Modul 3. Kerületi partnerség Integratív várostervezés OPENING. OPtimized ENlargement TrainING Academy

cover_M3.HU

18.05.2005

12:04 Uhr

Seite 2

Modul 3 Kerületi partnerség Integratív várostervezés

OPENING OPtimized ENlargement TrainING Academy

cover_M3.HU

18.05.2005

12:04 Uhr

Seite 3

Modul 1: Turisztikai együttműködés Modul 2: Nők egészsége

Kiadja Bécs város, MD-VD Modulkoordináció & szerkesztés Europaforum Wien Siegrun Herzog, Johannes Lutter Fordítás Básthy Orsolya Lektorálás Marlene Hutter Grafika neuwirthÅsteinborn, www.nest.at Idegennyelvű fotókészlet Karin Enzinger, Artemiss Nyomda druckreif.at, Wien © Stadt Wien, 2005 Minden jog fenntartva. Az OPENING projekt az Európai Bizottság „Határon átnyúló kezdeményezések a helyi és regionális hatóságok között a csatlakozó országokkal határos EU-régiókban“ című program keretében nyújtott anyagi támogatásával valósult meg. Az ebben a jelentésben közölt tartalmak a projektben résztvevő partnerek nézeteit tükrözik és nem tekintendők az Európai Unió hivatalos véleményének.

Modul 3: Integratív várostervezés

Modul 4: Ecodata

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Modul 5: Képzési menedzsment

Seite 1

Modul 6: Terület- és közlekedéstervezés

Modul 7: Fenntartható energiahasznosítás

Előszó

2

Háttér és célkitűzések

3

Lakossági szerepvállalás

4 5 6 7 8 9

Lokális Agenda 21 (Bécs) Lakossági szerepvállalás a 6. kerületben (Bécs) – néhány példa Vegyes bizottságok (Brno) Jövőműhely Győrben A lakossági részvétel sikertényezői

Gyermekek és fiatalok részvétele Gyermekek és fiatalok alakítják a nyilvános teret Nový Lískovec-ben (Brno) Bécsi „parkban gondozás“ – Játék, szórakozás és sport gyermekek és fiatalok számára A gyermekek és fiatalok sikeres bevonásának kulcsa Kivonat: Többszörös hasznosítás Bécsben

Akadálymentesítés Korlátok nélkül! – egy akadálymentes város? – kiállítás Bécsben Akadálymentesítés Brno Nový Lískovec kerületében

Gender Mainstreaming Stratégiai projekt: Gender Mainstreaming – Tesztkerület: Mariahilf (Bécs)

Public-private-Partnership modellek a városfejlesztésben

10 10 12 12 13 14 14 16 18 18

A PPP programok sikertényezői a városfejlesztésben

19 19 19 21 21

Szolgáltató rész: A modulpartnerek elérhetőségei

22

A PPP mint a jövő városfejlesztési stratégiája (Bécs) Egy győri sétálóutca felújítása egy PPP program keretében A PPP programok sikerének akadályai

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 2

Modul 1: Turisztikai együttműködés

Modul 2: Nők egészsége


Modul 4: Ecodata

Előszó 2004. május 1-én, tíz új tagállam csatlakozásával megvalósult az Európai Unió eddigi legnagyobb és legmélyrehatóbb bővítése. A „vasfüggöny“ egész kontinenst átszelő törésvonala begyógyult, és ma már összeköti azt a térséget, amit évtizedekig szétválasztott. Különösen a közép-európai térségben, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria találkozásánál indul fejlődésnek egy új európai központi régió – a „CENTROPE“ Középeurópa régió –, amelyet nemcsak a múltbéli kulturális közösség, hanem a jelen figyelemre méltó gazdasági dinamikája is jellemez.

Az OPENING munkája során nagy figyelmet fordítottunk a tartalmak sokszínűségére és a módszertani rugalmasságra. Összesen hét tematikus projektmodul került megvalósításra – minden esetben más és más szereplőkkel, a célcsoportok által önállóan megfogalmazott, eltérő kérdésfelvetésekkel, valamint az egyes problémahelyzetekhez igazított módszerekkel. Ez a felmerülő problémákkal és lehetséges megoldási modellekkel szemben tanúsított nyitottság a projekt sikerességét döntően befolyásoló tényező volt.

Az EU-bővítés különféle gazdasági, szociális és regionális hatásairól az elmúlt években részletes felmérések készültek. Az elkészült tanulmányok egyik legjelentősebb közös felismerése, hogy az átmeneti problémákat – amelyek jelentkezése mindenekelőtt a határmenti régiókban prognosztizálható – előrelátó, határon átnyúló együttműködéssel és intézkedésekkel közösen kell enyhíteni. A Bécs városa által kezdeményezett és az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósult OPENING projekttel határozott lépés történt a CENTROPE régióban már meglévő együttműködés intenzívebbé tételének, és különösen a régi és új tagállamok helyi és regionális szervei közötti konkrét együttműködéseken alapuló projektek és strukturált tapasztalatcserék előkészítésének irányában.

Ez a kézikönyv a „Kerületi partnerség – integratív várostervezés “című projektmodul eredményeit foglalja össze. A modullal illetve a témával foglalkozó szereplők és intézmények felsorolása a kézikönyv végén, a „szolgáltató részben“ található meg. További részletes információkat, valamint az OPENING keretében megvalósuló többi projektmodulra vonatkozó áttekintést a www.opening-net.info honlap nyújt.

Dr. Peter Pollak Bécs város, Magisztrátusvezetés Az alkotmány-szolgálati és EU-ügyekért felelős csoport vezetője Projektgazda Dr. Johannes Lutter Europaforum Wien Projektmenedzsment

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 3



3

Háttér és célkitűzések Mind Ausztriában, mind az Európai Unió új tagállamaiban a városok olyan fejlődésen mennek keresztül, amely a népesség növekvő társadalmi diverzifikációjában nyilvánul meg. A városi társadalmi és politikai együttélést a kulturális sokszínűség, az egyre különbözőbb életstílusok keletkezése és a hagyományos, homogén társadalmi környezet felbomlása jellemzi. A helyi politikának, várostervezésnek és városfejlesztésnek egyre inkább szembe kell néznie a városok sokrétűségével és az igények ezzel járó sokszínűségével. Ennek során az egyik fő csapásirány a nemek figyelembevétele, de ugyancsak fontos a különböző korcsoportok, ill. korlátozott mobilitású népcsoportok igényeihez való alkalmazkodás is. Nem utolsósorban a migrációval összefüggő kérdések, ill. az etnikai-kulturális kisebbségek azok, amelyek a városi életformák pluralizálódásában nagy szerepet játszanak és amelyeket az önkormányzati politikának és a városfejlesztésnek megfelelően figyelembe kell vennie.

Célkitűzések Az OPENING „Integratív várostervezés“ nevű részmodulja a polgárbarát helyi politikát és irányítási gyakorlatot, valamint a mindennapoknak és az extra igényeknek megfelelő várostervezést olyan kölcsönös tanulási lehetőségként értelmezi, amelyben tapasztalatcsere útján az eredmények optimalizálhatóak. A modul célja az volt, hogy a többi partner számára is elérhetővé tegyék a partnervárosok nyilvános projektjeinek azon tevékenységeit, amelyek a participatív döntéshozatallal és a nem- és csoportspecifikus tervezési eljárásokkal kapcsolatosak. Az együttműködés középpontjában egyes városrészek, ill. kerületek álltak, mert az önkormányzati politikának éppen ezen a szintjén nyilvánulnak meg a lakosság mindennapi szükségletei, igényei. A bécsi Mariahilf és a brnoi Nový Lískovec kerület közötti partnerség keretében - amelyet a modul során alakítottunk ki – strukturált munkaügyi kapcsolatok és tartós együttműködési hálózatok épültek ki.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 4




Modul 4: Ecodata

Tevékenységek és eredmények

Lakossági szerepvállalás

A modulban megvalósult munka alapja négy, egy-két napos munkatalálkozó volt Bécsben, Brnoban és Győrben. A találkozók témája a lakosok helyi döntéshozatalban való szerepvállalása és a napi szükségleteknek megfelelő várostervezés volt. Mindez más partneri találkozókkal együtt ahhoz járul hozzá, hogy a résztvevők között működő partnerségek és hálózatok alakuljanak ki. A projekt folyamán az integratív várostervezés körül zajló vitákban négy „pillér“ kristályosodott ki: lakossági szerepvállalás, akadálymentesítés, gender mainstreaming, valamint a tervek PPPfinanszírozással (Public Private Partnership) történő megvalósítása.

