Formai követelmények a diplomamunkák készítésénél Irodalmi hivatkozások, ábrák, képek, térképek elhelyezése, tartalomjegyzék készítése
Irodalmi hivatkozások gyűjtése: Ha van egy kiválasztott terület, legyen ez pl. az ORMÁNSÁG, ahol pl. a munkanélküliséget szeretné megvizsgálni, illetve annak társadalmi hatásait, akkor ezzel a TÉMÁVAL foglalkozó cikkeket, azaz a munkanélküliséget,
annak
előzményeit,
hatásait,
következményeit,
jellemzőit
vizsgáló
tanulmányokat kell keresni elsősorban, függetlenül attól, hogy az adott vizsgálat milyen földrajzi területen folyt. Dolgozatának bevezetőjében, be kell mutatnia azt a helyszínt, ahol a vizsgálatokat, megfigyeléseket folytatta, azaz példánkban az ORMÁNSÁGot. Így, ehhez a néhány oldal terjedelmű részéhez a dolgozatának, persze gyűjtenie kell magáról a térségről is információt, fel kell kutatnia azokat az írásokat is, amit eddig már leírtak az ORMÁNSÁGról természetföldrajzi témakörben (leginkább felszínéről, éghajlatáról, talajadottságairól, növénytakarójáról, állatvilágáról, azaz olyan tényezőkről, amelyek hatottak a társadalmi életére is). Továbbá utána kell annak is néznie, hogy a térséggel kapcsolatosan milyen más társadalomföldrajzi, szociológiai, esetleg történelmi tanulmányok születtek, hogy minél jobban megismerkedhessen a vizsgált terület sajátosságaival. Amennyiben a saját kutatás egy kis települést érint csak, akkor annak a településnek a táji környezetéről is kell írnia majd a saját tanulmányának a bevezető részében, és egyáltalán nem biztos, hogy magáról a faluról korábban már írt akárki is (tehát talál irodalmi forrást, amely konkrétan a választott településének sajátosságairól szól), de ez nem baj, sőt, éppen ezért jó, hogy maga erről kíván dolgozatot írni. Kerülje a hiteltelen internetes forrásokat, az internetről csakis hivatalos dokumentumokat használjon, pl. szakmai folyóiratokat, amelyek interneten megjelentek.
Irodalmi hivatkozási lista (a dolgozat végén jelenik meg, ’Felhasznált irodalom’ vagy egyszerűen csak ’Irodalom’ címmel): Készítsen előre irodalmi listát, ahol megjelenik minden forrás, amit a gyűjtőmunka során alkalmasnak, a témájához kapcsolódónak talál. Természetesen a dolgozatába majd csak azok fognak ezekből szerepelni, amelyekre hivatkozott a tanulmányában. A formai követelményeknél (azaz annál, hogy hogyan nézzen ki ez a lista formailag) az alábbiakra kell ügyelni:
1. Olyan cikkre való hivatkozás, amely egy tanulmánykötetben jelent meg (Ilyenkor fel kell tűntetni a cikk szerzője nevén és a cikk címén kívül a szerkesztő nevét és a tanulmány kötet címét is. A kötetben való megjelenést az „in” -„ban”- előtaggal jelezzük.): APRÓ A. Z. 2000: Cigányok foglalkoztatása – esélyek és lehetőségek a munkaerőpiacon. – In: Forray R. K. (szerk.) Romológia – Ciganológia. Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, pp. 279-300. BELUSZKY P. 1979: Falvak az Aggteleki Karszton – In: Viga Gy. (szerk.) Néprajzi Tájkonferenciák. Miskolc, pp. 20-45.
2. Olyan cikkre való hivatkozás, amely folyóiratban jelent meg: BARTA GY. - BELUSZKY P. - BERÉNYI I. 1975: A hátrányos helyzetű területek vizsgálata Borsod-AbaújZemplén megyében – Földrajzi Értesítő XXIV. évf. 3. füzet, pp. 299-390. BARTA GY. 1975: Mikrogeográfiai vizsgálat egy észak-borsodi faluban (Trizs) – Földrajzi Értesítő XXIV. évf. 3. füzet, pp. 391-416.
3. Könyvre való hivatkozás: BERÉNYI I. 1992: Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései – Földrajzi Tanulmányok, 22. Akadémiai Kiadó, Budapest, 165p. BIRG, H. 2005: A világ népessége. Dinamikus növekedés és leselkedő csapdák – Corvina Kiadó, Budapest, 150p. 4. Amikor egy szerzőnek ugyanabban az évben több megjelent tanulmányát is felhasználtam: ÉGER GY. 1996a: Régió és periféria – Magyarságkutatás 1995-96, Budapest, pp. 237-246. ÉGER GY. 1996b: Gyepű vagy periféria? Néhány közép-európai határ menti térség hosszú távú demográfiai iránya – Iskolakultúra, szeptember, pp. 34-37. ÉGER GY. 1996c: Kettős tükörben. Etnikai preferenciák néhány közép-európai határtérségben – Pro Minoritate V. évf. 3. szám, pp.95-106.
