SZAKMAI TÖRZSMODUL KÖTELEZŐ ALAPOZÓ KURZUSOK

SZAKMAI TÖRZSMODUL KÖTELEZŐ ALAPOZÓ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Térinformatikai modellezés (előadás) 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3

4. Felvétel feltétele(i):

5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Geresdi István, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: környezettudomány és geográfus

7. A tantárgy tartalma, tematikája: A modellalkotás a térinformatikában. A modellalkotás lépései, a különböző modellek legfontosabb jellemzői. Térinformatikában alkalmazott interpolációs eljárások elméleti alapjai. Boole algebra. Modellek természetföldrajzi alkalmazásai (pl. domborzati modell, vízgyűjtő területek kialakítása). Objektív döntéshozási eljárások. Döntéstámogatási eljárások (fuzzy módszer és a Bayes-féle elmélet). Műholdképek elemzése (pl. felszínhőmérséklet, felszínhasználat meghatározása). 8. Kötelező irodalom: MÁRKUS B. (1994): Bevezetés a Térinformatikába. Székesfehérvár DETREKŐI - SZABÓ (1995): Bevezetés a Térinformatikába. Nemzeti TK Kiadó, Budapest BUGYA T. - FÁBIÁN Sz. - GERESDI I. - GYENIZSE P. - NAGYVÁRADI L. (2006): Térinformatikai gyakorlatok I. (egyetemi jegyzet) Ajánlott irodalom: 9. Az értékelés módja: szóbeli vizsga

1. A kurzus neve: A természetföldrajzi modellezés elmélete 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A modell fogalma, a modellezés helye a természettudományi kutatásban A modellezés rendszerelméleti alapjai A modellalkotás folyamata, a modellezés szintjei Elméleti modellek Empirikus tér- és időbeli modellek Feketedoboz- és folyamatmodellek Egyensúlyi modellek Sztochasztikus modellek Modellezés a káoszelmélet alapján A térképi modell jellegzetességei, modellezés különböző méretarányban A térinformatikai modellezés A grafikus modellek és szerepük a megjelenítésben Példák geomorfológiai modellezésre Példák tájmodellezésre Környezeti változások monitorozása, gyakorlati alkalmazások 8. Kötelező irodalom: LÓCZY D. (2002): Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs TAMÁS J.: Vízkészlet-modellezés. Debreceni Egyetem, Debrecen Ajánlott irodalom: HUGGETT, R. (1980): Systems Analysis in Geography. Clarendon Press, Oxford. WAINWRIGHT, J. and MULLIGAN, M. (eds. 2004): Environmental Modelling: Finding Simplicity in Complexity, John Wiley, Chichester. KIRKBY, M.J. - NADEN, P.S. - BURT, T.P. - BUTCHER, D.P. (1992): Computer Simulation in Physical Geography, Second Edition, John Wiley: Chichester 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat

1. A kurzus neve: Kutatásmódszertan 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3

4. Felvétel feltétele(i): -

5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Trócsányi András, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tudományos megismerés jellemzői. Az elméleti (desktop) és empirikus (field) kutatás viszonya. A tudományos munka típusai, a tudományos kutatás pozicionálása. A tudományos kutatás forgatókönyve. Kutatási probléma felvetése, a kutatási terv, forráskezelés, -gyűjtés, elemzése, értelmezése. Hipotézisek és modellek a kutatásban. Következtetési formák, az eredmények értékelése, közreadása, publicitás. A tudományos közlés formái, tudományetikai, -politikai alapok. Kutatási projektek menedzselése, kooperáció, -finanszírozás, pályázatok. A társadalomföldrajzi kutatások forrásai A társadalomföldrajzi empirikus adatgyűjtés Alkalmazott természetföldrajz Terepi természetföldrajzi kutatások Laboratóriumi kutatások Műszerismeret Kutatás és közlés a természetföldrajzban 8. Kötelező irodalom: CSERMELY P. – KOLTAY T. (1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris, Budapest, 318 p. BURGER K. (1999): Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés. Semmelweis Kiadó, Budapest, 642 p. KEVEINÉ BÁRÁNY I. – FARSANG A. (1996): Terep- és laborvizsgálati módszerek a természeti földrajzban. JATEPress, Szeged, 122 p. TOMCSÁNYI P. (2000): Általános kutatásmódszertan. Ismeretalkotás és -közlés tudományszaktól független elmélete és gyakorlata. Szent István Egyetem, Gödöllő, 473 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Terület- és településfejlesztés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pap Norbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A terület- és településfejlesztés cél- és értékrendszere, társadalompolitikai aspektusok A területfejlesztés eszközrendszere A terület- és településfejlesztés intézményrendszere A településfejlesztés cél- és eszközrendszere A terület- és településfejlesztés aktorai Az információs társadalom követelményei A területfejlesztési tervezés A kistérségek szerepe és jelentősége Az innovációról A gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben 8. Kötelező irodalom: LÁSZLÓ M. - PAP N. (2007): Bevezetés a terület- és településfejlesztésbe. Lomart Kiadó, Pécs, pp. 158. PAP N. – TÓTH J. (szerk. 2004): Terület- és településfejlesztés I. Alexandra Kiadó, Pécs, pp. 231. Ajánlott irodalom: PAP N. (szerk. 2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai Magyarországon. Lomart Kiadó, Pécs, 180 p. PAP N. (szerk. 2007): Területfejlesztés a gyakorlatban. Lomart Kiadó, Pécs, 193p. LÁSZLÓ M. - PAP N. (szerk. 2007): A közszolgáltatások szervezésének alternatívái. Lomart Kiadó, Pécs, 190 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Tér, társadalom, fenntarthatóság 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Tóth József, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A társadalmi – gazdasági tér fogalma, jellemzői. A tudomány és politika szerepe és jelentősége a társadalmi-gazdasági tér változásaiban. A globalitás és lokalitás viszonyrendszere. A világgazdaság genezise. A centrum-periféria viszony fejlődéstörténete, jellemzői. A fenntartható fejlődés fogalmának története A fenntarthatatlanság értelmezése Globális világproblémák összefüggésrendszere Világkorszakok, mint paradigmák A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése A fejlődés, mint evolúció a bioszféra szerveződési és működési modellje A fenntartható fejlődés rendezőelvei A fenntartható fejlődés megvalósítása, gyakorlata 8. Kötelező irodalom: TÓTH J. (szerk. 2001): Általános társadalomföldrajz. I. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs TÓTH J. (szerk. 2002): Általános társadalomföldrajz. II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Ajánlott irodalom: BECSEI J. (2004): Népességföldrajz. Ipszilon Kiadó, Békéscsaba HAJNAL K.: A fenntartható fejlődés elméleti kérdései és alkalmazása a településfejlesztésben. Lomart, K., Pécs, megj. alatt. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Regionális politikai földrajz 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pap Norbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A regionális politikai földrajzi gondolkodás sajátosságai Az Állam (államok, nemzetek, kisebbségek, identitások, szuverenitás, állami politikák, méret, alak) Az ecumenális és nem effektív államterület kérdése A határok kérdése (határok, határzónák) CBC, eurorégiók, határállandóság, természetes és mesterséges határok, etnikai-, térszerkezeti-, gazdasági fejlettségbeli határok, mentális határok) Enklávék, exklávék, korridorok A core area (tipológiák, az egyes magterületek sajátosságai, a magyar core area, szerepük a politikai konfliktusokban, a fejlesztéspolitikában) A főváros (a fővárosok általános sajátosságai, tipológiák, szerepük, esettanulmányok) A globalizációról Amerika politikai földrajzi kérdései Afrika politikai földrajzi kérdései Ázsia politikai földrajzi kérdései A tengerek, óceánok politikai földrajzi értékelése A környezeti válságok, klímaváltozás hatása Magyarország és a Balkán politikai földrajza 8. Kötelező irodalom: BÉKÉSI L. ( 2004): A politika földrajza. Aula Kiadó, Budapest, 206 p. PAP N. – TÓTH J. (2002): Európa politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 271 p. PAP N. (szerk. 2005): Ázsia politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 271 p. Ajánlott irodalom: PAP N. (2001): Törésvonalak Dél-Európában. PTE TTK Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs BERNEK Á. (2002): A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest PAP N. – TÓTH J. (szerk. 1999): Változó világ, átalakuló politikai földrajz. JPTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs REMÉNYI P. (szerk. 2004): Az integrálódó Európa politikai földrajza. PTE TTK Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Tájértékelés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3

4. Felvétel feltétele(i): –

5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A komplex tájfeltárás és modellezés, mint a tájértékelés alapja A természetföldrajzi tájkutatás története A földértékelés tárgya és alapvető megközelítésmódjai A föld fogalma, a földértékelés és szinonimái A tájpotenciál fogalma, a különböző potenciálfajták, egymáshoz való viszonyuk A földértékelő módszerek követelményrendszere, szubjektivitása és csökkentésének módjai Hagyományos földértékelési eljárások Földrajzi információs rendszerek alkalmazása a földértékelésben Területi alkalmassági és termőképességi vizsgálatok A földértékelési módszerek osztályozása Mérnöki célú földértékelés Vízgazdálkodási célú földértékelés Természetvédelmi célú földértékelés Idegenforgalmi célú értékelés (tájkép-értékelés) A környezetérzékenység fogalma és kutatása 8. Kötelező irodalom: LÓCZY D. (2002): Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 307 p. DÖMSÖDI J. (2006): Földhasználat. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 448 p. Ajánlott irodalom: FAO: A Framework for Land Evaluation. 1976. FAO, Rome http://www.fao.org/docrep/X5310E/X5310E00.htm Jimenez, A. (1996): Land evaluation. Cornell University, New York http://www.css.cornell.edu/landeval/laev.htm GAÁL Z. – ÁÁTÉ F. – TÓTH G. (szerk. 2003): Földminősítés és földhasználati információk. Veszprémi Egyetem, Keszthely. 379 p. + mell. 9. Az értékelés módja: évközi zárthelyi dolgozat (25%) + szóbeli vizsga (75%)

1. A kurzus neve: Térinformatikai alapok 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Nagyváradi László, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mester szak keretében oktatják: geográfus

7. A tantárgy tartalma, tematikája: A térinformatikai alapok tantárgy bemutatja a tudomány terület rövid történetét, alapfogalmait és a térinformatikai rendszerek alkotó elemeit. Részletesen kifejti a Földrajzi Információs Rendszerek alapműveleteit és főbb alkalmazási területeit. A tematikában szerepel az adatgyűjtés adatkezelés, adattárolás, adatelemzés és a megjelenítés részletes bemutatása. A térinformatikai alkalmazások előnyei, hátrányai és az információs társadalom igényei és kihívásai szerepelnek a tantárgy oktatásában. 1. A térinformatika tárgya feladata fejlődésének története 2. A térinformatika eszköztára 3. Térinformatikai alapfogalmak 4. Az adatnyerés (input) elmélete 5. Az adatkezelés (management) elmélete 6. Az adatelemzés (analízis) módszerei 7. Az adatmegjelenítés elmélete, típusai 8. A modellalkotás lépései 9. Térinformatikai rendszerek 10. Térinformatikai rendszerek alkalmazási területei I. 11. Térinformatikai rendszerek alkalmazási területei II. 8. Kötelező irodalom: MÁRKUS B. (1994): Bevezetés a Térinformatikába. Székesfehérvár DETREKŐI - SZABÓ (1995): Bevezetés a Térinformatikába. Nemzeti TK Kiadó, Budapest BUGYA T. - FÁBIÁN Sz. - GERESDI I. - GYENIZSE P. - NAGYVÁRADI L. (2006): Térinformatikai gyakorlatok I. (egyetemi jegyzet). Pécs Ajánlott irodalom: CZIMBER K. (2001): Geoinformatika. http://www.geo.uszeged.hu/~joe/fotogrammetria/ GeoInfo/index.htm (elektronikus jegyzet). 9. Az értékelés módja: szóbeli vizsga

1. A kurzus neve: Geomatematika 2. Heti óraszám (előadás + gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Szlachányi Kornél, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Halmazalgebra, halmazok és függvények. A halmazelmélet földtudományi problémái. Analízis alapjai: sorozatok, differenciál és integrálszámítás használata a földtudományok körében. Valószínűségszámítás alkalmazása a földtudományokban. A nagy számok törvényei, gyakoribb valószínűségi eloszlások. Leíró- és matematikai statisztikai alapismeretek. Statisztikai adatfelvétel. Az adatsorok rendezése, csoportosítása, viszonyszámok, indexek, középértékek, szóródás, minták összefüggéseinek vizsgálata (korreláció, átlag, lineáris és nem lineáris összefüggések, ciklikus változások). Hipotézisek vizsgálata. Fontosabb ábrázolási típusok. 8. Kötelező irodalom: OBÁDOVICS GY. (1999): Felsőbb matematika, Scolar Kiadó, Budapest MÓRICZ F. - RBONYI GY. (1975): Matematikai módszerek a földrajzban. Tankönyvkiadó, Budapest GEIGER J. (2006): Földtudományok matematikai alapjai. Szeged, egyetemi jegyzet BUGYA T. (2007): Statisztikai és ábrázolási ismeretek földrajzi példákkal. PTE TTK megjelenés alatt. Ajánlott irodalom: SCHIPP F. (1994,1996): Analízis I. és II. JPTE, Pécs, OBÁDOVICS GY. (1999): Felsőbb matematikai feladatgyűjtemény, Scolar Kiadó, Budapest. MEZŐSI G. (1991): Mikroszámítógépes módszerek használata a természetföldrajzban. JATE, Szeged 9. Az értékelés módja: kollokvium