(Wolfgang Gerlich, PlanSinn, Bécs)

A jelen záró beszámoló az említett négy pillér szerint tagozódik. Azoknak a projekteknek és stratégiáknak az összefoglalását tartalmazza, amelyeket a projekt résztvevői mutattak be a közös találkozókon. Ezen túlmenően az egyes témákhoz kapcsolódóan meghatározza azokat a sikertényezőket vagy keretfeltételeket, amelyeket a csoport dolgozott ki a vitafolyamat során.

A lakosság szerepvállalása többszörösen is szerepel a résztvevő városok és kerületek terveiben. A lakosok bevonásának minősége, intenzitása és időpontja ugyanakkor a legkülönbözőbb: a szimpla közvélemény-kutatáson alapuló igényfelméréstől kezdve olyan intenzív eljárásokig terjed, amelyekben a lakosok maguk is részt vesznek a döntésben. A politika és az önkormányzatok egyre inkább felismerik, hogy a kooperatív eljárások és az alkufolyamatok működőképes partnerségek kialakításán keresztül hozzájárulhatnak az építési és üzemeltetési projektek megvalósításához. Az alábbiakban bemutatunk néhány érvet, amely amellett szól, hogy a tervezésnek hasznára válik a lakossági szerepvállalás. A tervezésben érvekre és átláthatóságra van szükség ahhoz, hogy a projekt megvalósításához partnerségeket hozhassunk létre. Különösen nagyobb projektek és beruházások esetében a tervezés során olcsóbb alternatíva a kérdések részletes megvitatása – a plusz költségek és az esetleges időbeli csúszások ellenére is – mintha a projekt megvalósítása során kellene kezelni a konfliktusokat. A lakosok részvételének intenzitása és formája ugyanakkor teljesen eltérő lehet (ld. később). A lényeg az, hogy a tervnek és a résztvevői körnek is megfelelő formát találjunk, és ezt kommunikáljuk is. Szintén fontos a szerepvállalás, a tervezés, és a megvalósítás összekapcsolódása. A lakosok részvétele gyakran abban merül ki, hogy a tervezési folyamat előtt elvégeznek egy “igényfelmérést”. Ha azonban a részvétel a tervezéssel egyidejűleg zajlik, akkor az emberek jobban tudnak azonosulni az eredménnyel; és így a különböző érdekcsoportok képviselői nemcsak jobban el tudják fogadni az eredményeket, hanem jobban is tudják képviselni azokat a saját klientúrájuk irányában. Így lehet megteremteni a megvalósításhoz (építéshez, üzemeltetéshez) szükséges legfontosabb előfeltételt. A tervezésben szükség van a döntések érthetőségére: a véleménykülönbségek értékelése biztosítja a konszenzust. Ha széleskörű konszenzusra törekszünk, akkor az áthidalhatatlan érdekkülönbségek néha annyira kiéleződnek, hogy a konszenzusos megegyezés

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 5


lehetetlenné válik. A tervezési folyamatban való hatékony részvétel azonban lehetővé teszi az álláspontok közeledését a konkrét érdekek alkuján keresztül, de a véleménykülönbségeket is értékeli: ha kiderül, hol lehetséges kompromisszum, és hol vannak megkerülhetetlen nézetkülönbségek, akkor a politika mozgástere is konkretizálódik. A tervezésnek is hasznára válik a lakosok közvetlen és közvetett szerepvállalása. Amióta a lakossági kezdeményezések sok területen profi érdekképviseletekké és civil szervezetekké váltak, a különböző társadalmi érdekek tervezésbe való bevonása többé-kevésbé nyilvános keretek között működik. Ez a bevonás a politika, az államigazgatás és a „kvalifikált nyilvánosság“ közötti intézményesített nézetütköztetésen keresztül valósul meg. Számos civil szervezet legitimációs deficittel küszködik: a stratégiákat, pozíciókat vagy döntéseket csak ritkán tudják a saját klientúrájukkal leegyeztetni. Éppen ezért jelent a kvalifikált nyilvánosság bevonása fontos lehetőséget arra, hogy a szakmai kérdéseket „földeljék“, vagyis hogy az érintettek érdekei jelenjenek meg a visszacsatolásban. Ezzel az összekapcsolással ugyanakkor kiküszöbölhetőek a lakosok hiányzó szaktudásából eredő problémák. Így a közvetlen érintettek (a lakosok) számára is lehetővé válik, hogy „képviselőiken“ keresztül (szakmai civil szervezetek) adjanak ötleteket. Ez különösen azoknak a lakossági csoportoknak fontos, akiket kevésbé tudnak elérni azzal az üzenettel, hogy vegyenek részt a döntéshozatalban. A bevándorlók, a fiatalok, de még a nők is különböző okok miatt nehezen kerülnek be ilyen participatív folyamatokba. Ilyen esetben az emberek aktivizálása és egy hatékony képviseleti rendszer segítheti a reprezentativitást. A tervezést az legitimálja, ha van visszhangja a nyilvánosságban A hatóságok, a külső szakértői csoportok és a nyilvánosság közötti kommunikációs eszközök közé az egyes partnerek képviselőinek munkacsoportjain kívül beletartozik többek között a PR, a médiában való megjelenés, a webes fórumok, és a nyilvános rendezvények teljes spektruma. Nagyon fontos, hogy a párbeszéd-csoportok tartalmilag és szervezetileg is megfelelően működjenek, és hogy a média-mixet is megfelelően válasszák ki. Ha a külső


5

kommunikációnak csak egyetlen formájára koncentrálunk, az elég kockázatos lehet.

A részvétel különböző szintjei A részvétel intenzitása és formája teljesen különböző lehet: a spektrum a tiszta informálástól kezdve a konzultáción keresztül (a résztvevők egyben tanácsadók is) a kooperációig terjedhet (párbeszédes vagy mediációs eljárások). Elméletileg számos olyan döntést hoznak kerületi szinten, amely a lakosok hétköznapjait közvetlenül érinti. Emiatt egy adott kerület lakosait nagyon jól be lehet vonni a döntési folyamatokba. A kerületi szinten megvalósuló participáció tehát sikeres együttműködéshez vezethet – a döntéshozatalban való részvétellel. A részvétel vagy alkalomhoz kötötten mehet végbe (például a bécsi Gürtel esetében), vagy folyamatosan és nyitottan. (lásd: a bécsi Agenda 21; a Jövőműhely Győrben)

Lokális Agenda 21 (Bécs) (Andrea Binder-Zehetner, Lokális Agenda 21 Egyesület) Az 1996-os aalborgi charta aláírásával Bécs városa kötelezettséget vállalt arra, hogy megvalósítja a „Lokális Agenda 21“-et (vagyis a fenntartható fejlődés helyi szintű megteremtését). Első lépésben Alsergrundban (9. kerület) valósították meg a „Lokális Agenda 21“-et kísérleti projektként. Azóta hat másik kerületre is kiterjesztették ezt a koncepciót, amely a lakosságnak a tartós kerületfejlesztésben való széleskörű részvételén alapul. A koordináció és a finanszírozás a Lokális Agenda 21 Egyesületen keresztül kerületi és a város központi forrásaiból történik. A kerületek munkájával hat különböző teamet bíztak meg („Agenda irodák“). Az Agenda irodák a munkájuk során számos különböző módszert alkalmaznak, amelyek többek között az emberek aktivizálására és új ötletek gyűjtésére szolgálnak: akciók a nyilvános térben, „open spaces“, workshopok, vitakörök … Jelenleg Bécsben mintegy 30 agenda csoport van,

