Modern informatikai eszközök

Informatika • Informatikai alkalmazások TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

Modern informatikai eszközök Informatikai alkalmazások tanulói jegyzet

inFO9_tj.indb 1

2010.08.06. 15:16:26

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Papp Szabolcs Lektor: Madarász Péter

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009. Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

inFO9_tj.indb 2

2010.08.06. 15:16:26

Tartalomjegyzék Bevezetés.............................................................................................................................................................................. 6 1. Alkalmazások a számítógépen......................................................................................................................... 8 1.1 Az operációs rendszer és beállításai............................................................................................................................ 8 1.1.1 Az operációs rendszerek csoportosítása.......................................................................................................... 8 1.1.2 Az operációs rendszerek feladatai................................................................................................................. 10 1.1.3 Az operációs rendszerek felépítése................................................................................................................ 11 1.1.4 A Windows XP, a vezérlőpult (Control Panel) fontosabb részei................................................................... 11 1.1.5 Driverek szerepe a Windowsban................................................................................................................... 16 1.1.6 Böngészők a Windowsban............................................................................................................................. 17 1.1.7 A tömörítés és annak típusai.......................................................................................................................... 17 1.2 Megjelenítő szoftverek beszerzése és telepítése....................................................................................................... 19 2. Szöveges tartalom az interneten................................................................................................................. 20 2.1 Egy kis internettörténet............................................................................................................................................. 20 2.2 Az internet szolgáltatásai........................................................................................................................................... 21 2.2.1 Mi is az a WWW?.......................................................................................................................................... 21 2.2.2 Elektronikus levelezés (E-mail)..................................................................................................................... 21 2.2.3 Fájlok másolása, mozgatása........................................................................................................................... 22 2.2.4 Távoli bejelentkezés...................................................................................................................................... 22 2.2.5 Hírcsoportok.................................................................................................................................................. 22 2.3 Az internet felépítése................................................................................................................................................. 23 2.3.1 Mi is az az IP cím?......................................................................................................................................... 23 2.3.2 A DNS............................................................................................................................................................ 24 2.4 Egy böngésző felépítése............................................................................................................................................. 25 2.4.1 A Mozilla Firefox.......................................................................................................................................... 25 2.5 Wiki típusú oldalak.................................................................................................................................................... 26 2.6 Mik is azok a fórumok?............................................................................................................................................. 27 2.7 Szükségem van nekem blogra?.................................................................................................................................. 27 3. Multimédia az interneten.................................................................................................................................. 29 3.1 A médiafájlok............................................................................................................................................................. 29 3.2 Képek és videók importálása..................................................................................................................................... 31 3.2.1 Fényképek importálása.................................................................................................................................. 31 3.2.2 Videók importálása........................................................................................................................................ 32 3.2.3 Miért van szükség kódolásra?........................................................................................................................ 35 3.3 A hangrögzítés........................................................................................................................................................... 36 3.3.1 A mikrofonoknak két fő fajtája van............................................................................................................... 36 3.3.2 Hangmintavételezés....................................................................................................................................... 37 3.3.3 A hangrögzítés folyamata, az Audacity bemutatása...................................................................................... 38 3.4 Videó rögzítése és vágása.......................................................................................................................................... 43 3.4.1 Mi is az a média streaming?.......................................................................................................................... 44

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 3

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

3

2010.08.06. 15:16:26

4. Állományok le- és feltöltése az interneten.........................................................................................46 4.1 Az FTP-szolgáltatás...................................................................................................................................................46 4.1.1 Az FTP-kapcsolat kialakításának lehetőségei............................................................................................... 47 4.2 Ingyenes tárhelyek..................................................................................................................................................... 51 4.2.1 ATW............................................................................................................................................................... 51 4.2.2 A Skydrive..................................................................................................................................................... 52 4.2.3 A Dropbox..................................................................................................................................................... 52 4.3 Fájlcserélő programok................................................................................................................................... 52 4.4 Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából. A szerzői jog............................................................. 53 4.4.1 Szoftverek csoportosítása.............................................................................................................................. 53 4.4.2 A szerzői jog.................................................................................................................................................. 54 5. Üzenetküldés az interneten............................................................................................................................ 55 5.1 Az elektronikus levelezés rövid története................................................................................................................. 55 5.2 Az e-mailről............................................................................................................................................................... 55 5.2.1 Az e-mail cím felépítése................................................................................................................................ 55 5.2.2 E-mail cím beszerzése................................................................................................................................... 56 5.3 A levelezőprogram feladata....................................................................................................................................... 56 5.3.1 A Microsoft Office Outlook 2007 levelezőprogramjának beállítása és használata....................................... 56 5.4 Web alapú postafiók...................................................................................................................................................60 5.4.1 Regisztráció a Gmailre.................................................................................................................................. 60 5.4.2 Milyen részei vannak egy levélnek?.............................................................................................................. 62 5.4.3 A Windows Live Mail bemutatása................................................................................................................. 62 5.5 A levelezés veszélyei.................................................................................................................................................. 63 5.5.1 Spamek.......................................................................................................................................................... 63 5.5.2 Phishing......................................................................................................................................................... 63 6. Közösségek az interneten.................................................................................................................................. 65 6.1 Bevezetés................................................................................................................................................................... 65 6.2 Közösségi oldalak megismerése................................................................................................................................ 65 6.2.1 A Facebook bemutatása................................................................................................................................. 65 6.2.2 Az iWiW bemutatása..................................................................................................................................... 67 6.3 Chatprogramok.......................................................................................................................................................... 69 6.3.1 A Skype telepítése és bemutatása.................................................................................................................. 69 6.4 A Google Fordító használata..................................................................................................................................... 70 7. A csoportmunka eszközei................................................................................................................................... 71 7.1 A Google Dokumentumok lehetőségei...................................................................................................................... 71 7.1.1 Regisztráció és belépés a Google Dokumentumokra.................................................................................... 71 7.1.2 Új dokumentum létrehozása.......................................................................................................................... 72 7.1.3 Megosztás...................................................................................................................................................... 73 7.1.4 További menüpontok..................................................................................................................................... 74 7.1.5 Fájlok feltöltésének lépései............................................................................................................................ 75 7.1.6 Szöveges dokumentum létrehozása és szerkesztése...................................................................................... 75 7.1.7 Bemutató (prezentáció) létrehozása, szerkesztése......................................................................................... 76 7.1.8 Táblázat létrehozása, szerkesztése................................................................................................................. 76 7.1.9 Űrlap létrehozása, szerkesztése..................................................................................................................... 76 7.2 A Google Naptár bemutatása..................................................................................................................................... 78 7.2.1 Események létrehozása.................................................................................................................................. 79

4

inFO9_tj.indb 4

Modern informatikai eszközök • tanulói jegyzet

2010.08.06. 15:16:27

7.2.2 Naptár létrehozása......................................................................................................................................... 80 7.2.3 Naptár megosztás........................................................................................................................................... 80 7.2.4 Más naptárak.................................................................................................................................................. 80 7.3 A Google Térkép bemutatása..................................................................................................................................... 81 7.3.1 Útvonalkereső................................................................................................................................................ 81 7.3.2 A Google Térkép 3 nézete............................................................................................................................. 82 7.4 A Picasa Webalbumok használata............................................................................................................................. 82 7.4.1 A Feltöltés menete......................................................................................................................................... 83 7.5 Képek rendszerezése, utófeldolgozása a Picasa segítségével....................................................................................84 7.5.1 A Picasa letöltése és telepítése....................................................................................................................... 84 7.5.2 A program első indulása................................................................................................................................ 84 Függelék............................................................................................................................................................................. 87

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 5

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

5

2010.08.06. 15:16:27

Bevezetés A számítógépek és a modern technikai eszközök nélkül életünk lassan elképzelhetetlen. Sokan vagyunk úgy, ha el kell utaznunk valahova, nem tudjuk magunkkal vinni a számítógépünket és nincs „okos” telefonunk, akkor kényelmetlenül érezzük magunkat. Gyakran eszünkbe jut például, hogy „Úgy meg nézném a leveleimet!”, vagy „Hogy is van ez? Rá kellene keresni a Google-ben…”. Ha nem bírjuk tovább a nélkülözést, akkor az is előfordulhat, hogy úgy oldjuk meg a helyzetet, hogy elmegyünk egy internetkávézóba. Gondoljunk bele abba, hogy milyen szintű kommunikációs szabadságot biztosít a számítógép és az internet. Este hazamegyünk, bekapcsoljuk a számítógépet és már chat-elhetünk, játszhatunk a haverokkal. A szórakozáson kívül komoly munkára is használjuk a számítógépet. Egyre nagyobb teret hódítanak a csoportos munkaeszközök, melyek lehetővé teszik több embernek a világ számos pontján, hogy egy feladaton ugyanazon időben dolgozhassanak. Ebben a tananyagban lehetőséged nyílik megismerkedni modern informatikai eszközök világával. A célunk az, hogy a tananyag végére még jobban ki tudd használni az informatika adta lehetőségeket és jól hasznosítható ismeretekkel rendelkezz. Cél –– Az operációs rendszer alapjainak ismeretére épülő bevezetés a modern felhasználói informatika világába. –– Ismerd meg a ma informatikai eszközeinek minél szélesebb körét. A tananyag mindezt az egyfelhasználós, offline rendszertől a többfelhasználós, online, akár üzleti célú alkalmazások felé haladva mutatja be. Követelmény –– Legyél képes szoftveresen felkészíteni és biztonságosan üzemeltetni saját számítógéped. –– Tudd megtekinteni, keresni és létrehozni a világháló sokszínű szöveges és multimédiás tartalmát. –– Ismerd és tudd használni az internet különféle kommunikációs, közösségi, üzleti szolgáltatásait. –– Legyél tisztában a csoportmunka alapjaival. Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. Ikon

Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvasd el, így megismered a fejezet fókuszpontjait.

Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez.

Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat találsz, amelyek megválaszolásával elmélyülhetsz a témában.

6

inFO9_tj.indb 6


2010.08.06. 15:16:27

Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat találsz. Az ikon a házi feladatot, otthoni munkát jelöli.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 7

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

7

2010.08.06. 15:16:27

1. Alkalmazások a számítógépen Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerkedjünk az operációs rendszerek feladataival, felépítésükkel, valamint a Windows XP vezérlőpultjával és fontosabb beállításaival. Mindezen kívül tudjuk használni az operációs rendszerünkön futó főbb segédprogramokat. A következő pár órában: –– megismerjük az operációs rendszer feladatait, csoportosítási módjait; –– telepítünk bizonyos hardvereket és megismerkedünk az operációs rendszerek legfőbb beállításaival; –– végül megismerkedünk a számítógépen használatos fontosabb segédprogramokkal. Ennek a témakörnek a megértéséhez szükség lesz a korábban megszerzett alapfokú ismereteinkre (fájlkezelés, egérkezelés, hardverismeretek) is.

1.1 Az operációs rendszer és beállításai A számítógép a rajta futó programok nélkül nem sokat ér. Ahhoz azonban, hogy kedvenc programjainkat használhassuk, szükségünk van egy rendszerszoftverre, amit operációs rendszernek nevezünk. –– Az operációs rendszer vagy OS (Operating System) az a program, ami lehetővé teszi a hardverek működését és egyéb szoftverek futását. Az operációs rendszer nélkül a számítógép gyakorlatilag használhatatlan lenne. –– A számítógépnek adott utasításinkat programok értelmezik, más néven szoftverek, angolul software.

1.1.1 Az operációs rendszerek csoportosítása A számítógépek folyamatos fejlődésének köszönhetően számos operációs rendszer alakult ki. Lejjebb láthatunk egy listát a különböző operációs rendszerekről és néhány példát arra, hogy az egyes operációs rendszerek hogyan osztályozhatóak. Ugyanazon operációs rendszer többféle kategóriába is tartozhat.

Windows XP

Windows Vista

Windows 7

Ubuntu Linux

Linux

OS X

1. Operációs rendszerek logói

Kezelői felület szerinti csoportosítás –– GUI (Graphical User Interface), azaz grafikus felhasználói felületű op. rendszerek. A GUI op. rendszer grafikus, ikonokat tartalmaz és általában navigációs eszköze az egér. Példák grafikus op. rendszerekre: •• Windows XP 8

inFO9_tj.indb 8


2010.08.06. 15:16:27

•• Windows Vista •• Ubuntu Linux •• OS X –– Szöveges op. rendszerek. Régen az ilyen típusú rendszereknél nem volt lehetőség az egér használatára, így ezek az op. rendszerek mélyebb felhasználói ismereteket igényelnek. Manapság minden operációs rendszernek van szöveges és grafikus üzemmódja is, korábban azonban csak szöveges üzemmódban működtek (MS-DOS a 80-as években).

2. Linux szöveges üzemmódban

A modern operációs rendszerek nagy részének kezelését mindenki könnyedén megtanulhatja. Most azonban azt javaslom, hogy kóstolj bele egy kicsit a szöveges üzemmód rejtelmeibe a Windowson belül. 1. Kattints a Start menün belül a Futtatás opcióra és gépeld be a CALC parancsot!

Mit tapasztalsz?

2. Kattints a Start menün belül a Futtatás opcióra és gépeld be a CMD parancsot! Mit tapasztalsz?

Felhasználók és feladatok száma szerinti csoportosítás –– Egyfelhasználós (Mono-user) és egyfeladatos operációs rendszerek. Ilyenek voltak az első operációs rendszerek.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 9

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

9

2010.08.06. 15:16:27

–– Többfelhasználós (Multi-user). A több felhasználós operációs rendszerek lehetővé teszik, hogy több felhasználó használja ugyanazt a számítógépet egy időben és/vagy különböző időpontokban. Például: •• Windows 2003 Server •• Unix –– Többfeladatos operációs rendszer. Egy felhasználó több feladatának egyidejű végrehajtása történik a számítógépen. Ezeknél a rendszereknél a számítógép központi egységét az egyes programok, csak bizonyos ideig használhatják ciklikusan. Például: •• Windows XP •• OS/2 •• Mac Keress rá az interneten, hogy egy szerver operációs rendszer milyen plusz szolgáltatásokat nyújt egy egyszerű operációs rendszerhez képest? Egy időben futtatható programok száma szerint: –– Monoprogramozott. Egy időben csupán egy programot képes futtatni, a régebbi rendszerek ilyenek voltak. –– Multiprogramozott. Több felhasználó feladatát képes ellátni, úgy, hogy két vagy több programot látszólag egy azon időben futtat a számítógépen. Tehát az operációs rendszer több task (feladat) egyidejű futását végzi. Például: •• Windows 2003 Server •• Unix

1.1.2 Az operációs rendszerek feladatai –– Kommunikáció biztosítása a számítógép és a felhasználó között –– Erőforrások menedzselése (perifériák tesztelése, gépi erőforrás megosztás a futó programok között, adatok kezelése, programok indítása és működtetése) –– Hardverkezelés –– Hálózatkezelés –– Fájlkezelés

10

inFO9_tj.indb 10


2010.08.06. 15:16:27

1.1.3 Az operációs rendszerek felépítése

A shell az maga a felhasználó felület. Feladata: kapcsolattartása felhasználóval. A kernel (mag) a hardverrel áll közvetlen kapcsolatban. Feladata a ki és bemeneti eszközök kezelése, programok, folyamatok futásának kezelése, háttértárolók kezelése.

