Mostanában a szokásosnál is gyakrabban találkozom ezzel a sokat idézett mondattal

Bevezetõ

„A stílus maga az ember”

Egy beszélgetés margójára – nyilvánosan

M

ostanában a szokásosnál is gyakrabban találkozom ezzel a sokat idézett mondattal (1753-ból származik,. Georges-Louis Leclerc természettudóstól), és egy közelmúltban lezajlott beszélgetés – amelynek részese voltam –, engem is arra késztet, hogy ezt a szállóigévé vált mondatot citáljam a beszélgetés apropóján megfogalmazott gondolataim elé. Lassan négy hónapja többnyire a Balatonszepezdi Népfőiskolán dolgozom, ahonnan a budapesti Népfőiskola Intézetben végzendő munkám jelentős részét is végzem. Örömmel és szívesen teszem, de el kell mondanom, hogy ezt a kényszerhelyzetet elsősorban a Magyar Népfőiskolai Társaság ez évi pénztelensége idézte elő. De nem ez a fő ok, amiért szeretném megosztani az élményeimet a nyilvánossággal, – erről szóltunk, írtunk az előző lapszámunkban, és bizonyára írni is fogunk még a parlament költségvetési támogatási döntése miatt szervezetünket ért méltánytalanságról. Bár valójában oda vezetnek vissza a szálak. Egy nyugodt, belső szakmai munkára alkalmas nap ígérkezett két népfőiskolai prog­ ram között – a három napos vidékstratégia műhelymunka után és az európai önkéntesség kérdéseivel foglalkozó három napos megyei civil szervezetek szemináriuma között –, de váratlan látogató érkezett a népfőiskolára, akit nevezzünk most csak egyszerűen B.K-nak, és akinek az utóbbi időben végzett szakmai tevékenységéről szóló híradások időnként felfelröppentek a tagszervezeteink körében. Ilyen legutóbbi hír az volt, hogy az illető a Lakitelek Népfőiskola megbízásából járja az országot, látogatja meg nem utolsó sorban a Magyar Népfőiskolai Társaság tagszervezeteit és ad róluk véleményt, minősítést. Ezért inkább örültem, mint bosszankodtam a „vendégem” váratlan, de nyilvánvalóan nem véletlen megjelenésének így ugyanis – gondoltam – közvetlenül rákérdezhetek a legilletékesebbnél a kósza hírek igazságára. Hosszú évek óta személyesen ismerve őt – egykor dolgozott a Magyar Népfőiskolai Társaság különböző programjaiban is, jó tollú író és szerkesztőként kiadványt is gondozott –, jobbnak láttam mindjárt az elején tisztázni, hogy részemről nem tekintem (őt idézve) „haveri csevelynek” a beszélgetést. Ilyen viszony nincs közöttünk, viszont most is és máskor is szívesen ülök le vele hivatalos szakmai megbeszélésekre – így ezt a mait is annak tekintem. Próbálok mentséget találni számára, hogy talán ez a kijelentésem okozta azt a kendőzetlen nyerseséget, vagy inkább kocsmaihoz közelebb álló stílust, ami jellemezte végig a mondanivalóját, ahogy fantom szervezetként – időnként nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket is megengedve magának – becsmérelve illette a szervezetünket, mint akik nem csinálnak semmit, nem tudnak felmutatni semmit! Kéjes megelégedettséggel idézve egyik írásából többször önmagát: „ez csak egy pályázatkiszerelő brigád”, tagság nélkül. Bezzeg a Lakitelek Népfőiskola! Jobb, ha már most tudjuk, hogy jövőre sok pénz lesz a népfőiskolára, de kizárólag Lakiteleken fog eldőlni, hogy abból ki részesül majd! És ez nem a Magyar Népfőiskolai Társaság lesz! Nem volt érdemi válasz azonban arra a kérdésre, hogy milyen alapon dőlnek majd el ezek a kérdések Lakiteleken, milyen közprogramot támogat majd jövőre a parlament százmilliós, sőt – őt idézve - milliárdos nagyságrendű közpénzen. Nem kaptunk kielégítő, érdemleges választ nemcsak B.K-tól, de más, nála illetékesebb személytől és helyről sem ezidáig – merthogy már a 2011-es évben is jelentős, 330 millió forintos „lakiteleki” parlamenti támogatás mögött álló program tervet sem lehetett megismerni minden jó szándékú igyekezetünk ellenére sem. 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

BIBÓ ISTVÁN 100. SZÜLETÉSNAPJÁRA

Bevezetõ

A javaslat: napi szembesülés!

Széljegyzet Bibó István születésének 100. évfordulóján A szabadságszeretõ ember tízparancsolata Lézetik ez ma Magyarországon? Át lehet így gázolni embereken, szervezeteken még mindig? Vagy csak egy, a Magyar Népfőiskolai Társasággal szemben sértetten elvakult ember kontroll nélküli megnyilatkozásában volt részem azon a nyugodt szakmai munkára szánt napon? Előbb-utóbb nyilvánvalóvá fog válni. Természetesen első kérdéseim között szerepelt, hogy megbízatása létező megbízás-e, és emiatt keresett-e meg bennünket – és a sejtetésnél nagyobb bizonyosságot jelentett mindaz, ami a csaknem másfél órás beszélgetés végére kiderült. Minden jóindulatommal szeretném azonban B.K-nak felhívni a figyelmét arra a két és fél évszázadot is meghaladóan megfogalmazott igazságra, mely szerint a „stílus maga az ember” – ügyeljen egy kicsit legközelebb arra, hogyan nyilvánul meg, mert sokat elárul vele saját személyiségéről is. Mihályfi Márta P.s.: Lapzártakor már hozzáférhető volt a 2012. év költségvetési terve, (2011.IX.26) a tervezetben úgy tűnik, ismét csak a Lakitelek Népfőiskolát ismerik el a politikai döntéshozók olyan népfőiskolának, ami támogatható. (szerk.)

B

ibó István műveinek a megjelentetése először a szamizdat irodalomban, majd hivatalos, szelektív közlésekben is nagy felfedezés volt mindazok számára, akik nem ismerték. Márpedig a kortársainál fiatalabb generációk nem ismerték őt. Óriási felfedezés volt az én II. világháborút követően született generációmnak is. A rendszerváltás előtt személye és munkássága a népies és urbánus tábort egyesítő karizmával rendelkezett. Sajnos ez az idilli állapot pillanatokig tartott. Akkor a magyar közvélemény és az értelmiség alig-alig tudta kiről van szó. Húsz évvel a szocializmus összeomlása után, sajnos a mai helyzet sem sokat változott, hiszen a szakmai tanulmányaik során a politikai gondolkodás történetével foglalkozó egye­ temi hallgatókon kívül általánosságban az ifjúság sem ismeri, sem a nevét, sem a munkásságát. Nem csoda hát, ha mél­ tóképp ünnepelni sem tudjuk születésének kerek évfordulóját. A politikusok elő-elő rángatják, amikor jól jön egy-egy beszédakcióhoz – számvetésre, napi szembesítésre azonban kevesek vállalkoznak, mit üzen ma nekünk a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodója. Pedig a napi gyakorlás külö­ nösen kívánatosnak tűnne a mai időkben, amikor a válságosra fordult társadalmi helyzetünkben történetileg meggyökeresedett minták alapján ismétlődnek a „zsákutcás magyar történelem” epizódjai. Ebből a kiutat együtt kellene keresnünk, egyebek között magatartási kódexként Bibó segédletével. A népfőiskolák nagy megbecsüléssel tekintenek rá, s ápolják munkásságát részben akként is, hogy Bibó István

Népfőiskolai Alapítványt működtetünk. Az más kérdés, hogy aligha fejthet ki hatást a nevével fémjelzett szervezés, a támogatás hiányában. Közben pedig alig készül számadás, mekkora árat fizetünk a polgárok tömeges felkészületlenségéért évtizedek óta. Ma például egy területen látható a lázas igyekezet: hogy pénzügyi ismereteket és tudatosságot alakítsanak ki az emberek körében. Késő, a deviza adósságválság itt van a nyakunkon. Borbándi Gyula nevezte Bibót a politikai népiség ideológusának, ami közel áll a népfőiskolák szellemiségéhez, de maga Bibó is szakított időt arra, hogy népfőiskolák elődadójaként vonattal vi­ dék­re utazzon és a helyi értelmiségiekkel és polgárokkal folytasson eszmecserét átfogó társadalmi és európai kérdésekről. Ki vitatná, milyen elemi szükség lenne ma erre a mai Magyarországon? Mégis felelős, és vitatható hozzáértésű szakpolitikusoktól olyan megnyilatkozásokat hallunk a közösségi művelődés és felnőttoktatás egyes formáiról, amelyek már a szocializmus évtizedeinek végén is elitélő zúgolódást váltottak volna ki. Ma még inkább ez a helyzet – csakhogy ez a morajlás még a mélycsendben folyik – mert a java értelmiség szorongva szolidáris az örökölt és fennálló, szinte kezelhetetlen gazdasági-pénzügyi helyzettel küszködő kormányzattal. Ezért nem emeli fel a szavát amiatt, hogy nincs magyar kulturális politika és nyúzzák, leradírozzák a költ­ ség­vetési rovatokat. Csakhogy – mint ezt közhelyként közírók már többen kifejtették – a válságos

helyzet nemcsak örökölt gazdasági nyo­ morúság, és bűnözés s nemcsak az ország pénzügyi kifosztása, ami itt történt az elmúlt években, hanem az örökölt erkölcsi és szellemi válság is, amelyből kitörni pont fordítva lehet: ha a hit és a szellemiek mozgatják a gazdasági érdekeket és nem fordítva. Anélkül, hogy önteltségbe esnénk, szer­ vezetünk azokhoz a közösségekhez tartozik ebben a hazában, akik vallják és gyakorolják, hogy a „szabadságszerető ember senki emberfia előtt meg nem alázkodik”. Ugyanígy valljuk, hogy a szabadságszerető ember:„magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követeléséből semmiféle erőszakkal, megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi.” S a szabadságszerető ember „bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel ér­ vény­re is lehet juttatni” Hajdanán a dán népfőiskolákban reggel zsoltárok éneklésével kezdték a napot. Egyébként ma sem ártana meg, ha a ma­ gyar közélet szereplői népfőiskolai kurzusokon vennének részt. S jó részük talán a zsoltárokat nem ismeri, rendszeresen és kollektívan úgy kezdhetnék a napot, hogy súlykolnák Bibó parancsolatait, talán akkor mind nagyobb egyetértéssel, s valóban közösen sikerülne elősegíteniük, hogy kikerüljünk ebből a rettenetes csapdából, amelybe az utóbbi évtizedben juttattak bennünket. Szigeti Tóth János

Bibó István 1911-1979 Budapesten született. Apja etnológus volt, majd könyvtárigazgató a szegedi egyetem könyvtárában. A szegedi Piarista Gimnáziumba járt, ahol barátságot kötött Reitzer Bélával és Ortutay Gyulával. 1929-ben 2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

beiratkozott a szegedi egyetem jogi karára. Itt került közeli kapcsolatba Erdei Ferenccel. 1933-34-ben Bécsben, 1934-35-ben Genfben tanult állami ösztöndíjjal. Pályája kezdetén a királyi ítélőtáblán, majd a kirá-

lyi törvényszéken joggyakornokoskodott, 1938 júniusában bírósági jegyző lett. 1938 novemberétől az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. 1937-ben részt vett a Márciusi Front programnyilatkozatának 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

BIBÓ ISTVÁN 100. SZÜLETÉSNAPJÁRA

BIBÓ ISTVÁN 100. SZÜLETÉSNAPJÁRA

szövegezésében. 1944 nyarán fogalmazta meg a munkásság és a középosztály közti “Békeajánlat” tervezetét. A német megszállás alatt minisztériumi állását felhasználva sok zsidót mentett meg azáltal, hogy menleveleket állított ki részükre. 1944. október 16-án a nyilasok letartóztatták. Néhány nap után kiszabadult, illegalitásba vonult. 1945 februárjától Erdei Ferenc felkérésére hivatalt vállalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügy­ minisztériumában. 1945. március és 1946. július között a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette, a megyerendszer reformján dolgozott. 1945 júliusa és 1946 októbere között a Jogi Reformbizottságban az NPP-t képviselte. Részt vett a választójogi törvény és a választások előkészítésében. A Valóság 1945. októberi számában jelent meg A magyar demokrácia válsága című nagy vitát kiváltó cikke. A következő években főként a Válaszban jelentek meg nagy elemző tanulmányai a közelmúlt és a jelen nagy kérdéseiről. 1946 júliusától 1950-ig a Szegedi Tudományegyetem tanára. 1946 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1946 és 1949 között a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára, majd elnöke. 1950-től minden tisztségéből eltávolítva, könyv-

Bibó István és felesége Balatonszepezden, Sárközi Györgyné nyaralójában, 1964 tárosként dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. 1956. október 31-től részt vett az NPP újjászervezésében. November 3-án pártja jelöltjeként államminiszterré nevezték ki Nagy Imre koalíciós kormányába. November 4-én Tildy Zoltánnal együtt tárgyalt az Országgyűlés épületét megszálló szovjet csapatokkal, s még aznap kiáltványt fogalmazott meg mint a törvényes kormány képviselője. November 6-án megfogalmazta a Tervezet a magyar kérdés kompromisszumos megoldására című dolgozatát, s csak ezt követően hagyta el a Parlamentet. Tisztsége alól hivatalosan

Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mentette fel november 12-én. December elején tárgyalt K. P. S. Menon indiai nagykövettel, átadta neki a Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibon­ takozás útjáról címet viselő, Farkas Ferenccel, Göncz Árpáddal, Varga Istvánnal, Féja Gézával és Tamási Áronnal közösen megfogalmazott nyilatkozatát. 1957 elején írta Magyarország és a világhelyzet című tanulmányát, melyet sikerült Londonba juttatnia, ahol meg is jelent. 1957. május 23-án letartóztatták, a Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 2-án életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Részt vett a Váci Országos Börtön elítéltjeinek éhség­ sztrájkjában. Az 1963. évi amnesztiával szabadult. 1971-es nyugdíjazásáig a KSH könyvtárában dolgozott. Nyugdíjas évei alatt munkáit rendezte, fordításokat vállalt, kisebb műveket publikált. 1976-ban Londonban a magyar hatóságok meg­ kerülésével jelentette meg angol nyelven A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai című művét. 1979. május 10-én halt meg Budapesten.

nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is zel lelepleznie. 8. minden közügyben meggyőződése sze­ rint vall színt: fenyegetéstől meg nem ijed, hízelgésnek be nem dől, s szavazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy előnyért el nem adja. 9. minden felismert közérdek ügyében kezdeményezőleg lép fel, minden közérdekű szövetkezésben vagy mozgalomban tehetsége szerint munkájával

és adományával részt vesz s igyekszik azt győzelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik. 10.bízik a közösség erejében, az emberek többségének tisztességében és abban, hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet jut-

tatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegezésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándék győzelemre vihetőségében való hitet. A kézirat lelőhelye: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára MS 5111/15.16

Forrás: 56-os Ki kicsoda

A szabadságszeretõ ember politikai tízparancsolata Bibó István:

A szabadságszerető ember 1. megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet, sem magának semmi címet nem követel, másnak pedig úrvoltáért, sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért, vagy érdeméért; senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítási és köszönési módokat szájára nem vesz. 2. magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli és másokat szolgáknak, alacsonyabb rendűeknek kezel. 3. a maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet ki4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

használását, s egyáltalán semmiféle kizsákmányolást nem tűr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követeléséből semmiféle erőszakkal, megfélemlítéssel, rábeszéléssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi. 4. őrködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta felett, illetéktelen vagy önkényes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett. 5. szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi mél­ tóság egy és oszthatatlan és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akár származása, akár neme vagy kora címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát, méltóságát is veszélyezteti: ezért az emberi szabadság minden korlátozása, önkényes letartóztatás, fogvatartás, egyéni vagy hatósági hatalmaskodás, s az emberi

méltóság mindenféle megalázása ellen azonnal együttesen, de ha az rögtön nem lehetséges, magában is fellép. 6. gyűléseken, egyesületben, munkakö­ zösségben vagy bármiféle közösségben éppenúgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, ma­­gánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s mindenféle fenye­getést és terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az erőszakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt lehetséges. 7. semmiféle anyagi visszaélést vagy pa­ na­mát el nem hallgat, sem elfedezni 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

A vidék és a népfõiskolák

A vidék és a népfõiskolák

Milyen szerepe van a népfõiskoláknak a fenntartható vidékfejlesztésben?