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 6



4-15 résztvevővel csoportonként. A csoportok különböző, saját maguk által választott témákban dolgoznak: pl. az utca, mint élettér, parkok kialakítása, kerékpárutak javítása, fiatalok gyülekezőhelyei, stb. A folyamat során szerzett tapasztalatok: • Minden kerületben hamar sikerült megtalálni a lakosság közt azt a kemény magot, amely a különböző témákkal foglalkozik. • Az emberek nagyobb számban csak egyes agenda projektekben vesznek részt, pl. nyilvános rendezvényeken vagy nyilvános vitákon. • Az aktív tagok az Agenda keretében a környezetükben élőket, illetve más érintett személyeket is bevonnak a projekt megvalósításába (interjúkba, prezentációkba, vitákba). • A „Lokális Agenda 21“, mint fogalom, nem egyértelmű, ez gyakran félreértésekhez vezet mindkét oldalon. • A projekttel összefüggő kommunikációs munka nagyon időigényes, így az Agenda irodák személyi és pénzügyi erőforrásai nem teljesen elegendőek. • Az Agenda más projektektől való elhatárolása a kerületben gyakran nehézkes, különösen a konfliktusos területeken, témákban. Mi tartozik az Agenda feladatkörébe, és mi nem? • Sok embernek kellene részt vennie a projektben, de csak kevesek tudnak az Agenda 21-ről. • A résztvevők köre jelenleg nagyrészt jól képzett, agilis emberekből áll össze. „Vezető személyiségekre“ szükség van az Agenda csoportokban. • Nehéz olyan embereket aktivizálni, akik alsóbb társadalmi rétegből jönnek. • A konkrét projektek megvalósítása a szükséges irányítási teendők miatt meglehetősen sokáig tart. Fontos, hogy az agenda csoportok köztes célokat is meghatározzanak.


Modul 4: Ecodata

Lakossági szerepvállalás a 6. kerületben (Bécs) – Néhány példa (Peter Chlup, kerületi vezetőhelyettes, Bécs-Mariahilf) Bécs Mariahilf kerületében a kerületi politika fontos alapköve a lakossági részvétel. Különösen fontos számunkra, hogy az elért eredményeket kötelezően megvalósítsák.

A Gürtel, mint célterület 2002 nyarán indult a „Gürtel, mint célterület“ projekt azzal a céllal, hogy megindítsa ennek a különösen a személyforgalom által erősen megterhelt és ezért hátrányos helyzetben lévő belvárosi kerületek körül elhelyezkedő „gyűrűnek“ a felértékelődését. A cél elérése érdekében be kell vonni az érintett lakosságot (kb. 95.000 ember, akik a Gürtel két oldalán 14 kerületben élnek) a hatóságokat, a politikát, valamint az érdekképviseleteket. A szervezés lebonyolítására Bécs városa számos testületet és intézményt hozott létre, pl. egy saját tanácsadó testületet és egy kirendeltséget. Masterplan Verkehr 2003 (Átfogó közlekedési terv 2003) Ausztria történetének egyik legnagyobb lakossági szerepvállalással kapcsolatos, közlekedést érintő projektje a bécsi Masterplan Verkehr 2003 nevű akció volt: összesen 14 munkacsoportban vitathatták meg az érdeklődő bécsiek a város közlekedésének jövőjét, konkrét projekteket dolgozhattak ki, és mind általános, mind lokálisan felhasználható ötleteket is gyűjthettek. A projekt 2002 elején kezdődött. Az egyes munkacsoportokat saját, belsősökből és külsősökből alkotott „Bécsi Team Mobil“ vezette és szervezte. A 14 munkacsoport inputjai nagyban hozzájárultak a Masterplan Verkehr 2003 megalkotásához, és szerepeltek a végső verzióban is, amelyet 2003. november 4-én Bécs Város Önkormányzata (Wiener Gemeinderat) meg is szavazott.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 7


A fővárosi szintről a kerületek szintjére: A nyilvános tér átalakítását célzó projektek Ha a kerületben döntés született egy intézkedés meghozataláról, a kerület meghívja az érintett térségben élőket (lakókat és üzletembereket) az első találkozóra, ahol tájékoztatást kapnak az átalakítási lehetőségekről és azok idővonzatáról, illetve megvitathatják azokat. Ekkor még nincsenek konkrét tervek az asztalon. A gyakran eltérő kívánságokat és igényeket (pl. utcák egyirányúsítása, vagy ennek feloldása, fák ültetése, szélesebb járdák, kevesebb vagy több parkolóhely, kevesebb fa stb.) megosztják a városi tanács illetékes osztályával, akik az érintett lakossággal való egy másik találkozón szakmai szemszögből elmagyarázzák, hogy ez vagy az a javaslat miért megvalósítható, vagy miért nem. Minden technikailag lehetséges és városfejlesztési szempontból értelmes javaslatot beépítenek az egyes tervvariációkba, és ezt egy másik találkozó keretében ismét megbeszélik az érintettekkel („érintettekből résztvevőket csinálni“). Általában sikerül többségi konszenzusra jutni („konfliktusból konszenzus“, vagy „a problémától a projektig“). Miután, amint azt fent említettük, a költségvetési fedezet adott, már semmi sem állhat a projekt megvalósításának az útjába. Ez az eljárásmód megkíméli az államot egy költséges járulékos szervezeti struktúra kialakításától, ami a lakossági részvételt szolgálná, az érintettek/résztvevők részére közvetlen kapcsolatot és párbeszéd-lehetőséget biztosít a kerületi döntéshozókkal és az önkormányzattal, és azt az érzést adja, hogy nem az emberek feje fölött hozzák a döntéseket, ráadásul a rendelkezésre álló költségvetési források miatt biztosítva van az azonnali megvalósítás. Példák a lakossági részvételre: a Schmalzhofgasse átalakítása (szélesebb járdák, faültetés, járda kijjebb hozatala, kereszteződések stb.); lakóövezetek átalakítása: Eggerthgasse, Dürergasse, Luftbadgasse; egy nyilvános park rendbehozatala (Eszterházy Park); parklétesítmény átalakítása egy pihenő- és terápiás parkon belül (Vinzenz von Paul Park). Tavaly „Víziók a Gumpendorferstraßéról“ címmel egy nagyon átfogó, profi vezetésű projektet indítottak lakossági részvétellel, amelyet idén nyáron lehetett lezárni. Ez az eljárás úgymond köztes lépcsőfokot képez az


7

intézményesített Agenda 21-folyamat és a pragmatikus mariahilfi megközelítés között. Mivel ennek során olyan nagy ívű óriásprojektről van szó, amely egy kb. 2,1 km hosszú, lakásokkal és üzletekkel tarkított, nagy forgalmú és számos speciális problémával küszködő utca lakosainak életminőségét és lakókörnyezetét befolyásolja, a kivitelezés függ még néhány elemzéstől és néhány szakmai kérdés előzetes tisztázásától.

Vegyes bizottságok (Brno) (Jan Sponar, Nový Lískovec) 1989-ben kezdődött meg Brno-ban a decentralizáció folyamata, amelynek eredményeként ma Brno-nak 29 kerülete van. A decentralizációnak köszönhetően a lakosok jobban tudnak azonosulni közvetlen környezetükkel. Kerületi szinten a kerületi tanácsnak vannak tanácsadó bizottságai, mint például a kötelező pénzügyi- és ellenőrző bizottság, valamint néhány nem-kötelező bizottság (pl. Nový Lískovecben működik közlekedési, építésügyi, környezeti, kulturális, lakásügyi, ifjúságügyi és sportbizottság stb.). Minden bizottságot az adott kormányzati ciklus elején állítanak föl, a bizottságok tanácsadó, ill. javaslattételi funkcióval rendelkeznek. A nyílt bizottságok modellje még nagyon új, 2 éve létezik. A nem-kötelező bizottságokban a résztvevők aránya mintegy 80%-kal magasabb. Az összetétel nagyon különböző. A bizottságok átlagosan 7-11 tagból állnak. A bizottsági tagokat gyakran aktívan „toborozzák“, vagyis megkeresik és meghívják őket.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 8



Jövőműhely Győrben (Lóránt Istók, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal) Győrben a Jövőműhely 2004 elnevezésű program az angol „Future Search Conference“ modelljéből ered. A cél a lakosok tervezési folyamatokba való bevonása. A jövő műhelye egy új stratégiai terv kifejlesztésének része Győr számára. A projektet a Városépítési Iroda kezdeményezte, amelynek fontos volt, hogy a lakosság is aktív részt vállaljon a győri stratégiai terv elkészítésében. Az alapötlet Grazból származott, ahol ennek a modellnek a segítségével egy parkot terveztek meg (Grazban viszont szakemberek vettek részt a projektben, nem a lakosság.)

