Híres-neves iskolák Híres-neves tanítványok
Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk írója, a Lónyay Utcai Református Gimnázium neves diákja Molnár Ferenc nevét mindenki ismeri. Leghíresebb könyve „A Pál utcai fiúk” kötelező irodalom, nemcsak nálunk de több külföldi országban is. A legtöbb nyelvre lefordított magyar mű. Felnőttnek és gyermeknek egyaránt érdekes, emlékezetes olvasmány marad. A Franklin Társulat annak idején, a Tanulók Lapjában folytatásokban megjelent mű kiadási jogát lekötötte a szerzőnél. 1907-ben mindjárt két változatban adta ki a regényt, felnőtteknek és gyermekeknek. A színházlátogatók évente találkoznak Molnár Ferenc valamelyik darabjával ma is. A Vígszínház házi szerzője volt, de színdarabjait Európa több nagyvárosában bemutatták, Amerikában filmet készítettek és musicalt írtak pl. a Liliomból. Megemlékezések: - 2007-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum A Pál utcai fiúk kiadásának századik évfordulóján „Éljen a Grund!” címmel, kiállítással és rendezvények sorával tisztelgett a szerző előtt. 2007. október 11-én a megnyitón Geszti Péter felolvasta Nemecsek Ernőhöz írt emailjét, mely üzenet a jelenből a múltba a történelem főbb eseményeit felvillantva: mi változott, s mi az, ami 100 év eltelte után ma is érvényben maradt. Több iskola diákjai, köztük a Lónyay Utcai Református Gimnázium színjátszó csoportja, jeleneteket mutattak be a regényből. A kiállításon fényképek, installáció idézi a híres regény helyszíneit, a Grundot, a Fűvészkertet, a korabeli iskolaterem berendezését. Láthatók eredeti játékok, A Pál utcai fiúk külföldi és magyar könyvkiadásai, illusztrációk a regényből. Két monitoron az első némafilm képei, valamint az első magyar-amerikai koprodukcióban készült, Fábri Zoltán rendezte film jelenetei tekinthetők meg. Az utolsó teremben Molnár Ferenc személyéhez köthető anyag látható. Megtekintése javasolt minden diáknak, az irodalmi tananyag kiegészítéseként is. A kiállítás 2008. augusztus 31-ig várja a látogatókat. - 2007 októberében a VIII. kerületben, a Tömő u. 4. sz. alatt megnyílt „az ország legnagyobb egyedi fajátéka”, egy 880 négyzetméteres játszótér, mely a hajdani grund emlékére épült fel. A farakások itt rendezett favár-rendszert alkotnak, Janó kunyhója is megtalálható. - A VIII. ker. Práter u. 11/15. sz. alatti Általános Iskola előtt felavatták a regény Einstand jelenetét megörökítő bronz szoborcsoportot. - A hajdani református főgimnázium Lónyay utcai 4/C iskolaépületében, most a SzentGyörgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium működik. Ide járt Neumann (Molnár) Ferencz hét évig, mivel az első évet még a Széna téri régi épületben végezte. A Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület és az iskola közös rendezvényén 2008. február 6án „Molnár Ferenc, a Lónyay Református Gimnázium diákja” címmel, a díszteremben telt ház volt. Csordás Lajos újságíró és irodalomtörténész tartott vetített képes előadást az író gyermekkoráról, családjáról, a hajdani Ferencvárosi helyszínekről, ahol lakott, iskolába járt. Életének fontosabb epizódjait, barátait, feleségeit, s végül élete utolsó szakaszát mutatta be a Plaza Hotel lakosztályában, ahol utolérte a halál. A másik előadó Balogh Mihály ny. könyvtárigazgató, főként Baráth Ferenc kunszentmiklósi születésű református főgimnáziumi tanárról, és tanítványa Neumann (Molnár) Ferencz kapcsolatáról beszélt. Könyvtörténeti érdekességként említette 1