3. Az operációs rendszerek felépítése

1.1.4 A Windows XP, a vezérlőpult (Control Panel) fontosabb részei Talán az egyik legérdekesebb hely a Windows XP-n belül a vezérlőpult. A vezérlőpult azok számára különös képen ideális hely, akik szeretnek kísérletezgetni. Eltérően a korábbi Windows verzióktól az XP két változatban kínálja a vezérlőpult megjelenítését. Az egyik változat az XP előtti néven ismert klasszikus vezérlőpult, míg az új a kategória vezérlőpult. Az alábbi ábra tartalmazza a 10 fő kategóriát kategórianézetben:

4. A vezérlőpult kategória nézetben

Megjelenés és témák –– A számítógépen használt téma megváltoztatása –– Az asztal hátterének módosítása –– Képernyőkímélő kiválasztása –– A képernyőfelbontás módosítása

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 11

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

11

2010.08.06. 15:16:28

Hálózati és internetes kapcsolatok –– Az internetkapcsolat létrehozása vagy beállításának módosítása –– Kapcsolat létrehozása munkahelyi hálózat felé –– Otthoni vagy kisebb munkahelyi hálózat létrehozása, beállításának módosítása –– Vezeték nélküli otthoni vagy kisebb méretű irodai hálózat beállítása –– Windows tűzfal beállításainak módosítása Programok telepítése, törlése (INFO9_VID1)

5. Programok telepítése, törlése

Hangok, beszéd és audioeszközök –– A rendszer hangerejének állítása –– A hangséma módosítása –– A hangszóró beállításainak módosítása

6. Hangok és audioeszközök tulajdonságai

12

inFO9_tj.indb 12


2010.08.06. 15:16:28

Teljesítmény és karbantartás –– A számítógéppel kapcsolatos alapvető adatok (alapvető rendszerinformációk megjelenítése) –– Megjelenítési hatások beállítása (például: betűsimítások, árnyékok, eszköztár gombjának úsztatása, stb., a számítógép teljesítményének módosítása) –– Hely felszabadítása a merevlemezen (lemezkarbantartás) –– Adatok biztonsági mentése (olyan program megnyitása, ami másolatot készít a számítógépen lévő adatokról) –– Elemek rendezése a merevlemezen a programok gyorsabb futása érdekében (töredezettség-mentesítés) Nyomtatók és más hardverek –– Telepített nyomtatók és faxnyomtatók megjelenítése –– Nyomtatók hozzáadása Felhasználói fiókok –– Fiók módosítása –– Új fiók létrehozása –– Saját kép megváltoztatása Dátum-, idő-, nyelvi és területi beállítások –– Dátum és idő módosítása –– A számok, dátumok és az idő formátumának módosítása –– További nyelvek telepítése

7. Dátum és idő tulajdonságai

Kisegítő lehetőségek –– A szöveg és színek kontrasztjának állítása a képernyőn –– A Windows beállítása látásának, hallásának és mozgásképességeinek megfelelően Biztonsági központ –– Tűzfal –– Automatikus frissítések –– Vírusvédelem

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 13

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

13

2010.08.06. 15:16:28

8. Biztonsági központ

3. Hogyan állítanád át a képernyő felbontását 800x600-asra? Írd le pár mondatban!

4. Hogyan változtatnád meg a háttérképet egy másikra és állítanád át a képernyőkímélőt? Írd le pár mondatban!

5. Állítsd át az egeret (balkezesre), a bal egérgomb funkcióját vegye át a jobb és fordítva! 6. Nézd meg, hogy 2012. január 12. milyen napra esik!

7. A vezérlőpult melyik opciójában tudod leellenőrizni, hogy van-e vírusirtó telepítve a számítógépre? Írd le pár mondatban!

14

inFO9_tj.indb 14


2010.08.06. 15:16:28

8. Nyomd le a Ctrl+Alt+Del billentyűkombinációt! Mit tapasztalsz?

A Ctrl+Alt+Del billentyű-kombináció lenyomása után, a Feladatkezelőben láthatod az éppen futó alkalmazásokat és folyamatokat és egyéb fontos jellemzőket.

9. Windows Feladatkezelő

9. Kapcsold ki a Windows indítóhangot! Házi feladat: Válassz ki 3-at az éppen futó folyamatokból és nézz utána az interneten an nak, hogy mi a feladatuk!

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 15

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

15

2010.08.06. 15:16:28

1.1.5 Driverek szerepe a Windowsban A driver olyan illesztő program, melynek feladata a hardvereszköz operációs rendszerbe integrálása. Nézzünk egy példát: veszünk egy nyomtatót, akkor nagy valószínűséggel kapunk hozzá egy telepítő lemezt, mely tartalmazza a nyomtató illesztéséhez szükséges drivert, illetve tartalmazhatja a nyomtató működtetésére és beállításaira szolgáló programot. Sok esetben elegendő, ha megvan a megfelelő driver, mert az operációs rendszer biztosítja a működtetéséhez szükséges felületet. Ha azonban nincs meg a telepítő lemezünk, akkor sem kell „kidobnunk” a nyomtatót. Szerencsére a világhálón számtalan olyan weblap található, ahonnan beszerezhetjük a szükséges illesztő programokat. Például: http://drivers.hu/, http://drivers.com/ és általában minden hardvergyártónak az oldaláról le lehet tölteni az éppen szükséges drivert. (INFO9_VID2) A Vezérlőpult Teljesítmény és karbantartás opciójában találhatod a Rendszer ikont. Nyisd meg és válaszd a Hardver fülecskét. Itt az Eszközkezelőre kattintva, megnézheted, hogy a hardvereid megfelelően vannak-e illesztve.

10. Rendszertulajdonságok

16

inFO9_tj.indb 16

11. Eszközkezelő


2010.08.06. 15:16:29

Az egyes hardvercsoportok neve melletti + jelre kattintva megnézhetjük annak összetevőit. Ha egy citromsárga alapon fekete felkiáltójal jelenik meg valamelyik összetevő mellett, akkor az hardver nincs megfelelően illesztve, vagy az illesztőprogramja elavult. Ebben az esetben a fentebb említett oldalakról remélhetőleg le tudod tölteni a szükséges drivert és a probléma így megoldódik majd. Házi feladat: Ha van otthon nyomtatód és elég bátornak érzed magad, akkor próbáld ki a következőket! –– Győződj meg róla, hogy meg van a nyomtatód típusához való telepítő lemez és tartalmazza a megfelelő drivereket, programokat. –– Ha nincs meg a telepítőlemez, akkor próbáld meg letölteni az internetről. Ezek után töröld a telepített nyomtatót. Vezérlőpult  Nyomtatók és más hardverelemek  Nyomtatók és faxok

A rendszertulajdonságokon belül láthatod az Automatikus frissítések fülecskét. Ez azért hasznos, mert ez által az operációs rendszer frissítései automatikusan letöltődnek és beépülnek a rendszerbe. Néha zavaró lehet ez az automatizmus. Abban az esetben, ha olyan feladatot folytatunk, ami leterheli a gép erőforrásait, érdemes kikapcsolni,vagy csak frissítés időpontját átállítani.

1.1.6 Böngészők a Windowsban Az Internet Explorer a Windows alapértelmezett böngészője. A böngészők feladata, hogy kommunikációs felületet biztosítsanak a világháló felé. Az Internet Exploreren kívül még számos böngészőt használhatunk. Ilyenek például a Google Chrome, Mozilla Firefox, Opera, stb. Ezek a böngészők a hozzájuk tartozó kiegészítőkkel vagy pluginekkel letölthetőek az internetről. A böngészőkről, beállításaikról a későbbiekben még lesz szó. A videó megtekintése után tölts le egy tetszőleges böngésző programot és telepítsd! (INFO9_VID3)

1.1.7 A tömörítés és annak típusai A tömörítés egy eljárás egy számítógépes állomány méretének csökkentésére. Egy fájl méretének csökkentésére főleg adatátvitelnél és tárolásnál van szükség. Két fő típusa van: –– Veszteséges tömörítés –– Veszteség mentes tömörítés A fő különbség a kettő között az, hogy a veszteség mentes tömörítésnél a kitömörítés után ismét a teljes állományt kapjuk vissza. Ilyen tömörített formátumok például a ZIP és a RAR. A veszteséges tömörítés a hang-, kép- és videoállományok kevésbé fontos részeinek az elhagyásán alapszik. Ilyen formátumok például az avi, jpeg, mp3, mpeg, mov, stb.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 17

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

17

2010.08.06. 15:16:29

Vannak olyan tömörített fájlformátumok, amelyek kibontásához nem kell semmilyen segédprogram, ezek az úgynevezett önkicsomagoló formátumok. Van egy rejtett alkalmazás a Windows XP-ben ez az iExpress. A Start menüFuttatásba írjuk azt, hogy iExpress. Utána egy pábeszédablakok sorozata jelenik meg, melyeken végighaladva, létrehozhatjuk az EXE kiterjesztésű önkicsomagoló fájlunkat.

12. iExpress Wizard

A ZIP és a RAR formátum kibontásához, már szükség van tömörítőprogramra. Ilyen tömörítőprogram az ingyenes WinZIP és a WinRAR. Bármely keresőprogramba beírva megtalálhatjuk és letölthetjük őket. Házi feladat: Tölts le egy WinRAR-t és telepítsd fel a számítógépedre. Válassz ki 5 darab BMP kiterjesztésű tömörítetlen képfájlt és tömörítsd a WinRAR segítségével egy fájlá. Az eredeti fájlokat ne töröld. Ezek után ugyanezt az 5 fájlt tömörítsd a Winzip segítségével is. Tömörítés után ellenőrizd a két tömörített állomány méretét. Mit tapasztalsz? (INFO9_VID4)

18

inFO9_tj.indb 18


2010.08.06. 15:16:29

1.2 megjelenítő szoftverek beszerzése és telepítése A megjelenítő szoftverek lényege abban rejlik, hogy különböző típusú dokumentumot képesek megnyitni és hatalmas előnyük, hogy általában ingyenesek. Megjelenítő szoftver például az Adobe Reader, mely pdf formátumú dokumentumokat képes megjeleníteni. (Innen tölthető le: http://get.adobe.com/reader/) Az AutoCAD tervezőprogramnak a fájljainak megnyitására a eDrawings Viewer használhatjuk, lehetővé teszi az eredeti AutoCAD® fájlok (DWG és DXFT) és az eredeti SolidWorks® alkatrészek, összeállítások és rajzok hagyományos megtekintését. Így elegendő letöltenie az eDrawings Viewer nevű alkalmazást. (Innen tölthető le:http://www.dwggateway.hu/ pages/links/index.html

13. AutoCad rajz

10. Töltsd le az eDrawings Viewer-t, valamint egy DVG kiterjesztésű fájlt és nézd meg az eDrawings-el. Itt találsz ilyen fájlokat: http://www.cadtutor.net/ibank/vector/trees/trees.html

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 19

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

19

2010.08.06. 15:16:29

2. Szöveges tartalom az interneten Ennek a témakörnek az a célja, hogy a következő pár órában: –– megismerjük az internet kialakulásának okait, körülményeit és annak szolgáltatásait; –– megtanuljuk, hogy hogyan kell használni egy böngészőprogramot és milyen beállítási lehetőségei vannak; –– megismerkedjünk a wiki, fórum és blog típusú oldalakkal és azok használatával.

2.1 Egy kis internettörténet Az internet kialakulásának előidézője az 1960-as évekre a hidegháborús időszakra vezethető vissza. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között kialakult egy rendkívül komoly politikai feszültség, melynek fő oka a két ország közötti folyamatos versengés, amelynek egyik következménye az lett, hogy megszületett egy tömegpusztító fegyver, az atombomba. Ebben a helyzetben döntött úgy az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defence), hogy egy olyan kommunikációs hálózatot kell kialakítani, ami egy atomtámadás esetén is biztonságos információáramlást képes biztosítani. Ezzel a feladattal az ARPA (Advanced Resarch Projects Agency) nevű céget bízták meg. Az ARPA nagyon fontosnak találta azt, hogy a hálózatnak ne legyen központja, ehelyett több csomóponttal rendelkezzen, és ezen csomópontok közül bármelyik legalább kettő (vagy több) másik csomóponttal legyen összekötve. A másik biztonsági intézkedés az volt, hogy az áramló információt csomagokra bontják és lehetővé teszik, hogy ezek a csomagok többféle úton is közlekedhessenek a hálózaton.

14. Nem biztonságos hálózat

15. Biztonságos hálózat

Ezeknek a rendelkezéseknek több oka volt: –– Az egyik, hogy ha a hálózatnak nincs központja, akkor az ellenségnek fő célpontja sincs, amit kiiktatva megbénítaná a kommunikációt. –– A másik ok pedig az, hogy ha az egyik csomópontból több, akár további csomópontokon keresztüli útvonal is vezet a másik csomópontba, akkor az egyik útvonal sérülése, kiesése esetén is marad út az üzenetek számára. 1969-re kialakult egy kísérleti hálózat az egyetemek között. Egyre több egyetem csatlakozott a hálózathoz és így kialakult az ARPANET. A hálózat fejlesztése, nem csupán abból állt, hogy egyre több gépet kötöttek össze, ehhez biztosítani kellett a megfelelő technikai hátteret. 1970-re kifejlesztették a TCP/IP protokollt, amit ma is használnak. Ez volt az ARPANET hivatalos protokollja. 20

inFO9_tj.indb 20


2010.08.06. 15:16:29

A protokoll egy olyan szabálygyűjtemény, amely leírja, hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak egymással kommunikálni. Ez többnyire a kapcsolat felvételét, kommunikációt, adat továbbítást jelent.1 1983-ban az ARPANET-ből kivált a katonai rész, a MILNET. Az 1980-as évek végére az ARPANET átadta a helyét az Internetnek. 11. Milyen okai voltak az internet kialakulásának? Írd le pár mondatban.