Lebonyolítás Minden háztartásba eljuttattak egy szórólapot, amelyben meghívták a lakosokat, valamint helyi újságokban és szórólapokon is hirdették a rendezvényeket. A rendezvények során egyszerre több asztalnál is folyt a véleménycsere. Asztalonként volt egy vitavezető, aki arra ügyelt, hogy a résztvevők ne vesszenek el a részletekben. Egy rajzoló rögtön be is rajzolta a térrendezési aspektusokat egy térképre. Végül a résztvevők súlyozták az érintett problémákat. Az eredményeket egyszerű, közérthető formában, valamint szakemberek számára készült formátumban is rögzítették. A Jövőműhely első fázisa után összeállítottak egy másik brosúrát is, hogy a részvevők lássák, hogy a javaslataikat beépítették a konkrét tervezetekbe. A brosúrákat Győr minden lakosának elküldték. A további javaslatokat csatolt ingyenes képeslapokon, illetve külön erre a célra létrehozott email címen illetve telefonszámon fogadták.

Eredmények A „Jövőműhely” program összesen másfél hónapig tartott, heti négy alkalommal rendeztek vitaköröket (a kisebb városrészekben csak egyszer, a nagyobbakban többször is). A tervezők feladata volt, hogy az esetlegesen felmerülő véleménykülönbségeket áthidalják. A végső döntést a


Modul 4: Ecodata

városi tanács jogosult meghozni. Összesen mintegy 500 javaslat érkezett be, ebből 99% használható volt. A stratégiailag releváns szempontokat a stratégiai tervben vették figyelembe, az egyes kisebb problémákat pedig az illetékes helyekre továbbították feldolgozás céljából. A középtávú cél az, hogy kialakítsanak egy lakosokból álló tervezési teamet, amelyet rendszeresen bevonnak a tervezési folyamatokba.

A projekt fontos szereplői A Városépítési Iroda munkatársai, újságírók és vitavezetők, tanulók és hallgatók (moderátorok és rajzolók) és a Jövőműhely résztvevői. A projekt mérföldkövei • A Jövőműhely tervezése • A lakosságnak kiküldött brosúrák • 23 rendezvény megszervezése. • A javaslatok szakmai feldolgozása • Feedback-brosúrák (visszacsatolás) A projekt során az volt a legnagyobb kihívás, hogy megértessük a lakossággal a rendezvények értelmét és módszerét, és hogy meggyőzzük őket, hogy az ötleteik nem vesznek el, hanem figyelembe vesszük őket. A siker egyik kulcsa az volt, hogy a lakosokat partnernek tekintettük a „Jövő“ megtervezésében, és a program ideje alatt minden ötlettel foglalkoztunk.

Hasonló projektekre vonatkozó tanulságok Minden nagyobb projekt esetében rendezni kell a jövőben egy vagy több összejövetelt, hogy az emberek jobban elfogadják azt. A későbbi „jövőműhelyek” során törekedni kell arra, hogy a résztvevők inkább stratégiai kérdésekkel foglalkozzanak, ahelyett, hogy apróságokban, részletekben vesznének el. Általánosságban a vitának mindig a megoldandó feladatról kellene szólnia.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 9



9

A lakossági részvétel sikertényezői (Az integratív várostervezés kerületi partnerségének összefoglalója) • Széleskörű információ • A szereplők sokszínűsége (nem mindig csak tisztán lakossági csoportok) • A nehezen elérhető csoportok célzott aktivizálása • Politikusok jelenléte (lakosként/hallgatóként) • Az eljárás céljának egyértelműsége (informálás / konzultáció / közös döntés) • Nagyságrend (városi/kerületi szint) figyelembe vétele a módszer kiválasztásánál • Felkészült, képzett moderátorok • Érintettekből résztvevőket csinálni • Problémákból projekteket csinálni • Konfliktusból konszenzust teremteni (a véleménykülönbségnek is lehetségesnek kell lennie, és meg kell jeleníteni) • A megoldások előkészítésére forgatókönyvek létrehozása • Figyelembe kell venni az emberi erőforrás korlátait • Az erőforrások szűkös volta miatt meg kell határozni a lényegesebb pontokat. • Az eredmények érthetősége • A politikusoknak figyelembe kell venni az eredményeket • A megvalósítás kötelező jellege • Biztosítani kell a folyamatok és a projektek finanszírozását • A megvalósításnak belátható időn belül meg kell történnie • Visszacsatolás a résztvevők részére, hogy lássák, hogy figyelembe vették a javaslataikat.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 10




Modul 4: Ecodata

Gyermekek és fiatalok részvétele (Hanna Posch, PlanSinn, Bécs) A gyermekek és fiatalok részvétele a kritikus, aktív felnőtté válás alapját képezi, ezért a döntésekben és a tervezésben való szerepvállalást már fiatal korban meg kell kezdeni. Ha a fiatal generáció tagjai megtapasztalják, hogy az ő hangjuk, az ő aktív közreműködésük is számít a közvetlen környezetük kialakításánál, akkor ebből a folyamatból nagyobb öntudattal és lelkesen kerülhetnek ki. Ezen túlmenően a gyermekek és fiatalok részvétele segít megelőzni a hibás tervezést, mert az ő közreműködésükkel kialakított tervek a saját igényeikhez igazíthatóak. Ahhoz, hogy a fiatalokat érdekeltté tegyük az együttműködésben, és a projekt során is megtartsuk őket, néhány alapelvet figyelembe kell vennünk: Megbecsülés: Mindenki értékes a maga módján a folyamat számára. A fiatalok nagy hétköznapi tudással rendelkeznek, így helyi szakértőknek tekinthetők. A fiatalokkal való munka során különösen fontos figyelembe venni, hogy csak az egymás kölcsönös elismerésének kultúrájára alapozva lehet véleményt cserélni, közösen tanulni, vagy vitás kérdésekben konszenzust elérni. Tisztázni kell a kereteket és a mozgásteret: Mint minden részvételen alapuló folyamatban, a fiatalok bevonásakor is tisztázni kell a folyamat elején a keretfeltételeket. A fiataloknak általában nem jelent nagy problémát, ha szűk a mozgástér. Inkább az okozhat gondot, ha nem ismerik a mozgástér nagyságát, vagy ha a folyamat végén csalódniuk kell. Rugalmasnak maradni: : Ami ma még érdekes, talán holnap már nem az, és azt, ami holnap lesz érdekes, ma még nem ismeri senki. Gyakran nehéz fiatalokkal fix megállapodásokat kötni a közös munkára vonatkozóan. Ezért a projekttervet az eredményekre nyitottan és változó csoportméretre és -összetételre szabva kell kialakítani. Útmutatás: A felnőtteknek módszertani és pedagógiai ismeretekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a folyamatot kísérhessék. A felnőtt csoportvezetők különösen a projekt elején a „felnőtt“ intézmények követei. A folyamat során a fiatalok szakmai és kommunikatív tudást sajátítanak el, hogy aztán a döntéshozókkal való beszélgetés során érvényesíteni tudják az akaratukat (empowerment).

Közösen jól érezni magunkat: Ha fiatalokkal van dolgunk, az elméleti témával való foglalatosságot meg kell szakítania valamilyen „akciónak“. Legjobb, ha közösen derítenek fel tereket, új tevékenységeket próbálnak ki, vagy együtt valamilyen építményt hoznak létre. Ez erősíti a csapatszellemet és a projekttel való azonosulást. Médiák bevetése: A fiatalok érdeklődését gyakran egy érdekes médiumon keresztül lehet felkelteni, és egy adott témára irányítani. Az olyan rádióadások, videóklipek, vagy weboldalak, amelyeket fiatalokkal közösen hozunk létre, a részvételi folyamat értékes termékei. Kerüljük a politikai elfogultságot: A részvétel célja a fiatalok életminőségének és környezetének javítása, és nem politikai-ideológiai képzésük vagy befolyásolásuk. Ezért a folyamat eredményeivel ebben az értelemben nagyon óvatosan kell bánni. Kis lépéseket tenni nagy hatásfokkal: A részvétel és a megvalósítás között eltelő időnek lehetőleg rövidnek kell lennie. Egy év a fiatalok számára maga az örökkévalóság. Ha a teljes projekt megvalósítása nem lehetséges belátható időn belül, akkor mindenképpen közösen meg kell határozni, és meg kell jeleníteni a köztes célokat.