M

agyarország jövője vidéken dől el. A magyar nép jövője azon múlik, hogy sikerül-e megőrizni a termőföldet, természeti erőforrásainkat, melyek a 10 millió magyar ember meg­ élhetéséhez, az ország fenntartható fejlődéséhez nélkülözhetetlenek – vagy végérvényesen elveszítjük azokat?

A fenntartható vidékfejlesztés a helyi erőforrásokra és a helyi közösségekre épít. Alapvető feltétel, hogy a helyi erőforrások felett a helyi közösségek (vagy azok tagjai) rendelkezzenek. Ha a közösségeket megfosztják a jövedelem megtermeléséhez, vagyis a megélhetéshez szükséges erőforrásoktól, akkor megindul a fiatalok elvándorlása, egyre kevesebb gyerek szüle­tik, egyre nehezebb fenntartani az intézményeket, stb. Akik maradnak, azok is a városba járnak dolgozni, vagy külföldre – így nem marad idő és energia a háztáji gazdaságra, a közösségi életre. Ez zajlik napjainkban. Elgondolkoztató, sőt rémisztő, hogy milyen kevesen látják ezeket az összefüggéseket, a napjaink problémái mögött álló valós okokat. A magyar társadalom nem nézett még szembe saját újkori történelmével, saját sorsával. Bár egyre többen beszélnek arról, hogy az elmúlt 20 év, a rendszerváltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – a valós okokkal még nem volt bátorságunk szembenézni. Bármilyen különös is, de be kell látnunk, hogy a rendszerváltáskor a magyar nép még rendelkezett az ország természeti erőforrásaival – a termőföldek, erdők, vizek szövetkezeti, vagy állami tulajdonban voltak. A földeken megtermelt jövedelem részben helyben maradt – részben az államkasszába került. A rendszerváltás után azonban beindult a privatizáció, melynek eredményeképpen külföldi kézbe került az élelmiszeripar. Ezzel az alapanyag termelő gazdaságok végtelenül kiszolgáltatottá váltak. A megtermelt terményekből a feldolgozásban és a kereskedelemben keletkező jövedelem nem a gazdákat, a vidéket gazdagította, hanem az új és többnyire külföldi tulajdonosokat. Ezzel egy időben beindult a földek privatizációja és az ún. kárpótlás is. Ma már biztosan állítható, hogy ezek a 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

folyamatok nem szolgálták igazán sem a kárpótoltakat, sem a vidéket. Az emberek nem voltak felkészülve sem megfelelő tudással, tapasztalattal, sem a föld megműveléséhez szükséges eszközökkel és tőkével - így többnyire nem tudtak élni az akkor kínálkozó lehetőségekkel. Azok váltak a rendszerváltás nyerteseivé, akik a privatizáció beindulásakor megfelelő tudással és tőkével rendelkeztek… vagyis többnyire az előző rendszer haszonélvezői. Az információ birtokában az agrárértelmiség előtt két út állt – a rábízott közösséget szolgálni, vagy saját vagyonát gyarapítani. És ebben a történelmi helyzetben az agrárértelmiség nagyobbik része – tisztelet a kivételnek – megmérettetett, és könnyűnek találtatott. Trükkök százaival szerezték meg az addig közös vagyont, és szorították ki a többieket – tisztelet a kivételnek. Időbe telt, mire a lóvá tett többség ráeszmélt, hogy kisemmizték, hogy éppen azok lettek a rendszerváltás nyertesei, akik ellen elméletileg beindult a változás… És ezek az emberek menet közben még a maradék erkölcsi fenntartásaikat is félredobva elképesztő pusztítást végeztek az erőforrásaitól megfosztott vidéki közösségekben. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy bár Magyarországon a törvény tiltja

a külföldi tulajdonosok földszerzését – mégis a becslések szerint 1 millió hektár termőföld van külföldi kézen. Ezeknek a földeknek a jövedelme, és a hozzájuk kapcsolódó EU-s támogatások már nem a magyar családokat, magyar falusi közösségeket gazdagítja. De nem csak a külföldi tulajdonosokkal van a baj. Legalább olyan káros folyamat az, melynek során egyre több föld csúszik át magyar spekulánsok kezébe is. Ma már több tízezer (100.000 ?)hektáros holdingokról hallani. Egész országrészeket szereznek meg szűk érdek­csoportok. Ezek a nagyvállalatok a „hatékonyság”, a minél nagyobb profit érdekében a lehető legkevesebb embert alkalmazzák bérmunkában, a lehető legkevesebb bérért. A helyi kultúra, helyi közösség, a vidék jövője számukra nem jelent semmit. Persze az emberek többsége nem tud ezekről a folyamatokról. A vidékiek értetlenül, tehetetlenül szemlélték az ese­ ményeket – nekik nem osztottak lapot ebben a játszmában. Többségük a városba jár dolgozni három műszakban rabszolgamunkára valamelyik multihoz. Fel sem merül bennük, hogy a falujukhoz tartozó földek az ő boldogulásukat szolgálhatnák. Mindeközben azonban a tudomány fejlődése új kihívásokkal szembesítette az emberiséget. A Meadows tanulmány

volt az első jelzés 1972-ben, mely arra figyelmeztetett, hogy az ipari növekedés véges. A nyersanyag és energiaforrások nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre. Minél jobban pörgetjük az ipari rendszere­ ket és a fogyasztást – annál gyorsabban érünk el ahhoz a katasztrófához, melyet a világ jövőjéről a számítógépes mo­dell 2030-2050 környékére jelez. Szembe kellene tehát nézni azzal a kellemetlen igaz­sággal, hogy a növekedésnek határai vannak, hogy az iparosodott emberi világ hosszú távon nem fenntartható. Ennek a felismerésnek az alapján született meg a fenntartható fejlődés iránti igény. Az elmúlt évtizedben ráadásul szembesülnünk kell az éghajlatváltozás hatásaival és veszélyeivel is. A legnagyobb veszélyt az emberiségre azonban a termőföldek és a Föld élő rendszereinek (ökoszisztémáinak) folyamatos pusztulása, a biológiai sokféleség egyre gyorsuló és visszafordíthatatlan csökkenése jelenti. A lehetséges kiút megtalálásához, a fenntartható rendszerekre való átálláshoz két új tudomány van segítségünkre: az ökológia és a rendszerelmélet. Az ökológia a földi élet összefüggéseit, a természet rendszereinek működését kutatja, a rend­ szerelmélet pedig segít abban, hogy a megismert részleteket el tudjuk helyezni

a nagy egészben, hogy megismerjük és megértsük a körülöttünk levő világot, és képesek legyünk jó döntéseket hozni. Magyarország és a világ megmentésére, fenntartható pályára állítására csak akkor van esély, ha az emberek a lehető leg­ gyorsabban megismerik és megértik ezeket az összefüggéseket, és saját szerepüket a folyamatokban. A fenntarthatóságra való átállásban mindenkinek feladata van az egyszerű háziasszonytól a csúcs politikusokig. Elsősorban azt kell megérteni, hogy vészesen fogy az idő. Ma kell cselekedni, ha azt akarjuk, hogy legyen holnap! A népfőiskoláknak óriási feladata kellene, hogy legyen a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás átadásában, terjesztésében, a közös gondolkozás beindításában, az emberi közösségek életképességének visszaállításában. A felnőttoktatásnak azért is van történelmi szerepe ebben a folyamatban, mert a mostani felnőtt, döntéshozói korban levő generáció szembesült először a fent ismertetett veszélyekkel. Nincs idő várni, hogy az új generációk, majd megtanulják az új ismereteket, és ők már fenntartható módon fognak élni. MOST kell cselekedni ahhoz, hogy gyerekeinknek, unokáinknak legyen jövője! A mai döntések végérvényesen eldöntik a jövőt.

Meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy az emberiség és benne Magyarország megmeneküljön – soha nem látott, világméretű összefogásra van szükség. Ehhez azonban elsősorban az emberi kap­ csolatok minőségét kell megváltoztatni. Az embertársainkért, a közösségért érzett felelősség, a tisztesség, a szolidaritás, az együttműködéshez alapvetően fontos pozi­tív kapcsolatok és a cselekvőkészség nélkülözhetetlenek a túléléshez. Nagy a felelősségünk tehát, de azt is látnunk kell, hogy a ma zajló folyamatok nem kedveznek sem a fenntarthatóságnak, sem a népfőiskoláknak. Szembe kell néznünk a valós okokkal, a mélyére ásni a mai ma­gyar társadalom valódi bajainak – és pontos diagnózis alapján megkezdeni a gyógyítást. Talán most még van esélyünk. A jelen történelmi pillanataiban még mindenre van esély. Jelen vannak a magyar kormányban azok a szakemberek, akik képesek a ma­ gyar vidéket fenntartható pályára állítani. A kormány által nyilvános vitára bocsátott vidékfejlesztési stratégia Magyarország utolsó esélye a megmaradásra. A háttérben azonban ott munkálkodnak azoknak az érdekcsoportoknak a megbízottjai is – akiknek még mindig csak a megszerezhető konc, az újabb és újabb milliárdok lebegnek a szeme előtt – és elvakult tudatlanságukban megfeledkeznek arról, hogy az ő gyerekeiknek is abban a pokoli világban kell majd élni, melyet éppen az ő elvakult és féktelen szerzési vágyuk hív életre. Meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk minden olyan ismeretet, amire szükségünk lesz a megmaradáshoz, és meg kell teremtenünk azokat az értékelvű, cselekvőképes közösségeket, melyek képesek a pozitív változásokat véghez vinni. Lehetetlennek tűnik, de nincs más út… Induljunk el, és tegyük meg azt, amit megtehetünk. Ha mindenki beleteszi tudása, és embersége legjavát, és elkezdünk egymásra komolyan odafigyelni, akkor van esélyünk. Legyen úgy! Mezőfalva, 2011. október 7. Ács Sándorné 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

A nemzeti vidékstratégia

A nemzeti vidékstratégia

Népfõiskolai szaktanácsadás, felnõttképzés

M

agyarországon máig jellemző, hogy az emberek a szakképző iskolából, egyetemről kikerülve befejezik a tanulást, miközben a gyors változások miatt lényegében „élethosszig való tanulásra” vagyunk kényszerítve. A korszerű gazdálkodás is a szakmai tudás, módszertan folyamatos megújítását teszi szükségessé a gazdálkodók számára. A felnőttképzés vidéki környezetben hagyományokon alapuló formái a népfőiskolák, melyek közművelődési keretben,

felnőttképzési jelleggel szervezik a vidéki lakosság szemléleti képzését. A program keretében támogatni, erősíteni kívánjuk a népfőiskolai mozgalmat és működést, összhangban a tájközpontok fejlesztésével. Ez magában foglalj­a a vidéki és helyi népfőiskolák képzési programjának támogatását, a népfőiskolai infrastruktúra fejlesztését, a népfőiskolai együttműködések ösztönzését. Kiemelt képzési területek: vidékfejlesztési célú képzés, foglalkoztatáshoz kapcsolódó

A Magyar Népfõiskolai Társaság tagjai nagy érdeklõdéssel és aktív résztvevõként kísérték figyelemmel a „Nemzeti Vidékstratégia 2020” tavaszi hetekben lebonyolított társadalmi vitáját – májusi közgyûlése szakmai munkájának középpontjában is ez a téma szerepelt, mint ahogy errõl az elõzõ lapszámunkban már röviden hírt adtunk. Az ország sorsát eldöntõ fejlesztési elképzelések melletti kiállás azonban nem merült ki abban, hogy aktív részesei voltak az MNT tagjai a társadalmi vitának, hanem javaslatként benyújtotta a szervezet elõször a népfõiskolai fejlesztésre vonatkozó szakmai koncepcióját, majd a késõbbiekben azt a népfõiskolai modell-programot, amely ha megvalósulhat, jelentõsen segítheti a stratégia társadalmi elfogadottságát, az iránta és a nemzet közös megmentése iránti elkötelezõdést, a stratégia megvalósulásának sikerességét. Az alábbiakban a Vidékfejlesztési Minisztérium számára benyújtott MNT koncepciót tesszük közzé.

A Magyar Népfõiskolai Társaság javaslata a vidékstratégiához

8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

képzések, helyi demokrácia, közösségi részvétel növelésére irányuló képzések, alapműveltséghez tartozó képzések. A vidéki helyszíneken megvalósuló, a vidéki lakosságot, gazdálkodókat célzó, a helyben történő foglalkoztatás, önfoglalkoztatás lehetőségét megteremtő felnőttképzés más formái is fontosak, beleértve a nyelvi, informatikai tanfolyamokat.” Részlet a Nemzeti Vidékstratégia 2020 című dokumentumból

a 2011-2020 közötti idõszak Népfõiskolai fejlesztési koncepcióként Bevezetõ A Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) nagy várakozással tekintett a Nemzeti Vidékstratégia közzététele elé és örömmel nyugtázta, hogy a stratégia kidolgozói néven nevezve számolnak a népfőiskolákkal a jövő vidékfejlesztésének programjában. A stratégia teljes anyagát megismerve az MNT szervezeti szinten kinyilvánítja együttműködési szándékát a további, az operatív feladatokat előkészítő munkában, a nemzeti stratégiai programok részletes kidolgozásában, illetve a megvalósítás gyakorlati munkájában. A mai magyar társadalomban még mindig rendkívül mélyen gyökerező bizalmatlanság és hitevesztettség olyan komoly tényező, amelynek figyelmen kívül hagyása eleve kudarcra ítéli a Nemzeti Vidékstratégia bármely elemének, célkitűzésének megvalósulását. Ez vonatkozik a népfőiskolai prog­ ramok, mint a nemzeti stratégiai programjai részének a kidolgozására és megvalósítására is. Az MNT – a fentiekben megfogalmazott elkötelezettsége mellett – egy olyan szervezet, amely nem veszítette el a hitelességét az elmúlt években, évtizedekben, országos szövetségként tagszervezeteinek

szoros együttműködésével dolgozik és ért el eredményeket. Az alulról szerveződő helyi népfőiskolák jól beágyazottak a települések, kistérségek és a megyék társadalmába. A népfőiskolai hálózatba bevont helyi szakemberek a velük dolgozó szerveztek jó együttműködést ápolnak a helyi döntéshozókkal, a formális oktatás és kultúraterjesztés színtereivel, vagy akár a szociális intézményrendszerek képviselőivel is. Az MNT táji központjainak munkatársai részben, vagy egészében, de hosszú ideje dolgoznak együtt az MNT sikeres, különböző hazai és nemzetközi fejlesztési programjaiban, így jól ismerik egymás szakmai és emberi képességeit, felkészültségét, együttműködési készségeit. Szakmai irányultságuk, végzettségük és gyakorlati tapasztalataik szinkronban vannak az MNT népfőiskolai stratégiai programterveinek tartalmával és felépítésével, így alkalmasak a programok magas szinten történő megvalósítására. Mindnyájuk kiemelkedő képessége az empátia, amelynek segítségével könnyen és jól tudnak kapcsolatokat teremteni és jellemző rájuk a „vidék” és az ott élő emberek, a helyi viszonyrendszerek alapos ismerete, mert nemcsak velük dolgoznak, de közöttük is élnek. A vidékfejlesztés területén eddigi munkája és eredményei alapján kie-

melkedik az MNT tagszervezetei közül a Mezőföld Népfőiskolai Társaság (Hantos), amely tíz évet is meghaladó ökológiai gazdálkodásával és a hozzá tartozó képzésekkel mintaként kell álljon a vidékfejlesztési elképzelések teljes spektruma előtt, különös tekintettel a döntéshozókra.

és feltételeket kell biztosítani a tanuláshoz – az alaptörvénnyel összhangban.