2.2 Az internet szolgáltatásai Fontos tudni, hogy a WWW az internetnek csupán egy szolgáltatása és nem fedi le azt teljes egészében.

2.2.1 Mi is az a WWW? A WWW (World Wide Web) az internet legsokoldalúbb szolgáltatása. Eredetileg azért fejlesztették ki, hogy a világ tudósait összekössék. Azáltal, hogy számos kutatási eredményt meg tudtak osztani egymással, még gyorsabbá vált a tudományos fejlődés. A WWW egymásra hivatkozó dokumentumok rendszere, melyeket böngészőprogramok segítségével lehet elérni. 12. Házi feladat: Nézz utána, hogy melyik volt a világ első weblapja és mikor! Írd le! ..............................................................................................................................................

2.2.2 Elektronikus levelezés (E-mail) Az e-mail vagy „drótposta” nélkül már nehezen tudjuk elképzelni az életünket. Gondoljunk bele abba, hogy milyen lenne, ha visszacsöppennénk azokba az időkbe, amikor még postagalamb vitte a leveleket. Lehet, hogy jobban meggondolnánk, hogy mikor és kinek kívánunk levelet írni, valószínű, hogy a levélszemét is kevesebb lenne.

1 Wikipédia PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 21

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

21

2010.08.06. 15:16:30

2.2.3 Fájlok másolása, mozgatása Ha nagyobb mennyiségű adatot szeretnénk mozgatni az interneten, akkor gyakran azzal a helyzettel találjuk magunkat szembe, hogy 10-20 Mbyte feletti adatmennyiség már nem fér bele egy e-mailbe. Ilyenkor választhatjuk a fájl átviteli szolgáltatások egyikét, az FTP (File Transfer Protocol) szolgáltatást.

16. FTP szerver és kliens

Házi feladat: Keress rá interneten, hogy milyen alkalmazások segítsével tudjuk használni az FTP-t!

2.2.4 Távoli bejelentkezés Képzeljük csak el, hogy milyen nehéz dolguk lenne a nagyobb intézmények rendszergazdáinak, ha csak úgy tudnák ellenőrizni a kiszolgáló gépeket, hogy a közelben vannak. A távoli bejelentkezés protokolljainak a telnet-nek és az ssh-nak köszönhetően a rendszergazdák már a szerverszobától való távollétükben is tudják ellenőrizni a rájuk bízott hálózatot és a meghibásodások egy részét messziről is orvosolni tudják.

2.2.5 Hírcsoportok Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az interneten rendszerezett módon üzeneteket helyezzünk el. Itt az emberek bizonyos témakörökben elmondhatják a véleményüket. (Például: http://www.kreativ.hu/forum/temak.php) 13. Házi feladat: Nézz utána annak, hogy a Windows operációs rendszeren van-e lehetőség távoli bejelentkezésre? Ha van, akkor hogy hívják ezt? ...............................................................................................................................................

22

inFO9_tj.indb 22


2010.08.06. 15:16:30

2.3 Az internet felépítése Mint már korábban említettük, nem elegendő összekötögetni a számítógépeket egymással, mert ez önmagában még nem biztosítja az adatok áramlását. Két számítógép összekötéséhez elegendő egy UTP (Crosslink) kábel. Ezzel biztosítjuk a két gép közötti fizikai kapcsolatot. A fizikai kapcsolat mellett azonban szükség van egy logikai kapcsolat kialakításra is.

2.3.1 Mi is az az IP cím? A TCP/IP protokollból az IP felel a számítógépek közötti logikai címzésért. Egy hálózatra csatlakoztatott eszközt az IP címével azonosítunk. Az IP címeket általában négy 0 és 255 közé eső szám formájában szoktuk felírni. Például: 192.168.20.10. (http://www.cab.uszeged.hu/linux/doc/tcpip/tcpip00.html) Az IP cím 4 darab 8 bites részből áll, ezeket a részeket oktetteknek hívjuk. Egy bit az 0 vagy 1 értéket vehet fel. A négy oktettet ponttal különítik el egymástól. Pl. 192.186.2.1 A példában feltűnhetett, hogy nem bináris számokból, azaz nem 0-kból és 1-esekből állt össze ez a cím. Valójában csak tízes számrendszerbe vannak átváltva az egyes oktettek. Ha ki kellene írnunk a példánkban említett IP címet kettes számrendszerben, akkor ezt a számot kapnánk: 11000000.10101000.00000010.00000001. Remélem, most már mindenki érti, hogy miért inkább tízes számrendszerben adjuk meg az IP címeket. Az IP címek lekérdezését és beállítását az INFO9_VID5 című videón tekintheted meg.

17. Command line (Parancssor)

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 23

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

23

2010.08.06. 15:16:30

14. Mi az IP címe a számítógépednek? Írd le!

15. Házi feladat: Nézz utána, hogy mi az a fizikai cím? Írd le! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

2.3.2 A DNS A DNS (Domain Name System) Domain Név Szolgáltatás, melynek feladata, hogy az IP címekhez nevet rendel, azért, hogy a 192.168.2.1-hez hasonló IP címeket ne kelljen fejben tartani. Pl. origo.hu vagy yahoo.com. A DNS kiszolgáló mondja meg egy IP címről, hogy milyen Domain névhez tartozik. 16. Mi a számítógéped DNS kiszolgálójának a címe? Írd le!

24

inFO9_tj.indb 24


2010.08.06. 15:16:30

2.4 Egy böngésző felépítése 2.4.1 A Mozilla Firefox –– A címsorban láthatjuk a HTML-oldal megnevezését. –– A címsor alatt a Windowsból már jól ismert menüsort láthatjuk aprócska eltéréssel. –– A menü alatt a böngésző eszköztárat figyelhetjük meg, itt foglalnak helyet a navigációs gombok

az oldalfrissítés

és az oldal letöltésének megszakítására

vonatkozó gombok , valamint a kezdőoldalra ugrás gombja . –– A munkaterületen általában az aktuális HTML oldal tartalma jelenik meg. A HTML (Hypertext Markup Language), vagy hiperszöveges jelölő nyelv, egy olyan leíró nyelv, melynek feladata, hogy weboldalakat készíthessenek vele. –– Az állapotsor sok hasznos információt tartalmaz, többek között a letöltés folyamatát követhetjük itt nyomon. A Mozilla Firefox stratégiája más böngészőkhöz hasonlóan, hogy ingyenesen hozzáférhető az interneten. A letöltés és a telepítés folyamatát már pár órával ezelőtt megismertük az INFO9_VID3 videón. A Mozilla Firefox beállítási lehetőségeit pedig az INFO9_VID6 videón láthatod.

18. Mozilla Firefox böngésző

17. Állítsd át a böngésződ kezdőlapját egy neked szimpatikus kezdőoldalra! 18. Helyezz el egy http://www.yahoo.com/-os hivatkozást a könyvjelzők közé!

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 25

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

25

2010.08.06. 15:16:31

19. Á llítsd át úgy a böngésződet, hogy a fájlok letöltése a saját neveddel jelzett mappába történjen! 20. Töröld a böngészési előzményeket!

2.5 Wiki típusú oldalak A wiki típusú oldalak jellemzői: –– Lehetővé teszik az interneten oldalak létrehozását. –– Az oldalak a tartalmát bárki változtathatja. –– Általában ingyenesek. –– Gyorsan fejlődnek. A Wikipédia az egyik legismertebb wiki oldal. Ahhoz, hogy a wikipédia-közösség tagja legyél, nem kell mást tenned, csupán regisztrálnod kell itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezdőlap.

19. Regisztráció a Wikipédián

A regisztrációt követően már nincs is más dolgunk, minthogy betartjuk a szerkesztés szabályait, amit a bejelentkezést követően az üdvözlőképernyőn megtalálsz. 21. Próbáld meg segítségül hívni az aktuális tanulnivalóidhoz a Wikipédiát! Írd le milyen témákat találtál!

26

inFO9_tj.indb 26


2010.08.06. 15:16:31

Házi feladat: Otthon regisztrálj te is a Wikipédián, és ha úgy érzed, hogy van olyan témakör, amihez szívesen hozzászólnál, akkor tedd meg bátran!

2.6 Mik is azok a fórumok? Ha a fórum szót említjük, akkor az emberek többsége ma már csak az internetes fórumokra gondol. A fórum szó a római forum (köztér, piac) szóból származik. A Forum Romanum az V. században már létező római köztér volt, mely egyben kereskedelmi és politikai központnak is számított. Rómában több hasonló tér létezett és mindegyiknek meg volt a maga közösségi funkciója. Az interneten található fórumok különböző célból, bizonyos közösségek igénye miatt jöttek létre. Nehezen lehet olyan témát találni, amiben ne találnánk valamilyen fórumhozzászólást. Ha például meglátogatjuk a http://forum.lap.hu/ oldalt, akkor ott lehetőségünk van témakörök szerint vizsgálni a különböző fórumkérdéseket és válaszokat. Szeretnék neked ötletet adni arra vonatkozóan, hogy mikor érdemes a fórumokat böngészni: –– Akkor, ha szeretnél vásárolni valamilyen technikai eszközt, például egy laptopot. Érdemes megadni a keresőben kulcsszóként a laptop típusát, illetve a fórum szót. –– Akkor, ha ötletet szeretnél meríteni ahhoz, hogy hova mehetnétek a barátaiddal hétvégén túrázni. –– Akkor, ha valamilyen betegséggel kapcsolatba kíváncsi vagy más emberek véleményére, tapasztalataira.

2.7 Szükségem van nekem blogra? A blog olyan weboldal, mely folyamatosan bővül, a bejegyzések általában időrendbe követik egymást és ezek a bejegyzések legtöbbször nyilvánosak. A blogok témája sokféle lehet: –– Személyes napló –– Egyéni vagy csoportos véleménynyilvánítás –– Üzleti jellegű –– Tematikus blog (Olyan blog ami kifejezetten egy témával foglalkozik, tehát van olyan blog is, ami a blogokat vagy az informatikát mutatja be.) Azt javaslom, hogy először egy kicsit tájékozódj az interneten a blogok világáról, és ha felkeltette az érdeklődésedet ez a téma, akkor bármikor lehetőséged van regisztrálni és létrehozni saját blogodat. (http://bloglog.hu/, https://www.blogger.com/start?hl=hu)

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 27

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

27

2010.08.06. 15:16:31

22. Hogy döntöttél, szeretnél te is saját blogot? Döntésedet indokold meg!

28

inFO9_tj.indb 28


2010.08.06. 15:16:31

3. Multimédia az interneten Ennek a témakörnek az a célja, hogy nagyobb rálátást kapjunk a multimédiában rejlő lehetőségekre és tanuljuk meg használni a multimédiás eszközöket és alkalmazásokat, melyek egyre szélesebb körben terjednek el a világban. A következő pár órában megismerjük –– a multimédia fájlok típusait, kodekek szerepét és telepítésük módját; –– a képek, hangok videók számítógépre történő importálási lehetőségét; –– a videó és hang rögzítéséhez használatos szoftverek működését; –– a videomegosztás lehetőségeit.

3.1 A médiafájlok A médiafájlok rendkívül fontos szerepet töltenek be az életünkben. A számítógépen, a rádióban, a tévében, a mobiltelefonon, tehát szinte mindenhol megtalálhatóak. A média, vagy inkább multimédia típusú fájlok közé tartoznak: –– Hangfájlok (wav, mp3, stb.) –– Képfájlok (JPG, BMP, GIF, PNG, stb.) –– Videofájlok, animációk (AVI, Mpeg4, WMV, SWF, Animált GIF, stb.) –– Prezentációk(ppt, pptx, stb.) Megjegyzés: a zárójelekbe írt kiterjesztések a fájlok pontos típus-azonosítására szolgálnak, az egyes lejátszók innen tudják, hogy az ő feladatuk lejátszani az adott fájltípust. Ahhoz, hogy a számítógépünk és a böngészőnk tudja kezelni a multimédia fájlokat, szükség van lejátszó programokra és kodekek telepítésére. A kodek egy olyan kódoló vagy dekódoló szoftver vagy hardver, ami egy adat vagy jelfolyam átalakítására szolgál. Egy kodeknek általában az a célja, hogy úgy kódoljon egy fájlt, hogy az könnyebben tárolható, biztonságos és dekódolható legyen. A lejátszó programok lehetnek zenelejátszók, videó lejátszók, bemutató lejátszók és vannak olyanok is, amelyek több féle multimédia fájlt képesek lejátszani. A zenelejátszók között az egyik legsokoldalúbb a Winamp, a videó lejátszók közül érdemes kipróbálni a Bsplayer-t vagy a Media Player Classic-ot, de ezeken a programokon kívül sok esetben még segítségül kell hívni egyéb alkalmazásokat is. Ha egy fájl lejátszásával nem boldogulunk, akkor érdemes rákeresni az adott fájl típusára és megnézni, hogy milyen lejátszó programot, vagy kodeket ajánlanak hozzá az interneten.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 29

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

29

2010.08.06. 15:16:32

23. Írd be a felsorolt kiterjesztéseket a megfelelő kategóriába! AVI, ppt, swf, GIF, BMP, Mpeg4, wav, mp3, Animált GIF, WMV, pptx, JPG Képfájl

Videofájl

Prezentáció

Hangfájl

Az INFO_VID6 videóban már láttuk, hol lehet megtekinteni pl. a Mozilla Firefox böngészőjébe telepített (plugin) kiegészítő programokat. A böngésző alkalmazás beállításaiban meg tudjuk adni, hogy bizonyos típusú média fájlokat melyik lejátszó programmal kívánunk lejátszani.

20. A Mozilla Firefox böngésző alkalmazás-beállításai

Az INFO9_VID7 videón látható, hogyan tudunk letölteni és telepíteni egy kodekcsomagot a számítógépünkre. A kodekcsomagokra azért van szükség, hogy számítógép video- és hanglejátszó programjai minél több típusú médiafájlt tudjanak lejátszani.