Gyermekek és fiatalok alakítják a nyilvános teret Nový Lískovec-ben (Brno) (Jana Drápalová, polgármester, Nový Lískovec) 2000-ben lezajlott egy tervezési workshop „Hogyan lesz a lakótelepből otthon“ címmel, amelyen 120-an vettek részt, ebből nyolcvanan 8 és 15 év közötti gyerekek voltak. A hatóságok képviselői is egyenrangú félként vettek részt a workshopon. A munkacsoportok eredményei például a következők voltak: veszélyforrások feltérképezése, prioritások meghatározása az egyes korcsoportok számára, fontos létesítményekre vonatkozó javaslatok (sportpálya, zöld területek, klubok, találkozóhelyek …).

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 11


Az önkormányzat 2002-ben elfogadott egy nagy lakótelepi felújítási projektet, 5 éves finanszírozási tervvel. 2003-ban megkezdődött a projekt megvalósítása. A szokásos eljárás abból állt volna, hogy a tervezetet megtárgyalják az egyes szakbizottságok. Ennek során azonban hátrányt jelentett volna a bizottságok közötti hagyományosan szűkre korlátozott információáramlás és a bizottságok egyoldalú összetétele (a közlekedési bizottságnak pl. csak férfi tagja van). Ebből kifolyólag elhatározták, hogy a tényleges felhasználókat bevonják a kivitelezésbe, és a kivitelezést fokozatosan valósítják meg, hogy az újonnan fellépő igényekre rugalmasan és gyorsan reagálhassanak. „Ültess fát“ Az „Ültess fát“ nevű projekt keretében 67 fát ültettek az új parkban. 170 ember vett részt az akcióban, túlnyomórészt gyermekes családok.


11

„Alakítsd ki a saját teredet“ Ennek a projektnek az volt a célja, hogy a „Partnerség “ nevű alapítvánnyal együttműködve lehetőséget adjunk a gyerekeknek arra, hogy az új park egy részét saját igényeik és elképzeléseik szerint alakítsák ki. Játszóterek koncepciójának kialakítása Az édesanyákat és gyermekeiket be kívánják vonni a játszóterek minőségi fejlesztésébe. A fiatalok bevonása a sportpályák koncepciójának kialakításába A gyermek- és sportbizottság egy a fiatalok által készített elemzés és javaslat alapján fog foglalkozni a sportpályák kialakításával.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 12



Bécsi „parkban gondozás“ – játék, szórakozás és sport gyermekek és fiatalok számára (Michaela Zimmermann, Renate Kraft, MA 13, M.A.S.T.A., Bécs) Már több mint 12 éve szerveznek bécsi parkokban aktív szabadidős programokat gyermekek számára – röviden „parkban gondozást“. Ennek a kiváltó oka az volt, hogy a parkokban egyre több konfliktushelyzet alakult ki az egyes csoportok különböző igényei miatt és amiatt, hogy nem volt elég játéklehetőség a gyermekek számára – különösen a sűrűn beépített városrészekben. A tesztprojektek sikeresek voltak a kísérleti parkokban, így Bécs minden kerületére kiterjesztették őket, összesen 120 helyre. A szabadidő eltöltésének ezt a formáját az egyes kerületek áldozatos munkája teszi lehetővé, valamint ők finanszírozzák a „parkban gondozást“ is. Hetente többször, meghatározott időpontokban szakképzett gondozók vigyáznak a gyerekekre. A gyerekek részvételükkel nemcsak új, ingyenes játéklehetőséghez jutnak, hanem személyes támogatást és szociális biztonságot is kapnak. A gondozók olyan bizalmi személyek, akik a gyermekek igényeihez és érdeklődéséhez igazodva támogatják őket tehetségük és képességeik kibontakoztatásában. A „parkban gondozás“ fontos célkitűzései közé tartozik a kultúrákkal és generációkkal szembeni előítéletek leépítése, valamint az esélyegyenlőség a lányok és a fiúk egyenértékű fejlesztésével. A lányok különösen szívesen vesznek részt ilyen szervezett programokban, a 12 éven aluli gyermekek körében 50%-os az arányuk, a fiatalok körében pedig átlagosan 35 százalék. A „parkban gondozás“ egy-egy városrészhez kapcsolódik, vagyis a célcsoport közvetlen lakókörnyezetében zajlik. Ennek színterei a nyilvános parkok melletti lakóházak környéke, iskolai sportpályák, és minden egyéb nyilvános szabad terület. Sok projekt egész éven keresztül zajlik, így fedett helyeket is felhasználnak. Jelenleg 18 közhasznú egyesület van megbízva ilyen jellegű szabadidős programok szervezésével és lebonyolításával. További információ: www.lajuwien.at


Modul 4: Ecodata

A gyermekek és fiatalok sikeres bevonásának kulcsa (Integratív várostervezés – partneri összefoglaló)

• A részvétel formáját és mértékét a folyamat elején tisztázni kell a fiatalokkal. • A fiataloknak gyors sikerélményre van szükségük, ezért fontos, hogy hamar megtegyük az első lépéseket, szimbólumokat alakítsunk ki. • Lehetővé kell tenni a közreműködést, ez segít az azonosulásban. • Iskolákkal, ifjúsági intézményekkel való együttműködés és folyamatosság kialakítása a gondozókon keresztül. • A bizottság munkájában a fiatalok megbecsülése: a fiatalokat nemcsak meghallgatni kell, hanem szimbolikusan „el is kell fogadni“. • A nemek eltérő igényeinek figyelembe vétele. • A lányok támogatása, a nyilvános területekről nem szabad őket kiszorítani. A lányok számára készült játszóterek gondolata csak egy lehetőség a sok közül. • A fiatalok számára nemcsak a bizonyos tárgyak közötti választást biztosítsuk, hanem biztosítsunk lehetőséget a különböző tevékenységekről és igényekről folytatott véleménycserére. • Fontosak a kerületek közötti jó személyes kapcsolatok, a „határterületeket“ sem földrajzilag, sem illetékesség szempontjából nem szabad elhanyagolni. • A fiatalok számára vonzó az új médiumok alkalmazása és elősegítheti a párbeszéd kialakulását. • Sikerként lehet elkönyvelni, ha a gyermekek és fiatalok elégedettek az eredményekkel, és ennek dicsérettel adnak hangot.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 13


• A fiatalok részvétele a generációs konfliktust is hivatott kezelni. Ezért az is sikert jelent, ha a generációk közötti konfliktusok csökkennek vagy megszűnnek.

Kivonat: Többszörös hasznosítás Bécsben (Jutta Kleedorfer, MA 18, Bécs) Az „egyszerűen többszörösen“ elnevezésű stratégiai projekt már öt éve van folyamatban Bécsben, és két téma köré csoportosul: a „többszörös hasznosítás“ és a „köztes használat“ köré. A projekt a városban található kevés szabad terület problémájára próbál választ találni. A „többszörös hasznosítás“ és a „köztes használat“ semmiképp sem helyettesítheti új parkok és sportlétesítmények tervezését, felépítését és fenntartását. Ezek azonban nagyban hozzásegítenek ahhoz, hogy új létesítmények tervezésénél és a meglévők felújításánál a város egyes részei lehetőleg sok ember számára, sokféle formában elérhetővé váljanak.

Többszörös hasznosítás Ha például egy iskolának van egy arra alkalmas udvara vagy sportpályája, és ezeket nemcsak saját maga használja iskolaidőben a tornaórákon és a szünetekben, hanem iskolaidőn kívül másoknak is átengedi, akkor többszörös hasznosításról beszélünk. Fontos, hogy a nyilvános hasznosítás miatt az eredeti használati forma ne sérüljön. Ezt szervezési intézkedésekkel és a különböző tevékenységek időbeli elosztásával lehet elérni. Alapvetően minden olyan terület alkalmas többszörös hasznosításra, amelyet közterületről meg lehet közelíteni, különösen azonban azok a terek, amelyeket kifejezetten valamilyen sport, játék, vagy szabadidős tevékenység céljára alakítottak ki, mint például a sportpályák, játszóterek, zöldterületek stb. Ezekben az esetekben valószínűleg nem nagy az igény bármilyen felújításra. Ahhoz azonban, hogy biztosíthassuk a más irányú használatot, általában szükség van kisebb átalakítási munkálatok elvégzésére. Mindenesetre magasabb fenntartási költséggel kell számolni (elsősorban a biztonsági szolgálat miatt).


