BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA „C” TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYÜGYEK
JOGI ÜGYEK
Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?
ÖSSZEFOGLALÁS
PE 462.490
HU
A dokumentumot az Európai Parlament Jogi Bizottsága rendelte meg.
SZERZŐ Dr. Stephan Prayer, közjegyző, Bécs FELELŐS TISZTVISELŐ Vesna NAGLIC „C” Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányügyek Európai Parlament B-1047 Brüsszel E-mail:
[email protected] NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN Fordítás: BG/CS/DA/DE/EL/ES/ET/FR/IT/LV/LT/HU/MT/NL/PL/PT/RO/SK/SL/FI/SV
A SZERKESZTŐRŐL Az alábbi címen kapcsolatba léphet a tematikus főosztállyal, és feliratkozhat annak havi hírlevelére:
[email protected] Európai Parlament, a kézirat lezárva: 2012. november © European Union, 2012. A dokumentum az interneten a következő címen érhető el: http://www.europarl.europa.eu/studies FELELŐSSÉGI NYILATKOZAT Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.
2
Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? __________________________________________________________________________________________
ÖSSZEFOGLALÁS 1.
A dokumentum célja
E tájékoztató dokumentum célja annak feltárása és megválaszolása, hogy miért nem alkalmazzák gyakrabban a közvetítést. A dokumentum megoldásokat is javasol e problémára.
2. 2.1.
A szóban forgó kérdés és az annak megválaszolása tekintetében alkalmazott megközelítés tisztázása Mi az alapja azon feltételezésnek, mely szerint a közvetítést nem alkalmazzák kellő mértékben?
A szerző előtt nem ismert, hogy ennek a feltételezésnek mi az alapja. 2.2.
Az osztrák jogi helyzet rövid áttekintése
Ausztriában mintegy tíz évvel ezelőtt fogadták el a polgári jogi közvetítésről szóló törvényt (Zivilrechts-Mediations-Gesetz). A törvény létrehozta a „bejegyzett közvetítők” intézményét, és meghatározta azok képesítési profilját, jogait és kötelezettségeit. 2.3.
A gyakorló közjegyzőként alkalmazott saját megközelítésemről
Gyakorló közjegyzőként napi munkámban felhasználom a közvetítői képzés során elsajátított tudást és technikákat.
3.
Mi akadályozza a közvetítés nagyobb mértékű alkalmazását?
3.1.
A közvetítés pénzügyi támogatása vagy költségei
3.1.1.
A közvetítés pénzügyi támogatása
A közvetítés iránti igényt növeli a közvetítést igénylő személyeknek nyújtott pénzügyi támogatás. 3.1.2. A közvetítésről szóló írásbeli megállapodások pénzügyi költségei A közvetítésről szóló, peren kívüli rendezésként szolgáló írásbeli megállapodásokra kirótt állami illetékek indokolatlanul növelik a közvetítés költségeit, és jogbizonytalansághoz vezetnek. 3.1.3. A közvetítésről szóló megfelelő tájékoztatás hiánya 3.1.3.1.
A közvetítés népszerűsítése
Kétes logikát követ azon érvelés, amely úgy népszerűsítené a közvetítést, hogy annak – főképpen a jogi költségekkel szembeni – alacsony költségeit emeli ki. A közvetítésnek ki kell egészítenie a jogi tanácsadást, és a jogi tanácsadónak és a közvetítőnek egyaránt meg kell érdemelniük a pénzüket. 3.1.3.2.
A bíróságok által nyújtott tájékoztatás
3
Policy Department C: Citizens' Rights and Constitutional Affairs __________________________________________________________________________________________
A közvetítést ismerő bírák meggyőződéssel tájékoztatják a peres feleket a közvetítés lehetőségéről. 3.2.
Konfliktusok elkerülése a közvetítést megelőző jogi tanácsadás segítségével
3.2.1. Közjegyzők 3.2.1.1.
Szerződéstervezetek készítése
A közvetítést ismerő közjegyzők szerződéstervezetek készítése során különös figyelmet fordítanak a felek közötti jogi és gazdasági kapcsolatok későbbi életképességére. 3.2.1.2.
A közjegyzők mint bírósági biztosok hagyatéki eljárások során
A hagyatéki eljárásról szóló osztrák törvényi előírásokat hét évvel ezelőtt módosították, bevezetve a közjegyzők azon kötelezettségét, hogy az örökösök közötti, vagy az örökösök és hitelezők közötti konfliktus esetén rendezzék a fennálló vitát. A közvetítői képzést végzett közjegyzők nagyobb eséllyel érik el a vitarendezést. 3.2.2. Jogászok Azok a jogászok, akik ügyfeleik jogi és gazdasági védelme érdekében kívánják elkerülni a pereket, teljes mértékben az ügyfeleik érdekében járnak el. Ez magas szintű jogi képességet és közvetítői képzést feltételez. 3.4.3. Kötelező képzési minimumkövetelmények a közvetítők számára A közjegyzői és jogász szakma gyakorlása megkezdésének előfeltételeként a közvetítésre vonatkozó alapfokú képzést kellene végezni.