Fontos: csak olyan irodalmi mű szerepelhet az irodalomjegyzékben, amelyre a dolgozatában már hivatkozott!
A szövegközi hivatkozás módjai: 1. Szó szerint idéz egy gondolatot, ilyenkor idézőjelbe teszi a szöveget, a hivatkozásnál megjelöli azt is, hogy a hivatkozott szöveg mely oldalon található a dokumentumban: A határváltozás tehát nem csak a társadalomra hat, ahogy azt már az előzőekben tárgyalt részekben is látható volt, hanem „annak teljes infrastruktúra rendszerére, a korábban kialakult és stabilizálódott térbeli konfigurációra” (KOVÁCS Z. 1990, p. 3) is. 2. Csak az olvasott cikk tartalmára utal, nem szó szerint idéz egy-egy gondolatot, megállapítást: a) Éppen ezért figyelemre méltóak azok a tanulmányok, amelyek a népesedési viszonyokat vették célba ezeken a területeken (KOCSIS K. 1988, HOÓZ I. 1992). Ebben az esetben azokra a tanulmányokra utal, amelyek a megnevezett témával foglalkoznak. b) A végeredmény, a kiürülő települések, viszont komoly gondot jelentenek a társadalom számára: egyrészt kihasználatlanul hagynak falusi erőforrásokat, másrészt a városok szempontjából sem mindig kedvezőek (ENYEDI GY. 1983). Ebben az esetben pedig az idézett szerző állítását fogalmazza meg a saját szavaival. 3. Amikor egy cikkben azt a gondolatot szeretné idézni, vagy arra szeretne hivatkozni, amit nem a szerző maga állít, hanem amire ő is hivatkozik: A kedvezőtlen feltételek közé tartozik a gyenge intézményellátottság, „a településhálózat egyenlőtlensége, a városhiányos területek megléte és az ennek következtében kialakult funkcióhiányos falusi települések tekintélyes száma” (VÁGVÖLGYI A. 1980. In: TINER T. 1983, p. 217). Azaz Tiner T. cikkében, a 217. oldalon talált egy olyan gondolatot, amelyre hivatkozni szeretne. Az olvasott cikkben azonban a szerző (Tiner T.) maga is hivatkozik erre a szerzőre (Vágvölgyi A.), akitől maga a gondolat vagy ténymegállapítás származik. De mivel Ön az ő cikkét nem olvasta, hanem a Tiner T. cikkében talált rá hivatkozást, akkor ezt az ’in’ szócskával jelzi, ami után az olvasott cikk szerzője és a tanulmány megjelenésének éve szerepel. Az’ in’ szócska előtt pedig annak a szerzőnek a neve áll, akitől maga a gondolat eredetileg származik.
Figyeljen arra, hogy a hivatkozásai a mondataiban szerepeljenek, pontot csak a zárójel után tegyen (lásd pl.: sárgával kiemelt rész fent)!
A kutatás céljának megfogalmazása, és kutatási terület kiválasztása: 1. A kutatás célja és a vizsgált térség: A feladathoz tartozik a kutatás céljának pontos megfogalmazása, hiszen e nélkül nem tudja, hogy mit is szeretne kutatni, illetve annak a térségnek a bemutatása térképen (és lehetőleg saját térképen), ahol a vizsgálatot fogja elvégezni. Amennyiben ez csak egy kisebb település, akkor bemutathatja térképen annak a településnek a tágabb környezetét, kiemelve benne azt a települést, amelyikkel szeretne foglalkozni. Magában a dolgozatban a vizsgált térségről ennél majd bővebben kell írnia, itt most csak az a cél, hogy határolja le azt a területet, ahol a kutatását fogja folytatni. a) A kutatás célja: Először meg kell fogalmaznia, hogy mivel is szeretne pontosan foglalkozni a tervezett kutatás során, mit is tűzött ki célul, hogy mit végez el, mire keresi a választ, stb. Minta: „A dolgozat egyik célja az, hogy bemutassa a népesség számában és struktúrájában főleg az 1990-es évektől végbemenő változásokat, illetve a jelenlegi állapotot, rámutatva
ezzel
a
térség
demográfiai
sajátosságaira.