13

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 14




Köztes használat Itt olyan helyekről van szó, amelyeket tulajdonképpen nem, vagy még nem használnak, mint például építési foghíjtelkek. A foghíjtelkeket gyakran parkolónak tekintik. Érdemes volna azonban – ha csak rövidtávon is - megnövelni a kerületben található szabad területek számát ezekkel a telkekkel. Az ilyen átmenetileg használt területek átalakításába nem volna érdemes nagy összegeket befektetni. Olyan eszközök kellenek ide, amelyeket gyorsan be lehet szerezni és könnyen mozgathatóak, mint például kosárpalánkok, ülőbútorok, szeméttárolók, játékszerek stb. Ezeket szükség esetén könnyen le lehet bontani és tárolni, így készen állnak a következő projektre.

Akadálymentesítés

A többszörös és a köztes használat esetében természetesen felmerül a felelősség problémája. Ki a felelős azért, ha valaki a területen a használat során kárt okoz? Bécs erre egy biztosításos megoldást dolgozott ki. Minden a város tulajdonában álló terület ún. közösségi kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Ez a biztosítás olyan magántulajdonú telkekre is érvényes, amelyeket szociális célokra bocsátanak a város rendelkezésére.

További információk:http://www.wien.gv.at/ stadtentwicklung/06/22/01.htm

Modul 4: Ecodata

Az integratív várostervezésben használt akadálymentesítés fogalom azt jelenti, hogy a kerület /város minden embere számára lehetővé tegyük az egyenjogú és önálló részvételt a város életében. Ennek során a konkrét építési intézkedések legalább olyan fontosak, mint az akadálymentes weboldalak és azok az öntudaterősítő intézkedések, amelyek fokozzák a mindennapokban jelentkező akadályokkal kapcsolatos érzékenységünket. Az intézkedések tervezésénél figyelembe kell venni a különböző felhasználók igényeit: a vakok és gyengénlátók, kerekesszékesek, vagy hallássérült emberek közterülettel kapcsolatos igényei például egészen mások, néha egymásnak is ellentmondóak.

Korlátok nélkül! – egy akadálymentes város? – kiállítás Bécsben (Brigitte Jedelsky, MA 18, Bécs) A „barriere frei! stadt ohne hindernisse?“ („korlátok nélkül! – egy akadálymentes város?”) című projekt 2003 októberétől decemberéig tartott a Wiener Planungswerkstatt (Bécsi Tervezőműhely) épületében. Az volt a cél, hogy felhívják a társadalom figyelmét a mindennapi élet akadályaira, és hogy tájékoztassanak az intézkedésekről és a fejlődési potenciálokról. A városfejlesztéssel és közlekedéssel foglalkozó városvezetési osztályok mutatták be a technika mai állása szerinti lehetőségeket az akadályok csökkentésére és leküzdésére.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 15


A kiállítást három részre osztották: Megérteni: Egyáltalán mik is a nyilvános területeken lévő akadályok? Kit akadályoznak? Nagyon személyes szövegek és fényképek hívták meg az érdeklődőt, hogy mélyedjen el a témában. Megpróbálni: Hogyan értetik meg magukat a hallássérült emberek? Hogyan látják a fiatal vak emberek a várost? Milyen a Braille-írás? Kifejezetten a kiállításra készített „hallóképek“ adtak betekintést más világokba, a látogatók megtapogathatták a Braille jeleket, és kipróbálhatták a jelbeszédet. Megváltoztatni: Mit tesznek, ill. mit kell tenni a város akadálymentesítése érdekében? A Bécs város által foganatosított intézkedések bemutatása. A kiállítást széleskörű kísérőprogramok egészítették ki, pl. 250 méteres versenyfutás, amelynek során megkérdőjelezték a normális ember járási sebességét, ami általában a várostervezésben a méretezés alapja. A kiállítás egyik eredménye volt, hogy akadálymentesíteni tudtuk a Wiener Planungswerkstatt épületét. Olyan megoldást


15

tudtunk találni, amely mind a műemlékvédelmi hivatalnak, mind az építésrendészetnek megfelelt. Publikáció barriere frei! stadt ohne hindernisse? (korlátok nélkül! – egy akadálymentes város?) Werkstattbericht Nr. 64 Hrsg.: MA 18 Stadtentwicklung und Stadtplanung, Ref. P Rathausstr. 14–16, A-1082 Wien Interneten: www.wien.at/stadtentwicklung/barrierefrei www.wien.at/stadtentwicklung/barrierefrei/ wstb64.htm www.wien.at/stadtentwicklung/barrierefrei/ texte.htm

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 16



Akadálymentesítés Brno Nový Lískovec kerületében (Martin Robes, Nový Lískovec) Nový Lískovec Brno városának délnyugati peremén fekszik. A jobbára 110 éves épületek mellett akadnak itt a 80-as és 90-es évekből származó lakótelepek is. A járókelők, a babakocsival közlekedő szülők, és különösen a fogyatékkal élő vagy mozgáskorlátozott emberek számára azonban vannak itt akadályok. Ezeket a következőképpen lehet csoportosítani:

• Természetes akadályok: Nový Lískovec egy hegy lábánál fekszik. A járdák ezért erősen lejtenek, és meredekségük gyakran meghaladja a 8,33 fokot. Ez a törvényben meghatározott felső határa a tolókocsisok által is használható utaknak. • Építéstechnikai akadályok: Mindenekelőtt a csapott járdaszegélyek hiányoznak, és sok helyen, ahol a gyalogosok átmennek a másik oldalra, nincsenek vezető csíkok vak emberek számára.


Modul 4: Ecodata

• Fegyelmezetlen parkolás a járdákon: A lakótelepeken nincs elég parkolóhely. A jelenlegi normák alapján minden harmadik autó számára nincs parkolóhely. A rendőrség nem csak olyan helyeken tolerálja a szabálytalan parkolást, ahol az autó valóban útban van, hanem részben ott is, ahol a gépkocsi „tilosban parkol“.

Az óvárosban a 20 fokos lejtésű járda sem számít ritkaságnak. Mivel mindent beépítettek lakóházakkal, szinte lehetetlen olyan új utak kiépítése, amelyek lejtése megfelelne az előírásoknak. Tilosban parkolással kapcsolatos problémák ebben a városrészben szinte egyáltalán nem lépnek föl. A kerületi önkormányzat itt a járdákat csak a zebrák környékén tudja az utcával egy szintbe hozni. Néhány utcát a 90-es években átépítettek, úgyhogy azok most teljesen megfelelnek a legújabb követelményeknek. Az emberek elsősorban saját gépjárművel közlekednek, ebben a városrészben kevés fogyatékkal élő ember és kisgyermekes család

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 17



17

él, ennek következtében a megoldandó problémák itt nem olyan sürgősek. Az új, lakótelepekkel tarkított városrész szintén a domb lábánál fekszik. A házak vagy külön-külön, vagy tömbökben állnak. Néhány meglévő járda a domboldalon húzódik, és mintegy 9 fokos a lejtése. Sok olyan utca is van, amelynek meredeksége a 15 fokot is eléri. Ez a helyzet ösztönözte arra az önkormányzatot, hogy egy pilótaprojektet indítson. A projekt céljai: • A járdaszegélyek egy szintbe hozása az utcaszinttel a zebráknál • Új járdák építése a domboldal mentén. • Új, a törvény előírásainak megfelelő rámpák kiépítése mozgáskorlátozottak számára. • Ott, ahol a parkolási tilalom ellenére újra és újra leparkolnak, a jövőben a földből kiálló kis oszlopok hivatottak megakadályozni, hogy az autósok a járdán álljanak meg. A városi önkormányzat törekszik arra, hogy sok olyan új járdát építsen, amelynek a helyét már előre kitaposták a füvön. A nyilvános területeken minden járókelő a rövidebbik utat választja. Ezt az íratlan szabályt azonban az összekötő utak tervezésénél nem vették figyelembe. Itt az utakat a “párhuzamosság elve” és a „négyszög-filozófia“ szerint tervezték. Így lehet az, hogy sok utat már kitapostak a füvön. Megvalósítandó projekt a helyi buszmegállótól a Koniklecova utcáig tartó összekötő lépcső, amely mintegy 10 méter szintkülönbséget hidalna át. Jelenleg ezen a helyen egy olyan járda van, amely mintegy 150 méter hosszú és keresztben vezet föl az emelkedő oldalán, nagy kitérőt téve. Ez az út úgy lett kialakítva, hogy mozgáskorlátozottak vagy babakocsis anyukák számára ideális. A járókelők többsége azonban nem használja ezt a hosszú kerülő utat, és inkább a rövidebb úton megy, a köves és földes emelkedőn egyenesen fölfelé. Ebben az esetben láthatjuk, hogy az akadály egy nem létező lépcső és nem az akadálymentes kialakítás hiánya. A „Párhuzamos utakat a járókelőknek és a mozgáskorlátozott embereknek“ című projekttel az önkormányzat egy magán építtető céget bízott meg.