30

inFO9_tj.indb 30


2010.08.06. 15:16:32

A K-Lite Codec Pack Full 5.8.0 jellemzői: „A K-Lite Codec az egyik legnépszerűbb és legmegbízhatóbb kodekcsomag, melynek segítségével szinte az összes videoformátumot gond nélkül lejátszhatjuk számítógépünkön. A jó minőségű, nagy felbontású HD filmek (720p, 1080p) lejátszásához különösen ajánlott. Elsősorban olyan felhasználók számára ajánlott, akik a videoanyagok lejátszásán túl foglalkoznak azok konvertálásával és enkódolásával is.”2 (http://www.free-codecs.com/download/k_lite_Mega_ codec_pack.htm)2

21. K-Lite Codec Pack logó

Gyakran előfordul, hogy a böngészőnk nem képes megjeleníteni a legújabb flash-technikával készült weboldalt. Ilyenkor le kell tölteni azt a flashplayer-t, ami képes beépülni a böngészőnk alkalmazásai közé és megjeleníteni az ilyen weboldalakat is. A flashplayer letöltését és telepítését az INFO9_VID8 videón láthatod. 24. Házi feladat: Nézz utána az ActiveX vezérlők szerepének és letöltési lehetőségének. Írd le, amit találtál! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

3.2 Képek és videók importálása A digitális fényképezőgépek és videokamerák világában már lassan kötelezővé válik azon ismeret elsajátítása, hogy milyen módon lehet átmásolni a rögzített fájlokat a számítógépünkre. (Korábban, az INFO9_VID2 videón már láttuk, hogyan tudnunk telepíteni egy hardver eszközt.)

3.2.1 Fényképek importálása –– Egy digitális fényképezőgép telepítése sem bonyolultabb feladat, mint a web-kamera telepítése volt, a legtöbb esetben az operációs rendszer automatikusan felismeri az eszközt. Ezek után csupán annyi a dolgunk, hogy átmásoljuk a fotókat a számítógépre. Ezt a folyamatot mutatja be az INFO9_VID9 videó. –– A hagyományos, filmre dolgozó, analóg fényképezőgépen azonban nincs USB-csatlakozás, de előfordulhat, hogy ilyen géppel készült képeket is digitalizálni szeretnénk. Ilyenkor szükséged van egy újabb külső hardverre, ezt pedig úgy hívják, hogy szkenner (scanner). A digitalizálás az a folyamat, amely során a hagyományos módon rögzített hang-, kép-, filmanyagokat, különböző eszközökkel a számítógépen is megjeleníthetővé tesszük. 2 http://letoltes.prim.hu/letoltes/program/62341/ PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 31

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

31

2010.08.06. 15:16:32

A szkenner (lapolvasó) szövegek és képek számítógépre történő rögzítését teszik lehetővé. A szkenner telepítése után nincs más dolgunk, hogy a digitalizálni kívánt fényképet vagy szöveget a szkenner üveglapjára helyezzük és a megfelelő beállítások után a szkennelés opciót választjuk. Mik lehetnek azok a megfelelő beállítások? –– A szkennelendő terület meghatározása. –– Színmélység meghatározása. –– Felbontás beállítása.

22. Szkenner

25. Házi feladat: Nézz utána interneten a szkennerek működési elvének! Írd le, amit találtál! .............................................................................................................................................. .............................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................

3.2.2 Videók importálása Már sokat írtam arról, hogy valami analóg vagy éppen digitális. Egy kicsit pontosítsuk, hogy mit értünk ezek alatt. Analóg, vagy más néven folytonos jel. Például a beszéd közben létrejövő levegőrezgések (hullámok). Végtelen sokféle értéket vehetnek fel. Jellemzőik: frekvencia (hullámsűrűség), fázis (hullám irány) és amplitúdó (hullámmagasság).

23. Analóg jel

Digitális, vagy más néven diszkrét jel. Például a beszédhang számítógépre történő rögzítése. Ellentétben az analóg jelekkel csak korlátozott számú állapota lehetséges. A digitális jelek leggyakoribb típusa a bináris jel, ahol csak kétféle állapot létezik.

24. Digitális jel

32

inFO9_tj.indb 32


2010.08.06. 15:16:32

26. Rajzolj egy analóg hanghullámot úgy, hogy ábrázold a x és y tengelyeket is a megfelelő jelölésekkel!

Ahhoz, hogy a számítógépünkre videókat importálhassunk, többféle hardverre van szükség. A videók számítógépre helyezésének is több féle módja van. Digitális videokamerával (DV-kamera) rögzítetett felvétel importálása Az újabb digitális videokamerákon van egy olyan kimeneti pont, melyet firewire3 (tüzes drót) csatlakozónak hívnak. Ebbe tudunk csatlakoztatni egy firewire kábelt. A művelet itt még nem fejeződött be. Szükség van arra is, hogy a számítógépben legyen firewire kártya és bemenet, ahova a kábel másik végét csatlakoztathatjuk. A videó számítógépre rögzítésére valamilyen videovágó programmal történhet, például a Windows Movie Maker-rel.

Digitális videokamera

Firewire kábel

Firewire kártya

Számítógép

Analóg videofelvétel digitalizálása Analóg videofelvétel digitalizálására több lehetőség is van. –– Az egyik megoldás az, hogy egy olyan külső videokonvertert (videoátalakítót) veszünk, amin van firewire és analóg videó csatlakozó.

25. Videokonverter

–– A másik lehetőség az, hogy analóg videolejátszónkat (VCR) vagy analóg videokameránkat rákötjük a digitális videokamerára egy RCA csatlakozóval, aminek a másik vége egyszerű audió/videó csatlakozó. 3 A firewire csatlakozónak kezdetben nagyobb volt az átviteli sebessége, mit az USB-csatlakozónak. Az USB 2.0 felvette a harcot a „tüzes dróttal”, sőt átviteli sebessége meghaladta azét, így nem lehet tudni, hogy a firewire meddig állja a küzdelmet a piacon. PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 33

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

33

2010.08.06. 15:16:33

26. Analóg-digitális átalakítás (A/C)

27. Milyen beállításokra van szükséged a szkennelés megkezdése előtt? Írd le!

28. M ilyen csatlakozókra van szükséged ahhoz, hogy egy analóg videokameráról számítógépre filmet másolhass egy digitális videokamera közbeiktatásával? (A kábelek végződésétre figyelj!) Rajzot is készíthetsz!

34

inFO9_tj.indb 34


2010.08.06. 15:16:33

3.2.3 Miért van szükség kódolásra? Ahhoz, hogy a számítógép tárolni tudja a multimédia fájlokat, azokat kódolni kell. A kódolás az információ jellé alakítása. A kódolásnak több oka lehet: –– Információtömörítés igénye. Például, egy wav hangfájlt mp3 formátumba kívánok alakítani. –– Konvertálás egy másik formátumba. Például AVI típusú fájlból swf típusú fájlt szeretnék készíteni. –– A közvetítő csatornához való kompatibilitás igénye. Például, ahhoz, hogy vezeték nélkül tudjunk internetezni, routernek a hozzá vezetéken érkező jeleket rádiófrekvenciás jelekké kell alakítania. A videoátalakítás és kódolás folyamata egy analóg videolejátszó és egy számítógép között: Analóg videolejátszó

Analóg-digitális átalakító

Számítógép

Feladata: az analóg jel leadása, kódolás.

Feladata: az analóg kódolt jel átalakítása digitális jellé.

Feladata: dekódolás, a digitális jel értelmezése.

27. Az információátadás általános folyamatábrája

29. Mit nevezünk kódolásnak? Definiáld!

Ahhoz, hogy a már kódolt videókat meg tudjuk nézni, dekódolnunk kell azokat. A dekódolás folyamatáért a kodekek a felelősek. A kodekek beszerzésének és telepítésének módját az INFO9_VID7 videóban már láthattuk.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 35

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

35

2010.08.06. 15:16:33

3.3 A hangrögzítés A hangrögzítés az a folyamat, melynek során a hanghullámokat elektromos jelekké alakítjuk, hogy azokat CD, DVD-n vagy egyéb formában tárolni tudjuk. Ahhoz, hogy a hanghullámokat elektromos jelekké alakítsuk, szükségünk van egy jelátalakító eszközre, ami energiát alakít át egyik formáról (hang) a másikra (elektromosság), ezt az eszközt mikrofonnak hívjuk.

3.3.1 A mikrofonoknak két fő fajtája van Dinamikus mikrofon működési elve 1. Felveszi a membrán a beérkező hanghullámokat. 2. A membrán továbbítja a mozgást a tekercsnek. 3. A tekercs mozog a mágneses térben, így benne elektromos áram keletkezik. 4. Az elektromos jel halad tovább a csatornán (vezetéken).

28. Dinamikus mikrofon

Kondenzátormikrofon működési elve 1. Felveszi a membrán a beérkező hanghullámokat. 2. Ebben a mikrofonban a membrán egy kondenzátor (elektromos töltés tárolására alkalmas eszköz), a másik lemez nem mozog. 3. A mozgó lemez hatására váltakozik az eltárolt töltés mennyisége. 4. A töltés változásait egy áramkör alakítja elektromos jellé.

29. Kondenzátor mikrofon

30. Milyen fontos részei vannak a dinamikus mikrofonnak? A zárójelben felsoroltakból válogass és írd le azokat! (mikrofonburkolat, rögzített lemez, mozgó tekercs, akkumulátor, mikrofonrács, membrán, mágnes)

36

inFO9_tj.indb 36


2010.08.06. 15:16:34

3.3.2 Hangmintavételezés Ahhoz, hogy a mikrofon által keltett elektromos áramot digitális kóddá tudjuk alakítani, a feszültségjelből mintákat kell venni. A mintavételezés során rendszeres időközönként lemérjük a hullám amplitúdóját (magasságát) és annak értékét tároljuk. A lejátszásnál a kódot újra analóg jellé kell alakítani. A visszaalakított hang minősége attól, függ, hogy milyen volt a mintavételezés frekvenciája.

30. Analóg hanghullám mintavételezése

10kHz-es mintavételezési frekvencián a másodperc minden egy-tízezred részében történik egy mintavételezés, ezt hívjuk mintavételezési gyakoriságnak. Abban az esetbe, ha a mintavételezésnél a 8-as bitmélységet választod, akkor a hanghullám magasságának az értéke 28, azaz 256 különféle jelet vehet fel. Az amplitúdó a 108-as értékének megfelelő bináris számmá alakítjuk át, ez pedig a 1101100. Ez a szám a hanghullám egy mintavételezési pontján mért amplitúdómagasság értéke a számítógép számára tárolható formában, digitalizálva, kettes számrendszerben. 31. 20 kHz-es mintavételezési frekvencián másodpercenként mennyi mintavétel történik? Írd le!

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 37

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

37

2010.08.06. 15:16:34

3.3.3 A hangrögzítés folyamata, az Audacity bemutatása Ha úgy döntesz, hogy rögzíteni szeretnél egy hanganyagot, akkor nem kell mást tenned, mint, hogy a számítógép mikrofonbemenetére csatlakoztatod a mikrofont, vagy más olyan eszközt, ami megfelelő szintű váltakozó feszültséget állít elő. Az Audacity egy freeware szoftver, ami letölthetsz erről a címről: http://audacity. sourceforge.net/download/?lang=hu. Hatalmas előnye ennek a programnak, hogy magyar nyelvű menüvel is rendelkezik. Sok lehetőséget rejt ez a szoftver, több sávra rögzíthetünk, effektelhetünk, tetszés szerint vághatunk. MP3 létrehozására is használható a megfelelő LAME MP3 Encoder segítségével (http://www.free-codecs.com/download/Lame_ Encoder.htm). Linux, Windows és OS X operációs rendszereken is futtatható. A program elindítása után a következő képernyő fogad minket:

31. Audacity nyitóképernyő

Nyissunk meg egy wav hangállományt a Fájl/Megnyitás menüponttal.

38

inFO9_tj.indb 38


2010.08.06. 15:16:34

32. Egy betöltött sztereó hangfájl

A megnyitás után már grafikusan is szemlélhetjük a hangállományunkat esetleges hangerőeltéréseket, illetve torzulásokat akár már láthatjuk is. A függőleges tengely a hanghullám magassága (amplitúdó), a vízszintes pedig a hullám ossza (a zene időtartama). Nézzük a különböző eszköztárak funkcióját.

Vezérlő (control) eszköztár

33. A vezérlő eszköztár

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 39

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

39

2010.08.06. 15:16:34

A vezérlő (control) eszköztár funkciói: Ugrás a kezdetére A hangállomány elejére ugrik. Lejátszás A lejátszás az aktuális pozíciótól történik, illetve ha kijelöltük a hang egy részét, akkor a kijelölt részt hallgathatjuk meg. Ismételt lejátszás E funkció eléréséhez a SHIFT billentyűt kell nyomva tartanunk. Ez a lejátszás annyiban különbözik az előbbitől, hogy a hangfájlt, vagy annak a kijelölt részét végtelenítve, egymás után ismétlődően lejátszva hallgathatjuk meg. Hangfájl rögzítése Hangot rögzíthetünk a mikrofonról, vagy CD-lejátszóról, külső bemenetről, stb. A felvétel az aktuális kurzor pozíciótól történik. A felvétel a képernyő bal sarkában beállítható mintavételezési frekvenciával történik.

Szünet Ideiglenesen leállítja a lejátszást vagy felvételt addig, míg újra meg nem nyomjuk a gombot. Állj A lejátszást, illetve felvételt megállítja. Ugrás a végére A hangállomány végére ugrik. Ha az Audacity-t több hangfájl mixelésére akarjuk használni, akkor a Fájl  Importálás  Audió opciót kell választanunk.

34.Több hangfájl együtt

Abban az esetbe, ha több hangfájlt helyezünk el egymás alatt és a Play gombot megnyomjuk, egyszerre lesz hallható mindegyik sáv. Így lehetőségünk van mixeket készíteni.

