I. Oktatás-Informatikai Konferencia, Budapest, 2009 január 30. Pedagógusok tudásépítő közösségének támogatása az oktatási informatika eszközeivel: MapIt vitatérkép, Moodle virtuális tanulási környezet Molnár Pál, KRE, (előadó szerző)
[email protected] Paksi Attila, ELTE TTK
[email protected],
[email protected] Kárpáti Andrea, ELTE TTK
[email protected] Témakörök: kollaboratív tanulás, tudásépítés, trialogikus tanuláselmélet, tudásmegosztás, tanárképzés, szemantikus web, vizuális reprezentáció, mentoráció, tanulási környezet, tudásépítő közösségek
A KP-Lab - Knowledge Practices Laboratory (Tudás és Gyakorlat Laboratóriuma, vö. www.kp-lab.org ) nevű, az Európai Unió 6. Keretprogramja által támogatott, 2006-2011-ig tartó projekt alapja a trialogikus tanuláselmélet, (Hakkarainen és Paavola, 2004, 2007). Ez az elmélet a tanulást, mint tudásalkotást alapul vevő olyan elméleteket foglal magában, mint az innovatív tudásközösségek modelljei (Engeström et al., 1995: expanzív tanulás; Bereiter, 2002, és a tevékenységelmélet (activity theory), mely az emberi tevékenységek objektumorientáltságát hangsúlyozza, és egyik központi eleme a fogalmi alkotás (conceptual object: Wartofsky, 1979; Bereiter, 2002). A dialogikus és trialogikus tanulási modellek közötti különbséget az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra: A dialogikus és trialogikus tanulási modellek közötti különbségek
Az elmélet különösen releváns az oktatási informatikai alkalmazások szempontjából, mivel lényege az oktató és tanuló dialógusa helyett a közös tudás-elem létrehozásán alapuló, egyenrangú tudásépítő munka. A projektben együttműködő 14 ország 22 intézménye (1) a tanárképzés és továbbképzés, valamint a szakképzés megújításán dolgozik, a tudás megszerzését, megosztását és felhasználását kollaboratív módszerekkel támogatja az iskolai és a munkahelyi tanulásban. (Engeström et al., 1995) A technológiai fejlesztésekbe bevonják a kutatókat, a technológiai szakértőket, az oktatókat és a hallgatókat (illetve a képzésben részesülő dolgozókat) egyaránt, így biztosítva az eszközök és 1
Az együttműködő intézmények között szerepel a Helsinki Egyetem Viselkedéstudományi Kutatócsoportja (koordinátor), a svéd Karolinska Orvosi Egyetem, a Jeruzsálemi Héber Egyetem és számos nemzetközi szoftverfejlesztő kutatóintézet, mint a francia székhelyű SILOGIC és a finn EVTEK oktatási szoftver alkalmazásokat fejlesztő nemzetközi cégek.
módszerek ciklikus továbbfejlesztését. A projekt felhasználja a szemantikus web, az információhoz bárhonnan, szinte bármilyen IKT eszközzel hozzáférést biztosító, a valós idejű multimédiás mobil kommunikáció és a nyílt forráskódon (open-source) alapuló fejlesztés eszköztárát. A magyar kísérletben a szoftvert a Gárdonyi Kör (http://edutech.elte.hu/gardonyi_kor ) , az összevont tanulócsoportos kisiskolák tanítóinak közössége munkájában, mint a Mentorált Innovációs Modell (MIM) segítőjét alkalmazzuk. A modell lényege a pedagógusok és kutatók közös oktatáskutató tevékenysége közben megvalósuló módszertani fejlesztés, az innovációs és továbbképző munka integrálása. aA hatékony mentori tevékenység, amelynek szerves alkotóeleme a mentor által moderált on-line kommunikáció, kiemelkedően fontos szereppel bír a mentorált innováció modellben. A MIM működésének vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy az innovációs kísérletben résztvevő, gyakorló tanárok a kísérletezést (innovatív pedagógia alkalmazását) támogató eljárással való elégedettségében (s ezzel kapcsolatosan, az innovációs vállalkozás sikerében) a keretrendszerben zajló, a facilitátor által moderált on-line kommunikáció nagy fontossággal bírt, illetve a modellel való résztvevői elégedettség egyik legfontosabb indikátoraként vált azonosíthatóvá. (Kárpáti és Dorner, 2008 és megjelenés alatt) A hatékony mentorálás, az együttműködő