SZAKMAI TÖRZSMODUL KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Környezetföldtan 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+2 3. Kreditértéke: 3+3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Konrád Gyula, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az előadások tematikája: A környezetföldtan egyrészt  az emberi környezetet közvetlenül veszélyeztető természeti folyamatokkal, másrészt  az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásaival, a környezet veszélyeztetésével, harmadrészt  a természet- és környezetvédelemben hasznosítható nyersanyagokkal, földtani folyamatokkal és a védendő földtani értékekkel foglalkozik.  A földtani eredetű veszélyforrások: vulkánkitörések, földrengések, tömegmozgások, árvizek, erózió. Előrejelzés, a veszélyeztetettség mértékének megállapítása, a védekezés módjai.  A nyersanyagok és energiahordozók bányászatával és használatával kapcsolatos környezeti veszélyek. Az energiatermelés különböző fajtáinak (atomerőművek, fosszilis energiahordozókat égető erőművek, vízierőművek, megújuló energiaforrásokat égető erőművek, geotermikus, szél és napenergiát átalakító erőművek) környezetre gyakorolt hatásai. A felszínalatti vizek állapota, veszélyeztetettsége, védelme. A kommunális, az ipari, a veszélyes és a radioaktív hulladékok elhelyezésének földtani feltételei. Az emberi tevékenység globális hatásai.  A környezetvédelemben hasznosítható nyersanyagok, földtani folyamatok és ismeretek, védendő földtani értékek. A gyakorlat tematikája: A vulkánkitörések, földrengések, tömegmozgások, árvizek és erózió témakörben önálló feladatként esettanulmányok készítése. Környezetvédelmi szempontú feltárás- és fúrásdokumentálás, anyaggyűjtés-mintázás módjai, anyagvizsgálati módszerek, laborgyakorlat. Látogatás a Mecsek-Öko Zrt. Környezetvédelmi Bázisára, a pellérdi zagytározóhoz, a mecseki kőszénbányászat külfejtéséhez és a mélyszinti bányászattal érintett felszínmozgásos területre. Hallgatói feladatként esettanulmányok készítése a magyarországi bányászattal és hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos témakörökben. 8. Kötelező irodalom: SZEDERKÉNYI T. (1996): Környezetföldtan. Segédjegyzet JATE Szeged. Ajánlott irodalom: A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1999-ről (Radioaktív hulladék-elhelyezés). BELL. F.G. (1998): Environmental Geology. Principles and Practice. Blackwell Ltd. MCCALL G.J.H., De MULDER E.F.J., MARKER B.R. (1996): Urban Geoscience. Balkema Rotterdam. 9. Az értékelés módja: kollokvium és gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Távérzékelés 2. Heti (félévi) vagy összes óraszám (előadás + gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Nagyváradi László, egyetemi docens 6. A kurzust melyik alapszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A mesterképzés célja, hogy a szakember képes legyen önálló jelentések projektek távérzékelési adatainak információinak elkészítésére A képzés a szakembert önálló munkavégzése mellett csoportok munkájának irányítására is felkészíti Képes legyen a távérzékeléssel kapott adatok tartalmi tematizálására és sokoldalú alkalmazására Tematika: távérzékelt képanyag feldolgozása, távérzékelés alkalmazási köre és lehetőségei, távérzékelés technológiai folyamatai, terület- és településfejlesztés és a távérzékelés kapcsolata, környezetvédelem és a távérzékelés kapcsolata, a távérzékelés és a számítógépes feldolgozási rendszerek térinformatikai alkalmazások, adatmegjelenítés globális helymeghatározás Fázismérés, kódmérés, DGPS, mérések GPS készülékkel, a GPS alkalmazási területei 8. Kötelező irodalom: MUCSI L. (2004): Műholdas távérzékelés. Libellus Kiadó, Szeged Ajánlott irodalom: NAGYVÁRADI L. (2007): Tájékozódás, térképészet, távérzékelés. Bornus Nyomda, Pécs KŐHÁTI A. (1979): Az űrkutatás a Föld szolgálatában, Gondolat, Budapest 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Kultúrtájak földrajza 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó Géza, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Alapvető tartalmi célkitűzés, hogy a hallgatók ismerjék meg az ember tájformáló hatásait, a természet és a társadalom kölcsönhatására kialakult földrajzi terek tájtörténeti, ökológiai, ökonómiai és településföldrajzi jellemzőit. Ismereteket szerezzenek a rurális térségek speciális adottságú területeiről, elsajátítsák a tájtipizálás módszereit és feltáruljanak előttük a kultúrtájban megőrzött természeti, tradicionális gazdálkodási, valamint települési örökségek. Mindezek alapvetően európai példáin át felismerjék az UNESCO Világörökségi Listáján lévő kultúrtájakat (kulturális táj) létrehozó és fenntartó földrajzi folyamatokat. A természet természeti környezetté alakulásának folyamata és fázisai, a társadalom tájformáló hatásai. Európa tájfejlődésének és a társadalom tájhasznosító tevékenységének jellemzői a történelem fő korszakaiban. A kultúrtájak tipizálása, a típusalkotás alapjai és tényezői. A termőtájak tradicionális és modern formálódása, meghatározó jellemzői, európai példái. Agrártáj típusok: erdőgazdálkodás által formált tájak, az alpi gazdálkodás tájformáló hatásai. Szőlőtermesztés és borkultúra Európában. A külterjes állattartás táji emlékei. Az ipari kultúrtájak európai példái Az európai rurális térségek települései A rekreációs és idegenforgalmi hasznosítás dominálta tájak: riviéra és látványpartok, a magashegységi turizmus tájformáló hatásai. Kultúrtáj (kulturális táj), mint védettségi kategória az UNESCO Világörökségi Listáján. Európai kultúrtáj világörökségi helyszínek. 8. Kötelező irodalom: BERÉNYI I. (2001): Kultúrtáj és -régió, mint kulturális örökség. In: J. ÚJVÁRI Zs. (szerk.) Ezredforduló – századforduló – hetvenedik évforduló. PPKE BTK, Piliscsaba, pp. 639–651 BUTLIN, R.A. – DODGSHON, R.A. (2006): Európa történeti földrajza. Akadémiai Kiadó Budapest 531p. FRISNYÁK S. (szerk. 1996): A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza, 388 p. RUBENSTEIN, J. M. (2005): The cultural landscape: An introduction to human geography. Merrill Publications, Bell & Howell, Columbus, Ohio, 506 p. Ajánlott irodalom: www.unesco.org www.vilagorokseg.hu JOHNSON, H. – ROBINSON, J. (2002): A világ bor atlasza. Park Könyvkiadó, Budapest. 352 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Regionális gazdaságtan 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. László Mária, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A regionális gazdaságtan elméleti kérdései. Telephelyelméletek. Közösségi választás elmélete - kollektív cselekvés, externáliák és finanszírozás. A piac és az állam viszonya az önkormányzati gazdálkodás modelljeiben. A nonprofit szféra szerepe. Vagyongazdálkodás, pénzforgalom és a portfoliógazdálkodás. A koncesszió és az önkormányzatok. Az önkormányzatok által választható gazdálkodási formák és intézmények. A településmenedzsment eszközei és szervezeti formái. A településmarketing-tervek, stratégiák, prognózisok. 8. Kötelező irodalom: LENGYEL I. - RECHNITZER J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 391 p. PAP N. (szerk. 2006): Terület- és településfejlesztés II. Alexandra, Pécs Ajánlott irodalom: SAMUELSON, NORDHAUS: Közgazdaságtan. KJK, Budapest KOZMA G. (2003): Regionális gazdaságtan: Geográfus és földrajz tanár szakos hallgatók számára. DE Kossuth Könyvkiadó, Debrecen 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Szociálgeográfia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Dövényi Zoltán, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A szociálgeográfia a tér és társadalom kapcsolatát csoportspecifikusan, a szociálgeográfiai alapfunkciók közvetítésével vizsgáló társadalomföldrajzi részdiszciplína. A szociálgeográfia sarokpontjai: • szociálgeográfiai tér • szociálgeográfiai csoportok • indikátor módszer • szociálgeográfiai alapfunkciók • szociálgeográfiai térszerkezet Tematika: A szociálgeográfia fogalma, tudományrendszertani helye, társtudományai A szociálgeográfiai gondolat fejlődéstörténete Szociálgeográfia és szociálökológia A szociálgeográfia irányzatai Módszertani áttekintés A szociálgeográfiai tér A szociálgeográfiai csoportok Alapfunkciók: munka, lakás (lakni valahol), ellátás-szolgáltatás, oktatás és képzés, szabadidőeltöltés, közlekedés és kommunikáció, közösségben élni A szociálgeográfia Magyarországon 8. Kötelező irodalom: BERÉNYI I. (1997): A szociálgeográfia értelmezése. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 135 p. BERÉNYI I. (2003): A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. MTA FKI, Budapest, 180 p. Ajánlott irodalom: MAIER, J. – PAESLER, R. – RUPPERT, K. – SCHAFFER, F. (1977): Sozialgeographie. Westermann Verlag, Braunschweig, 187 p. WERLEN, B. (2000): Sozialgeographie. Haupt Verlag, Bern, 400 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Globális környezeti problémák 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Hajnal Klára, tudományos munkatárs 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A globális problémák fogalmi értelmezése A környezeti problémák kutatástörténete A környezeti problémák története a Földön A környezeti problémák keletkezése, okai, összefüggésrendszerének rövid vázlata A népességrobbanás, demográfiai problémák A Föld népességének termelése, fogyasztása, életmódja és ennek következményei A modern mezőgazdaság technológiájának hatása a környezetre, növénytermesztés, állattenyésztés, halászt és erdőgazdálkodás. A modern ipar és kereskedelem hatása a környezetre A bioszféra állapota I. A talaj A bioszféra állapota II. A vizek A bioszféra állapota III. A légkör A bioszféra állapota IV. Az élővilág helyzete, a fajok kihalása A környezeti problémák következményei a gazdaságra, a társadalomra és az egyénre A globális környezeti problémák összefüggésrendszerének teljes körű értelmezése A fenntartható fejlődés, mint megoldás a globális környezeti problémákra 8. Kötelező irodalom: CARSON, R. (1994): A néma tavasz. Katalizátor Iroda, LÁSZLÓ E. (2006): Káoszpont. Kossuth Kiadó, Debrecen Ajánlott irodalom: WACKERNAGEL, M. - CEES, W. E (2001): Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány, 232 p. MEADOWS, D. (2005): A növekedés határai, Kossuth Kiadó, Debrecen QUINN, D. IZMAEL. (1993): Föld Napja Alapítvány A Világ helyzete sorozat 1992-Föld Napja Alapítvány, 1992RAKONCZAI J. (2003): Globális környezeti problémák. Lazi Kiadó, Szeged,191 p. 9. Az értékelés módja: • kollokvium

1. A kurzus neve: A térinformatika földrajzi alkalmazásai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Gyenizse Péter, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mester szak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy bemutatja, és tudományterületenként elemzi a természeti és társadalomföldrajzi témakörök térinformatikával segített megoldásait. Az alkalmazási területekhez köthető térinformatikai megoldások elméleti bemutatása a tantárgy fő célja. A tematika kitér a modellalkotás lépéseire és a mezőgazdasági, környezetvédelmi, geomorfológiai, tájföldrajzi, urbanisztikai és népességföldrajzi alkalmazásokra 1. A térinformatika fejlődése 2. A térinformatika és földrajz kapcsolódási pontjai 3. Adatgyűjtés elmélete és módszerei természetföldrajzi témakörökhöz 4. Adatgyűjtés elmélete és módszerei társadalomföldrajzi témakörökhöz 5. Távérzékelés, fotogrammetria 6. GPS 7. Adatkezelés, adatfeldolgozás 8. A modellalkotás 9. Kartográfiai alkalmazások 10. Geomorfológiai alkalmazások 11. Környezetvédelmi alkalmazások 12. Tájföldrajzi alkalmazások 13. Mezőgazdasági alkalmazások 14. Urbanisztikai és népességföldrajzi alkalmazások 8. Kötelező irodalom: ELEK I. (2007): "Térinformatikai gyakorlatok", ELTE Eötvös Kiadó, Budapest BUGYA T. - FÁBIÁN Sz. - GERESDI I. - GYENIZSE P. - NAGYVÁRADI L. (2006): Térinformatikai gyakorlatok I. (egyetemi jegyzet) Ajánlott irodalom:

Térinformatika c. folyóirat 9. Az értékelés módja: szóbeli vizsga

GEOMORFOLGIAI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Szedimentológia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+2 3. Kreditértéke: 3+3 4. Felvétel feltétele(i): 5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Kovács János, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Előadás Az üledékképződés folyamata (mállás, szállítás, lerakódás) Üledéktípusok Üledékképződési térszínek Törmelékes üledékképződés Karbonátos üledékképződés Kova-, vas-, mangános üledékek, foszforitok, allitok, szerves kőzetek Diagenezis Az üledékes kőzetek szerkezete Üledékképződési modellek Medenceanalízis Ősföldrajzi rekonstrukció Gyakorlat Az üledékes kőzetek rendszere, osztályozása, szerkezeti, szövettani bélyegek A sziliciklasztos kőzetek mikroszkópos vizsgálata A karbonátos kőzetek mikroszkópos vizsgálata Földradar Szeizmika, szeizmikus idő és sebesség szelvények, szeizmikus sztratigráfia Szeizmikus fáciesek, 3D szeizmika Mélyfúrás geofizika, szelvényezés Szekvencia, paraszekvencia, szekvenciasztratigráfia Feltárások, fúrómagok vizsgálata és értelmezése Medenceanalízis 8. Kötelező irodalom: BALOGH K. (1991): Szedimentológia I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 547 p. BALOGH K. (1991): Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 355 p. BALOGH K. (1992): Szedimentológia III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 400 p. Ajánlott irodalom: HAAS J. (1998): Karbonátszedimentológia. Eötvös Kiadó, Budapest HAAS J. (1994) Jelenkori tengeri üledékképződési környezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest egyetemi jegyzet 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat + kollokvium, ill. zárthelyi dolgozat + gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Mérnökgeomorfológia és geotechnológia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Schweitzer Ferenc, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Domborzatminősítési térképek A mérnökgeomorfológiai térkép magyarázójának jelkulcsa A felszínmozgásos domborzat minősítése és térképezése Lejtőstabilitás elemzése és a geológiai felépítés Lejtős tömegmozgások és a veszélyek kezelése Talajmechanika Geotechnológia, geodézia, mérnöki földtudomány A geomorfológia és az építési előtervezés kapcsolata A mérnöki geomorfológia társadalmi vonatkozásai. A terület- és településfejlesztés és a mérnöki geomorfológia Esettanulmányok elemzése 8. Kötelező irodalom: ÁDÁM L. – PÉCSI M. (1985): Mérnökgeomorfológiai térképezés. MTA FKI, Budapest, 190 p. PÉCSI M. (1970): A mérnöki geomorfológia problematikája. Földrajzi Értesítő 19. (4) pp. 369–380. PÉCSI M. (1991): Geomorfológia és domborzatminősítés. MTA FKI, Budapest SCHWEITZER F. – TINER T. (szerk. 1996): Nagyberuházások és veszélyes hulladékok telephelykiválasztásának földrajzi feltételrendszere – Elmélet-Módszer-Gyakorlat 56. MTA FKI, Budapest SZILÁRD J. (1972): A mérnökgeomorfológiai térképezés az építési előtervezés szolgálatában Magyarországon. Földrajzi Közlemények 20. (2–3) pp. 228–233. SZILÁRD J. (1976): Mérnökgeomorfológiai térképezés helyzete az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében. Földrajzi Értesítő 25. (2–4) pp. 215-220. Ajánlott irodalom: PÉCSI M. (1971): Geomorfológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat, gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Folyóvízi geomorfológia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Varga Gábor, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A víz felületi és felszín alatti eróziója A folyóvíz áramlása a mederben Hordalékmozgás a folyómederben A folyók szakaszjellege és a medrek mintázattípusai A szurdokok típusai és formái A folyók meanderezését magyarázó elméletek A szétágazó folyómedrek kialakulása és formáik Folyóvízi akkumulációs formák (árterek, hordalékkúpok) Folyóvízi akkumulációs formák (teraszok) Folyólefejezés A folyótorkolatok osztályozása A trópusok folyóvízi geomorfológiája A mérsékelt öv folyóvízi geomorfológiája A hideg öv folyóvízi geomorfológiája 8. Kötelező irodalom: BUTZER, K.W. (1986): A földfelszín formakincse. Gondolat Kiadó, Budapest, 519 p. LÓCZY D. (2005): A folyóvizek felszínformálása. In: Lóczy D. – Veress M.: Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 17-130. LÓKI J. – KZABÓ J. (szerk. 2004): A külső erők geomorfológiája környezettan és környezettudományi szakosoknak. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Ajánlott irodalom: SCHUMM, S.A. (1977): The Fluvial System. Wiley Interscience, New York, 338 p. ANDERSON, M.G., Walling, D.E. & BATES, P.D. (eds. 1996): Floodplain Processes. John Wiley and Sons, Chichester, 658 p. 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Földtani és geomorfológiai térképezés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+4 3. Kreditértéke: 6


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Varga Gábor, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. Az elsajátítandó ismeretanyag (a tárgy tematikája): Térképészeti alapismeretek és gyakorlófeladatok A földtani térképezés módszertana, a földtani térképek fajtái A földtani adatok felvételének és ábrázolásának módszerei Geofizikai és geokémiai módszerek a földtani térképezésben Fúrási maganyag dokumentálásának módszerei Térképszerkesztés (észlelési térkép, fedett földtani térkép, fedetlen földtani térkép) A rétegoszlop tartalma, a földtani szelvény nyomvonalának kiválasztása, szerkesztése A térképmagyarázó tartalma, szerkesztése Származtatott térképfajták (pl. szennyeződés-érzékenységi, építésföldtani, lejtőállékonysági térkép) A geomorfológiai térképezés tárgya, feladata és módszerei A geomorfológiai térkép jelkulcsa Domborzatelemzési gyakorlatok, völgytípusok és kapcsolatuk a geológiához Alluviális, dombsági és hegységi területek geomorfológiai térképezése Felszínmozgásos területek geomorfológiája Kőzetminőséghez kötött speciális területek geomorfológiája A geomorfológiai térkép magyarázója (esettanulmányok) Gyakorlófeladatok (mintaterület térképezése) 8. Kötelező irodalom: ORAVECZ J. (1986): Földtani térképezés és szelvényszerkesztés. Jegyzet. ELTE, Budapest RADÓCZ Gy. (1981): Földtani- és földtani vonatkozású térképfajták. Módszertani Közlemények 1. MÁFI, Budapest, 148 p. ÁDÁM L. – PÉCSI M. (szerk. 1985): Mérnökgeomorfológiai térképezés. MTA FKI, Budapest SHORT, N. M. – OLAIR, R. W. Geomorphology From Space: Global Overview of Regional Landforms. – http://daac.gsfc.nasa.gov/geomorphology/index.shtml Ajánlott irodalom: MFT, (1972): Modern térképezési módszerek a földtani kutatás szolgálatában. Magyarhoni Földtani Társulat, Kézirat, Budapest. MCCLAY, K. (1995): The mapping of Geological Structures. Geolog. Soc. of London Handbook. John Wiley Sons, Chichester, New York, Brisbane, Toronto, Singapore. LERNER J. (1989): Térképészeti alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: szerkesztési feladatok és zárthelyi dolgozatok átlaga alapján, gyakorlati jegy