40

inFO9_tj.indb 40


2010.08.06. 15:16:35

Minden egyes sáv bal oldalán a következő panelt találhatjuk: –– A panel tetején láthatjuk a sáv nevét (zongorás 1). Ez alatt láthatjuk, hogy mi jellemzi a hanghullámot (monó vagy sztereó), milyen sűrűségű a mintavételezés (Hz), illetve még azt is leolvashatjuk, hogy milyen bitmélység jellemzi az adott hullámot (32 bites). –– Ha a néma gombra kattintunk, akkor elnémul az aktuális sáv, míg a szóló gombbal csak és kizárólag az aktuális sávot hallgathatjuk. –– A Néma gombra kattintva elnémíthatjuk az adott sávot, a szóló gombot megnyomva, pedig kiválaszthatjuk azon sávokat, amelyeket a lejátszásnál hallani szeretnénk. A két potenciométer szerepe: a felső a hangerő, az alsó pedig a balance. A szerkesztő eszközök Kijelölő eszköz Ezen eszközzel jelölhetjük ki a hangállomány egy részét

Burkológörbe eszköz A hangerő változtatására szolgál. A hullámforma burkológörbéjének megváltoztatásával egyszerűen lehalkíthatjuk, vagy felerősíthetjük a hang egy részét.

Rajzoló eszköz A rajzoló eszközzel a hangminta pontjait módosíthatjuk. Ehhez a funkcióhoz fel kell nagyítanunk a hangmintát mindaddig, míg láthatóvá nem válnak a konkrét pontok. Ezek után az egyes pontokat elmozdíthatjuk.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 41

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

41

2010.08.06. 15:16:35

Nagyító eszköz A bal egérgombbal ráközelíthetünk, a jobb egérgombbal pedig eltávolodhatunk a hullámformáról. Időbeni eltolás eszköz Ezzel az eszközzel a különböző sávokon elhelyezkedő hangállományokat az időskálán egymáshoz képest eltolhatjuk. Multi-eszköz mód Ezen eszköz bekapcsolása lehetővé teszi, hogy ne kelljen egyenként kiválasztani a fenti eszközöket, hanem a kurzorpozíció, illetve a lenyomott billentyűk alapján végezhessük el a megfelelő műveleteket. A keverés eszköztár

A keverő eszköztáron 3 beállítási lehetőséget láthatunk: –– A kimeneti jelszint beállítása –– A bemeneti audioeszköz jelszintjének beállítása –– A bemeneti audioeszköz kiválasztása (mikrofon, vonalbemenet, CD-lejátszó, stb.) Szerkesztő eszköztár

A szerkesztő eszköztár ikonjainak funkciója Kivágás A kijelölt hangrészlet kivágása, és a vágólapra helyezése. Másolás A kijelölt hangrészlet vágólapra másolása. Beillesztés A vágólap tartalmának beillesztése az adott kurzor pozícióba. Nyírás a kijelölésen kívül A kijelölt hangrészlet megtartása, a fennmaradó rész eltávolítása. Kijelölés átalakítása csenddé A kijelölt hangrészlet csenddé alakítása. Visszavonás A kiadott művelet visszavonása. Újra A visszavont művelet visszaállítása. Nagyítás A hullámforma nagyítása.

42

inFO9_tj.indb 42


2010.08.06. 15:16:35

Kicsinyítés A hullámforma kicsinyítése. Kijelölés méretezése az ablakhoz igazítva Projekt méretezése az ablakhoz igazítva A mérő eszköztár

Itt van lehetőség beállítani a lejátszás és a felvétel hangerejét, ezáltal kiküszöbölni az esetleges hangtorzulásokat. A kijelölés eszköztár

Ebben az eszköztárban egészen pontosan meg tudjuk adni a kijelölés kezdetét és végét. 32. P róbálj meg ingyenes hangmintákat gyűjteni az internetről (például dobmintákat) és vágd össze azokat úgy, hogy élvezhető muzsika szülessen! Itt találsz pár mintát: http://www.dooleydrums.com/free_drum_samples.php

3.4 videó rögzítése és vágása A videofelvételeken általában a képi információhoz hang is társul. A képi információnak a rögzítése és szerkesztése nem tér el nagymértékben a hangrögzítés folyamatától. A videó rögzítésére és vágására számos szoftver és hardver áll rendelkezésünkre. A hardveres megoldásokról korábban volt szó, most a szükséges szoftverek megismerésével folytatjuk. Jól használható videovágó programok: SONY Vegas Pro 9.0c, Corel VideoStudio Express 2010, Pinnacle Studio 10.5. Ezek a programok sajnos nem ingyenesek. A Movie Maker, a Windows XP-ben is megtalálható, ennek működését az INFO9_VID10 videóban ismerhetjük meg.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 43

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

43

2010.08.06. 15:16:35

3.4.1 Mi is az a média streaming? A „streaming media” egyidejű, vagy azonnali adatfolyam, multimédiás tartalom (zene, videó) interneten keresztül való megjelenítése, amely nem a tökéletes hang és képminőségre, hanem elsősorban az azonnali lejátszhatóságra összpontosít. A YouTube a világ egyik legnagyobb videomegosztó oldala, ahol, ha szeretnél, akkor te is regisztrálhatsz és feltöltheted a videóidat. 1. lépés: Regisztráció (Create Account)

2. lépés: Belépés (Sign In)

3. lépés: Kattints a feltöltés gombra (Upload), majd tallózd ki a feltölteni kívánt videót.

44

inFO9_tj.indb 44


2010.08.06. 15:16:35

4. lépés: Ki kell tölteni a videóra vonatkozó űrlapot.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 45

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

45

2010.08.06. 15:16:35

4. Állományok le- és feltöltése az interneten Ennek a témakörnek az a célja, hogy ismereteket szerezzünk az állományok le- és feltöltési lehetőségeiről, az ehhez szükséges szoftverekről, és megtudjuk, miért fontos a szerzői jogi törvény betartása. A következő néhány órán megismerjük –– a nagyobb mennyiségű adat interneten való kezelésének módját, –– a saját adatok tárolási, szinkronizálási lehetőségeit az interneten, –– a külső anyagok terjesztésére szolgáló legelterjedtebb fájlcserélő technológiákat és a szerzői jog fontosságát.

4.1 Az FTP-szolgáltatás A fájlok le-, illetve feltöltésének a lehetősége az internet egyik legfontosabb szolgáltatása. A világhálón lehetőségünk van arra, hogy képeket, videókat, zenéket és egyéb fájlokat mozgassunk. Nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes weboldal megtekintése, akárcsak e-mailjeink elolvasása, letöltésnek számít. A 2.2 fejezetben már tanultunk az internet szolgáltatásairól. Ebben a fejezetben a fájlok mozgatásának és másolásának lehetőségeit fogjuk részletesebben megismerni.4 Adatátviteli sebességen az időegység alatt átvitt bitek4 számát értjük, melyet bit/s-ban mérünk. Az adatátviteli sebesség nagymértékben függ az eszközök közötti kapcsolattól, az összeköttetés módjától és minőségétől. A le-, illetve feltöltési sebesség az mutatja meg, hogy milyen gyorsan tudunk állományokat le-, illetve feltölteni az interneten. A mi letöltési sebességünket a szolgáltató, valamint adott technikai lehetőségeink határozzák meg. Fájlcserélés esetében a számítógép letöltési sebessége függ a fájlcserében részt vevő többi számítógép feltöltési sebességétől is. Manapság szinte mindenki számára elengedhetetlen, hogy rendelkezzen egy megbízható online tárhellyel, amelynek segítségével bárhonnan elérheti, illetve ismerőseivel megoszthatja állományait. Gyakran szükségünk van arra, hogy nagyobb mennyiségű és méretű állományt mozgassunk a hálózaton. Erre kínál jó megoldást az FTP (File Transfer Protocol) protokoll. Az FTP protokoll az interneten történő adatátvitel egyik szabványa, a TCP/IP protokollgyűjtemény része. Az FTP-kapcsolatnak két résztvevője van: a kiszolgáló (szerver) és az ügyfél (kliens).

35. Az FTP-kapcsolat résztvevői 4 „A bit az információ, de ugyanakkor az információt hordozó közlemény hosszának is egyik alapegysége. Jele: b (kis b betű). Lehetséges értékei: 0 (hamis) vagy 1 (igaz).” (Forrás: Wikipédia)

46

inFO9_tj.indb 46


2010.08.06. 15:16:36

Az FTP nagyon elterjedt protokoll, a mai operációs rendszerek többségéhez létezik FTP-szerver, valamint kliensprogram. Sok böngésző képes arra, hogy kliensként működjön, azaz, hogy rajta keresztül létrehozhassunk FTP-kapcsolatot. Az FTP-szerver egy kiszolgáló számítógép, melyről bizonyos állományokat szerezhetünk be és oda állományokat tölthetünk fel. A kliensprogram a számítógépen futó alkalmazás, amelynek segítségével a számítógép hozzáfér egy távoli számítógépen futó szolgáltatáshoz. Ezt a szolgáltatást egy szervernek nevezett kiszolgáló gép nyújtja. 33. Látogass el a http://www.speedtest.net/ weboldalra, és az itt található Speedtest online alkalmazással teszteld le, hogy milyen a számítógéped fel-, illetve letöltési sebessége! A választ írd a megfelelő helyre! Letöltési sebesség (download speed): ..................................................................................................... Feltöltési sebesség (upload speed): ..........................................................................................................

4.1.1 Az FTP-kapcsolat kialakításának lehetőségei Létrehozás böngészőn keresztül (Internet Explorer) 1. Elindítjuk a böngészőt. 2. A címsávba beírjuk: ftp://kiszolgáló_domainneve (Pl. ftp://atw.hu/).

36. FTP-protokoll használata az Internet Explorerben

3. A felugró ablakban kitöltjük a megfelelő szövegmezőket, és a bejelentkezés gombra kattintunk. (A böngészőkliensünk kapcsolódik az atw szerveréhez.)

37. Felhasználói adatok megadása

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 47

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

47

2010.08.06. 15:16:36

4. A szerveren lévő adatok megtekintése.

38. A szerveren lévő adatok a böngészőben

5. A Nézet menüpontban az FTP-hely megnyitása a Windows intézőben menüpontot választjuk.

39. Nézet megváltoztatása

6. Ezután szabadon módosíthatjuk az állományainkat a szerveren, mintha csak a gépünkön levő fájlokkal tennénk azt.

40. A szerveren lévő adatok Windows intézőben

48

inFO9_tj.indb 48


2010.08.06. 15:16:36

34. Mit rövidít az FTP? Mire használjuk?

A Total Commander mint FTP-kliens A Total Commander fájlkezelő alkalmazásnak számos rajongója van. A program indítását követően egy kétablakos felületet láthatunk. Ennek a kialakítási módnak köszönhetően egyik oldalról a másikra mozgathatjuk, másolhatjuk fájljainkat, és lehetőségünk van FTPkapcsolat kialakítására is.

41. Total Commander

Új FTP-kapcsolat létrehozása Total Commanderben 1. Elindítjuk a Total Commandert. 2. A Hálózat menüponton belül az FTP kapcsolódás… opciót választjuk.

42. FTP-kapcsolódás kiválasztása

3. Az Új kapcsolat… gombra kattintunk. (Ha már van beállított FTP-kapcsolatunk, akkor csak annyit kell tennünk, hogy a bal oldali listából kiválasztjuk a kapcsolat nevét, például az ELTE elnevezésűt és a Kapcsolódás gombra kattintunk.) PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 49

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

49

2010.08.06. 15:16:37

43. FTP-kapcsolatok

4. Az új kapcsolat beállítása után az OK gombra kattintunk, és láthatjuk, hogy az előző lista bővült a Teszt névvel. Ezek után a Kapcsolódás gombra kattintva megjelenik a szerveroldal tartalma az aktív ablakban.

44. FTP-kapcsolat beállítása

5. Ettől kezdve szabadon módosíthatjuk a szerveren lévő adatainkat. (Ne feledjük, hogy a tárhely kapacitása nem korlátlan!)

45. A szerveren lévő adatok

50

inFO9_tj.indb 50


2010.08.06. 15:16:37

4.2 Ingyenes tárhelyek 4.2.1 ATW Szerencsére nem kell mindenkinek külön FTP-szervert üzemeltetni ahhoz, hogy feltölthesse valahova az adatait. Lehetőségünk van ingyenes tárhely regisztrálására például a http://atw.hu/, http://www. ingyen-tarhely.eu/ oldalakon. Az atw.hu-ra látogatva csak annyit kell tennünk, hogy kiválasztjuk az ingyenes webtárhely opciót, és regisztrálunk. A következő szolgáltatásokat kapjuk teljesen ingyen: –– 500 MB felhasználható tárhely –– PHP / MySQL használat –– PHP mail() függvény használata –– POP3/IMAP e-mail fiók (SSL) –– Egyéni META tagok –– Vírus- és spamszűrés –– Gigabites kapcsolat –– Intelligens adminisztrációs felület –– Részletes statisztikák –– Nincs fájlméretkorlát –– 24 órás felügyelet –– 99,9%-os rendelkezésre állás

46. Ingyenes webtárhely

47. Regisztráció a www.atw.hu oldalon

35. Regisztrálj egy ingyen tárhelyre, és alakíts ki vele FTP-kapcsolatot az általad választott módon! 36. Házi feladat: Írd össze, milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy ingyen tárhelyet használhass! ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 51

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

51

2010.08.06. 15:16:37

4.2.2 A Skydrive A Microsoft egyik rendkívül sikeres és hasznos szolgáltatása a Skydrive, amit a Live Messengerben kapott jelszóval lehet elérni. A Skydrive-on lehetőségünk van 25 GB-nyi adat tárolására és egy webes felületen történő elérésükre. Az egyik hátránya az, hogy sajnos nem enged 50 MBnál nagyobb fájlokat feltölteni rá. Ezt a problémát azonban könnyedén ki lehet küszöbölni a Total Commander fájlszétdarabolás opciójával. Így, ha például egy 800 MB méretű filmet szeretnénk feltölteni, akkor előtte fel kell darabolnunk kisebb darabokra, és már mehet is! A Windows Live-ba történő regisztráció lehetőségét és a Skydrive használatának bemutatását az INFO_VID11-ben láthatjuk.

