MOOC kurzusok készítése Moodle keretrendszerben Moodle mint tartalomkezelő rendszer Egy keretrendszer fő feladata, hogy általa folyamatosan elérhetőek legyenek a tartalmak, értékeli és nyomon követi a tanulási folyamatot, kezeli a kommunikációt. A Moodle egy nyílt forráskódú rendszer, melynek tárhelyre van szüksége, maga a keretrendszer nem igényel különlegesen erős hardvert, de tartós és nagytömegű használatnál elengedhetetlen egy minőségi hardver. A Moodle széleskörűen kezel sokféle tartalmat, a rendszergazdák magas
fokon tudják konfigurálni, képesek automatikusan kezelni a felhasználók belépését a megfelelő szerepkörök hozzárendelésével.
Pedagógiai és módszertani szempontok A tananyagnál az írott szöveg nem papíron, hanem képernyőn jelenik meg. Egy elektronikus tananyag annál hatékonyabb, minél több médiumot tartalmaz (kép, hang, videó).
A tananyagnak egy jól strukturált rendszerben kell segítenie a tanulást, pontosan meg kell benne határozni a célokat és a követelményeket.
A segédletek, leírások maximálisan biztosítsák és támogassák az egyéni tanulás folyamatát.
A szerkezete tegye lehetővé azt, hogy bármelyik ponton be lehessen kapcsolódni a képzésbe.
Tartalmazzon önellenőrző kérdéseket, teszteket, melyek segítségével biztosítsa a visszacsatolás lehetőségét.
A kiválasztott keretrendszerhez (LMS) és annak sajátosságaihoz pontosan illeszkedjen.
A nyelvezete legyen egyszerű, megfogalmazása tömör és lényegre törő.
A tananyag szerkezeti elemei A tananyag tartalmának összeállítása. A tananyag a legkisebb egység, ez tulajdonképpen egy fájlt takar, ami tartalmazhat szöveget, képet, hangot, videót stb. A lecke (lesson) „blokk”, ami egy vagy több tananyag, legkönnyebben egy hagyományos tankönyv fejezetének képzelhetjük el. Modulnak nevezzük, ha több leckéből áll egy ismeretanyag. 1
Egy kurzus - ami lehet tantárgy vagy tanfolyam - egy vagy több modulból áll. A kurzus ismeretanyagát egységekre (blokkok-ra) kell bontani. A tanulási folyamat optimalizálásához a tananyag logikai összefüggésrendszerét vesszük alapul, minden egység a Moodle-ben egy „Témát” takar.
A kurzuson belül a Téma részei A „Téma”neve (Szekció neve) a fejezet/tanulási egység címe. (Pl.: I. A bipoláris tranzisztor.)
Az első Téma a „Bevezető” blokk
I.
A bevezető résznek tartalmaznia kell:
a tananyag céljait, azaz, hogy mire lesz képes a tanuló a tananyag elsajátítása után,
a tananyag figyelemfelkeltő rövid ismertetését – kb. 10-15 sorban,
a kurzus-követelményeket, a félévzárás-, az értékelés módját:
milyen teljesítményekből tevődik össze a félévi jegy (pl.: írásbeli feladatok, ellenőrző feladatok, tesztek, kisebb tanulmányok stb.),
milyen súllyal szerepelnek az egyes elemek,
megoldásra vonatkozó kritériumok (végtelen/kötött számú próbálkozás),
időkorlát, beadási határidő.