Az MNT javaslatai:

• Önkormányzatok • Vidékfejlesztési központok • A mezőgazdaság és szaktanácsadás szer­vezetei • Helyi intézmények (iskolák, könyvtárak, stb.) • Egyházak • Civil szervezetek

Alapkoncepció A népfőiskolai képzési programokat az érintettek számára elérhetővé kell tenni, vagyis az MNT minden eddigi tapasztalata alapján azt az elvet vallja, hogy a képzéseket helyben kell biztosítani az emberek számára. A klasszikus népfőiskolai modell, vagyis a több hetes, bentlakásos képzés speciális területeken és speciális célcsoport – elsősorban munkanélküliek – számára működőképes a mai életvitel mellett. Eredményesség és hatékonyság szempontjából a helyi tematikus népfőiskolai programokat október és április közötti időszakban célszerű megtartani, tematikánként 20-30 órás programok az ideálisak, vagyis egy őszi-téli időszakban több helyi képzési program valósítható meg. Megyénként népfőiskolai előadói szak­értői adatbázist kialakítva kell és lehet biztosítani a helyi programokhoz a megfelelő szakembereket (felkészítésük a felnőttképzésre azonban szükséges).

Infrastruktúra Szervezetünk nem rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel – néhány tagszer­ vezet kivételével –, amely a jövőben a bentlakásos népfőiskolai programok megvalósításához elvárható lenne. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében – egy későbbi infrastrukturális fejlesztést, vagy intézményi átcsoportosításokat feltételezve és elvárva - azt javasoljuk, hogy a már létező, meglévő épületeket, intézményeket – a fenntartókra háruló kötelezettség­ gel – bocsássák népfőiskolai programok megvalósításához rendelkezésre: – helyi programok számára: helyi közösségi házak, művelődési házak, iskolák, könyvtárak, teleházak, – bentlakásos képzésekre, járási népfőiskolai programokra: kollégiumok, bezárt iskolák, nem működő turistaházak, stb. átadása. Az intézmények azonban azonos technikai felszereltséggel kell rendelkezzenek – a népfőiskolai képzési programokban résztvevők számára azonos lehetőségeket

Partnerség – a következő legfonto­ sabb partnerekkel összefogva szeretnének az MNT tagjai dolgozni:

Program típusok 1. Helyi tematikus, a Kárpát-medence bármely települése számára fontos és megvalósítható, megvalósítandó prog­ ramok, amelyek a népfőiskolai táji központok szervezési, módszertani segítségével valósulnak meg: • helytörténet/kulturális örökség feltárása és ismertté tétele • faluszépítés az épített örökség gondozása, létrehozása, megújítása • helytörténet, honismeret a táj sajátosságai képzések, tanfolyamok • helyi identitás (mit teszek a telepü­ lésemért – fejlesztés, tervezés, egyéni felelősség) • aktív állampolgárság/egy nemzethez tartozás/nemzeti felelősség • család – gazdálkodás, a család sze­ repe a vidék felemelésében • család: szülői hatékonyság növelése, szülői kompetenciák fejlesztése • konyhakert – az ökológia konyha­ kert fenntartás újratanulása • kisállatok tartása (liba, kacsa, tyúk, stb) • helyi ízek konyhája – egészséges étkezés, önellátás • helyi élelmiszer feldolgozás, helyi piac (önellátó település) • környezetem védelme • egészséges életmód/tudatos fo­ gyasz­tó • helyi szövetkezetek (szociális szö­ vetkezet) • helyi vállalkozások kezdeményezése, elindítása, működtetése • helyi kézművesség és népművészet (népi kismesterségek) • helyi értékekre épülő vidéki turizmus fejlesztése • helyi társadalom fórumok, tájékoztatók, tanácsadások

• a mindennapi életben való eligazodást szolgáló népfőiskolai prog­ ramok   2. Járási szintű, – részben bentlakásos, tematikus népfőiskolai képzési prog­ ramok – országos szakmai kérdések, speciális szakmai képzések a vidékfejlesztési központok és a népfőiskolai táji központok koordinációjával: Tematika szerint: • ökológiai gazdálkodás • mezőgazdasági vállalkozási isme­ retek • talajvédelem • növényvédelem • erdőgazdaság • vízgazdálkodás • halgazdaság • állattenyésztési ismeretek (sertésés/vagy marhatartás, lótenyésztés, őshonos állattartás) • energiagazdálkodás • stb.   Képzési programok: • vidékfejlesztés és mikro és kisvállal­ kozás fejlesztés • gazdák tájékoztatását szolgáló fórumok szervezése (falugazdász hálózat és a mezőgazdasági intézményrendszer szakemberek bevonásával) • a társadalmi partnerség elősegítése, a helyi közösségek megerősítése a szaktanácsadás bevonásával • közösségi, szociális szövetkezetek létrehozása és működtetése • helyi kereskedelmi csererend­szerek kezdeményezése és inspirálása (szívességbankok, helyi pénz, csere­ körök létrehozása) • népfőiskolai táji központok szolgáltatásainak kiépítése (járási és megyei szinten) • közösségi részvétel növelését szolgáló ún. aktív állampolgárképzések • mintagazdaságok, nyitott porták adatbázis létrehozása a gyakorlati eredmények terjesztése céljából • az önellátó falu – helyi élelmiszertermelés, feldolgozás-képzés • térségi energia ellátási program kialakítását szolgáló fejlesztő képzés • falusi, tanyai vendéglátás képzési program • környezeti nevelési és ökológiai gazdálkodást népszerűsítő prog­ ramok • modellgazdaságok tájközpontok ins­pirálása illetve ezekkel együtt­ 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

Mûhelymunka

A nemzeti vidékstratégia

működés – szakmai látogatások, tapasztalatcserék bonyolítása

  3. Országos népfőiskolai programok, amelyek elsősorban rendszeres mód­szer­tani programok az MNT Népfőiskola Intézet (NI) és táji központjainak közös tevékenységeként: • képzők képzése programok • tanácsadók képzése • stratégiai ismeretek a vidékfejlesztésben • a helyi közösség és a járás vidékfej­ lesztéssel kapcsolatos igényeinek feltérképezését szolgáló módsze­ rek és eljárások kialakítása és ezek használatára képzés • szakmai tanulmányutak szervezése a fejlettebb EU-s tagállamok szer­ vezeteivel együttműködve • vidékfejlesztési, képzési szakmai szervezetek hálózatainak feltérképezése és kapcsolatok, együttműködések kialakítása a Kárpát-medencében, Közép-Európában (V4-ek) és egész Európában.    • a közösségi együttlét intézményeinek fejlesztése (vezető és mentor-képzés, fórumok jó gyakorlatok) • a vidékfejlesztés és a képzések eredményességével kapcsolatos kutatások, országos tanácskozások, tapasztalatcserék szervezése   4. Népfőiskola az alacsony iskolai végzettségűek felzárkóztatásáért – speciális helyi népfőiskolai képzési programok az MNT NI módszertani irányítása mellett: • felnőttkori kompetenciaképzések (a 8 kulcskompetencia szerinti tematikában), munkaerő piaci kompetenciaképzésekkel, kiegészítve gyakorlati képzésekkel, amelynek helyszíneit a helyi vállalkozók biz­ tosítják (ösztöndíj rendszerrel) – hátrányos helyzetű (belső perifériák) felzárkóztatását szolgáló programok • A hiányzó osztályfok (általános iskola) megszerzésére felkészítő kurzus és képzés • Foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapkészség fejlesztési képzések • A helyi gazdaság fejlődését szolgáló idegen nyelvi és informatikai tanfolyamok 

Finanszírozás 1. Elkülönített alap létrehozása a pénzügyi források biztosítása érdekében. (Az 10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

összeg nagysága a fejlesztési ütemtől függően a kezdetekben 100-300 M Ft/ év) A pénzügyi alap az operatív programok mellett több ágazatból (alapból) is biztosítható, pl. NEFMI, NGM, stb. 2. Az összeg elnyeréséhez egyszerű, felesleges bürokráciától mentes pályázati rendszert célszerű kialakítani és működtetni, beleértve a programok monitoringozását, és a szakmai tapasztalatok gyűjtését, feldolgozását. (Ez feltételezi a rendszeres tájékoztatást, információcserét, illetve ezek feltételeinek a megteremtését, működtetését.) 3. A szakmai folyamat elindításával párhuzamosan tovább kell fejleszteni a népfőiskolák rendszerét, a tevékenység lehetséges formái, az ellátandó feladatok és a célcsoportok szerint: I. kategória - nem intézményes forma, az un. civil, csak egyesületi működtetés - finanszírozás az elkülönített alapból, pályázati rendszer keretében történik (helyi programok) II. kategória – un. nappali népfőiskola – normatív támogatás és (elkülönített alapból pályázati) program finanszírozás biztosítja a működést és tevékenységet (járási szintű tevékeny­ ség, valamint az alacsony iskolai végzettségűek képzése) III. kategória – bentlakásos intézmény – normatív támogatással működik (speciális tematika, speciális célcsoporttal)

A fejlesztés elõkészítése, illetve a mûködés szervezeti keretei, formái 1. Előkészítő csoport létrehozása a Vidékfejlesztési Minisztérium irányításával, a csoport munkájának irányítója „kor­ mánybiztosi” hatáskörrel láthatná el a feladatot mind addig, amíg a szervezeti struktúra kialakul. 2. Országos társadalmi testület létrehozása a működő (gyakorló) népfőiskolák szakmai képviselőiből és felnőttképzési szakemberekből, valamint a vidékfej­ lesztésben érintett országos jellegű civil szervezetek által delegált tagokból. 3. A testület irányítója, működtetője a Magyar Népfőiskolai Társaság – mint a

magyar népfőiskolai tevékenység legátfogóbb országos szakmai szervezete –, együttműködésben a Vidékfejlesztési Minisztériummal 4. A népfőiskolák fejlesztési prioritása kerüljön be a Megyei Területfejlesztési Tanácsok szakmai célkitűzései körébe, különös tekintettel arra, hogy régiónként célszerű lesz működtetni rövid időn belül egy-egy népfőiskolai szakmai-módszertani központot. A régiós központ decentralizáltan látná el a szakmai, módszertani feladatokat, a mellette kialakított testület pedig segítené a társadalmi kapcsolatokat, s ugyancsak decentralizáltan döntene a pályázati programok támogatásáról. 5. A feladat kapjon helyet a Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalainak feladatai körében, ilyen jellegű téma kerüljön be a falugazdászok továbbképzési programjába, fel kell készíteni a térségmenedzsereket és minden érintettet, aki részese lesz a vidékfej­ lesztési programoknak, és indokolt a népfőiskolákkal való együttműködésük, szakmai kapcsolat fenntartása.

Összegzés A fenti összefoglaló stratégiai szinten tartalmazza az MNT tíz éves fejlesztési tervét a népfőiskolai programokról, amely azonban teljes összhangban áll a Nemzeti Vidék­stratégia közzétett célkitűzéseivel. A programjának elfogadásához az MNT szükségesnek tartja az egyenlő bánásmód elvének gyakorlati alkalmazását a döntéshozók részéről, ezért javasolja és kéri, hogy • a népfőiskolai szervezetek nevesítetten, az intézményesítés céljával kerüljenek megjelenítésre a költségvetési támogatásban • a döntéshozók ismerjék meg és ismerjék el, hogy népfőiskola olyan intézményes képzési tevékenységforma, amely elsősorban a vidék, a kistelepülések, és a népesség többségét kivető hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, nagy társadalmi rétegek integrációjának és felemelkedésének egyik leghatékonyabb eszköze • világosan határolják körül a kitűzött cél- és feladatrendszert, a minőségi elvárásokat és ebben az országos szer­ vezetek számára az akkreditáció szükségességét, amely lehetővé teszi a teljesítményük, és a hozzá tartozó támogatás igényének és mértékének tárgyilagos mérlegelését.

• részesüljenek előnyben a kiemelten köz­hasznú státusszal bíró, az érvényben lévő törvények alapján tevékenykedő szervezetek • a különböző érdekek között megte­ remtett konszenzus és koordináció a legoptimálisabban szolgálja a közjót, amely lehetővé teszi az adófizetők befizetéseinek leghatékonyabb állami felhasználását Szervezetünk megalakulásának évében, 1989-ben a „Mit akar a Magyar Népfőiskolai Társaság?” c. bemutatkozó füzet egyik legfontosabb álláspontja volt: „ A népfőiskola elsősorban a vidék és a kistelepülések kulturális hátrányai­ nak csökkentéséért munkálkodik …… a

A

z MNT elnökségének tagjai megvitatták az elkészült tervezet alapján a népfőiskolák lehetséges szerepét a nemzeti vidékstratégia feladatainak, programjainak megvalósításában. Abban valamennyien egyetértettek, hogy fontos és komoly szerepet kell vállalnia Az MNTnek, amit maga a tervezet is megfogalmaz Szeptember első napjaiban elkezdődött a konkrét együttműködési programok megvitatása és kialakítása a tagszer­ vezetekkel, illetve a tagszervezetek között, azzal a hangsúlyozott elvvel, hogy partneri együttműködésben kell megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyekről a tervezet is szól. A három napos vidékstratégiai mű­ helymunkán (Balatonszepezd, szeptember 1-3.) 12 megye képviseletében közösen ele­mezték az operatív feladatok sorát és kialakították a gyakorlati munkára vonatkozó elképzeléseket – ennek eredményeként született meg az a népfőiskolai modellprogram, amit a műhelymunkát követően benyújtott a Magyar Népfőiskolai Társaság a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A műhelymunkának volt néhány sarkalatos pontja, amit vázlatszerűen összefoglaltak a csoportok vezetői, vázlatosságuk ellenére ugyanakkor jelentős kapaszkodót adtak a modell-program kidolgozásának szempontjaihoz, az alábbiak szerint:  A népfőiskolai helyi képzések infrastrukturális lehetőségeinek feltérképezése – mai adottságok és szükségletek  a jövőben.   1. Mai lehetőségek A mára kialakult együttműködésekre és meglévő partnerkapcsolatokra lehet építeni a jövőben is.

népfőiskolák a kistelepülések életképessége erősítésének, öntudatosodásának, felemelkedésének, önállósodásának a szellemi fórumai” Az azóta eltelt 22 esztendőben számos helyi népfőiskola valósított/valósít meg gyakorlati képzéseket, működnek a vidékfejlesztésre specializálódott táji központjaink. Több mint tíz éve tettük közzé azt az első, részletes vidékfejlesztési stratégiához készült népfőiskolai javaslatot, majd számtalan programot és elméleti/szakmai anyagot, amelyek egyúttal a tapasztalatoknak és a kollektív tudásnak, készségeknek a tárházát jelentik, s amit az MNT a mostani „Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020” során javaslatként hozzáadhat a programhoz, illetve tevékenyen képes

részt venni az operatív programok kialakításában és lebonyolításában.

– Milyen potenciális infrastrukturális lehetőségek állnak ma rendelkezésünkre?   Elsősorban olyan közintézmények valamint civil szervezetek lehetőségeit tudjuk kihasználni, akikkel eddig is kapcsolatunk volt, az adott népfőiskola körzetében. – Melyek ezek  az intézmények? • közművelődési intézmények • civil szervezetek • munkaügyi központok • közoktatási intézmények • önkormányzatok • egyházak A vidékfejlesztési stratégiából vállalt feladatainkhoz a jövőben is tudjuk biz­ tosítani a szükséges infrastruktúrát. A résztvevők megerősítették azt, hogy szervezetünk (MNT) olyan országos hálózattal rendelkezik, melynek mindenütt van helyi “beágyazódása”, ez pedig garanciát jelent a jövőbeni munkánkhoz is.   (Porkoláb Lajos, Hajdú Bihar megyei Népfőiskolai Társaság)

– Az egyes település, vagy kistérség (járás) közvetlen adottságai, problémái, igényei meghatározók a képzésben. – Két módszer érvényesülése és érvényesítése egyszerre: alulról felfelé-felülről lefelé való építkezés a képzési programok kidolgozásában és megvalósításában. 2. Képzés előkészítése a. Kapcsolatépítés: megismerni az embereket b. Szakértelem: megérteni, hogy mire van szükség c. A résztvevők felkészítése a tanulásra d. A mit tanuljunk közös beazonosítása? 3. Mi az a plusz, amit a népfőiskola mindig kell, hogy teljesítsen? – akikhez szólunk, azokkal közösen szervezzük a programot – csoportban, közösségben történik a képzés – tolerancia, odafigyelés a másikra – a csoport maga is tanítja a tagjait 4. Az egyén fejlesztését megalapozó képzés fő pontjai: – önismeret – önbizalom építés – döntési képesség, választani a lehetőségek közül – közösségfejlesztés, közösségi létezés – konfliktuskezelés, empátiafejlesztés – életvitel tanítása 5. Módszer és tartalom: a modulszerű képzés néhány jellemzője – Egy-egy modul 10-30 óra, erre épülhet rá a többi, kiválasztott, szükséges tematika – Legyen visszatanítás, régi tudások felidézése,

Helyi lehetőségek és a képzési szükséglet összefüggéseinek feltárása: termelés, feldolgozás, kereskedelem, marketing. 1. Képzés megalapozása: fel kell mérni a helyi adottságokat – Szükségletre épülő képzés: mit, kinek, miért, hol, hogyan, mikor – Milyen adatok állnak már rendelkezésre, meglevők felhasználása a munkához (megvalósult kutatások eredményei, statisztika, kimutatások, stb.)