4.2.3 A Dropbox Ennek a szolgáltatásnak hatalmas előnye, hogy könnyedén oszthatunk meg másokkal nagyméretű fájlokat anélkül, hogy fel kellene darabolnunk kisebb darabokra azokat. 2 GB tárhely áll a rendelkezésünkre. Ha megosztunk valakivel egy mappát, akkor az illető egy e-mailt kap arról, hogy hozzáfér az adott mappához. A tálcán megjelenő kliensprogram pedig azt mutatja, hogy milyen változások történtek a megosztott állományokkal az utóbbi időben (http:// www.dropbox.com/). 37. Házi feladat: Próbáld ki a Skydrive alkalmazást! Ossz meg néhány fájlt osztálytársaiddal! (Ne felejtsd el elkérni az e-mail címüket!)

4.3 Fájlcserélő programok Egyre több fájlcserélő rendszer működik a világon, és ennek következtében igencsak megcsappant a zene-, a filmipar, a szoftvergyárak bevétele. Ma már szinte természetes, hogy ha valaki meglát egy érdekesnek tűnő filmplakátot, akkor nem feltétlenül a legközelebbi moziba vezet az útja, hanem hazamegy, és két órán belül már a számítógépén nézi a filmet. A fájlcserélő programok lényege, hogy a világhálón elérhetővé teszik a felhasználó számítógépén tárolt zenéket, programokat vagy egyéb fájlokat a rendszert használó számítógépek számára. Annak köszönhetően, hogy egy ilyen rendszernek akár milliós létszámú felhasználója is lehet, hatalmas adatmennyiség megosztására nyílik lehetőség.

52

inFO9_tj.indb 52


2010.08.06. 15:16:37

38. Szerinted hogyan lehetne elérni azt, hogy az egyre többen vegyék meg az eredeti filmeket, zenéket, könyveket, és ne károsítsák a szerzőket? Írd le pár mondatban a véleményedet!

A fájlcseréléshez nem kell túl sok dolog, csupán egy internetkapcsolattal rendelkező számítógép és egy kliensprogram, ahol a fájlok le- és feltöltésének folyamatát vezérelhetjük. Az alábbi cikkben bővebben olvashatunk a fájlcserélésről: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kgb/0/26576/1. Népszerű fájlcserélő programok –– uTorrent (http://letoltes.prim.hu/letoltes/program/59292/) –– BitComet (http://www.szoftverletoltes.hu/download/bitcomet. html) –– LimeWire –– DC++

4.4 Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából. A szerzői jog 4.4.1 Szoftverek csoportosítása –– Szabad szoftverek: ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód5 megismerhető. –– Freeware programok: szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotóé, a forgalmazó cégé. A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg. –– Shareware programok: ingyenesen beszerezhetők és terjeszthetők, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni és regisztrálni kell. –– Félig szabad szoftverek: meghatározott – például oktatási – célra kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba.. –– Kereskedelmi programok: meg kell vásárolni őket, és meghatározott feltételekkel alkalmazhatóak.

5 Forráskód (angolul: source code) egy olyan többnyire ember által létrehozott szöveg, amely egy programozási nyelv definícióinak és/-vagy utasításainak sorozatát tartalmazza. (Wikipédia) PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 53

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

53

2010.08.06. 15:16:38

4.4.2 A szerzői jog „A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.”6 A copyright kizárólagos jogot biztosít a szerzők, alkotók eredeti munkáihoz, beleértve a másolásra, terjesztésre való jogot is.

48. Copyright logó

A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ugyanakkor bizonyos műveket például szoftvert, zenét, filmet, képet, könyvet nagyon könnyű másolni. Ez számos jogi problémát vet fel.6

6 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerzői_jog

54

inFO9_tj.indb 54


2010.08.06. 15:16:38

5. Üzenetküldés az interneten Ennek a témakörnek az a célja, hogy konkrét alkalmazásokon keresztül megismerkedjünk a legelterjedtebb internetes üzenetküldő csatornák típusaival, beállításaikkal. A következő pár órában megismerjük –– az e-mail történetét, működését, –– egy ingyenes postafiók használatának módját, –– a Live postafiókok lehetőségeit.

5.1 Az elektronikus levelezés rövid története „Az e-mail az angol electronic mail kifejezésből származik, ami »elektronikus posta«-ként vagy »villanyposta«-ként fordítható le, de használatban van a drótposta és a villámposta kifejezés is.”7 Az7 e-mail kialakulásának kezdete 1965-re tehető, amikor egy nagyszámítógép több felhasználó között biztosította a kommunikációt. Az e-mail nagyon gyorsan hálózati e-maillé alakult át, és a felhasználóknak lehetővé tette, hogy több számítógépen keresztül küldhessenek üzeneteket egymásnak. Az ARPANET számítógépes hálózat létrejötte nagy szerepet játszott az elektronikus levelezés elterjedésében. 1972-ben kezdték el használni a @ karaktert a felhasználó nevének és a számítógép azonosításának az elválasztására. Kezdetben nem minden számítógép és hálózat volt egymással közvetlenül összekötve, ezért az e-mailnek tartalmaznia kellett az üzenet útját (UUCP protokoll), ami leírta a küldő és a fogadó számítógépe között útvonalat. Az e-mail így már továbbítható lett a különböző hálózatok között is.

5.2 Az e-mailről Az elektronikus levelezés az internet egyik alapszolgáltatása. Hatalmas előnye, hogy gyors, szöveges üzeneteken kívül lehetőségünk van fájlokat is küldeni.

5.2.1 Az e-mail cím felépítése Az e-mail cím két fő részből épül fel: –– az első része a felhasználó azonosítására szolgál, –– a második rész pedig a postafiók helyét adja meg. A kettő között a @ karakter helyezkedik el. Például: [email protected]

7 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-mail PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 55

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

55

2010.08.06. 15:16:38

5.2.2 E-mail cím beszerzése Egy e-mail cím beszerzésének többféle módja lehet: –– Regisztrálhatunk egy ingyenes web alapú levelezőszerverre. Például a Freemailre, Yahoo-ra, Gmailre, de számos egyéb szolgáltatót is választhatunk. –– Általában minden internetszolgáltató biztosít a felhasználói számára egy vagy esetleg több e-mail címet. Ezek is lehetnek webes elérésűek, de az is lehet, hogy valamilyen levelezőprogramot (pl. Outlook) kell használni a működtetésükhöz. –– A cégek legtöbbször minden dolgozójuknak biztosítanak e-mail címet. Elképzelhető, hogy ezek a levelek csak a cégnél olvashatóak, de manapság már inkább jellemző, hogy a céges leveleket is meg lehet tekinteni egy böngészőprogram segítségével.

5.3 A levelezőprogram feladata –– A levelek letöltése a levelezőszerverről. –– Az elküldött levelek feltöltése a levelezőszerverre. –– Felhasználói felület biztosítása a levelezés megvalósításához.

5.3.1 A Microsoft Office Outlook 2007 levelezőprogramjának beállítása és használata 1. Eszközök menüben válasszuk ki a Fiókbeállításokat. Itt tudunk majd postafiókot hozzáadni vagy módosítani.

49. MS Outlook 2007

56

inFO9_tj.indb 56


2010.08.06. 15:16:38

2. A Fiókbeállítások ablakban az E-mail fülön válasszuk az Új gombot.

50. Fiókbeállítások az Outlookban

3. Az Automatikus fiókbeállítás ablakban, töltsük ki a név, e-mail cím, jelszó adatokat, és pipáljuk ki a Kiszolgáló beállítások vagy További kiszolgálótípusok kézi megadás részt! Majd kattintsunk a Tovább gombra!

51. Új e-mail fiók felvétele

4. Az E-mail szolgáltatás kiválasztása résznél válasszuk az Internetes e-mail opciót! Majd ismét a Tovább gombra kattintunk.

52. E-mail szolgáltatás típusának kiválasztása

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 57

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

57

2010.08.06. 15:16:39

5. Az internet alapú levelezés beállításainál a név és e-mail cím rész előre kitöltődik, viszont a többi részt a következőképpen töltsük ki. Megjegyzés: a fiók típusa POP38. A Kimenő levelek kiszolgálója az SMTP9 (ide kell beírnunk az internetszolgáltató SMTP kiszolgálójának címét). A felhasználónév általában az e-mail cím @ előtti része. Ezek után a További beállítások… gombra kattintsunk.

53. Internet alapú levelezés beállítása

6. Be kell állítanunk a Kimenő levelek kiszolgálóját.

54. Kimenő levelek kiszolgálójának beállítása

8 A POP3 (Post Office Protocoll version 3) protokoll feladata, hogy az e-mail kliens (pl. Outlook) le tudja tölteni a leveleket a kiszolgálóról. Ezek a levelek a beállítástól függően törlődhetnek, de meg is maradhatnak. 9 Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egy kommunikációs protokoll, az e-mailek továbbítására szolgál. A TCP/IP protokollcsalád protokoll része, 1980-óta használják.

58

inFO9_tj.indb 58


2010.08.06. 15:16:39

7. Ezután a Speciális beállítások létrehozása következik. Ha végeztünk, az OK, majd a Tovább gombra kell kattintanunk.

55. Speciális beállítások

8. Létrehoztuk a postafiókot.

56. Sikeres fiókbeállítást jelző üzenet

Az MS Outlook 2007 használatát az INFO9_VID12 videóban tanulmányozhatjuk. 39. Házi feladat: Nézz utána az IMAP protokoll feladatának, és írd le, amit megtudtál! ............................................................................................................................................... ............................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 59

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

59

2010.08.06. 15:16:39

40. Házi feladat: Próbáld meg beállítani az otthoni gépeden az Outlook alkalmazást! 41. Melyek a levelezőprogramok feladatai? Írd le!

5.4 Web alapú postafiók Ha olyan a munkakörünk, hogy sokat kell utaznunk, akkor érdemes a web alapú levelezést választani. Ha mégis e-mail klienst használnánk, az hosszú távon igen kényelmetlen lenne, mert a levelezés megkezdése előtt mindig be kellene állítanunk a helyi szolgáltató adatait. Számos ingyenes web alapú levelezőrendszer működik, például Yahoo (www.yahoo.com), Freemail (www.freemail.hu), Gmail (www. gmail.com) stb.

5.4.1 Regisztráció a Gmailre 1. A böngésző címsávjába beírjuk: www.gmail.com. 2. A Fiók létrehozása gombra kattintunk. 3. Kitöltjük a regisztrációs lapot.

57. Fiók létrehozása

60

inFO9_tj.indb 60


2010.08.06. 15:16:39

58. Regisztráció a Gmailre

A Gmail használata rendkívül egyszerű, a felületén kialakított lehetőségek nagyjából lefedik az Outlook lehetőségeit. Ha korábban még nem használtunk levelezőprogramot, akkor ajánlott előtte megnézni az INFO912 videót. Ebben az MS Outlook 2007 használatát mutatjuk be. 42. Regisztrálj egy általad választott levelezőszerverre! 43. Küldj levelet osztálytársaidnak, amiben írd le, hogy milyen levelezőrendszert használsz és miért! Csatolj egy képet az e-mailszolgáltatód logójáról!

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 61

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

61

2010.08.06. 15:16:40

5.4.2 Milyen részei vannak egy levélnek? A levél részei –– Címzett (To): a küldő e-mail címe. –– Másolatot kap (Cc): ha több személynek küldjük a levelet, akkor itt még további e-mail címeket adhatunk meg. –– Titkos másolat (Bcc): a levélről egy másolatot küldünk egy másik személynek, de az eredeti címzett nem fogja látni, hogy a levelet a másik személynek is átküldtük. –– Melléklet csatolása (Attachment): itt adhatjuk meg a csatolandó fájlokat. –– Levél törzse: itt található a mások által küldött vagy az általunk írt levelek tartalma.

59. Az elektronikus levél részei

5.4.3 A Windows Live Mail bemutatása A Windows Live szolgáltatás egyik összetevője a mail, melynek segítségével az elektronikus postafiókunkat ezzel az egy programmal elérhetjük. A program letöltését http://download. live.com/wlmail), telepítését és beállítását az INFO9_VID13 videóban nézhetjük meg. A program kezelőfelülete csaknem teljesen megegyezik az Outlook kezelőfelületével, ezért ennek használatát a videóban külön nem mutatjuk be. A Windows Live Mail beállításáról az alábbi címen láthatunk egy leírást: http://hogyan.org/gmail-windows-live-mail.

62

inFO9_tj.indb 62

60. A Windows Live Mail logója


2010.08.06. 15:16:40

44. Milyen előnyei vannak a web alapú levelezőrendszereknek egy kliens alapú levelezőrendszerrel szemben? Írd le!

5.5 A levelezés veszélyei 5.5.1 Spamek A spam az internet egyik kártevője. Olyan hirdetés vagy felhívás, amelyet a fogadó nem kért. A spam általában e-mailben érkezik, és a fogadó számára mindenképpen káros, ugyanis indokolatlan figyelmet, tárhelyet és sávszélességet vesznek igénybe. Mit tehetünk ellenük? –– Használjunk spamszűrőt! A levelezőprogramok általában tartalmaznak ilyen szolgáltatást. –– Ne kattintsunk rá a spamben elhelyezett linkre, mert vírusokat is tartalmazhat! –– Ne adjuk meg minden weboldalon az e-mail címünket, olvassuk el figyelmesen az adott weblap adatvédelmi nyilatkozatát! –– Idegeneknek ne adjuk meg az e-mail címünket!

5.5.2 Phishing A phishing kifejezés adathalászatot jelent. Az internetes csalás egyik formáját nevezzük így, amikor a csaló egy jól ismert cég oldalának mását készíti el annak érdekében, hogy azt az internet-felhasználók megtévesztésére használja fel. A felhasználó ilyenkor könnyedén megadja bizalmas adatait, amelyek birtokában a csalók könnyedén kárt okozhatnak neki. A webböngészők biztonsági csomagjaiban általában megtalálható a phishingszűrő, ami nagy segítséget nyújthat a veszélyes weboldalak azonosításában. 61. Phishing

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 63

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

63

2010.08.06. 15:16:40

45. Írd a megfelelő helyre az e-mail részeit!

64

inFO9_tj.indb 64


2010.08.06. 15:16:40

6. Közösségek az interneten Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerjük a közösségi oldalak emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásait, és tájékozódjunk arról, hogy az interneten kialakult közösségeknek milyen lehetőségük van az egymás közötti kapcsolattartásra, kommunikációra. A következő néhány órában megismerkedünk –– az internetes közösségi oldalakkal, –– a chatprogramok beállításaival, lehetőségeivel, –– a Google szolgáltatásainak egyikével, a Google Fordítóval.