Fontos bemutatni vagy a bevezetőben, vagy egy elkészített tanítási illetve tanulási kézikönyvben: a tananyag felépítését,
a leghatékonyabb tanulási módszert, mivel fontos, hogy a tanuló érezze a tanár segítő szándékát, illetve megértse, hogyan kell tanulnia ezt a tárgyat,
hogyan ismételhet, és hogyan ellenőrizheti, mérheti saját tudását a tanuló – akár az önellenőrző feladatok segítségével, akár egyéb módon,
a tanári értékelés formáit, módszereit, időpontjait,
hogy a tanuló hogyan, kitől és milyen jellegű segítséget kérhet, illetve kaphat,
a javasolt tanulási ütemet, az egyes egységek elsajátításához javasolt időt,
a szükséges segédeszközöket (ha vannak ilyenek),
a tananyagban használt jelöléseket, hogy a tanuló megismerje, és használni tudja azokat;
az egységekben alkalmazott értékelési rendszert, (azaz az osztályzatokhoz rendelt százalékos teljesítményt), ami alapján a feladatok megoldása után objektív képet kaphat tudásáról és ezt összevetheti a vizsgakövetelményekkel, 2
tanuláshoz szükséges időt, törekedve arra, hogy az egyes tananyagegységek egyforma időegység alatt legyenek feldolgozhatók – kb. 40-45 perc alatt,
egy-egy tananyagegység terjedelme a Wordben – 12 pt nagyságú Times New Roman Arial vagy Verdena betűtípust használva – ne legyen nagyobb, mint kb. 8-10 A/4-es oldal.
A Téma tartalmának megjelenítése:
II.
1. Az irodalom megjelenítésére két lehetőség van: a) A bevezető oldalon tüntethető fel az összes kötelező és ajánlott irodalom. b) A bevezető oldalon csak a legfontosabb összefoglaló irodalmat tüntetik fel (max. 13), az egyes fejezeteknél pedig külön-külön felsorolják az ahhoz a területhez tartozó releváns irodalmat. Általános követelmény e-learning rendszerű tananyagok esetén, hogy lehetőleg elektronikusan elérhető irodalmat adjanak meg.
2. A Témát (blokkok) felépítő tananyagelemek: a) A szöveges és adattábla elemek, alapvető formai követelményei Technikai, szerkesztési szempontok:
a használt médiumok mérete, formátuma legyen egységes
a használt elemek könnyen felismerhetőek legyenek
a navigációs lehetőségek biztosítsák a könnyű eligazodást
a használt színek legyenek egymással összhangban
használjunk jól olvasható betűtípusokat
Szöveges részek szerkesztése: 1. Word 2003/2010/2013-as verzió Ajánlott betűtípusok: Ariel, Times New Roman, Verdena 2. Formázott szövegként Különböző szintű címsorok alkalmazásával 3. Az egységek számozása Tanulási egység (fő fejezet): római számmal
3
Fejezetek (alfejezetek): arab számmal, de mindig megjelölve az egységet Pl.: II./3.2.1. fejezet. Fejezeten belüli tagolás: 1. Egy bekezdés - egy tartalomelem, ha lehet, ne legyen több 1000 karakternél, elválasztás – üres sor beiktatása. 2. Szövegtörzsön belüli formázás - félkövér és dőlt betűalkalmazás, az aláhúzás kerülendő, nem alkalmazható kiemelésként! 3. Hivatkozások a szövegben A szakcikkek előírása szerint. Internetes hivatkozások jelölése a szövegben: dőlt betű+aláhúzás – kék szín. Hivatkozás más fejezetekre - jelölése: A fejezet neve dőlt betűvel + aláhúzással – kék szín. 4. Hivatkozás a szövegben ábrákra, képekre A kép/táblázat/ábra felirata: sorszám + szöveg dőlt betűvel. 5. Igény szerint irodalomjegyzék, fogalomtár készíthető fejezetenként 6. Ábraaláírás: Times New Roman 9, normál, középre zárt, szimpla sortávolság. Az ábra első sora után Shift+Entert ütve lehet a feliratot megkezdeni. Minta: 1. ábra PN átmenet
7. Normál szöveg: 12-es betű, szimpla sortáv, sorkizárt igazítás. 8. A kiemelések (fontos fogalmak, definíciók, nevek stb.) formátuma: normál, 12-es félkövér. 9. A szövegblokkok a képernyőről történő olvasás könnyítésére kb. 8-12 soros egységekre tagolódjanak. Ezeket a blokkokat egy üres sorral kell egymástól elválasztani. (Bekezdések után 12 pt térköz beállítása). Ezen belül ajánlatos félkövérrel kiemelni. A sortávolság: szimpla legyen. 10. Az oldalak számozással legyenek ellátva, az oldal alján középre igazítva, a normál szöveg betűstílusával.
b) A ppt.-k alapvető formai követelményei 1. A szöveg mennyisége a monitortervezésénél arányos legyen.
