ANNALES XXXVI.
HIST.-NAT. MUSEI NATIONALIS P A R S Z O O L O G I C A.
HUNGARICL 1943.
MAGYARORSZÁG PJSIDIUMAI.
(MOLLUSCA, LAMELLIBRANCHIATA). írta:
DR.
WAGNER
JÁNOS
(Budapest).
(Az I . t á b l á v a l ) .
E t a n u l m á n y a h a z a i b o r s ó k a g y l ó k első korszerű Összefoglalását szeretné n y ú j t a n i . Ezzel az e l h a n y a g o l t csoporttal s o k á i g n e m f o g l a l k o z o t t senki, s í g y érthető, h o g y a F a u n a k a t a l o g u s ( F a u n a R e g n i Hungáriáé) megjelenése óta csak n a g y o n k e v é s i d e v o n a t k o z ó a d a t t a l t a l á l k o z u n k . M e g h a t á r o z á s u k felette nehéz. K i c s i n y s é g ü k és h é j u k e g y s z e r ű alkotása, v a l a m i n t az a k ö r ü l m é n y , — h o g y egyes v í z i csigacsoportokhoz hasonlóan — r e n d k í v ü l é r z é k e n y e k a k ü l v i l á g behatásaira, az egyes f a j o k elkülönítését n a g y o n b i z o n y t a l a n n á teszi. Ez v o l t az o k a annak, h o g y a régebbi szerzők a Pisidium n e m b e n is i g e n sok „ ú j f a j t " í r t a k le, s csak az ú j a b b v i z s g á l a t o k n a k , (főleg O D H N E R N . k u t a t á s a i n a k ) sikerült a leírt a l a k o k z ű r z a v a r á b a n rendet teremteni. M a m á r t u d j u k , h o g y K ö z é p e i i r ó p á b a n 20-nál több f a j u k n e m igen él, s ezeknek több m i n t a fele v a l ó s z í n ű l e g h a z á n k területén is megtalálható. A régebbi i r o d a l m i adatok, í g y a F a u n a k a t a l ó g u s a d a t a i is, sajnos számos esetben n e m h e l y t á l l ó k , m e r t a k o r á b b i szerzők a k ü l ö n b ö z ő f a j o k a t e g y m á s s a l g y a k r a n " összecserélték. A z ú j a b b i r o d a l o m á l t a l á b a n csak k e v é s (és a k ö n y n y e b b e n meghatározható) f a j u k a t említi. A z A l f ö l d r ő l főleg S o ó s ( 1 8 — 1 9 ) , R O T A R I D E S ( 1 1 — 1 2 ) és C Z Ó G L E R p e d i g H O R V Á T H A N D O R felsorolásában (9) szerepelnek, m í g a B a l a t o n b ó l K O R M O S (10) és W A G N E R J Á N O S (22) említi n é h á n y f a j u k a t . A h a z a i b a r l a n g o k b a n élő Pisidiumok D U D I C H (4), GEBHARDT (6, 7 ) és P E R E G I k u t a t á s a i révén v á l t a k ismeretessé ( 2 7 ) , m í g szerző f a u n i s z t i k a i t a n u l m á n y a i a T i h a n y i - f é l s z i g e t (22) és a D u n á n t ú l n é h á n y pontján (21, 24) k í v ü l főleg a h e g y v i d é k r ő l , a M á t r á b ó l (25), a B ü k k - h e g y s é g b ő l (23, 2 6 ) , a G u t i n b ó l (28), és E r d é l y b ő l (29, 3 0 ) szolgáltattak több ú j adatot a h a z a i Pisidiumok. elterjedésének is meretéhez. — A pleistocén f a u n á b a n szereplő M b l l u s c a - f a j o k a t újab b a n R O T A R I D E S f o g l a l t a össze. A z ő v i z s g á l a t a i révén a Pisidium(3), ú j a b b a n
f a j o k pleistocénbeli előfordulási k ö r ü l m é n y e i t is megismertük (14, 15, 1 7 ) . A régebbi i d e v o n a t k o z ó i r o d a l m i adatok, m e l y e k főleg H o R U S I T Z K Y , K O R M O S és L Ó C Z Y m u n k á i b a n szerepelnek, ROTARIDES összefoglaló m ű v e i b e n találhatók meg. A jPmcfmm-kagylók rendszerének kiépítésében n a g y érdemeket szerzett O D H N E R N . H . svéd malakologus, a k i anatómiai v i z s g á l a t a i r é v é n a nemzetség kisebb egységeit szilárd a l a p o k r a helyezte. O D H N E R , a k i a Pisidiumok j e l e n k o r i elismerten első s z a k b ú v á r a , kéré semre a N e m z e t i M ú z e u m Á l l a t t á r á b a n őrzött Pisidium-anyag meghatározását felülvizsgálta, a még f e l n e m dolgozott a n y a g o t pedig meghatározta. Ezért az a l á b b i a k b a n a b o r s ó k a g y l ó k l e g k i v á l ó b b is merőjének m e g h a t á r o z á s a i alapján ismertethetem a h a z a i f a j o k a t . A z ú j a b b i r o d a l m i a d a t o k b a n szereplő a l a k o k n a g y r é s z e a N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n megtalálható, és í g y ellenőrizhető v o l t , a h o l azonban ez n e m v o l t lehetséges, o t t h i v a t k o z o m a szerzőre, a k i től az illető a d a t s z á r m a z i k . I t t k e l l megemlítenem, h o g y a Pisidium ok m e g h a t á r o z á s á r a k i v á l ó a n a l k a l m a s s e g é d k ö n y v W O O D W A R D B . B. terjedelmes méretű k a t a l ó g u s a (32), m e l y n e k f é n y k é p t á b