SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola
1121 Budapest, Remete u. 16/A
1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail:
[email protected] Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788
Írásbeli beadandó feladatok formai szabályzata – Teológia szak (nappali és levelező), bibliaoktató szak, biblikumok szakirányú továbbképzés, bibliaalapú lelkigondozás szakirányú továbbképzés – 1. Minden beadandó feladat elé egy előlapot kell fűzni. (Az előlap mintája lentebb található.) Az előlap géppel (esetleg kézzel) töltendő ki. 2. A beadandó feladatok szövegszerkesztővel készítendők. A tanár (szóbeli vagy írásbeli) engedélyével kivételes esetekben a feladatok írógéppel, illetve kézírással is elkészíthetők. Előlapot ez esetben is csatolni kell a beadandó feladat elé. (Érdemes megtanulni a szövegszerkesztést, esetleg valakitől a (számító)gépelésben segítséget kérni – ismerőstől, családtagtól, unokától –, mivel a szakdolgozat készítésekor az írógéppel készített dolgozat sajnos csak újragépeléssel javítható. Szakdolgozat kézírással le nem adható.) 3. A feladatok a Tanulmány Osztályra adandók le. (Kivételes esetekben a TO vagy a tanár rendelkezhet ettől eltérően.) A feladatok beérkeztét a TO rögzíti, és továbbítja a munkákat a tanároknak. Az írásbeli feladatokat személyesen vagy postai úton lehet eljuttatni a Tanulmányi Osztályra. A TO (a tanár) írásbeli feladatot csak kinyomtatott formában vehet át, ímélben érkező munkákat a TO nem fogadhat el. (Kivételes esetekben, főleg a szakirányokon, ettől eltérően kizárólag íméles feladatteljesítést is kérhetnek a tanárok.) 4. A leadási határidőket a TO vagy a tanár határozza meg. 5. A feladatokat fehér géppapírra kell kinyomtatni (elkészíteni). Álló formátumban. A papírlapoknak mindössze az egyik oldalára nyomtatva, bal fölső sarokban tűzőgéppel összetűzve a munkákat, első oldalként az előlapot kell tűzni. 6. Az oldal képe: Betűtípus: Times New Roman Betűnagyság: 12-es (Címeknél lehet 14-es, esetleg 16-os.) Sorköz: másfeles. Margók (mind a négy): 2,5 cm. Sorkizárt szöveg.
Az érthetőbb szövegtagolás érdekében minden bekezdés első sorát kezdjük 0,5 cm-rel beljebb. (Szövegszerkesztővel ezt úgy oldhatjuk meg, hogy a bekezdés formázásakor az első sorokra vonatkozóan 0,5 cm-es behúzást állítunk be: Formátum/Bekezdés/Behúzás típusa: első sor, Mértéke: 0,5 cm.) Oldalszám alul középen vagy alul jobb oldalt. (Az írógéppel vagy kézzel készített dolgozatok a fentiekhez hasonlóan alakítandók.) 7. A Biblia könyveinek rövidítése – A Károlyi-fordítás rövidítésjegyzéke 1Móz 2Móz 3Móz 4Móz 5Móz Józs Bír Ruth 1Sám 2Sám 1Kir 2Kir 1Krón 2Krón Ezsdr Nehem Eszt Jób Zsolt Péld Préd Én Ésa Jer Siral Ezék Dn Hós Jóel Ámós Abd Jón Mik Náh Hab Sof Agge Zak Malak
Mózes I. könyve Mózes II. könyve Mózes III. könyve Mózes IV. könyve Mózes V. könyve Józsué könyve Bírák könyve Ruth könyve Sámuel I. könyve Sámuel II. könyve A királyokról írt I. könyv A királyokról írt II. könyv Krónika I. könyve Krónika II. könyve Ezsdrás könyve Nehémiás könyve Eszter könyve Jób könyve Zsoltárok könyve Bölcs Salamonnak példabeszédei A prédikátor Salamon könyve Énekek éneke Ésaiás próféta könyve Jeremiás próféta könyve Jeremiás siralmai Ezékiel próféta könyve Dániel próféta könyve Hóseás próféta könyve Jóel próféta könyve Ámós próféta könyve Abdiás próféta könyve Jónás próféta könyve Mikeás próféta könyve Náhum próféta könyve Habakuk próféta könyve Sofóniás próféta könyve Aggeus próféta könyve Zakariás próféta könyve Malakiás próféta könyve
