Mondanivaló kiemelésének formai eszközei

Mondanivaló kiemelésének formai eszközei Bujdosó Gyöngyi1, Csernoch Mária2 Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Könyvtárinformatikai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. ◦ [email protected] ◦ h p: //www. inf .uni de b. hu/ ~buj doso 2Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. ◦ [email protected] 1

Kivonat. Mint tudjuk, a szöveget szerkesztő csak több terület együ es al kal m a zásával hozhat l ét re olyan produktumot – mind nyomtato , m i nd el ekt roni kus for m á ban –, ame l y pozi tív hat ással lehe t az olvasóra. Egy á eki nt he t ő, lényeget ki eme l ő, könnyen ol vashat ó és érthe t ő, eszt ét ikus kül sej ű szöveg elkészítéséhez több szakma, tudományterület együ es al kal m a zása szüks éges. M i nde nképpe n isme rni kell az ado nyel v he l yesí rási szabál yai t, rende l kezni kel l l egal ább al aps zi nt ű szövegs zerkeszt és technikai, és tipográfiai isme ret ekkel is. N e hagyj uk, hogy szél es kör ben el terj edj en az a ros sz irányba mutató nézet, hogy csak a tartalom fontos, a megjelenés lényegtelen! Egy rosszul megszerkeszte , rosszul tagolt, elviselhetetlen színösszeállítású dokumentum nem éri el a kitűzö cél ját . A z inf or m á ci ós-kommunikációs társadalom fejlődése szülte ezt a problémát, mivel az ezt megelőző több száz évben ezt a feladatot a kiadványszerkesztés szakemberei végezték. Nem könnyű az összes elvárásnak megfelelni, de napjainkra számos jól használható segédanyag áll rendelkezésünkre. Örvendetes, hogy számos kiváló tipográfiával f ogl al kozó könyv j el ent me g az el m ú l t közel t izenöt évben a ma gyar könyvpiacon. Azok számára, akiknek e kiadványok nem érhetőek el, a weben szerencsére egyre több ingyenesen is olvasható, szakemberek által összeállíto okt at ó- és segédanyag. El őadá sunkban e w e boldalak közül mutatunk be néhányat. Tesszük ezt azért, mert az tapasztalható, hogy a dokumentumok készítőinek nagy százaléka nem veszi figyel emb e a szöveg- és ki adványszerkeszt és l egal apvet őbb ajánlásait és eszközeit sem. A felhasználók többsége abban a tévhitben él, hogy ha képesek a szöveget begépelgetni, akkor már a szövegszerkesztéshez is értenek. Ezzel szemben a legtöbb esetben még a legalapvetőbb szabályokkal sincsenek tisztában. Néhány példán keresztül illusztráljuk, hogy melyek a leggyakrabban előforduló hibák, és azt, hogy az elméletet felhasználva hogyan lehet a tartalmat vizuális eszközök felhasználásával megjeleníteni, érthetőbbé, láthatóbbá, hangsúlyozóbbá, esztétikusabbá tenni.

1. Bevezetés Napjainkra mintha feledésbe merült volna, hogy aki szöveget szerkeszt, csak több terület együ es al kal m a zásával hozhat lét re tar tal m i és for m a i szemp ont ból is egységes dokumentumot ([27]). A szöveg tartalmi ismeretén kívül számos olyan technikát alkalmazhatunk, amely segítségével az elkészült – nyomtato vagy el ekt roni kus – dokumentum pozitív hatással lehet az olvasóra, és egyszerű használati eszközből megbecsült alkotássá válhat [31]. Olyan formai eszközöket érdemes választani, amelyek á eki nt het ővé, érthet ővé, jól ol vashat óvá teszi k a szöveget , al kal m a sak a lényeg kiemelésére, úgy, hogy közben esztétikus külsővel ruházzák fel a dokumentumot. Ehhez több szakma és tudományterület eszközeinek együ es al kal m a zása szüks éges. Mindenképpen ismerni kell az alkalmazo nyel v he l yesí rási szabál yai t, rende l kezni