l á i is igen jó tájékozódást n y ú j t a n a k . A Pisií/mm-nemzetség t a g j a i az egész F ö l d k e r e k s é g e n el v a n n a k terjedve. K é p v i s e l ő i k m i n d az öt v i l á g r é s z b e n megtalálhatók. T a v a k és kisebb p o c s o l y á k iszapjában, f o l y ó k b a n , p a t a k o k b a n , forrásokban és k u t a k fenekén e g y a r á n t megélnek, és a p a r t i övtől kezdve le a n a g y m é l y s é g e k i g mindenütt előfordulnak. N á l u n k teljes bizo n y o s s á g g a l összesen 9 f a j u k él, m í g 2 t o v á b b i f a j (P. supinum A. SCHM., és P. pulchellum JEN.) jelenléte m é g megerősítésre szorul. O D H N E R hozzám intézett levelében azt írja, h o g y a f e n t i e k e n k í v ü l m é g 2 másik f a j (P. Moitessierianum P A L . , és P. tenuilineatum STELF.) m a g y a r o r s z á g i előfordulását is b i z o n y o s n a k v e h e t j ü k , ezeket azonban m i n d e z i d e i g m é g senki sem g y ű j t ö t t e nálunk. A jelenleg ismert h a z a i f a j o k v a l a m e n n y i e n az Eupisidium ( O D H N E R ) alnembe tartoznak. 1
1
„ A u c h die kleinen Pisidium (Neopisidium) Moitessierianum und tenuiline atum finden sich sicherlich i n Ungarn". (ODHNER N . H . levélbeli közlése). A tenuilineatum l e g ú j a b b b a n H o r v á t o r s z á g b ó l Jesenica mellől elő is került. (L. ODHNER: Sphaeriiden aus den A d r i a l ä n d e r n . A r c h i v f. Molluskenkunde, 70, 193S, p. 226—238.).
DTE P I S I D I E N U N G A R N S (MOLLUSCA, LAMELLIBRANCHIATA). Von
J.
WAGNER
(Budapest).
(Mit Tafel I). D i e vorliegende Studie soll die erste moderne Zusammenfassung
M o l l u s k e n a r t e n w u r d e n neuerdings v o n M . R O T A R I D E S z u s a m m e n gestellt. Seine U n t e r s u c h u n g e n beleuchteten a u c h die V e r b r e i t u n g der damals lebenden P i s i d i e n (14, 15, 17). D i e A n g a b e n d e r älteren L i t e r a t u r , d i e besonders i n d e n A r b e i t e n v o n H O R U S I T Z K Y , K O R M O S u n d L Ó C Z Y angegeben w u r d e n , s i n d i n d e n zusammenfassenden V e r öffentlichungen v o n R O T A R I D E S a u f z u f i n d e n . Das P i s i d i e n - M l a t e r i a l des Ungarischen N a t i o n a l - M u s e u m s w u r d e v o r k u r z e m v o n d e m b e k a n n t e n Spezialisten dieser G a t t u n g , H e r r n N . H . O D H N E R u n t e r s u c h t , der a u f meine B i t t e das ganze M a t e r i a l ( m i t A u s n a h m e der w o h l b e k a n n t e n A r t Pisidium amnicum M Ü L L . ) i n liebenswürdigster Weise überprüfte u n d revidierte. D i e i n der neueren L i t e r a t u r angeführten A r t e n sind ebenfalls z u m größten T e i l i n d e r S a m m l u n g des U n g a r i s c h e n N a t i o n a l - M u s e u m s z u f i n d e n . W o dies n i c h t der F a l l ist, d o r t w i r d der A u t o r angeführt, v o n d e m die A n g a b e n stammen. D i e P i s i d i e n besitzen V e r t e t e r i n a l l e n fünf W e i t t e i l e n u n d z e i gen u n t e r a l l e n S ü ß w a s s e r m o l l u s k e n den größten V e r b r e i t u n g s r a u m . Sie leben i m S c h l a m m d e r verschiedenen G e w ä s s e r , i n T e i c h e n , Seen, k l e i n e r e n L a c h e n u n d S ü m p f e n , G r ä b e n , Q u e l l e n , B ä c h e n u n d Flüssen. I n U n g a r n s i n d bisher 9 A r t e n d e r G a t t u n g sicher nachge wiesen w o r d e n , w ä h r e n d d i e A n g a b e n über 2 weitere A r t e n (Pisi dium supinum A . S C H M . u n d Pisidium pulchellum JEN.) einer neue r e n N a c h p r ü f u n g b e d ü r f e n . N a c h d e r M e i n u n g O D H N E R ' S müssen a u c h n o c h d i e beiden A r t e n Pisidium moitessierianum P A L . u n d Pi sidium tenuilineatum STELF. sicher i n U n g a r n v o r k o m m e n , doch w u r den diese bisher noch a n k e i n e r Stelle des Landes gesammelt. D i e nachgewiesenen ungarischen A r t e n gehören alle d e r U n t e r g a t t u n g Eupisidium (ODHNER) an. S ä m t l i c h e u n g a r i s c h e V o r k o m m e n (sowohl L i t e r a t u r - als a u c h MjiLseumsangaben) sind i m nachfolgenden ungarischen T e x t , b z w . Verzeichnis angeführt. k 1 ä r u n g d e r T a f e 1: s. ungarischer T e x t S. 10. Sämtliche A b b i l d u n g e n stellen v o n M . R O T A R I D E S angefertigte P h o t o g r a p h i e n dar. A f a j o k rendszeres ismertetése. 1.