A kurzus neve: Geomorfológiai és geológiai kutatási módszerek 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Kovács János, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Mintavételezés – stratégiák, módszerek, kollekció, raktározás, szállítás Fizikai vizsgálatok – fénymikroszkopia (alak, méret) – szemcseeloszlási vizsgálatok, szitálási módszer lézerdiffrakciós módszer (LD) szemcseeloszlás pásztázó elektronmikroszkópia (SEM) szemcsefelszín vizsgálat Ásványtani meghatározás – kőzetalkotó ásványok általában – polarizációs mikroszkópia, vékonycsiszolatok röntgendiffrakció (XRD) – differenciál-termoanalízis (DTA), termogravimetriás vizsgálat (TGA) – infravörös spektrofotometria – Raman-, és Mössbauer-spektroszkópia Geokémiai módszerek szerves és szervetlen C, kén, nitrogén, izzítási veszteség – gáz- (GC), folyadékkromatográfia (HPLC), (ionkromatográfia) – röntgenfluoreszcencia (XRF), atomabszorpciós spektroszkópia (AAS), lángfotometria, – induktív csatolású plazma spektrometria (ICP-AES, ICP-MS) Alkalmazott geomorfológia Műszeres vizsgálatok a geomorfológiában (lézertávmérő, szintezés) Terepi mérések (GPS, lejtőszög) Geomorfológiai üledékek és formák kormeghatározása 8. Kötelező irodalom: NAGY B.-NÉ (1997): Műszeres analitikai módszerek és alkalmazásuk a geológiai anyagvizsgálatban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 219 p. KUBOVICS I. (1993): Kőzetmikroszkópia I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: BURGER K. (1999): Az analitikai kémia alapjai: kémiai és műszeres elemzés. Semmelweis Kiadó, Budapest, 642 p. 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat, gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Kárpát-medence és környezetének geomorfológiája 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Schweitzer Ferenc, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A Kárpát-medence létrejötte, miocén ősföldrajzi kép. A Kárpát-medence neogén orogén fázisai és a vulkanitok. A Pannon-beltenger problematikája. A messinai sókrízis bizonyítékai a Kárpát-medencében, és környezetében. Deflációs formamaradványok, értelmezésük és koruk. A hegylábfelszínek kialakulásának kérdése és a tönkösödés problémája. Pliocén ősföldrajzi kép. A folyóhálózat kialakulásának kezdete és folyamata a jelenkorig. Neotektonika - teraszok - travertínó. Kárpát-medence és környezetének negyedkori fejlődéstörténete. Löszképződés a Kárpát-medencében, löszsztratigráfia. Az Alföld geomorfológiája A dombsági területek geomorfológiája A Kárpátok hegyvidékének geomorfológiája 8. Kötelező irodalom: CHOLNOKY J. (1936): Magyarország földrajza – A Föld és élete 6. kötet, Franklin t. k., Budapest, 530 p. KARÁTSON D. (szerk. 1997): Pannon Enciklopédia: Magyarország földje. Kertek 2000, Budapest MÉSZÁROS E. – SCHWEITZER F. (szerk. 2002): Föld, víz, levegő. Magyar tudománytár I. – Akadémiai Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: BULLA B. (1962): Magyarország természeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Negyedidőszak és archeosztratigráfia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Schweitzer Ferenc, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A negyedidőszak földtörténeti helye és határai A negyedidőszak kutatástörténeti problémái A negyedkori eljegesedések főbb magyarázatai Ciklusos klímaváltozások vizsgálati módszerei A Kárpát-medence negyedidőszaki üledékei A Kárpát-medence negyedidőszaki formái Löszkronológia A régészeti leletek geomorfológiai helyzete Szabadtéri lelőhelyek geomorfológiája Barlangi üledékek rétegtana és geomorfológiája A régészeti leletek és őskörnyezeti rekonstrukció Holocén klímaingadozások és felszínfejlődési problémák 8. Kötelező irodalom: PÉCSI M. (1993): Negyedkor és löszkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest SÜMEGI P. (2001): A negyedidőszak földtani és őskörnyezettani alapjai. JATEPress, Szeged, 262p. VÉRTES L. (1965): Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 385 p. Ajánlott irodalom: PÉCSI M. (1997): Szerkezeti- és váztalajképződés Magyarországon. MTA FKI, Budapest VÉRTES L. (1969): Kavics Ösvény : A vértesszőlősi előember regénye. Gondolat, Budapest, 234 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Eolikus geomorfológia és az arid területek 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Varga Gábor, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A sivatagok megismerésének története. Az eolikus felszínformálás és az éghajlat. A szél hordalékszállításának jellemzői. A defláció folyamata és jellemző képződményei. Sivatagi kérgek képződése és típusai, evaporitképződés. Hegylábfelszín-képződés. A szabadon mozgó futóhomokterületek formái, dűnetípusok. A félig kötött futóhomokterületek jellemző formái. A víz szerepe a száraz területek felszínformálásában. A földtörténet száraz időszakai. A sivatagok növény és állatvilága. Eurázsia száraz területeinek geomorfológiája. Észak- és Dél-Amerika száraz területeinek geomorfológiája. Afrika és Ausztrália száraz területeinek geomorfológiája. 8. Kötelező irodalom: BALÁZS D. (1982): A sivatagok világa. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 255 p. BORSY Z. (szerk. 1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 832 p. BUTZER, K.W. (1986): A földfelszín formakincse. Gondolat Kiadó, Budapest, 519 p. GÁBRIS GY. (1993): Fejezetek a klimatikus geomorfológiából. JGYTF kiadványa, Szeged, 83 p. Ajánlott irodalom: DORN, R. I. (1998): Rock Coatings. Elsevier, 444 p. THOMAS, D.S.G. (ed. 1989): Arid zone geomorphology. Belhaven Press, London, 372 p. 9. Az értékelés módja: Kollokvium

GEOMORFOLÓGIA SZAKIRÁNY KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Földtörténet és őslénytan 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pozsár Vilmos, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. Az elsajátítandó ismeretanyag (a tárgy tematikája): Az általános őslénytan tárgya, tudománytörténet Az élet keletkezése, az evolúció törvényszerűségei, törzsfejlődés Fosszília - fosszilizáció, életnyomok A mai és a fosszilis anyag összehasonlítása, a fosszilizáció feltételei, fosszíliák fajtái, tafonómia, különleges lelőhelyek Paleoökológia A rendszerezés alapjai, kategóriák A prekambrium fejlődéstörténete Paleozoos fejlődéstörténet Mezozoos fejlődéstörténet Kainozoos fejlődéstörténet Kihalási események a földtörténet során Jégkorszakok a földtörténet során 8. Kötelező irodalom: GÉCZY B. (1986): Őslénytan. Tankönyvkiadó, Budapest, 474 p. KONRÁD Gy. Földtörténet és őslénytan. Egyetemi jegyzet, kézirat. HARTAI É. (2004): A változó Föld. Tankönyvkiadó Ajánlott irodalom: SZÓNOKY M. (1995): A Föld és az élet fejlődése gyakorlatok. JATEPress, Szeged BÁLDI T. (1995): Tények és gondolatok a földfejlődésről. Természet Világa, 126. pp. 12-19. BÁLDI T. (1978): A történeti földtan alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 308 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Távérzékelés és számítógépes módszerek a domborzatelemzésben 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+4 3. Kreditértéke: 6


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Fábián Szabolcs Ákos, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Bevezetés: a távérzékelés, a számítógép és a geomorfológia kapcsolata Tektonikus formák, szerkezetmorfológia Vulkanikus formák, vulkánmorfológia Folyóvízi, tengerparti formák és torkolat típusok Karsztformák Eolikus formák Glaciális formák Planetáris geomorfológia A domborzattal kapcsolatos adatnyerési eljárások áttekintése és értékelése. A domborzati elemek digitalizálása. Digitalizálási hibák, felismerésük, javításuk. Terepmodell készítése Mérések a domborzatmodellen. Távolság, felszín, térfogat Mérések a domborzatmodellen. Legrövidebb útvonal, legkisebb költségű útvonal Szimulációs eljárások domborzatmodellen. Légköri modellek. Szimulációs eljárások domborzatmodellen. Hidrológiai modellek. Szimulációs eljárások domborzatmodellen. Földtani modellek. Szimulációs eljárások domborzatmodellen. Geomorfológiai modellek. Szimulációs eljárások domborzatmodellen. Rálátás vizsgálat, napsütöttség vizsgálat. Domborzatmodellek általánosítása: nem magassági adatokból szerkesztett terepmodellek és felhasználásuk Kitekintés: domborzatmodellek az Interneten, felhasználásuk, értékelésük. 8. Kötelező irodalom: ALLISON R. (2002): Applied Geomorphology: Theory and Practice. Wiley, New York, 492 p. BUGYA T. (2006): Grass alapismeretek. http://foldrajz.ttk.pte.hu/magyarorszag/titusz/grass_alapok.pdf SHORT, N. M. – BLAIR, R. W. Geomorphology From Space: Global Overview of Regional Landforms. – http://daac.gsfc.nasa.gov/geomorphology/index.shtml Ajánlott irodalom: BUTZER, K. (1986): A földfelszín formakincse. Gondolat, Budapest 9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Kontinensek geomorfológiája 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pozsár Vilmos, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A Protogeikum és a Neogeikum evolúciós analízise a földtörténet és a geomorfológia függvényében Óceáni medencék összehasonlító elemzése a bathymorfológia szempontjából Eurázsia kratogén területeinek morfológiai elemzése Eltérő vonások és közös tulajdonságok az Eurázsiai és Pacifikus hegységrendszerben Sajátos kéregszerkezeti típusok (ívelt csapás, csomozódási pont, „láncos röghegység” stb.) Eurázsiában A „Pacifikus tűzgyűrű” (kéregszerkezeti, szeizmológiai és vulkánmorfológiai szempontból) A trópusi tönkösödés mintaterületei a Gondvana ősföld példáján A pleisztocén eljegesedés összehasonlító elemzése Észak-Amerika és Eurázsia példáján Laterites mállású fosszilis kérgek a kontinenseken a szilikát-bauxit képződés szempontjából Azonos és eltérő vonások Afrika és Ausztrália tönkösödésében klimatológiai szempontból Periglaciális és sivatag-peremi löszképződés a kontinenseken Klímatikus morfológiai tartományok összehasonlító elemzése a kontinensek példáján Az élővilág sajátos felszínalakító tevékenysége az Andok és Óceánia példáján Az Arktisz és az Antarktisz összevetése geomorfológiai szempontból Glaciális, periglaciális és fluviatilis „tönkösödés” Eurázsia, Észak- és Dél-Amerika, illetve Ausztrália példáján 8. Kötelező irodalom: PROBÁLD F. – BORVÁTH G. (szerk. 1998): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 439 p. PROBÁLD F. (szerk. 1996): Afrika és Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 391 p. PROBÁLD F. (szerk. 2004): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p. Ajánlott irodalom: BALÁZS D. (1978): Ausztrália, Óceáni, Antarktisz. Panoráma, Budapest, BUTZER, K. (1986): A földfelszín formakincse. Gondolat, Budapest GRUBER L. (2003): Ausztrália, Óceáni, Antarktisz földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs SZÉKELY A. (1970): Európa. Gondolat Kiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: kollokvium

TÁJ- ÉS KÖRNYEZETKUTATÓ SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Tájelemzés, tájtervezés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+2 3. Kreditértéke: 3+3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens; Dr. Pirkhoffer Ervin, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Előadások A tájalkotó tényezők összefüggései A környezet állapotának felmérése A tájszerkezet jellemzése, jelentősége Kultúrtájak típusai A környezettervezés feladatai és alapelvei A környezettervezés jogi háttere A tervezési folyamat szereplői és tartalma Környezeti programok tervezése A tájrendezési tervezés Az ökológiai hálózat fogalma és térszerkezete Az ökológiai hálózat tervezése A birtokrendezés környezeti vonatkozásai A rekreációs területek tájrendezési kérdései Természetvédelmi területek kijelölése Gyakorlatok A tájszerkezet elemzése térképeken A tájszerkezet elemzése légifelvételeken A tájszerkezet elemzése űrfelvételeken Mezőgazdasági földhasználati változások nyomonkövetése térképeken és távérzékeléses eszközökkel Tájrendezési tervek elemzése Ökológiai hálózatok tervezési módszerei Birtoknyilvántartási eljárások Tagosítási feladatok mintaterületeken Városi földhasználat elemzése nemzetközi példákon Városi földhasználat elemzése hazai példákon Városi zöldterületek elemzése példákon Üdülőterületek földhasználatának elemzése Természetvédelmi területek elemzése 8. Kötelező irodalom: KONKOLYNÉ GYURÓ É. (2003): Környezettervezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 398 p. DÖMSÖDI J. (2006): Földhasználat. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. CSORBA P. – B EZŐSI G. (szerk. 1995): Tájökológiai szöveggyűjtemény II. Tájtervezés. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 149 p. Ajánlott irodalom: WASCHER, D. – SONGMAN, R. (2000): European Landscapes. Classification, assessment and conservation. European Environmental Agency, Copenhagen, 35 p. KLOPATEK, J.M. – OARDNER, R.H. (eds. 1999): Landscape Ecological Analaysis, Issues and Applications. Springer Verlag, Berlin - New York. Kerényi A. (szerk. 1997): A Debreceni Nagyerdei park rendezési tervének várható környezeti, ökológiai és társadalmi hatásai. Debreceni Egyetem, Debrecen 9. Az értékelés módja: szóbeli vizsga

1. A kurzus neve: Térinformatikai módszerek a tájkutatásban 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Bugya Titusz, egyetemi tanársegéd 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája:

A környezeti térinformatika kialakulása Térmodellek táj- és környezetkutatásban (Idrisi és ArcGIS) Terepi adatfelvételi módszerek Digitális adatgyűjtési módszerek a tájkutatásban Egyszerű tájszerkezeti mutatók számítása Komplex tájszerkezeti mutatók számítása Egyéni munka: tájszerkezet-elemzés Környezeti állapot adatbázisok felépítése Távérzékeléses környezeti adatok elemzése Természetvédelmi értékelő módszerek térinformatikai megközelítésben Példák a térinformatika természetvédelmi alkalmazására Egyéni munka: természetvédelmi feladat megoldása Egyéni munka: környezetvédelmi feladat megoldása Zárthelyi dolgozat 8. Kötelező irodalom:

G ERESDI I. (2005): Térinformatikai gyakorlatok. PTE TTK, Pécs jegyzet. TAMÁS J. – MÉMETH T. (szerk. 2005): Agrárkörnyezetvédelmi indikátorok elmélete és gyakorlati alkalmazása. Debreceni Egyetem, Debrecen 1038 p. + mell. Ajánlott irodalom:

LÓCZY D. (2002): Tájértékelés, földértékelés. Dialó Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 307 p. TAMÁS J. – MÉNÁRT CS. (2002): Terepi térinformatika és a GPS gyakorlati alkalmazása. Debreceni Egyetem, Debrecen 199 p. 9. Az értékelés módja: • Egyéni elemző munka (50%) • Zárthelyi dolgozat (50%)

1. A kurzus neve: A táj változása a Kárpát-medencében 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Majdánné dr. Mohos Mária, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tájtörténeti kutatások forrásai, hagyományos és korszerű módszerei A Kárpát-medence természetföldrajzi tájbeosztása Éghajlati változások és következményeik a Kárpát-medencében Vízrendezési munkálatok és hatásaik a XVIII. sz. végéig Vízrendezési munkálatok és hatásaik a XIX – XX. században A mezőgazdasági termelés hatásai a Kárpát-medencében I. A mezőgazdasági termelés hatásai a Kárpát-medencében II. Erdőgazdálkodás és tájhasználat A bányászat hatásai a XI-XVIII. században A bányászat hatásai a XIX-XX. században A települések területi kiterjedéseinek következményei a Kárpát-medencében Kulturális elemek a tájban A természetvédelmi intézkedések hatása a tájra A táj változása a XXI. században 8. Kötelező irodalom: BELLON T. (2003): A Tisza néprajza. Timp Kiadó, Budapest BELUSZKY P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus, Budapest-Pécs BULLA B. – A ENDÖL T. (1999): A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest RÁCZ L. (2001): Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. Szeged, Ajánlott irodalom: KERTÉSZ Á. (1999): A tájfogalom korszerű értelmezése. In: Füleky Gy. szerk. :A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllő pp. 259 – 261 KOCSIS K. (2007): A Kárpát-medence tájfelosztásának eddigi főbb hazai kísérletei. In: Kupa L. szerk.: Tájak, tájegységek, etnikai kisebbségek Közép-Európában. Pécs, pp. 14-21. NÉMA S. (szerk. 2003): Győr vármegye települései 19. századi kéziratos térképeken. Győr PAPP-VÁRY Á. – RRENKO P. (1999): Magyarország régi térképeken. Gondolat – Officina Nova, Budapest 9. Az értékelés módja: Évközi házi dolgozat szabadon választott kistáj vagy település tájhasználatának bemutatása a katonai felmérések térképei és a mezőgazdasági összeírások segítségével. Kollokvium

1. A kurzus neve: Talajfizikai gyakorlat 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Czigány Szabolcs, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik alapszak keretében oktatják: geográfus és környezettudományi 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Adatkezelés és adatábrázolás számítógépes módszerekkel. Talajfeltárás készítése, terepi talajmintavétel. Talajok fajlagos sűrűségének meghatározása. Talajok térfogattömegének meghatározása. Talajok szemcseeloszlásnak vizsgálata 1: Talajminták előkészítése és előkezelése. Talajok szemcseeloszlásnak vizsgálata 2: Pipettás mérés. Talajok szemcseeloszlásnak vizsgálata 3: Mérés hidrométerrel. Talajok szemcseeloszlásnak vizsgálata 4: Közvetett módszerek: Arany-féle kötöttség meghatározás Talajok szemcseeloszlásnak vizsgálata 5. Közvetett módszerek: Talajok higroszkópos vízmegkötő képességének vizsgálata. Talajok szemcseeloszlásnak vizsgálata 6: Lézeres technikák. Talajok vízvezetőképességének mérése állandó nyomású vízoszloppal. Talajok vízvezetőképességének mérése változó nyomású vízoszloppal. Talajok karbonáttartalmának meghatározása Scheibler-féle kalciméterrel. Talajok vízpotenciál és energiaállapotának meghatározása függő vízoszloppal és WP-4 harmatpontmérő műszerrel. Oldott anyag és kolloidok transzportja a talajban. 8. Kötelező irodalom: STEFANOVITS P. - FILEP GY. - FÜLEKY GY. (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest RAJKAI K. (2004): A víz mennyisége eloszlása és áramlása a talajban. MTA TAKI, Budapest CZIGÁNY SZ. - PIRKHOFFER E. (2006): Természetföldrajzi laboratóriumi gyakorlatok. PTE TTK Földrajzi Intézet, Pécs Ajánlott irodalom: DANE, J.H. - TOPP, G.C. (2002): Methods of Soil Analysis. Part 4. Physical methods. Soil Science Society of America, Madison, WI 9. Az értékelés módja: 3 irásbeli dolgozat (20-20-30%). Laborjegyzőkönyvek beadása és értékelés minden gyakorlatot követően.