kell a szövegszerkesztés legalább alapszintű technikai képességeivel, valamint a legszükségesebb tipográfiai * ismeretekkel is ([27]). Nem szabad engednünk, hogy tovább terjedjen az a rossz irányba mutató nézet, hogy csak a tartalom fontos, a megjelenés lényegtelen! Egy rosszul megszerkeszte , rosszul tagolt, elviselhetetlen színösszeállítású dokumentum nem éri el a kitűzö célját. A rossz tagolás értelemzavaró és időrabló lehet, a nem megfelelő betűtípus és az össze nem illő színek alkalmazása pedig olvashatatlanná teheti a szöveget ([25]). Az információs-kommunikációs társadalom fejlődése szülte a tipográfiai isme retek alkalmazásának problematikáját, mivel az ezt megelőző több száz évben a szövegek szerkesztését kizárólagosan a kiadás és a kiadványszerkesztés szakemberei végezték. Természetesen lehetetlen a kiadványok szerkesztéséhez szükséges minden ismeretet elsajátítanunk, hiszen ezek olyan – sok rétű szakmai tudást és művészi képességeket is igénylő – szakmák, amelyek megismeréséhez egy élet kell. Törekednünk kell azonban az ismeretek mind szélesebb körű, alkalmazói szintű megismerésére ([33] és [30]). Valójában nem fogadható el az oda nem figyel ésre az a ki fogás, hogy mi nem vagyunk sem nyomdászok, sem tipográfusok, mint ahogy az sem, hogy nem kell helyesen írnunk, hiszen nem vagyunk magyartanárok.

2. Információk a világhálón Napjainkra számos jól használható segédanyag áll rendelkezésünkre. Örvendetes, hogy több remek könyv is megjelent ebben a témában az utóbbi 10-12 év során (lásd például [15]–[25]). Végignézve a leginkább kezdők és középhaladók számára javasolt kiadványok listáját azt mondhatjuk, hogy az alap szövegszerkesztési szabályokat tartalmazóktól az egyszerűbb alapterveken keresztül a szakma művészeinek kiváló munkáit bemutató könyvekig sokszínű a pale a ([1] ). Nincs azonban mindenkinek lehetősége az összes szükséges könyv beszerzésére, de még ha van is, nem lehetnek mindig kéznél ezek a könyvek. Szerencsére azonban a világháló ebben is tud nekünk segíteni. Számos olyan oldal áll rendelkezésünkre, amelyek segítenek a tagolás, a forma kialakítása és a színek alkalmazása terén egyaránt. Sajnos azonban nagyon sok olyan oldal is található, amelyek komoly kívánni valót hagynak maguk után. Az eligazodás megkönnyítéséhez kívánunk i hozzáj ár ul ni . Ebben a fej ezet ben olyan oldalakra hívjuk fel a figyel m e t , ame l yek t ar tal m i , f or m a i , eset leg t echni kai szempontból is mintának és segédanyagnak tekinthetők.

A tipográfia szót többféle jelentéssel is felruházta a magyar nyelv a különböző korokban. Ma a magyar nyelvben tipográfiának a bet űkkel val ó tervezést, a szöveges közl és m e gf or m á l ását , szöveg és kép együ es el rende zését ne vezzük. *

2.1. Helyesírás és nyelvhelyesség Egyre több olyan szakkönyv jelenik meg a könyvesboltok polcain és a világhálón, amelyek számos (tipikus) helyesírási és nyelvhelyességi hibát tartalmaznak. Azok számára, akik utána szeretnének nézni egy-egy helyesírási problémának, ajánljuk a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető, jelenleg érvényben levő helyesírási szabályzatot [3]. Az elektronikus verzió sajnos azonban csak a szabályokat tartalmazza, a szótárt nem. Remélhetőleg a nyelvhelyességgel foglalkozó legfontosabb könyvek hamarosan használhatóvá válnak az interneten keresztül is.

2.2. Hagyományaink Kiadványszerkesztési, nyomdászati és könyvkiadási történelmünkről szóló weboldalakból sokat tanulhatunk hagyományainkról, a kialakult és megőrzö f or m á kr ól . Szép példát mutatnak erre többek közö a JATE könyvtárának régi magyar könyvművészetről szóló oldalai ([10]), valamint a Kner nyomda múzeumának egyes darabjait bemutató oldalak ([6]). Ezek közül mutat be az 1. ábra egy-egy oldalt.

a) Régi magyar könyvművészet [10]

b) A Kner nyomda kiadványai [6]

1. ábra: Információk a hagyományokról

2.3. Szedés és tördelés 2.3.1. A betűk A szöveg- és kiadványszerkesztésnek – mint a professzionális formák kialakításának is – alapeleme a betű. Számos ajánlás vonatkozik arra, hogy milyen típusú dokumentumokban milyen betűket alkalmazzunk, melyik betűnek milyen az olvashatósága, mire alkalmas, illetve hogy melyik betűcsalád milyen érzeteket kelt az olvasójában. Az ajánlo bet űf él ékr ől , a bet űk f el os zt ásár ól , f or m a i j el lemz ői ről egyr e t öbb dokumentum található a világhálón. Ilyenek például a 2. ábrán látható dokumentumok, amelyek a betűkkel kapcsolatos alapfogalmakat, a betűk formai jellemzőit és fő csoportjait mutatják be.