tudáslétrehozás, vita és megbeszélés, a csapat tréning és a tudásforrások egyidejű, közös használatának elősegítésére fejlesztették ki a MapIt vitakövető szoftvert. A magyar közoktatásban már történtek sikeres kísérletek az IKT-val segített vitamódszer meghonosítására, (Hunya, 2005), kísérleteink ezt a munkát folytatják. A MapIt jól kapcsolható a fogalom- és gondolattérképezésnek és a folyamatok képi ábrázolásának a munka világában egyre népszerűbb technikáihoz is. A MapIt fejlesztéséhez az a felismerés vezetett, hogy ha rendelkezésre állna a szóbeli beszélgetések során könnyen létrehozható, több témát egyidejűleg megjelenítő fogalmi / gondolati térkép, némi további információ, a beszélgetés audio, vagy video felvétele, akkor a megbeszélés rekonstrukciója csak perceket venne igénybe, a vita egyes részei könnyen elérhetővé, elemezhetővé válnának. A szoftver alkalmas szövegek, képek és hangok megosztására, közös szerkesztésére, és mindezeknek a tudáskonstruáló folyamatokat egy térképezési programmal teszi könnyen követhetővé. A MapIt fejlesztése szorosan kapcsolódik a KP-Lab kutatáshoz, legfőbb funkciója a kollaboratív tudásépítésen alapuló trialogikus tanulás elméletéhez kognitív eszközt nyújtson. 2
2. ábra: A trialogikus tanulás ábrázolása fogalomtérkép segítségével ( )
2
A térkép a CMapTools segítségével készült.
A MapIt felhasználási lehetőségei az oktatásban és a tanár(tovább)képzésben: •
viták levezetése •
a vita előkészítése (háttéranyagok feltöltése, szólásra jelentkezők sorrendbe állítása a szó megadása)
•
a megszólalások strukturálása – összetartozó megjegyzések csoportosítása
•
a beszélgetés folyamatainak rögzítése gondolattérkép-szerű, grafikus megjelenítésben
•
a résztvevők hozzászólásainak összegzése jegyzőkönyvben
•
együttműködő tanulás támogatása: a vita grafikus ábrája és jegyzőkönyve alapján saját megoldási stratégiák kialakítása
•
vizuális, gondolattérkép-szerűen kibontakozó, organikusan alakítható fórum
•
vizuális ötletgyűjtés és reflektálás
•
együttműködő írás (collaborative writing) támogatása: a közös dokumentum jól strukturálhatók, a változások könnyen követhetők, ezekhez megjegyzések társíthatók.
•
tudásmegosztás: az együttműködéssel létrehozott tudástérkép jól áttekinthető, a munka lépései, az egyes változások iránya nyomon követhető
•
több szereplős tudásépítés, (pl. mozaik módszerű tudásépítés).
A szoftver neveléselméleti és módszertani vonatkozásairól külön közleményben számoltunk be. (Molnár és Kárpáti, megjelenés alatt) Az egymástól elszigetelten élő és dolgozó kisiskolai tanítók mind az idő, mind a megfelelő technológiai háttér hiányában szakmai kapcsolatok kialakítására és önmaguk módszertani fejlesztésére is csupán korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. Megfelelő mentori tevékenység mellett a szükséges motiváció kialakítható egy olyan virtuális tanulási környezet megismerésére és használatára vonatkozóan, mely segítségével a megjelölt problémák orvosolhatóak. A mentorálásban használjuk a MapIt szoftvert és a Moodle tanulási környezetet is. A Moodle (www.moodle.org ) egy olyan nyílt forráskódú, virtuális oktatási környezet, mely alkalmas eszköznek mutatkozik mind a trialogikus tanuláselmélet mind a Mentorált Innovációs Modell támogatására. A felület struktúrája átalakítható a felhasználói igényeknek megfelelőn – így képes
kiszolgálni mind az IKT eszközök használatában jártas mind a kevésbé tapasztaltak igényeit. Funkciók az összevont tanulócsoportos iskolák tanítóinak tudásépítő kurzusában: •
közösségi tér: folyamatos kapcsolattartás a munkacsoport tagjaival
•
tudásmegosztás: saját produktumok közreadása
•
társak által segített tanulás: egymás produktumainak véleményezése, segítségkérés, tapasztalatcsere
•
együttműködő, élethosszig tartó tanulás szervezése: a munkacsoport feladatainak közreadása, kiscsoportok képzése