1. A kurzus neve: Településkörnyezet 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Rudl József, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A településkörnyezet fogalma, konfliktusai, a konfliktusok kezelése A település és a természeti földrajzi környezet A településfejlődés társadalmi gazdasági feltételei Az épített környezet. A településszerkezet és gazdálkodás Az urbanizációs folyamat Városfunkciók és gazdálkodás A beépítettség hatásai A levegő szennyezettsége. A városklíma sajátosságai A vízgazdálkodás problémái Hulladékgazdálkodás. Egészség és településkörnyezet Településmenedzsment. A városok fenntarthatósága. A városi közlekedés. Az óriásvárosok válsága A városi zöldterületek szerepe A falusi települések környezeti problémái 8. Kötelező irodalom: NAGY I. (2007): Városökológia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. HAGETT, P. (2006): Geográfia. Typotext Kiadó, Budapest ENYEDI GY. (szerk. 2000): Magyarország településkörnyezete. MTA, Budapest Ajánlott irodalom: BELUSZKY P. 1999: Magyarország településföldrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs GLATZ F. (főszerk. 2002): Táj, település, régió. Magyar Tudománytár. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Vízkészlet-gazdálkodás 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó-Kovács Bernadett, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Vízigények és -készletek, a vízgazdálkodás stratégiai kérdései Hidrometeorológiai számítások Vízrajzi adatok gyűjtése és feldolgozása Felszíni és felszín alatti vízkészletek elemzése Felszín alatti vízkészletek feltárása Víz keretirányelv – vízminőség és szabályozás Területi vízgazdálkodás Települési vízgazdálkodás: ivóvízellátás (rétegvíz, parti szűrésű víz) Települési vízgazdálkodás: ipari vízellátás Intelligens csapadékvíz-gazdálkodás tervezése települési környezetben Konfliktusok a vízgazdálkodásban: nemzetközi példák elemzése Konfliktusok a hazai vízgazdálkodásban Árvízvédelem és vízgazdálkodás Modellezés és tervezés a vízkészlet-gazdálkodásban 8. Kötelező irodalom: STELCZER K. (2000): A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: PALOTÁS L. (szerk. 1985): Mérnöki Kézikönyv III. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. VERMES L. (2001): Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Könyvkiadó, Budapest BROOKS, K. N. (et. al. 2003): Hydrology and the Management of Watersheds. Iowa State University Press, Ames TAMÁS J.: Vízkészlet-modellezés. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Debrecen. 2002. 200 p. 9. Az értékelés módja: • Gyakorlati jegy: két zárthelyi dolgozat (50-50%)

1. A kurzus neve: Magyarország környezet- és természetvédelmi problémái 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó-Kovács Bernadett, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az állami szervek, önkormányzatok környezet- és természetvédelmi feladatai Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és szervezeteinek feladatai A kulturális intézmények és zöld szervezetek feladatai Hazai törvényi háttér Környezeti adatok, az egyes környezeti elemek és rendszerek szabályozása, csatlakozva az EU szabályozási rendszeréhez A levegőminőség szabályozása, a víz minőségi és mennyiségi szabályozása A természetvédelmi szabályozás rendszere Hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgés elleni védelem Veszélyes vegyi anyagok és a biotechnológia, IPPC-rendszer A régiók környezeti állapotának vázolása, regionális feladatok a környezet- és természetvédelemben A Dél-Dunántúli Régió környezeti állapota Nemzetközi egyezmények a környezet-és természetvédelem területén, környezet-és természetvédelmi szervezetek 8. Kötelező irodalom: BODNÁR L. - FODOR I. - LEHMANN A. (2006): A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Egyetemi tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest FODOR I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs BAKÁCS T.-BÁNDI GY. (1995): A környezet jogi védelme: Magyar környezetjog - nemzetközi környezeti jog. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 199 p. BÁNDI GY. (2004): Környezetjog. Ozirisz Kiadó, Budapest, 558 p. HORVÁTH ZS. (et al. 2004): Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. KJK-Kerszöv, Budapest, 691 p. Ajánlott irodalom: KERÉNYI A. (1995): Általános környezetvédelem – Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged NÁDUDVARI Z. (1996): A környezet állapotának statisztikai mutatói. OMIKK, Budapest, 39 p. Természetvédelem és Mezőgazdaság. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai Kutatások Műhelytanulmányok. MTA Budapest, 1999. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: A táj változása Európában 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Gyuricza László, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Európa földrajzi helyzete. Európa nagyszerkezeti egységeinek kialakulása Pleisztocén folyamatok Európában. Hatásai a mai felszín kialakulására Európa természeti adottságai a holocén elején. Természeti folyamatok a holocénban Az ember és környezetének kölcsönhatásai az őskorban és az ókorban A táj változása a középkor kezdetétől a második ipari forradalomig Környezeti hatások a 20. században A természet és a turizmus kölcsönhatásai A legfontosabb környezeti kérdések ma Európában A nemzeti parkok mint a természet mozaikos maradványai. Az IUCN osztályozási rendszere. Nemzeti parkok csoportosítása. Természeti örökségek Európában. AZ UNESCO Világörökség rendszere Észak-Európa védett tájai Nyugat-Európa védett tájai Közép- és Kelet-Európa védett tájai Dél-Európa védett tájai 8. Kötelező irodalom: KERÉNYI A. (2003): Európa természet- és környezetvédelme. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 534 p. Ajánlott irodalom: MOLNÁR B. (1984): A Föld és az élet fejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest., 352 p. GÁBRIS GY. – BROBÁLD F. – OZABÓ P. (szerk. 2007): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. GYURICZA L. (2000): Európa természeti földrajza (Egyetemi segédjegyzet). Pécs, 74 p. PUTZKÓ L. – TÁTZ T. (szerk. 1998): A turizmus hatásai. Aula – Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 491 p. GYURICZA L. (2007): A turizmus nemzetközi földrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Környezeti hatás vizsgálati módszerek 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó-Kovács Bernadett, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A környezeti hatásértékelés (EIA) általános módszertana A környezeti hatásértékelés követelményrendszere különböző beruházások esetében A környezeti adatok magyarországi információs rendszere A levegőminőség megítélésének általános szempontjai A levegő gázszennyezőinek vizsgálata A szilárd légszennyezők meghatározása Magyarország levegőminőségi állapota Írásbeli számonkérés Általános vízkémiai jellemzők Szervetlen szennyező anyagok vizsgálata a vizekben Szerves szennyező anyagok vizsgálata a vizekben Szennyező folyamatok modellezésének, leírásának lehetőségei térinformatikai szoftverek segítségével A magyarországi vizek állapota Írásbeli számonkérés 8. Kötelező irodalom: BOZÓ L. (et al. 2006): Levegőkörnyezet. Akadémiai Kiadó, Budapest KŐMŰVES J. (szerk. 1999): Környezeti analitika. Műegyetemi Kiadó, Budapest. Ajánlott irodalom: GILPIN, A. (1995): Environmental Impact Assessment (EIA): Cutting edge for the twenty-first century. Cambridge University Press, Cambridge. 182 p. BARÓTFI I. (szerk. 2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. PALOTÁS L. (szerk. 1985): Mérnöki Kézikönyv III.kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1028 p. Air Quality Guidelines for Europe, WHO http://www.euro.who.int M. CSUROS – US. CSUROS (2002): Environmental Sampling and Analysis for Metals. Lewis Publishers, New York. LÁNG I. (főszerk. 2000): Környezetvédelmi lexikon I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: • Gyakorlati jegy

TÁJ- ÉS KÖRNYEZETKUTATÁS SZAKIRÁNY KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Kontinensek tájföldrajza 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+2 3. Kreditértéke: 3+3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pozsár Vilmos, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Előadások Ázsia nagytájai Az ázsiai tundra tájai Az ázsiai tajga tájai Az ázsiai sztyeppék és sivatagok tájai Ázsia nedves kontinentális tájai és szubtrópusi monszunterületei Ázsia trópusi tájai Az észak-amerikai tundra és tajga tájai Észak-Amerika mérsékelt övi tájai Közép- és Dél-Amerika nedves trópusi tájai Dél-Amerika füves pusztái és hegyvidékei Afrika sivatagjai és füves pusztái Afrika esőerdői és szavannái Ausztrália tájai Az óceáni szigetek tájföldrajza

Gyakorlati foglalkozások Ázsia geológiai térképeinek elemzése a földtörténeti korok alapján Ázsia földtani szerkezeti térképének elemzése Ázsia hideg és mérsékelt övi területeinek éghajlati diagramjai Ázsia trópusi és szubtrópusi területeinek éghajlati diagramjai Ázsia vízrajzi viszonyainak elemzése Ázsia növényzete és talajai térképi elemzés alapján Észak-Amerika éghajlati diagramjainak elemzése Észak-Amerika vízrajzi viszonyai és élővilága, térképi elemzés Közép- és Dél-Amerika éghajlati viszonyainak elemzése klímadiagramok alapján Latin-Amerika növényzetének elemzése, különös tekintettel a függőleges övezetesség bemutatására Alacsony-Afrika zonalitásának tanulmányozása éghajlati diagramok, vízrajzi és növényzeti térképek elemzésével Magas-Afrika zonalitásának tanulmányozása éghajlati diagramok, vízrajzi és növényzeti térképek elemzésével Ausztrália endemizmusának problémái az éghajlat, vízrajz és az élővilág sajátosságainak tükrében Óceánia szigetvilágának éghajlati, vízrajzi és biogeográfiai elemzése 8. Kötelező irodalom: PROBÁLD F. – OORVÁTH G. (szerk. 1998): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest., 439 p. PROBÁLD F. (szerk. 1996): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 391 p. PROBÁLD F. (szerk. 2004): Amerika regionális földrajza. Trefort Kiadó, Budapest, 360 p. GÁBRIS GY. - B ICZEK GY. (1999): Tengerentúli világrészek. Budapest Ajánlott irodalom: CSORBA P. (1998): Ázsiai tájak. Tájökológiai értékelés. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. BALÁZS D. (1978): Ausztrália, Óceánia, Antarktisz. Panoráma, Budapest. GRUBER L. (2003): Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs

9. Az értékelés módja: szóbeli vizsga + gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Energiaforrások 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Rudl Józsefné, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Energiaforrások fogalma, típusai és csoportosításuk Az energiahordozók termelésének és felhasználásának alakulása az utóbbi fél évszázadban. Az energiahordozók élettartam-görbéje Napjaink energiaszerkezeti jellemzői, az energiaellátás biztonságának növelése A kitermelés, szállítás és tárolás hatásai a környezetre A technikai fejlődés fő irányai, az energiahatékonyság növelésének kényszere és lehetőségei. A fenntartható fejlődés problematikája az energiagazdálkodásban. A primer energiaforrások bányászatának, szállításának, átalakításának és feldolgozásának környezeti kockázata. Ismert havariák tanulságai, a csernobili baleset tanulságai Tájátalakítás a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása miatt Vízenergia, szélenergia, nap- és geotermikus energia hasznosításának kritériumai, problémái A megújuló energia hasznosítása a Földön Megújuló energiaforrások és hasznosításuk Magyarországon A biomassza mint megújuló energiaforrás A jövő energiatermelésének lehetőségei 8. Kötelező irodalom: VAJDA GY. (2004): Energiaellátás ma és holnap. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. VAJDA GY. (1998): Kozkázat és biztonság. Akadémiai Kiadó, Budapest BORA GY. – ROROMPAI A. (2001): A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Aula Kiadó, Budapest GIBER J. (2005): Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: BÜKI, G. (1997): Energetika. Műegyetemi Kiadó, Budapest BAI A. (szerk. 2002): A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 230 p. MUNKÁCSY B. (2003): Szélturbinák a tájban – Az energetikai célú szélenergia-alkalmazások megítélése a tájhasználat és a tájvédelem tükrében. Földrajzi Közlemények 127. 1-4. 9. Az értékelés módja: Házi dolgozat készítése, szóbeli védéssel elfogadva és értékelve

1. A kurzus neve: Éghajlatváltozások földrajzi következményei 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az éghajlat fogalma Az éghajlatváltozás bizonyítékai Az éghajlatváltozások okai Az óceánok szerepe az éghajlatváltozásban Az éghajlat modellezése Az üvegházhatás Éghajlatváltozási tendenciák az IPCC legújabb jelentése szerint A szárazföldi ökoszisztémák átalakulása Elsivatagosodás, aszályveszély Talajeróziós hatások Hatások a tengerpartokra és a tengerekre Társadalmi-gazdasági hatások Az éghajlat várható alakulása Magyarországon Éghajlatvédelmi egyezmények 8. Kötelező irodalom: MÉSZÁROS E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest, 152 p. SCHNEIDER, S.: A nagy földi laboratórium. Kluturtrade Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: KERTÉSZ Á.: A globális éghajlatváltozás földrajza. Holnap Kiadó, Budapest. COWIE, J. (2007): Climate Change. Cambridge University Press, Cambridge, 496 p. Climate Change (2004): Causes, Effects and Solutions. Wiley, Chichester. 247 p. CZELNAI R. (1999): A Világóceán. Vincze Kiadó, Budapest, 182 p. 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat

TURIZMUSFÖLDRAJZ SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Turisztikai kutatások módszertana 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Berki Mónika, egyetemi tanársegéd 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy célja a turizmusban jellemző kutatási módszerek áttekintése. Az alapmódszerek – a szociológiai, szoft jellegű és a parametrizálható, hard jellegű – bemutatása után a különböző típusú, turisztikai terekhez, termékekhez, életciklushoz, hatásrendszerhez, területi szintekhez kapcsolódó, vizsgálati módszertanokat sajátítják el elméletben és gyakorlatban a hallgatók. Kutatás a turizmusban: nemzetközi és nemzeti szervezetek, szakmai folyóiratok, irányzatok A települési és területi folyamatok kutatásának főbb módszerei: a különböző adatforrások, település-és területi statisztikák, a tér-idő vizsgálatok általános jellemzői Szociológiai jellegű módszerek a kutatásban I. (SWOT elemzés, dokumentumelemzés, személyes interjú, fókuszcsoport) Szociológiai jellegű módszerek a kutatásban II. (esettanulmány, személyes megfigyelés, szakértői panel, kérdőíves felmérés) Szociológiai jellegű módszerek a kutatásban III. (Delphi módszer, benchmarking) Parametrizálható, egzakt módszerek I. (Földrajzi Információs Rendszer, költség-haszon elemzés) Parametrizálható, egzakt módszerek II. (shift-share elemzés, regresszióelemzés) Parametrizálható, egzakt módszerek III. (faktorelemzés, input-output modell, ökonometriai modell) A különböző területi szintek javasolt módszertani vizsgálata A turisztikai terek életciklusát mérő indikátorok A turisztikai termékekhez kapcsolódó statisztikai mutatók A turizmus társadalmi, gazdasági, környezeti hatásaihoz kapcsolódó statisztikai mutatók Esettanulmányok bemutatása Esettanulmányok bemutatása 8. Kötelező irodalom: AUBERT A. (szerk. 2007): A térségi turizmus kutatás módszerei és eredményei, PTE TTK FI, Bornus Kft., Pécs LENGYEL M. (2003): Turizmus általános elmélete, Heller Farkas Főiskola, Budapest PUCZKÓ L. – RÁTZ T. (2001): A turizmus hatásai, AULA Kiadó, Budapest, 491 p. RECHNITZER J. – LADOS M. (2005): A területi stratégiáktól a monitoringig, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 360 p. BABBIE, EARL (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Ajánlott irodalom: LENGYEL I.–RECHNITZER J. (2004): Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs, 391 p. DETREKŐI Á.–SZABÓ GY. (2002): Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 252 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Turisztikai régiók a globális piacon 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Gyuricza László, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy célja, hogy elemezze a nemzetközi turizmus folyamatait, aktuális tendenciáit, főbb irányait. Emellett bemutatja a legfontosabb fogadó- és küldő országokat, feltárja a változás okait. További célkitűzésként ismerteti az egyes kontinensek turisztikai kínálatát – a magyarországi keresletnek megfelelően. Ezen belül Európát részletesen és komplexen, a többi kontinens esetében szubrégiónként, kiemelve a világ turizmusában meghatározó országokat. A turizmus térbeli fejlődése A természetföldrajzi adottságok szerepe a turizmusban Tömegturizmus és alternatív turizmus A nemzetközi turizmus mai helyzete. Globális trendek a turizmusban 2020-ig. A WTO nagyrégiói, a nemzetközi turizmus fő irányai. Európa turizmusföldrajza. Az európai szubrégiók turizmusa. Franciaország és a Brit-szigetek országainak turizmusa (A turizmus természeti és társadalmi környezete. A turizmus mai helyzete, sajátosságai. Turisztikai régiók, központok) A Benelux-államok és Németország turizmusa Észak-Európa és a volt Szovjetunió országainak turizmusa Az Alpok országainak és Közép-Európa országainak turizmusa Az Ibériai-félsziget és az Appennin-félsziget országainak turizmusa A Balkán-félsziget országainak turizmusa (A turizmus természeti és társadalmi környezete. A turizmus mai helyzete, sajátosságai. Turisztikai régiók, központok) Afrika turizmusföldrajza (A turizmus természeti és társadalmi környezete. A turizmus mai helyzete, sajátosságai. Turisztikai régiók, központok) Amerika turizmusföldrajza (A turizmus természeti és társadalmi környezete. A turizmus mai helyzete, sajátosságai. Turisztikai régiók, központok) Ázsia és Óceánia turizmusföldrajza I.: Közel-Kelet, Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia (A turizmus természeti és társadalmi környezete. A turizmus mai helyzete, sajátosságai. Turisztikai régiók, központok) Ázsia és Óceánia turizmusföldrajza II.: Kelet-Ázsia, Ausztrália és Óceánia (A turizmus természeti és társadalmi környezete. A turizmus mai helyzete, sajátosságai. Turisztikai régiók, központok) 8. Kötelező irodalom: GYURICZA L. (2007): A turizmus nemzetközi földrajza, Dialóg-Campus, Pécs (mejelenés alatt) Ajánlott irodalom: PUTZKÓ L. – TÁTZ T. (1998): A turizmus hatásai. Aula – Kodolányi János Főiskola, 491 p. MICHALKÓ G. (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia. Kodolányi János Főiskola – MTA FKI, Budapest – Székesfehérvár, 215 p. 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Fenntartható fejlődés és a turizmus 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Hajnal Klára, tudományos munkatárs 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése, a fogalom története A globális válság összefüggésrendszere A tömegturizmus környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai, a fenntarthatatlan turizmus A paradigmaváltás, világkorszakváltás lényege A fenntartható fejlődés rendezőelvei, elméleti alapjai A fenntartható társadalom, gazdaság, mint a fenntartható turizmus alapja A fenntartható turizmus fogalma és dokumentuma Kutatás, oktatás és szervezés a turizmusban A fenntarthatóság megvalósítása 1. az utazási irodák A fenntarthatóság megvalósítása: desztinációk A fenntarthatóság megvalósítása: szolgáltatások Az ökoturizmus elmélete Az ökoturizmus gyakorlata A felelős turizmus elméleti kérdései és gyakorlata 8. Kötelező irodalom: WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése Geomédia, 2000 A világ helyzete 2002 Föld Napja Alapítvány AUBERT A. (szerk. 2002): Kutatás a turizmusban. PTE, Pécs PUCZKÓ L. (1999): Turizmus és környezet. Turizmus vagy környezet. PhD. Disszertáció BKE, Budapest Ajánlott irodalom: HORN G. (2001): A turizmus hatása az ökológiai és társadalmi sokféleségre. Kovász, V. évf .3-4sz. WTO: A Turizmus globális Etikai Kódexe Turisztikai Értesítő, 2006. 5.sz. 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: A turizmus területi tervezése 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Aubert Antal, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A kurzus célja a turizmus fejlesztését megalapozó tervezési módszerek elméleti és gyakorlati megalapozása, a turizmustervezés algoritmusának elsajátítása, a különböző térségi szintekhez kötődő tervezési feladatok esettanulmányokon keresztül történő bemutatása, ill. önálló esettanulmányok készíttetése, megvédése. Kiemelt figyelmet szentelünk a terület-és vidékfejlesztéssel összefüggő turizmustervezési követelményeknek, a módszertani sajátosságok megismertetésére és alkalmazására. A turizmusföldrajz helye a geográfia és a turizmus kutatásában A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata A geográfia és a turizmus területi aspektusai A turisztikai tér táji értelmezése, a tér- és tájkategóriák kapcsolata a turizmusban A turisztikai funkciók tipizálási lehetőségei, az idegenforgalmi település Térségi szintek a turizmusban A térségi tervezés és a turizmustervezés elméleti alapjai A térségi turizmusfejlesztés tervezése, struktúrája A turisztikai koncepció A turisztikai program A turisztikai projekt Nemzeti szintű fejlesztési dokumentumok és a turizmus Regionális szintű fejlesztés és a turizmus Megyei-, kistérségi- és településszintű programok és a turizmus 8. Kötelező irodalom: AUBERT A. (szerk. 2007): A térségi turizmus kutatás módszerei és eredményei, PTE TTK FI, Bornus Kft., Pécs LENGYEL M. (2004): Turizmus általános elmélete. KIT, Budapest, pp. 241-411. PISKÓTI I. – S ANKÓ L. – NCHUPLER H. (2002): Régió- és településmarketing. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, pp. 219-233. RECHNITZER J. (2004): A területi stratégiáktól a monitoringig, Dialóg-Campus Kiadó, BudapestPécs PUCZKÓ L.–RÁTZ T. (1998): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest, pp. 357–380. Ajánlott irodalom: AUBERT A. (2001): A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon, Turizmus Bulletin, 1. szám AUBERT A. – MISZLER M. – SZABÓ G. (2000): A regionális területfejlesztés és a turizmus tervezés összefüggései a Dél-Dunántúlon, Turizmus Bulletin, 1 szám AUBERT A.–SZABÓ G. (1999): Differenciált területfejlesztés Baranya megye példáján, Turizmus Bulletin, 1. szám MICHALKÓ G. (2001): A földrajzi típusalkotás és rangsorolás idegenforgalmi megközelítése, Földrajzi Közlemények, 3–4. szám 9. Az értékelés módja: szemináriumi dolgozat és esettanulmány elkészítése, annak prezentálása