Mt Mk Lk Jn Ap csel Rm 1Kor 2Kor Gal Eféz Fil Kol 1Thess 2Thess 1Tim 2Tim Tit Filem Zsid Jak 1Pt 2Pt 1Jn 2Jn 3Jn Júd Jel
Máté írása szerint való szent evangélium Márk írása szerint való szent evangélium Lukács írása szerint való szent evangélium János írása szerint való szent evangélium Az apostolok cselekedetei Pál apostol levele a rómabeliekhez Pál apostol I. levele a korinthusbeliekhez Pál apostol II. levele a korinthusbeliekhez Pál apostol levele a galátziabeliekhez Pál apostol levele az efézusbeliekhez Pál apostol levele a filippibeliekhez Pál apostol levele a kolossébeliekhez Pál apostol I. levele a thessalonikabeliekhez Pál apostol II. levele a thessalonikabeliekhez Pál apostol I. levele Timótheushoz Pál apostol II. levele Timótheushoz Pál apostol levele Titushoz Pál apostol levele Filemonhoz A zsidókhoz írt levél Jakab apostol közönséges levele Péter apostol közönséges I. levele Péter apostol közönséges II. levele János apostol közönséges I. levele János apostol közönséges II. levele János apostol közönséges III. levele Júdás apostol közönséges levele János apostol mennyei jelenésekről való könyve
8. Az igehelyek rövidítése A fejezetet és a verset vessző, a verseket pont, az újabb fejezetet pontosvessző választja el egymástól. Szóköz csak a fejezet neve és a fejezeteket elválasztó pontosvessző után van. Jn 14,27 Jn 14,7–9 Jn 14,15.18 (János evangéliuma 14. fejezet 15. és 18. vers) Jn 14,15.18–20 (János evangéliuma 14. fejezet 15. és 18., 19., 20. vers) Jn 14,15.18–20.27 (János evangéliuma 14. fejezet, 15. és 18., 19., 20. és 27. vers) Jn 14,27; 15,25 (János evangéliuma 14. fejezet 27. vers és 15. fejezet 25. vers) Az igehelyek megjelölését az idézett igehely után írjuk zárójelben, ezért az utolsó szám után nincs pont, hanem a zárójel záró része. Pl.: (Jn 14,27) Amennyiben egy hosszabb versnek csak ez elejét vagy csak a végét idézzük, „a”, illetve „b” betűkkel jelölhetjük a vers elejét, illetve végét. 1Jn 3,1a 1Jn 3,1b A János apostol 1. levelét rövidítő 1Jn rövidítésben nem szerepel szóköz a szám és a betűk között, lásd minden esetben ugyanígy a 7. pontot. A könyvek rövidítése után nincs pont.
9. Hivatkozások, bibliográfia A hivatkozások, idézések lényege a pontosság és a visszakereshetőség. Ezért szükséges lenti könyvészeti adatok mindegyikének megadása. Amennyiben egy könyv nem tartalmazza az összes adatot (szerzők/szerkesztők teljes neve; kiadás éve; könyv címe, alcíme; kiadó neve; kiadás helye), akkor a rendelkezésre álló összes adatot kell megadni. Akár szószerinti az idézetünk, akár nem, az oldalszámokat minden esetben meg kell jelölni, hogy adott könyvből, folyóiratból pontosan mely oldalakról származik. A dolgozat végén: Hivatkozott irodalom – melyben a tételek a szerzők vezetéknevének ábécé-sorrendjét követik. Egy-egy tétel formázását így állíthatjuk be: Formátum/ Bekezdés/Behúzás típusa: függő, Mértéke: 0,5 cm. L. lentebb.) A bibliográfiában megjelenő tétel felépítése a következő: név, évszám, cím, kiadó, hely. Részletesebben: az első egység első eleme a szerző neve, első helyen a családnév, második helyen a keresztnév (keresztnevek), kiírva és nem rövidítve. Idegen nevek (és természetesen idegen nyelvű teljes címleírások) estében a nem magyar rendet jelölendő, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a két fő névelem közé vessző kerül. A név és az évszám között nincsen írásjel. A (szerk.), (ed.), (Hg.) betoldások szintén pont