Ezt a projektet először a városháza környékén próbálják ki, és csak azt követően, az első tapasztalatok birtokában fogják megvalósítani Nový Lískovec más részeiben is. Ezeknek a projekteknek a pénzügyi fedezetét az önkormányzat a következő forrásokból kívánja biztosítani: • A „Nemzeti Fejlesztési Program: Mobilitást mindenkinek“ (Közlekedési Minisztérium – Állami források a közlekedési infrastruktúrára). Innen történik az akadálymentes utak kiépítésére és fenntartására költött összegek 80%-ának finanszírozása. • A „Lakótelep újjáépítési program“ keretében (Regionális Fejlesztési Minisztérium). Az összes további építési szándék finanszírozásának 2/3-ára ebből a forrásból kívánnak pályázni. A pályázatok leadási határideje mindig tavasszal van. A projekttervekhez csatolni kell az építési engedélyeket is. De mivel mostanáig nincs meg egyik szükséges építési engedély sem, még nem biztos, hogy sikerül az idén benyújtani projektpályázatot.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 18



Gender Mainstreaming A Gender Mainstreaming (GM) azt jelenti, hogy a férfiak és nők esélyegyenlőségét minden politikai és irányítási területen figyelembe kell venni. A meglévő egyenlőtlenségek leépítése így minden tevékenységi terület átfogó feladata lesz, és nem csak a nőpolitika kizárólagos felségterülete marad. Ennek első fontos lépése a meglévő egyenlőtlen feltételeknek és a nemek ebből következő eltérő érdekeinek és élethelyzeteinek felismerése. Ez az olyan látszólag nemekre nézve semleges területeken is érvényes, mint például a közlekedéspolitika vagy a közterületek tervezése. A Gender Mainstreaming (GM) alapját a Top-Down (fentről lefelé) megközelítés adja. A megvalósítást a vezetésnek kell kezdeményeznie, és ő is felel érte. Azok az intézkedések, amelyeket a Gender Mainstreaming jegyében közterületeken tesznek, gyakran azonosak azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az akadálymentesítés jegyében foganatosítanak, mivel mindkét stratégia, ill. alapelv célkitűzése az, hogy a közterületeket minden ember azonos feltételekkel használhassa.

Stratégiai Projekt: Gender Mainstreaming – kísérleti kerület: Mariahilf (Eva Kail, Elisabeth Irschik; Leitstelle für alltags- und frauengerechtes Planen und Bauen der Stadt Wien (Bécs város irányító szerve a mindennapok és a nők szempontjából megfelelő tervezésért és építésért) A Gender Mainstreaming szemléltetéséhez 2002-ben Mariahilfet választották ki pilótakerületnek. A projekt középpontjában a „helyhez kötött közlekedés“ áll, és irányítását az az irányító szerv vállalta, amely a nőknek és a mindennapi életnek megfelelő építést és tervezést szorgalmazza. Azoknak az embereknek akartak segítséget nyújtani, akik napi útjuk jelentős részét adott lakókörzeten belül teszik meg, akik számára nehézséget jelentenek a kerülőutak és rá vannak utalva az áthaladást segítő eszközökre: kisgyermekek, anyukák és apukák, akik felügyeleti és


Modul 4: Ecodata

gondozási feladatokat látnak el, idős (és nagyon idős) emberek és kísérőik, tolószékkel közlekedők, vagy olyan emberek, akik átmeneti vagy maradandó mozgás- és/vagy érzékszervi fogyatékkal élnek. A 2004-es projektkezdettel minden tervezésért és közlekedésért felelős hivatali szervhez felhívást intéznek, hogy válasszanak ki önállóan olyan projekteket és eljárásokat a kerületben, amelyek segítségével fel tudják becsülni és ki tudják mutatni például azokat a férfi-nő specifikus hatásokat, amelyek a különböző célcsoportok eltérő igényeit érintik. Erre az irányító szervvel egyeztetve kerül sor, amely a minőségellenőrzésért is felel, és amelynek feladata biztosítani, hogy a pilótakerületben szerzett tapasztalatokat beillesszék a tervezés folyamatába. A „Pilótakerület: Mariahilf“ projekt célja, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a gender mainstreaming későbbi szélesebb felhasználásához a tervezési folyamatban, és hogy tapasztalati úton szerzett minimum standardokat fektessen le a jövőbeli tervezési folyamatokhoz. A kísérleti kerületben dolgozó munkatársakat – a vitavezetőtől a művezetőig – külső szakértők vezették be a gender mainstreaming témakörébe. Erre felépítve dolgoztak ki és adtak át közösen egy kívülről irányított, együttműködésen alapuló folyamat során gyakorlatorientált implementációs eszközöket és standardokat. A folyamatot kísérő módon el kell végezni a projekt értékelését és el kell készülnie egy kézikönyvnek. A projekt 2005 végéig tart.

A projekt során szerzett tapasztalatok • A gender mainstreaming gyakorlati megvalósításában (pl. a közterületeken való alkalmazásában) keveset segít az elméleti oktatás. Az önkormányzat munkatársai számára abban áll a kihívás, hogy külső szakértőkkel együtt gyakorlati módszereket találjanak ahhoz, hogy saját feladatkörükben érvényre juttassák a gender mainstreaminget. • A gender mainstreaming egyaránt szolgálja a döntések előkészítését és kiértékelését. • A gender mainstreaming mindenek előtt a prioritások meghatározásában és az érintett felhasználói csoportokkal összefüggésben bizonyult a minőségbiztosítás hasznos stratégiájának.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 19



19

Public-private-Partnership modellek a városfejlesztésben A Public-private-Partnership (Köz- és Magánszféra Partnerség) modellek (PPP) nagyrészt az állami / önkormányzati költségvetés forráshiányára adott reakciók: ez a forráshiányos állapot nemcsak az új, hanem a tradicionális közfeladatok ellátását is megnehezíti. A PPP a városi településszerkezet és infrastruktúra fontos részeinek szükséges megújítására és modernizálására szolgáló módszer; különös tekintettel a települések és régiók közötti egyre nagyobb mértékű versenyre.

meghosszabbításával és a 2008-as futball Európabajnoksággal kapcsolatos fejlesztése. Az együttműködés során többek között bevásárlóközpontot építenének egy jelenlegi parkoló helyére, a szükséges parkolóhelyeket pedig az építkezés során az új épületben kellene kialakítani. Bécs Oberlaa: Oberlaa-ban egy új nemzetközi méretű egészség- és life-science központot kívánnak létesíteni. Kapcsolat: [email protected]

Az állam új pénzügyi források feltárását, ezáltal az önkormányzatok költségvetésének tehermentesítését várja ettől a modelltől, illetve azt reméli, hogy időt nyerhet az illetékességébe tartozó feladatok ellátásában. A magánszféra új üzleti területek meghódításának lehetőségét látja a PPP-ben, ahol nyereséget lehet elérni. Az érdekek ilyen összekapcsolódásában a városi fejlődés számára nagy lehetőségek rejlenek, de az önkormányzatok számára fennáll annak a veszélye is, hogy elveszítik az irányítást, miáltal sérülhetnek azoknak a csoportoknak az érdekei, akik üzleti szempontból kevésbé jelentősek.