6.1 Bevezetés Korunk közösségeinek kialakulásában és fejlődésében döntő szerepet játszanak a modern technika vívmányai, többek között a világháló, amely biztosítja a kommunikáció határok nélküli szabadságát. Az úgynevezett online közösségek létszáma napról napra nő. De vajon miért olyan vonzó egy ilyen csoport tagjává válni? Van, akinek egyszerűen csak így van módja kommunikálni, többet megtudni a lakóhelyétől távolabb élő emberekről. Az emberek kapcsolataik építésére is használják az internetet, ezek a kapcsolatok lehetnek sikeresek, ám gyakrabban előfordul, hogy nem azok. Gondolkodj el, milyen problémákat, veszélyeket rejthetnek az interneten teremtett kapcsolatok! Egy sikeres kapcsolat kialakulása összetett folyamat: sok múlik azon, hogy az emberek hogyan kommunikálnak, milyen módon találkoznak egymással és miként kezelik a kialakult konfliktusokat. Lehetséges, hogy egy online közösség tagjai az interneten kívül más kommunikációs csatornán is tartják egymással a kapcsolatot, például bizonyos időközönként személyesen is találkoznak egymással. Néhány volt osztálytársunkkal ezt még akár havi rendszerességgel is is könnyen megtehetjük, azonban egy osztálytalálkozó megszervezése már komoly erőfeszítést igényel, a telefonszámlánkról nem is beszélve. Helyette inkább az interneten való kommunikációt választjuk, amely sokkal rugalmasabbá teszi a közös programok megszervezését. A levelezőlisták nagyon jó szolgálatot tesznek ilyen esetben.

6.2 Közösségi oldalak megismerése 6.2.1 A Facebook bemutatása „A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte működését. A rendszerbe meghívás nélküli, egyszerű regisztrálással lehet bekerülni (szemben a meghívásos magyar iWiW-vel). A felhasználók városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Magyarország) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat (a saját hálózaton belül a tagok adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem).”10 10 Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 65

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

65

2010.08.06. 15:16:40

Regisztráció a Facebookon

62. A Facebook nyitóoldala

A kezdőlap menüjének lehetőségei Üdvözlünk! –– Elfogadhatod azt, ha valaki ismerősének jelölt. –– Szerkesztheted a profilodat. –– Új ismerősöket kereshetsz. –– Beállíthatod, hogy milyen információkat kívánsz megosztani másokkal. Hírek Itt értesülhetsz az ismerőseidet érintő változásokról, pl. Gép Oszkár ismerősnek jelölte Monitor Mártát. Üzenetek –– Üzenetek megtekintésének lehetősége. –– Új üzenet írásának lehetősége. 63. A Facebook menüje

Események –– Megtekinthetsz az ismerőseidhez kapcsolódó eseményeket, pl. születésnap, névnap stb. –– Eseményeket jegyezhetsz fel, amelyekre a Facebook későbbiekben majd emlékeztet. 46. Készíts feljegyzéseket, hogy a későbbiekben a Facebook figyelmeztessen ezekre! Fényképek Videókat, fényképeket oszthatsz meg ismerőseiddel, és megtekintheted az általuk megosztott multimédiás tartalmakat. Ezentúl lehetőség van különböző alkalmazások, játékok kipróbálására is. 47. Regisztrálj a Facebookra, és próbáld meg minél több ismerősöddel felvenni a kapcsolatot!

66

inFO9_tj.indb 66


2010.08.06. 15:16:41

6.2.2 Az iWiW bemutatása Az iWiW magyar ismeretségi hálózat, mely 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2006 óta a leglátogatottabb magyar weboldal. A rendszerbe csak meghívással lehet bekerülni. Üzemeltetője az iWiW Kft., amely a T-Online Magyarország Zrt. tulajdona. Ügyvezető igazgatója Szabó Márton. Az iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) rövidítése.

64. iWiW logó

A közösségbe új tag akkor léphet be, ha a korábban belépettek közül valaki az iWiW rendszeréből meghívólevelet küld neki, és ő regisztrálja magát. Regisztrációkor a nevét és e-mail címét tárolja el a rendszer, de további adatokat is megadhat: például születési dátum, foglalkozás vagy az iskolák, oktatási intézmények, ahol tanult. A rendszer rugalmasságát jelzi az, hogy a regisztrációkor megadott (meghívott), e-mail cím később akár módosítható is. ”11

65. WiW fejléc

66. iWiW menü

Kezdőlap11 A kezdőlapon láthatod az ismerőseiddel kapcsolatos legfrissebb információkat. Pl. családi állapot megváltozása, ki kit jelölt meg ismerősnek stb. Ismerőseim Itt láthatod az ismerőseid listáját és kedved szerint szűrheted az adataikat.

67. Találatok szűkítése ismerősök keresésekor

Kit ismerhetek? Itt lehetőséged van keresni az ismerőseid ismerősei között. Üzenetek Ebben a menüpontban nézheted meg leveleidet és üzenhetsz ismerőseidnek. 11 http://www.iwiwklub.msnfan.hu/mi-az-az-iwiw PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 67

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

67

2010.08.06. 15:16:41

Klubok

Az iWiW-nek számos klub tagja, ha szeretnél, csatlakozhatsz ezekhez a csoportokhoz.

Alkalmazások Itt néhány érdekes kiegészítő lehetőséget vehetsz igénybe, pl. képeslapküldés, állásvadászat. Apró Számos kategóriában olvashatsz és adhatsz fel hirdetést teljesen ingyen.

68. iWiW apró

48. Keress rá az iWiW apróban, hogy milyen bulik és koncertek lesznek a közeljövőben! Fórum Különböző topikokban (témakörökben) mondhatod el véleményedet, és lehetőséged van új topik létrehozására. Térkép Egy Javás12 alkalmazás segítségével egy „ismerőstérképet” állíthatsz össze, amely szemléletesebbé teszi az ismerőseid és a közted lévő kapcsolatokat.

69. Ismerősök iWiW térképe

49. Készíts el egy közösségi térképet az iWiW-en, melynek legalább 20 tagja van!

12 „A Java egy objektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejleszt a 90-es évek elejétől kezdve napjainkig.” (Forrás: Wikipédia)

68

inFO9_tj.indb 68


2010.08.06. 15:16:41

6.3 Chatprogramok A chatprogramok lehetőséget teremtenek arra, hogy egymástól távol lévő személyek egy időben írásban vagy akár szóban kommunikálhassanak egymással. Ezen kívül még számos funkciójuk ismert pl. fájlküldés, konferenciabeszélgetés, felhasználók megkeresése. Ilyen programok a Skype és a Windows Live Messenger is.

6.3.1 A Skype telepítése és bemutatása 1. A Skype program az alábbi helyről letölthető: http://www.skype.hu/. 2. A telepítésben egy telepítésvarázsló van a segítségünkre. 3. A telepítés befejezése után meg kell adni Skype-nevünket és jelszavunkat, és a Bejelentkezés gombra kell kattintani. 4. Ha még nem rendelkezel Skype-azonosítóval, akkor válaszd a Skype-név alatt található „Önnek még nincs Skype-neve?” opciót. Adjunk meg egy Skype-nevet és egy jelszót. Kattintsunk a Tovább gombra. Adjuk meg az e-mail címünket, országunk és lakóhelyünk nevét, majd kattintsunk a Befejezés gombra.

70. Regisztráció a Skype-on

A Skype lehetővé teszi, hogy a számítógépről telefonhívásokat intézzünk. Nem kell mást tenned, csak feltölteni az Skype-egyenlegedet. A program működését az INFO9_VID14 videóban láthatjuk. 50. Házi feladat: Nézz utána, hogy a Skype mobiltelefonra és vezetékes telefonra történő hívásai milyen percdíjakkal működnek! ............................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 69

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

69

2010.08.06. 15:16:42

6.4 A Google Fordító használata Bizonyára számtalanszor kerültél már olyan helyzetben, hogy egy bizonyos problémára csak külföldi oldalon találtál megoldást. A Google-nek számtalan hasznos szolgáltatásának egyike a Google Fordító. A Google Fordító összefüggő mondatokat képes számos nyelvre fordítani, jelentősen megkönnyítve az olvasó dolgát. Írd be azt a szöveget, amit le szeretnél fordítani, állítsd be a forrásnyelvet és a célnyelvet, majd nyomd meg a Fordítás gombot. A Google Fordító Idegen nyelvű weboldaltartalmakat is képes lefordítani. Ilyenkor csak annyit kell tenned, hogy az adott weboldal URL címét (címsávban) a szövegmezőbe illeszted, és megnyomod a Fordítás gombot.

71. Google Fordító

51. Keress egy olyan külföldi weboldalt, melyet szívesen olvasnál magyarul, és a Google Fordító segítségével fordítsd le azt!

70

inFO9_tj.indb 70


2010.08.06. 15:16:42

7. A csoportmunka eszközei Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerkedjünk a csoportmunka lehetőségeivel, az ehhez szükséges eszközökkel. A következő pár órában megismerkedünk –– a Google Dokumentumok lehetőségeivel, –– a Google Naptár használatával, –– a Google Térképpel, annak útvonal tervezési lehetőségeivel, –– a Picasa Webalbumok használatával, –– a Picasa alkalmazás működésével.

7.1 A Google Dokumentumok lehetőségei A „Google Dokumentumok” a Google olyan szolgáltatása, ami lehetővé teszi, hogy –– gyorsan létrehozzuk, szerkesszük és feltöltsük dokumentumainkat (Importálhatjuk már meglévő anyagainkat és újakat is létrehozhatunk.); –– bárhonnan elérjük és szerkesszük dokumentumainkat, csupán internet hozzáférésre és egy böngészőre van szükségünk; –– a dokumentumon végrehajtott változásokat valós időben meg tudjuk osztani másokkal.

7.1.1 Regisztráció és belépés a Google Dokumentumokra 1. Írjuk be a keresőbe, hogy „google docs”. 2. A Welcome to Google Docs linkre kell kattintani és máris a bejelentkező képernyő fogad bennünket. Ha még nem vagyunk regisztrált felhasználók, akkor válasszuk az Első lépések opciót!

3. Töltsük ki a regisztrációs lapot!

72. Első lépések

73. Fiók létrehozása PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 71

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

71

2010.08.06. 15:16:42

4. Lépjünk be a Google fiókunkba!

74. Bejelentkezés a Google Fiókba

5. A nyitóképernyőn láthatjuk a korábban feltöltött dokumentumainkat.

75. Google Dokumentumok

52. Regisztrálj a Google Fiókba!

7.1.2 Új dokumentum létrehozása Ezen a felületen lehetőségünk van új mappákat és dokumentumokat létrehozni, csupán annyit kell tennünk, hogy az Új létrehozása gombra kattintunk. Megjegyzés: A Google Docs dokumentumnak a szöveges típusú fájlokat nevezi. Ebben a témában a dokumentum szót egyaránt használom szöveg, táblázat, prezentáció és űrlap fájlokra. Itt nincs más teendőnk, csak ki kell választanunk azt a dokumentumtípust, amit létre kívánunk hozni.

76. Új létrehozása

72

inFO9_tj.indb 72


2010.08.06. 15:16:42

Érdemes létrehoznod néhány saját mappát, hogy jól átláthatóan tárolhasd dokumentumai dat. A fájlok mappákba való elhelyezése a fájlok vonszolásával megoldható.

7.1.3 Megosztás Abban az esetben, ha már feltöltöttük a mappánk tartalmát, be tudjuk állítani annak jogosultságait. Ha a mappát kijelöljük, akkor az alábbi menüből válogathatunk. Lehetőségünk van az egész mappát megosztani, de ha kívánjuk, akkor a mappában lévő fájlokból válogathatunk is.

77. Saját mappák

A Mappa megosztása menüpontra kattintva lehetőségünk van kiválasztani, hogy milyen formában kívánjuk megvalósítani a megosztást.

78. Mappa megosztása

–– Emberek meghívása opcióban azoknak a személyeknek az e-mail címét kell megadnunk, akiknek meg szeretnénk mutatni a feltöltött anyagainkat és arra is van lehetőségünk, hogy kizárólag Megtekintésre vagy esetleg Szerkesztésre osszuk meg dokumentumainkat. –– Link kérése a megosztáshoz menüpontban egy linket kapunk, amelyet szabadon küldhetünk bárkinek, aki ezután hozzáférhet a megosztott anyagainkhoz. Azt, hogy milyen jogosultságokat engedélyezünk, ugyancsak itt tudjuk beállítani. Fontos, hogy a linkkel rendelkező személyeknek nincs szükségük bejelentkezésre ahhoz, hogy a dokumentumokhoz hozzáférjenek.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 73

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

73

2010.08.06. 15:16:43

7.1.4 További menüpontok Az Áthelyezés ide menüpontban könnyedén mozgathatjuk fájljainkat és mappáinkat is. Annyit kell tennünk mindössze, hogy kijelöljük az áthelyezendő dokumentumot, mappát és az Áthelyezés ide menüpontra kattintunk. Itt megadjuk azt a helyet, ahova a dokumentumot, mappát mozgatni szeretnénk, majd az Áthelyezés mappába gombra kattintunk.

79. Áthelyezés

A Mappák menüpontban, saját és a velünk megosztott mappákat tekinthetjük meg. Mappáinkat, dokumentuminkat könnyedén törölhetjük/átnevezhetjük a Törlés/Átnevezés menüpont segítségével. Ezen műveletek csak a kijelölt mappákat/dokumentumokat módosítják. A bal oldalon látható menüben lehetőségünk van különböző szempontok alapján listáztatni a feltöltött vagy létrehozott fájljainkat. A szempontokat a képen láthatjuk.

80. Listázás

74

inFO9_tj.indb 74


2010.08.06. 15:16:43

7.1.5 Fájlok feltöltésének lépései A fájlok feltöltésének lépései 1. A Feltöltés gombra kell kattintanunk. 2. A feltöltés panelen be kell állítanunk a Célmappát, ki kell választanunk a feltölteni kívánt fájlokat.

81. Fájlok feltöltése

3. Ha kívánjuk, hogy a dokumentumok a Google Dokumetumok megfelelő formátumába legyenek konvertálva, akkor be kell jelölnünk az erre vonatkozó jelölőnégyzetet. 4. A Feltöltés megkezdése gombra kattintunk.