Pisidium (Eupisidium) amnicum
M Ü L L . , 1774.
P a l a e a r k t i k u s f a j , csaknem egész E u r ó p á b ó l ismeretes. N á l u n k g y a k o r i n a k látszik Budapest k ö r n y é k é n és a B a l a t o n b a n , ahonnan m á r a F a u n a k a t a l o g u s is említi (2, p . 4 1 ) , de az ország m á s p o n t j a i n
is m e g t a l á l t á k . F ő l e g f o l y ó k ( D u n a ) és n a g y o b b p a t a k o k iszapos és homokos fenekén él. A D u n á n t ú l o n és a B ü k k - h e g y s é g b e n a szerző g y ű j t ö t t e (23, p . 1 6 1 , 24, p . 1 7 0 — 1 7 1 , és 26, p . 6 2 ) , O D H N E R meghatá rozásai a l a p j á n p e d i g most m á r E r d é l y b ő l is ismeretessé vált. (Biz tos t e r m ő h e l y e a Brassó m e l l e t t i T ö m ö s - p a t a k ) . A z i r o d a l o m Horvát o r s z á g n é h á n y pontjáról is közli. A N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l v a n n a k biztosan meghatározott példá n y a i n k : Baja, 1909. V I I . 9. S o ó s ; B a l a t o n : F e n é k , 1904. V I I I . Ú J H E L Y I ; B a l a t o n : Keszthely, 1908. G Y Ő R F F Y ; Boros-Sebes, coll. H A Z A Y ; Brassó, T ö m ö s p a t a k , 1926. V I I . 1 1 . É H I K ; Budapest, coll. H A Z A Y ; B u dapest, R á k o s p a t a k , 1878. H A Z A Y ; Budapest, coll. M I K E T Z ; Budapest, D u n a fenekéről, k o t r ó h á l ó v a l , 1952. I X . 30. D U D I C H ; B u k o v i n a , 1888. «oll. T R A X L E R ; Hejő-patak, B ü k k - h e g y s é g , 1935. X I I . K E R E K E S ; K i s pest, 1933. I I I . 28. B A R T Ó K ; L a t o r i v í z f ő , 1936. V . V Á S Á R H E L Y I ; N á daska, 1 8 8 1 . I V . 17. H A Z A Y ; P o d h e r i n g , K a m e n h e g y a l a t t i á l l ó v í z , c o l l . T R A X L E R ; P o d h e r i n g , K a s z á s forrás, coll. T R A X L E R ; S i m o n t o r n y a , 1 9 2 1 . V I I . P O N G R Á C Z ; Szent-Miklós, 1893. I V . 30. coll. T R A X L E R ; Szi getmonostor, 1 9 2 1 . I X . S Z I L Á D Y ; Szinva p a t a k , H á m o r m e l l e t t , 1925. V I . W A G N E R ; Szokolya. 1927. I V . G A Á L ; Városhidvég, (pleistocén, var. Weissi K O R M . ) K O R M O S ; V e r e b é l y , 1934. I I I . 29. D U D I C H . L . m é g : N.
ODHNER. id.
2.
mű.
1938.
Pisidium (Eupisidium) cinereum
(Syn.: Pisidium
caserianum
P O L I , P.
fontinale
ALDER,
C . PFR.,
1837.
fossarinum
CLESS.)