A Nemzeti Vidékstratégia részletesebb kimunkálásában számítunk arra, hogy az MNT fenti javaslatait figyelembe veszik és beépítik a fejlesztési tervekbe, mint ahogy arra is számítunk, hogy a további, a népfőiskolákat érintő munkába az MNT által delegált személyeket is bevonják. Budapest, 2011. május 31. Magyar Népfõiskolai Társaság 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. Tf: 411 14 59 mail: [email protected] www.nepfoiskola.hu

2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

Programok, hírek

Mûhelymunka

– Történjen meg a népfőiskolai értékek tanítása – Szinergia érvényesítése – 15-20 fős csoportokban a legeredményesebb a munka (Varga-Farkas Gyula, Budapest környéki Népfőiskolai Szövetség) A népfőiskolai stratégia egyes képzési programjainak célcsoportja, a programok strukturálása - munkacsoport tevékenységének összefoglalója 1. Települési szint A javaslatban megfogalmazott prog­ ramtípusok egyrészt képzéseket, másrészt tájékoztató, tanácsadó fórum jellegű, közösségi alkalmakat tartalmaznak. A képzési programok főbb típusai a képessé tétel, a személyiség és közös­ ség­fejlesztés, a szakmai tudás elsajátítása jegyében határolhatók le, alapvetően a foglalkoztathatóvá válás, az önálló életvitel kialakulását szolgálva. a) A mindennapi életvezetéshez, érvényesüléshez szükséges kompeten­ ciákat célzó programok – aktív ál­lam­polgáriság, együttműködés, partnerség, a foglalkoztatáshoz szükséges alapismeretek, készségek attitűdök Kiemelt célcsoportok: alacsony iskolai végzettségűek (fiatalok), munkanélküliek, cigány kisebbség b) A településhez, helyhez, ahol élünk kapcsolódó programok, a helyi értékek hasznosítása – a nemzettudattól a helyi, közösségi azonosságtudatig, helyi értékek, erőforrások, helytörténet, helyismeret, faluszépítés Kiemelt célcsoportok: fiatal felnőttek, idősek, civil szervezetek tagjai, önkormányzat, kisebbségi önkormányzat tagjai c) A helyi gazdálkodáshoz kapcsolódó programok – helyi tervezés, terme­ lés, hasznosítás, piac, az önellátás lehetőségei, vállalkozások, szövetkezetek, ökológiai gazdálkodás, népi mesterségek, turizmus Kiemelt célcsoportok: a (már működő és potenciális) gazdálkodók, őstermelők, kiskert tulajdonosok d) A családi gazdálkodás – a család szerepe, jelentősége, konyhakert, egészséges életmód, helyi ízek, tudatos fogyasztás, kisállattartás Kiemelt célcsoportok: családok 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

Az egyes programtípusokhoz rendelt célcsoportok természetesen nem jelentenek kizárólagosságot. A programok sikeresen csak széleskörű partnerség keretében valósulhatnak meg (oktatási, kulturális intézmények, egyházak, szülői munkaközösségek, nyugdíjas és ifjúsági szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, vadász, horgász egyesületek, stb.) A képzési programokat kiegészítik, előkészítik, beágyazottá teszik, megvalósulásukat, eredményességüket fokozzák a lakosság, a döntéshozók, a szakmai szer­ vezetek, a gazdasági szereplők, civil szer­ vezetek közti párbeszédek generálását, az egyéni és közösségi aktivitást segítő prog­ ramok. (Baka József, Jelen-Lét Egyesület, Kaposvár) Javaslat a népfőiskolai tevékenység pénzügyi feltételeinek, működtetésének megteremtéséhez A népfőiskolák társadalmi szerepe, feladata indokolja, hogy az eddigi pénzügyi finanszírozást új alapokra helyezzük. A pályáztatás egyszerűsítése mellett szükséges „normatív jellegű” támogatási forma kialakítására minden olyan népfőiskolai tevékenység esetében, amely elősegíti a helyi közösségek létrejöttét és fenntartását, a helyi értékek megismertetését és védelmét, amely program kapcsolódik az országos fejlesztések irányaival, különös tekintettel a vidékfejlesztésre. Alapelvek 1. Differenciált feltétel és finanszírozási rendszer kialakítása az alábbi szempontok szerint: • Helyi, kistelepülési vagy városrészi programok; • Járási-kistérségi népfőiskolák; • Megyei – több járásra kiterjedő képzések; • Regionális vagy országos hatókörű képzési programok, továbbkép­zé­sek. 2. Az előzőekben vázoltaknak megfelelő, ahhoz illeszkedő szervezeti és szakmai struktúra kialakítása, figyelembe véve a meglévő népfőiskolai Táji Központokat. 3. A népfőiskolák nagyobb léptékű pályázatai esetében megoldást kell találni, a likviditás problémájának kezelésére. Ennek lényege, hogy az elszámolás illeszkedjen a felhasználás realitásához, illetve amennyiben ez csak hitel igény­ bevételével oldható meg, akkor a

megkötött pályázati szerződés legyen alapja a hitel igénylésének (és banki elfogadásának). – Ezzel összefüggésben – amely már nem csak a népfőiskolákat érinti – felvetődik egy ún. „Civil Bank” létrehozásának szükségessége is. Finanszírozás 1. Elkülönített alap létrehozása a pénzügyi források biztosítása érdekében. (Az összeg nagysága a fejlesztési ütemtől függően a kezdetekben 100-300 M Ft/ év) A pénzügyi alap az operatív programok mellett több ágazatból (alapból) is biztosítható, pl. NEFMI, NGM, stb. 2. Az összeg elnyeréséhez egyszerű, felesleges bürokráciától mentes pályázati rendszert célszerű kialakítani és működtetni, beleértve a programok monitoringozását, és a szakmai tapasztalatok gyűjtését, feldolgozását. (Ez feltételezi a rendszeres tájékoztatást, információcserét, illetve ezek feltételeinek a megteremtését, működtetését.) 3. A szakmai folyamat elindításával párhuzamosan tovább kell fejleszteni a népfőiskolák rendszerét, a tevékenység lehetséges formái, az ellátandó feladatok és a célcsoportok szerint: I.kategória – nem intézményes forma, az un. civil, csak egyesületi működtetés – finanszírozás az elkülönített alapból, pályázati rendszer keretében történik (helyi programok). II. kategória – un. nappali népfőiskola – normatív támogatás és (elkülönített alapból pályázati) program finan­ szírozás biztosítja a működést és tevékenységet (járási szintű tevékeny­ ség, valamint az alacsony iskolai végzettségűek képzése). III. kategória – bentlakásos intézmény - normatív támogatással működik (speciális tematika, speciális célcsoporttal). A források bővítésének – a működtetés feltételeinek – lehetősége még olyan módon is bővithető, hogy a népfőiskolák egyértelmű feladatot kapnak a munkanél­ küliek képzésében, a hátrányos helyzetű emberek ismerethiányainak pótlásában, és minden olyan esetben, amikor rugalmasan és gyorsan kell reagálni a társadalmi-gazdasági változásokra. Úgy gondoljuk, most ilyen időket élünk. (Keresztesi József, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, Tata)

A népfõiskolák lehetõségei az Új Széchenyi Terv pályázataiban! Részletek az

stratégiájából

„Az Új Széchenyi Terv megőrizte az első Széchenyi Terv titkát: nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. Az Új Széchenyi Terv olyan keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.” Társaságunk ez év őszén ismét programot dolgozott ki arra, hogy tagszer­ vezeteinek forrásszerző képességét erősítse. A következő évek programjainak megvalósítását igen nagymértékben határozza majd meg az ÚSZT stratégiája és az ebből következő pályázati kiírások. Elengedhetetlenül fontos, hogy mindazok, akik Nemzeti Fejlesztési Terv időszaka alatt nem vettek részt nagy volumenű (nagyrészt TÁMOP típusú) pályázatok megvalósításában elsajátítsák a pályázatíráshoz szükséges készségeket és megismerkedve a kiírások és a pályázati adatlapok struktúrájával magabiztosan vágjanak bele programok kidolgozásába. Már az új Széchenyi terv társadalmi vitája során kialakította az MNT elnöksége az álláspontját és szakmai véleményét arról, hogy milyen új kihívást jelent a felnőttképzés, illetve közvetlenül a népfőiskolák szempontjából az Új Széchenyi Terv? Az egyik, az értelmes munka megteremtése, a „munkaerőpiac hozzáférhetővé tétele” az alacsony képzettségű és hátrányos helyzetű munkaerő nagy csoportjai számára is. Az ÚSZT azt mondja ki, hogy a nagy létszámú társadalmi csoportok integrálása ma kulcsfontosságú az előrelépéshez, a foglalkoztatási szint jelentős növeléséhez, ez minőségileg új gondolkodásmódot igényel, amelyben a munkaerőpiac mellett a felnőttképzési piac hozzáférhetővé tétele is döntő kérdéssé válik, elsősorban a benne résztvevők számára, de egyúttal a minőségi feltételeknek megfelelő szolgáltatók, így a népfőiskolák számára is.

A másik új kihívás a gazdaságfejlesztés új irányait megjelenítő, nem hagyományos ágazatok és szektorok, amelyek együtt járnak a komplex, „a tudás- és hálózati gazdaság” kialakításának követelményével – aminek következtében a tudás, a képességek szerepe jelentősen megnő a tervezett 7 kitörési terület bármelyikén, de ehhez új képzési infrastruktúrák és szolgáltatások megteremtésére és azok növelésére lesz szükség, beleértve a résztvevők számára helyben elérhető képzést nyújtó népfőiskolákat is. Abból kiindulva, hogy a képzés és átképzés a foglalkoztatási rehabilitáció egyik legfontosabb eszköze, a foglalkoztatási és képzési tevékenység egymásra utaltságát még kötöttebbé szükséges tenni. Minden foglalkoztatási tevékenység magába kell foglaljon képzési, tanulási elemet és minden felnőttképzési tevékenységnek kell legyen foglalkoztatással összefüggő eleme, a képzési feladatokat ellátó szolgáltatók és a foglal­ koztatók együttműködésében. Felfogásunk szerint ez azt jelenti, hogy közpénzből nem támogatható egyetlen foglalkoztatási prog­ ram sem, amelynek nincs képzési eleme és nem támogatható felnőttképzés, amelynek nincs foglakoztatási célú eleme. Mindezekre is figyelemmel készítette el azt a képzési tervet, amit az NCA támogatása jóvoltából sikerült megvalósítani a szeptemberi hónap folyamán. A balatonszepezdi képző központban, többféle csoportban, összesen 3 hosszú

hétvégén foglalkoztunk az ÚSZT rendsze­ rével 2011. szeptember 1 és 30 között. A képzési alkalmakon a következő terüle­ teket jártuk körül előadások és kiscsopor­ tos műhelymunkák keretében. A résztvevők a képzés lezárásaként pályázati terveket készítettek a határon túl együttműködések és hajlaktalan ellátáshoz kapcsolódó szociális szolgáltatások témájában. • Az Új Széchenyi terv céljai és kihívásai prioritásai és célcsoportjai • A fenntarthatóság alapelvei és képzési szükségletei: helyi erőforrások/helyi értelmiség, helyi közösség, a helyi környezet és természet védelme • A helyi családi gazdálkodás és az ökoturizmus együttes lehetőségei és alapvető képzési szükségletei. • Párhuzamos pályázati rendszerek, többsíkú projektfinanszírozás – Az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti vidékstratégia kapcsolódási pontjai, a Nemzeti Vidékstratégia és a Népfőiskolák • Sikeres projekt menedzsment a gyakorlatban, technikák és jó gyakorlatok • Problémamegoldás és újratervezés a projektmegvalósításban • Forrástervezés és költségvetési alapok • Környezeti fenntarthatóság és esély­ egyenlőségi szempontok (M.M.) 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

Programok, hírek

Programok, hírek

Jászsági Civil Vándordíj 2011 A Jászsági Civil Vándordíjat és a vele járó 200.000 forint elismerést második alkalommal ítélte oda „A Jászságért” Alapítvány Kuratóriuma. A 2011. évi Jászsági Civil Vándordíjat a Bedekovich Lõrinc Népfõiskolai Társaság (Jászfényszaru) nyerte el. A társaság 1995 óta tagszervezete a Jászok Egyesületének. A Bedekovich Lõrinc Népfõiskolai Társaság eddigi tevékenysége és benyújtott pályázata támogatásra méltó, mert jelentõs hozzájárulás a Jászság közösségi, szellemi arculatának formálásához. Az általuk kiadott Pipafüst címû havilap értékõrzõ és értékte­ remtõ kiadvány, mely rendszeresen hírt ad az elszármazott jászok civil közéletérõl is.

Történetünk A népfőiskola alapításának gondolata 1992-ben fogalmazódott meg először baráti közösségben. Kezdeményezésükre a Népfőiskolai Társaság 1993. december 20-án alakult húsz alapító és kilenc pártoló taggal. A Társaság célja, segíteni a helyi közösség szerveződését, a helyi népfőiskolai tevékenységet, továbbá fóruma legyen a helyi önkormányzat kialakításához nélkülözhetetlen állampolgári ismeretek, az egyéni és közösségi társadalmi kezdeményezésekhez szükséges készségek kiformálásának. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a Társaság kapcsolatot épít ki a legkülönbözőbb társadalmi, gazdasági szervekkel, vállalkozókkal-vállalkozásokkal, intézményekkel, a hazai és nemzetközi népfőiskolai mozgalommal. A népfőiskolai programok tematikája változatos (szakmai, gyakorlati, művelődési, művészeti, egészségügyi), tagozatának jellege: esti, hétvégi. A programok témái: mezőgazdasági vállalkozások, családgondozás, egészségmegőrzés, számítógép kezelői tanfolyamok, nyelvtanfolyamok, hagyományőrző – kézműves foglalkozások, kiállítások, vásárok, művészeti programok. Emellett a Népfőiskolai Társaság térségfejlesztésben betöltött szerepe jelentős. Valamennyi népfőiskolai jellegű képzés célja egyfajta igénykeltés, szemléletformálás. Igénykeltés olyan ismeretek iránt, amelyeket az egyén tevékenységében eredményesen tud hasznosítani. 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

Fotók: Kovács Béláné Petõ Magdolna

2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

Programok, hírek

Programok, hírek

A névadó id. Bedekovich Lõrinc A lexikonok és tanulmányok id. Bede­ kovich Lőrincnek fennmaradt térképei ismeretében mint a XVIII-XIX. századforduló neves földmérőjét ismertetik. „Életéről keveset tudunk. Életrajzi adatai bizonytalanok” – közlik az 1976-ban megjelent „Magyar földmérnök arckép­ csarnoka” szerzői. Helységmegnevezés nélkül adnak két évszámot: 1751-1839. A születési évszám valós, a halálozási évszám téves. Id. Bedekovich Lőrinc Jászapátin született, ott keresztelték 1751. augusztus 8.án, és Jászfényszarun – ott volt lakhelye – halt meg 1823. november 15-én. Őse a Horvátországból származó Bedekovich Boldizsár 1681-ben nemesi bizonylatot nyert. Az 1699. évi Pentz-féle összeírásban Bedekovich Boldizsár Jászapáti lakosa. Az 1699-től vezetett Jászapáti anyakönyvben megtalálható Bedekovich Boldizsár, vagy Horváth Boldi­zsár. Megtalálható úgy is mint Bedekovich alias Horváth Boldizsár. Ez utóbbi bizonyítja, hogy a származási helyet vezetéknévként használta a család. Utódai közül néhányan a XVIII. század végéig Horváth néven éltek Jászapátin. Bedekovich Lőrinc apja Bede­kovich István, édesanyja Hiller Anna, 1749. január12-én Jászapátin kötnek házasságot, de nem Bedeko­vich, hanem Horváth néven. Lőrinc fiuk keresztelésekor is az apát Horváth Istvánnak írták be. Vagyis Bedekovich Lőrinc a korabeli keresztelési anyakönyvbe Horváth Lőrinc néven lett bejegyezve. Szülei Jászapátiról elkerülve a Heves megyei Nagyút helységben lak16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

tak, ott már Bedekovich néven szerepeltek. A Jászkun Kerületek 1779. június 1-2-án Jászberényben tartott közgyűlése latin nyelvű jegyzőkönyvéből megtudható, hogy Jászapáti város szülötte, Bedekovich Lőrinc földmérő, a mérnöki tudományok intézetében szerezte földmérő bizonyítványát. Jászkun kerületi földmérőnek való alkalmazását mind a három kerület megszavazta. Évi fizetsége 200 rhénes forint, amit az összkerületi házipénztárból fizetnek. Id. Bedekovich Lőrinc nem Jászberény­ ben, hanem Jászfényszarun telepedett le. Ott vett házat, feleségével Pruzsinszky Örzsébet asszonnyal közösen „a Notáriális és Kovács Antal házak között”, Dobák Mátyás családjától. Élete végéig ott volt családi otthona. Közben a XVIII. század végén ősi jussán Jászapátin is bírt házifundussal és szérűskerttel. Bedekovich Lőrinc a Jászkun Kerüle­ tek első földmérője. Alkalmazásával vette kezdetét a Zagyva-Tarna völgyben a Jászkunság területén az ősmocsarak, vadvizek elleni védekezés, vízrendezés, elsősorban árvízmentesítési munkálatok. A Zagyva , a Tarna szabályozása, mocsarak lecsapo-