4
2. A háttér és a betű színei között teremtsen éles kontrasztot, nagyon sötét háttéren nagyon világos betűket vagy grafikát, legjobb mindig a fekete szöveg fehér alapon. Mi a kontraszt? Ha két színt egymás mellé teszünk, láthatjuk, hogy mennyire nagy vagy éppen kicsi közöttük a kontraszt. A színmegválasztás során az egyik legtöbbször elkövetett hiba, hogy nincs elegendő kontraszt a szöveg (vagy grafika) és a háttér színe között, ezért egybeolvadnak, a szöveg olvashatatlanná válik. Piros és zöld - Ez a két szín teljesen üti egymást és nagyon nehezen lehet az egyik mellett a másikat olvasni, Narancs és kék – Ez egy olyan párosítás, ahol úgy tűnik a szemnek, hogy az egyik szín vibrál a másik mellett, Piros és kék – A két szín között nincs annyi kontraszt, hogy jól olvashatóak legyenek egymás mellett. 3. A betűnagyság- szabványok szerint- könnyen olvasható legyen, használjon olyan betűket, amelyek körvonalai egyértelműek, ilyen például az Ariel betűtípus. 4. A kép nagysága és minősége kiváló legyen. 5. A monitoron az információ színei és a háttér legyenek összhangban! 6. Használjon vastag, rikító vonalakat, ha táblázatot vagy függvényt rajzol!
c) A képi elemek Általános szempontok Fontos, hogy a tanulást és a megértést megkönnyítő illusztrációkat használjunk. Azt, hogy egyegy egység megértéséhez éppen mennyi és milyen médiaelem szükséges és elégséges, a szerző dönti el; a módszertani lektor legfeljebb javasolhat több/kevesebb elemet. Egy elektronikus tananyag esetén, fejezetenként átlagosan 3-4 médiaelem az ideális, de semmiképpen se legyen több 7-8 elemnél. A Moodle rendszerben az adott tananyagban található fényképek, illusztrációk, ábrák, grafikonok és egyéb kép jellegű tartalmak, kép tananyagelemként kerülnek létrehozásra. A kép tananyagelemeknek szakmai szempontból kifogástalannak kell lenniük. Az általuk hordozott információ minden elemében szakmailag helytálló ismereteket közvetítsen. Forrásállományok Alapvetően kétféle képtípust különböztetünk meg:
vektorgrafikák
pixelgrafikák 5
Általános szabály, hogy az ábrákat vektorgrafikus formában kell leadni. Pixelgrafikus esetben:
A forrás TIFF (Tagged Image File Format)
A többi JPG, vagy PNG
A felbontás 72-300dpi (pixelgrafikus esetben), szélesség = „normál” szélessége, magasság = „normál” magassága, minőség = 100%.
d) Az akusztikai elemek A tananyagban található zenei részletek, beszédek, hangrészleteket és egyéb hasonló jellegű tartalmak hang tananyagelemként kerülnek létrehozásra. Forrásállományok Formátum: MP3, vagy WMA Minőségi elvárások: FM minőség
e) Videó és mozgókép tananyag elem A tananyagban található mozgófilm részletek és animáció jellegű tartalmak mozgókép tananyagelemként kerülnek létrehozásra. Forrásállományok Formátum: MPG vagy WMV Audiójellel szemben támasztott minőségi elvárások megfelelnek a „hang” tananyagelemnél leírtakkal
f) Animáció tananyagelem Az animációk az adott tananyagban található valamilyen folyamatot, eseményt bemutató, szimuláló tartalmak. Követelmények:
Az animáció szövege helyesírási és nyelvi szempontból is legyen kifogástalan.