A betűk választásáról, betűkeverésről és a betűk méretéről bőven illusztrált leírásokat is találunk a világhálón (lásd például [12]). Ezeket az ajánlásokat érdemes lenne alkalmazni a betűk megválasztásánál. Színesebbé tehető a világ, ha egy ado írás témájához és céljaihoz illeszkedő betűtípust választunk. Jó lenne, ha nem mindig a Microsoft Word két alapértelmeze bet űc sal ádj át , a Ti m e s Ne w Ro ma nt és Ar ial t alkalmaznánk, kiegészítve a Comic Sans és a – folyó szöveg szedésénél kerülendő – Courier betűtípusokkal.

a) Alapfogalmak és betűk [14]

b) Betűk [5]

c) Microsoft typography [8]

2. ábra: Betűkről szóló oldalak

Az érdeklődők számára ajánlható a betu.lap.hu ([4]) is, ami igyekszik összegyűjteni és megjeleníteni a betűkkel kapcsolatos hasznos weboldalakat.

2.3.2. Bekezdések A bekezdések formájára vonatkozóan is tartalmaznak ajánlásokat a különböző dokumentumok, amelyek közül mutatunk néhányat a 3. ábrán. Egyrészt bemutatják, hogyan képeznek a különböző kizárásokkal szede bekezdé sek m á s és m á s szür ke foltot ([2], [13]), másrészt a sortávolság és sorhossz jelentőségét magyarázzák és szemléltetik ([9]).

a) Sorzárások [13]

b) Sorzárások szemléltetése [2] 3. ábra: Betűkről szóló oldalak

c) Sortávolságok folthatása [9] [2]

2.3.3. Nyomtato ol dal ak m é retei Az oldalak egyes részeiről és hagyományosan alkalmazo m é ret ei ről is több hel yen olvashatunk. A 4. ábrán látható három olyan dokumentum, amely megmutatja, milyen szerkezeti részei vannak az oldalaknak, azokat hogyan nevezik, illetve hogy milyen méretűekre szokták ezeket hagyományosan állítani ([2], [7], [12]).

a) Margók, szedéstükör [12]

b) Laptervezés, tipográfia [7]

c) Szedéstükör méretei [2]

4. ábra: Oldal paraméterei

3. Típushibák Annak ellenére, hogy számos anyag áll rendelkezésünkre arról, hogyan kell egy dokumentumnak kinéznie, hogyan illendő megszerkeszteni, számos olyan példával találkozunk, amelyek igen nagy és igen sok hibát vétenek a legelemibb szabályokat illetően is.

3.1. Szövegszerkesztést „oktató” dokumentumok hibái A hiba akkor még szomorúbb, ha az illető dokumentum szöveg- és kiadványszerkesztésről szól. Furcsa ellentmondás, amikor a szövegben leírtak nem jelennek meg a szöveget tartalmazó dokumentum szerkesztésében (5. és 6. ábra). A betűk komoly gondot okozhatnak, ha nem körültekintően választjuk meg őket. Érdemes kiválasztani a témához, médiához, célcsoporthoz illeszkedő betűtípus. Ezen túl meg kell nézni, hogy az alkalmazni szándékozo bet űkészl et tar tal m a zza- e a magyar hosszúékezetes betűket [30]. Ha mindezekre odafigyel ünk, nem követ kezhete vol na be ol yan eset , hogy egy szövegs zerkeszt ést okt at ó könyv rekl ámj ához olyan betűkészletet válasszanak, amely nem tartalmazza az ő és ű betűt. A 6. ábra egy olyan leírásból van, ami a szövegszerkesztést kívánja oktatni, ennek ellenére sem az igazításokat, sem a térközöket, sem az elválasztást, sem a cím kiemelését stb. nem alkalmazza a dokumentum megformázásában. Csak szemelgettünk a számos, hibásan szerkeszte ol dal ból . A 7. ábra egy másik szövegszerkesztéssel és a Microsoft Word használatával foglalkozó oktatási segédanyag két oldalát mutatja. Az a) ábrán azt láthatjuk, hogy univerzálisan használja a kötőjelet, ezt alkalmazza ugyanis a gondolatjel helye is – an-

nak ellenére, hogy a 3.2.4. fejezetben leírja, hogy milyen esetben milyen karaktert kell(ene) alkalmazni. A b) képen azt látjuk, hogy az alkalmazandó oldaltörés helye az üres bekezdések sorával tolja át a kívánt szövegrészt a következő oldalra. Sajnos egyik hiba sem egyedi a dokumentumban, és ezeken kívül is található benne számos kifogásolható megoldás.