Továbbá
empirikus
vizsgálatokat folytattunk a vizsgált térségben abból a célból, hogy felmérjük milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között élnek az ott lakók, van-e valamilyen különbség a roma ill. a magyar lakosság között e tekintetben, illetve a meglévő különbségek hátterében fennáll-e valamilyen attitűdbeli ok bármelyik fél részéről, ami nehezítheti a roma lakosok beilleszkedését a helyi paraszti társadalomba. Mindezekre a kérdésekre a választ egy olyan életminőségi vizsgálatként kerestük, ahol mind az objektív, mind a szubjektív életminőségre utaló változók szerepelnek.” b) A kutatási terület: Rövidem bemutatom, hogy hol fogom folytatni a vizsgálatot és csatolok mellé egy saját készítési térképet, de amennyiben ezt nem tudom megoldani, akkor az internetről is letölthető térkép, ám azon be kell jelölni azt a települést, amelyikkel kívánok majd foglalkozni. (Ezt pl. Power Point diájába illesztett térképpel meg tudom oldani, majd arra a Power Point-tal már tudok szerkeszteni bejelöléseket a térképen. Saját készítésű térkép magasabb pontszámot kap!) Minta: „Az ország gazdaságilag egyik legelmaradottabb részén, a Hernád völgyétől Ny-ra található a Cserehát. Ennek északi részéhez tartozó, az országhatárig nyúló területén lévő 17 település került bele a kutatásba (1. ábra).”
É
Krasznokvajda
Felsõgagy
Ny
K D
Gagybátor Gadna Felsõvadász
Hern ád
Csenyéte
Baktakék
0
fõ közlekedési út fontosabb közút Vasut.shp Romák aránya, 2001: 0 1 - 24 % 25 - 49 % 50 - 74 % 75 - 94 %
16
32Km
1. ábra A vizsgált térség és annak roma lakosainak aránya az egyes településeken Forrás: KSH, 2002. Készítette: Molnár J. 2006.
Ábrák, térképek beillesztése a dolgozatba Minden
ábrának,
képnek,
térképnek,
diagrammnak,
táblázatnak
számozottnak
kell
lennie,
értelemszerűen előfordulási sorrendben. A diagrammokat, térinformatikai szoftverrel szerkesztett saját térképeket nevezhetjük ábrának, a felhasznált fotókat, rajzokat képnek (2. ábra, 1. kép, 1. táblázat). Ezekre a képekre, ábrákra, táblázatokra a szövegben, még az ábrák, képek, táblázatok megjelenése előtti részben, utalni kell, ahogyan itt is látható volt, zárójelben hivatkozva a megfelelő számú ábra, kép megnevezésével. fõ 90000
a teljes vizsgált terület szlovákiai terület magyarországi terület
80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000
1960/61 1970 1980 1990/91
1941 1949/50
1870 1880 1890 1900 1910 1920/21 1930
0
2. ábra A vizsgált térség népességszámának alakulása (1870-1990/91) Forrás: KSH, 1992, 1996. Készítette: Molnár J. 2000
1. kép Nagy szegénység, sok gyerek Csenyétén. Fotó: Molnár J.
1.
táblázat A népmozgalom egyes adatai a magyarországi határtérségben 1000 lakosra jutó élveszületés halálozás
Természetes
Vándorlási
szaporodás, ill.
különbözet
fogyás 1991. évi országos adatok
12,3
14
-1,7
-
1998. évi országos adatok
9,6
13,9
-4,3
-
1991. évi B.A.Z. megyei
14,1
13,9
0,1
-5,3
11,4
13,8
-2,4
-3,8
13
20
-7,0
-6,7
adatok 1998. évi B.A.Z. megyei adatok A vizsgált térség magyarországi településeinek 1990-1998 közötti átlaga Forrás: KSH, 1992-1999. Készítette: Molnár J.
Értelemszerűen a különböző típusú szemléltető figurákat (mint ábra, kép, táblázat, stb.) külön-külön sorszámozzuk, ahogy itt is láthattuk. Minden esetben meg kell jelölni a forrást, és azt, hogy ki készítette az adott objektumot (2. táblázat).
2. táblázat Szubjektív és objektív életminőség Szubjektív megélés Objektív feltételek
jó
rossz
jó
jólét
feszültség/kiüresedettség
rossz
alkalmazkodás
nélkülözés
Forrás: Zapf, W. 1984. in: Fekete Zs. 2006. után Molnár J. 2007.