A PPP mint a jövő városfejlesztési stratégiája (Bécs) (Brigitte Jilka, WienHolding, Bécs) A WienHolding nevű konszern Bécs városának tulajdonában van, és 1800 embert foglalkoztat. Különböző iparágakban tevékenykedik, például ingatlanpiac, környezeti menedzsment, logisztika és közlekedés, média és oktatás. A WienHolding-hoz tartozik a Simmering nevű szemét-megsemmisítő üzem, a Gesiba, mint közhasznú települési- és építési részvénytársaság, a Bécsi Kikötő-csoport, vagy a Bécsi Városfejlesztési Társaság. A WienHolding számos PPP program fejlesztésében és kivitelezésében vesz részt. Erre néhány példa: 2-es metró (U2)-városfejlesztés: A partnerség tárgya Krieau térségének az U2-es metróvonal

A győri sétálóutca felújítása PPP program keretében (Istók Lóránt, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala) Győrben szükségessé vált a központi sétálóutca felújítása, egyrészt, mert a burkolat rendkívül rossz állapotban volt, másrészt, mert az utcán nem volt élet. Győrnek viszont nem volt elegendő forrása. Így jött létre egy olyan felújítási terv, amelyet a lakók és a gazdasági szereplők finanszíroztak. Mindezt a Városháza Városépítési Irodája kezdeményezte. A tervezési munkálatok finanszírozását a város vállalta. Több kategóriában gyűjtöttek adományokat és különböző célokra fordították azokat: • 100.000 Ft-ig: padok, pavilonok és a világítás finanszírozása • 1.000.000 Ft-ig: a burkolat felújítása

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 20



• 1.000.000 Ft fölött: 3 kút felépítése • Adományok természetben: a csatornafedeleket pl. a RÁBA-gyár biztosította. A felújítási munkálatok mindössze 2 hónapig tartottak. A megnyitóra nagy ünnepséget szerveztek. A felújítás óta a sétálóutca, amely a győriek számára mindig is fontos hely – egyfajta jelkép – volt, újra megtelt élettel. Ezzel sikerült elérni a renoválás egyik fontos célját. Az adományozók nevét – köszönetképpen – felvették egy könyvbe, és megőrizték a városi levéltárban is. Ezen kívül a jelentősebb adományozók nevét a burkolatban is megörökítették.


Modul 4: Ecodata

A projekt legfontosabb résztvevői: Városi képviselők, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Városépítési Iroda), a város kis- és nagyvállalatai, lakosság. A projekt mérföldkövei • Az adományok megszervezése a lakosság és a gazdasági szereplők köréből • A városépítési iroda megszervezi a feladatokat. • A burkolat felújítása • A sétálóutca renoválása • Megnyitó ünnepség Hasonló projektek sikerének feltételei A PPP programoknak minden résztvevő számára érdekesnek kell lenniük. A projekt megvalósítása során a feladatokat világosan fel kell osztani.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr


Seite 21


A PPP programok sikerének akadályai (Az Integratív Városfejlesztés Kerületi Partnerség összefoglalója)

• Szerteágazó hatósági eljárások: a területek hasznosítási ágba sorolása, környezeti hatástanulmány, építési engedély. • A hatósági eljárások kimenetele bizonytalan, ami a közszférába tartozó partner számára is kockázattal jár; a hatóságok nem tehetnek különbséget az olyan projektek között, amelyekben a városházának is érdekeltsége van, és olyanok között, amelyeket egyedül magánvállalatok kezdeményeztek. • Érdekellentétek • A magán- és a közszférába tartozó szereplők eltérő felfogása arról, hogy mi számít „termelékeny”-nek: a piaci szereplők hajlanak arra, hogy a „puha jelzéseket“ („soft facts”) magától értetődőnek tekintsék, és ezek garantálását a közszféra képviselőire terheljék. • Eltérő igények a tervezés és a megvalósítás sebességére vonatkozóan


21

A PPP programok sikertényezői a városfejlesztésben (Az Integratív Városfejlesztés Kerületi Partnerség összefoglalója)

• A PPP egyszerűen kölcsönösségen alapul; • A kockázatot tisztességesen kell megosztani; ez egyaránt vonatkozik a megvalósítási esélyekre, a finanszírozással kapcsolatos kérdésekre, a projekt félbeszakadása vagy működésképtelensége esetén felmerülő terhekre és a járulékos költségekre. • Minden partner azt „hozza be“ a partnerségbe, amiben a legjobb (telek, fejlesztési know-how, befektethető pénz, hálózatok stb.) • A magán partnereknek meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a közszférába tartózó partner is részesülni akar a nyereségből; a közszférába tartózó partnernek el kell szakadnia attól az elképzeléstől, hogy mindent ő irányíthat és szabhat meg, anélkül, hogy kockázatot vállalna. • A finanszírozásról elsősorban a piaci szereplőknek kell megállapodniuk a bankokkal, míg a biztosítékot / bonitást a közszférába tartózó partnernek kell garantálnia.

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:51 Uhr

Seite 22




Modul 4: Ecodata

Szolgáltató rész: A modulpartnerek elérhetőségei Modulkoordináció Europaforum Wien – Zentrum für Städtedialog und Europapolitik (Európafórum Bécs – Várospárbeszéd és Európapolitika Központ) Mag. Siegrun Herzog, Dr. Johannes Lutter Rahlgasse 3/2 A-1060 Wien Tel +43 1 5858510-0 [email protected] www.europaforum.or.at

Moderáció PlanSinn – Büro für Planung und Kommunikation (PlanSinn – Tervező- és Kommunikációs Iroda) DI Wolfgang Gerlich, DI Hanna Posch Schleifmühlgasse 1a/14 A-1040 Wien Tel +43 1 585 33 90 [email protected]

Résztvevők a partnervárosok részéről Bécs

Magistratsabteilung 13 – Landesjugendreferat Wien Koordinationsstelle für M.A.S.T.A. (Mobile Jugendarbeit, Aufsuchende Kinder- und Jugendarbeit, Streetwork und Animative, freizeitpädagogische Betreuung – Parkbetreuung) (13. Magisztrátusi Ügyosztály – Tartományi Ifjúsági Referatúra Bécs; M.A.S.T.A. Koordinációs Iroda (Mobil Ifjúsági Munka, Felkereső Gyermek- és Ifjúsági Munka, Streetwork és Kedvcsináló, Szabadidő-pedagógiai Gondozás – Parkban Gondozás) Ranate Kraft – Parkban Gondozás koordinátor Tel +43 1 4000-84395 [email protected] Mag. Michaela Zimmermann – Parkban Gondozás pedagógiai szakfelügyelet [email protected] Magistratsabteilung 18 (Stadtplanung) (18. Magisztrátusi Ügyosztály (Várostervezés)) DI Shams Asadi Tel +43 1 4000-88864 [email protected] DI Dr. Brigitte Jedelsky Tel +43 1 4000-88882 [email protected] DI Jutta Kleedorfer – Többszörös Hasznosítás koordinátor Tel +43 1 4000-88887 [email protected]

Brno 6. Bezirk Mariahilf Renate Kaufmann kerületi elöljáró DI Peter Chlup kerületi elöljáró helyettes Amerlingstraße 11 A-1060 Wien Tel +43 1 588 21 06 [email protected]

Okres Nový Lískovec (Nový Lískovec kerület) Jana Drápalová polgármester Oblá 75a CZ-63400 Brno Tel +420 547 211 333 [email protected]

Szereplők a városvezetés részéről

Győr Magistratsdirektion – Baudirektion, Leitstelle für alltags- und frauengerechtes Planen und Bauen (Magisztrátusi Igazgatóság – Építési igazgatóság, Irányító szerv a mindennapok és a nők szempontjából megfelelő tervezésért és építésért) DI Eva Kail, DI Elisabeth Irschik Tel +43 1 4000-82661 [email protected] Magistratsdirektion – Dezentralisierung (Magisztrátusi Igazgatóság – Decentralizáció) Ing. Hanna-Maria Wismühler Tel +43 1 4000-75841 [email protected]

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Városépítési Osztály Lóránt Istók Városház tér 1 H-9021 Győr Tel +36 96 500-290 [email protected]

Opening_M3-HU

16.05.2005

21:52 Uhr


Seite 23



23

Modul 3. Kerületi partnerség Integratív várostervezés OPENING. OPtimized ENlargement TrainING Academy

Recommend Documents