1. A kurzus neve: Turisztikai terméktervezés és -fejlesztés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó Géza egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A turizmus képzésünk gyakorlat orientált jellegét erősítő tantárgy a kínálat alapját jelentő szolgáltatás komplexum részeit és felépülését mutatja be, tervezési és fejlesztési megközelítéssel. A feldolgozás során a termék elemek (szervezés, szállítás, ellátás, szállás és program-szolgáltatások) mindegyikének jellemvonásait megismerik a hallgatók. Kiemelt súlyt kapnak a termék alapjaként felfogható vonzerők, amelyek tulajdonságait elméleti modellben és gyakorlati jelleggel is feldolgozzák. A termék fejlesztés és az ezt megalapozó tervezés rendszerét megismerve mélyülnek el hallgatóink az egyes speciális turisztikai termékek egyedi jellemvonásainak ismeretébe. Ezek a hazai turizmusfejlesztés prioritásaihoz kapcsolódva az egészségturizmus, az örökségturizmus és üzleti turizmus termékcsoportjaiból válogatódnak össze. A tantárgy tematikai egységei: Turisztikai terméktervezés módszertani alapjai Termékcsoportok és terméktípusok kategorizálása és jellemzése, hazai példáik elemzése Vonzerő feltárás és fejlesztés metodikája Turisztikai trendek és alternatív idegenforgalmi kínálatok, húzótermékek Területi termékek, turisztikai hálózatok, tematikus utak szolgáltatásai: Helyi (agrár) termékre, kulturális örökségi értékekre épített útvonalak jellemzői és példái (feldolgozott esettanulmány: a Pécs-Mecseki Borút fejlesztési stratégiája) A vidéki turizmus területi és közösségi kínálatai (feldolgozott esettanulmány: a DélDunántúl környezetbarát vendégfogadói hálózata) Klaszterszerű együttműködéssel létrehozott termékek: Falusi vendégasztal, ökoturizmus a védett területek és a környező települések együttműködésével, alkotó kézművesek a falusi vendégfogadók kínálatában Terméktervezési sajátosságok a vidéki turizmus és az örökség turizmus fejlesztésénél Közösségi marketing beillesztése a területi termékek promóciós rendszerébe 8. Kötelező irodalom: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) 2005-2013 AUBERT A. (szerk. 2007): A térségi turizmuskutatás- és tervezés módszerei, eredményei. PTE TTK Pécs (megjelenés alatt) Ajánlott irodalom: SZABÓ G. (2006): Területi márkák Baranya és a Dél-Dunántúl turizmusában. IN.: AUBERT A. (szerk.) Desztináció- építés és –menedzsment. Dél-dunántúli Turizmus Kiskönyvek, DDRIB Pécs, pp. 60-91. AUBERT A. – BZABÓ G. (szerk. 2005): Baranya megye turizmusfejlesztési stratégiája. Baranya Megyei Önkormányzat – PTE TTK FI Turizmus Tanszék Pécs, 113 p. RÁCZ T. - PUCZKÓ L. (2000): Az attrakciótól az élményig, a látogatómenedzsment módszerei. Geomédia, Budapest 9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: A turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszere 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Csapó János, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy célja a turizmus nemzetközi és hazai intézményrendszerének, felépítésének, működési struktúráinak bemutatása, melynek segítségével a hallgatók beható képet kapnak az idegenforgalom működési mechanizmusairól mind a nemzetközi, mind pedig a hazai gyakorlatban. A kurzus kapcsán tehát a hallgatók megfelelő ismeretekre tesznek szert a legfontosabb nemzetközi turisztikai intézmények és szervezetek által felvállalt és ellátott feladatokról, továbbá hazai és nemzetközi esettanulmányokon keresztül mélyítik el gyakorlati ismereteiket a témával kapcsolatban. Turizmus és globalizáció. Trendek és perspektívák. A turizmus intézményesülése, történeti visszatekintés. Az egyes szervezetek által felvállalt és ellátott feladatok I. A WTO (World Tourism Organisation). Az egyes szervezetek által felvállalt és ellátott feladatok II. A WTTC (World Travel and Tourism Council) és az ETC (European Travel Commission). Az egyes szervezetek által felvállalt és ellátott feladatok III. Közlekedési, utazási, utaztatási szervezetek. Az idegenforgalom fejlődéséért felelős és azt koordináló szervezetek Magyarországon I. A turizmus irányítása (országos-, regionális-, önkormányzati feladatok) Az idegenforgalom fejlődéséért felelős és azt koordináló szervezetek Magyarországon II. A turizmus szervezetrendszere. A turizmus fejlesztésének stratégiai megalapozása, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) Turisztikai intézményrendszerek az EU-ban; szervezeti felépítés. Esettanulmányok I.: Észak-Amerika. Esettanulmányok II.: Pacifikus térség. Esettanulmányok III.: Afrika. Esettanulmányok IV.: Ausztrália és Óceánia. Esettanulmányok V.: Közel-Kelet, Ázsia. 8. Kötelező irodalom: AUBERT A. – BZABÓ G. (szerk. 2007): A térségi turizmuskutatás módszerei és eredményei. PTE TTK FI, Pécs. LENGYEL M. (1998): Turizmus-stratégia, Európai Tükör – Műhelytanulmányok 32. kötet, ISM, Budapest, pp. 191–239 Magyar Turisztikai Hivatal (2005): A turizmusról szóló törvény koncepciója. www.mth.gov Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia www.mth.gov.hu Ajánlott irodalom: URSULA T. (1998): Europäische Tourismuspolitik. Heft 44. Trier. 140 p. WERNER, O. (2000): Tourismuspolitik international. Grundlagen und Fallbeispiele. Manz. Wien. 119 p. 9. Az értékelés módja: • Kollokvium

1. A kurzus neve: Régió- és településmarketing 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó Géza, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Tartalmi célkitűzésünk a turizmus szakirányú ismereteket szerző hallgatóink számára bemutatni az idegenforgalomnak a régió-, a terület- és településmarketingben játszott szerepét. Megismertetni a marketing térségi és közösségi módszereinek tervezési folyamatát. Szemléletformálás és gyakorlati ismeretek átadása a térségmarketing, valamint a terület-, település- és vidékfejlesztés kapcsolatrendszeréről, a turisztikai célú területi marketing, a desztinációmarketing tervezési és menedzsment módszereiről. A tantárgy tematikai egységei: A régió-, a terület-, és településmarketing (RTTM) fogalmi rendszere, megközelítései és kapcsolatai a turizmussal. Az RTTM tervezési folyamata, a tervek felépítése és illeszkedése a regionális és települési tervekhez. A helyzetértékelés módszertana (vonzerő és image értékelés, információgyűjtési és elemzési metodikák) A fejlesztés irányainak és céljainak meghatározása. A célcsoportok kiválasztása, szegmentációs metodikák. Az RTTM stratégiák kialakítása: marketing mix, kínálati és kommunikációs kompetenciák fejlesztése. A régiómarketing közösségi tervezési és fejlesztési módszerei. A turizmus desztinációk és a régiómarketing. Desztináció meghatározás és fejlesztés marketing módszerekkel. A területi márkák, „Brand”-ok a térségmarketingben. 8. Kötelező irodalom: PISKÓTI I. - DANKÓ L.- NCHUPLER H. – HÜDY L. (1997): Régió és településmarketing. Miskolci Egyetem, 362p. AUBERT A. (szerk. 2006): Desztináció- építés és –menedzsment. Dél-dunántúli Turizmus Kiskönyvek, DDRIB, Pécs 132p. Ajánlott irodalom: AUBERT A. (2000): Marketingföldrajz és városmarketing. IN.: LOVÁSZ GY. – VZABÓ G. (szerk.) Területfejlesztés – regionális kutatások. PTE TTK Pécs, pp. 257-270. ASHWORTH, G. J. – HOOGD, H. (1997): A város értékesítése. KJK Kerszöv, Budapest, 265 p. RECHNITZER J. (1995): Vázlatpontok a településmarketing értelmezéséhez és kidolgozásához. Tér és Társadalom, 9. sz. 91-109. KOZMA G. (2002): Terület- és településmarketing. KLTE Debrecen, 155 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium a tantárgy tematikájából képzett tételek alapján

1. A kurzus neve: A turizmustervezés geoinformatikai alapjai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató, beosztása: Dr. Pirkhoffer Ervin, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik alapszak keretében oktatják: Geográfus

7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy a turizmusföldrajz szakirányú modul része. A tárgy célja, hogy gyakorlati térinformatikai ismeretekkel segítse a turizmustervezés, a turisztikai termékfejlesztés megvalósítását. Informatikai, logikai, térinformatikai ismeretekkel bővítse a turizmust hallgatók eszköztárát. A térinformatika lehetőségei a turizmusban Térinformatika az Interneten Turisztikai szakadatbázisok Egyszerű térbeli műveletek a turisztikai célú térinformatikai elemzésekben Útvonaltervezés, költségbecslés vektoros térinformatika programokban Turisztikai régiók modellezése raszteres környezetben A Vonzerőleltár alkalmazása a turisztikai tervezésben A természeti környezet turisztikai célú modellezése Tematikus térképek előállítása térinformatikai szoftverek segítségével 8. Kötelező irodalom: KERTÉSZ Á. (1997): A térinformatika és alkalmazásai. Holnap Kiadó, Budapest, 240 p. DETREKŐI Á. – TZABÓ GY. (2002): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 380 p. SÁRKÖZY F. (20049 Térinformatika. http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/tbev.htm (elektronikus tankönyv) Ajánlott irodalom: MÁRKUS B. (1994): Bevezetés a Térinformatikába. Székesfehérvár 9. Az értékelés módja: Zárthelyi dolgozat, egyéni adatelemzési feladat választott térinformatikai program segítségével

1. A kurzus neve: Tematikus kínálatok, utak tervezése és fejlesztése 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Gyuricza László, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tematikus utak szerepe a turizmus kínálati rendszerében Az utazásszervezés munkafolyamata, szereplői Belföldi utazásszervezés, szociális turizmus Nemzetközi turizmus, beutaztatás Nemzetközi turizmus, kiutaztatás Katalógusok tartalomelemzése, katalóguskészítés Piackutatás, szegmentálás Utazásszervezés, tervezési szabályok, eszközök Elő- és utókalkuláció A tematikus utak típusai Körutazások Borutak jellemzői, tervezési feltételrendszerek Egyéb tematikus utak 8. Kötelező irodalom: PUTZKÓ L. – TÁTZ T. (1998): A turizmus hatásai. Aula – Kodolányi János Főiskola, Budapest – Székesfehérvár, 491 p. Ajánlott irodalom: PAP N. – P ÁTÉ A. (2007): Tematikus utak szerepe a terület- és településfejlesztés gyakorlatában. IN: PAP N. (szerk): Területfejlesztés a gyakorlatban – A terület- és településfejlesztés oktatása 4. Lomart , Pécs, pp. 169-190. 9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Turizmus marketing 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Vágvölgyi Réka 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A turizmus marketing tárgy keretében az alapozó marketing ismereteken túl a turizmusmarketing speciális jellemzői kerülnek áttekintésre. A tárgy célja a hallgatók megismertetése azokkal a speciális marketing elvekkel, eljárásokkal, módszerekkel és közelítésekkel, amelyek alkalmazása nélkülözhetetlen a turisztikai termékek versenyképességének kialakításához, megtartásához, a hatékony piaci munkához. Az előadások a gyakorlatban alkalmazott és alkalmazható eljárásokat, módszereket állítják a középpontba. Marketing fogalma, rendszere eszköztára A turizmus piaca, piacszegmentáció Termékpolitika Árpolitika Disztibúciós rendszer Marketingkommunkiáció A reklám a turizmusban E-marketing a turizmusban Turisztikai kampányok, esettanumányok Kapcsolatszervezés Vásárlásösztönzés Egyéb marketingkommunikációs eszközök A turisztikai termék humán tényezői 8. Kötelező irodalom: KOVÁCS P. (2004): Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 256 p. Magyar Turizmus Zrt. éves marketingtervei Ajánlott irodalom: TÖRŐCSIK M. (2003): Fogyasztói magatartás trendek. KJK Kerszöv, Budapest, 349 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