Jászapáti, 1751. augusztus 8. Jászfényszaru, 1823. november 15.

lása, csatornák, gátak építése. E munkálatokhoz egyszerű, kézi eszközökkel készítette pontos, világos jelzésekkel ellátott térképeit. Nemes Gerzson szerint több mint 90 db nagyméretű vízrajzi térképet. Mint vízügyi szakember ugyancsak ő írja, hogy „tervei alapján megvalósított átmetszések, csatornák, töltések nyomai máig fennmaradtak.” Az utókorra maradt térképei vízrajzi, településtörténeti kincseink. Sze­rintem egyik-másik térképe díszítő ele­mei művészi alkotások. Meglehet, hogy a díszítő elemek között korabeli ruhában ábrázolt, távolba tekintő, vagy a rajzasztalt tartó férfialakban önmagát ábrázolta. Bedekovich Lőrinc szakembere volt az adott korban jelentős vízimalmok működéséhez szükséges malomzúgók, zsilipek, malomgátak tervezésének, építésének a közlekedéshez szükséges útfeltöltések megvalósításának. Ha kellett, népszerűsítette munkáját. Például 1796ban a Dósa és Jákóhalma közt ásott Tarnacsatorna ünnepségén ő méltatta a csatorna szükségességét, hasznosságát. 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

Programok, hírek

Aktuális népfõiskolai esemény a jászságban

Munkáját otthonától távol, az adott helyszínen végezte. Ellátott helyi feladatokat: „osztály” méréseket, nyilasok kimérését, stb. A munkák végzéséért járó „jutalmát” az illető tanácstól nehezen kapta meg. Előfordult, hogy kérésére a tanács válasza az volt, hogy „ennyi pénz kifizetésére nincs hatalmuk”. Más esetben, pél­dául a jászberényi tanács döntése szerint választania kellett, hogy a munka végzése során napidíjat, vagy egy bőséges ebédet kér-e? Bedekovich Lőrinc, a kiváló térképkészítő, nagytapasztalatú tervező és vízépítő mérnök a Jászkunság kora elismert személyisége volt. A Hármas Kerület tiszteletbeli táblabírójának választotta 40 évi munkásság után 1819. december 31én ment nyugdíjba, adta át a stafétabotot fiának ifj. Bedekovich Lőrincnek. 1823ban Jászfényszarun helyezték örök nyugalomra.

FORRÁSANYAG 1. Jászapáti rk. plébánia keresztelési anyakönyv 1749., 1751. MOL 2. Kál rk. plébánia keresztelési és halotti anyakönyvek 1757., 1758., 1759. MOL 3. Jászfényszaru rk. plébánia halotti anyakönyv 1823. MOL 4. Jászkun kerületi közgyűlési jegyzőkönyv 1779., 1819. év, MOL 5. Jászfényszaru tanácsülési jegyzőkönyv 1782. év, MOL 6. Jászberény tanácsülési jegyzőkönyvek 1780. évtől 1823-ig, MOL 7. Jászapáti tanácsülési jegyzőkönyvek 1790. évtől 1795-ig, MOL 8. Magyar földmérők arcképcsarnoka, Budapest, 1976. OSZK 9. Magyar életrajzi lexikon, Budapest, 1967-1969. OSZK 10. Révész-Varga (szerk.): Magyar műszaki alkotók, Budapest, 1964. OSZK 11. Nemes Gerzson: A Zagyva és Tarna-völgy Jászkerületi vízügyeinek krónikája 1279-1876., Szolnok, 1981. OSZK 12. Nemes Gerzson: Bedekovich Lőrinc, a Jászság első vízépítő mérnöke, Vízügyi Közlemények 1984. 2. füzet, OSZK 13. Fodor Ferenc: A Jászság életrajza, Budapest, 1942. OSZK 14. Tóth János: A Jászkunság helyzete a 18. század végén (Bedekovich Lőrinc kéziratos térképe), Jászberény, 1976. 15. Orosz Ernő: Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegyék nemes családjai, Eger, 1906. OSZK (Forrás: Sugárné Koncsek Aranka)

Elsõ lépések Jászfényszarun, Felnõttképzés Uniós támogatásból új munkaerõ-piaci integrációs programot tud megvalósítani Jászfény­ szaru TÁMOP 5.3.1-C-09/2-2010-0076 Jászfényszaru Város Önkormányzata konzorciumban a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társasággal 53.985.710,- Ft uniós támogatást nyert az „Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai című pályázati kiíráson ÚMFT keretében és Új Széchenyi Terv időszakában. A megvalósítás időtartama: 2011. 06. 01. – 2012. 11. 30.  Művelődéstörténeti utazásra hívunk Benneteket 2011. november 2-3-4-én, ahol szeretnénk feleleveníteni az első Jász Népfőiskola hangulatát egy “retro” kurzus meg hirdetésével 1942-ben 3 hónapos bentlakásos népfőiskolai tanfolyam keretében 11 településről érkezett 32 fiatal tanult az Állami Tanítóképző Intézetben, az akkori főiskolai tanároktól. A „Retro”-népfőiskolai tanfolyam helyszíne most is Tanítóképző lesz, ami mára a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karává 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

változott. Adva van tehát a hely, s adott a magasabb fokú nevelésre hivatott előadói kar, valamint a város és a Jászság vezető értelmisége, akik feladatot vállalnak a tervezett program megvalósításában. Témakörök, amelyeket a programban ajánlunk: 1. Az első Jász Népfőiskola Bemutatja: Turóczyné dr Veszeg Rozália-a Jász Nagykun Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság tiszteletbeli elnöke 2. Szülőföldünk a Jászság Előadó: dr H.Bathó Edit etnográphus, a Jász Múzeum igazgatója 3. A magyar államszervezet Előadó: Dr. Wirth István főiskolai docens tanszékvezető 4. A jász identitás a kulturális antropológia tükrében: Előadó: Antal György adjunktus 5. Család az idő sodrában Előadó: Dr. Tóth János egyetemi docens, szociológus 6. Egy egyedülálló kezdeményezés – a vidékfejlesztő szociális munkás szak – projektbemutató Előadó: Dr Vidra Anikó egyetemi docens Dr Szarvák Tibor egyetemi docens tanszékvezető 7. Örökségünk: A Csörsz-ároktól Bedekovich Lőrincig

Előadó: Farkas Kristóf Vince történész, vidékfejlesztő 8. A magunk útján - újjászerveződő civil egyesületek szerepe a Jászság felemelkedésében Vendégünk: dr Dobos László a Jászok Egyesülete ügyvivője és Kovács Béláné Pető Magdolna a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság elnöke Megnyitó 2011. november 2. 15 óra Helyszín: a SZIE ABK Zirzen Janka Kollégium Sáros András terme Tudnivalók: A kurzus bentlakásos, szállást és étkezést biztosítunk, a program befejezése pénteken 12 óra. Terveink szerint a program folytatódik 2012. januárjában és februárjában egy konzultációs lehetőséggel és márciusban egy záró konferenciával. Szeretettel várunk minden érdek­ lődőt! A lélekben fiatalokat is! Jelentkezést a szándék bejelentésével e-mailben tudunk csak elfogadni a beérkezések sorrendjében! Nagyné Kiss Mária a Jász Nagykun Szolnok Megyei Népfõiskolai Társaság elnöke

WE LEARNING - befejezõdött a Learning Heart projekt A program célja

Szeminárium

A Learning Heart projekt célja a közösségi házak/művelődési központok/helyi kulturális központok szerepének vizsgálata volt a partnerországokban (Magyarország, Hollandia, Egyesült KirályságAnglia, Egyesült Királyság-Wales, Görögország, Dánia) elsősorban a tanulási igények és a helyi közösségfejlesztési lehetőségek szempontjából. A közös munka során feltártuk, ezen intézmények létrehozásának és működtetésének körülményeit, az igénybevevők cél­ csoportjait illetve, hogy milyen programkínálattal rendelkeznek, amellyel hozzájárulnak a helyi közösségek életszínvonalának javításához. Különleges figyelmet fordítottunk arra, hogy feltárjuk milyen nem-formális, formális és kulcskompetencia fejlesztő felnőttképzési tevékenységek valósulnak meg a közösségi házakban és hogy ezekbe a programokba milyen módon vonnak be olyan nehezen elérhető célcsoportokat, mint az idősek, a fiatal felnőtt tanulók vagy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, alulmotivált felnőttek. Vizsgálataink bebizonyították, hogy a közösségi házak kulcsszerepet játszanak olyan közösségekben ahol a kulturális, oktatási infrastruktúra alacsony szinten érhető el.

A közösségi házak szerepének fontossága vidéken (Promoting Community Centres in Rural Areas) címmel rendeztek a partnerek szemináriumot, Angliában. A szeminárium során azokra a kihívásokra fókuszáltunk, amelyek a helyi közösségi házak fenntartása és fejlesztése során felmerülhetnek. Emellett sor kerülhetett tapasztalatcserére és jó gyakorlatok megosztására is elsősorban angol szakemberek és a projekt munkacsoportja között.

Érdeklõdési területek A közös munka során az egyes látogatásokhoz különböző témaköröket rendeltünk és ezekre fókuszálva terveztük meg az egyes partnerországokban megvalósuló tanulmányutakat: Y A közösségi házak felnőttképzési szerepének növelése (Magyar­ ország) Y Új képzési koncepciók a nehezen elérhető célcsoportok bevo­ nására (Wales) Y Önkéntesek képzése és bevonása (Angila/Norfolk) Y Minőségbiztosítás és együttműködő szerveztek (Dánia) Y Értékelési metódusok és disszemináció (Hollandia)

Eredmények Y Weboldal: http://www.norfolkrcc.org.uk/leah A partnerek közös fejlesztésben létrehoztak egy wikipédiás honlapot, amely lehetővé teszi a szakmai anyagok széles körű megosz­ tását és olyan már meglévő eszközök elterjesztését is támogatja, amely a közösségi házakban dolgozók számára hasznos lehet. A honlap igen változatos célcsoportot szólít meg és a közösségi házak funkcióját és feladatait szélesen értelmezve ajánl szakmai anyagokat, jó gyakorlatokat. A szakmai anyagok változatos ország szerinti megoszlásban a következő témákban érhetőek el: • humánerőforrás a közösségi házakban • minőségbiztosítás • környezeti megújulással kapcsolatos kérdések, környezettudatosság a közösségi házakban • önkéntesség • menedzsment a közösségi házakban • értékelési módszerek és folyamatok • felnőtt tanulók és nehezen elérhető célcsoportok bevonása.

Konferencia A partnerek szervezésében Hollandiában, Harlingenben megvalósult konferencia a közösségi házak fejlesztését járta körül a következő témák alapján: programok fenntartása, változatos korcso­portok bevonása, minőségbiztosítás, programtervezés, virtuális irodák/irányítás.

Tapasztalatok megosztása A partnerek folyamatosan törekedtek arra, hogy olyan, már működő programokat/megoldásokat mutassanak be egymásnak, amelyek felhasználhatóak más közösségi házak munkájában, így teljes képzési programok is átültethetésre kerülhettek A projektpartnerek közül ketten is tevékenyen részt vesznek kisebbségi nyelvek (fríz és wales-i) használatának népszerűsítésében. Társaságunk számára ez a munka egyedülálló tapasztalatok szerzésére nyitott lehetőséget.

Partnertalálkozók képekben 1. Fogadó helyszín: Magyarország, Balatonszepezd és térsége Időpont: 2009.10.27-29. Tanulmányi kirándulások és témák • Művelődés és közösség a kővágóörsi Művelődési házban • Ökoturisztika és oktatás – Vizimalom és múzeum, Nemeshany • Sikeres LEADER történetek - Sümeg, Famulus Egyesület

Látogatás a kővágóörsi művelődési házban 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 19

Belekóstoltunk a kézműves foglalkozásba A helyi közösségi akciócsoport meglátogatása, Kalavryta Fenntartható környezeti technológiák képző központja, Machynlleth

A nemeshanyi vizimalom és ökoturisztikai helyszín

Az egyetem felnőttképzési programjainak bemutatkozása

2. Fogadó helyszín: Egyesült királyság, Wales, Aberystwyth Időpont: 2010.03.10-13. Az „Új képzési módszerek a leszakadó és nehezen elérhető cél­ csoportok bevonására” című mobilitás szervezője az Aberystwyth University, a helyi egyetem volt.

4. Anglia, Norfolk 2010.10.07-09

A harmadik partnertalálkozón az alábbi témáknak szenteltünk figyelmet, fő témánk pedig a közösségi alapon szerveződő vidéki hálózatok (rural networks) volt. • Vidéki hálózatok az oktató/képző központok munkájának szempontjából, elvek és görög jó gyakorlatok bemutatása • A közösségi házak szerepének erősítése a társadalmi és szociális akadályokkal szemben • Új lehetőségek feltárása az oktatás és képzés elérhetővé tételéhez a vidéki közösségekben • Új képzési módszerek és koncepciók • Vidéki közösségi hálózatok az oktatás szolgálatában • Tájékoztatót hallgattunk meg az EUROTEAM oktató központ munkájáról

A negyedik partnertalálkozó fő témája az önkéntesség volt, vagyis, hogy milyen módon vonhatóak be az önkéntesek a közösségi házak munkájába és hogy hogyan kovácsolható ebből helyi társadalmi tőke. A találkozó alatt az alábbi témákban hallgattunk meg előadásokat a tanulmányi látogatások helyszínein: • A helyi közösség bevonása- működőképes módszerek bemutatása • Önkéntesek a közösségi házak által szervezett programokban • Önkéntesek által elindított programok • Marketing és népszerűsítés a közösségi házak munkájában • Trükkök és tippek a közösségi házak sikeres menedzseléséhez • Közösségi házak rendszere Norfolk-ban

Tanulmányi látogatások: • Dymi ’Oivotas’, Dymi - közösségi múzeum a helyi hagyományok életben tartásáért • Dafni Kek, Elaiohorion - a fogadó szervezet intézménye • Achaia Ae, Klavryta – vidéki hálózatokat szervező, ösztönző és munkatársaikat képző központ • Eas Kalavriton, szövetkezeti termelést ösztönző fejlesztő és képző központ

A mobilitás során az alábbi tanulmányi látogatásokra került sor Wales-ben: • Aberystwyth Arts centre (művészeti központ) • Penparcau Community Education Centre, Penparcau (számítógépes oktatás idősebbeknek, a családfakutatás módszereivel) • Canolfan Hyddfan, Machynlleth, Wales (zöld közösségi ház) • The Centre for Alternative Technology, (CAT), Machynlleth –alternatív technológiák • Tregaron Commuity Centre, Dysgu Bro – közösségi ház

Egy környezettudatos, zöld közösség ház, Machynlleth

Az Aberystwyth University épülete

Családfakutatás és az internet megismerése

20 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

3. Fogadó helyszín: Görögország, Patras Időpont: 2010.06.09-12.

Tanulmányi látogatások: • Merchants Place, Cromer - közösségi oktatási és fejlesztő központ • Poppyland Partnership, Cromer - széleskörű helyi civil és kisvállalkozó kezdeményezések összefogása • Gt Hockham Village Hall, Great Hockham • Sropham Village Hall, Sropham • The New Victory Hall, Neatishead Mindemellett ennek a találkozónak a keretein belül valósult meg a projekt egyik fontos eseménye az önkéntesség témájában rendezett nyílt konferencia. (2010.10.07, Barnaham Broom)

Közösségi múzeum Dymi-ben 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 21

Programok, hírek

Tanulmányi látogatásaink során a következő helyeken jártunk: • Brande Folk High School, Brande • Skaerum Mill Educational Centre • Holstebro Town Hall • Vind Village Hall • Danish Gymnastic Assotiation West Jutland Office • Bovling Community Hall

Holstebro Town Hall

gen, Prebold Theatre) rendezett szemináriumra, amely komoly hely szakmai érdeklődés mellett a következő témákat érintette: • Közösségi házak infrastrukturális fejlesztése és fenntartása • Minőségbiztosítás a közösségi házakban • Programszervezés • Virtuális irodák és irányítás Az utolsó tanulmányutakon a következő helyekre látogathattunk el: • Ons Huis, Community Centre in St. Anna Parochie • Community House Kimswerd, Kimswerd • Terchelling Folk High School, Terchelling Island Partnerek: • Magyar Népfőiskolai Társaság, Magyarország • Aberystwyth University, UK, Wales • Norfolk Rural Community Council, UK, Anglia • Danske Forsamlingshuse, Dánia • Dafni Kentro Epaggelmatikis Katartisis, Görögország • Stichting voor Volkshogeschoolwerk / LEARN FOR LIFE , Hollandia • Stichting Doarpswurk, Hollandia (F-D. Zs.)