•
értékelés: tanulói és saját munkák véleményezésére szolgáló kérdőív, tudásmérő teszt készítése
A tanításban, tanulásban használt különböző eszközök integrálása mindig újabb kihívást jelent. A KPLab eszközei kiegészíthetik a már bevált és használt tanulási eszközöket és módszereket. Kutatások és fejlesztések folynak a projekt alkalmazásainak integrálására a Moodle tanulói rendszerbe, melyek közül az egyik lehetőség a Moodle tanulási környezet fórumának és a MapIt vizuális vitakövetőfórumozó funkciója közötti adatcsere, átjárhatóság biztosítása. Az előadás során bemutatjuk, hogyan alkalmaztuk a vitakövető szoftvert és milyen kihívásokkal találkoztunk a gyakorlati alkalmazások során. Eredményeink kiegészítik a multimédia eszközökkel segített tudásmegosztással foglalkozó európai kutatások pozitív eredményeit (De Jong, 2002) azzal, hogy a magas színvonalú IKT technológiát korszerű pedagógiai elméletekkel ötvöző alkalmazások kezdő informatikai eszköz felhasználókkal, szerény felszereltségű falusi kisiskolákban is alkalmazhatók a tanítók hatékony felkészítésére innovatív pedagógiai programok adaptálására. A MapIt kutatásunkban prioritást élvező funkciója a vitatérképezés, megbeszélésen résztvevők szóváltásainak rögzítése és azonnali térképezése, grafikus megjelenítése, a hozzászólások, reflexiók gráf-szerű vagyis a beszélgetések tartalmi részét reprezentáló téglalapok és a beszélgetések irányát, egymásutániságát ábrázoló nyilak folyamatábrájában – történő ábrázolása. A beszélgetések szálainak követhetőségét kihasználva a MapIt ezért alkalmas egy kutató- vagy tanulócsoport értekezletein elhangzott, a szoftverrel rögzített interakciók elemzésére is. Az alkalmazás első nemzetközi kipróbálásán 4 ország kutatói és fejlesztői vettek részt. A megbeszélés online üzemmódban, skype-on keresztül lett megszervezve és lebonyolítva. A megbeszélés során 5 főbb témakört vettek fel a napirendi pontok közé. A résztvevők emailben kaptak értesítést a megbeszélés idejéről. Némi problémát okozott, hogy az egyik résztvevő más email címmel regisztrálta magát a megbeszélés előtt, mint amilyen email címmel felvették őt a megbeszélés létrehozásakor, azonban ezt sikerült orvosolni rövid időn belül. (Egyelőre nem megoldott a felhasználó által regisztrált email cím felhasználó általi módosítása.) A megbeszélés menete terv szerint haladt egy ideig, azonban az egyik napirendi pontnál megakadt a program működése, így az online megbeszélést befejezték. Az egyik résztvevő jelezte, hogy számára zavaró volt, hogy mindig szót kellett kérnie, ha hozzá szeretett volna szólni valamely beszélgetéshez. Mikor javasolta, hogy érdemes lenne ezt a funkciót kiiktatni, vagy egyszerűbbé tenni, a többiek nem támogatták ezt az elképzelést. Szerintük a MapIt egyik legfőbb előnye, hogy strukturálja a vitát, lehetetlenné teszi, hogy egy-egy erőszakos vitapartner magának követelje a vitaidő túlnyomó részét. Sokan nehezményezték, hogy nehézséget okozott a beszélgetésben úgy aktívan részt venni, hogy közben magát a hozzászólást leírják és hozzáadják a beszélgetés létrejövő térképéhez. A legnagyobb kihívás a MapIt használatakor a figyelemmegosztás a vitatérképezés és a vitatkozás műveletei között. Oktatási kísérletekben követjük nyomon, hogyan képesek létrehozni a felhasználók egy jól használható térképet, mialatt figyelmüket arra fordítják, hogy a megbeszélés szóbeli részére összpontosítanak. A MapIt azzal segíti ezt a folyamatot, hogy automatikusan generálja a térkép részeit, a résztvevőknek pedig lehetőséget ad arra, hogy alaposan előkészüljenek a megbeszélésre: saját anyagaikat akár magán munkaterületükre, akár a megosztott, közösségi felületre feltöltsék, és