vagy vessző nélkül kerülnek a név és az évszám közé. Az első egység (szerző/szerkesztő és évszám) után pont van. A cím után szintén pont. Ha a cím több részből áll, az egyes részeket nem zárójel, nem gondolatvagy egyéb jel választja el, hanem egyszerűen pont. A címet a kiadó megnevezése követi, szintén ponttal a végén. Ezután a megjelenési hely(ek) következ(nek), szintén ponttal lezárva. Végül az esetleges oldalszám, tól–ig esetében (tapadó) nagykötőjel van a két oldalszám között. A tételek sorrendjét az ábécé, egy néven belül a megjelenési sorrend határozza meg. Pl.: Vankó Zsuzsa 2003. A boldogság törvénye. Bibliai etika és antropológia. Spalding Alapítvány. Budapest. Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language, Essays. Stanford University Press. Stanford, California. kivétel: Szent Biblia. Fordította: Károlyi Gáspár. Magyar Biblia-tanács. Budapest. 1991. Ha egy szerzőnek több, egy évben megjelent cikke van egy bibliográfiában, a címszórészben a különbséget az évszám után a latin ábécé betűivel jelöljük: Benkő Loránd 1988a. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest. Benkő Loránd 1988b. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33. Ha a feltüntetett tétel folyóiratban jelent meg, a cím után csak a folyóiratot jelöljük: Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9. Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi oldalszámozást, akkor a következő módon kell feltüntetni a lapszámot: Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenkét hattyúk. Kortárs 12: 159–64.
újra
az
Ha egy cikknek több szerzője vagy szerkesztője van, akkor a szerzők, szerkesztők teljes (föntebb jelzett módon leírandó) neve közé nagykötőjel kerül: Kontra Miklós–Váradi Tamás 1991. Suksükölő értelmiség. Nyelvhasználatunk néhány kérdése az iskolázottság tükrében. Mozgó Világ 2: 61–70.
Takács Szabolcs–Vankó Zsuzsa é. n. Jézus élete II. Sola Scriptura jegyzetek. Spalding Alapítvány. Herceghalom. Ha a tétel egy más(ok) által szerkesztett kötetből származik, a címleírás a következő: Juhász János 1986. A nyelvészet szerepe a norma alakulásában. In: Fülei-Szántó Endre (szerk.): Norma – átlag – eltérés. Pécsi Akadémiai Bizottság. Pécs. 69–74. Tehát: a szerző neve és az évszám után In:, majd a szerkesztő neve, a (szerk.) vagy az (ed.) vagy az (eds.) (ha többen vannak) vagy a (Hg.) stb. jelzés következik, utána újabb kettőspont, s a címleírás a már bemutatott módon. Ha a tétel maga szerkesztett mű, szintén a szerző(k) neve szerepel elöl, a (szerk.) stb. megjelölés utána: Fishman, Joshua A. (ed.) 1968. Readings in the Sociology of Language. Mouton. The Hague. Grétsy László–Kovalovszky Miklós (szerk.) 1980. Nyelvművelő kézikönyv. I. Akadémiai Kiadó. Budapest. Hivatkozások, adatközlés a szövegen belül: A hivatkozásokat nem lapalji vagy dolgozatvégi jegyzetben közöljük, hanem a szövegen belül. Az ún. szövegközi rövid hivatkozást a dolgozat végén a Hivatkozott irodalom részben oldjuk fel, a fent ismertetett módokon. A szövegközi hivatkozást mondatba szerkeszthető egységnek tekintjük, amely három elemből áll: a szerző családneve, az évszám, az oldalszám. Pl.: Ezen belül pedig kiemelt jelentőségük van az írott nyelvváltozatoknak (Haugen 1972: 163): ezek azok, amelyeknek befolyásolásában – amint föntebb említettük – eddigi nyelvművelésünk a legnagyobb sikereket érte el. Egyenes idézet után az idézőjel után következik a forrásmegjelölés: Nyelvművelésünknek e tekintetben szinte mottója lehetne