Neumann Ferencz hatodik osztályos korában, házi nyomdagépén előállított Olvasónapló-ját, melynek egyetlen ismert példányát a kunszentmilósi Baksay Sándor Református Gimnázium könyvtára őrzi. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumot, Szilágyi Erzsébet könyvtáros, a számítógépes iskolatörténeti adattár építője képviselte. Ismertette Neumann Ferencz főgimnáziumban eltöltött éveit, tanárairól, iskolai eredményeiről és az ifjúsági önképzőköri munkájáról beszélt. A Petőfi Irodalmi Múzeum két könyvtárosa Emőd Teréz és Kómár Éva is jelen volt, Emőd Teréz a kiállításról, létrejöttéről, a rendezvényekről, és A Pál utcai fiúk egy érdekes példányát a hallgatóságnak kezébe adva, a könyv egyes kiadásairól szólt. Molnár Ferenc (Neumann Ferencz) élete, különös tekintettel gimnáziumi éveire Százharminc évvel ezelőtt, 1878. január 12-én, német eredetű zsidó polgárcsaládban született Budapesten, Neumann Ferencz. Apja Neumann Mór sebész volt, de üzemorvosként dolgozott előbb a Margit híd építésén, majd a Ganz Gyárban. Anyja Wallfisch Jozefa, irodalomkedvelő asszony volt. Apja családjának jólétet biztosított. A Ferenc körúton laktak (1. sz. kép), s fiát a közeli Széna téri (később Kálvin tér) református főgimnáziumba íratta, ahol változó szorgalommal tanult. Az első gimnáziumi osztályba történő felvétel alsó korhatára a tíz év volt, „…vagy legalább életkoruk 10-ik évében vannak.” Neumann Ferenczen kívül, még négy tanuló született 1878-ban, a felvételi vizsgán megfeleltek. Molnár Sándor fiatal tanár lett osztályfőnöke az első osztályban az 1887/88. tanévben, s még két éven át. Szigorú volt, s bizony az alsóbb 1-3. osztályban az ifjú Neumann a számtanban jobban teljesített, mint a magyarban. Az értesítőben közreadott év végi tanulmányi eredményei azt bizonyítják, hogy gimnáziumi évei alatt nem gyötörte magát a tanulással. Az akkori osztályzatok 1-től 4-ig mérték a tanulói teljesítményeket. Év végén minden osztálynak nyilvános vizsgája volt, melyen a szülők is részt vehettek. 13 éves, amikor az ötödik osztályban négy 3-as osztályzatot kap (történelem, német nyelv és irodalomtörténet, mennyiségtan és torna), ami a mai osztályzatokat nézve elégségesnek felel meg. Magyar irodalomból Baráth Ferencz kezdi el tanítani az 1891/92. tanévben, s az előző évi 3-as helyett, mindjárt a legjobb osztályzatot éri el, melyet az érettségiig végig megőriz. Az 1892/93. tanévben társainak olvasókönyvet állított össze, segítve az irodalomtanulást. (Az otthoni kezdetleges házinyomdáján előállított példányok közül, mára csak a Kunszentmiklóson őrzött példány ismert, melyet tanárának, Baráth Ferencznek ajánlott.) Tagja lesz a Molnár Sándor vezette ifjúsági önképzőkörnek, hetedikben és nyolcadikban elismerik benyújtott pályamunkáját, jutalmat és dicséretet kap. Utolsó évesként az önképzőkör titkárának választják. A március 15-i iskolai ünnepségen „… szépen egybeállítva adta elő Kossuth életrajzát.” 1895. június 21-én a szóbeli érettségi vizsgálaton megjelent a vallás- és közoktatásügyi miniszter Wlassics Gyula, Klamarik János miniszteri tanácsos és dr. König Gyula műegyetemi tanár. „A miniszter úr jelenlétében, - a mennyiségtan levén soron, -Maybaum Ottó, Nagy Sándor és Neumann Ferencz feleltek igen szép sikerrel és pontossággal. A kegyelmes úr teljes megelégedését nyilvánítva hagyta el a termet…” (Értesítő a budapesti református főgymnásiumról az 1894/95. tanévben, 69. old.)