5. ábra. Szövegszerkesztést oktató könyv reklámja – Rosszul megválaszto betűk észl etből hi ányzo a hosszú „ő” bet ű, am i t a Times New Roman „ő” bet űjé vel helye esí te az alkal maz o program. „ As z erzők” al áí rás k betűj éből l átható, hogy a szöveg készí tésekor i s hiányzo a betűk észl etből az ő betű.

6. ábra: Számos hibát vétő, szövegszerkesztést „tanító” dokumentum, ahol a térközök, címszedés, bekezdésforma hibás alkalmazása és az elválasztás tragikus hiánya látható

a) Gondolatjel helye köt őj el

b) Oldaltörés helye ür es bekezdé sek sora

7. ábra: Szedési és programhasználati hibákat egyaránt tartalmazó, szövegszerkesztést „tanító” oktatási segédanyag

Ebben a fejezetben csak néhány példát muta unk be a vi lághál ón t al ál hat ó számtalan hibásan szede , néha hi bás inf or m á ci ókat is tar tal m a zó, renget eg techni kai hibával létrehozo , szövegs zerkeszt ést taní tani szándé kozó dokume nt umb ól .

3.2. A szövegszerkesztést gyakoroltatók hibái Hiába a sok és tartalmas könyv, ha a szövegszerkesztést tanítók olyan mintalapokon gyakoroltatják, illetve kérik számon a diákok tudását, ami minden kívánalmat alulmúl (lásd például [29]). Jó lenne, ha a szövegszerkesztést tanító – többnyire – informatikatanárok képeznék magukat ezen a területen, hogy ne a következő ábrák kinézete és technikai ismerete rögzüljön a tanulni szándékozókban (8–10. ábra).

8. ábra: Oktatáshoz alkalmazo , tipogr áfiai hibákt ól hemzs egő t esztf eladat ok

9. ábra: Egy színes ére ségi fel adatsor. A gé pe lési hi bákon túl , rossz m i nt át ad pé l dául a há ér- és a karakt erszí n összehangolására, a bekezdések igazítására, a címek formázására, egyes speciális karakterek használatára

10. ábra: A bal oldali oszlop példái olyan ére ségi m i nt af el adat ok, m e lye k számo s tipogr áfiai ajánl ást szegne k meg. A jobb oldali minták egy, az ABC történetét bemutató könyvből származnak.

4. Összefoglalás Szöveges dokumentumok létrehozásánál – legyen az nyomtato vagy el ekt roni kus – a szöveg- és kiadványszerkesztés, ideális esetben pedig a tipográfia szabál yai t érde mes betartani. Virágvölgyi Péter szerint a tipográfia a „szöveges közl és m e gf or m á l ásával, a kép és szede szöveg együ es elrende z ésével ” f ogl alkozi k ( [32] ) . Ah el yes en tagolt és szede szöveg él vezet esebbé, könnyebben ol vashat óvá és érthet ővé tehet i a szöveget, segíthet az olvasónak abban, hogy megtalálja és megjegyezze az ado szöveg által kiemelteket és hangsúlyozo akat . Az ideális az lenne, ha minden formai megjelenítést megtanulhatnánk. Ez ugyan lehetetlen, de egy-egy lépéssel mindig előbbre jutni azonban lehet. Ha komolyan vennénk az informatikatanárok képzését, kötelezően belevennénk az egyetemi képzésbe a széleskörű szövegszerkesztési ismeretek tanítását és a szövegszerkesztés tanításának módszertanát. Alapos szövegszerkesztés-technikai és alapvető tipográfiai ismeretek birtokában sokkal inkább biztosíto nak lát nánk, hogy a követ kező nemz edékek megfelelő szövegszerkesztési ismeretekkel hagyják el a középiskolát. Ha azonban a tanár maga sem rendelkezik a szükséges szövegszerkesztési ismeretekkel, nehezen lehet tőle elvárni, hogy szakszerűen oktassa. Talán lesz majd olyan tantervváltás, amely magába foglalja a szövegszerkesztés elméleti és technikai ismereteit.