Népfőiskola hollandia egyik legészakibb szigetén Terschelling-en

„A mi házunk” közösségi ház és sportcentrum, St. Anna Parochie

Szlovéniában 2011. május 11-13-án rendezték meg az Élethosszig Tartó Tanulás Nemzetközi Hetét Egy magyar résztvevõ benyomásai

Soropham Village Hall, beszélgetőklub kávédélután a helyi lakosok szervezésében

A Dalok a Grundtvig énekeskönyvből

Victory Hall, Neatishead, ökotudatos közösségi ház 5. Fogadó helyszín: Dánia, Velje Időpont 2011.03.08-11. Az utolsó előtti partnertalálkozó kiemelten fontos volt számunkra, mivel a közösségi házak és a népfőiskolák kapcsolódási pontjait is megvizsgálhattuk, így kiemelt figyelem jutott a Grundtvig életmű megismerése. A találkozón az alábbi témákban folytak beszélgetések, előadások: • Fiatalok és tanulási nehézségekkel küzdők bevonása • Kistérség fejlesztés közösségi eszközökkel • Sport és közösségfejlesztés, a sportegyesületek szerepe a közösségek megtartásában • Tanulók bevonása az oktatás szervezésébe 22 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

Skaerum Mill Educational Centre 6. Fogadó helyszín: Hollandia, Harlingen Időpont 2011.05.25-28. Az utolsó partnertalálkozóra a két holland partner közös szervezésében került sor, Frízlandon. A megbeszélések során elsősorban a projekt sikeres lezárására és a záróbeszámoló elkészítésére koncentráltunk a projekthonlap befejező munkálatai mellett. A találkozó 3. napján került sor a projekt keretében szervezett második nagy akcióra a “közösségi házak, oktatás és még annál is több...” címmel (2011/05/27, Harlin-

z Európai Felnőttképzési Szövetség tagjaként, de egy nemzetközi Grundtvig program keretében a Magyar Népfőiskolai Társaság küldöttsége vett részt a rendezvényen. A prog­ram magyar koordinátora mellet Somogy és Komárom megyéből négy fő, így a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság képviseletében Keresztesi József, a népfőiskola szakmai vezetője és én magam, Huszár Miklós, tanfolyami hallgató vett részt, a május 12-13iki programokon. A külföldi résztvevők Hollandiából, Franciaországból, Írországból, Észtországból, Törökországból és Magyarországról érkeztek. A programok és az előadások nyelve angol volt. A szállás és ellátás Preboldban volt, kb. 60 km-re a fővárostól, az autópálya mentén. A rendezvényeket Preboldban és a közeli Zalecben tartották. Május 12-én Preboldban sajtótájékoztatót tartottak 10 órakor. Ezután autóbusszal Zalecbe vitték át a külföldi küldöttségeket. Itt a városi művelődési házában tartották meg Szlovénia ez évi „Élethosszig Tartó Tanulás Hetének” ünnepségét. A Kultúrház előtti téren fúvós-zenekar játszott a részvevők üdvöz­lésére. Az ünnepség rendkívül bensőséges volt. Hivatalos politikai és szakmai vezetők 15-20 perces

előadásokat tartottak szlovénül. A kb. 300 fős hallgatóság lelkesen tapsolva fogadta a beszédeket. Ezután zenekar játszott és majd egy énekesnő énekelt a színpadon. Ezt követően került sor az önkéntes társadalmi munkások kitüntetésére és jutalmazására. Erről részletes DVD-t is kaptunk. Az ünnepség után a művelődési ház előterében asztalokon bőségesen terítve, a legkülönbözőbb péksüteményekből, tízórait kapott a hallgatóság, valamint ásványvizet és gyümölcslevet is. Itt hosszú beszélgetések voltak. Délután a külföldi küldötteket elvitték a városi könyvtárba, ahol először meghall­ gattuk egy helyi népművész, különböző méretű rézkolompok rázásával előadott zenéjét, amelynek dallamát párhuzamosan játszott, jól ismert zeneszámokhoz illesztette. Ezután a könyvtárban megnéztük egy helybeli fotóművész természetben készített nagyméretű fényképeit, majd a városi múzeumot néztük meg, ahol a büfében ebédet is kaptunk. Május 13-án délelőtt a házigazdák és külföldi küldöttek szakmai előadásait hallgattuk meg. Egy-egy szervezet médiakapcsolatainak szükségességéről és ennek fontosságáról volt szó, és különféle javaslatokat hallottunk a médiák közreműködésének alkalmazására.

Délután négy különböző témakörben csoportokba sorolták a küldöttségek tagjait, keverve, hogy a javaslatokat megbeszéljék, véleményezzék, és összefoglaló javaslatokat dolgozzanak ki. A szállás és az ellátás tökéletes volt. A szlovén szervezők minden részletre gondosan ügyeltek és segítettek bennünket. (Prebold a magyar határtól kb. 250 kilométerre van.) Számomra jelentős felismerés volt, hogy milyen fontos és milyen hasznos az élethosszig tartó tanítás és tanulás az emberek tudatának alakításában és fejlesztésében. Azok az önkéntes közreműködők, akik ezen a területen szervezik és irányítják a mozgalmat, minden elismerést megérdemelnek. Nagyon örültem, hogy tagja lehettem a magyar küldöttségnek. Rendkívüli élmény volt számomra, hogy egyik szlovén szervezővel, két holland és az észt küldöttel szerény angol tudásommal beszélgetni tudtam, és hogy erre a beszélgetésre szívesen ráálltak. Preboldban egy parkban sétálva pedig egy idős házaspárral németül tudtam beszélgetni ottani életükről. Remélem, hogy Szlovéniával kapcsolatos véleményem nem sért meg senkit. Szerintem a jövőben Szlovénia lehet, vagy máris az: A Balkán kis Svájca, csak baráti országokkal és egy tengerrel határolva. Huszár Miklós 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 23

Programok, hírek

Programok, hírek

Finn tanulmányi központ munkatársai látogattak az MNT Népfõiskola Intézetébe

A

nem-formális felnőttoktatás ki­emel­ kedően nagy hagyományokra tekint vissza Finnországban.Anépfőiskolák mellett ennek egyik legjellegzetesebb szervezeti formáját a tanulmányi körök képezik. Az egyik ilyen tanulmányi szövetség vezetői és munkatársai látogattak Budapestre az európai önkéntesség éve alkalmából, szeptember elején. A magyar nem-formális felnőttoktatás közelebbi megismerése vezette őket, amikor meglátogatták a Magyar Népfőiskolai Társaság központját, ahol előadást hallgattak meg, a magyarországi nem formális felnőttoktatásról, ezen belül a népfőiskolák helyzetéről. A tájékoztatót beható eszmecsere követte. Az OK Tanulmányi Köri szövetségnek 64 tagszervezete van országszerte, s 26 teljes állású munkatárs mellett, több mint ezer külső szakértővel dolgozik, s évente 160 ezer óra oktatást szerveznek meg. A Tanulmányi Kör szövetség képzők képzését szervez, közzétesz oktatási anyagokat, s főként a következő fő tématerületeken aktív: • felnőttoktatás • nem kormányzati szervezetek tevékeny­ sége  

A szövetség tagja a finn felnőttoktatási szervezetek szövetségének s 1943 óta az oktatási tevékenységek egyesülete tartja fönn. A szövetséget támogatja az Oktatási Minisztérium.

• aktív állampolgári képzések és tevé­ keny­ségek • egészség oktatás • interaktív készségek fejlesztése • többkultúrájú társadalom • tanulmányok folytatása az internet segítségével. Központjaik vannak Helsinkiben, Joensuu-ban, Seinajokiban, Ouluban ,Tamperében és Turkuban.

A 64 tagszervezet a legkülönbözőbb, NGO-kat foglalja magába. Példaként ilyen a finn egészség egyesület, a sérült nyugdíjasok egyesülete, a finn folklór egyesület, a rekreáció és sport központi egyesülete, a Kalevala Női Egyesület, a finn rákos betegek, diabéteszesek egyesüle­te, a süketek és látássérültek egyesülete, a kézműves egyesület, hogy csak véletlenszerűen kiemeljünk néhány a nem-formális felnőttoktatással foglalkozó szervezetet. A szövetség azért is áll közel a MNThez, mert a mi tagszervezeteinkhez hasonlóan helyi egyesületek keretében folytatott rövid tanfolyami képzés a legjellemzőbb tevékenységük. A további együttműködés és kapcsolatfelvétel tárgyában tájékozódni lehet az MNT budapesti irodájában.  

„LOGIC” címmel most indul a Bihari Szabadmûvelõdési és Népfõiskolai Egyesület Leonardo-projektje Míg a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány (Balatonszepezd) idén zárta első nemzetközi projektjét, addig az MNT egy másik tagszervezete, a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület (Berettyóújfalu) ebben az évben indít először hasonlót, szintén a Tempus Közalapítvány támogatásával. A két említett program természetesen csak formai szempontból hasonló: mindkettő nemzetközi együttműködésen alapul és mindkettő mobilitásokat használ (illetve használt) a megvalósítás egyik eszközéül. De míg a balatonszepezdiek Grundtvig programjának középpontjában a felnőttek tanuláshoz való hozzáférésének javítása állt, addig a bihariak most induló Leonardo-prog­ ramja a szakképzésre koncentrál. A LOGIC-projekt ötletgazdája és koordinátora egy bordeaux-i székhelyű szer­vezet. A francia-török-spanyol-portugál24 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

lengyel-magyar partnerség a szakképzés kérdéseivel a gyakorlatban, illetve elméleti síkon foglalkozó intézményeket fog egybe. A projektindító partneri találkozót novemberben rendezik a törökországi Samsun városában. Ezen a találkozón a kétéves prog­ ram megvalósítói elméleti megalapozásként részleteiben is megismerkedhetnek Jean Piaget – Inhelderrel közösen kidolgozott – tanuláselméletével. A LOGIC-projekt egyik célja olyan jó gyakorlatok összegyűjtése a felnőttképzés területéről, amelyek egyfelől kapcsolódnak a 8 kulcskompetencia valamelyikének fej­ lesztéséhez, másfelől a logikai készségek fejlesztésével egyidejűleg a viselkedésre is hatnak. Ilyen például a tanulási képességek (a megtanulni tanulni), de a modern számítástechnikai eszközök használatához kap­ csolódó képességek fejlesztése is. A logikus gondolkodás és gondolatkifejtés, a logikus érvelés képességének fejlettsé-

ge kihat mindenfajta munkafolyamat megtervezésére, de a mindennapok megszervezésére és a munkahelyi feladatok megoldására is. Az országonkénti nyolc jó gyakorlat (mindösszesen: 48) leírása és összehasonlítása közösen kidolgozott elvek alapján és egységes szerkezetben történik majd. Az analízisen és a jó gyakorlatok egymással való összevetésén túlmenően a nemzetközi partnerség igyekszik választ találni a nemzeti és európai környezetben történő adaptálhatóság kérdésére is. A projekt vállalkozik a szakképzésben innovatívnak számító módszerek kifejlesztésére, de zászlajára tűzte a gyakorlatban megszerzett képességek elismertetését és a felnőttképzők logikai készségeinek fejlesztését is. Ez utóbbit leginkább a nemzetközi partnerség ajánlásainak megfogalmazásával kívánja megtenni. Szabó Julianna A magyar partner koordinátora

Mi is a felnőtt tanulók hete, a művelődés hete, a tanulás ünnepe… Találkozási pont. Önmagunk és bennünk rejlő lehetőségek között, munkánk és érdeklődésünk számára. Közös munkaterületekkel kapcsol össze szervezeteket és intézményeket, megteremti a párbeszéd lehetőségét. Az élethosszig tartó tanulás megünneplésével célunk egy olyan tanulási kultúra megteremtése, mely megszünteti az alap-, szak-, és általános célú felnőttképzés és az egyéb kompetenciák megszerzése közti hagyományos határokat, úgy hogy ezek egymást erősítő jellegét hangsúlyozza. Nem utolsó sorban pedig azon igyekszik, hogy minderről tájékoztassa a médiát és a közvéleményt.

Október 19. 18 óra Csathó Töhötöm kiállítása Köszöntőt mondanak: Dr. Fleisz János és Porkoláb Lajos Megnyitja: Holló Barna, festőművész Helyszín: Tibor Ernő Galéria Nagyvárad Október 20. 18 óra Az élethosszig tartó tanulás fontossága – kulcskompetenciák a hétköznapokban Előadók: Lisztes Éva és Szabó Istvánné, a Bihari Népfőiskola trénerei Helyszín: Művelődési Ház Nagyrábé Október 21. 10 óra Közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért Panelbeszélgetés Október 21. 12 óra A felnőttképzés jövője Előadó: Dr. Juhász Erika, a Debreceni Egyetem tanszékvezető docense Helyszín: Méliusz Központ Debrecen Október 22. 10 óra „Mi földünkről, a mi kezünk által, a mi asztalunkra” A Balázsházy János Kertbarát Kör kiállítása és szakmai előadása Helyszín: AMK Földes

„A tanulás öröm, érték, felelősség”

Tisztelettel meghívjuk Önt, barátait, kollégáit

„A művelődés hete a tanulás ünnepe” rendezvénysorozat

hajdú-bihar megyei és nagyváradi programjaira.

Szervezők: Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete

Október 14. 16 óra „Ismerd meg a tápcsatornádat, hogy élj” A tápcsatorna betegségeinek megelőzése és étrendi terápiája Előadó: Tóth Gábor életmód tanácsadó biomérnök Helyszín: AMK Földes Október 15. 10 óra óNagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei; Fráter György emlékülés Előadók: Dr. Marton József, Dr. Oborni Teréz, Dr. Fleisz János, Mons. Fodor József Helyszín: Római Katolikus Püspöki Palota Nagyvárad Október 17. 16 óra „Kulcs a jövőnkhöz” – kulcskompetenciák a felnőttképzésben Előadók: Harasztosi Sándor, Jenei Józsefné, Lisztes Éva és Szabó Istvánné, a Bihari Népfőiskola trénerei Helyszín: Ady Endre Líceum Nagyvárad Október 18. 14 óra Fókuszban a kulcskompetencia Beszélgetés a képzésben résztvevőkkel Helyszín: Bihari Népfőiskola Berettyóújfalu

„Az egész életen át tartó oktatás a kulcs, amely által birtokba lehet venni a XXI. századot” Jacques Delors

Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége

Sapientia Varadiensis Alapítvány Együttműködő partnerek: Bihari Népfőiskola Berettyóújfalu Méliusz Központ Debrecen

Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület Nagyközségi Népfőiskola Földes

Veres Péter ÁMK és AMI Balmazújváros Debreceni Művelődési Központ

Városi Művelődési Központ és Könyvtár Derecske

A mûvelõdés hete – a tanulás ünnepe rendezvényei

Hajdú - Bihar megyében és Nagyváradon

Közösség Ház és Könyvtár Komádi

Csokonai Művelődési Ház Hajdúhadház Ady Endre Líceum Nagyvárad Tibor Ernő Galéria Nagyvárad

2011. október 14-22.