2
Molnár Ferenc (Neumann Ferencz) tanárai, osztályzatai 1887/88. tanév Első osztályos Osztályfőnöke: Molnár Sándor okl. lelkész és tanár (sz. 1856), ekkor 31 éves. Tanította a latin és magyar nyelvet. Latin nyelv – 2 Dapsy László (sz.1843) 44 éves. Tanította a számtant– 1 Laky Dániel tankönyvíró (sz.1846) 41 éves. Tanította a földrajzot– 1 Nagy F. Károly (sz.) Tanította a szépírást (1880-tól) – 2 Back Izrael (sz.1840) 47 éves. Tanította a vallást (izr.) – 2 Mértani rajz – 3 Szotyori Nagy Károly, ifj. (sz.1855) 32 éves. Tanította az éneket – 2 Maurer János (sz.1850) 37 éves. Tárgya a torna – 2 Magaviselet – 1 1888/89. tanév Második osztályos Osztályfőnöke: Molnár Sándor. Tanította a latin és magyar nyelvet. Latin nyelv – 1, magyar – 2 Dapsy László (sz.1843) Tanította a számtant (45 éves) – 1 Laky Dániel (sz.1846) Tanította a földrajzot (42 éves) – 2 Nagy Sándor (sz. 1844) Tanította a szépírást – 1 Rajzoló mértan – 2 Stern Ábrahám, dr. (1855) 36 éves Tanította a vallást (izr.) – 1 Szotyori Nagy Károly, ifj. (sz.1855) ének – 2 Porzsolt Jenő (sz.1856) 32 éves. Tárgya a torna – 3 Magaviselet – 1 1889/90. tanév Harmadik osztályos Osztályfőnöke: Molnár Sándor Tanította a latin és magyar nyelvet Latin nyelv – 2, magyar – 2 Kacziány Géza (sz.1856) 33 éves. Tárgya a német nyelv és irodalomtörténet – 2 Dapsy László (sz.1843) Tanította a számtant – 1 Laky Dániel (sz.1846) Tanította a földrajzot – 2 Vámossy Mihály (sz.1827) igazgató, 62 éves. Tanította a történelmet – 1 Back Izrael (sz.1840) Tanította a vallást (izr.) – 1 Porzsolt Jenő (sz.1856) torna – 2 Somogyi Rudolf (sz.1839) 50 éves. Tárgya a mértani rajz – 1 Szotyori Nagy Károly, ifj. (sz.1855) ének – 1 Magaviselet – 1 1890/91. tanév Negyedik osztályos Osztályfőnöke: Szádeczky Gyula, dr. (sz.1860) 30 éves. Tanította a természetrajzot – 1 Molnár Sándor Tanította a latin és magyar nyelvet, latin nyelv – 2, magyar – 3 Kacziány Géza (sz.1856 ) német nyelv és irodalomtörténet – 2 Francia Kiss Károly (sz.1854) 36 éves. Tárgya a számtan – 2 Vámossy Mihály (sz.1827) Tanította a történelmet – 1 Somogyi Rudolf (sz.1839) mértani rajz – 1 Back Izrael (sz.1840) Tanította a vallást (izr.) – 1 Porzsolt Jenő (sz.1856) torna – 3 Szotyori Nagy Károly, ifj. (sz.1855) ének – 1 Magaviselet –2
3
1891/92. tanév Ötödik osztályos Osztályfőnöke: Szádeczky Gyula, dr. (sz.1860) Tanította a természetrajzot – 1 Baráth Ferencz (sz.1844) 47 éves. Tárgya a magyar irodalom – 1 Dúzs Sándor (sz.1834) 57 éves. Tárgyai a latin – 2, görög nyelv – 2 Vámossy Mihály (sz.1827) Tanította a történelmet – 3 Kacziány Géza (sz. 1856) német nyelv és irodalomtörténet – 3 Francia Kiss Károly (sz.1854) számtan – 3 Büchler Adolf, dr. Tanította a vallást (izr.) – 2 Porzsolt Jenő (sz.1856) torna – 3 Magaviselet – 1 Az önképzőkör tanár-elnöke Molnár Sándor 1892/93. tanév Hatodik osztályos Osztályfőnöke: Dúzs Sándor (sz.1834) latin – 2, görög nyelv – 2 Baráth Ferencz (sz.1844) magyar irodalom – 1 Kacziány Géza (sz. 1856) német nyelv és irodalomtörténet – 1 Vámossy Mihály (sz.1827) Tanította a történelmet – 1 Francia Kiss Károly (sz.1854) számtan – 3 Szádeczky Gyula, dr. (sz.1860) Tanította a természetrajzot – 1 Weiszburg