A 2. táblázat esetében egy olyan példát láthatunk, amikor Fekete Zs. cikkében megtalálható táblázat Zapf, W. táblázatát idézi, és ezt a dolgozat szerzője (jelen esetben Molnár J.) átdolgozta hozzáadva a saját tapasztalatát, tudását. Amennyiben szó szerint másolta volna bele valaki másnak a táblázatát, akkor nem szerepelt volna ott a saját neve, csak az, hogy kitől vette át az adott objektumot. Az illusztrált figurák esetében látható továbbá, hogy az ábrák, képek sorszáma és címe az objektumok alatt, míg a táblázatok esetében ezek a táblázat felett szerepelnek. Ennek különösebb jelentősége nincsen, de az fontos, hogy a dolgozatban ez egységes legyen. Tehát ha e szerint a logika szerint haladunk, akkor a táblázatok esetében mindig az objektum felett helyezzük el a sorszámot és a címet és az objektum alatt nevezzük meg a forrást és a készítőt. A képek és ábrák esetében pedig mindig a kép alatt legyen a kép és az ábra sorszáma, címe és a készítője, forrása megnevezése.
Összegzés A dolgozat befejező részében törekedjünk arra, hogy a Bevezetésben kitűzött célokra, kérdésekre, hipotézisre válaszoljunk. Foglaljuk még egyszer össze munkánk legfontosabb megállapításait, következtetéseit. Ezen túlmenően lehet előre mutatni is, amennyiben úgy gondoljuk, hogy ezt a kutatást tovább szeretnénk folytatni (mesterképzés, PhD tanulmányok, stb. keretében), akkor felvázolhatjuk a további, jövőbeni kutatási utakat, célokat. Kerüljük az általánosítást, okoskodó, bölcselkedő megállapításokat, amelyek nem helyénvalóak egy tudományos munkában. Pl.: „Ám az élet szép, ezért majd minden jóra fordul, különösen, ha az emberek figyelembe veszik a világbékét és akkor majd minden ember összeborulva ünnepelhet.”
Mellékletek Ezek a dolgozat végén szerepelnek, ilyenek lehetnek nagyobb térképek (nem saját készítésűek), egyéb felhasznált anyagok, mint pl. a kérdőív, amit használtunk (amennyiben a kérdőív összeállításában más kérdőíveket is felhasználtunk, akkor azoknak a szerkesztőjét is illik megnevezni!). Interjúzás esetén a
teljes interjúk szövege is itt szerepelhet, de pl. a képeket (fotókat) is lehet a mellékletben szerepeltetni (természetesen ugyanúgy megszámozva, címmel ellátva, készítőjét feltűntetve).
A kutatási tartalomjegyzék elkészítése: A kutatási tartalomjegyzék azt mutatja meg, hogy milyen témával kívánok foglalkozni a vizsgálatban (cím) és ezen belül mely tématerületeket kívánom részletesen kidolgozni. Itt fel kell tűntetni azt, hogy az egyes témakörök esetében körülbelül hány oldal terjedelemre számítok, ezáltal biztosítom, hogy a címben megnevezett és a célkitűzésben meghatározott feladatok elvégzésekor a megfelelő arányokat betartom, azaz nem fog előfordulni az, hogy a bevezető rész hosszabb lesz, mint maga a tárgyalás, illetve törekedni tudok arra is, hogy arról írjak, amit a cím takar. A kutatási téma, esetleg a leendő dolgozat címe (minta):
Objektív és szubjektív életminőség vizsgálat Észak-Cserehát 17 településén Tervezett tartalomjegyzék (A minta egy diplomamunka vázlatot mutat.) Minta: I. Bevezetés .................................................................................................................... 3 oldal A kutatás célja, területe és módszere ................................................................................3 oldal II. A kutatás hátteréről ................................................................................................... 3 oldal A kutatás hazai szakirodalmi hátteréről ............................................................................3 oldal III. Objektív életminőség vizsgálat I. A vizsgált térség népességének főbb jellemzői 17 oldal A vizsgált települések népességszáma ..............................................................................2 oldal A vizsgált települések népmozgalma ................................................................................4 oldal A vizsgált térség korösszetétele ........................................................................................3 oldal A vizsgált térség lakosságának iskolai végzettsége ..........................................................4 oldal A vizsgált térség lakosságának gazdasági aktivitása ........................................................4 oldal IV. Objektív életminőség vizsgálat II. A jövedelem, a lakóház, földtulajdon és állattartás8 oldal Jövedelem és szociális támogatás .....................................................................................2 oldal A lakóház (állaga, nagysága, építőanyaga és fűtési rendszere) ........................................2 oldal Lakásfelszereltség .............................................................................................................2 oldal Saját földtulajdon és állattartás .........................................................................................2 oldal
V. A vizsgált térség lakosságának szubjektív életminősége .......................................... 8 oldal A lakókörnyezet tisztaságával és a gyermekek tanulmányaival kapcsolatos attitűdök ....2 oldal Elégedettség ......................................................................................................................3 oldal Etnikai preferencia és más etnikai csoporttal szemben érzett feszültség ..........................3 oldal Összegzés ............................................................................................................... ……4 oldal