A l e g g y a k o r i b b Pisidium-ía], m e l y n á l u n k is általánosan elter j e d t . T a v a k b a n , p a t a k o k b a n , forrásokban e g y a r á n t előfordul, és igen n a g y mértékben v á l t o z é k o n y . A F a u n a k a t a l o g u s b a n k é t n é v e n is szerepel ( m i n t fontinale és m i n t casertanum, 2, p . 4 1 ) de k ö n n y e n lehetséges, hogy h e l y e n k é n t a Pisidium personatum M A L M nevű f a j j a l cserélték össze. A z ú j a b b i r o d a l m i a d a t o k Szeged k ö r n y é k é r ő l (3, p . 13, 9, p . 11), a N a g y - A l f ö l d más pontjairól ( S o ó s , 18, p . 156), t o v á b b á a B a l a t o n b ó l (10, p . 1 2 és 22, p . 12), a D u n á n t ú l r ó l ( W A G N E R , 2 1 , p . 3 2 6 , és 24, p . 171), a M á t r á b ó l ( W A G N E R , 25, p . 8 7 ) , a G u t i n - h e g y s é g b ő l ( W A G N E R , 28, p . 209) és E r d é l y b ő l ( R O T A R I D E S , 13, p . 110. és W A G N E R , 29, p . 389, és 30, p . 2 — 5 ) j e l e n t i k . G E L E I E r d é l y b e n (Árko son, H á r o m s z é k m.) a Geje-patak 3 0 ° fokos v í z é b e n g y ű j t ö t t e . Bar l a n g j a i n k k ö z ü l az A g g t e l e k i , A b a l i g e t i , M á n i á i és a B ü k k - h e g y s é g i
Kecske-barlang v i z e i b ő l vált ismeretessé (4, p. 4 4 . 6, p . 122, 7, p . 2 2 7 , és 2 7 , p . 5 6 ) , m í g B E R T A L A N K Á R O L Y l e g ú j a b b a n a Szilicei jegesbarlang p a t a k j á b a n is megtalálta (del. W A G N E R ) . Jelenlegi elterjedése igazolja, b o g y n á l u n k is a l e g g y a k o r i b b Pisidium-ía.'}. Alkalmazkodóképessége f o l y t á n az alacsony hőmérsékletű b a r l a n g i v i z e k b e n é p ú g y megél m i n t a 3 0 ° fokos Geje-patakban. E H R M A N N megemlíti (5, p . 2 4 9 ) . h o g y a W a l l i s i A l p o k b a n 2 2 0 0 m . magasra is f e l h a t o l , n á l u n k a R e t y e z á t i B u l e a tóból ( 2 0 4 6 m.) E N T Z G É Z A gyűjtötte. G E B H A R D T A . f e l j e g y zése szerint a Zenoga-tóban 1 5 m . m é l y s é g b e n él. R O T A R I D E S i d e v á g ó m u n k á j á b a n k ö z l i , h o g y m á r a löszben is meglehetősen elterjedt v o l t h a z á n k területén (17, p . 4 6 ) . A Nemzeti Múzeum gyűjteményében a következő helyekről van n a k biztosan meghatározott p é l d á n y a i n k : A b a l i g e t i b a r l a n g , tó. 1930. X . 8. G E B H A R D T ; Beregszász, 1 9 1 7 V I . 2 1 . S o ó s ; Budapest, c o l l . H A Z A Y ; Budapest, coll. M I K E T Z ; Bulea-tó, R e t y e z á l . 2 0 4 6 m , 1910. V I I I . 3. E N T Z ; D a r á n y - L á p s z e m , 1932. I X . 12. D U D I C H ; D U B R O V A leg.? F e l s ő - S z u n y a va, T á t r a a l a t t , JETSCHIN ; Fogaras coll. B P A N C S I K ; Fogaras, coll. K I M A K O W I C Z ; G ö d , 1910. I X . 10. S o ó s ; Halas-tó, T á t r a , 1883. coll. H A Z A Y : K a k o n y a . forrás a vasúti hídnál, 1932. I X . 13. D U D I C H ; K é k e s , M á t r a h e g y s é g , D i s z n ó s k ú t iszapjából, k b . 1000 m . 5935. V . W A G N E R ; Kispöse, 1910. V I I . M É H E L V ; K ő s z e g , 1885. S Z É P ; K ő s z e g , coll. H A Z A Y ; K ő s z e g , T a l á r h e g y i tócsák, 1939. V . 8. D U D I C H : M i s l y e , coll. K O R N I S ; Mohostó, Szt. A n n a tó mellett, 1 9 4 1 . V I . 2 2 . B R . F E J É R V Á R Y N É és K O L O S V Á R Y ; N á d a s k a , coll. H A Z A Y ; N a g y sebes for rás, B i h a r hegység, 1 9 4 1 . I X . 1 1 . D U D I C H ; Nagyszeben (var. ovatum CLESS., KIMAKOWICZ) coll. H A Z A Y ; Neteka-Suvaja, 1908. V I . 12. DOBIASCH; N y i r b a k í a , Láposerdő, 1928. V . 2 7 . D U D I C H ; O s t a r i j a í O g u l i n ) . 1887. R O S S I ; Rajecz-Teplicz, c o l l . B R A N C S I K ; R a t o s n y á , S z ó k p a t a k , 1942. V I I . 4 . É H I K ; R o z s á l y , G u t i n - h e g y s é g , forrásból 1200 m , 1 9 4 1 . V . 3 0 . W A G N E R ; Secu t o r o k . K e l einen hegység, 1 9 4 L V I I I . 19. É H I K ; S ó l y o m k ő , B i h a r hegység, coll. H A Z A Y ; Sopron, Tatschi-árok, 1923. V I I . 2 5 . D U D I C H ; SV. R o k . D O B I A S C H : Szent M i k lós, leg.? S z e p e s - Ó f a l u , 1883. coll. H A Z A Y ; Szilicei jegesbarlang, 1 9 4 2 . V I I I . B E R T A L A N : Szokolya, 1927. V I . 12. S o ó s ; Szoluncsoki korcsma, coll. T R A X L E R ; T á p i ó - S á p , 1910. V I L I . 3 0 . S o ó s ; Trencsén, coll. B R A N C S I K ; Trencsén, Záblath, coll. B R A N C S I K ; Ú j b á n y a . 1935. V I I . 10. D U D I C H ; V á m o s l a d á n y , forrás, 1932. V I . 17. D U D I C H ; Visegrád, Jancsiforrás, 1 9 3 2 . V . 2 7 . D U D I C H ; Zdjár, Tátra, 1883. coll. H A Z A Y ; Zenoga, R e t y e z á t , 1 9 3 1 . V I I . 6. és 1933. V I I I . G E B H A R D T . Ú j a b b h o r v á t o r s z á g i előfordulásait 1. O D H N E R , 1938.