ugyaninnen letöltsék mások előkészített anyagait. Így elkerülhetők a felkészületlenségből, az utolsó pillanatban megkapott, nagy mennyiségű információ átnézésének elmulasztásából adódó üresjáratok. A MapIt tesztjein minimumra csökkent az olyan, a hagyományos megbeszéléseken sajnálatosan gyakori helyzet, hogy a részvevők mindennemű előkészület nélkül, a témára a megbeszélés színhelyén rácsodálkozva improvizálnak vagy a már zajló vita során lapozgatják buzgón mások háttéranyagait. Az infor,atikai környezet egyébként a böngészést is jól támogatja – mivel minden dokumentum digitálisan áll rendelkezésre, a részvevők pillanatok alatt rátalálnak egy-egy adatra vagy fogalomra, amely érvelésüket segítheti. A részvevőknek szokatlan volt a sokféle kommunikációs csatorna integrálása, a hangzó, írásos és grafikus közlésmód váltogatása. Mivel ez a multimodalitás az eszköz egyik legelőnyösebb tulajdonsága, nem várható, hogy a fejlesztők visszatérnek a csak beszélgetős üzemmódhoz. Tekintetbe kell venniük azonban a felhasználók „kapcsolási sebességét” a beszélt, írásos és képi nyelv között, hogy a felhasználóknak ne azzal kelljen tölteniük az idejüket, hogy az egyes alkalmazások között váltogassák az ablakokat és elvesszenek a technikai részletekben. A MapIt első hazai kipróbálására Szegeden, a Neveléstudományi Iskola hat doktoranduszának és két oktatójának részvételével került sor. Itt egészen más volt a feladat, mint a nemzetközi kutatási értekezleten, angol az egymástól távoli részvevők vitáját kellett a szoftvernek minél autentikusabbá, az élő vitákra emlékeztető, gazdag tartalmú eszmecserévé tennie. Itt mindenki ugyanabban a teremben ült, saját gépén a telepített MapIt alkalmazással. A cél egy kutatási téma megbeszélése, és a közös tudáskonstruálás megjelenítése volt. A MapIt funkcióinak bemutatása után online módban szerettük volna használni az alkalmazást, azonban ez egy szoftverhiba miatt meghiúsult. Offline, vagyis jegyzetelő üzemmódban viszont sikerült lefolytatnunk a megbeszélést, a MapIt vitatérképét a tanterem aktívtáblájára vetítve. Az offline vitaszoftver alkalmazás segített újabb tapasztalatokat szerezni az aktívtábla oktatási felhasználásáról és alkalmazhatóságának határairól. Hasznosnak bizonyult az érvek és ellenérvek közötti navigációban, a figyelem felkeltésében és az interakciós lehetőségek biztosításában, amikor a részvevők érveiket és ellenérveiket a táblán a szoftver segítségével, mindenki számára jól követhetően jelenítették meg. Az offline használat azt jelentette, hogy jegyzetelő (és nem konferencia) üzemmódban dolgoztunk. Ebben a funkcióban egy személy készíti a feljegyzéseket, a többiek azonnal látják az eredményt és módjukban áll kiegészíteni és módosítani a vitatérképet. A táblánál dolgozó „jegyző” feladata volt az elhangzó beszélgetés rögzítése is, ami megakasztotta a beszélgetés menetét és problémát okozott a folytonos váltás a tábla és a számítógép billentyűzete között. A diskurzus alapvetően arról szólt, hogy mire lehetne használni az alkalmazást, miben más és új, mint pl. egy szövegszerkesztő, amelyet általában alkalmazni szoktunk, mikor jegyzetelünk egy megbeszélésen. A vita-megjelenítés és az előzetes felkészülést követő, rendezett tudásmegosztás funkcióit mindenki fontosnak és hasznosnak találta, de sokan úgy vélték, a felhasználói élmény tekintetében a szoftvernek még sokat kell fejlődnie. 5. ábra: a MapIt vitatérképező alkalmazással készített térkép