TURIZMUSFÖLDRAJZ SZAKIRÁNY KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Az Európai Unió turizmus politikája 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Csapó János, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy célja az Európai Unió turizmussal kapcsolatos tevékenységeinek részletes bemutatása. A kurzus kapcsán a hallgatók megfelelő ismeretekre tesznek szert az EU turizmuspolitikájáról, a regionális politika és a turizmus kapcsolódási pontjairól, nemzetközi trendekről és tendenciákról. Emellett megismerik az intézményi és szervezeti felépítést, továbbá tagállami példákkal esettanulmányokon keresztül mélyítik el gyakorlati ismereteiket a témával kapcsolatban. Turizmus politika, szabadidő politika – elméleti alapok. Az Európai Unió turizmust érintő intézkedései, turizmussal kapcsolatos tevékenysége. Az Európai Unió turizmusának sajátosságai; trendek, perspektívák. Az Európai Unió regionális politikája, különös tekintettel a turizmusra. Az EU statisztikai tevékenysége az idegenforgalomban, továbbá turisztikai jogelmélete- és gyakorlata. Turisztikai intézményrendszerek az EU-ban; szervezeti felépítés. Esettanulmányok I.: Franciaország. Esettanulmányok II.: Egyesült Királyság, Írország. Esettanulmányok III.: Németország, Ausztria. Esettanulmányok IV.: A mediterrán országok. Esettanulmányok V.: Magyarország és a Kelet-Közép Európai államok. 8. Kötelező irodalom: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2004): Turisztikai politikáról és a köz- és magánszféra együttműködéséről (Sevillai Nyilatkozat). EESC pamphlet series. JANCSIK A. (2002): Az Európai Unió turizmusa (kivonatolt jegyzet). Veszprémi Egyetem, Turizmus Tanszék, Veszprém. LENGYEL M. (1999): Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Turizmus stratégia. KIT, Budapest., 235 p. KÓRÓDI F.-NÉ (2000): Az Európai Unió turizmuspolitikája. Külgazdaság 10. Ajánlott irodalom: BLAHÓ A. (szerk. 2004): Európai integrációs alapismeretek. AULA, Budapest. KENDE - NZŰCS (szerk. 2000): Az Európai Unió politikái. Osiris, Budapest LENGYEL M. (1998): Az Európai Unióhoz való csatlakozásra készülő közép-európai országok turizmusa (szintetizáló tanulmány) Turizmus Bulletin 2. évf. 2. szám, Magyar Turizmus Rt., Budapest 1998 július (24–39. o.) LENGYEL M. (1999): Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Turizmus stratégia. KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft, Budapest, 235 p. Turizmus Panoráma (2006): Az uniós Magyarország turisztikai jogelmélete- és gyakorlata. (különszám) www.turizmus.com 146 p. 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: A turizmus humánökológiája 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Hajnal Klára, tudományos munkatárs 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A kurzus célja holisztikus szemléletben értelmezni az ember helyét a bioszférában, az utazás célját és élményvilágát az ember életében, mindezt evolúciós-történeti aspektusból. Komplex módon elemzi az utazások hatását a természeti-társadalmi környezetre. További feladata a kultúrák közötti tiszteletre épülő valódi felelősség, alkotó kapcsolatok létrehozása, amelyek a világbéke, a harmonikus együttélés alapja. A humánökológia fogalma, értelmezési tartománya A humánökológiai gondolkodás alapjai Bioszféra és ember kapcsolatrendszere: koevolúció Az utazás története és filozófiája Az utazó ember jellemzői, az Út: utazás, zarándokút, turizmus A vendéglátás története és filozófiája Kultúrák találkozása, kulturális konfliktusok, identitás Történelem és a turizmus, híres utazók és híres utak A tisztelet, azonosulás, befogadás szerepe a turizmusban Az örökségturizmus filozófiája Az utazás, mint a fogyasztás szimbóluma Az élmény jelentősége a turizmusban A turizmus különböző típusainak filozófiája Mentális térképek a turizmusban 8. Kötelező irodalom: LÁNYI A. (szerk. 2000): Természet és szabadság, Osiris Kiadó, Budapest LENGYEL M. (2001): A turizmus általános elmélete KIT, Budapest MICHALKÓ G. (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia : fejezetek a természet, a társadalom és az ember turizmushoz fűződő viszonyáról, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Ajánlott irodalom: ÉBER M. Á. (2006): Túl az élménytársadalmon? kézirat, ELTE, Budapest ELIADE, M. (1996) : Szent és profán, Európa. 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Vidékfejlesztés és turizmustervezés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Szabó Géza, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A vidékfejlesztés és a turizmus közötti kapcsolatok elméleti áttekintésén túl a rurális térségekhez illeszthető turizmus terméktípusok részletes elemzése, a turizmus térségfejlesztő hatásainak a kimutatása. A vidéki turizmus kapcsolódási pontjainak vizsgálata az alternatív turizmus – szelíd turizmus – fenntartható turizmus rendszeréhez. A turizmus megjelenése az európai vidékfejlesztési politikában és a hazai vidékfejlesztési programokban. A vidéki turizmus tervezésének alapjai és módszerei A tantárgy tematikai egységei: A vidéki turizmus kapcsolata az alternatív, szelíd és fenntartható turizmus elveivel és tervezési gyakorlatával A vidéki turizmus terméktípusainak jellemzői, hazai példái Az agroturizmus szolgáltatásainak jellemzői, fejlesztésük módszerei A turizmus lehetséges szerepvállalása a rurális térségek fejlesztésében Hazai és EU-s támogatású vidékfejlesztési programok turisztikai értékelése (Phare, Sapard), tervezési elvek és gyakorlati megoldások: Phare programok kistérségi fejlesztése (esettanulmány) Sapard vidékfejlesztési stratégiai és operatív programozás tapasztalatai (esettanulmány) A LEADER+ program turisztikai tartalmai (esettanulmány) A turizmus kapcsolódása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) prioritás tengelyeihez Falusi és agroturisztikai szolgáltatások fejlesztési lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) kedvezményezett tevékenységei között Kistérségi és települési fejlesztési stratégiák és a turizmus integrációja Településfejlesztési koncepció turizmus szakági tartalmai (esettanulmányok) Térségi tematikus turizmusfejlesztési operatív program vidékfejlesztési hatásainak értékelése (esettanulmány) 8. Kötelező irodalom: AUBERT A. (szerk. 2007): A térségi turizmuskutatás- és tervezés módszerei, eredményei. PTE TTK Pécs (megjelenés alatt!) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007-2013 (www.fvm.hu) Ajánlott irodalom: SZABÓ G. (2006): A vidéki turizmus Magyarországon, a borturizmus Magyarországon. IN.: AUBERT A. (szerk.) Magyarország idegenforgalma (2006-2007) szakkönyv és atlasz. Cartographia Budapest, pp. 38-41.; 42-45. KOVÁCS D. (szerk. 2003): A falusi turizmus hagyományai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 160 p. Szabó G. (2001): Idegenforgalom, borturizmus. IN.: CEY-BERT R. GY.: Balatoni borgasztronómia. Paginárum kiadó, Budapest, pp. 109-140. 9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Turisztikai desztináció menedzsment 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Aubert Antal, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A kurzus célja napjaink egyik szakmai újdonságának számító desztináció menedzsment összetett értelmezésének és alkalmazásának megismerése és elsajátítása, a különböző helyi-és térségi szereplők integrált kezelésének módszertani és gyakorlati példákon történő bemutatása. Feladatunk a desztináció életciklusának megismerése, az indikátorok használatának alkalmazása a desztináció állapotának felmérésére. A desztináció menedzsment – terület-és településmarketing – turizmusmarketing összefüggésrendszerén keresztül olyan komplex látásmód kialakítása, mellyel a geográfusok képesek lesznek a turisztikai desztinációk területén szerveződő menedzsment szervezetek feladatainak ellátására, irányítására. Desztináció kutatás és földrajzi szemlélet A desztináció menedzsment fogalmi definíciói, tartalma, folyamata A TDM modell A desztináció menedzsment szervezeti- és menedzsment problémái A helyi- és térségi szervezeti szintek együttműködési keretei. Egyesületi és civil fórumok. A vállalkozási szféra lehetőségei és súlya Az e-hálózat szerepe a területi szintek és a szereplők kapcsolatrendszerében A desztináció menedzsment és a fenntartható fejlődés A turisztikai statisztika mérőszámai a desztináció területén (direkt, indirekt és multiplikátor mutatók) A turisztikai desztináció keresletelemzése, piaci stratégiai célok tervezése Konzekvens kínálati stratégia kialakítása (kínálati politika, diverzifikált termékkínálat, marketingstratégia) Az információs rendszer szintjének emelése, módszerei és eszközei A turisztikai desztináció, valamint a terület- és településmarketing összefüggései A turizmusmarketing a desztináció marketing szolgálatában: marketing mix a térségmarketingben 8. Kötelező irodalom: AUBERT A. (szerk. 2007): A térségi turizmus kutatás módszerei és eredményei. PTE TTK FI, Bornus Kft., Pécs, 340 p. AUBERT A. (szerk. 2006): Desztinációépítés és menedzsment. Dél-Dunántúli Turizmus Kiskönyvek, DRIB, Bocz Nyomda, Pécs, 119 p. SULYOK J. – KISS K. (2005): A desztinációs menedzsment szervezetek működése és a desztinációs menedzsment trendjei. Turizmus Bulletin, 2. szám SOPRONI GY. (2004): Turizmuspolitika és turizmusmenedzsment. Turizmus Bulletin, 4. szám LENGYEL M. (2007): A TDM modell. MATUR, Budapest Ajánlott irodalom: SULYOK J. (2004): Desztinációs marketingszervezetek tevékenységének hatékonyságmérése. Turizmus Bulletin, 4. szám BIEGER TH. (1997): Management von Destinationen und Tourismusorganisationen. Oldenburg Verlag, München–Wien, 369 p. 9. Az értékelés módja: szemináriumi dolgozat és esettanulmány bemutatása prezentáció formájában

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ KURZUSOK 1. A kurzus neve: Az urbanisztikai gondolkodás alapjai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Hajnal Klára, tudományos munkatárs 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az urbanisztika fogalma, értelmezési tartománya. A város eredete, létrejöttének körülményei, okai – az első városok. A város és a civilizáció lényegi kérdései A város és a falu közötti kapcsolatok és különbözőségek. Falak, terek, kertek, épületek. A történeti városok az ókorban és az urbanisztikai gondolkodás kezdetei Történeti városok a középkori Európában. A reneszánsz és a humanizmus hatása az urbanisztikai gondolkodás újjászületésére. Városok a modernitás korában. Az indusztriális város és kritikája. Az urbanisztika dokumentumai: Athéni Chartától napjainkig A városok kapcsolatrendszere: a polisztól a globalizáció metapoliszáig Az információs társadalom városai Új paradigma: a fenntartható fejlődés A fenntartható települések, épületek Utópiák, a jövő városai A város filozófiája 8. Kötelező irodalom: MEGGYESI T. (1985): A városépítés útjai és tévútjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest CSONTOS J. – OUKOVICH T. (szerk. 1999): Urbanisztika 2000. Akadémiai Kiadó, Magyar Urbanisztikai Társaság, Budapest Ajánlott irodalom: BENEVOLO, L. (1994): A város Európa történelmében. Atlantisz Kiadó, Budapest MUMFORD, L (1985). A város a történelemben. Gondolat Kiadó, Budapest ELIADE, M. (1987): A szent és a profán. Európa Kiadó, Budapest VIDOR F. (szerk. 1979): Urbanisztika. Gondolat Kiadó, Budapest HAMVAS B. (1987): Sciencia Sacra, Győr HAJNAL K. (2006): A fenntartható fejlődés elméleti kérdései és településfejlesztésben. PhD kézirat, Pécs, 9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

alkalmazása

a

1. A kurzus neve: Területi tervezés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3

4. Felvétel feltétele(i):-

5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pap Norbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy során általános és speciális tervezésmódszertani ismereteket sajátítanak el a hallgatók. Megismerik a hazai, az európai uniós tervezés elveit, dokumentum típusait, készítésük módszertanát, normarendszerét. Konkrét dokumentumokat dolgoznak fel, és a lehetőségek függvényében betekintést nyernek az aktuális tervezési folyamatokba. Bevezetés a tervezési tevékenységbe Tervezési térkategóriák Európában Tervezési módszertan Rendezési és fejlesztési típusú tervezés Tervtípusok I. Nemzeti szintű tervezés Tervtípusok II. Regionális és megyei szintű tervezés Tervtípusok III. Kistérségi szintű tervezés Tervtípusok IV. Települési szintű tervezés Esettanulmányok Államhatáron átnyúló tervek készítése 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk.. 2002): A területi tervezés gyakorlati kérdései. PTE IGYFK TTKK, Szekszárd, oktatási segédlet PAP N. – TÓTH J. (szerk. 2006): Terület- és településfejlesztés II. Alexandra Kiadó, Pécs PAP N. (szerk. 2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai Magyarországon. Lomart Kiadó, Pécs Ajánlott irodalom: PAP N. (szerk. 2007): Területfejlesztés a gyakorlatban. Lomart Kiadó, Pécs

9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat

1. A kurzus neve: A területfejlesztés ágazati aspektusai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Trócsányi András, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A földrajzi vizsgálatok és a földrajzi tér ágazati aspektusáról A területfejlesztést meghatározó gazdasági tényezők: globális gazdasági környezet, nemzetközi tőkemozgások, innovációk. Az iparfejlesztés ágazati problémái: telephelyválasztás, ipari szerkezetváltás, területi folyamatok. A klaszterek szerepe a modern ipari térségek fejlődésében. Az agrárgazdaság az európai és a globális gazdasági térben. Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolata. A tercier gazdasági ágak területi kérdései. Pénzügyi szolgáltatások, global sourcing. A turizmus ágazati sajátosságai, szerepe a területi fejlődésben. Turizmus-alapú területfejlesztési stratégiák. Az infrastruktúra és a területi fejlődés kapcsolata. A közlekedési infrastruktúra-fejlesztések regionális fejlődésre gyakorolt hatásai, annak ágazati specialitásai. 8. Kötelező irodalom: LENGYEL I. – NECHNITZER J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 391 p. BARTA GY. (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 272 p. ERDŐSI F. (2004): Európa közlekedése és a regionális fejlődés. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 640 p. Ajánlott irodalom: RECHNITZER J. – CROSZ A. (2005): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr. 303 p. PAP N. (2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Lomart Kiadó, Pécs. 186 p. ABONYINÉ PALOTÁS J. (2003): Infrastruktúra. Dialóg Campus, Budapest, Pécs, 174 p. KOVÁCS T. (2003) Vidékfejlesztési politika. Dialóg Campus, Budapest, Pécs, 284 p.

9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Európán kívüli regionális politikák 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Tóth József, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Szempontok az európai és az Európán kívüli térség regionális politikájának vizsgálatához Kína regionális politikája India regionális politikája Japán és „holdudvara” Délkelet-Ázsia Nyugat-Ázsia A NAFTA-térség Dél-Amerika Az Euro-Mediterrán partnerség (Észak-Afrika és a Közel-Kelet) Afrika Ausztrália Szintézis 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk.2005): Ázsia politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs PROBÁLD F.– OORVÁTH G. (szerk. 1998): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, Budapest PROBÁLD F. (szerk. 1998): Afrika és a Közel-Kelet földrajza, ELTE, Budapest Ajánlott irodalom: 9. Az értékelés módja: Írásbeli kollokvium

1. A kurzus neve: Terület- és településfejlesztés a gyakorlatban 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Merza Péter, óraadó 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy célja, hogy bemutassa a területfejlesztés hazai gyakorlatát, különös tekintettel a területfejlesztési politika aktuális célrendszerét, illetve az ehhez kapcsolt eszközöket, egészen az operatív programok célkitűzéseiig és a támogatható tevékenységek köréig. Feladata továbbá, hogy áttekintést adjon a forráslehívás és felhasználás hazai gyakorlatáról is, beleértve a kapcsolódó szakinformatikai alkalmazások ismertetését. Az Európai Unió területfejlesztési támogatásai, regionális politika - bevezető A 2007-2013 közötti kohéziós politikai bemutatása (célkitűzések, rendelkezésre álló források) Az Előcsatlakozási Alapok felhasználásának eredményei-tapasztalatai Magyarországon (Phare, ISPA, SAPARD) Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei és tapasztalatai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv – lehetőségek, kötelezettségek, fejlesztési irányok (az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció) Az ÚMFT operatív programjai Az operatív programokban elérhető források lehívásának és felhasználásának gyakorlata, a pályázatírás, és az elnyert támogatások felhasználása. Projekttervezés és projektfinanszírozás informatikai háttere, támogatása. A térinformatikai és egyéb alkalmazások szerepe a tervezési és döntéselőkészítési mechanizmusokban. Gazdaságfejlesztés az ÚMFT keretében – a pólusvárosok kiemelt támogatási rendszere Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010: uniós fejlesztések, félpiaci és privát beruházások Pécs és térsége komplex felzárkóztatása érdekében 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk. 2007): Területfejlesztés a gyakorlatban. Lomart Kiadó, Pécs, 193 p. ACZÉL G.-KÁDÁR K. (2004): Európaizálás és regionalizálás Magyarországon, TÖOSZ HORVÁTH GY. (2003): Az Európai Unió regionális politikája, Dialóg-Campus, Pécs-Budapest PÁLNÉ DR. KOVÁCS I. (2001): Regionális politika és közigazgatás (2. javított kiadás). DialógCampus, Pécs-Budapest VIGVÁRI A. (2006): decentralizáció, transzparencia, elszámoltathatóság, Magyar Közigazgatási Intézet (IDEA Program), Budapest Ajánlott irodalom: G. FEKETE É. (szerk.): Innovációk a kistérségi fejlesztésben, MTA RRK, Miskolc Új Magyarország Fejlesztési Terv Országos Területfejlesztési Koncepció 2005 BAKOS I. (2004): Regionális alapok és programok az Európai Unióban, Két Könyvész, Miskolc HORVÁTH GY. (2001): Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris, Budapest 1996. évi XXI. törvény és módosításai 9. Az értékelés módja: Gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Államháztartási ismeretek 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. László Mária, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az államháztartás fogalma, alrendszerei. Allokációs politika jelentősége és az allokációs mechanizmusok feladatai, sajátosságai. A kollektív javak és a közjavak – ezek kapcsolata a területi szintek kérdéseivel és a közigazgatás szerveződésével. A potyautas problémák, az externáliák és az erőforrások allokációja. A politikai folyamatok és a politika szerepe a kollektív javakkal kapcsolatos döntésekben. Gazdaságpolitika és az államháztartás. Az államháztartás működésének alapelvei, sajátosságai, jogi és intézményi keretei. Az államháztartás törvényi szabályozása és az államháztartás szervezetei. Információs rendszer az államháztartással kapcsolatos döntésekben 8. Kötelező irodalom: LÁSZLÓ M. (2007): Önkormányzatok gazdálkodása. Alexandra Kiadó, Pécs VÍGVÁRI T. (2002): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek. KJK Kerszöv, Budapest Ajánlott irodalom: LÁSZLÓ M. – SIRISI G. (2006): Az önkormányzatok gazdálkodása és a településfejlsztés. – IN: PAP N. (szerk) Terület- és településfejlesztés Tolna megyében. Babits Kiadó, Szekszárd 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: Humánerőforrás-fejlesztés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Tésits Róbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A képzés alapvető célja, hogy a hallgatók megértsék a területfejlesztésen belül az emberi erőforrások és azok fejlesztésének jelentőségét. A humán erőforrások a tartós növekedés meghatározó tényezőjét jelentik. Ahhoz, hogy a gazdasági fejlődést ne akadályozza a tudás, a szakképzettség, a készségek hiánya, versenyképes munkaerőre van szükség. Ezért is kiemelt fontosságú a tudásalapú társadalom kihívásainak, az oktatás és képzés jellegzetességeinek, továbbá az oktatás, a munkaerőpiac és a gazdaság kapcsolatrendszerének megismerése. A munkaerő egészségi állapota kulcseleme a versenyképességnek, hiszen annak kedvezőtlen alakulása rontja a munkaerő alkalmazhatóságát, inaktivitáshoz, illetve az aktív időszak rövidüléséhez vezethet. Kiemelt szerepet szánunk még a társadalmi beilleszkedés elősegítésének, mivel a munkaerőpiaci részvétel, az oktatási-képzési lehetőségekhez, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása (ezek regionális eltéréseinek ismerete) a szegénység és kirekesztődés leküzdésén keresztül fontos eleme a területfejlesztésnek. A humánerőforrás-fejlesztés jelentősége a területfejlesztésben Munkaerőpiaci folyamatok Magyarországon A munkaerő kereslet és –kínálat alakulása A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere A munkavállalói korú népesség összetétele A munkaerő egészségi állapota és az ellátás területi különbségei A munkaerőpiac szempontjából speciális helyzetű csoportok A munkaerőpiac regionális egyenlőtlenségei Humánerőforrás, humántőke és a képzés, oktatás összefüggései Képzettség, iskolázottság Közoktatás és térbeli szerkezetének sajátosságai Szakképzés és felnőttképzés sajátosságai, kapcsolatuk a munkaerőpiaccal Felsőoktatás Oktatás és gazdaság A humánerőforrás-fejlesztés és oktatásfejlesztés kapcsolata 8. Kötelező irodalom: M. CSÁSZÁR ZS . (2004): Magyarország oktatásföldrajza. Pro Pannonia Kiadó, Pécs 189 p. Ajánlott irodalom: ÁBRAHÁM Á-KERTESI G. (1996): A munkanélküliség regionális egyenlőtlenségei. Közgazdasági Szemle, 43. Budapest, pp. 653-681. GALASI P. - L AGY GY. (1994): A munkanélküliség gazdaságtana. Aula Kiadó Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest TÉSITS R. – SÓTH J. – T ONYÓ J. (2006): Atypical Forms of Employment Expansion – Experience of the Visegrád Countries. DSES–BCLC. Pécs, 256 p. BALÁZS É. (2001): A közoktatás tervezés rendszere, a területi és a helyi tervezés. Önkormányzat és Közoktatás 2000. – Szekszárd 2001. november 19–20. www. oki. hu BERTRAND, O. (1993): Az emberi erőforrások tervezése. Módszerek, tapasztalatok, gyakorlat. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat, valamint esszék, tanulmányok készítése egy adott témáról.