3.
Pisidium (Eupisidium) personatum (Syn.: Pisidium
pusülum
MALM,
1855.
GMEL.)
E f a j t , m i n t azt m á r föntebb jeleztem, régebben g y a k r a n össze cserélték v o l t a megelőzővel, ezért elterjedési területét m a m é g n e m lehet k i e l é g í t ő e n körülhatárolni. A f a u n a k a t a l o g u s b a n szereplő Pisi dium pusillum n é v a l a t t lehetséges, h o g y szintén a Pisidium personaturn h ú z ó d i k meg, m í g az u g y a n o t t felsorolt Pisidium obíusale v a r . personatum MALM nevű alaknak a Pisidium personatumhoz való színűleg semmi k ö z e nincsen ( 2 , p . 4 1 ) . O D H N E R u g y a n i s m e g á l l a p í totta, h o g y a g y ű j t e m é n y ü n k b e n eddig P. obtusale v a r . personatum M A L M néven szereplő állatok a t y p i k u s obtusalehoz tartoznak. (Le vélbeli közlés). A z ú j a b b i r o d a l o m f a j u n k a t u N a g y - A l f ö l d r ő l Nlagykállóból (18, p . 156), t o v á b b á Szeged vidékéről említi (3, p. 13, és 9, p . 1 1 ) , m í g K o r m o s a B a l a t o n b ó l is felsorolja (10, p . 12). Fosszilisan a pleistocén óta ismeretes, n á l u n k W E I S S és K O R M O S F o k s z a b a d i b ó l említi (10, p . 12). O D H N E R m e g h a t á r o z á s a i a l a p j á n biztosan előfordul a k ö v e t k e z ő h a z a i t e r m ő h e l y e k e n : Fogaras, c o l l . B R A N C S I K ; Kőszeg, coll. H A Z A Y ; S z á d u d v a r n o k , forrás, g y ö k e r e k között, 1915. V I . 2 7 . S o ó s : Veres hegy, forrás a szőlőben, coll. T R A X L E R . !
4. Pisidium (Eupisidium) obtusale C . PFR., 1 8 2 1 . E u r ó p a k ö z é p s ő és északi szélességi ö v e i n e k l a k ó j a , az A l p o k t ó l délre m á r csak s z ó r v á n y o s a n f o r d u l elő. A f a u n a k a t a l o g u s BiELZ-től s z á r m a z ó adatai szerint n á l u n k több h e l y e n is megtalálták, s ezt az ú j a b b i r o d a l o m , v a l a m i n t M ú z e u m u n k g y ű j t e m é n y é n e k a d a t a i is megerősítik. S o ó s az A l f ö l d több pontjáról említi (18, p . 156, és 19, p . 107), Szeged v i d é k é r ő l R O T A R I D E S ( 1 1 , p . 1 8 2 és 12, p . 2 0 3 ) és H O R V Á T H A N D O R (9, p . 1 1 ) sorolja f e l , ú j a b b e r d é l y i előfordulását (Mo hos-tó) p e d i g W A G N E R közölte (30, p . 4 ) . A z A g g t e l e k i - b a r l a n g p a t a k j á n a k hordalékában D U D I C H gyűjtötte. Előfordulását a löszben R O T A R I D E S állította össze (17. p. 4 6 ) . Szerinte o t t a P . cinereumwk\ ritkáb b a n található. M a i ismereteink a l a p j á n a Pisidium obtusale-t n á l u n k általáno san elterjedtnek m o n d h a t j u k . M e g v a n az A l f ö l d ö n , s z ó r v á n y o s a n előfordul a D u n á n t ú l o n ( B a l a t o n k ö r n y é k e , B a k o n y , V a s megye) és az É s z a k i - K á r p á t o k b a n , E r d é l y b ő l p e d i g m á r k o r á b b r ó l ismeretes volt. A N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l v a n n a k biztosan meghatározott p é l d á n y a i n k : A g g t e l e k i b a r l a n g p a t a k -
j á n a k hordaléka, 1925. D U D I C H ; Bátorliget, 1927. V . 10. D U D I C H ; B a k o n y : Csesznek, leg.? Brassó ( K i m a k o w i c z ) c o l l . T R A X L E R ; G ö d , 1910. I X . 10. Soós; K e c s k e m é t , 1909. V I I . 22. Soós; K i s - M a j t é n y , 1 9 1 1 . V I I . 6. Soós; Mohostó, Szent A n n a tó m e l l e t t , 1 9 4 1 . VT. 2 2 . BR. F E J É R V Á R Y N É és K O L O S V Á R Y ; N a g y b e r e g , 1917. V I . 22. Soós; N a g y szeben, „ E r l e n p a r k " , 1905. K I M A K O W I C Z ; Nagyszeben, „ L a z a r e t h " ; 1905. K I M A K O W I C Z ; Nagyszeben, ( K I M A K O W I C Z ) coll. H a z a y ; N a g y szeben, ( K I M A K O W I C Z ) c o l l . T R A X L E R ; N y i r b a k t a , L á p o s e r d ő , 1928. V . 2 7 . D U D I C H ; S z k l e n ó f ü r d ő , 1932. V I I I . 1 1 . D U D I C H ; T á p i ó - S á p , 1910. V I I I . 30. Soós; T i s z a - Ú j l a k , a vasúti töltés á r k a i b ó l , 1 9 1 1 . V I I . 10. Soós; V a r a n n ó , coll. H A Z A Y : Zsidai v ö l g y , (Vas m.) 2 4 0 — 2 5 0 m , tőzeg m o h a között, 1927. V . 22. G Á Y E R . 5.