5. Elektronikus dokumentumok [1] Ajánlo iroda l om tipogr áfiához ( Buj dos ó Gyö ngyi ) h p: //w ww. inf .uni de b. hu/ ~buj dos o/ tipogr afia/ [2] A kiadványszerkesztés (Kovácsné Kiss Judit) h p: //w ww. m o gi .bme . hu/ let ol tes/ M E GJ ELENI TESI % 2 0TECHNI KAK/ ki advanyszerkeszt es. pdf [3] A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984) h p: //m e k. oszk. hu/ 01500/ 01547 [4] Betű.lap, h p: //bet u. lap. hu/ [5] Betűk, Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez, I. (Bujdosó Gyöngyi, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, 2005) h p: //iam0 35. inf .uni de b. hu/ m o bi di ak/ list docume nt .m o bi ?i d= 183 [6] Gyomai Kner Nyomda múzeuma, h p: //w ww. gyoma i kne r. hu/ m u zeum_ 2. ht m l [7] Laptervezés, tipográfia (Ra di cs Vi lm o s, Ri er Ala dár , Budapes t , M Ú O S Z , 1976) h p: //m e k. oszk. hu/ 03800/ 03821 [8] Microsoft typography, h p: //w ww. m i crosof t.com/ typogr aphy/ de f aul t.m s px [9] Prezentációkészítés, h p: //edut ech. el te. hu/ ar cul at /tananyagok/ down l oads / tipogr afia/pre zent aci o_kes zi t es. pdf [10] Régi magyar könyvművészet (JATE Egyetemi Könyvtár) h p: //w ww. bi bl .u- szeged. hu/ ol dbook/ [11] Tipográfia, h p: //linux. bmr g. hu/ ~03t m l /8. o/ For m a edTe x t / szovegszer k_j egyzet . pdf

[12] Tipográfiai al apf ogal m a k, h p: //edut ech. el te. hu/ ar cul at /tananyagok/ down l oads / ki advany/ tipogr _al apf ogal m a k_uj .pdf [13] Tipográfiai al api sme ret ek (M o hai Ist ván, 2006) h p: //okt av- pr epr ess-06. freebl og. hu/ files/ t ipogr áfia.pdf [14] Tipográfiai al apf ogal m a k, A bet ű, Számí tógépe s karakt erek, h p: //m i au. gau. hu/ nappa l os / 2007t avasz/ m m_ 2. ppt

6. Könyvek [15] A magyar helyesírás szabályai, CD mellékle el , tizene gyedi k ki adá s, tizenke edi k ( tart almáb an átdolgozo ) lenyoma t , A k adé mi ai Ki adó, Buda pe st. [16] Fábián Pál, Deme László, Tóth Etelka: Magyar helyesírási szótár, Akadémiai Kiadó, Budapest. [17] Garai Péter, Érdi Júlia: Tipográfia és he l yesí rás 30 nyel vhe z, A k adé mi ai Ki adó, Buda pe st . [18] Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve Osiris Kézikönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 1996. [19] David Jury: Mi az a tipográfia?, Scol ar , Buda pe st , 2007. [20] Roger C. Parker: Web design kiadványtervezés képernyőn és nyomtatásban, Kossuth Kiadó 1999. [21] Szántó Tibor: Könyvtervezés. Budapest, Kossuth Nyomda, 1988. [22] Alice Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés? Scol ar , Buda pe st , 2008. [23] Virágvölgyi Péter: A tipográfia m e st ersége számí tógéppe l , O s i ri s Ki adó 1999. [24] Robin Williams: Tervezz bátran!, Scolar, Budapest, 2006. [25] Suzanne West: Stílusgyakorlatok: a tipográfia és az ol da l tervezés hagyomá nyos és mo de rn megközelítés. Budapest, UR Kiadó, 1998.

7. Irodalomjegyzék [26] A magyar helyesírás szabályai, 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 h p: //m e k. oszk. hu/ 01500/ 01547 [27] Bardóczy I.: Magasnyomóforma-készítés I., Nyomdaipari tankönyv, 4. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. [28] Bujdosó Gy.: Szöveg- és kiadványszerkesztés oktatása az egyetemen, Informatika a felsőoktatásban '96, NetworkShop 1996 (1996. augusztus 27–30., Debrecen) kiadványában, 1996, 101–109. [29] Bujdosó Gy. és Csernoch M.: Problémák a szövegszerkesztés verseny- és ECDL vizsgafeladataival kapcsolatban, XIII. Számítástechnika az Oktatásban Konferencia (SzámOkt 2008, 2008. október 10–13., Csíksomlyó, Románia) kiadványa, 65–71. [30] D. Jury: Mi az a tipográfia?, Scol ar, Buda pe st, 2007. [31] A. Twemlow: Mire jó a grafikai tervezés?, Scol ar , Buda pe st, 2008. [32] Virágvölgyi P.: A tipográfia m e st ersége számí tógéppe l , Os i ri s Ké zi könyvek, Os i ri s Ki adó, Budapest, 2004. [33] R. Williams: Tervezz bátran!, Scolar, Budapest, 2006.