A szimulációkat úgy kell elkészíteni, hogy ne csak egy méretben legyenek élvezhetők. Figyelni kell a betűtípusokra is.
A korszerű szimulációkban a diák számos paramétert változtatva ismerkedhet meg a tananyaggal.
Egy tananyagon (program) belül a szimulációk vezérlése és kinézete legyen egységes.
Célszerű segítő információkkal támogatni a felhasználót.
Forrásállományok Alapesetek: 6
• A forrás fla • A többi swf Formátum: SWF Maximalizált állományméret 2500 KB Maximalizált szélesség: 550px Maximalizált magasság: 400px
III. Minden tanulási egységnek (blokk-nak) tartalmaznia kell gyakorló feladatokat Ez lehet példatár megoldott feladatokkal, mintafeladat vagy teszt. Fontos feltüntetni:
megoldásra vonatkozó kritériumok (végtelen/kötött számú próbálkozás, időkorlát,
javaslat, hogy mikor kezdjen hozzá stb.,
értékelés módja.
Minden leckének tartalmaznia kell egy lezáró feladatot, tesztet, ami lehetővé teszi, hogy a tanuló felmérje a saját tudását, összevesse a tantárgy követelményeivel. A kimeneti feladatsor „próbavizsgának” is tekinthető. A Moodle-ben lehetőség van (online, offline) feladat kiírásra. Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást és annak határidejét. Feladat A feladat többféleképen kerülhet leadásra:
Leadás állományban - a tanulók leadott munkaként egy vagy több állományt tölthetnek föl.
Online szöveg - a tanulók leadott munkaként közvetlenül a szerkesztőbe írhatnak szöveget.
A feladatok értékelését a Moodle automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél képes kezelni az újratöltéseket, korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is, hajlandók vagyunk-e fogadni a határidő után késve beadott megoldásokat. Fórum A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk. Többféle fórumfajta közül választhat:
7
Egyszeri, egyszerű megbeszélés - mindössze egyetlen téma, amelyre bárki válaszolhat.
Mindenki egy megbeszélendőt küld, minden tanuló csakis egy új megbeszélendőt küldhet, melyre bárki válaszolhat.
Kérdés-felelet fórum - a tanulók a többi tanuló üzenetének megtekintése előtt beküldik álláspontjukat.
Standard általános fórum - olyan nyitott fórum, ahol bárki, bármikor új témát kezdeményezhet.
Tesztek A teszt segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A tesztek használhatók:
kurzusvizsgához,
szövegértési feladatokhoz vagy téma összegzéséhez,
gyakorló tesztként korábbi vizsgák anyaga alapján,
azonnali ismeret-ellenőrzéshez,
önellenőrzésre.
Az oktató a tesztet beállíthatja többször megoldhatóként, mely során a kérdések keverednek vagy adatbankból, véletlenszerűen kerülnek az aktuális tesztbe. Megadható hozzá időkorlát. Az egyes próbálkozások osztályozása az esszékérdések kivételével automatikus, az eredmény pedig bekerül az osztályozónaplóba. A teszt kérdései lehetnek: •
feleletválasztós tesztkérdés,
•
többfelelet-választós tesztkérdés,
•
pontos válasz (szöveges),
•
kiegészítendő kérdés,
•
párosítás,
•
véletlenszerű kiegészítő párosító,
•
egyszerű számításos,
•
igaz-hamis.
IV. A kurzus végső, komplex értékelése történhet: a. Az egyes témákra kapott értékelések valamilyen összegzése alapján b.
Önálló záró feladat (teszt, beadandó, kifejtő, stb.) értékelése alapján
8
A Moodle fentiekben vázolt sokszínűségét az oktató a tananyag sajátosságaira való tekintettel használhatja ki és dönthet arról, hogy az eredményes tanulási-tanítási folyamat érdekében milyen elemeket, módszereket alkalmaz.
9