1. A kurzus neve: Településtervezés- és rendezés 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Gömöry János, főiskolai docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tervezés és rendezés általános kérdései Az Új Athéni Karta, a tervezés általános elvei, fenntartható fejlődés. A tervezéshez kötődő vizsgálatok Értékvédelem a tervezésben. A területrendezési tervektől a településrendezési tervekig. A településszerkezeti terv A területfelhasználási egységek, a szabályozási terv. A helyi építési szabályrendelet, sajátos jogintézmények. A településrendezés és tervezés informatikai eszköztára. Az önkormányzatoknál használt leggyakoribb térinformatikai nyilvántartó rendszerek 8. Kötelező irodalom: TÓTH Z. (1999): Településrendezés, településtervezés In: Építésztervezõk aktuális kézikönyve, Verlag Dashöfer, Budapest TÓTH Z. (2001): Építészet – városépítészet. Hagyományok és modernizáció. Ponte Press Ajánlott irodalom: VIDOR F. (szerk. 1979): Urbanisztika Gondolat, Budapest OUDIN, B. (1980): A város védelmében Corvina, Budapest 9. Az értékelés módja: Gyakorlati jegy

1. A kurzus neve: Rurális térségek fejlesztése 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Majdánné dr. Mohos Mária, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A rurális terek jellegzetességei és területfejlesztési lehetőségei, problémái Bevezetés. A rurális tér fogalma A rurális terek Európában Az Agenda 2000 program Rurális terek Magyarországon A rurális terek társadalma Települések a rurális térben Gazdálkodás a rurális térben A fenntartható fejlődés fogalma, értelmezése, Agenda 21, CAP, Cork -i Nyilatkozat, Nemzeti Agrárprogram. A fenntartható fejlődés elméleti alapjai, rendezőelvei A fenntartható település- és területfejlesztés kérdései a rurális terekben Alternatív technológiák a rurális terekben Az ökológiai gazdálkodás elméleti alapjai és helyzete a világban, hazánkban Az ökofalvak helye a rurális terekben A helyi gazdaság, közösségi gazdálkodás 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk. 2006): A területfejlesztés földrajzi alapjai. A terület- és településfejlesztés oktatása 2., Lomart Kiadó, Pécs CSATÁRI B. – AIMÁR J. (szerk. 2002): Területfejlesztés, rendszerváltás és az Alföld. MTA, Budapest DÖVÉNYI Z. – VAJDÚ Z. (szerk. 2002): A magyarországi Duna-völgy területfejlesztési kérdései III. MTA, Budapest ENYEDI GY. (2000): A területfejlesztés tudományos megalapozása. IN: HORVÁTH GY. – RÁLNÉ KOVÁCS I. (szerk.): Területfejlesztés és közigazgatásszervezés. MTA , Budapest HAJNAL K. (2006): A fenntartható fejlődés elméleti kérdései és alkalmazása a településfejlesztésben PhD kézirat, Pécs, Magyarország Fenntartható Nemzeti Stratégiája 2007 Ajánlott irodalom: SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI I. (2005): A fenntartható fejlődés stratégiai elemei a rurális térségekben. Tér- és Társadalom XIX. évf. 2005. 3-4. 111-137. 9. Az értékelés módja: gyakorlati jegy – szabadon választott rurális téregység területfejlesztési javaslatainak elkészítése

1. A kurzus neve: Projektszeminárium 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Reményi Péter, egyetemi tanársegéd 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy feladata, hogy évről évre némileg változó tartalommal egy-két gyakorlati feladat megoldásával mélyítse el a hallgatók terület- és településfejlesztéshez kapcsolódó gyakorlati ismereteit. A projektszerű gondolkodás alapjai. A projekttervezés lépései. Pénzügyi tervezés, költségvetés. A projektek végrehajtásának gyakorlati kérdései. Területfejlesztési projektek a gyakorlatban: esettanulmányok. 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk. 2007): Területfejlesztés a gyakorlatban. Lomart Kiadó, Pécs, 193 p. GÖRÖG M. (2001): Általános projektmenedzsment, Aula Kiadó, Budapest, 196 p. Ajánlott irodalom: PAP N. (szerk. 2002): A területi tervezés gyakorlati kérdései. PTE IGYFK TTKK, Szekszárd, oktatási segédlet GAÁL Z. (2002): Segédlet a projekt menedzsmenthez. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém,

9. Az értékelés módja: Gyakorlati jegy

TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTŐ SZAKIRÁNY KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ KURZUSOK 1. A kurzus neve: A terület- és településfejlesztés földrajzi alapjai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Hajdú Zoltán, m.á. egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy oktatása felöleli a földrajztudomány terület- és településfejlesztés területén megjelenő összefüggéseinek a bemutatását, a nemzetközi és magyar gyakorlat és a földrajztudomány változó kölcsönkapcsolatainak a rendszerét. A földrajzi tér jellemzői A terület- és településfejlesztés története A földrajzi nihilizmus, a földrajzi determinizmus és a földrajzi posszibilizmus A lokalitás és a globalitás kérdéséről A környezeti változások hatása a társadalomra Magyarországon Az emberiség nagy környezet-átalakító törekvései Nagytérségek az európai területfejlesztési dokumentumokban A területfejlesztés területi keretei Magyarországon Az infrastruktúra fejlesztésének néhány kérdése Térkapcsolatok és határtérségek 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk. 2007): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Lomart Kiadó, Pécs Ajánlott irodalom: HORVÁTH GY. (1998): Európai regionális politika. Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs PERCZEL GY. (szerk. 2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Második, átdolgozott kiadás, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest HAJDÚ Z. (2005): Magyarország közigazgatási földrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 9. Az értékelés módja: Szóbeli vizsga

1. A kurzus neve: Közigazgatásföldrajz 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Hajdú Zoltán, m.á. egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy oktatása felöleli a földrajztudomány és a közigazgatás, különös tekintettel a területszervezés kérdéseire, közötti kapcsolatok történetileg változó elemzését, a magyar közigazgatási területbeosztás történeti változásainak értelmezést, a mai területbeosztás kritikai elemzését, a reformviták értelmezését. A közigazgatás földrajz fogalma, kialakulása A közigazgatási térszervezés hosszú távú folyamatai Közigazgatási térszervezési modellek és reálfolyamatok A magyar közigazgatási tér történeti változásai Közigazgatási területi reformtervek és koncepciók 8. Kötelező irodalom: HAJDÚ Z. (2005): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Ajánlott irodalom: PÁLNÉ KOVÁCS I. (1999): Regionális politika és közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs CSIZMADIA A. – I EÉR J. (1966): Történelmünk a jogalkotás tükrében: sarkalatos honi törvényeinkről: 1001-1949. Gondolat Kiadó, Budapest CSIZMADIA A. (1990): Magyar közigazgatástörténet. Államigazgatási Főiskola, Budapest 9. Az értékelés módja: Szóbeli vizsga

1. A kurzus neve: Magyarország településrendszere 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Dövényi Zoltán, egyetemi tanár 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az előadás elsődlegesen Magyarország mai területére koncentrál, számos aspektusból azonban kitekint a Kárpát-medence egészére. Pillantás a múltra: a településrendszer kialakulásának történeti folyamatai és fázisai A településrendszer formálódásának feltételei az államszocializmus időszakában A településrendszert alakító körülmények 1990 után A településrendszer mai képe Településszerkezeti sajátosságok (a települések száma, sűrűsége, nagyságrendi tagolódása) Magyarország városai Városállomány. városodottság Városaink hierarchikus rendje Vonzáskörzetek Várostípusok Magyarország falvai Tanyarendszer Településhálózati egységek (agglomerációk, agglomerálódó térségek, településegyüttesek) Pillantás a jövőre: a településrendszer átalakulásának várható tendenciái Néhány sajátos probléma területi politika és településrendszer várossá nyilvánítás és településrendszer migráció és településrendszer 8. Kötelező irodalom: TÓTH J. (1996): Településrendszer – In: PERCZEL GY. (szerk): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 537–584 DÖVÉNYI Z. (2003): Településrendszer – In: PERCZEL GY. (szerk): Magyarország társadalmigazdasági földrajza. Második, átdolgozott kiadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 521–563 Ajánlott irodalom: BELUSZKY P. (2003): Magyarország településföldrajza. Általános rész. 2. kiadás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs DÖVÉNYI Z. (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest (in print). 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Környezeti és természeti veszélyforrások 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 3


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Varga Gábor, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Környezeti veszélyek és környezetbiztonság Kockázat elemzés és -kezelés Katasztrófavédelem Geológiai, tektonikai veszélyek Lejtős tömegmozgások Légköri veszélyforrások Hidrológiai veszélyek: árvizek és aszályok Biológiai veszélyforrások: invazív fajok, epidemológia A települési környezet veszélyforrásai Technológiai veszélyek (közlekedés és ipar) Technológiai veszélyek (atomipar) Esettanulmányok 8. Kötelező irodalom: SMITH, K. (2004): Environmental hazards. Routledge, London NEMES , CS. (ed. 1994): Natural Disasters in Hungary. Hungarian Commission on Sustainable Development, Budapest, 48 p. Ajánlott irodalom: SOMLYÓDI L. (szerk.) A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA, Budapest SLAYMAKER, O. (ed. 1996): Geomorphic Hazards. Wiley & Sons, Chichester, 218 p. 9. Az értékelés módja: írásbeli vagy szóbeli vizsgajegy

SZAKMAI GYAKORLAT 1. A kurzus neve: Szakmai gyakorlat 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): összesen 4 hét 3. Kreditértéke: 8


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Tésits Róbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az előzetesen megszerzett ismeretekre épülő, azokat elmélyítő, a szakmai törzsanyaghoz és a szakirányokhoz kapcsolódó tanulmányi munkák során a hallgatók a tanulmányozni kívánt jelenséget a vonatkozó jelenség kifejlődési, vagy előfordulási helyén vizsgálják. Azon túl, hogy megfigyelik a jelenség helyszínén az oktató által bemutatott eljárásokat, vizsgálati módszereket, a felmérés, kérdőívezés, feltárás, illetve anyagvizsgálat jellegű gyakorlaton – oktatói irányítás mellett – a hallgatók saját maguk végzik a vizsgálatokat. A szakmai gyakorlatok célja, hogy hozzájáruljanak olyan geográfusok képzéséhez, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek megértésére, ezek alapján eredeti szakmai gondolatok kifejlesztésére és alkalmazására (beleértve a kutatást is), az eredmények bemutatására, szakértők és alkalmazók felé történő kommunikálására, emellett biztos és magas szintű szakmai tudásuk képessé teszi őket az ismeretek integrálására, komplex földrajzi szituációk kezelésére, eredményes kutatási munka végzésére. Ennek révén eredeti látás- és gondolkodásmóddal rendelkeznek a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában. A 4 hetes szakmai gyakorlat 2 hét szakmai törzsanyaghoz és 2 hét szakirányokhoz kapcsolódó gyakorlatként valósítjuk meg. 1 hetes természetföldrajzi-földtudományi gyakorlat Cél: az alapozó M modulnak megfelelően a geográfus szakemberek megfelelő természetföldrajziföldtudományi terepi szemléletének szélesítése, szakmai gyakorlati feladatokkal Feltétel: a feltárások megközelíthetősége tömegközlekedési eszközökkel (vonat, autóbusz) Terep: 1. nap: Boda, permi törmelékes üledékes kőzetek (Bodai Aleurolit, Kővágószőlősi Homokkő Bakonyai Tagozat), tavi, folyóvízi üledékszerkezetek, szerkezetföldtani hatások; a nagy aktivitású radioaktív hulladékelhelyezés kérdésköre. 2. nap: Jakab-hegy, Babás-szerkövek, védett geológiai érték, tanösvény. Perm-triász törmelékes üledékszerkezetek, árapályövi síkság üledékföldtani bélyegei (Jakabhegyi Homokkő), szerkezetföldtani hatások (antiklinális szerkezet), Pécsi-medence szerkezetfejlődése. 3. nap: Bükkösd-Hetvehely, középső-triász karbonátos rámpafáciesek, miocén transzgressziós sziklásparti fáciesek; őslénytani megfigyelések (krinoideák, ammoniteszek, kagylók, brachiopodák, balanuszok, cápafogak, stb.). A bükkösdi kőfejtőben feltárt paleokarszt és szerkezeti elemek tanulmányozása. 4. nap: Pécs-Vasas - Komló: Mecseki Kőszén Formáció, üledékföldtani és szerkezetföldtani megfigyelések; miocén üledékföldtani (Budafai Homokkő) és magmás kőzettani (Komlói Andezit) megfigyelések.