Gyula, dr. (sz.1866) Tanította a vallást (izr.) – 1 Porzsolt Jenő(sz.1856) torna – 2 Magaviselet – 1 Az önképzőkör tanár-elnöke Molnár Sándor 1893/94. tanév Hetedik osztályos Osztályfőnöke: Dúzs Sándor (sz.1834) latin, görög nyelv és irodalom – 2 Vámossy Mihály (sz.1827) Tanította a történelmet – 1 Baráth Ferencz (sz.1844) magyar irodalom – 1 Kacziány Géza (sz. 1856) német nyelv és irodalomtörténet – 1 Francia Kiss Károly (sz.1854) számtan – 2 Somogyi Rudolf (sz.1839) Természettan – 1 Szabó Aladár, dr. (sz.1860) Bölcseleti előtan – 2 Schön Dávid (sz. 1851) Tanította a vallást (izr.) – 1 Porzsolt Jenő (sz.1856) torna – 2 Magaviselet –2 Az önképzőkör tanár-elnöke Molnár Sándor Az önképzőkör évzáró ünnepélyén Neumann Ferencz és Malcomes Béla báró tanulók jutalmat nyertek. (Berzsenyi ódaköltészete c. pályázatra beküldött művükért.) 1894/95. tanév Nyolcadik osztályos Osztályfőnöke: Dúzs Sándor betegsége miatt Bielek Dezső tanárjelölt (sz.1872). Tanította a latin és görög nyelv és irodalom– 2 Baráth Ferencz (sz.1844) magyar irodalom – 1 Kacziány Géza (sz.1856 ) német nyelv és irodalomtörténet – 2 Vámossy Mihály (sz.1827) Tanította a történelmet – 1 Somogyi Rudolf (sz.1839) Tárgya a természettan – 1 Francia Kiss Károly (sz.1854) számtan – 2 Szabó Aladár, dr. (sz.1860) 34 éves. Bölcseleti előtan – 2 Schön Dávid (sz. 1851) 43 éves. Tanította a vallást (izr.) – 1 Porzsolt Jenő (sz.1856) torna – 3 Magaviselet – 1 Az önképzőkör tanár-elnök Molnár Sándor. Titkár: Neumann Ferencz Dicséretet nyert egy művével.
4
Az érettségi után, bár újságírónak készült, de szülei kívánságára 1895-ben Budapesten jogot tanult. A genfi egyetemen folytatta tanulmányait, onnan Párizsba utazott. Visszatért Budapestre, újságíró lett. Cikkei jelentek meg, idegen nyelvű színdarabokat fordított. Ekkor vette fel a Molnár nevet. 1901-ben az Éhes Város c. szatirikus regénye jelent meg, első színdarabja, "A doktor úr" bemutatója nagy sikert aratott 1902-ben, a Vígszínházban. 1906-ban megnősült, felesége Vészi Margit festő-írónő. 1907-ben született egyetlen gyermeke, Molnár Márta, s ebben az évben jelent meg "A Pál utcai fiúk". Az első világháborúban haditudósító volt. Élményeiről könyvben is beszámolt: Egy haditudósító emlékiratai (Bp., 1916). Második felesége Fedák Sári ünnepelt színésznő volt, a harmadik feleség is színésznő, Darvas Lili, akivel az 1930-as években házasodtak össze. A Vígszinház házi szerzőjeként sikeres darabokat írt, melyeket külföldön is bemutattak. A fasizmus elől Franciaországba, Svájcba távozott, végül 1939ben Amerikába költözött. New Yorkban halt meg a Plaza Hotelben, 1952. április 1-én. Három hónap múlva a magyar kormány, hosszú-hosszú időre, szeretett gimnáziumát a Lónyay utcai Budapesti Református Gimnáziumot, megszüntette.
Ajánlott irodalom: Csordás Lajos: Molnár Ferenc. Szeged, 2004, Elektra Kiadóház, 156 old. Születtem… Magyar írók önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. Bp., 1999, Palatinus, 530 old. Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. Fejezetek XX. századi ifjúsági prózánk történetéből 1900-1944. Bp., 1990, Móra K., 352 old. Komáromi Gabriella, Balogh Mihály, Csordás Lajos írásai a témában.
5