Pisidium (Eupisidium) subtruncatum (Syn.:
Pisidium
cuneatum
MALM,
1855.
BIELZ).
F ő l e g E u r ó p a k ö z é p s ő és északi részein terjedt el. A F a u n a k a t a logus a d a t a i a Pisidium subtruncatum v a r . cuneatum E . A . BiELZ-re v o n a t k o z n a k (2, p . 4 1 ) , ezek azonban O D H N E R levélbeli k ö z l é s e alap ján v a l ó s z í n ű l e g b á t r a n besorozhatok a t y p i k u s subtruncatum adatai k ö z é . N á l u n k e f a j m é g csak k e v é s h e l y r ő l ismeretes, de s z ó r v á n y o s n a k látszó előfordulása m é g e g y á l t a l á b a n nem b i z o n y í t j a ritkaságát. M e g v a n az A l f ö l d ö n és a D u n á n t ú l o n , a F e l v i d é k e n és E r d é l y b e n , sőt Rossi O g u l i n m e l l e t t is g y ű j t ö t t e . A z ú j a b b i r o d a l o m a N a g y A l földről (18, p . 156), és Balaton-Edericsről k ö z l i (10, p . 13). A N e m z e t i M ú z e u m biztosan meghatározott p é l d á n y a i a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l v a l ó k : Budapest, coll. M i K E T Z ; C s o m a k ö z . 1 9 1 1 . V I I . 8. Soós; „ E r d é l y " coll. B R A N C S I K ; Foganás ( P . cuneatum) B I E L Z ; G ö d , 1910. I X . 10. Soós; O s t a r i j a ( O g u l i n ) , 1887. Rossi; Nagyszeben ( K I M A K O W I C Z ) coll. HAZAY; N y í r e g y h á z a , 1 9 1 1 . V I I . 18. Soós; Trencsén Sziget, coll. B R A N C S I K ; Zdjár, T á t r a , 1883. coll. H A Z A Y . O D H N E R l e g ú j a b b a n több h o r v á t o r s z á g i termőhelyét sorolja fel (1938). 6.
Pisidium (Eupisidium) milium
HELD,
1836.
E f a j f ő l e g E u r ó p a k ö z é p s ő és északi szélességei a l a t t terjedt el. A F a u n a k a t a l o g u s B u d a p e s t r ő l (2. p . 4 1 ) , K O R M O S a B a l a t o n b ó l em líti. E H R M A N N szerint n á l u n k h i á n y z i k (5, p . 2 4 1 ) , ez az a d a t a azon b a n téves, m e r t O D H N E R g y ű j t e m é n y ü n k a n y a g á b a n n é g y h e l y r ő l h a t á r o z t a meg. Ezek a biztos előfordulások a k ö v e t k e z ő k : Budapest (coll. H A Z A Y ) , C z i n k o t a 1910. V T L 29. Soós; G ö d . 1910. I X . 10. Soós; Szerencs, 1910, I X . 22. Soós.
7.
Pisidium (Eupisidium) nitidum
JEJSYNS, 1 8 3 2 .
V a l ó s z í n ű l e g h o l a r k t i i k u s elterjedésű f a j , a m a g y a r M o l l u s c a - f a u n á b a n azonban mindezidáig m é g n e m szerepelt. O D H N E R a N e m z e t i M ú z e u m g y ű j t e m é n y é n e k a n y a g á b a n a k ö v e t k e z ő h e l y e k r ő l hatá rozta meg: Bácsalmási patak, 1 9 3 3 . V . 9 . D U D I C H ; Beregszász, 1 9 1 7 . V I . 2 1 . Soós; N a g y - K á l l ó , D U D I N S Z K Y ; T i s z a - Ú j l a k , a vasúti töltés árkaiból. 1 9 1 1 . V I I . 10. Soós; V r e l o Z r m a n j a , 1907. V I . 9. Soós. O D H N E R O g u l i n ós P l a s k i mellől is k ö z l i (1938.) 8.
