melynek hatékonysága • a dolgozók bevonásából, • az ember-gép kapcsolat optimalizálásából, • a termelés és a karbantartás partneri viszonyából ered. A karbantartást egyenrangú értékteremtőnek fogadja el.
Diagnosztika 01 --- 36
A karbantartás menedzselésének korszerű elvei TPM A TPM alapjai: JIT, 5S A TPM 5 pillére: • veszteségforrások eliminálása • a karbantartási program (terv) fejlesztése • autonóm karbantartás kialakítása • tréning, motiváció • berendezések fejlesztése (visszacsatolás a tervezéshez)