5. nap: Danitz-Hird, miocén tengerparti klasztos képződmények üledékföldtani bélyegei, őslénytani megfigyelések (pannon puhatestűek, áthalmozott miocén gerincesek); a Mecsekalja-vonal menti neogén szerkezetalakulás nyomai. 1 hetes társadalomföldrajzi gyakorlat A szakmai gyakorlat támaszkodik azokra az alapismeretekre, amelyeket a hallgatók a képzés első ciklusában szereztek, és a második ciklus elején szintetizálásra kerültek. A szakmai gyakorlat célja így, hogy egy konkrét társadalomföldrajzi empirikus kutatásba bekapcsolódva mélyítse el a hallgatók ismeretanyagát. Az egy hetes időtartam során a hallgatók különböző kutatáshoz kapcsolódó feladatokat oldanak meg: kérdőívszerkesztés, adatfelvételezés, adatfeldolgozás hagyományos és térinformatikai módszerekkel, adatelemzés, tematikus térképek készítése, analízis, eredmények prezentációja. A szakmai gyakorlat során nagy súlyt fektetünk a csapatmunkára, az ehhez kapcsolódó kompetenciák kialakítására. Tapasztalataink szerint a szakmai gyakorlat igen fontos eszköz a tehetséges hallgatók kiválasztásában, ezáltal a tudományos utánpótlás nevelésében. A szakmai gyakorlat konkrét témája évről évre változik, de elsősorban a népesség- és településföldrajz, a szociálgeográfia tágabb témaköréhez kapcsolódik. Előzetes elképzeléseink az első néhány tanévre vonatkozóan: • Pécs dinamikus funkcionális településmorfológiai vizsgálatai • Az EKF projekt városszerkezeti hatásai • Barna mezős területhasznosítás jellemzői a városban • A városi lakosság egyes rétegeinek eltérő térhasználati típusai • A kulturális gazdaság térformáló hatásai • A szuburbanizáció vizsgálata Pécs környéki településeken • A slumosdás jelensége Pécs városperemi kerületeiben • Pécs környéki település(ek) komplex szociálgeográfiai felmérése • Kereskedelemfejlesztés és rehabilitáció/szuburbanizáció 2 hetes szakmai szakirányú gyakorlat Geomorfológia szakirány A szakmai gyakorlat célja, hogy az elméletben elsajátított felszínfejlődés és a hozzá kapcsolódó problémák, illetve a felszínformák, valamint kutatási módszerek és programok gyakorlati szempontú megközelítését is lássa a hallgató. A szakmai gyakorlat helyszínei Pécs közeli terepi területek és feltárások, illetve olyan intézmények, amelyeket geomorfológiai jellegű problémák érintenek, mint például önkormányzatok, geológiai szolgálat, környezetvédelmi hatóságok, stb. A gyakorlat első hetében intézményekben szereznek tapasztalatokat a hallgatók, bekapcsolódva az aktuális problémák megoldásába. Erről szemináriumi dolgozat (projektjelentés) formájában számolnak be. A gyakorlat második hetében Pécs közeli, könnyen elérhető és tanulmányozható feltárásokat vizsgálnak a szakirány, vezető oktatóinak segítségével. A terepi munka helyszínei a következők: Pécs – épített térszín morfológiai problémái, antropogén geomorfológia Hird, Martonfa – völgyfejlődés és morfometria, hegységelőtéri morfológiai formák Nyugati-Mecsek – a tektonika és a felszínformák kapcsolata, terasz- és hordalékkúp képződés Nyugati-Mecsek – karsztos térszínek felszínalakulása, ivóvízbázisok védelme, középhegységi felszínek formálódása Béda-Karapancsa – ártéri formák, fokgazdálkodás és árvízvédelem kérdései A terepi megfigyeléseket jegyzőkönyv formájában és egy-egy konkrét problémát esettanulmány formájában kérjük számon. Táj- és környezetkutatás szakirány Cél: A terepgyakorlat távlati célja hozzájárulás a környezeti tudatformáláshoz, terepi tevékenységek segítségével az elméleti ismeretek megerősítése, a problémák felismerésének és a környezet komplex szemléletének kialakítása. A terepen olyan átfogó, ökológiai szemlélet alakítható

ki, amely fejleszti a hallgatók értékelő, döntéshozó és válságkezelő készségét. Helyszínek: a szakirány oktatásában résztvevő tanszékek kutatási területei; a közeljövőben ezek a következők: 1. A Duna-ártér Mohács-déli országhatár közötti szakasza 2. A Mecsek déli lejtőjének rehabilitációs területei 3. A Pécsi-víz vízgyűjtő területe 4. A Dráva-sík egyes mintaterületei Kis csoportokban elvégzendő feladatok: 1. hét: 1. távérzékeléses adatbázisok terepi ellenőrzése, helyesbítése 2. tájökológiai térképezés 3. tájértékelést megalapozó mérési módszerek alkalmazása 2. hét: 4. környezeti ártalmak felderítése, mérése 5. a környezeti elemek (talaj, levegő, növényzet) állapotának felmérése 6. összefoglaló értékelés a vizsgált tájról A teljesítés követelménye: terepgyakorlati jegyzőkönyv (megfigyelések, mérési eredmények, osztályozott űrfelvételek, tájértékelő térképek) Terület- és településfejlsztési szakirány A hallgatók a kéthetes időszakban oktatói vezetés, felügyelet alatt dolgoznak, részben gyakorlati jellegű ismereteket sajátítanak el, részben pedig olyan feladatokat kapnak, melynek során a csoportos munkavégzést gyakorolhatják. Az első négy napon a terület- és településfejlesztés intézményrendszerében végeznek látogatásokat, ahol a vezetői feladatkörök oldaláról ismerik meg azok működését. A ötödik napon a második héten végrehajtandó feladatokat kapják meg, illetve felkészülnek annak végrehajtására. A feladatokat team-munkában hajtják végre. A kisebb csoportok különböző kutatási jellegű feladatokat kapnak, melyek Pécs városával, a pécsi kistérséggel és a régió fejlesztési problémáival kapcsolatosak, és amelyeket terepen kell végrehajtani. A feladatok végrehajtását azok prezentációja kapcsán a terepgyakorlat végén közösen értékelik, az utolsó napon. Az elvárt eredmények: a mesterképzés célkitűzéseivel összhangban ismerjék meg az intézményrendszer hatékony működtetésének eszközeit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, gyakorolják a feladatmegosztást a team-munka keretein belül, a prezentációs képesség javuljon és a feladatértékelés módszerébe is betekintést nyerjenek. Turizmusföldrajzi szakirány A terepgyakorlat célja: A turisztikai terméktípusokhoz kapcsolódó helyszínek bemutatása, melyeken keresztül a hallgatók a terméktípusok jellemzőit, területi megoszlását, és keresleti és kínálati hátterét is megismerhetik. A terepgyakorlat célterülete a Dél-Dunántúli Régió. 1. hét: Tematikus terméktípusok Borturizmus: Villány-Siklósi borút, Pécs-Mecseki borút kínálatának sajátosságai, gasztronómia. Egészségturizmus: Harkányi Gyógyfürdő, Barcsi Gyógyfürdő Vidéki turizmus helyszínei: Kelet-baranyai falusi vendéglátók Ökoturizmus: Duna-Dráva Nemzeti Park bemutatóhelyei Tematikus parktípusok: Mecsextrém Park, Pécs Örökség-, városi turizmus: Pécs

2. hét: Az első hét ismereti alapján konkrét felmérések elvégzése, terepi munka: 1. Kínálati vonzerők felmérése, a helyi lakosság, önkormányzatok szerepe a turisztikai kínálat megteremtésében. Ennek megfelelően a hallgatók települési szintű felméréseket végeznek, aminek köszönhetően a kínálatok regionális térségi összekapcsolódását vizsgálják. A terepgyakorlat alapvető célja a térségi turizmus lehetőségeinek és felmérésének elsajátítása: vonzerőleltár készítése, helyi lakossági-, vállalkozói-, önkormányzati kérdőívezés, lehetséges menedzsment szervezetek felmérése. 2. Kereslet felmérés: 2.1. Turista megkérdezések: motiváció vizsgálat, a szolgáltatások minősítése, imázs vizsgálat. 2.2. Utazási szokások (helyi lakosság mintáján), fókuszcsoportos felmérések.

8. Az értékelés módja: gyakorlati jegy

SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

1. A kurzus neve: A Szovjetunió utódállamai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Rudl József, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A Szovjetunió felbomlása és következményei Oroszország természeti adottságai Oroszország népei, új köztársaságai Oroszország nyersanyagai, ipara Oroszország mezőgazdasága. Gazdasági körzetek: az európai területek körzetei Az Ural és Szibéria gazdasági körzetei Balti Köztársaságok Ukrajna társadalma és gazdasága Beloruszia és Moldávia Grúzia szerepe a Kaukázuson túli Köztársaságok közt Azerbajdzsán és Örményország Közép-Ázsia országai (Türkménia, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Kirkízia) Kazahsztán 8. Kötelező irodalom: RUDL J. (2007): A Szovjetunió utódállamainak földrajza. Dialog Campus Kiadó, Budapest - Pécs, (megjelenés alatt) KRAJKÓ GY. – AUDL J. – DZÓNOKYNÉ A. G. (2001): A Szovjetunió utódállamai. JATE Press Szeged, 289. o. Ajánlott irodalom: SZÉKELY A. (1978): Szovjetunió I. Gondolat Kiadó, Budapest ANTAL Z. (1980): Szovjetunió II. Gondolat Kiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: A munkaerőpiac földrajza 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Tésits Róbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a munkaerőpiaci kereslet, kínálat és egyensúly fontosabb fogalmait, valamint olyan modelleket amelyek a munkanélküliség tartós fennmaradását magyarázhatják. Tárgyalja a munkanélküliség empírikus vizsgálatának fontosabb problémáit. A munkanélküliség országos helyzetét kifejező mutatók mögött jelentős területi különbségek is meghúzódnak, azaz a probléma nem egyformán sújtja az egyes térségeket. A területi különbségek okainak vizsgálata a kurzus fontos célkitűzése. Munkaerőpiaci egyensúly: kereslet és kínálat A munkanélküliség empírikus vizsgálata Foglalkoztatottság és munkanélküliség strukturális különbségei Az atipikus foglalkoztatási formák A munkanélküliség területi különbségei: a Dél-Dunántúli munkanélküliség jellegzetességei A nyugat-dunántúli munkanélküliség jellegzetességei A közép-dunántúli munkanélküliség jellegzetességei Az észak-alföldi munkanélküliség jellegzetességei A dél-alföldi munkanélküliség jellegzetességei Az észak-magyarországi munkanélküliség jellegzetességei A közép-magyarországi munkanélküliség jellegzetességei A rurális térségek foglalkoztatási lehetőségei 8. Kötelező irodalom: GALASI P. - NAGY GY. (1994): A munkanélküliség gazdaságtana. Aula Kiadó Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest Ajánlott irodalom: ÁBRAHÁM Á. - KERTESI G. (1996): A munkanélküliség regionális egyenlőtlenségei. In.: Közgazdasági Szemle, 43. 1996. Budapest, pp. 653-681. Falukonferencia-kötetek, MTA RKK, Pécs, 1995-2006 9. Az értékelés módja: Zárthelyi dolgozatok, valamint esszék, tanulmányok készítése egy adott témáról.

1. A kurzus neve: Alkalmazott geomorfológia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Az alkalmazott és az antropogén geomorfológia tárgya, feladatai A társadalmi tevékenységek domborzatalakításának története A geomorfológia hozzájárulása az erőforráskutatáshoz A mezőgazdaság domborzatalakító hatása A felgyorsult talajerózió folyamatai Az urbanizációs folyamat domborzatformáló hatása A bányászat felszínalakítása A bányaterületek rehabilitációja A közlekedési pályák geomorfológiai problémái A turizmus és a rekreációs tevékenységek (sport) geomorfológiai problémái A folyószabályozás és -duzzasztás problémái A folyók és árterek rehabilitációja Társadalmi hatások a tengerpartok fejlődésére A globális éghajlatváltozás geomorfológiai vonatkozásai Földtudományi értékek védelme 8. Kötelező irodalom: SZABÓ J. – AÁVID L. (2006): Antropogén geomorfológia. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. LÓCZY D. (szerk. 2007): Geomorfológia II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 440 p. Ajánlott irodalom: GOUDIE, A.S. (2005): Human Impact on the Natural Environment. MIT Press, Cambridge MA, 448 p. 9. Az értékelés módja: kollokvium

1. A kurzus neve: A jég környezeti szerepe 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A jég fizikai tulajdonságai A jég kémiai tulajdonságai A firnesedés folyamata A gleccserek típusai A gleccserek mozgása A glaciális erózió formái, a magashegységek társadalmi-gazdasági jelentősége A glaciális akkumuláció formái Az olvadékvizek felszínformálása és környezeti jelentősége A gleccserek mint klímaindikátorok A sarkvidéki jégtakarük és környezeti problémáik A tengeri jég A földi jég szerepe az éghajlat jellegének kialakításában illetve módosításában. Lavinák fajtái Az Északi- és Déli-sark, valamint a Mount Everest meghódítása 8. Kötelező irodalom: LÓCZY D. (2005): A jég és az olvadékvizek felszínformálása. IN: LÓCZY D. – CERESS M.: Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 131– 186. Ajánlott irodalom: KNIGHT, P.G. (1999): Glaciers. Stanley Thornes, London, 272 p. 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat

1. A kurzus neve: Geoinformatikai szaknyelv 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Nagyváradi László, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A geoinformatika fogalomrendszerének ismerete, mely tartalmazza a basic nyelvi ismereteket és a térinformatikai szoftverek parancsszó szótárát. Térinformatikai alapfogalmak megismerése Basic nyelvi ismeretek Word parancsszavak Excel parancsszavak Az egyes térinformatikai szoftverek parancsszavainak megismerése Az IDRISI parancsszavak A Cartalynx paracsszavak Arcview parancsszavak Surfer parancsszavak Digiterra parancsszavak Angol fordítási gyakorlatok 8. Kötelező irodalom: KERTÉSZ Á: Bevezetés a térinformatikába. – NCGIA Core Curriculum (Szerk. Márkus B.) BME Általános Geodéziai Tanszék, Budapest CZIMBER K. (2001): Geoinformatika – elektronikus jegyzet DETREKŐI-SZABÓ (2002): Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Ajánlott irodalom: NAGYVÁRADI L. (2006): Geoinformatikai fogalomtár (Kézirat) 9. Az értékelés módja: Írásbeli kollokvium

1. A kurzus neve: Afrika országai 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Rudl József, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Afrika helyzete, természeti földrajzi adottságai Afrika felfedezése Az afrikai gyarmatok felszabadulása, a gazdasági átalakulás nehézségei Népesedési problémák Afrikában. Az éhezés kérdése Az Atlasz országai Líbia és Egyiptom A Száhel-övezet országai A Guineai-öböl menti országok társadalma és gazdasága Nigéria Közép-Afrika országai Kelet-Afrika társadalmi és gazdasági nehézségei Zaire Dél-Afrika országai Dél-afrikai Köztársaság 8. Kötelező irodalom: PROBÁLD F. (szerk. 1996): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: SZEGEDI N. (szerk. 1990): A világ országai. Kossuth Kiadó, Budapest 9. Az értékelés módja: Kollokvium

1. A kurzus neve: Angol nyelvű szakfordítás 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 0+2 3. Kreditértéke: 2

4. Felvétel feltétele(i): középfokú angol nyelvtudás

5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Lóczy Dénes, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Szakszövegek fordítása a következő témakörökben: Folyóvízi erózió Árvizek, cunami Sivatagok Földcsuszamlások, vulkánkitörések, földrengések Természetvédelem, nemzeti parkok, világörökség Levegő- és vízszennyezés Talajvédelem A városi környezet Energiaforrások Éghajlatváltozás Fenntartható fejlődés Környezeti katasztrófák Tengerpartok, óceánok földrajza Országleírás 8. Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: KÁZMÉR M.: Angol-magyar geológiai szótár. Eötvös Kiadó, Budapest, 420 p. SEBE K. (szerk. 2004): Angol-magyar geomorfológiai szótár. Pécs-Szombathely, 236 p. 9. Az értékelés módja: zárthelyi dolgozat (szakszöveg fordítása angolról magyarra)

1. A kurzus neve: Paleoklimatológia 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Kovács János, egyetemi adjunktus 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: Paleoklmatológiai rekonstrukció Klímaváltozások és jelentőségük Kormeghatározási módszerek I. 14 C módszer K/Ar módszer Lumineszcencia módszer Kormeghatározási módszerek II. Paleomágneses módszer Aminosav módszer Obszidián hidratációs módszer Tefrakronológia Zuzmómetria Dendrokronológia Jég-fúrómag adatok értelmezése Tengeri üledékek és korallok adatainak értelmezése Terresztrikus geológiai bizonyítékok értelmezése Terresztrikus biológiai bizonyítékok értelmezése Pollen analízis Dendroklimatológia Az emberiség által dokumentált adatok értelmezése Paleoklimatológiai modellek 8. Kötelező irodalom: BELL M. - WALKER, M.J.C. (1992): Late Quaternary Environmental Change. Physical and Human Perspectives. Longmans, London. BRADLEY, R.S. (1999): Paleoclimatology: Reconstructing Climates of the Quaternary. International Geophysics Series v. 64, Academic Press. 613 p. Ajánlott irodalom: CZELNAI R. (1999). A világóceán. Modern fizikai oceanográfia. Vince Kiadó, 182 p. PÉCZELY GY. (2002). Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 340 p. 9. Az értékelés módja: Zárthelyi dolgozat

1. A kurzus neve: A Balkán földrajza 2. Heti óraszám (előadás+gyakorlat bontásban): 2+0 3. Kreditértéke: 2


5. A kurzusért felelős oktató és beosztása: Dr. Pap Norbert, egyetemi docens 6. A kurzust melyik mesterszak keretében oktatják: Geográfus 7. A tantárgy tartalma, tematikája: A tantárgy során a hallgatók megismerik a földrajzi és politikai „Balkán” sajátos kereteit, adottságait és viszonyait. A komplex földrajzi megközelítés mellett különös hangsúlyt kapnak a tárgy oktatása során a politikai földrajzi szempontok, az államosodás, a településhálózat átalakulásának kérdései és a gazdasági modernizáció egyes helyi útjai. Bevezetés a Balkán tanulmányozásának módszertanába Balkán fogalma, tértartalma, határai A Balkán geopolitikai helyzete A Balkán államai A Balkán természeti környezete Településhálózat a Balkánon Határok Népesedés, vallási és etnikai mintázat Gazdaságföldrajzi kép A balkán jövője 8. Kötelező irodalom: PAP N. (szerk. 2006): A Balatontól az Adriáig. Lomart Kiadó, Pécs PROBÁLD F. (2000): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom: Balkán Füzetek No. 1. (2002): Az intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejlődésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. PTE TTK FI KMBTK, Pécs Balkán Füzetek No. 2. (2005): Bosznia-Hercegovina a harmadik Balkán-háború után. PTE TTK FI KMBTK, Pécs Balkán Füzetek No. 3. (2005): A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői. PTE TTK FI KMBTK, Pécs Balkán Füzetek No. 4. (2006): Horvátország az Európai Unió kapujában. PTE TTK FI KMBTK, Pécs

9. Az értékelés módja: kollokvium

SZAKMAI TÖRZSMODUL KÖTELEZŐ ALAPOZÓ KURZUSOK

Recommend Documents