Pisidium (Eupisidium) Henslowanum
SHEPPARD,
1823.
E u r ó p a i elterjedésű f a j , m e l y azonban n á l u n k eddig m é g csak a Balatonból v á l t ismeretessé. I n n e n m á r a F a u n a k a t a l ó g u s felemlíti ( A k a i i , T i h a n y , F o n y ó d , 2, p . 4 1 ) , de szerepel K O R M O S és W A G N E R m u n k á j á b a n is (10. p . 1 2 és 22, p . 12). A T i h a n y i Biológiai Intézet közelében egy a l k a l o m m a l tömegesen gyűjtötték, és Mtúzeumunk g y ű j t e m é n y é n e k t a n ú s á g a szerint R é v f ü l ö p m e l l e t t is megtalálták (1926. ITT. 17. Biológiai Állomás. R é v f ü l ö p , det. W A G N E R ) . 9.
P i s i d i u m ( E u p i s i d i u m ) s u p i n u m A . S C H M I D T , 1850.
E u r ó p a k ö z é p s ő tájainak lakója, azonban az A l p o k és a K á r p á t o k egész területén h i á n y z i k . F a u n á n k b ó l c s u p á n K O R M O S említi B a laton-Ederics mellől (10, p . 12). M i v e l ez az adat m é g megerősítésre szorul, csak feltételesen vehetjük f e l a hazai faunába. 10.
Pisidium (Eupisidium) hibernicum
W E S T E R L U N D , 1894.
M a i t u d á s u n k állása szerint északi-alpesi állat, b á r elterjedését m é g nem ismerjük pontosan. É s z a k o n előfordul D á n i á b a n , N o r v é g i á b a n . Svédországban, F i n n o r s z á g északi részein és I z l a n d o n , n y u g a t o n p e d i g Írországban, A n g l i á b a n és F r a n c i a o r s z á g b a n . Felsorolják t o v á b b á É s z a k n é m e t o r s z á g több pontjáról, v a l a m i n t az alpesi t a v a k e g y részéből. M a g y a r o r s z á g f a u n á j á b a n eddig m é g n e m szerepelt, és csak most v á l t ismeretessé O D H N E R v i z s g á l a t a i révén, a k i k é t egy mástól távoleső hazai termőhelyről határoztál meg. T i s z a - Ú j l a k o n a vasúti töltés á r k a i b a n 1 9 1 1 . július 10-én S o ó s L A J O S gyűjtötte, a fejérmegyei Z á m o l y k ö z e l é b e n p e d i g D U D I C H E N D R E a k a d t rá (1933. V I . 15.).
11. Pisidium (Eupisidium) pulchellum
JENYNS,
1832.
F ő l e g N y u g a t - és É s z a k e u r ó p a lakója, n á l u n k csak KORMOS em líti a Balatonból, Balaton-Ederics mellől (10. p . 13). Ez az adat m é g újabb megerősítésre vár. s ezért csak feltételesen sorozhatjuk a m a gyar fauna tagjai közé.
Az I . tábla
magyarázata.
1—3. Pisidium amnicum MÜLL. Budapest. 4 X n a g y í t á s . 4 — 5 . Pisidium amnicum MÜLL. Budapest. 5 X n a g y í t á s . 6—7. Pisidium cinereum ALDER. Szokolya. 1 0 X n a g y í t á s . 8. Pisidium milium HELD. Szerencs. 1 0 X n a g y í t á s . 9. Pisidium hibernicum WESTL. Zámoly, 1 0 X n a g y í t á s . 1 0 — 1 1 . Pisidium obtusale C. PFR. Nagyszeben. 1 0 X n a g y í t á s . 12—13. Pisidium subtruncatum MALM. Trenesén-Sziget. 1 0 X n a g y í t á s . 14. Pisidium personatum MALM. Fogaras. 1 0 X n a g y í t á s . 15. Pisidium nitidum JEN. B á c s a l m á s i patak. 1 0 X n a g y í t á s . i6—17. Pisidium Henslowanum SHEP. Révfülöp. 1 0 X n a g y í t á s . Az összes felvételeket D R . ROTARIDES MIHÁLY készítette. Szíves Fáradozá saiért fogadja e helyen is h á l á s köszönetemet.
IDÉZETT
IRODALOM. -
ZITIERTE
SCHRITTEN.