7.1.6 Szöveges dokumentum létrehozása és szerkesztése Amennyiben az Új létrehozás menüpontban a Dokumentum opciót választjuk, lehetőségünk nyílik egy szöveges dokumentum létrehozására. Ennek a szövegszerkesztőnek a felépítése nagyon hasonlít az MS Office Word alkalmazáséhoz.

82. Szöveges dokumentum menü

A Word-höz képest eltéréseket tapasztalhatunk: –– a Fájl menüpont egyes lehetőségei között, például Feltöltés…, Letöltés másként; –– a Beszúrás menüpontban; –– a Formátum menüpontban. Összességében azt lehet mondani, hogy a Google Docs szövegszerkesztője egy „butított” Word, ami nagyon jól használható. 83. Beszúrás és Formátum menü

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 75

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

75

2010.08.06. 15:16:43

53. Milyen lehetőségeid vannak mappák megosztására? Írd le!

7.1.7 Bemutató (prezentáció) létrehozása, szerkesztése Az Új létrehozás menüponton belül a Prezentáció opciót választva nyílik lehetőségünk egyszerű bemutatók készítésére. Az itt létrehozott prezentációk formázási lehetőségei valamelyest korlátozottabbak az MS Office Power Point-hoz képest. A diák közti animáció létrehozására nincs lehetőség. Érdekesség, hogy lehetőségünk van prezentációt tartani az interneten, úgy, hogy közben a résztvevők a gtalk segítségével valós időben chatelhetnek egymással.

84. Bemutató

7.1.8 Táblázat létrehozása, szerkesztése

85. Táblázat

A táblázat szerkesztésének módját az INFO9_VID15 videóban láthatjuk. 54. Válassz ki egy számodra szimpatikus Office dokumentumot és töltsd fel a Google Dokumentumokba, úgy, hogy konvertálódjon át Google Dokumentum formátumba!

7.1.9 Űrlap létrehozása, szerkesztése Az űrlap funkció lehetővé teszi saját kérdőívek, tesztek készítését. Ki tudjuk választani, hogy milyen típusú kérdést kívánunk feltenni, például hosszabb szöveg, feleletválasztós, jelölőnégyzetek, választás listából stb.

76

inFO9_tj.indb 76


2010.08.06. 15:16:43

86. Űrlap

55. Milyen lehetőségeket kínál a Google Dokumentumok a számodra? Írd le pár mondatban!

56. Hozd létre az alábbi táblázatot és oszd meg pár osztálytársaddal! Próbáld ki, hogy milyen az, amikor többen dolgoztok egy dokumentumon! (A táblázat elkészítéséhez használd a Google Dokumentumok táblázatkezelőjét!)

87. Példa

Ahhoz, hogy közösen tudjatok dolgozni a megosztott dokumentumon, használd a beépített Chat-szolgáltatást!

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 77

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

77

2010.08.06. 15:16:44

57. Hozd létre az alábbi szöveges dokumentumot és oszd meg osztálytársaiddal! (A táblázat elkészítéséhez használd a Google Dokumentumok szövegszerkesztőjét!)

88. Példa

7.2 A Google Naptár bemutatása Ha már van Google Fiókod, csak látogasd meg a Google főoldalát, írd be az e-mail címedet és jelszavadat a megfelelő mezőkbe majd kattints a Bejelentkezés gombra. (A Google Naptár használatát az INFO9_ VID16 videóban láthatod.) A Google naptárat –– a Google Chrome, –– a Microsoft Internet Explorer 7.0-s vagy későbbi verziója, –– a Mozilla Firefox 2.0 vagy későbbi verziója, –– a Safari 3.1 (Mac OS X rendszerhez) támogatja.

78

inFO9_tj.indb 78


2010.08.06. 15:16:44

89. Google Naptár

7.2.1 Események létrehozása Ha szeretnél bejegyzést készíteni a naptárba, akkor nem kell mást tenned, mint a kívánt időpontra kattintani, és beírni az esemény nevét és időpontját. Abban az esetben, ha az esemény időtartama meghaladja az egy órát, akkor a bal egérgomb nyomva tartásával nagyobb intervallum kijelölésére is van lehetőséged.

90. Új esemény

A másik lehetőség események bejegyzésére a bal oldalon fent található Esemény létrehozása link. A megjelenő oldalon tetszőleges mennyiségű információt adhatsz meg az eseményről. Ezen az oldalon résztvevőket vehetsz fel, módosíthatod az emlékeztető beállításait és bejegyzett eseményeidet közzéteheted más résztvevők számára.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 79

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

79

2010.08.06. 15:16:44

7.2.2 Naptár létrehozása Több naptár létrehozására is van lehetőséged a Saját naptárak panel Létrehozás linkjére kattintva.

91. Létrehozás link

Abban az esetben lehet szükség több naptárra, ha például egy zenekar/focicsapat tagja vagy és szeretnéd a zenekarra/focicsapatra vonatkozó bejegyzéseket külön kezelni.

7.2.3 Naptár megosztás Lehetőséged van a naptáradat megosztani másokkal. A naptár neve melletti nyílra kattintva, válaszd a Naptár megosztása parancsot. Ezek után írd be azoknak a személyeknek az e-mail címét, akikkel a naptáradat meg szeretnéd osztani.

92. Naptár megosztása

7.2.4 Más naptárak A Más naptárak panelen aktiválni tudjuk az általunk csak olvasható naptárakat, például a magyar névnapokat, magyar ünnepnapokat, stb. 58. A Google Naptáradba jegyezd fel 5 közeli ismerősöd születésnapját és életed pár fontosabb eseményét! Naptáradat próbaképpen oszd meg másokkal is! (A születésnapok összegyűjtésére érdemes használni a közösségi oldalakat, melyekről korábban már tanultunk.) 59. Házi feladat: Jegyezd be azokat az eseményeket a Google Naptáradba, melyekre órán nem került sor!

80

inFO9_tj.indb 80


2010.08.06. 15:16:44

7.3 A Google Térkép bemutatása A Google mindenki számára rendkívül hasznos szolgáltatása a Google Térkép. Ebben az alkalmazásban lehetőségünk nyílik a világ számtalan pontjának megtekintésére, „bejárására”, útvonalak megtervezésére. Lehetőségünk van saját térkép létrehozására, melyen jeleket helyezhetünk el és ezeket a térképeket megoszthatjuk másokkal. Látogassuk meg a http://www.google.hu/-t és válasszuk a fenti linkek közül a Térképet. Ezek után írjuk be a keresendő hely nevét és kattintsunk a Keresés a térképen gombra.

93. Google Térkép

60. Keresd meg a Fehérházat (Whitehouse) Washington DC-ben!

7.3.1 Útvonalkereső A bal felső sarokban látható Útvonalkereső linkre kattintva útvonaltervezésre is van lehetőségünk. Megadhatjuk azt, hogy honnan (A) hova (B) szeretnénk eljutni, gyalog vagy autóval, majd az Útvonaltervezés gombra kattintunk.

94. Útvonalkereső

A Célállomás hozzáadása gombbal további érintési pontokat vehetünk fel a listába. A megtervezett útvonalat úgy tudod nyilvánossá tenni, hogy a bal felső sarokban látható Link hivatkozásra kattintasz, kimásolod az itt látható URL címet, majd egy e-mail-be illesztve bárkinek elküldheted.

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 81

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

81

2010.08.06. 15:16:45

7.3.2 A Google Térkép 3 nézete

95. Térkép nézet

96. Műhold nézet

97. Domborzat nézet

61. Keresd meg a Google Térkép útvonalkeresőjével, hogy hogyan tudsz Budapest, Váci út 10 szám alól autóval eljutni Angliába a Downing St-re (Downing St, Westminster, London SW1A 2, Egyesült Királyság)! Írd le, hogy hány kilométer a távolság és mennyi időt venne igénybe az utazás!

62. Készíts útvonaltervet a következő városok érintésével: Budapest, Szeged, Pécs, Szombathely, Bécs, Genova, Barcelona, Budapest. Az elkészített útvonal tervének linkjét oszd meg egy csoporttársaddal! Írd le, hogy hány kilométer a távolság és mennyi időt venne igénybe az utazás!

7.4 A Picasa Webalbumok használata A Picasa Webalbumok szolgáltatása a Google főoldaláról érhető el. Be kell jelentkezni a Google Fiókba, majd a fenti menüből a Fényképek opciót kell választani.

98. Google Fényképek

82

inFO9_tj.indb 82


2010.08.06. 15:16:45

A Picasa Webalbumok szolgáltatásban lehetőségünk nyílik weben tárolni a fényképeinket, azokat megosztani másokkal. A fényképek tárolására 1024 MB tárhely áll a rendelkezésünkre.

7.4.1 A Feltöltés menete 1. A Feltöltés gombra kattintunk.

99. Feltöltés

2. Itt lehetőségünk van új albumot létrehozni, vagy a meglévő albumunkhoz új fényképeket hozzáadni. 3. Új album létrehozásánál meg kell adnunk –– az album címét, –– az albumhoz tartozó dátumot, –– az album leírását, –– a fénykép helyét és azt, hogy –– kivel kívánjuk megosztani.

100. Fotók feltöltése

4. A Folytatás gombra kattintva a következő ablak jelenik meg. Itt ki kell választanunk, hogy milyen fényképeket kívánunk feltölteni, majd a Feltöltés indítása gombra kattintunk.

101. Fájl kiválasztása

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 83

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

83

2010.08.06. 15:16:45

5. A feltöltés befejezése után szabadon módosíthatjuk az album tulajdonságait, bővíthetjük fotóalbumunkat. Ezen lehetőségek vezérlésére az alábbi menü kínál megoldást.

102. Saját fotók

63. Hozz létre saját fényképalbumot és tölts fel képeket oda! 64. A feltöltött képeket oszd meg barátaiddal! 65. Házi feladat: Próbálj az Emberek menüpont alatt névcímkét rendelni az arcokhoz! (Fontos, hogy ezt az opciót olyan képeken próbáld ki, amin emberek is vannak!)

7.5 Képek rendszerezése, utófeldolgozása a Picasa segítségével A Google ingyenesen letölthető fényképnyilvántartó és szerkesztő szoftvere a Picasa.

7.5.1 A Picasa letöltése és telepítése 1. Látogassuk meg a http://picasa.google.hu/ oldalt és töltsük le a Picasa 3.6-os verzióját! 2. Egy telepítésvarázsló végigkísér minket a telepítés folyamatán.

103. Picasa 3.6-os verzió letöltése

7.5.2 A program első indulása Telepítés után indítsuk el az asztalon lévő ikonra kattintva vagy a Start menüből. A program első futtatásakor megkérdezi, hogy a számítógépen hol keressen képeket: a rendszer minden merevlemezén vagy csak a Dokumentumok, Képek mappában és az Asztalon létrehozott mappákban. Abban az esetben, ha több mappában és meghajtón tárolod a képeidet, akkor érdemes a második lehetőséget választani. A Folytatás gombra kattintva az alábbi ablak fogad:

84

inFO9_tj.indb 84


2010.08.06. 15:16:46

104. Picasa, képek keresése

A fotómegjelenítő beállításainál tudjuk beállítani, hogy milyen formátumú képeket nyisson meg a program alapértelmezés szerint.

105. Fotómegjelenítő beállítása

„A Picasa-ban bal oldalon helyezkednek el a megadott mappákban talált képek könyvtárai évekre lebontva. Középen a könyvtárakban elhelyezett képek miniatűrjei láthatók, alul egy tálcán helyezkednek el azok a funkciók, amelyek a kép(ek) kiválasztásakor érhetőek el: webalbumba való feltöltés, képek e-mailben való elküldése csatolmányként, nyomtatás, internetes nyomtatás rendelése, a képek közzététele a Blogger blogszolgáltatón (a Google blog szolgáltatása). Készíthetünk kollázst is a kijelölt vagy a fotótálcára helyezett képekből, illetve a merevlemez másik mappájába is másolhatjuk a kijelölt képeket. Felül az eszköztár gombokat (importálás adathordozóról, pl. fényképezőgép, memóriakártya stb.; képek megtekintése diavetítő módban; albumok időrendbeli áttekintése; fotók CD-re írása) és a menüparancsokat találjuk.”13

13 http://www.unk.hu/wp-content/files/picasaweb/index.html PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 85

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

85

2010.08.06. 15:16:46

106. Picasa 3

A program működését az INFO9_VID17 videóban láthatjuk. 66. Mire használható a Picasa? Írd le!

67. Készíts néhány fényképet a csoportban, importáld a számítógépre, javíts a képek minőségén és töltsd fel a Picasa Webalbumba!

86

inFO9_tj.indb 86


2010.08.06. 15:16:46

Függelék Képek forrásai 3. kép: http://hu.wikipedia.org/wiki/Operációs_rendszer 13. kép: (http://artist-3d.com/free_3d_models/uploads/bike.jpg) 16. kép: http://penguin.dcs.bbk.ac.uk/academic/networks/application-layer/ftp/ftp-connections.gif 21. kép: http://letoltes.prim.hu/viewattachment/view/62341/1/60/ 22. kép: http://compareindia.in.com/media/images/2007/nov/img_29684_plustek_scanner.jpg 25. kép: http://www.hwsw.hu/kepek/hirek/2004/12/terratec2.jpg 26. kép: http://res2.windows.microsoft.com/resbox/hu/Windows%20Vista/Main/7/f/7fc8d917-a54c44d5-9c6d-de5a2642b3c1/7fc8d917-a54c-44d5-9c6d-de5a2642b3c1.png 30. kép: Így működik a harmadik évezred technikája –Scientific American 35. kép: FTP-kapcsolat: http://penguin.dcs.bbk.ac.uk/academic/networks/application-layer/ftp/ftpconnections.gif 48. kép: Copyright logó: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e1/Copyright-serif. svg/354px-Copyright-serif.svg.png 60. kép: Windows Live Mail: http://www.zath.co.uk/wp-content/uploads/2009/11/windows-liveessentials-mail-logo.jpg 61. kép: Phishing: http://media.photobucket.com/image/phishing/aamb92/Phishing.jpg?o=13

PETRIK TISZK

inFO9_tj.indb 87

TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

87

2010.08.06. 15:16:46

inFO9_tj.indb 88

2010.08.06. 15:16:46

Modern informatikai eszközök

Recommend Documents