2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 25

Generációváltás

Generációváltás

GENERÁCIÓVÁLTÁS elõkészítése Immáron kezd beérni az az évekkel ezelõtt megkezdett munka, amellyel elindult a fia­ta­lítás a népfõiskolákon, pontosabban azoknak a fiatal embereknek a felkészítése, ezzel együtt az elkötelezõdése az ügy iránt, akik nemcsak képesek lesznek, de át is akarják majd venni mielõbb a terepet, a szakmai munkát – friss áramlatot és erõt adva a népfõiskoláknak. Ebbõl adunk mintát és példát a következõ két írással. Két éve tanulják a hallgatók a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi karán a népfõiskolai alapismereteket – a történeti múlt megismerése mellett a népfõiskolák mai hazai és európai helyzetének áttekintése is szerepel az alapismeretek elsajátításában. Mint ahogy az is célja a képzésnek, hogy a tanulmányaikat befejezõ fiatal emberek legyenek képesek maguk is népfõiskolát szervezni, legyenek tisztában a szakmai módszertani kérdésekkel, elvárásokkal, azzal, hogy mirõl, kinek szólhat a népfõiskola. A második évfolyamos hallgatók egy elgondolkodtató feladatot kaptak: tervezzenek meg egy népfõiskolai kurzust, mit tartanának õk fontosnak, az mivel foglalkozzon, kiknek szóljon, s hogyan venne õ részt ebben a munkában? Érdekes és értékes munkák születtek, amelyek közül néhányat közzé teszünk a mostani és a következõ két lapszámunkban – legfeljebb terjedelmi rövidítéssel, de semmiképpen sem tartalmi változtatással. S hogy miként talált az elvetett mag tápta­laj­ra – arról szól a következõ írás, ami inkább szívet melengetõ és ígéretes vallomás. Mindkét írást jó szívvel ajánljuk az olvasóink figyelmébe (szerk.) 26 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

Hidasi Mária Della Andragógia szak II. évfolyam 2. félév Levelezõ tagozat 2011.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Vitéz János Kar Népfõiskolai alapismeretek

Családok népfõiskolája MOTTÓ “Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok... Ugyanezt látjuk északon és délen minden olyan nemzetnél, akihez mi tanulni járunk, hogy – hazajőve – lebecsülhessünk mindent, ami a miénk, merthogy itt­ hon nincsen készen akkora kultúra, akkora művészet, mint amilyent hozhatunk könnyen, készen – külföldről. Mert nekünk azt előbb csinálnunk kellene. Mert össze kellene szednünk, nagy fáradsággal az ország minden részéről a széjjelszórt köveket, hogy azokkal a magunk képére építhessünk. És ehhez hit is kellene, és nagy fanatizmus is, és rettenetesen sok munka...” (Kós Károly)

Hagyomány és örökség A népfőiskolai gondolat megteremtője Nicolaj Frederik Severin Grundtvig1, aki a dán parasztok állampolgári nevelésére, öntudatra ébresztésére; mások értékeit megbecsülő, saját kultúráját ápoló haza­ fivá nevelésére a múlt század harmincas-negyvenes éveiben megálmodta a felnőttnevelés máig is érvényes intézményét és mozgalmát. Magyarországon a népfőiskolák virágkorukat a két világháború között élték. A népi írók által is meghirdetett küldetésük a „Jobb polgárt, jobb hazafit és jobb embert nevelni” (Móricz), az önművelésre való ösztönzés, a vallási szellemű erkölcsi nevelés, a gazdaképzés volt; olyan jól felkészült, önállóan gondolkodó fiatalok „faluvezetőkké” képzése, akik felelősségtudó tagjai lesznek a községi vezetőtestületeknek. A mozgalom szellemi, erkölcsi gondozásában, anyagi támogatásában az egyházak és szervezeteik vitték a vezető szerepet. 1936-ban nyitotta meg kapuit a sárospataki református népfőiskola, amelynek több hónapos bentlakásos tanfolyamain 12 éven át 460 hallgató vett részt. 1936-ban épült és jött létre a Tessedik Sámuel nevét viselő első önálló épülettel rendelkező Nagytarcsai bentlakásos evangélikus népfőiskola Sztehlo Gábor helybeli evangélikus lelkész támogatásával és finn lelkészek segítségével. 1940-ben kezdte meg munkáját az első KALOT népfőiskola Érden. Ug-

yancsak 1940-ben létesült az államilag támogatott tatai népfőiskola, amely a regionális fejlesztést akarta megalapozni jogi, közgazdasági, szakmai ismeretekkel. 1970-as évek végén létrejött a Magyar Népfőiskolai Társaság, a 80-as években működhetett is, a 90-es években akarták is, hogy működjön, de nem volt rá igény. A mai magyar népfőiskolai mozgalom ennek az igen gazdag hazai és nemzetközi szellemi hagyatéknak és szakmai örökségnek a birtokosa és a jelen valóságára épülő társadalomfejlesztő programjába a maradandó értékeket, tapasztalatokat beépíti.

Az én jövõ népfõiskola tervem A népfőiskola célja A népfőiskolai rendszer fenntartását törvények szabályozzák és védik, szervesen beépülve a közoktatás, közművelődés rendjébe. Elsődleges feladatuk, hogy egyfelől kiegészítsék, elmélyítsék a középiskolai oktatást, tudatosabbá tegyék a pályaválasztást, pályamódosítást azok számára, akik gyöngébb teljesítményük miatt erre rászorulnak. Másfelől olyan szociálpedagógiai és felzárkóztató intézmények, amelyek a szociálisan és fizikailag hátrányos helyzetű egyének és csoportok (munkanélküliek, kisebbségek, bevándoroltak, menekültek, lelki sérültek, testi fogyatékosok) társadalmi adaptációját, esélyegyenlőségét segítik. „A helyi kultúrintézményeknek nem

izoláltan, légüres térben kell létezniük, ki kell alakítani, hogyan kapcsolódhatnak az egyes lakókörnyezetekben működő, különböző feladatköröket ellátó (például gazdasági tevékenységet folytató) szer­ vezetekhez. A család társadalmi szerepe leépült, ezért minden intézmény feladatai közé tartozik a demográfiai csökkenés lassítása, később a növekedés elősegítése, az ifjúság helyben tartása, a szociális gondoskodás, a helyi gazdaság, vagyis a vállalkozói szellem erősítése – így a családi alapú vállalkozások segítése is –, valamint a család és a helyi kultúra szerepének és jelentőségének helyreállítása. Az iskolák és családok között nincs együttműködés, és ez sok problémához vezet az ifjúság körében.”2 A magyar népfőiskolai mozgalom és a népfőiskolák, létüknél és emberközelségüknél fogva, megkülönböztetett felelősséget éreznek a családok iránt. Előadássorozatokkal, tanfolyamokkal, projektekkel, tanácsadó szolgáltatásokkal segítik a szülői jártasság fejlesztését, a kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb családi életet. Az én népfőiskolám a „Családok népfőiskolája” nem vállalhatja, hogy megoldja a túliparosított Európa mai problémáit, benne a globalizáció árnyoldalait, amely egyértelműen a hagyományos családmodell felszámolásához vezet, de különös gondot fordítana a nehezen élő családok, a bajba jutott szülők anyagi, erkölcsi, szellemi megerősítésére. Együttműködve családpedagógusokkal, pszichológusokkal, a családsegítő központokkal nekünk magunknak kell kidolgoznunk a családok erkölcsi és anyagi problémáiból kivezető utat. A népfőiskola célcsoportja Mindenkinek itt a helye, aki a magyarság jövője iránt elkötelezett. Nem kötnénk

meg, hogy milyen előtanulmányokkal kell rendelkezniük a jelentkezőknek. Általános iskolai végzettséggel, szakmunkás bizonyítvánnyal is lehet jelentkezni. A változás iránti elkötelezettség a döntőbb, és nem az, hogy kinek mi a végzettsége. Az oktatás havi egy alkalommal, szombaton lenne, a képzésen csak a beiratkozott hallgatók vehetnek részt. De a konzultáció egyes délutánjain nyílt napot tartanánk, ahol a település és környékének lakói is részt vehetnek. A képzés természetesen ingyenes. Indokolás miért van szükség az adott tevékenységre Aggodalommal tölt el a magyar nemzet szellemi állapota, a közösségtudat eltűnése, a múlt, a jelen és a jövő irányába érzett felelősség megcsappanása. Kevés olyan civil kezdeményezést ismerünk a világon, amely olyan hatásosan segítette egy-egy ország kulturális és gazdasági felemelkedését, mint a népfőiskolai mozgalom. Az alulról szerveződő népfőiskolákon sajátos nemzeti és keresztény életrendet tanítanak meg erkölcsi és nemzeti érzéseikben erősödni kész magyaroknak. Vissza kell adni a kereszténység, a család, és a hazai kultúránk becsületét, tudatosan előnyben kell részesítenünk a természetes életmódra való nevelést vagy beleolvadunk a globalizálódó világba, elveszítve mindazt, ami érték, amitől az ország újra talpra állhat, meggazdagodhat és visszanyerheti tartását, keresztény-nemzeti büszkeségét. Várható eredmények A feladataink közé tartozik, hogy meg­ értessük a demográfiai csökkenés következményeit, elősegítsük a későbbi növekedést, az ifjúság helyben tartásának

lehetőségeit, a szociális gondoskodást, a helyi gazdaság, így a családi alapú vállalkozások segítését is. Valamint a család az erkölcs és a helyi kultúra szerepének, jelentőségének és helyreállításának elősegítése is feladatunk. A foglalkoztatási koordinátor és a mentorok segítséget nyújtanak az önéletrajz megírásában, az állásfeltárásban. A „Népfőiskolám” egyik legfontosabb feladata, hogy „visszamérje” a programunk hatékonyságát. A munkatársak a képzést követő 10 hónap alatt 4 alkalommal találkoznának a célcsoporttal. Az eltelt idő alatt egyrészt megtörténik a munkába állás, másrészt az önbizalom növekedése, mentális állapot javulása. A tervezett tevékenység tartalmi és módszerbeli elemei Több lehetőség is kínálkozik a résztvevők megszólítására, mi a XXI. század adta lehetőségeket kihasználva az Interneten, a Facebook segítségével szólítjuk meg a fiatalok közreműködésével az érdeklődő családtagokat. A képzés helyszíne a Gyermelyi Civil Ház. A hallgatókkal, a személyes konzultációkon kívül az interneten keresztül interaktív kapcsolattartásra is lehetőség van. A tanév 2 szemeszterből áll, az oktatás havi egy alkalommal, szombaton lenne, a képzésen csak a beiratkozott hallgatók vehetnek részt. De tartanánk nyílt napot, ahol a település és környékének lakói is részt vehetnek. A képzés természetesen ingyenes. Nincs számonkérés, a végzettségről szóló igazolást az kaphatja meg, aki a (1783-1872) dán költő, történész, evangélikus püspök 2 http://www.magyarhirlap.hu/kultura/a_ nepfoiskola_nemzeti_intezmeny.html -Sz. Tóth Jánossal készült interjúból 1

2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 27

Kiadványok

Kiadványok

meghirdetett órák legalább 70 %-án részt vesz. A népfőiskolai végzettségről szóló igazolást a munkáltatók elfogadják. Jelentkezés a „Családok népfőiskolája” honlapon szereplő jelentkezési lap kitöltésével, e-mailben, postai úton vagy személyesen a Gyermelyi Civil házban, leadott jelentkezési lappal és önéletrajzzal. A program pénzügyi terve és egyéb forrásai A magyar kormányzat nagyszabású „családmentés”-i programot hirdetett meg, amelynek megvalósításában a civil szervezetek segítségét kérte. Ebbe értelemszerűen a népfőiskolák is beletartoznak. A programot az európai szociális alap és a magyar kormány finanszírozza, hiszen az egész társadalom érdeke a program megvalósítása, és az ebben résztvevő népfőiskolák zavartalan működése. Tartalmát tekintve – a társadalmi-, gazdasági-, erkölcsi-, és kulturális fejlesztés -, fő tantárgyai a következők: a keresztény családmodell bemutatása; a civil társadalom szerepe és rendszere a modern társadalomban; a hátrányos helyzet és kirekesztettség felszámolása, az ifjúság nevelésének kérdései, családnevelési prog­ramok, az erkölcstan keretében pedig a” keresztény erkölcs a családban” témája köré építettük fel a tantárgyi prog­ramunkat. A program értékelése és fenntarthatósága Majdnem mindegyik csoport nagy önbizalomhiánnyal indul, visszahúzódónak, inkább zárkózottaknak mutatkoznak, de a képzés előre haladtával – köszönhetően az önismereti tréningnek, valamint a problémafeltáró csoportfolyamatoknak – nyíl­tabbak lesznek egymás és képzőik felé egyaránt. Kíváncsiságuk, nyitottságuk, lelkesedésük és a bizalmi légkör folyamatosan nő, a gyengébbeket segítik, felkarolják, biztatják. Egyre nagyobb ragaszkodással vannak a program, a képzők és társaik iránt. A program lefolyása alatt a hallgatóink impulzusszerűen egyszerre kapnak szak-

28 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

mai, kompetencia, valamint személyiség fejlesztő képzést, és spirituális töltetet hordozó alkalmakat. A közös filmnézések, közös étkezések, olyan közös élményeket eredményeztek, melyek a személyiség egészére hatnak. Ez növeli a szociális érzékenységüket ugyanúgy, mint egyéni fejlődésüket. A képzés végeztével az adott témában való jártasságuk igazolásaképpen, a hallgatók tanúsítványt kapnak. Hallgatóink a képzés végeztével többet kapnak egy “papírnál”. Sikerélményt, törődést és sok tapasztalatot, melyre máshol nem találhatnak rá. Valamennyi foglalkozás eredményességének mérése, a munkatársak által kidolgozott utógondozási kérdőív, amellyel mérhető az önbizalom változása, a kommunikációs készségek fejlődése, a problémamegoldó képesség fejlődése, az összefüggésekben való gondolkodás képessége stb. Kitöltésre kerül továbbá ugyanaz a két teszt, amelyeket a kiválasztáskor először kitöltöttek, a hallgatók, így egy objektív mérés is a kezünkbe kerül.

Záró gondolat A magyar felnőttoktatás és közművelődés rendszerében sajátos és fontos szerepet töltenek be a népfőiskolák. Hatásuk, kisu­ gárzó erejük túlnő számszerű eredményeiken; hagyományaiknak megfelelően segítik az egyén, a társadalom fejlődését, rugalmasan alkalmazkodva változó világunkhoz. A népfőiskola ma is: „iskola az életnek”, mint százötven évvel ezelőtt, Grundtvig korában.

A XXI. század a tanuló társadalom víziója, és mindinkább e felé haladunk. A jelszó a foglalkoztathatóság és a cselekvő állampolgár. Van azonban egy „nem tanuló társadalom” is, vannak, akik helyzetüknél és személyes gyöngeségüknél fogva lemaradnak. Ő értük sokat tesz és tehet a népfőiskola. A népfőiskolát a tanulni akaró fiatalok és idősebbek nem kapják, hanem saját maguk csinálják, hozzák létre. A maguk örömére, a maguk „szája íze” szerint. A népfőiskola civil kezdeményezés, annak minden örömével és nyomorúságával együtt. Modern, mert „non-formális” léténél fogva flexibilis, reflexív, dinamikus, gyorsan ad választ a kihívásokra. Mint belülről, „alulról” jövő szabad kezdeményezés a legteljesebb összhangban van az igényekkel, szükség­letekkel. Tanulóközpontú tanulás. A magyarországi népfőiskoláknak különös sajátossága és értéke az európaiság és nyitottság. Olyan egyedi mozgalom és hálózat a magyar felnőttoktatási és közművelődési rendszerben, amelynek hajszálgyökerei az egyszerű kis népfőiskolák a legeldugottabb helyeken, koronája pedig Brüsszelig, Strasbourgig és New-York-i ENSZ-palotáig ér. Ezen a népfőiskolai közvetítő rendszeren keresztül pedig olyan eszmék és gondolatok áramlanak felénk, amelyekkel meg kell ismerkednünk, melyek befolyásolják nemcsak felnőttoktatásunkat, művelődésünket, hanem mindennapi életünket, jövőnket is. A hajszálgyökerek felől pedig mi gazdagítjuk más népek kultúráját e nemzetközi népfőiskola párbeszédei útján.