Kálmán Béla alábbi intése: „A nyilvánosságnak szóló beszéd, előadás közügy, azt bírálhatja és szabályozhatja a nyelvművelés – ha nem vaskalapos. A magánbeszélgetés azonban magánügy” (Kálmán 1988: 504). Hivatkozások szervesen: A szerző neve a hivatkozásban egyúttal ágensként is szerepelhet: Rubin (1971) pedig mindezt kiegészítette az „értékelés” mozzanatával. Több hivatkozás felsorolásakor a tételek között vessző van, a sorrendet a megjelenés sorrendje határozza meg: „E félelmetes következmények létrejöttét egyfelől az teszi valószínűtlenné, hogy még az intenzív szókölcsönzések is a szókincsnek csupán egy viszonylag csekély hányadát érintik (vö. Kontra 1990: 94–7, Bartha 1991: 49–50), másfelől pedig sehol nem lehet olvasni arról, hogy a magyarnál […]”
Éppígy járunk el, ha a megadott forráshoz valamit még hozzá akarunk fűzni: „A túlszabályozás mértéke különben is mindig arányban szokott állni be nem tartásának mennyiségével” (Benkő 1988: 27; vö. még Juhász 1986: 72). A hivatkozást toldalékolhatjuk is, a zárójelben levő évszám zárójele után kötőjellel: amint azt Haugen (1983)-ban is olvashatjuk 10. Nagykötőjel, idézőjel Mint azt fentebb láttuk a szerzők, városok között nagykötőjel szerepel, tapadva. Pl.: Kontra Miklós–Váradi Tamás; Budapest–Miskolc. Tólig viszonyok jelölésére is a tapadó nagykötőjelet használjuk, például az igeversek között, az oldalszámok között és az évszámok között: Jn 14,7–9; 1991: 15–33; 1973–1980. Az oldalszámok esetében szokásban van az ismertet nem megismételni. Pl.: 122–123 helyett írható: 122–3. Idézőjelet kizárólag a szószerinti idézések jelölésére használjunk. Ironikus vagy nem pontosan értett tartalmak jelölésére ne használjuk, azért sem, mert egy dolgozat stílusában sem ironikus, sem nem pontosan megfogalmazott kifejezéseket nem szokás használni. Ugyanez vonatkozik a három ponttal befejezett mondatainkra. Egy dolgozat stílusába nem illenek a befejezetlen, célzásszerű gondolatok. Három pontot a szószerinti idézések nem idézett részeinél használhatunk, amikor az idézet gondolatmenetének megbontása nélkül nem idézzük a teljes szakaszt, csak a dolgozatunk szempontjából fontos részeket. 11. Láb- és szövegvégi jegyzetek Ha a törzsszöveget ki szeretnénk egészíteni, azt jegyzetekkel megtehetjük. Tanácsként azonban elmondható, hogy sokszor az utolsó pillanatban csúszik szét a lábjegyzet, például áttördelődik a szöveg, és más oldalakra kerülnek a jegyzetek, ezáltal érthetetlenné válik a szöveg. A szövegvégi jegyzet pedig sokszor megnehezíti az olvasást. Ezért meggondolandó, hogy nem fér-e el a törzsszövegben az információ, amit jegyzetbe tennénk, illetve a fő gondolatmenethez tartozik-e olyan szorosan, hogy egyáltalán szükséges-e közölnünk az információt. 12. Helyesírás Beadás előtt a dolgozat átfuttatandó helyesírás-ellenőrző programon. (Figyelembe veendő, hogy a helyesírás-ellenőrző csak egy program, nem tévedhetetlen, ezért nem érdemes az automatikus javítást választani, hanem a számunkra nem egyértelmű írásmódokat célszerű megnézni szótárban.) 13. A csatolandó előlap Az Év-félév az alábbi formában adandó meg pl.: 2007/08 őszi félév.
Sola Scriptura Teológiai Főiskola Írásbeli beadandó feladat Előlap
Hallgató: A feladat címe: Évfolyam:
I.
II.
III.
IV.
Tantárgy: Tanár: Szak:
bibliaoktató
Tagozat:
levelező
Év-félév:
20
/
teológia
biblikumok
lelkigondozás
nappali őszi/tavaszi félév
Beadás dátuma: ……………………….……… Hallgató aláírása
Érdemjegy: Tanári vélemény:
………………………………. Tanár aláírása