A MapIt továbbfejlesztési lehetőségei A tervezett funkciók egyike a megbeszélés rögzítése audio fájl formájában, azonban ez a funkció még nem érhető el. Jelenlegi formájában az alkalmazás csak a megbeszélés írott szöveges reprezentációjára képes, vagyis a megbeszélés szövegét manuálisan kell rögzíteni a beszélgetések során. Ez sok hibalehetőséget rejt magában – szövegkihagyások, elgépelések formájában - és zavarhatja, gátolhatja a beszélgetés menetét – hiszen a rögzítés idejére le kell állnia a rögzítőnek, a beszélőnek és a hallgatónak is. Éppen ezért, ha a szöveg leírása mellett a megbeszélés audio, vagyis visszahallgatható módon is rögzítésre kerülhetne, óriási segítség lehetne mind a beszélgetések természetes menetének megtartásában, mind pedig a beszélgetések rekonstruálásában. (3) Az alkalmazást folyamatosan fejlesztik, jelenleg már a 2.0 verzióval dolgoznak a kutatók és a tanári közösségek. Ebben a résztvevőknek már lehetőségük van rögzíteni és visszajátszani a beszélgetéseket is, ahol a visszahallgatásnál a program automatikusan kiemeli a létrejött térképen, hogy éppen hol tart a megbeszélés. Nemsokára lehetőség lesz a megbeszélés típusától függő értekezlet sablonok használata, értekezlet készítő segédeszközök beépítése, további exportálási lehetőségek, GoogleDocs és MS Office formátumú jegyzőkönyv exportálási lehetőség, online és offline értekezletek közötti szinkronizáció, ontológiabővítés (rizikó, döntések, nyitva hagyott kérdések, felmérések, stb.). Mindezek megjelenése 2009-ben várható. Lényeges, hogy az alkalmazás fejlesztésénél figyelembe vegyék a felhasználói élmény fokozását, a felhasználói interfész és a navigálhatóság lényeges javítását. Olyan funkciókkal kell kiegészíteni a szoftvert, melyek segítségével könnyebbé válik a megbeszélések létrehozása és adminisztrációja, a hozzászólások módosítása és átszervezése, kiegészítése, kiemelése, a felhasználó asszociációkat, kapcsolódásokat tudjon létrehozni közöttük, „fogd és vidd” módon lehessen internetes hivatkozásokat és fájlokat, dokumentumokat a beszélgetésekhez kapcsolni. Mindezek segíthetik a beszélgetések természetes folyásának megtartását, a gyorsabb interakciók biztosítását. Így válhat a MapIt a kollaboratív tanulás, a vitával kísért, közösségi tudásépítés hatékony eszközévé. Irodalomjegyzék Bereiter, C. (2002). Education and mind in the knowledge age. Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum.
3
Az, hogy a hanganyag streaming – vagyis folyamatos internetkapcsolat mellett, letöltés nélkül hallgatható-, vagy letölthető audio fájl legyen-e, milyen formátumban legyen rögzítve, mely részeit és mennyit rögzítsenek, és a tárolásának módja jelenleg is a fő fejlesztési kérdések közé tartoznak. A streaming formátum lehetővé teszi, hogy ne kelljen letölteni a hangfájlt, a letöltés közben már hallgatható a szöveg. Az offline pedig azt jelenti, hogy először le kell töltenünk a hanganyagot, amit ezután egy lejátszó szoftver segítségével tudunk meghallgatni.
De Jong, T. (2002): Tudáskonstrukció és -megosztás média-alapú alkalmazásokkal. Magyar Pedagógia, 4, 445–457. old. Drachman, R. (2007). The trialogical character of the MapIt tool. Engeström, Y., Engeström, R., Kärkkäinen, M. (1995). Polycontextuality and boundary crossing in expert cognition: learning and problem solving in complex work activities. Learning and Instruction 5, 319-336. Hunya Márta (2005c): Virtuális tanulási környezetek. Iskolakultúra 2005. október, 53-69. old. Kárpáti, A., Dorner, H. (megjelenés alatt): Kárpáti Andrea, Dorner Helga (közlésre benyújtva): Mentorált innováció virtuális tanulási környezetben. Magyar Pedagógia, közlésre elfogadva. Kárpáti, A. és Molnár, P. (megjelenés alatt): Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeikel: MapIt vitatérkép. Új Pedagógiai Szemle, közlésre elfogadva. Lizzi, Y. (2006). Models and Graphics in Map-It, draft, v0.1. www.kp-lab.org Paavola, S. & Hakkarainen, K. (2005). The Knowledge Creation Metaphor – An Emergent Epistemological Approach to Learning. Science & Education 14(6), 535-557 (http://www.helsinki.fi/science/networkedlearning/texts/knowledgecreationmetaphor.pdf). Stetsenko, A. (2005). Activity as Object-Related: Resolving the Dichotomy of Individual and Collective Planes of Activity. Mind, Culture, and Activity 12(1), 70-88. Wartofsky, M. (1979). Models: Representation and Scientific Understanding. Dordrecht: Reidel.