1. CLESSIN, E.: Die Molluskenfauna Oesterreich-Ungarns und der Schweiz. (Nürnberg, 1887.) — 2. CsiKI, E.: Mollusca, i n : A magyar birodalom á l l a t v i l á g a . (Budapest, 1906.) — 5. CZÓGLER, K. : A szegedvidéki k a g y l ó k . (Szeged, 1927.) — 4. D U D I C H , E.: Biologie der Aggtelekéi- Tropfsteinhöhle ..Baradla" in Ungarn. (Spelaolog. Monogr. X I I I , 1932.) — 5. EHRMANN, P.: Mollusken (Weichtiere) i n : Die Tierwelt Mitteleuropas, I I . (Leipzig. 1935.) — 6. GEBHARDT. A.: A Z Abaligeti barlang élővilága. (Magy, Tud. A k a d . 1934.) — 7. GEBHARDT, A . : D i e Tierwelt der Mánfaer Höhle. (Festschrift E. Strand. I I I . 1937.) — 8. GEYER, D . : Unsere Land- und Süßwasser-Mollusken I I I . A u f l . (Stuttgart, 1927.) — 9. HORVÁTH, A . : A szegedvidéki k a g y l ó k formaváltozatai és jelentőségük. ( D o k t o r i ért. Szeged, 1940). 10. KORMOS, T.: I I . Pótlék a Balaton-tóban és környékén élő puhatestűek felsorolásához. (A Balaton tudom, tanúim, eredm. I I . 1906). — 1 1 . ROTARIDES, M . : Adatok az Alföld puha testű-faunájának ökológiájához. ( Á l l a t i Közi. 2 3 . 1926.) — 12. ROTARIDES, M . : Uber die Mollusken-Fauna von Szeged und näherer Umgebung. (Acta L i t t . Scient. Reg. U n i v . Hung. Franc. Joseph. 2 , 1927.) — 13. ROTARIDES, M . : Zur Molluskenfauna Siebenbürgens. (Archiv f. Mollusken kunde, 6 2 , 1930.) — 14. ROTARIDES, M . : D i e Schneckenfauna des ungarischen Losses und die ungarische rezente Schneckenfauna, m i t besonderer Berücksichti-
\
gang der L ö s s e von Szeged. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság K ö n y v t á r a , V I . Szak oszt. 8. szám, 1931). — 15. ROTARIDES M . : Über die pleistozäne Molluskenfauna von Szeged u n d Umgebung (Ungarn). (Archiv f. Molluskenkunde, 6 4 , 1932). — 16. ROTARIDES, M . : M a g y a r o r s z á g M o l l u s c a f a u n á j á n a k rendszeres felsorolása. (Magy. Biol. Kutatóint. Münk. 6, 1933.) — 17. ROTARIDES M . : Untersuchungen über die Molluskenfauna der Ungarischen L ö s s a b l a g e r u n g e n . (Festschrift E . Strand, I I , 1936—1937). — 18. S o ó s , L . : A N a g y - A l f ö l d Mollusca-faunájáról. ( Á l l a t i Közi. 14, 1915). — 19. S o ó s , L . : A bátorligeti ő s l á p M o l l u s c a - f a u n á j a és az Aflöld múlt j á n a k kérdése. ( Á l l a t i K ö z i . 2 5 , 1928). — 20. S o ó s , L . : M a g y a r o r s z á g állatföld rajzi felosztása. ( Á l l a t i Közi. 31, 1934). — 2 1 . VISNYA, A. és WAGNER I . : Ú j a b b malakofaunisztikai adatok Dunántúlról. (Vasi szemle, 5, 1938.) — 2 2 . WAGNER, j . : Zur Kenntnis der Molluskenfauna von T i h a n y . (Zoolog. Anz. 80, 1929.) — 25. WAGNER, J.: Faunisztikai közlemények. ( Á l l a t i K ö z i . 2 6 , 1929.) — 24. WAGNER, J.: Ujabb adatok a D u n á n t ú l puhatestű-faunájához. ( Á l l a t i Közi. 2 7 , 1930.) — 25. WAGNER, J.: B e i t r ä g e zur Molluskenfauna des K é k e s - B e r g e s i n Ü b e r u n g a r n . (Folia Zoolog, et H y d r o b i o l . V, 1933.) —> 26. WAGNER, J.: Ü j a b b adatok a B ü k k - h e g y s é g M o l l u s c a - f a u n á j á n a k ismeretéhez. ( A l l a i t . Közi. 3 4 , 1937.) — 27. WAGNER, J.: Die Mollusken fauna zweier ungarischer Grotten. (Fragm. Faun. Hung. 2 , 1939). — 28. WAGNER, J.: A Gutin-hegység M o l l u s c a - f a u n á j á n a k alapvetése. ( Á l l a t i Közi. 38, 1941.) — 29. WAGNER, J.: Újabb adatok E r d é l y és a P a r t i u m p u h a t e s t ű f a u n á j á n a k ismeretéhez. (Magy. T u d . A k a d é m i a Mátémat, és Természettud. Ért. 6 1 , 1942.) — 30. WAGNER, J.: Malakozoologische M i t t e i l u n gen aus Siebenbürgen. (Fragm. Faun. Hung. 5, 1942.) — 3 1 . WAGNER, J.: Ma g y a r o r s z á g barlangjainak p u h a t e s t ű f a u n á j a . ( B a r l a n g v i l á g , 12, 1942.) — 3 2 . WOODWARD, B., B. : Catalogue of the British species of Pisidium. (British M u seum N a t u r a l History, 1913).
M . Rotarides
photo Wagner:
Pisidium