4.
Nyelv
A nyelv és a gondolkodás összefügg egymással. 4.1. nyelvezet
Az uniós intézmények által a közvetítéssel összefüggésben alkalmazott
Az uniós intézményeknek a közvetítéssel összefüggésben nem a jogi zsargont kellene alkalmazniuk, hanem egy olyan szokatlan nyelvezetet, amely felkelti az érdeklődést a közvetítés iránt. 4.2.
A vitában érintett személyek közötti kommunikáció
A konfliktusok megoldásának valószínűsége nagyobb, ha a felek tiszteletben tartják és értékelik a kommunikációt. Ehhez megfelelő általános hozzáállás szükséges, melyet korán kell elsajátítani. Etikát és kommunikációt már korán oktatni kellene az iskolákban.
5.
Jogállamiság
5.1.
A közvetítés mint kiegészítő konfliktusrendezési modell fejlett jogállamiság esetén
4
Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? __________________________________________________________________________________________
Gyenge bizonyítványt állít ki egy jogállamisággal jellemzett országról az, ha az ügyeket egyfolytában fárasztó és költséges bírósági eljárásokra utalják. A közvetítés tüneti kezelésként való alkalmazása a gyengeség jele. 5.2.
Törvénybe fektetett utalási rendszer kialakítása
A folyamatban lévő ügyek esetén a bíróságok számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán arra, hogy közvetítésre utaljanak, hanem hogy a felekkel együttműködésben és megállapodva erőteljesebben támaszkodjanak a közvetítésre. Törvényben kell meghatározni azt, hogy egy vitát hogyan utalnak közvetítésre, és melyik közvetítőt nevezik ki. 5.2.1.
Szomszédok közötti perek
A szerző véleménye szerint a jelenlegi vitarendezési modell sikertelennek bizonyult. 5.2.2. egyesület
VMG – A folyamatban lévő peres ügyekben végzett közvetítéssel foglalkozó
A bécsi cégbíróságnál végzett kísérleti projekttel vette kezdetét az a folyamat, amelynek eredményeképpen létrejött egy közvetítői nyilvántartás; az abban szereplő közvetítőknek – akikhez a közvetítéseket utalják – bizonyítaniuk kell, hogy különleges képesítéssel rendelkeznek. 5.2.3.
A gyermekek jogairól szóló törvény módosítása
A gyermekek jogairól szóló törvény módosítása értelmében a bíráknak lehetőségük van arra, hogy a gyermek jóléte érdekében közvetítési tárgyalásra kötelezzék a feleket. A közvetítői egyesületek a közvetítésről szóló kötelező előzetes tájékoztatást sürgetnek.
6.
Kinek nem fűződik rendszerhez?
6.1.
Közjegyzők
(kellő)
érdeke
a
jól
működő
közvetítői
A közjegyzők sokszor „született közvetítőnek” tekintik magukat. A közvetítői képzés megváltoztatná ezt az elképzelést, és javítaná a közjegyzői munka minőségét. 6.2.
Jogászok
A közvetítőket néha a jogászok „természetes ellenségének” hívják. Meg kellene állapodni azokról a területekről, amelyeken érdekellentétek állnak fenn, és amelyeken a jogászok és a közvetítők kiegészíthetnék egymást. Számos jogász közvetítő is. A jogászok szerepe elengedhetetlen a közvetítés sikerében.
7.
Egy önálló (és védett) szakma létrehozása
7.1.
Közvetítő – Egy önálló szakma
Még nem zárult le az önálló szakma létrehozásáról folyó vita. 7.2.
A szakma gyakorlására vonatkozó engedély
A minőségbiztosítás és a fogyasztóvédelem érdekében meg kell fontolni a közvetítéssel kapcsolatos kötelező képzések, továbbképzések és tanúsítvány lehetőségét.
5
Policy Department C: Citizens' Rights and Constitutional Affairs __________________________________________________________________________________________
8.
A közvetítés szociális dimenziója: jövőbeni elképzelés
A közvetítés szociális dimenzióval rendelkezik. Benne rejlik annak lehetősége, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a társadalmi békéhez. Jól meghatározott keretre van szükség, melyet politikai szinten kell megalkotni.
6