FORRÁSJEGYZÉK Irodalomjegyzék: 1. Népfőiskola, tegnap, ma holnap Püski - Magyar Népfőiskolai Társaság Budapest, 1991. Szerk: Harsányi István 2. A magyar műveltség esélyei /Művelődésszociológiai, történeti, népfőiskolai tanulmányok Bp. Püski Kiadó, 1993. 324 l. Egyéb források: 1. Magyar Népfőiskolai Társaság http://www.nepfoiskola.hu/ 2011.04.08.13:20 2. Művelődés Népfőiskola, Társadalom folyóirat http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/index.htm 2011.04.08.13:25 3. Balatonszepezdi Népfőiskola http://www.szepezd.hu/index.html 2011.04.08.13:28 4. Magyar Hírlap Interjú Dr. Sz. Tóth Jánossal http://www.magyarhirlap.hu/kultura/a_nepfoiskola_ nemzeti_intezmeny.html 2011.04.08.13:30 5. Harangi László: Népfőiskolák Magyarországon a XXI. század küszöbén http://www.ofi.hu/tudastar/felnottoktatas-kepzes/nepfoiskolak 2011.04.08.13:36

…ÉN FÜLÖP TÍMEA - A fiatal szakemberek részére – a népfõiskola által alapított – Magyary díj nyertese Szolnoki születésű lányként Jászbe­ rényben élek családommal együtt egy otthonos, vidéki, csodálatos panorámával megáldott kertes házban. Úgy gondolom, hogy a Jászság egész életemet végig kísérte és a mai napig is meghatározó pontot jelent életemben, hiszen kerüljön az ember bárhova is, a jász emberek szerető gondoskodását, az összetartozás érzését, a szeretet, – amit itthonról kap az ember – azt sohasem felejti el. Így aztán a hazán belül van nekem még egy „odahaza” is, ahova szeretett családomhoz mindig jó dolog visszatérni. 2008 szeptemberétől kerültem fel Budapestre és ezzel együtt a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán- alapszakos, igazgatásszervező hallgatóként kezdtem meg felsőfokú tanulmányaimat, ahol 2011 júliusában jeles diplomát szereztem. Őszintén mondom, hogy ennél megfelelőbb iskolát nem is választhatna az, aki valóban érdeklődik a közigazgatás iránt. Szerencsés embernek érzem magam, hiszen céltudatos lányként már a gimnáziumban eldöntöttem, hogy ezen az egyetemen szeretnék tovább tanulni és a közigazgatás „tudományával” közelebbről megismerkedni. Persze szeretném hozzátenni azt is, hogy a családom támogatása és biztatása nélkül mindez nem sikerülhetett volna. Azt mondják, hogy az ember életében mindig van egy-két fordulópont, ami jelentős változásokat hoz magával. Velem sem volt ez máshogy. Az egyetem és a Hajnóczy József Kollégium lett a második otthonom, segítő tanáraim pedig a második családom. Szakmai fejlődésemben a tanárok és professzorok mindegyike, kivétel nélkül hozzájárult ahhoz, hogy folyamatosan újabb és újabb ismeretekkel gazdagodjak. Az elméleti tudás megszerzése mellett természetesen a gyakorlat sem maradhatott el. 2009 augusztusától szakmai gyakorlatomat a Parlament szervezési főosztályán végeztem el, ahol a politika és a közigazgatás iránt igazából ekkor kezdődött el nagyfokú

nélkül vallom, hogy a Népfőiskola munkája, szervezeti működése mindenki és minden előtt példaértékű lehet. Azok a szakmai jellegű, magas színvonalú konferenciák, – amelyeken lehetőségem volt többször is képviselni szakkollégiumunkat –, mind arról tanúskodnak, hogy a háttérben komoly, precíz csapatmunka rejlik. Sikereikhez és szép eredményeikhez ezúton is fogadják gratulációmat, továbbá eddigi szakmai és baráti támogatásukat köszönöm szépen!

érdeklődésem. Ezen kívül 2011 tavaszán György István tanár úr mentorálásával „ A demokratizmus alapelveinek érvényesülése a magyar közigazgatásban” címmel az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában is megtarthattam előadásomat. 2008-tól sikerült felvételt nyernem a karon működő Magyary Zoltán Szakkollégiumba, amelynek fő célja a fiatal, közigazgatás iránt érdeklődő hallgatók felkarolása. Ez a szakmai műhely egy másik meghatározó pont volt pályafutásomban, hiszen az itt megszervezett kurzusok, vitaestek, publikációs lehetőségek és előadások még több ismerettel bővítették tudásomat. 2009 szeptemberétől már szakmai vezetőként segíthetem a tehetséges fiatalok munkáját.

Ami a jövőbeni terveimet illeti: az alapszak elvégzése után sikerült felvételt nyernem karunk európai- és nemzetközi igazgatási mesterszakára, ami a későbbiekben már Nemzeti Közszolgálati Egyetem néven működik tovább. A nemzetközi közigazgatási, szakmai ismeretek elsajátítása mellett az angol nyelvtudásom magasabb szintre való emelése is a tervek között szerepel. Mivel a közigazgatásban a gyakorlatnak nagyobb szerepe van, ezért a tanév kezdetétől a központi közigazgatásban, pontosabban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium koordinációs Főosztályán, mint koordinációs referens kezdem el karrierem építését. Természetesen a szakkollégiumtól – és a népfőiskolától – tovább­ra sem szeretnék elszakadni, hiszen szakmai vezetőként lehetőségem van a későbbiekben is segítenem ezen tehetséges fiatalokból álló szakmai műhely munkáját, aminek külön örülök.

A Tatai Népfőiskolával a Magyary Zoltán Szakkollégiumon keresztül ismerkedtem meg. Úgy érzem, hogy szakkollégistaként, majd szakmai vezetőként is nagyban sikerült hozzájárulnom ahhoz, hogy a Népfőiskola és az Egyetemünk közötti szakmai, baráti kapcsolat tovább erősödjön, virágozzon. Szeretném leszögezni, hogy mindenfajta elfogultság 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 29

Rövid nemzetközi hírek

Rövid nemzetközi hírek

‘Magvetés a tanulásban”  Észtország Az EAEA ír tagszervezete, az AONTAS projektpartnerként vesz részt a ‘Magvetés a tanulásban” című Grundtvig tanulási projektben, melynek célja a Felnőtt Tanulók Hete rendezvény szervezési tapasztalatainak megosztása.

Elindult az online európai nyelvfigyelõ A mai napon (szeptember) elindult az EU által társfinanszírozott többnyelvűséggel és nyelvpolitikával foglalkozó weboldal, a www.poliglotti4.eu

Tavasszal az ír AONTAS személyzeti munkatársainak és menedzsmentjének, valamint az AEOA képviselői részt vettek a szlovén Élethosszig tartó Tanulás Hetén, októberben pedig az AONTAS tesz látogatást az ANDRA  (Az Észt Felnőttoktatók Szövetsége) által szervezett észt Felnőtt tanulók Hetén. Nagy örömünkre, immáron szokássá vált, s most felnőtt tanulók is részt vettek  a találkozón.

A weboldal a többnyelvűség európai gyakorlatban való használatának online referenciája, amely Nyelvfigyelő gyülekezőt is szervez és a nyelvpolitika és –tanulás jó gyakorlatait fogja terjeszteni.

http://www.eaea.org/news.php?aid=118306&k=2088&d&utm_ source=emailcampaign33&utm_medium=phpList&utm_content=HTMLemail&utm_ campaign=EAEA+News

Az  online Nyelvfigyelő a következő témákban gyűjt információkat: • a többnyelvűség motivációi, keretei és gyakorlata a civil társadalom különböző szektoraiban • a fejlesztés jó gyakorlatai és a nyelvpolitika gyakorlatba való átültetése • a többnyelvűség eszközei.

Az EAEA 2011-es Idõskori Önkéntesség Grundtvig Díja Az Európai Felnőttképzési Társaság (EAEA) minden évben megünnepli a felnőttoktatásban való innovációt és kiváló eredményeket. A Grundtvig Díjat olyan projekteknek ítélik oda, melyek eredményeként új ötletek, partnerségek, módszertanok és a felnőttoktatásban való tevékenykedés új értelmezései jönnek létre. 2011-ben az EAEA olyan projekteket tekintett át, melyek a tanulási tapasztalatot az önkéntességen keresztül közelítették meg. Június 27-én az EAEA 2011-es Grundtvig Díjat az olasz Lunaria-ból származó egyesület kapta „IDŐS EURÓPAI ÖNKÉNTESEK CSEREHÁLÓZATA – HÉT” címet viselő projektjükért. A projektben 29, több országot képviselő olyan szervezet vett részt, akik a az 30 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

Időskori Önkéntesek Programjának öteltét hozták létre és váltották valóra. Több, mint 300 önkéntes vett eddig részt az önkéntes csereprogramban, de ami ugyanilyen lényeges az az, hogy a projekt külön oktatási eszközt fejlesztett ki a csereprogram számára és az eredmények terjesztésére. A projektben több két- és többoldali partnerség született a résztvevők közt, így ezek helyt kapnak majd mobilitás és csereprogramjaikban is. A projekt a következő témákhoz járult hozzá: • hálózatépítő önkéntesség • az aktív idősödés irányelvei • a mobilitás serkentése A HÉT (SEVEN) projektről részletes információkat az EAEA weboldalon lehet találni.

A weboldalon megtalálhatóak az Európai Bizottság által 2009 októberében, az európai kultúra, média és nemformális tanulás területén meglévő többnyelvűség elősegítésére felállított EU Többnyelvűség Civil Társadalmi Platformjának (CSPM) nemrégiben megjelent ajánlásai is. A Poliglotti4.eu konzorcium tagjai egyben a CSPM tagjai is. A www.poliglotti4.eu oldalt nyelvtanároknak és tanulóknak, társadalmi- és közszolgáltatóknak, civil társadalmi és a nyelvi fejlesztésben dolgozó politikai döntéshozóknak tervezték.

Az EU támogatja az aktív idõsödés ügyét A Régiós Bizottság, az AGE Platform Europe és az Európai Bizottság tájékoztató füzetet adott ki az aktív idősödés és a generációk közti szolidaritást elősegítő regionális és helyi EU támogatási lehetőségekről. A brossúra a 2012-es Aktív Idősödés és Szolidaritás Európai Évé-hez kíván konkrétan is hozzájárulni. Az aktív idősödést hirdető kezdeményezések többsége 2012 kezdetével EU-s pénzügyi támogatás nélkül fognak elindulni, de néhány esetben az EU fog nyújtani a támogatást. A tájékoztató az elérhető forrásokat tartalmazza és arra kívánja ösztönözni a regionális és helyi döntéshozókat, hogy a lehető legjobban használják ki ezeket, lehetőség szerint a több országot is magába foglaló partnerség keretében. A tájékoztatóban az EU-s támogatással rendelkező projetkre is számos példát találhatunk, ahogyan az aktív idősödéssel foglalkozó projekteket támogató leginkább témába vágó EU-s támogatási programok rövid bemutatását is olvashatjuk. A brosúra letölthető: h t t p : / / w w w. e a e a . o rg / n e w s . p h p ? a i d = 11 8 2 8 9 & k = 2 0 8 8 & d & u t m _ source=emailcampaign33&utm_medium­ =phpList&utm_content=HTMLemail&utm_ campaign=EAEA+News Elindult az aktiv öregedés honlap is, mivel 2012-ben az aktiv öregedés és a geneációk közötti szolidaritás éve lesz az Európai Unióban. A honlap linkeket, eseménynaptárt és részvételi lehetőségeket kinál. http://ec.europa.eu/social/ey2012.jsp

EUROPEAN UNION

Committee of the Regions

How to promote active ageing in Europe EU support to local and regional actors

September 2011

Az oktatás és képzés válságcsökkentõ eszköz is Októberben látott napvilágot az Európai Civil Társadalom Platform az élethosszig tartót tanulásért   (EUCIS-LLL) formáció kiadványa  A társadalmi befogadás az oktatásban és képzésben címmel. Az EU(A nemzetközi hírek fordító szerkesztõje Balogh Zsuzsanna)

CIS-LLL amelynek alapítója az Európai Felnőttképzési Szövetség is. A platform azt hangsúlyozza, hogy a válság időszakában még inkább indokolt az oktatás és képzés szociális aspektusának   hangsúlyozása, s annak elérése, hogy az a politika érdeklődés homlokterében maradjon. Az alapgondolat szerint a szegénység és társadalmi különbség leküzdésében az oktatás továbbra is igen fontos tényező. S arra kell sarkallni

az EU-t és a nemzeti kormányokat, hogy tartsák fönn azokat a kezdeményezéseket, amelyek az egyenlőtlenség csökkentésére hivatott oktatási és képzési erőfeszítések. A részletek letölthetők a szervezet honlapjáról: www.eucis-lll  .eu Közvetlen elérhetőség: http://pages. eucis-lll.eu/images/stories/publications/ eucis-lll-publication-social-dimension.pdf 2011/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 31

Rövid nemzetközi hírek

Egy holland alapító – távozott William Bax az Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA) elődjeként funkcionáló Felnőttoktatási Európai Iroda (EBAE  Amersfoort, Hollandia ) főtitkára és mindenese volt az alapítástól 1953tól kezdve. Korábban a legszorosabb együttműködéssel a holland bentlakásos népfőiskolák munkájához kötődött. Az elmúlt fél évszázadban az egyik legkitartóbb munkása volt az európai felnőttképzés nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének. Jó példa, hogy a legelsők között ő kereste meg a Magyar Népfőiskolai Társaságot is, általában szorgalmazta a kelet-európai kommunista országok bevonását az EBAEbe majd EAEA-ba. Amikor az MNT belépett a szervezetbe (ez illegálisan történt) évekig mentesítették a tagdíjfizetés alól, mert azt sem anyagilag sem politikailag nem tudtuk volna kezelni. W. Bax számos összehasonlító tanulmány szerzője, a legkülönbözőbb információs eszközök és hálózatok kiépítője volt. Egyebek között társszerkesztője volt az EAEA által kiadott, majd az UNESCO hamburgi intézete által újra kiadott többnyelvű felnőttoktatási szakmai szótárnak.(Glossary of Adult Learning in Europe, 1999)   Nyugdíjba vonulását követően is aktív maradt, s részt vett a Holland Népfőiskolai Alapítvány európai kapcsolatépítő munkájában. Az EAEA 2003-ban ünnepelte alapításának fél évszázados évfordulóját, s az évi közgyűlésen. Willem Bax történeti dokumentumai, fotói és emlékei nélkül aligha rendezhetett volna a szervezet történeti kiállítást, amit egyébként budapesti kollégák állítottak föl társadalmi munkában.   Arról is nevezetes volt ez az évforduló, hogy az EAEA öt még élő, volt elnökét is meghívta az eseményre, az akkor regnáló Sz. Tóth János EAEA elnök, ahol a kerekasztal beszélgetést Bax úr vezette. A nagyon sikeres beszélgetést mindenki úgy emlegette, mint amely nagyban járult hozzá a szervezet identitásának megerősítéséhez. A Holland Népfőiskolai Alapítvány  átalakult, s új neve Dutch Platform, Learning for Life. lett. Willem az új szervezet tagságának toborzásában is még aktívan részt vett. A hirtelen rátámadt betegség után halt meg Amersfoortban 2011. szeptember 12-én, 73 éves volt. William Bax az európai és holland felnőttoktatás nagyszerű alakja, munkássága feldolgozásra vár, jelenleg barátok és kollégák százai-ezrei gyászolják, akik jól ismerték őt. (szerk.) 32 Magyar Népfõiskolai Társaság 2011/2

Willem hollandra fordit a kollégáknak egy falufejlesztési tanácskozáson

Szerepjáték műhely vita - a táblánál Willem- a téma a vitális falu 2010

Komikus jelenet: a kicsi Bill fordít a nagydarab falusi vezetőnek